Rendet vágnak az adatok sűrűjében

„Amennyiben egy katona meghallja az adatvédelem szót, jellemzően egyből a minősített adatok jutnak eszébe, pedig napjainkban adatok ennél már lényegesen szélesebb körét értjük a fogalom alatt. A honvédség esetében a terület elsődleges felelőse a HM Hatósági Hivatal Adatvédelmi Felügyeleti Osztálya.
Miközben a minősített adatok védelmével elsősorban a dokumentumvédők foglalkoznak, az adatvédelem ma már elsődlegesen a személyes adatok védelmét takarja: az információs önrendelkezési jog alapján mindenki maga dönti el, miként kezeljék, vagy ne kezeljék saját adatait, de – bizonyos törvényi kötelezettségek alapján – köteles szolgáltatni azokat a megfelelő eljárások, szituációk során. Aligha kell külön részletezni, miért számít ez a kérdéskör különösen bonyolultnak és érzékenynek a Magyar Honvédség esetében: az adatok dzsungelében éppen ezért a HM Hatósági Hivatalhoz tartozó Adatvédelmi Felügyeleti Osztály hivatott rendet vágni.

Az adatok másik nagy köre a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatoké. „A katonák mindig is nagy odafigyeléssel kezelték a honvédségi adatokat, azokat mégsem lehet a civil szféra adataival megegyező módon kezelni” − mondja a honvedelem.hu kérdésére válaszolva dr. Gulyás András mérnök ezredes, a HM Hatósági Hivatal vezetője. „Mindez azt jelenti, hogy az információszabadság alapelveinek érvényesülnie kell a haderő esetében is, de a honvédség működésével kapcsolatos adatkör védelmére kiemelt figyelmet kell fordítani.” E feladatok körültekintő végrehajtása persze korántsem egyszerű, főleg annak fényében, hogy az ágazatban az osztály tevékenységének nincsenek jelentős előzményei.

„Korábban a Magyar Honvédség védett burokban élt” − érzékelteti dr. Ujfaludi László Zoltán alezredes, osztályvezető. „Nem nagyon kerültek ki információk, ám az 1992-es, első adatvédelmi törvény megjelenése óta létezik a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok fogalma, és e körben kell eleget tenni a megkereséseknek. Ennek a Magyar Honvédségre háruló feladatait a vonatkozó szabályzók szerint mi kontrolláljuk.” Az első ágazati adatvédelmi feladatokkal rendelkező honvédségi szervezet 2011 augusztusában jött létre, az akkor még MH Támogató Dandár névre hallgató budapesti alakulat égisze alatt: ez a szervezeti elem 2012 februárjában, közigazgatási államtitkári döntéssel került át a HM Hatósági Hivatalhoz. Az osztály jelenleg négy fővel végzi a rá háruló rengeteg munkát.

A „rengeteg” ebben az esetben szó szerint értendő, a jogalkotó által megfogalmazott elvárások ugyanis több vonatkozásban is sok kötelezettséget rónak az illetékesekre. „Az adatvédelmi elveket és a jogszabályi előírásokat át kell ültetni a honvédség gyakorlatába” − mondja Gulyás ezredes. „Ez azt is jelenti, hogy nem kezelhetünk szabadon minden adatot a jelenlegi és volt kollégákról, és azt is, hogy rendet kell tenni abban a kérdésben, milyen adatok minősülnek közérdekűnek. Ehhez először meg kellett alkotni a megfelelő szabályrendszert, hiszen csak így tudjuk segíteni, támogatni a katonai szervezeteket az adatvédelemmel kapcsolatban felmerülő, illetve az adatkezelés szabályosságával, valamint a közérdekű adatkérésekkel kapcsolatos szakmai kérdésekben.” Az osztály ennek jegyében szakmai segítséget nyújt az alakulatoknak, amelyek negyedévente számolnak be az adott időszakban beérkezett megkeresésekről. „Az adatvédelem tehát alapvetően helyi szinten működik, az adatvédelmi szakembereink támogatása mellett. Az Adatvédelmi Felügyeleti Osztály feladata a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) való kapcsolatok ápolása is. Emellett tervezetten vizsgáljuk a katonai szervezeteknél az adatkezelés jogszerűségét. Ilyenkor azt tekintjük át, szabályosan kezelik-e az adatokat a pénzügyi nyilvántartásoktól kezdve egészen a beléptetőrendszerekig.”

Amint arra fentebb is utaltunk, természetesen a honvédségen belül is szigorúan érvényesülnek az adatvédelem általános alapelvei – ilyen például az, hogy az adatkezelésnek minden esetben célzottnak kell lennie. A védett és a közérdekű adatok között húzódó mezsgye azonban sok esetben igen keskeny, így e tekintetben az alakulatok igen gyakran keresik meg az osztályt. „A szakmai támogatás a mi feladatunk, ez pedig nem tervezhető” − mondja Gulyás András. „A körülményektől függetlenül a jelentős mennyiségben érkező kéréseket vizsgálni kell, és a választ mindenképpen el kell készíteni.” Ujfaludi alezredes hozzáteszi: a helyzetet az is bonyolítja, hogy egy kérdező általában nem csak egy kérdést tesz fel, és ugyan elképzelhető, hogy külön-külön a kérdések nem firtatnak védendő adatokat, együttesen azonban már következtetéseket lehetne levonni az információkból. „A hadfelszerelésre, a honvédség szervezetére, működésére, haditechnikai eszközeire, a hadrafoghatóságra vonatkozó adatok alapvetően a keletkezésüktől számított harminc éven át nem nyilvánosak. Ez alól a Honvéd Vezérkar főnöke feloldást adhat, ám minden esetben mérlegelni kell a honvédelmi, nemzetbiztonsági érdekeket. Az ilyen adatok kikerülése esetén sérülhetnek honvédelmi vagy szövetségi érdekek” − mutat rá Ujfaludi Zoltán. Gulyás András kiemeli: minden esetben nagyon fontos a mérték. „Mindennek megismerhetőnek kell lennie, ami nem sért érdekeket, de semmi olyan nem kerülhet nyilvánosságra, ami katonai nemzetbiztonsági vagy szövetségesi okból kockázatot jelenthet.”

Tavaly ősszel megrendezték a Magyar Honvédség I. adatvédelmi továbbképzését, amelyen meghívottként részt vett, és előadást is tartott dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. „Az elnök úr későbbi találkozásunk alkalmával elismerően nyilatkozott elképzeléseinkről, terveinkről és a honvédség ez irányú lépéseiről.” Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szakemberek elégedetten hátradőlhetnek, ugyanis a jövőben is számos kihívás vár rájuk – olyanok is, amelyek messze túlmutatnak a napi működésen. „Általános, hogy a hatóságok és általában véve minden egyéb szervezet is túl sok adatot kér, ha kapcsolatba kerülünk velük. Az ilyesmi nem feltétlenül törvénysértő, de mindenképpen felesleges. Ez alól a honvédségi szervezetek sem képeznek kivételt, a célunk itt az lehet, hogy az adatkezelés szempontjai szerint az ágazati gyakorlatot vizsgáljuk, és ha szükséges, javaslatokat tegyünk” − mondja Gulyás ezredes.

„A katonák – akár leírják ezt nekik, akár nem – szerencsére óvatosan kezelik az adatokat. Ennek ellenére úgy gondolom, mindenképpen kívánatos lenne, hogy a tisztek már az iskolapadból is úgy jöjjenek ki, hogy rendelkeznek alapvető adatvédelmi ismeretekkel. Az ilyen jellegű ismeretek alapképzésbe illesztése a katonai felsőoktatásban indokolt lehet” − mondja Ujfaludi alezredes, aki szerint nagy eredmény, hogy ma már minden alakulatnál kijelölték az adatvédelmi szakembereket, és kezd meghonosodni a parancsnokok körében is, hogy megbíznak e felelősökben. „Hosszabb távon az egységes adatvédelmi szemlélet kialakítása a cél” − mondja Gulyás András. „E tekintetben egy reményeink szerint jól működő szabályozást alakítottunk ki, és természetesen a rendszeres továbbképzések is megkerülhetetlenek.””

Forrás:
Rendet vágnak az adatok sűrűjében; Draveczki-Ury Ádám; Honvédelem.hu; 2013. április 18.

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.