Mi történik az okmányirodai ügyintézés után? Avagy a közigazgatás és a magánszektor együttműködése a polgárok érdekében

„A közigazgatás szervei éves szinten több millió adatváltozást regisztrálnak nyilvántartásaikban. Ezek közül kiemelt jelentőséggel bírnak a születéssel, házasságkötéssel, névváltozással, ingatlan tulajdonjogának megszerzésével, illetve a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltozásával összefüggő adatok. Az állami nyilvántartások rendszere az utóbbi évek informatikai fejlesztéseinek köszönhetően az adatok változását hatékony módon menedzseli, így az arra feljogosított hatóságok naprakész információkkal rendelkeznek feladataik ellátásához.

Az adatváltozás regisztrálását követően azonban a közigazgatás szerepvállalása főszabály szerint befejeződik például az új személyazonosító igazolvány vagy lakcímkártya kiállításával: ezek kézhezvételét követően a polgárok maguk intézik az új adatok bejelentését azon – akár tucatnyi – szolgáltató felé, amelyekkel szerződéses jogviszonyban állnak.

Made in Hungary: egy magyar startup az adminisztratív tehercsökkentésért
A megváltozott adatok közigazgatáson túli bejelentése manapság elég komoly – időben és pénzben is kifejezhető – adminisztratív terhet jelent a lakosság számára. Pontosabban adminisztratív terhet jelentett, hiszen az elektronikus ügyintézés iránt érdeklődést mutató ügyfelek egy jelenleg Magyarországon egyedülálló online szolgáltatás segítségével egyszerűen, gyorsan, akár otthonról is több mint száz közmű- és távközlési szolgáltató irányában intézhetik név- vagy lakcímváltozási ügyeiket is.

A magyar állam 100%-os tulajdonában lévő Széchényi Tőkealap finanszírozásával a DeltaRegister Kft. a www.változásbejelentő.hu alkalmazás formájában egy olyan egyablakos elektronikus ügyintézési platformot hozott létre, amelyen keresztül regisztrált ügyfelei pár perc alatt keresgélés, sorbanállás, fénymásolás nélkül, egyetlen elektronikus űrlap kitöltésével egyszerre több irányban is kiválthatják a klasszikus és időigényes ügyintézési módokat. A rendszer kifejlesztésének alapvető célja, hogy a szolgáltatói szektor szereplőinek és ügyfeleiknek – modern technológiai eszközök felhasználásával – egyszerűen és hatékonyan, ám a legmagasabb biztonsági követelmények betartásával elektronikus ügyintézési szolgáltatásban nyújtson segítséget a szerződéskötési folyamat elkezdéséhez, valamint a szerződött ügyfelek adatváltozásainak bejelentéséhez.

A követendő példa: a központi címregiszter és Őrbottyán városa
Ehelyütt szükséges kiemelni, hogy a lakcímadatok változása nem minden esetben az ügyfelek saját elhatározásának eredménye, hiszen úgy is változhat egy polgár lakcíme, hogy fizikailag nem költözik el. Az elmúlt időszakban több olyan állami kezdeményezés is indult, amelynek eredményeképpen ún. költözéssel nem járó lakcímváltozás valósult meg. Ilyen a jelenleg is futó Központi címregiszter (KCR) projekt, amely a Magyarországon elhelyezkedő ingatlanok címeinek egységesítési célú felülvizsgálatára irányul: a vonatkozó jogszabályi környezet alapján a címképzésért felelős szervnek 2016. december 31-éig szükséges elvégeznie a címkezeléssel kapcsolatos feladatait.

Egy adott településen a lakcímek felülvizsgálata azzal a következménnyel járhat, hogy szükséges a helyi lakosok lakcímadatainak frissítése a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál vezetett személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a módosított adatok alapján az új lakcímkártyák kiadása. Ezt követően a lakosságra hárul annak terhe, hogy az új lakcímadatokat a szolgáltatók felék bejelentsék.

A Pest megyei Őrbottyán Város Önkormányzata a KCR projekt lebonyolításával párhuzamosan a település nagy részére kiterjedő utcanév módosítási, elnevezési és házszám-megállapítási eljárást indított. A lakosság érdekében úgy döntött, hogy a szerepvállalása nem korlátozódik a szükséges és elégséges önkormányzati feladatokra, hanem aktív segítséget kíván nyújtani a lakosoknak abban, hogy az új lakcímadatokat a közmű- és távközlési szolgáltatók felé bejelentsék.

Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a DeltaRegister Kft.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján az okmányiroda által kiállított lakcímkártyák cseréjekor az érdeklődő ügyfelek meghatalmazást adnak az önkormányzatnak arra, hogy a címváltozással érintett ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatók irányában eljárhasson az új lakcímadatok bejelentése érdekében. Tekintettel pedig arra, hogy ne csak a lakcímkártyák cseréje járjon a lehető legkisebb adminisztratív teherrel a lakosságnak, az önkormányzat a www.változásbejelentő.hu egyablakos ügyintézési platformja keretében továbbítja az adatokat az érintett szolgáltatók felé. Itt fontos megjegyezni, hogy ezzel a megoldással nem csak az önkormányzat és a lakosság, hanem a szolgáltatók adminisztratív terhei is csökkennek az elektronikus ügyintézés arányának növekedésével.

A fenti példa is jól mutatja, kialakítható egy minden érintett számára kölcsönösen előnyös együttműködés egy olyan feladat megoldása érdekében, amely az állami vagy önkormányzati oldaltól a lakosságon át a szolgáltatói szektort is átfogja.

És ha már a lakosságot említettük, ne feledkezzünk meg a vállalkozásokról sem, hiszen az ő életükben is előfordulhatnak olyan hasonló változások, amelyek adatváltozás bejelentési kötelezettséget generálnak, de a fenti megoldás erre is lehetőséget nyújt… ”

Forrás:
Mi történik az okmányirodai ügyintézés után? Avagy a közigazgatás és a magánszektor együttműködése a polgárok érdekében; Jegyző és Közigazgatás; XVIII. évfolyam, 3. szám, 2016. május-június (pdf)
(Az eGov Tanácsadó Kft. az egyik tulajdonosa a változásbejelentő.hu-t üzemeltető startup cégnek, a DeltaRegister Kft-nek.)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Franciaország nyílt forráskódú szoftvereken alapuló felhőszolgáltatásokat próbál ki

„A francia kormány különböző nyílt forráskódú alternatív megoldásokat próbál ki a saját felő infrastruktúrájának kialakításához. A kormányzati modernizációs szervezet – SGMAP (Secrétariat Général pour la Modernisation de l’Action publique) szerint a szabad szoftver lehetővé teszi a közigazgatási informatikai rendszerek modernizációját. Jelenleg ezeket vetik vizsgálat alá: OpenStack, Docker and MongoDB. A felhőszolgáltatás célja a minisztériumok közötti szolgáltatások elősegítése. Ennek példája a VITAM archiváló rendszer, amelyet három minisztérium hoz létre, nyílt forráskódú szoftvert használva. Elkészülte után 0 15 millió eurós projekt a többi minisztérium számára is elérhető lesz. A közigazgatási informatika modernizációjában a francia állam minden eddiginél erősebben támaszkodik a szabad szoftverekre és a mögöttük álló fejlesztői közösségekre. A SGMAP szervezet támogatni fogja a kód megosztását, és erősíteni a szoftverfejlesztői közösségekhez fűződő viszonyt, hogy elősegítse hozzájárulásukat a fejlesztésekhez. A francia kormány informatikai vezetője (Henri Verdier) szerint a kormányzat cselekvési képességének javítása megköveteli szorosabb kapcsolat kialakítását a fejlesztői közösségekkel.”

Forrás:
France pilots open source-based cloud services; Gijs Hillenius; Joinup; 2016.augusztus 2.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Litvánia: a rendőrség áttért a LibreOffice használatára

„Litvánia teljes rendőri állománya LibreOfffice-t használ. 2016. június 30-án jelentették be, hogy több mint 8000 ezer asztali gépen használják, és az átállást befejezték. A fő motívum az elérhető költségcsökkenés volt. Ez számszerűsítve 1 millió eurót jelent. Kulcsfontosságú volt a legfelsőbb vezetés aktív támogatása. A rendőrség második számú vezetője személyesen felügyelte a folyamatot, az informatikai részleggel közvetlen kapcsolatban állt. Nem volt külön terv a változásmenedzselésre, a rendőrség legfelsőbb vezetője parancsban határozta meg az átállás dátumát. Nem ez az egyetlen nyílt forráskódú szoftver amit használnak, és további terveik is vannak. Jelenleg az Ubuntu Linux használatát mérik fel kísérletileg. Egy teljes rendőri egység (50 munkaállomás) próbálja ki a használatát az év végéig.

Litvánia nincs egyedül ebben a törekvésében. A hasonló területen működő szervezetek közül a francia csendőrség (vidéki rendőrség) 65 ezer munkaállomása Ubuntu-t és LibreOfficet-t használ. Olaszországban a Honvédelmi Minisztérium pedig az elkövetkező évek során 26-29 millió euró megtakarítására számít azzal, hogy 100 ezer munkaállomásán vezeti be a LibreOffice-t.”

Forrás:
Lithuanian police switched to LibreOffice; Gijs Hillenius; Joinup; 2016. augusztus 11.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Magyar fejlesztésű villámtöltőt avattak Budapesten

„Újabb eredményeket érünk el az elektromos járművek használatának elősegítése terén, ezzel pedig a magyarországi és az európai elektromobilitás is lendületet kap – jelentette ki Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter erről az elektromos autók számára szervezett ’80edays’ nemzetközi túra budapesti állomásán beszélt, amelyen egy új, magyar fejlesztésű villámtöltőt is átadtak. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a hazai fejlesztésű és gyártású villámtöltő az első darabja lehet egy hamarosan kiépülő töltőhálózatnak.

A mai napon átadott töltőállomás és a földkörüli versenyben hazai fejlesztésű busszal induló magyar csapat is jól mutatja, hogy az elektromos járművek, illetve a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében és népszerűsítésében már Magyarország is közvetlenül érdekelt – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a jelenlegi kormány időben felismerte az elektromobilitásban rejlő lehetőségeket, így már évek óta dolgozik azon, hogy kedvezményekkel és az infrastruktúra kiépítésének támogatásával segítse az elektromos járművek közlekedését.

A tárcavezető emlékeztetett arra a napokban kiírt, önkormányzatoknak szóló pályázatra is, amelynek köszönhetően 500 új töltőállomás és legalább 1000 új töltőpont létesülhet országszerte. Erre a célra a nemzetgazdasági tárca 1 milliárd 250 millió forintot különített el.

Az elektromos járművek fejlesztéséről gyártásáról szólva Varga Mihály kiemelte: a kormány célja, hogy a hazai ipar, a járműgyártásban és a kutatás-fejlesztésben jártas szakembereink, és a már meglévő kapacitásaink révén Magyarország eredményesen kapcsolódjon be ebbe a világméretű új folyamatba.

A 100 százalékban elektromos hajtású járműveknek szervezett, 80 napig tartó földkerülő esemény Barcelonából indult június 16-án, és ott is ér véget szeptember 4-én. Az elektromobilitást népszerűsítő kihíváson 11 nemzetközi csapat indult el, útjuk során több mint 25.000 kilométert tesznek meg. A magyar csapat a hazai fejlesztésű Modulo busszal vesz részt az úton.”

Forrás:
Magyar fejlesztésű villámtöltőt avattak Budapesten; Nemzetgazdasági Minisztérium–2016. augusztus 21.

Kategória: energia, gazdaság, közigazgatás:magyar, technika | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Néhány éven belül a legeldugottabb településeken is lesz újgenerációs szélessávú hálózat

„Egyes járásokban ölre mentek a cégek azért, hogy melyikük építhesse ki a széles sávú internethálózatot. Az állami MVM Netnek is jutott a megrendelésekből.

Néhány éven belül a legeldugottabb településeken is lesz vezetékes széles sávú internet hálózat, ráadásul egyes helyeken szinte ölre mentek a cégek azért, hogy melyikük építhesse ki az új generációs hálózatot – az uniós támogatás felhasználásával. Összesen 43 pályázó cég 234 ajánlatát kellett elbírálniuk a kiíróknak. A nyertesek összességében közel 43 milliárd forint támogatásban részesülnek, a projektek összköltsége közel 63 milliárd forint – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A pályázatot két fázisban, 143 járásban írták ki, az első körben 63, a másodikban 80 járást hirdettek meg. A 143-ból 82 járásban versenyben dőlt el a nyertes személye, több esetben kettő-négy pályázat érkezett járásonként – emelte ki az NFM. Kis- és közepes internetszolgáltatók, illetve nagy távközlési cégek egyaránt indultak, közülük 26 pályázót választottak ki, s 17-en maradtak munka nélkül. Az elbírálás tehát megtörtént, a támogatói szerződések megkötése folyamatban van.

A legtöbb fehér foltnak számító területen a Magyar Telekom volt a befutó, a piacvezető távközlési cég mintegy 10 milliárd forintos támogatásban részesül – derül ki a birtokunkba került támogatási listából. A nyertesek között van a Telekomhoz hasonlóan szintén országos optikai hálózattal rendelkező Invitel Zrt. is, amely például a Szeghalmi vagy a Makói járásban fejleszthet uniós pénzek felhasználásával. A távközlési piacon pár éves múltra visszatekintő MVM NET Zrt. is felbukkan a nyertesek között, mégpedig olyan területeken, amelyeken komoly versenyben szerezhették meg a fejlesztés jogát. Az állami tulajdonú cég építkezhet például a gyöngyösi és a kaposvári járásban, az elnyert támogatás összege pedig – számításaink szerint – megközelíti a hatmilliárd forintot. A nagy nevek mellett több, kevésbé ismert cég is felbukkan a nyertesek listáján. Ilyen például a Key Telecom Kft., amely a Bicskei járásban, vagy a Vidékháló Kft., amely pedig a Fonyódi járásban jutott lehetőséghez. Egy régi márka neve is feltűnik a listán: a Gelka-Hírtech Kft. a Csurgói járásban győzött. E cégek jellemzően az adott régió internetszolgáltatói, amelyek ezáltal tovább fejleszthetik hálózatukat, és így oda is elvihetik a széles sávú infrastruktúrát, ahová üzleti alapon nem érné meg nekik. De kialakult olyan helyzet is, hogy nem a helyi cég volt a befutó, hanem egy másik versenyző építheti ki a széles sávú elérést. A cégek tehát ezzel teljesen új piachoz juthattak.

Az Európai Unió 2020-as határidőt ír elő a hálózatfejlesztés megvalósítására, a kormány azonban ambiciózus vállalást tett azzal, hogy már 2018 végére teljesíti a tervet. A program célja, hogy minden magyar háztartásnak elérhetővé tegyék a szupergyors, másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internetet. A támogatás keretében 490 ezer háztartásba viszik el a netet, míg 383 ezret a szolgáltatók önerős vállalás keretében „hálóznak be”. Ezeken az üzleti szempontból kétséges megtérülésű településeken tehát néhány éven belül adott lesz a hálózat, és a szakemberek arra számítanak, hogy részben az állami online szolgáltatások elterjedésének, illetve a képzéseknek köszönhetően megnő az érdeklődés az internet iránt. Ezáltal pedig pénzügyileg is megtérülhet a befektetés.”

Forrás:
Apró falvak, hatalmas megrendelések; Világgazdaság Online; 2016. augusztus 19.
Lásd még: GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020

Kategória: Internet, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

IVSZ Menta Konferencia 2016

„…Magyarországon hektikus, hogy mely területek reagálnak jól és tartják a lépést a digitális átalakulással, de az IVSZ szakértői a gyáripar, agrár, kereskedelem, egészségügy és a sport/rekreáció technológiai innovációs mozgását látják a legdinamikusabbnak. A ma megkapható EU-s földtámogatások nagyságrendjét lehet megspórolni egy jól tervezett agrárinformatikai stratégiával, a legújabb fintech cégek és a blockchain technológia úttörői olcsóbbá és könnyűvé teszik a fizetést különböző rendszerek között is. Eközben az egészségügy kritikus problémáit lehetne megoldani a proaktív gyógyászattal és a bigdata erejére épített elemzésekkel. Ezek sokszor távolinak tűnnek, kivétel a sport, szórakozás, fitnesz területe, ahol a fogyasztók, gyártók, szolgáltatók egyaránt habzsolják a digitális lehetőségeket.

Innováció és magas hozzáadott érték nélkül nincs élhető jövőnk, a digitális környezetben az IT cégeknek is mindennél fontosabb, hogy megértsék ügyfeleiket, de a különböző iparágak szereplői is rá vannak szorulva a fejlődésre. A 2016-os MENTA célja, hogy a digitális ökoszisztéma szereplői között interfészeket alakítson ki, a kevésbé egyértelmű tengelyeket és kapcsolódásokat is bemutassa.

Konferencia helyszíne: Hotel Füred, Balatonfüred
Konferencia időpontja: 2016. szeptember 13-14.

Téma
A konferencia témakörei: digitális gazdaság, Ipar 4.0, Internet of Things, Irinyi terv, digitalizáció, okosgyárak, e-egészségügy, agrárinformatika, e-kereskedelem, big data, okosváros, kkv-k, kutatás-fejlesztés, technológiai innováció, magas hozzáadott érték

Kiemelt előadások

  • Hová vezet a sharing economy? – IT iparági kilátások 2025-ig – (PWC)
  • Mire számíthat a magyar gazdaság a digitális ipari forradalom során? – Orbán Krisztián (Oriens)
  • A mesterséges intellegencia mesterséges evolúciót is jelent – robotok tudattal – Prof.Dr. A.E. (Gusz) Eiben (Free University Amsterdam)
  • Üdv a kognitív korban – hogyan lesz az adatból tudás? – Scott Neumann (IBM)
  • Transferwise: Budapest is részese a Fintech forradalomnak – Kristo Käärmann (TransferWise)
  • Digitális átállás, nyitott platformok a fizetési piacon – Veres János (Nemzeti Mobilfizetési Zrt.)

További előadások

  • Túltöltött élmények mobilon: a digitális gazdaság valódi igényei – Tessényi András (Supercharge)
  • Okosbudapest 2050-ig – digitális régiós központ vagy csak magyar főváros? – Alföldi György DLA (BME Urbanisztika)
  • Deep Learning: mire képesek az öntanuló algoritmusok? – Dr. Tóth Bálint Pál (BME TMIT)
  • Globális szoftver outsourcing: kommoditássá váló egzotikus technológiák – Bozsó Attila (EPAM)
  • A szoftver és algoritmus a hozzáadott érték már a turizmusban is – Orosz Bálint (Skyscanner)
  • Mit jelent a blockchain valójában? – Blummer Tamás (Digital Asset)
  • Felforgatott autóipar: kényszeringázóktól a profi sofőrökig – Bazsó Gábor (Totalcar)
  • Innováció a fiatal tehetségek szemével – kereskedelem és bioinformatika – Bálint Karola, Király Szilvia (ISEF díjazottak)
  • E-kereskedelem: sikeres, aki az állandóra épít és a változásra készen áll – Szigetvári József (Szállás.hu)
  • Digitális közös piac: akadályok a határok nélküli e-kereskedelem előtt – Mester Máté (Explico CEE)

Forrás:
IVSZ Menta Konferencia 2016; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2016

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, távközlés, technika | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Csökken az internet áfája

„A brüsszeli elutasítás ellenére csökkenti a kormány jövő januártól az internet-szolgáltatás áfa tartalmát. A Digitális Jólét Program keretében 27-ről 18 százalékra csökken a világháló áfája. A kormány tervei között szerepel az is, hogy 2018-ra 5 százalékra csökkenti a világháló áfáját.

2018-ra minden háztartás számára hozzáférhető lesz a szélessávú, legalább másodpercenként 30 megabit sávszélességű internet, az internet áfájának 27-ről 18 százalékra való csökkentése mellett pedig jövőre egy ún. internethasználati alapcsomagot is be kívánnak vezetni.

Az infrastruktúra mellett növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is – mondta korábban Deutsch Tamás, Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, aki szerint nem csak elérhetővé kell tenni az internetet, de meg is kell tanítani annak használatát is.

„Lehetőséget teremtünk, hogy digitális tananyagok használatával a jövő iskola, a digitális iskola jöhessen létre” – fogalmazott.

A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: a kormányzat célja az, hogy mindenki lehessen egyet előre a digitális világban is.

Jelenleg is komoly fejlesztések folynak a gyors internetet lehetővé tevő vezetékes hálózat bővítésére, és a mobilinternet-hálózat kiépítésére, ez pedig lehetővé teszi, hogy az 5G technológia alkalmazása terén a világ élvonalába tartozzunk majd a 2020-as években.

Bár hatályos, uniós áfa-irányelv keretei között a magyar kormánynak nincs lehetősége az internet áfájának csökkentésére, a bizottság rugalmasabb szabályokat szeretne – fogalmazott Angyal József adószakértő.

„Az Európai Bizottság nem zárkózott el a magyar javaslattól, hogy az internet áfája csökkenjen, valószínűleg ezt majd napirendre veszik. Nem Magyarország áll szemben az Európai Bizottsággal, hanem arról van szó, hogy egy ilyen döntésnél valamennyi tagállam egyhangú döntésére van szükség” – magyarázta a szakember.
Hozzátette: kétévente felülvizsgálja a kedvezményes adózók listáját a bizottság.
Az internet áfájának 18 százalékra való csökkentése 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent majd.
Ezzel egy időben minden magyarországi szolgáltató kínálatában megjelenik a legkedvezményesebb csomagjuknál is olcsóbb, ún. Digitális Jólét Alapcsomag, ami további 8-13 százalékkal csökkentheti az internet hozzáférhetőség árát.

Amennyiben a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, a kormány határozott szándéka az internethasználat áfájának 5 százalékra csökkentése 2018 január elsejétől.”

Forrás:
Csökken az internet áfája; Híradó.hu; 2016. augusztus 18.

Kategória: gazdaság, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Az információs rendszerek szerepe és értékelése a vállalkozásokban

„A vállalat belső és a környezetével lebonyolított információkat tároló, feldolgozó és a megfelelő döntéshozónak rendelkezésére bocsájtó vállalati információs rendszer alkalmazása és az informatikai beruházások az adott általánosságban a cég fejlettségét, piaci versenyképességét is jelzik. A magyar vállalkozások körében azonban a bevezetett ERP rendszerek száma alacsonyabb, mint az Európai Unió tagállamaiban átlagosan, melynek egyik oka a bevezetés költségeitől való félelem. Bemutatjuk, hogy milyen módszertanok mentén vizsgálható az infokommunikációs technológiákba történő beruházások értékelése.”

Forrás:
Az információs rendszerek szerepe és értékelése a vállalkozásokban; Bunkóczi László, Pető István, Pásztor Márta Zsuzsanna, Popovics Attila; Studia Mundi – Economica; 2 (2) 3-17. oldalak; ISSN 2415-9395; 2015 (pdf)

Kategória: gazdaság, informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Szegények és gazdagok – az adatinterpretálás nehézségei a digitális megosztottság esetében

„Múlt héten az eGov Hírlevél szemlézett egy érdekes kutatást a Pénzügyi Szemle ismertetője alapján. Részben ezen ismertető pontatlanságai, részben pedig a téma fontossága miatt érdemes röviden áttekintetni az eredeti kutatási eredményeket tartalmazó írást némileg bővebben, nem csak egy kiemelt eredményre fókuszálva.

Elsőként mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tanulmány a közismert, és széles körben idézett PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés 2012 évi eredményeinek (másod)elemzésén alapul, vagyis értelemszerűen 15 éves diákok körülményeit és jellemzőit mutatja be – erről a magyar összefoglaló cikk nem tett említést, pedig bizonyos, elsősorban hozzáférési adatok az egész népességre vetítve még a legfejlettebb országokban is nagyobb különbséget mutatnak, mint diákok esetében.

Némileg problémás lehet az is, hogy a technológia jelenleg fejlődési ütemét ismerve a 2012-es adatok elavultak lehetnek, de a vizsgált területek és a cikk megállapításai szempontjából nem perdöntőek, vélhetően némelyik, kevésbé fejlett OECD-országban lettek kedvezőbbek a hozzáférési adatok.
A tanulmány összesen négy fő állítást tesz:

  • Abban az esetben, ha minden diák (még a leghátrányosabb helyzetűek (most disadvantaged) is) van hozzáférése az internethez, a digitális megosztottság továbbra is jelen van, a szocioökonómiai státusz a technológia használati módjában érhető tetten.
  • A skandináv országokban, valamint Hong Kongban, Hollandiában és Svájcban a hátrányos helyzetű diákok 98%-a otthonában is hozzáfér az internethez, miközben az alacsony- vagy közepes jövedelmű országokban számos hátrányos helyzetű diák csak az iskolában (esetenként még ott sem) jut internethez.
  • 2012-ben a hátrányos helyzetű diákok az OECD átlagát tekintve legalább ugyanannyi időt töltöttek online, mint a legmagasabb státuszú diákok, sőt, a vizsgált országok felében (21 országban 42-ből), a hátrányos helyzetű diákok több időt töltöttek internetezéssel, mint magasabb státuszú kortársaik.
  • Az összes vizsgált országban a diákok számítógép-használata (pl. e-mailezés, hírek olvasása stb.) összefügg a szocioökonómiai státuszukkal. A magas státuszú diákok nagyobb valószínűséggel keresnek információt vagy olvasnak híreket az interneten, míg a hátrányos helyzetű diákok inkább csetelésre vagy videójátékokra használják azt – legalább olyan gyakorisággal, mint társaik.

A digitális megosztottság (vagy szakadék) vizsgálata nagyjából egyidős az internet terjedésének 20 évével, melyen belül a másodlagos, vagyis az ezeket az eszközöket használók közötti különbségek feltárását célzó kutatások is 15 éves múltra nyúlnak vissza (ld. Hargittai Eszter és Paul DiMaggio 2001-ben megjelent, a témában sokat hivatkozott tanulmányát, vagy a szociális informatika egyik vezérlakjának, Michael Gursteinnek 2003-ben a hatékony használatról írt cikkét. A koncepció rövid áttekintéséhez Galácz Anna és Ságvári Bence tanulmánya ajánlható).

Az látszik, hogy az országok közötti fejlettségi különbségek a hozzáférésben továbbra is jelentkeznek – ráadásul közel húsz országban a hátrányos helyzetűek és a magas státuszúak otthoni internet hozzáférésében 50 százaléknyi, vagy annál nagyobb különbséget láthatunk. Érdekes ugyanakkor az internetezésre fordított időt is megtekinteni, mivel noha az OECD átlagában ezek a két csoport között szinte megegyeznek, az országok szintjén nagyon nagy változatosságot tapasztalhatunk.

A fő üzenetre visszatérve: az tehát, hogy különböző jellemzők mentén nem csak az internethez való hozzáférésben, hanem annak használatában is tetten érhetők a különböző társadalmi csoportok között a különbségek egyáltalán nem új gondolat. Ami az OECD vizsgálatot különösen érdekessé teszi viszont, az éppen az, hogy diákok között végezték: vagyis a legtöbb, a digitális megosztottság kialakulásáért okolt változó (kor, iskolai végzettség, lakóhely) jelen esetben nem játszik érdemi szerepet, csak a jövedelem – a szülők jövedelmén keresztül. Ebből a szemszögből viszont az „értékteremtő” vagy magasabb polcra helyezett internethasználattal (információkeresés, hírolvasás) töltött időben jelentkező különbségekre nem okként (mint ahogy azt a magyar cikk utolsó bekezdése sugallja), hanem okozatként kell tekintenünk – és ebben az összefüggésben leginkább azt mutathatják meg, hogy adott ország oktatási rendszere mennyire képes mérsékelni a szocioökonómiai státuszban fellelhető különbségeket, esetleg azt, hogy a digitális megoldások mennyire elterjedtek egy adott ország oktatásában. ”

Forrás:
Szegények és gazdagok – az adatinterpretálás nehézségei a digitális megosztottság esetében; Csótó Mihály; 2016. augusztus 21. (kézirat)
A szerzőhöz lásd még korábbi cikkünket: Mezőgazdaság: Informatikai innovációk terjedése a kisgazdaságokban

Kategória: Internet, művelődés, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Háromütemű lesz az ASP fejlesztése

„A Belügyminisztérium tegnap ötpárti egyeztetést tartott az önkormányzatok adminisztrációjához támogatást nyújtó ASP-rendszer bevezetéséről. A Magyar Államkincstárba bekötött központi önkormányzati informatikai rendszer lényege, hogy a felhasználók az interneten keresztül érik el a távoli szervereken futó alkalmazásokat. Az önkormányzatok ilyen módon adóügyeket intézhetnek, iratkezelést, könyvelést végezhetnek vagy éppen ingatlannyilvántartásukat vezethetik.

A tárca kedden az országos önkormányzati érdekszövetségekkel is konzultált az informatikai rendszerről, amelyhez három ütemben csatlakoznak majd a helyhatóságok. Először, 2017. január 1-jéig az ötezer fő alatti, megfelelő internetes kapcsolattal rendelkező települések önkormányzatai csatlakoznak az adózással kapcsolatos szakrendszerhez, majd jövő év októberéig valamennyi helyhatóság kapcsolódik ehhez a hozzáféréshez. A harmadik ütemben, 2018. január 1-jéig az önkormányzatoknak valamennyi szakrendszerhez csatlakozniuk kell. A felkészülésre nyolc és fél milliárd forint áll rendelkezésre.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke az egyeztetés kapcsán elmondta: együttműködnek a rendszer bevezetésében, de azt nem támogatják. Az elnök attól tart, hogy az ASP-vel az önkormányzatokat „gyámság alá helyezhetik”, ezzel együtt kistelepülési hivatalok szűnhetnek meg.”

Forrás:
Háromütemű lesz az ASP fejlesztése; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2016. augusztus 19.

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!