Csúszik az önkormányzati számlák államosítása

„Változatlanul tesztelik az önkormányzati számlavezetési rendszert a Magyar Államkincstárnál, az indulás időpontja pedig nem ismert. Bár az adósságkonszolidáció miatt a települések banki hitelállománya már csak tízmilliárdokban mérhető, több szempontból is vonzó ügyfélkörnek számítanak.

Még mindig nincs konkrét információ arról, mikortól kerülnek át az önkormányzati számlák a Magyar Államkincstárhoz. A startot többször elhalasztották: volt szó arról, hogy még 2016-ban átveszi a kincstár a települések számlavezetését, majd 2017 elejére tolták ki a startot, de 2017 közepén még mindig a tesztelésnél tartanak.

A kincstár az első ütemű ügyfélkör kiszolgálását célzó rendszer első körös mélységi tesztelését végzi, és a kincstári számlavezető rendszer komplexitása okán a mélységi és regressziós tesztek eredményeinek kiértékelése alapján döntenek a további lépésekről – nyilatkozta a Világgazdaságnak a Magyar Államkincstár. A kincstárnál egyébként jelenleg is vezetik néhány önkormányzat számláját, ezek között van 19 megyei és két települési önkormányzat.

Ezek száma az utóbbi időszakban nem változott. Az önkormányzati számlák államosítása többször felmerült már, legutóbb akkor kezdtek hevesen kampányolni mellette, amikor 2015-ben a Buda-Cash csődje után a négy DRB-s bankban 84 önkormányzat 2 milliárd forintnyi betétje befagyott. A településeket az államnak kellett végül kisegítenie, mivel az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája az önkormányzati számlákra nem vonatkozott.

A kincstár azonban nem tud minden olyan szolgáltatást nyújtani, amelyet a bankok. Az új számlavezető rendszer elvileg devizás megbízásokat is kezelni tud majd, és a bankokhoz hasonlóan képes lesz értéknapos elszámolásra. A bankokkal szemben azonban nem hitelezhet, és betétgyűjtést sem végez, emellett más szolgáltatások terén is lemaradásban lehet. A hitelintézetek ugyanis nem csupán a különféle pénzforgalmi szolgáltatásokban segítik a településeket, szükség esetén tanácsokat adnak a különféle pályázatoknál, kártyás, treasury- vagy faktoringszolgáltatást is kínálnak az önkormányzatoknak. A bankoknak az önkormányzati számlák elveszítése főleg a jutalékbevételek miatt fájhat, egy közepes város ugyanis évente több millió forintot hagy náluk a számlavezetésért és a szolgáltatásokért cserébe.

Az önkormányzati torta mérete viszont nagyjából stagnál, már ami a hitelintézeteknél tartott betéteket és a hitelállományt illeti. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint április végén 44,6 milliárd forintnyi önkormányzati hitelállományuk volt a pénzügyi szolgáltatóknak, ami ugyan magasabb a 2015-ös és 2016-os mennyiségnél is, de töredéke az állami adósságrendezés előtti időszakénak. A betéti oldalon viszont még mindig nagyon jelentős ügyfeleknek számítanak a települések: április végén bő 640 milliárd forintos állományt mutatott ki náluk az MNB, amelynek döntő részét – nem meglepő módon – lekötetlenül tartották a folyószámláikon.”

Forrás:
Csúszik az önkormányzati számlák államosítása; Herman Bernadett; Világgazdaság; 2017. június 28.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.