5.0-ás társadalom: Japán válasza a digitalizálódó világ kihívásaira

„Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.
A kiállítást vasárnap este nyitja meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sindzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke.

Az együttműködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is – emelte ki Maszuda Hitosi, a japán állami külkereskedelmi fejlesztési ügynökség (Jetro) berlini képviseletének vezetője, hozzátéve, hogy mindenekelőtt a japán-német kapcsolatok elmélyítésére törekednek. Mint mondta, a japán és a német is fejlett ipart működtető, “termelő nemzet”, ami ugyan versenyhelyzetet jelent, de az érdekek sok területen közösek, így az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kialakításában is.

Tavaly csupán 11 japán cég jelent meg a CeBIT-en, az idén viszont a partnerországi cím révén több mint tízszer ennyi, 118. A kiállítók csaknem fele startup cég, ami szokatlannak tűnhet a japán gazdaságról kialakult képhez képest, valójában viszont az erős megújulási, innovációs készséget jelzi – mondta a szakember.

A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó (“1.0-ás”), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-ás társadalom kora, amelyben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a természet ajándékaként fellelhető javak – növények, halak, vadak -, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, vagy az információ jelenti, hanem az “innováció kultúrája”, amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket.

A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétől a robotok munkájára támaszkodó ipar előretörésén keresztül a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelő választ lehet adni. A CeBIT-en azt mutatják be, hogy hol tart most ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása.

Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyös – mondta Maszuda Hitosi.”

Forrás:
Holnapután nyit a CeBIT; Híradó.hu/MTI; 2017. március 17.
Lásd még:
Report on The 5th Science and Technology Basic Plan; Council for Science, Technology and Innovation, Cabinet Office, Government of Japan; 2015. december 18. (pdf)
Toward realization of the new economy and society – – Reform of the economy and society by the deepening of “Society 5.0” – Outline; Keidanren (Japan Business Federation); 2016. április 19. (pdf, prezentáció)
600 Trillion Yen GDP Target STI Policies for Moving Toward Society 5.0!; Yuko Harayama; Council for Science, Technology and Innovation (CSTI), Cabinet Office; 2016. július 6. (pdf, prezentáció)

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, szakirodalom, társadalom, technika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Svédország útban a Gigabit Társadalom felé

„Svédország szélessávú stratégiáját 2016. decemberében frissítették. Jelentős, új célokat fogalmaz meg:

  • 2020-ra az internetelérések 95%-a 100 megabit/s sebességű
  • 2025-re az internetelérések 98%-a 1 gigabit/s sebességű

Svédország az első tagállam, amely az uniós Gigabit Társadalom elképzelést átültette saját, nemzeti stratégiájába.”

Forrás:
Sweden reaches for Gigabit society; Európai Bizottság; 2017. március 8.
Lásd még: Az Európai Unió a gigabit alapú információs társadalomról (a svédek ennél sokkal többet tűztek ki!):
„Gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi-gazdasági téren meghatározó szereplők – így az iskolák, az egyetemek, a kutatóközpontok, a közlekedési csomópontok, a közszolgáltatók, köztük a kórházak és a közigazgatási szervek, valamint a digitális technológiákat alkalmazó cégek – mind rendkívül magas szintű – gigabites nagyságrendű adatforgalmat biztosító – hozzáféréssel rendelkezzenek (melynek révén a felhasználók másodpercenként 1 GB mennyiségű adatot tölthetnek fel vagy le).”
Az Unió helyzete 2016-ban: a Bizottság megteremti a feltételeit annak, hogy növekedjen a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló internetkapcsolatok száma és minősége; Európai Bizottság; 2016. szeptember 14.
Az Európai Bizottság munkaanyaga (pdf, angolul)

Kategória: hírközlés, Internet, közigazgatás:külföldön, társadalom, távközlés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról

Forrás:
A Kormány 1117/2017. (III. 13.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 35. szám; 2017. március 13.; 934-956. oldalak (pdf)

Kategória: közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az információs társadalom jogra gyakorolt hatásával foglalkozó előadássorozat kezdődik a Kúrián

„Az információs társadalom jogra gyakorolt hatásával foglalkozó előadássorozat kezdődik a Kúrián hétfőn. Az előadók a többi között az adatbázisok, az elektronikus eljárások, az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések, az internetes vásárlások, a távmunka, a távszerződések jogi megítélésének nehézségeit járják körül havi rendszerességgel, de szó lesz az elektronikus pénz és a vezető nélküli autók használatából adódó problémákról is – mondta Gyekiczky Tamás bíró. Az előadássorozat célja a jogilag már többé-kevésbé rendezett kérdések alapos áttekintése mellett a formálódó problémák feltérképezése – mondta a szakember.

A jogilag szabályozott és 2016-tól tömegessé váló elektronikus bírósági eljárásokban például a határidők számítása néha az informatikai problémák miatt nem várt nehézségeket okozhat a bírónak. A határidő elmulasztásának egy polgári jogvitában nagyon súlyos, akár döntő jelentősége is lehet, ezért nem mindegy, hogy a peres fél késlekedett vagy esetleg a bíróság elektronikus rendszere nem működött műszaki hiba, leállás vagy akár karbantartás miatt. A rendszer működik, de nem árt ennek ellenére körüljárni az elektronikus eljárások kérdéseit – mondta Gyekiczky Tamás.

Másik példaként említette, hogy a mezőgazdasági földalapú támogatással kapcsolatos perekben számos alkalommal felmerült, vajon a pályázó hibájából rosszak a feltöltött adatok vagy az informatikai rendszer miatt. Ráadásul előfordult, hogy az ennek eldöntésére felkért informatikai szakértő elhárította a per szempontjából lényeges kérdés megválaszolását – jegyezte meg a bíró. Ma az ilyen kérdések megnyugtató tisztázása érdekében a bírósági igazgatás rendszeresen tájékoztatja a bírókat arról, mikor milyen természetű leállások voltak az elektronikus rendszerben.

Kevésbé szabályozott azonban az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések kérdése. Van, amikor még az se egyértelmű, hogy kit lehet beperelni, mondjuk egy privát blogon elkövetett jogsértés miatt, illetve miként található meg a potenciális alperes, az internetes felület tulajdonosa, fenntartója vagy üzemeltetője, akinek ráadásul a székhelye könnyen lehet, hogy a föld túlsó felén van – mutatott rá. Gyekiczky Tamás elmondta: az elektronikus rendszerekben őrzött személyiség profil – cookie vagy süti – követi és egyedileg rögzíti, tárolja, illetve felhasználja az oldalra látogató felhasználói szokásaira vonatkozó adatokat, esetenként akár a fogyasztói magatartás ismeretének kihasználása, befolyásolása érdekében. Továbbá programokat helyezhet el a felhasználó gépén. Ezek is olyan tömegesen előforduló helyzetek, amelyeket ma még nem tud kezelni a jog.

Kitért arra, hogy a munkajog terén szintén szabályozási hiányosságok és jogalkalmazás nehézségek merülnek fel. Így például amikor egy telefonos marketing cég indiai munkaadója és magyar munkavállalója jogvitájában kellene a két jogrendszer közötti távolságot áthidalni, vagy amikor egy cég elvállal egy szoftverkészítést és ahhoz az interneten nyílt forráskóddal toboroz alvállalkozókat, akkor az elkészült szoftverrel kapcsolatban nehezen kezelhető kérdések merülnek fel az adózás, a szerzői jog vagy éppen a szavatosság terén, amelyek egyaránt érinthetik a fővállalkozót, az alvállalkozót és a vásárlót.

A szakember kiemelte: átalakulnak és esetenként nem szerveződnek újjá a hagyományos jogi fogalmak, intézmények, és ez a bíróknak nagy problémákat okozhat a jogalkalmazás során. Például amikor egyes hatóságok valósággal “feloldódnak” a neten, akkor a megszűnésükkor teljesen kétségessé válik a jogutódlásuk, azaz, hogy a jogaikat és a kötelességeiket milyen más szervezet viszi tovább. Az új közigazgatási perrendtartás bizonyos esetekben egyenesen a bíró feladatává teszi, hogy a jogsérelmet szenvedett félnek alperest találjon, akivel szemben felperesként megkísérelheti a jogérvényesítést – közölte Gyekiczky Tamás.

Szólt arról, hogy míg az informatikai rendszerek ma többnyire globálisan szerveződnek és működnek, addig a jogrendszerek az államhatárokhoz illetve a különféle államközi egyezményekhez és nemzetközi jogi jogalanyokhoz igazodnak, így gyakran nem képesek megragadni a globális informatikai térben keletkező, megszűnő vagy anonimmá váló jogviszonyokat, érvényesíteni a jogi felelősséget. A jogalkalmazás egyik fontos része, mikor a jogalkalmazó az elé kerülő konkrét esetet megfelelteti egy arra vonatkozó jogszabállyal. Az informatikai, elektronikus tér tipikusan olyan terület, ahol a robbanásszerű technológiai fejlődés gyorsan változó konfliktushelyzeteket idéz elő, amelyeket a jogalkotás nem tud követni, ezért egyre nagyobb szerepe lesz az általános tájékozottságnak, értékrendnek, kultúrának.

Az előadássorozat célja, hogy a jog és a informatika határterületein felbukkanó jogvitákat tárgyaló bíróknak legyen mihez nyúlniuk, és az új jogszabályok véleményezésében el tudjanak indulni – mondta Gyekiczky Tamás.”

Forrás:
A jogalkotás nem tudja követni a technológiai fejlődést; SG.hu/MTI; 2017. március 19.

Kategória: jog, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Magyarországi vezérigazgatók: némileg háttérbe szorulnak a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is a közeljövőben

„A magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben, a magyar és a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban viszont kevésbé optimisták. A célpiacokat tekintve az Egyesült Államok és Kína szerepe felértékelődött, első helyen azonban továbbra is Németország áll. A megkérdezett döntéshozók az innovációban és a humánerőforrás fejlesztésében látják a legnagyobb potenciált. Kilátásaikat és fejlesztési terveiket azonban beárnyékolja az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiány. Az idei felmérés során a vállalatvezetők 92%-a mondta, hogy ezt tartja növekedése legnagyobb korlátjának.
A PwC Magyarország munkatársai hatodik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ).

A felmérés során a vállalatvezetők arra is választ adtak, hogy mely területeken terveznek fejlesztéseket véghezvinni versenyképességük növelése érdekében. Magyarországon és világszerte is a folyamatos innováció és a humánerőforrás fejlesztése tűnik a jövő kulcsának, a digitális és technológiai képességek szintén fókuszba kerültek (3. ábra). A hazai válaszadók közül az innováció fontosságát leginkább a pénzügyi és az autóipari vállalatok vezetői emelték ki, míg a humánerőforrás fejlesztésének jelentőségét a kiskereskedelemben illetve a technológiai és távközlési területen hangsúlyozták az átlagosnál nagyobb arányban.

A kutatás során arról is beszélgettünk a vezérigazgatókkal, hogy ma, amikor minden korábbinál jobban tartanak a szakemberhiánytól, milyen készségekkel rendelkező munkatársakat keresnek. A vezetők szerint a problémamegoldás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség a legfontosabb készségek – ez igaz globálisan és Magyarországon is (5. ábra).

„Azt látjuk, hogy a szakmai hozzáértésen felül kiemelten fontos tulajdonságok a gépek által nem helyettesíthető készségek, amelyek ma még nehezen mérhetőek. Azok viszont, amelyeket a technológia kiválthat a közeljövőben, némileg háttérbe szorulnak, így például a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is. A magyarországi döntéshozók arról is beszámoltak, hogy a legnagyobb nehézséget a vezetői készségekkel rendelkező, illetve a kreativitásban és az innovációban erős munkatársak megtalálása okozza” – tette hozzá Mekler Anita.

Az elmúlt évek gyors technológiai fejlődését látva a hazai vállalatvezetők sokkal jelentősebb hatásra számítanak a jövőben a technológiaváltozás terén, mint például három évvel ezelőtt, amikor a megkérdezettek 62%-a kalkulált azzal, hogy a technológia a jövőben hatással lesz a versenyre. Ma már gyakorlatilag nincs olyan vezető, aki szerint az iparági és az üzletmenetet érintő átalakulások jelentős részénél ne lenne szerepe a technológiának a következő években. Jelenlegi prognózisuk alapján a digitalizáció a közlekedést, a kommunikációt és az autóipart fogja leginkább átalakítani. Személyes attitűdjük is változóban van: saját magukra úgy tekintenek, mint akik jó digitális készségekkel rendelkeznek, ami tetten érhető a médiafogyasztási szokásaikban is. A „digitális bennszülöttektől” eltérően azonban csak kisebb részük aktív felhasználója például a közösségi médiának vagy vásárol online.

Az elmúlt évek technológiai és biztonsági problémáit tapasztalva a vezérigazgatók úgy gondolják, hogy több tényező is csökkenti majd az érintettek bizalmát a saját iparágukban a következő időszakban. Ilyenek például: az informatikai szolgáltatások zavara vagy kiesése; az üzleti információkat érintő kibertámadások és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megsértése is (6. ábra). Felsorakoztak a bizalomvesztési elemek közé a közösségi média használatából eredő kockázatok is…”

Forrás:
Digitalizáció és szakemberhiány: nincs vezérigazgató, aki ezektől ne tartana ma; PricewaterhouseCoopers (PwC); 2017. március 9.
A cikkben hivatkozott ábrák megtekinthetők a fenti webcímen.

Kategória: gazdaság, informatika, társadalom, technika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Magyarországon ma mindössze 300 olyan önkormányzat van, amely ki tud jönni a beszedett adókból

„Magyarországon ma mindössze 300 olyan önkormányzat van, amely ki tud jönni a beszedett adókból, 2600 település szinte csak az állami támogatásokból tengődik. Nagyjából 250 milliárd forint hiányzik a rendszerből.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke volt a vendége az ATV Startnak hétfőn. A műsorban elmondta, hogy az önkormányzatok működési támogatása 670 milliárd forint a költségvetésen keresztül, az önkormányzatok éves szinten 2,5 ezer milliárd forintot költenek.

Magyarországon csupán 300 olyan önkormányzat van, amely elég adót tud beszedni ahhoz, hogy abból éljen. Schmidt Jenő megfogalmazása szerint ezek az „önkormányzó-képes” önkormányzatok. Egy település akkor „önkormányzó-képes”, ha tud dönteni a saját bevételeiről, és a mozgástere meghaladja a költségvetésének a 10 százalékát.

Ezzel szemben 2600 településen olyan minimális az adóbevétel, ezek szinte csak az állami támogatásból gazdálkodnak, így nem tudják felvenni a versenyt a nagyobb városokkal. Ez azt jelenti, hogy a hazai önkormányzatok 90 százaléka hónapról-hónapra él.

Hiányzik 250 milliárd
Ezen településen önkormányzási képessége gyakorlatilag a nullához konvergál, hiszen az állami támogatásokat célzottan kapják – például közvilágításra –, az összegekkel pedig kőkeményen el kell számolniuk. Schmidt Jenő a műsorban elmondta: körülbelül 250 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy minden magyarországi önkormányzat talpra tudjon állni.

Idén egyébként 11 milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a működéshiányos vagy működésképtelen önkormányzatok. Ez a támogatás a működéséhez kapcsolódó kifizetetlen számlák kiegyenlítésére használható fel, három hónapon belül. „Vélhetően ez a 11 milliárd forint elég lesz” – mondta az ATV-ben Schmidt Jenő.

Hozzátette, hogy a pályázati kiírás másik része 7 milliárd forint, ami fejlesztésre fordítható. Épületek, létesítmények felújítására, karbantartására lehet pályázni, három területen: az első az önkormányzati intézményekre – bölcsődék, óvodák, orvosi rendelők, közösségi kormányzati hivatalok, ettől az évtől a fogorvosi rendelők is – vonatkozik, a második belterületi utakra, a harmadik iskolai, óvodai tömegsport-létesítményekre. A TÖOSZ elnöke elmondta, hogy tavaly nagyjából 2300 település pályázott útfelújításra, az erre a területre eső 2,5 milliárd forintból legfeljebb 100 önkormányzatnak jut az összegből. ”

Forrás:
Az önkormányzatok 90 százaléka életképtelen; ATV; 2017. március 14.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Új megközelítés: taktikusan kialakítani a nyíltadat-politikai elkötelezettséget

„A nyílt kormányzati megoldásokat támogató Sunlight Foundation saját oldalán mutatta be újszerű megközelítését a nyílt adatok hasznosításával kapcsolatban. Modelljének a „Tactical Data Engagement” nevet adta, amit nem könnyű magyarra fordítani. A szó szerinti „Taktikus Adatelkötelezettség” magyarul sután hangzik, így inkább körülírjuk: olyan taktika megválasztása, ami a közigazgatás és annak külső partnerei részéről egyaránt elkötelezettséget vált ki az adatfelhasználásban és az erre épülő együttműködésben. A dokumentumot Google Doc formátumban, szerkeszthető formában is közreadták, lehetővé téve annak továbbfejlesztését.

Amint arra a szerzők is rámutatnak, a nyílt adatok hasznosítása jóval túlmutat azon, hogy a kormányzati szervek vagy önkormányzatok szabadon elérhetővé teszik a közadatok széles körét. A teljes potenciált akkor használhatjuk ki, ha az érdekelteket hozzásegítjük ahhoz, hogy a felhasználással hatást gyakoroljanak a közösségre. A Tactical Data Engagement célja éppen az, hogy „összekösse a pontokat” a nyílt adatok, az érdekeltek és az együttműködésen alapuló akciók között.

Az Egyesült Államokban 2006 óta mintegy 60 városban vezettek be reformokat a nyílt adatok felhasználására. A gyorsuló ütemet jelzi, hogy ennek harmada a múlt évben történt. A motiváció minden esetben annak hangsúlyozása volt, hogy ezzel új típusú kapcsolatot alakítanak ki az államigazgatás és az emberek között, az együttműködés új lehetőségeit alakítva ki. Ennek ha nem is elégséges, de mindenképpen szükséges feltétele az az informatikai infrastruktúrafejlesztés, amivel nyílt adat portálokat hoznak létre, és az, hogy ezeken a felületeken egyre több közadatot tesznek elérhetővé proaktív módon is. A technológiai újítások a jogi környezet megújításához is hozzájárulnak. Ezek a fejlesztések azonban önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy az együttműködésben rejlő energiákat is felszabadítsuk, ami pedig az egyszerű adatmegosztásnál jóval nagyobb hatást gyakorolna a közösségre.

A Sunlight, amely eddig is mintegy 50 városnak segített a nyílt adatokra épülő modellek meghonosításában, új megközelítésével is támogatja a városok vezetését a továbbfejlesztésben, jelentős ihletet merítve a várostervezési gyakorlatból, az emberközpontú tervezésből és nyílt adatokkal kapcsolatos esettanulmányokból.

A most megjelentetett dokumentumban a Tactical Data Engagement alkalmazását olyan példákon keresztül mutatják be, mint az élelmiszerbiztonság (egy adott megyében az ott élő emberek segítségével osztályozzák a látogatott éttermeket, az étkezéssel kapcsolatos betegségek elkerülése érdekében), a lakhatási körülmények javítása, a közösségi rendfenntartás, a közösségi közlekedés jobb kihasználása vagy éppen a serdülőkori szexuális egészség és biztonság erősítése.

A Tactical Data Engagement abból indul ki, hogy a helyben élők a legjobb értői annak, hogyan lehet közvetlen környezetüket élhetőbbé tenni. Ennek kiaknázása érdekében szükséges a városvezetés együttműködése olyan külső szereplőkkel, mint a helyi egyetemek, a közösségi szószólók, a civil szektor informatikusai és az egyszerű helyi lakosok. Az ilyen módon megerősített adatvezérelt döntéshozatal segít elérni a közösen kitűzött célokat, megerősítve a résztvevők elkötelezettségét, innovatív megoldásokkal segítve a szervezeti célok megvalósítását.

Forrás:
Connect open data to residents’ lives with our Tactical Data Engagement guide; Katya Abazajian, Stephen Larrick; Sunlight Foundation; 2017. március 15.
Tactical Data Engagement Guide (Beta); szerkeszthető Google dokumentum
Tactical Data Engagement Guide (Beta) (pdf)

Kategória: közigazgatás:külföldön, politikai informatika, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Előterjesztés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényről

„Véleményezési határidő: 2017. március 24. 14:0

Az észrevételeket a nandor.patkai@im.gov.hu és a peter.laszlo.salgo@im.gov.hu e-mail címekre várjuk.”

Forrás:
Előterjesztés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényről; Igazságügyi Minisztérium; 2017. március 16. (pdf)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1121/2017. (III. 17.) Korm. határozata a központi közigazgatási szervek által irattározott iratanyagok elhelyezéséről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a központi államigazgatási szervek iratanyagának hosszú távú megőrzését és tárolását elsősorban a PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám: 01-09-672257), illetve a Nemzeti Dokumentumkezelő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 01-10-047885) által nyújtott szolgáltatás igénybevételével kell megoldani;

2. felhívja a belügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – tegye meg az 1. pont szerinti szolgáltatás igénybevétele érdekében szükséges intézkedéseket és ennek keretében készítsen a Kormány részére előterjesztést, amelyben javaslatot tesz
a) azokra az ügykörökre, amelyekben a papíralapú iratok bevonhatóak a központi kötelező irattározás körébe,
b) a szükséges jogszabály-módosításokra és
c) a felmerülő költségek biztosítására.
Felelős:
belügyminiszter emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. április 30…”

Forrás:
A Kormány 1121/2017. (III. 17.) Korm. határozata a központi közigazgatási szervek által irattározott iratanyagok elhelyezéséről; Magyar Közlöny; 2017. évi 38. szám; 2017. március 17.; 1770. oldal (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Újra a régi ütemben duzzad a kórházak adóssága

„Úgy tűnik, újra a régi ütemben duzzad a kórházak adóssága, amely a februári, bő 3 milliárdos növekedés eredményeként megközelítette a 20 milliárd forintot – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A decemberi konszolidáció után, 2016 végén még 13 milliárdos állománnyal zártak az intézmények.

Februárban újabb 3 milliárd forinttal gyarapodott a kórházi adósságállomány, amely így csaknem 20 milliárd forintra duzzadt – tudta meg a Napi.hu.

A januári növekménnyel együtt két hónap alatt ez 6,5 milliárd forint többlet, 2016 decemberéhez viszonyítva. Ahhoz képest, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár 2017-re összesen plusz 20 milliárd forint növekményt várt, illetve január végén azt állította, hogy a havi növekmény 2,5 milliárd alá került, nem áll túl jól a számlák rendezése.

A növekedés ráadásul úgy következett be februárban, hogy az öt egyetem – Kaposvárt is beleértve – adóssága összességében 643 millió forinttal csökkent, úgy, hogy a Semmelweis Egyetemen 286 millióval nőtt a tartozás értéke a MÁK adatai szerint.

Az adósság növekedésében – szokás szerint – a Honvédkórház is élen járt, egy hónap alatt 240 millióval feljebb tornázva a számokat, stabilan őrizve ezzel az adóslista első helyét az 1,35 milliárd forintnyi adóssággal.

A nagy tartozás maguk előtt toló kórházak szokásosan a nagy ellátási területtel rendelkező nagy intézmények: az Egyesített Szent István Szent László kórház 931 millióval (277 milliós növekedés), a Péterfy Sándor utcai kórház 872 millióval tartozik (37 milliós növekedés).

Hétszázmillió forint fölötti az adóssága a Békés megyei központi kórháznak, a Szent János kórháznak és a Bajcsy-Zsilinszky kórháznak, ám míg az első kettőben ez az eredmény egy 205, illetve 177 milliós adóssággyarapodás következtében jött létre, a Bajcsyban 49 milliós csökkenéssel hozták ki a 700 milliót meghaladó egyenleget.

Tíz intézményben több mint 100 millió forinttal nőtt egy hónap alatt a tartozások értéke, két intézményben pedig a csökkenés volt több száz milliós, a Szegedi Tudományegyetemen egészen pontosan 519 millió forinttal, a Debreceni Egyetemen 361 millió forinttal apadt az adósságállomány.”

Forrás:
Elképesztő adatok a magyar kórházakról – Vége a kegyelmi állapotnak; Szepesi Anita; Napi.hu; 2017. március 17.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , | Hozzászólás most!