Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 24.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A személyre szabott diplomácia
A digitális diplomácia korai időszakában a külügyi szakemberek, gyakorló diplomaták egyszerű „lineáris kommunikációs” eszközként karolták fel a közösségi médiumokat: úgy vélték, általuk üzeneteket gyárthatnak és továbbíthatnak az online közönséghez éppen úgy, mint más, korábbi tájékoztatási csatornákon, a rádión vagy a televízión át.
Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi médiumok, egyetlen közeg („közvélemény”) helyett valójában zárt „visszhang kamrák” ezreit takarják. Ahhoz, hogy a diplomácia üzenetei eljussanak a felhasználókhoz, valahogyan át kell törni ezeknek a zárt mikroközösségeknek a burkát. Az IT fejleményei azonban lehetőségeket is kínálnak ehhez: ma már a közösségi csatornák, például a Twitter vagy a Facebook rendkívül fejlett algoritmusokat használnak arra, hogy az információáramlást a lehető legpontosabban az egyes egyéni felhasználók igényeihez, érdeklődéséhez, szokásaihoz, demográfiai-, pénzügyi adottságaihoz szabják. Ennek folytán a diplomáciai információk is nagymértékben személyre szabottan jeleníthetők meg.
Kérdés azonban az: a megfogalmazott üzenetek ilyen személyekre szabott továbbítása mellett ki kontrolálja a digitális diplomácia folyamatát? A kibocsátó külügyi apparátus – vagy az algoritmusokat fejlesztő és működtető Twitter, vagy Facebook?
The Personalization of Digital Diplomacy; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2017. október 21.

KATALÁN VÁLSÁG – NAPRÓL NAPRA
A 2017. évi Nagy Katalóniai Kiberháború
A katalán válság tovább forr. A múlt héten rövid áttekintésben mutattuk be a tartomány függetlenség párti erőinek digitális diplomáciai törekvéseit. A külvilág tájékoztatása továbbra is az erőfeszítések fókuszában áll – mindkét oldalon. Most az önállósodási mozgalomhoz kapcsolódó IT-tevékenységek külföldi visszhangját villantjuk fel. Sokatmondó a The Washington Post témába vágó cikkének címe is, amely egyenesen „kiberháborút” vizionál. A függetlenséget szorgalmazó erők jól áttekinthető internetes jelenlétet építettek ki, és figyelemre méltó nemzetközi tájékoztatási kampányba fogtak a Facebookon, Instagramon, de mindenekelőtt a Twitteren. Az elszakadás pártiak közvetlenül a népszavazáshoz kapcsolódóan is építettek a digitalizáció lehetőségeire: pl. könnyen használható alkalmazást fejlesztettek a szavazókörzetek azonosítására. A folyamatok eszkalálódásával a spanyol központi kormány is beszállt ebbe a „kiberháborúságba”. Bíróságok a népszavazáshoz bármi módon kapcsolódó webhelyek működésének beszüntetésére adtak utasítást, majd a spanyol rendőrség lecsapott a .cat doménnév üzemeltetőjére is. A központi kormányzat fellépése mellett a nem hivatalos szereplők is akciókba kezdtek a függetlenség párti digitális infrastruktúra megbénítására: egyrészt túlterheléses (DDoS) támadásokat indítottak egyes függetlenségpárti webhelyek ellen, illetve levélszemét támadásokkal igyekeztek megzavarni a katalóniai polgármesteri hivatalok e-mail szervereit. A függetlenség pártiak digitális diplomáciai erőfeszítése most arra irányul, hogy – a népszavazáshoz kapcsolódó rendőri brutalitás bemutatása mellett – felhívják a külföld figyelmét erre a háttérben zajló, de szinte már nyílt háborúra emlékeztető kiberkonfrontációra is.
The Great Catalonian Cyberwar of 2017; Christian Caryl; The Washington Post; 2017. október 18.

Ausztrália új Külkapcsolati Stratégiája: átfogó és összehangolt információ-politika
Ausztráliában felgyorsulni látszik a külügy digitalizációja. Nincs még egy éve sem, hogy az ausztrál Külgazdasági és Külügyminisztérium elfogadta első digitális média stratégiáját, most pedig egy szinttel feljebb lépett a szigetország kiberdiplomáciája. A hónap elején lépett életbe Ausztrália új Nemzetközi Információ-politikai Stratégiája. Ebben kitűzték a kereteit és főbb összetevőit egy átfogó és összehangolt cselekvési programnak, amellyel egy nyílt, szabad és biztonságos nemzetközi információs tér kialakításáért kívánnak együttműködni partnereikkel. A programdokumentum a következő fő fókuszterületeket jelöli ki:

  • a gazdasági növekedés és jólét lehetőségeinek maximális kiaknázása a digitális kereskedelem előmozdítása révén;
  • a kiberbűnözéshez kapcsolódó kockázati tényezők csökkentése;
  • a nemzetközi információs tér békéjének és stabilitásának előmozdítása.

Az erőfeszítések prioritási területeként a dokumentum az Indiai-óceán vidékét, valamint a Csendes-óceáni térséget jelöli meg; elsősorban itt kíván regionális vezető szerepet biztosítani az ausztrál diplomáciának a kibertér jövőbeli működési szablyainak alakításában. Az ambíciózus tervek támogatására jelentősen megnövelt forrásokkal ellátott, nemzetközi Informatikai Együttműködési Programot rendelnek a stratégiához, amely elsősorban a vállalati szektor bevonását tűzte ki célul.
A program végrehajtásáért a Külügyminisztériumon belül speciális nemzetközi információ-politikai nagykövet felel.
Australia’s International Engagement Strategy: Comprehensive and Coordinated Cyber Affairs; Tobias Feakin; DFAT blog; 2017. október 4.

Trend-elemzés. Kereskedelmi- és környezetvédelmi adat-történetek feltárása
A digitalizáció a nemzetközi kapcsolatokban, vagy akár a szűken vett diplomáciai munkában, korántsem korlátozódik ma már a külföldi célközönségekre irányuló elektronikus tájékoztatásra.
Az elmúlt időkben késhegyig menő vitákat váltott ki néhány óriási horderejű nemzetközi kereskedelmi megállapodás előkészítése és tárgyalása. Akár a Csendes-óceáni Partnerségről (TPP) legyen szó, vagy a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodásról (CETA), mind inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a kereskedelem és a környezetvédelem közötti összefüggések egyre átláthatatlanabbak, egyre ellentmondásosabbak. Következésképpen ma már a szakértők is egyre nehezebben képesek átlátni az egyes kereskedelmi megállapodások környezetvédelmi rendelkezéseit, illetve ezek fejlődését és módosulásait térben és időben (valamint eltérő tématerületenként).
A nemzetközi megállapodások végrehajtásának támogatására az adattudománnyal, és ezen belül is az adat vizualizációval foglalkozó szakértők bevonása minőségi előrelépést hozhat. Ezt célozta meg a Német Fejlesztési Intézet és a Kanadai Kutatási Alap közös projektje: első lépésben több ezer oldalnyi jogi szöveg kódolásával átfogó adatbázist hoztak létre, amely 688 különböző nemzetközi kereskedelmi megállapodás több száz környezetvédelmi záradékának adatait öleli fel. Az adatbázisban levő adatkészlet kiaknázására és megjelenítésére felhasználóbarát online adatvizualizációs eszközt fejlesztettek. A programgazdák azt remélik: a könnyen használható eszköz hasznára válhat újságíróknak, nemzetközi szervezetekben dolgozó szakértőknek, szakdiplomatáknak egyaránt¸ és így az egyre növekvő számú (és egymást sokszor átfedő) kereskedelmi egyezményekben levő környezetvédelmi rendelkezések nyomon követhetőkké, értelmezhetőkké, számon kérhetőkké válnak majd.
Trend analytics. Exploring data stories on trade and the environment; Clara Brandi; Data Driven Journalism; 2017. október 12.

A Kínai Nagy Szakadék. Kína közösségi média ökoszisztémája és a külvilág
A digitális diplomácia legfontosabb, és mindenképpen legáltalánosabb terepe napjainkban a külföldi célközönségekkel folytatott (instant, és mind inkább testreszabott) párbeszéd. Preferált eszközei a közösségi média közkedvelt alkalmazásai és csatornái. Ugyanakkor nincs külügyi szakértő, aki kétségbe vonná: Kína ma az egyik legérdekesebb és legfontosabb szereplője és egyben alanya a digitalizációval megtáltosított közdiplomáciának. Azaz: csak lenne! A nyugati világban népszerű, sőt generációk számára egyenesen nélkülözhetetlen közösségi média és egyéb alkalmazások – Facebook, Twitter, Google Maps, Gmail, Instagram, Snapchat, Youtube, Dropbox,Pinterest, hogy csak a legfontosabbakat említsük – Kínába érve egyszerűen nem működnek! Természetesen a kínai netezők saját közösségi platformok sokaságát használják: ott van a WeChat, a Weibo és a QQ, és általánosságban elmondható, hogy minden célra legalább három alternatívából választhatnak. Tehát: nem a hiány okoz gondot.
Gyakorlatilag két különálló közösségi média ökoszisztéma létezik egymás mellett: a kínai, meg az azon kívüli világé. A probléma nyilvánvaló. A digitalizált, mobil alapú, mind inkább a közösségi médiumokban „élő” világban a közösségi platformok fontos információforrást jelentenek: naprakészen tájékoztathatják más országok külpolitikai szakembereit, külügyi döntéshozóit egy-egy társadalom állapotáról. Másrészt a digitalizált diplomácia maga is aktív párbeszédet, befolyásolást, tájékoztatást folyatathat a leghatékonyabb elérést biztosító közösségi csatornákon. Itt azonban jelenleg digitális szakadék tátong. Már pedig Kínát nem lehet figyelmen kívül hagyni; a szakértőknek sürgősen dolgozniuk kell áthidaló megoldásokon.
The Gap. China’s social media versus the Rest of the World; Belgrade Initiative 4 Digital Public Diplomacy; 2017. október 17.

SZAKMAI MŰHELYEK – A washingtoni Olasz nagykövetség digitális projektjei
Miközben fejletlennek aligha nevezhető, mégsem tartjuk számon Olaszországot az IT-világ igazi nagyhatalmai között. Rosszul tesszük! Legalábbis a külkapcsolatok terén. Az Olasz Köztársaság ugyanis évek óta már a digitális diplomácia legfontosabb úttörői közé tartozik. Fejlesztésekben gazdag, újszerű, ugyanakkor divatos sallangoktól többnyire mentes, tehát valóban használható elektronikus közdiplomáciai eszköztára jelenleg alapvetően az Egyesült Államok közönségére koncentrálódik. A követség közösségi média felületeit egy könnyen áttekinthető webes csomópontban („centráléban”) összpontosították: a képviselet Twitter-fiókja, Facbook oldala és Youtube csatornája mellett innét érhető el az amerikai konzuli hálózat, de az otthoni Külügyminisztérium néhány fontosabb képviselőjének közösségi média csatornája is.
A követség digitális részlege – a fentebb említett, ma már a diplomáciai életben is szokványosnak számító közösségi média jelenlét mellett – néhány figyelemre méltó projektet is elindított az utóbbi években. Élőben közvetített interaktív panelbeszélgetésekkel az elsők között jelentkeztek, még 2012-ben. Az olasz kultúra vonzerejére alapozva, és persze az Amerikában élő nagyszámú olasz leszármazott kulturális gyökereit is szem előtt tartva, Italy in US.org néven önálló kulturális portált hoztak létre, kettős fókusszal: egyrészt az USÁ-ban élő olasz (vagy olasz kötődésű) diaszpóra kulturális gyökereinek ápolására, bemutatására törekszenek; másrészt Olaszország gazdag kultúráját igyekeznek közvetíteni nem csupán az olasz-amerikaiak számára. Italy4kids néven pedig külön webes felület célozza meg az iskolás korosztályokat; ez – a korcsoportok adottságaihoz igazodva- részben gamifikált eszközökkel igyekszik körükben népszerűsíteni az olasz nyelvet és kultúrát.
Digital Diplomacy at the Italian Embassy in Washington DC

Kategória: Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politikai informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A londoni önkormányzati közlekedési vállalat adatainak szabadon felhasználható, nyílt adattá tétele évente kb. 130 millió fonttal teszi gazdagabbá Londont

„A GovLab a londoni közösségi közlekedés működtetéséért felelős önkormányzati szervezet, a „Transport for London” (TfL) nyitott adatgazdálkodását elemző Deloitte-kutatás eredményét a TfL honlapján ismertető beszámolót szemlézi. A kutatási jelentés szerint az ingyenes, pontos és valósidejű nyílt adatok évente 130 millió font többletbevételt és megtakarítást generálnak. Az elérhetővé tett, 80-nál is több adatforrás mintegy 13 ezer fejlesztő számára vált közkinccsé. A TfL a nyílt adatokra épülő fejlesztéseken keresztül javítja az utazási minőséget, időt takarít meg az embereknek, támogatja az innovációt és munkahelyeket teremt.

Az adatbázisok első nagy csoportját – menetrendek, üzemállapot és üzemzavar információk – lassan 10 éve tette szabadon elérhetővé a TfL, nyitott formátumban, szabadon hozzáférhetőként mindenki számára, ami lehetővé tette a fejlesztőknek és üzleti partnereknek új termékek és szolgáltatások piacra dobását. Amatőr és professzionális fejlesztők, start-up cégek és globális innovátorok egyaránt beszállt az új termékek fejlesztésébe, aminek köszönhetően több, mint 600 alkalmazás áll immár rendelkezésre. A TfL adataiból táplálkozó alkalmazásokat a londoniak 42%-a használja.

A jelentés szerint a TfL adataira épülő szolgáltatások a következő előnyöket biztosítják:

  • Időmegtakarítás az utasoknak, az utazások jobb megtervezésével.
  • Jobb információk biztosítása az utazások tervezéséhez és a könnyebb utazáshoz, ami több utazást generál a TfL járművein, évente 20 millió font többletbevételt teremtve.
  • Üzleti lehetőségek teremtése harmadik félnek, a TfL nyílt adatainak kereskedelmi célú hasznosítására, ami – mivel többnyire londoni székhelyű cégek veszik igénybe – a város bruttó hozzáadott értékét évente 12-15 millió fonttal bővíti.
  • A nagy adathasznosító platformok, amelyek a közlekedési közadatokat szabadon hasznosítják, tevékenységük során új adatok tömegét hozzák létre, amelyek a londoni közigazgatás számára új információkat és pénzben kifejezhető értéket hoznak .

Jeni Tennison, az Open Data Institute vezérigazgatója szerint a nyílt adatgazdálkodás az Európai Unió útjain 629 millió óra megtakarítást jelentene évente a felesleges várakozási idők kiküszöbölésével, az energiafelhasználást pedig 16%-kal csökkentené. A TfL gyakorlatát értékelő kutatás annak részletes bemutatását jelenti, hogy miképpen lehet a valós idejű nyílt adatokkal egyidejűleg utasidőt megtakarítani, innovációt támogatni és javítani a szolgáltatások színvonalát.”

Forrás:
TfL’s free open data boosts London’s economy; Transport for London; 2017. október 11.
Assessing the value of TfL’s open data and digital partnerships; Deloitte; 2017. október 11. (pdf) (a hivatkozott tanulmány)
Open data policy; Transport for London
Open data users; Transport for London – a londoni közlekedési szervezet átfogó információi a saját nyílt, közlekedési adatairól
TfL Digital blog; Transport for London – a londoni közlekedési szervezet blogja. amelyet a nyílt adatokra épülő hasznosításnak szentelnek

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Csökkent Magyarország teljesítménye a nyílt adatok területén – Jó Állam Jelentés 2017, Hatékony közigazgatás hatásterület

„Nyílt adatoknak vagy nyílt hozzáférésű adatoknak (open data) nevezzük azokat az információkat, amelyeket bárki szabadon megismerhet, felhasználhat vagy újrahasznosíthat. Ez a definíció szűkíthető a kizárólag a közigazgatást érintő információkra, de érthető olyan, a kormányzást érintő adatokra is, amelyeket a közigazgatás gyűjt vagy publikál. A nyílt adatok hozzájárulnak egy ország politikai, szociális és gazdasági fenntarthatóságának biztosításához is. Az utóbbi években publikált számos tanulmány hangsúlyozta a nyílt adatok fontosságát a gazdasági növekedés, az innováció, a termékek és szolgáltatások fejlesztése szempontjából. Ezek az előnyök nem korlátozódnak csupán a magánszektorra, maga a közigazgatás működése is haté-konyabbá válik a már meglévő adatok jobb felhasználásával. Ehhez az adatoknak hozzáférhetőnek és újrafelhasználhatónak kell lenniük.

Az Európai Bizottság 2015-től vizsgálja az EU 28 országát és Norvégiát, Svájcot, Liechtensteint a nyílt adatok szerinti érettség, felkészültség alapján, aminek eredményét az Európai Adatportálon teszi közzé. A mérés országonként két mutatóra épül: 1) a nyílt hozzáférésű adatok elérhetősége és 2) a közadatkereső portál fejlettsége. Az előbbi mutató azt méri, hogy az országok milyen szintű nyílt adatkezelési politikával és előírásokkal rendelkeznek, illetve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló PSI-irányelv átültetésében hogyan teljesítenek; emellett értékelik a nyílt adatok felhasználását és a nyílt adatok politikai, társadalmi és gazdasági hatását. Az utóbbi mutató funkcionalitás alapján méri a portál használhatóságát, az adatok újrafelhasználhatóságát, elérhetőségét, valamint terjesztését. Az egyes mutatókhoz rendelt alindikátorokat 41+13 elemű kérdéslista alapján pontozzák, mely pontok maximálisan elérhető értékéhez viszonyított százalékos arány adja a mutatók értékét.

A jelentés eddig kétszer jelent meg, a legfrissebb adatok a 2016. szeptemberi állapotot mutatják. Eszerint Magyarország teljesítménye a nyílt adatok szerinti érettségben a nemzetközi trendekkel ellentétesen alakult: a 2015-ös 50%-os értékhez képest 2016-ra a megszerezhető pontok 43%-át érte el, ami elmarad a vizsgált országok 57%-os átlagától.

Magyarország esetében eredményként értékelik, hogy megtörtént a PSI-irányelv módosításának átültetése, valamint elkészült a nemzeti adatpolitikáról szóló „fehér könyv”, ugyanakkor a gyakorlati megvalósítás mind a nyílt adatok védelme, mind az újrahasznosítás elősegítése terén elmarad a kívánatostól. Az Európai Bizottság a vizsgált országokat az eredményeik alapján négy kategóriába sorolta: kezdők, követők, gyors felzárkózók és vezetők. 2016-ban Magyarország a követő csoportba került, eszerint sikeresen kidolgozott közadat-politika és fejlettebb portálszolgáltatások jellemzik, ugyanakkor az adatok szabad felhasználása korlátozott, ami az adatkészletek nyilvános használatát és az újrafelhasználás lehetőségét akadályozza.”

Forrás:
Jó Állam Jelentés 2017; Kaiser Tamás (szerk.); Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó; H.3.3. Nyílt hozzáférésű adatok szerinti érettség; 2017. október; 159. oldal (letölthető pdf-ben)

Kategória: gazdaság, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az NFM kiterjeszti az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogramot

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 480 települést von be a program folytatásába, így novembertől országszerte ötezer 65 év feletti, többségében egyedül élő szépkorú sajátíthatja el az infokommunikációs eszközök használatát.
Az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram sikerét követően a kormány idén februárban döntött annak kiterjesztéséről. Az NFM a „Segítő Kezek” Nonprofit Kft-vel közösen ötezer idős ember életminőségét javítja azzal, hogy digitális eszközökhöz juttatja őket. A program 2018. augusztus végéig 1,2 milliárd forint hazai forrásból valósul meg.

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: „Minden magyar ember nyertese lesz a digitalizációnak, ezért a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenkire gondolnunk kell. A kormány döntése értelmében 480 hátrányos helyzetű településre terjesztjük ki a programot, melyben idén novembertől 5000 számítógépet, internet-szolgáltatást és az alapfokú digitális kompetenciák elsajátításához szükséges oktatást biztosítunk ingyenesen a résztvevő, otthonukat elhagyni képtelen idősek számára.”

Jeneiné Rubovszky Csilla, a programért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: „A három településen megvalósított modellprogramban résztvevő 45 idős ember tapasztalatai egyértelműen kedvezőek. A XXI. századi eszközök az életminőség javítása mellett két esetben is életet tudtak menteni. Az egészségromlás akadályozása, a biztonságérzet növelése és a magány enyhítése mellett hasznosan járulnak hozzá a gondozó családtagok munkahelymegőrzéséhez és a családon belüli kommunikáció erősítéséhez is.”

A kormány 2017. szeptember 26-án elfogadta a Digitalizáció az Aktív Idősekért Programot, amely 2018 végéig további 100 ezer, az otthonát elhagyni képes, aktív idős ember számára biztosít ingyenes oktatást az infokommunikációs eszközök használatára.”

Forrás:
Az NFM kiterjeszti az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogramot; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. október 20.

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:magyar, társadalom | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Szupergyors internetet és teljes wifi lefedettséget kapnak az iskolák

„Megkezdődik a digitális oktatásfejlesztés: a kormány döntésének köszönhetően 2019 végig 4000 állami általános és középiskola, valamint szakképző intézmény kap szupergyors internetet és teljes wifi lefedettséget. A beruházás 31 milliárd forintból valósul meg.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a programról szóló sajtótájékoztatón elmondta: „A digitális átalakulásra való felkészülés az iskolákban kezdődik, a fejlesztés közvetlenül 1,2 millió diákot és 126 ezer oktatót érint. A kormány célja, hogy olyan tudású diákok kerüljenek ki az iskolákból, akik révén biztosítható Magyarország versenyképessége egy újfajta, digitalizált iparral, mezőgazdasággal, kereskedelemmel működő világban.”

Az 500 fő alatti iskolákban legalább 100 Mbit, az 500 fő feletti iskolákban legalább 1 Gigabites sávszélesség lesz elérhető. Ezen túlmenően a program keretében az állami iskolák valamennyi tantermében és iskolai közösségi tereiben wifi hálózat épül ki. A megújult, korszerű rendszer fenntartására, valamint a kiberbiztonságra éves szinten a korábbi összeg nyolcszorosát, mintegy 10,5 milliárd forintot fordít majd a kormány.

Az egyházi fenntartású iskolák esetében két ütemben történik a fejlesztés, amelynek első ütemében 2019 végéig Budapesten és Pest megyében 148 iskola kap wifi hozzáférést.

Solymár Károly Balázs, a tárca infokommunikációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: „A beruházás az NFM irányítása mellett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködésével, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség végrehajtásával valósul meg. A fejlesztések tartalmazni fogják a legkorszerűbb központi wifi menedzsment eszközöket, így a hálózat védett lesz az informatikai támadásokkal és a káros tartalmakkal szemben.””

Forrás:
Szupergyors internetet és teljes wifi lefedettséget kapnak az iskolák; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. október 16.

Kategória: hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, művelődés, társadalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

EESZT: lesznek bajok?

„A 24.hu szerint egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem fog zökkenőmentesen működni novembertől az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak azt mondta, nem lát esélyt arra, hogy november elsejével üzemszerűen és országosan működni kezdjen az EESZT. Dr. Selmeczi Kamill úgy látja, nem az egészségügyi dolgozók részéről van gond, a késedelem központi eredetű.

Az orvos elmondta, 70 ezer szolgáltató jelentkezett már be és indította el a csatlakozási kérelmét az EESZT rendszeréhez az eKapu honlapon, de sokuknak még várniuk kell az engedélyeztetésre. Ráadásul a csatlakozási procedúra elég bonyolult, sok orvosnak segítségre van szüksége hozzá. A csatlakozásnak két feltétele van: az e-személyi kiváltása (ami ingyenes és az egészségügyi dolgozóknak – állítólag – soron kívüli ügyintézést biztosítanak az okmányirodák), illetve egy, az EESZT rendszer működésének alapos ismeretéről szóló vizsga. Utóbbival még az elnök is adós, de úgy hallotta, az online tudáspróba fél óránál nem vesz többet el az elfoglalt orvosok életéből.

Sokan azt gondolnák, hogy a rendelők jelentős részének nincs megfelelő informatikai felszereltsége ahhoz, hogy egy ekkora rendszerrel elboldoguljon. Márpedig Selmeczi Kamill szerint a háziorvosok jelenleg is olyan szoftverrel dolgoznak, amivel rá tudnak csatlakozni a most működő rendszerre, akár még régebbi típusú számítógéppel is. Eleve folyamatos adatszolgáltatói kötelességük van a biztosító felé. Szerinte a gondot a szélessávú internet esetleges hiánya jelentheti, főképp a kisebb településen. Ezt a problémát eléggé nagyvonalúan kezeli az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és a minisztérium is – tette hozzá.

Az azonban megnyugtató az elnök szerint, hogy 2019-ig még marad a papír alapú receptkiadás, mert bármilyen probléma is adódik november 1-je után, ez biztosítja a folyamatos ellátást.

Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapítója azt mondta, az átlagos informatikai tudással rendelkező kollégáinak is nagy nehézséget fog okozni a rendszerhez való csatlakozás, ezért ésszerűnek tartanák a csatlakozási határidő kitolását.

Egy másik, névtelenséget kérő orvos arról panaszkodott a 24.hu-nak, hogy csak hosszas küzdelmek után sikerült csatlakoznia az EESZT-hez, pedig hetekig intenzíven foglalkozott vele. Hússzor kellett nekifutni a tanúsítvány letöltésének, mire végre sikerült. Az EESZT-hez való csatlakozásról harminc oldalas kezelési útmutatót kaptak, de a dokumentum nem jelentett túl nagy segítséget. Csak a lényeg nincs beleírva, azonosítók, mi mit jelent, mit kell használni. Az sincs benne, hogyan kell felvenni a helyettes orvosokat.”

Forrás:
EESZT: lesznek bajok?; MedicalOnline; 2017. október 20.

Kategória: egészségügy, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Modern és okos város lesz Kaposvár – Infotér 2017

„Minden egyes fejlesztés célja, hogy a városlakók egyre jobban és komfortosabban éljenek. Arról nem is beszélve, hogy több beruházással spórol is a megyeszékhely.

“Az okosításnak nem lehet más célja, mint hogy a lakosság komfortosabban érezze magát, szeressenek a városban lakni, szeressenek Kaposváron élni” – emelte ki Szita Károly polgármester Balatonfüreden, a 8. INFOTÉR Konferencián. “Kaposvár olyan okos megoldásokat alkalmaz a jövőben, amelyek segítségével okos várossá tud válni. Ennek egyik legfőbb célkitűzése az, hogy 2050-re a város teljesen energiafüggetlen, vagyis energetikailag önellátó településsé váljon.”

“Lecseréltük a teljes buszflottánkat, Kaposváron 40 darab CNG hajtású busz van, amelyek közvetetten a Kaposvári Cukorgyár által termelt biogázzal működnek. Fejlesztettük a közvilágítást, a kandelábereink több, mint fele már LED-es égővel működik, méghozzá úgy, hogy szabályozhatóvá tettük a fényerejüket. Ezzel eddig több, mint 30 százalékos megtakarítást érhettünk el, a célunk az, hogy a Németh István Program keretein belül az összes lámpánkat ilyen technológiával működjön majd. Az energiapazarló épületeinket utólag épületfelügyeleti rendszerrel látjuk el – amely lényegében egy számítógép, ami felügyeli a fogyasztókat és az energia felhasználását – , ezzel szintén jelentős összegeket tudunk megtakarítani. Öt nagyvárossal együtt dolgozunk az energiatárolás egy olyan megvalósításán, amelynél mi magunk szabályozhatjuk és irányíthatjuk a tárolást és felhasználást egyaránt. Bővítjük a távhőhálózatunkat, a szolgáltatást energiellátását pedig megújuló energiából fogjuk biztosítani, így nem csupán az energiahatékonyságunkat növeljük, de az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkentjük. Nem csak arra törekszünk, hogy mi óvjuk a környezetünket és használjuk a modern, környezetbarát technológiákat, hanem ezek térnyerését a lakosság körében is támogatjuk. És az egyik legfontosabb, hogy már óvodás korban elkezdjük a környezettudatos életmódra való nevelést, amelynek fontosságára például klímanapokkal is felhívjuk a kaposvári gyermekek figyelmét.” – mondta el Szita Károly a Modern város – okos épületek elnevezésű kerekasztal beszélgetésen.”

Forrás:
Modern és okos város lesz Kaposvár; KaposPont; 2017. október 20.

Kategória: energia, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer – Infotér 2017

„A csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény közül már 8712-en vannak jelen az EESZT rendszerben.

A magyar e-egészségügy fejlesztésével a biztonság, a hatékonyság és a kényelem területén kell előrelépést elérni – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára kedden Balatonfüreden, az eHealth e-egészségügyi konferencián.
Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte: évtizedes lemaradást pótol az e-egészségügyi rendszer, az egészségügyi elektronikus szolgáltatási tér (EESZT) fejlesztése által a betegek adatai és azok kezelése is nagyobb biztonságba kerül.

Az EESZT az első olyan rendszer lesz Magyarországon, amely 5-ös biztonsági szintű – mondta, hozzátéve: minden hozzáférést naplóz a rendszer, és a beteg látja, ki fért hozzá az adataihoz.

Az államtitkár szerint az e-egészségügyi rendszer az életmentést is szolgálhatja, például ha egy az állapota miatt kommunikációra képtelen beteg kórelőzményeit láthatja a kezelőorvos. Az új rendszer a betegeknek is könnyebbséget jelent, hiszen a leleteikért nem kell visszamenniük a járóbeteg-szakrendelésre, laboratóriumba, mert a háziorvos vagy a kezelőorvos eléri ezeket a dokumentumokat EESZT rendszerében.

Az államtitkár prezentációjában rámutatott: a november elsejéig csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény közül már 8712-en vannak jelen az EESZT rendszerben az október 12-i állapot szerint, ez 91,2 százalékos részvételt jelent. A legjobban az intézmények állnak, közülük 348 (94 százalék) csatlakozott, mellettük 2981 gyógyszertár (93,3 százalék) és 5383 háziorvos (86,2 százalék) tagja már az EESZT rendszerének. Ónodi-Szűcs Zoltán azt is elmondta, eddig közel 70 ezer e-receptet váltottak már ki Magyarországon.

Az EESZT-hez idén november elsejéig minden adatszolgáltatásra kötelezett közfinanszírozott egészségügyi ellátó és a gyógyszertárak számára kötelező a csatlakozás, a következő egy éven belül pedig minden a magánszférában működő egészségügyi szolgáltató és az Országos Mentőszolgálat is a rendszer része lesz.

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztosa előadásában alapvető célnak nevezte, hogy a sürgősségi ellátás terén világos struktúra alakuljon ki a fővárosban. A tervezett három térség élén egy-egy a legsúlyosabb esetek ellátására képes centrum áll, ehhez csatlakoznak a társkórházak, valamint a speciális szaktudással vagy rehabilitációs kapacitással rendelkező intézmények.

A miniszteri biztos arról is beszélt: a rendelkezésre álló mintegy 21 milliárd forintos orvostechnológiai források csaknem egyhatodát információtechnológiai fejlesztésekre fordítják majd.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese szerint nagy kihívás lépést tartani az infokommunikációs fejlesztésekkel. A kórházszövetség olyan kezdeményezések élére kíván állni, amelyek elősegítik a hiteles orvos-beteg kommunikációt – emelte ki.

Máté Attila, az eHealth munkacsoport vezetője kiemelte: az e-egészségügy iparág átszövi az élet minden területét, ezért szakmai párbeszédre van szükség az ágazatban. Úgy fogalmazott: az informatika összeköti a gyógyulni vágyó beteget a gyógyulásért felelős szakemberrel.

A balatonfüredi Infotér konferencia nulladik napján rendezett eHealth konferencián az e-egészségügy jövőjét meghatározó ügyekről és a már megindult projektek bemutatásáról esett szó. Délután szekcióüléseken tekintik át az Állami Egészségügyi Ellátó Központ irányítása alatt megvalósuló ágazati eHealth fejlesztéseket, valamint a kórházi informatika új kihívásaival is foglalkoznak.”

Forrás:
EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer; Magyar Orvosi Kamara; 2017. október 17.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Áder visszadobta a kéményseprési törvényt

„Az Országgyűlés kedden megszüntette a családi házak kötelező kéményseprő-ipari ellenőrzését, amelyet ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezhet el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.

Áder János köztársasági elnök aggályosnak tartja az elfogadott törvénymódosítást, ezért újragondolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
A Kéményseprők Országos Szakszervezete üdvözli a köztársasági elnök döntését, közleményükben azt írták, ezzel a döntéssel tanúbizonyságot tett arról, hogy vitathatatlanul fontosnak tartja a magyar állampolgárok élet- és vagyonvédelmének biztosítását, továbbá a környezet megóvását.”

Forrás:
Áder visszadobta a kéményseprési törvényt; Világgazdaság/MTI; 2017. október 20.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Miniszterelnöki megbízott irányítja az új szuperkórház felépítését

„Várhatóan a Szent Imre Kórház jelenlegi főigazgatóját, Bedros J. Róbertet bízza meg Orbán Viktor miniszterelnök a Dél-Budán létesítendő szuperkórházra vonatkozó projekt irányításával – értesült a Magyar Idők.

Ismert: a fővárosi és Pest megyei egészségügyi rendszer rekonstrukcióját célzó Egészséges Budapest program (EBP) keretében a következő tíz évben több mint 700 milliárd forint jut fejlesztésre ebben a régióban. A jelenlegi elképzelések szerint amellett, hogy az összes fekvőbeteg-intézményt felújítják, három centrumkórház is létesül a fővárosban, ezek mindegyikében minden feltétel adott lesz a teljes körű, folyamatos és legmagasabb szintű 24 órás ellátásra, így ezekből nem lehet majd a jövőben beteget elküldeni.

A dél-pesti szuperkórház az Országos Kardiológai Intézet–Szent István–Szent László Kórház területén, az észak-pesti a Honvédkórház bázisán jön létre, a dél-budai régió lakosai a XI. kerületben, a Dobogó városrészen építendő új szuperkórházhoz tartoznának. A tervek alapján itt egy 1058 ágyas modern tömbkórházat hoznak létre mintegy százezer négyzetméteren. Olyan, mindennel felszerelt úgynevezett sokszakmás sürgősségi központot alakítanak ki, ahol a súlyos sérülteket is gyorsan és szakszerűen el tudják látni.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a dobogói beruházás ráfordításait 120-150 milliárd forintban körvonalazta.”

Forrás:
Miniszterelnöki megbízott irányítja az új szuperkórháza; Haiman Éva; Magyar Idők; 2017. október 21.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!