Járásaink a statisztikák tükrében

„Elkészült a KSH online elérhető adatbázisa a járások és a járásokhoz tartozó települések legfontosabb statisztikai adatairól. Az adatok 2010-es állapotot tükröznek és a főbb területi, illetve demográfiai mutatókra vonatkoznak. Az adatbázis statisztikai alapegysége tehát a járás és a hozzájuk tartozó települések. A közzétett adatok (alap- és származtatott adatok) által egy általános képet kaphatunk ezen új közigazgatási egységek relatív népesség- és településföldrajzi viszonyairól. Az alábbi tömör, számszerű jellemzésben és a mellékelt térképeken ezeket a főbb mutatókat vesszük górcső alá. Jelen esetben nem célunk a mélyrehatóbb vizsgálat, az összegyűjtött adatokat egyszerű matematikai műveletekkel elemezzük és ábrázoljuk tematikus kartogramokon, melyek az egyes téregységek abszolút és relatív helyzetére, illetve nagyobb térségi tendenciákra is rávilágítanak.

A járások népessége 2010-ben és népességének változása 2001–2010 között

Nagyfelbontású térkép megtekintése

A járások átlagos népességszáma (a budapesti kerületeket is beleszámítva) 50 000 fő körüli, a népesség területi eloszlása – egy-két érthető gócterülettől eltekintve – nagyjából homogénnek mondható. Legnépesebb a Miskolci (251 422 fő), a Debreceni (221 138 fő) és a Szegedi (206 839 fő) járás, legkisebb lakónépességű a Bélapátfalvi járás (8831 fő). A legnépesebb budapesti járás 144 992 fő lakossal a 11. kerület (Újbuda), legkevesebb lakosa pedig a 23. (soroksári) kerületnek van (20 004 fő).

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A népesség változása a 2001–2010-es időszakra vonatkozóan ugyancsak viszonylag egységes képet mutat: sajnálatosan kevés kivétellel a népességfogyás jellemzi leginkább az ország térségeit. A fogyás mértéke nyilvánvalóan az aprófalvas térségekben dominál, ehhez hozzájön az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió egy-egy nyúlványa. Legnagyobb fogyás Mezőkovácsháza, Bátonyterenye, Sátoraljaújhely, Tab és Cigánd járásait érintette. Intenzív népességnövekedést a budapesti agglomeráció (pl. Szigetszentmiklós, Budakeszi, Dunakeszi, Gödöllő), Pécs, Szeged, Debrecen, valamint a Közép-magyarországi régió és – Székesfehérvár kivételével – Fejér és Veszprém megye, illetve a nyugati határvidék preferáltabb térségei mutattak. 2001–2010 között a mezőkovácsházai járásban volt a legmagasabb a népességfogyás (15,8%), ahol 2010-ben a halálozások száma az élveszületések közel háromszorosa volt.

A járások népsűrűsége
Magyarország átlagos népsűrűsége 107 fő/km2 (2010 – adatforrás: TeIR). A 175 vidéki járásból (a budapesti kerületek járásait nem számolva) 41 járás (23%) népsűrűsége mutat átlag feletti értéket. Érthető módon az erősebb népességkoncentráció a budapesti agglomeráció városai (Szentendre, Dunakeszi, Gödöllő, Szigetszentmiklós, Érd, Martonvásár stb.) és a legnagyobb vidéki (megyei jogú) városaink (Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Tatabánya, Győr, Szombathely stb.) köré szerveződő járásokban mutatkozik. Utóbbiak kivétel nélkül agglomerációval (Győr, Miskolc, Pécs), agglomerálódó térséggel (Szombathely), vagy nagyvárosi településegyüttessel (Debrecen, Nyíregyháza, Szeged) rendelkeznek.

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

Legnagyobb népsűrűségű a Dunakeszi járás (több mint hétszerese az országos átlagnak), a vidék legsűrűbben lakott járása pedig a Pécsi járás (az országos átlag közel háromszorosa). A legritkábban (50 fő/km2 alatt) lakott járások kisebb tömböket alkotva mutatkoznak. Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének egyáltalán nincs ilyen legritkábban lakott térsége. Ez a kategória legnagyobb arányban (nem számban) Somogy megyében jelentkezik (területének 60%-a „legritkábban lakott” térségtípusba sorolható).

A járások demográfiai helyzete a népsűrűség, öregedési index, vándorlási különbözet, természetes fogyás és a népességváltozás tükrében
Domokos T. – Kulcsár L. 1999. munkájában alkalmazott, összesített demográfiai index módszerrel, a rendelkezésünkre álló 2010-es statisztikai mutatók segítségével megvizsgáltuk a járások demográfiai helyzetét. A korábbi vizsgálat mintájára olyan összetett mutatót képeztünk, ahol a demográfiai helyzetet kifejező mutatók (népsűrűség, öregedési index, vándorlási különbözet, természetes szaporodás, népességváltozás) negatív tartományait vettük figyelembe. Ha az adott probléma jellemző volt a járásra 1-et, ha nem, 0 értéket kapott. Az összesített demográfiai index az alábbi értékeket vette irányadónak: népsűrűség kisebb, mint 50 fő/km2; öregedési index nagyobb, mint 100; vándorlási különbözet negatív, természetes szaporodás negatív (=természetes fogyás); a népességváltozás 2001–2010 között (2001=100%) negatív. Az egy járáshoz tartozó minimális összesített problémaszám (index) így 0, a maximális érték 5 lett. Hét járás – a Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Szentendrei, Szigetszentmiklósi és a Pilisvörösvári – összpontszáma 0 lett, ezen járások demográfiai helyzete kifejezetten pozitív (magas népsűrűség és alapvetően odavándorlás jellemzi, a fiatal népesség aránya meghaladja az idősekét, természetes szaporodása pozitív előjelű és a nevezett tíz éves időintervallumban lakónépessége növekedő tendenciát mutatott). Ezzel szemben az ország többi járásában a demográfiai mutatók közül legalább egy, de a térségek túlnyomó részében legalább 3 mutató negatív értéket mutatott.

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A térképen jól kirajzolódik a budapesti agglomeráció pozitív demográfiai helyzete. Ennek a térségnek öregedési indexe 100 alatti, és amint azt korábban láttuk, az elmúlt 12 évben lakónépessége is intenzíven növekedett. Mindemellett a vándorlási különbözet pozitív értéke is kiugróan magas (köszönhetően a szuburbanizációs folyamatoknak): pl. Szigetszentmiklósi járás 998 fő; Érdi járás 1010 fő, Budakeszi járás 1482 fő; Gödöllői járás 1659 fő, Bp. 11 kerület 5565 fő. Valamivel kisebb mértékben ugyan, de pozitív előjellel kirajzolódni látszik egy közép-magyarországi folt, valamint az M7-es, illetve M1-es autópályák tengelye, és nyugaton az É-D irányú határszél. A legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben a korábban már említett aprófalvas térségek (közülük is inkább Vas és Baranya megye), illetve a népsűrűség alakulását bemutató térkép területi helyzetképén is kirajzolódó alföldi területek vannak. A legnagyobb problémát az elöregedő népesség (pl. Bélapátfalvi, Lenti, Pétervásárai járás), a magas elvándorlás (pl. Kalocsai, Mezőkovácsházai, Karcagi, Szeghalmi járás) és összességében a fogyatkozó népességszám jelenti. 2010-ben hazánk öregedési indexe 112,6 (vagyis 1,126) volt, 2012-ben a becslések szerint ez 116,5-re növekedett. A járások nagy része (114 db, 57%) ezt a 2010-es országos értéket meghaladja. A maradék 85 országos átlag alatti.

A járások településsűrűsége

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

Magyarország teljes lakosságának 25%-a él apró- és kisfalvakban, elsősorban Vas, Baranya, Zala, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Legnagyobb településsűrűség tehát a tradicionálisan aprófalvas térségek járásaiban mutatható ki. A településkoncentráció (100 km2-re jutó települések száma) a Siklósi (8), Zalaegerszegi (8), Szikszói (8), Lenti (8), Sellyei (8), Encsi (8), Záhonyi (8), Körmendi (7), Szentlőrinci (7), Kőszegi (7), Bólyi (7), Fehérgyarmati (7), Zalaszentgróti (7), Letenyei (7), Sásdi (7), Pécsváradi (7), Pilisvörösvári (7), Sümegi (7), Komlói (7), Szigetvári (7), Putnoki (7), Devecseri (7) és Sátoraljaújhelyi (7) járásokban ölti a legnagyobb mértéket. Legkisebb (1-nél nem nagyobb) településsűrűségű egységek kivétel nélkül az alföldi járások közül kerülnek ki, köztük is a sort az egykori alföldi mezővárosok járásai zárják, mint pl. Debrecen (0,4), Hajdúböszörmény (0,4), Hódmezővásárhely (1), Karcag (1), Kiskunfélegyháza (1), Nagykőrös (1) stb.

Városok száma és a városlakók aránya a járásokban

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A városok száma járásonként átlagosan 2. Többségükben azonban (79 járásban) 1 város található, melyek egyúttal a járásközpontnak felelnek meg. Kiugró számú város mindössze három helyen, a Szigetszentmiklósi és a Miskolci (6-6 város) és a Gödöllői (5 db) járásban van.

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A városlakók aránya 100%-os a Debreceni és a Hajdúböszörményi járásokban, mivel e járások települései (Debrecen és Hajdúsámson, illetve Hajdúböszörmény és Hajdúdorog) városi rangot viselnek, ráadásul Debrecen, Budapest után hazánk második legnépesebb városa (harmadik Szeged, negyedik Miskolc, ötödik Pécs, hatodik Győr). Ez az arány ugyancsak magas – 90% feletti – a Dunakeszi (98%), Mezőtúri (94%), Hódmezővásárhelyi (94%), Vecsési (92%), Gyomaendrődi (90%), Szeghalmi (90%) és Szigetszentmiklósi járásokban is. Látható, hogy míg a Gödöllői járás városainak száma nagy, a városlakók aránya valamivel jobban elmarad az „élmezőnytől” (63%), addig a népes Szeged és Pécs városához tartozó, kevéssé városodott járások városlakóinak aránya szintén 85% feletti.

A járásközpontokban lakók aránya

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A járásközpontokban lakók arányát bemutató kartogramra tekintve több helyen érvényesülni látszik a járásközpontok népességtömörítő mivolta. A legmagasabb (80% feletti) arány Debrecen (94%), Nagykörös (86%), Pécs (83%), Szeged (82%), Hódmezővásárhely (82%) és Kiskunfélegyháza (80%) járásközpontokban tapasztalható. Nyilvánvalóan abban a 79 járásban, ahol csak egy város található (pl. Debrecen és Hódmezővásárhely), ez az arány megegyezik a városlakók arányával. A felsoroltak közül tehát Nagykőrös és Kiskunfélegyháza járásközpontok relatíve jelentősek saját területükön belül, hiszen mindkettő egyedüli város a saját járásában, és alacsony településszámuk révén településsűrűségük is minimális (1 település/100km2). A járásközpontok közül arányaiban legkevesebben Göncön (10%), Rétságon (12%), Szobon (12%), Pétervásárán (12%) és Fonyódon (14%) laknak – ezek többségükben viszonylag magas (4 település/100 km2 feletti) településsűrűséggel jellemezhető térségek.”

Forrás:
Járásaink a statisztikák tükrében; Endrődi Judit, Horváth Balázs; Térport; 2012. október 18.

Print Friendly
A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.