Új szaktanácsadói rendszer jön létre a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére

„Új szaktanácsadói rendszer jön létre a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére – mondta Császár Dániel Gergely közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán.
Kifejtette: a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (faksz) feladata, hogy szakszerűen, a jogszabályoknak megfelelően, biztosítva az átláthatóságot folytassák le a közbeszerzési eljárásokat. A tanácsadók alkalmazása kötelező uniós értékhatár feletti eljárásoknál, árubeszerzéseknél, szolgáltatásoknál, utóbbinál a határ mintegy 60 millió forint, építési beruházások esetében pedig 500 millió forint. A szaktanácsadók bevonásának elmulasztása jogszabálysértésnek minősül, szankciót von maga után – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: nincsen területi korlát, az ország bármely pontján található, jól képzett, közbeszerzéshez értő szaktanácsadó bevonható.

Elmondta azt is, hogy a Miniszterelnökségen eddig 885 tanácsadói kérelmet iktattak be, a Közbeszerzési Hatóság honlapján pedig mintegy 815 akkreditált tanácsadó található. A szaktanácsadói akkreditáció feltétele az illető erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előéletét, felsőfokú végzettség, emellett továbbképzésen kell részt venni, amelyből vizsgát kell tenni és felelősségbiztosítással is kell rendelkeznie a szaktanácsadónak – ismertette Császár Dániel Gergely.”

Forrás:
Új szaktanácsadói rendszer jön létre a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére; Miniszterelnökség; 2016. május 24.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Konferencia a vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokráciacsökkentésről

„A vállalati szektort érintő bürokrácia csökkentési program kidolgozása érdekében országos konferenciasorozat indult. A rendezvénysorozat a KÖFOP-2.3.5-VEKOP-16 „A vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozása” című kiemelt projekt keretén belül kerül megvalósításra a Miniszterelnökség és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal alkotta konzorcium szervezésében, együttműködve a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ). A megyei rendezvényre ma került sor Szolnokon.

Az alkalom egy műhelymunkával egybekötött konferenciasorozat rendezvénye, amelynek célja egyrészt tájékoztatás a bürokrácia csökkentés érdekében eddig tett intézkedésekről, másrészt a vállalkozók javaslatainak összegyűjtése a további bürokratikus-, adminisztrációs terhek csökkentésére.A konferencián a résztvevő állami vezetők egy kerekasztal beszélgetés keretében tájékoztatást adtak a bürokráciacsökkentés érdekében eddig tett intézkedésekről.

Dr. Kállai Mária megyei kormánymegbízott köszöntőjében kiemelte: Az eddig elért eredmények és az ország versenyképességének fenntartása mindannyiunk közös célja. Ehhez a törekvéshez elengedhetetlen a szolgáltató állam megvalósítása, amelyhez kultúraváltásra volt szükség a közigazgatásban.

Szakítani kellett azokkal a téves elképzelésekkel és a rossz hagyományokkal, beidegződésekkel, amelyek uralták a magyar közigazgatást, és amelyek gátolták az ország és ezen belül a vállalkozások versenyképességét. Kormányhivatalunk több éve egyik kiemelt feladatának tekinti a vállalkozások tevékenységének segítését. Az évek során kialakított jó együttműködésnek köszönhetően a társhatóságok is partnerek ebben a munkában.

Magyarországon megyénk elsőként kapott lehetőséget a tavalyi évben a Szolgáltató Kormányhivatal modell kidolgozására és a modellből következő stratégia megfogalmazására.

A Kormányhivatal szolgáltatói stratégiája a vállalkozások vonatkozásában számos fejlesztő cselekvést fogalmazott meg, amelyek kidolgozása, bevezetése jelen időszak feladata. Folyik a vállalkozói adatbázis létrehozása, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjunk konzultációs kapcsolatot létesíteni az érintettekkel. A vállalkozások számára biztosítandó fórumrendszer bevezetése is zajlik, valamint már a nyár elejétől működtetni kívánjuk a kiemelt beruházásoknál az ügyfélkapcsolati referens rendszert- tette hozzá Dr. Kállai Mária.

Dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár többek között elmondta: a 2016. január 1-jével hatályba lépett módosítások mintegy 3 milliárd forint megtakarítást eredményeznek a vállalkozásoknál. A módosítás következtében 7 olyan vállalkozásokat érintő eljárás vált illetékmentessé, melyek összesített ügyszáma 2014-ben meghaladta az 1 milliót. Ingyenessé vált a vállalkozások számára például az éves pénzügyi beszámoló közzététele, amely éves szinten a vállalkozásoknak másfél milliárd forintos megtakarítást eredményez. Az adóhatósági igazolások kiállításának ingyenessé tételével pedig szintén közel 1 milliárd forintos megtakarítás jelentkezik évente a vállalkozásoknál.

Ezt követően szakmai előadás formájában a vállalkozók a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programmal (GINOP) is megismerkedhettek. A műhelymunka keretében a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok, valamint a vállalkozások együttműködési lehetőségeinek feltérképezésére, információ- és tapasztalatcserére került sor.”

Forrás:
Konferencia a vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokráciacsökkentésről; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal; 2016. május 24.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

„Magasan megfelel” az Európai Statisztikai Hivatalnak a KSH

„Az európai auditon a magyar statisztikai hivatal magas szinten megfelelt – ezt Vukovich Gabriella, a KSH elnöke ismertette háttérbeszélgetésen hétfőn Budapesten.

Elmondta: 2015 nyarán az Európai Bizottság által kiválasztott háromtagú csapat ellenőrizte a KSH-t. Az audit eredménye szerint – amelyen minden európai statisztikai hivatal megfelelt – a KSH magas szinten megfelel az Európai Statisztikai Hivatal által támasztott követelményeknek.

Kiemelte: az auditáló csoport megállapítása szerint a hivatal pártatlanul, függetlenül működik, elkötelezett az objektivitás iránt, és megfelelően felkészült az európai standardok alkalmazására. Ezeknek az értékeknek az érvényesülését belső stratégiák és irányelvek kiterjedt köre támogatja. A KSH technikai infrastruktúrája fejlett, és a hivatalban erős az elkötelezettség a nemzetközi együttműködések iránt – mondta Vukovich Gabriella.

Az audit jelentés egy értékelési sorozat része, amelynek célja, hogy értékelje a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH) és az Európai Statisztikai Rendszer (ESR) Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének való megfelelését – ismertette a KSH elnöke.

A tavaly május 4. és 8. között zajlott magyar audit során az auditorok 17 ajánlást fogalmaztak meg egyebek között a felhasználó orientáltsággal kapcsolatban, mivel a statisztikai adatokat felhasználók száma folyamatosan nő és a típusuk is változik. Ezért a KSH a felhasználók még szélesebb körével folytatott párbeszédre törekszik, és folyamatosan fejleszti a honlapját – mondta az elnök.

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese arról számolt be, hogy a tízévente tartott népszámlálások között félidőben úgynevezett mikrocenzusokat tartanak, erre idén ősszel kerül sor. Kiemelte: ez 10 százalékos mintán alapul majd, ami példátlanul nagynak számít. A 3300 magyar település döntő hányada benne lesz, így a népszámlálással jól összevethető adatokat eredményez majd.

Megjegyezte, hogy az adatfelvételt az idén teljesen elektronizálják, azaz az összeírók laptoppal vagy tablettel mennek a kiválasztott címre. A mikrocenzus során adatokat gyűjtenek majd egyebek közt a nemzetközi migrációról, a fogyatékkal élők helyzetéről, vagy a foglalkozások presztízséről is, amire utoljára a nyolcvanas években volt példa.”

Forrás:
„Magasan megfelel” az Európai Statisztikai Hivatalnak a KSH; Híradó.hu/MTI; 2016. május 23.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

KÖFOP: Célegyenesben a közigazgatás hatékonyságának javítása

„Ülésezett a Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága május 18-án Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dísztermében.

Az ülést dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért felelős államtitkára vezette. Első napirendi pontként a tanácstagok módosították a bizottság ügyrendjét. A módosítást személyi változások indokolták. Ezt követően került napirendre a KÖFOP 2015. évi éves végrehajtási jelentésének bemutatása és elfogadása. Elhangzott, hogy az Operatív program elfogadására 2015 júliusában került sor. A program végrehajtását célzó éves fejlesztési keret (ÉFK) 2015. augusztus 12-én jelent meg.

A KÖFOP 3 prioritásból áll. Az első prioritás a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentését célozza, a rendelkezésre álló forráskerete 147 milliárd Ft. A KÖFOP 2. prioritása a szolgáltatási szemlélet és etikus működés megerősítését szolgálja a közszolgálatban, 74 milliárd forintos forráskerettel. A program 3. prioritása pedig az ESZA, ERFA és KA finanszírozású operatív programok végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat (71 milliárd Ft) finanszírozza.

A KÖFOP Monitoring Bizottsága alakuló ülését 2015. szeptember 10-én tartotta. Ezt követően az 1. prioritás pályázati felhívásai kerültek meghirdetésre. Ez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy szeptember 30-ig a kiemelt projektek esetében valamennyi felhívás megjelentetésre került!

Az OP szintű előre haladást érintően elhangzott, hogy az 341,8 milliárd Ft forráskeretű OP 115%-ára született kötelezettségvállalás az ÉFK-ban, és a keret 86 %-ára már meg is hirdették a pályázati felhívásokat! A KÖFOP 1. prioritás keretében 30 db kiemelt és 1 db egyszerűsített pályázat került nevesítésre, míg a 2. prioritás esetében pedig 15 kiemelt projekt. Ugyanez a szám a 3. prioritás esetében 8 felhívást jelentett.

A napirendhez kapcsolódóan kérdésként hangzott el, hogy miként érvényesültek a horizontális és partnerségi szempontok a KÖFOP végrehajtásában. Dányi Gábor a Miniszterelnökség EU fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárának válaszából kiderült, hogy külön partnerségi munkacsoport is tevékenykedik, de maga a Monitoring bizottság is bevonásra került az egyes pályázati felhívások és értékelési szempontok véleményezési eljárásába.

Ezt követően a Bizottság tárgyalta a 2016-os előrehaladás számait is. Elhangzott, hogy az ÉFK 2016-ban két alkalommal került módosításra. Ezt a keret egyes intézkedései közötti forrásátcsoportosítások és új kiemelt projektek nevesítései indokolták. Az OP szintű előrehaladást illetően elhangzott, hogy további 50 milliárd Forint összegre hirdettek meg pályázati felhívásokat és 2016. április 30-ig a keret mintegy 60%-ra már benyújtották kérelmüket a kedvezményezettek. Annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő végrehajtást érintő problémák kiküszöbölhetők legyenek, az Irányító hatóság folyamatosan konzultál a projektgazdákkal.

Az ülésen bemutatásra került a közigazgatás és közszolgáltatás-fejlesztés átfogó szakpolitikai helyzete is. A 2016-os ÉFK végrehajtásáról 2016. május 25-ig részletes jelentés is készül a kormánynak. Az EU Bizottság képviselői a kiemelt projektek kiválasztási mechanizmusát érintően tettek fel kérdéseket. Dányi Gábor kiemelte, hogy több a kiemelt projekt, mint a fejlesztési keret, így versenyhelyzet is van, az objektív elbírálást pedig az OP-hoz való illeszkedés és egyéb pontozási szempontok garantálják. Az Ex-ante feltételek teljesülésének valamint az indikátorok teljesítésével kapcsolatos információk bemutatását követően elfogadásra került a KÖFOP-ra, illetve valamennyi OP-ra vonatkozó értékelési terv.

Ezt követte a 2016-os kommunikációs akcióterv és a 2014-2020-as képzési terv elfogadása, a csalás elleni intézkedések bemutatása, illetve az E-kohéziós előrehaladás bemutatása. A Monitoring Bizottság következő ülését szeptemberben tarthatja, amit várhatóan megelőzhet még a tagok ismereteinek bővítését szolgáló képzés is. Az ülésen a Megyei Önkormányzatok Szövetségét a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat delegáltja képviselte.”

Forrás:
Célegyenesben a közigazgatás hatékonyságának javítása; Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2016. május 23.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Rekordpénz gyűlt össze a virtuális vállalatra

„A teljesen decentralizált, pusztán számítógépes kódok formájában létező szervezetre akár 200 millió dollárt is összedobhatnak.

Jelenleg a 150 millió dollárhoz közelít az a pénzmennyiség, amelyet egy virtuális vállalat létrehozását és működtetését célzó projekttel sikerült eddig összekalapozni. Az ötletgazda szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a tíz nap múlva záruló kampány végül 200 millió felett áll meg.

Vállalati demokrácia
A vezetőség és alkalmazottak nélkül működő virtuális, mindössze számítógépes kódsorok formájában létező céget DAO-nak nevezték el, amely a Decentralized Autonomous Organization, azaz a decentralizált önműködő szervezet rövidítése. Ez nagyjából le is írja azt a működési struktúrát, amelyre nemigen volt példa a közgazdaságtan történetében.

A DAO-ba kizárólag egy, a Bitcoinhoz hasonló elven működő virtuális pénz, az Ether felhasználásával lehet bevásárolnia magát az érdeklődőknek. A befizetett mennyiség függvényében a támogatók úgynevezett DAO-zsetonokat kapnak, ami nagyjából a részvénytársaságok részvényeiként funkcionálnak. Nagy különbség azonban, hogy ezek a zsetonok közvetlen beleszólást engednek majd a vállalat mindennapi döntéseibe is.

A rendszer lényege, hogy a tagok bármilyen ötletet felterjeszthetnek a rendelkezésre álló erőforrások szerintük követendő felhasználására. Ezeket a lehetőségeket aztán szavazásra bocsátják, és azt valósítja meg a DAO, amely a legnagyobb támogatást kapja.

Az Ether “anyaplatfromja” az Etherum kifejezetten a partnerek közötti közvetlen megállapodások lebonyolítására lett kitalálva. A DAO ezt a hálózatot használja majd a tervek végrehajtásához szükséges beszállítók leszerződtetésére, illetve a különböző támogatások, befektetések célba juttatására. Az esetlegesen elkészülő termékek vagy szolgáltatások szintén Ether-alapon lesznek elszámolva.

Kockázatok és mellékhatások
A DAO koncepciója kétségtelenül izgalmas kísérletnek tekinthető. Azok után, hogy lassan megszokjuk az önműködő autók jelenlétét, könnyen elképzelhető, hogy ideje lesz megbarátkozni az önműködő, a közvetlen emberi vezetőséget teljesen kiiktató szervezetek létezésével is.

Ám mint minden úttörőnél, a DAO-nál is hemzsegnek az egyelőre tisztázatlan kérdések, a megoldandó problémák. Rögtön itt van a szavazati jogot biztosító zsetonok jogi besorolása. Minek minősülnek ezek: virtuális fizetőeszköznek, nyílvános részvénynek, esetleg vállalati részesedésnek egy társalapításban létrehozott cégben? Vagy például hogyan és ki fogja kezelni a DAO és a tagok, a partnerek, esetlegesen a későbbi ügyfelek között felmerülő vitákat?

Egy biztos, a DAO életútját mindenképpen érdemes lesz követni, mert ugyan még távolinak tűnik a Google-lel és Facebookkal versengő, algoritmus irányította üzleti vállalkozás képe, de elképzelhető, hogy hamarabb beköszönt ez az új világ, mint azt sokan gondolnánk.”

Forrás:
Rekordpénz gyűlt össze a virtuális vállalatra; Bitport.hu; 2016. május 18.
Lásd még: The DAO (organization); Wikipédia
The Tao of “The DAO” or: How the autonomous corporation is already here; Seth Bannon; TechCrunch; 2016. május 16.
The DAO: Or How A Leaderless Ethereum-Based Organization Raised $50 Million; Michael del Castillo ; CoinDesk; 2016. május 12.

Kategória: gazdaság, informatika | Címke: , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

További adatközponti régiókkal bővül a Microsoft-felhő

„A Microsoft folyamatosan bővíti nem csak felhőszolgáltatásai körét, hanem azoknak az adatközponti régióknak a számát is, ahonnan ezeket a szolgáltatásokat az ügyfelek elérhetik. Kanadai és koreai régiókkal bővül a Microsoft-felhő.

Afrikát kivéve minden kontinensen több adatközponti régióval rendelkezik a Microsoft — ezek biztosítják a Microsoft felhőszolgáltatásai, köztük az Azure globális elérhetőségét. A vállalat most bejelentette, két új kanadai adatközpontban indult el a kereskedelmi szolgáltatás, egyikük Quebec City, másikuk pedig Toronto közelében található. Így már a kanadai felhasználók is rendkívül alacsony késleltetés és nagy sávszélesség mellett érhetik el a Microsoft felhőszolgáltatásokat. A kanadai felhasználók nem csak Azure, hanem az Office 365 esetén is kimondottan kérhetik, hogy adataik ezekben az adatközpontokban helyezkedjenek el. A kanadai régiókban még idén elindul a Dynamics CRM Online szolgáltatás is.

Az elmúlt évek során mintegy 15 millárd dollárt költött a Microsoft adatközpontok létesítésére és fejlesztésére. Európában még idén elindul a szolgáltatás a német adatközpontokból, amelyeket a Deutsche Telekommal közösen épít ki és üzemeltet a vállalat. A technológiát a Microsoft biztosítja, az üzemeltetést azonban a Deutsche Telekom végzi, a német jogszabályok fennhatósága alatt. Emellett brit adatközpontok létesítéséről is született döntés korábban. A jelenleg üzemelő és bejelentett adatközponti régiók száma 32…”

Forrás:
További adatközponti régiókkal bővül a Microsoft-felhő; Bodnár Ádám; TechNetKlub (Microsoft); 2016. május 17.

Kategória: informatika, Internet | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Módosulnak a közigazgatási vizsgákkal kapcsolatos rendelkezések

„…1. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása…
2. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása…
3. A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása…”

Forrás:
A Kormány 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelete egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 70. szám; 2016. május 18.; 5406-5416. oldalak (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

„1. A Kormány
a) megállapítja a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint,
b) egyetért azzal, hogy a 2016. év végéig a prioritások kereteinek 94%-át meghaladó kötelezettség nem vállalható,
c) elfogadja a 2. melléklet szerinti projektek kiemelt projektként történő nevesítését.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. Hatályát veszti a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozat…”

Forrás:
A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 70. szám; 2016. május 18.; 5451-5458. oldalak (pdf)

Kategória: gazdaság, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Megjelent a NAV 2015-ös évkönyve

„Nyolcszázötvenmilliárd forinttal több bevétel érkezett tavaly az adóhivatalhoz, mint egy esztendővel korábban, a hatóság számláira így 2015-ben összesen 12 300 milliárd forint futott be. A hatalmas összeg egyharmadát önmagukban a társadalombiztosítást megillető pénzek adták, további egynegyedet pedig a forgalmiadó-bevétel tett ki.

Igen szép summa futott be tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) – derül ki a szervezet nemrégiben közzétett összegzéséből. A számsorok szerint az elmúlt évben valamivel több mint
12 300 milliárd forintot fizettek be a hazai cégek és magánszemélyek. A 2015-ös summa önmagában is hatalmasnak tűnik, az egy esztendővel korábbi bevételt figyelembe véve pedig még komolyabb tételről beszélhetünk. A tavaly beérkezett összeg ugyanis 850 milliárddal haladta meg a 2014-est, ami hétszázalékos emelkedésnek felel meg.

Az adóhivatal kimutatásából részleteiben is kiderül, hogyan is állt össze a sok száz milliárdos többlet. A növekmény tulajdonképpen abból származott, hogy az öt nagy köztehertípusból – a személyi jövedelemadóból (szja), a társadalombiztosítási járulékokból, az áfából, a jövedéki, valamint a társasági adóból – a korábbihoz képest jóval nagyobb tételek érkeztek. A NAV összegzése a magánszemélyek befizetéseiről szólva például arra hívta fel a figyelmet, hogy az szja-bevétel azért lehetett magasabb, mert a gazdálkodók a végrehajtott bérfejlesztések mellett szinten tartották, bizonyos esetekben növelték is a különböző többletjuttatásokat. A magánszemélyek tavalyi befizetései összességében megközelítették az 1690 milliárd forintot, ami majdnem százmilliárddal múlta felül a 2014-es értéket.

A társadalombiztosítási járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek szintén komoly növekedést mutattak, aminek okát az adóhivatalnál elsősorban a kedvező munkaerőpiaci folyamatokban és abban látták, hogy a jövedelmi viszonyok is előnyösen változtak. Tavaly összesen 4055 milliárd forintnyi közteher érkezett a társadalombiztosításhoz, ami pontosan 270 milliárddal szárnyalta túl az előző esztendő adatát.

Az államkincstár forgalmi adóból is többre tett szert tavaly, mint annak előtte. Ebben – a hatósági feltételezés szerint – a kedvező külpiaci történések mellett az játszhatta a döntő szerepet, hogy a lakosság a korábbinál nagyobb összeget hagyott a honi boltokban és a szolgáltatóknál.

Kimutatásában a lényeges szempontok között nevezte meg az adóhivatal a gazdaság illegális szereplőinek kiszorítását is: az online pénztárgépek rendszere és a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzése úgyszintén komoly pénzeket hozhatott a közkasszának. A különféle tényezők együttes hatásaként 3285 milliárd szerepelt a tavalyi áfabevételt megmutató rubrikában. Az adóbevételek egy esztendővel korábbi listáján 250 milliárddal kisebb összeg állt ebben a sorban.

A társasági adó szintén jól hozott tavaly az állam konyhájára, a százötvenmilliárdos többlet ezen a téren nem nevezhető mindennaposnak. Az alkohol, a benzin és a cigaretta után beszedett jövedéki adónál szintén emelkedő értékeket jegyzett fel az adóhivatal: a 2015-ös ezermilliárdos summa nyolcvanmilliárd forintos többletet jelentett 2014-hez képest.

Az adatok értékelésekor a NAV-nál rámutattak, hogy a mögöttünk hagyott időszakban leginkább az általános külső és belső gazdasági körülmények alakították a folyamatokat, így ezek szabták meg az állami bevételek nagyságát is. S mivel a viszonyok kedvezően változtak, a forgalmi jellegű adókból ugyanúgy többre számíthatott a kincstár, mint a jövedelem után szedett közterhekből.”

Forrás:
Sokkal többet fizettünk be tavaly a hatóságnak; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2016. május 22.
NAV Évkönyv 2015; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2016. május 10. (pdf)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Az adósságkonszolidációban nem részesült települések számára 2018-ig még 25 milliárd forintot osztanak ki

„Az adósságkonszolidációban nem részesült települések számára 2018-ig még 25 milliárd forintot osztanak ki, de az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekre és működést kiegészítő támogatásokra is jut keret -mondta a Rádió Orientnek Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati területért felelős államtitkára.

Összesen 50 milliárdos keret áll a Belügyminisztérium rendelkezésére a négyéves ciklusban azon 1176 önkormányzat számára, akik korábban takarékosan gazdálkodhattak, így nem vettek részt az állami adósságkonszolidációban. Az első évben a 2000 fő alatti, a másodikban e létszám fölötti települések pályázhattak, idén pedig nagy valószínűséggel valamennyien jelentkezhetnek a maradék 25 milliárd forintra, s ezzel le is zárul ez a lehetőség. Így 2018 végéig bőséges idő áll majd az önkormányzatok rendelkezésére, hogy végezzenek a fejlesztésekkel, és azok elszámolásával – tette hozzá az államtitkár.

Hogy ki mekkora összegben részesül, az részben a lakosság méretétől is függ, a pénzt pedig az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges intézményi, épületi fejlesztésekre, ingatlanvásárlásra, utak, járdák, hidak építésére, csapadékvíz elvezetésére, vagy a közművek bővítésére fordíthatják a települések, de működésre továbbra sem használható a pályázati összeg.

Többnyire a szegényebb önkormányzatok élveznek előnyt az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések 5,5 milliárd forint összértékű pályázatain, melyekhez három fő irányt határozott meg a tárca. 30 millió jut a nyertes pályázóknak az önkormányzati feladatellátást szolgáló épületekre, 20 millió az iskolai tömegsport és az ahhoz szükséges eszközök fejlesztésére, településkategóriánként pedig 15 és 100 millió forint közötti összeg az utak, járdák felújítására, építésére. Pályázni ezekre a nyár derekáig lehet, első körben augusztusban születnek döntések, melyeket októberben még megtoldhatnak egy újabb körrel. Teljesíteniük a nyertes pályázóknak jövő év végéig kell.

Rendkívüli szociális ellátásra folyamatosan pályázhatnak a rászoruló önkormányzatok, ahogy a működést kiegészítő támogatásra is. Ez utóbbit évente háromszor, legközelebb valószínűleg idén júniusban bírálják el, s azon települések részesülnek benne, amelyeknél nem teljesülnek a várt bevételek.

Az állami költségvetésből amúgy nagyobb részben feladat alapú, kisebben normatív finanszírozásban részesülnek az önkormányzatok, valamint egy beszámítási rendszer is működik, a jövedelemkülönbség kiegyenlítése céljából, itt a magas adóbevételű önkormányzatoknak saját forrásaikat is fel kell használniuk – fejtette ki Pogácsás Tibor.”

Forrás:
Ezekre a pénzekre pályázhatnak az önkormányzatok; OrientPress Hírügynökség; 2016. május 21.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!