Új nyíltadat-portál Szlovéniában

„Szlovénia Közigazgatási Minisztériuma útjára indította az ország új nyíltadat-portáljátA portál alapjául szolgáló szoftver a CKAN, a legnépszerűbb platform a nyíltadat-portálok számára. Ez a megoldás nagyon könnyűvé teszi, hogy az Európai Unió adatportáljával – amely az Európai Unió tagországainak nyíltadat-portáljainak metaadatait gyűjti, integrálják. Az uniós platform naponta automatikusan begyűjti és megjelenteti a saját keretén belül a szlovén portál adatkészleteit.
A CKAN megoldását használja az Európai Unió portálján kívül az angol – data.gov.uk – és amerikai – data.gov – is.”

Forrás:
New Slovenian open data portal built on CKAN; Adrian Offerman; Joinup; 2016. december 23.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Dániában folynak az úgynevezett Következő Generációs Digitális Posta előkészítő munkálatai

„Sok szó esik az észt digitális kormányzat fejlettségéről. Kevésbé ismert Dánia élenjáró szerepe ezen a területen, ami azért is érdekes, mert a digitális kormányzati szolgáltatások működéséhez kulcsfontosságú digitális személyazonosítást nem a szokásos intelligens kártyával (és a szükséges leolvasóval – bár Észtországban egyre inkább a mobiltelefonos kódgenerálást részesítik előnyben) oldják meg.

Dániában már ma is kötelező a digitális kormányzati szolgáltatások használata számos területen. Néhány meghatározott kivételtől eltekintve, nincs személyes ügyintézés ezekben az ügyekben, ezért a most is létező Digitális Posta (Digital Post 2), amely a közigazgatás digitalizációjáért felelős kormányügynökség (Digitaliseringsstyrelsen) irányítása alá tartozik, a dán digitális kormányzat meghatározó eszköze, ezen keresztül folyik a kommunikáció a közigazgatás és az állampolgárok között, illetve az egyes közigazgatási egységek között is. Ezek a hivatalos digitális levelek a hagyományos, papíron küldött hivatalos levelek jogi státuszával rendelkeznek: letagadhatatlanok, a címzett felelőssége, hogy kövesse a postaládája forgalmát. Két biztonságos webhelyen keresztül lehet használni: borger.dk és e-Boks.dk. Ehhez szükség van a NemID (EasyID) digitális azonosítási szolgáltatás használatára, ami nem csupán az összes közigazgatási webhelyhez biztosít egyszeri belépési pontot, de az online banki szolgáltatásokhoz és számos más webhelyhez is. Ez kéttényezős azonosításon alapul, mindenki jogosult rá, akinek van személyi száma – a Dániában élő külföldieknek is van személyi száma. Áll egy jelszóból, egy felhasználói azonosítóból, szükség van továbbá egyszer használatos jelszavakra, ezeket egy külön igényelendő kódkártya tartalmazza, ami egy bankkártya méretű lap, három részbe hajtva, 148 egyszer használható nyilvános jelszóval, amelyek egy meghatározott ideig érvényesek. Abban az esetben, ha valakinek gyakran van szüksége jelszavakra, akkor célszerű vennie egy kódgenerátor eszközt („token”).

Nagyjából 4,3 millió állampolgár és 680 ezer vállalkozás használja. A közigazgatás részéről körülbelül 400 szervezet csatlakozott. 48 millió üzenet volt a 2014-es forgalom, ez 2015-ben elérte a 86 milliót, a 2016-os adat (szeptember elsején) 71,5 millió volt.

A Következő Generációs Digitális Posta a kötelező digitális ügyintézés kiterjesztésének (például a szociális ügyekre) eszköze lesz. Emiatt különösen fontos az ügyfélélmény és a használhatóság. A közigazgatási digitalizációért felelős szervezet ősszel egy hónapig konzultációt folytatott, hogy a megfogalmazandó követelmények és a kiírandó közbeszerzés tükrözze minden érintett véleményét. A konzultáció az ügyfélélményre, az informatikai architektúrára, a megvalósítás menetrendjére és a közbeszerzésre irányult. A konzultáció része volt a speciális igényű embereket (pl. látássérültek) képviselő szervezetek igényeinek megismerése. Külön kampány foglalkozott a fiatalokkal, hogy milyen elképzeléseik vannak a szolgáltatás továbbfejlesztésére.”

Forrás:
Denmark improves the user experience of its Digital Post solution; Joinup; 2017. január 2.
Háttér: Next Generation Consultation Document; Digitaliseringsstyrelsen, 2016. szeptember (pdf)
eGovernment Strategy 2011-2015
Digital Strategy 2016-2020
Strategy for Digital Welfare 2013-202

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Nagy Testvér mérhetetlen mennyiségű adatot gyűjt Kínában – és mindez eladó

„A CBC News kanadai hírportál a ’big data’ felhasználásának sajátosan kínai modelljéről számol be. Azzal a felvezetéssel, hogy Kínában eleve érdemes azt feltételeznünk, hogy az állam mindent tud, vagy legalábbis tudhat rólunk. A „Nagy Testvérnek” nevezett rendszerben ezt még „saját szemével” sem kell követnie.

Az Internet Kínai Nagy Tűzfalán belül egész hálózat épült fel az adatok gyűjtésére, feldolgozására és rendszerezésére, állami és magáncégek részvételével. A Torontói Egyetem ’Citizen Lab’ munkacsoportjának vezetője szerint Kínában a közösségi média és a digitális technológiák a rendszer támogatóiként működnek, rejtett eszközök egész tárházát biztosítva a cenzúrához és az állambiztonsági felügyelethez. Példaképpen említve olyan népszerű alkalmazást, mint a WeChat, amelyhez egy telekommunikációs magáncég fejlesztett olyan megoldást, amivel pénzügyi tranzakciókat is le lehet bonyolítani. Havonta mintegy 800 millió kínai használja fizetésre – gyakorlatilag minden olyan ember, aki online elérhető. Kutatók az ellenőrzés és cenzúra számos rejtett eszközét fedezték fel benne.

A kínai hatóságoknak olyan hatalmas adatvagyon áll rendelkezésére arról, hogy mit tesznek az emberek mikroszinten, az orvoshoz járástól az étteremlátogatásig, amire soha korábban nem volt még példa. A kínai modell sajátosságát mutatja ugyanakkor az is, hogy az irányítás egy részét gyakorlatilag „letöltötték” a magánszektorba, ahol a vállalkozások maguk látják el a „rendőri” feladatokat saját hálózatukban.

Az egyik vezető kínai napilap szerint egészen kevés pénzért bárkiről hatalmas mennyiségű információt vásárolhatunk – lehetnek azok barátok, jegyestársak, kollégák vagy éppen piaci versenytársak. Próbaképpen lekérték egy kolléga adatait szállodai tartózkodásairól, repülős és vasúti utazásairól, határátlépéseiről, ingatlanos ügyleteiről és banki műveleteiről. A kolléga megerősítette ezek valódiságát. És az egész mindössze 700 jüanba került.

Egy másik hasonló – megvásárolható – szolgáltatással bárkinek a mozgását nyomon követhetjük a mobiltelefonjáról nyert adatok alapján. Egyáltalán nem ütközik semmilyen nehézségbe az, hogy pénzért nagy tömegű, megbízható információkhoz jussunk konkrét személyekről.

A gyakorlat messze távol áll attól a nyugati megközelítéstől, amely igyekszik egyensúlyt találni a magánélet védelme és a nemzetbiztonsági szempontok között. Olyan rendszer épült fel, ahol mindenki minden szinten adatokat gyűjthet mindenkiről, és ezeket áruba is bocsáthatja, akár kormányzati intézményekről, akár magánvállalatokról van szó.

Úgy tűnik, hogy az adatokat a kormányzat gyűjti, rendszerezi és látja el kereszthivatkozásokkal, rutinszerűen – és feltehetőleg követi is azokat. Egy kiszivárgott értesülés szerint – a bankok által használt pénzügyi megbízhatósághoz hasonlóan – bevezetnék a „társadalmi megbízhatóság” kategóriáját, amit az online interakciók során gyűjtött adatok alapján mérnének.”

Forrás:
Big Brother collecting big data — and in China, it’s all for sale; Saša Petricic; CBC News; 2017. január 11.

Kategória: Internet, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Észtország más országokkal együtt szándékozik kiépíteni digitális közigazgatási rendszereket

„A GovInsider beszámolója szerint Észtország kormánya más országokkal együtt tervezi kiépíteni új, elektronikus földhivatali rendszerét. A projektben résztvevő partnerek az eredményeket saját országukban újrahasznosíthatják. Az észt kormány a 4,5 millió eurós projekt finanszírozásába EU-forrásokat is bevon. A megvalósításban örömmel vonnak be egyetemeket, magán és állami szereplőket egyaránt. [Horizon 2020 projekt keretében. Szerk.]

A résztvevők hozzáférhetnek a projekt teljes dokumentációjához, a kifejlesztett nyílt forráskódú szoftverhez és betekintést nyerhetnek abba, hogyan épül fel az adott kormányzati infokommunikációs (ICT) program. Viszonzásképpen a kormány elvárja, hogy a partnerek megosszák saját országuk jó gyakorlatait és felhasználói tapasztalatait, valamint teszteljék saját nemzeti adatbázisukon az elkészülő pilot terméket, visszajelzéseket adva róla.

A 33 hónaposra tervezett projekt 2017 szeptemberében indul, és 2020 májusában ér véget.

A terv nem előzmények nélküli, vannak már olyan digitális kormányzati megoldásaik, amelyeket megosztottak Finnországgal: e-adózási rendszer, digitális receptek (e-egészségügy), illetve az észt digitális kormányzat gerincét alkotó X-Road interoperabilitási platform, amely összeköti az észt közigazgatási nyilvántartásokat és a rájuk épülő szolgáltatásokat.”

Forrás:
Exclusive: Estonia wants to build government systems with other countries; Joshua Chambers, Charlene Chin; GovInsider; 2017. január 11.
Invitation to Land Registry Project; Az Európai Földhivatalok Egyesületének (European Land Registry Association) küldött észt ajánlat, amelyben a lehetséges partnerek számára vázolják az elképzeléseiket (pdf)
Lásd még: Introduction to X-Road; Riigi Infosüsteemi Amet

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Adatalapú gondolkodás a modern vállalati környezetben

„Az élet egyre több területére betörő digitalizáció és az adattárolási költségek tartós csökkenése miatt folyamatosan növekszik a digitális formában eltárolt adatok mennyisége. Ezzel együtt megjelent a tárolt adatok hatékony elemzésének igénye is. Az új típusú adatok új gondolkodásmódot és új elemzési módszereket is igényelnek. Az elemzési és riportkészítési eszközökben és folyamatokban történt változások hatással vannak a szervezeti keretekre is. Nagy mennyiségű adat elemzéséhez és a felgyorsuló elemzési munkamódszerek támogatására a szervezeteknek is változnia kell, ha hatékonyak akarnak maradni. Az adat alapú gondolkodás elterjesztését vagy egyszerűbben fogalmazva a rendelkezésünkre álló nagy mennyiségű adat üzleti tôkévé alakítását számos tényező befolyásolhatja. Ezen tényezők mindegyike kihatással lehet vállalkozásunk sikerére. Építsünk meglévő adatainkra! Hosszú távon is megmaradó, skálázható infrastruktúrát tervezzünk! Végezetül pedig adjuk meg a szükséges eszközöket és rugalmasságot az elemzőknek.”

Forrás:
Adatalapú gondolkodás a modern vállalati környezetben ; Stadler Gellért; Híradástechnika, HTE Infokom 2016; LXXI. ÉVFOLYAM, 2016; 51-56.oldalak (pdf)

Kategória: gazdaság, informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Európai Bizottság: új, a közösségi médiát is felölelő elektronikus adatvédelmi rendelet készül

A Bizottság új jogszabályt javasol, mely növeli az adatvédelem szintjét az elektronikus hírközlés terén, egyúttal új üzleti lehetőségeket biztosít.

A ma benyújtott intézkedések célja, hogy aktualizálják a jelenlegi szabályokat, és azok hatályát kiterjesszék az összes elektronikus hírközlési szolgáltatóra. Továbbá arra irányulnak, hogy új lehetőségeket teremtsenek az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a hírközlési adatok feldolgozása terén, egyúttal növeljék a digitális tartalmak egységes piacába vetett bizalmat és a szolgáltatások biztonságát, ami a digitális egységes piaci stratégia egyik legfontosabb célkitűzése. A rendeletjavaslat egyúttal az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokat hozzáigazítja az EU új, világszínvonalú általános adatvédelmi szabályaihoz. A Bizottság új szabályokat javasol az uniós intézmények és szervek által kezelt személyes adatokra vonatkozóan is. Ezek a szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a magánélet ugyanolyan szintű védelemben részesüljön az EU szerveinél, mint a tagállamokban az általános adatvédelmi rendeletben foglaltak szerint. Ezen túlmenően a Bizottság stratégiai iránymutatást ad ki a személyes adatok nemzetközi továbbításához.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott a témában: „Az általunk javasolt rendelkezések kiegészítik az EU adatvédelmi keretszabályait. Korszerű és hatásos adatvédelmi szabályokról gondoskodnak az elektronikus hírközlés területén, és biztosítani fogják, hogy az európai uniós intézményeknél ugyanolyan magas szintű normák legyenek érvényben, mint amelyeket a tagállamoktól várunk el.”

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket mondta: „Az általunk javasolt szabályok meg fogják teremteni a digitális egységes piacba vetett bizalmat, ami alapvető elvárás az emberek részéről. Fontos számomra, hogy az elektronikus hírközlési adatok titkosságához és a magánélet védelméhez ne férjen kétség. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletjavaslat úgy ad teret az innovációnak, hogy közben nem enged a fogyasztók magas szintű védelméből sem.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A tavaly elfogadott európai uniós adatvédelmi jogszabály magas normaszintet határoz meg, ami az uniós polgárok és vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös. A mai napon új stratégiát terjesztünk elő, amely meg fogja könnyíteni az adatok nemzetközi cseréjét a globális digitális gazdaságban, és elő fogja segíteni a magas szintű adatvédelmi normák térnyerését világszerte.”

Jobb online adatvédelem, új üzleti lehetőségek
A ma beterjesztett elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet növelni fogja a magánélet védelmét, és új lehetőségeket tár fel a vállalkozások előtt.

  • Új szereplők: Az európaiak 92%-a szerint fontos, hogy e-mailben küldött vagy egyéb online üzeneteik bizalmasak maradjanak. A jelenlegi elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv azonban csak a hagyományos távközlési szolgáltatókra vonatkozik. Az új adatvédelmi szabályok a legújabb elektronikus hírközlési szolgáltatásokat – pl. WhatsApp, Facebook Messenger, Skype, Gmail, iMessage, Viber – nyújtó ágazati szereplőkre is alkalmazandók lesznek.
  • Szigorúbb szabályok: A jelenlegi elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet aktualizáló, közvetlenül alkalmazandó rendelet biztosítani fogja, hogy az elektronikus hírközlés terén EU-szerte minden magánszemély azonos szintű védelemben részesüljön. A vállalkozásokra szintén egységes szabályok fognak vonatkozni az összes uniós országban.
  • Az elektronikus kommunikáció tartalma és metaadatai: Az új szabályok biztosítani fogják mind az elektronikus kommunikáció tartalmának, mind az ahhoz tartozó metaadatoknak (pl. a hívás idejének, valamint a hívást kezdeményező, illetve fogadó személy földrajzi helyének) titkosságát. A hírközlés tartalma és metaadatai egyaránt fokozottan bizalmas elemeket tartalmaznak, és a javasolt szabályok értelmében a felhasználó beleegyezésének hiányában anonimizálni, illetve törölni kell őket – kivéve, ha az adatokra számlázás céljából van szükség.
  • Újabb üzleti lehetőségek: A jogszabályjavaslat szerint miután a felhasználó beleegyezését adta a közölt adatok (tartalom és/vagy metaadatok) feldolgozásához, a hagyományos távközlési szolgáltatóknak nagyobb lehetőségük nyílik arra, hogy az adatok felhasználásával kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak. Például hőtérképeket készíthetnek, amelyek jelzik emberek jelenlétét, és amelyek a hatóságok, illetve a közlekedési vállalatok segítségére lehetnek új infrastruktúraprojektek kidolgozásakor.
  • A cookie-kra vonatkozó egyszerűbb szabályok: Az új rendelet egyszerűsíti a cookie-kra vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket, amelyek eredményeképpen az internethasználóknak lépten-nyomon nyugtázniuk kell a cookie-k használatára vonatkozó automatikus üzeneteket. Az új előírásoknak köszönhetően a felhasználók jobban kézben tarthatják saját beállításaikat az adatvédelem szempontjából jelentőséggel bíró esetekben. Elég lesz ugyanis csak egyszer megadni, hogy elfogadják-e vagy sem a nyomkövető cookie-k és más azonosítók használatát. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a magánélethez fűződő jogokat nem sértő cookie-k telepítéséhez – azokéhoz, amelyek az internethasználók kényelmét szolgálják, például emlékeznek a virtuális bevásárlókosárba tett termékekre – a szolgáltatóknak a jövőben nem kell a felhasználók beleegyezését kérniük. Az eddigiekkel ellentétben azoknak a cookie-knak a használatához sem lesz majd szükség az internetezők hozzájárulására, amelyek egy adott webhely látogatottságát kísérik figyelemmel.
  • A spam elleni védelem: A ma előterjesztett javaslat rendelkezései tiltják a kéretlen elektronikus üzenetek küldését akár e-mailben, akár SMS-ben, és elvileg az ilyen jellegű telefonhívásokat is, ha a hívott fél nem adta hozzájárulását ehhez. A tagállamok választhatják azt a megoldást, miszerint a felhasználók jogosultak olyan eszközöket igénybe venni, amelyek révén elejét vehetik a kéretlen, marketingcélú telefonhívásoknak – ilyen eszköz lehet például az, hogy feliratkoznak egy hívásletiltási listára. A marketing céljából telefonáló cégeknek fel kell tüntetniük a telefonszámukat vagy speciális előhívó számmal kell jelezniük, hogy marketingcélú telefonhívásról van szó.
  • Hatékonyabb érvényesítés: A magánélet védelmét célzó rendelkezéseket a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak kell majd érvényre juttatniuk.

Az uniós intézmények és szervek által alkalmazandó adatvédelmi szabályok
Az uniós intézmények és szervek által kezelt személyes adatok védelmére vonatkozó rendeletjavaslat célja, hogy a jelenlegi, 2001-ből származó szabályokat hozzáigazítsa a 2016. évi általános adatvédelmi rendelet korszerűbb és szigorúbb előírásaihoz. Mindazok, akiknek az adatait az európai uniós intézmények vagy ügynökségek kezelik, az eddiginél magasabb fokú védelemben fognak részesülni.

Nemzetközi adatvédelem
A javasolt közlemény stratégiai iránymutatást nyújt a személyes adatok nemzetközi továbbításához. A dokumentumban felvázolt intézkedések ösztönözni fogják a kereskedelmi tevékenységet és a jogérvényesítés terén folytatott együttműködést, egyúttal gondoskodnak majd a személyes adatok magas fokú védelméről is. A Bizottság megbeszéléseket fog folytatni fő kelet- és délkelet-ázsiai partnereivel abból a célból, hogy esetükben ún. megfelelőségi határozatot lehessen hozni (amely lehetővé teszi a személyes adatok szabad áramlását azokba az országokba, amelyeknek az adatvédelmi szabályai lényegében egyenértékűek az EU-beli szabályokkal). 2017-ben első körben Japánnal és Dél-Koreával, valamint az ilyen típusú együttműködés iránt érdeklődést mutató latin-amerikai és európai szomszédságpolitikai partnerországokkal kezdődnek megbeszélések.

A Bizottság továbbá – olyan harmadik országok esetében, amelyeknél nincs lehetőség megfelelőségi határozat meghozatalára – maradéktalanul élni fog az új uniós adatvédelmi jogszabályokban (az általános adatvédelmi rendeletben és a rendőrségi irányelvben) foglalt egyéb olyan alternatív mechanizmusokkal, amelyek a személyes adatok nemzetközi továbbítását hivatottak elősegíteni.
A közlemény emellett újólag hangsúlyozza, hogy a Bizottság a jövőben is – a két- és a többoldalú tárgyalások során egyaránt – arra fog törekedni, hogy magas adatvédelmi normák érvényesüljenek világszerte.

Következő lépések
A két rendeletjavaslat előterjesztésével egyidejűleg a Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy lássanak munkához és gondoskodjanak a két jogszabálytervezet zökkenőmentes elfogadásáról 2018. május 25-ig, az általános adatvédelmi rendelet ugyanis ezen a napon válik alkalmazandóvá. A cél az, hogy az említett időpontig mindenre kiterjedő és részletes jogi keret álljon a magánszemélyek és a vállalkozások rendelkezésére a magánélet és a személyes adatok védelme terén Európában.
A ma benyújtott jogszabályjavaslatokkal együtt a Bizottság előterjesztett egy közleményt is, melyben intézkedéseket irányoz elő az adatalapú gazdaság fellendítésére. További információk itt találhatók.

További információk
Szigorúbb adatvédelmi szabályok az elektronikus hírközlésben – Kérdések és válaszok
Elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet
Rendelet az uniós intézményekre vonatkozó adatvédelmi szabályokról
Közlemény: a személyes adatok cseréje és védelme a globalizált világban
További információk az elektronikus adatvédelemről

Forrás:
A Bizottság a magánélet és a személyes adatok magas fokú védelmét javasolja az elektronikus hírközlés területén, és naprakésszé teszi az uniós intézményekre vonatkozó adatvédelmi szabályokat; Európai Bizottság; IP/17/16; 2017. január 10.

Kategória: hírközlés, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, távközlés, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Európai Bizottság: új jogszabálycsomag az európai szolgáltatásalapú gazdaság kibontakoztatására

„A Bizottság ma ambiciózus és arányos intézkedéseket körvonalazó jogszabálycsomagot terjeszt elő. Az intézkedések meg fogják könnyíteni a vállalkozásoknak és az érintett szakembereknek, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az EU 500 millió potenciális fogyasztót tömörítő egységes piacán.

Lendületet kap a szolgáltatási ágazat, aminek a fogyasztók, az álláskeresők és a vállalkozások egyaránt hasznát látják majd, nem is beszélve arról, hogy a gazdaság is élénkülni fog Európa-szerte.

A ma beterjesztésre kerülő javaslatok az egységes piaci stratégia részét képező ütemtervbe illeszkednek, és Juncker elnök politikai kötelezettségvállalásának szellemében az egységes piac nyújtotta lehetőségek teljes körű kiaknázására irányulnak, hogy az európai vállalkozások az egységes piaci tevékenységükre építve sikeresen terjeszkedhessenek világszerte. Ezt a célt az Európai Tanács megerősítette 2015. decemberi, valamint 2016. júniusi és decemberi következtetéseiben. A javasolt intézkedéseknek az a céljuk, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóknak az adminisztratív előírások teljesítését, és segítsenek a tagállamoknak azonosítani a belföldön dolgozó vagy határokon átívelő szakmai tevékenységet folytató szakemberekre vonatkozóan előírt, indokolatlanul nagy terhet jelentő, illetve idejétmúlt jogszabályi követelményeket. A már hatályban lévő uniós szolgáltatási jogszabályok módosítása helyett a Bizottság az előírások érvényre juttatásának javítására helyezi a hangsúlyt. A szabályok maradéktalan végrehajtása ugyanis igazolhatóan számottevően hozzájárul az uniós gazdaság fellendítéséhez.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok a versenyképességet is rontják. A szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségek jobb kiaknázása segíteni fog az európai vállalkozásoknak abban, hogy munkahelyeket hozzanak létre, és tevékenységüket más tagországokra is kiterjesszék, mindeközben pedig továbbra is biztosítsák a fogyasztók és munkavállalók magas fokú védelmét. Ma a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy egyszerűsödjenek a több tagállamban, határokon átívelő jelleggel szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások adminisztratív teendői, valamint új, korszerű mechanizmust kínál a tagállamoknak arra, hogy közösen szabályozzák szolgáltatási ágazataikat.

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „A szolgáltatási ágazat az uniós gazdaság kétharmadát teszi ki, és az új munkahelyek 90%-a ebben a szektorban jön létre. De a szolgáltatások egységes piaca – melynek meglétét sokszor magától értetődőnek vesszük, és nem gondolunk bele, milyen értékes vívmányról is van szó – nem működik megfelelően. Így temérdek potenciális munkahelytől esünk el, és a gazdaság sem fog bővülni a kívánt mértékben. Ma új lendületet adunk a szolgáltatási szektor fejlődésének, amitől azt várjuk, hogy Európa az új szolgáltatások egyik legfőbb globális piacterévé és műhelyévé váljon.”

A Bizottság által ma elfogadott négy konkrét kezdeményezés a következő:

  • Új európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetése: A bevezetésre kerülő egyszerűsített elektronikus eljárás meg fogja könnyíteni az üzleti szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőknek (pl. a mérnöki vállalkozásoknak, az informatikai tanácsadóknak, a kereskedelmi vásárok szervezőinek), valamint az építőipari szolgáltatóknak, hogy eleget tegyenek a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan előírt adminisztratív kötelezettségeiknek. A kártya segítségével a szolgáltatók egyszerűbben, egyablakos rendszerben tudják majd ügyeiket intézni a saját országukban, saját nyelvükön. A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellenőrizni fogja a szükséges adatokat, majd azokat továbbítja a másik tagországnak. A fogadó tagállam hatásköre nem csorbul a nemzeti szabályozási követelmények alkalmazása tekintetében: az ő illetékes hatóságai döntenek arról, engedélyezik-e a kérelmezőnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson az ország területén. Az európai elektronikus szolgáltatási kártya és az ahhoz kapcsolódó eljárás nem érinti a munkáltatók kötelezettségeit és a munkavállalók jogait.
  • A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok arányosságának értékelése: Mintegy 50 millió ember – az európai munkavállalók 22%-a – olyan szakmában dolgozik, amelynek gyakorlása szakképesítés megszerzéséhez kötött, vagy amelynek tekintetében védett foglalkozásmegnevezés használatos. Ilyen például a gyógyszerészi és az építészi szakma. Bizonyos foglalkozások, például az egészségügyi és a biztonsági szakmák esetében a szabályozás gyakran indokolt. Sok esetben azonban a túlzottan nagy terhet jelentő és elavult szabályok indokolatlanul megnehezítik a megfelelően képesített jelentkezőknek, hogy elhelyezkedjenek a szóban forgó területeken. Ez a fogyasztók szempontjából is hátrányos. A Bizottság nem szabályoz, illetve nyit meg szakmákat – ez továbbra is nemzeti hatáskörben marad. Az uniós jog értelmében azonban a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a szakmai szolgáltatásokra vonatkozóan bevezetni tervezett nemzeti előírások valóban indokoltak és kiegyensúlyozottak-e. Az egységesség és a következetesség érdekében a Bizottság javaslatot tesz azoknak a rendelkezéseknek az egyszerűsítésére és tisztázására, amelyek meghatározzák, milyen átfogó és átlátható arányossági vizsgálatokat kell a tagállamoknak elvégezniük a vonatkozó nemzeti szabályok meghozatala vagy módosítása előtt.
  • Iránymutatás a szakmák szabályozásával kapcsolatos tagállami reformokhoz: A tagállamok által 2014 és 2016 között végzett kölcsönös értékelés eredményeképpen leszögezhető, hogy azokban a tagállamokban, ahol megnyitották a szolgáltatási piacokat (pl. Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban), olcsóbbak a szolgáltatások és nagyobb a választék, miközben a fogyasztók és a munkavállalók magas fokú védelme sem gyengült. Ma a Bizottság iránymutatást ad ki a tagállamoknak. Az iránymutatás azoknak a szakmai szolgáltatásoknak a szabályozása terén végrehajtandó nemzeti reformokra vonatkozik, amelyektől a legnagyobb mértékű növekedés és munkahelyteremtés remélhető. A következő szakemberek által kínált szolgáltatásokról van szó: építészek, mérnökök, ügyvédek, könyvelők, szabadalmi ügynökök, ingatlanközvetítők és idegenvezetők. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy értékeljék ki: a szakmákra vonatkozó követelmények alkalmasak-e a nemzeti szintű közpolitikai célok elérésére. Az iránymutatás – azáltal, hogy kitér a kimondottan a fenti szakmákra vonatkozó követelményekre – kiegészíti az európai szemeszter keretében végzett értékeléseket.
  • A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési mechanizmus javítása: A tagállamok már a jelenlegi uniós szabályok értelmében is kötelesek értesíteni a Bizottságot a szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezeteikről. Ez lehetővé teszi az EU végrehajtó szervének és a tagországoknak, hogy idejében jelezzék, ha megítélésük szerint a tervezett nemzeti jogszabály nincs összhangban az uniós joggal. A Bizottság által ma javasolt rendelkezések tökéletesítik ezt a mechanizmust, mégpedig úgy, hogy lerövidítik, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik az eljárást.

Háttér-információk
Míg az EU gazdasági teljesítményének kétharmada, az új munkahelyeknek pedig mintegy 90%-a a szolgáltatásoknak köszönhető, maga a szolgáltatási ágazat alulteljesít. A szektor termelékenysége nem javul a kívánt mértékben, és a világ más térségei felzárkózóban vannak. A piac működését hátráltató tényezők akadályozzák a cégalapítást és a vállalkozások bővítését, és magasabb fogyasztói árakat és szűkebb választékot eredményeznek. Ráadásul a gyáripar teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a szolgáltatások versenyképességétől. Ezért az egységes piacon megvalósuló szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok az EU gyártási ágazatának versenyképességét is visszavetik. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát megfordítsák, további munkahelyeket hozzanak létre és növekedést generáljanak, a tagállamoknak ösztönözniük kell a szolgáltatásokon alapuló gazdaság fejlesztését, és jobban ki kell használniuk a szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségeket.

További információk
Gyakori kérdések – MEMO/17/11
Az európai elektronikus szolgáltatási kártyára irányuló javaslat
A szolgáltatások értesítési eljárására irányuló javaslat
Az arányossági vizsgálatra irányuló javaslat
Iránymutatás a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó reformjavaslatokhoz
Factsheet

Forrás:
Szolgáltatásalapú gazdaság az európaiakért; Európai Bizottság; IP/17/23; 2017. január 10.

Kategória: gazdaság, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Európai Bizottság: az európai adatgazdaság kiépítését célzó következő lépések

Az Európai Bizottság a mai napon szakpolitikai és jogi megoldásjavaslatokat terjesztett elő az európai adatgazdaság kiteljesítése céljából, mely részét képezi a 2015 májusában ismertetett digitális egységes piaci stratégiájának.

Az Európai Bizottság a mai napon szakpolitikai és jogi megoldásjavaslatokat terjesztett elő az európai adatgazdaság kiteljesítése céljából, mely részét képezi a 2015 májusában ismertetett digitális egységes piaci stratégiájának.

A Bizottság azért foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert az EU jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiákban rejlő lehetőségeket. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, fel kell számolnunk a tagállamok közötti szabad adatáramlást indokolatlanul hátráltató akadályokat, és több tekintetben is javítanunk kell a jogbiztonságot. A ma közzétett közlemény szakpolitikai és jogi megoldásokat vázol fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából. Ezenfelül a Bizottság két ízben nyilvános konzultációt indított, továbbá szakmai vitát kezdeményezett a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy meghatározza a soron következő lépéseket.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Fontos, hogy az adatok – egyetlen adattérben, országhatárokra való tekintet nélkül – szabadon áramolhassanak a különböző helyszínek között. Európában az adatáramlást és az adathozzáférést gyakran hátráltatják a lokalizációs szabályok és más technikai, illetve jogi jellegű akadályok. Ha azt akarjuk, hogy az uniós adatgazdaság növekedést generáljon és munkahelyeket hozzon létre, hasznosítanunk kell az adatokat. Ehhez azonban gondoskodnunk kell az adatok elérhetőségéről és elemzéséről. Szigorú, a személyes adatokat és a magánéletet hatékonyan védelmező szabályozásra épülő összehangolt páneurópai megközelítést kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki az adatok által kínált lehetőségekből.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „Az adatok jelentik az új gazdaság hajtómotorját. Ahhoz, hogy Európa boldogulni tudjon az ipari gazdaság új korszakában, stabil és kiszámítható keretfeltételeket kell biztosítani az adatok egységes piacon belüli áramlásához. Az adathozzáférés, az adatbiztonság és a felelősség világos szabályozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az európai vállalatok, kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások maradéktalanul kamatoztatni tudják a dolgok internetében rejlő növekedési lehetőségeket. Digitális határok építése helyett arra kell az erőfeszítéseinket összpontosítanunk, hogy olyan adatgazdaságot hozzunk létre Európában, mely teljes mértékben integrálva van a globális adatgazdaságba, és annak keretei között versenyképesen működik.”

A közleményben a Bizottság arra is javaslatot tesz az érdekelt tagállamoknak, hogy vállaljanak részt olyan, határokon átívelő projektekben, amelyek valós élethelyzetekben járják körül az adatokkal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdéseket. Egyes tagállamokban már folyamatban vannak olyan – együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás megvalósítására irányuló –, számítógéppel segített tervezési projektek, amelyek célja, hogy a járművek kommunikálni tudjanak egymással és az út menti infrastruktúrával. A Bizottság építeni kíván ezeknek a projekteknek az eredményeire, és meg akarja vizsgálni az adathozzáféréssel és a felelősséggel kapcsolatos szabályozási következményeket.

Az uniós adatgazdaság becslések szerint 272 milliárd euró összértéket képviselt 2015-ben (az éves növekedés mértéke: 5,6%), és várakozások szerint 2020-ban akár 7,4 millió embert is foglalkoztathat. Az adatok a mindennapi élet csaknem minden területén javulást eredményezhetnek, legyen szó üzleti elemzésekről, időjárás-előrejelzésekről, korszakos jelentőségű, személyre szabott egészségügyi ellátások bevezetéséről, a közúti közlekedésbiztonság javításáról vagy a forgalmi torlódások csökkentéséről. A Bizottság közleménye ezért hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az Európai Unióban az adatok szabadon áramoljanak.

Ezenfelül különböző tanulmányok számos olyan, főként a nemzeti adatlokalizációval kapcsolatos követelmények formájában fennálló jogi vagy közigazgatási korlátozás meglétére mutatnak rá, amelyek a teljes uniós adatpiac működését visszafogják. Ezeknek a korlátozásoknak a felszámolása számottevő GDP-növekedést eredményezhet, melynek összege évente akár a 8 milliárd eurót is elérheti (tanulmány).

Mindezek a kezdeményezések szigorú, a személyes adatok védelmét célzó szabályokon alapulnak (lásd a tavaly elfogadott általános adatvédelmi rendeletet), és az elektronikus hírközlés titkosságát hivatottak biztosítani (lásd az elektronikus hírközlési adatvédelem témájában ma előterjesztett javaslatot), mivel az adatgazdaság kiépítésének előfeltétele a bizalom.

Az általános adatvédelmi rendelet teljeskörűen szabályozza az EU-ban a személyes adatok kezelését, ideértve a természetes személyekre vonatkozó, illetve a természetes személyek azonosítására alkalmas gépileg létrehozott és ipari adatokat. Azáltal, hogy egységes és szigorú normákat állapít meg az adatvédelem tekintetében, a rendelet biztosítja a személyes adatok szabad áramlását az Európai Unióban. Ugyanakkor azonban az általános adatvédelmi rendelet hatálya nem terjed ki a nem személyes adatokra, ha azok ipari vagy gépileg létrehozott adatok, sem a személyes adatok áramlását hátráltató akadályokra, ha azok nem a személyes adatok védelme miatt szükségesek, hanem pl. adóügyi vagy számviteli jogszabályokra vezethetők vissza.

Annak érdekében, hogy az európai gazdaság számára a legtöbbet hozza ki az adatokban rejlő lehetőségekből, a Bizottság:

  • strukturált párbeszédet fog folytatni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy megvitassa velük az adatlokalizációs korlátozások arányosságát. Ezzel az is a célja, hogy további bizonyítékokat gyűjtsön ezeknek a korlátozásoknak a jellegét, illetve a vállalkozásokra – különösen a kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra –, valamint a közszférában működő szervezetekre gyakorolt hatását illetően;
  • szükség esetén és megfelelő esetben intézkedéseket fog hozni a jogszabályok érvényre juttatása érdekében, és ha kell, további kezdeményezéseket tesz majd az indokolatlan és aránytalan adatlokalizációs korlátozások felszámolásáért.

A Bizottság az adatgazdasággal kapcsolatban újonnan felmerülő problémákból eredő jogbizonytalanság kérdését is górcső alá vette, és feltérképezi, hogy az érdekelt felek szerint milyen szakpolitikai és jogi válaszlépéseket lehetne tenni a következőkkel kapcsolatban:

  • Adathozzáférés és adattovábbítás. A nem személyes jellegű, gépileg létrehozott adatok remek újítások, induló innovatív vállalkozások és új üzleti modellek létrejöttét eredményezhetik az Európai Unióban.
  • Az adatokon alapuló termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősségvállalás. A felelősségre vonatkozó hatályos uniós szabályok nincsenek hozzáigazítva korunk digitális, adatvezérelt termékeihez és szolgáltatásaihoz.
  • Adathordozhatóság. Jelenleg a nem személyes adatok hordozhatósága problematikus kérdés, például abban az esetben, ha valamelyik vállalkozás nagy mennyiségben kíván cégadatokat eljuttatni egyik felhőszolgáltatótól a másikhoz.

Háttér-információk
A ma ismertetett kezdeményezések hozzá fognak járulni az egységes piacon belül még létező akadályok lebontásához, amit az Európai Tanács 2016. decemberi következtetéseiben szorgalmazott. A digitális egységes piacot a lehető leghamarabb ki kell teljesíteni az Európai Parlament és a tagállamok támogatásával. A ma meghirdetett kezdeményezések segíteni fognak az európai adatgazdaságra vonatkozó jövőbeli szakpolitikai program kialakításában. Az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló konzultáció 2017. április 26-án zárul majd. A Bizottság a konzultáció eredményét figyelembe fogja venni az év során később indítandó esetleges kezdeményezések kidolgozása során. A hibás termékekkel kapcsolatos felelősségről szóló irányelv kiértékelését célzó konzultációban 2017. április 26-ig lehet részt venni. A konzultációk célközönségét a nem személyes jellegű adatok, különösen a gépileg vagy szenzorok által létrehozott nyers adatokat előállító, gyűjtő, illetve potenciálisan vagy ténylegesen felhasználó felek alkotják. Ebbe a körbe tartozik – méretétől függetlenül – minden vállalkozás, és idetartoznak az összekapcsolt eszközök gyártói és felhasználói, az online platformok üzemeltetői és felhasználói, az adatbrókerek, az állami hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a kutatóintézetek, valamint a fogyasztók is.

További információk
Tájékoztató: Az európai adatgazdaság kiépítése – Gyakran feltett kérdések
Közlemény: Az európai adatgazdaság kiépítése
Nyilvános konzultáció

Forrás:
A Bizottság felvázolja az európai adatgazdaság kiépítését célzó következő lépéseket; Európai Bizottság; IP/17/5; 2017. január 10.
Lásd még: Data Economy Factsheet (pdf)

Kategória: gazdaság, jog, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Lázár János támogatja a pénzügyi centralizálást a kórházaknál

„Hasznos lenne, ha az állam hathatósabban érvényesítené a tulajdonosi érdekeit a kórházak gazdálkodásában – hangzott el a Kormányinfón a Portfólió tudósítása szerint.

Egyes kórházaknál felmerül a túlköltés, máshol az alulfinanszírozás esete és a minap a sajtóban megjelent információ mindenképpen jó, ha megvalósul, hogy állami alkalmazott pénzügyi “revizorok” intézik a gazdálkodást a szolgáltatóknál – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a Portfólió beszámolója szerint. A miniszter szerint meg kell vizsgálni, hogy miért kel félévente 60 milliárddal konszolidálni a kórházakat, ugyanakkor kijelentette azt is: “az intézményrendszerben a 2018-as választásokig nem tervezünk változtatást”.”

Forrás:
Lázár támogatja a pénzügyi centralizálást; Medical Online; 2017. január 13.

Kategória: egészségügy | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Veszprém: okos város és Modern Városok Program

„…– Milyen fejlesztések várnak a VKSZ Zrt-re az előttünk álló évben?
– Két jelentős projektünk is megjelenik a Modern Városok programban: a Házgyári útra tervezett Szakipark és az Aranyos-völgyi tudáspark. A Szakiparkban, egy modern és jó színvonalú képzési központban a helyi vállalkozásokkal próbálunk közösen tenni a feszítő munkaerőhiány mérsékléséért. Az Aranyos-völgyi tudásparkban pedig a mai kor kihívásaira reflektáló, nemzetközi szinten is releváns kutatások minőségi környezetét kívánjuk kiépíteni, mely hozzájárul a magasan képzett munkaerő Veszprémbe történő vonzásához és hosszú távú megtartásához.

Nagyot léptünk előre az okos város megoldásokban is. A Városháza egyetértésével a VKSZ Zrt. jelentős szerepet vállal olyan megoldások megvalósításában, amelyekkel a munkavégzés hatékonysága, a rendszer strukturáltsága javulni fog, és így a városlakók mindennapi élete is gyorsabb, hatékonyabb, jobb színvonalon kiszolgálható lesz. A saját feladataink mellett itt bekapcsolódhatunk a közvilágítás vagy akár a közlekedés területére is.

Mindezek jegyében az év végén pedig partneri megállapodást írtunk alá az MVM Partner Zrt.-vel és az IBM Magyarország Kft.-vel, melyek célja a közművek optimálisabb működtetése és Veszprém környezeti fejlődésének elősegítése. A tervek szerint a hosszú távú együttműködésnek köszönhetően az innovatív megoldások segítségével a város környezeti teljesítménye javulhat, és egészségesebb lakókörnyezetben élhetnek a veszprémiek.”

Forrás:
Magas színvonalon szolgáltattunk; vehir.hu; 2017. január 11.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, társadalom, technika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!