A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 6.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Digitális diplomácia 2.0, az (új) határ a csillagos ég
A diplomáciai gyakorlat digitális átalakulásának első időszaka nyugodtan nevezhető forradalminak. Ebben az alapvetően hagyománytisztelő, hierarchikus intézményi struktúrákba szerveződő, minden váltástól idegenkedő szakmában a változás mértéke szinte hihetetlen. A közösségi média alig egy évtizedes tündöklése alatt az ENSZ tagállamainak 88 százaléka önálló oldalt nyitott a Facebookon, és csaknem 90 százalékuk jelent meg, valamilyen formában a Twitteren is. A nyugati világ külügyi szervezeteinek többsége hamar felismerte a közösségi médiumokban, az új IT-technológiákban rejlő lehetőséget arra, hogy emberek millióival léphessen kapcsolatba – ráadásul valós időben, és rendkívül költséghatékonyan. A diplomaták ma már közösségi médiumok különböző összetettségű ökoszisztémáira támaszkodhatnak: a nemzeti diaszpórákkal folytatott kommunikáció célzott platformjaitól a konzuli munkát segítő mobil alkalmazásokig.
A digitális forradalom új, fejlettebb szakaszának küszöbén óhatatlanul felmerül a szakemberekben: hogyan hat majd a fejlődés a diplomácia világára? Hogyan változhat például a célközönségekkel folytatott párbeszéd a Vegyes Valóságon (Mixed Reality), vagy a Kiterjesztett Valóságon (Augmented Reality) alapuló alkalmazásokkal? Aztán ott van az egyes vélekedések szerint mindent felforgató Mesterséges Intelligencia (AI); hozzásegítheti-e ez például a külügyi munkát is egy újabb forradalomhoz?
Digital Diplomacy 2.0 Pushes the Boundary; Corneliu Bjola; Global Times; 2017. november 5.

Cifra nyomorúság: a pakisztáni diplomácia és a digitalizáció
Pakisztán, a digitalizáció trendjeit illetően, nem esik messze a világfolyamatok fősodrától. Az országban ma 35 millióra teszik az aktív internetezők számát: ez nagyjából a lakosság 18 százaléka. Ez elsőre szerénynek tűnhet, ám ha figyelembe vesszük, hogy a felhasználók száma egyes becslések szerint havonta 1-1 millióval bővül, a tendencia mindenképpen ígéretes. Ráadásul Pakisztán, a fejlődő világ sok országához hasonlatosan, fiatal társadalmat mondhat magáénak: a népesség 60 százaléka 25 év alatti, ami a „digitális bennszülöttek” magas arányára utal. Érdemes tekintetbe venni azt is: az ázsiai ország telekommunikációs piaca (hála a norvég, kínai és öböl-menti nagy cégek erőteljes konkurencia harcának) ma különösen kompetitívnek számít, ami rendkívül kedvező felhasználói költségeket eredményez. Az összességükben kedvező feltételek ígéretes felívelést segítenek elő a vállalkozói-vállalati szektorban, jókora lendületet adva a pakisztáni e-kereskedelmi kezdeményezések fejlődésének.
Az összességében kedvezőnek mondható digitalizációs közeg nyilvánvaló lehetőségeket kínálna a kormányzati munka digitális transzformációjára. Pakisztán azonban, ezen a téren, koránt sem büszkélkedhet jelentős eredményekkel. A külügyminiszter, Khawaja M. Asif ugyan rendelkezik saját Twitter fiókkal, amely hatalmas számú követőt vonz, ám eredeti tartalmakat legfeljebb elvétve tesz itt közzé. Hasonló a helyzet a külképviseletek közösségi média jelenlétével, amely egyébként is igen szűkre szabott, hiszen mindössze 3 követség rendelkezik saját Twitter- ill. Facebook fiókkal. Összességében a pakisztáni diplomácia messze nem használja még ki a közösségi médiumokban rejlő lehetőségeket, sem a célközönségek tájékoztatására, sem a jelentős diaszpórával való kapcsolatépítésre.
The Sorry State of Pakistan’s Digital Diplomacy; Zushan Hashmi; The Diplomat; 2017. október 31.
Khawaja M. Asif külügyminiszter a Twitteren

A kiber-diplomácia gyakorlata: az USA Genfi Képviseletének digitális mindennapjai
Az mára jól érzékelhető, hogy a Trump-kormányzat korántsem tekint stratégiai fejlesztési prioritásként a külkapcsolati munka digitalizálására (ahogy tették azt a korábbi kormányok, különösen Hillary Clinton minisztersége alatt). Ez azonban, a szó tulajdonképpeni értelmében, nem feltétlenül jelent valamiféle visszalépést. A korábban kiépült struktúrák – digitális eszközök, és az azokat működtető szervezeti egységek – olajozottan működnek tovább, legfeljebb kevesebb körülöttük a „csinnadratta” (vagy, ahogy Amerikában mondanák, a „hype”), de ez nem feltétlenül baj. Az USA diplomáciai állomáshelyei szinte mindenütt széleskörű elemekből építkező, jól felépített digitális ökoszisztémára támaszkodhatnak a napi munkájukban. Jól példázza ezt az Egyesült Államok Genfi Külképviselete, amely az ENSZ-en kívül jó néhány más multilaterális szervezetben végzi az amerikai érdekek képviseletét.
Kiber-jelenlétüket mintegy összefogó honlapjuk nem különösebben mozgalmas, és látványosnak is aligha nevezhető. Viszont jól teljesíti alapfunkcióját azzal, hogy világos, áttekinthető platformot biztosít a képviselethez kapcsolódó közösségi médiumok rendszeréhez. Ezen a téren a misszió Facebook-oldala egyértelműen viszi a prímet: ez a képviselet digitális jelenlétének zászlóshajója. Friss, áttekinthető, esztétikus és informatív – egyszóval olyan, ami jól végzi azt a feladatot, amire szánták. Követőinek száma (tekintve a téma speciális mivoltát) számottevőnek mondható, a 30 000-et maghaladó állandó érdeklődővel. Mintegy fele ennyien követik csupán a képviselet Twitter fiókját, ám a célközönségek (elsősorban a diplomáciai testületek tagjai, a szakértői és lobby-csportok, valamint az újságírók) tájékoztatásában jól használható, gyors, naprakész eszköznek bizonyult. Külön érdemes felhívni a figyelmet: a képviselet közösségi média stratégiájában hangsúlyosan jelennek meg a vizuális információk közvetítésére alkalmas csatornák. Természetesen a korábban említett eszközök is gazdag képi illusztrációval kísérve jelenítik meg a tartalmakat, ám e mellett külön Flickr fiók, és dedikált Youtube csatorna segíti a külképviseletet a képi- és mozgóképes információk naprakész megosztásában.
United States Mission in Geneva/a>
A képviselet által kezelt fiókok a közösségi médiában:
Facebook-fiók, Twitter-fiók, Flickr, YouTube

Az IT a külkapcsolatok speciális terepén: humanitárius diplomácia online kurzus
A humanitárius diplomácia elsődleges célja, hogy mozgósítsa, és adott esetben összehangolja a humanitárius erőfeszítéseket és erőforrásokat, valamint az ezek felhasználásában részvevő kormányzati és más szereplőket. Az utóbbi évek drámai eseményei nyomán nem kétséges, hogy ez a tevékenység sokszor rendkívül összetett helyzetekben igyekszik gyógyírt biztosítani az emberi szenvedések legalább részleges, vagy időleges enyhítésére. A helyzetek komplexitása, az érintett szereplők alkalmankénti nagy száma azt eredményezte, hogy a humanitárius programok szervezése és koordinálása külön specializált ágazatként jelenik ma már meg. Nem kétséges, hogy szakembereit is specializált képzéseken szükséges felkészíteni.
Az IT-forradalom egyik legfontosabb területe a külügyi világban is az oktatás. Ennek érdekes példája az, ahogyan az online képzési eszközök gyors, hatékony megoldást kínálnak a diplomáciai szféra hasonlóan hirtelen felbukkanó, és halasztást nem tűrő specializált igényeinek biztosítására.
A humanitárius diplomácia sajátos szakmai tudáskészletének elsajátítására hirdet internet alapú (online) képzési kurzust a Nemzetközi Vöröskeresztek és Vörös Félholdak Szövetsége. A tananyag felöleli a kapcsolódó nemzetközi jogi ismeretek elsajátítását, a szükséges tárgyalástechnikai ismereteket, kommunikációs készségeket. A 13 hetes képzés térítéses (ösztöndíj igényelhető). Jelentkezési határidő: 2018. január 15.
További részletek és jelentkezés:
Humanitarian Diplomacy; Diplo Foundation; 2017. november 5.

A szelfie-királynő. A jordán uralkodó hitvesének közdiplomáciai szerepvállalása
Az arab világot mindmáig erős kettősség jellemzi a közösségi médiumok használatában. A térség hatalmi elitjei gyakorta igyekeznek korlátozni, vagy egyes helyzetekben ellehetetleníteni az új médiumok használatát. Másfelől azonban a közösségi médiumok jelentős szerepet játszottak például a közelmúlt társadalmi forrongásainak szervezésében és koordinálásában (nevezetesen az ún. Arab Tavaszként elhíresült megmozdulások idején). Mind fontosabb szerepet kap továbbá a Facebook, vagy a Twitter az igen jelentős méretű arab diaszpóra kommunikációjában, sőt érdekérvényesítő-érdekkényszerítő mozgalmában.
E hagyományos képen egyértelműen változtatni látszik néhány újkeletű fejlemény: az utóbbi időben az arab világ vezetői közül mind többen nyitnak saját közösségi média fiókot. Ott találjuk a sorban az egyiptomi Sisi elnököt, de a szaudi uralkodó család tagjai sem maradnak ki, ahogy a jordán király, vagy a dubai sejk sem. A történet külön érdekessége, hogy a legnépszerűbb arab vezető egy nő – a jordániai király felesége. Egyszerű nejnél többről van itt szó, ugyanis Rania formálisan társuralkodó. Közdiplomáciai szereplése ugyanakkor nem a primér államügyekhez kapcsolódik, hanem az átfogó társadalmi kérdésekhez, globális problémákhoz kötődik. Ehhez a királynő rendkívül aktívan, és nem is ügyetlenül használja a korszerű IT-eszközöket, otthonosan mozogva a Facebookon, vagy az Instagramon. De, természetesen saját Youtube csatornával is rendelkezik, ám az igazi eleme a Twitter: mikroblogjának népszerűsége óriási, mintegy 8 és fél millióan követik rendszeresen posztjait. Ezekben a látvány mindig erős hangsúlyt kap; a korszellemnek megfelelően szívesen és gyakran fényképezi önmagát is.
Queen Rania’s Selfie; Ilan Manor; Diploblog.com; 2017. október 27.

SZAKMAI MŰHELYEK
Adatdiplomácia: a big data a külpolitikában (konferencia)
Hírlevelünk olvasóinak jó előre felhívtuk a figyelmét egy érdekesnek ígérkező rendezvényre. A Finn Külügyminisztérium, a Diplo Foundation szakmai agytröszttel karöltve egy napos szakmai eseményen igyekezett körüljárni korunk egyik legizgalmasabb (és feltétlenül legdivatosabb) témáját: a nagytömegű adatok, azaz a big data alkalmazásában rejlő lehetőségeket.
Az október 9-én, Helsinkiben megtartott műhelybeszélgetéseken a központi helyen a big data fogalom elhelyezése szerepelt a diplomáciai gyakorlat lehetséges területein. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nagy tömegű adatok (illetve azok statisztikai feldolgozása) négy fő területen támogathatja a külügyi apparátusok munkáját:

  • a válsághelyzetek előrejelzése terén;
  • a diplomáciai jelentések megalapozásában;
  • a gyakorlati tevékenységek hatékonyságának javításában;
  • az adatok vizualizálásának támogatásában.

Az eseményről bővebb beszámoló az alábbi helyen olvasható, illetve a konferencia rövid összefoglalója letölthető:
Data Diplomacy: Big Data for Foreign Policy; Diplo Foundation; 2017. november 5.
Data diplomacy: Big data for foreign policy. Summary of a half-day event at the Ministry of Foreign Affairs of Finland (pdf)

Összeállította: Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.