Szabó Zoltán Attila, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezérigazgatója, a digitális kormányzás infokommunikációs feladatairól

„Jelentősen kibővült és átalakult a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) feladatköre az elmúlt egy esztendőben. A NISZ mára a kormányzat, az önkormányzatok, a vállalkozások és a magyar emberek számára egyaránt a legnagyobb infokommunikációs szolgáltatóvállalattá nőtt. És a munka nem ért véget, sőt számos nagy projekt csak most indul igazán – mondja Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója.

– Hogyan változott a NISZ szerepe, munkája az elmúlt egy évben, különös tekintettel a korábbi háttérintézményi rendszer átalakítására?
– A kormányzati infokommunikációs szolgáltatási modell első számú, stratégiai szereplője az állami tulajdonban lévő NISZ. Ez a szerep az elmúlt egy évben tovább erősödött az európai uniós fejlesztési projektek megvalósítási fázisba lépésével, a határ menti védekezéshez szükséges infokommunikációs fejlesztési feladatokkal, illetve a kormányzati háttérintézményi racionalizációval. Ez utóbbinak köszönhetően több mint harmadával nőtt a NISZ munkavállalóinak létszáma és több mint ötödével bővült az ügyfélkörünk. Ráadásul olyan, a NISZ számára új szolgáltatásokkal bővült a cég portfóliója, mint a Kormányzati Ügyfélvonal (1818) vagy a Központi Érkeztető Rendszer (KÉR).

– Melyik projekt jelentette a legnagyobb munkát?
– A számos feladat közül nehéz egyet kiemelni. Ha választanom kell, akkor ide sorolom az új Kormányzati Adatközpont (KAK) építését, az önkormányzatok ASP modellhez történő csatlakoztatását, az Ideiglenes Biztonsági Határzárhoz kapcsolódó feladatokat, a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai ellátásával összefüggő feladatokat, valamint a megszűnt háttérintézmények integrációs, migrációs feladatait. Komoly kihívást jelentett a NISZ szervezetének a megnövekedett feladatokhoz történő illesztése is.

– Melyik elvégzett feladatra a legbüszkébbek?
– Megint csak nehéz választani. Mindenképpen különlegesek voltak az ideiglenes biztonsági határzárhoz kapcsolódó feladatok. Olyan helyeken biztosítottunk – rendkívüli telepítési határidők mellett – infokommunikációs támogatást, ahol korábban még kiépített út vagy áramszolgáltatás sem létezett.

Fontosnak tartom, hogy a megszűnt háttérintézmények felhasználóit, illetve a számukra nyújtott szolgáltatásokat úgy tudtuk a NISZ rendszereibe integrálni, hogy érezhető leállás, illetve szolgáltatás kiesés nélkül sikerült megőrizni, illetve számos esetben növelni a korábbi szolgáltatási szinteket. Ez, tekintve a több száz rendszert és a több ezer felhasználót, komoly teljesítmény.

– Melyik az a fejlesztés, amelyik a legtöbbet jelenti az államigazgatás számára?
– Első helyen kétségkívül a Kormányzati Adatközpont áll. A KAK lehetőséget ad az államigazgatásban működő informatikai rendszerek magas rendelkezésre állású, biztonságos és korszerű elhelyezésére. Ezen keresztül pedig közvetve javítja az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést, növeli az azokkal szembeni állampolgári és vállalkozói bizalmat, és csökkenti a fejlesztési és üzemeltetési költségeket. Fontos, hogy a közigazgatási hardver- és szoftverlicenc-felhasználás nyomon követése érdekében bevezettünk egy központi licencgazdálkodási rendszert, így a közigazgatási informatikai beruházások költségei tovább csökkenhetnek.

Szintén komoly előrelépés az elektronikus Perkapu bevezetése, amely a törvényben meghatározott felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a peres eljárásaik keretében keletkező dokumentumokat az illetékes bíróságokkal, államigazgatási szervekkel, jegyzőkkel hitelesített formában oszthassák meg.

Az önkormányzati ASP modell kiterjesztésének köszönhetően csökkennek az önkormányzatok informatikai fejlesztésekre fordított kiadásai, kisebb lesz az önkormányzatokra háruló adatszolgáltatási teher, javul az információbiztonság szintje, és hatékonyabbá válik az önkormányzati rendszer költségvetési tervezése.

– És melyik az, amelyiknek a hatását az állampolgárok leginkább érezni fogják?
– Itt két új, az adatközponti fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatást szeretnék kiemelni. Az egyik egy olyan háttérszolgáltatás, a szakmai zsargonban úgynevezett „szolgáltatásbusz”, amely a kormányzati szakrendszerek között teremt logikai kapcsolatot, így lehetővé válik az „egykapus” közigazgatási ügyintézés, azaz például egy lakcímváltozást csak egyszer, egy helyen szükséges bejelenteni, a változásról és annak átvezetéséről már az informatikai rendszerek gondoskodnak. Az ügyfelek számára látványos változást a korábbiakhoz képest a Személyes Ügyintézési Felület (SZÜF) bevezetése hoz majd, amelynek segítségével az elektronikus ügyintézési szolgáltatások egy közös felületen, ügyfélbarát módon válnak elérhetővé.

Szintén komoly eredmény a Cégkapu bevezetése, amelyen keresztül a vállalkozások elektronikusan tarthatják a kapcsolatot a hivatalokkal, dokumentumokat küldhetnek, fogadhatnak, így személyes megjelenés nélkül, kényelmesebben és gyorsabban intézhetik ügyeiket. Az Ügyfélkapuhoz hasonlóan ez a szolgáltatás is ingyenes.

– Milyen területtel, projekttel elégedetlen esetleg? Mi lesz például a GSM-R-rel?
– A GSM-R rendszer vezérlőközpontjait (Székesfehérvár és Budapest) átadtuk, és már a MÁV üzemeltetésében vannak. Szintén megtörtént közel 1100 kilométer optikai kábelszakasz átadása, ezeket már a vasúttársaságok üzemeltetik és használják. Késedelem a vasúti vonalszakaszok mellett kiépült rádiós hálózat integrálása kapcsán van. A NISZ határozott szándéka, hogy a GSM-R projektet a számára előírt minőségi követelmények szerint valósítsa meg, együttműködésben a kiépítés alatt lévő ETCS (European Train Control System) rendszerekkel.

– És milyen munkák indulnak meg, fejeződnek be a közeljövőben?
– Számos feladatunk közül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér és az önkormányzati ASP rendszer indulását, a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási bevezetését, valamint a 2018. első negyedévében induló Kormányzati Adatközpontot említhetem az elsők között.”

Forrás:
Infokommunikáció mindenkinek; IT Business; 2017. szeptember 7.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.