Közösségi napenergia-programok jöhetnek a nagyvárosokban

„A közösségi napenergia termelés lehet a megoldás a nagyvárosban élők számára, ha szeretnének részben saját lábukra állni az energiaellátásban, de nem rendelkeznek tetőfelülettel, ahová szolár panelek telepíthetők – írja a MarketWatch. Az USA több államában született ezt megengedő szabályozás az elmúlt hónapokban, és több európai nagyvárosban is indultak ilyen kísérleti programok, a közösségi kertek mintájára.

A közösségi napenergia-termelés tulajdonképpen a sharing economy egyfajta speciális megjelenése. Többnyire valamilyen közösségi területen létesülnek azok a mini napenergia farmok, amelyekben tulajdonrészt szerezhetnek mindazok, akiknek nincs saját tetőfelületük, hogy szolár paneleket telepítsenek, de van megtakarításuk, amit zöld energia termelésre szeretnének fordítani, ha úgy tetszik egyfajta nyugdíj-előtakarékosságként, ahogyan azt a németek csinálták az elmúlt években.

A MarketWatch emlékeztet, hogy az Egyesült Államokban 15,8 millió háztartás van, amely potenciálisan napenergia felhasználó lehet a következő években. Ezek felének nincs megfelelő tetőfelülete a beruházáshoz.”

Forrás:
Közösségi napenergia-programok jöhetnek a nagyvárosokban; Energiainfo; 2016. július 12.
Lásd még: How to go solar without putting panels on your roof; MarketWatch; 2016. június 28.
Community solar farm; Wikipédia
Community Solar Guide: Utility, Private and Non-profit Project Developemnt; National Renewable Energy Lab; 2010 (pdf)

Kategória: energia, közigazgatás:külföldön, technika | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Sikeres az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, de módosítanak rajta

„Sikeres az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), amelyet 2015. január elsején a gazdaság fehérítésének céljából vezetett be a kormány – mondta Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Óbarokban, sajtótájékoztatón.
Molnár Tamás ismertette: az elmúlt másfél év alatt több mint 56 ezer ügyfél regisztrálta magát a rendszerbe, és több mint 17 millió bejelentés érkezett. A hatóság az úti ellenőrzésekkel és a telephely-vizsgálatokkal együtt közel 100 ezer ellenőrzést végzett.

Tájékoztatott arról is, hogy önkéntes befizetésből, illetve lefoglalásból 2016 első fél évében közel nyolcmilliárd forint folyt be az államkasszába, az elmúlt évben ez a szám szintén meghaladta a nyolc milliárd forintot. Megjegyezte: az ekáer, valamint az online pénztárgép bevezetése tavaly közel négyszáz milliárd forintot eredményezett a költségvetésben.

A sajtótájékoztatón ismertették az ekáerben augusztus 1-jével hatályba lépő változásokat.

A jövő hónaptól bővül az ekáer bejelentési kötelezettséggel érintettek köre. Míg most csak annak kell bejelentenie a fuvart, akik 3,5 tonnát meghaladó össztömegű útdíjköteles járművel szállít árut, addig augusztustól már bármilyen járműre, így a haszongépjárművekre is kiterjed a kötelezettség, ha a 3,5 tonna össztömeget eléri.

Szintén augusztus 1-jétől a fuvarozó felelőssége lesz a hatósági zár sértetlen megőrzése is. A szabályszegést magánszemély esetén minimum kétszázezer, maximum ötszázezer forint, vállalkozók esetén pedig ötszázezer és egymillió forint közötti bírsággal sújthatja a hatóság.

A járművet a kiszabott bírság megfizetéséig ezentúl vissza is tarthatják az ellenőrök, ha a megbüntetett fuvarozó nem rendelkezik magyar adóazonosító számmal és székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van, illetve nem vállaltak – banki vagy belföldi gazdálkodó szervezet részéről – garanciát a bírság megfizetésére. A jármű visszatartása alól csak a romlandó árut és élő állatot szállító fuvareszközök mentesülnek.

Augusztus 1-jétől nemcsak az számít szabálytalanságnak, ha nem jelentenek be egy rakományt, de az is, ha többet jelentenek be, mint amennyit ténylegesen szállítanak. Ilyenkor a hiányzó mennyiség – vagyis a bejelentett és a szállított mennyiség különbsége – értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhatnak ki – hangzott el a sajtótájékoztatón.”

Forrás:
Sikeres az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. július 21.

Kategória: gazdaság, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Fenntartható épületek értékelését célzó európai keretrendszer véleményezésre

„Július 7-én megjelent a régóta várt, a Fenntartható épületek értékelésének ”Uniós Keretrendszerével” kapcsolatos konzultáció, amely lehetőséget ad az építőiparban érdekelt szereplők számára, hogy véleményezzék az alapmutatók közös uniós keretének kidolgozását az épületek környezetvédelmi teljesítményének értékelésére.

A World Green Building Council európai régiója (European Regional Network, ERN) 2013 óta támogatja egy közös uniós keretrendszer felállítását, megelőzve az Európai Bizottság 2014-ben kiadott „Erőforrás-hatékony lehetőségek az építőiparban” című közleményét. Ez a dokumentum megállapította, hogy szükség van az alapmutatók közös uniós keretének felállítására az épületek környezetvédelmi teljesítményének értékeléséhez.

A konzultáció 14 teljesítménymutatót javasol a korábban már a keretrendszer kiindulási alapjaként azonosított hat magas szintű célkitűzéshez hozzárendelve. A hat célkitűzés a következő:

  • Az épület életciklusa során az energiafelhasználás által kibocsátott üvegházhatást okozó gázok
  • Erőforrás-hatékony anyagok életciklusai
  • Vízkészletek hatékony felhasználása
  • Egészséges és kényelmes terek
  • Éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség
  • Optimalizált életciklus költség és érték

A konzultációra bocsájtott tizennégy mutató kilenc “alapvető” szintű szakértelmet igénylő alapmutatót tartalmaz, illetve öt mutatót, amelyekhez “haladó” szintű szakértelem elérése szükséges.

A konzultáció célja, hogy egy önkéntes adatszolgáltatási keretrendszert nyújtson, amely a széles körű felhasználhatóságot biztosít EU-szerte az építőipari szektor szakembereinek. Nem egy új, önálló épület tanúsítási rendszer létrehozását, hanem a meglévő rendszerekkel való munkát javasolja.

A konzultációs felület ide kattintva érhető el.

Forrás:
Fenntartható épületek értékelését célzó európai keretrendszer véleményezésre; Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC); 2016. július 19.

Kategória: energia, gazdaság, környezetvédelem | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Dinoszauruszok az okosvárosban

„Amíg a helyi vállalatok ellenállnak a technológia fejlődésének, addig az semmiképp nem tud kiteljesedni a lakóhelyükön. Hogyan lehet elkerülni, hogy a cégek dinoszauruszokká váljanak a saját városukban?
Napjaink okosvárosait úgy lehet a legkönnyebben körülírni, mint olyan korszerű metropoliszokat, melyek ismerik a lakóikat, és pontosan tudják azt, hogy milyen döntéseket fognak meghozni a nap során – emelte ki egy technológiai portálnak adott interjúban a Cisco HQ tanácsadója. A modern városok a lakók számára egyre élhetőbb körülményeket biztosítanak, de nem feltétlenül azért, mert akár a városvezetés, akár a kormány megteremti ennek lehetőségét, hanem azért, mert ez a városban működő vállalatok jól felfogott érdeke – vélekedett Gordon Feller.

Ha valaki vállalatot alapít a városban, akkor egyfelől nagy mértékben a városi szolgáltatásokra kell támaszkodnia az irodaépületek, az alkalmazottak és a látogatók esetében, miközben saját magának is olcsóbban, gazdaságosabban és intelligensebben kell szolgáltatásokat nyújtania. Ha pedig valaki víz-, áram-, gáz-, vagy tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó közműcéget irányít, akkor joggal várhatja el az okosvárostól, hogy segítsen ezeket a szolgáltatásokat kevesebb idő és költség mellett, szervezettebb és okos formában eljuttatni a fogyasztókhoz.

A szakértő hozzátette, hogy „dinoszauruszokká” válunk akkor, hogyha ellenállunk a technológia sodrásának, és nem úszunk az árral. A városokban beüzemelt készülékek internethez történő csatlakoztatása és a gépek egymással való kommunikációja mind ugyanazt a célt szolgálják; mégpedig azt, hogy javítsák a lakók életszínvonalát, és kényelmessé tegyék a hétköznapjaikat. A cél, hogy csökkenjen a hajléktalanok száma, és megfizethetőbbek legyenek a lakások megépítése, illetve fenntartása. Ebben a korszerű technológiák hathatós segítséget nyújthatnak.

A tanácsadó meglátása szerint napjainkban négy fő kihívással kell megküzdeni az okosvárosokban, ezeknek egyike, hogyan juthatnak hozzá a lakók a számukra releváns adatokhoz személyre szabott módon. Manapság mindenfelől bombáznak minket különféle információkkal, melyeknek a többsége nem fontos vagy nem érdekes számunkra. Ha valaki éppen nem szeretne autót vásárolni, akkor is úton-útfélen belebotlik a legújabb modelleket hirdető reklámokba. Ez egyrészt a hirdető számára nem költséghatékony, másrészt a fogyasztók sok felesleges adattal találkoznak, ezért lenne szükség a személyre szabott megoldásokra.

Ez a gondolatmenet rögtön elvezet a második kihíváshoz, mégpedig ahhoz, hogy lehet a helyi cégeket helyzetbe hozni és a helyi gazdasági fejlődést előmozdítani. A szakértő úgy látja, hogy a kevésbé automatizált, személyesebb szolgáltatások a kisebb régiókra koncentrálódnak, itt lehet valódi hozzáadott értéket teremteni a fogyasztók számára.

A harmadik a közös lakóhely érzésének keltése. Mennyivel jobb lenne, ha a lakók már jó előre értesülnének arról, hogy milyen különleges eseményekre kerül majd sor a városban – mikor lehet személyesen találkozni egy művésszel vagy egy startup vállalkozás alapítójával, mikor rendeznek fesztiválokat vagy utcavásárt – hiszen enélkül az ember kirekesztve érzi magát a közösség életéből.

A negyedik megoldásra váró feladat pedig a közbiztonság kérdése. Természetes, hogy senki nem szeretne olyan városban élni, ahol folyamatosan hátra kell kémlelnie a válla felett séta közben, és az egyre nagyobb méreteket öltő bűnözés miatt aggódnia. A kihívást tehát az jelentheti, hogy lehet a biztonságot fokozni, miközben a személyes adatok védelmét is garantáljuk egy olyan világban, ahol az egymással összeköttetésben álló eszközök másodpercenként elképzelhetetlen mennyiségű információt továbbítanak egymás között. Gordon Feller szerint itt a legtöbb fejtörésre az adhat okot, hogy lehet a biztonságot a háttérből garantálni, hogy ez ne legyen zavaró a lakók számára, de kellően magas színvonalú legyen.”

Forrás:
Dinoszauruszok az okosvárosban; M2M Zóna; 2016. július 21.

Kategória: gazdaság, társadalom, technika | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

A papírmunka alkonya

„Az adminisztráció terhei alatt roskadozó vállalkozások nem lehetnek versenyképesek: a felesleges papírmunka mennyiségének csökkentése Magyarországon is százmilliárdok megtakarítását tenné lehetővé. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy van megoldás a problémára, de ebben feladat hárul a bankokra is. Mielőtt azonban búcsút intenénk a túlzott papíralapú adminisztrációnak, nem kevés erőforrást kell még fordítanunk a vállalkozók pénzügyi és digitális írástudásának fejlesztésére, valamint az internet használatához szükséges infrastruktúra kiépítésére.

Magyarország gazdasági fejlődése előtt óriási lehetőségek nyílnának meg a papírmunka mennyiségének mérséklésével: a Deloitte korábbi tanulmánya szerint a vállalkozások által feleslegesnek tartott adminisztratív terhek egynegyedével való csökkentése közel 210 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé. A költségek nagy része jelenleg a kis- és középvállalkozásokon csapódik le, amelyek a teljes foglalkoztatás 73 százalékát adják. Egyértelmű tehát, hogy a magyar gazdaság nem lehet versenyképes a bürokrácia csökkentése, az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése és olcsóbbá tétele nélkül, amit a kormány is felismert.
A papírmunka mérséklésében kulcsszerepet játszik a digitalizáció, az elektronikus ügyintézés ugyanis jóval hatékonyabb a papíralapú adminisztrációnál, ezért a kabinet bürokráciacsökkentő programjának is szerves részét alkotják az e-kormányzati fejlesztések. Az állami szervezetek mellett azonban a bankok szintén tevékeny részt vállalhatnak a papírmunka mennyiségének csökkentésében. A magyar vállalkozók nagy része jelenleg is profitál az elektronikus banki szolgáltatásokból. Tízből hét hazai kkv már két éve is elektronikusan oldotta meg kisebb ügyeit, például átutalásait, viszont a bonyolultabb tranzakciókat túlnyomórészt személyesen intézték. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kkv-k jelentős része nem használt elektronikus banki szolgáltatást, továbbá, hogy az ügyfelek csak egyszerűbb teendők ellátását oldották meg bankfiókban való megjelenés nélkül.

Ennek számos oka van. Nagy szerepet játszik benne az elektronikus ügyintézéshez szükséges infrastruktúra kiépítetlensége: a magyar vállalkozások 15 százaléka nem rendelkezik internetkapcsolattal, amivel hazánk csak a huszadik helyet foglalja el európai uniós összehasonlításban. Sajnos azonban még az sem adott, hogy az állampolgárok elsajátítsák az internet adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségeket. Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése a kormány feladata, azonban a bankoknak is van felelősségük, mégpedig a pénzügyi tudás fejlesztésének területén. A fent hivatkozott kutatás szerint ugyanis tízből kilenc vállalkozó szereti, ha egy banki alkalmazott segít a tranzakcióknál, különösen a bonyolultabb ügyekben, aminek oka az információhiányból fakadó bizonytalanság.

Ha azonban sikerül megerősíteni a hazai pénzügyi és digitális kultúrát egyaránt, az óriási lehetőségeket nyithat meg az elektronikus bankolás és így a magyar gazdaság előtt is. Az adminisztratív terhek csökkentését ugyanis nagymértékben elősegíthetik az olyan alkalmazások, mint például az új-zélandi Xero fejlesztése, amellyel a számlázástól kezdve a követeléskezelésen át a könyvelővel való kapcsolattartásig szinte minden adminisztrációs feladat néhány kattintással elvégezhető. Nem csoda, hogy a cégnek már félmillió ügyfele van, és 2014-ben és 2015-ben is a világ tizenöt leginnovatívabb vállalkozása közé választotta a Forbes.

Az ilyen sikereken felbuzdulva a bankok világszerte azon dolgoznak, hogy a ma használatosaknál jóval nagyobb hozzáadott értékű elektronikus szolgáltatásokat nyújtsanak ügyfeleiknek, amelyek gyakorlatilag levehetik a pénzügyi adminisztráció terhét a vállalkozásokról. A banki szolgáltatások teljes körű digitalizációja lehetővé tenné, hogy a vállalkozók ne papírmunkával töltsék az idejüket, hanem azzal, amiben a legjobbak: üzleti tevékenységük folytatásával.[A szerző az OTP Business ügyvezető igazgatója]”

Forrás:
A papírmunka alkonya; Csonka Tibor; Világgazdaság Online; 2016. július 19.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Kémlel utánunk a Windows 10, adatvédelmi eljárást indított a NAIH

„Egészen elképesztő mértékben hozzáfér a felhasználók adataihoz az e-mailek elolvasásától a számítógépen tárolt fájlok tartalmának megismeréséig a Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows 10. A Mandiner megtudta: a NAIH-nál több magyar felhasználó is panaszt tett, a hatóság ezért adatvédelmi eljárást indított, aminek bírság lehet a vége. Péterfalvi Attila a Mandinernek azt is elárulta, miért kell betartania az amerikai gigacégnek a magyar infotörvényt.

Nem volt ingyen a Windows 10 – adatokkal fizettünk érte
Sokan emlékezhetnek még a tavaly nyári Windows 10 őrületre, hiszen ingyen dobták utána boldog-boldogtalannak a Microsoft legújabb operációs rendszerét. Nem kell ahhoz konteó hívőnek lenni, hogy ez már önmagában gyanús legyen: valamivel nagyon is fizetnek a felhasználók a gigacégnek a Windows 10-ért – mégpedig az adataikkal. Akkor több szakmai portál is megírta, hogy az operációs rendszer alapértelmezett privacy policy-je szerint a Microsoft hozzáférhet a felhasználó e-mailjeihez és más személyes kommunikációja tartalmához, sőt, a számítógépén tárolt fájlokhoz is – mi több, ezeket meg is őrizheti.

Az egészen elképesztő mértékű adatkezelés céljaként ráadásul még furcsább indokokat tüntetett fel a Microsoft: például a „fogyasztók védelmét”, a „szolgáltatás biztonságának fenntartását”.

És persze a „jogszabályoknak való megfelelést”, ami Amerikában az adatok rendőrségnek, titkosszolgálatoknak és egyéb hatóságoknak való kiadását is jelenti!.

Az alapértelmezett privacy-beállításokon lehetett módosítani, és a szakmai portálok ezt is javasolták mindenkinek, aki telepíti a Windows 10-et. Az emberek általános adatvédelmi tudatosságát ismerve azonban valószínű, hogy a legtöbb felhasználó az alapbeállításnál maradva gyanútlanul hagyta, hogy az élete számítógépen bonyolított (egyre nagyobb) részét megfigyelje a Microsoft.

Sokan panaszkodtak Magyarországon is, a NAIH vizsgálatot indított
…A NAIH Mandinernek küldött válaszából kiderült, többen is panaszt tettek: azt kifogásolták, hogy nem adtak kifejezett hozzájárulást ahhoz, hogy a Microsoft személyes adatokat gyűjtsön róluk az operációs rendszeren keresztül. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy vonatkoznak-e rá, és ha igen, bevasalhatók-e a magyar adatvédelmi szabályok az amerikai gigacégen, a NAIH elnöke kifejtette: szerinte az Infotörvény vonatkozik a két cégre, és a NAIH joghatósággal is rendelkezik, vagyis eljárhat az ügyben.

A hatóság előbb vizsgálati eljárást, majd annak július 8-i lezárása után adatvédelmi hatósági eljárást indított, ami jelenleg is zajlik – írta érdeklődésünkre Péterfalvi, azt is hangsúlyozva, hogy a NAIH az eljárás végén bírságot szabhat ki…”

Forrás:
Kémlel utánunk a Windows 10, adatvédelmi eljárást indított a NAIH; Bakó Beáta; Mandiner.jog; 2016. július 19.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Francia vizsgálat a Microsoft ellen a Windows 10 adatgyűjtése miatt

„A Microsoft három hónapos ultimátumot kapott arra, hogy az operációs rendszert úgy alakítsák át, hogy megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak.

A francia információszabadságért felelős bizottság, az adatvédelmi feladatokat is ellátó CNIL (Commission Nationale de l’Informatique et des Libertés) tegnap bejelentette, hogy három hónapot adnak a Microsoftnak arra, hogy változtassanak azon, hogy a Windows 10 a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjt adatokat róluk. Amennyiben a vállalat ezt nem hajtja végre, szankciókat vezetnek be ellenük.

A kifogások
A CNIL közölte, hogy a sajtóban megjelent hírek következtében idén április és június között folytattak le egy vizsgálatot, amelyben azt nézték meg, hogy a Windows 10 milyen és mekkora mennyiségű adatot gyűjt a felhasználókról. A legfontosabb eredmények:

  • a Microsoft gyűjti a Windows alkalmazás és a Windows Store felhasználási adatait, monitorozzák azt, hogy a felhasználók milyen alkalmazásokat töltenek le, illetve mennyi időt töltenek azok használatával – ez a CNIL szerint irreleváns és túlzott mértékű adatgyűjtés
  • a Microsoft-fiókba történő belépéskor nincs korlátozva a hibás PIN-beütések száma, így a felhasználói adatokat nem védik megfelelően
  • a Windows 10 telepítésekor alapértelmezetten egy hirdetési azonosító is aktiválódik, mely lehetővé teszi a Windows alkalmazások, illetve harmadik felek alkalmazásai számára, hogy monitorozzák a felhasználó böngészési tevékenységét, hogy célzott hirdetéseket juttassanak el hozzá – a CNIL szerint ehhez ki kell kérni a felhasználó beleegyezését
  • a Windows 10 nem ad lehetőséget a sütik letiltására
  • a Microsoft az európai felhasználók adatait a már érvénytelen Safe Harbor keretrendszer előírásai alapján továbbítja az Egyesült Államokba

A CNIL összességében és általánosságban azt követeli a vállalattól, hogy a francia felhasználók számára teremtsék meg azt a lehetőséget, hogy ők maguk dönthessenek arról, hogy a Microsoft milyen adatokat gyűjt róluk.

Válasz
A Microsoft közleményben reagált a felszólításra, és elmondják, hogy bár ők magas szintű adatvédelmi megoldásokat építettek a Windows 10-be, örülnek, hogy a CNIL javaslatai alapján ezeket még jobbá tehetik. Biztosítják a hatóságot arról, hogy a következő hónapokban szorosan együtt fognak működni velük, hogy a jelzett problémákat megvizsgálják, megértsék, és ha szükséges korrigálják.

Külön kiemelik a Safe Harbor ügyét. Elismerik, hogy az európaiak jogosan igyekeznek adataikat megvédeni, de a keretrendszer érvénytelenítése óta a Microsoft mindent megtett a felhasználók adatainak védelméért, ezt többször el is ismerték az európai hatóságok. Mivel nemrég elfogadták az új keretrendszert, a Privacy Shieldet, a Microsoft ezt adoptálni fogja, a jövő hónapban ezt hivatalosan is közlik, illetve dolgoznak azon, hogy elkészítsenek egy frissített adatvédelmi szabályzatot, hogy megfeleljenek az előírásoknak.”

Forrás:
A franciák dühösek a Windows 10 adatgyűjtése miatt; Dajkó Pál; IT café; 2016. július 21.

Kategória: jog, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Újratervezi az állam a Balatont – költsön kétszer annyit a turista

„Legkésőbb augusztus végéig befejeződik a balatoni turisztikai fejlesztési források felülvizsgálata – jelentette be szerdai siófoki sajtótájékoztatóján Guller Zoltán, az új állami turizmusirányító szervezet, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Szeptember elején a kormány elé kerülhet az új felosztás elfogadása.

A változás lényege az – magyarázta Guller a Somogyi Hírlap kérdésére –, hogy az MTÜ innentől kezdve csak a szorosan vett turisztikai forrásokra koncentrál, míg az eredeti 300 milliárd forintos balatoni fejlesztési keret javarésze nem ilyen programokat tartalmazott, hanem településfejlesztési és infrastrukturális célokat.
– Harmincmilliárdot szerepeltettek vízminőségjavításra-iszapkotrásra, ha az északi parti vasút modernizálását a déli parti fejlesztéssel együtt nézzük (máshogy nem is nézhetjük, hiszen csak így lehet belőle körvasút, a fejlesztésnek csak így van értelme és az északi nélkül a déli partra szánt forrásokat is elveszítenénk), az több, mint százmilliárd – mondta lapunknak Guller Zoltán, amikor a 300 milliárd sorsa felől érdeklődtünk. – Ezek fontosak és meg is fognak valósulni, de amiről mi beszélünk, az meglehet, az eredeti keretnek csak a 10-20 százaléka, ami tehát valóban turisztikai fejlesztés. Vagyis nem átalakítjuk, vagy szétverjük a terveket. Ha például szennyvíz-csatornázásról beszélünk, akkor egy balatoni település nem élvezhet előnyöket, az állami érdek a Balatonnál és más üdülőrégiókban a turizmus fejlesztése, és hogy erre mennyi jut, a tervek átvizsgálása után is meg fogjuk majd tudni mondani.

Bele lehet-e még nyúlni előkészített, lekötött programokba? Erre a kérdésre a vezérigazgató azt felelte: – Attól függ, mit nevezünk lekötött programoknak. Egy részük még csak akciótervben nevesített fejlesztés, a másik részükre már érkeztek pályázatok, de a bírálat még nem történt meg. Módosítási lehetőség mindkét esetben van, akad tehát mozgástér, érdemes elvégezni a felülvizsgálatot.

A Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) azt vállalta: két éven belül a hazánkba látogató külföldi turista a mostaninak a dupláját fogja költeni – erről is Guller Zoltán vezérigazgató beszélt szerdán Siófokon. – Magyarországra több külföldi jön mint Csehországba, de míg nálunk átlagosan két és fél napot marad és 288 eurót költ, addig a cseheknél kicsivel tovább marad és 454 eurót költ. Azt akarjuk elérni, hogy az olcsó tömegturizmust fokozatosan váltsa föl a minőségi turizmus, vagyis a többet költő turistaréteget tudjuk megcélozni. Szeretnénk persze idővel Ausztriát is megközelíteni ezen a téren, még ha versenyezni nem is igazán tudunk vele, már csak az osztrákok téli lehetőségei miatt sem. Grandiózus célt tűztünk k magunk elé, és éppen ennek rendeljük alá a balatoni fejlesztési források felülvizsgálatát is. Koncentrált fejlesztésekre van szükség, arra, hogy ne épüljön kerékpárút pihenő nélkül, attrakció szálláshely nélkül, vagy étterem attrakció nélkül. A fejlesztések a többet költő vendégeket célozzák meg!

Guller Zoltán lapunk kérdésére példákat is mondott. A kastélyok, kúriák fejlesztése ne ötletszerűen, szigetszerűen történjen, hanem ott például, ahová bicikliút is visz. Vagy hogy ne csak grandiózus tervek szülessenek, hanem kis források például a strandok 21. századivá tételére is jussanak. S fölvetette: külföldön, így a Garda-tavon bevált módikat is lehet „másolni”, miért ne közlekedhetnének például a mostaniaknál gyorsabb hajók a Balatonon a tó hosszában, nyugat-keleti irányban is?
– A balatoni turizmus szereplőit sikerült megnyugtatni azzal, hogy nem veszik el, csak átrendezik a forrásokat – vélekedett Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. – Mi, vagyis a TDM-szervezetek régóta küzdünk egy ahhoz hasonló turizmusirányításért, mint amilyen most föláll. Eddig az önkormányzatoknál, vagy senkinél sem lévő kompetenciák kerülnek az új ügynökséghez. Ezzel együtt azzal is könnyebbé válik az ágazat vállalkozóinak a dolga, hogy például a rendezvények engedélyeztetése, vagy a turisztikai termékek előállítása egyszerűbb lesz. Új fejlesztésekre van szükség a minőségi turizmus érdekében, s a befektetői fantázia erősödésére.

Hoffmann szerint óriási előrelépést jelent a vendéglátásban tervezett áfacsökkentés; jövőre 18, 2018-tól öt százalék lesz a kulcs, ez utóbbihoz jön majd a négy százaléknyi turisztikai hozzájárulás, vagyis bruttó kilenc százalék lesz a fizetendő huszonhét helyett. – Leginkább a munkaerőhiány enyhítése miatt van erre szükség – vélte a TDM-szövetség elnöke. – Hazahívható, visszafordítható lesz a munkaerő, komolyan foglalkozni kell az ágazat szereplőinek a bérnövelés kérdésével. Jobban költő turistákat amúgy is csak színvonalasabb szolgáltatásokkal és jobban képzett személyzettel lehet fogadni.”

Forrás:
Újratervezi az állam a Balatont – költsön kétszer annyit a turista; sonline.hu; 2016. július 20.

Kategória: gazdaság | Címke: , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

A FŐGÁZ fogyasztói elektronikusan is intézhetik a mérőátírást

„A nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő FŐGÁZ Zrt. fogyasztói érdekeit és visszajelzéseit szem előtt tartva folyamatosan fejleszti szolgáltatásait annak érdekében, hogy azokat a földgázfelhasználók minél egyszerűbben és kényelmesebben tudják igénybe venni. A FŐGÁZ elektronikusan is lehetővé teszi a jelenleg mintegy másfél millió lakossági fogyasztója számára a gázmérő átírásának elindítását, amelyhez az ügyfélnek már nem kell személyesen felkeresni a társaság ügyfélszolgálati irodájának egyikét, hanem biztonságosan és gyorsan három különböző csatornán tudja elindítani a folyamatot.

Ha a földgáz-felhasználó személyében változás történik, ilyen például a költözés, akkor a beköltözőnek és kiköltözőnek egyaránt kötelessége, hogy erről 15 napon belül értesítse a szolgáltatót. A FŐGÁZ biztosítja a fogyasztók számára, hogy az átírási folyamatokat az online ügyfélszolgálaton vagy telefonos és írásos csatornákon el tudják indítani, amelyhez az átadó és az átvevő is elindíthatja az átírást és egyik félnek sem kell személyesen felkeresnie a társaságot.

Az átírás indításához a kiköltöző és beköltöző által is aláírt „Átadás-átvételi nyilatkozat” szükséges, amelyet a FŐGÁZ már szkennelt, elektronikus formában is elfogad. Mindezen túl maga az átírási folyamat is csupán néhány egyszerű lépésből áll, ezért otthonról gördülékenyen tudják elintézni a folyamatot. A FŐGÁZ számára a fogyasztók igényeinek való legmagasabb szintű megfelelés a legfontosabb feladat, ezért folyamatosan keresi az ügyfelek számára legelőnyösebb alternatívákat.

A fogyasztók számára már a FŐGÁZ saját E-gázszámla szolgáltatása is elérhető, amelynek segítségével a FŐGÁZ online ügyfélszolgálatán keresztül a fogyasztók számla-ügyintézése egyszerűbb és gyorsabb, hiszen internetes elérhetőség mellett bárhol, bármikor igényelni tudják az elektronikus számlát, illetve tételesen nyomon tudják követni azokat visszamenőlegesen is. A FŐGÁZ kényelmes online ügyfélszolgálatán keresztül a fogyasztók néhány kattintással, bárhol és bármikor ingyenesen, a hét minden napján 24 órában tudnak ügyet intézni, tehát a társaság rugalmasan a felhasználók számára megfelelő időpontban biztosít lehetőséget az adminisztrációs folyamatokra. Ezen kívül a FŐGÁZ-nál lehetőség van a biztonságos, készpénzmentes, online bankkártyával vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetésre, ahogy a havi diktálást szükségtelenné tévő kiegyenlített részszámlázás igénybevételére is.”

Forrás:
A FŐGÁZ fogyasztói elektronikusan is intézhetik a mérőátírást; FŐGÁZ Zrt.; 2016. július 19.

Kategória: energia, gazdaság, informatika | Címke: , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Államtudomány: „what is that?”

„A cikk egy rövid közigazgatás-tudományi elméleti áttekintés után az Amerikai Egyesült Államok (USA) vezető felsőoktatási intézményeinek releváns oktatási portfolióján keresztül vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ez év február 1-jével létrehozott Államtudományi és Közigazgatási Karának (ÁKK) illeszkedését és illeszthetőségét a nemzetközi oktatási és kutatási gyakorlatba. A cikk alapfeltevése, hogy az egyre inkább amerikai (USA) hatást tükröző nemzetközi tendenciák figyelembe vétele és az azokhoz történő igazodás nélkül a nemzetközi együttműködés rendszerébe való tartalmas bekapcsolódás – oktatói, hallgatói és kutatói cseréken vagy kutatási együttműködéseken keresztül – nem lehetséges. Amennyiben a magyar és külföldi hallgatók, oktatók nem rendelkeznek hasonló, vagy legalábbis kompatibilis referencia pontokkal, akkor az NKE-ÁKK legfeljebb érdekes egzotikumként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, de nem lesz képes érdemben hozzájárulni a közös oktatási és kutatási projektekhez. Az oktatási és kutatási rendszerek kompatibilitását a szerző az államtudomány szempontjából releváns amerikai PhD képzések vizsgálatával végezte. A PhD iskolák a képzés csúcsát jelentik, az itt megszerzett ismeretek és látókör egyrészt tükrözik az adott intézmény jelenlegi oktatóinak és kutatóinak az elméleti beágyazottságát, másrészt nagymértékben meghatározzák a következő generációk oktatási és kutatási hozzáállását is.

A cikk célja, hogy két vezető amerikai egyetem (Indiana University és Syracuse University) honlapjain elérhető releváns PhD program portfóliók tartalmi elemzésén keresztül mutassa meg az
NKE-ÁKK Doktori Iskolájának az amerikai rendszerben megfeleltethető Public Administration, Public Affairs, Public Policy, és Political Science PhD képzésekben megjelenő tartalmi hangsúlyokat.
Az Egyesült Államok e két vezető egyetemének releváns PhD képzésében, talán az erőteljes menedzsment hatásnak is betudhatóan, nagyon hangsúlyosan jelennek meg az empirikus módszerek és
kutatási módszertanok, amelyek Magyarországon az NKE képzésében sokkal kisebb súlyt kapnak. Az eltérések csökkentésére a közelmúltban életbe lépett új magyar PhD szabályozás adhatja meg a
lehetőséget, amely alapelveiben is követelményeiben nagyot lépett az angolszász országokban szokásos struktúra kialakítása felé.”

Forrás:
Államtudomány: „what is that?”; Vastag Gyula; Államtudományi Műhelytanulmányok; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. évi 15. szám (pdf)

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!