A jövő fenntartható városa Marseille-ben

„Többek között Eduardo Souto de Moura is annak a marseille-i urbanisztikai kísérletnek a megvalósításán dolgozik, amely mintaként szolgálna a fenntartható francia városok modellezéséhez. A Smartseille projekt lenne az első, ahol a jövő városait kísérleteznék ki Franciaországban.

Franciaország három városban, három urbanisztikai kísérlet során szeretné modellezni, milyen technológiai, innovatív megoldásokkal lehetne a jövő városait minél inkább energia hatékonnyá, zölddé és fenntarthatóvá tenni. A számos benyújtott pályázat és városfejlesztési koncepció közül Manuel Valls miniszterelnök nemrég nevezte meg az elsőt, amely a három mintaprojekt egyike lesz, ez pedig a Marseille belvárosától északra fekvő 15. kerületben épülő Smartseille.

Marseille-ben már történtek jelentős urbanisztikai próbálkozások, így például Le Corbusier is itt kísérletezte ki a több városban bevetett „lakótömbjét”, az Unité d’habitationt. Ennek ellenére a város több évtizeden keresztül inkább a lecsúszásról, társadalmi és urbanisztikai széteséséről vált nevezetessé. Franciaország legősibb és ma egyik legjelentősebb városa mindig is a Földközi-tengeri térség gazdasági és kulturális kapuja volt. A gazdasági hanyatlás és társadalmi bizonytalanság évtizedeit az 1990-es években született Euroméditerranée gazdaságélénkítő projekt segítségével kezdték felszámolni. A várost számos – sok ellenállásba ütköző – infrastrukturális beruházással kívánták mobillá, jobban elérhetővé és átjárhatóbbá tenni: 3 óra alatt Párizsból ideérnek a TVG szerelvényei, metróval és villamossal próbálják az 1950-es években a rázúdított autóforgalomtól megszabadítani a belvárost. Marseille 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa volt, számos sikeres, az európai mediterrán kultúrát kidomborító projekttel, jelentős létesítményekkel.

Az északi, gazdaságilag erős francia városoktól korábban leszakadt déli kikötő, Marseille egyre sikeresebben zárkózik fel társadalmilag, kulturálisan és építészeti téren is. Ambiciózus építészeti tervekkel menekül előre a városvezetés, így teljes mellszélességgel beálltak a tervezetten 2018-ra – főleg magántőkéből megvalósuló – Smartseille projekt mögé. A 2007-ben megfogalmazódott ötlet egy mintaterepet szeretne létrehozni Marseille északi külvárosában egy 2,7 hektáros területen, ahol egy élhető, modern, vonzó, egyben ökológiailag fenntartható városrészt építenének, amely a technika összes lehetőségét bevonva intelligens városként is működne.

A tervezési koncepcióban kiemelten szerepel, hogy a városrész szorosan kötődjön a mediterrán térség hagyományaihoz, ugyanakkor minél nagyobb mértékben használja ki az itt lévő környezeti adottságokat, ezért nagyon tudatosan foglalkoztak a napfénnyel, annak erejének felhasználásával, a tenger közelségével, így az abból és a szélből nyerhető természetes hűtés lehetőségével. A Smartseille tervezői tudatosan fordultak az északi országokban található fenntartható városmodellekhez mint előképekhez, ugyanakkor tudták, hogy a földrajzi adottságok miatt lényeges helyi változtatásokat kell tenniük. A modell tehát jól adaptálná a már kifejlesztett lehetőségeket és a helyi viszonyok között dolgoznák ki, hogy ezekből miként teremthető passzív városrész a mediterrán térségben.

A területen 2,4 hektáros ingatlanfejlesztés történik, emellett pedig egy új park is létrejön. A lakásoknak, a magán és állami irodáknak, kereskedelemnek és közintézményeknek helyt adó îlot Allar városrész megépítésére helyi és ismert nemzetközi építészeket bíztak meg, így sokat dolgozott a projekten a Pritzker díjas Eduardo Souto de Moura is.”

Forrás:
A jövő fenntartható városa Marseille-ben; Bán Dávid; Építészfórum.hu; 2016. június 22.

Kategória: környezetvédelem, közigazgatás:külföldön, társadalom | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Be lehet jelenteni a gyerekekre káros tartalmakat

„A Biztonságosinternet Hotline június 6-19. között társadalmi célú rádiókampány keretében hívta fel a figyelmet az internethasználat felhasználókat érintő veszélyeire, különösen arra, hogy a tiltott tartalmak mögött valós áldozatok – sokszor gyermekek – állnak. A tiltott tartalmak megtekintése, megosztása, hozzáférhetővé tétele is bűncselekmény, ezért azok bejelentése bűnmegelőzési és bűnüldözési szempontból kiemelten fontos. A kampány eredményeként már júniusban emelkedett a bejelentések száma.

Kevesen tudják, hogy nem csak a tiltott tartalmak készítése, de azok megtekintése, megosztása, terjesztése is jogellenes tevékenység. Az Európai Unió Safer Internet Programjának keretében működő Biztonságosinternet Hotline célja a tudatosabb internethasználatra nevelés, valamint a veszélyes tartalmak elleni küzdelem, különös tekintettel a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló online képekre, videókra.

A www.biztonsagosinternet.hu weboldalon a NISZ Zrt. olyan felületet működtet, ahol névtelenül is lehetőség van a káros, illegális tartalmak bejelentésére. A hotline-hoz évente átlagosan 1600 bejelentés érkezik, amelyeket a szakemberek kivizsgálnak, a jogellenes tartalmakat eltávolíttatják, illetve továbbítják az Országos Rendőr-főkapitányság felé. A külföldről terjesztett jogsértő tartalmak forrásának felderítésében a nemzetközi INHOPE szervezet is részt vesz. A kampány eredményeként már júniusban megnőtt a hotline-ra érkezett bejelentések száma, melyek közül a szakemberek eddig négy magyar vonatkozású, tiltott tartalmú bejelentést továbbítottak az Országos Rendőr-főkapitányságnak.

A Biztonságosinternet Hotline népszerűsítő kampánya az Európai Unió és a NISZ Zrt. támogatásával valósult meg.

Biztonságosinternet Hotline. Hogy az internet jobb hely legyen.

További információk: www.biztonsagosinternet.hu

Forrás:
Évente több mint 1500 bejelentést vizsgál a Biztonságosintenet Hotline; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2016. június 24.

Kategória: Internet, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Építésügy: változások az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban

„Július 1-től jelentősen megváltoznak az egyszerű bejelentés jogszabályi paraméterei. Az új jogszabály értelmében az egyszerű bejelentés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg.

A Magyar Közlöny 84. számában, 2016. június 13-án megjelent a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) számú új kormányrendelet. Az új rendelet értelmében az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg július 1-jétől. Mindez azt jelenti, hogy a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépület egyszerű bejelentése nem az ÉTDR-be történik, azaz közvetlenül nem az építésügyi hatósághoz kell bejelenteni az ilyen irányú szándékot. A bejelentést a megújult, erre a célra továbbfejlesztett elektronikus építési naplóalkalmazáson keresztül a készenlétbe helyezéssel lehet megtenni.

A készenlétbe helyezéshez a tervezőnek fel kell töltenie az e-építési naplóba a jogszabály 1. melléklete szerinti kivitelezési dokumentációt, illetve a kivitelezési jogszabályban (191/2009. (IX.15.) Kr.) meghatározott egyéb dokumentumokat is. A benyújtandó tervdokumentáció jogszabályban meghatározott tartalma immár pótolja azokat a sokak által hiányolt tervfajtákat, például alaprajzokat, metszeteket, tartószerkezeti terveket, továbbá költségvetési kiírást, melyek nélkülözhetetlenek egy épület szabályszerű építése során.

A kivitelezési tevékenység a szabályszerűnek minősülő bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt nap elteltét követően kezdhető meg. A szabályszerű készenlétbe helyezésről az építésügyi hatóság az e-építési naplóból fog értesülni, majd 15 napon belül teszi meg a szükséges tájékoztatási kötelezettségeit.

Az építtetőnek a kivitelezés folyamatára kötelező lesz építész tervezőt megbízni tervezői művezetés céljából, szerződésben rögzített feltételekkel. A tervezői művezetőnek az építési folyamatot legalább hat alkalommal kell figyelemmel kísérnie a helyszínen, és megfigyeléseiről, látogatásairól eseti bejegyzéseket kell tennie az elektronikus építési naplóban.

A kormányrendelet pontosítja azokat a paramétereket is, amelyek megváltoztatása esetén az e-építési naplóba előzetesen fel kell tölteni a szándékolt, változást bemutató kivitelezési dokumentációt.

Fontos változás még, hogy az épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre, a szükséges mellékletek megléte esetén az illetékes építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba, majd pedig elektronikusan értesíti a az építés helyes szerinti települési önkormányzat jegyzőjét.

Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatosan több helyen módosult az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (XI. 15.) Kr. és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 456/2015. (XII. 29.) kormányrendelet is.

A 191/2009. (IX. 15.) Kr. alapján 2016. július 1. után – a tájékoztatás érdekében – már az egyszerű bejelentés alapján folytatott lakóépület építése esetén is – függetlenül a számított építményérték mértékétől – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni az építtető nevét, megnevezését, az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, valamint a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.

Az új kormányrendelet július 1-i hatályba lépése előtt még a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítására is sor került.

A módosítások közül a legfontosabb, hogy az új kormányrendelet kihirdetését követő naptól az egyszerű bejelentés mellékleteként feltöltendő dokumentumok köre megváltozott, tehát a korábbi mellékletek helyett a módosított jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni a bejelentéshez.

További információk az e-építés és a MÉK oldalán találhatóak.”

Forrás:
“Változások az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban”; Lechner Tudásközpont; ; 2016. június 17.
Lásd még: Építési engedély helyett készenlétbe helyezett napló; EGov Hírlevél

Kategória: gazdaság, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

A gazdasági növekedés lehetőséget ad a bürokrácia csökkentésére

„A gazdasági növekedés lehetőséget ad arra, hogy a bürokráciában dolgozók létszámát csökkentsék, az onnan kikerülők elhelyezkedhessenek a versenyszférában – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Elmondta: olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb államot hoznak létre, 4,2 millió ember dolgozik Magyarországon, közülük 1,1 millióan az állami szektorban.

Az államtitkár kifejtette: az állam attól is olcsóbb lesz, hogy a párhuzamos tevékenységeket felszámolják. Példaként említette, a minisztériumokba beolvadó, vagy megszűnő 51 háttérintézmény mindegyikében volt olyan szervezeti kiszolgáló egység – humán, pénzügyi terület -, amelyre a minisztériumi szerkezetben nem lesz szükség.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy az előrejelzések alapján szakemberhiány van több iparágban, a kormány feladata, hogy ezeket a becsléseket felmérve, támogassa azok átképzését, akik később piaci viszonyok között tudnak dolgozni.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány áttekintette a háttérintézményeket, 2017. január elsejétől 51 szervezet szűnik meg, és hasonló folyamat indul az állami cégeknél is.

Szerinte az elmúlt években az állami szolgáltatások informatikai fejlesztései megteremtették annak az alapját, hogy az állampolgárok a változást ne vegyék észre.”

Forrás:
A gazdasági növekedés lehetőséget ad a bürokrácia csökkentésére; Miniszterelnökség; 2016. június 22.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

A fejlesztéspolitikai intézkedések miként járultak hozzá a területi kohézió növekedéséhez?

„A HÉTFA Kutatóintézet igazgatója azt elemezte, hogy a fejlesztéspolitikai intézkedések miként járultak hozzá a területi kohézió növekedéséhez.

Előadásában[.pptx] olyan kérdéseket járt körül, mint:

  • Segítette-e a térségi hátrányok leküzdését?
  • Segített-e integrálódni a nagyobb, erősebb piacokhoz?
  • Épített-e és hogyan a helyi adottságokra?
  • Összehangolta-e helyben a fejlesztéseket?
  • Javította-e a térségek közötti és térségi együttműködést?

Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési források a területi kohézióra elsősorban nem a források megcélzott tartalmával, hanem a források elosztásának módjával hatott. Ugyanakkor az eddigi tanulságok alapján a fejlesztéspolitika nem veheti át a területpolitika szerepét. A fejlesztéspolitika csak akkor tudja érdemben erősíteni a területi kohéziót, ha létezik egy olyan jól végiggondolt területpolitika, amire támaszkodhat és amit támogatni tud. Amit saját hatáskörben a fejlesztéspolitika megtehet, az a helyi együttműködések ösztönzése, a már létező helyi együttműködések támogatása, de szigorúan nem a helyi együttműködések kikényszerítése.

A Fejlesztéspolitikai Akadémiát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendezi meg [eredetileg] azzal a céllal, hogy a szakmai fórumot biztosítson a fejlesztéspolitika területén dolgozó szakemberek számára.”

Forrás:
Balás Gábor előadása a Fejlesztéspolitikai Akadémián; HÉTFA Kutatóintézet; 2016. június 9.

Kategória: szakirodalom, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Városi közlekedésfejlesztés: esélyek és dilemmák

„Mi várható a hazai közlekedésfejlesztés területén a következő évtizedben? Összehangolható-e és miként a városfejlesztés a közlekedésben várható technológiai fejlődéssel? E témákról szervezett május 12-én műhelybeszélgetést a Magyar Urbanisztikai Társaság; a közlekedés jövője mellett azonban sok szó esett a múltbeli adottságokról és a jelenlegi lehetőségekről is. A meghívott szakemberek szerint a hazai helyzet egyelőre nem túl biztató.

Megtorpanó lendület
Sok jó folyamat indult el nálunk a városi közlekedésben – idézte fel Ekés András, a Mobilissimus jelenlegi ügyvezetője az elmúlt évek eredményeit: számos tabu dőlt meg a városi kerékpározással kapcsolatban, a tömegközlekedés fogalma sem számít már „szitokszónak”, s a különböző módon közlekedők – autósok, gyalogosok, biciklisek – is egyre inkább elfogadták egymás szokásait. Ezek a jó tendenciák azonban jelenleg elakadni látszanak – festette máris sötétebbre a képet Ekés. Amellett, hogy újra egymásnak ugranak a közlekedés szereplői – vagy inkább egymásnak ugrasztják őket –, a legfőbb problémát szerinte az okozza, hogy nincs rendszerszintű gondolkodás a közlekedésfejlesztésről: kapkodó, ad hoc jellegű döntések születnek, átfogó koncepció kidolgozása helyett pedig felesleges vitákra pazarolnak el sok energiát.

„Azon gondolkozunk, hogy bezárjuk-e a Délit, miközben Nyugat-Európában a városok szerves részei a pályaudvarok; arról vitázunk, kihez kerüljön a HÉV, ahelyett, hogy arról beszélnénk, miként illeszthetők be egy hosszabb távú stratégiába a HÉV-vonalak” – sorolta a problémákat.

Új technológiák a láthatáron
Pedig Magyarországon is meg fognak jelenni azok az igények, melyek a gyorsabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb városi közlekedés új formáit szorgalmazzák – fogalmazta meg Csiszár Csaba, a BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék docense. Az ő előadásában hallhatott leginkább a közönség azokról az új technológiai lehetőségekről és társadalmi kihívásokról, melyek más országokban már jelentős változásokat hoztak. Az autonóm járművek hazai elterjedésére még ugyan várni kell, de az elektromos autók már nálunk is megjelentek és a következő évtizedben ezekből egyre több lesz a városokban – mondta el Csiszár Csaba, aki szerint Magyarországon a különböző átmeneti közlekedési formáké lesz a jövő. A hagyományos tömegközlekedés mellett például egyre több helyen fognak megjelenni az igényvezérelt, vagy más néven rugalmas tömegközlekedési szolgáltatások: ezek lényege, hogy a lakosok utazási igényeiket bejelentik egy irányító központban, ahol ezek alapján tervezik meg a járművek útvonalát és menetrendjét. Már több vidéki városban közlekednek ilyen módon autóbuszok, és Budapesten is van néhány rugalmasan közlekedő éjszakai buszjárat.

Európában a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebben képesek autóvezetésre, ami a saját járművek számának csökkenésével fog járni – tudtuk meg – , s ez a jelenség előbb-utóbb nálunk is be fog következni. Így várhatóan Magyarországon is terjedni fog az elektromos autók használata és a megosztáson alapuló járműhasználat (carsharing) – bár egyelőre Budapesten ezzel kapcsolatban nincsenek konkrét elképzelések. ( Egy sajtóhírben már lehetett olvasni arról, hogy a BKK Zrt. a főváros megbízásából a carsharing alapjainak lefektetésén dolgozik.)

Az új közlekedési formák megjelenéséhez azonban a mobilitási igényeink és anyagi lehetőségeink jóval tudatosabb felmérésére lenne szükség, s tisztában kéne lenni azzal, hová is szeretnénk eljutni – figyelmeztetett Csiszár Csaba, s hozzátette: ha Budapestről indulva Hamburgig utazunk, s közben kiszállunk Prágában, Drezdában, Berlinben, az egyes városokban megfigyelhetjük a közlekedés ésszerűsítésének és modernizálásnak egyes fokozatait.

Csökkenő autóforgalom?
Vitézy Dávid, a BKK egykori vezetője, a rendezvény harmadik meghívottja szerint Budapesten most egy retrográd közlekedéspolitika folyik, mely évtizedekkel akarja visszavetni a fejlődést. Szerinte a tömegközlekedést az utasok szemével kellene nézni és nem lenne szabad leállnia az elmúlt években megindult fejlesztéseknek. Az autók száma nálunk még mindig jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában – mondta el – , de az autósforgalom támogatása az autók számának növekedéséhez fog vezetni, ami a mainál is komolyabb gondot jelent majd a fővárosnak. Vitézy a dugódíj mellett is érvelt: úgy vélte, Budapesten senki sem próbálta higgadt szakmai érvek alapján meggyőzni erről a közvéleményt – pedig sehol sem vezettek be úgy dugódíjat Európában, hogy előtte ne zajlott volna le több éves társadalmi vita. A parkolóhelyekről is beszélt: szerinte Magyarországon még mindig „szent tehénként” tekintünk ezekre, holott a parkolási lehetőségek bővítése, újabb mélygarázsok építése rendszerint további autóforgalmat generál; az önvezető autók 10-20 éven belüli hazai elterjedésével pedig feleslegessé válik a sok parkolóhely. A várospolitikának – tette hozzá Vitézy – már most fel kellene készülnie a várható változásokra, a fővárosban azonban ennek most nem látni a jeleit.

Nemcsak a meghívott előadók, hanem a közönségben ülők közül is többen – például Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke – megfogalmazták, hogy a változások érdekében a szakmai és a civil szervezeteknek együtt kéne fellépniük. A 70-es években a civil mozgalmak kényszerítettek ki sok változást a városi közlekedésben, ma viszont szinte csak a kerékpáros mozgalmak erősek; valóban érdemes lenne erősíteni tehát a civil érdekérvényesítést más területeken is – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

S hogy honnan lehet a változtatásokhoz ötleteket meríteni és segítséget kapni? A műhelybeszélgetésen Ekés Attila felhívta a figyelmet az Eltis nevű a portálra, mely a fenntartható városi mobilitással kapcsolatos információk, ismeretek és tapasztalatok áramlását segíti Európában, valamint a CIVITAS nevű, az Európai Bizottság által létrehozott kezdeményezésre és az ennek keretében létrejött Magyar CIVINET nevű hálózatra – ez utóbbiak a városi közlekedés problémáinak megoldásában élenjáró városok tapasztalatait igyekeznek megosztani az érdeklődőkkel.

A legfontosabb azonban – hangzott el többször is a rendezvényen – , hogy a hazai városok élén álló vezetők olyan közlekedés- és várospolitikát folytassanak, mely valóban elősegíti az „okos”, környezetbarát és fenntartható városi közlekedés kialakulását.”

Forrás:
Városi közlekedésfejlesztés: esélyek és dilemmák; Bodnár Zsuzsa; Recity Magazin; 2016. június 3.

Kategória: energia, gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, társadalom | Címke: , , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

URB.0 Urbanisztika kezdőknek

„…A 13 fejezet átfogóan, egyszerűen és érthetően bemutatja az inter- vagy inkább multidiszciplináris tudományág legfontosabb területeit, kérdéseit. Kezdve a tudományág meghatározásától, a településtervezés, közigazgatás és ingatlanpolitikán át egészen a helyi gazdaság és megújuló városfejlesztésig. Mindegyik fejezet jól strukturáltan, tagoltan mutatja be az egyes részterületeket, figyelemfelkeltő kérdésekkel kezdve és az érdeklődők számára további olvasmány javaslatokkal zárva. Nagyon hangulatosak és jól illeszkedők az egyes fejezeteket nyitó-záró városképek…”

Forrás:
Mindenki számára elérhető az urbanisztika új tankönyve; Tervlap.hu; 2016. június 22.
URB.0 Urbanisztika kezdőknek; Szabó Julianna; BME Urbanisztika Tanszék; 2016. (pdf)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Béremelést hoz az átszervezés

„Béremelésre fordítja az állam a minisztériumi háttérintézmények átalakításának köszönhetően megtakarított több milliárd forintot – mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a szervezeti struktúra változása nem okoz majd zavarokat az ügyintézésben, a digitalizációs fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság gyakorlatilag semmit sem érez majd az átalakításból.

Több milliárd forintos megtakarítást jelenthet az államnak a háttérintézményi rendszer átszervezése – nyilatkozta lapunknak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a több mint ötven minisztériumi háttérintézményt és központi hivatalt érintő intézkedéssorozat eredményeként jelentős kapacitás szabadul fel. Így az állam nemcsak a bérköltségeken, hanem az egyéb szolgáltatási és ingatlanfenntartási kiadásain is spórolni tud.

A megtakarított összeget a kormány a közigazgatási rezsicsökkentés folytatása mellett az állami alkalmazottak béremelésére fordítja – jelentette ki az államtitkár. Jelezte: a közszféra bizonyos területein, így a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatásban dolgozóknál már elindult a bérrendezés. Hamarosan pedig azon kormánytisztviselők bérrendezése is megkezdődik, akik évtizedek óta változatlan bérek mellett foglalkoznak a lakossági ügyekkel.

A jelenlegi tervek szerint első körben július elsejétől a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott járási hivatali tisztviselők kaphatnak béremelést. Így a kormányhivatalok és a 197 járási hivatal mintegy 17 ezer ügyintézője és ügykezelője már a nyáron nagyobb fizetést vihet haza. Ezt követően január elsejétől a kormányhivatalok megyei szinten foglalkoztatottjainak illetményét emeli meg a kormány. Ezzel a lépéssel 16 800 köztisztviselő bére emelkedik majd. Az illetményemelkedés átlagos mértéke 30 százalékos lesz. A legnagyobb béremelésre a legalacsonyabb keresetű, középfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők és ügykezelők számíthatnak, esetükben – teljesítményarányosan – akár 50-70 százalék is lehet az illetményemelkedés mértéke.

Ismeretes, hogy a kormány döntése értelmében a 90 központi hivatalból és költségvetési szervből összesen 44 szűnik meg 2017. március 31-ig. A 44 szervből 43 jogutódlással – köztük a nyugdíjfolyósító és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az uniós és nemzeti agrár-vidékfejlesztési pénzeket kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal –, egy háttérintézmény pedig jogutód nélkül fejezi be működését. Vannak olyan intézmények is, amelyek nem szűnnek meg, csak egyes feladataik kerülnek át a kormányhivatalokhoz. Ilyen például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vagy a Bevándorlási Hivatal.

– Az intézményrendszer átalakításának fő célja, hogy a bürokrácia csökkentésével gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb legyen az állam működése – mutatott rá Csepreghy Nándor.
Elmondása szerint az átszervezés a közigazgatásban dolgozók húsz százalékát érinti, elsősorban olyan feladatkörökben lehet leépítésre számítani, amelyek eddig a bürokratikus rendszer kiszolgálását segítették.

– Az állam azonban akkor sem engedi el a dolgozói kezét, ha már nincs szükség a munkájukra az államigazgatáson belül. A versenyszférával folytatott egyeztetések alapján olyan átképzési programban vehetnek részt, ami hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen elhelyezkedhessenek a piacon – mondta, majd hozzátette: az nem megoldás, ha az állami alkalmazottakat elbocsátjuk, majd a versenyszféra helyett a szociá­lis ellátórendszerbe kerülnek. Idén így hozzávetőlegesen 3000 közalkalmazott kerülhet át a versenyszférába.

A következő hetekben felmérik, hogy milyen feladatokhoz pontosan mekkora személyzetre van szükség, mivel a cél, hogy a szükséges, de épp elégséges kapacitás álljon rendelkezésre. A miniszterhelyettes szerint a háttérintézmények integrálása nem jár majd az ügyintézés lassulásával.

Csepreghy Nándor szerint kellően kiérlelt, előkészített az átalakítási folyamat, ráadásul a digitalizációs lépések is abba az irányba hatnak, hogy az állampolgárok ne tapasztaljanak semmit az átalakításból. – Meglévő struktúrába integrálódnak be a háttérintézményi szereplők, ezért az átmeneti időszakban sem áll le az élet. Olyan állami rendszerekről beszélünk, amelyek a folyamatokat menedzselik, nyilvántartják az érintettek adatait, és az őket kezelő szervek átalakítása miatt sem áll le a működésük – tette hozzá.”

Forrás:
Béremelést hoz az átszervezés; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2016. június 23.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Tervezet az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

„A tervezet június 22-ig véleményezhető a laszlo.soos@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.”

Forrás:
Tervezet az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. június 20. (ZIP-fájl, 6,06MB)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, művelődés, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

55. Kormányinfó: önkormányzati dolgozók sztrájkja, oktatásügy, fejlesztéspolitika

„…[Nagyberuházások, Budapest]A Brexit megtárgyalásán túl a pénteki kormányülésen nagyberuházásokról döntenek majd, ilyen például a Liget-projekt, a fővárosi Palotanegyed fejlesztése, a Gül Baba türbéje és a Magyar Állami Operaház felújítása, a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójának folytatása, továbbá az M4-es beruházás lezárása, valamint más közúti, vasúti fejlesztések – sorolta Lázár János.

Elmondta azt is: a pénteki kormányülésen Tarlós István főpolgármester nem vesz részt, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azonban igen. A kabinet azonban a fővárosi közlekedésfejlesztésről csak Tarlós Istvánnal együtt dönt – fűzte hozzá.

A fővárosi buszpótlást firtató kérdésre úgy felelt: ez a kérdés a tucatnyi fontos kérdés közül egy, a miniszterelnökkel a pénteki napirend kialakítása során figyelembe veszik a főpolgármester érvelését.

[Önkormányzati dolgozók sztrájkja]
A kormányülésen az önkormányzati dolgozók minapi sztrájkja is téma lesz, erről Lázár János úgy nyilatkozott, a kormány kész egyeztetni az ágazati szereplőkkel, így az önkormányzati érdekszövetségekkel és a szakszervezetekkel. A kormány nem vitatja, hogy jó néhány önkormányzati tisztviselő béremelési igénye jogos – mondta, megjegyezve, hogy az anyagi források megteremtése a valódi kérdés.

[Oktatásügy]
A miniszter beszámolt arról is: 73 ezer diák szerzett érettségi bizonyítványt idén, 284 ezer középszintű szóbeli vizsga zajlott az elmúlt időszakban Magyarországon, 1161 helyen 3241 vizsgabizottság előtt.

Felsőoktatásba 111 ezren jelentkeztek, 72 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg. Gazdaságtudományokra a jelentkezők 17 százaléka, műszaki képzésre 15 százalék jelentkezett, orvosi és egészségtudományokat a diákok 9 százaléka tanulna, informatikát 8 százalékuk, míg pedagógusképzésre 13 százalékuk jelentkezett.

[Fejlesztéspolitika]
Csütörtökön tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is fejlesztéspolitikai kérdésekről, a találkozót háromhavonta ismétlik. Hozzátette: mintegy 1500 milliárd forintnyi uniós forrásnak már van gazdája, és mintegy 20 ezer vállalkozás kap már támogatást. A beérkezett projektjavaslatok száma 45 ezer…”

Forrás:
Növekedett a terrorveszély Franciaországban; Miniszterelnökség; 2016. június 23.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!