Digitális szegénység – Információs Társadalom, 2017. XVII. évf. 2. szám

„Az Információs Társadalom új, „Digitális szegénység” tematikus számának létrejöttét az „Újragondolt szegénység” címmel a Blinken OSA Archívum 2016. szeptemberében rendezett kétnapos konferencia szolgált, melyet abból az alkalomból szerveztek, hogy Kemény István irathagyatéka az OSÁ-ba került, és nyilvánosan kutathatóvá vált. Ugyan a digitális szegénység magyarországi természetrajzáról a konferencián csak egyetlen előadás – Rab Árpád előadása – hangzott el, nyilvánvaló, hogy ma már a szegénység vizsgálata sem lehet teljes, ha csupán a hagyományos életviszonyokra irányul. A digitális eszközök és szolgáltatások a szegény és kirekesztett rétegek életére is hatással vannak – kérdés, hogy e hatások csökkentik-e a távolságot a társadalom perifériáján élők és más rétegek tagjai között. A lapszám szerzői különböző nézőpontokból és fogalmak segítségével keresik a választ erre a kérdésre.

TARTALOM
Aki (információ)szegény, az a legszegényebb? Az információs szegénység megjelenési formái
Csótó Mihály
A tanulmány áttekinti az információs szegénység fogalmának kialakulását, valamint jelentéstartalmának fejlődéstörténetét, az információs szegénység értelmezési keretének és hatókörének folyamatos bővülését az 1970-es évektől elindulva. A különböző megközelítések és elemzések alapján elmondható, hogy az információs szegénység egy olyan állapot, amelyet jelentősen meghatározhat ugyan a gazdasági értelemben vett szegénység, vagy a különböző információs technológiák hatékony használata, de legfőbb jellemzőjeként a cselekvésképtelenség, az egyén által a mindennapi élet kihívásaira adott válaszok elmaradása azonosítható.
PDF letöltése

A megrekedt magyar modernizáció kiútkeresése a sokrétű digitális megosztottság útvesztőjéből
Molnár Szilárd
A modernizációs folyamat az utóbbi 40 évben megrekedt a magyar társadalomban. Ennek egyik fő oka a foglalkoztatás szerkezeti struktúrájának változatlansága. Ahhoz, hogy itt változásokat érjünk el, a digitális megosztottság felszámolásában kell az új és helyes hangsúlyokat megtalálnunk. Ennek elősegítése érdekében finomítjuk a digitális megosztottság értelmezési keretét, majd erre támaszkodva megállapítjuk, hogy egyelőre rosszak a magyar információs társadalom felzárkóztatási programjainak beavatkozási irányai. A hozzáférési és használati szakadék csökkentését elsősorban nem az árak miatti problémák megoldásával kell kezelni. Sokkal fontosabbnak látszik a digitális kompetenciák, készségek szintjének növelése a már internetezők körében, a digitális eszközöknek oktatásban betöltött szerepének növelése, valamint a digitális javakhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének drasztikus növelése.
PDF letöltés

A szegénység a digitális korban
Csepeli György
A szegénység fogalma a hazai szociológiában többször újra- és átértelmezett fogalom, mára már a megismerést korlátozó jelentésekkel, úgy, hogy a szegénység az elmúlt két évtizedben rohamosan terjed Magyarországon. A KSH adatai szerint ma Magyarországon a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben. A cikk áttekinti a szegénység fogalmának változásait, és kiemeli azokat a hátrányokat és lehetőségeket, melyeket a digitális technológiák jelentenek a fiataloknak.
PDF letöltés

Győztes vesztesek – az információs társadalom ifjúsága
Székely Levente László
Az elmúlt negyedszázadban Magyarországon három, egymással egybefüggő rendszerszintű változás ment végbe. A rendszerváltás, a globalizáció és az információs társadalmi átmenet egyaránt kihatott a gazdasági, társadalmi és a kulturális alrendszer egészére. Az írás ezen rendszerszintű változások mentén mutatja be a 15-29 évesekre vonatkozó nagymintás ifjúságkutatások eredményeit. Az ifjúság átfogó megismerését célzó nagymintás ifjúságkutatás arra is alkalmas lehet, hogy megvizsgálhassuk a digitális megosztottságot és az ehhez kapcsolódó hátrányos helyzetet ebben a speciális, sokszor az információs társadalmi átmenet nyerteseiként azonosított csoportban.
PDF letöltés

Harmadik generációs információs írástudás-fejlesztés a gyermeki életesélyek javításáért
Rab Árpád Szörény, Z. Karvalics László
A cikk a digitális szegénység problémakörének kutathatóságát állítja fókuszba. Nem kérdéses, hogy a versenyképesség fő tényezője nem a technológia, hanem az emberi tényező. Hogyan segíthetnek az infokommunikációs technológiák a szegénység és az információs szegénység felszámolásában? Hogyan csökkenthető a digitális megosztottság, és mi a szerepe ebben a folyamatban a különböző információs írástudásoknak? A súlyos kérdéseket konkrét kutatási terv és nemzetközi kitekintés egészíti ki.
PDF letöltés

Digitális esélyegyenlőség – Az eMultiCoop Szociális Szövetkezet
Sólyom Barbara
Jelen esettanulmány a digitális esélyegyenlőtlenség mérséklésére irányuló kezdeményezések munkájába kíván betekintést engedni a Nógrád megyei Szécsény térségében működő eMultiCoop Szociális Szövetkezet tevékenységén keresztül. Tanulmányunkban bemutatjuk a Szövetkezet létrejöttét és működését, főbb jellemzőit és jövőbeli terveit. Empirikus kutatásunk során meglévő szervezeti dokumentumok, mélyinterjúk és egy fókuszcsoport segítségével igyekeztünk választ találni kérdéseinkre.
PDF letöltés

Forrás:
Digitális szegénység – Információs Társadalom; XVII. évf. 2. szám; 2017

A bejegyzés kategóriája: Internet, művelődés, szakirodalom, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.