Módosul a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

„Sajtóközlemény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a titkos információgyűjtéssel, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos módosításáról
A törvénytervezet négy jogalkotási cél teljesítését tűzte ki:

1) Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében foglalt szabályozási követelmények teljesítése.

2) Az Alkotmánybíróság II/1063/2015. számú határozata alapján szükséges jogalkotási feladatok teljesítése.

3) Az Európai Unión kívüli befektetők magyarországi, nemzetgazdaságilag érzékeny ágazatokba történő tulajdonszerzése ellenőrzésének szabályozása.

4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek (a továbbiakban: Nbtv.) a 2018-ban hatályba lépő közigazgatási perrendtartás szabályaival való összhangjának megteremtése.

1) Az EJEB ítélete több vonatkozásban is az Európai Emberi Jogi Egyezményébe ütközőnek minősítette az Nbtv. titkos információgyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseit. Az EJEB ítéletének alapvető kritikája a magyar szabályozással szemben úgy foglalható össze, hogy a szabályozás nem biztosít lehetőséget az igazságügyi miniszter által engedélyezett titkos információgyűjtés kormánytól független szerv általi ellenőrzésére. Az ítélet elsősorban a titkos információgyűjtés bíróság vagy más független szerv általi engedélyezését tartja kívánatosnak, ugyanakkor az Egyezménnyel összeegyeztethetőnek minősítette azt is, hogy egyes nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést a kormányhoz tartozó szerv (miniszter) engedélyezze, ha a miniszter engedélyezési tevékenységét kormánytól független szerv utólag ellenőrzi. Meghatározott személyi kör (például a média szereplői) megfigyelése esetén azonban nem elegendő a kormánytól független szerv utólagos ellenőrzése. A megfigyeléssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőség biztosítása érdekében lehetőséget kell biztosítani, hogy aki megfigyelését észleli vagy vélelmezi, a végrehajtó hatalomtól független szervnél kezdeményezhesse panasza kivizsgálását.

A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés engedélyezése a nemzetbiztonsági érdekkel (érdeksérelemmel) összefüggő politikai mérlegelést igényel, ezért a kormányzati engedélyezési hatáskör fenntartása indokolt. A törvénytervezet szerint az igazságügyi miniszter titkos információgyűjtésre vonatkozó engedélyezési jogköre – változatlan tartalommal – megmarad, a miniszter engedélyező döntését (beleértve a meghosszabbításra vonatkozó döntést is) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – mint a kormánytól független szerv – utólag felülvizsgálja. Ha a Hatóság az engedélyező döntést megalapozatlannak találja, dönt a titkos információgyűjtés megszüntetéséről és az addig lefolytatott titkos információgyűjtés során szerzett adatokat meg kell semmisíteni. Meghatározott személyek (a média szereplői, valamint a hivatásrendi titoktartási kötelezettség alá tartozó egyházi személy) megfigyelése esetén a miniszteri engedélyező döntéshez a Hatóság előzetesen beszerzett egyetértése szükséges.

A törvénytervezet megteremti a titkos információgyűjtés végrehajtó hatalomtól független, háromfázisú ellenőrzésének intézményes kereteit, oly módon, hogy a Hatóság az előzetes (a miniszteri engedélyezéshez kapcsolódó) ellenőrzési jogosítványai mellett, a titkos információgyűjtés folyamata alatt, valamint annak befejezését követően is ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a titkos információgyűjtés végrehajtásának jogszerűségét illetően.

A törvénytervezet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) megjeleníti a Hatóságnak az Nbtv.-ben meghatározott, a titkos információgyűjtés engedélyezésével és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos feladatkörét, valamint rögzíti a megfigyelési panasz kivizsgálására vonatkozó jogkörét. Meghatározza a megfigyelési panasz kivizsgálására vonatkozó szabályokat is.

A megfigyelési panasz intézményének kialakításával a törvénytervezet lehetőséget teremt arra, hogy aki személyével kapcsolatosan az Nbtv.-ben foglaltak szerinti titkos információgyűjtésre jogosult szerv külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenységéről tudomást szerez, a Hatóságtól, mint a végrehajtó hatalomtól független szervtől kérhesse panaszának kivizsgálását.

2) Az Alkotmánybíróság a II/1063/2015. számú határozatában megállapította, hogy az Nbtv. nemzetbiztonsági ellenőrzéssel és a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kapcsolódó felülvizsgálati eljárással kapcsolatos egyes rendelkezései – azáltal, hogy az Nbtv. a bírákra is általánosan alkalmazni rendeli – sérti a bírói függetlenséget és az Alaptörvénybe ütközik, ezért megsemmisítette azokat.

A törvénytervezet megteremti a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat. Egyrészt kimondja, hogy bíró ítélkezési tevékenységére tekintettel csak akkor vonható nemzetbiztonsági ellenőrzés alá, ha törvény meghatározott bírósági eljárási jogosultságát nemzetbiztonsági ellenőrzéshez köti, másrészt egyértelművé teszi azt, hogy nemzetbiztonsági kockázat esetén nem a bírói szolgálati viszonya szűnik meg, hanem csak azon eljárásokban (perekben) való eljárási jogosultsága, amelyeket törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéshez köt.

3) Az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az Európai Unión kívülről érkező külföldi befektetéseket bizonyos (nemzetbiztonsági szempontból érzékeny) ágazatokba irányulóan. Az esetek többségében valamely állami szerv előzetes vizsgálata és jóváhagyása szükséges az ilyen ágazatokban a tulajdonszerzéshez. Indokolt, hogy Magyarországon is kialakuljon a fenti térségekből érkező befektetések, gazdasági tulajdonszerzések nemzetbiztonsági célú vizsgálata, és ezzel összefüggésben az engedélyezési rendszere.

A törvénytervezet szerint az EU-n kívüli befektető a törvényben meghatározott tevékenységet folytató magyarországi székhelyű társaságban 25 %-ot meghaladó tulajdonrészt csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter előzetes engedélyével szerezhet. Az engedélyezést igénylő tevékenységek: fegyver- és lőszergyártás, az un. kettős felhasználású termék előállítása, lehallgatási eszközök, titkosítási szolgáltatásokhoz használt eszközök előállítása, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, továbbá villamos energetikai szolgáltatás, gázszolgáltatás, vízszolgáltatás, telekommunikációs szolgáltatás, atomenergiával, nukleáris technológiával (ezek gyártásával, kutatás-fejlesztésével vagy kereskedelmével) foglalkozó vállalkozások, népegészségügyi és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű termék, illetve készítmény gyártásával (vagy népegészségügyi és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű szolgáltatás nyújtásával), kutatás-fejlesztésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozások, kormányzati vagy országos szintű hatósági nyilvántartások, adatbázisok, informatikai rendszerek, vagy kommunikációs csatornák kialakításával, fejlesztésével vagy működtetésével foglalkozó vállalkozások. [Belügyminisztérium]”

—–

„A véleményezési határidő: 2017.08.25. 11 óra, véleményezési e-mail cím: SZKHAT@bm.gov.hu.”

Forrás:
Sajtóközlemény; Belügyminisztérium; 2017. augusztus 18.
2017. évi …. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a titkos információgyűjtéssel, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos módosításáról; Belügyminisztérium; 2017. augusztus 18. (pdf)
Lásd még: „…Változik a nemzetbiztonsági törvény, nagyobb kontroll alá kerülnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végző szervek – legalábbis ez olvasható ki egy most közzétett törvényjavaslatból. A törvény több ponton változik, de talán az egyik leglényegesebb, hogy ha a jövőben egy médiamunkásról, egy parlamenti képviselőről vagy egy egyházi személyről akarnak információkat gyűjteni és ehhez külső engedélyhez kötött eszközt használnának fel, akkor erről előzetesen értesíteni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot…” Index.hu
Korábbi cikkünk: NAIH állásfoglalás: komoly aggályokat vet fel az „Egyes belügyi feladatokat érintő és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény” (salátatörvény)

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.