Forradalmi változások jönnek a pénzügyi szolgáltatásokban, lépéskényszerben a bankok

„…Együtt vagy egymás ellen – rendkívül leegyszerűsítve ez a dilemma áll a klasszikus pénzügyi szolgáltatók és az ágazat átalakítását már elindító startupok, a fintech cégek előtt. A T-Systems Magyarország Symposium rendezvényén a Pénzintézetek szekció keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott hozzászólások alapján úgy tűnik, jelenleg mindkét oldal az előbbi felé hajlik, ugyanakkor az még nem igazán látszik, hogyan valósul meg ez a gyakorlatban.

Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy bár valóban forradalmi változások jönnek a pénzügyi szektorban, az igazán nagy áttörésre még várni kell, ahogyan azt Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója is jelezte. A cégvezető hozzátette, hogy az jól látszik, hogy az innovációra egyre inkább van igény, legyen szó akár bankról, akár startup vállalkozásról, ugyanakkor egyelőre inkább csak azt érzékelni, hogy van már mozgolódás ezen a területen, de még nem igazán lehet látni, hogy ez mennyire áll össze majd egy trenddé. Horváth Krisztina megjegyezte azt is, hogy ahhoz, hogy a bankok valódi innovációt valósíthassanak meg, megfelelő hálózatra és infrastruktúrára van szükségük, és ezt a területet az elmúlt években elhanyagolták, keveset költöttek annak megújítására, így ezen változtatniuk kell.

Azt, hogy mennyire korai időszakukat élik a fintech cégek jól érzékeltette Szabó Márton megjegyzése, a KOIN társalapítója szerint közép-, illetve hosszabb távon beszélni a fintech-ről olyan, mintha a hétfői adásszünet (egészen 1989-ig hétfőn nem sugárzott műsort a Magyar Televízió – a szerk. megjegyzése) idején beszéltünk volna a Netflix-ről, vagy a YouTube-ról.

A KOIN társalapítója megjegyezte azt is, hogy tapasztalatai szerint korábban hiába keresték a hazai bankokat együttműködési ajánlatokkal, és hasonló tapasztalatokról számolt be Debreczeni Barnabás, a Shinrai képviselője is, aki azonban hozzátette azt is, hogy néhány éves szünet után ismét próbálkoznak ebben az irányban is, mert úgy érzékelik, változás állt be ezen a területen.
„A magas belépési küszöb, a visszafogottabb verseny miatt nem volt annyi innováció a múltban, ami a fogyasztók felé irányult.

A fintech cégek ebben változást hoztak, gyorsabban reagálnak, közelebb vannak az ügyfelekhez, jó felhasználói élményt kínálnak és még az ügyfélakvizícióban is eredményesebbek. Ez azt eredményezi, hogy ha van együttműködés, akkor egy pénzügyi startup akár új ügyfelek megszerzésében, vagy olyan piacokon való megjelenésben is segíthet egy banknak, amire korábban nem gondolhattak” – fogalmazott Debreczeni Barnabás.

Az OTP Banknál két éve indult el egy nagy digitális transzformációs program, amelynek keretében 30 nagyobb és 70 kisebb projektet valósítanak meg – mondta el Schenk Tamás, az OTP ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során. Ennek keretében többek között a figyelem középpontjába került az is, hogy a meglévő banki értékajánlatokat hogyan tudják hatékonyabban, gyorsabban eljuttatni az ügyfelekhez, tipikusan úgy, ahogyan azt a pénzügyi startupok is csinálják. Emellett a belső folyamatok digitalizálása is napirenden van, illetve az átalakulás lehetőséget teremt számukra, hogy kilépjenek a tradicionális banki termékek köréből és új szegmensekben jelenjenek meg, ilyen például az OTP kedvezmény program, vagy a Simple, ami a nagyvárosi élet 15 helyzetére ad megoldást az autópályamatrica vásárlástól a parkoláson át a mozijegy megvételéig.
Ezeken a területeken versenyzünk a fintech cégekkel, de sok esetben partnereink is, együttműködünk velük. Aktívan is keressük ezeket a lehetőségeket, például speciális fejlesztési feladatok esetében” – fűzte hozzá Schenk Tamás.

Az OTP egyébként nincs egyedül abban a törekvésben, hogy kifogja a szelet a fintech cégek vitorlájából, a Raiffeisen például saját maga is AISP-vé (Account Information Service Provider) válna, vagyis olyan szolgáltatást kínálna, amelynek keretében az ügyfelek egy felületről tudják kezelni valamennyi bankszámlájukat.
Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese a Symposiumon rendezett kerekasztal-beszélgetésen beszélt arról is, hogy ez az ügyfelekkel való kapcsolat megtartása szempontjából nagyon fontos a bankok számára, azonban hozzátette azt is, hogy azért viszonylag szűk azon hazai fogyasztók köre, akik több bankszámlával is rendelkeznek.

A vezérigazgató-helyettes jelezte azt is, hogy komoly kihívást jelent számukra is a PSD2 szabályozás (erről bővebben Új szabályozás a pénzforgalomban című keretes írásunkban olvashat), hiszen mindössze fél év áll rendelkezésre ahhoz, hogy az informatikai infrastruktúrájukat felkészítsék, azonban a Raiffeisen jelenlegi architektúrájában adottak az alapok, így meg tudják majd oldani.
Hozzátette azt is, hogy sokkal inkább lehetőségként tekintenek az új szabályozás megjelenésére.

Aktívan készülnek a pénzügyi szektort érintő változásokra az MKB Banknál is, mutatott rá Hetényi Márk, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. Jelezte azt is, hogy jól állnak a PSD2-re történő felkészüléssel, a számlavezető rendszert lecserélik, és már a jövő év első felében már rendelkezésre áll az az API (application programming interface – alkalmazásfejlesztési interfész), amihez a fintech cégek majd csatlakozni tudnak.

Új szabályozás a pénzforgalomban
Jelentős változásokat hoz a pénzügyi szektorban az új pénzforgalmi irányelv, a 2018 januárjában életbe lépő PSD2. Az új európai uniós előírás számos új szabályt hoz majd be a piacra, ami erősíti a biztonságot, emellett a fogyasztók nagyobb védelmét is szolgálja majd. „A bankok kissé lemaradtak az innovációs versenyben a pénzforgalom területén, megjelent számos új szolgáltatás, ami az e-kereskedelemben, online térben lényegesen kényelmesebb megoldást kínált a fogyasztóknak. Éppen ezért a szabályalkotónak azt kellett eldönteni, hogy beengedi-e, vagy kitiltja az új típusú szolgáltatókat. A döntés az lett, hogy 2018 januártól, amikor életbe lép a PSD2, két új szolgáltató típus jelenik meg, fizetés kezdeményező és számlainformációs szolgáltató. Ezek legálisan beléphetnek a bank és ügyfél közé, és ehhez nem kell szerződéses viszonyban állniuk a bankkal. Emellett a bankoknak lehetővé kell tenniük, hogy nyílt és transzparens módon igénybe vehessék a bank infrastruktúráját, hozzáférjenek például az ügyfél számlájához” – mondta el Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi igazgatója. Mivel a változás kapcsán 2017 júliusában jelennek meg a végleges technikai paraméterek, a bankoknak fél év áll majd rendelkezésükre azok bevezetéséhez.

Változó fogyasztók
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a fogyasztói magatartás is jelentős átalakuláson megy át. Idén már a felnőtt netezők 87 százaléka vásárolt online, és a kutatások alapján egyre nagyobb a bizalom a modern technológiára alapozott fizetési módok iránt is – derült ki Dr. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet vezérigazgatójának a Symposiumon tartott előadásából. A mobileszközök használata hatással van nem csak az e-kereskedelemre, a termékekre vonatkozó információk keresésére, de a pénzügyi tranzakciókra is. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a magyar fogyasztók egyelőre az egyszerűbb ügyleteknél élnek ezzel a lehetőséggel – autópályamatrica vásárlás, parkolási díj fizetés -, miközben az átutalásokat, vagy éppen a lekötéseket még mindig főleg asztali számítógépen vagy laptopon keresztül bonyolítják le.”

Forrás:
Felforgatják a pénzügyi szolgáltatásokat; Origo.hu; 2016. november 30.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.