Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 16.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Digitális diplomácia: a versengő valóságértelmezések eszköze
A digitális diplomácia, tehát az IT-eszközök mind szélesebb körű alkalmazása a külszolgálati munkában, kezdetben a közönségkapcsolatok témakörébe tartozott. A külügyminisztériumok olyan eszköznek látták a Facebookot, vagy a Twittert, amellyel egyre szélesebb külföldi lakossági csoportokat érhetnek el, ráadásul közvetlen módon.
Később (részben a nemzetközi helyzet kívánalmai, másrészt a fejlődő technika adottságai folytán) a digitalizáció alkalmasnak tűnt akár a hagyományos diplomáciai eszköztár korlátozottságainak meghaladására. Az USA web alapú Iráni Virtuális Nagykövetségének elindítása, vagy az ennek mintájára létrehozott hasonló, virtuális külképviseletek (pl. az izraeliek Twitteren működtetett Öböl menti Nagykövetsége, vagy a Palesztin Hatóság weboldala) a fizikai jelenlét kiváltásának lehetőségével kecsegtettek, közvetlen hidakat ígérve az egyébként nehezen elérhető népekhez.
Az utóbbi két évben azonban a digitális diplomácia egyre inkább stratégiai kommunikációs szerepkört kapott. Az egyes külügyminisztériumok most már arra igyekeznek felhasználni a közösségi média eszközöket, hogy egy átfogó „narratívát” formáljanak és közvetítsenek: olyat, amely koherens értelmezésbe foglalja mind a maguk nemzete, mind más hatalmak céljait és cselekedeteit.
2015-től kezdődően a digitális diplomácia csatornái egyre inkább az „ellenség valóságának” tagadása, illetve a „saját valóság” közvetítésének eszközeivé válnak. Az orosz digitális diplomácia például a Krím-félszigetet az Oroszországi Föderáció részeként mutatja be. Az amerikai külügy közösségi média jelenlétében ilyen hely egyszerűen nem is létezik. Vagy például a szíriai Aleppo az orosz és szír kormánycsapatok által földig rombolt helyként jelenik meg a Brit Külügyminisztérium Twitter- és Facebook posztjaiban. Az orosz digitális diplomácia viszont a város felszabadításáról tudósít részleteket. Ezek a „versengő valóságértelmezések” ugyanakkor maguk is nagymértékben hozzájárulnak a bizonytalanság fokozódásához a világban.
Digital Diplomacy as a Tool for Contesting Reality; Ilan Manor; Global Policy Journal; 2017.október 4.

DIPLOCAT: a katalán közdiplomácia szerepe a tartomány nemzetközi megítélésében
A katalóniai válság még „nyitott”, nem dőlt el, hogy a lehetséges forgatókönyvek közül melyik mentén gördülnek tovább az események. Érdemes addig is egy lépést hátra lépni, és megvizsgálni a téma egy szűkebb, de érdekes aspektusát. Napjaink eseménye ugyanis a függetlenségi népszavazás (vagy más megfogalmazásban: „népszavazás”), de valójában a katalóniai különválás előkészítése évekkel ezelőtt megkezdődött. Különösen érdekes lehet, hogy ebben milyen szerepet játszott a Katalónia Közdiplomáciai Tanácsa (DIPLOCAT) nevű szervezet, amely saját megfogalmazása szerint azon munkálkodott, hogy „minél szélesebb körben tájékoztassa a döntéshozókat, Európában és a nemzetközi porondon egyaránt, a Katalóniában megindult demokratikus folyamatokról”. Két helyi kutató, Joan Torras-Vila és José Fernandez-Cavia egy friss tanulmányában ezt a témát boncolgatja, és néhány kevésbé ismert, de kulcsfontosságú dimenziót exponál. Ilyen például a közösségi médiumok használata a DIPLOCAT szervezet digitális diplomáciai kampányában. Döntően a Twittert fogták be a katalán függetlenedési törekvések közvetlen promotálására, de nem elhanyagolható a szervezet internetes jelenléte központi elemének számító Catalonia Votes (www.cataloniavotes.eu) webhely, amely közös platformon biztosítja valamennyi közösségi média eszközük elérését, egyben négy nyelven is közzéteszi a függetlenséget elérni kívánó politikai erők álláspontját.
DIPLOCAT’s public diplomacy role and the perceptions towards Catalonia among international correspondents; Joan Torras-Vila, José Fernandez-Cavia; Place Branding and Public Diplomacy; https://doi.org/10.1057/s41254-017-0073-7; 2017. szeptember 6.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Modern információ technológiák a nemzetközi kapcsolatokban
A napokban hozta ki a „NyIIGLOB” (National Institute for Research of Global Security), az orosz geostratégiai- és biztonságpolitikai kutatás egyik jeles műhelye „Modern információ technológiák a nemzetközi kapcsolatokban” című kötetét. Az A. I. Szmirnov által jegyzett monográfia szisztematikusan tekinti át a külkapcsolatok „digitalizálásának” elméleti és gyakorlati aspektusait. A téma szakirodalmában jellemzőnek tekinthető közkapcsolati-kommunikációs témák mellett a szerző a diplomáciai működés újszerű összefüggéseiben vizsgálja az ICT-eszközök térhódítását. Információ elemző módszerek, geo-informatikai rendszerek a kríziskezelés és az elektronikus diplomáciai gyakorlatban – hogy néhány érdekesebb fejezetet kiragadjunk. A legizgalmasabb újdonságot azonban a diplomáciai képviseletek információs biztonságának témaköre jelenti, a kritikus infrastruktúrák védelme, a vírusok és spywarek elleni küzdelem, illetve az információs (hibrid-) hadviselés nagyon is aktuális kérdései. A kötet orosz nyelven olvasható.
Szovremennije informacionnije tyehnológiji v mezsdunarodnüh otnosényijah; National Institute for Research of Global Security; 2017. október 10.

„Akkor talán az iPhone-otokkal lőjétek fel magatokat az űrbe!” – a londoni Orosz Nagykövetség twitterezői ismét visszavágtak
Giles Whittel újságíró, az első brit űrhajós portréját megrajzolva lekicsinylően nyilatkozott az orosz űrtechnológiáról a The Times minapi számában. Menthetetlenül elavultnak jellemezte az orosz eszközöket, példaként megjegyezve, hogy „A legjobb űrhajójuk, a Szojuz ósdi számítógépe még egy iPhone okostelefonnal sem szállhatna versenybe”. A diplomáciai szféra különösen aktív, és meglehetősen rámenős twitterezőinek számító orosz diplomaták ezúttal sem hagyták szó nélkül az esetet. „Akkor talán legközelebb az iPhon-jaitokon lőjétek fel magatokat az űrbe az ócska Szojúzaink helyett!” – vágtak vissza epésen a nagykövetség twitter fiókján közzétett üzenetben. Arra célozva ezzel, hogy a Nyugat – saját használható űrhordozóeszközök híján – évek óta bérelt orosz Szojuz rakétákkal kénytelen a világűrbe juttatni saját asztonautáit.
Russian Embassy on UK Journalist’s Remark: „Fly into Space Using iPhone”; Grigorij Sziszojev; Sputnik; 2017. október 8.

Műholdas távérzékelés és diplomáciai krízis menedzselés
A szakadatlanul növekvő piaci kereslet, a mesterséges holdak építésének, pályára juttatásának és üzemeltetésének folyamatosan csökkenő költségeivel kombinálódva erős perspektívát teremt az elkövetkező években a műholdas távérzékelő (SRS) ipar fejlődésének. Az elsődleges felhasználók között a mező- és erdőgazdálkodást, a bányaipart, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet, a szállítást és közlekedést, a várostervezést találjuk. A műholdas távérzékelés lehetőségeivel azonban más szakterület, például a diplomácia is élni tudna. Ahol a mesterséges égitestek által (szükség szerint akár valós időben) biztosított felvételek különösen a nemzetközi krízishelyzetek kezelésében kaphatnak a jövőben mind nagyobb szerepet. A krízismenedzsment folyamata – természetes módon – ténymegállapító, tényértelmező lépések sorával kezdődik, és ebben a műholdak által szolgáltatott felvételek olyan hiteles, tényszerű kiinduló anyagot jelenthetnek, amelyek rendkívüli módon megkönnyítik az ezt követő döntési folyamatokat, illetve a krízisek kezelésének egyéb további lépéseit. Ilyen műholdas távérzékelési információk játszottak komoly szerepet az iráni atomipari fejlesztésekkel kapcsolatos diplomáciai tárgyalások menetében, vagy a közelmúltban az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos nemzetközi rendezési törekvésekben.
Satellite Remote Sensing and Diplomatic Crisi Management; Corneliu Bjola; CPD blog; 2017. október 11.

A The New York Times közösségi média irányelvet adott ki munkatársainak
Egy külképviselet munkatársainak élete egy szempontból nagyon hasonló a világ nagy médiavállalatainál dolgozó újságírókéra: a közösségi médiatechnológiák rohamos terjedésének hála, az egykor éles határvonal a hivatalos megnyilvánulások és a magánélet cselekedetei között egyre jobban elenyészik. Az újságírók, akárcsak a diplomaták, hajlamosak azt hinni, hogy saját Facebook oldaluk, vagy Twitter fiókjuk, Instagramjuk az ő privát szférájuk része, aminek nincsen köze foglalkozásukhoz. Ez azonban nincsen így – vallják a vezető médiavállalatoknál. Minden, amit egy munkatárs leír, vagy csak „lájkol” akár a magán közösségi média felületein, az bizonyos mértékig „közügy”, olvasói összefüggésbe hozzák a munkahelyéül szolgáló médiaorgánummal is.
A The New York Times-nál a téma átfogó szabályozása mellett döntöttek. Néhány napja a vállalat közzétette új belső irányelveit, amelyek a cégnél dolgozók magán célú közösségi médiafelületein elvárt viselkedést szabályozzák. A szerkesztőség egy kollektívája által kidolgozott elvek lényege az, hogy a munkatársak a magáncélú közösségi média megnyilvánulásaikban sem képviselhetnek politikailag elfogult, netán egyenesen pártos álláspontot. Az új elvárásrendszert a szerkesztőség tagjai vegyes érzelmekkel fogadták.
A probléma a mind jobban digitalizálódó diplomáciai gyakorlatban is jelentkezik immár: néhány hete mi is hírt adtunk arról a polémiáról, hogy mi történjen az egyes diplomaták Twitter fiókjával, ha visszatérnek a külszolgálatból? Kinek a véleményét teszik közzé azok, akik követőik körét „elhozzák” állomáshelyükről, és immár magánemberként folytatják a posztolást? „Magán”-véleményük miként hat ki a munkáltató szervezet imázsára? Nem haszontalan éppen ezért figyelemmel kísérni, hogy milyen kezelési módokat, belső politikákat alakítanak ki a probléma kezelésére a világ – hasonló gondokkal küzdő – médiavállalatai.
The Times Issues Social Media Guidelines for the Newsroom; The New York Times; 2017. október 13.
The New York Times released new staff social media guidelines, so phew, thankfully that’s settled; Joshua Benton; Nieman Lab; 2017. október 13.

SZAKMAI MŰHELYEK – Bosch Alumnus Hálózat: Digitális diplomáciai szimulációs workshop
Twitter, Instagram, vagy éppen Facebook élő adás – egyre több diplomata használja ma már ezeket a közösségi média eszközöket a napi szakmai munkában. De, mitől lesz ténylegesen sikeres egy nagykövetség kommunikációja? Melyik közösségi média eszközök alkalmasak az egyes célcsoportok hatékony elérésére?
Érdekesnek tűnő szakmai műhelymunkán keresik a válaszokat a Robert Bosch Alapítvány képzésein résztvevőket tömörítő Bosch Alumni Hálózat rendezvényén. Az október 18-án délutánra meghirdetett munkadélutánon ugyanis – ellentétben az általános gyakorlattal – nem elméletben szeretnék körüljárni a problémát. Gyakorló szakemberek, diplomata kollégák tapasztalatait felhasználva, élethű szimulációk keretében szeretnének közelebb jutni a kívánatos jó gyakorlatok megtalálásához.
A workshop helyszíne Berlin; további információk az info@boschalumni.net e-mail címen kérhetők.
Bosch Alumni Network: Digital Diplomacy Simulation Workshop, Berlin; Bosch Alumni Network; 2017. október 18.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Magyary Színpad az Infotér 2017 konferencián: e-ügyintézés és adatpolitika

Magyary Zoltán, aki egyszerre volt a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője és közhivatalnok, olyan közigazgatásról gondolkodott, amely szolgálja az embereket. Magyary Zoltán az információs társadalom gondolatának egyik legkorábbi hazai előfutáraként is tisztelhető.
A 2005-ben létrejött Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület tagjait összeköti a közigazgatásért való tenni akarás, a társadalmi-gazdasági lét feltételeinek javítása érdekében történő munkálkodás szándéka és a felelősség érzése.

Az Infotér 2017 Konferencia keretén belül immár 3. alkalommal kap lehetőséget a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület önálló szekció szervezésére, melynek elnevezése Magyary Színpad. Az idei évben is az e-közigazgatás és e-ügyintézés helyzetének megvitatása mellett az adatpolitikával kapcsolatos kérdéseket tekintik át az előadók, és a kerekasztal-beszélgetések résztvevői.

A Magyary Színpad programjára Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkárának előadása után fog sor kerülni, két szekcióban, két-két idősávban, 2017. október 19-én.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, mely fokozatosan hatályba lépve mintegy két évet adott a jogalkalmazásra történő felkészülésre. A jogalkalmazásra történő felkészülés időszakának végén időszerű a számvetés: hogyan is állunk?

MAGYARY-SZÍNPAD: E-ÜGYINTÉZÉS I.
Az e-ügyintézés I. szekción belül az alap hardveres és szoftveres felkészülés állapotát tekintjük át.
ÉTTEREM

Felvezető előadás: Arató Dávid, vezérigazgató, IdomSoft Zrt.: Az IdomSoft Zrt. hozzájárulása az e-Ügyintézéshez
Felvezető előadás: Fedorkó Tamás, szolgáltatásfejlesztési és termékmenedzsment igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: SZÜF
Kerekasztal-beszélgetés,
Arató Dávid, vezérigazgató, IdomSoft Zrt.
Fedorkó Tamás, szolgáltatásfejlesztési és termékmenedzsment igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
dr. Kovács A. Tamás, szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Pálinkás Csaba, stratégiai elemző, Miniszterelnökség
Somkuti András, ügyvezető Netlock Kft., elnök, Docler cégcsoport
Varga László, szakmai igazgató, DMS One Zrt.

MAGYARY-SZÍNPAD: ADATPOLITIKA I.
VIVAMUS 1

Felvezető előadás: Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Egyesület
Kerekasztal-beszélgetés,
Gódor Csaba, vezérigazgató, Lechner Tudásközpont
Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Prof. Dr. Risztics Péter Károly, Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont igazgatója, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

MAGYARY-SZÍNPAD: E-ÜGYINTÉZÉS II.
Az e-ügyintézés II. szekción belül A KÖFOP projektek áttekintését követően szakalkalmazások és szakrendszerek példáin keresztül tekintjük át az e-ügyintézés állapotát.
ÉTTEREM

Előadások,
Dr. Zöld-Nagy Viktória, területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség: KÖFOP projekt áttekintés
Ádám Csongor, igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: Az E-közigazgatás működési környezete – szakalkalmazások a szolgáltató szemével
Dr. Szepesi Gábor, ASP operatív projektvezető, Magyar Államkincstár: ASP
Kerekasztal-beszélgetés,
Ádám Csongor, igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Gaál Barna, főosztályvezető-helyettes, Belügyminisztérium
Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Stéger Csilla, elnökhelyettes, Oktatási Hivatal
Dr. Szepesi Gábor, ASP operatív projektvezető, Magyar Államkincstár

MAGYARY-SZÍNPAD: ADATPOLITIKA II.
VIVAMUS 1

Felvezető előadás: Barkóczi Zsolt, elnök, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)
Dr. Csiszér Gábor, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
dr. Gál András Levente, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Fekete Gábor, főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala
Dr. Radics Kornélia, elnök, Országos Meteorológiai Szolgálat

A szekciók kerekasztal-beszélgetés résztvevőihez szóló kérdéseket előzetesen e-mailben vagy a Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület Facebook oldalán várják a szervezők.

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Új monopolisták – az informatikai óriásvállalatok térnyerése

„Több mint harminc éve a fejlett gazdaságokra (különösen az Egyesült Államokra) az a jellemző, hogy nő a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség mértéke, illetve lassan emelkednek a reálbérek, és csökkennek a nyugdíjasok megtakarításai után járó kamatok. Mindeközben a vállalati profitok és a tőzsdeindexek erőteljesen emelkednek. Mostani kutatásaim azt mutatják, hogy ezeket a változásokat elsősorban a modern információs technológia okozta.

Az információs technológia számos módon hat a gazdaságra. A számítógép, az internet és a mobiltechnológia átalakította a médiát, az online kiskereskedelmet, a gyógyszeripart és számos más, közvetlenül a fogyasztókhoz kapcsolódó szolgáltatást.

A monopol erőfölény kialakulásának, illetve (a piacra lépést korlátozó akadályok elősegítésével) az IT-szektor növekedésének negatív gazdasági, szociális és politikai mellékhatásai is vannak.

Új helyzetek alakulnak ki
Először is az IT-szektor struktúrája lehetővé teszi a monopolhelyzet kialakulását. Az információs technológia megkönnyíti az adatok feldolgozását, tárolását és küldését. Továbbá az IT-innovátorok a főbb információs csatornák egyedüli tulajdonosai, amelyek versenytársak általi használatát erősen akadályozzák.
Az IT-cégek a szabadalmakon és a szellemi tulajdon szerzői jogi levédésén keresztül megvédhetik monopolhelyzetüket. Ehhez viszont az üzleti titkok nyilvánossá tétele szükséges. Stratégiai okokból így sok cég lemond a jogi védelemről, és domináns piaci pozícióját folyamatos szoftverújításokkal konszolidálja; ez olyan akadály a versenytársak számára, amelyet nehezen tudnak átlépni. Mikor potenciális új technológiák jelennek meg, akkor a nagyobb cégek gyakran felvásárolják a kihívóikat vagy azért, hogy egy saját rivális technológiát fejlesszenek ki, vagy azért, hogy ezzel elnyomják őket.

Amint egy innovatív cég egy adott platformon domináns pozíciót ér el, a méret előnnyé válik. Miután az adatok feldolgozásának és tárolásának költsége csökkent az elmúlt években, a méretelőnnyel rendelkező cégeknek alacsonyabb operatív költségük van, és a profitjuk gyorsan nő, ahogy a felhasználóik száma megsokszorozódik: erre jó példa a Google és a Facebook. A versenytársak számára pedig szinte lehetetlenség leküzdeni e költségeket és méretgazdaságossági előnyöket.

A monopolhelyzet gazdasági hatását mérő friss tanulmányban kiszámítottam azt a szintet, amely felett a profitok és a tőzsdei értékek monopolhelyzetet tükröznek. Ezzel a tőzsdei értékek monopol jellegű összetevőit, illetve a monopolhelyzetből adódó profitokat és bevételeket mértem, amelyet „monopóliumi vagyonnak” neveztem el.

Erősebb koncentráció
A teljes tőzsdei érték arányában kifejezett, monopolhelyzetből keletkező vagyonra vonatkozó 1985 és 2015 közötti adatokból az tűnik ki, hogy az 1980-as években nem volt monopóliumi vagyon. Ahogy azonban az IT-ipar fejlődött, a monopolhelyzetből keletkező vagyon drámai mértékben növekedett, és 2015 decemberében elérte a teljes tőzsdei érték 82 százalékát, ami mintegy 23,8 ezermilliárd dollárnak felelt meg. Ez egy extra vagyon, amelyet a növekvő monopol erőfölény eredményezett, és amelynek mértéke tovább fog nőni.
A monopolhelyzetből keletkező vagyon részesedésének kontextusba helyezéséhez a kapcsolódó vállalati hitelfelvétel erőteljes növekedését érdemes szemügyre venni. 1960-ban a hitelfelvétel révén finanszírozott összes vállalati eszköz aránya kevesebb mint 20 százalékot tett ki. 2015-re ez az arány mintegy 80 százalékra emelkedett, ami azt jelenteti, hogy a tőzsdei vállalatok kezén lévő legtöbb tőke kötvénytulajdonosokhoz tartozik. Más szóval a befektetők beleegyeztek abba, hogy a vállalati adósságokat úgy finanszírozzák, hogy a monopolhelyzetből keletkező vagyont biztosítékként használják fel.

2015 decemberében a tíz legnagyobb monopóliumi vagyonnal rendelkező cég – Apple, Alphabet (Google), Amazon, AT&T, Facebook, Verizon, Microsoft, Johnson & Johnson, Procter & Gamble, Pfizer – közül kilencnek volt kapcsolódása az információs technológiához (a mobilkommunikáció, a közösségi média, az online kereskedelem és a gyógyszerek terén). Hasonlóképp a top 100-ba tartozó vállalatok körében a legtöbb monopóliumi vagyont olyan cégek halmozták fel, amelyeket az információs technológia átalakított.

Felhalmozás és termelékenység
A monopolhelyzetben lévő cégek által létrehozott jövedelem három típusba sorolható: munkajövedelem, a tőke utáni normál kamatjövedelem és a monopolhelyzetből keletkező profit. Az adatok azt mutatják, hogy az 1970-es években és az 1980-as évek elején elhanyagolható volt a monopolhelyzetből adódó profitok értéke. 1984 óta azonban a monopolhelyzetből keletkező profitok aránya folyamatosan emelkedett, és 2015-ben az amerikai vállalatok által előállított teljes jövedelem 23 százalékát érte el. Ez azt jelenti, hogy a 2015 előtti három évtizedben a monopol erőfölény azt váltotta ki, hogy a bérek és a normál kamatok együttes aránya 23 százalékkal csökkent.

A növekvő termelékenység és tőkehalmozás növeli a béreket és a tőkejövedelmet, de a monopol erőfölény csökkenti ezek arányát az összjövedelmen belül. Mindez részben magyarázatot ad arra, hogy az 1985 és 2015 közötti időszakban a bérek miért emelkedtek lassú ütemben, és miért csökkent a nyugdíjasok megtakarításainak kamata.

Az IT-szektorban növekvő monopol erőfölény miért okozta azt, hogy a jövedelmek és a vagyonok egyre kevesebb kézben koncentrálódtak, kiváltva a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség növekedését? A válasz egyik része az, hogy a növekvő monopol erőfölény növelte a vállalati profitokat, és nagymértékben emelte a részvényárakat, ami olyan nyereségeket eredményezett, amelyeket kizárólag a részvénytulajdonosok és a vállalatok menedzsereinek kis száma élvezett. Ám miután sok IT-vállalkozó fiatal volt karrierje elején, és csak korlátozott mértékben rendelkezett részvényekkel, kell lennie egy másik magyarázatnak is.

Minden megváltozott
Az 1980-as évek óta az IT-innovációk nagyrészt szoftveralapúak, ami a fiatal újítók számára előnyt jelentetett. Ráadásul a kivitelezhetőségre vonatkozó kutatások jellemzően nem kerültek nagy költségbe a szoftveres innovációk esetében. Ebből adódóan (kisebb tőke mellett is) az IT-innovátorok anélkül kísérletezgethettek, hogy részvényeik nagyobb részéről le kellett volna mondaniuk. A sikeres IT-innovációk így a vagyont kevesebb és gyakran fiatalabb vállalkozók kezébe koncentrálták.

Nem ez volt a helyzet a XX. században, amikor a vezető szektorok, például az autóipar nagyobb innovációi jelentős kockázatitőke-befektetést igényeltek. Azzal, hogy több befektetőre volt szükség, a vagyon jóval szélesebb körben oszlott szét.

Az IT-szektor negatív mellékhatásai nem eléggé ismertek, így sürgősen szükség van rá, hogy viták induljanak el arról, miként kellene szabályozni a szektort. E szempontból három tényező kiemelten fontos. Először is, miután a legtöbb technológiaalapú monopol erőfölény nem sérti a meglévő trösztellenes jogszabályokat, az IT-szektor szabályozása terén új intézkedések szükségesek a monopóliumok gyengítése érdekében. Másodsorban a vállalati jövedelmek és a vagyonok adóztatásának standard rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az az IT-cégek monopol erőfölényét is figyelembe vegye. Harmadsorban a magáninformációk védelmét szolgáló jogszabályokat újra kell értékelni annak érdekében, hogy az IT-cégek azok kihasználásából, manipulálásából ne legyenek képesek profitra szert tenni.

Mindenekelőtt az információs technológia gazdasági hatásainak mélyebb megértésére van szükség a nyilvánosságban, különös tekintettel arra, hogy az olyan sok ember életét jobbá tevő technológiák miként tesznek gazdaggá egy ennyire szűk kört. [A szerző a Stanford Egyetem közgazdász­professzora]”

Forrás:
Új monopolisták – Az IT-szektor térnyerése; Mordecai Kurz; Világgazdaság; 2017. október 9.
Eredetileg: The New Monopolists; Mordecai Kurz; Project Syndicate; 2017. szeptember 22.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

V4: új kiberbiztonsági hatóság felállításáról rendelkezett a lengyel miniszterelnök

„Korunk egyik legnagyobb kihívásának nevezte a lengyel miniszterelnök a telekommunikációs rendszerek ellen indított támadásokat.

Beata Szydlo a hírt a harmadik Európai Kiberbiztonsági Fórum megnyitóján jelentette be Varsóban. Az utóbbi időben több Európai Uniós tagország vezetőjének hivatalában hoztak létre hasonló részleget, a digitális fenyegetések elhárításáért. A lengyel politikus kiemelte, hogy a telekommunikációs rendszerek ellen indított támadások korunk egyik legnagyobb kihívását jelentik.

„Ma azért vagyok itt, mert úgy gondolom, hogy a kiberbiztonság a modern világ legfontosabb kihívásai közé tartozik. Az országok gazdaságát és stabilitását egyaránt érinti. Ugyanakkor, – és azt hiszem, ebben mindnyájan egyetértünk – a békére is fenyegetést jelent.[Híradó.hu]””

„Hétfőn jelentette be az ország védelmi minisztere, hogy néhány éven belül legalább 1000 fős kiberhadsereget szerveznek. Antoni Macierewicz erről a Cybersec nevű kiberbiztonsági fórumon beszélt Krakkóban. A célra 2 milliárd zlotyit, azaz úgy 145 milliárd forintot már el is különítettek. A miniszter beszédében úgy fogalmazott, a kibertérben vívott harcok a modern világban nem kevésbé fontos, mint a szárazföldön, az égben vagy vízen vívott csaták. Macierewicz arról is beszélt, hogy a lengyel kormányt is számok alkalommal támadták már meg „trollgyárak”.[444.hu]”

Forrás:
V4: Új kiberbiztonsági hatóság felállításáról rendelkezett a lengyel miniszterelnök; Híradó.hu; 2017. október 9.
1000 fős kiberhadsereget állít fel Lengyelország; Boros Juli; 444.hu; 2017. október 11.

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Új fejlődési szakaszba lépett a klaszterakkreditáció

„Új fejlődési szakaszba lépett a klaszterakkreditáció, az újak helyett mostantól a kiemelt együttműködést felmutató és a nemzetközi piacon is látható klasztereket kell támogatni Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára szerint.
Az államtitkár az Akkreditált klaszter pályázat díjátadóján közölte, hogy a klaszterek elfogadták az akkreditációs pályázat megemelt minőségi elvárásait, hiszen az egyre élesedő piaci versenyben nekik is érdekük megfelelni a magasabb követelményeknek. Az Akkreditált klaszter címet külföldön is egyre inkább elismerik – tette hozzá.

A rendezvényen 21 klaszter kapott oklevelet – közülük 18 megújította, 3 pedig első alkalommal nyerte el a címet -, további 4 pedig most újítja meg akkreditációját, így jelenleg 25 akkreditált klaszter működik. A klaszterekben részt vevő vállalkozások árbevétele eléri a 7700 milliárd forintot – ennek csaknem harmada kivitelből származik -, egy főre 18,3 millió forint hozzáadott értéket termelnek. A klaszterek 908 vállalkozás működését hangolják össze.

Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a régió országai közül egyedül Magyarországon működik klaszterminősítési rendszer. A magyar klaszterek – hasonlóan a külföldiekhez – átlagosan 40-50 taggal működnek, munkájukban egyetemek, kutatóintézetek, önkormányzatok, kamarák, nagyvállalatok és kisvállalkozások vesznek részt – tette hozzá. Felidézte, hogy a 2007-2013-as szakaszt lezáró utolsó oklevélátadó-ünnepségen 34 klaszter rendelkezett akkreditációs címmel, emellett csaknem 200 induló és fejlődő szakaszban lévő klaszter kapott támogatást. Közülük többen összeolvadtak vagy nem újították meg akkreditációjukat, de a sikeresen működő klaszterek az államtitkár szerint azt bizonyítják, hogy az érintettek éltek a támogatás nyújtotta lehetőségekkel.”

Forrás:
Új fejlődési szakaszba lépett a klaszterakkreditáció; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. október 12.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Drágulnak az önkormányzati beruházások

„Az építőanyagárak és a munkabérek növekedése miatt jelentősen drágulnak az önkormányzati beruházások a tervezetthez képest, amelyhez az európai uniós és egyéb támogatásokat elnyerték, ezért a helyhatóságoknak növelniük kell a fejlesztésekre fordított saját forrásokat.

Békés megyében Békéscsabán már a 100 millió forinthoz közelít az emiatt szükséges további önerő, és Gyulán is 50 millió forint közelében jár. Békéscsaba mostanáig 8,8 milliárd forint értékű támogatási szerződést kötött a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében. Három esetben kényszerült a megyei jogú város közgyűlése a beruházások árának emelésére, hogy azok megvalósulhassanak – tájékoztatta az MTI-t Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezetője.

Az erzsébethelyi városrész egészségügyi alapellátó intézményének komplex fejlesztéséhez 350 millió forint támogatást nyertek el, amelyet 58 millióval kell kiegészíteni, a pluszköltséget a jövő évi költségvetésbe tervezik majd. Az egyik középiskola és kollégium energetikai korszerűsítésére az ajánlatkérőnek nettó 147 millió forint állt rendelkezésére, ezt 18,7 millióval kell kiegészíteni a 2017-es költségvetés keretéből. Ugyancsak 17,9 millió forintot kell pluszban biztosítani egy általános iskola energetikai korszerűsítése érdekében a nettó 114 millió forint elnyert forrás mellé.

Békéscsaba közbeszerzést írt ki a városi piac felújítására is, itt azonban valamennyi ajánlat lényegesen meghaladta az elnyert 740 millió forintos keretet, ezért a közgyűlés új eljárást ír ki – mondta Sódar Anita.

Gyulán is több projekthez kellett jelentős mértékű saját erőt biztosítani. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta, a problémát részben az okozza, hogy 2015-ben kellett beadni a pályázatokat, akkor végezték el a költségbecsléseket is, ám azokat csak 2017-ben bírálták el; ez idő alatt jelentősen megemelkedtek az építőipari alapanyagok és a munkadíjak.

A város a TOP-ból 125 millió forintot nyert el egy értelmi fogyatékos személyek ellátásával foglalkozó napközi otthon átalakítására és bővítésére, amihez 6,6 milliót kell saját erőből hozzátenni. Két bölcsőde fejlesztéséhez 253 millió forintot nyertek el, itt 17,6 millió forint pótlólagos forrást kell bevonni; ahogyan 19,9 millióval kell kiegészíteni a házi gyermekorvosi rendelők és felnőtt orvosi ügyelet számára otthont adó épület felújítására elnyert 60 millió forintot.

Nem a TOP-ból, hanem a Magyar Kézilabda Szövetség pályázatán nyert el a város 43 millió forintot az egyik általános iskola tornatermének a felújítására, itt 5,75 millió forint többletforrást biztosítottak annak érdekében, hogy elkészüljön a beruházás. Szarvas jegyzője az MTI-nek elmondta, a nemrég kiírt közbeszerzéseknél előfordult, hogy az elnyert támogatásnál 50 százalékkal magasabb összegű ajánlat érkezett be.

Melis János elmondta, a Miniszterelnökség bekérte a településektől a várható költségnövekményeket, információi szerint 30 százalék feletti növekedés esetén egyedi elbírálás alapján segítik ki az önkormányzatokat, de 15 és 30 százalék között is „alaposan meg kell indokolni” a drágulás okát. Hozzátette, Szarvas felkészült arra, hogy önerőből kell kiegészítenie az elnyert összegeket.”

Forrás:
Drágulnak az önkormányzati beruházások; Világgazdaság/MTI; 2017. október 12.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

5 milliárd forint a Digitális Jólét Program Hálózat fejlesztésére

„Országszerte legalább 1500 helyen lesznek elérhetőek a Digitális Jólét Program (DJP) Hálózat Pontok, melyek elsődleges feladata a polgárok ösztönzése az infokommunikációs eszközök használatára, korszerű digitális technológiai eszközök és felkészült szakemberek segítségével. A programot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) összesen 5 milliárd forintból valósítja meg, 85 százalékban európai uniós, 15 százalékban hazai forrásból.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos elmondta: Magyarországon a digitalizáció folyamata az utóbbi időben érezhetően felgyorsult, ehhez a DJP keretében hozott intézkedések is jelentős mértékben hozzájárultak. Elkészültek a következő évek digitális fejlesztési irányait meghatározó stratégiák és több fontos, európai viszonylatban is meghatározó döntést hoztunk a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjével egyetértésben. A digitális átalakulás egy összetett, színes és esélyt teremtő társadalmi változás. A DJP célja, hogy ennek az átalakulásnak minden magyar ember a nyertese lehessen. Ehhez elengedhetetlen, hogy az állampolgárok és a munkavállalók egyaránt megfelelő digitális kompetenciákkal rendelkezzenek. 2017. október 2-től a kompetenciafejlesztő programok végrehajtását 1173 településen, 1415 Digitális Jólét Program Pontban 2116 Digitális Jólét Program Mentor segíti majd. A következő egy évben 1500 DJP Pont infrastrukturális fejlesztése történik meg a 21. század követelményeinek megfelelően. Célunk, hogy hazánk 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az Európai Unió átlagát a digitális írástudást és a digitális eszközök használatát illetően.

A közösségi internet-hozzáférési helyek fejlesztésének alapvető célja, hogy a pontok hozzájárulhassanak a digitális alapkészségek fejlesztéséhez, biztosítsák a digitális készségekkel nem rendelkező emberek számára az informatikai eszközöket, az internetelérést és az ehhez szükséges szakértői támogatást.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázatra 2017. november 15-ig lehet beadni a támogatási kérelmeket. A Digitális Jólét Program Hálózati Pontok kialakításához és fenntartásához a pályázóknak több kritériumnak is meg kell felelniük: legalább 30 Mbit/s sávszélesség biztosítása mellett valamennyi helyszínen kell lennie egy mentornak, aki a Digitális Jólét Program mentor képzését követően szakszerű segítséget tud nyújtani az érdeklődőknek. A pontok üzemeltetőinek vállalniuk kell a heti minimum 20 óra nyitvatartási időt is, ami alatt a szakképzett mentorok az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: „Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy a digitális világ nyújtotta előnyöket minden magyar állampolgár és minden magyar vállalkozás számára elérhetővé tegye. Lehetőséget teremtünk a digitális kompetenciák folyamatos fejlesztésére: korszerű eszközök, megfelelő szakmai segítség és infrastruktúra biztosításával teremtjük meg az esélyét annak, hogy a magyar emberek és a magyar gazdaság is a nemzetközi versenyben történelmi léptékű digitális átalakulás nyertesévé válhasson.”

A helyettes államtitkár hozzátette, hogy mind az ezerötszáz ponton jelentős infrastruktúra-fejlesztést hajtanak végre. A megfelelő sávszélesség elérésének biztosítása mellett különböző informatikai eszközöket, laptopokat, szoftvereket, tableteket, projektorokat, okostelefonokat, nyomtatókat, az épületen belül és kívül is elérhető wi-fi hozzáférést építenek ki.”

Forrás:
5 milliárd forint a Digitális Jólét Program Hálózat fejlesztésére; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. október 11.

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Újabb részletek váltak ismertté az ingyenes európai WiFi-ről: regisztráció­köteles lesz

„Újabb részletek váltak ismertté az európai uniós projektről.

Az európai uniós tagállamok tavaly decemberben döntöttek arról, hogy a WiFi4EU nevű program keretében a tervek alapján 6000-8000 közösség számára teszik lehetővé, hogy a településeik központjaiban ingyenes WLAN-hozzáféréseket biztosítsanak a lakosok és a turisták számára. Májusban az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodtak, hogy 120 millió eurót különítenek el a kezdeményezésre. Az Európai Parlament szeptember közepén szavazta meg a vezeték nélküli internethálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját és nemrég az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta a projekt finanszírozását, így már 2018 elején lehetőség nyílhat az első pályázatok benyújtására.

A WiFi4EU-hálózat használata ugyan valóban ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. A felhasználókat a mobiltelefonszámuk alapján fogja azonosítani a rendszer. Az Európai Bizottság szóvivője azt nyilatkozta, hogy egy az egész kontinenst lefedő azonosító rendszerre lesz szükség azért, hogy biztonsági okokból ellenőrzési jogot lehessen gyakorolni. A személyekkel kapcsolatos adatokat csak akkor dolgozzák majd fel, ha azt a nemzeti törvények előírják.

Az azonosító rendszert egy külső szolgáltató fogja kiépíteni és üzemeltetni, ezt a partnert azonban még keresik. Az adatbázist más célokra nem használják majd fel. Elvileg egyébként lesz arra lehetőség, hogy a WiFi4EU-hoz további ingyenes helyi vezeték nélküli hálózatok is csatlakozzanak. A WiFi4EU-hálózat létrehozását és üzemeltetését csak kereskedelmi távközlési társaságok végezhetik, az önkéntes projektek ugyanis nem tudják garantálni, hogy a hálózataik folyamatosan zökkenőmentesen üzemelnek, illetve, hogy hiba esetén a legrövidebb határidőn belül ismét rendelkezésre állnak.”

Forrás:
Regisztráció­köteles lesz az ingyenes európai WiFi; SG.hu; 2017. október 13.

Kategória: hírközlés, Internet, közigazgatás:külföldön, távközlés | Címke: , , | Hozzászólás most!

Infotér 2017 – KIFÜ-színpad: Digitális infrastruktúra-fejlesztések

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség önálló szakmai programmal vesz részt október 18-án a balatonfüredi Infotér Konferencián. A KIFÜ-színpad központi témája a digitális infrastruktúra-fejlesztések és hatásuk a digitális társadalom fejlesztésére.

Részletes program:
14:50 KÖSZÖNTŐ
Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

15:00 KÖSZÖNTŐ
Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

15:10 ASP BEVEZETÉSÉNEK AKTUALITÁSAI (ELŐADÁSOK)
Dr. Kópiás Bence, fejlesztési elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Dr. Rupp Zoltán, projektigazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Dr. Szepesi Gábor, ASP operatív projektvezető, Magyar Államkincstár

15:40 SZUPERGYORS INTERNET PROGRAM – EREDMÉNYEK, TOVÁBBI FÁZISOK
Debreceni Győző, projektigazgató, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

15:55 HÁLÓZATFEJLESZTÉS AZ OKTATÁSBAN: ISKOLAI WIFI ÉS SULINET
Kongó Krisztián, infrastruktúráért felelős elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

16:10 AZ ISKOLAI WIFI ÉS SZEREPE A DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője

16:25 ÁLLAMI HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Moderátor: Dr. Kópiás Bence, fejlesztési elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Cserép Gergely, stratégiai és üzletfejlesztési igazgató, MVM Net Zrt.
Dömötör Csaba, projektmenedzsment igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Dr. Kövesi Gabriella, szabályozási igazgató, Magyar Telekom Nyrt.
Kozma Zsolt, szabályozási igazgató, UPC Magyarország Kft.
Lázár János, távközlési üzletágvezető, Antenna Hungária
Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

16:55 KÁVÉSZÜNET

17:10 5G KOALÍCIÓ
Jakab Roland, elnökségi tag, 5G Koalíció

17:25 BME AZ 5G KUTATÁSOK ÉLVONALÁBAN
Dr. Jakab László, dékán, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar

17:40 DIGITALIZÁCIÓ AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT
Jeneiné Dr. Rubovszky Csilla, miniszteri biztos, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

17:55 A DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM SZEREPE A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSBAN
Both Vilmos, állandó szakértő, Digitális Jólét Program

18:10 A DIGITALIZÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE A GINOP-3.3.2. PROJEKT KERETÉBEN
Dr. Gulrich Csaba, projektvezető, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

18:25 A DIGITÁLIS JÓLÉT KOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZEREPE A DIGITÁLIS KOMPETENCIAFEJLESZTÉSBEN
Fromann Richárd, DJKK vezető, Neumann Nonprofit Kft.

18:40 „KÖNYVTÁR(AK) A FELHŐK KÖZÖTT – AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI TERVEI”
Káldos János, szakmai vezető, OSZK-OKR projekt (Az OSZK volt általános főigazgató-helyettese)

18:55 ZÁRSZÓ
Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Helyszín: Anna Grand Hotel étterme, Balatonfüred

Bővebb információ a konferenciáról: http://konferencia2017.infoter.eu/

Forrás:
Infotér 2017 – KIFÜ-színpad: Digitális infrastruktúra-fejlesztések; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. október 12.

Kategória: hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereinek korszerűsítése

„A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 1,350 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásban részesült a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 konstrukció keretén belül.
A projekt fő célja az állampolgárok, valamint a kis-és középvállalkozások (KKV) számára elérhető előnyök vonatkozásában az ügyféloldali fejlesztések előtérbe helyezése, a konzuli területen végzendő feladatok elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatásának fejlesztése és bevezetése, a közigazgatás szervezettségének elektronizálása, valamint a hazai kis és középvállalkozások exporttevékenységének támogatása.

A KKM elsődleges célja a külgazdasági stratégia megvalósítása, továbbá kiemelt célkitűzése a külgazdaság feladatát érintő szakmai feladatellátás, ideértve különösen a befektetés-ösztönző és működő-tőke vonzó, valamint a külkereskedelmi ügyfolyamatokat támogató elektronikus szolgáltatások fejlesztése, amelyek révén magasabb színvonalú szolgáltatást tud biztosítani a külgazdasági és külügyi intézményrendszer a vállalkozások és a külgazdaság szempontjából kiemelt ügyfelek részére.

A fejlesztésnek köszönhetően a KKM által kezelt, jelenleg papír alapon történő ügyintézések jelentős része elektronizálásra kerülnek, ezáltal az ügyintézési, és a várakozási idő is csökken. További kiemelt célok:

  • az ügyféloldali fejlesztések előtérbe helyezése, a KKM konzuli területén végzendő feladatok elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatásának fejlesztése és bevezetése, a közigazgatás szervezettségének elektronizálása;
  • az állampolgárok, valamint a KKV-k részére az adatok gyorsan és megfelelő minőségben történő elérhetősége;
  • az adminisztratív munka és a stratégiai folyamatok támogatására szabályozott keretek és eljárásrendek kialakítása;
  • a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetése, ezáltal a papír alapú iratmennyiség csökkentése;
  • a közigazgatás korszerűsítésének megvalósítása, amely elősegíti az információk gyors áramlását, és támogatja a koncentrált szervezeti döntéshozatalt.

A fejlesztések során megvalósul az állampolgárok részére egy mobil applikációra épülő tájékoztatási rendszer, annak érdekében, hogy a KKM megfelelő minőségű tájékoztatást nyújthasson az állampolgárok részére külföldi tartózkodásuk esetén. A kialakításra kerülő rendszer segítségével a KKM gyors és hatékony tájékoztatást tud nyújtani, ami nagyon fontos lehet az állampolgárok bajba jutása esetén. Az adatbázis támogatja a beruházási döntések előkészítését, illetve szilárd alapot nyújt egy tudásbázis kiépítéséhez.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében 2018. december 31-ig valósul meg.”

Forrás:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereinek korszerűsítése; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2017. szeptember 21.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!