Rohamosan fejlődik az Okos Városok Védelme (Securing Smart Cities) nevű non-profit globális kezdeményezés

„Csupán egy év telt el azóta, hogy megindult az Okos Városok Védelme (Securing Smart Cities), non-profit globális kezdeményezés, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet, és megoldja az intelligens városok jelenlegi és jövőbeli kiberbiztonsági problémáit. A kezdetek óta a kezdeményezést támogató közösség száma háromszorosára növekedett: a kiberbiztonsági szakértők száma tízről több mint harmincra, míg a támogató szervezetek száma négyről tizenötre emelkedett.

Az elmúlt év során a Securing Smart Cities támogatói és közreműködői sikeresek voltak a lehetségesen felmerülő kiberbiztonsági problémák tudatosságának növelésében. A kezdeményezés számos dokumentumot tett közzé, amelyek abban segítenek a hatóságoknak, hogy hogyan alakíthatnak ki megfelelően Smart City technológiákat, valamint hogyan kell megszervezni egy intelligens város biztonságvédelmi részlegét (Smart City Security Department). Számos gyakorlati kutatást is végeztek, melyek eredményeit nyilvánosságra hozták. A kutatások megvizsgálták az okos városok legjelentősebb biztonsági kérdéseit, a felügyeleti rendszerek problémáit, és a város kommunikációs hálózatait és azok támadók általi kitettségét.

Ezzel egyidőben a Securing Smart Cities képviselői számos tematikus eseményen vettek részt. A legnevezetesebb eset az volt, amikor a kezdeményezés képviselője tájékoztatta az amerikai kormányt az okos városok biztonságának jelenlegi állapotáról. A kezdeményezés egy másik képviselője segített az Európai Unió Hálózat- és Információ-biztonsági Ügynökségének két tanulmány elkészítésében az okos városok tömegközlekedési hálózatában felmerülő biztonsági kérdésekkel kapcsolatban.

„Az egyik dolog, amit ebben az évben megtanultunk, hogy nagy szükség van az okos városok biztonságosságának kutatására. A Securing Smart Cities közössége komoly erőfeszítéseket tesz az ezzel foglalkozó kutatások fejlesztéséért, de még ennél is többet kellene tenni. Összességében sikeres évünk volt. Tanulmányainkat már most is használják a világ vezetői és döntéshozói a tervezési és fejlesztési stratégiáikhoz. Bizakodva várjuk, hogy a következő évben még jobban teljesíthessünk.” – mondta Mohammad Amin Hasbini, a Securing Smart Cities igazgatósági tagja, és a Kaspersky Lab biztonsági szakértője.

A jövőben a közösség támogatói és közreműködői továbbra is a tudatosság növelésére fognak törekedni a városbiztonsági kérdések kapcsán., úgy hogy megosztják eddigi tapasztalataikat az újonnan létrejött digitális városok kiépüléséről, valamint kutatásokat végeznek.

A városok továbbra is fejlesztenek és folyamatosan beépítik az új technológiákat infrastruktúrájukba, azonban még mindig sokszor figyelmen kívül hagyják a kiberbiztonság fontosságát, jelentőségét. Az intelligens városok biztonsági rendszerének védelmére létrehozott közösségnek kulcs szerepe van a nagyhatalmi vezetők és döntéshozók (kormány, gyártók, szakértők stb.) tájékoztatásában , a jelenlegi kiberbiztonsági problémák és a lehetséges megoldások kapcsán.

Amennyiben támogatni szeretné a közösséget, itt léphet velünk kapcsolatba: contact@securingsmartcities.org.

A Securing Smart Cities programról
Az okos városok védelme (Securing Smart Cities) egy non-profit kezdeményezés, amelynek tagjai informatikai biztonsági kutatók, vállalatok és szervezetek, köztük IOActive, Kaspersky Lab, a Bastille és a Cloud Security Alliance. A kezdeményezés célja, hogy folyamatos tájékoztatással és együttműködéssel megoldja a városok kiberbiztonsága kapcsán felmerülő kihívásait. A csoport kommunikációs csomópontként funkcionál olyan vállalatok, a kormányok, a média és a magánszemélyek között, akik részt vesznek és támogatják a modern városok okos és biztonságos kiépítését világszerte…”

Forrás:
A közösség háromszorosára nőtt; Berta István; Bevezetem.eu; 2016. július 30.
Securing Smart Cities

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatási informatika, társadalom, technika | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15–16.

„A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. Vándorgyűlése

A társaság idei vándorgyűlése a kis- és középvárosok területi fejlődésben játszott szerepét kívánja megvitatni. A rendezvény házigazdája a Partiumi Keresztény Egyetem lesz. A neves kutatók és szakemberek a városi fejlődés és fejlesztés különböző aspektusait, kapcsolódó területeit fogják bemutatni. A második napon tizenkét szekcióban folytatódik a tanácskozás.

PROGRAMTERVEZET
2016. szeptember 15. csütörtök

09.00 Közgyűlés
10.00 Könyvbemutatók
* Dusek Tamás – Kotosz Balázs: Területi statisztika
* Fábián Attila – Pogátsa Zoltán (szerk.): Az európai kohéziós politika gazdaságtana
* Nárai Márta – Reisinger Adrienn: Társadalmi felelősségvállalás és részvétel – a lokális és területi közösségi folyamatokban
* Rechnitzer János: A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód

13.00 Vándorgyűlés
Köszöntő Pálfi József rektor, Partiumi Keresztény Egyetem

13.15 Plenáris ülés 1. (angol nyelven)

  • Manfred Kühn tudományos főmunkatárs, Leibniz Institute for Regional Development and Structural Planning
    Small and medium sized cities – driving forces of peripheralisation
  • Nataša Pichler-Milanović tudományos főmunkatárs, Ljubljanai Egyetem
    Multiple perspectives on small and medium size towns in (Central) Europe: A cross border exporation
  • Pogátsa Zoltán egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem
    Place based development? The Political Economy of EU Cohesion Policy
  • Lados Mihály tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete
    Smart City Model in Small and Medium Sized Cities

16.00 Plenáris ülés 2. (magyar nyelven)

  • Rechnitzer János egyetemi tanár, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke
    A magyar városhálózat átalakulása, a kis- és középvárosok szerepe
  • Kincses Áron főosztályvezető-helyettes, Központi Statisztikai Hivatal
    Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében
  • Somlyódyné Pfeil Edit egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem
    A hatékony városigazgatás lehetősége az uniós elvárások és a közszolgáltatás-fejlesztés új stratégiai irányai között
  • Szilágyi Ferenc egyetemi docens, Partiumi Keresztény Egyetem
    Partium városfejlődése, határ menti városkapcsolatok

18.00 Díjátadók

18.30 Partium-est (egyeztetés alatt)
Köszöntő Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár
Borkóstoló, helyi termék bemutató
Partium térkép bemutatása (2016-os első kiadás)
Ady-est
Fogadás

PROGRAMTERVEZET 2016. szeptember 16. péntek

9.00 Szekcióülések Tizenegy magyar és egy angol munkanyelvű szekcióban, párhuzamosan.
FELHÍVÁS SZEKCIÓELŐADÁS TARTÁSÁRA
A szekcióvezetők gondoskodnak 6-8 színvonalas előadás megtartásáról az előadásra jelentkezők közül válogatva és/vagy saját elhatározásuk alapján felkért előadókkal. Az előadások elfogadásáról a szekció-vezetők az 1000–2000 leütés hosszúságú absztraktok alapján a beérkezés sorrendjében folyamatosan döntenek. Jelentkezési határidő augusztus 10.

  • 1. szekció: A városkutatás módszertana (RTB Kutatásmódszertani Albizottság)
    Dusek Tamás egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem dusekt@sze.hu
  • 2. szekció: Regionális innovációs rendszerek (RTB Regionális Innovációs Albizottság)
    Varga Attila egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar vargaa@ktk.pte.hu
  • 3. szekció: Városfejlesztés, várostervezés, városgazdálkodás, közszolgáltatások
    Faragó László tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete farago@rkk.hu
  • 4. szekció: Urbanisztika, okos városok
    Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ongjerth@t-online.hu
  • 5. szekció: Városökológia, klímaváltozás, élhető városok
    Nagy Imre egyetemi tanár, Újvidéki Egyetem imre.nadj@dgt.uns.ac.rs
  • 6. szekció: Város és vidék
    Schwertner János elnök, Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület schw.j@t-online.hu
  • 7. szekció: Városszociológia, helyi társadalom, területi és társadalmi tőke
    Csizmadia Zoltán egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem csizmadia@sze.hu
  • 8. szekció: Kisvárosok, várossá nyilvánítás
    Trócsányi András egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem troand@gamma.ttk.pte.hu
  • 9. szekció: Nagyvárosok, térszerkezet, hálózatok
    Csomós György főiskolai tanár, Debreceni Egyetem Műszaki Kar csomos@eng.unideb.hu
  • 10. szekció: Városmarketing, kultúra, turizmus, hungarikumok
    Kozma Gábor egyetemi docens, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar kozma.gabor@science.unideb.hu
  • 11. szekció: Határok és városok (KRTK határkutató csoport)
    Fleischer Tamás tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Világgazdasági Intézet fleischer.tamas@krtk.mta.hu
  • 12. szekció: The Role of Small and Medium Sized Cities in Regional Development (angol nyelven)
    Gál Zoltán tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete galz@rkk.hu

15.00 Nagyvárad megismerése (vezetett városnézés)…”

Forrás:
Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15–16.; Partiumi Területi Kutatások Intézete; 2016

Kategória: gazdaság, szakirodalom, társadalom, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

A területi tőke a városfejlődésben. A Győr-kód

„A területi tőke a városfejlődésben a nagyvároskutatás újszerű kísérlete. A magyar modernizáció egyik sikeres városának, Győrnek a fejlődési folyamatait dolgozza fel a szerző. A regionális tudományban napjainkban elterjedt területitőke-elméletre építve mutatja be ennek a nagyvárosnak fejlődési szakaszait. Részletesen kitér a rendszerváltozás utáni folyamatokra, azokat a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tőke szempontjából vizsgálja. Támaszkodik azokra a kutatásokra, amelyek a város mint lehetséges ipari körzet elemzéséhez kapcsolódóan korábban az irányítása alatt folytak. A Győr-kód megfejtéséhez elemzésre kerülnek a városfejlesztési elképzelések és tervek, keresve azokban a vizsgált tőketartalmak megjelenését, és azok alakításának irányait, módjait.

Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a városfejlődés iránt, de azoknak is, akik el kívánnak mélyedni az elmúlt három évtized gazdasági, társadalmi és intézményi folyamataiban egy izgalmas hazai város példáján keresztül.”

Forrás:
A területi tőke a városfejlődésben. A Győr-kód; Rechnitzer János; Dialog Campus Kiadó; 2016

Kategória: gazdaság, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Adatbázisba gyűjtené a Bitcoin-használók valódi adatait az EU

„Bár az elterjedt közvélekedés szerint a Bitcoin egy anonim és teljesen követhetetlen elektronikus fizetőeszközt képez, ez nem igazán fedi a valóságot – és a jövőben ennek nagyjából a tökéletes ellentéte lehet majd igaz. Legalábbis akkor, ha az EU elfogadja azt a törvénytervezetet, ami azt javasolja: épüljön adatbázis a kriptovaluta használóiról, méghozzá azok valós személyes adataival megspékelve.

Az adatbázis biztosíthatná azt, hogy a pénzmosás, illetve terrorizmus elleni küzdelemre kidolgozott törvényeknek az immár megváltozott környezetben is érvényt lehessen szerezni. Hozzáférést az adatokhoz csak a bűnüldöző hatóságok kapnának, akik azonban segítségükkel – a Bitcoin sajátosságaiból adódóan – legalább olyan jól követhetnék a kriptovalutával történt fizetéseket, mint ahogy az a hagyományos banki ügyletek során is lehetséges.

Az adatbázisba a felhasználók – jóhiszeműségük bizonyítékaként – maguk is regisztrálhatnának, de a hatóságok azokról is gyűjthetnének és tárolhatnának adatokat, akik ezt önként nem teszik meg. Ők nyilvánvalóan nagyobb eséllyel kerülhetnének ellenőrzésre, illetve a hatóságok látókörébe kerülve pénzmozgásaik alaposabb vizsgálatra számíthatnának majd.

Hatékonyan működtetve az adatbázis segíthetne leleplezni a terrorista és bűnözői csoportokat, amik az elmúlt években a Bitcoin-nak köszönhetően könnyebben elrejthették működésüket és mozgathattak pénzeket akár nagy távolságokra, a hagyományos banki rendszer megkerülésével. Ezen kívül egy ilyen adatbázissal az adóelkerülőket, illetve -csalókat is könnyebben fülön lehetne csípni, akik szintén újabban a kriptovaluta segítségével rejtik el adózatlan jövedelmeiket a hatóságok elől.

A javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról az Európai Parlament az év hátralévő részében dönt majd valamikor.”

Forrás:
Adatbázisba gyűjtené a Bitcoin-használók valódi adatait az EU; PC Fórum; 2016. július 27.

Kategória: informatika | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Már a drogériában is lehet csekket befizetni

„A közlemény szerint péntektől a Rossmann 7 üzletében – 6 budapesti és egy üllői – lehet majd csekket befizetni. A további automaták telepítése folyamatos, várhatóan szeptember végéig tart. A Magyar Posta tárgyalásokat folytat más kiskereskedelmi hálózattal is csekkbefizető automaták kihelyezésére.

A csekkbefizető automatán keresztül bankkártyával – kártyás vásárlási tranzakcióként – és készpénzzel is befizethetőek a csekkek. Egy fizetési művelettel legfeljebb 290 000 forint értékben, maximum öt csekk adható fel.

A posta felidézte, hogy klasszikus termékeit – így a csekket is – a kor követelményeinek és az ügyféligényeknek megfelelően modernizálja.
Ennek jegyében az elmúlt másfél évben számos újítást vezetett be: QR-kódok jelentek meg a csekkeken, így ma már az iCsekk alkalmazás segítségével pillanatok alatt befizethetőek a csekkek; csekkbefizető automatákat telepített a bevásárlóközpontokba és a forgalmasabb postákra; bevezette az ingyenes bankkártyás csekkbefizetést.

E folyamat része a mostani megállapodás a Rossmann-nal.”

Forrás:
Modernizálja klasszikus termékeit a Magyar Posta; Magyar Idők; 2016. július 29.
Drogériában is lehet csekket befizetni; Magyar Posta

Kategória: gazdaság | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Már csak finomhangolásra van szükség a kancellária-rendszerben

„Minden egyetemen mások a kihívások, és más a kancellári tevékenység fő hangsúlya, az ELTE-n a kancellária-rendszer bevezetése segíthet a bevételek növelésében, nyilatkozat Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja.

Átrendeződtek az intézmények belső érdekviszonyai, és átalakultak a korábban számos helyen torz struktúrák – így értékelte az oktatási államtitkárság a kancellária rendszer működésének eddigi eredményeit. Úgy fogalmaztak: már csak finomhangolásra van szükség.

A szaktárca szerint a korábban kifogásolt tisztázatlan jogköröket, valamint a pénzügyi bizonytalanságot és gazdasági szabálytalanságokat is rendezték a kancellárok segítségével, és ezt tükrözik a számok is: a felsőoktatási intézmények lejárt tartozásállománya egy év alatt – 2015 végére – több mint 13 milliárd forintról, 5,3 milliárdra csökkent, ez 60 százalék feletti javulást jelent.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja úgy véli, minden egyetemen mások a kihívások és más a kancellári tevékenység fő hangsúlya.

Scheuer Gyula az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában emlékeztetett, a kancellári rendszer kettős vezetést hozott létre a felsőoktatási intézményekben. A rektor felel az akadémiai szféráért, a képzési portfólióért, a tudományos és kutatói munkáért, valamint gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kancellár a gazdálkodásért, a költségvetésért, az oktatói, kutatói szféra minél hatékonyabb kiszolgálásáért felel.

Az ELTE-n likviditási nehézségek nem voltak, a fő kihívást az jelentette, hogy a szakmai minőségtől, amit a képzési, kutatási oldalon nyújt az egyetem, jelentősen elmaradt a működtetés hatékonysága. Egy decentralizált szervezet volt, az informatikai rendszer működtetésében, az üzemeltetésben, a pályázati tevékenységben és számos más területen az egyetem nem tudott megfelelő minőségben szolgáltatni. A teljes ingatlangazdálkodás szét volt aprózódva, nem volt központi üzemeltetés, nem sikerült a beruházásokat priorizálni. A következő időszakban csak az energián 400 millió forint megtakarítás érhető el, magyarázta Scheuer Gyula. Hozzátette: a kancellári rendszer bevezetése segíthet abban, hogy növekedjen az egyetem bevétele.

Scheuer Gyula hangsúlyozta: a felsőoktatást körülvevő környezet – a demográfiai folyamatok, a külföldi egyetemek egyre erősebb konkurenciája, a piaci szféra elszívó hatása – nagymértékben megváltozott az elmúlt időszakban. A felsőoktatás struktúrája viszont rendkívül nehezen mozdítható, merev struktúra, a kancellárrendszer megjelenése ebben hozott egy kis előrelépést. Az ELTE kancellárja hozzátette: amennyiben a felsőoktatás nem tud minden területen hatékonyabbá válni, akkor a versenyben lemaradunk, vagy stagnálni fogunk.

2017 elejétől az egészségügyben is bevezethetik a felsőoktatásban sikeres modellt, a kancelláriarendszert.”

Forrás:
Már csak finomhangolásra van szükség a kancellária-rendszerben; Híradó.hu; 2016. július 29.

Kategória: közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Mitől okos egy város?

„Divatos kifejezés manapság a smart city, mindenki szeret dobálózni vele, és talán még sikk is, ha valaki ilyen településen élhet. De mit is kell érteni az alatt, hogy egy város okos? Ennek jártunk utána.

Mindenki mást ért „okos város” kifejezés alatt, ebből kifolyólag számos különböző mélységű és terjedelmű definíció létezik, de az egyik legjobb, legegyszerűbb ezek közül az „élhetőbb település” – fogalmazott Kulcsár Sándor, a Lechner Tudásközpont Okos Város központjának vezetője. Az elnevezés némiképp csalóka, hiszen a legtöbb embernek azonnal a technológiai innovációk jutnak eszébe, sokszor viszont egyáltalán nem erről van szó. Koppenhágának például kiemelt célja az olyan zöld közterületek létrehozása, ahol az emberek több minőségi időt töltenek el, ez pedig egyáltalán nem technológiaorientált.

Digitalizációval az emberiességért
A digitalizáció jelen van már a magánéletben is, s ez megkönnyíti például az elmagányosodott idős lakosság közösségbe illesztését vagy egy otthoni egészségügyi felügyeleti rendszer működtetését; többek között ezek is az okos város témakörébe tartoznak – közölte megkeresésünkre dr. Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. Hozzátette ugyanakkor, bár ezek a megoldások technológiai alapúak, felhasználásuk végtelenül emberi.

A smart city fogalma nem más, mint egy fenntartható, környezettudatos városszervezési és -működtetési gyakorlat, melynek célja a lakosság egyre jobb közérzete – emelte ki a dékán.

Budapestnek mennyi az IQ-ja?
Egyébként Budapesten és több magyarországi településen is megtalálhatók olyan fejlesztések, amelyeket bátran hívhatunk okos megoldásoknak. Ilyen például a BKK Futár, amely Európa-szinten említésre méltó, de ide sorolható a MOL Bubi, az Ügyfélkapu, a tűzcsapokat ivóvíz forrássá átalakító Ivócsap, vagy Szolnokon a város fejlődésében a társadalmi részvételt erősítő Internetakadémia, a T-Kids gyerekszakkör vagy az „Alakítsd a jövő városát” program is. Több településen működik intelligens közvilágítás-vezérlő rendszer, ami egyúttal környezeti adatok gyűjtésére is alkalmas, de olyan egyéb szolgáltatások is, mint egészségügyi területen a Healthcare Mobile, a WEBBeteg, a szomszédokat közösségi hálózattá formáló Miutcánk vagy a mozgáskorlátozottakat segítő Route4U.

Az okos város lét ugyanakkor nem csak a különböző innovációktól függ, nagyon fontos, hogy azok integráltan, egy nagyobb cél érdekében összehangolva, egy alapinfrastruktúrára épülve jelenjenek meg – hívta fel a figyelmet Kulcsár Sándor, és hozzátette, ez az újfajta megközelítés nemzetközi szinten is irányadóvá vált. Fontos aspektus továbbá, hogy az okosvárosodás egy több szereplős folyamat. Részt vesznek benne a városi önkormányzatok, felsőoktatási, állami, sőt uniós intézmények, amelyek célokat és keretet adnak a fejlesztéseknek; a különböző nagy technológiaszállító cégek, amelyek eszközöket és megoldásokat tudnak hozzátenni; és természetesen a település lakói, civil szerveződései, helyi vállalkozásai, akik érdekében az egész történik, és akik részvétele a célok kijelölésében kulcsfontosságú.

Semmi sem fekete vagy fehér
A lakosságot azért is fontos bevonni a döntések előkészítésébe, mert egy fejlesztés sem fekete vagy fehér – magyarázta a Lechner Tudásközpont Okos Város központjának vezetője. Lehet, hogy egy eszköz néhány ember életét megkönnyíti, de közben olyan politikai vagy gazdasági hatásai vannak, amelyek sokak mindennapjait nehezítik meg (elég csak az Uberre gondolni). Olyan megoldásokra van szükség, melyek a lehető legnagyobb tartós hasznot hozzák a közösség és a város életébe – húzta alá a szakember.

A településenként eltérő célok és eszközök miatt azonban gyakorlatilag lehetetlen egy egységes rangsort felállítani; egyesek Barcelonát vagy Amszterdamot, míg mások Koppenhágát tarthatják Európa legokosabb városának. Budapest sok szempontból smart citynek tekinthető, sok szempontból pedig le van maradva, de nyilván nem lehet minden település minden szempontból tökéletes.”

Forrás:
Mitől okos egy város?; Molnár Dániel; mno.hu; 2016. július 29.,

Kategória: gazdaság, társadalom | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

A Kormány 1404/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a bürokratikus terhek további egyszerűsítésének intézkedési tervéről

„A Kormány
1. egyetért azzal a törekvéssel, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében tovább kell folytatni a közigazgatási bürokráciacsökkentést;

2. felhívja a minisztereket, hogy vizsgálják meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter által összesített, a járási (fővárosi kerületi) hivataloktól, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett javaslatokat, és azok figyelembevételével dolgozzanak ki a közigazgatási bürokráciacsökkentés továbbfolytatása érdekében jogszabály- módosítási javaslatokat, amelyeket küldjenek meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére;
Felelős: valamennyi miniszter
Határidő: 2016. augusztus 15.

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a miniszterektől érkezett közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok hatásait vizsgálja meg, és indokolt esetben további javaslatokat kérjen a miniszterektől;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter érintett miniszterek
Határidő: 2016. augusztus 31.

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivataloktól és a fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett, illetve a miniszterektől kapott közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokat, valamint a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében folytatott lakossági konzultáció eredményeit figyelembe véve készítsen egységes előterjesztést;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. szeptember 30.

5. felhívja a minisztereket, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentésről előkészített előterjesztés végrehajtásához szükséges miniszteri rendeleteket készítsék el.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2016. október 31…”

Forrás:
A Kormány 1404/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a bürokratikus terhek további egyszerűsítésének intézkedési tervérő; Magyar Közlöny; 2016. évi 113. szám; 2016. július 29.; 8939-8940. oldalak (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

A Miniszterelnökségtől az NFM-hez kerül a postaügy és a Magyar Fejlesztési Bank

„Átalakul a postaügy és a nemzeti pénzügyi szolgáltatások területén a kormányzati munkamegosztás: július 30-tól a nemzeti fejlesztési miniszter felelős a kormányzati tevékenység összehangolásáért a vagyonpolitikában, ideértve a postaügyet és a Magyar Fejlesztési Bankot is – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben.

A kormány megszüntette a Miniszterelnökségen a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkári tisztséget. A megszüntetett államtitkári tisztséghez tartozó feladatok teljes körű ellátására kormánybiztost neveztek ki, akinek a munkáját segítő munkaszervezetet, valamint az ott dolgozó kormánytisztviselőket, munkavállalókat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) rendelte. A határozat értelmében a kormánybiztos tevékenységét a NFM szervezetében működő titkárság segíti.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter június 30-án jelentette be, hogy a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosi feladatot eddig ellátó államtitkár, Németh Lászlóné nyugdíjba vonul. Helyére kormánybiztosként Bártfai-Mager Andreát nevezték ki, aki ezért lemondott monetáris tanácsi tagságáról.

A kormány július 6-án megjelent határozatában felhívta az új kormánybiztost, hogy a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatási feladatok hosszú távú, stabil ellátásának elősegítése érdekében szeptember 15-ig készítsen átfogó stratégiát, és tegyen javaslatot a kormány részére a szükséges szervezeti és eljárási folyamatok átalakítására.”

Forrás:
Az NFM-hez kerül a postaügy és a Magyar Fejlesztési Bank; Híradó.hu/MTI; 2016. július 29.
A Kormány 236/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 114. szám; 2016. július 29.; 8976-8977. oldalak (pdf)
; Magyar Közlöny; 2016. évi 114. szám; 2016. július 29.; 8978. oldal (pdf)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

A Kormány 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról

„…1. § E rendelet alkalmazásában:
1. informatikai fejlesztési terv: a költségvetési tervezés folyamatában az adott évben rendelkezésre álló, a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú infokommunikációs fejlesztési-beszerzési tervadat;
2. KIBER-rendszer: az informatikáért felelős miniszter által működtetett, az 1. pontban meghatározott fejlesztési tervek bejelentésére szolgáló, egyedi intézményi azonosítást lehetővé tévő, elektronikus felülettel rendelkező Központi Informatikai Beszerzési Rendszer;
3. Kormányzati Adatközpont: a Kormány által biztosított, felhő alapú szolgáltatást is nyújtó informatikai szolgáltató központ;
4. Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz: olyan fizikai és logikai réteg, amely adatforgalmat biztosít az egyes szakrendszerek, adatbázisok között, ezzel megalapozva az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti szabványos kapcsolatot.
2. §
(1) A CCXXII. törvény (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) 104. § (1) bekezdése szerint az elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szervek (a továbbiakban: állami szerv) elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő informatikai fejlesztési tervét véleményező szervként az e-közigazgatásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

(2) Az informatikai fejlesztések egységességének és az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében az állami szerv az (1) bekezdés szerinti informatikai fejlesztési tervét…évente, a tárgyév február 15-éig a KIBER-rendszeren keresztül bejelenti a miniszternek.

(3) Az informatikáért felelős miniszter a miniszter 3. § szerinti álláspontja kialakítása érdekében a miniszter részére az informatikai fejlesztési tervek tekintetében megfelelő hozzáférést biztosít a KIBER-rendszerben.

(4) A miniszter a bejelentést véleményezés céljából megküldi az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (a továbbiakban: Felügyelet) és az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóságnak.

(6) A KIBER-rendszerben rögzített informatikai fejlesztési terv módosítása esetén az állami szerv a változást haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül bejelenti. A változás bejelentését a miniszter eljárása szempontjából a (2) bekezdés szerinti bejelentésnek kell tekintetni.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti bejelentés-módosítás egyben olyan beszerzési igény, amelyhez a bejelentés tárgya és a bejelentő miatt a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) vagy a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján a miniszter jóváhagyása szükséges, a bejelentést a beszerzési igény ezen jóváhagyási kérelmével, e rendeletek szerint meghatározott dokumentáció csatolásával együttesen, az R1. vagy R2. rendeletben előírt módon kell benyújtani.

3. §
(1) A miniszter a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentéssel kapcsolatos álláspontját az 1. mellékletben meghatározott követelmények alapján alakítja ki.
(2) A miniszter az álláspontja kialakítása során figyelembe veszi
a) a szakmai és szakmapolitikai szempontok szerinti általános, az Európai Unió információs társadalmi, elektronikus kormányzati politikáiban, stratégiáiban, akcióterveiben foglalt követelményeket is magában foglaló követelményeknek való megfelelést,
b) az elektronikus kormányzati stratégiához, illetve a megfelelő ágazati részstratégiához való kapcsolódást, e stratégiákkal való összeegyeztethetőséget,
c) a fejlesztési terv célszerűségét, hatékonyságát, gazdaságosságát, megvalósíthatóságát, a párhuzamos fejlesztések kiszűrésének követelményét,
d) az információbiztonsági követelmények teljesülésének követelményét,
e) a tervezett projektnek az érintett szerv informatikai fejlesztési stratégiájához való viszonyát.

6. § Az állami szerv a 2016-ra vonatkozó bejelentését a 2017-es bejelentéssel együtt teszi meg. Az ekkor már megvalósult vagy a bejelentés idején folyamatban lévő fejlesztésekről a miniszter nem ad álláspontot.

1. melléklet a 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelethez
Az informatikai fejlesztési terveknek az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő követelményei:
1. Egységes kormányzati elektronikus hírközlési hálózat (Nemzeti Távközlési Gerinchálózat) igénybevételének lehetőségei.
2. IT infrastruktúra és rendszerfejlesztés esetében a Kormányzati Adatközpont által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségei.
3. Központi megoldások, azaz az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban együtt: SZEÜSZ-ök) igénybevételének biztosítása, a rendelkezésre álló (és kialakítandó) közigazgatási sztenderdek, szabványok használata.
4. Egységes ügyféloldali hozzáférés alkalmazása (portál, applikációk, távoli ügyfélszolgálat).
5. Fejlesztések során az interoperabilitási követelmények teljesítése új és meglévő adatbázisok tekintetében is, az adatbázisok szintjén valósuljon meg a jelentősebb állami nyilvántartások közötti átjárhatóság.
6. A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz igénybevétele.
7. Fejlesztések során a szállítói függőség csökkentése és bevezetendő szoftverek, alkalmazások esetében a nyílt forráskódú alkalmazások arányának növelése.
8. A közadatok újrahasznosításának támogatása.
9. A fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálata és biztosítása már a projekt tervezése során.

2. melléklet a 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelethez
A KIBER-rendszerbe bejelentendő adatok:
1. Beszerzés tervezett éve

2. Tervezett fejlesztési irányok, és azok kormányzati stratégiai illeszkedéseinek bemutatása

3. Jelenleg futó/tervezett fejlesztések bemutatása:
– elérendő célok;
– projekt kapcsolódások, kapcsolódó fejlesztések bemutatása, kapcsolódó fejlesztés főbb elemei;
– ütemezés;

4. Más rendszer / szakrendszer/ szolgáltatások közötti függőségi viszony, interfész követelmények bemutatása

5. Fejlesztések elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz, infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedésének bemutatása:
– Csatlakozik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz
– A Kormányzati Adatközpont által nyújtott szolgáltatások igénybevételének bemutatása, az esetleges igénybevételtől történő eltérés indokolása
– Alkalmazások funkcionalitásainak bemutatása
– SZEÜSZ alkalmazások bemutatása
– SZEÜSZ igénybevételének/igénybevételeinek tervezésének bemutatása

6. Milyen nyilvántartásokat vezet (nyilvántartások megnevezése)

7. Azon közadatok köre, amelyeket újrahasznosítható módon (elektronikusan, informatikai eszközökkel automatikusan feldolgozható, nyílt formátumban) tesznek elérhetővé

8. Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz igénybevétele”

Forrás:
A Kormány 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 113. szám; 2016. július 29.; 8885-8889. oldalak (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!