Spanyolországban telefonos alkalmazással is lehet gyóntatópapot keresni

„Telefonos alkalmazás mutatja meg a híveknek a hozzájuk legközelebbi, épp ráérő gyóntatópapot Spanyolországban. Az applikáció egy katolikus pap ötletéből származik és december 8-tól, a szeplőtelen fogantatás ünnepének napjától érhető el.

Az alkalmazás helymeghatározáson alapul, megmutatja a gyónni vágyóhoz földrajzilag legközelebb található pap elérhetőségét, ami nemcsak a templom lehet, hanem nyilvános közterület is, például egy park vagy egy tér.

Ebben az esetben a feloldozást kereső egy fényképet is kap a telefonjára gyóntatópapról, hogy felismerje a többi ember között. Emellett tájékoztatásul megkapja a pap nevét, születésének és felszentelésének dátumát. Az alkalmazás megtervezi a gyóntatóhoz vezető legrövidebb útvonalat is.

A Confesar GO nevű applikációval jelenleg mintegy száz pap és néhány püspök, például José Ignacio Munilla, San Sebastian püspöke is elérhető.

„Az ötletgazda Ricardo Latorre atya szerint a lényeg, hogy a papok mindig “kéznél legyenek”, amikor bárki szükségét érzi a gyónásnak.”

Abban is bízik, hogy az alkalmazás révén közvetlenebb lehet a kapcsolatuk a hívekkel, azokkal is, akik nem járnak rendszeresen templomba, és a fiatalok érdeklődését is felkelthetik.”

Forrás:
Katolikus bűnbánat-applikáció a mobilokon; Librarius/MTI; 2016. december 10.
Lásd még: Confesor GO; Google Play és Confesor GO; iTunes
wbehely és YouTube

Kategória: informatika, művelődés, társadalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Új adatközpont alapkövét tették le Gödön

„Az egységes kormányzati adatkezelés megvalósítását szolgáló központ építése kezdődött Gödön, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. nemzetközi biztonsági minősítéssel rendelkező adatközpontjának alapkövét pénteken tették le, a beruházás 2017 harmadik negyedévében készül el.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, Pest megye 5. számú választókerületének országgyűlési képviselője a több mint 10 milliárd forintból megvalósuló beruházás versenyképességi jelentőségére hívta fel a figyelmet, mivel a fejlesztés hozzájárulhat a modern közigazgatáshoz, a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz.

Az államtitkár az adatok összeköthetősége iránti igényre is rámutatott, amelynek segítségével statisztikai következtetéseket lehet levonni. Elmondta, láthatóvá válik például, hogy hol, mennyi építési engedélyt adnak be, és ebből milyen következtetéseket érdemes levonni a következő évre. Ezáltal javulhat az ország, a gazdaság reakcióképessége, hosszú távon pedig a versenyképessége – tette hozzá.

Tuzson Bence emlékeztetett, hogy Magyarország egyik legnagyobb közigazgatási átalakítása, a különböző területek összekapcsolása zajlik, hogy az adatok egy helyen legyenek hozzáférhetők, és megvalósuljon az egyablakos ügyintézés.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára ismertette, hogy a gödi adatközpontban elsősorban állami adatvagyont helyeznek el, a központ a kormányzati, valamint az állami tulajdonú vállalatok legmagasabb szintű adatkezelési igényeit szolgálja ki. Az államtitkár szerint a beruházás további lendületet adhat az informatikai fejlesztéseknek, valamint hozzájárul a digitális ökoszisztéma fejlődéséhez, egyben az állampolgárok jobb életminőségéhez is.

Krénusz Kornél, az MVM-csoport távközlési tagvállalatának, az MVM NET Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarország és a régió legmodernebb és legbiztonságosabb adatközpontjának építése kezdődött el. Kiemelte, hogy a létesítmény – Magyarországon egyedülállóan – megfelel a független Uptime Institute legmagasabb biztonsági szabványainak. Hozzátette: az adatközpont a MAVIR Zrt. egyik alállomásának közvetlen szomszédságában épül, ezzel lehetővé téve a biztonságos energiaellátást. A vezérigazgató jelezte azt is, hogy az vállalat az állami infrastruktúra adatkezelési igényeinek kiszolgálása mellett piaci megrendelésekre is számít.”

Forrás:
Új adatközpont alapkövét tették le Gödön; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. december 10.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Stabil a Klik gazdálkodása

„Egy-egy tankerületi egység költségvetése 3 és 18 milliárd forint között lesz az új intézményfenntartó rendszerben, a központban pedig egy további 7 milliárd forintos általános tartalék áll rendelkezésre, amelyből pótlólagos támogatásokat tudnak majd biztosítani ott, ahol szükséges – tudtuk meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökhelyettesétől. Kotán Attila lapunknak elmondta, az iskolák működtetésének átvételére 55 milliárd forint forrást tettek félre.

A megalapozott tervezés és a folyamatos kontrollrendszer biztosítja azt, hogy ne termelődjön újra a fenntartó adóssága. A 2017-es költségvetés lehetőséget ad arra, hogy jövőre is biztonságosan működjenek a tankerületi központok által fenntartott iskolák – mondta lapunknak Kotán Attila, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) általános elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tankerületi központok formálisan már megalakultak november 30-án, és december 31-én megszűnik az egységes, egy költségvetési szervként működő Klik. Helyette 58 tankerületi központ és egy középirányító szerv, a Klebelsberg Központ működik tovább. – Januártól ezek az egységek jogi és gazdálkodási értelemben is teljesen önállóak lesznek – mutatott rá.

– Bár jogi értelemben 2016 nyarán még nem alakult meg az 58 egység, mi júliustól e modell szerint működünk, hogy felkészüljünk 2017-re. Ennek részeként meghatároztuk a tankerületek költségvetési-gazdálkodási keretét, amelyeken belül tényleges önállósággal gazdálkodhatnak – magyarázta Kotán Attila. Ezekbe tehát nem avatkozik be a központ, ugyanakkor elvárás, hogy begyakorolják és valóban elsajátítsák az önálló gazdálkodást. – Úgy látjuk, hogy ez az átállás sikeres, 2016 második felében az intézményhálózat és a Klik gazdálkodása stabil – hívta fel a figyelmet. A Klik elnökhelyettese fontos változásnak nevezte a rendszerben a kiszámíthatóságot, hiszen a tankerületi központok előre tudják, hogy melyik hónapban mekkora forrás áll majd a rendelkezésükre.

Elmondta, egy-egy tankerületi centrum költségvetése 3 és 18 milliárd között mozog majd, a központban pedig egy további 7 milliárd forintos általános tartalékot képeztek, amelyből pótlólagos támogatásokat tudnak biztosítani ott, ahol szükséges. – Ha valamilyen gond merülne fel a gazdálkodásban, például nem a tervezettnek megfelelően alakulnak a kiadások vagy a bevételek, akkor a központ be tud avatkozni – mutatott rá Kotán Attila. Hozzátette: januártól az önkormányzatoktól átveszik az iskolák működtetését, amire szintén forrást kellett elkülöníteni. Erre 55 milliárd forintot tettek félre.

Kitért arra is, az iskolaigazgatók gazdálkodási szempontból is kaptak új jogosítványokat, rendelkezésre áll például egy dologi keret, amelyből kisebb beszerzéseket saját hatáskörben intézhetnek. Ennél fontosabb jogosítvány, hogy minden vezetőnek lehetősége van részt venni az intézmény költségvetésének tárgyalásában, amelyről a tankerületi központoknak kötelességük velük egyeztetni. Egy harmadik fontos szabályozási elem az érdekeltségi szabályzat bevezetése a tankerületekben, aminek célja, hogy az intézmények érdekeltté váljanak az iskolában – például délutánonként a tantermek kiadásából – keletkező többletbevételek termelésében.

A Klik elnökhelyettese emlékeztetett: márciusban a kormányzat arról döntött, hogy rendezi a Klik korábbi adósságát. Ehhez egyszeri, 91,5 milliárd forint pótlólagos támogatást biztosítottak az intézményfenntartónak, amelyből sikerült az adósságot megszüntetni, stabilizálni a működést, és előkészülni arra az átalakulásra, ami most zajlik. – Az új rendszerben a decentralizáció célja, hogy a döntések az iskolákhoz közelebb szülessenek. Vagyis ne Budapesten kelljen arról dönteni, hogy kivel, mennyiért csináltassa meg a Klik, ha például Mátészalkán leesett egy cserép az iskola tetejéről. Egy ilyen ügyről jövőre nem is kell a központban tudni – mutatott rá.”

Forrás:
Stabil a Klik gazdálkodása; Szalai Laura; Magyar Idők; 2016. december 9.

Kategória: közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Elindult a Digitális Jövő Települési Hálózat (DJTH) kezdeményezés

„Budaörs város (28.400 lakos) és Alsómocsolád község (276 lakos) polgármesterei december 7.-én együttműködési megállapodást írtak alá a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének székházában, mellyel elindították a Digitális Jövő Települési Hálózat (DJTH) kiépítését. A településvezetőket az a meggyőződés vezette, hogy az új technológiák befogadási képessége része a települési társadalmi közfelelősség vállalásnak, s ennek a városok és községek csak közösen fellépve, munkamegosztásban és együttműködve képesek megfelelni.
Mindkét település a maga kategóriájában a jövő elébe menő innovatív közösségek körébe tartozik. Úgy látják, hogy a digitális transzformáció kihívásának „kicsik” és „nagyok” csak együtt képesek megfelelni. Szervezeti, technikai, gazdasági (piaci!) és tudáshálózattá szerveződve jelentős mértékben tudják növelni a fejlesztések hatékonyságát, (méret)gazdaságosságát és fenntarthatóságát, a megoldások elterjesztésének sebességét, csökkenteni az innovációk kockázatát.

Az okos településeknek – legyen az nagyváros, közepes város és környéke, falvak kistérségeikkel – egyfajta transzformációs intelligenciára, innovációs ökoszisztémára van szükségük, aminek megteremtése elszigetelten nem lehetséges még a nagyok számára sem. Az új technológiák társadalmi befogadása, beillesztése a közszolgáltatásokba, a felhasználók életrendjébe egyre összetettebb feladat. A társadalom, kisközösségek, a felhasználók elkerülhetetlen bevonása az új technológiák és szolgáltatások fejlesztésébe arra alkalmas, újfajta részvételi intézményeket és rendszereket feltételez (fejlesztő közösségek!).

A digitális transzformáció másutt is, de Magyarországon különösen és sajátos módon a helyi közszféra, közigazgatás, önkormányzati rendszer jellegének jelentős átalakulásával párosul, amire csak igen kevés önkormányzat, helyi közösség van felkészülve. Ez még bonyolultabbá teszi a digitális jövő (be)fogadásának helyzetét. Ugyanakkor, jelentős, de nem jó hatásfokkal működő innovációs potenciál – jó gyakorlatok sokasága – is van településeinken a helyi közigazgatás egészére nézve kihasználatlanul.

Két évtizeddel ezelőtt a civilek és az önkormányzatok összefogva már végrehajtottak egy hasonló ugrást a digitális szakadék áthidalásában és esélyegyenlőség megteremtésében. Ez volt a világszínvonalra emelkedett hazai teleház mozgalom és a belőle sarjadt közösségi hozzáférési hálózati rendszer kiépülése. Most egy hasonló – a közösségi informatika már elért eredményeit is felhasználó – nagyléptékű innovatív közösségi kezdeményezésre, „a digitális jövő innovatív helyi műhelyei hálózatának” létrehozására van szükség.

A DJTH hálózati együttműködésbe hívja azokat az önkormányzatokat, szervezeteket, vállalkozásokat, fejlesztőket, akik, ill. amelyek deklarálják társadalmi felelősségüket a digitális jövő települési fogadásáért, e területen szélesebb körben terjeszthető gyakorlattal rendelkeznek, nyilvánosan – stratégiákkal, programokkal, szolgáltatásokkal – elkötelezik magukat valós problémákat megoldó, igényeket kielégítő fejlesztési akciók mellett, s készek tapasztalataikat megosztani…További érdeklődés és kapcsolat: info@telekucko.hu.”

Forrás:
Felelősség a települések digitális jövőjéért; Gáspár Mátyás; Prím hírek; 2016. december 9.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, társadalom | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Morvay György: Szeretném visszaállítani a járási hivatal tekintélyét! (Szlovákia)

„Mozgalmas az élet a járási hivataloknál, a közigazgatási reformtól kezdődően a közigazgatás elektronizációjáig egy sor feladat áll előttük. Dunaszerdahely az egyik járás, ahol a hivatal élén az új kormánnyal változás következett be. A hivatalát öt hónapja ellátó új elöljáróval, Morvay Györggyel beszélgettünk.

Júliustól, azaz öt hónapja tölti be a Járási Hivatal elöljárójának funkcióját. Mi volt az, amit legelőször felmért a hivatalnál?
Amit legelőször felmértem, az valójában maga a hivatal. A Dunaszerdahelyi járás az egyik legnagyobb az országban, lényegében 160 ezer ember igényeit kell kiszolgálnunk. 67 településünk van, amiből most már négy város. A járási hivatal pedig több területen fedi le ezeket. Nyolc különböző szakosztályunk van, a munkám első két hónapjában pedig csak azzal foglalkoztam, hogy megismerkedjem velük.

Korábban, a Radičová-kormány idején már betöltötte a Környezetvédelmi Alap igazgatói posztját, de mivel foglalkozott közvetlenül ezt megelőzően?
Menedzseri funkcióból érkeztem ide. Ezt megelőzően a Selye János Egyetemnél dolgoztam, korábban pedig a Környezetvédelmi Alap mellett a bankszférában is tevékenykedtem.

A vállalkozói engedélyektől kezdődően a kataszteren át a természeti katasztrófákkal kapcsolatos intézkedésekig rengeteg minden tartozik a hivatal alá. Melyek azok a területek, amelyek ismertek voltak Ön számára, és melyek újak, ez utóbbiak terén pedig hogyan képezte magát, mióta itt van?
Egymástól nagyon eltérő szakosztályaink vannak. A környezetvédelmi áll hozzám természetesen a legközelebb, ez az a terület, amelyet a legjobban átlátok, de a banki szférából ismerős a kataszterrel való munka, illetve a végrehajtások, a meg nem kötött kötelező biztosítások és a közigazgatási eljárások területe is. Tehát sok területen már jártas voltam korábban is, a szakosztályoknak azonban megvannak a saját vezetőik, és én úgy gondolom, egy elöljárónak nem kell az összes szakmai területről mindent tudnia, de kell tudnia irányítani, menedzselni a szakembereket, osztályvezetőket. Elsősorban ez az én munkám.

Tudni kell azt is, hogy a hivatalunk vezényli le a járásban az összes választást, tehát az önkormányzatitól kezdve a parlamentin és az elnökválasztáson keresztül az európai parlamenti választásokig mindegyiket, ami hatalmas munkaráfordítást jelent.

Emellett a hivatal elöljárója a biztonsági tanács főnöke is, ami azt jelenti, hogy ha valamilyen természeti katasztrófa vagy nagyobb baleset történik, akkor a járási rendőr- és tűzoltóparancsnokból, illetve a hadsereg képviselőjéből álló testületet össze kell hívnia, hogy felmérjék a helyzetet, majd szakemberekkel megvitatva lépéseket tegyenek. Ilyen szituáció volt például a vajkai hajóbaleset vagy a nagymegyeri vonatbaleset.

A katasztrófavédelem területén megemlíteném, hogy jövő év júniusában a mi járásunkban rendezhetjük meg az országos ifjúsági katasztrófavédelmi versenyt is.

Az elmúlt években lezajlott a Kaliňák-féle közigazgatási reform egy része, amely érintette a Járási Hivatalokat is. Milyen érezhető változásokat hozott ez a járási hivatal dolgozói, illetve a polgárok szemszögéből?
Majd a jövő megmutatja. A cél az, hogy a Pozsonyi Központi Klienscentrumhoz hasonlót valósíthassunk meg itt is. Egy konkrét példa: egy autó átíratása Pozsonyban kb. 2 órába tellett a klienscentrum létrejötte előtt, utána a szükséges idő 15 percre csökkent. Érdemes megnézni, mert így kellene működnie mindenhol. Amikor az emberek megérkeznek, ott rögtön valaki eligazítja őket, majd intelligens és nyugodt körülmények között intézhetik az ügyeiket. Mi itt a járási hivatalban szét vagyunk szórva három emeleten, ráadásul más állami szerv irodái is megtalálhatók itt.

Hogy egy ilyen klienscentrum megvalósuljon, az inkább szervezési vagy pénzkérdés?
Mind a kettő. A járási hivatalnak van 100 alkalmazottja, amihez még hozzájön a rendőrségnek kb. 18 embere, akik szinte többet dolgoznak nekünk, mint magának a rendőrségnek. Szóval 120 ember számára kellene átalakítani vagy felhúzni egy épületet, és ez rengeteg munkát igényel. Országosan van 72 járási hivatal, és a miénk átalakítása a legbonyolultabbak közé tartozik. Itt nincs is olyan épület, ami állami tulajdonban van, és a célnak megfelelne. Most azt számítják ki, hogy melyik a leggazdaságosabb és leghatékonyabb megoldás.

Jelenleg a kataszteren kívül van még a járási hivatalnak olyan szakosztálya, amely nem ebben az épületben működik?
A nyolcból hét már itt van, csak a kataszter működik máshol. De jó lenne például a rendőrségnek az útlevelekkel, személyazonosságikkal, autókkal foglalkozó részlegét is a járási hivatalhoz áthozni, mert mi sokat dolgozunk velük. A külföldről behozott autók átíratását nálunk készítik elő, és nálunk folyik eljárás, ha valamely autóra nem kötöttek kötelező biztosítást.

A pozsonyi központ épületében kirendeltséget nyitottak más állami szervek, intézmények is, amelyek megkönnyítik az emberek életét, például van ott posta és biztosító, de élelmiszerüzlet és kávézó is. Az ügyfeleket hívórendszerben fogadják az automatán kapott számmal, emellett a parkolási lehetőség is megoldott.

Létezik valamiféle időbeosztás arra vonatkozóan, hogy mikor létesülhet itt is egy ilyen klienscentrum?
Mióta idejöttem, ennek a kiépítését tekintem az egyik fő célomnak. A legegyszerűbb verzió, hogy a jelenlegi épületben maradna a járási hivatal. Amikor átköltöztünk, akkor a lenti, üres irodákat foglaltuk el. Jelenleg azonban ügyfélfogadó rész, elég iroda és felvonó sincs, így a mozgássérültek számára még csak nem is akadálymentesített a bejárás.

A másik lehetőség, hogy egy új épületet építenénk fel. De hogy ez mekkora legyen, arra is létezik néhány verzió. A kataszter, ugye, külön épületben van, az archívumunk pedig még a régi épületben. Ha építkezünk, el kell döntenünk, hogy mit vinnénk oda át. Ebben elmehetünk egészen addig, hogy a kataszter, de akár a teljes rendőrség is költözzön.

Most a kalkuláció zajlik, és ha minden a tervek szerint halad, akkor az idei év végére eldőlhet, melyik verziót választjuk. Aztán jön elő a pénzkérdés…

Amíg viszont ez meg nem valósul, hogyan kívánják könnyíteni az emberek ügyintézését itt?
Alapvető dolgokon tudunk javítani, ami például az eligazítás. Kétnyelvű információs táblákat helyezünk ki, hogy az ide érkezők megtalálják azt az osztályt, ahol elintéznivalójuk van. Emellett próbálom motiválni az alkalmazottakat, meghallgatom a kéréseiket, mivel ők dolgoznak a kliensekkel, és ők tudják, hogyan lehet javítani a szolgáltatásainkat. A korábban már bevált irányítási rendszeremet próbálom alkalmazni itt is. Havonta tartunk gyűlést a szakosztályvezetőkkel, de én szinte mindegyiküket néhány naponta meglátogatom. A legnagyobb problémánk azonban mindenképpen az épület.

Rengeteg szó esett a médiában már arról, hogy mennyi pénzt ölt bele a belügyminisztérium az e-governmentbe, az elektronikus ügyintézésbe, de hol tart ez jelenleg?
Novembertől valójában már működik. Állami cégként már fogadunk és napi szinten kapunk is kérvényeket elektronikus úton. Sokan azonban még nem készültek fel erre. Nem állítom, hogy mindenki, de úgy gondolom, a fiatalabbak egyre gyakrabban használják majd ezt az ügyintézési módot.

Tulajdonképpen mi az, amire ez kiterjed?
A jövő az lenne, hogy mindent ezen keresztül oldhassunk meg. A kataszteri beadványokat, a környezetvédelmi kérvényeket, stb. A személyazonosságira és egészségügyi kártyára egyetlen igazolvány lenne, hogy ne kelljen hordanunk magunknál többet.

Milyen egyéb prioritásai volnának az említetteken kívül a hivatal élén?
A járási hivatal valamikor egy komoly hivatalnak számított. Megvolt a tekintélye, és az emberek szemében szeretném ezt visszaállítani. Most kicsit úgy érzem, hogy az emberek nem tudják, milyen széleskörű az a munka, amit elvégzünk itt. Egy nagyon komoly hivatalról van szó, ahol gyors, pontos és jó munkát végeznek.”

Forrás:
Morvay György: Szeretném visszaállítani a járási hivatal tekintélyét!; Paraméter; 2016. december 9.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A magyarországi távközlés fejlődésének történeti térpályái

„A könyv a 20. század utolsó évtizedeiben az informatikával integrálódott távközlési ágazat magyarországi fejlődésének területi folyamataival, e folyamatok társadalomföldrajzi jellemzőivel és területi hatásaival foglalkozik. Azon túl, hogy sokrétűen tekinti át a tématerület kutatásának nemzetközi és hazai tudományos előzményeit, részletekbe menően tárgyalja a távközlési ágazat főbb technikai, technológiai, társadalmi-gazdasági és tértudományi kérdéseit, megkísérelve azok jelentős részének megválaszolását.

Olyan kérdésekre is választ kapunk a könyvből, mint pl. hogyan történik az információ áramlása a térben, mi jellemzi a távközlési innovációk térbeli terjedését, milyen kölcsönkapcsolat működik a távközlés és a közlekedés között stb. Külön fejezetben olvashatunk a telekommunikációnak a városfejlődésben betöltött szerepéről, valamint a távközlés fejlesztés dinamizmusa és a regionális fejlődés közötti főbb összefüggésekről. A kötet gerince a magyarországi távközlés meghatározó történelmi fejlődési korszakainak és a folyamat földrajzi sajátosságainak bemutatása és kritikai értékelése. E folyamatban kitüntetett szerepe volt Budapestnek, amely az elmúlt közel másfél évszázadban döntő hatással volt a fővárosi agglomeráció távközlési térszerkezetének alakulására.
Izgalmas része a műnek a mobiltelefonok magyarországi terjedésének, a mobiltelefon-ellátottság hazai térszerkezeti sajátosságainak bemutatása három, egymástól lényegesen eltérő településtípus (agglomerációs kisvárosok, alföldi középfalvak, dél-dunántúli aprófalvak) példáján. Végül nem hiányozhat e tartalomgazdag könyvből a hazai mobilkommunikációhoz kötődő szolgáltatások néhány területi-települési sajátosságának bemutatása, amelyet a szerző a budapesti agglomeráció településeinek példáján keresztül tár az olvasó elé.”

Forrás:
A magyarországi távközlés fejlődésének történeti térpályái; Tiner Tibor; Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet; 183 p., ISBN 978-963-9545-45-8, ISSN 0139-2875 2000 Ft; (Elmélet – módszer – gyakorlat; 70.); 2014
Tartalomjegyzék (pdf)

Kategória: gazdaság, Internet, szakirodalom, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

2016. évi CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról

Forrás:
2016. évi CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 189. szám; 2016. december 2.; 78836-78857. oldalak (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , | Hozzászólás most!

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnökének felmentéséről és a monitoring bizottság elnökének kinevezéséről

„1. A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján
a) Glattfelder Bélát a Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnöki tisztségének ellátása alól – 2016. szeptember 14-ei hatállyal – felmentem,
b) Rákossy Balázst, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárát a Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnökévé – 2016. szeptember 15-ei hatállyal – kinevezem.
2. Visszavonom a 2007–2013 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek felmentéséről és új elnökök kinevezéséről szóló 112/2014. (IX. 16.) ME határozat 1. pontjában a „Glattfelder Bélát, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkárát a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága,” szövegrészt…”

Forrás:
A miniszterelnök 124/2016. (XI. 29.) ME határozata a Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnökének felmentéséről és a monitoring bizottság elnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 184. szám; 2016. november 29.; 77636. oldal (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

BM rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

„…1. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: szeüsz) bejelentéséért ötvenháromezer forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(2) A szeüsz-változás bejelentéséért huszonháromezer-ötszáz forint összegű díjat kell fizetni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség nem vonatkozik a jogszabály vagy uniós jogi aktus változása miatt kötelező változásbejelentésre.
(4) A díjat a bejelentési eljárás kezdeményezésekor, szeüszönként kell meg fizetni.
(5) A díj megfizetése alól mentesség nem adható…”

Forrás:
A belügyminiszter 48/2016. (XI. 28.) BM rendelete a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról; Magyar Közlöny; 2016. évi 183. szám; 2016. november 28.; 77258-77259. oldalak(pdf)

Kategória: közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Januártól működnek a tankerületi központok

„Megfelelő előkészület után január 1-jétől kezdődhet meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ decentralizálásával létrehozott 58 tankerületi központ működése – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az oktatási államtitkár.

Az oktatási törvények legutóbbi módosítása alapján tegnap óta hozhatják létre az illetékesek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szétdarabolásával a január 1-jétől működő 58 tankerületi központot.

Jelenleg az új iskolafenntartási rendszer előkészítése zajlik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palkovics László.
„Január 1-jétől kezdődik az a fajta működés, aminek az előkészületei történtek meg. Zajlik az önkormányzatoktól bizonyos iskolák működtetésének az átvétele, de itt is az átjövő kollégákkal idén már rendezni kell a viszonyt. Ezért szükséges, hogy meglegyenek ezek. De ez egy technikai kérdés, a működésünk már júliustól olyan, mintha meg lett volna, és január 1-jétől kezdődik ez élesben” – közölte Palkovics László.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy azért tervezték így az átmenetet, hogy ne okozzon váratlan nehézségeket az átállás.

Ellenzéki kritikák szerint azzal, hogy az eddig az önkormányzatok által működtetett iskolákat is átveszik ezek a tankerületi központok, befejeződik az iskolák államosítása.
Palkovics László erre a következőket mondta: „Nyilván ez egy politikailag jól hangzó dolog, hogy államosítjuk az iskolákat. De az állam tartja fenn az iskolákat 2013-tól, aminek az volt az indoka, hogy az önkormányzatok különböző módon tudtak csak az iskoláikhoz viszonyulni: akinek volt pénze tudta finanszírozni, akinek volt tudása hozzá, hogy szakmailag irányítsa, annak ez működött, akinek meg nem, annak meg nem. Nagyon fontos dolog, hogy az oktatáshoz való hozzáférés az ne múljon azon, hogy az önkormányzatnak van pénze vagy nincs pénze. Miután itt a fenntartói és működtetői funkció ezekben az iskolákban mindig összekeveredett, nem nagyon tudtunk jó megoldást rá, ezért mondta azt a kormány, hogy legyen egyértelmű a helyzet” – indokolta az oktatási államtitkár.
Ettől kezdve azonban – tette hozzá az államtitkár – egyértelműen a tankerületi központok felelőssége lesz, ha valamelyik iskolában nincs kréta vagy wc-papír.”

Forrás:
Januárra csúszhat a NAT bemutatása; Sigmond Árpád; InfoRádió; 2016. december 1.

Kategória: közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!