Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Új állami szervezet, új módszerek, megnövelt költségvetés Németországban a startup cégek támogatására

„Tíz év alatt akár 2 milliárd eurót terveznek a startupokba tolni, ami még mindig szerény az USA-hoz képest.

A német kormány egy új társaságot hoz létre. A SPIEGEL információi alapján az állami Újraépítési Hitelintézet (KfW) 100 százalékos leányvállalata lesz a 2018 elejétől működő és a startupokat támogató cég, amely szervezetileg önálló struktúra keretében biztosítja majd a tartós részvételi finanszírozást – ez derült ki a német gazdasági és a pénzügyminisztérium KfW-jelentéséből.

A KfW vizsgálja azt, hogy teljesen kiszervezze-e a kockázati tőke üzletet és e folyamat során az Európai Befektetési Alapokat (EIF) tekintené követendő példának. Az új társaságot pénzügyi vállalkozásnak minősítik és ezért a BaFin pénzügyi felügyelet bankokkal kapcsolatos bizonyos előírásai nem vonatkoznak majd rá. A leányvállalat működését egyrészt a KfW, másrészt a saját felügyelőtanácsa fogja ellenőrizni. Az utóbbiban egy-egy hellyel lesz képviselve a pénzügyi- és a gazdasági minisztérium, emellett az ágazatot kettő, míg a KfW-t szintén kettő tagja képviseli majd.

A 12,5 millió eurónál nagyobb befektetéseket a felügyelőknek kell engedélyezniük. Összességében a KfW 2020-ig évente 200 millió euró kockázati tőkét biztosít, a teljes összeg pedig a következő tíz évben elérheti a 2 milliárd eurót. Ezenkívül évente felül fogják vizsgálni, hogy szükség van-e további finanszírozási eszközök alkalmazására. Ez utóbbi kategóriába tartozhatnak például a startupok tőzsdei megjelenését segítő alapokba való befektetések és ezáltal a magánbefektetők számára vonzóbbá tehetik ezeket a vállalkozásokat.

Az Amerikai Egyesült Államokhoz képest Németországban még mindig túl kevés kockázati tőke áll a fiatal vállalkozások rendelkezésére, különösen igaz ez az eredményes alapítást követő növekedési szakasz esetében. A leányvállalat kapcsán még számos jogi kérdést kell tisztázni, így a projekt 2018 közepén indulhat el.

Forrás:
Jobban támogatná a startupokat Németország; SG.hu; 2017. június 18.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Június 19-én alakul meg hivatalosan a magyarországi „5G-koalíció”

„Június 19-én alakul meg hivatalosan az ötödik generációs mobiltechnológia fejlesztését és hazai bevezetését támogató „5G-koalíció” – jelentette be a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az Információs Társadalom Parlamentje című szerdai budapesti konferencián.

Deutsch Tamás az MTI érdeklődésére elmondta: csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet hozza létre a koalíciót, amelynek hármas feladata lesz.

Először is gyorsan ki kell alakítani azt az 5G fejlesztési stratégiát, amelynek segítségével kihasználhatjuk az e területen meglévő, páratlan lehetőségeinket, továbbá olyan tesztkörnyezetet kell kialakítani, amellyel beleszólhatunk a globális 5G-szabvány kialakításába, s ennek 2020-ra várható időpontja után elsőként vezethessük be ezt a sztenderdet – mondta.

Célnak azt nevezte, hogy a nemzetközi szabványok megteremtése után az elsők között alkalmazzák a mainál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, és így jóval szélesebb felhasználási lehetőségeket kínáló technológiát, és “Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központjává válhasson”.

A kormányzat arra törekszik, hogy “minden magyar polgár azáltal lehessen a digitalizáció nyertese, hogy egyenlő eséllyel tud a digitális javakhoz hozzáférni” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a folyamat sikerének záloga.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület által hetedik alkalommal megrendezett tanácskozáson Deutsch Tamás hangsúlyozta, egyszerre dolgoznak azon, hogy motiválják az eddig netet nem használókat, valamint azon, hogy a szolgáltatás árának mérséklésével mindenki számára hozzáférhetővé tegyék azt.

Ennek eszközeként említette, hogy előbb 27-ről 18 százalékra, majd a jövő év első napjával 5 százalékra – az unióban a legalacsonyabb szintre – csökken az internetszolgáltatás áfája,
és bevezették a legalacsonyabb netes szolgáltatásnál is olcsóbb digitális jólét alapcsomagot.

A miniszterelnöki biztos a digitalizáció sikerei között említette, hogy a magyar háztartások 82 százaléka számára már elérhető a szupergyors, legalább 30 megabájtos letöltési sebességet kínáló internet,ez pedig az uniós átlagot meghaladó arány, egy nemzetközi szakmai szervezet felmérései szerint pedig a magyar mobilhálózatok a sebességük és a lefedettségük alapján a világ harmadik legjobbjának számítanak…”

Forrás:
Június 19-én alakul meg hivatalosan a magyarországi „5G-koalíció”; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. június 14.

Kategória: gazdaság, hírközlés, Internet, közigazgatás:magyar, távközlés, technika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A stratégia cél: 2020-ra 30 ezer elektromos autó Magyarországon

„A kormány számára stratégia cél az e-mobilitás erősítése, ezért szeretné, ha 2020-ra 30 ezer elektromos autó járná az ország útjait a Jedlik Ányos tervnek köszönhetően – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára pénteken, Mogyoródon egy elektromos autókat kiszolgáló gyorstöltőpont átadásán.
Aradszki András elmondta, az e-autók terjedése a kapcsolódó iparágakban is jelentős innovációkra ad lehetőséget.

Horváth-Dori Jenő, a Lukoil töltőállomásokat üzemeltető Normbenz Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a jakabpusztai elektromos gyorstöltő a kelet kapuja lesz, ahonnan elektromos autóval már gond nélkül elérhetőek a kelet-magyarországi nagyvárosok.

A magyar utakon csaknem 2500 zöld rendszámos (elektromos vagy hibrid) jármű közlekedik. Az átadott töltőállomáson 2 különböző típusú autó tölthető egyszerre, egy-egy töltés hozzávetőlegesen 15 percig tart, amellyel típustól függően, körülbelül 200 kilométert tudnak megtenni az elektromos gépjárművek.”

Forrás:
A kormány számára stratégia cél az e-mobilitás erősítése; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. június 16.

Kategória: energia, gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A piaci alapú gondolkodással országszerte biztosítható a szupergyors internet

„Piaci gondolkodással kell párosulnia a kormányzati felügyeletnek ahhoz, hogy a szupergyors internet hálózata a vállalásoknak megfelelően 2018 végére az egész országban kiépülhessen – mondta Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Hálózatfejlesztést támogató monitoring rendszer (Htmr) projektrendezvényén.
Hangsúlyozta, hogy a Szupergyors internet program (Szip) rendkívül összetett és szerteágazó feladatot jelent a kormány és a szolgáltatók számára, megvalósításához ezért nélkülözhetetlen a Htmr, amely akár napi szinten képes települési szintre lebontva tájékoztatni a hálózatépítés állásáról, emellett támogatja többek között a nyomon követést és a felügyelőmérnöki tevékenységet is.

Felidézte, hogy a Szip keretében a vállaltnál többnyire sokkal gyorsabb – az előirányzott 30 Mbit/s sebességet akár többszörösen meghaladó – hálózat épül, amelynek közel 90 százaléka optikai fejlesztés lesz. A monitoring rendszer segítségével akár utca és házszám szintjén követni lehet, hol van még szükség további fejlesztésre – tette hozzá. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a jogi környezet egyszerűsítésével is segíti a 130 milliárd forintos projektben részt vevő beruházókat.

Debreceni Győző projektigazgató elmondta, hogy a Htmr 2014 óta több lépésben segítette a korszerű internethálózat országos kiépítését, így például a szolgáltatókkal folytatott – a lefedettségekről és a kapacitásokról szóló – egyeztetés, valamint az előtervezés és üzleti tervezés, illetve a felügyelőmérnöki tevékenység során. Felidézte, hogy 2015-ben a 3,7 millió magyarországi háztartásból 1 milliónál hiányzott a szükséges hálózati lefedettség: ennek fele önerős fejlesztéssel valósul meg, a fejlesztési hiányok pótlásáról a kormány gondoskodik.

A projektrendezvényen Kópiás Bence, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztési elnökhelyettese sikeresnek nevezte a Htmr-projektet, amelyre a jövőben akár újabb funkciókat és szolgáltatásokat lehet építeni – fogalmazott. Hozzátette, hogy a KIFÜ-nek 35 projektje fut egy időben, ezek összértéke meghaladja az 50 milliárd forintot.”

Forrás:
A piaci alapú gondolkodással országszerte biztosítható a szupergyors internet; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. június 15.

Kategória: gazdaság, hírközlés, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Miért nyomtatják a brit törvényeket továbbra is pergamenre (is)?

„Régebbi esemény ugyan, de érdekessége miatt érdemes elővenni a BBC tavalyi riportját. Tavaly februárban a brit felsőház úgy döntött, hogy takarékossági okokból megszüntetik a törvények hagyományos fizikai rögzítési módját, ami borjúbőrből készült pergamenre (vellumra) történt. (Az angolban a borjúbőrből készült pergamenre a vellum szót használják, az egyéb állati bőrből készültekre a parchment kifejezést.) A miniszterelnökség (Cabinet Office) ugyanakkor úgy döntött: biztosítja az anyagi forrásokat arra, hogy továbbra is zökkenőmentes legyen a törvények pergamenre (vellumra) nyomtatása és tárolása.

A vellum rendkívül tartós anyag. A Magna Charta eredeti, vellumra írt, több mint nyolcszáz éves példánya ma is megvan. A parlament által rögzített törvények legrégebbi példánya pedig 1495-ből való. A Westminster palota Viktória tornyában tárolt pergamentekercsek, a parlament archív iratainak összesített hossza 8km-t tenne ki, hagyományos módon tekercsekben tárolva.

A pergamenen tárolás természetesen nem a digitális tárolás helyett, hanem amellett létezik. Bár a fő irány továbbra is a digitalizálás, vannak bizonyos aggodalmak a kizárólagos elektronikus archiválással szemben. Nem csak a sérülékenységről van szó (ezt a pergamenek esetében sem lehet kizárni), hanem arról is, hogy az elektronikus állományok fizikai leolvasókhoz köthetők, amelyek időnként eltűnnek a mindennapi használatból. (Mire mennénk ma azzal, ha kezünkbe kerülne egy halom floppyn rögzített adat? És ötven év múlva? Mivel tudnánk leolvasni?) A fizikailag rögzített állományok olvasása ugyanakkor nem igényel további technológiai eszközt, így ezek elavulása sem fenyeget.”

Forrás:
Why is the UK still printing its laws on vellum?; BBC News; 2016. február 15.
Lásd még: Könyvtörténeti írások; Borsa Gedeon; Országos Széchényi Könyvtár; 1996. (13. A régi nyomtatványokkal való foglalkozás és azok anyaga. A nyomtatványok anyaga. Pergamen és textil)

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Belső, közigazgatási informatikai start-up kezdeményezések segítik az amerikai digitális állam kialakítását

„Az IBM közigazgatási kutatóközpontja (IBM Center for The Business of Government) reflektál az amerikai központi kormányzat határozott szándékára, hogy utat biztosítson a kormányzati működésben az üzleti szférában bevált technológiák és know-how meghonosításának. Ennek érdekében a Fehér Házban két szervezetet hoztak létre: az Amerikai Innováció Hivatalát és az Amerikai Technológiai Tanácsot. A munkában támaszkodhatnak az előző elnöki stáb kezdeményezésére, az U.S. Digital Service és partnerei által felhalmozott tapasztalatokra, tettekre váltva az ott megfogalmazódott ötleteket. Ezt az „IT start-up” kapacitást arra válaszképpen hozták létre, amikor 2013-ban kiderült: a kormányzat képtelen volt megfelelően működtetni a bevezetett healthcare.gov oldalt. Ez rávilágított arra, hogy a kormányzatnak nincs meg házon belül a megfelelő informatikai kapacitása a nagy és összetett projektek modern technológiájához.

Az IBM közigazgatási kutatóközpontja új jelentést tett közzé digitális szolgáltató munkacsoportok fejlődéséről és szerepéről Amerikában és más országokban. A kutatásban alkalmazott interjúk feldolgozása során kiderült, hogy a digitális transzformáció korántsem mindig hozza a remélt eredményeket. A projekteket legtöbbször olyan technológusok vezetik, akikre az „IT first” szemlélet jellemző, a felhasználói szempontok háttérbe szorulása mellett. A költések mintegy 75%-a fordítódik az örökölt rendszerekre, kevés teret hagyva az újításoknak. A nagykockázatú projektek 94%-ára a pénzügyi keretek és a határidők túllépése jellemző, 40%-át pedig sosem fejezik be.

A digitális átalakítás ettől mindezzel együtt megy előre. Amerikában és néhány más országban kormányzati vezetők „digitális speciális egységeket” (digital „SWAT”) hoztak létre speciális ügyekre fókuszálva, fél-autonóm státuszt biztosítva nekik a kormányzaton belül. Ezek az egységek inkább hasonlítanak egy informatikai start-up cégre, mint a hagyományos kormányzati működésre.
A jelentés bemutatja ezeknek a különleges egységeknek a főbb kategóriáit és az elért eredményeket. Kiemeli ugyanakkor a hat legfőbb kihívást is, amelyekkel szembesülniük kell.

  • A versenyszférában elvárt agilis fejlesztés meghonosítása a közszolgáltatásokban, a felhasználói igények szerint.
  • Az informatikai tehetségek átcsábítása a közszférába az üzleti szektorból.
  • A start-up megközelítés kultúrájának fenntartása a kormányzaton belül.
  • Az IT-eszközök beszerzésének javítása, a költségtúllépések és ütemezés-csúszások elkerülésével.
  • Digitális szolgáltató munkacsoportok szervezése, hosszútávú költségvetéssel.
  • Döntés arról, hogy az innovációs eredményeket kifejlesszék vagy megvásárolják.

A jelentés egyik konklúziója, hogy a gondolkodásmódban nagyobb változásra van szükség, mint a folyamatokban, elsősorban az együttműködés kultúrájának javításával. A digitális szolgáltató munkacsoportokat pedig arra bíztatja, hogy adott esetben ne féljenek felrúgni a bürokrácia meglévő normáit, ha a siker érdeke ezt megkívánja.”

Forrás:
Creating IT Start-Ups in Government; John M. Kamensky; IBM Center for The Business of Government; 2017. május 31.
Digital Service Teams: Challenges and Recommendations for Government; Ines Mergel; IBM Center for The Business of Government; 2017. május 30. (pdf)
Lásd még: United States Digital Service
18F: Digital service delivery
Presidential Executive Order on the Establishment of the American Technology Council; 2017. május 1.
Presidential Memorandum on The White House Office of American Innovation; 2017. március 27.

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működéséhez kapcsolódó rendeletek, valamint egyéb gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendelet módosításáról szóló előterjesztés

„Jogszabályterv
Véleményezési határidő:2017. június 21.
Véleményezési cím: anna.csapo@emmi.gov.hu

Forrás:
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működéséhez kapcsolódó rendeletek, valamint egyéb gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendelet módosításáról szóló előterjesztés; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. június 15. (Zip)

Kategória: egészségügy, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Júliustól komplex térinformatikai rendszer támogatja a Szupergyors Internet Program végrehajtását

„Országszerte hatékonyabbá válik a távközlési fejlesztések nyomonkövetése, megkönnyítve ezzel a szélessávú hálózatok rövid- és hosszú távú tervezését, kivitelezését. 2017 július végétől válik elérhetővé az a térinformatikai alapú, elektronikus hírközlési nyilvántartás, amely teljes egészében uniós forrásból, összesen 2,54 milliárd forintból valósult meg a Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer Létrehozása projekt eredményeként.
A Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) használatával lehetőség lesz a Szupergyors Internet Programban megjelenő, távközlési hálózat-fejlesztési pályázatok számítógéppel támogatott térinformatikai tervezésére, a beérkező pályázatok értékelésére, a fejlesztés eredményeinek folyamatos bemutatására, valamint az ellenőrzések lefolytatására.

Az elkészült térinformatikai rendszert a Nemzeti Kibervédelmi Intézet IT biztonsági szempontból is megbízhatónak nyilvánította.

A HTMR rendszer nemcsak a kormányzati tervező és ellenőrző munkát támogatja, de a szolgáltatókat is segíti. A rendszer szolgáltatói moduljához mind a pályázati nyertesek, mind fejlesztéseket önerőből megvalósító vállalkozások hozzáférnek. A legkisebb szolgáltatók, akiknek eddig nem volt forrásuk saját hálózataik elektronikus nyilvántartására, a HTMR-t díjmentesen, saját nyilvántartó rendszerként vehetik igénybe.

A Szupergyors Internet Program munkájában részt vevő távközlési szolgáltatók részére a projektet kivitelező Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 2017 nyarán ingyenes workshopokat szervez országszerte, melyeken az internet-szolgáltatók tájékoztatást kapnak az elektronikus kapcsolattartást lehetővé tevő modulok működéséről.

További információ az európai uniós forrásból megvalósuló KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú projektről a KIFÜ weboldalán (www.kifu.gov.hu) található.”

Forrás:
Júliustól komplex térinformatikai rendszer támogatja a Szupergyors Internet Program végrehajtását; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. június 15.
Lásd még: SZIP – Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása; KIFÜ Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Kategória: hírközlés, közigazgatási informatika, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017-2050

Forrás:
Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017-2050; Földművelésügyi Minisztérium; 2017 (pdf)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Nem nőtt az elektronikus jegyrendszer bevezetésének teljes költsége

„Az elektronikus jegyrendszert érintő változásokról hozott döntést a Fővárosi Közgyűlés 2017. június 14-én. A sajtóban tévesen megjelent hírekkel ellentétben a projekt teljes keretösszege nem változott, sőt annak üzemeltetési költségei közel 2 milliárd forinttal, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitel lehívásához kapcsolódó költségek 100 millió forinttal csökkennek. A módosításokra a korábban a Fővárosi Önkormányzat által is jóváhagyott újratervezési munkák és többletfeladatok miatt volt szükség.

A projektmunkálatok maradéktalan ellátása érdekében az EBRD által biztosított teljes hitelkeret lehívására sor kerül, ez nem a projekt teljes költségének a növekedését jelenti. A fővárosi önkormányzat a projekt maradéktalan megvalósulása érdekében a korábban jóváhagyott keretösszeget biztosítja.

Mindezek mellett az elektronikus értékesítési csatornák továbbfejlesztése újabb mérföldkőhöz érkezett, az utazóközönség már 2017 nyarán találkozhat az online jegyértékesítés új formájával. Ennek köszönhetően elég lesz csak regisztrálni a rendszerbe egy névhez hozzárendelt, személyazonosításra alkalmas arcképes igazolványt, majd bankkártyás fizetéssel lehet megvásárolni a megfelelő terméket és attól kezdve a mobil applikációs megjelenés mellett használható az okmány azonosításra ellenőrzéskor. Ezzel 2017 őszétől már akár önmagában az új elektronikus személyigazolvány (e-Szig), vagy a diákigazolvány elégséges lesz az utazási jogosultság igazolására.

A nyár végén sor kerül a Deák Ferenc tér M (Sütő utca) metróállomáson az első beléptető kapuk, valamint a Közvágóhíd utca HÉV-állomáson érvényesítő készülékek telepítésére. Ez az állomási infrastruktúra-telepítés első állomása, amelyen a BKK éles környezetben teszteli a beléptető kapuk funkcionális működését, továbbá az eszközök háttérrendszerekkel történő kommunikációját. Természetesen az ügyfelek először nyitott kapukkal fognak találkozni az állomáson, mivel a rendszer bevezetésének elengedhetetlen feltétele a teljes infrastruktúra telepítése.

A BKK az EBRD-vel szoros együttműködésben mindent megtesz az eddig bekövetkezett szállítói csúszások hatásának csökkentése és a további átütemezések elkerülése érdekében.”

Forrás:
Nem nőtt az elektronikus jegyrendszer bevezetésének teljes költsége; BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.; 2017. június 15.
Lásd még: Három milliárddal drágul, és még csúszik is a budapesti elektronikus jegyrendszer; Bucsky Péter; 444.hu; 2017. június 14.

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!