Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Újabb bürokrácia-csökkentő intézkedés jöhet jövőre az adózásban

„Míg eddig az adószakemberek csak úgy kezdhették meg tevékenységüket, ha ehhez engedélyt kértek, addig jövőre elég lehet egy egyszerű bejelentés is. Az adószakemberek nyilvántartásba vételéről szóló NGM rendeletet tervezetét mától bárki véleményezheti.
Az újabb bürokráciacsökkentés az adózásban jelentős könnyebbséget hozhat jövőre. Jelenleg adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a jelölt nyilvántartásba vételi kérelmét a hatóság elbírálta és az engedélykiadással egyidejűleg felvette a nyilvántartásba. Az eljárás ügyintézési határideje 45 nap. Az adóbürokrácia-csökkentés újabb állomása megszűntetheti az engedélyezési eljárást. Az érintetteknek elegendő lehet a bejelentés, és már segíthetik ügyfeleiket tanácsaikkal, vagy például képviselhetik őket az adóhivatal előtt.

Míg jelenleg az adótanácsadóknak kell igazolniuk, hogy megfelelnek a feltételeknek, a tervezet szerint 2018-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi ezt.

A tervezet szerint a bejelentés vizsgálatának eredménye alapján a gazdasági tárca a jogszabályi feltételeket teljesítő bejelentőket nyilvántartásba veszi, míg azokat, akik nem felelnek meg az előírásoknak, az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzésétől eltiltja. Annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást tudják nyújtani ügyfeleiknek az adózási szakemberek, a nyilvántartásba vételt követő öt év alatt olyan továbbképzéseken kell részt venniük, amelyek releváns és naprakész ismeretekkel bővítik a már megszerzett ismereteiket.

A szaktárca nyilvántartásában jelenleg több mint hatezer adótanácsadó, az adószakértői és az okleveles adószakértő szerepel. A lista évente átlagosan néhány száz szakemberrel bővül. A penzugyiszakkepzes.kormany.hu oldalon található névjegyzékben az összes adózási szakember szerepel. Az adóügyeik intézésében szakszerű segítséget igénylő cégeknek, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek itt érdemes a megbízás előtt a jogosultságot ellenőrizni…”

Forrás:
Újabb bürokrácia-csökkentő intézkedés jöhet jövőre az adózásban; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 14.
Tervezet az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló NGM rendeletről; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 14. (PDF)
„A tervezet 2017. november 17-ig véleményezhető a marta.aigner.kincses@ngm.gov.hu; eva.voicsek@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségeken.”

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A kormányablakba költözik a NAV

„Szem előtt tartva a gyors és hatékony ügyintézést, a Kormányablakban kap helyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Karcagon. A munka hamarosan a végéhez ér, december közepén már az új helyen várja az adóhatóság az ügyfeleket.

A kormányzat szándéka az, hogy egy szolgáltató állam jöjjön létre. Ennek a tükrében döntöttek annak idején 2010-ben, hogy milyen szervezeti átalakításokat hajtanak végre a közigazgatásban. Így jöttek létre a Kormányhivatalok, a Járási Hivatalok és azon belül létrejöttek a Kormányablak osztályok, amely Karcagon és Kisújszálláson is működik. A Kormányablak feladata az, hogy az ügyfelek egy helyen tudják intézni az ügyeiket. Jelenleg is 1582 ügyet lehet intézni, elindítani, tájékoztatást kérni. Én bízom benne, hogy mindenki nagyon elégedett ennek az osztálynak a működésével – mondta az osztályvezető.

A Kormányzat szándéka az volt, hogy országszerte azonos feltételekkel tudják az ügyfelek az ügyeiket intézni, mindemellet erősítse a szolgáltató jelleget.
– A Nemzeti Adó és Vámhivatal nem tartozik a mi szervezeti egységünkhöz, ők egy különálló szervezet, de ők is fogadják az ügyfeleket. A kormányzat célja az, hogy az állampolgároknak, a vállalkozásoknak az ügyeit minél gyorsabban tudják intézni. Egy kormányhatározat értelmében a Karcagi Járási Hivatal Kormányablak Osztálya is kibővül, tehát biztosítani fogjuk a NAV ügyfélfogadó terét.

Az átalakításhoz a Miniszterelnökség 35 millió forintot biztosított.

– Személy szerint nagyon hálás vagyok Dobos László polgármester úrnak azért, hogy támogatott minket abban, hogy a jelenlegi helyünk ne sérüljön, úgy tudjuk kialakítani a NAV ügyfélfogadás helyszínét, hogy az úgynevezett régi házasságkötő termet biztosította számunkra. Ebben a 80 négyzetméteres irodarészben két munkaállomást biztosítunk a NAV számára, a további helyeket pedig a Kormányablak veszi majd birtokba.

A betonozási munkával már végeztek a kivitelezők, hamarosan a burkolással folytatódik majd a munka. December közepére megérkeznek a bútorok és beköltözhet az ügyfélszolgálat is. A pontos indulásról a Kormányablak tájékoztatni fogja ügyfeleit.”

Forrás:
A kormányablakba költözik a NAV; infoKarcag; 2017. november 14.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Mérföldkövek a brit kiberbiztonság fejlődésében – I. az elméleti háttér megalapozása: a kiberbiztonsági stratégia

„A tanulmány az Egyesült Királyság kiberbiztonsági stratégiai dokumentum rendszerének fejlődését tekinti át. A kiberbiztonság területén az ország a vezető hatalmak közé sorolható, és az előkelő helyezésének egyik oka éppen a jogi szabályozás egyedi és kifinomult mivoltában keresendő. Az Egyesült Királyság 2011-ben elfogadott első kiberbiztonsági stratégiáját 2016-ban váltotta le az új, második generációsnak tekinthető stratégiai dokumentum, amely immáron az egész társadalomra és valamennyi biztonsági szektorra vonatkozóan tartalmaz megállapításokat és ambiciózus célkitűzéseket. A stratégia a „3D stratégiája”, ugyanis a megvédeni (defend) – elrettenteni (deter) – fejleszteni (develop) hármas eszközrendszer segítségével kívánja 2021-re elérni a vízióként kitűzött állapotot: az ország biztonságos, a kiberfenyegetésekre rugalmasan reagálni képes, prosperáló és magabiztos legyen a digitális világban. A tanulmány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Egyed István Posztdoktori Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.”

Forrás:
Mérföldkövek a brit kiberbiztonság fejlődésében I. az elméleti háttér megalapozása: a kiberbiztonsági stratégia ; Molnár Dóra; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 136-148. oldalak (pdf)

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal

„Az informatikai szolgáltatások, rendszerek, eszközök, alkalmazások egyre jelentősebb mértékben járulnak hozzá az állami működés hatékonyságának, a vállalkozások eredményességének és versenyképességének, valamint az állampolgárok életminőségének javításához. A kiberbiztonság és az interoperabilitás ma vitathatatlanul az informatikai szakterület legfontosabb, legaktuálisabb kérdései közé tartoznak. A két kérdéskör egymással részben szembenálló stratégiai célkitűzéseket, nézőpontot, követelményeket képvisel. Jelen publikáció célja annak feltárása, hogy az interoperabilitással kapcsolatos EU dokumentumokban, célokban, feladatokban megjelennek-e, és ha igen, milyen kiberbiztonsági kérdések. A publikáció a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 ‘A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés’ projekt támogatásával, a Kiberbiztonsági Ludovika Kiemelt Kutatóműhely keretében készült.”

Forrás:
Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 149-162. oldalak (pdf)

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben

„Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás komoly próbatétel elé állította a jog művelőit (is), éspedig mind a jogalkotókat, mind pedig a jogalkalmazókat. A jogalkotók (kodifikátorok) hamar rádöbbentek arra, hogy az 1990 előtti (régi) jog az új jogállami kihívásoknak és követelményeknek nem felel meg, ahhoz tehát, hogy Európához felzárkózhassunk, mélyreható jogalkotási reformot kell hazánkban is végrehajtani. Így volt ez a jog minden területén, függetlenül attól, hogy a meglévő szabályozás a közjog vagy éppen a magánjog területére esett-e. Akkor, az 1990-es évek elején a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése jelentette tehát az elsődleges feladatot. Szükségképpen együtt élt azonban a „régi” jog az „új” joggal, ennek minden nehézségével és ellentmondásával együtt. Nem volt ez másként a szabálysértési jog esetében sem, amelynek bár 1968 óta kódexben rögzített szabályai voltak, azonban azoknak rokoni viszonyuk sem volt az új jogállami követelményekkel.

Értekezésemben azt a gyötrelmes átalakulási folyamatot törekszem bemutatni, amely az etatista állam szabálysértési jogát az európai jogállami elvárások és követelmények recipiálásáig eljuttatta. Mindenekelőtt felállította a „tükröt”, amely az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Bíróságának irányadó gyakorlatának, néhány európai állam szabálysértési jogának és a Magyar Alkotmánybíróság tárgykört érintő határozatainak a bemutatásából állt össze. E „tükör” célja az volt, hogy gyűjthetők legyenek azok az elvek és elvárások, amelyek meghatározó zsinórmértékei lehetnek a szabálysértési jog magyarországi újrakodifikálásának. Mindezt szervesen egészítették ki a hazai történelmi múlt hagyatékai – ha tetszik, történelmi vívmányai -, amelyeknek célja a megszüntetve – megőrzés szempontjainak érvényre juttatása volt. Ezt követően került vizsgálat alá az adott (de lege lata) hazai szabályozás, amelynek a tételeit igyekeztem rávetíteni a jogállami követelményekre és elvárásokra. Nyilvánvalóan itt kerültek elő a jogalkotás és a jogalkalmazás mindennapi fogyatékosságai és nehézségei is, amelyekről ugyancsak nem mellőzhettem az állásfoglalást. Ahol csak lehetett, „átkötöttem” a mai (jogalkotási és jogalkalmazási) gyakorlatot az európai elvárásokkal. Végkifejletében pedig de lege ferenda javaslatok tételes és konkrét megfogalmazásáig jutottam el.

Szerzőként éveken keresztül a szabálysértési jogalkalmazásban dolgoztam, így ismerem annak hangulatát, gyakorlatát. „Alulról” láttam az életidegen, életszerűtlen jogszabályi megoldásokat, de ismertem e reguláció hasznos előremutató elemeit is. A jó és rossz tapasztalatokat egyaránt mérlegre téve törekedtem arra az értekezésemben is, hogy pontosan megjelöljem: mi az, ami a „jogállami” szabálysértési jog kialakulásához hozzájárulást jelenthet, és mi az, ami akadályozza annak létrejöttét…”

Forrás:
A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben; Erdődy Gyula; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2017. november 24. 12:00; Helye: Pécs, 48-as tér 1.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

LED – Lechner Education: Agilitás és közigazgatás Meetup

„A Lechner Tudásközpont az eddigi hazai közigazgatási gyakorlattól eltérően agilis módszertan segítségével fejleszti informatikai termékeit. Az e-építésügy területén így olyan alkalmazások jönnek létre, melyek nincsenek tele felesleges és érthetetlen funkciókkal, használatuk egyszerű és közérthető. A Lechner és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű, nyilvános eseményén kiderül, hogyan lehet jó szoftvereket fejleszteni, nem csak piaci alapon.

Április óta a Scrum, azaz egyfajta agilis fejlesztési módszertan szerint dolgozik a Lechner Tudásközpont e-közmű fejlesztőcsapata. A csapatszellem, a gyors és látványos visszacsatolások, valamint a kéthetes fejlesztési periódusok, vagyis az úgynevezett sprintek segítségével a Lechner Tudásközpontban egy sokszereplős és jogszabályi keretekkel közrefogott országos informatikai rendszer fejlesztése valósult meg.

A Lechner informatikai osztályán az e-közmű fejlesztés volt az első, ahol a Scrumot alkalmazni kezdték. A csoport az agilis fejlesztésre való átállást követő várt hullámvölgyön átlépve olyan jól kezdett működni, hogy példájuk alapján azok a munkatársak is csapatokat kezdtek alkotni, akik nem az e-közmű fejlesztésén dolgoztak. Rövidesen az így létrejött spontán horizontális munkacsoportokon kívül, egyéb összetartó erők, például érdeklődés, vagy azonos technológia-használat mentén is szerveződtek csoportok, amelyek így mátrixszerűen az egész közösséget behálózták. A tervek szerint a Lechner Tudásközpont informatikai bázisán hamarosan minden munkatárs csapatban fog dolgozni és minden projektnek meglesznek a maguk agilis módszertan szerint előírt szereplői.

A nemzetközi gyakorlatban előfordul, hogy az informatikai közbeszerzéseknél alapelvárás a fejlesztendő szoftver agilis módszertan szerinti megvalósítása. Ugyan hazánkban mindez (még) nem gyakorlat, a Lechner Tudásközpont az építésügy fejlesztésére elnyert európai uniós KÖFOP projekt keretein belül már így kezd neki a fejlesztés agilis megvalósításának.

A Lechner Tudásközpont és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű Meetupján az agilitás elismert szakemberei beszélnek a módszerről, és annak helyéről a közigazgatási fejlesztésekben. Az esemény szakmai támogatója a Vezető Informatikusok Szövetsége.

Előadók:

  • Both András (infokommunikációs igazgató, Lechner Tudásközpont): Miért érdemes agiliskodni a közigazgatásban?
  • Guthy Miklós (agilis tanácsadó, Agilizer) és Hülber Attila (alprojektvezető, Lechner Tudásközpont): Hogyan álljunk neki a fejlesztésnek, hogy jó termék jöhessen ki belőle minél előbb?
  • Kulcsár Bence (agilis coach): Eltitkolt akták – a Scrum 60 éves története
  • Téti Imre (ügyvezető, Konasoft – a Sprint Consulting ügyfele): Agilis finanszírozás az állami szférában

Helyszín: Lechner Tudásközpont, Ügyféltér (1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3. sárga épület)
Időpont: 2017. november 28. (kedd) 18:00

A rövid, tömör és informatív előadások után lehetőség van kérdéseket feltenni az előadóknak.

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt! Jelezz vissza a Facebookon és gyere el, a belépés ingyenes!”

Forrás:
http://lechnerkozpont.hu/cikk/led-lechner-education-agilitas-es-kozigazgatas-meetup; Lechner Tudásközpont; 2017. november 16.
Lásd még: Budapest Agile Meetup Group

Kategória: informatika, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Politikai élet a helyi önkormányzatokban. A helyi politika szereplői, mozgásterük és kapcsolataik a helyi politikai rendszerben

„… Jelen munka a politikatudomány nézőpontjából vizsgálja a helyi önkormányzatokat: azokat a helyi intézményeket, szervezeteket és más szereplőket a veszi górcső alá, melyek a politikai szférájához kötődnek, s elsősorban azok politikával való kapcsolatára, abban betöltött szerepére koncentrál…
A „helyi politika” – az angolszász politikatudományban a „local politics” – a területi önkormányzatok politikai viszonyaival foglalkozik. Ez egyfelől, magában foglalja a települési, köztük a városi, nagyvárosi önkormányzatokat. Másfelől, a „helyi politika” témakörébe sorolják a megyei, illetve a regionális önkormányzatok politikai viszonyainak vizsgálatát is (Pálné, 2008.). Tehát, minden, ami nem országos, az „helyi”. Jelen munkában én a helyi politika fogalmát szűkítve használom: nem vizsgálom a megyei önkormányzatokat,…hanem a helyi politika színterének csak a települési önkormányzatokat tekintem: a falut, a várost, a fővárosi kerületet. A megyei önkormányzatok elemzésétől elsősorban terjedelmi okokból tekintek el. A regionális politika esetében – a terjedelmi okok mellett – azért is tekintek el a régiók elemzésétől, mert azok nem rendelkeznek autonóm, választott testületekkel, azaz, nincsenek önkormányzati alapokra helyezve hazánkban.
A „helyi politika” fogalma ugyanakkor magába foglalja nemcsak az „önkormányzatot”, hanem az intézményes szereplőkön túl, a helyi politikai folyamatokba bekapcsolódó más szereplőket is…”

Forrás:
Politikai élet a helyi önkormányzatokban. A helyi politika szereplői, mozgásterük és kapcsolataik a helyi politikai rendszerben; Tamás Veronika; ELTE Állam és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Doktori Iskola; 2016 (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, politika, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Big Data Konferencia – 2017 november 30.

„Big data: adatok mindenhol, minden mennyiségben. Mit kezdjünk velük? Hogyan dolgozzuk fel őket? Mire lesz ez jó? Vannak-e jogi korlátok?

A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a big data kutatások módszertani kérdéseiről és alkalmazási területeiről. A konferencia előadói négy szekcióban mutatják be a szövegbányászat aktuális problémáit, a big data alkalmazási lehetőségeit az egészségügyi adatok kezelésében, a jogi szövegek feldolgozásában, a közigazgatás és a városszervezés működtetésében, valamint az adatújságírási lehetőségeit. Egy önálló szekció a big data témájú doktori kutatások bemutatására ad lehetőséget.

Tisztelettel meghívunk minden kedves érdeklődőt a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Big Data Kutatócsoportja által szervezett konferenciára!

A konferencia időpontja 2017 november 30., 9:30-17:00.
Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Ifjúság útja 20.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni november 27-ig ezen a felületen lehet: https://goo.gl/forms/3lNXaKZLtsOtVt773.

Program:
9:30-10:00 REGISZTRÁCIÓ

10:00-11:00 PLENÁRIS ELŐADÁSOK
– Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens): A Szentágothai János Kutatóközpont Big Data kutatócsoportja
– Botz Lajos (PTE GYTK, PhD, habil, egyetemi tanár, főgyógyszerész, intézetigazgató): A Big Data jelenség az egészségügyben: a gyógyszerezéssel összefüggő adatelemzések lehetőségei
– Feldmann Ádám (PTE Big Data kutatócsoport, ÁOK Magatartástudományi Intézet): Személyiségvonások kinyerése strukturálatlan szövegekből: a Personogram projekt

11:15-13:15 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK I. – 1. EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK FELHASZNÁLÁSA
Szekcióvezető: Botz Lajos (PTE GYTK, PhD, habil, egyetemi tanár, főgyógyszerész, intézetigazgató)

Előadások:
– Király Gyula (Hospitaly Kft., stratégiai vezető): A hazai egészségügyi informatika helyzete, lehetőségei és az egészségügyi adatvagyonunk hasznosulása
– Boncz Imre (PTE KK, PhD, habil, egyetemi tanár, stratégiai igazgató): Nemzeti szintű egészségbiztosítási adatvagyon big data elemzési lehetőségei
– Zemplényi Antal (PTE KA, PhD, egészségügyi gazdálkodási igazgató): Big Data alkalmazásának lehetőségei az egészség-gazdaságtani elemzésekben és döntésekben
– Tarcsi Ádám (ELTE IK, egyetemi tanársegéd): Adattudományi módszerek szerepe az egészségügyi adatok elemzésében
– Bacskai Miklós (Healthware Tanácsadó Kft., stratégiai és üzletfejlesztési igazgató): Egészségügyi adatbázis felhasználhatósága szakmapolitikai döntéshozatalhoz: mérés, értékelés és modellezés

11:15-13:15 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK I. – 2. SZÖVEGBÁNYÁSZAT, DUO-MINING
Szekcióvezetők: Feldmann Ádám (PTE Big Data kutatócsoport, ÁOK Magatartástudományi Intézet), Kruzslicz Ferenc (PTE Big Data kutatócsoport, KTK egyetemi docens)

Előadások:

– Pongrácz Ferenc (IBM Magyarország, üzletfejlesztési igazgató): IBM Watson
– Szabó Martina (Precognox Kft, SZTE BTK Orosz Filológiai Tanszék): Az automatikus érzelemelemzés lehetőségei és kihívásai a nyelvtechnológiában
– Tavali Gábor (Precognox Kft.): Strukturálatlan adat kérdés. Miért érdemes ezzel foglalkozni? Konkrét példa: közbeszerzés, Solvo NER
– Álmos Balázs (planetoftheapps.hu): Mobil adatok és viselkedés alapú elemzés

13:15-14:15: ÁLLÓFOGADÁS

14:15-15:15 DOKTORANDUSZ HALLGATÓK SZEKCIÓJA
Szekcióvezetők: Hornyák Miklós (PTE KTK Kvantitatív Menedzsment Intézet, tanársegéd), Mehring-Tóth Szilvia (PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

Előadások:
– Mehring-Tóth Szilvia (PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola): A pozicionális elit összetételének vizsgálata digitalizált választási jegyzőkönyvekben
– Máté Anna (ELTE Szociológia Doktori Iskola): Szöveganalitika felhasználása a társadalomtudományokban – Pártprogramok szentiment jellegű elemzése SPSS Modelerrel
– Józan Flóra Krisztina (PTE ÁJK Doktori Iskola): Az egészségügyi adatok kezelése Magyarországon
– Tóth Marcell (SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola): A Big Data szerepe és alkalmazhatósága a smart city megoldásokban
– Spaller Endre (Széchenyi István Egyetem): Átalakíthatják-e a big data módszerek a KKV-k K+F támogatási gyakorlatát?
– Hornyák Miklós-Bencze Péter (PTE KTK Regonális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskola, PTE TTK Matematika és Informatika Intézet): Textmining a társadalomtudományi kutatásban, egy keretrendszer tapasztalatai

14:15-15:15 BIG DATA LABOR: ADATÚJSÁGÍRÁS WORKSHOP
A workshop vezetője: Gazdag András (Precognox Kft)
Leírás: Mind az újságírás, mint a tudományos munkák, kutatások területén igen fontos szerepe van manapság az Internetnek. Rengeteg releváns információ érhető el a világhálón, de ezek megtalálása, begyűjtése és rendszerezése nem is olyan egyszerű feladat. Ezt a területet célozza meg az adatbányászat, melynek eszközeit és módszertanát egy készülő projektünkön keresztül szeretnénk bemutatni. A project az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készül és a 2003. évi XXIV. törvény (“Üvegzseb törvény”) végrehajtásának monitorozását tűzte ki célul.

15:30-17:00 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK II. – 1. JOG ÉS BIG DATA
Szekcióvezető: Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens)

Előadások:
– Ződi Zsolt (BCE GK, MTA JTI, egyetemi docens): Big Data a jogtudományban és a jogalkalmazásban
– Sebők Miklós (MTA TK PTI, tudományos munkatárs): A jogalkotás vizsgálatának szövegbányászati megoldásai
– Jóri András (Dataprotection.eu Kft, adatvédelmi szakértő): Big Data és adatvédelem
– Ritter Marianna (iLex Systems Zrt. vezérigazgató) – Pongrácz Ferenc (IBM, üzletfejlesztési igazgató): Big data a platform- alapú legal networkok napi munkájában – IBM Watson (LEXI) a jog szolgálatában “Szövegbányászat a jogászi munka során”

15:30-17:00 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK II. – 2. AZ OPEN DATA ÉS A BIG DATA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
Szekcióvezető: Füzér Katalin (PTE BTK habilitált egyetemi docens, pályázati és kapcsolati dékánhelyettes)

Előadások:
– Szőke Gergely László (PTE ÁJK, PhD, adjunktus): Nyílt kormányzat, nyílt adatok – a hozzáférés szabályozási kérdései
– Németh Zsolt (KSH, elnöki főtanácsadó, PTE címzetes egyetemi tanár): Mikroadat hozzáférés a közszférában — a gyakorlati megvalósulás kérdései
– Csaba Ders (PTE főépítész): Okos városok és okos egyetemek az adatforradalomban (tbc)
– Sillye Imre (PTE főmérnök): Digitális ingatlannyilvántartás, a Pécsi Tudományegyetem CAFM rendszere

17:00 ZÁRSZÓ
Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens)”

Forrás:
Big Data Konferencia; Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont; 2017. november

Kategória: egészségügy, gazdaság, informatika, Internet, jog, közigazgatási informatika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Adatvédelem és adatbiztonság az elektronikus okmányoknál

„Hazánkban a biometrikus útlevél 2006-os megjelenését követően egy évtizeddel később bevezetésre került az elektronikus személyazonosító igazolvány. Az új típusú okmányok megjelenésének oka a biztonsági paraméterek megerősítése mellett új funkciók bevezetése.
Tanulmányomban elemzem az adatok tárolására alkalmas kártyák generációit és főbb jellemzőit, a passzív tárolástól a chipkártyákig, beleértve a biometrikus útlevelet is. Részletesen elemzem továbbá az elektronikus személyazonosító igazolvány adattartalmát, személyesadat-védelmét, és funkcióit (ePASS, eID, eSIGN), valamint az eID típusú okmányok biztonsági veszélyeit és védelmi lehetőségeit.
A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Zrínyi Miklós Habilitációs Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.”

Forrás:
Adatvédelem és adatbiztonság az elektronikus okmányoknál; Szádeczky Tamás; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 181-195. oldalak (pdf)

Kategória: közigazgatási informatika, szakirodalom, Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális Kína – 2017. november 13.

Az ázsiai állam meghatározó akar lenni a mesterséges intelligencia területén. Az Alphabet [a Google anyavállalata] ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy nem szabad lebecsülni Kína terveit.
A menedzser kijelentette, hogy a kínaiak éppen azon dolgoznak, hogy a technológiát mind kereskedelmi, mind katonai célokra felhasználják, s ennek számos lehetséges következménye lehet. Eric Schmidt konkrétan a kínai mesterséges intelligencia tervre hivatkozott, amelynek lényege, hogy az ázsiai ország 2030-ra globális vezető legyen a technológia területén. Ezzel párhuzamosan az Alphabet ügyvezető igazgatója kritizálta azt, hogy az USA a mesterséges intelligencia esetében túl keveset költ az alapvető kutatásokra.
Kína előretörésére figyelmeztetett Eric Schmidt, SG.hu

Kína ambíciózus célja, hogy a világ vezető hatalma legyen. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományos és üzleti tevékenység látványos és erőteljes fejlesztése.2030-ra el szertnék érni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ipar értéke elérje a 150 milliérd dollárt 2030-ra. A kínai előretörést jól példázza az Elsevier tudományos könyvkiadó jelentése: az idézettségi mutatók szerinti rangsort a mesterséges intelligencia területén a Microsoft vezeti (6.528 tanulmánnyal), követi a kínai Nanyang Műszaki Egyetem (6.015 hivatkozott tanulmány), és a Kínai Tudományos Akadémia (csaknem 5.000 tanulmány)
China asserts itself as the rising AI superpower in new research rankings, Silicon Republic

A WeLab, online pénzkölcsönzésre szakodosodtt vállalat, 220 millió dolláros befektetést nyert el a további fejlődéséhez. Többek között az Alibaba digitális kereskedelmi óriáscég volt az egyik befektető. A WeLab-nek 25 millió felhasználója van, és 28 milliárd dollár a kihehyezett hitelállománya. Csak online dolgozik a cég, mobiltelefonos alkalmazás segítségével, viszonylag kismértékű hitelekre specializálódott, amelyekhez a rendes banki csatornákon nehéz hozzájutni.
Alibaba funds lending startup WeLab to help it break out of China, Tech in Asia

Betekintés a kínai digitális kereskedelem másik nagy óriása (JD a neve) K+F részlege (amely Kínában és a Szilícium-völgyben működik) által működtetett logisztikai automatizációs laboratórium működésébe (JD-X a neve). Demográfiai okokból egyre sürgetőbb a szűkös rendelkezésre álló munkaerő kiváltása automatizált megoldásokkal.
From dark warehouses to delivery robots, Chinese ecommerce figures out models of automation, Tech in Asia

A Tencent kínai informatikai óriáscég (piaci értéke 476,64 milliárd dollár) digitális könyvkiadással foglalkozó leányvállalatát (6,4 millió szerző, 9,6 millió könyvcím) bevezették a tőzsdére Hongkongban. Az egy milliárd dollárnyi rendkívül sikeres részvénykibocsátás eredményeképpen az első nap végére a cég értéke csaknem 12 milliárd dollár lett.
China Literature makes stellar public debut following $1B Hong Kong IPO, TechCrunch
Tencent’s China Literature in smashing debut, boosts outlook for Hong Kong tech IPOs, Reuters

Egyedülálló üzleti eredmények az Egyedülállók Napján (november 11.) Kínában
Az 1990-es években indult el, diákok ötletéből, a Valentin-nappal szemben. Ma már a világ digitális kereskedelmének egyik legnagyobb eseménye. A digitális kereskedelem két kínai óriása minden rekordot megdöntött. Az Alibaba (tőzsdei értéke 477 milliárd dollár) eredménye 25,3 milliárd dollár. Vetélytársa a JD.com (tőzsdei értéke 57 milliárd dollár) eredménye 19,14 milliárd dollár.
Alibaba’s Singles Day Sales Hit New Record of $25.3 Billion, New York Times
China’s second largest e-commerce firm just showed Alibaba has competition, TechCrunch

Kína igéretett tett a pénzügyi szektora megnyitására
Enyhítik, vagy megszüntetik a külföldi tőkebefektétesek előtti korlátozásokat.
China pledges to open finance sector to more foreign ownership, Financial Times

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, művelődés | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!