Digitális demokrácia a Twitteren túl

„…A digitális média a lakosokkal való kapcsolatot nemcsak esetenként teszi lehetővé, hanem akár folyamatosan is, és ezt a lehetőséget nemcsak a politikai vezetők próbálják ki. A városi közigazgatás sokféle módszerrel igyekszik szolgáltatásait javítani. Ilyen eszköz például a Fixmystreet és ennek variációi, melyeken keresztül a helyhatóság gyors tájékoztatást kap a városi útkarbantartás és a hulladékkezelés problémáiról, ami gyors beavatkozást tesz lehetővé. Amsterdam városi kormányzata crowdsourcing (közösségi együttműködés) keretében kérte fel a lakosokat, hogy térképezzék fel a városban levő, használaton kívüli ingatlanokat, hogy ezzel is segítsék a helyi vállalkozásokat és a városi gazdaság élénkülését. Barcelona kormányzata Twitteren keresztül népszerűsítette a történeti belváros és a külvárosok piacait. Helsinkiben az Open Ahjo rendszeren keresztül a lakosok sokféle városi adathoz jutnak hozzá, és a helyhatóság döntéseit térképen jelölve is láthatják, ami könnyebbé teszi a változások követését. Sok egyéb olyan közszolgáltatási eszköz is említhető, melyeket társadalmi és gazdasági célból a helyi kormányzaton kívüli szervezetek fejlesztettek ki. Palermoban a Crezikit platform kapcsolja össze a történelmi városközpontban működő kisiparosokat fiatal tervezőkkel és újítókkal, segítve az új termékeket és szolgáltatásokat létrehozó team-ek létrejöttét. Budapesten az Uzletetide egy bank által kifejlesztett térkép, amely a lakosoktól összegyűjtött válaszokat tartalmazza arról, hogy milyen üzlet vagy szolgáltatás hiányzik a környékükről, és így megjelöli a piaci réseket, ahol esetleg banki közreműködésre lehet szükség.

Minden alkalmazás más és más módszerű és mértékű állampolgári részvételi modellel kísérletezik. Minél nagyobb döntéseket hozunk meg ezek által, annál inkább túllépünk a technikai kérdéseken, belépve a politika területére. Valamint annál előbbre lépünk a co-creation felé, és annál magasabbra jutunk fel az Arnstein-i participációs létrán. Hogyan erősítik tehát a digitális módszerek a demokráciát városunkban?

Az URBACT Interaktív Városok hálózat felvonultat jó példákat. Tartu (Észtország) az eKormányzat Akadémiával (eGovernance Academy) közösen működteti a Tartu részvételi költségvetési platformot, a közrészvétellel történő döntéshozás egy formáját. A kezdeményezés 2013-ban indult, amikor a város beruházási alapjának 1 %-a, összesen 140.000 euro különböző intézkedésekre való felhasználásáról döntöttek. Más európai városokban a lakosok online módszerekkel vehetnek részt a döntéshozásban, például a közcélú alapok és források felhasználásának módosításáról. A Crowdfunding.Gent platformot Ghent városa alapította 2015-ben, melyben felkérik a lakosokat, hogy alternatív módon gyűjtsenek pénzt. Egy utcára, környékre vagy az egész városra szóló javaslat posztolásával néhány száz vagy akár több ezer euro gyűjthető össze a lakosoktól. Párizs egy SimCity-féle platformot létesített, amelyben a lakosokat a Chapelle Charbon zöldterület kialakításába vonták be. A játék során szolgáltatásokat lehet elhelyezni, érzékeltetni, és ellenőrizni lehet a javaslatok környezeti hatásait.

Interaktív városok megalapozó tanulmány: digitális és közösségi média, felhasználó által generált tartalom a városi kormányzás javítására
Ne ringassuk magunkat azonban abba az illúzióba, hogy minden digitális megoldás jó a városaink számára. Az Airbnb következtében megnövekvő ingatlanárak a turisztikailag vonzó városrészekben, vagy az Uber hatása a taxisokra sok városban okozott feszültségeket – ahogy ezt nemrég egy URBACT cikk bemutatta. Ezért az Airbnb-t korlátozták Berlinben és Barcelonában, és például az Ubert betiltották Budapesten. A digitális eszközök is olyanok, mint minden más eszköz, céljuk és alkalmazásuk tőlünk függ.

A közösségi média és a digitális kommunikáció nemcsak egy egyirányú kommunikációs csatorna a városháza és a lakosok között, hanem a közrészvétel jó eszköze, lehetőség az információk, városi adatok, erőforrások és civil kapacitások közös menedzselésére, kormányzására. Az új eszközök hatékony használata felé vezető út azonban nem egyszerű. A helyi közigazgatásnak meg kell szólítania, fel kell készítenie mind az önkormányzati, mind az azon kívül szervezeteket is. A városi ügyek sohasem csak egy-egy ügyosztályhoz tartoznak, ezért az ágazati elszigetelődést fel kell oldani. Az ügyosztályok együttműködése azonban mindig nagy kihívás. Hogy lehet megoldani? Van számos offline módszer, mint az, hogy csak ügyosztályok közötti együttműködéssel lehet pénzhez jutni, de ezt a cél szolgálhatják kapcsolatépítő rendezvények is. Mindezek felett a technológia is segíthet: a Yammer-t például sok városban alkalmazzák a hivatalnokok belső kommunikációjában. Ahhoz, hogy az ilyen megoldások hatékonyan működjenek, egyre szükségesebb a köztisztviselők felkészítése, továbbképzése, illetve olyan szakemberek alkalmazása, akik kezelni tudják a komplex kihívásokat. Ilyen körülmények között a közösségi média menedzserek főszerepet kapnak a közösségi média interaktív használata felé történő átmenetben. Az igen sokféle közösségi média eszköz alkalmazásához szükséges szakismeret általában hiányos a városi kommunikációs egységben és az önkormányzati irodákon. Ezért a városok különféle megoldásokat alkalmaznak, például megbíznak közösségi média cégeket a specifikus kommunikációs feladatok ellátására, vagy képezik a tisztviselőket a közösségi média használatára. Ez történt Rómában az ATAC helyi közlekedési vállalatnál. Néhány alkalmazott megszerezte a közösségi média kezeléséhez szükséges készségeket, ezeket sikeresen hasznosították a cég valósidejű információs rendszere alkalmazásánál a Twitter-en és a Whatsapp-on keresztül, használók ezreinek nagy örömére. A munkatársak szakmai felkészítése erősíti elkötelezettségüket a közösségi média iránt, melyen keresztül interaktív kapcsolatba kerülhetnek másokkal a munkaidő után is, és szükség esetén segíteni tudnak.

Interaktív Város – út a közösségi médiát alkalmazó kormányzás felé
Még nehezebb a feladat, ha a közigazgatási szervezeten kívüli érdekeltekkel kívánunk együttműködni. Miért fontos az önkormányzatoknak egy csapatot alkotnia a helyi szereplőkkel? A valódi kooperáció több hasznot hoz, mint az egyeztetés, mert építeni lehet a meglevő erőforrásokra és ismeretekre. Európa szerte sok példa van digitális közösségi innovációra, melynek keretében olyan társadalmi kihívásokat lehet kezelni, mint az egészségügy, a menekültügy, vagy a fenntartható közlekedés. A közigazgatásnak általában nem kell felfedezni a spanyolviaszt. A digitális átmenet önmagában nem erősíti a társadalmat; ehhez új struktúrák, modellek és kapacitások kellenek. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a városnak nyitnia kell: bizonyos szoft- és hardwareket meg kell osztania a közösséggel. Ahhoz, hogy a város digitális kormányzásának infrastruktúrája kialakuljon, a fő feltétel a valós adatokhoz való szabad hozzáférés. A hozzáférhető adatbázis fontos eszköze az innovációnak és a versenyképesség növelésének. Az adatok birtoklása és használata azonban érzékeny ügy, különösképp, ami a Facebookot és a Google-t illeti. Bécs például nem osztotta meg a teljes forgalmi adatbázist a Google térképeivel. Hasonló okból számos polgári kezdeményezés vezetett az OpenStreetMap-ek használatához. Erre a platformra bárki feltehet szerkeszthető adatokat a Kreatív Közjavak Licenc (Creative Commons License) alapján. Az adatokkal kapcsolatos aktív és sokoldalú viták ellenére a lehetőségek köre igen széles. Ebben a fejlődési folyamatban a közigazgatásnak nagyon tudatosnak kell lennie saját kommunikációs stratégiája adatmenedzselési vonatkozásait illetően.

A konstruktív közösségi dialógus több mint a közösségi médiaeszközök versenye. Segíti a társadalmi kohéziót, és ezért segítenünk kell a városokat az erre való felkészülésben.

Erről fog szólni az Interaktív Városok lisszaboni munkaülése, melyet helyi partnerünk, a Lisszaboni Közösség-vezérelt Fejlesztési Hálózat közreműködésével szervezünk. További információkért kövesd az Interaktív Városok (Interactive Cities) projektet a Facebookon és a Twitteren.”

Forrás:
Digitális demokrácia a Twitteren túl; URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont/Lechner Nonprofit Kft.; 2017. február 28.
eredeti cikk: There’s more to Digital Democracy than just a tweet; Daniela Patti, Levente Polyak, Simone d’Antonio; URBACT; 2017. január 17.
Hivatkozott jelentések: Interactive cities : Digital, social media & user-generated content improving urban governance; URBACT; 2016. június (pdf)
A Roadmap to Better Social Media Governance : How Social Media can help the collaboration between Public Administration and Citizens; URBACT; 2016. augusztus (pdf)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, politikai informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.