Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Több mint ötmilliárd forint jut önkormányzati fejlesztésekre

„A Belügyminisztérium összesen 5,4 milliárd forint támogatást ítélt oda 319 önkormányzatnak, amelyek a feladatellátást szolgáló fejlesztések érdekében pályáztak a tárcánál – közölte Pogácsás Tibor sajtótájékoztatón.

Az önkormányzati államtitkár elmondta: önkormányzati feladatellátást támogató intézményfejlesztésre, karbantartásra, továbbá sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére és önkormányzati utak, hidak, járdák felújítására pályázhattak a helyhatóságok.

Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: mintegy kétmilliárd forintnyi támogatást terveznek még az év folyamán elosztani az önkormányzatok között, erről októberig hoznak támogatói döntést.

A pályázati határidő lejártáig, május 2-áig 1886 önkormányzat rögzítette, illetve adta le pályázatát. Akik megfeleltek a pályázati feltételeknek, de forráshiány miatt nem részesültek támogatásban, azok úgynevezett tartaléklistára kerültek.

Pogácsás Tibor ismertette: az intézmények közül 3 bölcsőde és 20 óvoda, az egészségügyben 32 háziorvosi, 20 gyermekorvosi, 22 védőnői, 15 fogorvosi ellátást szolgáló épület vagy helyiség, továbbá 24 közös önkormányzati hivatal székhelyéül szolgáló épület fejlesztése, felújítása valósul meg. Emellett 15 új sportlétesítményt alakítanak ki, valamint 17 meglévőt fejlesztenek a támogatásból.

Az államtitkár kitért arra, nagyon népszerű az önkormányzatok körében az utak felújítására nyújtható támogatás, erre a célra 2,5 milliárd forintot fordítanak.

A támogatott önkormányzatok közül a lakosok száma 198 településen 2000 alatt, 95 helyen pedig 2001 és 10 ezer között van.

A tárca által az MTI rendelkezésére bocsátott adatok szerint 2010 óta jelentősen nőtt az önkormányzati fejlesztések támogatására fordított keretösszeg. Míg 2010-ben összesen 4,3 milliárd forintot költöttek bölcsődei, óvodai és iskolai infrastrukturális fejlesztésre, valamint közösségi buszok beszerzésére, addig múlt évben már csaknem 7 milliárd forintot ítéltek oda az intézményfejlesztések mellett belterületi utak, járdák és hidak felújítására.”

Forrás:
Több mint ötmilliárd forint jut önkormányzati fejlesztésekre; Belügyminisztérium; 2017. július 21.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A szó elszáll, a K+F csökken

„Sajnos nem mondhatjuk, hogy a KSH napokban publikált jelentése a 2016-os K+F-adatokról győzelmi jelentés lenne: Magyarország a GDP 1,22 százalékát fordította erre a célra, ezzel csökkent a K+F intenzitása a tavalyi évhez képest. Eközben a gazdaságpolitika ezt a területet kiemelt fontosságúnak tartja. Mielőtt az okokat boncolgatnánk, kezdjük egy kis fogalomtárral. A KSH definíciója szerint a K+F olyan, módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál. Legfőbb jellemzői az alkotás és az újdonság eleme, a tudományos módszerek alkalmazása és új ismeret létrehozása. A K+F mértékét két fő mutatóval szokták jellemezni. Az egyik a kutató-fejlesztő helyek száma és a foglalkoztatottak létszáma, legyen az kutató, fejlesztő vagy segédszemélyzet. A másik adat a K+F-ráfordítás, amely költségekből és beruházásokból áll. Előbbi a saját szervezetben végzett K+F-tevékenységgel összefüggő költségek összessége, utóbbi pedig az ehhez szükséges építési, gép-, műszer- és IT-beruházás.

A kutató-fejlesztő helyek száma Magyarországon 2016-ban 2727-re csökkent, ez 3 százalékos zsugorodás az előző évhez képest. A 2013-as csúcshoz mérve 13,7 százalékkal kevesebb a kutatóhelyek száma. Nem meglepő módon ezzel egyetemben a K+F számított létszáma is 35 757 főre csökkent, vagyis 3 százalékkal kevesebben dolgoznak ebben a szegmensben, mint tavaly, és 6,3 százalékkal kevesebben, mint három évvel korábban. Ez így elsőre rosszul néz ki, de fontos megjegyezni, hogy a csökkenés túlnyomó része a segédszemélyzetet érintette, a kutatók, fejlesztők száma nőtt ezen évekhez mérve. Némi jóindulattal mondhatjuk azt is, hogy hatékonyabbak lettek a K+F-helyek.

A K+F-ráfordítás 2006 óta minden évben nőtt, leszámítva 2016-ot. Közel 9 százalékkal költöttek kevesebbet kutatási tevékenységre itthon, mint egy évvel korábban. Csökkent a K+F-költség, és a beruházások mértéke is, utóbbi 17,5 százalékkal. Nem mondhatjuk tehát, hogy csupán a létszámleépítés miatt esett volna a K+F-ráfordítás összege. Mindez természetesen együtt járt azzal is, hogy a K+F intenzitása 1,22 százalékra csökkent. Ezzel jelentős lemaradásunk mutatkozik az európai uniós átlaghoz képest, mely 2015-ben (még nincsenek frissebb adatok) 2,03 százalék volt. A régióban egyébként még így sem állunk rosszul, hiszen a lengyel vagy a szlovák mutató alacsonyabb, mint a magyar. Ugyanakkor a hazai K+F-intenzitás csökkenése nem éppen arra utal, hogy felpörögne Magyarországon a kutatás-fejlesztés és az innováció, amely az egyik, ha nem a legtöbbet hangoztatott cél a gazdaságpolitikában. Úgy tűnik, tavaly ezek csak szavak maradtak.

Már csak azért is aggasztó a helyzet, mert ha megvizsgáljuk, hogy milyen pénzügyi forrásokból táplálkozott a kutatás-fejlesztés, akkor egy dolog igen szembetűnő: az állami költségvetés 31 százalékkal költött kevesebbet K+F-re, mint 2015-ben. Ezzel szemben a vállalati szféra 3,5 százalékkal növelte ráfordításait. 2006 óta egyébként trendszerűen emelkedik a K+F-ben a vállalkozások szerepe, vagyis a súlyuk a teljes nemzetgazdasági K+F-en belül. Jelenleg már 56 százalék az arány, míg tíz évvel korábban ez 43 százalék volt. A költségvetés esetében pont fordított tendenciát látunk: 45 százalékról 26 százalékra esett a hozzájárulás mértéke. 2006 és 2016 között a vállalati költés 134 százalékkal nőtt, az állami 5 százalékkal. Utóbbi azt is jelenti, hogy reálértéken 35 százalékkal csökkent az erre költött összeg. Ez minimum elgondolkoztató.

A vállalati K+F-nek azért örülhetünk, de a cégek számos problémát jeleznek a szabályozási és támogatáspolitikai környezettel kapcsolatban. A legfőbb gond a kapcsolódó adójogszabályok egyértelműségének hiánya, és az ebből fakadó bizonytalanságok, valamint a megfelelő belső elszámolások elkészítése és benyújtása – jelenti a Deloitte az ezzel kapcsolatos felmérésében. A cég egy másik kutatása arra is rávilágított, hogy a kkv-szektor bizony a K+F tekintetében is súlyos lemaradásban van: nehezen jutnak finanszírozáshoz, és gyenge az innovációs ökoszisztéma, amely segítené őket terveik megvalósításában. Mindezek ismeretében kicsit jobban érthető, miért csúszunk fokozatosan vissza az innovációval foglalkozó versenyképességi rangsorokban.[A szerző az ING Bank vezető közgazdásza.]”

Forrás:
A szó elszáll, a K+F csökken; Virovácz Péter; Világgazdaság; 2017. július 23.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Folytatja a kormány a bankkártya-elfogadóhelyek számának bővítését célzó programját

„A modern elektronikus fizetési módok elterjedésének érdekében a kormány döntött újabb 30 ezer bankkártya-elfogadóhely támogatásáról, így a 2016 decemberében meghirdetett kormányzati programnak köszönhetően 60 ezer olyan üzletben, szolgáltatónál lehet majd kártyával fizetni Magyarországon, ahol erre korábban nem volt lehetőség – jelentette be Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár.
Az államtitkár elmondta: a kormány célja a modern elektronikus fizetési módok elterjedésének ösztönzésével a hazai fizetési infrastruktúra modernizálása, a hazai vállalkozások versenyképességének növelése, továbbá a túl magas szintre emelkedett készpénzállomány csökkentése. Hornung Ágnes hozzátette, hogy a hazai fizetési rendszer korszerűsítési stratégiájának alapját a bankkártya-elfogadóhálózat bővítése jelenti, amely előfeltétele minden további, a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését, illetve a gazdaság digitalizációjának elősegítését szolgáló lépésnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly decemberben indított programja keretében a költségvetés 2,4 milliárd forint finanszírozást biztosított az új, korszerű terminálok beszerzéséhez és telepítéséhez – emlékeztetett az államtitkár. A program első szakaszában 30200 darab új terminál telepítését kezdték meg a szolgáltatók. A felkészülési időszakot követően már több ezer új kártyaolvasó üzemel országszerte, a szerződött partnerektől pedig számos visszajelzés érkezett arról, hogy a program népszerűsége miatt a vállalt keretüket a vártnál gyorsabban ki fogják meríteni. Ezért a kormány döntött arról, hogy újabb 30000 darab bankkártya-elfogadóhely telepítésére nyújt költségvetési támogatást – mondta Hornung Ágnes. A programnak köszönhetően a hazai bankkártya-elfogadóhelyek száma mintegy 60 százalékkal fog növekedni, amely példátlan a hazai elektronikus fizetés történetében – tette hozzá.

Hornung Ágnes aláhúzta: az intézkedés fő haszonélvezői a bolti vásárlók és a kisebb forgalmú üzletek lesznek, előbbiek a kedvezményes díjnak köszönhetően, utóbbiak pedig mivel több helyen fizethetnek majd kártyával. A modern hazai pénzügyi infrastruktúra kiépítése összhangban van a Nemzeti Versenyképességi Tanács digitalizációt támogató ajánlásaival is. A fizetési rendszer modernizálása érdemben képes hozzájárulni a hazai vállalkozások és általában a nemzetgazdaság egészének versenyképességéhez – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Folytatja a kormány a bankkártya-elfogadóhelyek számának bővítését célzó programját; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. július 20.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Több ezer iskola internet-sávszélesség fejlesztése valósult meg

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a tavalyi év végén megkezdett ötödik Sulinet hálózatfejlesztési fázisában 3100 iskola internetsávszélesség-bővítését valósította meg. A fejlesztés összhangban van a Digitális Oktatási Stratégia azon célkitűzésével, hogy legalább 1 Gbps sávszélesség legyen elérhető az 500 fő feletti tanulói létszámú nevelési-oktatási intézményekben és legalább 100 Mbps az 500 fő alatti iskolákban.

Az elmúlt három és fél évben több mint 4700 iskolában valósultak meg hálózati, illetve sávszélesség-fejlesztések. A Sulinet hálózat átvétele előtt 2013-ban az érintett iskolákban az átlagos sávszélesség csupán 4,2 Mbps volt, amelyet négy nagyobb fázisban 46 Mbps fölé sikerült emelni. A folyamatos fejlesztések eredményeként 2017. év közepére – az ötödik fázis zárásaként – a Sulinet intézményeknél elérhető átlagos internet-sávszélesség már 104,9 Mbps lett. Jelenleg 3100 iskola internet-hozzáférési kapacitásának bővítése valósult meg, amelynek következtében 1154 intézményben 250 Mbps sávszélesség vált elérhetővé, 70 intézményben 200 Mbps, 21 iskolában 150 Mbps, 554 intézményben 100 Mbps, 833 iskolában 50 Mbps, míg továbbá 468 iskolában 30 Mbps.

Az érintett intézményekben mind a diákok, mind a tanárok számára biztosított, hogy a mai kor technológiai követelményeinek megfelelő feltételekkel vehessék igénybe az elérhető legmodernebb digitális tartalmakat és a növekvő sávszélesség-igényű szolgáltatásokat.

Az intézmények sávszélesség-fejlesztését célzó program az 5. fázis lezárásával még nem ért véget. Előkészítés alatt áll egy hazai és uniós forrásból megvalósuló kiemelt projekt, amelynek célja az eddigi fejlesztésekből kimaradt, alacsonyabb sávszélességgel rendelkező köznevelési és szakképzési intézmények sávszélességbővítése.”

Forrás:
Több ezer iskola internet-sávszélesség fejlesztése valósult meg; KIFU – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. július 19.

Kategória: hírközlés, Internet, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

OECD: mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt?

„Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról, pedig az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály.
Magyarországon megmaradt a nyilatkozatok szintjén a bürokrácia csökkentése – a fejlett és feltörekvő országokat tömörítő, és azok gazdaságpolitikai döntéseit értékelő és segítő szervezet tanulmányából legalább az derül ki, hogy a válság előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kormányzati költés, de a szervezet azon kevés tagjai közé tartozik hazánk, ahol a GDP-hez viszonyított arány egyenesen növekedett a 2007 óta eltelt időszakban. Az arány pedig egyenesen kiugró: amíg átlagosan 3,2 százalékos volt a kormányzati beruházások aránya 2015-ben, nálunk ennek több mint a duplája, 6,7 százalék. Azt hihetnénk, ebből minden jóra jut, ám ez távolról sincs így, a számok nem erről tanúskodnak.

Útépítésre több jut
A közkiadások 17,3 százaléka tartozott 2015-ben az úgynevezett gazdasági funkciók kategóriába, ami a legmagasabb az OECD-országok között (az átlag 9,3 százalékos). Ide tartozik például a közlekedésfejlesztés, de a munkaügy is (a közszolgáltatások vagy a munkanélküliek ellátása viszont nem).

Ez kiugró, 4,3 százalékos növekedést jelent 2007-hez képest (az OECD-átlag -0,3 százalék), ami részben az állami nagyberuházások túltengésével magyarázható, részben pedig azzal, hogy 2007-ben Magyarország már „válságban volt” – vagyis a magas deficit miatt elrendelt megszorítások már éreztették hatásukat (az EU-támogatások pedig még nem nagyon jöttek).

Az egészségügyben már messze nem ilyen jó az arány: amíg az OECD-átlag 18,7, nálunk csak a közkiadások alig több mint a tizede, 10,6 százaléka jut erre. Ennél kevesebbet csak a fejlett Svájcban (6,5), a válság sújtotta Görögországban (8,2), illetve Lettországban (10,3) költenek. 2007 óta ugyan nőtt a költés aránya a büdzsén belül, ám a 0,7 százalékos plusz elmarad az 1,7 százalékos átlagtól.

Ami a kultúrát és a vallást illeti, a kiadások nagyságában dobogósok vagyunk a 4,3 százalékkal (ez majdnem háromszorosa az átlagnak), de mielőtt örülni kezdenénk, nem árt tisztázni: az oktatás nem ide tartozik.

Az oktatásban a büdzsé 10,6 százalékát kitevő költéssel Magyarország elmarad a 12,6 százalékos OECD-átlagtól, de a középmezőnyben található. A rekorder Izland, Svájc és Izrael (17,4, 17,2 és 17,1). Az oktatásra fordított összegek változásában is igazodunk az átlaghoz: 0,7 százalékkal csökkent 2007 óta.

A szociális ellátórendszerre a közkiadások 29,9 százalékát fordította a kormány – az OECD-tagok átlaga 32,6 százalék volt, 20 százalék alatt pedig mindössze egy ország, Dél-Korea költött erre. Magyarország azonban rekordszinten fogta vissza a kiadásokat: amíg átlagosan 2,6 százalékkal több jutott erre a közkiadásokon belül 2007-hez képest, nálunk 4,5 százalékkal esett vissza.

Ki akar tanár lenni?
Az erőteljes központosításnak tudható be még egy magyar rekord: 2009 óta nálunk 30 százalékkal nőtt a központi kormányzat által alkalmazottak száma. Ugyancsak politikai döntéssel magyarázható, hogy nálunk az egyik legalacsonyabb (15 százaléknál kevesebb) az 55 év feletti dolgozók aránya.

Nálunk a legmagasabb (72 százalék) viszont a kormányzat által foglalkoztatott nők aránya – azt sajnos nem tudjuk, hogy a vezető pozíciók mekkora hányadát töltik be nők, mivel Magyarország erre vonatkozóan nem bocsátott adatot az OECD rendelkezésére. Az mindenesetre sokatmondó, hogy amíg átlagosan a parlamenti képviselők 29 százaléka, a miniszterek 28 százaléka nő, nálunk előbbi 10 százalék, utóbbi pedig nulla. (Igen, ezzel is egyedül vagyunk az OECD országai között, még a törököknél is van egy nő a kabinetben.)

Magyarország az állami vezetők és középvezetők fizetéséről sem szolgáltatott adatokat, így nem tudunk következtetéseket levonni, ám a tanárok esetében megint dobogós hazánk – sajnos a lista hátsó végén. Nálunk egy felső tagozatban tanító tanár 15 év tapasztalattal évi alig 20 ezer dolláros bérre számíthat, ennél kevesebbet csak a csehek és a szlovákok kapnak. Ráadásul az összeget nem egyszerűen átszámították, hanem az egyes országok vásárlóerejéhez mérték az OECD statisztikusai, így az összeg forintban mindössze 60 százaléka annak, amit a piaci árfolyamon kapnánk. Az átlag a magyarországi tanárokénak több mint duplája. A magyar állami iskolákban dolgozó tanárok bére a diplomás munkaerőhöz viszonyítva is igen alacsony – itt ugyancsak a csehek és a szlovákok előtt Magyarországon a harmadik legrosszabb a helyzet…”

Forrás:
HVG.hu; 2017. július 21.
Government at a Glance 2017; OECD; 2017. július 13. (pdf)

Kategória: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A mesterséges intelligencia a produktivitás és a személyre szabhatóság javításával 15,7 billió dollárral növelheti a GDP-t

„A világ GDP-je 2030-ban 14%-kal lesz magasabb a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ami 15,7 billió dollár növekedésnek felel meg. A PwC legújabb kutatása szerint napjaink gyorsan változó gazdaságában a legnagyobb üzleti lehetőséget jelenti. Az AI (artificial intelligence) üzleti hatásának részletes elemzéséből kiindulva a Sizing the prize című kiadvány ismerteti, hogy mely gazdaságok profitálhatnak a legtöbbet az AI-ből.

Az AI 2030-ig 15,7 billió dollárral járul hozzá a globális gazdasághoz, ami több, mint Kína és India jelenlegi gazdasági teljesítménye együttvéve.

A 2016 és 2030 közötti időszakban az AI-ből származó gazdasági haszon több mint fele a produktivitás növekedésének lesz köszönhető. A gazdasági haszon fennmaradó részét az AI-képes termékek iránti megnövekedett kereslet adja. Az AI nyújtotta gazdasági előnyökből leginkább Kína (2030-ig 26%-os GDP-növekedés) és Észak-Amerika (14,5%-os növekedés) húz majd hasznot. Ez összesen 10,7 billió dollárnak felel meg, ami a világgazdaságra gyakorolt hatás csaknem 70%-át adja.

  • Észak-Amerika Kínához képest eleinte a produktivitás gyorsabb növekedésére számíthat, köszönhetően az AI-re való felkészültségének, valamint annak, hogy sok olyan munkahellyel rendelkezik, amelyeket felválthatnak a termelékenyebb technológiák.
  • Kína tíz éven belül megelőzi az Egyesült Államokat az AI-ből eredő termelékenységnövekedés tekintetében, miután behozta a technológia lassabb ütemű átvételéből és a szakértelem hiányából adódó hátrányát.
  • Európa és Ázsia fejlett részei szintén jelentős gazdasági előnyökre számíthatnak az AI-nek köszönhetően (2030-ra a GDP-növekedés a 9-12%-ot is elérheti).
  • A fejlődő országok (Latin-Amerikát és Afrikát is beleértve) ugyanakkor jóval szerényebb javulást könyvelhetnek el (a GDP kevesebb, mint 6%-át), mivel az AI-alapú technológiák alkalmazása várhatóan sokkal alacsonyabb mértékű lesz.

„Az elemzés kiemeli, hogy az AI akár az automatizálásnál is nagyobb mértékben bővítheti, egészítheti ki a vállalkozások lehetőségeit” – mondja Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa. „Az elemzés bemutatja, hogy az AI milyen gyökeres változást hozhat, és hogyan változtatja meg az egyének, a vállalkozások és a társadalom életét.”

Az elemzés része a PwC AI Impact Index, amely nyolc iparágban iparáganként három olyan területet azonosít, amely az AI tekintetében a legnagyobb lehetőségekkel bír. E területek közé tartozik a képalkotó diagnosztika, az igény szerinti gyártás, valamint az autonóm forgalomirányítás.

Összességében a legnagyobb abszolút iparági haszon a kiskereskedelemben, a pénzügyi szolgáltatásokban és az egészségügyben jelentkezik, mivel az AI növeli a produktivitást, a termékek értékét, valamint a fogyasztást. 2030-ra további 9 billió dollár GDP-növekedésre lehet számítani a termékfejlesztéseknek, valamint a kereslet és a fogyasztói magatartás változásának köszönhetően, miközben az AI által keltett keresletnövekedés megelőzi a produktivitás növekedését.

„Egyetlen iparág sem vonhatja ki magát az AI hatása alól. A termelékenységre gyakorolt hatás önmagában is átalakíthatja a versenyt, sőt akár diszruptív is lehet. Azok a vállalkozások, amelyek nem alkalmazzák az AI-t, rövid időn belül olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal a vállalási idők, a költségek és a tapasztalat tekintetében, ezért piaci részesedésük nagy részét elveszíthetik. Az igazi kihívást a tehetséges munkavállalók, a technológia és az adatokhoz való hozzáférés biztosítása jelenti, annak érdekében, hogy a legtöbbet tudjunk kihozni ebből a lehetőségből” – mondta Riba Gábor, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Az elemzés kiemeli, hogy az AI-ben rejlő lehetőségek maximális kihasználása érdekében erősebb vállalatirányításra és új működési modellekre van szükség. A PwC UK által a közelmúltban kiadott „Responsible AI” című tanulmány arra figyelmeztet, hogy a tervezés és végrehajtás szakaszába hatékony kontrollokat kell beépíteni az AI pozitív lehetőségeinek biztosítása, illetve az AI ésszerű befolyáson túlmenő működésével kapcsolatos aggodalmak kezelése érdekében.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia a produktivitás és a személyre szabhatóság javításával 15,7 billió dollárral növelheti a GDP-t; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2017. július 6.
Sizing the prize. What’s the real value of AI for your business and how can you capitalise?; PwC (pdf)
Lásd még: Accelerating innovation. How to build trust and confidence in AI (Responsible AI: how to build trust and confidence); PwC (pdf)

Kategória: gazdaság, informatika, szakirodalom, technika | Címke: , , | Hozzászólás most!

Izraelben startup cégeket vonnak be az okosvárosok fejlesztésébe

„A GovInsider újságírói interjút készítettek a Digitális Izrael hivatal műszaki igazgatójával arról, hogy miképpen törekszik az izraeli kormányzat a hazai startup cégeket bevonni a települések okosváros-fejlesztési programjaiba, minden önkormányzat számára elérhető módon, annak révén, hogy a virágzó startup szféra lendületét az önkormányzatok digitális szolgáltatásainak felpörgetésére, színvonalának javítására is kiaknázzák. Az okosváros-program célja, hogy minden izraeli polgár hozzájusson az alapvető digitális szolgáltatásokhoz, bárhol is él az országban.
A kormányzat arra törekszik, hogy méretétől függetlenül minden cég képes legyen eredményes ajánlatot tenni a fejlesztési kiírások során. Ennek érdekében célzottan vonzza be az élenjáró startup vállalatokat a folyamatba. A megosztott ötleteket tesztelik, és ha csak ezek közül egy is sikeres volt, segítenek felmérni a megvalósítás lehetőségeit. Ezzel elérik, hogy ne csak a bevett, nagy technológiai cégek innovációit, kreatív megoldásait vonzzák be, hanem a legkisebbekét is. A startup cégek bevonásának nagy előnye, hogy ezek az induló vállalkozások készek kockáztatni az új megoldások érdekében, míg a kormányzati apparátus természeténél fogva kockázatkerülő.

Az innovációhoz elengedhetetlen kockázatvállalást a hivatal olyan módon igyekszik kiegyensúlyozni, hogy beszerzési sztenderdeket dolgoz ki a startupok számára annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat el tudják adni az önkormányzatoknak, előre meghatározott árakon. A megállapodásnak végül az önkormányzat és a vállalkozás között kell létrejönnie, de a monitorozást és iránymutatást a hivatal végzi. A kezdeti cél az, hogy minden ilyen megoldás tartalmazzon olyan alapszolgáltatásokat, mint a weboldalak, web-szolgáltatások biztosítását és karbantartását, közösségi hálókat, ügyfélkapcsolati menedzsment-rendszereket és mobilos applikációkat. A sztenderdek megalkotásával elérhető, hogy minden önkormányzat képes legyen ezeket megvalósítani.
A hivatal pénzügyi alappal is segít az önkormányzatoknak abban, hogy a szolgáltatásokat meg tudják vásárolni. Bár erre a fejlettebb településeknek nincs szükségük, az elmaradottabb területeken jelentős segítséget jelent. A kistelepüléseket nem csak pénzügyi forrásokkal segítik, hanem orvosolják a megfelelő szakemberek esetleges hiányát is azzal, hogy átadják a szükséges know-how-t, valamint elérhetővé teszik számukra jól képzett szakértők, tanácsadók bevonását is.

Az izraeli okosváros-program tágabban vett célja széles körben felpörgetni a gazdasági növekedést, és szűkíteni az életfeltételek minőségében lévő különbségeket a települések között, ügyfélcentrikus szolgáltatások biztosításával. Ezt a célt két lépésben érik el. Az első fázisban lehetőséget biztosítanak a korábban lemaradt önkormányzatoknak arra, hogy lendületbe jöjjenek és felzárkózzanak az élenjárók színvonalára. A második fázisban pedig immár a teljes önkormányzati szektort mozdítják előre, a digitális szolgáltatások magasabb szintjét célozva meg, olyan környezet biztosításával, amely bátorítja a településeket az előrelépésben.

A kormányzat szintén közreműködik abban, hogy az önkormányzatok illetékes szakemberei számára szakmai közösséget kovácsoljanak, megteremtve a lehetőséget az egymástól való tanulásra, egyben az egészséges versenyre is. A Digitális Izrael hivatala küldetésének tekinti, hogy ezt a fejlesztői közösséget folyamatosan az előrelépés felé ösztönözze. Ennek egyik eszközeként lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az önkormányzati szakemberek, projektvezetők és felelős hivatali emberek külföldi tanulmányutakon vegyenek részt.”

Forrás:
Exclusive: How Israel’s smart cities will work with startups; Medha Basu, Nurfilzah Rohaidi; GovInsider; 2017. május 11.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Az államigazgatás modernizálása is segíthet a munkaerőhiányon

„Boros Imre közgazdász szerint az államigazgatás modernizálása is segíthet a versenyszféra “kínzó” munkaerőhiányának csökkentésében.

A szakértő szombaton, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva azt mondta, az államigazgatásból akár tíz- vagy százezres nagyságrendben áramolhatna a munkaerő a versenyszférába, amennyiben az jobban szervezetten, automatizáltabban működne.

Boros Imre példaként említette a papír alapú ügyintézés visszaszorítását. Megjegyezte, hogy az ilyen irányú munkaerő-áramlást segítheti, hogy a versenyszférában az államinál magasabbak a fizetések.”

Forrás:
Az államigazgatás modernizálása is segíthet a munkaerőhiányon; Híradó.hu/MTI; 2017. július 22.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017–2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről

„[Válogatás a határozatból. Szerk.]…A Kormány
1. elfogadja a nemzeti fejlesztési miniszter által számára bemutatott, „Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentése” című dokumentumot (NIS Monitoring jelentés), és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a dokumentumot a kormányzati portálon (kormany.hu) tegye közzé…
Határidő: azonnal

2. elfogadja a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos (a továbbiakban: miniszterelnöki biztos) által számára bemutatott, „Digitális Jólét Program 2.0” című stratégiai dokumentumot, és felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a dokumentumot a kormányzati portálon (kormany.hu) tegye közzé…
Határidő: azonnal

4. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a korszerű digitális infrastruktúra hiánya egyetlen polgárt, családot, vállalkozást és közintézményt se rekesszen ki a digitális világban való részvételből, ezért támogatja a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében zajló fejlesztéseket, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózattal (NTG) kapcsolatos fejlesztéseket, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program továbbfejlesztését, elősegíti a magyarországi hírközlési szolgáltatók önerős digitális hálózatfejlesztési beruházásait, valamint elrendeli a szupergyors internetelérés sebességének megfelelő ütemű emelését célzó program kidolgozását;

5. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy Magyarország a mobil távközlés új technológiai megoldása, az 5G hálózati és alkalmazásfejlesztések egyik európai központjává váljon, és az elsők között vezesse be a vezető nélküli gépjárművek elterjedése szempontjából is kulcsfontosságú 5G technológiát, ezért támogatja a kormányzati és piaci szereplők, valamint szakmai, tudományos és érdekképviseleti szervezetek részvételével megalakuló Magyarországi 5G Koalíció (a továbbiakban: Koalíció) létrehozását, és elrendeli Magyarország 5G Stratégiájának és akciótervének elkészítését;

6. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a digitális felkészültség és kompetenciák hiánya miatt egyetlen magyar polgár se szoruljon ki a digitális világból és a digitális gazdaságból, továbbá folyamatosan bővüljön a digitálisan felkészült munkavállalók köre, ezért elrendeli a digitáliskompetencia-fejlesztés hosszú távú koncepciójának, finanszírozási modelljének és a digitáliskompetencia-mérés egységes rendszerének kidolgozását, a Digitális Jólét Alapcsomag után a Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag kialakítását, valamint a polgárok digitáliskompetencia-fejlesztésben való részvételének ösztönzésére szolgáló Digitális Jólét Klub program kidolgozását;

7. kiemelkedően fontosnak tartja a Digitális Munkaerő Program végrehajtását;

8. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a magyar vállalkozások döntő többségét kitevő, nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos mikro-, kis- és középvállalkozások a digitális átalakulás nyertesei legyenek, ezért elrendeli a mikrovállalkozások digitális felkészültségének javítását célzó átfogó program kidolgozását, illetve az európai uniós forrásból finanszírozott regionális fejlesztésekből rendre kimaradó közép-magyarországi régió területén működő vállalkozások digitális fejlesztéseinek támogatására program kidolgozását;

9. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a digitalizációra történő felkészülés terjedjen ki valamennyi nemzetgazdasági ágazatra, és az egyes ágazatok digitális átalakulása zökkenőmentesen menjen végbe, ezért elrendeli a nemzetgazdasági ágazatok digitalizációját támogató egységes módszertani kézikönyv és mérési, minősítési rendszer kidolgozását, valamint a megosztásra épülő gazdaság (az ún. sharing economy) jelenség magyarországi hatásainak átfogó elemzését, illetve a Digitális Szolgáltatás Kereskedelem-fejlesztési Stratégia elkészítését;

10. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a digitalizáció segítségével Magyarország az eddigieknél is jobban kihasználhassa egyedülálló agrárgazdasági lehetőségeit, ezért elrendeli Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának és a stratégia végrehajtását támogató intézkedések kidolgozását;

11. kiemelkedően fontosnak tartja a digitális eszközök és technológiák szerepét az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében és a gyógyászati tevékenységben, illetve elő kívánja segíteni az egészségipar digitális innovációs tevékenységét, ezért elrendeli Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiájának elkészítését az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram kiterjesztésével összhangban;

12. kiemelkedően fontosnak tartja a digitális technológiák, alkalmazások, megoldások magyar sportban történő használatának felgyorsítását, ezért elrendeli Magyarország Digitális Sport Stratégiájának elkészítését;

13. kiemelkedően fontosnak tartja a hazai online tartalomipari szereplők globális internetes vállalkozásokkal szembeni – elsősorban az utóbbiak adóelkerülő magatartása miatt kialakult – versenyhátrányának enyhítését, ezért elrendeli a magyarországi online tartalomszolgáltatói piac teljes körű felmérését és a piac hazai szereplőinek versenypozícióját javító intézkedések kidolgozását;

14. kiemelkedően fontosnak tartja a hazai és exportpiaci igényeknek leginkább megfelelő vállalkozások tőkéhez jutásának és fejlődésének támogatását, ezért felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel, valamint a külgazdasági és külügyminiszterrel együttműködésben vizsgálja meg a Digitális Jólét Tőkealap kialakításának és más programokkal való szinergiáinak lehetőségét (ex-ante tanulmány kidolgozása révén)…
Határidő: 2017. augusztus 31.

15. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a digitális közigazgatási szolgáltatások hatékonyan támogassák a polgárok és a vállalkozások ügyintézését, ezért elrendeli a közigazgatás digitalizációjával kapcsolatos feladatok átfogó nyomon követését és koordinációját, illetve a közigazgatásban dolgozók számára egységes referenciakeret, tananyagok és oktatási keretrendszer kidolgozását;

16. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a hazai informatikai vállalkozások azonos eséllyel versenyezzenek a multinacionális cégekkel, ezért elrendeli a hazai informatikai mikro-, kis- és középvállalkozások, szellemi műhelyek innovációs tevékenységének és termékfejlesztésének támogatását szolgáló intézkedések kidolgozását, a központi és a területi közigazgatás informatikai beszerzési gyakorlatáról szóló felmérés elkészítését és a magyar digitális gazdaság szereplőinek nemzetközi vásárokon, kiállításokon és konferenciákon történő megjelenésére vonatkozó koncepció elkészítését;

17. kiemelkedően fontosnak tartja a nemzeti kulturális örökség részét képező közgyűjteményi kulturális kincsek egységes szemléletű digitális fejlesztését, ezért elrendeli a digitalizált kulturális értékek akadálymentes hozzáférhetővé tételét a köznevelés és az oktatás számára, illetve a polgárok digitális kulturális tartalmak iránti érdeklődésének élénkítését;

18. kiemelkedően fontosnak tartja a polgárok, a vállalkozások és a közintézmények, valamint a magyarországi digitális hálózatok kiberbiztonságának erősítését, ezért elrendeli a Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia felülvizsgálata mellett egy, a tételes feladatok és felelősök megjelölését is tartalmazó intézkedési terv elkészítését, és ennek részeként a Digitális Jólét Program 2.0 kapcsán felmerülő információbiztonsági szempontok érvényesítését;

19. kiemelkedően fontosnak tartja a digitális ökoszisztéma működését és fejlődését szolgáló hálózati kutatások támogatását, ezért elrendeli a kutatások eredményeinek közvetlen hasznosítását a közigazgatás fejlesztésében, az oktatásban és képzésben;

20. kiemelkedően fontosnak tartja a helyi, települési és térségi közösségek digitális fejlesztési programjainak, illetve az Okos Város (Smart City) fejlesztések támogatását, ezért elrendeli egy Okos Város munkacsoport, illetve Okos Város és Okos Térség közigazgatási mintaprojekt létrehozását, valamint az Okos Város megoldások megjelenítését a kormánytisztviselői és köztisztviselői képzésekben;

21. kiemelkedően fontosnak tartja a Magyarország határain átívelő, Kárpát-medencei magyar digitális ökoszisztéma megerősítését, ezért lehetővé kívánja tenni a határon túl élő magyar közösségek részvételét a Digitális Jólét Programban, valamint elrendeli a Digitális Jólét Program Pontok hálózatának határon túli bővítésére vonatkozó intézkedések kidolgozását;

22. kiemelkedően fontosnak tartja a digitalizációval együtt járó társadalmi, élettani és környezeti hatások felmérését, a kedvezőtlen hatások enyhítését, ezért elrendeli a kérdéssel foglalkozó kutatások indítását, valamint a digitalizáció nyomán megjelenő káros társadalmi hatások kezelésének, illetve a jogrendszerben való szankcionálásának lehetőségeinek vizsgálatát;

23. egyetért azzal, hogy a 4–13. és 15–22. pontokban meghatározott feladatok felelőseit és a feladatok végrehajtásának határidőit az 1. mellékletben szereplő Munkaterv határozza meg;

24. megbízza a miniszterelnöki biztost, hogy hangolja össze és felügyelje a Digitális Jólét Program 2.0 végrehajtását;

25. felhívja a miniszterelnöki biztost és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az e határozatban és az 1. mellékletben szereplő Munkatervben meghatározott feladatok teljes körű megvalósításához szükséges költségvetési feltételek biztosításáról készüljön előterjesztés a Kormány számára;

1. melléklet az 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozathoz

A Digitális Jólét Program 2.0 2017–2018. évi Munkaterve

1. A Kormány a kormányhatározat 4. pontjának végrehajtása érdekében

b) az európai uniós Gigabit Társadalom célkitűzéssel összhangban álló további digitálisinfrastruktúra-fejlesztési tervek kidolgozása érdekében felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben dolgozza ki a széles sávú internetelérés adatátviteli sebességének megfelelő ütemű emelését célzó programot…
Határidő: 2017. november 30.

2. A Kormány a kormányhatározat 5. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel, a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztossal (a továbbiakban: kormánybiztos) együttműködve kezdeményezze a Koalíció megalapítását, és lássa el a Koalíció működtetésével összefüggő koordinációs feladatokat…
Határidő: a Koalíció létrehozására azonnal
a Koalíció működtetésére folyamatos

b) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve, továbbá az a) pontban meghatározott Koalíció szakmai közreműködésével dolgozza ki Magyarország 5G Stratégiáját, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. október 31.
..
b) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel és a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködésben készítsen jelentést a megosztásra épülő gazdaság (az ún. sharing economy) jelenségéről, annak magyarországi hatásairól, és tegyen javaslatot a szükséges szabályozási feladatokra…
Határidő: 2017. november 30.

c) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel és a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködésben készítse el a Digitális Szolgáltatás Kereskedelem-fejlesztési Stratégiát…
Határidő: 2017. november 30.

7. A Kormány a kormányhatározat 10. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a földművelésügyi miniszterrel és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben dolgozza ki Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. november 30.

b) felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben dolgozza ki a Digitális Agrárakadémia létrehozására, működtetésére vonatkozó javaslatot, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. november 30.

d) felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben dolgozza ki az agrár-adatintegrációs programot, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. december 31.

e) felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a miniszterelnöki biztossal és a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködésben a GINOP releváns digitális gazdaságfejlesztési programjaira alapozva dolgozza ki az agrárvállalkozások IKT fejlesztéseit támogató programokat
Határidő: 2017. november 30.

10. A Kormány a kormányhatározat 13. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy készítse el a magyarországi online tartalomszolgáltatói piac kínálati és keresleti oldalára, üzleti eredményeire és szerkezeti problémáira kiterjedő felmérést, különös tekintettel a hazai vállalkozásoknak a globális internetes vállalkozásoknál megjelenő reklámköltéseinek nagyságrendjére
Határidő: 2017. november 30.

b) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy készítse el a hazai online tartalomipar támogatását célzó „Tartalomfejlesztési Alap” koncepcióját, és készítsen programot a tartalomipari innovációk, illetve a digitális tartalomipari szakember utánpótlása, képzések és specifikus továbbképzések biztosításának támogatására…
Határidő: 2017. december 31.

11. A Kormány a kormányhatározat 15. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a miniszterelnöki biztossal és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben évente készítsen jelentést a közigazgatás digitalizálásának állásáról, mind az ügyféloldali folyamatokra, mind a közigazgatás működésére tekintettel
Határidő: első alkalommal 2017. december 31., majd évente december 31.

b) felhívja a belügyminisztert, hogy az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet jogszabályban meghatározott feladatainak keretein belül – szükség esetén a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben – gondoskodjon a közigazgatás digitalizációjával kapcsolatos feladatok átfogó nyomon követéséről és koordinációjáról
Határidő: folyamatos

c) felhívja a belügyminisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben, a közigazgatásban dolgozók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács által előkészített szolgáltatásfejlesztési sztenderdek alapján dolgozzon ki egységes referenciakeretet, tananyagokat és képzési keretrendszert
Határidő: 2017. október 31.

d) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a miniszterelnöki biztos bevonásával vizsgálja meg a digitális kompetenciák fejlesztését célzó programok keretében használt IKER referenciakeret e-ügyintézési kompetenciákra vonatkozó elemeit, és szükség szerint tegyen javaslatot azok bővítésére, kiegészítésére…
Határidő: 2017. október 31.

12. A Kormány a kormányhatározat 16. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben tekintse át a hazai IKT vállalkozások K+F+I támogatási rendszerét, és dolgozzon ki javaslatokat a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások és szellemi műhelyek támogatásának javítására ezen a területen, különös tekintettel a nyílt megoldásokat fejlesztő vállalkozásokra…
Határidő: 2017. november 30.

b) felhívja a belügyminisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben készítsen felmérést, elemzést a központi és a területi közigazgatásban az állami és önkormányzati informatikai beszerzési gyakorlatról, és szükség esetén tegyen javaslatokat a módosításokra…
Határidő: 2018. szeptember 30.
….
13. A Kormány a kormányhatározat 17. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a miniszterelnöki biztossal együttműködésben dolgozzon ki képzési programokat, tananyagokat és ajánlásokat, amelyek segítségével a digitális közgyűjtemények használata az oktató-nevelő munka során széles körben elterjed…
Határidő: 2017. december 31.

b) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a miniszterelnöki biztossal együttműködésben indítson a közgyűjtemények digitalizált kulturális értékeinek minél szélesebb körű használatát szolgáló szemléletformáló kampányt…
Határidő: 2017. december 31.

d) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben gondoskodjon a közigazgatási és a rendvédelmi szervek kibervédelmi képességének felméréséről, továbbá a már létező kormányzati GovCERT mellett – az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény kiterjesztési lehetőségének vizsgálatával – hozzon létre nemzeti kiberbiztonsági eseménykezelő központot
Határidő: 2018. december 31.

15. A Kormány a kormányhatározat 19. pontjának végrehajtása érdekében felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a belügyminiszterrel és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával – dolgozza ki Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiáját, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. december 31.

16. A Kormány a kormányhatározat 20. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a belügyminiszterrel, a miniszterelnöki biztossal és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben hozzon létre Okos Város munkacsoportot a koordinációs feladatok ellátására, a nemzetközi kezdeményezések és projektek szakmai támogatására, az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) felülvizsgálata kapcsán az Okos Város megközelítés érvényesítésére, illetve Okos Város, Okos Térség mintaprojektek szakmai támogatására…
Határidő: 2017. október 31.

b) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a belügyminiszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben – az Okos Város munkacsoport bevonásával – dolgozza ki az Okos Város, Okos Térség cselekvési tervet, és hozzon létre Okos Város és Okos Térség közigazgatási mintaprojekteket Okos Város megoldások tesztelése, az ügyfél-elégedettség és a hatékonyság mérése, a szabályozási és a finanszírozási modellek, valamint a képzés-fejlesztés megalapozása érdekében…
Határidő: 2017. december 31., majd folyamatos

c) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, az emberi erőforrások miniszterével és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben gondoskodjon az Okos Város megoldások megjelenéséről a kormánytisztviselői és köztisztviselői képzésekben…
Határidő: 2017. december 31., majd folyamatos…”

Forrás:
1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017–2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről; Nemzeti Jogszabálytár
A kormány 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017–2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről; Magyar Közlöny; 2017. évi 119. szám; 2017. július 19.; 17959-17971. oldalak (pdf)

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, média, művelődés, távközlés, technika, területfejlesztés, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Internetáfa-csökkentés: a szolgáltatók zöme betartotta a szabályokat

„Az Invitel szabálytalanul, egyoldalúan emelt díjat a határozatlan idejű szerződéseknél, a Telenor elégtelen tájékoztatást adott ügyfeleinek, a Jurop Telekom pedig késve módosította általános szerződési feltételeit, és nem hozta időben létre tájékoztató honlapját a lecsökkent internetáfa kapcsán. A kapcsolódó hírközlési szabályok betartásának ellenőrzésekor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azonban megállapította, hogy a szolgáltatók zöme jogkövető volt.

Egyoldalú díjemelés az Invitelnél
Tízmillió forintos bírsággal sújtotta az Invitelt az NMHH július 5-i döntésében, és a jogsértő magatartás megszüntetésére kötelezte, mert az internetáfa-csökkentés után februárban szabálytalanul, egyoldalúan emelt díjat a határozatlan idejű előfizetői szerződéseinél. A szolgáltató a telefon-, a kábeltelevízió-, az IPTV- és az internetes szolgáltatásainál emelte a havidíjat, a telefonszolgáltatásnál pedig a percdíjai is drágultak.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások díjai szabadárasak, de a már megkötött szerződések egyoldalú módosítását a jogszabályok csak szűk körben teszik lehetővé, hiszen az előfizetők a szerződéskötéskor arra számítanak, hogy annak feltételei mindkét félre egyenlően kötelezők. Az Invitel az áremelés indokaként – többek között – arra hivatkozott szabálytalanul, hogy nőtt a hálózatfejlesztéshez szükséges áramszolgáltatói oszlopsor bérleti díja, de az infrastrukturális beruházások költségei a szolgáltató saját üzletpolitikai döntéseinek körébe tartoznak, amelyek nem szolgálhatnak egyoldalú szerződésmódosítás alapjául.

A szolgáltatók zöme megfelelően járt el
Az internetáfa-csökkentés körüli hírközlési szabályok betartását a húsz legnagyobb szolgáltatónál közvetlenül is ellenőrizte az NMHH, és tizennyolcnál nem talált jogsértést. A Telenort azonban május 23-ai határozatában felszólította a megfelelő ügyfél-tájékoztatásra, tekintve, hogy a szolgáltató a honlapján nem tüntette fel a lakossági díjcsomagok nettó havi díjait, illetve nem informálta előfizetőit a kétoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről bizonyos internetszolgáltatásoknál. Az NMHH a Jurop Telekomnál is jogsértő gyakorlatot tárt fel: a szolgáltató harmincegy nap késéssel jelentette meg az áfaváltozás miatt módosított ÁSZF-ét, valamint harminc nap késéssel és hiányosan hozta létre az internetes tájékoztató felületét. A cég azonban az eljárás megindítása után, idén májusban megszűnt, ezért a hatóság június 6-án okafogyottság miatt megszüntette az eljárást.

Az NMHH három területen vizsgálta, hogy a szolgáltatók betartották-e az internet áfacsökkentésére vonatkozó új jogszabályokat: megfelelő módon és időben módosították-e az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF), tájékoztatták-e az előfizetőket az áfaváltozásról, valamint hogy elkülönítve tüntették-e fel az internet-hozzáférési szolgáltatás díját az ÁSZF-ekben és a számlákban.

Az NMHH fokozott figyelemmel vizsgál minden, az előfizetők széles körét érintő, átfogó módosítást, és a jövő évtől élő, 18-ról 5 százalékra csökkenő internetáfakulccsal kapcsolatos szabályok majdani betartását is. Jogsértés esetén határozottan fellép az előfizetők érdekeinek védelmében, a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügy összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmény adott formáját, mértékét.”

Forrás:
Internetáfa-csökkentés: a szolgáltatók zöme betartotta a szabályokat; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2017. július 17.

Kategória: gazdaság, hírközlés, Internet, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!