Tartósan többletes az önkormányzati szektor

„Immár nem jelent kockázatot a költségvetés szempontjából az önkormányzatok gazdálkodása, ugyanakkor az EU-források felhasználása nagy ingadozást okoz.
Hosszú évekig nagy bizonytalanságot okozott a magyar költségvetés szempontjából, hogy miként gazdálkodnak az önkormányzatok. Mivel a büdzsé hiányát a települések gazdálkodása is befolyásolja, nem mellékes, hogy miképpen alakul a szektor, az utóbbi években azonban már nem okoztak kellemetlen meglepetést a települések.

Az önkormányzati alrendszer (EU által is figyelt) eredményszemléletű egyenlege a 2015-ös 60 milliárd forintról 122 milliárd forintra emelkedett 2016-ban. Az alrendszer finanszírozási igénye szempontjából releváns pénzforgalmiegyenleg-alakulás még markánsabb változást mutat: az alrendszer pénzforgalmiegyenleg-többlete a 2015. évi 13 milliárd forintról 2016-ra 285 milliárd forintra nőtt. (Az eredményszemléletű és pénzforgalmi elszámolású egyenlegek rendkívül nagy különbségét az önkormányzatok által kapott európai uniós támogatások eltérő elszámolása okozza.)

Az önkormányzatok rendkívül kedvező 2016. évi eredményszemléletű egyenlegének kialakulását a saját bevételek GDP-arányos szinten tartása mellett a kiadások csökkenése okozta – hívják fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői. Azonban ami a büdzsé szempontjából kedvező, az a településekéből már nem. Elsősorban azok a beruházási és felhalmozási kiadások csökkentek, amelyeket korábban jelentős részben uniós támogatásokból finanszíroztak.

A dologi kiadások, a működési célú pénzeszközátadások és a társadalom- és szociálpolitikai juttatások is csökkentek: egyrészt az intézményi rendszer átalakulásával, másrészt a munkaerőpiaci helyzet változásával összefüggésben. A kiadáscsökkentő hatások közül az MNB szerint tartós hatású lehet a fogyasztási célú kiadások GDP-arányos mérséklődése: a közoktatási intézmények és a közigazgatási feladatok közelmúltbeli központosítása megtakarítást jelentett számos önkormányzatnak. A felhalmozási célú kiadások várhatóan emelkednek a következő években, de az uniós források nagyrészt fedezhetik a bővülést, a Modern városok program keretében pedig a központi költségvetéstől is több forráshoz juthatnak az önkormányzatok.

Az önkormányzatok jelentős többlete a jegybanki előrejelzés szerint a következő években is fennmaradhat: a tavaly kialakult 285 milliárd forintos pénzforgalmi bevételi többlet 2017-ben 420 milliárd forintra emelkedhet, és 2018-ban is meghaladhatja a 250 milliárd forintot, azaz a 2018. évi költségvetési törvényben feltételezettnél mintegy 50 milliárd forinttal kedvezőbb lehet az alrendszer egyenlege. A költségvetésben a feltételezettnél magasabb pénzforgalmi egyenlegtöbbletet egyrészt az alrendszer részére folyósított nagyobb összegű uniós előlegkifizetések eredményezik, másrészt az, hogy a jegybank szerint a felhalmozódó uniós előlegek felhasználása csak fokozatosan gyorsul fel – magyarul az EU-pénzekből finanszírozott fejlesztések időben elnyúlnak majd.

A többletet az önkormányzatok állampapír vásárlására fordíthatják. (A konszolidált államadósságba az önkormányzatok tulajdonában lévő adósság nem számít bele, ugyanis az államháztartás önmagával szembeni követeléseként értelmezhetők ezek az értékpapírok.) A múlt év során az uniós előlegektől szűrt eredményszemléletű egyenleg 123 milliárd forint többletet mutatott, ami alapvetően hozzájárulhatott ahhoz, hogy az alrendszer állampapír-állománya tavaly év végére 140 milliárd forintra emelkedett. Az idei első negyedévi 183 milliárd forintos többletnek köszönhetően tovább emelkedett az önkormányzatok állampapír-állománya, március végére már meghaladta a 300 milliárd forintot. Az intézmények által tartott értékpapírok mintegy 90 százaléka ugyanakkor egy évnél rövidebb futamidejű.”

Forrás:
Tartósan többletes az önkormányzati szektor; Hornyák József; Világgazdaság; 2017. szeptember 7.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.