Gyengül a magyar innovációs teljesítmény

„Az Európai Bizottság minden évben megvizsgálja a tagországok innovációs teljesítményét. A legfrissebb, 2017. évi tanulmány és annak regionális változata június 20-án jelent meg. Az EU egészének és az egyes országoknak a teljesítményét 27 mutató alapján mérik meg az összefoglalókban. A legfrissebb szerint az EU 2016-ban több országgal – Ausztráliával, Kanadával, Japánnal, Dél-Koreával, az Egyesült Államokkal – összehasonlítva rontotta innovációs teljesítményét. Japánhoz és Dél-Koreához mérve ráadásul jelentős az unió lemaradása. Kínával szemben még előnyt élvez, de ez gyorsan fogy, a távol-keleti óriás ugyanis 2010 óta hétszeresére javította innovációs eredményeit. Az EU a 2016-os adatok alapján már csak Oroszországnál, Indiánál, Dél-Afrikánál és Brazíliánál van jobb pozícióban.

Az egyes tagországok teljesítménye eltérő mértékben változott. Tizenöt ország javította, 13 rontotta az összehasonlítási alapként használt 2010-es évhez viszonyított pozícióját. A legnagyobb javulás Litvániában, Hollandiában és Nagy-Britanniában következett be. A legnagyobb lecsúszás Románia és Ciprus esetén tapasztalható. Nem büszkélkedhet eredményeivel Magyarország sem. A 28 tagország között 2015-höz képest 2016-ban egy, 2017-ben három hellyel rontottunk. Ezzel a 28 EU-s ország között a huszonharmadikak vagyunk, Szlovákia egy, Csehország tíz hellyel előz meg bennünket. Utánunk csak Románia, Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Lettország következik. Európában több éve változatlanul Svájc, míg az EU-ban a skandináv államok a leginnovatívabbak.

Mielőtt a magyar pozíciókat az egyes mutatók alapján megvizsgálnánk, ejtsünk néhány szót arról, hogy miért is fontos az innováció. A tanulmány így fogalmaz: valódi prosperitás csak innovációtól várható. Az innováció hozzájárul a termelékenység javításához, a gazdasági növekedéshez és sok új, jó minőségű, jól fizető munkahely létrejöttéhez. Mindezek következtében az innováció javítja a versenyképességet is. Ha Magyarország teljesítményét ezen tényezők alapján vizsgáljuk, azt tapasztaljuk: a nemzetközi elemzések szerint termelékenységünk nem javul, versenyképességünk pedig romlik. Gazdasági növekedésünk elsősorban a külföldi összeszerelő üzemek bővülő teljesítményének, az uniós pályázati pénzeknek, valamint az utóbbi időben bekövetkezett béremelések által kiváltott fogyasztásbővülésnek köszönhető.

Az összeszerelő üzemek azonban továbbra is költségmegtakarítási céllal települnek hozzánk, ami korlátozza a béremelési lehetőségeket. A létrehozott munkahelyek többsége sem tudás- és innovációigényes munkahely. Vagyis az Európai Unió szóhasználatával élve: nem jó minőségű és főleg nem jól fizető munkahely. A tartós gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a valódi prosperitáshoz az innovatív cégek és az innovatív munkahelyek arányának kellene növekednie. De nézzük, mely mutatók alapján gyenge a magyar innovációs teljesítmény, illetve mi gátolja az innovációs teljesítmény javulását!

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon az EU-átlaghoz képest magas az egyszerűbb termelő tevékenység, és alacsony a tudásalapú szolgáltatások aránya a gazdasági szerkezetben. Feltűnően magas a külföldi tulajdonú cégek aránya, ami kiszolgáltatottságot okoz, hiszen ezek üzleti célja a minél nagyobb profit megszerzése és hazautalása. Jól érzékelteti a hiányosságokat, hogy a cégek között az EU-átlaghoz mérve az innovációra sokat költő cégek aránya és az innovációra költött összeg is rendkívül alacsony. Ez összhangban van azzal, hogy a hazánkba települő összeszerelők termelnek, nem pedig fejlesztenek. Igaz, hogy nem közvetlenül hat az innovációra, de a humán vagyon nagysága szempontjából fontos jellemző, hogy Magyarországon az utóbbi időben – elsősorban a romló halálozási statisztika miatt – felgyorsult a népességfogyás, míg Csehország és Szlovákia lakossága nő, Lengyelországé pedig változatlan.

A humán vagyon, vagyis a munkavállalók tekintetében Magyarország különösen rosszul teljesít a felnőttképzés területén. Ez egyben a termelékenység növekedését is gátolja, hiszen lehet, hogy az emberek gyorsabban tudnak dolgozni, de okosabban nem – ha nem rendelkeznek a legfrissebb ismeretekkel és tudással. Elsősorban a digitális tudás, azaz az informatika kiterjedt alkalmazása területén nagy a tudáshiány. Ez arra is utal, hogy hiába költ az ország egyre többet a széles sávú internet kiépítésére, ha a munkavállalók, illetve a kisvállalkozások ismeretek hiányában nem használják a kiépült lehetőségeket. Nem véletlen, hogy – nemzetközi elemzések szerint – minden egydollárnyi technikai fejlesztéshez legalább tízdollárnyi ismeretbővítésre, azaz a tudásba való befektetésre van szükség, hogy a korszerű technika jól hasznosítható legyen.

A tanulmány kiemeli, hogy kutatásra-fejlesztésre és innovációra csökkenő összegeket szán a magyar állam. Amikor akár pályázatokkal, akár közvetlenül a költségvetésből kutatást-fejlesztést támogat, ahhoz a cégek nem járulnak hozzá elegendő saját forrással. Ezt a helyzetet nevezik az EU-s tanulmányok „állami pénztől való függőségnek”, ami leszoktatja a cégeket arról, hogy valós versenyhelyzetben is meg tudják állni a helyüket.

Különösen gyenge a kisvállalati szektor innovációs teljesítménye. Ami ráadásul 2010-hez képest minden területen romlott. Nem születik elegendő új termék, nincs elég technológiai, marketing-, vezetési és szervezési innováció a kisvállalati szektorban. Ez azért különösen nagy probléma, mert leginkább ettől a szektorból lenne várható az innováció, hiszen az összeszerelő üzemek, mint korábban említettük, nem fejlesztési céllal települnek hozzánk.

2010-hez képest a tudásintenzív munkahelyeken foglalkoztatottak száma, valamint a külpiacra vitt új termékek értékesítési volumene is csökkent. Valószínű, hogy a gyengülő innovációs teljesítmény oka, hogy az EU-s átlaghoz való felzárkózásunk az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) tekintetében szintén lassult. Érdemes megvizsgálni regionális teljesítményünket is. A hét magyar régió innovációs teljesítménye nem tér el jelentősen egymástól, a közép-magyarországi kivételével valamennyi régiónk rossz pozíciót foglal el az EU 220 régiója között. Közép-Magyarország a 131., de köztudott, hogy ez a régió Budapestet és Pest megyét foglalja magában, a viszonylag jó pozíció tehát Budapestnek köszönhető. A legrosszabb helyzetben a 196. Észak-Magyarország van, amelyet 183. helyével a Dél-Dunántúl előz meg. Nem dicsekedhet jó helyezéssel a Nyugat-Dunántúl sem (171.), ami azt igazolja, hogy a Győrben működő Audi sem javítja jelentősen a régió innovációs teljesítményét. Sőt: éppen ez a régió rontotta a legnagyobb arányban – tíz százalékkal – az innovációs helyezését.

Az innovációs teljesítmény gyengesége hatással van a versenyképességre is. Az IMD svájci nemzetközi versenyképességi kutatóintézet ez év júniusában megjelent tanulmányában a 2017. év eleji adatok, illetve felmérések alapján a vizsgált 63 ország között Magyarország az 52. pozíciót foglalta el. Ez hat hellyel rosszabb az előző évinél. Csehország 28., Lengyelország 38., Szlovákia 51. Az IMD szerint is a munkavállalók képzettsége – vagy inkább képzetlensége – a gyenge pontunk, különös tekintettel a digitális és technikai képességekre.

A digitális versenyképesség tekintetében 44.-ek vagyunk a vizsgált 62 ország között. Csehország 32., Lengyelország 37., Szlovákia 43. Nálunk rosszabb helyezése az EU-ban csak Bulgáriának, Horvátországnak, Görögországnak, Ciprusnak és Romániának van. Valamennyi nemzetközi elemzés elismeri makromutatóink javulását. Azt, hogy nő a foglalkoztatottság, illetve csökken a munkanélküliség, a költségvetési hiány és az adósságállomány is. Ugyancsak javul a GDP-vel mért gazdasági növekedés. Elsősorban az összeszerelő üzemek nálunk elért bővülő exportja miatt javul a kereskedelmi egyensúly. A gazdasági és társadalmi fejlődés fenntartása azonban hosszabb távon nem lesz biztosítható az innováció felgyorsítása nélkül. Különösen fontos lenne a kisvállalati szektor innovativitásának fokozása. Ehhez el kellene gördíteni minden bürokratikus és egyéb akadályt az innováció útjából, és a rendelkezésre álló forrásokból sokkal többet kellene fordítani a valódi innovációk megvalósításának és piacra juttatásának támogatására.

Egy vállalkozó ezzel kapcsolatban így fogalmazott: véget kellene végre vetni annak a rossz beidegződésnek, hogy a magyar innováció csak külföldön lehet sikeres, a saját hazájában nem, itt inkább állandó ellenállással találkozik. A gazdasági sikerhez azonban innovációt nem csak egyes kiválasztott cégeknél, közöttük is főleg a nagyobbaknál kell támogatni. Erre ugyanis az egész gazdaságban, sőt az állami szférában is szükség lenne. Továbbá nemcsak termék- és technológiai, hanem szervezési, marketing- és vezetési innováció is kell a jobban működő gazdasághoz. Ezért nem elég nagy kutatási-fejlesztési projekteket indítani, és azokba jelentős összegeket fektetni. Főleg nem várható javulás akkor, ha továbbra is elmaradunk mások mögött a humán vagyon tekintetében, a tudásba és az egészségbe történő befektetések területén, illetve ha nem tudjuk megállítani a drámai népességfogyást. Erre figyelmeztetnek a nemzetközi elemzések.”

Forrás:
Ha nincs innováció, növekedés sem lesz; Csáth Magdolna; Magyar Nemzet; 2017. július 15.
Lásd még: European Innovation Scoreboard Európai Bizottság
(a téma webhelye számos információval, interaktív eszközzel)
Regional Innovation Scoreboard
European Innovation Scoreboard 2017 – Main report (pdf)
Európai Innovációs Eredménytábla. Összefoglaló (pdf)
csak Magyarország Hungary (rövid összefoglaló, pdf-ben)
RIO országjelentés a hazai kutatási és innovációs helyzetről, európai uniós összehasonlításban és Eredménytábla az Európai Unió innovációs tevékenységéről (korábbi cikkeink)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.