Deutsch Tamás szerint az adatvagyonnal való gazdálkodás, a közadat-hasznosítás rendkívüli lehetőségeket rejt – a biztosításügy digitalizációjáról volt szó

„Már soha nem lesz olyan lassú a változás, mint napjainkban – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung első emberét Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program kormánybiztosa.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program kormánybiztosa szerint éppen ezért tévedés a digitalizációról mindig jövő időben beszélni, a digitalizáció nem a holnap, vagy a holnapután feladata. A fejlesztések már sokkal korábban zajlanak, mielőtt magát a fogalmat megalkották volna. A digitalizáció a mában határoz meg rendkívül fontos lépéseket, ezért döntött a kormányzat a Digitális Jólét Program (DJP) kiterjesztéséről, a DJP2-ről.

A kormánybiztos elmondta, ebben 20-25 új fejlesztési irányt határozott meg a kormány, amelyek a vállalkozások számára szükséges fejlesztéseket tartalmazzák. Ezek közül kiemelkedőnek említette az adatvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás lehetőségének megteremtését. Deutsch Tamás szerint a Big Data kapcsán hazánkban eddig az adatainkhoz, az adatkezeléshez való jogot egyfajta szabadságjogként kezeltük, noha ma már látható, hogy az adatvagyonnal való gazdálkodás, a közadat hasznosítás rendkívüli lehetőségeket rejt.

A digitalizáció a gazdaságfejlesztés fő iránya lesz – hangsúlyozta a kormánybiztos. Határozott elképzelései vannak a programnak a hazai informatikai szektorban dolgozó kis- és középvállalkozások támogatásáról. Ez már csak azért is fontos, mivel Magyarország e tekintetben nagyon jól áll: a magyar GDP-ből az információtechnológiához köthető fejlesztések 20 százalékot tesznek ki, s a munkavállalói létszám 15 százaléka dolgozik információtechnológiai területen – ennél jobb részarányokkal csak Nagy-Britannia és a skandináv államok tudtak felmutatni.

A DJP 2. kimondott célja, hogy minden ágazat saját digitalizációs stratégiát alkosson. Ugyanakkor e tekintetben megkerülhetetlen a szabályozói kérdések újragondolása – a kormánybiztos a biztosítási területtel kapcsolatban az önvezető autók okozta károk felelősségének kérdését vetette fel. Itt hiba lenne, ha akkor kezdenénk szabályozni, ha már tömegével jelennének meg az autók, fontos, hogy már előzetesen párbeszéd és együttműködés legyen a szabályozók és a biztosítási szakma között.

A biztosítási piac már évek óta digitalizál, sőt InsurTech cégek is jelen vannak – igaz, amikor ezek elkezdték munkájukat még ismeretlen volt ez a fogalom.
Tizenöt évvel ezelőtt a kgfb-piac találkozott először a digitalizációval, ennek eredménye az üzleti modell alapvető átalakulása – hangsúlyozta Pandurics Anett, a Mabisz elnöke, aki szerint emiatt lényegében ma már majd minden szerződés online köttetik. (Azt, hogy az online szerződéskötés fogalma is pontosításra szorul, arra jó példa, hogy az MNB statisztikái szerint a kgfb-kötések 34 százaléka köttetik csak online, szemben az utasbiztosításokkal, ahol az online kötések aránya az adatszolgáltatások szerint 74 százalékos.)

Pandurics Anett szerint az életbiztosítási területen a növekedés motorját a nyugdíjbiztosítás jelenti. Az első félév végén már közel 225 ezer nyugdíjbiztosítás volt a piacon, amely számmal a szektor igazolni tudta azon vállalását, hogy az öngondoskodás gondolatát a lehető legszélesebb körbe el tudja vinni. Mindezt úgy, hogy a szektor önszabályozása és a Magyar Nemzeti Bank előírásainak köszönhetően a piac kifejezetten ügyfélbaráttá vált költségoldalon. Windisch László, az MNB alelnöke is eredményként értékelte, hogy az életbiztosítási bevételek ötöde már nyugdíjbiztosításból származik, ráadásul a rendszeres díjas életbiztosítások 170 ezer forintos átlagdíjával szemben a nyugdíjbiztosítások átlagdíja 220 ezer forint, ami közelíti a havi 20 ezer forintos megtakarítást, amely révén remény van érdemi nyugdíjkiegészítésre. Az MNB felügyeleti területét irányító szakember szerint a nyugdíjbiztosítások éves törlési aránya 6 százalék alatt van, ami sokkal kedvezőbb a többi életbiztosítási terméknél. (Persze, ez azzal is összefügghet, hogy a visszavásárlás a nyugdíjbiztosításoknál megnehezített, ráadásul a biztosítások is maximum 3 éves időtartamúak.)

Pandurics Anett szerint kedvező, hogy valamennyi öngondoskodási terméknél növekszik az állomány, ám az igénybe vett adókedvezmények bővülése is jól mutatja, hogy a nyugdíjbiztosítások piaci bővülése a legjelentősebb. Az adókedvezményt igénybe vevő nyugdíjbiztosítási ügyfelek száma tavaly év végén meghaladta a 148 ezret, a növekedés 61 százalékos arányt mutatott fel, miközben az adókedvezményt igénybe vevő önkéntes nyugdíjpénztári tagok bővülésének üteme 10, a Nyugdíj-előtakarékossági szerződések ügyfeleinek aránya 23 százalékkal bővült.

Windisch László szerint a szabályozóval kapcsolatos ellenérzések nem igazolódtak az etikus életbiztosítási koncepció kapcsán. A szigorúbb feltételek mellett ugyan az új szerzések száma 11,8 százalékkal csökkentek, ugyanakkor ezt ellensúlyozta a bizalom növekedése által elért magasabb átlagdíj. Ráadásul a szabályozás miatt kiépült bizalom okán a szerződések megmaradási ideje is számottevően – 6,42 évről, 8,08 évre nőtt.

Pandurics Anett a szabályozás kapcsán ugyanakkor jelezte: komoly innovációs kényszert jelent, hogy új és új előírásoknak kell megfelelniük. A PRIIPS január elején mindenképp életbelép, a jelen helyzetben a szakma csendesen reménykedik abban, hogy az IDD szabályozásra végül hosszabb időt ad majd a szabályozó. Pandurics Anett szerint az IFRS-átállás nagyobb feladatot jelent majd, mint a Szolvencia II. szabályozás, ráadásul az erőforrások leterhelése ebben az esetben egyáltalán nem jár majd semmilyen ügyfélélmény-növekedéssel.

Maga a biztosítási piac éves szinten 4-5 százalékos növekedésre képes, idén a bővülés valószínűleg eléri a 6 százalékot, ezzel elérjük az 1000 milliárdos díjbevételi szintet – mondta a Mabisz elnöke, aki szerint nem felejthetik el, hogy elvesztegettek egy évtizedet. Igaz ez még akkor is, ha tudjuk, hogy a piac alapvetően megváltozott az elmúlt években.

A kedvező díjbevételi számok szerint a GDP-arányos díjbevétel történelmi mélyponton van, talán csak az idei év ad valamilyen reményt arra, hogy a díjbevétel bővülése meghaladja a nominális GDP-bővülés szintjét – mondta Windisch László. Az alelnök szerint ugyanakkor fontos, hogy ne pusztán a díjbevétel, hanem a lefedettség növelésével érje el a szektor a penetráció növekedését.

Az elmúlt évek koncentráció-csökkenése megtorpanni látszik, amivel az MNB nem igazán elégedett, bár Windisch László elismerte, hogy a szabályozói elvárások növelése a mérethatékonyság okán a koncentráció felé hajtja a biztosítókat, ám szerinte a 2015 óta mindkét üzletágban meglévő nyereséges működés (13 százalékos az átlagos ROE) és a makrogazdaság adatok kedvező irányú változása ezt ellensúlyozhatja.

Iparágilag az MNB úgy véli, hogy a top5 biztosító 60-65 százalékos részaránya hosszú távon életképes működést jelenthet. Az MNB alelnöke szerint. A koncentráció főleg a nem életágban, ezen felül lakásbiztosítás terén a legnagyobb – itt a top 5 biztosító részaránya 87 százalék – ez az MNB szerint gyenge versenyre utal. .”

Forrás:
Már jelen van a biztosításokban a digitalizáció; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2017. november 7.
Magyarázat a cikkben olvasható szakkifejezésekhez: Iránytű a befektetések útvesztőjében;Böcskei Eszter; Magyar Nemzeti Bank; 2016. október 31. (pdf)
Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 352/1; 2014. december 9.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.