„Digitális Esély 2016” – Idén is meghirdeti a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását támogató közös programját a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és az SAP szoftvercég

„„Digitális Esély 2016” címmel az idei évben is meghirdeti közös pályázatát a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) és az SAP szoftvercég. A pályázat célja szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, fiatalok infokommunikációs felzárkózásának és digitális oktatásának támogatása.

A pályázat ünnepélyes bejelentésén Sik Zoltán Nándor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnöke elmondta: az NHIT, mint a kormány infokommunikációs ügyekben véleményező és javaslattevő szerve kiemelten fontosnak tartja, hogy a ma már az életünk minden területét átszövő informatikához kapcsolódó tudás elérhetővé váljon mindazon gyermekek számára is, akik az ehhez szükséges eszközökhöz és tudáshoz önerőből nem tudnak hozzáférni. A pályázat az idei évben is esélyt teremt arra, hogy a diákok az így megszerzett tudást hasznosítani tudják mind további tanulmányaik, mind pedig a munkaerő piaci elhelyezkedésük során.

Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a magyar fiatalok infokommunikációs oktatásának támogatása számukra nem új, hanem több éve végzett folyamatos munka. „Tíz év múlva akár azon fiatalok között lesznek a legújabb szoftverek megálmodói, véghezvivői az SAP-nál, vagy éppen más magyar cégnél, melyek részt vettek e pályázaton, és új jövőt kaptak az informatika által”- mondta.

A „Digitális Esély 2016” pályázaton összesen tízmillió forint érhető el, amely tíz-tizenöt, Magyarországon működő és nyilvántartott közhasznú szervezet (civil szervezetek, alapítványok, gyermekotthonok) szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek digitális felzárkózását, valamint infokommunikációs oktatását segítő programját segíti majd.

Két életkori kategóriában várják a pályázatokat: egyrészt a 10-14 év közötti, másrészt a 15-18 év közötti szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek informatikai oktatására, digitális esélyegyenlőségének javítására vonatkozó programokkal lehet jelentkezni.

Egy pályázó mindkét kategóriában nyújthat be pályázatot.

Mindkét kategóriában olyan pályázatokat várnak, amely bemutatja, hogyan és milyen új módszerekkel valósítható meg hatékonyan a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok digitális felzárkóztatása, mindez hogyan javítja az életminőségüket, hogyan ad új esélyeket a továbbtanulásukhoz.

A pályázatok beadási határideje: 2016. október 7.

A pályázatról bővebb információ a www.nhit.hu/digitalisesely2016 oldalon olvasható.”

Forrás:
„Digitális Esély 2016” – Idén is meghirdeti a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását támogató közös programját a Nemzeti Hírközlési Tanács és az SAP szoftvercég; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2016. szeptember 12.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Kétszer fizették ki a digitális oktatási tananyagot?

„Milliárdokat szórtak el lényegében használhatatlan, korábban már megvett szoftverekre az iskolák infrastruktúrájának fejlesztése ürügyén! Az Educatio Nonprofit Kft. összesen 12,7 milliárd forint ­uniós támogatást kapott erre a célra, amelyből több mint 4 milliárd ment el a digitális iskolai tananyagokra.

Az azóta már megszüntetett, az Emberi Erőforrások Minisztériumhoz (EMMI) tartozó állami cég olyan szoftverre fizetett milliárdokat, amelynek használati jogát korábban már megvásárolta a magyar állam. Ez volt a Virtuális szertár nevű program, amelyet 400 millió forintos uniós támogatásból fejlesztett ki egy miskolci cég, és amihez egy egyszerű regisztrálás után bárki hozzáférhetett.

Ennek ellenére bruttó 1,3 milliárd forintot fizetett ki az Educatio a Lab@Home nevű szoftverre, amelyben csupán videók vannak. Minden egyes, a program során beszerzett informatikai eszközre feltelepítették, vagyis közel 30 ezer darabot rendeltek meg belőle. Ez azt jelenti, hogy a szoftver darabja 45 ezer forintba került, ami akkor is elképesztően túlárazott lenne, ha most vásárolták volna meg először.

– Az uniós támogatás alapfeltételeit sem tudja teljesíteni a program, vagyis nem az általános iskolásoknak szól az oktatási anyag, hanem csak a középiskolásoknak – hívta fel a figyelmünket egy oktatási szakértő. A Science Guide fantázianévvel ellátott, CD-n terjesztett programért 2,7 milliárdot fizettek. Itt nem is tagadták az alkotók, hogy a „Virtuális szertár” gyermeke, egész pontosan annak továbbfejlesztett, kiegészített változata. Ennek ellenére ez is furcsának tűnik, mivel a menüpontokra kattintva csak egy száraz óravázlat jelenik meg.

– Nem elég, hogy egy megvásárolt szoftverért fizettek még egyszer óriási pénzeket, de ki sincs dolgozva, egy külföldi anyagot fordíthattak le magyarra – mondta a Blikknek oktatáskutatással és szoftverfejlesztéssel foglalkozó informátorunk, aki azt kérte, hogy egyelőre ne nevezzük meg őt. Szerinte az érintett tanárok túlnyomó többsége még nem szembesülhetett ezekkel a problémákkal. – A legtöbb programban részt vevő iskola még meg sem kapta a szoftver CD-jét, vagy egyszerűen nem kapott kódot, amellyel beléphetne a digitális tananyagba, noha az elmúlt év végén kifizették az uniós támogatást a kedvezményezetteknek.

Kerestük az EMMI-t, hogy tudott-e problémáról és hogyan lehetett többször is elszámolni ugyanazt a szoftvert, de lapzártánkig nem reagált.

800 iskola volt a cél
A projekt célja eredetileg az volt, hogy az oktatás minőségét javítsák számítástechnikai eszközök és modern digitális tananyagok beszerzésével. Nyolcszáz vidéki iskola szerepelt a programban, ám informá­cióink szerint a legtöbb helyen még nem kapták meg az összes eszközt, továbbá a szállító által vállalt és előre kifizetett tízórás oktatás sem történt meg, amiért összesen 90 millió forintot számlázhattak ki.

A Blikk megkeresésére az EMMI az alábbi választ küldte:
Téves minden olyan állítás, amely a két hivatkozott konstrukció során született tartalmakat összemossa és függetlenül az azok során létrejött, egymástól elkülönülő eredményektől és teljesítésektől valótlanságot állít.

A hivatkozott TIOP program során egy, a piacon akkor elérhető szoftveres tartalmat szerzett be az EMMI Háttérintézménye, míg a másik esetben több tucat másik pályázó mellett egy nyílt pályázaton a hivatkozott szoftver tulajdonosa is nyert fejlesztési forrásokat termékének megújítására. A kapott támogatással, mint minden esetben most is elszámoltak a pályázók, sőt a hivatkozott ügyben az EMMI Irányító Hatósága külön is vizsgálta, hogy az újonnan létrehozott termékek valóban újszerűek-e és lényegi elemeiben eltérnek-e a piaci környezetben elérhető korábbi verzióktól. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebből adódóan visszautasít minden olyan a valóságtól távol álló és tényszerűtlen feltételezést, amely ennek ellenkezőjét állítja.”

Forrás:
Kétszer fizették ki a sulis szoftvereket; Blikk; 2016. szeptember 24.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Hackathon és innováció a közigazgatásban – az ausztrál példa

„Ausztráliában a hackathon immár széles körben elterjedt a kormányzat intézményében is. A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium egy vezető tisztségviselője a Public Sector Innovation Toolkit kormányzati oldalon számol be saját minisztériumának jól sikerült gyakorlatáról, a „Hekkeljük meg a bolygót” (’Hack the Planet’) elnevezésű versenyről.

A verseny lehetőséget teremt a munkatársaknak arra, hogy kilépjenek a mindennapok megszokott szerepköréből, és azon dolgozzanak, hogy innovatív megoldásokat hozzanak felszínre olyan problémák esetében, amelyekkel a minisztérium a feladatai során szembesül. A résztvevők csoportokat alkotnak, majd minden csoport kap egy „Rejtélydobozt”. A doboz tartalma alapján öt egymásra épülő lépést kell meghatározni: a jelenség felfedezése, a probléma meghatározása, új választási lehetőségek generálása, a csoport-ötlet finomítása és végül a javaslat rögzítése.

A versenyben csaknem 100 munkatárs vett részt, a minisztérium minden területéről, valamint 30 felsővezető. Mindegyik csoportban születtek nagyszerű ötletek, öt ezek közül azóta már pilot jelleggel el is indult. A szerző három okot nevezett meg, ami miatt a program sikeressé vált:

  1. A hackathon új utak keresésére ösztönzi a munkatársakat. A jól képzett, elkötelezett és magas kvalitású kollégáknak is szükségük van ösztönzésre és megfelelő eszköztárra ahhoz, hogy nyitottá váljanak a csoportos gondolkodásra. A résztvevők 80%-a számolt be arról, hogy használta vagy használni fogja az elsajátított eszközöket a maga területén ahhoz, hogy innovatívabb munkát végezzen.
  2. A hackathon elősegíti a hálózatosodást és az együttműködést. A jelen esetleírásban szereplő minisztériumnak 1500 munkatársa van. A hivatali munka szakterületek és szakmai feladatok széles skáláját fedi le, amiből azt, ami más szervezeti egységben történik, képtelenség nyomon követni. A hálózatosodás ugyanakkor segít szintetizálni azokat az információkat, amelyek lényegesek a saját végzett munka fejlesztéséhez. A versenyben a csapatokat eleve úgy szervezik, hogy olyanok dolgozzanak együtt, akiknek hivatali munkájuk során amúgy erre nincs lehetőségük. A visszajelzések alapján új munkakapcsolatok jönnek létre, a résztvevők pedig nagyra becsülik annak lehetőségét, hogy az együttműködés új lehetőségeit próbálják ki.
  3. A hackathon lelkesedést és érdekeltséget generál. Tapasztalatok szerint a hackathon által inspirált innovatív kezdeményezések meghatározóak lehetnek a későbbi munkavégzésben, kifizetődők lesznek, és emiatt a felsővezetés részéről is komoly támogatást kapnak.

A tapasztalatokat összegezve elmondható: a ’Hack the Planet’ verseny robbanásszerűen megújította az innovációs kultúrát a minisztériumon belül.”

Forrás:
Hack the Planet; Public Sector Innovation Toolkit; 2016. szeptember 15. – Hegedűs Tamás ismertetése

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Folyamatos innováció vs. innovációs kihívások és versenyek

„Az Innovation Excellence oldalán Brennan McEachran innovációs menedzsment szakember szembeállítja a folyamatos innovációra törekvés kultúráját az innovációs kihívások szervezésével, utóbbi hatékonysága mellett érvelve.

A kihívások és erőpróbák vezérelte innovációs folyamatok a következő fő pontokban térnek el a folyamatos innovációtól:

  • Időkorlát. Véges idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kihívásokra az ezzel megbízott munkatársak választ fogalmazzanak meg javaslatként.
  • Specifikus és fókuszált. Az innovációs kihívások nagyon szűk területtel (scope) foglalkoznak, jól meghatározott témával – olyannal, amelyre a munkatársnak megfelelő rálátása van.
  • Forrásokhoz kötött. Az innovációs kihívásokra született válaszokra a vállalat előre hozzárendeli azokat a forrásokat, amelyek a megvalósítást segítik, így az eredmény gyorsan át tud menni a gyakorlatba.

A gamifikáció (gamification) nem csak arra alkalmas, hogy lelkesedést és elkötelezettséget váltsanak ki a kollégákból, hanem hatékony módja annak is, hogy időszerű ötleteket segítsen összegyűjteni jól meghatározott prioritások mentén. Alkalmazását indokolhatja még, ha betekintést akarunk nyerni egy adott probléma megoldásába, ha különös erőfeszítést akarunk elindítani vagy ha mindenkit el akarunk kötelezni egy adott részstratégiai cél mentén.

A siker fő elemeiként a szerző a következőket határozza meg:

  • A fókuszt hangoljuk össze a szervezeti prioritásokkal.
  • Fogalmazzuk meg explicit módon kérdést a kihívással kapcsolatban.
  • Írjunk gyakran emaileket, feljegyzéseket, emlékeztetőket a résztvevőknek.
  • Biztosítsunk forrásokat a megvalósításhoz.

Végeredményben a kihívások mentén megfogalmazott innovatív megoldások egyszerűek, költséghatékonyak és gyorsan megvalósíthatók lesznek.”

Forrás:
How to Run a Successful Innovation Challenge; Brennan McEachran; Innovation Excellence; 2016. szeptember 9. – Hegedűs Tamás ismertetése

Kategória: gazdaság, szervezet | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Szlovákia: Rigó Konrád viszi a digitális ügyeket

„Marek Maďarič kulturális miniszter Rigó Konrád államtitkárt jelölte a Közigazgatás digitalizálásáért és az egységes digitális piacáért felelős kormánytanács tagjának.

Ez a beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes, Peter Pellegrini mellett tanácsadó testületként létrejövő csoport az állami szektor digitalizációját segíti. Hatáskörébe tartozik az e-government bevezetése, a digitális hálózatok és szolgáltatások növekedési és terjeszkedési feltételeinek javítása és az európai digitális gazdaság növelése. A tanács először csütörtökön ülésezett. Az első találkozás témája többek közt a közigazgatás digitalizációja volt.

„Örömömre szolgál, hogy a kulturális minisztériumot én képviselem ezen a területen. Maga a téma testhezálló, hiszen tíz évig vezettem egy digitális ügynökséget, részt vettem komplex informatikai projektek kivitelezésében, így a problematika nem új számomra. Az e-government mindenkit érint és mind a nyilvánosság, mind a sajtó részéről komoly érdeklődésnek örvend. Van mit csinálni ezen a területen” – nyilatkozta Rigó Konrád.

Rigó Konrádot a Híd jelölte a kulturális államtitkári posztra. A hivatalt egy hete foglalta el.”

Forrás:
Rigó Konrád viszi a digitális ügyeket; Új Szó Online; 2016. szeptember 22.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Erdei-Dolóczki: nem lett egyszerűbb a közigazgatás Romániában

„Romániában az állampolgár egy folyamatos küzdelmet vív a közigazgatási rendszerrel és annak útvesztőivel. Annak ellenére, hogy a szakértői kormánnyal szemben számos elvárás fogalmazódott meg az ügyintézés és maga a közigazgatás átláthatóságára vonatkozóan, ez mind a mai napig nem valósult meg. Mi több, a nemrég erre vonatkozó kormányrendelet sem teszi átláthatóvá és egyszerűbbé a központi közigazgatást” – fogalmazott Erdei-Dolóczki István, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője azt követően, hogy a PSD meghívására a miniszterelnök a parlament együttes ülésén vett részt.

Erdei kifejtette, hogy az RMDSZ egyszerűsített és átlátható központi közigazgatást szorgalmazott és ennek megteremtését várta el a szakértői kormánytól, azonban ez nem valósult meg.

„A közigazgatás az állampolgárokért van. A szakértői kormány feladata lett volna a döntési folyamatokat közelebb vinni az emberekhez, ezáltal teremtve egy emberarcú központi közigazgatást. Ennek hiányáról tanúskodnak például az európai alapok lehívására kidolgozott útmutatók, amelyekben számos módosítást eszközöltek a pályázati kiírásokat követően is. Így több pályázati dossziét is visszautasítottak azon az elven, hogy nem felelnek meg az előírásoknak, de az előírások nem pontosították a felmerült dilemmákat” – mondta Erdei-Dolóczki. A Szatmár megyei képviselő továbbá nehezményezte a szakértői kormány intézkedéseit az ANAF régiósítása kapcsán.”

Forrás:
Erdei-Dolóczki: nem lett egyszerűbb a közigazgatás; transindex.ro; 2016. szeptember 21.

Kategória: közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Szakmai műhelymunka a Jó Állam mutatókról

„A Jó Állam mutatók választásával és mérésével kapcsolatban tartott alprojekt indító konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program, azaz a KÖFOP, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében megvalósult esemény a projektben résztvevő munkatársak és szakmai megvalósítók számára nyújtott lehetőséget a Jó Állam-kutatásokkal és mérésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések megvitatására.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora köszöntötte a konferencián résztvevőket és a projekt során az egyetemmel együttműködő szervezetek szakmai képviselőit. A rektor kifejtette, hogy tisztelettel és reményekkel várja a megvalósuló alprojektet, ahol a Jó Állam mutatók mérésével és fejlesztésével foglalkoznak. Mint mondta, a cél az, a nemzetközi indexek, jellemzések, összehasonlító leírások mellett egy saját hazai indikátorrendszer jöjjön létre, amely egy, mérhető tudományos alapokon nyugvó tükör lesz a magyar állami működés, a magyar kormányzás számára. Patyi András továbbá beszámolt a Jó Állam jelentés második verziójának dinamikus fejlesztéséről, amely az általános elemzés mellett az állam működésének öt speciális területére átfogóan fókuszál: az állam nemzetvédelmi képessége, belbiztonsága, adórendszere, igazságszolgáltatása és versenyképessége.

Az alprojekt célja egy társadalmilag és gazdaságilag is hasznos mérési rendszer létrehozása – mondta Dányi Gábor Zoltán. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára kitért arra, hogy a projektek magvalósítása során három indikátort kell választani: egyet unió által meghatározott operatív programhoz csatolt indikátor közül, kettőt pedig a Jó Állam mutatók közül. Dányi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a KÖFOP-on keresztül közel 240 milliárd forintnyi támogatás hívható le, ez kiemelkedő az elmúlt támogatási időszakok közszolgálatfejlesztéssel kapcsolatos operatív programjaihoz képest. A helyettes államtitkár előadásában a projektcentrikusságra és a gyakorlati megoldásokra helyezte a hangsúlyt, ismertette az irányító hatóság közreműködését és a projekttel kapcsolatos számonkéréséket.

Dr. Kaiser Tamás , az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója és a Jó Állam mutatók mérése alprojekt szakmai vezetője bemutatta a Jó Állam kutatások szakmai hátterét, fejlesztési menetét. A jó állam és a jó kormányzás kérdésköre megkerülhetetlen, állam és kormányzás nem elválasztható – emelte ki. Ismertette, hogy a New Public Management égisze alatt az „államtalanítás” volt a szempont, a minisztériumi feladatok kiszervezése állami ügynöksége részére. Ezt a felfogást váltotta fel az állami szerepvállalás erősítése, amely Magyarországon 2007-2008 után vált trenddé, ahol cél az állami kapacitás és a kormányzati képességek fejlesztése volt. A Jó Állam-kutatások keretében a kutatóműhelyek 2013-ra dolgozták ki a saját szervezeti adatbázisukat, autonóm teljesítményrendszerüket, amelyek segítségével megszülethetett a 2015-ös Jó Állam Jelentés. Kaiser Tamás elmondta, hogy a 2016-os jelentés hamarosan elkészül, amelybe be fogják építeni a reprezentatív lakossági véleményfelméréseket és nemzetközi összehasonlításokat is. Az alprojekt szempontjából kiemelte a teljesítménymérés fontosságát, ami nemzetközi kutatások mellett a nemzeti intézményrendszerekre is reflektál. Kaiser Tamás célként a KÖFOP-projektek támogatását és értékelését, a nemzetközi módszertan adaptációját és a kormányzati tevékenység támogatást tűzte ki.

A konferencia a projektek megvalósításával kapcsolatos előadásokkal, workshopokkal folytatódott, amelyen többek között az Államkutatási és Fejlesztési Intézet Mérési és Módszertani Labor szakértőitől kaphattak válaszokat a résztvevők gyakorlati kérdéseikkel kapcsolatban.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15–2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.”

Forrás:
Szakmai műhelymunka a Jó Állam mutatókról; Podobni István; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. szeptember 20.
Lásd még: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés; Széchenyi 2020

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

KÖFOP 2.1.1: az állami tisztviselők új képzési programja és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújítása

„Az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektnyitó rendezvényén. A Parlamentben tartott eseményen a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az NKE közötti stratégiai partnerségi megállapodások átadására is sor került.

„2010-ben elkerülhetetlenné vált, hogy a kormány teljesen új alapokra helyezze a korábban minden szempontból elavult közigazgatást”- mondta köszöntőjében Dr. Vidoven Árpád. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára hozzátette, hogy a megújulás első lépése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása volt, a legutóbbi fontos eredmény pedig a nemrég hatályba lépett, állami tisztviselőkről szóló törvény megalkotás volt. „Ez a ténylegesen ellátott feladatokhoz és teljesítményhez kötődő bérezés kialakítását segíti a közszférában” – tette hozzá Vidoven Árpád. Az államtitkár – aki a Fenntartói Testület tagja is – szólt arról, hogy a közigazgatás átalakítása egyre több feladatot ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, elsősorban a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében. Ez Vidoven Árpád szerint azért kiemelt feladat, mert a jó állam csak a megfelelően képzett, elhivatott közszolgákkal valósulhat meg. Hozzátette, hogy ehhez egy átalakított képzési, továbbképzési rendszer szükséges, amelynek fontos szempontja, hogy a piaci, gazdasági igényeket ki tudják szolgálni és versenyképes tudással rendelkezzenek a közigazgatásban dolgozók.

„A kormánynak tettekben is megnyilvánuló, szilárd elhatározása a közigazgatás és a teljes körű közszolgálat szervezetrendszerét szolgáló humán tevékenység korszerűsítése” – mondta köszöntőjében Dr. Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy. Az NKE Fenntartói Testület ügyvivője szerint a kiemelt projekt sikeréhez elengedhetetlen a közszolgálat országos területi és helyi szerveinek cselekvő támogatása. „Ez a program Önökről, az Önök munkatársairól szól”- fordult a kormányhivatalok jelen lévő vezetőihez Janza Frigyes. Szerinte a rendezvény címe, az igazi tisztviselő jól visszatükrözi a projekt tartalmát, amely az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról szól. „Törekvéseink csak akkor lesznek sikeresek, ha a hitelesség felől közelítjük meg a kompetencia szó mögött meghúzódó tartalmakat”- hangsúlyozta a tábornok, aki szerint csak a hiteles közszolga tud bizalmat kiváltani az ügyfelekben.

„A projekt egésze arról szól, hogy a magyar közigazgatási személyi állomány legyen annak az igazi haszonélvezője”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a jelenlévők és a programban résztvevők elkötelezettségéhez nem férhet kétség, ahogy fogalmazott: „Itt ma csupa olyan ember ül, aki szereti a közigazgatásban végzett munkáját, elkötelezett saját munkatársai és az ügyfelek iránt is.” Patyi András megjegyezte, hogy 20 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta, hogy legyen egy kormány, amely az államigazgatás területi szintjét igazából megerősítse és integrálja a különböző illetékességű területi szerveket. A rektor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közigazgatás átalakításában, így a kiemelt projektben is fontos szerepe van az egyetemi szférának, hiszen az NKE egyedül „nem lenne képes ezt a kompetenciafejlesztő munkát megvalósítani”. Patyi András az egykori német kancellár, Otto Von Bismarck gondolatait idézte, aki szerint: „rossz törvényekkel és jó hivatalnokokkal még mindig lehet kormányozni, de rossz hivatalnokok esetén a legjobb törvények sem segítenek rajtunk.” A rektor szerint kompetencián ebben az esetben a tisztviselők képességeit, készségeit, tudását és tapasztalatát értjük. Egyed Istvánt idézve elmondta azt is, hogy „a közigazgatás nem egy üzem, nem egy gyár, itt mindig az egyes emberrel állunk szemben”. Ugyanakkor szerinte a közigazgatási szervek végrehajtó szereppel is bírnak, hiszen „a jogszabályokat be kell tartani”.

„A közigazgatás a benne dolgozók számára izgalmas, érdekes világ, tele kihívásokkal”- hangsúlyozta beszédében Dr. Jávor András. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke szerint a közigazgatásban dolgozni, a közjóért tenni az egyik legnemesebb hivatás. Elhangzott, hogy ez a projekt is arról a mintegy 80 ezer állami tisztviselőről szól, akik jelenleg is a közszférában tevékenykednek. „Jellemes bürokráciát kell nevelnünk” – idézte Márai Sándor 1941-ben elhangzott gondolatait az NKE mentor-oktatója. Jávor András reméli, hogy ez manapság sem egy üres gondolat, hanem most is megtölthető tartalommal. Szerinte a közszolgák úgy tudják megtalálni a helyüket a társadalomban, ha hivatással, hittel, intellektussal és tudással rendelkeznek. „Emellett azonban még szükség van az indulatmentes helyzetfelismerésre, a bölcs döntésekre és az empatikus gondolkodásmódra is” – fogalmazott Jávor András.

Korszakosnak nevezte a kormányhivatalok és az NKE közötti megállapodást Dr. Kállai Mária. Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja szerint már az eddigi fejlesztések is nagy hangsúlyt helyeztek a szervezeti és az eljárásjogi egyszerűsítésekre, a bürokrácia csökkentésére, valamint a technikai fejlesztésekre. „Igazi eredmény azonban csak akkor várható, ha folyamatosan, magas minőségben, a közigazgatás egészét érintően sikerül a szemléletformálás”- hangsúlyozta az előadó. Ehhez újra alapokra kellett helyezni az állam és polgárai, az állam és a vállalkozói szféra, valamint az állam és az önkormányzatok közötti együttműködést. „Ennek érdekében igyekszünk ügyfélközpontú, szolgáltatói attitűdöt megjelenítő közszolgáltatás megvalósítására”- tette hozzá Kállai Mária. Ahogy a többi előadó, a kormánymegbízott is szólt Teleki Pál egykori miniszterelnök tevékenységéről, aki többször hangsúlyozta a köztisztviselők képzésnek fontosságát.

„Az állam reformja, a közigazgatás fejlesztése nem öncélú folyamat, annak célja nem az államban, a közigazgatásban van” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint fontos cél a polgárok jobb életminősége, a versenyképesebb és hatékonyabb állami működés. A projekt szakmai vezetője úgy véli, hogy a tisztviselő és kiemelten a közigazgatási vezető az úgynevezett X-faktor a közigazgatás fejlesztésében. Elhangzott, hogy a fejlesztési tervek középpontjában a vezetők fejlesztése áll, hiszen nagyrészt az ő munkájukon múlnak a valódi változások. „A változásra való képesség ott kezdődik, hogy önmagunk fejlesztésére kortól és vezetői tapasztalattól függetlenül nyitottak legyünk” – hangsúlyozta Kis Norbert. A rektorhelyettes szerint nem szabad azonban csupán a vezetői rutinra építeni ezt a fejlesztést, hiszen az sokszor csökkenti az önkontroll szintjét. A tanuláshoz ugyanis ki kell lépni a komfortzónából, és meg kell szabadulni a rutinmegoldásoktól. „Az a célunk első sorban, hogy a tanulási kedvet, vágyat ébresszük fel, és a tanulás sikerélményét nyújtsuk az abban résztvevőknek. Olyan programot kínálunk, amely nem oktat, hanem gondolkodásra ösztönöz”- fogalmazott a szakmai vezető. Kis Norbert szerint nem vizsgáztatni, hanem fejleszteni szeretnének: nem tanulókat, hanem személyiségeket várnak a programba, akiket nem oktatók és tanárok, hanem szellemi partnerek segítenek majd.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megvalósuló projekt kiterjedt szakmai feladatrendszere a fővárosi és megyei kormányhivatalok stratégiai partnersége mellett valósul meg. Ennek keretében együttműködési megállapodások megkötésére került sor az NKE és a kormányhivatalok között. Az erről szóló dokumentumokat Patyi András rektor adta át az ünnepségen a kormányhivatalok képviselőinek.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.1-VEKOP-15, A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című kiemelt projekt keretében valósult meg.”

Forrás:
Az igazi tisztviselő; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. szeptember 22.
Lásd még: KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése; Széchenyi 2020

Kategória: közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Az Igazságügyi Minisztérium célja az igazságszolgáltatás színvonalának folyamatos emelése

„Az Igazságügyi Minisztérium munkája megalapozza az igazságszolgáltatás színvonalának emelkedését – jelentette ki az igazságügyi miniszter a 13. Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában.

Trócsányi László elmondta, hogy az elmúlt két évben elvégzett feladatok alapot adnak a gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra, hozzátéve, hogy folyamatosan javul a jogalkotás minősége is.

A tárcavezető kifejtette, hogy a hivatásrendek közötti együttműködés erősödése szintén jól szolgálja a jogalkotást.

A kormányzati ciklus félidejének mérlegeként megállapította, hogy sikerült rendezni a devizahiteles problémakört, sikerként említette a magáncsőd intézményének bevezetését és a polgári törvénykönyv módosítását. Az eljárásjogi törvények küszöbön álló reformja az igazságügyi kormányzat következő nagy feladata – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető arról is szólt, hogy manapság “jogalkotási dömpingről” lehet beszélni, mert míg 1946-ban 29 törvényt fogadtak el, addig 2015-ben 230-at, az idén pedig 94-et. Ennek okaként az igazságügyi miniszter azt jelölte meg, hogy “mindenki igyekszik minél magasabb szintre emelni a jogszabályát”, ami szavai szerint nem minden esetben indokolt. Hozzátette: az unió is előír számos szabályozást, amely korábban nem létezett, így a túlszabályozás világjelenséggé vált.

Trócsányi László beszélt arról is, hogy arányaiban kevés az új törvény és sok a módosító javaslat, 2016-ban például tíz törvény és 84 módosítás volt.

A tárcavezető szólt arról, hogy az ötpárti egyeztetéseknek nagy szerepük van a törvényhozásban. Mint mondta, ezeken természetesen szakmai és politikai vitákkal kell számolni.

Hozzátette: a stratégiai és a gazdasági kabinet megjelenésével a szakmai viták új fóruma teremtődött meg.

A migrációs válság számos jogalkotási feladatot von maga után, tíz törvényt kellett módosítani – közölte Trócsányi László, aki a kvótapert elvi jelentőségűnek nevezte.

A szombat délelőttig tartó 13. Magyar Jogászgyűlésen a közjog, az igazságszolgáltatás, a polgári jog és a büntetőjog témakörében hallgathatnak előadásokat a résztvevők. Előadó lesz mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész…”

Forrás:
A cél az igazságszolgáltatás színvonalának folyamatos emelése; Igazságügyi Minisztérium; 2016. szeptember 22.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Jogászegyleti elnök: a közigazgatási jogszabálytervezetek indokoltak és időszerűek

„Indokoltnak és időszerűnek tartja a Magyar Jogászegylet elnöke az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatot.
Az MTI annak apropóján kérdezte Sárközy Tamás professzort, hogy az Igazságügyi Minisztérium pénteken benyújtotta a két törvénytervezetet.

A jogászegylet elnöke hangsúlyozta: sokfajta vélemény van, de a szakma túlnyomó része alapvetően egyetért azzal, hogy az egyik legrégebbi törvényt, az 1952-es polgári perrendtartást egy új perrendtartás váltsa fel, illetve hogy a közigazgatási eljárás új alapokra kerüljön. Hozzátette: részletkérdésekben vannak szakmai viták, például abban, hogy a gyorsaságot hogyan lehet összeegyeztetni a jogállami garanciákkal, az eljárásban az ügyfelek jogaival, de a jogszabályok aktualitásában mindenki egyetért.

Elmondta, hogy a jelenleg Balatonalmádiban zajló 13. Magyar Jogászgyűlésen is szóba került ez a téma és a Magyar Jogászegylet is több fórumon vitatta meg a tervezeteket.

A közigazgatási perrendtartással kapcsolatban külön szólt a bíróság felépítéséről, utalva arra, hogy jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróság együttesen szerepel a bírósági szervezetrendszerben. Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy mennyire célszerű ezt kettéválasztani, mennyiben lehet a munkaügyi bíráskodást a polgári bíráskodástól külön tartani, hisz a munkaszerződés is szerződés. Ugyancsak szakmai vita bontakozott ki arról, hogy mennyiben szükséges fenntartani a közigazgatási hivatali rendszeren belüli merev felülvizsgálati struktúrát, vagy inkább a bírósági szint erősítése szükséges a gyorsabb eljárások érdekében.

Hangsúlyozta azt is, hogy az elektronizáció új lehetőséget jelent a jognak, ez is indokolttá teszi a változtatást.

Az Igazságügyi Minisztérium pénteken nyújtotta be az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. A tárca közleménye szerint az új törvények az ügyfelek ügyeinek gyorsabb és hatékonyabb elintézését, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítését, valamint az eljárások átláthatóbbá és egyszerűbbé tételét szolgálják.

A bíróságok közigazgatási ügyekben való eljárásának szabályai eddig a polgári perrendtartásról szóló törvényben kaptak helyet. Tekintettel azonban arra, hogy a két jogterület számos eltérő sajátossággal rendelkezik, a közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új polgári perrendtartásból, és a javaslat szerint azokat külön törvény szabályozza – írták.”

Forrás:
Jogászegyleti elnök: a közigazgatási jogszabálytervezetek indokoltak és időszerűek; Webrádió; 2016. szeptember 24.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!