A digitalizáció az egyik legfontosabb “személyes közügy” – Infotér 2017

„A digitalizációt a következő évtized legnagyobb gazdaságfejlesztési programjának és az egyik legfontosabb “személyes közügynek” nevezte szerdán Deutsch Tamás, a Digitális jólét program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos.
A politikus a balatonfüredi 8. Infotér konferencián hangsúlyozta: épp a digitalizációs átalakulásnak köszönhetően inkább a bizalom és a remény jellemzi majd az elkövetkező időszakot, mint a félelem.

Kifejtette: az európai gazdasági régió digitális felzárkóztatásához “gondolati bátorság”, a bevált nemzetközi gyakorlat követése, egységes uniós digitalizációs politika, a V4 országok és Németország valamint az Egyesült Királyság alkotta egységes digitalizációs piac szükséges, valamint az, hogy Európa megtalálja a lehetséges kitörési pontokat.

Deutsch Tamás közös európai érdeknek nevezte, hogy a 2020-ban kezdődő uniós időszakban a kohéziós politika, valamint az agrár- és vidékfejlesztés mellé harmadik közös politikaként csatlakozzon a digitalizációs politika is.

A 2020-as évek a digitalizáció szempontjából döntő időszakot jelentenek majd, Magyarországnak pedig minden esélye megvan, hogy sikerre vigye a digitális átalakulást – hangsúlyozta. Magyarországon a digitális gazdaság aránya európai összevetésben is jelentős, a kormánynak pedig határozott célja a mikrovállalkozások segítése a digitalizációs átalakulásban. Nem lesz olyan ágazat és szereplő a gazdaságban, aki ne kapna ebben segítséget – húzta alá.

A politikus szólt az idén nyáron kibővült Digitális jólét programról is, amely szavai szerint sajátos modellje a magyarországi digitális stratégiának. A program megvalósulása a kormányzat és a szakmai szervezetek közötti, kölcsönös bizalomra épülő együttműködés nélkül nem lett volna lehetséges – húzta alá Deutsch Tamás.

Szabó Zoltán Attila, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tesz a digitális ökoszisztéma összeállítása érdekében, amelynek része az e-közigazgatás is. Ennek fejlesztésekor a megváltozott felhasználói szokásokat és technológiát, valamint a mobilitást tartották szem előtt, és olyan személyre szabott ügyfélfelületet fejlesztett ki a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.(NISZ), amelyen mindenki egyszerűen intézheti hivatalos ügyeit – fejtette ki.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az uniós források felhasználásának magyarországi hatásairól szólva hangsúlyozta, hogy általuk az ország “külső stabilitási többletet nyert”, jelentős deviza beáramlás érzékelhető, ütemesen fejlődik az infrastruktúra, valamint javul a humántőke. Kiemelte: az ágazatok közül a közösségi szolgáltatások a legfőbb nyertesei az uniós támogatásoknak.

Az államtitkár elmondta, hogy 2007 és 2015 között az uniós források helyettesítették a korábbi IMF-EU hitelt és segítettek forintra váltani a devizahitel-állományt.

Közölte, hogy a jelenlegi uniós ciklusban rendelkezésre álló uniós források 80 százalékát már odaítélték. Az egyes megyéknek szánt források megítélése egyebek mellett függ a vállalkozások területi megoszlásától, a potenciális támogatott kör aktivitásától. A kormány szándéka, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítsa, amely a jelenlegi adatok szerint a ciklus végéig teljesíthető lesz – fűzte hozzá.”

Forrás:
A digitalizáció az egyik legfontosabb “személyes közügy”; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. október 18.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.