A tehercsökkentés ellenére is több adó folyt be az államkasszába

„Nagyon bevált a tavaly aláírt hatéves bérmegállapodás – így vélekedett az adóhivatal vezetője 2017 első fél évének adóügyi statiszti­káit értékelve. Tállai András lapunknak nyilatkozva rámutatott: az adócsökkentést is tartalmazó egyezséget azért kötötte meg a kormány a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel, hogy véget érjen idehaza az alacsony bérek korszaka. Idén a fizetések nagy tempóban emelkednek, egyre több embernek van munkája, az államkasszába pedig nagyobb bevétel érkezik a korábbinál. Hat hónap alatt 140 milliárd forinttal folyt be több, mint az előző esztendő első felében.

Az adóügyek sajátos igazságára szolgál példával az állami bevételekről szóló friss adatsor. A számokból az derül ki, hogy bizonyos esetekben nagyon is megéri csökkenteni az adókat, az alacsonyabb közterheket ugyanis inkább befizetik a szereplők, mint a magasabb tételeket.
Az esztendő első hat hónapjának statisztikája szerint az öt legnagyobb adótípusból – vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból és a személyi jövedelemadóból (szja) – összesen 5505 milliárd forint folyt be. Az összeg hatalmas, egyszerű adófizetőként alig-alig felfogható, a summa azonban még markánsabbnak tűnik, ha 2016 első felének értékeivel hasonlítjuk össze. Tavaly hat hónap alatt az együttes adóbevétel 5365 milliárd volt, tehát 140 milliárdos pluszt regisztráltak idén.

A részletek kapcsán kiemelendő, hogy a legnagyobb többlet az szja-nál és a társadalombiztosítást megillető összegeknél, így a járulékoknál és a szociális hozzájárulási adónál jelentkezett. Ez azért különösen érdekes, mert az állam idén jelentősen csökkentett az utóbbi közterhen. A vállalkozások által fizetendő adó ­január elsején a korábbi 27 százalékról 22 százalékra mérséklődött. – A helyzet világos, a kormány számítása nagyon is bevált – nyilatkozta lapunknak az adatokat kommentálva a nemzetgazdasági miniszter helyettese, az adóhivatal vezetője. Tállai András felidézte a tavalyi, hat évre szóló bérmegállapodást. A múlt év végén a kormányzat, a munkaadók és a munkáltatók képviselői hosszú távú egyezséget kötöttek egymással, amelynek az volt a lényege, hogy az állam enyhít a vállalkozások terhein, ha a munkáltatók érdemben növelik a dolgozók fizetését. Mindez a számok nyelvén azt jelentette, hogy a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás-bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett az év elején, ezért cserébe járt az öt százalékpontos tehercsökkentés.

– A megállapodásnak az volt a fő célja, hogy megszűnjön idehaza az alacsony bérek korszaka, a magyar fizetések évről évre közelebb kerüljenek a Nyugaton megszerezhető jövedelmekhez – mondta Tállai András hozzátéve: a javadalmak soha nem látott mértékben nőnek, egyre több idehaza a legális munkahely, miközben jelentős a gazdasági növekedés. Mindeközben pedig az állam több pénzből gazdálkodhat, mint korábban.

– Az adórendszer nagyon fontos szerepet játszik a gazdaság működésé­ben, lényeges, hogy a kormány megfelelő ponton és a kellő időben változtasson az előírásokon – vélekedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője. – Lényeges az is – folytatta –, hogy az adóhatóság is segítse a gazdasági szereplők tevékenységét.

Tállai András szerint ennek szellemében alakították ki a forgalmi adóval kapcsolatos új előírásokat. Ezek értelmében a szabályokat betartó cégek a korábbinál rövidebb idő, legfeljebb 45 nap alatt hozzájutnak az őket megillető áfa-visszatérítéshez. Idén az első hat hónapban több mint 240 milliárd forinttal többet kaptak vissza az érintett vállalkozások, mint tavaly ugyanezen időszakban. A hivatal vezetője úgy fogalmazott: az állam ezzel is segíti azokat a szereplőket, amelyek betartják a játékszabályokat.”

Forrás:
A tehercsökkentés ellenére is több adó folyt be az államkasszába; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2017. augusztus 2.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.