Az első állami szolgáltatóközpont megteremti az üzleti háttérfolyamatok egységes kiszolgálását az állami tulajdonú közlekedési központoknál és regionális vízközmű cégeknél

„A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) a KOMP Program keretében egységesíti hét közlekedési központ (Volánbusz, DAKK, DDKK, ÉNYKK, KNYKK, ÉMKK, KMKK) és öt regionális víziközmű társaság (DMRV, DRV, ÉDV, ÉRV, TRV) pénzügyi, számviteli és HR adminisztrációs folyamatait. A program célja, hogy növelje az állami társaságok hatékonyságát, azok működésében egységes módszerek, sztenderdek alakuljanak ki, melynek eredményeként a tulajdonosi ellenőrzés magasabb szinten valósulhat meg.

„A fejlesztés lényege a társaságok működési mechanizmusának egyszerűsítése. Az egységesítés egyik előnye, hogy a társaságoknak nem külön-külön működtetett pénzügyi-számviteli, HR-bérszámfejtési informatikai rendszerük van, hanem szektoronként egy. A folyamatok egységes kezelése és az ezzel kialakított transzparencia lehetővé teszi a szinergiák minél magasabb szintű kihasználását, valamint a rövid és hosszú távú modernizációt, hiszen lehetővé válik az egységes IT rendszeren keresztül a folyamatos fejlesztés is.” – emelte ki dr. Szivek Norbert, az MNV Zrt. vezérigazgatója.

Az MNV Zrt. a KOMP Program szakmai irányítását a területen már 10 éves tapasztalattal és megfelelő infrastruktúrával rendelkező Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. (NÜSZ) révén látja el.

„A programban részt vevő társaságok esetében 2017. január 23-án megtörtént a NÜSZ által biztosított közös HR rendszerre való átállás, és februárban sikeres bérszámfejtés és bérutalás valósult meg összesen 24 000 munkavállaló részére. Az új rendszer a digitalizáció adta lehetőségeket is biztosítja, hiszen már mind a 12 társaság esetében elektronikus (e-) bérjegyzék lett kiállítva.

Pénzügy-számvitel területen a négy közlekedési központ számára 2017 januárjától folyamatosan új szolgáltatások indulnak: megkezdődött a vevői és szállítói számlák kezelése, a banki kifizetések, valamint elindultak a pénztárak könyvelései is.” – mondta el a projektről Gombkötő Zsuzsanna, a NÜSZ vezérigazgatója.

Az MNV Zrt. a KOMP Program bevezetésével az aktuális piaci trendeket, tapasztalatokat ülteti át az állami szektorba egyre szélesebb körben. A NÜSZ ügyfél- és szolgáltatás körének kibővítésével egy jelentős Shared Service Center (SSC) folyamatos fejlesztése zajlik. Az SSC szektor az elmúlt évek egyik gazdasági sikertörténete Magyarországon. Több mint 100 nemzetközi vállalat működtet szolgáltató központot hazánkban, amelyek hozzávetőleg 42 000 főt foglalkoztatnak, ezzel az SSC a járműipar után a második legjelentősebb szektor. [MNV]”

—-

„A Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság – korábban MVM KONTÓ Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság – az MVM Zrt. 100%-os tulajdonát képező leányvállalata – fő feladata magas színvonalú pénzügyi, számviteli és humán erőforrás ügyviteli szolgáltatások nyújtása az MVM Csoport társaságai számára.

A társaság kiemelt hangsúlyt fektet annak biztosítására, hogy az általa nyújtott szolgáltatásokat előre definiált módon, standard keretek között, megbízhatóan ellássa és ezek átláthatóságát, ellenőrizhetőségét biztosítsa.

A társaság és az MVM Csoport tagjai között működő szolgáltatási modell alapja a szereplők közötti ügyfélmegrendelő viszony, amelyet a szolgáltatási szerződések szabályoznak munkamegosztás, felelősség, megbízási díj stb. szempontjából. A társaság a pénzügyi és számviteli szolgáltatásokat 2006. április 1-jétől, a HR szolgáltatásokat pedig 2007. január 1-jétől biztosítja Ügyfelei részére:

Pénzügyi folyamatok

  • Treasury szolgáltatások nyújtása
  • Pénzforgalom lebonyolítása (bank)
  • Szállítói számlák könyvelése, folyószámlakezelés
  • Számlázás, vevői számlák könyvelése, folyószámlakezelés
  • Számviteli és ügyviteli folyamatok

Főkönyvi könyvelés

  • Immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozásainak, értékcsökkenéseinek elszámolása, nyilvántartása
  • Adózási feladatok ellátása
  • Havi, negyedéves és éves zárások
  • Számviteli törvény szerinti tagvállalati beszámoló készítése, valamint az MVM Csoport konszolidált és nemzetközi beszámoló készítésének támogatása
  • HR ügyviteli folyamatok

Munkaügyi nyilvántartás

  • Bérszámfejtés és kapcsolódó adózási feladatok ellátása
  • Társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása
  • Kafetéria szolgáltatások (nyilatkoztatás, elszámolás, juttatás)
  • HR kontrolling támogató szolgáltatások

SAP felhasználói kompetencia központ

  • SAP felhasználók támogatása, fejlesztés, oktatás

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény adatközzétételi rendelkezéseinek végrehajtását az alábbi dokumentumok tartalmazzák:…[MVM Csoport]”

Forrás:
Hatékonyabbá válik a többségi állami tulajdonban álló közlekedési központok és a regionális víziközművek működése; Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; 2017. február 23.
Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.; MVM Csoport
Előzmény: Változás jön a Nemzeti Vagyonkezelőnél; Napi.hu/MTI; 2016. augusztus 4.

Kategória: gazdaság, informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az e-perek hatása

„Az elektronikus kapcsolattartás egyes eljárásokban 2016. júliusától kötelezővé vált. 2016. második félévében a civilisztikai peres ügyszakban az ügyek 40,57%-a indult elektronikus kapcsolattartás útján. Az e-perek kötelező bevezetése érdemi változást nem eredményezett az ügyek számában.

A bírósággal az elektronikus kapcsolattartás kötelező a
* jogi képviselővel eljáró fél,
* belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet,
* közigazgatási szerv
részére 2016. július 1. napjától a csőd – és felszámolási eljárásokban, a polgári -, gazdasági-, közigazgatási-, munkaügyi perekben.

Az érkezett ügyek 40,57 %-a elektronikus kapcsolattartás útján indult a 2016. július 1. és 2016. december 31. napja közötti időszakban.

Elektronikusan indult
* a csőd- és felszámolási eljárások 41,35%-a,
* a járásbírósági szinten indult civilisztikai perek 38%-a,
* a törvényszéken indult elsőfokú civilisztikai perek 67,86%-a.

Az elektronikus kapcsolattartás bevezetését megelőző hónapban, valamennyi érintett bírósági szinten és ügyszakban érkezés növekedés volt az év előző hónapjaihoz képest.

A csőd és felszámolási ügyszakban az e-per kötelező bevezetése átmeneti érkezéscsökkenést eredményezett.

Járásbírósági szinten 2016. május és június hónapokban emelkedett az ügyérkezés, mely augusztusban átmenetileg csökkent, azonban szeptembertől nagyobb az érkezés, mint 2015. év azonos hónapjaiban.

Törvényszéki szinten 2016. évben folyamatosan kevesebb ügy érkezett, mint 2015. év azonos időszakában, 2016. júniusában az előző évhez viszonyított emelkedő érkezés volt (38 %), majd júliusban és augusztusban átmeneti csökkenés tapasztalható.

Összességében elmondható, hogy az e-per kötelező bevezetése érdemi változást nem eredményezett az érkezett ügyek számában és nem zárja el a jogérvényesítés bíróság előtti lehetőségét”

Forrás:
E-perek hatása; Bíróság.hu/Országos Bírósági Hivatal (OBH); 2017. február 3.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Az új mindig jobb? – A virtuális pénzek jelene és jövője

„A digitális technológia gyors fejlődésének hatására új fizetési megoldások jelentek meg, amelyek függetlenek a kereskedelmi banki rendszerektől. A virtuális pénzek (például bitcoin) alapjaiban térnek el a hagyományos fizetőeszközöktől. Az újdonság varázsán túl a bitcoin gyors, biztonságos, olcsó fizetést ígér, azonban számos olyan tényező van, amelyek miatt ezek az ígéretek csak korlátozottan teljesülnek. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a virtuális pénzek fejlődése tovább folytatódik, vagy a banki fizetési rendszerek megőrzik domináns pozíciójukat…”

Forrás:
Az új mindig jobb? – A virtuális pénzek jelene és jövője; Kajdi László, Kürtösi Attila, Sisak Balázs; Magyar Nemzeti Bank; 2017. február 10. (pdf, „Szerkesztett formában megjelent a Privátbankár.hu oldalon 2017. február 10-én.”)

Kategória: gazdaság, informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Milliárdos informatikai fejlesztés az Alkotmányvédelmi Hivatalnál

„Mintegy 1,5 milliárd forintból komplex informatikai rendszert vezet be az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), amelynek célja a jelenleg papír alapú nemzetbiztonsági ellenőrzések ügyintézésének egyszerűsítése, a korrupciógyanús esetek automatikus kiszűrése – közölte a Belügyminisztérium szerdán az MTI-vel.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében nyerte el a vissza nem térítendő támogatást.

A tárca közleményében azt írta: az Alkotmányvédelmi Hivatal által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés és cégellenőrzés célja az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működésével összefüggésben a kockázatot jelentő emberek és gazdasági társaságok kiszűrése.

Kiemelték, a jogszabályi változások eredményeként a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének koncepcionális jellegű átalakításával napjainkra egy dinamikus ellenőrzési rendszer jött létre.
A projekt keretében a nemzetbiztonsági és cégellenőrzésekhez kapcsolódó informatikai környezet teljesen megújul: korszerűsítik a szoftveres és hardveres hátteret, amely a Belügyminisztérium szerint nagymértékben elősegíti a korrupció és a hasonló jellegű visszaélések visszaszorítását. A jogszabályi és infrastrukturális változások együttesen hozzájárulnak az átláthatóság növeléséhez, elősegítik a gazdaság kifehérítését – tették hozzá.

A projekt eredményeként elektronikus lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés és a cégellenőrzéshez kapcsolódó ügymenet. Az ügyfelek számára lehetőség nyílik a nemzetbiztonsági és a cégellenőrzési kérdőív elektronikus kitöltésére, továbbítására, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál pedig a beérkezett kérdőívek elektronikus kezelésére és feldolgozására.

A korrupció elleni tevékenység eredményességének növekedését egy modern kockázatelemző informatikai megoldás bevezetése garantálja – tartalmazza a tárca közleménye.

A projektet keretében vállalt fejlesztéseket az év végéig valósítják meg.”

Forrás:
Milliárdos informatikai fejlesztés az Alkotmányvédelmi Hivatalnál; Magyar Idők; 2017. február 15.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A magyar szolgáltatók mobilinternetes tarifái a legdrágábbak között vannak

„Korlátlan adatcsomagok, zero-rating és roaming: ezek ma a legneuralgikusabb pontjai a távközlési piacnak. Hol a legolcsóbb a mobil adat? Mit mutatnak a nemzetközi mérések Magyarországra nézve?

Ismét egyre nagyobb számban jelennek meg a korlátlan 4G-s adatcsomagok a mobilszolgáltatók kínálatában, ilyen ajánlata egy tavaly szeptemberi összesítés alapján 29 operátornak van, amelyek 11 uniós tagállamban és 3 nem uniós OECD-országban szolgáltatnak – derül ki a Digital Fuel Monitor (DFMonitor) most nyilvánosságra hozott mutatószámaiból. (A felmérést 2014. óta a Rewheel tanácsadó cég szakértői készítik az európai mobilszolgáltatók számára.) A korlátlanság néhányuk esetében megkötéseket is tartalmaz, de vannak valóban teljesen korlátlan díjcsomagok is.

Hol, mennyiért adják a 20 gigát?
A tanulmány grafikonokban és táblázatokban összesíti, hol mennyiért lehet bizonyos adatmennyiségekre előfizetni (tavaly szeptemberi állapotok szerint). Ezek alapján Magyarország jelenleg a sereghajtók között szerepel a mennyi gigányi adatforgalmat is adunk 30 euróért kategóriában. Utóbbi lényegében azt állapítja meg, hogy nálunk nem is létezik legalább 1000 perc hanghívást és SMS-ezést is tartalmazó, egy gigás előfizetés 30 euró alatt. A másik tarifatáblázat szerint sem rózsásabb a kép, ennek alapján ugyanis Magyarország adja az egyik legdrágábban a havi 20 gigányi adatforgalmat…[A szolgáltatók válaszai, továbbá grafikonok, elolvashatóak a cikk további részében. Szerk]”

Forrás:
A 4G hálózatunk világbajnok, az áraink már kevésbé; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2017. február 17.
Unlimited mobile data is back. The state of 4G pricing and spectrum usage — 2nd half 2016; Digital Fuel Monitor (DFMonitor)
Country brief: Hungary (HU); Digital Fuel Monitor (DFMonitor)

Kategória: gazdaság, távközlés | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Tovább erősödik az agrártárca háttérintézményei közötti együttműködés

„Új együttműködések kialakítását és a működési költségek csökkentését célozta az az értekezlet, amelyet Fazekas Sándor miniszter hívott össze a Földművelésügyi Minisztérium kötelékébe tartozó több mint nyolcvan intézmény vezetője számára a Herman Ottó Konferencia Központba, 2017. február 14-én.

Közel 85 szervezet biztosítja azt a bázist, amely a Földművelésügyi Minisztérium mindennapi munkáját megkönnyíti, feladataik végzése pedig széles skálán mozog, többek között ide tartoznak az agrárszakiskolák, nemzeti parkok, génmegőrző intézmények, erdészetek – mondta el az intézményvezetői értekezleten Fazekas Sándor.

A földművelésügyi miniszter hozzátette: reményei szerint hasznos tanácskozásoknak ad alkalmat a rendezvény, amely elsősorban azt szolgája, hogy azok az intézmények, szervezetek és cégek, amelyek az agrár tárca kötelékébe tartoznak megismerjék egymás erőforrásait, adottságait, képességeit, és ezeket kiaknázva új együttműködéseket alakíthassanak ki.

A tanácskozáson Zsigó Róbert az általa vezetett Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság munkáját ismertette, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal öt évvel ezelőtti létrejötte előtt nem volt jól beazonosítható állami szereplője a szakterületnek. Az egységes központi rendszer működése a gyors és pontos munkavégzés lehetőségét garantálja – részletezte az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

A Közigazgatási Államtitkárság munkájáról Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár tájékoztatott, míg Ugron Ákos Gábor állami földekért felelős helyettes-államtitkár szervezeti egysége tevékenységét részletezte. A Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkárság feladatait és erőforrásait Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár előadásán keresztül ismerhették meg a résztvevők.

A fenntartó minisztérium részéről megfogalmazott iránymutatás szerint a Herman Ottó Intézet weboldalán kialakítottak egy központi adatbázist, amely erősítheti a háttérszervezetek közötti együttműködéseket, segíti a már meglévő erőforrások feltérképezését, ezek hatékonyabb hasznosítását.

A adatbázis eddigi tapasztalatairól Mezőszentgyörgyi Dávid nyújtott tájékoztatást. Az ügyvezető igazgató előadásában részletesen bemutatta a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működését és a Nagytétényi úton megnyitott konferencia központot ”

Forrás:
Tovább erősödik az agrártárca háttérintézményei közötti együttműködés; Földművelésügyi Minisztérium; 2017. február 16.
Háttérintézmények erőforráskezelője; Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Március végéig az összes terület- és településfejlesztési uniós forrás kerete megnyílik

„Az első negyedév végéig az összes terület- és településfejlesztési uniós forrás kerete megnyílik, 188 milliárd forint jut megyei beruházásokra, 70 milliárdra pedig közvetlenül a megyei jogú városok pályázhatnak. Kiemelt terület a bölcsőde- és óvodafejlesztés.

Március 31-ig 258 milliárd forint értékben 25 felhívás jelenik meg a Terület- és településfejlesztési operatív programban (TOP) – közölte a Világgazdasággal a Miniszterelnökség. Ez az ütemterv összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy az idei év első negyedévének végéig az irányító hatóság a többi operatív programhoz hasonlóan a TOP-ban is meghirdeti a teljes 2014–2020-as forráskeretet.

A 258 milliárd forintból 188 milliárd jut megyei fejlesztésekre, 70 milliárd pedig közvetlenül a megyei jogú városok számára válik elérhetővé. Ennek az operatív programnak a forrásaiból a hét magyar régió közül csak az uniós fejlettségi átlag 90 százalékát meghaladó Közép-Magyarország nem részesülhet, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl viszont pályázhat.

Szerdán meg is jelent egy 8,8 milliárd forintos új TOP-pályázat kitöltőprogramja: a Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése című felhívás a bölcsődei és óvodai ellátás javítását célozza meg országszerte. Infrastrukturális fejlesztés címszóval az épületgépészeti, -villamossági és -szerkezeti fejlesztés is támogatható, az eszközbeszerzés pedig az udvari játékokra és játéktárolókra ugyanúgy vonatkozhat, mint a nevelői munkát segítő informatikai eszközökre és kapcsolódó szoftverekre. A 150 millió forintot meghaladó építési beruházást tartalmazó projekteknél a tervezés-kivitelezés során négy–nyolc mérföldkövet kell meghatározni, 150 millió alatt elegendő hármat.

Az évtized végéig tartó fejlesztési ciklusban a legfrissebb adatok szerint eddig összesen 28 ezer 872 pályázat érkezett be 7067 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, ebből a terület- és településfejlesztés hatezer beadványt és 1188 milliárd forintnyi kérelmet ölel fel.

A TOP hét alegysége közül 1715 beérkezett pályázattal és 387 milliárd forintos támogatási igénnyel az első prioritás a legnépszerűbb, amely a térségi gazdasági környezet fejlesztésére és a foglalkoztatás elősegítésére irányul. Az Európai Bizottság és a magyar kormány előzetes megállapodásának értelmében erre a fejlesztési célra 818 millió eurót bocsát a brüsszeli testület a hat vidéki régió rendelkezésére 85 százalékos támogatási intenzitással.

A Terület- és településfejlesztési operatív program hatodik prioritása a második legfelkapottabb, de a 241 milliárdos támogatói igény mögött mindössze 535 pályázat áll. Ez az alprogram a megyei jogú városok fenntartható városfejlesztését ösztönzi, a tervezett beruházásokhoz szintén 85 százalékos arányban járul hozzá az EU. A keresleti oldalon 208 milliárd forintnyi kérelemmel és 1459 beadvánnyal a harmadik prioritás következik, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést szorgalmazza.”

Forrás:
Tavaszra felpörög a településfejlesztés; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság Online; 2017. február 16.

Kategória: gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A helyi gazdaság és infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok jelentek meg

Újabb három, a helyi gazdaságfejlesztést, közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztést támogató pályázati felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), összesen 38,85 milliárd forint értékben – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

A helyi gazdaságfejlesztést célzó felhívás 8,1 milliárd forint értékben támogatja az önkormányzatok és az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások kisléptékű termék-előállításhoz, rövid ellátási láncokhoz kötődő logisztikai fejlesztéseit. A cél az önkormányzatok és vállalkozások által megtermelt mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatását segíteni, és a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatásával agrárlogisztikai beruházások valósulhatnak meg. Támogatási kérelem benyújtására önállóan jogosultak a helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati költségvetési szervek és társulásaik, területfejlesztési önkormányzati társulási, nem kis-és középvállalkozás kategóriába tartozó, többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozások, nonprofit gazdasági társaságok. Önállóan nem, kizárólag konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az önkormányzati hivatalok, valamint egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, amelyben az önkormányzat közvetve vagy közvetlenül 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A „Fenntartható települési közlekedésfejlesztés” című, 21,9 milliárd forint értékű felhívás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg településeken és települések között, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi és települési környezet kialakulásához.

Támogatási kérelem benyújtására jogosultak önállóan a helyi önkormányzatok, illetve konzorciumi partnerként közösségi közlekedést közszolgáltatási szerződés alapján ellátó gazdasági társaságok, a NIF Zrt, a Magyar Közút NZrt, központi költségvetési szervek és intézményeik, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok.

A települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztéseket támogató, 8,7 milliárd forint értékű felhívás célja a települések belterületi csapadékvíz elvezetési, -gazdálkodási rendszerének kialakítása, fejlesztése, környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, a belterületek ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének javítása, a további környezeti káresemények megelőzése. A fejlesztések esetében a cél a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő fakadó vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezése és a települések belterületének védelme a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be a helyi önkormányzatok önállóan, vagy konzorciumvezetőként. Konzorciumi partner lehet a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a megyei önkormányzat, az önkormányzati hivatal, a nonprofit gazdasági társaság, szervezet, vagy vállalkozás, amelyben az állam vagy önkormányzat – együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül – 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik. – ismertette az államtitkár.”

Forrás:
A helyi gazdaság és infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok jelentek meg; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. február 17.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi gazdaságfejlesztés” című (TOP-1.1.3-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2017. február 16.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Fenntartható települési közlekedésfejlesztés” című (TOP-3.1.1-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2017. február 16.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” című (TOP-2.1.3-16 kódszámú) felhívás.; Széchenyi 2020; 2017. február 16.

Kategória: gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Szervezetfejlesztés az okos városban – SmartImpact projekttalálkozó Miskolcon

„Miskolc adott helyszínt a Manchester város által vezetett SmartImpact projekt harmadik találkozójának, amely részint a vállalt projekttevékenységek megvalósulását – a tapasztalatcserét és az integrált akciótervek elkészülését – segítette, részint pedig a szervezetfejlesztés témában mélyítette a résztvevők ismereteit. A Lechner Tudásközpont részéről mind az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont, mind az Okos város részleg munkatársai aktívan részt vettek a rendezvény tevékenységeiben.

A SmartImpact URBACT akciótervezési hálózat 10 országának képviselői 2017. január 31-én és február 1-én Miskolcon töltöttek együtt két napot. A projektben résztvevő városok a smart city modell adaptálásával próbálják hatékonyabbá, gazdaságosabbá, egy szóval „okosabbá” tenni működésüket, ezzel kedvező vállalkozási környezetet és magasabb életminőséget teremtve. Mindebben nagy szerepet játszik az okos technológiák alkalmazása és az egyre nagyobb mennyiségben keletkező adatok használata, az okos működés azonban a városüzemeltetés, az élet minden ágát érinti, és új szemléletet jelent a város jövőképének megvalósításában. A projekt tehát nem elsősorban a smart technológiák alkalmazására, hanem sokkal inkább a kormányzási struktúra, a városi folyamatok és az üzleti modellek elemzésére, fejlesztésére törekszik.

A SmartImpact városhálózatban 10 európai ország vesz részt, melyek mind méretüket, mind a smart city modell alkalmazásának tapasztalatait tekintve jelentős különbségeket mutatnak, és Európa minden térségét képviselik. A vezető partner a félmilliós lakosságú angol Manchester. Európa északi és nyugati részét képviseli Eindhoven, Stockholm és Dublin; Dél-Európát a spanyol Guadalajara és a portugál Porto; Közép- és Kelet-Európát pedig Miskolc, Zágráb, a román Suceava és a bolgár Smolyan. Vezető szakértője Alanus von Radecki, a stuttgarti Fraunhofer-Gesellschaft munkatársa. A miskolci találkozó az ő vezényletével és útmutatásaival zajlott le. A projekt 2016 májusától 2018 májusáig tart, így lassan félidejéhez közeledik.

Okos szervezeti felépítés
A projekt egyik kiemelt célja a városi önkormányzatok szervezeti struktúrájának elemzése az okos működés tükrében. A találkozó egyik feladatát jelentette a résztvevő városok szervezeti struktúrájának, kormányzási modelljének elemzése. Nagy népszerűségnek örvendett Eindhoven példája, ahol az elmúlt években a hivatali osztályok alá tartozó, hierarchikus, felülről lefelé épülő szervezeti struktúrát kvázi elforgatták 90 fokban, meghatározó tényezővé téve az osztályokon átívelő témákat, feladatokat, projekteket. 11 tematikus programmenedzser dolgozik mátrixszerűen, emellett Eindhoven 6 kerületéhez egy-egy kerületmenedzser is tartozik.

Az infokommunikációs technológiák egyre dominánsabb alkalmazása kapcsán felmerült a kérdés, hogy a projektben résztvevő városok kormányzási modelljében hol helyezkedik el az „IT Department”, vagyis az informatikai szolgáltató részleg. Alapvető kérdés például, hogy minden nagyobb szervezeti egység saját informatikai szolgáltató háttérrel rendelkezik, vagy egy központi informatikai csoport látja el a város működtetéséhez szükséges valamennyi informatikai feladatot? Képes-e az informatikai részleg követni a trendeket és innovátorként is helytállni?

A projekt szempontjából elődleges az a kérdés, hogy az okos város modell bevezetését, az okos megoldások koordinációját milyen szervezeti egység végzi. A vezető szakértő három működő példát mutatott be. Bécsben egy külső cég látja el a smart city feladatokat, de ebben a modellben nehézkes a politikai döntéshozás. Freiburgban a polgármester alá tartozik egy smart city osztály, ennek azonban nincs saját forrása, és a döntésekbe való beleszólása is tisztázatlan alapokon áll. A legműködőképesebb példa a New York Cityben alkalmazott modell, ahol az önkormányzat valamennyi osztályán alkalmaznak egy „okos” ügyekért felelős munkatársat, aki közvetlen kapcsolatban van a város külső smart city szolgáltató cégével.

Tanuló szervezetek
Az okos városi kormányzás feltételezi, hogy a városvezetés rugalmas, alkalmazkodó, tanuló „üzemmódban” működik és magas az innovációs képessége. A projekt vezető szakértője idézte Peter M. Senge Az ötödik alapelv című művének legfontosabb gondolatait, amelyek a „tanuló szervezetek” jellemzőit írják le. Ezek értelmében egy tanuló szervezetnek a következőkkel kell rendelkeznie.

  • Rendszergondolkodás (systems thinking), melynek célja, hogy gondolkodásunkat a nagyobb összefüggések átlátására irányítsa, döntéseinknél a hosszabb távú, tovagyűrűző hatásokra koncentráljunk, cselekedeteinket pedig a mélyben húzódó tendenciák és összefüggések ismeretében határozzuk meg.
  • Önfejlesztés (personal mastery), amelynek értelmében cél a szervezeti tagok tanuló- és fejlődőképességének kibontakoztatása, hiszen a tanuló szervezet egyéni alapját a személyes jövőképük elérése érdekében tevékenykedő alkalmazottak jelentik, a szervezet pedig csak a tanulni akaró embereken keresztül fejlődhet.
  • Közös jövőkép (shared vision), amely az önmegvalósító alkalmazottak erőfeszítéseinek közös irányt ad; csak az olyan szervezeti jövőképnek van mozgósító ereje, amely valóban közös és a személyes jövőképre épít. Ennek megalkotása nem egyszeri tevékenység, hanem állandó feladat.
  • Gondolati modell – attitűd (mental models), amely a szervezeti kultúra mélyebb rétegében található gondolkodásmód, szemlélet, és amely felülmúlja az egyéni gondolati mintákat, feltételezéseket, előítéleteket. Ennek frissítése is folyamatos munka.
  • Csoportos tanulás (team learning), mivel a munkavégzés és a tanulás alapegységei nem az egyes munkavállalók, hanem a különböző munkacsoportok, teamek, amelyek a dialóguson, a közös gondolkodáson keresztül fel tudják gyorsítani tagjaik egyéni fejlődését.

Bot és répa – szabályzók és ösztönzők
A projekt egyik vissza-visszatérő szimbóluma a szamár, amelynek haladását két tényező befolyásolja: hátulról a bot, elölről az elérni vágyott répa. A kép kapcsán azokat a „toló” és „húzó” tényezőket vizsgálták a részvevők, amelyek hatnak az önkormányzatokra a smart modell alkalmazása kapcsán. A partnerség csoportokban elemezte, hogy milyen módon „adható el” az okos város eszménye a városvezetésnek, valamint tágabb értelemben a város valamennyi szereplőjének, érintettjének.

A munkacsoportok számos tényezőt beazonosítottak. Fontosak az EU-s és nemzeti keretek, illetve az olyan intézmények, amelyek külső referenciapontokat jelentenek az átalakulásban (Magyarországon erre a szerepre hatalmazta fel a kormány a Lechner Tudásközpontot). Fontos, hogy mind a döntéshozók, mind a város főbb szereplői személyesen és intézményileg is motiválva legyenek, vagyis lássák azokat a nyereségeket, amelyeket számukra az átalakulás hoz. Ezek felismerésére szolgál a bevonás és a közös munka, az elvárt eredmények kommunikációja pedig már átvezet az egyre divatosabb design thinking, a tervezői gondolkodás irányába. (Kép forrása: http://open.mome.hu/design-thinking)

Kié az adat?
A találkozó újra és újra felmerülő kérdése volt, hogy az IKT eszközökben folyamatosan keletkező adatokat hogyan tudjuk felhasználni. A smart city modell egyik alapvetése, hogy a digitális technológiák elterjedésével elképesztő mennyiségű adat jön létre. Ezek nagy részét persze nem őrzi meg senki, de egy jól működő „big data” rendszerben az adatok egy részének tárolásával, tisztításával, összekapcsolásával és értelmezésével olyan fejlesztési lehetőségek nyílnak meg, amelyekre ma még talán nem is gondolunk (bevett módszer például, hogy az adatbázisok egy részét elérhetővé teszik innovatív programozók számára, akik úgynevezett hackathonok keretében alkalmazásokat fejlesztenek ezekre). Az adatok gyűjtése és birtoklása ugyanakkor számos kérdést felvet, és ezekre nem könnyű választ adni.

A projekt ír résztvevője például beszámolt arról, hogy a dublini közkerékpár-rendszer bevezetésekor elfelejtették szerződésbe foglalni, hogy a kerékpárok GPS-ének használatából keletkező információk kinek a tulajdonát képezik; a befektető cég a sajátjának tekinti, a város pedig most nem fér hozzá ezekhez a – számára értékes – adatokhoz. Hasonló kérdéseket vet fel a holland Eindhovenben privát befektető által felállított információs oszlopok kérdése, amelyek nem csak adatokat szolgáltatnak, de kommunikálnak is a felhasználók telefonjával, és ebből – igaz, személytelenített – adatbázist építenek.

A projekt előrehaladása a smart társadalom felé
A találkozó résztvevői megismerték Porto és Eindhoven készülő integrált akciótervét, és a „peer review” módszerével visszajelzéseket adtak. A módszer lényege, hogy a hallgatóság különböző szerepekkel (polgármester, osztályvezető, high tech vállalkozó, lakos, KKV stb.) azonosulva kérdéseket tesz fel, véleményeket fogalmaz meg. A bemutatott akciótervek egyelőre főként átfogó smart city modelleket és folyamatokat vázoltak fel, de a projekt végére konkrét tennivalókat is azonosítanak majd.

A smart city kifejezést eredetileg olyan nagyvállalatok karolták fel, mint az IBM és Cisco, amikor termékeiknek, szenzorokon alapuló technológiáiknak új piacot kerestek. A smart city gondolkodásmód egyik alapelve azonban, hogy nem a technológiaorientáció a lényeg, hanem a fő célközönség, a „smart városlakó” valós igényeinek kielégítése, a szolgáltatások pedig a kínálatvezérelt felől az igényvezérelt felé haladnak. A SmartImpact projekt igyekszik mérsékelni a smart city divat gyengeségeit: konkrét körzetre, városrészre szűkíti földrajzi fókuszát, és hangsúlyát az állampolgárokra helyezi. Nem a technológiával, hanem kormányzási modellekkel, beruházási szempontokkal, valamint a közösségi és a privát szektor együttműködésével foglalkozik.

A SmartImpact városhálózat következő találkozójára Zágrábban kerül sor, ahol a résztvevő városok a vezető szakértő segítségével az átalakulás újabb aspektusait elemzik ki, egy tematikus szakértő segítségével a finanszírozási modelleket, lehetőségeket tárják fel, miközben megismerik egymás gyakorlatait, törekvéseit. Nyár végéig elkészül a projekt félidős értékelése is, és szükség esetén módosítani lehet akár a munkatervet is. A projekt fennmaradó másfél évében valamennyi város a saját kihívásaihoz, helyzetéhez mérten vállal olyan célokat és tevékenységeket, amelyekkel működését okosabbá teheti.”

Forrás:
Szervezetfejlesztés az okos városban – SmartImpact projekttalálkozó Miskolcon; URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont/Lechner Nonprofit Kft.; 2017. február 14.
Előzmény: Nemzetközi partnerség az „okos” Miskolcért

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom, társadalom, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

OECD-tanulmány a közigazgatási innováció kormányzati felkarolásáról

„Az OECD közigazgatási innovációkat követő, elemző és azok tanulságait megosztó munkacsoportja, az Observatory of Public Sector Innovation az Egyesült Arab Emirátusok szakosodott intézményével – Mohammed Bin Rashid Centre for Government Innovation (MBRCGI) – együttműködve jelentette meg új esettanulmány-kötetét a legújabb, modellértékű kormányzati innovációkról. Az ’Embracing Innovation in Government – Global Trends’ című kötetet a Kormányzati Világtalálkozón (World Government Summit, WGS) mutatták be Dubaiban.

A kiadvány alapja egy világméretű kutatás volt, amelyben azt tárták fel a vizsgált országokban (amelyek között OECD-tagok és azon kívüliek is voltak), hogy miképpen alakítja át a kormányzati szektor saját működését, újszerű megoldásokkal javítva az emberek mindennapi életét. A kutatásokat segítette a ’Calls for Innovation’ elnevezésű nyílt felhívás is, amellyel az innovatív gyakorlatokra kerestek jó példákat a világ minden tájáról. A WGS, amely a világ legnagyobb, éves rendszerességű közigazgatás-szakmai csúcstalálkozója, nem csak az eredmények bemutatásának színteréül szolgált, hanem az egyik panelbeszélgetésen a tapasztalatokat is megvitatták. Terítékre kerültek mindazok a nehézségek, amelyek az adott innovatív eljárások bevezetése során jelentkeztek, azok megoldásával együtt. Szintén fontos vitatéma volt, hogy egy-egy ország bevált gyakorlatát mennyire lehet más országokra alkalmazni.

A kutatás során 46 ország 150 innovatív megoldását vették górcső alá, amelyek nagy részét a már említett innovációs felhívás keretében gyűjtötték össze. A kutatók a tapasztalatok alapján hat kulcsfontosságú trendet azonosítottak, amelyeket tíz innovatív megoldás esettanulmányán keresztül mutattak be a kiadványban.

  1. Az ember és a gép párosítása. A humán és a technikai megoldások kombinálása lehetővé teszi, hogy érvényesüljenek a komparatív előnyök, olyan módon, hogy az együttes képesség meghaladja azt, amit önmagában akár az ember, akár a gép produkálni tudna. A kormányzatnak ezzel kapcsolatban egyszerre kell törekednie az egyensúly megőrzésére, valamint a komparatív előnyök érvényesítésével a hatás fokozására.
  2. Nagyítás vagy kicsinyítés – a kormányzat méretre szabása. Az innovatív megoldások lehetővé teszik a közigazgatási szolgáltatások újraméretezését, a célzottabb hatás elérésére. Ez egyik esetben az állami részvétel zsugorítását, más esetben a kiterjesztését teszi lehetővé, az állampolgári részvétel és annak technikai támogatottságának függvényében.
  3. Állampolgárok szakemberi szerepkörben. Az emberek bevonásában rejlő lehetőségek messze túlmutatnak az átláthatóságon: módot ad speciális szakértelmek, ötletek, újító kezdeményezések becsatornázására is. A megoldások gyakran a közösségi hálón szerzett rutint aknázzák ki az innovatív közszolgáltatás-fejlesztésben.
  4. Tömeges személyre szabott szolgáltatások. Az innovatív megoldások lehetővé teszik, hogy széles tömegek számára is személyre szabott módon jelenjenek meg egyes közszolgáltatások, egyéni igényekre és szükségekre szabva, elsősorban a helyi közösségekben.
  5. Kísérletező kormányzás. Az innovatív környezet lehetővé teszi, hogy maga a kormányzat biztosítson kísérleti terepet újszerű megoldások alkalmazására (mint pl. blokklánc-alkalmazásra szavazások során), ami azok széleskörű tesztelésére is alkalmas.
  6. A normák megtörése. Az innovatív megoldások elvezethetnek oda, hogy a közigazgatás megszokott rutinokat, normákat törjön meg a humán és pénzügyi források menedzselése területén, amelyek a közszolgáltatások „agyát” és „vérkeringését” biztosítják.

Az innováció motorja a folyamatos törekvés a fejlődésre és a kiválóságra. A kutatók négy javaslatot fogalmaztak meg arra nézve, hogy a közigazgatás vezetői hogyan tudják bátorítani, ösztönözni az innovációt az intézményrendszerben.

  1. Az innováció prioritássá emelése. Az innováció önmagában aligha ver gyökeret a kormányzati szférában. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a felső vezetők prioritásként hangsúlyozzák azt. Ez egyben annak a tudomásulvételét is jelenti a vezetés részéről, hogy adott esetben a hibák is elfogadható kimenetet jelenthetnek az újszerű megoldások kipróbálásakor, ami biztonságot ad a köztisztviselők részére, lehetővé téve a kockázatok reális kalkulációját.
  2. A kapcsolódások lehetővé tétele a kormányzati szférán belül és azon túl. A köztisztviselőknek biztosítani kell egymás elérésének lehetőségét, formális és informális úton egyaránt, csakúgy, mint a külső szereplőkkel. A rögzült határok meghaladását az intézményrendszert keresztbe metsző hálózatok, a szervezetek és szektorok közötti együttműködést lehetővé tevő platformok teszik lehetővé.
  3. A bizalom előmozdítása átláthatósággal és fogékonysággal. Az állampolgárok bizalma elengedhetetlen az innovációk sikeréhez. Enélkül valószínűtlen a felhasználó-centrikus együttműködés vagy az újszerű szolgáltatások elfogadtatása. A kormányzatok erősíthetik ezt a bizalmat azzal, hogy nyitottnak mutatkoznak az emberek aktivitása felé az őket érintő döntésekben. Ami többet jelent az átláthatóságnál – valódi inputokra tart igényt a polgárok részéről.
  4. Partnerség erősítése a releváns szereplők között. A kormányzat nem képes minden probléma megoldására. Ezért szükséges stratégiai partnerség kialakítása civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, szakemberekkel és a széles nyilvánossággal. Mindegyik szereplőnek meglehet az egyedi erőssége és hozzáértése, így az innovációra akkor van a legnagyobb esély, ha minden releváns szereplőt sikerül bevonni a folyamatba. A köztisztviselőknek ezzel együtt szükséges megerősíteni azt a képességét, hogy egyensúlyt tartsanak a különböző érdekcsoportok versengő érdekei között, felhatalmazva őket a mederben tartáshoz szükséges döntések meghozatalára.

Forrás:
Launched Today — Embracing Innovation in Government: Global Trends; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI), OECD; 2017. február 12.
Embracing Innovation in Government: Global Trends; World Government Summit/OECD; 2017. február (pdf)

Kategória: közigazgatás:külföldön, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!