1. szám, 2011. január 3.

eGov Hírlevél – 1 . szám, 2011. január 3.


Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Megyei kormányhivatalok január 1-től


„Bár a tervek között szerepel a megyékben 1000-1200 dolgozóval létrejövő óriáshivatalok egységes, egy épületben való elhelyezése, erre január elsejével nincs mód, ám az ügyfélszolgálatok minden megyében egy helyen működnek majd, Budapesten pedig négy ügyfélszolgálat kialakítása várható – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) lapunk érdeklődésére.

A minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkársága szerint az integrációban érintett hivatalok, dolgozók felkészültsége megfelelő, a feladatellátás pedig az átmeneti időben is folyamatos lesz. A megyei kormányhivatalok informatikai rendszere a beépülő szervek informatikai rendszereiből épül fel, ezek összehangolását jövő évre tervezi a KIM.

A regionális illetékességgel működő területi államigazgatási szervek megyeivé történő átalakítását is végre kell hajtani. Új dolgozókat nem vesznek fel, a meglévő regionális létszámok szétosztásával oldják meg a visszaalakítást.

A tervek szerint a szakmai feladatok irányítása az egyes beolvadó hivatalok fővárosi központjából zajlik majd, és jogszabályban rendezik a kormánytisztviselők esetében a jogutódlás szabályait.”

Forrás:
Jönnek a megahivatalok – hogy lesz ebből egyablakos ügyintézés?, Napi Gazdaság, 2010. december 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányablakok

„2011. január 3-án háromszáz, sikeres vizsgát tett ügyintéző kezdi meg munkáját a megnyíló 29 kormányablakban. A leendő ügyfélszolgálati munkatársakat mintegy 2000 pályázó közül választották ki. Ismereteik elmélyítését 20 képzési napból álló felkészítés szolgálta, tudásukról pedig elméleti és gyakorlati vizsga keretében adtak számot. A kormányablakok indulásakor elsődleges szempont a professzionális, segítőkész, ügyfélközpontú ügyintézés, az ügyeiket intéző állampolgárok legmagasabb színvonalú kiszolgálása.

A kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a kormányablakok létrehozásával a kormány célja, hogy az állampolgárok számára kiemelt színvonalú közigazgatási szolgáltatást nyújtson. Ezért azon ügyintézők kiválasztása és megfelelő felkészítése, akik a Kormányablakok ügyfélszolgálati irodáiban fognak dolgozni, kiemelten fontos.

Az ügyfélszolgálati munkatársak kiválasztási folyamata 2010 októberében kezdődött. A meghirdetett álláshelyekre körülbelül 2000 pályázat érkezett, akik közül mintegy 330 fő kezdhette meg a képzéseket.
A kormányablakokban végzett munka hatékonyságának növelése érdekében közigazgatási és ügyfélszolgálati tapasztalattal már rendelkező munkatársakat, valamint közigazgatási tapasztalattal még nem rendelkező, többségében jogász vagy igazgatásszervező végzettségű pályázókat egyaránt kiválasztott a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK). A jelentkezők 75%-a rendelkezik közigazgatási tapasztalattal és csak 25%-uk számít a közigazgatás szempontjából pályakezdőnek.

A 2010. november-december folyamán lezajló képzések szakmai-módszertani koordinálását a KSZK végezte, együttműködve a területi szakigazgatási szervekkel és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokkal. A kifejlesztett tananyagok, az oktatásban alkalmazott módszertan, továbbá a közreműködő közigazgatási szervek között kialakult együttműködés megfelelő alapot nyújt a képzéshez.

Az oktatás súlypontját, igazodva az ügyfélszolgálati munkatársak ellátandó feladataihoz az ügyfélszolgálati készség- és képességfejlesztő tréning a kormányablakokban ellátandó szolgáltatások elméleti és gyakorlati oktatása valamint az egységes közszolgálati etikai alapelvek megismertetése jelentette.

A kormányablakok indulásakor elsődleges szempont a professzionális, segítőkész, ügyfélközpontú ügyintézés, az ügyeiket intéző állampolgárok legmagasabb színvonalú kiszolgálása.

A képzéseken szerzett ismeretekről a leendő kormánytisztviselők decemberben vizsgán adtak számot. A vizsga keretében komplex gyakorlati feladatmegoldásra is sor került, mely során egy életszerű szituációt modelleztek: egy konkrét gyakorlati kérdést kellett megoldaniuk a leendő ügyintézőknek különböző szakrendszerek használatával.”

Forrás:
Kormányablakok, OrientPress, 2010. december 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Precíz, pontos és barátságos államot

„… most elérkezett a következő lépés, az államélet újjászervezésének következő lépése, a középszintű közigazgatás átalakítása. Amint ezzel végeztek, majd a legalsóbb szintű államigazgatási rendszer megteremtése is napirendre kerül majd, ez az előttünk álló egy-másfél év feladata lesz. Egy évetek van arra, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, hogy minden ballaszttól megszabadítsátok a magyar államiságot a közigazgatás középszintjén. Egy év alatt rendet kell tenni, egy év alatt olyan állapotokat kell kialakítani az államélet középső szintjén, hogy képesek legyünk fölszabadítani azokat az energiákat, az emberekben egyébként, a magyar gazdaságban ott lévő energiákat, amelynek a segítségével sikeressé tehetjük majd Magyarországot.

Nos, ha röviden össze szeretném foglalni, hogy én személyesen mit kérek Tőletek, mert kétségkívül van ilyen kérésem is, az a következőképpen tehető meg: precíz, pontos és barátságos államot szeretnék látni. Egy olyan államigazgatást, amelyet az emberek többé nem akadálynak tekintenek, nem rosszakaratú emberek gyülekezetének tekintenek, nem úgy tekintenek rá, mint ami akadályt jelent az életükben, amelyet le kell győzniük, amelyen valahogy át kell magukat verekedni, és végképp ne ellenséget lássanak az államigazgatásban. Tehát nem elég pontos és precíz, hanem pontos, precíz és barátságos államot kell létrehoznotok a középszintű közigazgatásban. ”

Forrás:
Precíz, pontos és barátságos államot, Orbán Viktor, 2010. december 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Miniszteri biztos a területi államigazgatás fejlesztése élén


„Navracsics Tibor a területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására december 16-tól jövő június 16-ig miniszteri biztossá nevezte ki Virág Rudolfot, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát. Az erről szóló rendelet szerint a miniszteri biztos közreműködik a feladatával járó jogszabályok előkészítésében, gondoskodik a területi államigazgatás fejlesztéséhez szükséges szervezeti döntések előkészítéséről, tevékenységét titkárság segíti.”

Forrás:
Navracsics miniszteri biztosokat nevezett ki, HVG.hu, 2010. december 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Januártól könnyebben intézhetjük ügyeinket

„A régi és az új ügyfélszolgálati irodák közötti párhuzamosság mindaddig fennmarad, amíg igény van a régi irodákra. Az új ügyfélszolgálati irodák pedig a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatai, a kormányablakok, amelyek lényege, hogy az embereknek csak egy helyre kell bemenniük, egy helyet kell megjegyezniük. A kormányablakok egyre bővülő ügykörben állnak majd rendelkezésre és egyszerre több ügyet is el lehet majd intézni.

A kormány célja, hogy önálló arculattal rendelkező ügyfélszolgálati pontok jöjjenek létre – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette a Belügyminisztériummal közösen egy olyan vitaindító anyagon dolgoznak, amely alapján tárgyalásokba kezdenek majd önkormányzati szervezetekkel, vezetőkkel, arról, hogy mely önkormányzati feladatok kerülhetnének át a kormányablakokhoz.”

Forrás:
Januártól könnyebben intézhetjük ügyeinket – Részletek, Világgazdaság Online, 2010. december 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatás szervezetrendszerével összefüggő szabályozási tárgykörök az Európai Unió tagállamai alkotmányaiban

„E tanulmány célja, hogy egy új alkotmány előkészítő munkáihoz kapcsolódva áttekintse a közigazgatás – ide értve az állami és önkormányzati közigazgatást – szervezetrendszerével összefüggő szabályozást az Európai Unió tagországai alkotmányaiban.

A külföldi alkotmányok három témakört szabályoznak a közigazgatás szervezetével kapcsolatban.
Elsőként a kormányról, annak megalakulásáról, tagjairól, alkotmányos feladatairól, a kormányhoz közvetlenül kapcsolódó személyekről (tisztségviselőkről) és szervezetekről, a miniszterelnök és a miniszterek helyettesítéséről, a kormány megbízatásának megszűnéséről találunk rendelkezéseket. Ezt követik a közigazgatásra vonatkozó szabályok: a közigazgatásra vonatkozó elvek, a (központi) közigazgatás szervei, ezek kapcsolatrendszere, végül a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések. A harmadik szabályozási tárgykör az önkormányzati rendszer. Ezen belül az önkormányzati szinteket, feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági önállóságát és működőképességét garantáló rendelkezéséket, az önkormányzatok állami felügyeletét és az önkormányzati jogok védelmét tartalmazó szabályokat, az önkormányzati testületek, azok vezetői megválasztására vonatkozó szabályokat, végül – eléggé ritka esetekben – az önkormányzat igazgatási vezetőire és szerveire irányadó rendelkezéseket találjuk. A három témakör szabályozása általában nem különül el ilyen élesen. A közigazgatásról szóló szabályok ritkán kerülnek önálló cím vagy fejezet alá, legtöbbször a kormányt szabályozó fejezetben találhatók. Az önkormányzatokra vonatkozó szabályozás ugyan elkülönül a kormányra vonatkozó rendelkezésektől, de szövetségi államok esetében gyakran a szövetségi szintek és hatáskörök körében tárgyalják ezeket.

E sok szabályozási tárgykör nem mindegyike tartozik vizsgált témánkhoz. Ezért a kormányról szóló szabályok közül nem foglalkozunk a kormány megalakulásával, megbízatásának megszűnésével. Áttekintjük azonban a kormány feladataira, tagjaira, a miniszterelnök helyettesítésére, a kormányhoz kapcsolódó személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályokat, mert ezeket intézményi jellegű normáknak tartjuk. A közigazgatásról rendelkező szabályok mindegyikét megvizsgáljuk, mert összefüggésük okán még a szorosan ide nem tartozó, a köztisztviselőkre vonatkozó normák is tanulsággal szolgálnak. Az önkormányzati rendelkezések körében csak az önkormányzati szintekre, az önkormányzati testületekre és vezetőkre, az önkormányzatok és igazgatási szerveik társulására, az igazgatási tevékenységet végző szervekre és vezetőkre, valamint az önkormányzatok állami ellenőrzésére vonatkozó szabályokat vizsgáljuk. A többi szabály egy új önkormányzati törvény megalkotása során bír jelentőséggel.”

Forrás:
A közigazgatás szervezetrendszerével összefüggő szabályozási tárgykörök az Európai Unió tagállamai alkotmányaiban, dr. Somogyvári István, Jegyző és közigazgatás, 2010. december 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Központi hivatal ellenőrzi a kormányhivatalok ügyfélszolgálatának működését

„A Nemzeti Államigazgatási Központ (NÁK) létrehozásáról szóló – január elsején hatályba lépő – kormányrendelet a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg. E szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása alatt álló intézmény tesz javaslatot a költségvetési keretszámok fővárosi és megyei kormányhivatalonkénti elosztására, szervezi a kormányhivatalok szakmai alapfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi és anyagi feltételek biztosítását, valamint a büdzsé végrehajtásával összefüggésben figyelemmel kíséri a kormányhivatalok tevékenységét.

A NÁK feladata a kormányhivatalok teendőinek ellátásához szükséges jelentősebb összegű eszközök – központosított – beszerzése és azok elosztása. A központ közreműködik a kormányhivatalok által használt ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodásban, az ingatlanok üzemeltetésében, a kormányhivatalok személyügyi politikájának kialakításában és a személyügyi döntések előkészítésében. Koordinálja a kormányhivatalok sajtóval kapcsolatos tevékenységét, peres ügyeik elintézését, illetve ellenőrzi a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatának működését. A NÁK vezetőjét a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki.”

Forrás:
Központi hivatal ellenőrzi a kormányhivatalok ügyfélszolgálatának működését, [origo], 2010. december 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az utolsó pillanatokban tesztelik a mindentudó kormányablakokat

„Csak január 3-án, megnyitásuk napján jelenik meg az interneten az új hivatali ügyintézést lehetővé tevő kormányablakok listája. A kormányablakoknál 29 hivatali ügyet lehet majd intézni januártól. Az átszervezés több hivatali vezető szerint sem lesz zökkenmentes, de a kormány azt várja, hogy ha stabilan működik a rendszer, akkor rövidül a hivatalos ügyintézéssel töltött idő.”

Forrás:
Az utolsó pillanatokban tesztelik a mindentudó kormányablakokat, [origo], 2010. december 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elhunyt Lőrincz Lajos, az MTA rendes tagja

„A professzor a közjog és a közigazgatás-tudomány nemzetközileg elismert, iskolateremtő kutatója volt. Munkássága kiterjedt egyebek mellett a politika és a közigazgatás kapcsolati-torzulásainak vizsgálatára, valamint a gazdasági szféra túlzott uralmának a közigazgatást veszélyeztető megjelenési formáira.

Lőrincz Lajos 1935. augusztus 25-én, Debrecenben született. 1959-ben a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett oklevelet. 1968-ban lett az állam- és jogtudományok kandidátusa, majd 1979-ben az állam- és jogtudományok doktora.
1990-ben az MTA levelező, 1998-ban pedig a rendes tagjává választották. A Magyar Tudományos Akadémián a Felügyelő Bizottság tagja, a TMB tagja, majd titkára, azt követően a Doktori Tanács társelnöke volt. 1999 és 2002 közt a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnökhelyettesi posztját töltötte be.
1986 és 1992 között a Nemzetközi Közigazgatástudományi Társaság elnökhelyettese.

Az Aix-Marseille Egyetem díszdoktora. 1967-ben és 1985-ben Akadémiai Díjat kapott, majd 1995-ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.
1959-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetben dolgozott először tudományos munkatársként, majd kutatóprofesszorként és a közigazgatás-szervezési osztály vezetőjeként. 1978-tól a megalakuló Államigazgatási Főiskola tanszékvezetője, főigazgató-helyettese, majd professzora, 1989 és 1990 között főigazgatója. 1990-től egyetemi tanár az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

Lőrincz Lajos munkái a közjog és a közigazgatási jogtudomány számos területét fogták át. Kutatásai kiterjedtek többek közt a politika és a közigazgatás kapcsolati-torzulásainak vizsgálatára, valamint a gazdasági szféra túlzott uralmának közigazgatást veszélyeztető megjelenési formáira. Kidolgozta az összehasonlító közigazgatás elvi és módszertani kérdéseit, megrajzolta a magyar közigazgatás fejlődési vonalát. Munkáinak témájuknál fogva joggal tartanak számot a szélesebb értelemben vett szakmai publikum érdeklődésére is.”

Forrás:
Magyar Tudományos Akadémia, 2010. december 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Állam-civil kapcsolatok: nemzetközi konferencia

„Az Ökotárs Alapítvány Civil-Társ programja 2003 óta tevékenykedik a hazai civil szektor fejlődését és fenntarthatóságát támogató jogi-szabályozási környezet megteremtése érdekében. Civil szervezeti vezetők, jogászok és szakértők széles körével együttműködve kutatások és elemzések támogatásával koncepciókat és konkrét javaslatokat készít és juttat el a döntéshozóknak, az államigazgatás és a törvényhozás képviselőinek.E sokéves törekvés szerencsésen találkozott az új kormány nyáron meghirdetett kezdeményezésével, amely a teljes nonprofit joganyag felülvizsgálatát és újraszabályozását irányozta elő, kérve ehhez a civil szervezetek véleményét és javaslatait is. Egyebek mellett ez ösztönözte az „Állam-civil Kapcsolatok: Mire jó és miért probléma a civil szervezetek támogatása?” című konferencia megszervezését 2010. november 25-én. Az Országgyűlés Emberi jogi, Civil, Kisebbség- és Vallásügyi Bizottságának jóvoltából a Képviselői Irodaházban kerülhetett sor az eseményre, amelynek társszervezői voltak az Európai Nonprofit Jogi Központ (ECNL), és romániai testvérszervezetünk, a Polgár-Társ Alapítvány is.A konferencia másik apropóját az elmúlt másfél-két évben elvégzett kutató és koncepcionális munka eredményeinek bemutatása adta, különösen két témakörben: a közhasznúsági rendszer reformja, mint az állami-civil kapcsolatok közvetett; illetve a támogatási-finanszírozási viszonyok problémája, mint ennek közvetlen formája…A konferencián elhangzott elóadások letölthetők…”

Forrás:
Állam-civil kapcsolatok: nemzetközi konferencia, CivilJogok.hu, 2010. december 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vonzó közigazgatás: 300 helyre kétezren pályáztak

„A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, Szabó Erika kifejtette: a 2011. január 1-jén felálló kormányhivatalok általános ügyfélszolgálati helyszínei lesznek a kormányablakok, amelyek 29 ügykört fognak intézni a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban. A kormányablak – mint fogalmazott – a “csírája” annak az egyablakos ügyintézésnek, amelyet 2013 végére szeretnének bevezetni. Ekkorra – az elképzelések szerint – az állammal kapcsolatos összes hatósági ügyet a kormányablakokban lehetne intézni.
A jövő hétfőn megnyíló kormányablakokban lehet például ügyfélkaput nyitni, vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeket intézni, családi pótlékot, gyest, anyasági támogatást igényelni, és általános tájékoztatást kérni – sorolta az államtitkár. A kormányablakok hétfőtől péntekig reggel nyolctól este nyolc óráig lesznek nyitva. Az integrált ügyfélszolgálati irodák – átmenetileg – meglévő ügyfélszolgálatokon nyílnak meg, így például nyugdíjfolyósító vagy társadalombiztosítási igazgatóság már meglévő ügyfélszolgálati helyszínein.
A kormányablakok indulásához 550 millió forintra volt szükség – mondta el Szabó Erika. A tervek szerint 2013. január 1-jétől már nemcsak a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban, hanem járási székhelyeken is lesznek kormányablakok. Az államtitkár szólt arról is, hogy a kormányablakok munkatársai számára – akik két műszakos munkarendben egyenruhában fognak dolgozni – biztosítják az alapilletmény 20 százalékát mint ügyfélszolgálati pótlékot. A 300 ügyintéző közül 226-an most kerülnek be a közigazgatásba.
A szerdai budapesti rendezvényen elhangzott, a 29 megnyíló kormányablak 300 munkatársát csaknem kétezer pályázó közül választották ki. A mintegy 130 órás képzésük négy hétig tartott. Kis Norbert, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ főigazgatója kiemelte: az emberek számára a kormányablakok és az ott dolgozók munkája lehet a kormányváltás óta az első olyan élmény, amely az új közigazgatást megtapasztalhatóvá, átélhetővé teszi.”

Forrás:
Vonzó közigazgatás: 300 helyre kétezren pályáztak, Gazdasági Rádió, 2010. december 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Új helyettes államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban


Tekler Vilmos lemondása után Fekete Gábor lett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-Közigazgatásért felelős helyettes államtitkára, 2010, december 15-i hatállyal.

Forrás:
Magyar Közlöny, 2010. évi 193. szám, december 20. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nemzeti egységes kártyarendszer a láthatáron!

„A bizottságnak az államigazgatási és egyéb közfeladatot ellátó szervek, gazdálkodó és társadalmi szervezetek és egyéb személyek által kibocsátott, jogosultságot igazoló és szolgáltatások igénybevételére jogosító kártyák előállításának, kibocsátásának, felhasználásának, elfogadásának és nyilvántartásának egységes szabályozását, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) létrehozását, a csatlakozási, működési, műszaki és biztonsági feltételek kidolgozását kell kidolgoznia.

A tervek szerint a kártyarendszer kialakítása több lépésből áll majd. A NEK működési modelljét 2011. május 31-ig kell kidolgozni.

A kártyarendszert létrehozó megvalósító projektet az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013-as akciótervében 2011. április 30-ig kell nevesíteni, ezzel párhuzamosan a NEK megvalósításával érintett szabályozási környezetet felülvizsgálni, az új szabályokat – többek közt a a csatlakozási, kilépési, működési feltételekről, az elektronikus és nem elektronikus kártyák esetében a műszaki és biztonsági feltételek meghatározásáról, a kártyák megszemélyesítéséről és a megszemélyesítésre felhatalmazott személlyel szemben támasztott követelményekről, valamint a szolgáltatási díjtételekről, a díjfizetés módjáról, és a díj beszedésére jogosult szerv kijelöléséről, valamint a működtetéssel és fenntartásával kapcsolatos feladatok meghatározásáról és a feladatok végrehajtásáért felelős személy kijelöléséről – április végéig meg kell határoznia a közigazgatási és fejlesztési miniszternek. Majd a NEK bevezetéséhez szükséges intézkedéseket 2012. december 31-ig kell megvalósítani – olvasható a kormányhatározatban.”

Forrás:
Nemzeti egységes kártyarendszer a láthatáron!, Napi Gazdaság, 2010. december 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új ügyfélszolgálati modell

„A jelenlegi, magyarországi önkormányzati rendszer (3200 önkormányzat, 2200 önálló (körjegyzőségi) jegyzői hivatal) fejlesztése, fenntartása és működtetése már igazolta, hogy mind világviszonylatban, mind szűkebb vett (Európai) regionális szinten a legköltségesebb megoldások közé tartozik. Az állampolgárok szempontjából nem jelent előnyt, ha a szakmailag (pl. építéshatóság) komplexebb ügyeket a kis és közepes önkormányzatok saját hatáskörben intéznek (nincs meg a megfelelő szaktudás, technikai háttér stb.).”

Forrás:
Új ügyfélszolgálati modell, Ficsor József BLOG-ja, 2011. január 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Digitális megújulás a magyar kreativitás kiteljesítéséért


„Az államtitkár a Digitális megújulás kapcsán jelezte, hogy az infokommunikáció – mint magas hozzáadott tudást igénylő szektor – kitörési pontul szolgálhat Magyarország számára. A Digitális megújulás cselekvési terv ezért 4 akciótervben 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz: ezek a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és nem utolsósorban a polgárok kényelmét szolgálják. Az akciótervek átláthatóvá és a jövőben is nyomon követhetővé teszik a cselekvési tervet, ami teljes mértékben illeszkedik a hamarosan megjelenő Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.
Az államtitkár elmondta, a Digitális Konzultáció során a Digitális Magyarország vitairatához több száz vélemény és hozzászólás érkezett. A véleményezők között voltak magánszemélyek, civil szervezetek, szakmai szövetségek, érdekképviseletek, kis- és közepes vállalatok éppúgy, mint multinacionális vállalatok. A beérkezett véleményeket a cselekvési terv elkészítésekor figyelembe vették és beépítették azokat a Digitális megújulás cselekvési tervébe. Csak így, a kreatív, alkotó energiák kiaknázásával lehet Magyarországot Közép-Európa egyik legversenyképesebb országává formálni, és ez a cselekvési terv képes lesz a magyar kreativitást a gazdasági fejlődés szolgálatába állítani – mondta a cselekvési tervről Nyitrai.
Nyitrai Zsolt a Digitális megújulás cselekvési tervének felépítését ismertetve elmondta, annak fókuszában négy fő elem, négy fő akcióterv áll: az állampolgárok esélyegyenlőségének biztosítása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a modern közigazgatási informatika tényleges megteremtése, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztése. Ennek megfelelően a Digitális megújulás cselekvési terv egyik legfontosabb pilléreként említette az államtitkár az infokommunikációs infrastruktúrát. A digitális megújulás egyik fő letéteményese a teljes szélessávú lefedettség elérése lesz, amit az internethez való hozzáférés érdekében, a digitális esélyegyenlőség jegyében minél előbb meg kell valósítani az ország egész területén. Ez azt a célt szolgálja, hogy egymilliónál is több új, a digitális világgal korábban még nem ismerkedő polgár is nyitottá váljon az infokommunikáció által nyújtott szolgáltatásokra – fogalmazott Nyitrai.
Nyitrai Zsolt szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus információs infrastruktúra védelmére, amit a magyar soros elnökség alatt prioritásként kezel Magyarország, már csak azért is, mert a Digitális megújulás cselekvési terv teljes mértékben illeszkedik az Európa 2020 Digitális menetrend stratégia ajánlásaihoz és céljaihoz.”

Forrás:
Digitális megújulás a magyar kreativitás kiteljesítéséért, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010. december 23.
Digitális Megújulás Cselekvési Terv (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jövőre bővülhet az internetezésre használt eszközök köre

„Tízből nyolc magyar Internet-használó első sorban otthoni számítógépén szokott felmenni a világhálóra. Ugyanezt netező honfitársaink 8-8 százaléka első sorban munkahelyén teszi vagy máshol fér hozzá komputerhez. Ez nagyjából megfelel huszonnyolc európai ország átlagának…Tízből hét magyar Internet-használó otthoni számítógépén naponta egynél többször is felment a világhálóra, a megkérdezés előtti 30 nap során. Ugyanerre minden harmadik honfitársunk munkahelyi komputerét használta. Ezek az arányok szintén megfelelnek huszonnyolc európai ország átlagának.

További eszközöknél már eltérnek a mutatók. Magyarországon harmadik leggyakoribb említést a más számítógéppel történt internetezés kapta, a válaszadók 15 százaléka részéről. Viszont a felmérésben részt vett európai internetezők mutatója 31 százalék, a megelőző 30 napra vonatkozóan.

Utána az internetezésre naponta többször használt eszközök rangsorában Magyarországon a mobil telefon következik 5 százalékos említéssel, majd az otthoni tévé-készülék 4 százalékkal. Itt az európai átlag 9, illetve 5 százalék. Ami az Internet-hozzáférés következő tizenkét hónapra tervezett eszközeit illeti: Ahogyan szerte Európában, úgy Magyarországon is várhatóan tovább erősödik a számítógépek nagy szerepe. Ugyanakkor minden negyedik magyar válaszadó valószínűsíti a web használatát mobil telefonnal. További 11-11 százalék otthoni tévé-készülékén, illetve – mobil telefont kivéve – valamely hordozható eszközzel (például iPod Touch, PSP) tervezi használni a világhálót. Az otthoni video játék rendszerek, mint például Playstation 3 vagy Xbox 360 mutatója 10 százalék hazánkban.”

Forrás:
Nielsen: jövőre bővülhet az internetezésre használt eszközök köre, Trademagazin, 2010. december 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Előrejelzés az internetes hálózati forgalom fejlődéséről

„A Visual Networking Index (VNI) jelentésébe idén az került, hogy a Cisco szerint négy év múlva a jelenlegi internetes adatforgalom – elsősorban a különféle típusú videós tartalmak terjedésének következtében – a négyszeresére hízik. Az adatok egy év alatt ugyanis 45 százalékos bővülést mutattak (így az már 176 exabájtra rúg); idén már nem a p2p-hálózatok, hanem az internetes videózás viszi el a forgalom javát.
A legnagyobb fejlődést a prognózis készítői a mobil adatforgalomban várják, ahol 2014-ig évenkénti duplázódásra lehet majd számítani – az adatforgalom kétharmadát a videók adják.

Nem idegen ma már a példa, hogy egy nagyvállalat látszólag profilidegen üzletben is megméretteti magát. Egy távközlési cég például épp azért vág bele az energiaszolgáltatásba, amiért egy energetikai cég távközlésre „adja a fejét” vagy hitelkártyát kezd kibocsátani, vagy amiért egy kiskereskedelmi hálózat belép a biztosítási piacra.

A magyarázat Bacsó Tibor, az Accenture Magyarország ügyvezetője szerint az, hogy e cégek már nem találnak elég teret a fejlődésre saját területükön, így felmérik és bemerészkednek a határterületekre, sőt azon is túlra.”

Forrás:
Csúcsra járatott forgalom, IT Business, 2010. december 29.
Visual Networking Index, Cisco Systems

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Személyzeti politika – humán stratégia a közigazgatásban


„I. A kitűzött kutatási feladat összefoglalása, kutatási kérdések
Magyarországon a tágabb értelemben vett közszolgálat többfajta jogviszonyt, tevékenységi területet foglal magában; de mindenképpen feltételezi, hogy a közszolga az állam, illetve az önkormányzatok alkalmazásában álljon. A különböző közszolgálati kategóriák külön, speciális, a közjog szabályozási körébe tartozó törvények hatálya alatt látják el közfeladataikat. Ugyanakkor, a nemzetközi szabályozás és gyakorlat teljes mértékben eltérő módon határolja körül az egyes országok közszolgálati kategóriáit. Az Európai Unió országaiban is különböző összetételű, az állammal, az önkormányzatokkal – mint munkáltatóval – jogviszonyban álló rétegek tartoznak a köztisztviselők körébe. A tagállamok más és más módon határozzák meg és töltik meg tartalommal a köztisztviselő fogalmát is. A magyar terminológia szerinti szűk értelemben vett közszolgálat elsősorban a közigazgatás személyi állományát megtestesítő köztisztviselőket foglalja magába. Ez a közel százezer főt számláló személyi állomány a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és egyéb, a jogszabályi hierarchia alacsonyabb szintjein elhelyezkedő jogszabályok alapján kerül alkalmazásra. Az értekezés ez utóbbi kategória, a szűkebb értelemben vett közszolgálat, a közigazgatás személyi állományát alkotó köztisztviselők tekintetében vizsgálja a személyzeti politikát – divatosabb kifejezéssel élve – humánstratégiát. A személyzeti politika, humánstratégia i) a közszolgálatra vonatkozó célkitűzéseket, hosszú távú elveket, ii) a jogi szabályozást iii) és a személyzeti-, humánpolitikai- és humán/emberi erőforrás gazdálkodási (HR) rendszert, eszközöket, módszereket foglalja magában.

A dolgozat arra keresi a választ, hogy – a jegyeinek többségében zárt közszolgálatot mintázó magyar köztisztviselői rendszerben – a személyzeti politika előzőekben nevesített elemei léteznek-e, hosszú távra vonatkozóan hatnak és működnek-e. Az értekezés a közigazgatási személyzeti politika, humánstratégia hazai belső folyamatait, s e humánstratégiát érő külső hatásokat tárgyalja; választ keresvén arra, hogy létezik-e Magyarországon egységes, egy irányba mutató személyzeti politika a közigazgatásban, ezen belül:
a) léteznek-e olyan, hosszú távú elvek, célkitűzések, amelyek kijelölik az irányt a közszolgálati rendszer működtetésére vonatkozóan;
b) a közszolgálati jogviszonyokat rendező jogi szabályozás konzekvensen építkezik-e a köztisztviselőkre vonatkozó, a közjog hatálya alá tartozó foglalkoztatási viszonyok tekintetében;
c) a közszolgálati reformok indokán született jogszabály-módosítások milyen irány(oka)t határoznak meg a közszolgálati berendezkedés tekintetében;
d) létezik-e közszolgálati konvergencia, s amennyiben igen, milyen hatásfokon működik; a gyakran irányt változtató elvek, és az elvek jogi formába öntése mennyiben követi a nemzetközi trendeket, mennyiben kíván megfelelni a vélt vagy valós, elsősorban európai uniós elvárásoknak;
e) e változtatások magukban hordozzák-e azt az ígéretet, alkalmasak-e arra, hogy meghozzák a tőlük várt eredményt – közszolgálati rendszerünk hatékonyabbá tételét;
f) a modernizációs kísérletek milyen hatással bírnak a közigazgatás feladatainak ellátására, annak színvonalára;
g) a változtatások milyen hatást gyakorolnak a feladatait ellátni hivatott köztisztviselői kar belső koherenciájára, moráljára;
h) a reformkísérletek mennyiben befolyásolják a köztisztviselői réteg külső megítélését, társadalmi presztízsét?”

Forrás:
Személyzeti politika – humán stratégia a közigazgatásban, dr. Linder Viktória, doktori értekezés, 2010. április (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról


Forrás:
A Kormány 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, Magyar Közlöny, 2010. évi 194. szám, 27493-27510. oldalak, 2010. december 21. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Módosított rendelet a jogszabályszerkesztésről

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 19/2010. (XII. 21.) KIM rendelete a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet módosításáról, Magyar Közlöny, 2010. 194. szám, 27564-27567. oldalak, 2010. december 21. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvény a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről

Forrás:
2010. évi CLVII. törvény a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről
megjelenés a Magyar Közlönyben: 2010. évi 196.szám, 2010. december 22., 29840-29844. oldalak

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről


Forrás:
A Kormány 301/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről, Magyar Közlöny, 2010. évi 197. szám, 30175-30177. oldalak, 2010. december 23. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Néhány kormányhivatalt felügyelő miniszter kijelöléséről

Forrás:
A miniszterelnök 5/2010. (XII. 23.) ME rendelete a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről, Magyar Közlöny, 2010. évi 197. szám, 30333. oldal, 2010. december 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Kormány 2011. I. félévi munkaterve

Forrás:
A Kormány 1308/2010. (XII. 23.) Korm. határozata a Kormány 2011. I. félévi munkatervéről, Magyar Közlöny, 2010. évi 197. szám, 30520-30524. oldalak, 2010. december 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nemzeti Államigazgatási Központ


Forrás:
A Kormány 330/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Államigazgatási Központról, Magyar Közlöny, 2010. évi 198. szám, 30753-30755. oldalak, 2010. december 27. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányhatározat a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról

Forrás
A Kormány 1309/2010. (XII. 27.) Korm. határozata a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról, Magyar Közlöny, 2010. évi 198. szám, 30818-30819. oldalak, 2010. december 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Változások a közigazgatás szakigazgatási szervezeteiben

A területi kormányhivatalok felállításával a központi közigazgatás helyi szervezeteinek is változik a működése, adott esetben az ügyintézés helyszíne is. A Magyar Közlönyben olvasható a tevékenységük jogi kereteit az új követelményekhez igazító kormányrendeletek sora:

  • A Kormány 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről
  • A Kormány 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról
  • A Kormány 316/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról
  • A Kormány 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
  • A Kormány 318/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
  • A Kormány 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az egészségbiztosítási szervekről
  • A Kormány 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról
  • A Kormány 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről
  • A Kormány 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról
  • A Kormány 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
  • A Kormány 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról
  • A Kormány 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról
  • A Kormány 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelölésérl
  • A Kormány 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete egyes építésügyi, építésfelügyeleti és állami fõépítészi szervezetet érintő rendelkezések módosításáról

Forrás:
Magyar Közlöny, 2010. évi 198. szám, 2010. december 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányrendelet a kormányzati célú hálózatokról


Forrás:
A Kormány 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelete a kormányzati célú hálózatokról, Magyar Közlöny, 2010. évi 199. szám, 2010. december 28., 30884-30897. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyes kormányrendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggő módosításáról

Forrás:
A Kormány 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggő módosításáról, Magyar Közlöny, 2010. évi 200. szám, 2010. december 30., 31291-31536. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvény a köztisztviselők jogállásának módosításáról

Forrás:
2010. évi CLXXIV. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról, Magyar Közlöny, 2010. évi 201. szám, 2010. december 30., 31759-31761. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvény a közalkalmazottak jogállásának módosításáról


Forrás:
2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról, 2010. évi 201. szám, 2010. december 30., 31762-31763. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyar Közigazgatási Ösztöndíj program

Forrás:
336/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programról, Magyar Közlöny, 2010. évi 198. szám, 2010. december 27., 30786-30788. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányrendelet a Közpolitikai Kutatások Intézete központi hivatali jogállásáról

Forrás:
A Kormány 374/2010. (XII. 31.) Korm. rendelete a Közpolitikai Kutatások Intézete központi hivatali jogállásáról, Magyar Közlöny, 2010. évi 202. szám, 2010. december 31., 32081. oldal (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elektronikus közigazgatás operatív program és az Államreform operatív program 2009-2010. évi akciótervének módosításáról

„1. A Kormány egyetért azzal, hogy az alábbi kiemelt projektek nevesítésre kerüljenek az EKOP és az ÁROP 2009-2010. évi akcióterveiben, illetve azzal, hogy az Irányító Hatóság a vonatkozó tervezési felhívást és útmutatókat kibocsássa és a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet szerinti értékelést elvégezze.
Projektgazda neve Projekt megnevezése OP Támogatás összege (Ft)

  • KIM A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a Területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén kiemelt projektek összevonása ÁROP 500 000 000
  • KIM A „Közszolgálat a közigazgatásban” közigazgatási felmérés-sorozat ÁROP 128 531 000
  • KIM Jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása ÁROP 760 000 000
  • KIM Stratégiai irányítás megújítása a központi közigazgatásban ÁROP 480 000 000
  • Promei Fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, intézményi és szabályozási rendszerének fejlesztése ÁROP 330 400 000
  • KSZK A közigazgatási idegen szaknyelvi fejlesztési rendszer létrehozása ÁROP 330 000 000
  • KSZK Közigazgatási Vezetői Akadémia ÁROP 300 000 000
  • KSZK Közigazgatási Utánpótlási és Európai Mobilitási Program – Magyar Közigazgatási Ösztöndíj ÁROP 851 519 000
  • PMISZK A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Magyarországon EKOP 2 300 000 000
  • KIM Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés megvalósítása EKOP 743 000 000
  • Kopint-Datorg Zrt. Központosított kormányzati informatikai rendszer kialakítása EKOP 2 000 000 000
  • FÖMI Országleltár – integrált nemzeti ingatlankataszter EKOP 1 500 000 000
  • Kopint-Datorg Zrt. Az Ügyfélkapu azonosító és elektronikus kézbesítő rendszerének modernizációja EKOP 1 500 000 000
  • Kopint-Datorg Zrt. A kormányzati működést támogató infokommunikációs alap infrastruktúra végponti elérést biztosító elkülönült aggregációs hálózatainak konszolidációja a gerinchálózati csomópontok virtuális egyesítésével EKOP 4 670 000 000
  • APEH Ügyfélkapcsolat-fejlesztés kiemelt projekt EKOP 2 000 000 000
  • APEH Háttér konszolidáció kiemelt projekt EKOP 2 000 000 000
  • KSZK Egyes kormányhivatalok és központi hivatalok csatlakozása a KSZSZR rendszerhez EKOP 2 000 000 000
  • KIM Oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése EKOP 2 780 000 000

2. A Kormány egyetért azzal, hogy az EKOP 2009-2010. évi akciótervéből törlésre kerüljenek az alábbi egyfordulós pályázati konstrukciók:
Prioritás Konstrukció címe Lehetséges kedvezményezetti kör Konstrukció kerete (Mrd Ft)

  • EKOP-1. prioritás Tanúsított iratkezelő rendszerek bevezetése Központi közigazgatási szervek és azok területi szervei 2,0
  • EKOP-3. prioritás A központi régió közigazgatása IT hátterének fejlesztése Közigazgatási szervek 3,0”

Forrás:
1314/2010. (XII. 27.) Korm. határozat az Elektronikus közigazgatás operatív program és az Államreform operatív program 2009-2010. évi akciótervének módosításáról (kiemelt projektek nevesítéséről, pályázati konstrukciók törléséről)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Határozat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról

Forrás:
A Kormány 1278/2010. (XII. 15.) Korm. határozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról, Magyar Közlöny, 2010. évi 190.szám, 2010. december 15., 27156-27158. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.


Print Friendly