Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Bevezetés a területfejlesztési jogba

„Ez a jegyzet elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán alternatív kurzusként tartott, Területfejlesztés című tantárgy ismeretanyagához kapcsolódik. Az alternatív kurzus célja, hogy a joghallgatók számára bemutassa a területfejlesztés fogalmát, alapvető jogintézményeit, a területfejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tervezési ismereteket, annak érdekében, hogy a hallgató értelmezni és alkalmazni tudja a területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat későbbi munkája során. A jegyzet elkészítése során arra is törekedtem, hogy azt más felsőoktatási intézmények – így különösen a gazdasági felsőoktatás intézményei, valamint egyes mérnöki képzések – is fel tudják használni a területfejlesztés jogi szabályozásának bemutatásához. Így bár a kurzus épít a korábban megszerzett közigazgatási jogi ismeretekre, azonban a jegyzet a közigazgatási jogi általános részi tankönyvek használata nélkül is alkalmazható.”

Forrás:
Bevezetés a területfejlesztési jogba; Hoffman István; ELTE Eötvös Kiadó; ELTE Jogi Kari Jegyzetek, 12 .; harmadik, hatályosított és átdolgozott kiadás, ISBN 978 963 312 282 2 / ISSN 2060 5986; 2017 (pdf)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom, területfejlesztés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Összefoglaló jelentés: Konzultáció az „Európai Adatgazdaság Kiépítése” kezdeményezésről

„Az európai adatgazdaságról szóló konzultációs folyamat – az érdekelt felekkel folytatott széles körű párbeszéd – az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közlemény (COM(2017)9) és a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum elfogadásával vette kezdetét (SWD(2017)2). Ez a kezdeményezés a gazdaság és a társadalom érdekében elő kívánja segíteni a digitális adatok lehető legjobb felhasználását. Az európai egységes piac fejlődését akadályozó tényezők leküzdésére és az adatok szabad áramlásának biztosítására törekszik, illetve az adatokhoz való hozzáférést, az adattovábbítást, az adatok hordozhatóságát és az elsősorban nem személyes, géppel előállított digitális adatokkal kapcsolatos felelősséget érintő jogi kérdésekkel foglalkozik.
A konzultációban központi szerepet kapott a 2017. január 10. és április 26. közötti nyilvános online felmérés.Ez a közlemény különböző részeire vonatkozó kérdéseket tartalmazott.

Az eredmények és a beérkezett állásfoglalások részletesebb, minőségi elemzése a mellékletben olvasható.

A konzultációról szóló, előzetes tendenciákat megállapító összefoglaló jelentés már megjelent.
Emellett számos olyan horizontális és ágazatspecifikus műhelytalálkozóra került sor, amely az érdekelt felek adott csoportját célozta meg vagy egy adott kérdésre keresett választ.
Ez az összefoglaló jelentés összefoglalja, mi történt az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd során…”

Forrás:
Összefoglaló jelentés: Konzultáció az „Európai Adatgazdaság Kiépítése” kezdeményezésről; Európai Bizottság; 2017. szeptember 7. (pdf)
Melléklet: Annex to the Synopsis report. Detailed analysis of the public online consultation results on ‘Building a European Data Economy’; Európai Bizottság; 2017. szeptember 1. (pdf)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 18.

1.)
MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Mi az a digitális diplomácia – ahogy Kanadában látják?
Mi is az a „digitális diplomácia”? Az elmúlt héten a téma kiemelkedő kutatója, az izraeli Ilan Manor definícióját osztottuk meg. A tudós szabatos, teljességre törekvő, leíró meghatározása után most lássunk egy jóval gyakorlatiasabb megközelítést! A kanadai külpolitikát korábban irányító John Baird koncepciójában a tulajdonképpeni eszközrendszer helyett az újszerű alkalmazás kap hangsúlyt. E szerint „a digitális diplomácia eszköz arra, hogy kormányok (közvetlenül) egy másik ország népével lépjenek kontaktusba, annak kormányzata helyett”.
What is ’digital diplomacy’?; Amy Minsky; Global News Canada; 2015. január 11.

2.)
Amerika szelfije – Trump és a külvilág felé sugárzott Amerika-kép változása
Az amerikai Külügy hagyományosan az élharcosa annak a mozgalomnak, amely a digitális technológiák eszköztárával akarja dinamizálni, sőt gyökeresen átformálni a „XXI. század diplomáciáját”. Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja az US State Department facebook oldalának elemzésével vizsgálta: hogyan változik a Trump-kormányzat alatt az a kép, amelyet (a hivatalos) Amerika a közösségi médiumokon keresztül sugároz önmagáról. A kutatók úgy vélik: a korábbi időszakhoz képest jelentős „átpozícionálás” zajlik a közösségi térben. A prioritások változása óhatatlanul megjelenik a közszemlére tett „szelfiben” is. Amerika immár nem morális elveken nyugvó hatalomként, hanem olyan pénzügyi erőközpontként láttatja magát, amely a terrorizmus fenyegetésének felszámolása révén is önnön gazdasági érdekérvényesítését kívánja szolgálni.
America’s Selfie in the Age of Trump; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2017. szeptember 3.

3.)
Az Indiai KüM a Facebookot állítja csatasorba, hogy megszólítsa a világot
A Narenda Modi miniszterelnök vezette indiai kormányzat komoly szerepet szán a közösségi médiumoknak az ország globális jelenlétének előmozdításában. Az indiai Külügy megállapodást kötött a Facebook céggel egy olyan gyűjtőoldal létrehozására, amely egyetlen helyre csatornázza be az ország diplomáciájának valamennyi közösségi média fiókját. A gyűjtőoldalon keresztül több mint 500 facebook- és twitter fiókot, illetve minisztériumi webhelyet lehet már elérni. Interaktív térképalkalmazás segíti az egyes kontaktpontok földrajzi azonosítását. A minisztérium és a külképviseletek egyaránt proaktív használói a rendszernek: különösen a nemzetközi közösséget érintő eseményekre épülő közösségi média jelenlétekkel (kampányokkal) igyekeznek növelni az ország globális „láthatóságát”.
Inida’s Ministry of External Affairs leverages Facebook to better engage the World; The Digital Diplomacy Hub; 2017. szeptember 14.

4.)
Az USA KÜM felülvizsgálta digitális diplomáciára vonatkozó eljárásrendjét
Az amerikai Külügyminiszérium Közdiplomáciai és Közkapcsolati Főosztálya a közelmúltban felülvizsgálta és módosította a Külkapcsolati Eljárásrend (Foreign Affairs Manual) digitális diplomáciára vonatkozó részeit. Az új irányelvek a közdiplomáciai célú közösségi média használat jó néhány fontos területét érintik: a hivatali célú közösségi média fiókok létrehozásának engedélyeztetésétől kezdve a közmédia reklámozáson át a személyes fiókokon közzétehető tartalmak körének korlátozásáig. Hangsúlyosan jelenik meg továbbá a közösségi média fiókok menedzselésének, a felhasználói- és szolgáltatói feltételeknek a kérdése, csak úgy mint a kormányzati adatok védelmének kötelezettsége.
10 FAM 180 Official Communication Using Social Media; Foreign Affairs Manual; US Department of State; 2017. augusztus 24.

5.)
Ukrajnai oktatási törvény – pártfogói a digitális diplomáciát is bevetik a tiltakozást kiváltó új jogszabály védelmében
A közelmúltban elfogadott új ukrán közoktatási törvény, a kisebbségeket hátrányosan érintő módosításaival jelentős felháborodást keltett Magyarországon, és a környező régióban másutt is. Az ukrán diplomácia – nyilván számolva a nemzetközi reakciókkal– a globális közvélemény közvetlen elérésére hivatott digitális eszközöket is nyomban „harcba vetette”: Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter twitter csatornáján azonnal reagált a kibontakozó botrányra, ígéretet téve a kisebbségek anyanyelv használati jogának megőrzésére.
Ezzel szinte egy időben, az ukrajnai belpolitikai életben erős befolyással rendelkező Egyesült Államok kyivi nagykövetsége, szintén a közösségi média széles elérésére támaszkodva állt ki az ukrán parlament komoly feszültségeket generáló lépése mellett.
Ukrajna továbbra is biztosítja a kisebbségek nyelvhasználatát; Index.hu; 2017. szeptember 11.
Pavlo Klimkin üzenetei: 1., 2., 3.; Twitter; 2017. szeptember 11.
U.S. Embassy Kyiv‏; Twitter; 2017. szeptember 10.

6.)
Diplomáciai kríziskezelés a digitális korban
Terrorista merényletek, tornádók figyelmeztetnek naponta arra: a hirtelen lecsapó katasztrófák – társadalmiak és természetiek egyaránt – sokaságára számíthat korunk. A globális munkavállalás, illetve tömegturizmus ugyanakkor fokozza idegen országok állampolgárainak veszélyeztetettségét is. A változó helyzet más, mindenekelőtt gyorsabb kríziskezelési megoldásokat kíván a diplomáciai intézményrendszerek szereplőitől is. Az e-diplomácia jeles kutatója, Corneliu Bjola legújabb tanulmányában arra keresi a választ, hogy a digitális eszköztár hogyan segítheti a külszolgálatokat a válsághelyzetek menedzselésében. A munka erőssége, hogy nem csupán a nyilvánvaló tájékoztatási aspektust veszi górcső alá. Figyelmet szentel a válságkezelés teljes folyamatának, megvizsgálva, hogy milyen korszerű IT-megoldások, alkalmazások állnak a követségi-konzulátusi apparátusok rendelkezésére, a helyzetfelmérés mozzanatától kezdve a hatékony döntéshozatalon át a megfelelően szelektáló tájékoztatáson keresztül a válságok lezárásáig.
Diplomatic Crisis management in the Digital Age; Corneliu Bjola; Digital Dplomacy – Medium; 2017. augusztus 10.

Kategória: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Európai Adatportál – EU Datathon 2017

„Az Európai Unió Tanácsának észtországi elnökség egy Datathon versenyt hirdetett az Európai Unió Nyílt Adatportálján található adatok újrahasznosítására. A portál hozzáférést biztosít az Európai Unió intézményei, hivatalai által rendelkezésre bocsátott nyílt adatokhoz. A datathon elősegíti a nyílt adatok újbóli felhasználását a növekvő adatgazdaságban, az innovatív alkalmazások, vizualizációk kifejlesztését.

A datathon szeptemberben indul a csapatok regisztrálásával és november 16-án ér véget a brüsszeli zárórendezvényen és díjkiosztó ünnepségen. A regisztrált csapatok Európában bárhol dolgozhatnak október közepétől november 12-ig. A csapatok feladata, hogy demonstrálják, miként tudják a nyílt adatokat újra felhasználni a konkrét szakpolitikák támogatására, a társadalmi kihívások kezelésére, munkahelyek teremtésére. Cél, hogy a webes- vagy mobil alkalmazás visszatükrözze a Juncker Bizottság politikai prioritásait: a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzését, a digitális egységes piac létrejöttének és a demokratikus átalakulás támogatását.

A győztes csapatnak lehetősége nyílik arra, hogy bemutassa a projektet 2017. november 21-23. között Versailles-ban a European Big Data Value Forum rendezvényen. Regisztrálni szeptember 30-ig lehet. Az EU Datathon 2017 rendezvénnyel kapcsolatos kérdéseket az alábbi e-mailcímen lehet feltenni: op-datathon@publications.europa.eu.”

Forrás:
EU Datathon 2017; Európai Adatportál; 2017. szeptember 5.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, politikai informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A KPMG 1,853 milliárd forint értékű fejlesztéspolitikai tárgyú szerződést nyert el

„A KPMG Hungária Kft. látja el – nettó 1 milliárd 853 millió forintért – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tanúsító szervi feladatait, továbbá közreműködik ennek az alapnak valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) az illetékes hatósági munkájában.

Az eredményt az ajánlatkérő Miniszterelnökség közölte a Közbeszerzési Értesítőben.

A teljes díjból 1 milliárd 110 millió forint jut az EMVA/EMGA illetékes hatósági közreműködés kapcsán nyújtott szolgáltatásokra. Ez akkreditációs és felügyeleti vizsgálatokat jelent. Ennek az összegnek a 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget a Miniszterelnökség.

A nyertessel szeptember 5-én kötötte meg a szerződést az ajánlatkérő.”

Forrás:
Csaknem kétmilliárdos szerződést nyert el a KPMG; Németh Géza; Napi.hu; 2017. szeptember 14.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A digitális pénzügypolitikáról és az internetes nagyvállalatok adóztatásáról tárgyaltak az uniós pénzügyminiszterek

„Az új piaci szereplőnek számító digitális pénzügyi szolgáltatók, a fintech cégek európai szintű szabályozásáról, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) mélyítéséről is szó volt az Ecofin pénteki informális ülésén Tallinban – tájékoztatott Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár. Szombaton az internetes óriáscégek adóztatásáról szóló javaslat vitája volt napirenden – tette hozzá.
Az uniós pénzügyminiszterek pénteki munkaebédjükön a GMU további mélyítéséről szóló dokumentumokról tárgyaltak. A jelenleg asztalon lévő javaslatokról Hornung Ágnes elmondta, hogy a GMU-ra vonatkozó kötelező előírásoknak kizárólag az eurózónára kell korlátozódniuk, de a döntéseknek az EU27 szintjén kell megszületnie. Az államtitkár hozzátette: az erre vonatkozó bizottsági felvetéssel szemben a magyar álláspont szerint az európai szemeszter fő témájának a gazdaságpolitikának kell maradnia, a szociális típusú szakpolitikai ajánlásokat külön kell kezelni.

Az észt elnökség a fintech cégek pénzügyi piacokon történő térnyeréséről és hatásairól készített vitaindító anyaga, illetve a Bruegel Intézet elemzése is téma volt a péntek délutáni informális Ecofin-ülésen. Az új piaci szereplőknek számító fintech cégek és az általuk nyújtott szolgáltatások megváltoztatják a pénzügyi szektor működését. Ennek a folyamatnak számos veszélye is van, amelyek feltárása és az ezekre adandó válaszok megtalálása a közeljövő nagy kihívása lesz – emelte ki Hornung Ágnes. Fontos, hogy a szabályozás egyenlő feltételeket teremtsen, teret adjon a versenynek, de megfelelő fogyasztó- és adatvédelmi intézkedéseket tartalmazzon – fűzte hozzá az államtitkár.

A szombati ülésnapon az Európai Unió észt elnökségének a digitális szolgáltatást nyújtó nemzetközi óriásvállalatok megadóztatásáról szóló javaslata volt napirendben. Magyarország tavaly már benyújtott egy javaslatot a digitális vállalkozások forrásadóztatására, amelyet most több tagállam szorgalmaz, valamint magyar részről már tavaly felvetettünk egy, a közös behajtási mechanizmusra irányuló elképzelést is – emlékeztetett a pénzügyekért felelős államtitkár. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a digitális adózás kérdésében globális megoldást kell találni ahhoz, hogy az online szolgáltatást nyújtó nagyvállalatok is ugyanúgy adózzanak, mint a fizikai jelenléttel bíró cégek.”

Forrás:
A digitális pénzügypolitikáról és az internetes nagyvállalatok adóztatásáról tárgyaltak; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 16.

Kategória: gazdaság, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Ingyenes wifi-hozzáférési pontok lesznek Európa-szerte – megszavazta az EP

„Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta Európa közterületein ingyenesen használható vezeték nélküli internethálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját.

A Digitális Unió kiteljesítését szolgáló, az EP képviselők által 582 szavazattal 98 ellenében 9 tartózkodással elfogadott kezdeményezés célja, hogy

a közterületeken és közintézményekben mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá.

Az EU külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein. Az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja.

A tájékoztatás szerint főként a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak majd a támogatásra, hogy a települések főterein, parkjaiban, múzeumaiban, könyvtáraiban, vasútállomásain, kórházaiban elérhető legyen a nagysebességű és ingyenes wifi. Az erre elkülönített összeg jelenleg 120 millió euró.

Az Európai Parlament jóváhagyása által már 2018 elején megnyílhat a pályázatok benyújtásának lehetősége. A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább három évig állják a működtetés költségét, könnyen hozzáférhető, ingyenes és biztonságos hálózatot üzemeltetnek, továbbá a személyes adatokat nem használják kereskedelmi célokra.

Ha egy településen, vagy régióban már létezik hasonló szolgáltatás, akkor nem lehet további támogatást igényelni.”

Forrás:
Ingyenes wifi-hozzáférési pontok lesznek Európa-szerte – megszavazta az EP; Híradó.hu/MTI; 2017. szeptember 12.

Kategória: hírközlés, Internet, közigazgatás:külföldön, távközlés | Címke: , , | Hozzászólás most!

Az orosz Kaspersky Lab-et kitiltották az amerikai szövetségi szervezetek rendszereiből, miközben a német információbiztonság megbízik bennük

„Szerdán jelentette be az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, hogy elrendelte a Kaspersky Labs szoftvereinek eltávolítását az összes, kormányzati számítógépről. A belbiztonságért felelős miniszter, Elaine Duke által kiadott rendelkezés szerint a szövetségi intézmények és szervezetek számára 30 nap áll rendelkezésre, hogy felmérjék a rendszereikben alkalmazott Kaspersky termékeket. Ezt követően 60 napjuk van ezek eltávolítására, vagyis nagyjából az újévre minden érintettnek végeznie kell a feladattal.

A döntés kiváltó oka, hogy a minisztérium tudomására jutott a Kaspersky vezető beosztású alkalmazottai és az orosz kémhálózat és egyéb, moszkvai kormányzati irodák közötti állítólagos kapcsolat. Emellett az sem segít, hogy az orosz törvények szerint az államnak joga van együttműködésre felszólítani a Kasperskyt, amely így köteles kiszolgáltatni az általa megszerzett információkat, és azokat továbbítani orosz hálózatok felé.

Tulajdonképpen mindegy, hogy saját szakállára vagy a Kasperskyvel való együttműködéssel cselekszik az orosz kormányzat, annak kockázata, hogy a vállalat termékein keresztül szövetségi információk szivároghatnak ki, közvetlenül hatással van az amerikai nemzetbiztonságra, állítja az USA minisztériuma.

Az oroszok tiltakoznak
Természetesen minden ilyen vádat tagadott a Kaspersky, közleményükben arra hivatkoznak, hogy semmilyen tiltott, gyanús kapcsolat nincsen a cég és a moszkvai kormányzat között. Javukra szól, hogy eddig egyetlen fél sem tudott hihető bizonyítékokkal szolgálni erre vonatkozóan. Emellett azt is leszögezték, hogy az amerikaiak által említett orosz törvényt félreértelmezték, az nem vonatkozik cégükre…[Bitport]”

—–

„…A tengerentúli döntést követően aligha számított bárki is arra, hogy valaki kiáll a Kaspersky Lab mellett, pedig pontosan ez történt, ráadásul az erkölcsi támogatás nem várt helyről érkezett: a német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivataltól (BSI). A szervezet közölte, hogy az európai uniós tagállamban maximálisan megbíznak a fejlesztőcégben. A BSI kiemelte, hogy évek óta jó és “teljese bizalmon alapuló együttműködés” van köztük és a vállalat között. A Kaspersky Lab következtetései és tapasztalatai az elvégzett elemzések és után bekerültek a hivatal rendszereibe.

A BSI hangsúlyozta, hogy eddig semmilyen olyan gyanú nem merült fel, amely alátámasztaná az amerikai vádakat. A biztonsági konszern számos fontos orosz kiberkémkedési kampányról elsőként számolt be és részletesen leírta azokat. Fontos viszont, hogy a német közigazgatás jelenleg nem használja a Kaspersky Lab szoftvereit, a biztonsági megoldásokat a Trend Micro szállítja.[SG.hu]”

Forrás:
Bitport.hu; Szilágyi Szabolcs; 2017. szeptember 14.
Németországból kapott dicséretet a Kaspersky Lab; SG.hu; 2017. szeptember 17.

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Az információbiztonság hatékonyságának mérése (ISO/IEC 27004:2016)

„Napjainkban az üzleti vállalkozások egyre több kibertámadással szembesülnek. A személyes adatok és a kereskedelmi szempontból érzékeny információk védelme kulcsfontosságú, éppen ezért az ilyen támadások nagy kockázattal járnak. A szervezeteknek segítségre van szükségük azoknak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy az információik védelme érdekében befektetett intézkedések mennyire hatékonyak, és hogyan reagálnak a folyamatosan változó informatikai környezetre.

Az ISO/IEC JTC 1 műszaki bizottság 2016 decemberében közzétette az ISO/IEC 27004:2016 Informatika. Biztonságtechnika. Információbiztonság-irányítás. Megfigyelés, mérés, elemzés és értékelés című szabványt.

Ez a dokumentum olyan iránymutatásokat tartalmaz, amelyek segítik a szervezeteket az információbiztonság-irányítási rendszerük hatékonyságának értékelésében, annak érdekében, hogy azok teljes mértékben meg tudjanak felelni az ISO/IEC 27001 követelményeinek.

A szabványban bemutatásra kerül, hogy hogyan lehet egy információbiztonsági mérési programot összeállítani, hogyan kell kiválasztani a mérendő dolgokat. Részletesen kifejtik a mérési folyamatok kifejlesztését és működtetését, valamint az információbiztonsági mutatók eredményeinek értékelését és jelentését, továbbá példákat tartalmaz a különböző típusú mérésekre.

Az ISO/IEC 27004 alkalmazása olyan előnyöket nyújt a szervezetek számára, mint:

  • a megnövekedett elszámoltathatóság;
  • a továbbfejlesztett ISMS-folyamatok és javított információvédelem;
  • az ISO/IEC 27001-nek, valamint az alkalmazandó jogszabályoknak, szabályoknak és előírásoknak való megfelelőség bizonyítása.

Az ISO/IEC 27004:2016 megvásárolható az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhető a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével”

Forrás:
Az információbiztonság hatékonyságának mérése (ISO/IEC 27004:2016); Nagy Gábor; Magyar Szabványügyi Testület (MSZT); 2017. szeptember

Kategória: informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Lechner Education: az adat a jövő aranya

„A kortárs városi lét innovációs, technikai és társadalmi kérdéseit feszegette a negyedik Lechner Education szeptember 12-én kedden. Az est folyamán három előadó beszélt a városi alapszolgáltatásokat kihasználó rengeteg új platform előnyéről és hátrányáról, az adat-alapú városfejlesztésről és a más települések számára is adaptálható jó gyakorlatokról.

Az adat a jövő aranyérce. Nem is a témában szakértő előadóktól, hanem már a közönség soraiból hangzott el ez a tételmondat az első előadás során, szeptember 12-én este a Lechner Tudásközpont negyedik LED Lechner Education vol.04 eseményén, ahol a Lechner települési szolgáltatások szakértői próbálták meg elmagyarázni közönségüknek, mit használ fel a múltból, milyen összefüggéseket felismerve épül a jövő városa.

Szemerey Samu a települési szolgáltatások vezető szakértője élénk helyesléssel ragadta meg a hallgatóságból érkező megfigyelést az előadásában foglaltak alátámasztásául: minél több adatot minél több féle módon rendezve és felhasználva juthatunk a város és lakói számára hasznos és kényelmes szolgáltatásokhoz. Egyes magánszolgáltatók képesek ezt a tőkét pénzzé változtatni, lásd Uber, vagy airbnb. Neked van egy autód és van időd, a város útjai, valamint adatai a rendelkezésedre állnak. A vállalkozó adja a platformot, ahol az utas és a sofőr egymásra találnak, itt a térkép a gps, a fizetés. Szabad egy szobád, vagy egy egész lakás? Izgalmas a város, ahol élsz? Add ki az ágyaidat rövid időkre turistáknak! A platform dolga itt is a kereslet és a kínálat összekapcsolása, a nyilvánosan elérhető téradatok, körzetszámok, demográfiai, turisztikai és gazdasági adatok összegyűjtése és célba juttatása. Minden gyorsan és egyszerűen megy.

Ezek a platformnak nevezett, már meglévő alapinfrastruktúrára építő a kortárs technika eszközeit felhasználó lelemények úgy használják ki a város adta lehetőségeket, – mondta el Szemerey Samu – hogy közben a lehető legkevesebb befektetést igényelnek a felületet biztosító szolgáltató részéről. Hatalmas, sötét árnyékot vet azonban első pillantásra szimpatikus közösségi szándékukra a monopóliumra törekvés. Az a tény, hogy kihasználva a várost, annak lehetőségeit, semmit sem juttatnak vissza neki. A települések önkormányzatai mára eljutottak addig a felismerésig, hogy saját adataikkal, saját erőforrásaikkal és a fentiekhez hasonló innovatív gondolkodással maguk is építhetnek hasznos és népszerű platformokat, melyek hasznát a város fejlesztésébe csatornázhatják vissza.

A városi polgár definíciója is megváltozott. Ma már inkább felhasználói státusz van, amely másfajta viszonyt feltételez a szolgáltatók, önkormányzatok és az emberek, mint felhasználók között. A közszolgáltatásokból monetizált termék lett. A városi levegő szabadságát jobban élvezheti az, akinek több pénze van igénybe venni ezeket, így egyfajta személyre szabott város jön létre, amely kísértetiesen hasonlít az egykori középkori polgári attitűdhöz.

Bérkerékpározási szokások feltérképezése adatok alapján
Bardóczi Alexandra téradat-elemző, előadásában bemutatta, hogyan segítenek a nyilvánosan elérhető adatok feltérképezni a városok erősségeit. Példaként budapesti Bubik használati szokásait, útvonalait feltérképező kutatását hozta a hallgatóság elé. Előadása középpontjában a BIG DATA és kortárs városfejlesztés kapcsolata állt, ahol a biciklibérlés rendszerén keresztül az adatvezérelt okos város összefüggéseit vázolta gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági szempontból. Kutatásában figyelte a forgalomterheltséget honnan hová és mikor mentek az egyes kerékpárok, honnan mentek legtöbben és hová. Az adatok alapján megállapította, hol vannak a csomópontok, a leginkább leterhelt útvonalak, irányok a városban és a nap folyamán mikor. Az adatok azt is megmutatták, hogy a városlakókra főleg a szomszédsági használat jellemző, tehát, egyik csomópontból egy nem túl távoli másik csomópontba viszik át a bicikliket, míg a turistákra a körutas felhasználási mód, amely alatt népszerű és biztonságos köröket járnak be a látnivalók érintésével, majd visszatérnek a kiindulópontra. A turisták által használt módszer eredményeként felszabadult időt aztán egyéb szolgáltatások használatára, fogyasztásra fordítják. A vizsgálatból kirajzolódott az is, hogy az alternatív közlekedési módokat többen használták akkor, amikor a város közlekedési csomópontjait lezárták, például a Széna tér felújításakor – mondta el Bárdóczi Alexandra.

Jó gyakorlatok
Az URBACT városfejlesztési tudásmegosztási program által bevezetett „Jó gyakorlat” elismerés hazai kitüntetettjeiről, a kazincbarcikai Kolorcityről és az újbudai Budapest100 rendezvényről is szó esett Majorné Vén Mariann hazai Urbact koordinátor érdekes előadásában. A jól adaptálható lengyel, horvát, szlovén és portugál városi ötletek felsorakoztatása mellett Mariann arra is felhívta a figyelmet, hogy a szeptember 21-ei URBACT info napon új transzfer városhálózati pályázat bemutatására is sor kerül majd.

Prezentációk

Forrás:
Kortárs város; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. szeptember 13.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, társadalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!