Növekszik a kereslet a határon átnyúló online vásárlás iránt az uniós fogyasztók körében

„A fogyasztói körülmények eredménytáblájának 2017. évi kiadása szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlás esetében.

Nőtt az elektronikus kereskedelembe vetett bizalom, de a kiskereskedők továbbra is akadályokba ütköznek
Az eredménytábla szerint az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom ugrásszerűen megnőtt. Tíz év alatt csaknem megkettőződött az interneten vásárló európaiak aránya (a 2007. évi 29,7%-ról 2017-ben 55%-ra). A legutóbbi eredménytábla óta a fogyasztói bizalom mértéke a belföldi kiskereskedőktől való vásárlás esetén 12 százalékponttal, a más uniós tagállamból történő vásárlás esetén pedig 21 százalékponttal emelkedett.

Jóllehet ezen a területen jelentős előrelépés történt, az eredménytábla azt mutatja, hogy a fogyasztók még mindig gyakran ütköznek akadályba a másik uniós országban működő internetes kiskereskedőtől való vásárlás során. Például a válaszadók 13%-a számolt be arról, hogy fizetését elutasították, és 10%-uk esetében nem vállalta a kereskedő az adott országba történő termékszállítást.
Tíz, jelenleg is az interneten értékesítő kiskereskedőből csak négy állította azt, hogy a következő évben megfontolja a belföldi és a határon túli értékesítést. A más országokba történő internetes értékesítést továbbra is aggályosnak tartják, mégpedig azért, mert nagyobb a csalás kockázata, eltérnek a nemzeti adószabályok vagy a nemzeti szerződési jogi szabályok és a fogyasztóvédelmi szabályok.

Ezért a Bizottság javaslatot terjesztett elő a modern digitális szerződési szabályokra vonatkozóan, amelynek célja az áruk internetes értékesítésére vonatkozó szerződéses szabályok harmonizálása, valamint a digitális tartalomhoz való hozzáférés és az internetes értékesítések előmozdítása Unió-szerte.

A fogyasztók jogainak ismerete javul, de még mindig alacsony, és nem mindenhol egyforma szintű az EU-ban
Az eredménytábla 2015. évi kiadásához képest a fogyasztók jobban tisztában vannak a jogaikkal. Átlagosan a fogyasztók 13%-a ismeri teljes mértékben az alapvető jogait (ez 2014-hez képest 3,6 százalékpontos emelkedést jelent).

A fogyasztói körülmények azonban általában az északi és nyugati uniós országokban jobbak, mint keleten és délen.
A finneknek például 94,5%-a tesz panaszt, amikor problémával szembesül, miközben a bolgároknak csak az 55,6%-a. Nagyban különbözik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak való kitettség is: a horvátok 40,9%-a, míg az osztrákoknak csupán 3,4%-a szembesül ilyen helyzetekkel.

E kérdések kezelése érdekében a Bizottság jelenleg dolgozik a fogyasztói szabályok korszerűsítésére irányuló javaslaton. Ennek célja, hogy minden európai fogyasztó tisztában legyen a jogaival, és ezeket a jogokat az EU minden pontján megfelelően érvényesítsék.

A kiskereskedők kevéssé ismerik a fogyasztói jogokat
A 2017. évi eredménytábla szerint a kiskereskedők fogyasztóvédelmi szabályokra vonatkozó ismeretei nem javultak az előző kiadás óta. Az alapvető fogyasztói jogokról feltett kérdésekre csak 53,5%-ban adtak helyes választ. Az ismeretek szintje országonként ugyancsak változó: a horvát kiskereskedőknek mindössze 36,2%-a ismeri ezeket a jogokat, míg a német kiskereskedők 62,3%-a tisztában van velük.

Javításra szorul a panaszkezelés gyorsasága
Miközben a fogyasztók egyre kevesebb okot találnak a panaszra, azok, akik panaszt tesznek valamiért, elégedettebbek a panaszkezelés módjával.
Ugyanakkor a fogyasztók csaknem egyharmada nem kíván panaszt emelni, mivel megítélésük szerint az érintett összeg túl csekély (34,6%) vagy az eljárás túlságosan elhúzódna (32,5%).
Ezért a Bizottság tökéletesítette a kis értékű követelések eljárását (2017. július 14. óta), amely most már lehetővé teszi, hogy a fogyasztók 5 000 EUR-nál kisebb értékű követelések esetében gyorsított internetes eljáráshoz folyamodjanak. A Bizottság emellett az online vitarendezési platformmal (OVR-platform) ösztönzi az alternatív vitarendezést, amely könnyű internetes hozzáférést biztosít az online ügyletekkel foglalkozó alternatív vitarendezési szervezetekhez.

Háttér-információk
A fogyasztói eredménytáblák áttekintést nyújtanak arról, hogy a fogyasztók miként értékelik az egységes piac működését. A 2008 óta rendszeresen közzétett eredménytábla célja, hogy biztosítsa a fogyasztói vélemények hatékonyabb nyomon követését, valamint tényadatokkal szolgáljon a politikai döntéshozók számára.

Kétfajta eredménytábla létezik, amelyek évente felváltva jelennek meg, és széleskörű felméréseken alapulnak:

  • A fogyasztói körülmények eredménytáblája a nemzeti fogyasztói körülményeket követi nyomon a következő három területen: 1. ismeretek és bizalom, 2. megfelelés és jogérvényesítés, 3. panaszok és vitarendezés. Vizsgálja továbbá az uniós kiskereskedelmi piac integrációja és az elektronikus kereskedelem terén elért haladást is.
  • A fogyasztói piacok eredménytáblája több mint 40 fogyasztói piac teljesítményét követi nyomon olyan kulcsfontosságú mutatók alapján, mint a fogyasztóvédelmi szabályok eladók általi betartásába vetett bizalom, az ajánlatok összehasonlíthatósága, a rendelkezésre álló piaci kínálat, a fogyasztói várakozások teljesülésének mértéke, illetve a fogyasztók által tapasztalt problémák által okozott károk. Az eredménytábla más mutatókat is nyomon követ és elemez, például a szolgáltatóváltásra és az árakra vonatkozóan (2016. évi kiadás).

További információk
Jelentés
Tájékoztató
Infografika
A fogyasztói piacok eredménytáblája
Digitális egységes piac

Forrás:
A legújabb felmérés szerint növekszik a kereslet a határon átnyúló online vásárlás iránt az uniós fogyasztók körében; Európai Bizottság; 2017. július 25.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, Internet, jog, közigazgatás:külföldön
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.