Észrevételek a „Digitális forradalom jön az egészségügyben” című riporthoz

„2016. január 4-én a Kossuth Rádióban műsor hangzott el az egészségügyben küszöbön álló jelentős változásokról, „Digitális forradalom jön az egészségügyben” címmel. Mint ismeretes számos központi digitális egészségügyi projekt napjainkban éri el azt az érettségi szintet, hogy összekapcsolódva a hagyományos egészségügy átalakulását eredményezhetik. A műsorban, már műfaji sajátosságok miatt is, csak néhány aspektusról esett szó. Ezért, és a téma fontossága miatt is, érezzük szükségét annak, hogy közreadjuk Dr. Simon Pál kritikai észrevételeit, amelyek további szempontokkal egészítik ki az elhangzottakat. [Szerkesztő]

Észrevételek a „Digitális forradalom jön az egészségügyben” című riporthoz
Bevezetésként célszerű megemlíteni, hogy a forrásként megjelölt rádióriport dátuma 2016. január 4., és a mondanivaló nem igazán a legautentikusabb. Feltehetően ezzel magyarázhatóak az első bekezdés enyhén szólva „nagyvonalú” megállapításai, amelyeknek lényege az, hogy az egészségügy minden szereplője – a pácienstől az orvoson át az aktuális és illetékes legfelsőbb szintű egészségpolitikussal bezárólag – minden egészségügyi információhoz bármikor, bárhol hozzáférhet. Ez, így ahogy van, valótlanság volt akkor is és ma is az.

Előzmények: Az egészségügyi kormányzat meghirdette az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) programját és elindította a megvalósítást célzó és előkészítő projekteket[1]. Ezek bemutatásai – az EU előírásai szerint – az előző év őszén történtek meg, illetve a PULZUS projektet 2015. október 28-án adták át „hivatalosan”. Az idézőjel azért indokolt, mert a projekt és a program nincs még kész, a befejezést 2017 végére tervezik. Ezeken a rendezvényeken az ismertetésen kívül más programpont nem volt, sem hozzászólni, sem kérdezni nem lehetett, pedig lett volna miről vitatkozni.

Amiről Újvári Attila orvos kolléga beszélt, arra valóban szükség volna, sőt még az elmondottaknál összetettebb szolgáltatásokat is biztosítani kellene. A „személyre szabott gyógyítás” (personalized health) a korszerűmedicina alapelve és ehhez térben és időben a folyamatokat követő olyan információrendszerről van – lenne – szó, amelynek az orvos-beteg találkozások színhelyén, az ún. „orvosi munkahelyen” kell működnie. A két informatikus szakember (Szabó Bálint és Faller Richárd) maga is elismerte, hogy az egészségügyi informatika hazai színvonala messze áll ettől a céltól, de szerintük az EESZT program meg fogja oldani ezeket a gondokat. Ez volt a véleménye Magyar Gábornak (ÁEEK) és Klotz Tamásnak (SAP) is, a PULZUS projekt fejlesztőinek, jóllehet az utóbbi egy másik informatikai rendezvényen[2] kifejtette a modern informatika alkalmazási elveit, amelyek nem passzolnak az EESZT rendezőelveihez.

Konkrétan: a digitális forradalomra szükség van a medicinában, mert a korszerű orvoslás szerves és nélkülözhetetlen része az informatika, az e-health, azonban ez a program ezt nem fogja megoldani. A gyógyítás és megelőzés alapvető tevékenységeinek (az orvoshoz fordulás okának tisztázása – a kórisme hipotézisének felállítása – a diagnosztikai vizsgálatok elvégzése – a diagnosis megerősítése vagy elvetése – a terápia kiválasztása és elindítása, az ellátási folyamat kimenetelének meghatározása – a minőségbiztosítás ellenőrzése) és értékhordozó információinak valamint az egész folyamatnak a helyszíne az ún. “orvosi munkahely” (orvosi munkahelyek hálózata). Ez az elem pedig nem szerepel az EESZT rendszerében, információi nem képezik az adattárházak forrásait. A PULZUS projekt egyik bemutató prezentációjának az alábbi, általam módosított diaképe szemlélteti ezt a hiányosságot:
[Lásd a diaképet.]

Megkockáztatható, hogy ez a konstrukció talán nem is véletlen, mert az orvos-beteg találkozások tevékenységeinek, információinak elemzése, értékelése más szempontok szerint rajzolná fel az ellátás valós szükségleteit, a materiális és immateriális feltételrendszereket, magát az ellátást, és a fenntartó és a szereplők érdekviszonyait.
A riportban csak néhány szó erejéig foglalkoztak egy nagyon fontos témával – és a projektismertetők, bemutatók sem nyújtottak ennél lényegesen többet –, a páciensek, a betegek adatai, illetve személyiségi jogai védelmének problémakörével, amely enyhén szólva megoldatlan magában az EESZT rendszerben és a forrásaiban is. Külön oldalakat igényelne ennek a részletes taglalása, de a gondok érzékelésére ajánlok egy honlapot, illetve annak egy cikkét: Dr. Alexin Zoltán: „A kapcsolati kóddal tárolt személyes adatokról is kérhető másolat”. Érdemes az idézett honlapot – „Tisztességes Adatkezelés” – tüzetesebben is tanulmányozni.

A riportban az hangzik el, hogy még egy ilyen rendszer mint az EESZT a világon nem létezik. Ebben van valami igazság, mert ennél célravezetőbb és korszerűbb rendszereket készítenek és működtetnek a világ igen sok helyén. Ajánlom szíves megtekintésre ezt az ismertető videoklipet, amely arról szól, hogy merre tart a jövő – és sok helyen a jelen – modern medicinája.
Ajánlom továbbá nézegetni például ezt a honlapot is. Ez utóbbi 2005 óta üzemel, vagyis azóta, amióta elkezdték Kanadában az egészségügyi informatikai stratégia megvalósítását. Rendszeresen, mindenkit, több szinten tájékoztat a program állásáról, a várható fejlődésről. Talán egyszer nálunk is lesz egy ilyen honlap, ha tisztaság lesz a fejekben.
——————–
[1]Ezek a következők:
* a TÁMOP-6.2.7-13/1 projekt keretében a TIOP–2.3.1. e-Egészségügyi intézményközi adatáramlást biztosító rendszerek ,
* a TÁMOP-6.2.7-13/1 projekt keretében aTIOP–2.3.2. az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ágazati portál ,
* a TÁMOP-6.2.3/12/1-2012-0001 számú „Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés”, felhasználói nevén „PULZUS Egészségügyi Adattárház”
További részletek megtalálhatók az ÁEEK honlapján.
[2] Klotz Tamás: „Egészségügyi trendek az IT szemszögéből”, 2. MAGYAR JÖVŐ INTERNET KONFERENCIA PROGRAMJA MJIK 2015 – SMART CITY A CÉLKERESZTBEN. BME, 2015. november 11. ”

Forrás:
Észrevételek a „Digitális forradalom jön az egészségügyben” című riporthoz; Dr. Simon Pál, kandidátus, orvos informatikus; 2016. január 22.

A bejegyzés kategóriája: egészségügy
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.