Ki marad életben, ha jönnek a romboló innovátorok?

„Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat új cikkében Makray-Rózsás Árpád nemzetközi innováció menedzser a platformgazdaságra való áttérés során felmerülő új kockázatokat mutatja be.
A digitális átalakulás legfontosabb következménye a platformok mint új gazdaságszervező elemek és versenyképességi egységek megjelenése. A fizikai eszközök háttérbe szorulásával és az innovációs tőke felértékelődésével a jelenleg működő vállalatok egyre inkább az új piaci belépők célkeresztjébe kerülnek, és sokukat tönkreteszi egy-egy új üzleti modell.

A kérdés ma az: fel lehet-e készülni a romboló innovátorokra, más szóval: előrelátható-e a jövő?
Az üzleti élet alapja a kockázat. Annak a kockázata, hogy a termék vagy szolgáltatás nem lesz sikeres; hogy a vevők nem hajlandók annyit fizetni a termékért, amennyiért megéri azt eladni; vagy hogy jön egy másik cég, amely jobban/olcsóbban/gyorsabban képes elvégezni ugyanazt a munkát és tönkreteszi a jelenlegi piacvezetőket. A negyedik ipari forradalommal látható lett, hogy bizony, akármilyen elhanyagolható egy kockázat, attól még bekövetkezhet: így lehet, hogy ma a világ legnagyobb taxivállalatának nincs egyetlen autója sem, a világ legnagyobb szállásszolgáltató vállalata pedig nem tulajdonol egyetlen szállodai szobát sem.

Az ipari forradalom a termékek tömeggyártásával és az ellátási láncok hatékony megszervezésével egy új gazdasági rendszert alkotott. A gazdaság középpontjába a fizikai eszközök és a lineáris értékláncot irányító nagyvállalatok kerültek, amelyek cégértékét az eszközök megtérülése adta. A vállalatok szervesen fejlődtek vagy felvásárlások során nőttek ugrásszerűen. A versenyképesség alapjává a kínálati méretgazdaságosság vált, vagyis egyre több terméket előállítva egyre csökkent az előállításhoz szükséges fajlagos költség.

A digitális transzformáció ugyanilyen nagyságrendű átalakulást hoz (ezt már számos kutatás részletesen feltárta, ld. pl. Accenture Technology Vision 2016, Deloitte Industry 4.0 Challenges Report, PwC Industry 4.0 Framework).

A legjelentősebb változás: a termékek helyébe a platformok lépnek mint a gazdaság alapvető szervezőelemei és a versenyképesség sarokkövei. A kínálati méretgazdaságosságot felváltja a keresleti méretgazdaságosság mint a versenyképesség alapja, amikor a csökkenő hozamok helyett a hálózati hatás alapján sokszorozódó hozamok elve válik uralkodóvá. A keresleti méretgazdaságosságot a közösségi hálózatok hatékonysága, a keresletkoncentráció, az alkalmazások fejlődése és sok más olyan tényező hajtja előre, amelyek az egyre növekvő hálózatokat egyre értékesebbé teszik a felhasználók számára. A fizikai eszközök mellett megjelennek a digitális eszközök és az innovációs tőke, a piaci értékelés alapjává pedig az ökoszisztémák válnak.

Végeredményként pedig a termelési-szolgáltatási folyamat középpontjába a fogyasztó kerül, aki nem a termék végső felhasználójaként fogadja el a gyártó és kereskedő cégek által nyújtott javakat, hanem a platformon keresztül önmaga is aktívan részt vesz az egész termelőfolyamatban az ötletgenerálástól a piacra vitelig. Ahogy Marshall Van Alstyne platformkutató megfogalmazta: „Egy terméknek jellemzői vannak. Egy platformnak közössége.” (Parker-Van Alstyne-Choudary: Platform Revolution)

Ezek a platformok pedig nemsokára meghaladják a virtuális, kiterjesztett és kevert (VR, AR, MR) valóságot, és a fogyasztók, alkalmazottak és partnerek szabadon dönthetik majd el, hogyan és főleg hol élik meg a fogyasztói élményt – akár helyszíntől függetlenül. A hagyományos, lineáris értéklánc alapú üzleti modelleket, ahol a gyártás-disztribúció-marketing-fogyasztó útvonal során egyirányú volt az értékteremtés, felváltja a platformvezérelt üzleti modell. Itt az értékteremtés kétirányú és folyamatos, a platformhoz kapcsolódó ökoszisztéma részeként a fejlesztők/tartalomtulajdonosok/értékesítők/stb., végül pedig maguk a fogyasztók is egyformán bekapcsolódnak a fogyasztói élmény előállításába, fejlesztésébe, átalakításába. Az így létrejövő ökoszisztémákban a felhalmozott tudás és tapasztalat értéke meghaladja a termelőeszközök birtoklásának értékét, és a hálózati technológiák általános elérhetőségével már nem akadályozható meg új szereplők piacra lépése.

A romboló, diszruptív innováció mindennapossá vált az elmúlt években, számos sikeres és kevésbé sikeres próbálkozás történt. Azonban ahogy a gazdaság minden területén megjelenik a platformok építésének kényszere, a jelenlegi piaci szereplők sokkal jobb helyzetben várhatják a piaci változásokat: lehetőségük van a jövőbe tekinteni!

Az ökoszisztémák alapvetően valamely iparághoz vagy meglévő üzleti modellhez kapcsolódnak, amelyeket viszont az ott működő nagyvállalatok jól ismernek, hiszen hosszú évek tapasztalatával, hatékony működéssel jelenleg is kiszolgálják az adott piacot. A jövendő változások előrejelzéséhez pedig nem szorulnak kristálygömbre, a digitális átalakulás egyik alapvető eleme segíti őket a jövőkutatásban: a mesterséges intelligencia, amely a nagymennyiségű adatok (big data) felhasználásával új távlatokat nyit a stratégiai tervezés számára.

Az Accenture technológiai víziója szerint a mesterséges intelligencia (MI) nyújtja azt az alapot, amire közösen épülnek a jövő fő trendjei: az intelligens automatizáció, a könnyen adaptálható munkaerő, a platformgazdaság és a megjósolható romboló innováció.

Az intelligens automatizáció során egymástól jelenleg teljesen elválasztott rendszerekből származó adatokat (pl. az intelligenssé váló gépek és más berendezések adatai, a humán erőforrás adatai stb.) összegyűjtve, neurális hálózatokon keresztül elemezve az adott technológiát vagy szervezetet alapjaiban megváltoztató megoldások is megszülethetnek.

Ez ma még főleg az Ipar 4.0 vezérelte fejlődést jelenti, ahol az intelligenssé váló termelési rendszerek valós idejű hálózatban kapcsolódnak idővel a disztribúciós lánc, a kiegészítő szolgáltatások (pl. karbantartás) és az értékesítés rendszereivel, létrehozva az Okos gyárat (Smart Factory). Azonban a következő lépéssel megvalósul majd a teljes szervezet stratégiai átalakulása, ahol központi szerepet kap majd az MI.

Az intelligens rendszerek és gépek azonban vajmi keveset érnek, ha az azokat kezelő emberek nincsenek felkészítve az új technológiák fogadására és alkalmazására. Ezért a technológiai haladás eredményei, különösen pedig az MI felhasználása a humán erőforrás képzés területén is kulcsfontosságú: képes lesz előrejelezni a trendeket és a jövőben várhatóan szükségessé váló humán és szervezeti képességeket, megteremtve a rugalmasan alkalmazkodóképes szervezetet, amely nemcsak kiegészítő, hanem a cég erőssége lehet.

A digitális ökoszisztémák (és így a platformgazdaság) létrejöttének egyik alapja épp a mesterséges intelligencia megfelelő használata, a nagymennyiségű adatok újfajta értelmezése és az értéklánc felváltása a platformközösséggel. Azonban ugyanezek az elemzési eszközök teszik lehetővé a már működő piaci szereplőknek, hogy megfelelő felkészültséggel és csapattal előrelássák, mikor és milyen típusú romboló innováció megjelenésére számíthatnak saját területükön. A veszélyek azonosításával pedig időben meg lehet kezdeni a felkészülést és az esetleg szükséges stratégiai átalakítást. Az intelligens automatizáció alkalmazásával ugyanis lehetővé válik a hagyományos iparági elkülönülés összemosása, különböző funkciók vagy szereplők összekapcsolása (pl. az összekapcsolt autó megteremtésével egy autógyár tartalomszolgáltatóvá és platformépítővé is válik egyszerre).

A mesterséges intelligencia ilyen általános alkalmazásából azonban egyáltalán nem következik az, hogy az állások megszűnnek és a gazdaság dehumanizálódik. A jelenlegi alkalmazási területek éppen ennek ellenkezőjét mutatják: a Mesterséges Intelligencia alkalmazásával magasabb szintre helyezhető és összetettebbé válik az ember-gép kapcsolat, és még nagyobb érték nyújtható a fogyasztóknak, hatékonyabban és egyre inkább valós időben.

Azon vállalatok azonban, ahol nem kezdik meg a stratégiai felkészülést a platformgazdasággal járó átalakulási kényszerekre, a legújabb IT-megoldások alkalmazására és a munkaerejük fejlesztésére, nos ők a legjobb kristálygömbökkel is csak azt fogják már észrevenni, amikor egyetlen app letöltésével a teljes szolgáltatásukat helyettesíteni lehet.”

Forrás:
Ki marad életben, ha jönnek a romboló innovátorok?; Makray-Rózsás Árpád; KamaraOnline; 2016. december 3.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.