Idén 20 éves az adatok aranybányája, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR)

„Idén 20 éves az adatok aranybányája, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, ami a népességszámtól a pollenterhelésen át a sajtfogyasztási adatokig szinte mindenről tartalmaz információt hazánk településeiről.

A maga nemében egyedülálló rendszerről Juhász Gézával és dr. Nagy Andrással, a TeIR vezető szakembereivel beszélgettünk.

Milyen adatbázis a TeIR?
Juhász Géza: A TeIR elképesztően sok adatot tartalmaz, most 690 millió darab egyedi adatérték van benne. A rendszer a magyarországi statisztikai adatok különböző változatos szempontok szerinti térképes, diagramos megjelenítésére jött létre. A TeIR-nek vannak tipikus felhasználói, akik tudnak róla, hogy az adatbázis létezik, és adatok tömkelegét gyűjti és csoportosítja 20 éve. Ilyenek például a közigazgatási szervek, minisztériumok, költségvetési szervek munkatársai, a helyi önkormányzatok, kormányhivatalok dolgozói, térségi és települési tervezők, egyetemi oktatók, hallgatók, pályázatírók, médiamunkatársak. Nekik döntéstámogatáshoz, tervezéshez, helyzetfeltáráshoz, elemzéshez, kutatáshoz, oktatáshoz, publikáláshoz vagy szakdolgozat írásához van szükségük téradatokra. Aztán vannak azok a felhasználók, aki egyszer csak rátalálnak a TeIR-re és leesik az álluk.
Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, vagyis a TeIR, olyan webes térinformatikai rendszer, amely segítségével a különböző adatgazdáktól származó, térben és időben szűrhető adatok kereshetők, lekérdezhetők és tetszőleges mutatók képzésével vizualizálhatók, azaz kartogramon, diagramon, táblázatok, riportok, vagy infografikák formájában megjeleníthetők. A rendszert a Lechner Tudásközpont üzemelteti.

Nagy András: Fontos azért néhány dolgot tisztázni a TeIR-rel kapcsolatban. Nem lehet benne például eladó ingatlant keresni, de azt meg lehet nézni, hogy megyeszékhelyeken és nagyobb városokban mekkora jövedelemmel rendelkeznek az ott lakók, hány gyerek van a környéken és milyen a városrész, vagy település intézményi ellátottsága – például a rejtélyes nevű TETA (Országos fejlesztési tervezést támogató információs rendszer) alkalmazásban. Szöveges elemzést nem készít, viszont százféle mutatóból mindenki összeállíthat magának olyan szűrést, amelynek eredményéből saját és látványos következtetéseket vonhat le, például a Helyzet-Tér-Kép alkalmazással. Nem térképszerkesztő szoftver, de ezerféle adatot jelenít meg térképen, számos választható rétegben, amelyeket mind a felhasználó állíthat be.

A TeIR-nek vannak bárki számára hozzáférhető és regisztrációhoz kötött alkalmazásai. A regisztrációhoz kötött alkalmazások egyesek számára ingyenesek, mások csak térítés ellenében juthatnak információhoz. Az ingyenesség kritériumait egy kormányrendelet, a 31/2007. (II. 28.) szabályozza, amely a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szól. A rendszernek egy jó nagy része azonban nyilvános és ingyenes, éppen az, ami térképet, diagramot állít elő gyorsan. Ilyen sokféle szempont szerint, ennyi év ennyi adatát más hazai rendszer nem tudja megjeleníteni. A regisztrált felhasználók zöme a térségi tervezés folyamatában valamennyire érintett, Géza által felsorolt szakmabeli, vagy egyetemi polgár, oktató-hallgató, vagy pedig önkormányzati és egyéb állami intézménybeli dolgozó. Nekik inkább alapadatok kellenek, mélyebb elemzésekhez, melyeket a regisztrációhoz kötött alkalmazásokból tölthetnek le. A regisztrált felhasználók száma meghaladja a tízezret.

Ennyire szakmaiak az adatkérések?
JG: Jellemzően igen, de számos nem hétköznapi kérdéssel is találkoztunk az elmúlt húsz évben. Egy alkalommal egy érdeklődő számára rendkívül sürgős és fontos lett volna megtudni, van-e adat az emberi tevékenység következtében elhullott állatokról, elgázolt rókákról, áramütött gólyákról. Boldogságindexeket is kerestek már települési szinten, ám sajnos sem az előbbi, sem az utóbbi tárgyban nem található a rendszerben információ. Szintén nem volt adat arról, hány ember fagyott meg kerületenként Budapesten egy adott évben, a kíváncsi felhasználó azonban olyan lelkiismeretes volt, hogy energiát nem kímélve gyűjtött adatokat a témában és eredményeiről minket is tájékoztatott.

NA: Eszembe jut a kedvenc adatom: a gazdaságban előállított tej átlagos zsírtartalma megyénként. Arról sajnos nincs adat, hogy hányan használták ezt az információt az elmúlt 20 évben, pedig jó lenne tudni. Ez a példa tökéletesen rávilágít arra, miért különleges a TeIR. Számos alkalommal megtörtént, hogy önkormányzatok munkatársai kérték regisztrációjukat a rendszerbe, majd rádöbbentek, hogy egy-két kattintással hozzájuthatnak olyan információkhoz, melyek összegyűjtéséért korábban hetekig dolgoztak. Konkrétan emlékszem, hogy valaki beregisztrált, majd mikor a regisztráció kapcsán telefonon beszéltünk, kiderült, hogy helyi esélyegyenlőségi programhoz kellenek neki az előírt adatok. Amikor mondtam, hogy ezek egy alkalmazásból egy kattintással lekérdezhetők, ujjongott a vonal végén.

JG: Mondok még példát. Ha alkalom adódott arra, hogy más országok szakemberei bepillantást nyerjenek a TeIR-be, a reakció mindig ugyanaz volt: ez az információs rendszer nemzetközileg egyedülálló, nem ismernek más ennyiféle és ilyen rendkívüli mennyiségű adattal, ilyen széles időskálán, ennyi féle elemzési lehetőséget biztosító rendszert. A rendszert érő legjellemzőbb kritika az adatok frissességére vonatkozik, de nemzetközi viszonylatban ez is megállja a helyét. Sőt, a sokkal nagyobb késésben lévő dél-európai országokhoz képest a TeIR adatok frissessége jövőbe mutató, ami a hazai statisztikák fejlettségére is rávilágít.

Néhány adatkör a teljesség igénye nélkül: nitrát-érzékenységi térkép, bezárt bányák, pollenterhelés, élőfa-készlet, mentőállomások; óvodák, iskolák, kollégiumok; háztartások egy főre jutó sajt, túró, tejkonzerv, tejpor és egyéb tejtermék fogyasztása; munkaképes korú népesség aránya, veszélyes hulladékok keletkezett mennyisége, ár- és hullámterek, ásványvagyon nyilvántartás, fürdők vízminősége, hidak adatai, zajtérképek, falusi szálláshelyek, népegészségügyi szűrővizsgálatok adatai, balesetstatisztikai adatok, közúthálózat, munkanélküliségi adatok.

Viszonylag ritka, hogy egy ehhez hasonló rendszer ilyen magas kort érjen meg. Hogyan sikerült ez? Mi az, ami állandó és minek kell megváltoznia a fennmaradáshoz?
NA: A térségi tervezéshez rengeteg adatra és információra van szükség folyamatosan, települési, járási, megyei és országos szinten is, melyeket húsz éve is igen fáradságos és aprólékos munka volt összegyűjteni. 1996-ban merült fel az igény kormányzati, jogalkotói szinten is, hogy ezeket az adatokat rendszerszinten, a szakemberek számára folyamatosan hozzáférhető platformon kellene elérhetővé tenni, állandóan frissülő adatháttérrel. Ennek a szándéknak a nyomán jött létre a TeIR-t is életre hívó 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, majd a rendszer működésével kapcsolatos részleteket szabályozó 112/1997. (VI. 27.) kormányrendelet. A rendszer a gyakorlatban 1997-ben indult el. Húsz éve létezik tehát a TeIR, azaz az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, melyet a Lechner Tudásközpont üzemeltet. Természetesen az idők során a feltöltött adatok változtak és ezek a változások a korról is szólnak. Nem érkezik már adatcsomag a mozik látogatottságáról, jön viszont a közfoglalkoztatottak számáról, iskolai végzettségükről. Tíz évvel ezelőtt szintén nem volt még jelentősége, de most már van adat a háztartások internet lefedettségéről is. Ami viszont állandó, az az indulástól kezdve jellemző a települési részletezettség, már ahol lehetséges ilyen szintű adatokat használni.
Az utóbbi időben több érdekes, hétköznapi embereket is közelről érintő téma térképes alapú elemzésére is sor került, ezek megjelentek a Tér-Figyelő gyűjtőoldalon, de a legolvasottabb portálok is átvették őket. Volt szó többek között az ingázásról, benzinkutakról, ivóvízről, lakásállományról vagy a Balatonról is.

JG: Maga a rendszer a kezdetek óta valóban sokat változott. Amellett, hogy időről időre számos új alkalmazás tűnt fel, vagy bővült az adatszolgáltatásra kötelezettek köre, a legfontosabb változás, hogy az adatgazdálkodási rész jól elkülönült a fejlesztéstől. Külön munkatárs és külön folyamatok vannak már arra, hogy az egyes adatok hogyan kerülnek a rendszerbe és hogyan nyerhetők ki onnan. A különböző adatgazdák által szolgáltatott adatokat, amelyek nem ritkán több százezer elemből állnak, alaposan ellenőrzik. A TeIR nyilvánvaló hasznossága, a befektetett energia és a belőle kinyerhető érték megfelelő aránya mellett azért is maradt fenn máig, mert elkerülte a projektfinanszírozású szoftverkészítés rákfenéje. Azaz nem csak a rendszer létrehozására volt pénz, hanem a működését is folyamatosan finanszírozza az illetékes tárca, jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Meglehetősen gyakran előfordul ugyanis, hogy rendelkezésre áll a forrás a kezdeti fejlesztésre, ám a hosszú távú üzemeltetésre nincs megfelelő üzleti modell kitalálva. Így, pénz híján a szoftver nem frissül, elmaradnak a karbantartások, nincs új és elég adat, végül a rendszer lassan elhal. A TeIR erre a célra állami támogatást kapott, amely azóta is megvan, összege azonban további fejlesztésekre nem, csupán a fenntartásra elegendő. A fenntartói szándék most is eltökélt abban, hogy ez az információs aranybánya létezzen, annál is inkább, mert a felhalmozódott adatmennyiség minden évvel egyre értékesebb.

A TeIR működtetésének jogszabályi keretét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szóló 31/2007. (II. 28.) kormányrendelet adja. A rendszerben található adatok körét részletesen a Kormányrendelet mellékletei tartalmazzák.

Úgy tűnik, nagy TeIR rajongók vagytok. Mióta éltek együtt az adatokkal?
JG: Tíz évvel ezelőtt kerültem kapcsolatba a TeIR-rel, mikor a Lechner Tudásközpont elődjénél, a VÁTI-nál kezdtem dolgozni, elemző-értékelő munkatársként. Azelőtt egyáltalán nem ismertem ezt a rendszert, annak ellenére, hogy arra vettek fel, hogy ennek adatait elemezzem. Az első használat során feltűnt azonban, hogy már akkoriban is olyan mennyiségű adat volt benne, hogy azt más, adatokat tartalmazó rendszerekhez képest kuriózumnak lehetett tekinteni. Eleinte minisztériumok számára gyűjtöttem és dolgoztam fel adatokat, előre meghatározott szempontok alapján, majd a munkafolyamatot és az adatok elemzését oktatásokon keresztül interpretáltam a minisztériumok érintettjeinek. Később statisztikai elemzőből a TeIR főmunkatársa, majd adatgazdálkodási vezető lettem, ezt követően pedig termékigazgató, akinek termékportfóliójában a TeIR is szerepelt. Jelen pillanatban azt az építésügyi projektet vezetem, amelynek segítségével ez a rendszer is megújulhat.

NA: Csaknem húsz éve, 1998-ban kerültem a VÁTI-hoz, ahol a TeIR fejlesztésében adatigényeket támasztó területi elemzőként vettem részt a csapathoz később csatlakozó Gézával. A VÁTI-ban és később a Lechnerben dolgozó térségi tervező, elemző szakemberek akkor is napi szinten használták munkájukhoz a TeIR-t, így jól ismerték a rendszert. Ha rajongóknak nem is, lelkes felhasználónak mindenképpen lehet nevezni őket és mellettük azt a tízezer embert, aki az idők során regisztrált a rendszerbe.

Kik dolgoznak azon, hogy a rendszer működésben is maradjon?
NA: Van, aki az adatgazdálkodásért felelős, mások az adatok teszteléséért, betöltéséért, a regisztrációért, vagy a helpdeskért. Megint mások az informatikai hátteret biztosítják, vagy a térképes, diagramos megjelenítés informatikai előkészítését végzik. Én vagyok az, aki koordinálom a folyamatokat és az évenkénti forrásszerződés megkötésével foglalkozom, valamint referálok az előírt feladatok teljesítésével kapcsolatban.

Ha most felkeressük a TeIR-t, nem túl modern kezdőlap fogad minket. Terveztek változást a designban?
NA: Az első pillantásra valóban nehezen átlátható, vagy egyesek számára akár ijesztőnek is nevezhető keresőfelület hamarosan megújul. A ma még riasztó kinézet oka, hogy a rendszer folyamatosan újabb alkalmazásokkal bővült az adott kornak megfelelő technológiával, megjelenéssel.

JG: A TeIR az utóbbi években jellemzően az üzemeltetésre kapott forrást, a fejlesztésre nem, ám most egy uniós projektnek köszönhetően a korábban megfogalmazott fejlesztési elképzelések zöme megvalósíthatóvá válik, így például egzaktabb kapcsolat lesz majd a települési, a településen felüli és belüli adatok között. De inkább valami gyakorlatibb dolgot mondanék. A hamarosan bekövetkező ráncfelvarrás a dizájnt és a felhasználói felületet egyaránt érinti, a TeIR erejét és szívét-lelkét adó adattenger pedig minden évben egyre gyarapszik, hála a jogszabályi háttérnek, amelynek köszönhetően 39 adatkezelő szervezettől kapunk rendszeresen adatokat, csaknem 90 témakörben. Ez a sok állami szervezet és hivatal mind adatgazda, azaz olyan szerv, ahol maga az adat keletkezik, mert mondjuk, ők hívják be országos szinten a nőket emlőrák szűrésre, ők tartják számon a népességadatokat, az évi szénbányászati adatokat, vagy a fával borított területek arányát. A TeIR ezeket az adatokat beérkezésük után települési, megyei szinten kategorizálja, éves, vagy havi szinten tagolja és számos egyéb szempont szerinti szűrésre és rendszerezésre is lehetőséget ad, ahogy csak a felhasználó óhajtja. A tetszőleges területi egységek, vagy időszakok adatait pedig kiexportálható outputok, vagyis diagramok, térképek és kartogramok formájában teszi elérhetővé.

A TeIR-t a Lechner Tudásközpont üzemelteti.”

Forrás:
Aranybánya adatokból – 20 éves a TeIR; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. november 10.

A bejegyzés kategóriája: informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom, területfejlesztés, törvények, határozatok
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.