86. Kormányinfó: feljelentés a pályázati informatika ügyében, életpályamodellek, béremelések, pályázati költségek növekedése

„…A sajtótájékoztatón megerősítette azt is, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Legfőbb Ügyészségen az uniós pályázatokat elbíráló informatikai rendszer ügyében, miután az Európai Bizottság szerint Magyarország 2003 és 2009 között súlyosan megszegte az uniós szabályokat. Mint mondta, az NFÜ egy meghatározott csoportra írta ki a pályázatot 2003-ban Dobrev Klára vezetésével, “minden bizonnyal az Altus ötletére”, hiszen a szerződés aláírói ma annak a csoportnak a munkatársai. A brüsszeli bizottság piaci összejátszást feltételez, tisztázni kell a helyzetet – emelte ki, hozzátéve, a kormány elfogadja a bizottság megállapításait.

Május 2-án nyújtják be a jövő évi büdzsé javaslatát
A kormány május 2-án nyújtja be a 2018-as költségvetésre vonatkozó javaslatát a parlamentnek, amelyet június 15-ig elfogad a Ház – közölte Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a költségvetést a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, emellett úgy folynak a fejlesztések, hogy közben folyamatosan csökken az államadósság.

Kifejtette: a hiányt 2,4 százalékra tervezik, a GDP-növekedés 4,3 százalékos lehet, a fogyasztás 4,5-5 százalékkal között bővülhet, az infláció tervezett mértéke pedig 3 százalék, ami megegyezik a nyugdíjemeléssel. Elmondta azt is, hogy 2018-ban 138 ezer forint lesz a minimálbér és 180 ezer a garantált bérminimum, ami azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset 8,8 százalékkal nő. Komoly jövedelemnövekedés előtt áll az ország – értékelt Lázár János.

Beszámolt arról is, hogy a büdzsé tartaléka 200 milliárd forint körül lesz; összességében pedig a források 80 százalékát működésre, 20 százalékát fejlesztésre fordítják. Az egészségügyre 185 milliárd, az oktatásra 82 milliárd, a rendvédelemre és közbiztonságra 55 milliárd forinttal több jut jövőre – tette hozzá a tárcavezető.

A miniszter célként jelölte meg, hogy mindenki jobban járjon és erősödjön a munkából élők biztonsága. Fontosnak nevezte a bérmegállapodások betartását, a foglalkoztatást terhelő adók csökkentését, a családok támogatását és a rendvédelem erősítését.

Elmondta azt is, hogy folytatódnak az adócsökkentések: a kisvállalati adó, az egészségügyi hozzájárulás mértéke jelentősen csökken, az internet áfája 18-ról 5 százalékra, a hal áfája szintén 5 százalékra csökken. Módosul a kisüzemi sörfőzdék jövedéki adója: 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz a volumenhatár, ameddig az adó 50 százalékát kell megfizetni.

[Életpályamodellek, béremelések]
Lázár János arra is kitért, hogy 2018-ban is folytatódnak az életpályamodellek, ezek mintegy 556 ezer embert érintenek, nekik összességében 30-40-45 százalékkal emelkedik a bérük, ami 906 milliárd forint többletet jelent a költségvetés kiadási oldalán.

Lázár János csökkenti a paksi dokumentáció titkosságát
Lázár János a tájékoztatón bejelentette: az Európai Bizottsággal való egyeztetés után jelentős mértékben csökkenti a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát.

A politikus elmondta: az általa kezdeményezett átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósítási szerződés döntő részét – a projektet nem kockáztató módon és mértékben – hozzáférhetővé teszik. Szerinte ez világos válasz lesz azokra a vádakra, amelyek szerint a kormány titkos üzletet kötött Oroszországgal.

Döntését indokolva hivatkozott egyebek mellett Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének javaslatára és a folyamatokban lévő igazságügyi eljárásokra.

[Projektköltségek megugrása]
A tárcavezetőt megkérdezték a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tramtrain-projektről. Közölte: nincs semmilyen személyes konfliktus a kormányban, egy szakmai vita folyik a beruházásról a lebonyolító szervekkel. Szavai szerint a beruházásra megvan a racionális indok és az ésszerűség határa. Meg kell valósítani azt, de nem mindegy, hogy mennyiért és milyen forrásból – fejtette ki. “Teljesen más a leányzó fekvése akkor, hogyha 23 milliárd forintnyi EU-s pénzből, és teljesen más a leányzó fekvése akkor, ha 50 milliárd forintnyi hazai költségvetési pénzből valósul meg a beruházás” – fogalmazott.

Jelezte azt is, hogy a költségnövekmények kérdésével a kormánynak általában is kell foglalkoznia. Mint mondta, a Miniszterelnökség a projektek felgyorsításában érdekelt, a nemzetgazdasági tárca a gazdasági növekedésben, a közlekedési szakma pedig várja, hogy minél több vasúti és közúti beruházás legyen. Közben a tervek lehet, hogy 2-3 éve készültek és hirtelen óriási lett a megrendelés, ami felhajtja az árakat – magyarázta Lázár János, hozzáfűzve: a kérdés, hogy mi reális és mi irreális.

Egy másik kérdésre azt is elmondta: lesz védőnői bérrendezés; úgy tűnik, hogy a gazdasági tárca is támogatja azt, hogy a védőnők béremelése az egészségügyi dolgozókéhoz kapcsolódjon…[kormany.hu]”

——–

„…* Visszautalt a kormány azon tavaly téli, idén év elején megerősített döntésére, amelyben két fokozat szerint engedi menetközben megemelni az uniós projektek elszámolható költségeit. Szigorú szabályok rögzíti, hogy a jóváhagyott összeghez képest milyen esetekben emelkedhet legfeljebb 15%-kal, majd szükség esetén afelett 15-30%-os mértékben a projekt költsége. Most is rámutatott: 30% feletti költségnövekményt a jelenlegi jogszabályok alapján csak kivételes esetekben lehet engedélyezni.

* Ezzel is összefüggésben Lázár jelezte: ezekben a hetekben áttekintik az unió felé benyújtott (benyújtani tervezett) nagyprojekteket, illetve azok állását is (50 millió euró felett beszélünk nagyprojektről uniós terminológiában)…[Portfolio.hu]”

———-

„…Feljelentés az EMIR miatt
Lázár bejelentette, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az EU-s pályázatokat lebonyolító informatikai rendszer ügyében. Az úgynevezett EMIR rendszer miatt az Európai Bizottság 18 milliárd forintos bírságot szabott ki. A miniszter szerint 2003 és 2009 közt történtek olyan hibák, amelyekkel súlyosan megszegték a szabályokat: hirdetmény nélküli közbeszerzést írtak ki bizottsági jóváhagyás nélkül egyetlen körre, a később állami kézbe vett Welt 2000 Kft.-re.

Lázár szerint az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége) vezetésével kötötte a kifogásolt szerződéseket, az aláírók ma az Altus Zrt. (Gyurcsány családi cége) vezető munkavállalói.

Kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: folyamatosan csökkenteni fogják a hirdetmény nélküli közbeszerzések arányát, hiszen sok kritikát kapnak ezek miatt. Ezért sem engedhetik el az ügyet.

Nem mindenáron
„Teljesen más a leányzó fekvése, ha 23,5 milliárd forintnyi EU-s pénzből vagy 50 milliárdos hazai forrásból valósul meg” – mondta Lázár a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train tervéről. Úgy fogalmazott, nagyon szeretné látni, hogyan nőttek meg a költségek, és úgy véli, egy ponton túl nem érdemes megvalósítani a projektet, amelyért ő tíz évig harcolt.
A kormánynak általában is problémája van a költségnövekményekkel – mondta a miniszter, aki szerint sokan érdekeltek abban, hogy felpörögjenek az EU-s kifizetések, de nagyon megugrottak az árak. Azt kell tudni, hogy ezek reálisak-e vagy sem, mert nehezen lehet megmagyarázni, ha 100, 200 vagy 300 százalékos költségnövekedések vannak, és a választók is joggal kérdezik, hogyan lehetséges ez…[mno.hu]”

Forrás:
A miniszterelnök megvédte az ország érdekét Brüsszelben; Miniszterelnökség; 2017. április 27.
Lázár: túl durva áremelések zajlanak, sok projektet visszadobtunk; Portfolio.hu; 2017. április 27.
Lázár feljelentést tesz az EMIR-bírság miatt; mno.hu; 2017. április 27.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

2018-ban debütálhat a gazdaságfehérítés újabb állomása, az online számlázás

„2018-ban debütálhat a gazdaságfehérítés újabb állomása, az online számlázás. A gazdasági tárca célja az, hogy az új rendszer a lehető legkisebb adminisztrációval járjon, rendkívül egyszerűen működtethető legyen, és a tesztelésére a vállalkozásoknak elegendő idejük maradjon.
Az online számlázással, vagyis a számlázó-programok online adatszolgáltatásával gyakorlatilag a vállalkozók teljes forgalmára rálát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kockázatelemzők az adatok összegzését követően azonnal kiszűrik a csalárd cégeket. A tisztességes vállalkozások nemcsak újabb megrendeléseket nyerhetnek a csalások visszaszorulásával, hanem egyszerűsítést is, hiszen a rendszerrel érintett számlák tekintetében egyidejűleg megszűnne a számlákra vonatkozó tételes áfa nyilatkozattételi kötelezettség, ami csökkenti az adminisztratív terheket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy ilyen nagy horderejű, az egész ország versenyképességének a javításában is szerepet játszó rendszert csak megfelelő szakmai konzultációt követően vezethet be. A tárca az éles indulás előtt megfelelő felkészülési időt kíván biztosítani a gazdasági szereplőknek, annak érdekében, hogy az átállás a lehető legkönnyebb legyen minden vállalkozásnak.

A fentiek értelmében 2018. július 1-jétől lesz kötelező számlázó programok használata esetében az online adatszolgáltatás, míg 2017. július 1-jétől az adózók tesztelhetik ezt az adatszolgáltatást.

2017. július 1-jétől tehát a tételes áfa adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok változatlanok maradnak, így nem változik az sem, hogy adatot a legalább 1 millió Ft áthárított adót tartalmazó számlák tekintetében kell kötelezően szolgáltatni.

Sikeresek és eredményesek a gazdaságfehérítő intézkedések, ezt támasztja alá az Európai Bizottság tanulmánya is, mely szerint a magyarországi becsült áfa-adórés mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról 17,95 százalékra, 4,3 %ponttal csökkent 2014-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.

Ez az adatsor még nagyobb növekedést mutat majd akkor, amikor a gazdaságfehérítés két, nemzetközi szinten is elismert eszköze (az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer) kiegészül az online számlázással. A három feketegazdaság elleni intézkedés együttes alkalmazásával kizárhatóak a piacról az adókijátszást, adócsalást üzletszerűen űző vállalkozások.”

Forrás:
Tesztidőszak után, jövőre jöhet az online számlázás; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 29.

Kategória: gazdaság | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A blokklánc-technológia nemcsak a pénzügyi iparágat, hanem az energiaipart is forradalmasíthatja

„„A kriptopénz forradalmasította a pénzügyi iparágat azáltal, hogy lehetővé tette a felhasználók közötti, pénzügyi intézmények közvetítő szerepét nem igénylő elektronikus fizetési tranzakciókat. Azt azonban a mai napig kevesen tudják, hogy a bitcoin sikerét valójában az annak alapját biztosító blockchain-technológia adja. Bár jelenleg a pénzügyi szektorban a leginkább elterjedt a blockchain, számos iparágban, így az energiaiparban is intenzív kísérletezésbe kezdtek a vállalatok, hogy saját felhasználási eseteket dolgozzanak ki és ez által igazolják a technológia előnyét és alkalamazhatóságát a saját szektorukban is” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadás üzletágának vezető partnere.

A blockchain alapvetően egy felhasználók közötti (peer-to-peer, P2P), megosztott, visszamenőleg megmásíthatatlan digitális főkönyv, ha úgy tetszik, egy adatbázis, amely egy minden felhasználó előtt egységes, aktuális tranzakciós listát tartalmaz. A blockchain-technológia lehetővé teszi, hogy egyéni felhasználók az interneten keresztül bármilyen értéket (például pénzt, értékpapírt, ingatlant) átruházzanak egymásra, vagy bármilyen dokumentumot, szerződést létrehozzanak egymás között. Mindezt harmadik fél közreműködése nélkül, bizalmasan, biztonságosan, automatizáltan és közel valós időben.

A blockchain jelentősége a technológia fő jellemzői mentén jól kirajzolódik:

  • A megosztott főkönyvi rendszernek köszönhetően a blockchainben lévő tranzakciós adatok visszamenőlegesen megmásíthatatlanok, így alkalmazása adatbiztonsági szempontból kedvező.
  • A decentralizált blockchain-adatbázisról minden felhasználó rendelkezik egy másolattal, így a rendszer mind az informatikai, mind a fizikai támadásokkal szemben sokkálló.
  • A szereplők közti közvetlen és automatizált jóváhagyási folyamat jelentős egyszerűsítést és megtakarítást eredményezhet: a tranzakció a korábbi átfutási idő töredéke alatt megtörténhet, a tranzakciós költségek pedig mérsékelhetőek a közvetítő szerepének csökkentésével.
  • A blockchain sajátosságai miatt a felhasználók személyazonossága szinte nem, vagy csak komoly erőfeszítések árán visszakövethető.
  • Mivel a blockchain lehetőséget nyújt az informatikai rendszerek közti interoperabilitásra, alkalmazásával egyszerűsödhet az információmegosztás, valamint csökkenthetőek a rendszerintegrációs költségek is.

A potenciális lehetőségekre építve a a legnagyobb energiaipari szereplők elkezdtek együttműködni blockchain-megoldásokat fejlesztő vállalatokkal, hogy úttörőként vegyenek részt az új technológia által elindítható iparági transzformációban. A PwC tanulmányában négy, még kísérleti fázisban lévő alkalmazási esetet vizsgál:

  • A fogyasztók közti blockchain-alapú villamosenergia-kereskedelmi rendszert két példán keresztül mutatjuk be: a történelem első fogyasztók közti villamosenergia-tranzakcióját megvalósító Brooklyn Microgrid projekten, valamint az elektromos gépjármű töltőállomás megosztást lehetővé tevő BlockCharge / Share&charge projekten keresztül.
  • A vállalatok közti blockchain-alapú villamosenergia-kereskedelmi rendszert az Európa első blockchain-alapú villamosenergia-kereskedelmi tranzakcióját megvalósító Enerchain projekt szemlélteti.
  • A vállalatok közti blockchain-alapú napenergia tanúsítvány kereskedelmi rendszert a származási garanciák kereskedelmét kifejlesztő Linq projekt példázza.
  • Az átfogó, helyi villamosenergia-piacra épülő új iparági modell lehetősége pedig az E.ON, az Energy21 és a Quantoz kezdeményezésén keresztül mutatjuk be.


Vízió vagy illúzió? – A blockchain-technológia energiaipari alkalmazási lehetőségei című tanulmányunkban a technológia energiaipari érettségét az elméleti alkalmazhatóság, valamint a legjelentősebb felhasználási esetek bemutatásával értékelik szakértőink.”

Forrás:
Blockchain-technológia: nemcsak a pénzügyi iparágat, hanem az energiaipart is forradalmasíthatja; PricewaterhouseCoopers; 2017. április 24.
Vízió vagy illúzió? – A blockchain-technológia energiaipari alkalmazási lehetőségei; PricewaterhouseCoopers; 2017 (pdf)

Kategória: energia, gazdaság, informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kiberbiztonsági akadémia alakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Az akadémia célja, hogy a közszolgálat, a rendvédelem és a honvédelem területén is katalizátorként működjön a kiberbiztonsági képzésben – mondta Krasznay Csaba programigazgató.

Az akadémia nyitórendezvényén Krasznay Csaba kiemelte: a kiberbiztonság fontosságát mutatja, hogy napi szinten jelennek meg sajtóhírek hackertámadásokról. Az egyik legutóbbi arról szólt, hogy orosz hackerek tavaly és tavalyelőtt feltörték a dán védelmi minisztérium számítógépes rendszerét. Krasznay Csaba szerint indokolt, hogy minél többet, minél mélyebben beszéljünk a kiberbiztonságról, amihez tudományos, kutatási háttérre van szükség. A szakember rámutatott, Európában, Magyarországon is probléma az informatikai, kiberbiztonsági ismeret- és szakemberhiány.

A most megalakult kiberbiztonsági akadémia feladata, hogy az NKE egyes karainak, kutatóintézeteinek, műhelyeinek már meglévő erőforrásait összehangolja, a kiberbiztonsági kutatásokat, szakembereket támogassa. Mindehhez képzési programokat kezdeményeznek, szerveznek, és kiberbiztonsági gyakorlatokat is terveznek. Szeretnék az informatikai infrastruktúrát is fejleszteni, ehhez speciális labort kialakítani.

Az akadémia programigazgatója felidézte: az NKE négy karán már jelentős múltja van a kiberbiztonságot érintő képzéseknek. Az államtudományi és közigazgatási karon évek óta tanítják a közszolgákat, hogy miként lehet az informatikát biztonságosan kezelni. A nemzetközi és európai tanulmányok karon elsősorban a kiberbiztonság nemzetközi jogi kérdéseivel foglalkoznak. A hadtudományi és honvédtisztképző karon a kiberhadviselés, valamint a katonai információs rendszerek kibervédelme, míg a rendészettudományi karon pedig a kiberbűnözés, valamint a bűnmegelőzés internetes lehetőségei kapnak kiemelt szerepet a képzésben.

Az egyetem idén bővült ki a bajai víztudományi karral. Ezzel kapcsolatban Krasznay Csaba azt mondta, hogy a kibervédelemnek a vízügyi képzésben is egyre nagyobb a súlya, hiszen a vízügy – amely a kritikus infrastruktúra része is – egyre inkább informatikai háttér segítségével működik. A 2013-as információbiztonsági törvény nyomán a kibervédelmi keretrendszerben ki kell képezni a szervezeti vezetőket, felelősöket, szakértőket, közreműködőket, dolgozókat. Elmondta, hogy az egyetemen most is minden szinten, az alap-, a mester- és a phd-képzésben is megjelenik a kiberbiztonság, emellett folyamatosan tartanak továbbképzéseket is. A teljes magyar társadalmat képezni kell – tette hozzá -, hogy minél többen tudják, mire érdemes odafigyelni a kibertérben, és széles körben elterjedjen a biztonságos internet- és informatikafelhasználás.”

Forrás:
Kiberbiztonsági akadémia alakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen; SG.hu/MTI; 2017. április 24

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Megvan, mikor kezdik kialakítani a budapesti szuperkórházakat (Egészséges Budapest Program)

„Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány az Egészséges Budapest Programot. A projekthez szükséges hatósági és közigazgatási eljárások így gyorsabban zajlanak majd, és a szuperkórházak kialakítása miatti építkezések is hamarabb elkezdődhetnek – mondta az InfoRádiónak Cserháti Péter miniszteri biztos.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a fővárosi kórházak megújítását célzó Egészséges Budapest program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket rendeletében a kormány. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent jogszabály lehetővé teszi mind a huszonhat beruházási helyszínen tervezett fejlesztések engedélyeztetésének és végrehajtásának a felgyorsítását.

“A kerületi és fővárosi rendezési tervek és szabályzatok módosítása nem túl gyors folyamat, most a rendelet 24 pontban sorolja fel azokat a közigazgatási ügyeket, amelyben kiemelt beruházásként a program engedélyeit nyolc, illetve 15 napos eljárás határidővel kell majd elbírálni” – mondta az InfoRádiónak Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa.
A fővárosi kórházfejlesztésekről szóló előterjesztés előkészítése folyik az Emberi Erőforrások Minisztériumában, és Cserháti Péter szerint a nyáron a végleges kormánydöntésnek meg kell születnie. Utána kiemelt beruházásként felgyorsulhatnak az események. A megújulás azonban már elindult.

“Van olyan kisebb beruházás, amely már most is zajlik. Több intézményben az eszközbeszerzések kezdődtek már el. A kórházaknak pedig folytatniuk kell a tervezést, mert a döntés után az engedélyezéseket még idén el kell indítani, hogy jövő év elején a nagy centrumokban a bontás és a közművesítés is megkezdhető legyen” – mondta Cserháti Péter.”

Forrás:
Megvan, mikor kezdik kialakítani a budapesti szuperkórházakat; Gál Ildikó; InfoRádió; 2017.április 28.
A Kormány 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelete az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 62. szám; 2017. április 27.; 6869-6875. oldalak (pdf)

Kategória: egészségügy, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 100/2017. (IV. 28.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

„”

Forrás:
A Kormány 100/2017. (IV. 28.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny 2017. évi 63. szám 2017. április 28. 6886-6896. oldalak (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , | Hozzászólás most!

Kormányhatározat az egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról szóló koncepcióról és az ezzel kapcsolatos feladatokról

„A Kormány
1. egyetért a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Digitális Állam pillér átfogó célkitűzéseinek megvalósulása keretében azzal, hogy a közigazgatási, kormányzati informatika területén fennálló állami tulajdonosi szerepkört továbberősíteni szükséges, továbbá azzal, hogy biztosítani kell az állami közfeladatokra szánt források takarékos felhasználását, az állam tulajdonában lévő informatikai infrastruktúrák optimális kihasználását és összehangolását, azok biztonságát és stabilitását növelni kell, valamint szükséges a központosított kormányzati informatikai szolgáltatások továbbszélesítése, az állami informatikai fejlesztői kapacitások célzott és hatékony felhasználásának biztosítása és optimalizálása,

2. elfogadja az állami érdekű (nyílt és zárt forráskódú) szoftverfejlesztéseket elősegítő, „Az állami intézményrendszer működéséhez szükséges informatikai szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról, az ilyen szoftverfejlesztések hatósági felügyeletéről, továbbá mindezekkel összefüggésben központosított alkalmazás technológiai-szakértői és integrátori tevékenységről” szóló koncepciót (a továbbiakban: Koncepció) azzal, hogy a Koncepcióban meghatározott felügyeleti hatáskör kizárólag a 2018. január 1. napját követően indult informatikai fejlesztések esetében gyakorolható,

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a Koncepció részét képező, az 5. pont szerinti alkalmazáskatalógus megvalósításához szükséges forrásnak a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoporton történő rendelkezésre állásáról 2017. évben egyszeri jelleggel, legfeljebb 133 millió forint összegben,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. július 1.

4. felhívja a belügyminisztert, hogy
a) a tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó gazdasági társaságok útján intézkedjen a Koncepció megvalósítását szolgáló, a technológiai és szolgáltatási háttér létrehozására irányuló feladatok végrehajtásáról, a szolgáltatás próbaüzemének (pilot-üzem) elindításáról, a jóváhagyott kormányzati intézkedés – a b) alpont alapján benyújtott előterjesztésben ütemezett kiterjesztés szerinti – bevezetéséről,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2018. január 1.

b) dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a Koncepció megvalósítása érdekében szükséges jogszabályok tervezetét, ennek keretében kiemelten a szolgáltatás kötelezetti, illetve kivételi intézményi és tárgyi körének megállapítását tartalmazó előterjesztést,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2017. július 31.

5. felhívja a belügyminisztert, hogy a Koncepcióban javasolt és a – 4. pont b) alpontja szerinti javaslat elfogadása esetén hatályba lépő – jogszabályban kijelölt központi szolgáltató útján intézkedjen az állami érdekű informatikai alkalmazások és egyéb érintett szoftverek nyilvántartására szolgáló elektronikus alkalmazáskatalógus és annak naprakész vezetéséhez szükséges elektronikus adatgyűjtő, adatszolgáltató rendszer kialakítása, az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek részére történő elektronikus hozzáférés biztosítása, valamint a kötelezett szervezetek által a katalógusba történő adatbevitellel kapcsolatos módszertani ajánlás kiadása iránt,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2017. szeptember 1.

6. felhívja a 4. pont b) alpontja szerinti jogszabályban meghatározott minisztereket, hogy gondoskodjanak az irányításuk alá tartozó szervezetek által használt informatikai alkalmazásoknak és egyéb érintett szoftvereknek az 5. pont szerint létrehozott katalógusban, az ennek érdekében kiadott módszertani ajánlásnak megfelelően történő rögzítéséről, az erre létrehozott adatgyűjtő rendszer igénybevételével,
Felelős: a 4. pont b) alpontja szerinti jogszabályban meghatározott miniszterek
Határidő: 2017. október 31.

7. felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával a nyílt forráskódú szoftverek közszférában történő elterjesztéséről, valamint a nyílt szabványokra épülő, illetve nyílt forráskódú szoftverek közszférában történő elterjesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1236/2016. (V. 13.) Korm. határozat végrehajtásából adódó egyes feladatokról szóló 1604/2016. (XI. 8.) Korm. határozat 7. pont a) alpontjában meghatározott feladat keretében vizsgálja meg és – a szükséges forrásigény megjelölésével, ideértve annak európai uniós forrásból történő finanszírozása lehetőségét is – készítsen előterjesztést a Kormány számára arról, hogy miként lehet összehangolni a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 2017. december 31-én hatályba lépő 40. § (1) bekezdésében szabályozott egységes e-közbeszerzési rendszert az informatikai fejlesztések piacán, az állami érdekű szoftverfejlesztések területén működő mikro- és kisvállalkozások bevonására széles körben lehetőséget teremtő elektronikus beszerzői felülettel.
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. július 31.”

Forrás:
A Kormány 1238/2017. (IV. 28.) Korm. határozata az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról szóló koncepcióról és az ezzel kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny 2017. évi 63. szám 2017. április 28. 6946-6947. oldalak (pdf)

Kategória: informatika, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Új kormányzati adatközpont épül

„A NISZ Zrt. 16,350 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében. A projekt célja a Kormányzati Adatközpont létrehozása, amely megteremti az egységes, hatékonyan üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alap-infrastruktúrát.

Napjainkra a kormányzat és a közigazgatás számára stratégiai fontosságúvá váltak a zavartalanul, üzembiztosan működő informatikai háttérrendszerek. Ezt az igényt leginkább egy állami tulajdonban levő, speciális igényeket is kiszolgálni képes, biztonságos, jól szabályozott, szolgáltatás-orientált, nagy teljesítményű központi informatikai környezettel lehet maradéktalanul kielégíteni.

A kormány 1743/2014-es határozata rendelkezik a felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes kormányzati adatközpont létrehozásáról, amelyet a NISZ Zrt. a „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” (KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2015-00005) projektben valósít meg.

A kormányzat infokommunikációs rendszereinek továbbfejlesztése az intézmények igényei, a nemzetközi trendek és a már meglevő tapasztalatok alapján valósul meg. A NISZ által kialakított Kormányzati Felhő tapasztalatai megmutatták, hogy a felhőalapú működés a kormányzatban és a közigazgatásban is jelentős előnyökkel jár. Miután a felhőben nyújtott infrastruktúra szintű szolgáltatások széles körben ismertté váltak, a kapacitás bővítése mellett további szolgáltatásokra mutatkozott igény.

A Kormányzati Adatközpont megteremti az egységes, hatékonyan üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alap-infrastruktúrát. Az adatközpont fogadja be azokat a jelenleg még fejlesztés alatt álló kormányzati és közigazgatási rendszereket, amelyeket a KÖFOP Éves Fejlesztési Kerete nevesít. A projekt célja, hogy a KÖFOP keretében kialakított intézményi e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az üzemeltetési költségek pedig csökkenjenek.

A projekt során kiépülő felhő infrastruktúra alkalmas lesz a különböző szolgáltatási platformok egységes kezelésére. Az infrastruktúra szintű szolgáltatások mellett adatbázis- és platform-szolgáltatásokat, valamint önálló, szoftver szintű szolgáltatások kerülnek kialakításra, automatizált üzemeltetési folyamatokkal. Az adatközpontok a felhőbe nem integrálható rendszerek számára hoszting típusú elhelyezést is biztosítanak.

Az adatközpontok kialakítására hazai költségvetési, NISZ-es és KÖFOP-os források egyaránt rendelkezésre állnak. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.[NISZ]”

——–

„Korszerű, felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtó kormányzati adatközpont épül, a projektet megvalósító NISZ Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. 16,35 milliárd forintos támogatást kapott a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program (Köfop) keretéből – jelentette be Dömötör Csaba, a projektmenedzsment igazgatója.

Elmondása szerint a projektnek köszönhetően egyszerűsödnek és lerövidülnek a közigazgatási eljárások, az új rendszer Európa egyik legbiztonságosabb adattárolását teszi lehetővé. Hozzátette, a projekt összhangban van az e-közigazgatás kiterjesztéséről szóló kormányhatározattal és a Köfop irányelveivel.

Vadas Ernő projektigazgató elmondta, a big data korszakába lépve elkerülhetetlen a központi háttérinfrastruktúra fejlesztése. A beruházás Budapesten és egy vidéki helyszínen valósul meg: előbbi – egy 1600 négyzetméteres géptermi és ugyanekkora kiszolgáló terület, valamint külső infrastruktúra – várhatóan 2017 végéig, utóbbi pedig – 600 négyzetméter géptermi kapacitás – 2018 első felében – tette hozzá.

Babócsy László projektigazgató kiemelte, hogy a georedundáns (földrajzilag különálló, eltérő kockázatú) rendszerek biztonságosak, a legszigorúbb minősítésű adatok tárolását is lehetővé teszik. Ismertette, hogy a projekt költségeinek túlnyomó részét az adatközpont infrastruktúrája (több mint 5 és fél milliárd forint), a hardverek (közel 5 milliárd forint) és a szoftverek (3,7 milliárd forint) jelentik, a két telephelyen többek között összesen nettó 2,4 petabájt (csaknem 2,5 millió gigabájt) tárolási kapacitást kap helyet. Az új adatközpont alkalmas a kormányhivatali rendszerek, a közigazgatási ügyekhez kapcsolódó alkalmazások és nyilvántartások, a szakhatósági nyilvántartások, valamint az elektronikus közigazgatási ügyintézés közvetlen kiszolgálására – közölte a projektigazgató.”

Forrás:
; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. április 27.
16 milliárd forintból épül kormányzati adatközpont; SG.hu/MTI; 2017. április 27.
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Smart Egerszeg – Jövő-üzemmódba kapcsol a város

„Ki gondolta volna évekkel, vagy évtizedekkel ezelőtt, hogy éppen az a magyar város lesz a jövő közlekedésfejlesztésének és járműipari újításainak egyik központja, amely mindig távol esett az ország főbb útvonalaitól? Zalaegerszeg a régióban betöltött szerepének újragondolása és tervezése után azonban mindez megváltozott. Olyan – Európában is egyedi – tesztpálya épül a zalai megyeszékhelyen, amely kulcsfontosságú pozíciót biztosít a városnak a járműgyártás és fejlesztés területén.

A tesztpálya azonban sokkal több, mint egy ipari beruházás. A Zalaegerszegen folytatott kutatói és fejlesztői munka nagyban hozzájárul az új okosváros koncepció kialakításához. Nem túlzás azt állítani, hogy a város jövő-üzemmódba kapcsol, így érdemes lesz figyelni kell azokra az egerszegi mérnökökre, informatikusokra és vállalkozókra, akik megtervezik az intelligens hálózatokon alapuló, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő okosvárost és megalkotják – az új tesztpályán is kipróbálásra kerülő – vezető nélküli járműveket.

Okosváros – Smart City
Csakis úgy lehet a jövő technológiáit alkalmazó közlekedést elképzelni és a járműipari újításokról beszélni, ha megértjük milyennek kell lenni a modern városnak, a smart city-nek.
A okosváros célja a tudatosabb szervezettség, a rendelkezésre álló erőforrások okos kihasználása és végső soron a városlakók életminőségének védelme. Az energiahatékony, környezetbarát és biztonságos megoldásoknak köszönhetően az „intelligens város” koncepció hozzájárul, hogy lakóhelyünk fenntartható és élhető legyen.

Képzeljünk el egy olyan rendszert, amely folyamatosan gyűjti az adatokat és azok alapján kezeli és irányítja a közüzemi szolgáltatásokat! Például, a közlekedés esetében egy olyan rendszert, amely az internetre kapcsolódó szenzorokat és eszközöket jelent és amelyek folyamatosan figyelik a forgalom sűrűségét, a baleseti gócpontokat, vagy az esetleges vészhelyzeteket és ezek alapján önműködően irányítják a város közlekedési lámpáit – mindezt pedig emberi beavatkozás nélkül.

Mi köze ennek Zalaegerszeghez?
Mindehhez persze olyan helyszínekre van szükség, ahol rendelkezésre áll a szakmai és tudástőke, megvan a részvételi szándék és elkötelezettség a vállalkozók részéről, illetve adott a politikai vezetés támogató szándéka is.

A jövő megoldásainak a kutatása, az új technológiákkal való kísérletezés és megvalósításuk már nemcsak a távoli japán mérnökök laborjaiban, vagy a kaliforniai Szilícium-völgy irodáiban folyik, hanem éppen itt, ahol mi élünk. Digitális és technikai forradalom zajlik a szemünk előtt, szinte már követhetetlen sebességben, és Zalaegerszeg éppen úgy részesévé, alakítójává válik ennek a fejlődésnek és értékteremtő változásnak. Az egykor távolinak tűnő, tudományos és technikai dokumentumfilmek valósága a Zala megyei székhelyen elevenedik meg és válik valósággá.

Zalaegerszeg városvezetése elkötelezte magát, hogy újrafogalmazza a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat: a város amellett, hogy elindul a változás útján, maga is alakítójává válik a modernizációnak. Ennek egyik és első nagyobb lépése lesz az a tesztpálya, ahol az autógyártók megtervezhetik és kipróbálhatják az okosváros útjain közlekedő közlekedési eszközöket.
Újszerű helyzet és igények, amelyekre éppen itt adják majd az újszerű válaszokat. Hogy milyen lesz az okosváros, vagy az autonóm, vezető nélküli autó? Zalaegerszegen biztosan elsőként lehet majd látni és részesévé válni.

Június 1-én és 2-án kerül megrendezésre a zalai megyeszékhelyen a Mobil Járműipari és Logisztikai Szakkiállítás, Konferencia. A rendezők várnak mindenkit, akit érdekel, hogyan válik tervből valósággá az intelligens város és azokat is, akik tudni szeretnék, miként vehetnek részt a projektben.”

Forrás:
Smart Egerszeg – Jövő-üzemmódba kapcsol a város; zaol.hu; 2017. április 28.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, társadalom, technika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Földügyi igazgatás

„A Kormány T/15374 számon benyújtotta az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. Az Infojegyzet a földügyi igazgatás legfontosabb feladatait és szervezeti rendszerének változásait ismerteti. Bemutatja a földhasználati és ingatlannyilvántartást, utóbbi esetében a digitális gazdaság és információs társadalom igényeit kielégítő elektronikus ügyintézés lehetőségeit.”

Forrás:
Földügyi igazgatás; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2017/32.; 2017. április 28. (pdf)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!