22. szám, 2011. május 30.

eGov Hírlevél – 22. szám, 2011. május 30.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Változások a közbeszerzési törvényben

„Elkészült az új közbeszerzési törvény tervezete, a jogszabály főbb részei november 15-én lépnének hatályba. Tovább bővül a kivételek köre, valamint azon szabályok, amelyek lehetővé teszik a mikro-, kis- és középvállalkozások előnyben részesítését a közbeszerzésekben. 

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette az új közbeszerzési törvény tervezetét, a kormany.hu-n közzétett jogszabályt június elsejéig lehet véleményezni. Főbb részei november 15-én lépnének hatályba. Az első magyar közbeszerzési törvényt 1995-ben fogadta el a parlament, a jelenlegi, sokszor módosított jogszabály 2003 óta van érvényben.

Az új jogszabály a meglévő törvény négyszáz paragrafusa helyett 239 paragrafusból áll, ám első ránézésre nem tűnik sokkal könnyebben áttekinthetőbbnek az előzőnél. A teljesen új törvény megalkotását – a Széll Kálmán tervre hivatkozva – az olcsóbb és takarékosabb állam megteremtésével és a korrupció visszaszorításával indokolja a jogalkotó. Az összefoglaló közlemény szerint az új jogszabály nagy hangsúlyt fektet a visszaélések és a korrupció visszaszorítására, így például megakadályozza azt, hogy a közszolgáltatók a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül megkerülhessék. A törvénytervezetet szemügyre véve azonban kiderül, hogy tovább bővül a közbeszerzések alóli kivételek köre.”

Forrás:
Több kiskapu és kivételezés – ilyenek lesznek a közbeszerzések ősztől, Napi Gazdaság, 2011. május 25.
2011. évi …. törvény a közbeszerzésekről, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (zip-fájl)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyíregyházi középiskolák: csak a gazdasági irányítást vonnák össze

„Az önkormányzat tervei szerint közös gazdasági alapon, de önállóságukat megőrizve működnének tovább Nyíregyháza középfokú oktatási intézményei – írta a Kelet-Magyarország szerdán. 

Az önkormányzati tervezet a fenntartás és működtetés gazdaságosságát és hatékonyságát szeretné javítani. Egyes iskolák gazdasági szervezeteinél álláshelyek is megszűnnének, erről döntés leghamarabb június közepén várható. Halkóné Rudolf Éva (Fidesz-KDNP) alpolgármester a szabolcsi napilapnak elmondta: a számítások szerint a gazdasági átszervezés középfokon éves szinten több mint harmincmillió forint megtakarítást eredményez.

Az újság információi szerint a városvezetés az Inczédy György Középiskola és Szakiskolát, a Bánki Donát Műszaki Középiskolát, a Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskolát (ÉVISZ) és a Wesselényi Miklós Középiskola és Szakiskolát tervezi gazdasági fúzióra léptetni. A gimnáziumok gazdasági ügyeit a Zrínyi Ilona Gimnázium, a műszaki jellegű szakközépiskolákét az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a nem műszaki jellegű szakközépiskolákét pedig a Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola integrálná.”

Forrás:
Nyíregyházi középiskolák: csak a gazdasági irányítást vonnák össze, HVG.hu, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az önkormányzati törvény vitaanyaga és a járási hivatalok

„A II. fejezet államigazgatási ügyekkel foglalkozó része kimondja, hogy szükséges az államigazgatási hatósági ügyek döntő többségének állami szervekhez történő telepítése (megyei kormányhivatalok, járási hivatalok). Felmerül a kérdés, hogy mit jelent a döntő többség, de még inkább mi az a hatáskör, ami nem tartozik ide, ergo önkormányzati hivatalnál maradó államigazgatási hatáskör?

Nagyobb a zavar a következő gondolatban: a klasszikusan állami feladatoknak a jó része jelentős technikai hátteret, szakmai felkészültséget igényel, melyet minden településen nem lehet biztosítani (pl. építéshatóság, gyámügy, okmányiroda), az állami szervek hatékonyabban tudják biztosítani ezek ellátását. Az első kérdés hasonló: mit jelent az, hogy a feladatok jó része? Szakmai felkészültséget melyik része nem igényel? Továbbá az okmányirodák technikai hátterét, és az építésügyben a speciális szakmai felkészültséget eddig sem biztosították minden településen!! 

A III. fejezetben a községek működésénél említi a vitaanyag, hogy csak a tényleges helyi ügyek ellátása marad helyben, úgymint a településüzemeltetés -fejlesztés -rendezés, adóügyek stb. Az adóigazgatás „helyben maradása” mellett az önkormányzatiság elve, járási központba (önkormányzati egyesített hivatalba?) telepítése mellett a földhivatali és okmányirodai adatbázishoz való hozzáférés szólhat, bár ez utóbbi „helyben maradás esetén” kellő óvatossággal végrehajtott jogszabály-módosítással rendezni lehet. Az összegzésben újra találkozunk az adóügyekkel: 2000 fős lélekszám alatt az önkormányzat nem működtethetne önálló hivatalt, így ilyen esetben a községi igazgatási faladatokat (pl. helyi adóügy) a járási székhelyen működő összevont (egyesített) önkormányzati hivatal látja el. Bár nincs nevesítve, de érdekes sorsa lehet a gépjárműadónak, mint nem helyi adónak. Ha összeköti sorsát továbbra is a helyi adókkal, akkor önkormányzati hivatalban, ha nem akkor járási kormányhivatalban intézhetjük az ezzel kapcsolatos ügyeket.

Jöjjön a legfontosabb: a járási jogú városok számát 200-ra becsüli a vitaanyag. (Így fogalmaz: várhatóan nagyságrendileg 200 db.) Ezzel felerősíti azon városvezetők (teljesen indokolt) félelmét, akik településén – egyelőre – működik okmányiroda, gyámhivatal, építésügyi hatóság, de nem kistérségi körzetközpontok, ezáltal a reform vesztesei közé kerülhetnek önhibájukon kívül. Ne kerteljünk: ezek a városok belátható időn belül nem heverik ki ezt a veszteséget, itt jelenleg is kincset ér egy diplomával és nyelvvizsgával betöltött kormánytisztviselői, köztisztviselői állás. Az okmányirodák (gyámhivatalok) száma több mint 250, a kistérségi körzetközpontoké 170 feletti, tehát 200 járással számolva a jelenlegi körzetközpontoknak nincs félnivalójuk. A harc tehát megközelítőleg 30 járási jogú város titulusáért mehet (megy).

A vitaanyag konkrét útmutatást ad a jövőre nézve a reform kidolgozásában résztvevő más minisztériumoknak: a közigazgatás átalakítása során célszerűnek mutatkozik ezek a városok járási központként történő kialakítása (számukat tekintve összhangban a járások számának tervezetével). Itt mindenképp működne legalább egy, a járáshoz tartozó önkormányzatok egyesített hivatala.
A legtöbb vitára okot adó mondat: ezeken a településeken működnek a „körzetközponti” oktatási, egészségügyi ellátó intézmények, az önkormányzatokhoz kapcsolód közfeladatokat ellátó szervek (pl. rendőrség, okmányiroda, tűzoltóság, építésügyi hatóság, gyámhatóság). Ezen közfeladatokat ellátó szervek illetékességi területe célszerű, ha egybeesik a járási hivatalok illetékességi területével – folytatódik a szöveg.

Itt a vitaanyag érthetetlenül az önkormányzatokhoz kapcsolódó közfeladatokat ellátó szerveknek nevezi az okmányirodát, az építésügyi hatóságot és a gyámhatóságot a rendőrség és a tűzoltóság mellett, majd megállapítja, hogy célszerű, ha ezek illetékességi területe egybeesik a járási hivatalok illetékességi területével. Természetesen a bevezető részben leírtakkal összhangban, az okmányirodában, az építésügyi hatóságnál és a gyámhatóságnál államigazgatási hatásköröket látnak el, és megjósolható, hogy a járási hivatalok illetékességi területével megegyezően alakul majd illetékességi területük, hiszen a járási (kormány)hivatal részei lesznek.”

Forrás:
Az önkormányzati törvény vitaanyaga és a járási hivatalok, Tokaj Város Önkormányzata/Önkormányzati sajtószolgálat, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási szünet lesz nyáron

„Idén először hivatalosan is szünetet tart nyáron, az uborkaszezonban a központi közigazgatás. A közszolgák július 18-ától augusztus 20-áig vonulhatnak majd szabadságra, s a kormányzati szerveknél ügyeleti rendszerben intézik a napi ügyeket ebben az időszakban. 

Eddig csak hallgatólagos megállapodás volt abban a kormányzati szerveknél, hogy a kormánytisztviselők közigazgatási szünetet tartanak akkor, amikor nem ülésezik a parlament és így a közigazgatási egyeztetések és a törvényelőkészítő munka is szünetel. Ettől az évtől kezdődően, hasonlóan az ítélkezési szünethez, bevezetik a közigazgatási szünetet is, aminek eredményeképpen július 18-ától augusztus 20-áig jellemzően szabadságon lesznek a közszolgák. Az élet azonban teljesen nem áll meg, s ügyeletet tartanak majd a minisztériumokban, hogy garantálják a folyamatos ügymenetet.

Az olyan intézményeket, mint például az okmányirodák, nem érinti a közszolgák tömeges szabadságolása, hiszen a nyaralások miatt a nyári hónapokban többen készíttetnek útleveleket, mint más időszakokban.

Igazgatási szünet lesz majd december 23-ától január 6-ig is, hiszen ez ugyancsak olyan időszak, amikor gyakorlatilag megáll a ország, olyan sokan vannak szabadságon. ”

Forrás:
Közigazgatási szünet lesz nyáron, Bogád Zoltán, Stop.hu, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics a kormány elmúlt egy évéről

„A minisztériumi struktúrát nem tartja presztízskérdésnek, a rendvédelmi dolgozók tiltakozását nyugdíjügyben “problémásnak” érzi. Az új Ptk. és Btk. várhatóan csak 2012-ben kerül a Ház elé. Kormányátalakítási tervekről nem tud. Az egy éve megkezdett munka, a strukturális, a szakpolitikai átalakítások, a gazdasági növekedést ösztönző lépések mostanra jutottak el oda, hogy már konkrét érdekeket is sérthetnek. Ez Európa nagy részében is ugyanígy zajlik, mindenhol a magyarországihoz hasonló intézkedéseket végrehajtó kormányokról van szó, és a reakció is hasonló, amely ezeket a lépéseket fogadja. Tudomásul kell venni, hogy Európának ma nagyon kemény, következetes lépéseket kell tennie, hogy ismét versenyképessé, fiatalossá, dinamikus gazdaságúvá váljon.
A választópolgárok nemcsak tavaly voltak tudatában annak, hogy valaminek alapvetően meg kell változnia az ország versenyképességéhez, hanem most is tudják, hogy bár az egyes lépések kellemetlenek, rosszak, de hosszabb távon egy erősebb Magyarország kialakítását célozzák. Abban bízik, hogy akik időközben “elbizonytalanodnak”, azok is azt látják, hogy ha jól sikerülnek ezek a lépések, akkor az mindenki javát szolgálja. A tárcák struktúráját nem tartja presztízskérdésnek. A már egy éve működő új szisztémával szerinte sikerült felülírni azt az érdekrendszert, amely “már-már megbénította” a kormányzati döntéshozatalt. “Innentől kezdve a miniszterelnök döntése, hogy a kormányzati politikát milyen szerkezeti rendben tudja a leghatékonyabban megvalósítani”. Hivatalos egyeztetéseken egyébként még egyáltalán nem került szóba strukturális vagy személyi átalakítás. 

Az őszi törvényhozási időszakban is a jelenlegihez hasonló heves, ám más karakterű vitákra számít, például az alapjogokkal kapcsolatos törvényekkel és a választójogi szabályozással összefüggésben. Számára az a fontos, hogy vegyes maradjon a választási rendszer, az egy- vagy kétfordulós szisztémában viszont nem foglalt állást. A kétfordulós majdnem kétszer annyiba is kerül. Az év második felének a közmunkarendszer átalakítása lesz a “slágertémája”. A tervek szerint július 1-jéig nyilvánossá válik az első nagyobb közmunkaprogramok koncepciója, ősszel el is indulnak a bemutató jellegű programok, 2012. január 1-jétől pedig a teljes rendszer megkezdi működését. A tárcáját érintő idei feladatok közül kiemelte az igazságszolgáltatási reformot, amelyet ugyancsak őszig kell előkészíteniük.

Olyan megoldást kell találni a bírósági szervezetrendszerre, amely felhasználja a mai Országos Igazságszolgáltatási Tanács tapasztalatait. Arra még nem tudott választ adni, hogy a bírák kinevezése visszakerül-e az igazságügyi kormányzathoz. “egy független, már-már teljesen zárt rendszer hajlamos lehet a felelőtlenségre”. Az új polgári (Ptk.) és büntető törvénykönyv (Btk.) 2012 első felében kerülhet a Ház elé, mivel várhatóan nagyon sűrű lesz az őszi törvényalkotási program.

Navracsics azt reméli, az érintettek is belátják, “most nem olyan időszakban élünk, hogy 42 évesen el lehet menni nyugdíjba”. Kiváló főnök lehet belőlük egy hivatalban. Ma a magyar közigazgatás sok területén elfér az a precizitás, pontosság és tapasztalat, amelyet korábban egy fegyelmezett hierarchiában végeztek. Kissé “problémásnak” érzi a rendvédelmisek tiltakozását, hogy ezzel azt üzenik annak a társadalomnak, amelyben százezrek veszítették el a munkájukat, és élnek munkanélküli segélyből, hogy “ők köszönik szépen, de nem akarnak dolgozni”. A közigazgatási tárca közvetítését a felsőoktatási tárgyalásokban a hallgatói önkormányzatok és rektorok kérésére tették. A kormányzati koordinációért is felelős kormánytagként az ilyen helyzetekre bármikor készen áll, de “önszántamból nem szeretnék belépni más tárca belső ügyébe”.”

Forrás:
Navracsics a kormány elmúlt egy évéről, PROMENAD/MTI, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Módosul a hírközlési törvény

„A tervezet módosítja a közigazgatási eljárási törvényt (Ket.) is. A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni az elektronikus hírközlési, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével kapcsolatos piacszabályozási és ellenőrzési eljárásokra is. A tavaly hozott médiaszolgáltatási törvény módosítása pedig – egyebek mellett – előírja, hogy a közszolgálati műsorok, a közösségi médiaszolgáltatók, a mozifilmek és a kortárs zeneművek támogatása csak nyilvános pályázattal lehetséges. A mostani módosítás indoka – javaslat indoklása szerint – az uniós szabályok átültetése mellett, a jogalkalmazói és iparági tapasztalatok törvénybe foglalása.” 

Forrás:
Módosul a hírközlési törvény, HVG.hu, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Orbán Viktor az OECD-ről

„A párizsi székhelyű szervezet jelentőségéről Orbán az MTI-nek kifejtette: olyan háttérintézményről van szó, ahol “a nyugati világ összeadja azt a tudást, ami alapján a piacgazdaságra, a szabadságra, az emberi jogokra és a demokráciára építő gazdaságpolitikák sikeresek lehetnek a világon”. Elárulta, hogy amikor nagyon elakad és otthon már nem talál “intellektuális támaszt”, akkor felhívja Mikola István OECD-nagykövetet és bekéri a szervezet anyagait, az egészségügyi reformról, a munkaerőpiac átalakításáról, a közmunkák megszervezésének rendjéről, foglalkoztatáspolitikai eszközökről vagy a költségvetési hiány leszorításáról. 

“Itt minden kérdésre vonatkozóan összegyűjtik a nyugati világ legjobb tapasztalatait. A legjobb gyakorlatok könyve című dokumentumból meg lehet nézni, hogy mi az, ami a magyar ember karakteréhez, gondolkodásmódjához illeszkedik, s az Magyarországon módosításokkal megvalósítható” – tette hozzá.”

Forrás:
Orbán: “még nagyon sok gonddal is szembe kell néznünk”, HVG.hu/MTI, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egységessé és átláthatóvá válnak az állami vezetőket megillető jogosultságok

„Jelen rendelettervezetet még nem tárgyalta meg a kormány, így ebben a formájában jelenleg nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A rendeletmódosítás tervezete áttekinthetőbbé teszi az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatások rendszerét. A tervezet rendezi az egészségügyi ellátásra való jogosultság feltételeit és pontosítja a lakáshasználattal összefüggő rendelkezéseket is. 

A tervezet kijelöli az állami vezetők ellátásában közreműködő egészségügyi szolgáltatókat és az egészségügyi többletszolgáltatások körét, valamint rendezi az ezzel összefüggő költségek viselésének szabályait a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény felhatalmazása alapján. Az állami vezetők egészségügyi ellátását a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ mellett a Semmelweis Egyetem kijelölt intézménye látja el a rendelettervezetben meghatározott módon.

Az előterjesztés egyúttal pontosítja az egészségügyi ellátásra jogosultak körét is, eszerint az állami vezetők, a jogszabály alapján állami vezetői juttatásra jogosultak, valamint a miniszteri kabinetek vezetői lesznek jogosultak ilyen ellátásra. A korábbi jogszabály ugyanis az állami vezetőket megillető egészségügyi többletszolgáltatásokra vonatkozóan nem tartalmazott szabályozást, ezért szükséges volt ennek a tartalmát meghatározni.

A rendeletmódosítás tervezete emellett pontosítja az állami vezetőket megillető lakáshasználati jog, valamint a lakásfenntartási térítés szabályait. A módosítás egyértelművé teszi, hogy hivatali lakásra a miniszter és az államtitkár akkor jogosult, amennyiben lakástulajdonnal Budapesten vagy annak közvetlen vonzáskörzetében nem rendelkezik. Ha számára a munkáltató megfelelő hivatali lakást nem tud felajánlani, az érintett vezető lakásfenntartási térítésre jogosult. A kormánymegbízottak számára lakásfenntartási térítés mérlegelés alapján adható, akkor, ha Budapesten vagy vonzáskörzetében, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal székhelye szerinti városban vagy annak vonzáskörzetében lakástulajdonnal nem rendelkeznek.

Az előterjesztés módosítja egyúttal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló kormányrendeletet is. A hivatal feladatkörének bővítését az indokolja, hogy egyes, e-közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó informatikai eszközök (pl. telekommunikációs eszközök) kiemelt felhasználó kör számára történő beszerzése és üzemeltetése az általános rendelkezésektől eltérő szabályozást igényel.
Az észrevételeket 2011. május 25-ig az adrienn.jung@kim.gov.hu e-mail címre várjuk”

Forrás:
Egységessé és átláthatóvá válnak az állami vezetőket megillető jogosultságok, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Jogszabálytervezetek, 2011. május 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics Tibor: nő az államigazgatás szerepe

„Nagyobb szerepe lesz az államigazgatásnak területi, megyei, 2013. januártól pedig járási szinten nemcsak a hatósági ügyekben, hanem az egészségügyben és az oktatásban is – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Szekszárdon. 

Ha a most folytatott szakmai viták eredménye hasonlít majd a Belügyminisztérium által közzétett koncepcióra, akkor az államigazgatás több feladatot kap a jövőben – jelentette ki a tárca vezetője a szekszárdi kormányablaknál tett látogatásán.

Navracsics Tibor hozzátette: miután a kormányhivatalokhoz került szakigazgatási szervek integrálása befejeződik, arra kell összpontosítani, hogy az államigazgatás be tudja fogadni ezeket a feladatokat, meglegyenek ehhez a személyi és képzési feltételek, valamint a megfelelő infrastruktúra. A cél, hogy a megyei kormányhivatalokat ne csak szervezetileg integrálják, hanem lehetőség szerint egy helyen működjenek – jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva kifejtette: általános elvárás, hogy a 2011. január elején megyeszékhelyeken és több megyei jogú városban megnyílt kormányablakoknál több ügyet lehessen intézni, ami kizárólag informatikai fejlesztés kérdése. Mint mondta, a minisztérium az Államreform Operatív Program, illetve az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program révén próbál forrásokat bevonni a fejlesztésekbe, amelyek lehetővé teszik az ügykörök bővítését.

A miniszter emlékeztetett: a tervek szerint 2013. január 1-jétől a járási székhelyeken is megnyílnak a kormányablakok. Ezzel kapcsolatban – szintén kérdésre válaszolva – közölte: több milliárd forintos, elsősorban informatikai fejlesztésre van szükség a felkészüléshez. “Költségvetési források nem nagyon állnak rendelkezésre, az Európai Unió viszont tud támogatást adni az államigazgatás minőségi fejlesztésére” – mondta, hozzátéve, hogy a fejlesztések alapját képező programok rövidesen elkészülnek.

“Szeretnénk elérni, hogy egységes ügyintézési kultúra alakuljon ki, ehhez a kormányablakok jó referenciapontok lehetnek” – fogalmazott Navracsics Tibor. Arra a kérdésre, hogy mikorra valósul meg az egyablakos ügyintézés, a tárca vezetője úgy válaszolt: arra törekszenek, hogy a nagy gyakoriságú, tömegeket érintő – a családi pótlékkal, a munkanélküli-ellátással, okmányokkal kapcsolatos – ügyekben tudják minél hamarabb egyablakossá tenni az ügyintézést.”

Forrás:
Navracsics Tibor: nő az államigazgatás szerepe, HVG.hu/MTI, 2011. május 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tállai: Meglesz az önkormányzati törvény kétharmados támogatása

„Az alapkérdésekben nincs vita, de nézetkülönbségek vannak az önkormányzati rendszer átalakításáról – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az önkormányzatokért felelős államtitkár. Tállai András szerint, mire a Parlament elé kerül a tervezet, meglesz a kétharmados támogatottsága. Hozzátette: szigorúbb állami kontrollra van szükség, de ez nem veszélyeztetheti az önkormányzatok önállóságát. Az államtitkár arról is beszélt, hogy noha valószínűleg csökken majd az iskolák száma, mert kevesebb a gyermek, az államnak az a célja, hogy minden kisiskolás a saját településén tanulhasson.
Folyik az önkormányzati átalakítás előkészítése, fideszes és KDNP-s polgármesterek is készítettek egy alternatív javaslatcsomagot, amely számos ponton ütközik a Belügyminisztérium elképzeléseivel. Ezzel kapcsolatban Tállai András elmondta: az alapkérdésekben abszolút nincs vita a két fél között. 

A frakció és a tárca egyetért például abban, hogy meg kell újítani, át kell alakítani, működőképessé és finanszírozhatóvá kell tenni az önkormányzati rendszert, emelni kell a munka minőségét. Ez nyilvánvalóan nem kis munka – tette hozzá a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára.

Attól függően, hogy milyen önkormányzatot irányít egy adott polgármester, más a véleménye, elképzelése e kérdéseket illetően, és a frakció anyagából is egyértelműen kiderült, hogy sokszor érdekellentét feszül a különböző nagyságú, típusú települések között – húzta alá.

Az országban jelenleg 1600 oktatási intézményt fenntartó önkormányzat van. Ha az iskolák szakmai irányítását a jövőben egy tulajdonos, vagyis az állam veszi át, akkor nagyon komoly eredményeket lehet majd elérni az oktatásban – jelentette ki Tállai András. Ebben az új helyzetben az önkormányzat nem lesz felelős az oktatásért.

A kérdésre, hogy ki fog majd dönteni arról, hány általános iskola működjön például, egy közepes méretű városban, vagy hány osztályt indíthatnak, az államtitkár azt mondta: az államnak, mint fenntartónak meg kell teremtenie a megfelelő garanciákat arra, hogy az érintett önkormányzat beleszólhasson ebbe, elmondhassa a véleményét.

Tállai emlékeztetett arra, hogy a mostani rendszer az önkormányzatokat – egyébként teljesen érthetően – arra kényszeríti, hogy adott esetben, minden ésszerűséget félretéve, a saját településén szervezze meg az oktatást. Az egyébként a kormányzatnak is szándéka, hogy az általános iskola negyedik osztályáig, ha nyolc szülő kéri, minden településen legyen oktatás – tette hozzá.”

Forrás:
Tállai: Meglesz az önkormányzati törvény kétharmados támogatása, Inforádió, 2011. május 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Könyvbemutató és műhelykonferencia az önkormányzás esélyeiről

„A hétköznapok demokráciájának és a szolgáltató szellemű közigazgatás kibontakozása számos feltétel mellett, egyre inkább kulturális kérdéssé válik. A helyi közösségi élet a nemzeti összefogás legalapvetőbb színterévé, a valóságos és hatékony önkormányzás és közszolgáltatás-szervezés társadalmi műhelyévé válhat a jövőben. A rendszerváltást követő harmadik évtized elején a helyi önkormányzatiságban rejlő tartalékok mind teljesebb kihasználása egyszerre lehetőség és feladat. 

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata korábbi, több évtizedes, közigazgatás-szervezési hagyományaira és tapasztalataira építve az elmúlt 2 évben átfogó önkormányzati szervezet- és működés-fejlesztési programot hajtott végre. Hosszú távú közmenedzsment fejlesztési stratégiát fogadott el, amely több irányban is túllép a helyi közigazgatás és közszolgáltatás hagyományos, igazgatási szemléletű felfogásán. A Képviselő-testület önkormányzati értékrend deklarációban kötelezte el magát az ún. közösségi önkormányzás, a közigazgatási közönségszolgálat, az értékteremtő és teljesítményorientált, korszerű technológiákkal támogatott közpolitikai, szakigazgatási és közszolgáltatói működés mellett.

Az elfogadott önkormányzati menedzsment fejlesztési stratégiát empirikus vizsgálatok sora alapozta meg. Elemző és javaslatokat megfogalmazó, megvalósítási feltételeket meghatározó és részleteiben is kidolgozó szakmai tanulmányok sora (összesen 54 db) készült el. A megvalósítást szolgáló intézkedések és szabályozások születtek már menet közben is, bizonyították az újítások életképességét. Minderről, elméleti és módszertani háttérrel, hazai és nemzetközi összevetésekkel kiegészítve szól a 2011. május 27-én bemutatásra kerülő több, mint 500 oldalas hagyományos szakkönyv, s annak a szinte a teljes dokumentációs háttéranyagot összefoglaló CD-melléklete.

A helyi önkormányzati menedzsment-fejlesztés, közigazgatás- és közszolgáltatás-szervezés legkülönbözőbb ismert és még kevésbé alkalmazott, új irányait szerves egységben kezelte a program és mutatja be a kiadvány. Magyarországon kifejezett újdonságként jelenik meg az önkormányzati rendszerben néhány téma, amelyeknek a gyakorlati megvalósítás igényei szerinti kidolgozása különös érdeklődésre tarthat számot minden érdekelt – a nagyközönség, politikusok és szakemberek – számára egyaránt. Ilyen javasolt fejlesztési irányok:

  • helyi közmenedzsment – az önkormányzati szervezet és működés értelmezésének kiterjesztése valamennyi abban érdekelt tényleges és lehetséges közreműködői körre,
  • stratégiai közpolitika – a helyi közpolitika lényegi tartalma a professzionális helyi stratégiai menedzsment, amely a helyi fejlődés motorja,
  • közösségi önkormányzás – a helyi társadalom – egyéni és kisközösségi, szomszédsági szintű – bevonása az önkormányzat működésébe, a közszolgáltatások szervezésébe,
  • menedzsment kontrolling – az ellenőrzés átfogó rendszerré szervezése az irányítási ciklus teljes körére kiterjedően, különös tekintettel a teljesítmény-kontrollra,
  • közigazgatási közönségszolgálat – az ügyfélkiszolgálás rendszerének tartalmi kiterjesztése az állam- és közigazgatás, közszolgáltatások ügyfélkapcsolataira,
  • közösségi média – a lakossági tájékoztatás közösségi informatikai alapokra helyezése, s beillesztése az önkormányzati hálózati informatika rendszerébe,
  • digitális szolidaritás – a hátrányos helyzetű emberek és csoportok felzárkózásának segítése közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

A könyvbemutató keretéül szolgáló műhelykonferencia lehetőséget teremt mindezen, s további kapcsolódó fejlesztési irányok megvalósítási esélyeinek mérlegelésére. A szervezők reményei szerint az esemény kedvcsinálója lehet más újító önkormányzatok hasonló rendezvényei, a szakmai, kutatói és politikusi műhelyek találkozói számára ebben a társadalmat „testközelben” érintő témakörben. ”

Forrás:
Könyvbemutató és műhelykonferencia az önkormányzás esélyeiről május 27-én, Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzat, MTI Önkormányzati sajtószolgálat, 2011. május 26.
Mindenki fontos! Az önkormányzati menedzsment fejlesztés stratégiája, Vezetői összefoglaló, Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzat (pdf)
Mindenki fontos, Budafok‐Tétény önkormányzati menedzsment fejlesztési stratégiájának tervezete, 2009. december, készítette: Gáspár Mátyás

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szoros együttműködés van a kormányhivatalok és az ÁNTSZ között

„Paller Judit országos tisztifőorvos csütörtökön az egészségügyi átalakítások kapcsán az ÁNTSZ felépítéséről, a megmaradt feladatkörökről, a megosztott felelősségvállalásról beszélt a Rádió Orient műsorában. Elmondta: „a feladatok szakmai részét mi végezzük, a kormányhivatal pedig a forrásokat biztosítja”. Ez a kormányhivatal és az ÁNTSZ szoros együttműködését feltételezi, ami egy hosszú folyamat során fog zökkenőmentessé válni – tette hozzá.” 

Forrás:
Paller: “Szoros együttműködés van a kormányhivatalok és az ÁNTSZ között”, Nyugathír/OrientPress, 2011. május 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vita Budapest önkormányzati rendszeréről

„A főváros kormányhivatala is komoly szerepet kaphat az új budapesti önkormányzati-közigazgatási rendszerben. Pesti Imre kormánymegbízott egy sajtóbeszélgetésen bejelentette: az általa vezetett hivatal nemrég megküldte a Belügyminisztériumnak az erről szóló szakmai háttéranyagot. 

Ez azt jelenti, hogy az eddig kétszintű, fővárosi-kerületi önkormányzati rendszerbe harmadik szereplőként belép a budapesti kormányhivatal delegáltja is. Korábban a Belügyminisztérium államtitkára, Tállai András ismertette a tárca által kidolgozott önkormányzati reform koncepcióját, ezek között a fővárost érintő elképzeléseket. A tárca által kidolgozott három változat mindegyike a főváros és a kerületek közötti jelenlegi rendszer átformálásáról szól, de ezek egyikében sem szerepel a (közigazgatási hivatal alapjain felállított) budapesti kormányhivatal.

Pesti Imre kormánymegbízott erre utalva azt mondta, hogy az ő javaslatuk az egyik korábbi változathoz sem hasonlít. Az általuk kidolgozott szakmai anyag lényege, megközelítése éppen az, hogy kilép a két oldal – a kerületek és a főváros – “osztozkodásából”, és egy harmadik intézménynek, a kormányhivatalnak szán komoly szerepet az új rendszerben az állami érdekek (források) védelméért.

Elmondta, hogy a szakmai háttéranyagban megfogalmazott elképzeléseik szerint lesznek olyan, jelenleg önkormányzati kézben lévő feladatok és hatáskörök, amelyek a kormányhivatalhoz kerülnek. Ezek között említette példaként a közlekedés területét, amely, mint mondta, “túlnő” a fővároson, hiszen például a BKV az agglomerációból érkezőket is kiszolgálja, ezért “egységes szervezést” igényel.”

„Tarlós István főpolgármester a STOP érdeklődésére kijelentette, némi érdeklődéssel olvasta Pesti Imre nyilatkozatát, ugyanakkor nem lepődött meg rajta, hiszen az utóbbi időkben naponta heten jelentkeznek be különféle fővárosi feladatokra. Tarlós megjegyezte, nem gondolja hogy Budapest közlekedési problémáit egy belgyógyászra kellene bízni, hiszen nincsen túl sok köze e területhez. (Pesti Imre eredetileg orvos végzettséggel bír, mielőtt kinevezték volna a fővárosi kormányhivatal élére a Fidesz egészségpolitikusaként, majd Budapest egészségügyekért felelős főpolgármester-helyetteseként dolgozott.)

A főpolgármester némi iróniával hozzátette: nemrég járt nála a Sétapálca Használók Egyesülete, amely a közlekedéssel kapcsolatos elképzeléseit szerette volna érvényre juttatni, amelyeket Tarlós készséggel meghallgatott, mivel nekik is annyi közük van a közlekedéshez, mint a belgyógyászoknak. Tarlós István végül megjegyezte, ha a kormányhivatal magára akarja venni a BKV adósságát a metróproblémával együtt, akkor “hadd vigye”. ”

Forrás:
Ilyen lesz az új budapesti önkormányzati-közigazgatási rendszer, HVG.hu/MTI, 2011. május 27.
Stop.hu, 2011. május 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Heves Megyei Államigazgatási Kollégium az együttműködés színtere

„A Heves Megyei Kormányhivatal mellett összesen 18 területi államigazgatási szerv és egyéb állami szervek, köztük a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Heves Megyei Bíróság és a Heves Megyei Főügyészség képviselőinek részvételével tartotta meg május 25-én, szerdán alakuló ülését a Heves Megyei Államigazgatási Kollégium Egerben. 

A testület – amely a területi szintű közigazgatási feladatok koordinációjának színtere – elsődleges feladata, hogy figyelemmel kísérje a megye társadalmi-gazdasági reálfolyamatait, s azokat értékelje közigazgatási szempontból. Emellett a kollégium szerepet vállal abban, hogy az állami feladat felmerülésével járó vagy államigazgatási szervek közreműködését igénylő, országos kihatású problémákat közvetítse a kormányzat felé.

A testület ülésén elfogadták az ügyrendet, a munkatervet, és a kollégium titkárának megválasztották dr. Demeter Andrást, a Heves Megyei Kormányhivatal igazgatóját.

Dr. Virág Rudolf helyettes államtitkár, miniszteri biztos (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) a területi államigazgatás integrációjának tapasztalatairól tartott előadást. Beszélt az integráció előzményeiről, a korszerűsítés átfogó programjáról, az eddigi eredményekről. Kiemelte: a kormány célja az állam ésszerű és hatékony működtetése.

Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója tájékoztatta a jelenlévőket a megyei kormányhivatal létrehozásának és negyedéves működésének tapasztalatairól, a szervezetrendszer és a feladatellátás sajátosságairól.

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott záróbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a Heves Megyei Államigazgatási Kollégium az együttműködés színtere. Szavai szerint Gyöngyöspata esete is mutatja, hogy olyan ügyeket hoz elénk az élet, amelyek együttműködésre, kooperációra kényszerítenek bennünket. Ebben az együttműködésben kulcsszerepe van a kormányhivatalnak. Az államigazgatás minden résztvevőjének fokozottan érzékenynek kell lennie. – Nem elég a reakció, előre kell jeleznünk, érzékelnünk a történéseket, folyamatokat. Nekünk kell kezdeményeznünk, javaslatokat tennünk a kormány felé, hiszen a helyi tudás nálunk van. Közös feladatunk és felelősségünk, hogy a közösségi érdekeket úgy védjük, hogy közben a jó, becsülhető, szerethető államot is meg tudjuk jeleníteni – mondta a kormánymegbízott.”

Forrás:
A Heves Megyei Államigazgatási Kollégium az együttműködés színtere, Heves Megyei Kormányhivatal, 2011. május 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics Tibor a kormányzásról

„- Milyen sikeres lépéseket tettek?
…És fontos lépések történtek például a közigazgatás átalakítására.
- Ez utóbbi az ön asztala. Sikertörténet?
- 2014 tavaszán szeretném elmondani, hogy az volt. Kérdés, hogy a kormányhivatalok integrációja hogyan valósul meg. Járási szinten a siker mércéje, hogy a polgárok azt érzik-e, valóban könnyebb az ügyintézés, jobban számíthatnak az államigazgatásra. Benne van, hogy sikertörténet legyen” 

Forrás:
Navracsics Tibor a kormányzásról: Tudtuk, mi fog történni, Népszabadság, 2011. május 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és most

80 éve jött létre a budapesti jogi karon, az ELTE jogelődjében a Magyar Közigazgatástudományi Intézet. Az ELTE ÁJTK Közigazgatási Jogi Tanszéke erre emlékezve konferenciát és egy azt kísérő kiállítást szervez 2011. június 9–10-én, amelynek fővédnökei Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Kilényi Géza, az MTA Közigazgatástudományi Szakbizottságának elnöke. Jelentkezni ezen az e-mail címen lehet.

Program

Június 9.
Megnyitó, bevezető előadások
10.30–11.00 Megnyitó; fővédnökök köszöntője
11.00–11.30 A Magyar Közigazgatástudományi Intézet létrehozása a budapesti jogi karon 1931-ben
Mezey Barna CSc egyetemi tanár, az ELTE rektora
11.30–12.00 Közigazgatási kutatások egykor és ma
Fazekas Marianna CSc habil. egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
12.00–12.30 A „Magyar Közigazgatástudományi Intézet 1931–1945” c. kiállítás megnyitása
Máthé Gábor CSc egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar

A közigazgatás tudományos megközelítései
14.00–14.30 Közigazgatási jogtudomány
Tamás András DSc egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar
14.30–15.00 A közigazgatás alkotmányossága és demokratizmusa (Bibó–Magyary vita)
Kukorelli István DSc egyetemi tanár, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
15.00–15.30 Közigazgatás összehasonlító nemzetközi vizsgálata
Verebélyi Imre DSc egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
…v
16.00–16.30 A közmenedzsment változásai
Horváth M. Tamás DSc egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
16.30–17.00 Közigazgatás és közpolitika
Jenei György DSc egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
17.00–17.30 A folyamatszemlélet jelentősége az elektronikus közigazgatás fejlesztésében
Balogh Zsolt György PhD egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Emléktábla elhelyezése
Király Miklós dékán, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Június 10.
A közigazgatás működése
9.00–9.30 Állandóság és változás a magyar kormányzati viszonyokban (1990–2011)
Müller György CSc habil. egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar
9.30–10.00 Gondolatok a helyi önkormányzatok fejlődésének perspektíváiról
Kiss László DSc alkotmánybíró, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
10.00–10.30 A közszolgálat változásai
Balázs István CSc habil. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

11.00–11.30 Valló Józseftől napjainkig (A közigazgatási eljárásjog változásai)
Kilényi Géza DSc professor emeritus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
11.30–12.00 A közigazgatási bíráskodás és a közigazgatás külső ellenőrzése
Patyi András PhD habil. egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
12.00–12.30 Közigazgatási jogi felelősség – Mi van a jogon túl?
Nagy Marianna PhD habil. egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Időpont: 2011 . június 9–10.
Helyszín: ELTE ÁJTK (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.)
Forrás:
ELTE

Vissza a tartalomjegyzékhez

Integrációs rekord: A leghosszabb nevű intézmény

„A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2011.augusztus 1-jei hatállyal megalapítja a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Integrált Óvodája, Általános Iskolája, Előkészítő és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Nevelési Tanácsadója, Gyermekotthona és Szociális Intézménye közoktatási intézményét az alábbi alapító okiratban foglaltak szerint: 

ALAPÍTÓ OKIRAT

1. Költségvetési szerv neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Integrált Óvodája, Általános Iskolája, Előkészítő és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Nevelési Tanácsadója, Gyermekotthona és Szociális Intézménye

1.1. Rövid neve:BKMÖ Integrált Közoktatási Intézménye
1.2. Rövidített neve: BKMÖ IKI
(elektronikus felhasználás céljából)

2. Székhelye:6200 Kiskőrös, Hrúz Mária u. 2/1

3. Tagintézménye: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Integrált Óvodája, Általános Iskolája, Előkészítő és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Nevelési Tanácsadója, Gyermekotthona és Szociális Intézménye Kecskeméti Óvodája, Általános Iskolája, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Gyermekotthona és Szociális Intézménye
6000 Kecskemét, Juhar utca 23.
3.1. Tagintézmény rövid neve: BKMÖ Integrált Közoktatási Intézménye Kecskeméti Tagintézménye”

Forrás:
Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2011. májusi ülésére, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke, 2011. május 27. (doc fájl)
(A Mandiner blog nyomán)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hivatalok végnapjai? – Önkormányzati átalakítás kérdőjelekkel

Megkérdőjelezett átalakítások
Az önkormányzati törvény módosításáról kiadott koncepció egyik meghatározó eleme, hogy az önkormányzatokat, illetve hivatalaikat “tehermentesíteni” akarják az államigazgatási ügyektől, mert a készítők szerint legtöbb helyen felkészületlenek erre és igazán nem is lenne dolguk. Úgy vélik, hogy a jegyzőkhöz, illetve hivatalaikhoz jelenleg tartozó 4000-4500 hatáskör kétharmadát a 2013. január 1-jén felálló, közvetlen államigazgatási szervezetként működő járási hivatalokhoz kellene áthelyezni. Az egyes ügyek, ügycsoportok mellett olyan önálló egységek kerülnének el a nagyobb hivataloktól is, mint az okmányirodák, az építési hatóságok és a gyámhivatalok. 

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) több oldalról is vitatja a lépés indokoltságát és realitását. Szerintük az államigazgatási hatósági ügyek többségének járási hivatalhoz történő telepítése csak megfelelő feltételek teljesülése esetén támogatható, így különösen az e-közigazgatás valóságossá tétele, valamint a megfelelő közösségi közlekedés biztosítása esetén. Garantálni kell azt is, hogy a helyi érdekeltség és kontroll (például az építési engedélyezési eljárás során) érvényesülni tudjon – fogalmaz a Schmidt Jenő elnök és dr. Zongor Gábor főtitkár által jegyzett szerdai anyag. De eleve vitathatónak tartják azt a feltételezést is, hogy az állam olcsóbban és jobban tud ellátni még közszolgáltatási feladatokat is, mint az önkormányzatok.
A belügyminisztériumi koncepció szerint “az új rendszerben csupán a 2000 főt meghaladó lélekszámú települések önkormányzatai rendelkezhetnének önálló hivatallal”. A hivataltalanított településeken “az ügyintézés a testület mellett működő (a testület méretével arányos, pár fős) iroda közvetítésével, valamint a helyben működő informatikai hálózaton keresztül történne”.

A Tállai András államtitkár által jegyzett tervek nemcsak az önkormányzati szövetségeknél, hanem az érintett helyi vezetőknél is kicsapták a biztosítékot.
A Balatoni Szövetség felügyelőbizottságát vezető Balassa Balázs például a szövetség fellépését szorgalmazta a koncepció hibáival szemben. A szigligeti polgármester óriási veszélyeket lát abban, ha most pusztán az állandó lakosság száma alapján döntenek arról, hol milyen apparátus lehet a végrehajtásra. Egész más egy zártan működő település, mint egy üdülőhely, ahol az év jelentős részében a feladatok sokszorosukra duzzadnak az üdülőtulajdonosok miatt, akik nem szerepelnek jelenleg semmiféle számításokban. A Balaton turisztikai jövője szempontjából elfogadhatatlan, hogy ilyen drasztikusan átalakítsák az önkormányzati rendszert a régióban – állítja a polgármester.

Ambrus Tibor csopaki polgármester szerint eleve tisztázni kellene, hogy egy üdülőhelyen mit is jelent a kétezer fős határ.
- Csopakon jelenleg 2060 fő körül van az állandó lakosság száma, de ha az életvitelszerűen itt lakókat nézzük, valamivel 2000 alatt lehetünk, a nyári szezonban pedig 7-8 ezren vagyunk.
A csopaki polgármester most még óvna a vitáktól, ugyanakkor javaslatai lennének neki is.
- Egy önkormányzat erejét a létszámtól függetlenül is lehet mérni: fenn tud-e tartani önálló hivatalt, iskolát, óvodát, tud-e folytatni jövedelemtermelő tevékenységet, és még sok egyéb kérdést kellene vizsgálni ahhoz, hogy a lakosságszámtól függetlenül a település helyzetét, erejét, lehetőségeit meg tudjuk ítélni.
Mivel pillanatnyilag egyedüli tényként a Belügyminisztérium által kiadott koncepciót tekinthetjük, maradjunk annál. Megnéztük, mit is jelentene a jelenlegi helyzethez képest, ha a koncepció mai szövegére alapoznák az új törvényt.

Veszprém megyében jelenleg a 217 település közel felében, 107 helyen működik hivatal. Közülük 24 önállóan lát el egy-egy községet, 68 településen működik körjegyzőség, 12 városi hivatal saját ügyeit intézi, további három város hivatala négy községi önkormányzatot is kiszolgál, a maradék 106 település ügyeit a körjegyzőségek intézik.
A Központi Statisztikai Hivatal Helységnévtárának 2010. január 1-jei adatai szerint a 217 település közül 25-ben laknak kétezernél többen, ahol a megye 360 ezres lakosságából 250 ezer fő él. A 15 városon kívül 10 falu – Pétfürdő, Hajmáskér, Csabrendek, Szentgál, Nemesvámos, Öskü, Úrkút, Ősi, Litér, Szentkirályszabadja – tartozik a kétezresnél nagyobbak csoportjába.

A KSH 2010-es adatai szerint a jelenleg önálló hivatalt működtető települések közül nem tehetné ezt meg 2013-tól Alsóörs, Aszófő, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonfőkajár, Balatonszepezd, Balatonudvari, Balatonvilágos, Borzavár, Csopak, Felsőörs, Hárskút, Nyirád, Papkeszi, Porva, Révfülöp, Szőc, Takácsi. De nem maradhatna fenn a körjegyzőségek jelentős része sem a mai formában, mert a társult községek összlakossága sem éri el a 2000 főt.
Tállai András szerint egy közös önkormányzati hivatalt 6-8 település fog majd alkotni. Más oldalról nézve egy-egy kistérségben 3-4 ilyen közös önkormányzati hivatal lehet, bár véleménye szerint egy is elég lenne.

Nyer is, veszít is a megyeszékhely
Az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos, a Belügyminisztérium által közzétett koncepcióvázlat szerint kiemelten kellene kezelni a megyeszékhelyként funkcionáló megyei jogú városokat.

Ezeknek a városoknak a döntéskörébe kerülhet az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó intézmények fenntartása, valamint marad a jelenlegi feladataik nagy része. A koncepció a megyék jövőjével foglalkozó résznél felvázolt három alternatíva közül kettőben még ennél is tovább bővítené a megyeszékhelyi feladatokat, mert az összes, eddig megyei intézmény fenntartását nekik adná át. Igaz, az államigazgatási feladatok a megyeszékhelyek önkormányzataitól is a járási hivatalokhoz kerülnének. Jelentősen csökkenne a szerepük azzal is, ha az oktatási intézmények béreinek közvetlen finanszírozásával a pedagógusok állami hatáskörbe kerülnek. A megyei jogú városok vezetőinek szombati gyűlésén kiadott állásfoglalás alapján úgy tűnik, a megyétől nekik szánt feladatkörökkel nem elégednek meg, a jövőben is meg akarják tartani az államigazgatási feladatokat, köztük az okmányirodák, építési hatóságok működtetését.”

Forrás:
Hivatalok végnapjai? – Önkormányzati átalakítás kérdőjelekkel, Győrffy Árpád, naplo-online.hu, 2011

Vissza a tartalomjegyzékhez

Járásonként két hivatal, de egy jegyző alá csak egy ló jut

„Sokan fújnak rám, mert régóta hangoztatom: elképesztően pazarló a rendszer – nyilatkozta nemrég az önkormányzatok világáról Kiss Pál balatonföldvári címzetes fő- és körjegyző, mellesleg 1984 óta közigazgatási vezető. 

– Mintha az önkormányzati törvény országszerte köröztetett friss koncepciójából visszaköszönne itt-ott a véleménye. Ön is így látja?
– A lényeg majd a részletekben lesz – felelte Kiss Pál. – Máshol már rég szétválasztották az állami és az önkormányzati ügyeket. Nálunk a jegyző egyszerre ült meg két lovat, egybefésülte a két akaratot, de látható volt, hogy nem megy sokáig. Ha az állami érdek mellé állt, akkor az önkormányzat (indoklás nélkül, vagy bizalomvesztéssel) kirúghatta, ha az önkormányzati érdeket védte, akkor az állam javasolt fegyelmit. Az önkormányzatokra is ráfér, hogy csak annyi feladatot kapjanak, amennyit el is tudnak látni. Jó jel, hogy a koncepció megmaradt a 3200 önkormányzat mellett, a polgármesterek is maradnak, és csak ezer lakos alatt nem lehetnek főállásúak. De nincs már szó elöljárókról.

– Többször olvasva sem értem: két jegyző lesz, vagy egy?
– A koncepció szerint járásonként minimum két hivatal lesz, az egyik az állami feladatoknak, a másik az önkormányzatoknak. A járásiba kerül az összes állami hatósági feladat. Ennek a vezetője a járási hivatalvezető, ő az állam által kinevezett személy. A másik hivatal az egyesített önkormányzati, itt intézik a helyi önkormányzatok ügyeit. Ez az egyesített hivatal az eddigi körjegyzőségek alapjaira épül, de annál nagyobb lesz. Ennek a vezetője a jegyző, akit az önkormányzatok választanak. A 2000 lakos feletti önkormányzatok külön hivatalt tarthatnak fenn, nekik nem kell a járási székhelyhez csatlakozni. Ott is lesz külön jegyző.

– Kétezer lakos alatt, ha nem lehet hivatal, be kell utazni a járási központba?
– Nem kell utazni, lehet nyitni irodát, kirendeltséget, kormányablakot, tartani kell fogadóórát, erre vannak jó módszerek, ezt a balatonföldvári körjegyzőség már rég megoldotta.
– Kétszáz járás lehet, tehát a földvári is az lesz?
– Remélem, hisz ma kistérségből is csak százhetven működik.

– Egyetért azzal, hogy a pedagógus bérét az állam fizesse?
– Igen, mert biztonságot ad, főleg az anyagilag gyengén álló településeknek. Ahol a törvényi feltételeknek megfelel, garantálják, hogy megmarad az iskola, és garantálják a fizetést is. A gazdagabb településeken dolgozó pedagógusok nem biztos, hogy örülnek, mert ott eddig nagyobb juttatásokat kaptak, az államtól meg csak a törvényben előírtakat fogják.

– A segélykifizetést is elvennék az önkormányzatoktól…
– Az állam által biztosított segélyt utalja az állam, az önkormányzat abból nyújtson segélyt, ami az ő bevétele. Mindenki gazdálkodjon a saját pénzével.

– Az önkormányzatok „kiüresítését” olvasom ki a tervezetből, marad a településfenntartás, üzemeltetés, a közmunka-szervezés, mint egy jó Gamesz…
– Vagyis az önkormányzati feladatok. Az építésügy, a gyámügy, az okmányiroda, az anyakönyv, a szabálysértés, a birtokviták eddig is állami feladatok voltak, csak az önkormányzatok erre is jogot formáltak. Maradnak a tipikus önkormányzati feladatok, és még ezeket is differenciálni fogják településtípusonként. Marad az oktatás is, de a községi iskolák ügyét is a járási társulások intézik. A járási központok és a nagyvárosok több feladatot kapnak, a községek meg csak annyit, amennyit el tudnak látni.

– Somogy nem fog jól járni, ha kétezer főnél húzzák meg a határt és az alatt nem lehet önálló hivatal…
– Felfogás kérdése, hiszen nincs két egyforma falu. Ha csak a kétezer lakos az egyetlen mérőszám és más körülményt nem vizsgálnak, akkor a Balaton-parton ez bizony gondot okozhat, az üdülők száma ugyanis többletfeladatot jelent. Például az 1900 lakosú Balatonszemes esetében támogatnám, hogy tarthassa meg a hivatalát.

– Merőben új, hogy az iparűzési adóból járuljanak hozzá a sokat beszedők a megyei területfejlesztési célokhoz. Ez kivitelezhető elképzelés?
– Aligha. Finoman szólva kicsit idealista. Amihez az önkormányzatnak nem fűződik érdeke, azt nem szedi be. Vagy az adóhatóságot fogják áthelyezni, vagy az adót.”

Forrás:
Járásonként két hivatal, de egy jegyző alá csak egy ló jut, Fónai Imre, Sonline/Somogyi Hírlap, 2011. május 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nem terhelhetők tovább a települések a MÖSZ szerint

„Az önkormányzati rendszerrel kapcsolatos változások ne érintsék hátrányosan a kistelepüléseket, a megyéket és a kerületeket – kéri a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) az új önkormányzati törvény tervezete kapcsán. A főváros és a kerületek viszonylatában a MÖSZ továbbra is a kétszintű közigazgatás híve. 

A MÖSZ szerdai elnökségi ülése után kiadott közlemény szerint az alapfokú oktatás maradjon továbbra is önkormányzati feladat, de annak biztonságos működéséhez a jelenleginél nagyobb állami szerepvállalás szükséges. A szervezet szerint az iparűzési és más helyi adóknak önkormányzati hatáskörben kell maradniuk, ugyanis az önálló bevételek elvételével működési forrásaiktól és a fejlesztési hitelek törlesztésének lehetőségétől fosztják meg a településeket. A koncepcióban javasolt további új helyi adók kivetésére a szövetség szerint jelenleg nincs fizetőképesség, az adónövelés a fekete gazdaság erősödését és a korrupciós helyzet romlását eredményezi.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia az erős önkormányzatokra épít, ami ellentétben áll az új önkormányzati törvény vitaanyagának központosítási törekvéseivel – áll a közleményben. A MÖSZ szerint az önkormányzati törvény koncepcióját a vidékfejlesztési stratégiához kellene igazítani. Az elnökség fontosnak tartja azt is, hogy a koncepció egy konkrét, számokon alapuló hatástanulmánnyal egészüljön ki, amelyből kiderül, a tervezett változásoknak milyen költségvonzata van, és mitől lesz olcsóbb az új rendszer.”

Forrás:
Nem terhelhetők tovább a települések a MÖSZ szerint, Borsod Online/Független Hírügynökség, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Önkormányzatok: reform jön, vagy a halálos ítélet?

„Az ellenzék szerint törvénytervezet, a kormánypárti politikusok tanulmányként aposztrofálják. Közös igazodási pont viszont, hogy komoly vitát generált mindkét oldalon az önkormányzati törvény napvilágra került 44 oldalas anyaga.
Az önkormányzati államtitkár szerint várhatóan októberben kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat, Tállai András az addig hátralévő időt elegendőnek tartja az egyeztetéshez. 

Abban mindenki egyetért, hogy a készülő törvénynek újra meg kell határoznia az önkormányzati és az állami feladatokat az oktatás, a közfoglalkoztatás és a szolgáltatások területén, s hogy szükség van az önkormányzati rendszer belső átalakítása.

– Ez a rendszer nem maradhat így, ezt mindenki érzi – mondta Schmidt Jenő, Tab Fideszes polgármestere, egyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. – A tanulmány, mint helyzetfeltárás jó, megmutatja, milyen sok szintje van az önkormányzati rendszernek, s hogy ezeket össze kell illeszteni.

A TÖOSZ elnöke azonban hiányolja, hogy az egyes területekkel kapcsolatban nem jelennek meg az ágazati törvénykoncepciók, s azt sem lehet tudni, honnan lesz forrás az átszervezésekre, noha éppen ezek alapján kell majd működtetni a rendszert. Az is jól látható szerinte, hogy a kormányzat egyfajta centralizációt képzel el, míg a települések érdeke éppen ellentétes ezzel.

– A centralizációtól nem lesz több pénz a rendszerben – folytatta Schmidt Jenő –, viszont nehéz elképzelni, hogy állami szinten tudni fogják, helyben mi mennyibe kerül. Nincs tisztázva a megyei jogú és a járási jogú városok helyzete sem. Utóbbiakkal kapcsolatban csak az bizonyos, hogy járási kormányhivatalok székhelyei lennének, s papíron a szakigazgatási szerveket hoznák közelebb az emberekhez. Viszont többletforrást nehéz találni a működtetésükhöz, kivéve, ha jelentősen fejlődik az e-közigazgatás.

– A centralizációval az a probléma, hogy nem a jelenlegi problémák eredőjét keresi, hanem csak átstrukturál – tette hozzá a TÖOSZ elnöke. – Pedig a legnagyobb gond, hogy 1994 óta folyamatosan csökken az önkormányzatok finanszírozása, a többség jelenleg hónapról hónapra él, s örül, ha fizetni tudja a számlákat, ki tudja gazdálkodni a béreket. Ezekről viszont nincs szó a tanulmányban, csak arról, hogy bizonyos feladatokat az állam vesz át. Ám ez nem jelenti azt, hogy jobb lesz vagy olcsóbb…
Sok esetben pedig kivitelezhetetlen. A pedagógusok bérét ugyan minden további nélkül átvállalhatja az állam, még ha az adminisztrációt helyben is kell intézni hozzá. Ám Schmidt Jenő szerint a szociális ellátásban ez nem megoldható.
– Életképtelen ötletnek tetszik, hogy a segélyeket számlára utaljuk olyan embereknek, akiknek fogalmuk sincs ennek mibenlétéről – jelentette ki Tab polgármestere. – S azonnal felmerül egy másik kérdés is: ki fizeti majd a számlavezetési díjakat?

A törvénytervezet-tanulmány bizonyos szint felett elvenné az iparűzési adó egy részét a településektől, viszont lehetőséget adna számukra saját adónemek kivetésére. A TÖOSZ elnöke szerint ez rövidtávon nem megoldás, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben hiába a jogosítvány, az önkormányzatok nem tudnak újabb terheket az emberekre hárítani.
– Persze tizenöt év múlva életképes lehet ez a verzió – ismerte el Schmidt Jenő –, főként, hogy az emberek az ilyen adókat inkább hajlandók befizetni, mint az államiakat, hiszen legalább tudják, látják, mi lesz a sorsuk.
Az iparűzési adó változását viszont nem tartja jó ötletnek, szerinte még tovább nyílik majd a gazdasági olló a megyék között. Kivéve, ha a kormányzat a címzett támogatásokkal, állami korrekcióval pótolja a rosszabb helyzetű megyék hiányait.

A napvilágra került 44 oldal legnagyobb visszhangot kiváltó ötletéről, a főállású polgármesterek helyzetéről Schmidt Jenő megjegyezte: gálánsabb is lehetne a javaslat, mely szerint az ötszáz lelkesnél kisebb településeken nem lenne ilyen faluvezető.
– Nem a polgármesterek létszáma a gond – mondta Schmidt Jenő –, sokkal inkább a hivatalok, illetve az apparátus nagy száma. Egy település gazdája a polgármester, felelős a falujáért, a megoldást inkább a kiszolgáló személyzet lefaragásával kellene megtalálni. És nem a rendszerváltás előtti tanácsi rendszer felé elindulni, hiszen arról bebizonyosodott: nem megoldás, hogy egy személy döntsön több település fejlődéséről, jövőjéről. Erről az emberek jobban szeretnek helyben, maguk dönteni.”

Forrás:
Önkormányzatok: reform jön, vagy a halálos ítélet?, Vas András, Sonline/Somogyi hírlap, 2011. május 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Darnózseli: Gesztornak lenni felelősség

„Darnózseli képviselő-testülete a múltat idézve jövőbe látott, amikor évekkel korábban feladta önállóságát és társulási formában oldotta meg közigazgatási és közoktatási tevékenységét.
A darnózseli gesztorság alatt Kisbodak és Dunaremete társulásával működő körjegyzőség, iskola- és óvodatársulás kompromisszumokra, a „kis testvérek” tehermentesítésére épülő rendszer lett. Ez volt az ára Darnózseli fennmaradásának, mentőöve az iskola és a hivatal megtartásának. 

A kialakított struktúra minőségét jelzi, hogy ma már egy hat településből álló körjegyzőségi hivatal működik a Közép-Szigetközben, amely Kisbodaktól Mecsérig látja el a közigazgatási tevékenységet. A települések összefogása, Darnózseli térségszervező hatása a közoktatásban is érvényesült. Ősztől Lipót és Hédervár községek is csatlakoznak a közoktatási intézményfenntartó társuláshoz, így Darnózseli gesztorsága alatt szerveződik, épül tovább Dunaremete, Hédervár, Kisbodak és Lipót közoktatása is – tájékoztatott dr. Tóth Zoltán körjegyző.

– Gesztornak lenni hatalmas felelősséggel jár. A csatlakozó, a társulásban részt vevő települések polgárai színvonalat, jövőbe mutató, egyben időálló struktúrát, rendet, átlátható rendszert kívánnak meg a székhely település igazgatásától. A gesztor névben ugyan primus inter pares, első az egyenlők között, a helyi vezetés álláspontja alapján azonban inkább támasza, segítője kíván lenni a környező településeknek, szolgálni kívánja az itt élő embereket.”

Forrás:
Darnózseli: Gesztornak lenni felelősség, kisalfold.hu, 2011. május 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Európai területi társulás alakulhat magyar és szlovák részvétellel

„A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés európai területi társulás létrehozását határozta el, amelyet a Heves Megyei Önkormányzattal, a Nógrád Megyei Önkormányzattal, a Kassa Megyei Önkormányzattal és a Besztercebánya Megyei Önkormányzattal közösen kíván megalapítani. Erre annak kapcsán kerül sor, hogy az előzetes tervezetek alapján már most látható: az uniós támogatáspolitika harmadik pillérévé vált európai területi együttműködés (ETE) prioritás továbbra is fontos, várhatóan az eddiginél is jelentősebben szerepet kap. Dr. Mengyi Roland tárgyalásokat kezdett a négy szomszédos megye képviselőivel egy ETT létrehozásáról. A partnerek kedvezően fogadták a kezdeményezést. ” 

Forrás:
Rendkívüli ülést tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, MTI Önkormányzati Sajtószolgálat, 2011. május 26.
Lásd még:
Európai Területi Társulás
Konferencia az európai területi társulások jegyében

Vissza a tartalomjegyzékhez

ÉVOSZ: alapvetések hiányoznak a készülő közbeszerzési törvényből

„Sem a legalacsonyabb ár, sem a kötelező költségkalkulációtól több mint 20 százalékkal nagyobb mértékben eltérő ajánlatok kizárása, sem a pozitív diszkrimináció nem szerepel az új közbeszerzési törvényjavaslatban – hívja fel a figyelmet az ÉVOSZ a szövegtervezethez fűzött észrevételeiben. 

Úgy tűnik, a készülő új közbeszerzési törvényben csak az építési beruházásokra és a tervpályázatokra vonatkozó külön részletszabályozás szerepel, pedig a másik négy beszerzési tárgyra (árubeszerzés, szolgáltatás, építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió) is indokolt lenne a külön részletszabályozás, csökkentve a jelenlegi törvénytervezet terjedelmét – hívja fel a figyelmet a Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a szövegtervezethez fűzött észrevételeiben.

A szakszövetség rámutat, szükséges lenne, hogy a törvény tegye lehetővé, illetve engedje meg az ágazat-specifikus előírásokat, ám a szövegtervezetből nehéz ezeket a lehetőségeket kiolvasni. Pedig igen fontos lenne kinyilvánítani, hogy az építési célú közbeszerzéseknél nem szabad, hogy a legalacsonyabb ár legyen a döntő, mert összességében a legelőnyösebb ajánlat lehet a releváns értékelési szempont.

A készülő törvénynek ki kellene mondani, hogy a közbeszerzőnek kötelessége költségkalkulációt készíttetnie a beszerzés tárgyát jelentö építési beruházásról (mérnök ár), s megadott (példáuI 20 százalékos) eltérés esetén az érintett ajánlatokat nem szabad figyelembe venni az értékelés során. Ehhez hasonló szabályozás a mai törvényben szerepel, ám az új tervezet mellőzi ezt.”

Forrás:
ÉVOSZ: alapvetések hiányoznak a készülő közbeszerzési törvényből, Szepesi Anita, Napi Gazdaság, 2011. május 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Surján György: az e-kórlap és az e-recept a betegellátás biztonságát szolgálja

„Az e-egészségügy valamennyi informatikai rendszert magába foglalja, amely valamilyen módon segíti az egészségügyi rendszer működését. Az intézmények belső, valamint az ágazati irányítással és a finanszírozókkal összeköttetést teremtő informatikai rendszerek révén az e-egészségügy egy bizonyos szinten már Magyarországon is működik. Többségében azonban a jelenlegi informatikai rendszerek intézményekhez kötöttek, pedig a betegellátás már rég nem egy orvosnál, egy intézményben történik. A Semmelweis Terv egyik lényeges eleme a nagytérségi ellátásszervezés megvalósítása. Ennek is feltétele, hogy a rendszer különböző telephelyein hozzáférhetőek legyenek a szükséges adatok. A cél, hogy a betegekre vonatkozó adat ott legyen elérhető, ahol a beteg tartózkodik, a háziorvosnál, kórházban, vagy a patikában. 

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a közelmúltban többször is hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ágazat informatikai fejlesztései között még az idén megkezdik az e-recept kidolgozását. Surján György ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, ez egyrészt kiváltja a papírt, de a lényeg, hogy a gyógyszerköltségek kézbentartását, a gyógyszerbiztonságot és a betegek biztonságát is szolgálja majd az adatok elektronikus kezelése. Kifejtette: vannak olyan adatbázisok, amelyek nyilván tudják tartani az együtt nem szedhető gyógyszereket. Az elektronikus rendszer azonnal figyelmeztetheti az orvost az egyidejű gyógyszerszedés problematikájára, továbbá az is kiszűrhető lesz, ha a beteg korábban ugyanarra a bajára már szedte azt a gyógyszert, de az nem hatott. Ezen felül, a szintén a fejlesztési tervek között szereplő e-kórlappal összehangolva, a gyógyszerérzékenységet is figyelembe tudja venni az orvos. Surján György arra is kitért: lehetőséget kell adni az információs önrendelkezésre is, a betegnek ugyanis jogában áll eltitkolnia például pszichiátria problémákhoz kapcsolódó gyógyszerszedését. Ebben az esetben a rendszert úgy fejlesztenék ki, hogy az orvos csak azt lássa, hogy az adott gyógyszert nem írhatja fel, de azt nem, hogy miért. A gyógyszerkiváltásban nemzetközi szinten jelenleg kétféle működési modellt használnak. Ezek közül a magyar egészségügyi vezetés azt preferálja, amely szerint “az információt” nem a betegnek kell magával vinnie, hanem a patikában egy központi hálózatból lehessen lehívni az adatot. Egyelőre viszont nincs megoldva azoknak az esete, akik nem maguknak váltanak ki gyógyszert. Surján György szerint használható megoldás az észtek gyakorlata, amelyről a Budapesten múlt héten tartott eHealthWeek konferencián számoltak be. Észtországban működik egy nemzeti betegportál, amelyen az állampolgárok bejelölhetik, kit jogosítanak fel arra, hogy helyette átvegye a gyógyszerét. A papíralapú vény azonban így sem tűnik el végleg, hiszen arra, például a nyugdíjasoknak, továbbra is szükségük lesz, mivel az idősek többsége nem használja az internetet.

Egy másik tervbe vett elektronikus szolgáltatás az e-kórlap, amely a hagyományos papíralapú kórlap helyébe lépne, az informatikai rendszerben feldolgozhatóvá válnak az adatok, ami megkönnyíti, hatékonyabbá teszi az egészségügyi dolgozók munkáját. A betegadatok intézmények közötti hozzáférésében az egészségügyi ágazat az úgynevezett intézményközi információrendszer modelljét alkalmazná. Eszerint az egyes intézményi nyilvántartásokat összekötnék egymással, így a korábbi, illetve más intézményben rögzített információk lekérdezhetővé válnának. Mint mondta, adatvédelmi szempontból ez kevésbé aggályos, mivel nem egy központi rendszerben tárolnák 10 millió állampolgár egészségügyi adatait, hanem a keletkezési helyén tárolt adathoz szükség esetén férhetne hozzá az, aki arra jogosult. Hangsúlyozta: az információs önrendelkezési jog egy nagyon erős jog. Ebből adódóan a betegnek joga van eltitkolnia bizonyos információkat, ez viszont több problémát is felvet. Példaként kiemelte, hogy amikor a társadalombiztosítás terhére kíván a páciens igénybe venni egy szolgáltatást, a közpénzek optimális felhasználását is figyelembe kell venni. Ennek kapcsán fontos előrelépésnek nevezte azt a közelmúltban született jogszabályt, amely lehetővé tette, hogy a háziorvos láthassa, a betege milyen szolgáltatásokat vett igénybe a tb terhére, de a vizsgálati eredményeket nem ismerheti meg.

Az e-taj (elektronikus TAJ azonosító) előkészítése még az előző kormányzati ciklusban indult el – mondta Surján György. E koncepció problémája, hogy költsége túl magas lett volna ahhoz képest, hogy induláskori eredménye csupán annyi: az orvosi rendelőben nem kell beütni egy kilencjegyű számot, hanem egy berendezés olvassa azt be. A jelenlegi egészségügyi ágazat koncepciója szerint az e-taj funkcióját a Nemzeti Egységes Kártyarendszer keretében már fejlesztés alatt álló állampolgári kártya venné át. Azt viszont hangsúlyozta: ez a kártya nem hordoz egészségügyi adatot, hanem az azonosítást szolgálja. A különböző ágazatok adatai nem lesznek összekapcsolhatóak, vagyis ha az állampolgár az adóhivatalba megy, ott nem fogják látni a taj számát. Az e-recept rendszerének felállítása a tervek szerint már az idén elkezdődhet, így akár már jövőre bevezethetik. A többi e-egészségügyi fejlesztés kidolgozása nagyobb munkát jelent, de a GYEMSZI megbízott főigazgató-helyettese szerint pár éves távlatban ezek a rendszerek is működni fognak.”

Forrás:
Surján György: az e-kórlap és az e-recept a betegellátás biztonságát szolgálja, MTI, 2011. május 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést biztosít az elektronikus fizetés

„Az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet tervezete lényegesen rövidebb és kényelmesebb ügyintézést biztosít az ügyfelek számára. Az elektronizációnak köszönhetően gyorsabbá és hatékonyabbá válik a közigazgatás, csökken a papírfogyasztás, az utazások száma és így az ezzel együtt járó környezetkárosítás is. Az előterjesztés egyelőre csak tervezet, a kormány még nem tárgyalta meg, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának. 

A tervezet az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény felhatalmazó rendelkezésének megfelelően a jelenleg megvalósítás alatt álló EFER kiemelt EU-s projekthez igazított szabályokat tartalmazza. Az EFER lehetővé teszi, hogy az ügyfelek fizetési kötelezettségeiket (pl. egyes adófajták, illetékek, szolgáltatási díjak) a közigazgatási hatóságoknak a rajta elérhető fizetési megoldással teljesíthessék. Az ügyfelek így a már napi gyakorlatban alkalmazott elektronikus fizetési lehetőségeket (internetbank, mobilbank, bankkártyás fizetés) használhatják az állammal szemben fennálló fizetési kötelezettségeik teljesítésére. Az elektronikus fizetés az ügyfeleknek kényelmesebb és jelentős időmegtakarítással jár.

A gyorsabb szolgáltatásokon keresztül a vállalkozások pénzügyi terhei is csökkenek. Emellett az elektronikus fizetés néhány pénzügyi terhet (pl. postaköltség, utazási költség) ténylegesen ki is válthat, így ezzel az ország versenyképessége is növekszik.

Az EFER lehetővé teszi azt is, hogy az egy ügyhöz tartozó, de különböző jogosultaknak történő befizetések egy fizetési tranzakcióval valósuljanak meg, így csökkenthető a tranzakciók száma és költsége. Az összevonhatóságról több, különböző jogcímen fizetendő tétel (pl. személyi jövedelemadó, vagyonszerzési illeték) esetén az ágazati jogszabályok rendelkeznek.

Az állami intézmények gyorsan és egyszerűen beépíthetik működésükbe az elektronikus fizetési szolgáltatást. Az ágazati jogszabályok módosításával egyre több közigazgatási hatóságnál válik lehetővé az EFER igénybevételével való elektronikus fizetés. Az EFER továbbfejleszthető és gyorsan beépíthetők a rendszerbe a piaci fejlődés eredményei és az új fizetési megoldások.

A rendelettervezet rögzíti, hogy a központi rendszer működtetője a jövőben az EFER kivételével a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az EFER működtetője a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó szervezetek. Az EFER üzemeltetője is elválna a központi rendszer üzemeltetőjének személyétől, tehát a Magyar Államkincstár látná el az EFER üzemeltetési feladatait. Az előterjesztés szerint a kormányrendelet hatályba lépése az EFER üzembe helyezéséhez igazodik.

Az észrevételeket 2011. május 25-ig a boglarka.csakany@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést biztosít az elektronikus fizetés, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Jogszabálytervezetek, 2011. május 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Önkormányzati testületi ülések közvetítése online tévéadás segítségével

Van lehetőség az önkormányzatok testületeinek üléseit online közvetítés keretében nézni. A Globomax cég fejlesztése a rendszer, ami rögzíti is az üléstermek eseményeit, így az érdeklődök számára a portálon visszakereshetők az egyes önkormányzati ülések videó és hangfelvételei, később is. Jelenleg 8 önkormányzat (Fővárosi Közgyűlés, Budapesten a X., a XI. és a XV. kerület, Biatorbágy, Budaörs, Oroszlány és Szolnok) közgyűlését közvetítik online, rendszeres időközönként. Ezt a rendszert használták a Megyei Jogú Városok Szövetségének néhány napja lezajlott, Székesfehérváron megtartott közgyűlésén is. Az év elején indított portálnak a tesztidőszakban 11.000 látogatója volt, mára ez a szám megközelítette a 200.000-et

Forrás:
Önkormányzati TV

Vissza a tartalomjegyzékhez

Papírról hálóra vált az ÁNTSZ

„Jövő januártól valamennyi partnerével on-line kapcsolattartásra tér át az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A közel 1,8 milliárd forintos, uniós forrásból létrejövő beruházás eredményeként megszűnik a papiros-faxos, levelezős adatforgalom, helyette egyetlen gombnyomással, az infosztrádán jönnek-mennek az anyagok. 

A fenti váltásból a laikus nagyközönség először az ÁNTSZ megújuló honlapjával találkozik, az oldalon barangolva pedig azt is konstatálhatja, hogy nemcsak a korábbinál frissebbek az adatok, hanem az alkalmazott térinformatikai rendszer eredményeként rögtön vizuálisan is megjelentetik ezeket. A gyakorlatban tehát nem csak az tudható meg a borús téli hónapok valamelyikén, hogy mely térségben mennyi influenzás megbetegedés történt, hanem egy térkép segítségével, kisebb térségi egységekre bontva „kép” formájában is tanulmányozhatjuk az adatokat. Igaz, addig még néhány hónapig várni kell, mert bár a fejlesztés átadási határideje augusztus 31, a rendszer „élesben” 2012 január elsején indul – tudtuk meg Srágli Attilától, az Országos Tisztiorvosi Hivatal EKOP projektjének vezetőjétől.

Az Elektronikus Kormányzati Operatív Program (EKOP) keretében meghirdetett fejlesztés uniós támogatási szerződését még 2009-ben írták alá, így jutott az ÁNTSZ ahhoz a közel 1,8 milliárd forinthoz, amellyel megvalósíthatja régóta esedékes informatikai előrelépését. Ennek eredményeként egy három szintű rendszer jön létre. Új, ÁNTSZ-es portálon barangolhatnak majd az egy-egy téma után érdeklődő laikusok. A „második szint’ a tisztiorvosi szolgálat belső információs rendszereként működik, összekapcsolva egymással a tisztiorvosi szolgálat valamennyi osztályát, részlegét, intézetét és központját. A fejlesztés egyik fontos célja, hogy közös törzsbe szervezze azokat az adatokat, amelyeket több szakmai rendszer is felhasznál. Ugyanakkor a tervek szerint ez a törzsadattár kapcsolatot létesít különböző úgynevezett elsődleges adatgazdákkal, mint amilyen például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, tovább gazdagítva az ÁNTSZ-es adathalmazt. Mindezek mellett a 112-es riasztási központ köré szervezett társhatóságokkal elektronikus kapcsolatot alakítanak ki, s az ágazati kormányzati szereplők között egységesítik az üzenetváltási formákat, hogy egy esetleges katasztrófahelyzetre gyorsabban tudjanak reagálni.

A hivatali munkához nyújt jelentős segítséget az ügyiratkezelő rendszer, amelynek természetesen komoly szerep jut abban a harmadiknak is nevezhető szegmensben, amely a tisztiorvosi szolgálat és partnerei elektronikus kapcsolatát jelenti. Az akkreditált ügyiratkezelő mintegy gerincként húzódik végig a rendszer egészén, hiszen szinte minden tevékenységnek van ügyirat kezelési vonzata, a hivatal különböző részlegeihez és központjaihoz naponta több száz levél, kérvény, jelentés érkezik, s hasonlóan magas a válaszok száma is.

A projekt egyik legfontosabb célja a járványügy, a kémiai biztonság illetve a sugáregészségügy területén megbízható, gyors elektronikus kapcsolat kialakítása az adatszolgáltatók és az ÁNTSZ között. Ezzel nem csak a tisztiorvosi szolgálat adminisztrációs terhei csökkenek, hanem a jelentésre kötelezett szolgáltatóké is. Az influenza jelentéseket például nem papíron, faxon kell 2012-től továbbítaniuk a háziorvosoknak hanem lehetőségük lesz egyetlen gombnyomással, számítógépükről elküldeni azokat. Igaz, teszi hozzá a projektvezető, a kapcsolat kialakításához némiképp módosítani kell a helyi programokat, de ehhez szándékai szerint segítséget nyújt majd a tisztiorvosi szolgálat, mint ahogy a rendszer kezelésének elsajátításához is tervezik oktatási környezet kialakítását.

Többek között egykapus belépéssel is igyekeznek megkönnyíteni a használatot. Ez azt jelenti, hogy egyszer kell regisztrálni, bár természetesen e sok szintű programban senki sem bolyonghat össze-vissza, ezért személyre szólóan kívánják meghatározni a hozzáférési kompetenciákat. A központi ügyfélkapun érkező látogatók és partnerek azonosítását követően, a belső rendszer eléréséhez esetleg alkalmazható módszerek közül Srágli Attila az internetes bankoláshoz hasonló megoldást említi, ahol a bejelentkezése után a felhasználó sms-ben vagy e-mailben kap egy egyszeri alkalomra szóló kódot – számsort -, amellyel beléphet a portálra, s amely lehetővé teszi, hogy a számára meghatározott tartományban, beazonosíthatóan ügyintézzen, kommunikáljon a rendszerrel.”

Forrás:
Papírról hálóra vált az ÁNTSZ, Horváth Judit, MedicalOnline, 2011. május 26.
Informatikai óriásberuházás az ÁNTSZ-nél, Országos Tisztifőorvosi Hivatal sajtóanyaga, 2011. május 25. (pdf)
EKOP-3.1.1 – Az ÁNTSZ gyors reagálási képességét növelő komplex információs rendszerének fejlesztése a külső szolgáltatások és belső hatékonyság növelésének támogatására, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai: Kulcskérdés az informatikai biztonság

„A magyar elnökség által kiemelt témaként kezelt informatikai biztonság elengedhetetlen alkotóeleme a hatékony rendvédelemnek, élet- és vagyonmentésnek is – jelentette ki Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a Tetra World Congress elnevezésű konferencia és kiállítás megnyitóján 2011. május 25-én, Budapesten. 

Az informatikai biztonság kérdését a magyar elnökség kiemelten kezeli, ez volt a központi témája az Európai Unió érintett minisztereinek részvételével Balatonfüreden megrendezett Távközlési Miniszteri Konferenciának és a nemrégiben lebonyolított 112-es hívószámról tartott konferenciának is – hangsúlyozta az államtitkár.

Idén először rendezik meg közép-kelet-európai országban a főként védelmi szervezeteknél alkalmazott professzionális digitális mobilkommunikáció legnagyobb világrendezvényét, a Tetra World Congress elnevezésű konferenciát és kiállítást. A május 24-27. között a budapesti Hungexpon zajló eseményre a világ négyezer főrendőre, vezető tűzoltója, mentőse mellett a távközlési világcégek, az informatikai fejlesztésekben élen járó vállalatok képviselői is részt vesznek.

Az esemény megnyitóján Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a biztonságos kommunikáció a terrorizmus és a különböző természeti katasztrófák árnyékában rendkívül fontos. A TETRA professzionális rádiókommunikációs szabvány és rendszer, melyet a kiemelten biztonságos, szigorúan titkosított kommunikációt igénylő szervezetek használnak világszerte. A 70 országban alkalmazott technológia leginkább készenléti szervek – tűzoltók, mentők, rendőrök – kommunikációját biztosítja, de kulcsfontosságú üzemek, közlekedési vállalatok munkáját is segíti. A TETRA sikerét bizonyítja, hogy az uniós szabvány mára a világ további négy kontinensén is elterjedt.

Nyitrai Zsolt kiemelte, a Magyarországon 5 éve alkalmazott, TETRA technológiára épülő Egységes Digitális Rádiórendszert tíz állami szervezet, a rendőrség, a tűzoltóságok és a mentők mellett többek közt a titkosszolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyőrség és a honvédség használja, egymással is bármikor összekapcsolható virtuálisan különálló hálózatban.”

Forrás:
Nyitrai: Kulcskérdés az informatikai biztonság, OrientPress, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megújult Győr online arculata

„Megújította online arculatát Győr önkormányzata – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Borkai Zsolt (Fidesz–KDNP) polgármester. 

A városvezető hangsúlyozta: áttekinthetőbbé, lendületesebbé tették a www.gyor.hu címen elérhető oldalt. A lépés illeszkedik az új logó és szlogen bevezetésével kísért arculatváltásba. A cél, hogy minél többen, minél részletesebben és kényelmesebben tájékozódhassanak a város és az önkormányzat ügyeiről, de tervezik, hogy az internet segítségével bővítik ki a városháza sajtótájékoztatóinak közönségét – sorolta.

Domanyik Eszter, az önkormányzat kommunikáció-, marketing- és turizmus osztályának vezetője az eseményen elmondta: az eddigi honlapot 2007 tavaszán indították el a helyieknek, a turistáknak és az érdeklődő üzletembereknek más-más tartalmat kínálva. Az elmúlt négy esztendőben azonban a technológiai újítások és a felhasználói igények módosulása miatt „kinőtték” az eddigi rendszert, ez tette szükségessé a váltást.

Az eseményen elhangzott: a látogató érdeklődésének megfelelően személyre szabható tématömbökből álló oldalnak akadálymentesített, valamint – az idegenforgalmi igényeknek megfelelően – angol, német, orosz és szlovák nyelvű változata is elérhető, és napokon belül indul a mobiltelefonra optimalizált változat az m.gyor.hu címen.”

Forrás:
Megújult Győr online arculata, Magyar Nemzet, 2011. május 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Románia: nyílt forráskódot ahová csak lehet

„”Ajánlom a közintézmények számára a nyílt és szabad forráskódú szoftverek használatát, amilyen a Linux is – minden olyan esetben, ahol érett elemzés kimutatja, hogy ez a megfelelő megoldás” – jelentette ki Valerian Vreme, Románia kommunikációért és az információs társadalomért felelős minisztere. “Nem hozunk azonban olyan törvényt, amely kötelezővé teszi a romániai közintézmények számára a nyílt forráskódú szoftverek használatát” – tette hozzá a miniszter egy nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó bukaresti konferencián. 

Vreme elmondta, hogy miniszteri feladatai közé sorolja a nyílt forráskódú szoftverek negatív és pozitív vonzatainak bemutatását – mind a köz-, mind az üzleti szféra felé. A miniszter megnyugtatta a hallgatóságát, hogy “személyesen is járatos a nyílt forráskódú szoftverek terén”, így képes ellátni ezt a feladatot. A miniszter felhívta a romániai IT-piac nyílt forráskódú megoldásokban jártas szereplőit, hogy a közszféra számára releváns alkalmazásaikat tegyék hozzáférhetővé a januárban újraindított Országos Alkalmazáskönyvtárban (BNP – Biblioteca Naţională de Programe), amely a köz – és üzleti szférában használható alkalmazásokat listázza. A kormányzati “alkalmazásbolt” egyelőre csak az informálódást segíti, azáltal, hogy egy helyre gyűjti a szervezeti felhasználásra érdemes programokat és -csomagokat.

A BNP jelenleg mindössze 44 terméket tartalmaz 27 különböző forrásból. A statisztikák szerint az alkalmazások 24 különböző programozási nyelven, 25 különböző fejlesztői környezetben íródtak és 15-féle operációs rendszert igényelnek – a kormányzat által megcélzott gördülékeny interoperabilitás így egyelőre meglehetősen távolinak tűnik.”

Forrás:
Románia: nyílt forráskódot ahová csak lehet, Gálffy Csaba, HWSW, 2011. május 26

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hírleveleket küld a kormányzati portál

„ Elindult a kormányportál hírlevélküldő szolgáltatása, amelyen keresztül az érdeklődők folyamatosan értesülhetnek a minisztériumok és a kormány aktuális híreiről, intézkedéseiről – közölte a kormányzat.

Nagy Anna kormányszóvivő egy januári háttérbeszélgetésen arról számolt be, hogy hatvanmillió forint plusz áfába került az egységes kormányzati portál, a www.kormany.hu weboldal fejlesztése, a honlap működtetésének költsége pedig havi hárommillió forint.” 

Forrás:
Hírleveleket küld a kormányzati portál, SG.hu/MTI, 2011. május 27.
Hírlevél feliratkozás, kormany.hu

Vissza a tartalomjegyzékhez

Miként térülnek meg az it‑projektek?

Módszertan a közszférában
A hazai közigazgatási intézményeknek beruházási döntéseik során kettős kihívással kell szembenézniük. Egyrészt a szűkös erőforrások miatt kiemelt szemponttá válik a hatékonyság, a megtakarítás és megtérülés számítása. Másrészt az EU-támogatások hatásos, a felzárkózási folyamatot felgyorsító felelősségteljes felhasználása, azok társadalmi és gazdasági eredményeinek szétterítése érdekében minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg az alternatívák vizsgálata, a programok és projektek versenyeztetése.
Az elektronikus kormányzás területén már bevált eszköz a public roi számítási módszertan. A módszertant az SAP támogatásával dolgozta ki a New York-i Egyetemen működő Center for Technology in Government. A cél az volt, hogy a kormányzati szektor képes legyen a pénzügyi mérőszámokon túlmutatva vizsgálni az it-beruházások megtérülését. „A módszer segítségével átláthatóvá tehetők az államilag végrehajtott intézkedések, valamint kimutathatók azok az előnyök és értékek, amelyek pozitív hatását a választópolgárok és a politikusok egyaránt élvezhetik. A metódus alapja egy olyan értékelemzési keretrendszer, amely két fő területen mutat igazán hatékony megtérülést: egyrészt magának a közigazgatási intézményrendszernek, másrészt egy előre meghatározott állampolgári célcsoportnak – mondja Varga Zsigmond, az SAP Hungary Kft. államigazgatási szakértője. Az elemzés új és komplex megközelítéssel vizsgálja, hogy a kormányzati informatikai fejlesztések milyen típusú hatást gyakorolnak a kijelölt célcsoportokra. A hatásokat a pénzügyi, politikai, társadalmi, stratégiai, ideológiai és bizalmi kategóriákba soroltuk.”
„A kormányzatnál nem olyan egyértelmű a megtérülés, mint egy kis- vagy középvállalat esetében, hiszen például ebben az esetben a megtérülést a szavazatszám növekedése és az elfogadottság jelenti. Illetve kiegészül egy harmadik szociológiai elemmel is. Erre viszont nincs elfogadott módszertan” – állítja Muka László. Szerinte a kormányzati környezetben a választási ciklushoz igazítják a roi-számítást, így 4 év áll rendelkezésre, hogy megtérüljenek az állami beruházások.

Köz-megelégedettség
Egy informatikai projekt általában akkor éri meg, ha 3-5 év közötti megtérülést produkál. „Ha viszont a számításokból azonnal látszik, hogy viszonylag rövid idő alatt, mondjuk 1-2 év alatt megtérülhet, akkor azt a projektet azonnal meg kell valósítani. A közszférában ez máshogyan működik, hiszen itt nem lehet minden esetben pénzügyi megtérülésről beszélni. Amit a versenyszférában roi-val lehet számolni, azt a közszférában kizárólag public roi-val szabad. Ebben az esetben belép ugyanis egy újabb elem: a közmegelégedettség – ez az, amiért a választópolgárok valamelyik politikai erőre szavaznak. Egy demokráciában a kormányok nem profitot, hanem elégedettséget termelnek. Az általános jólétet egy jól átgondolt it-s beruházás is fokozhatja, csökkentve például az adminisztratív terheket, amelytől a lakosság elégedettebb lesz” – vélekedik Varga Zsigmond.
Az állami beruházásoknál rengeteg olyan probléma merül fel, hogy az elképzelések és az igények nem algoritmizálhatóak, azaz a költségek alul- vagy felültervezettek. Varga Zsigmond szerint ahhoz, hogy egy projekt megtérüljön, vagyis a public roi-ja pozitív legyen, a célokat előzetesen, körültekintően és mérhető formába kellene meghatározni, majd a megfelelő erőforrásokat tanácsos mellérendelni, és a költségkereteket a feladatokhoz mérten szükséges megállapítani. 

Előre nem látható tényezők
„A megtérülési mutatók viszonylag jól vannak kiszámítva, de a hosszú távú projekteknek az a problémája, hogy bizonyos prognózisok nem állnak rendelkezésre, ezért nehezebb a kockázatelemzést elvégezni. Különösen a public roi-nál kellene erre figyelni” – fejti ki Muka László. Szerinte az iparágaknál és a vállalatoknál jól kidolgozott technikák és módszertani útmutatók léteznek, de például a nyugdíjrendszer esetében bizonyos demográfiai hatásokat, a közegészségügy változását és a gazdasági válság kockázatát nem vették figyelembe. „Valójában nagyon nehéz 30-50 éves előrejelzéseket adni.””

Forrás:
Miként térülnek meg az it‑projektek?, Sebők Viktória, IT Business, 2011. május 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Kopint-Datorg és a közigazgatási informatika

Szerkesztői megjegyzés:  A cikkben emlegetett Nefmi helyett mindenütt természetesen NFM (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) olvasandó.

„A 2005 óta 100 százalékban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonában lévő Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. az elmúlt ciklusokban a kormányzati portál (www.magyarorszag.hu) és annak kiszolgáló rendszerei (elsősorban az Ügyfélkapu) működtetőjeként lett ismert, de ezzel párhuzamosan évek óta végez közigazgatási hálózatüzemeltetéssel és menedzsmenttel kapcsolatos feladatokat is.

A ma működő Kopint-Datorg helyzetéről sokat elárul, hogy a minisztérium infokommunikációs koncepcióját meghatározó minden egyes kormányrendeletben név szerint szerepel. A Kopint-Datorg az egyedüli kormányzati célú hírközlési szolgáltatásra jogosult vállalat, s év eleje óta felügyelete alá tartozik minden állami tulajdonú országos gerinchálózaton nyújtott kormányzati szolgáltatás. Azóta a feladatai folyamatosan bővülnek, a hatásköre egyre nő: ma már több közigazgatási szerv informatikai szolgáltatásait is konszolidálja, kiemelt állami nyilvántartás kezeléséért felelős és számos minisztérium központosított közbeszerzési folyamatainak koordinálásában is részt vesz.

Mint arról nemrég hírt adtunk, nyártól Fellegi nagyjából 18-20 milliárd forinttal “alkudta” lejjebb a minisztérium és a távközlési szolgáltatók közötti informatikai szolgáltatási szerződések éves árát, ötödével csökkentve az évi közel 100 milliárd forintos közigazgatási informatikai kiadásokat (ennek körülményeiről lásd: Milliárdos percdíjak, Magyar Narancs, 2011. április 7.). A Narancs kérdésére Vályi Nagy Vilmos, a Nefmi kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy a minisztérium döntően a licenc- és szoftvertámogatási díjak, illetve a távközlési és agrárinformatikai szolgáltatásokat érintő szerződések felülvizsgálatával érte el a szükséges megtakarításokat; és ezzel együtt szükség volt a párhuzamos, azonos szolgáltatási – tehát fölösleges – szerződések megszüntetésére is.

Ekkor már jól látszódtak a kormányzati infokommunikációs stratégia körvonalai: az állam lehetőleg egy fillért nem szeretne fizetni informatikai hálózatok használatért és piaci szolgáltatók informatikai szolgáltatásaiért. A Nefmi karácsony előtt bemutatott Digitális Megújulás Cselekvési Terve csak arra utalt, hogy megvalósul az “állami hálózatok konszolidációja és kiterjesztése”. Az első konkrétumokat pár nappal később a 346/2010-os kormányrendelet fogalmazta meg: “Kormányzati célú hírközlési szolgáltatást csak a kijelölt kormányzati célú szolgáltató – a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. – végezhet, kivéve, ha erre más határozat vagy törvény felhatalmazást ad.” A rendelet szó szerint megtiltja a piaci szolgáltatóknak, hogy állami szerveknek nyújtsanak hálózati szolgáltatást, s pontosan felsorolja, mely hálózatok felügyeleti jogait kötelesek az érintett szolgáltatók, állami intézmények átadni a kormányzati célú hírközlési szolgáltató, a Kopint-Datorg részére. A következő hetek pontosan megtervezett törvény- és rendeletalkotási sorozata eredményeként az összes – huszonhárom – állami tulajdonú optikai kábelen futó állami hálózat kormányzati célú felhasználásának kizárólagos joga a Kopint-Datorghoz került.
Stratégiai szempontból a három legkiterjedtebb országos gerinchálózat – az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt., a MÁV, illetve a Magyar Villamos Művek – infrastruktúrájához kapcsolódó hálózat felügyeleti jogának átemelése volt a legfontosabb.

Optimista minisztériumi becslés szerint a hálózatok konszolidációjával, egyes szakaszok szükséges modernizációjával, a párhuzamos hálózatok összekapcsolásával és további végpontokig elérő optikai kábelszakaszok kihúzásával a Kopint-Datorg akár bő egy év alatt képes lehet arra, hogy 100 százalékosan állami tulajdonú, országos lefedettségű, integrált gerinchálózatot hozzon létre, és azon keresztül szolgálja ki a kormányzati és közigazgatási szerveket. Az egyszeri beruházás költségigénye a projektet testközelből szemlélő forrásunk szerint 15-16 milliárd forint körül mozog…
A Kopint-Datorg nemcsak a hálózatkonszolidációban, hanem a közigazgatási informatika újraszervezésében is aktív. A január 1-jén kihirdetett 2010. évi CLVII. törvényben a parlamenti kétharmad az eddig jórészt magáncégek kezelte huszonhárom legjelentősebb – többek közt az állampolgárok személyes adatait, a lakcímeket vagy az egészség- és nyugdíjbiztosításokat tartalmazó – állami nyilvántartásokat nemzeti adatvagyonnak minősítette át, visszavette a piaci szereplőktől a kezelés jogát és azt állami közigazgatási, illetve 100 százalékban állami tulajdonú vállalatok hatáskörébe rendelte. Adatfeldolgozó tevékenységet az illetékes közigazgatási szerven kívül mostantól csak az állami adatfeldolgozó, tehát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), a Kopint-Datorg és a Földmérési és Távérzékelési Intézet végezhet.

Az adatbázisok jelentős részének feldolgozását a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) alá tartozó KEK KH végzi, míg a közigazgatási megállapodások értelmében a Kopint-Datorg egyelőre négy-öt nemzeti adatvagyonnak minősülő adatbázis feldolgozásáért felel. A KIM-nek és a KEK KH-nak a jelek szerint mégis csak epizódszerep jut az infokommunikációs stratégia alakításában.

Sőt, a március végén elfogadott 53/2011. kormányrendelet a minisztériumok, háttérintézmények infrastruktúráinak üzemeltetését és a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzések koordinálásáért felelős főigazgatóság komplett informatikai szárnyát a Kopint-Datorghoz rendeli. Ez újabb 110 alkalmazott áthelyezésével jár és további 6500-7000 kormányzati felhasználó kiszolgálását várja el. A tavaly alig 190 főnek munkát adó Kopint-Datorg ma már több mint 400 alkalmazottat foglalkoztat.

A minisztérium még decemberben – az egykori Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központjának jogutódjaként – életre hívta és rögvest saját fennhatósága alá rendelte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ), ami évi 110 milliárd (!) forint felett diszponál. Egy ekkora induló tőkével startoló kormányzati fejlesztő központ azt vetíti elő, hogy a minisztérium a továbbiakban házon belül próbálja megoldani a komolyabb informatikai fejlesztéseket. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az irányadó kormányrendelet félig-meddig szabad kezet ad a KIFÜ-nek: amennyiben indokolt, projektgazdaként magához vonhatja bármelyik közigazgatási szerv berkein belüli fejlesztést.”

Forrás:
Fellegi kedvenc cége mindent visz – Gerincproblémák, Rényi Pál Dániel, Magyar Narancs, 2011. május 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Titkosított csatorna kereséshez

Nem mindenki előtt ismert, hogy lehetséges úgy keresni a Google segítségével, hogy a böngészőnk és kereső között egy titkosított csatorna nyílik. Ez azt jelenti, hogy egy harmadik fél nem tudja az információcserét eltéríteni a saját céljaira. Csak a Google webes keresőjét használva él ez a lehetőség, például a Google-térkép esetén nem. A védelemnek persze vannak korlátai.

Használatához a következő webcímet kell használni: https://encrypted.google.com

Forrás:
Features: SSL Search, Google Web Search Help

Vissza a tartalomjegyzékhez

Van mit behozniuk lefedettségben a szolgáltatóknak

„Mindhárom magyarországi mobilszolgáltató gőzerővel fejleszti hálózatát, a munkálatok célja a gyors mobiladat-szolgáltatások lefedettségének növelése. A jelenlegi helyzetet elnézve lesz dolguk bőven a műszaki csapatoknak.
Bár van szolgáltató, mely az időzítésben is versenyt lát, gyakorlatilag párhuzamosan kezdte a hálózatmodernizációs folyamatot a Vodafone Magyarország, a Telenor Magyarország és T-Mobile. A mindhárom szolgáltatónál javában zajló munkálatok egyik célja, hogy a szélessávú mobilnet-szolgáltatások elérését országossá tegyék, vagyis száz százalékos országos 3G-s lefedettséget kínáljanak előfizetőiknek. Ettől a szinttől ma még riasztóan messze vannak, igaz, a lefedettségi értékek egzakt összehasonlítását az alkalmatlan mérési metodika gyakorlatilag lehetetlenné teszi. 

Rideg valóság
A hálózatmodernizáció-hullámot először a Telenor lovagolta meg tavaly nyár végén: a cég ekkor jelentette be, hogy teljes mobilhálózatának felújítását a kínai ZTE végzi. A vállalat végül tavaly ősszel kezdte meg a munkálatokat, azonban soha nem kommunikálta, hogy a várhatóan 1,5-2 évig tartó folyamat eredményeként milyen lefedettségi mutatókat kíván elérni. A Telenor a fejlesztés kapcsán arról sem beszélt, hogy a 3G-s szabványcsalád mely lépcsőfokára kívánja továbbfejleszteni az adathálózatot.

A cégnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé szolgáltatott, az elhíresült Mátrix-mérésekre épülő áprilisi adatai szerint 48 százalékos földrajzi lefedettsége van a 3G-s hálózaton…

A Vodafone idén márciusban közölte, a Huawei-jel együttműködve modernizálja a 3G-s hálózatot, melynek eredményeként már jövő nyárra 99 százalékos országos lefedettséget érhet el a szolgáltató a gyors mobiladat-szolgáltatások terén is. A cég egyébként jelenleg az ország területének nagyjából 53,2 százalékán tud nyújtani legalább 150/40 kbps sávszélességű mobilnetet (ismét csak az esetek 80 százalékában)…

A T-Mobile május elején jelentette be hálózatmodernizációs munkálatait, a magenta szolgáltató marad az Ericsson berendezéseinél, és 2013-ra szintén “közel száz százalékos” lefedettséget ígér HSPA+ technológiával, mely a 3G-s szabványcsalád jelenleg leggyorsabb, legnagyobb sávszélességet biztosító technológiai lépcsője. A jelenlegi 3G-s lefedettség egyébként 64 százalékkal marad el az ígérttől a T-Mobile esetében, fontos megjegyezni azonban, hogy a szolgáltató más értékeket garantál szerződési feltételeiben, mint riválisai…

Nem csak az operátorokon múlik
Ahhoz, hogy 3G-s hálózatuk lefedettségét országos szintűvé növeljék a szolgáltatók, más, rajtuk kívül álló feltételeknek is teljesülniük kell. A cégek a jelenleg használt frekvenciák birtokában ezt a vállalásukat biztosan nem fogják tudni teljesíteni, vagyis a gyors mobilnet csak akkor lehet az urbanizált területek mellett a ritkábban lakott térségek kiváltsága is, ha a szolgáltatást a jobb hullámterjedési mutatókkal bíró alacsonyabb frekvenciatartományokban is nyújthatják a cégek.

Ez a frekvenciatartomány lehet a jelenleg szabadon lévő 900 MHz-es E-GSM sáv, illetve a 800 MHz-es úgynevezett digitális hozadék frekvenciák, melyekből vélhetően az előbbit rövidesen árverésre bocsátják, vagy pályázatot írnak ki rá. Más kérdés, hogy a kormányzat semmiféle garanciát nem vállalt rá, hogy a kiosztható blokkokat a már meglévő szolgáltatók kapják, Fellegi Tamás, a frekvenciaügyekben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője korábban többször is kifejtette, a kormány érdeke, hogy a piaci megmérettetés során dőljön el, hogy új szereplő, vagy a már meglévő szolgáltatók használhatják a kiosztandó frekvenciákat.”

Forrás:
Van mit behozniuk lefedettségben a szolgáltatóknak, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. május 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyetértés a Tanácsban a szélessávú internethozzáférésről

„Meg kell erősíteni az állampolgárok digitális szolgáltatások iránti bizalmát, és mindenkinek lehetőséget kell nyújtani a szélessávú internet hozzáféréshez – jelentette ki Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár a Távközlési Tanács brüsszeli ülésén 2011. május 27-én. Az államtitkár szerint Európa számára biztosítani kell azokat a nélkülözhetetlen eszközöket, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális telekommunikációban. 

A Tanács politikai megállapodásra jutott a felszabaduló rádió-frekvenciák hasznosítását szabályozó rádióspektrum-politikai program (RSSP) céljairól. A javaslat azt célozza, hogy a jövőben elegendő frekvencia álljon rendelkezésre az Európai Unióban a mindenki számára elérhető szélessávú internetszolgáltatáshoz. Ezzel megvalósulna az európai digitális menetrendben szereplő kötelezettségvállalás, amely szerint minden uniós polgár 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen.

Nem maradtak vitás pontok
Nyitrai Zsolt az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a szélessávú internethez való hozzáférés „hozzátartozik az európai polgárok esélyegyenlőségének előmozdításához és az EU versenyképességének javításához”. Az államtitkár hozzátette: éppen ezért törekszik az elnökség arra, hogy minél hamarabb sikerüljön megállapodásra jutni a dokumentum minden elemével kapcsolatban. Nyitrai hangsúlyozta: a magyar elnökség által elkészített, kompromisszumos javaslatokat tartalmazó beszámolónak (progress report) köszönhetően a tagállamok között nem maradtak vitás pontok. Nyitrai hozzátette: júniusban magas szintű egyeztetésen folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az év végéig megállapodjanak.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális ügyekért is felelős alelnöke a sajtótájékoztatón megköszönte az elnökség erőfeszítéseit, de nem rejtett véka alá, hogy van még miről tárgyalni. Ugyanakkor szerinte kedvező jel, hogy az Európai Parlament nyitottnak mutatkozik a kérdésben. „Nagyon optimista vélemény, hogy megállapodunk év végére, de az elnökség jó munkát végzett” – húzta alá Kroes.

Meghosszabbították az ENISA megbízatását
A Tanács az ülésen elfogadta az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumának 18 hónapos meghosszabbításáról szóló elnökségi javaslatot. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést, amely szerinte „megszünteti az ügynökség körül kialakult bizonytalanságot”. Nyitrai rávilágított: a hálózatbiztonság kérdésköre egyre nagyobb figyelmet követel, és ezen a téren az ENISA-nak kulcsszerepe van. Az államtitkár külön örömét fejezte ki, hogy az ügynökség jövőbeli működési alapelveiről is egyetértés alakult ki a miniszterek között. „Nagyon komoly lehetőség van arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt modernizálni tudjuk az ügynökség működését” – értékelt Nyitrai.

Neelie Kroes szintén sikerként értékelte a megállapodást. A biztos szerint azzal mindenki tisztában van, hogy az ENISA tevékenysége rendkívül fontos, és „minden tagállamnak szüksége van az ügynökség segítségére”. Kroes rámutatott, a legfontosabb kérdés az, hogy az ENISA hogyan végzi a munkáját. „Az ügynökségnek elsősorban hatékonyan kell ellátnia a feladatait” – mondta a biztos.

Erősíteni a digitális bizalmat
A tanácsülésen a miniszterek elfogadták a kritikus információs infrastruktúrák védelméről (CIIP) szóló tanácsi záródokumentumot (következtetéseket) is. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a következtetések – melyek elkészítésénél figyelembe vették a 2011. április 14-15-én megtartott balatonfüredi miniszteri konferencia tapasztalatait is – azt részletezik, hogy a tagállamoknak hatékony és koordinált válaszokat kell kifejleszteniük az új és egyre kifinomultabb számítógépes támadások és számítógépes bűnözés ellen.

A sajtótájékoztatót követően a miniszterek a digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósításáról folytattak eszmecserét a magyar elnökség által szervezett munkaebéden. A hivatalos ülést folytatva a Tanács az e-kormányzati szolgáltatásokról fogadott el tanácsi záródokumentumot (következtetéseket). Nyitrai Zsolt az ülésen kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a kormányzatok költséghatékonyan nyújtsanak jobb szolgáltatást a polgárok és vállalkozások számára. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elektronikus kormányzati szolgáltatások révén a polgárok még inkább részesülhetnek az egységes piac előnyeiből.”

Forrás:
Egyetértés a Tanácsban a szélessávú internethozzáférésről, eu2011.hu, 2011. május 27.
Biztonságos szélessávú hozzáférés Európa-szerte mindenkinek, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – közlemény (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fellegi: indul a frenkvencia értékesítés

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a korlátos állami vagyonelemek közé tartozó frekvenciakészlet hatékony hasznosítását nemzetgazdasági érdeknek tekinti. A kormány a tárca előterjesztése nyomán döntött a frekvenciák felosztásával kapcsolatos keretszabályokról – jelentette be a miniszter. 

2011 második felében megindul az eddig ki nem használt frekvenciasávok értékesítési eljárása. A szabad frekvenciák értékesítésével a mobilpiacon megélénkülhet a verseny, hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és a gazdaság növekedéséhez. További kedvező hatásként számíthatunk az árak mérséklődésére, a tartalomszolgáltatás minőségének ugrásszerű javulására, a területi lefedettség növekedésére és az új technológiák, szolgáltatások megjelenésére – húzta alá Fellegi Tamás. ”

Forrás:
Fellegi: indul a frenkvencia értékesítés és a paksi felülvizsgálat, Portfolio.hu, 2011. május 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Más kell a hazai IT vezetőknek, mint nyugati kollégáiknak

„A hagyományosnak tekinthető CIO-felmérést idén bő háromezer személyes interjú alapján készítette el az IBM. Az eredmények nem meglepők: a hangsúly a számítási felhőn, a mobil technológiákon és az üzleti analitikán van. Itthon azonban még egy lépéssel le vagyunk maradva. 

Az IBM kutatási részlege minden évben kiadja az informatikai vezetők (angolul CIO-k) válaszaira épülő tanulmányt. A CIO Study 2011 keretében minden eddiginél több, összesen 3018 interjú készült a világ 71 országában, köztünk hazánkban is.

… A dokumentum megállapításai teljesen egybecsengenek az idén tavasszal megrendezett CIO’11 konferencián elhangzottakkal. A Bitport és a Figyelő közös rendezvényén a számítási felhő alapú megoldások, a mobil technológiák és az üzleti analitika volt a fókuszban, és pontosan ezeket a területeket jelölték meg kulcsfontosságú témaként a globális kutatás során megkérdezett szakemberek.

Az sem meglepő, hogy a tanulmány az informatikai vezetők megváltozott szerepét hangsúlyozza. Jó pár éve tartó tendenciáról van szó, miszerint a CIO egyre közelebb kerül célok és jövőkép szempontjából a vállalat csúcsvezetőjéhez. Egy modern vállalatnál az informatikáért felelős menedzser már régen nem egyenlő a „vezető informatikai szerelővel”.

Ezt a folyamatot csak erősítette a gazdasági válság, ami rákényszerítette a CIO-kat arra, hogy üzleti megtérülésben, a versenyképesség növelésében gondolkodjanak, és egyre inkább eltávolodjanak az üzemeltetéstől.

A nemzetközi tapasztalat szerint a cégek a technológiában és az innovációban keresik a válságból kivezető utat, de a felmérés tanulsága szerint a hazai CIO-k mozgástere még korlátozott – kommentálta a tanulmány eredményeit Georgiu Achilles, az IBM Magyarország szolgáltatási tanácsadója, aki a hazai interjúk készítésében is részt vett. A tanácsadó azt tapasztalta, hogy a közép-kelet-európai régió válaszadói inkább a virtualizáció és az üzleti folyamat-menedzsment fejlesztésében gondolkodnak, miközben tisztában vannak az üzleti analitika vagy a mobil technológiák vezető szerepével.”

Forrás:
Más kell a hazai IT vezetőknek, mint nyugati kollégáiknak, Bitport.hu, 2011. május 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bele fogunk fulladni az adatok óceánjába?

„Az adatok ócenjában úszunk: egyre több forrásból származó, exponenciálisan növekvő adatmennyiséget kell tudniuk kezelni a vállalatoknak, amelyek már nem csupán az üzleti rendszerekből, de bárhonnan – akár az internetről – származnak. Az utóbbi időszakban újabb bűvszó került elő a nemzetközi konferenciákon és cikkekben: a “Big Data”, azaz magyarul “Nagy Adat” kifejezés a minden korábbinál részletesebb, sokféle típusú adatok komplex feldolgozását és elemzését fedi. 

“Big Data” alatt azonban nem csupán a nemzetközi cégek több petabájtos adattárházait kell érteni, de ebbe a témakörbe tartozik minden olyan kérdés, amely arra irányul, hogy az addig használt adatmennyiségen túl miként lehet új típusú adatokat is kezelni. Magyarországon ugyanis már az is probléma, ha egy nagyvállalat 1 terabájtról 10 terabájtra akarja növelni az elemzési kapacitását.

Itthon is hamarosan vége lesz annak az egyszerű világnak, hogy csupán az értékesítési adatokat teszik be az adattárházba, és számos új típusú adatot, így például a közösségi médiából származó adatok elemzését is lehetővé kell tenni – hangsúlyozta Arató Bence, a BI Consulting Kft. ügyvezető igazgatója a cég által immár harmadik alkalommal megrendezett Adattárház Fórum nyitóelőadásában. Hozzátette: Magyországon is egy évtizede működnek olyan adatbányászati megoldások, amelyek az ügyfelek viselkedésének jobb megértését célozzák, ezek azonban többnyire nagyon komplex elemzési modellekkel működtek. A szakember szerint a Big Data “üzenet” része az is, hogy nagy adatmennyiségen az egyszerűbb modellek jobb eredményt hozhatnak, mint kevesebb adat részletes elemzése.

A technológiai trendek közül kiemelkedik, hogy külföldön terjed a relatíve olcsón és egyszerűen használható, fürtözött szervereken futtatható nyílt forrású Hadoop keretrendszer, amelynek segítségével nagy adatmennyiségen egyszerűbb modellek segítségével futtathatók elemzések. A technológiát ma már csaknem minden óriáscég széles körben használja a hagyományos adattárháza mellett. Így például ezzel a módszerrel keres az Ebay az egyes termékekhez hasonló képeket mintegy 30 petabájtnyi adatban. Nálunk egyelőre az új technológiák nincsenek benne a köztudatban, és egyelőre majdnem mindenki a hagyományos relációs adatbázisokban, Oracle-ben vagy MSSQL-ben oldja meg az adatfeldolgozást – tette hozzá Arató Bence.

Stephen Brobst…az adattárházak jövőjét vázolta. Arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy az adatmennyiség gyorsabban nő, mint amilyen mértékben a memória ára csökken. Sokkoló számokat sorolt: az elmúlt három évben több adatot állítottunk el, mint az elmúlt 40 ezer évben; az elmúlt 3 év során megnégyszereződött a tárolt adatok mennyisége. Hangsúlyozta: az üzleti döntéshozóknak stratégiával kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy mit kezdenek ezzel a mennyiségű adattal.

Az adatok mennyisége ráadásul amiatt is folyton nő, mivel például a nagy online cégek már nem csak azt elemzik, hogy mit vásárolnak az oldalaikon, hanem azt is, hogy hány kattintással, honnan jutottak el oda. Amíg az ügyfélérték a tranzakciós adatokból deríthető ki, egyre nagyobb szerep jut az ügyfélélmény elemzésére, erre az előbb említett interakciós adatokból következtethetnek. Szintén az adatmennyiség óriási mértékű növekedését vetíti előre, hogy a már néhány centért beszerethető szenzorok egyre több termékbe, mérőórákba, járművekbe, sőt akár haszonállatokra – így például tehenekre – és akár emberekre is kerülnek, amelyek folyamatosan adatokat fognak szolgáltatni viselőjükről.

Az adatelemzési trendek közé tartozik az is, hogy a vállalatok többsége szenved attól, hogy az egyre nagyobb mennyiségű, nem struktúrált – értsd: a relációs adatbázisokba, adattárházakba nem beleerőltethető – adatait, így például XML fájlokat, webes forgalmi vagy egyéb logadatokat, videókat, szöveget is elemezni tudja. Ennek következtében terjednek az olyan új elemzési modellek, mint a MapReduce, amely a hagyományos adatokkal szemben a közösségi hálózatok elemzésére, grafikus elemzésre, szövegelemzésre, vagy akár valósidejű mintakeresésre is használható.”

Forrás:
Bele fogunk fulladni az adatok óceánjába?, Mozsik Tibor, Bitport.hu, 2011. május 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Laptopok segítik a csákvári diákok munkáját

„Pontosan 396 laptop érkezett még januárban a csákvári Esterházy Móric Általános Iskolába, hogy azokat szeptembertől használhassák a diákok. Csaknem mindenkinek jut egy, hiszen az intézmény tanulóinak létszáma alig haladja meg a korszerű segítőeszközök számát. Így majd – mint azt Lönhárd Vilmosné igazgatónő mondta – a másodiktól a nyolcadik osztályokig alkalmazhatják a laptopokat az oktatás során. A pedagógus azért hozzátte: nem feledik a hagyományos tanítási módszereket sem.
A rendhagyó tanítási óra elején Katonáné Venguszt Beatrix polgármester köszöntötte a vendégeket: Nyitrai Zsoltot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárát, Herczog Edit Európai Parlamenti képviselőt és Törő Gábor országgyűlési képviselőt. Nyitrai Zsolt elmondta: örülne annak, ha a hét minden napján hasonló rendezvény vendége lehetne más iskolákban is. A kormány társadalmi párbeszédet követően 2014-ig szóló cselekvési tervet dolgozott ki, mert komolyan veszi az ilyen fejlesztéseket. Az alaptörvény is rögzíti a technikai vívmányok hasznosításának kötelezettségét – emlékeztetett az államtitkár -, ez pedig nagyon komoly hivatkozási alap lesz a mindenkori kormányok és az ellenzék számára. Herczog Edit uniós elnökségünk egyik legsikeresebb államtitkáraként jellemezte Nyitrait, majd a számítógép használatára bíztatta a jelenlévőket, diákokat és szülőket. A csákvári laptop-projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósult meg, mintegy 53 millió forintból.” 

Forrás:
Államtitkári, képviselői vizit Csákváron – a diákok bemutatták, mit tudnak a laptopon, Tihanyi Tamás, Fejér Megyei Hírlap, 2010. május 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormányzatok és a digitális világ – pro és kontra

„Az internetes nagyágyúk párizsi konferenciáján a francia elnök az együttműködést javasolta, de a hatalmi szerepet mereven fenntartotta az államok számára.
A kormányzatoknak kell meghatározni a digitális világ szabályait, és ezeket a törvényeket be is kell tartatniuk, még akkor is, ha igen fontos számukra az internet hozta gazdasági növekedés, az alkotókedv felpezsdülése – összegezte álláspontját Nicolas Sarkozy francia elnök a Párizsban tartott, e-G8-as összejövetelként emlegetett csúcstalálkozó első napján.

Az elnök méltatta a jelen lévő vállalatok tevékenységét, totális globális forradalomnak nevezte, ami az internettel kapcsolatosan történt, egy olyan forradalomnak, mely sok jót hozott az emberi közösségnek. Ugyanakkor kifejezte aggályait is: „Nem hiszek abban, hogy a nemzeti szinten meghozott minimumszabályozás elegendő. Az internet globális jelenség, nem tudunk [a problémákról] beszélni, ha a szabályozások nemzeti keretek között születnek meg” – fejtette ki Sarkozy, aki szerint a kormányoknak és a web meghatározó résztvevőinek egyaránt fontos, hogy a világháló egy olyan hely legyen, ahol az emberi jogok és az alkotás szabadsága otthonra lelnek, de a növekedést is biztosítani kell. Az elnök szerint az internet világa nem egy „párhuzamos valóság”, ahol a nem alkalmazzák a „való világ” szabályait, erkölcsi elveit, törvényeit: „Senki sem felejtheti el, nem szabadna elfelejtenie, hogy csakis a demokratikus kormányzatok az egyedüli legitim képviselői a népakaratnak”. Majd hozzátette: „Önök [az internetes cégek] sem mentesülnek a szabályok hatálya alól, fejlesztéseik ellenére sem. Ne feledjék, hogy az önök cégei is elkötelezettek kell legyenek abban a tekintetben, hogy hozzájáruljanak a nemzeti gazdaságok gyarapodásához, hogy ígéreteik, szavaik őszinteségét ne vonhassa senki kétségbe.” 

A francia elnök többször is utalt a cégek és a nemzeti kormányok közötti feszültségekre (külön kiemelte a szellemi tulajdon védelmét, de szóba került még az adatvédelem, a kereskedelmi konfliktusok, a fogyasztóvédelem stb.), majd kijelentette: „Nekünk meg kell hallgatnunk az önök kívánságait, meg kell ismernünk az igényeiket. Önöknek pedig meg kell ismerniük az általunk felállított határokat, tudniuk kell, hol vannak a korlátok. […] Úgy vélem, sok a közös tennivalónk” – zárta beszédét Nicolas Sarkozy.”

„Jérémie Zimmermann, a La Quadrature du Net francia szervezet társalapítója és szóvivője aggódik a világháló jövője miatt, s attól tart, hogy hamarosan leáldozhat a szabad internethozzáférések korszaka.

“Nagyon sok nyugtalanító fejlemény van, de a legrosszabb az, ami a G8 csúcstalálkozón történni fog. A mellette megrendezett eG8 Fórum csak egy PR-show volt, amit a Publicis nevű reklámcég szervezett. Meghívtak olyan embereket, mint Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és Eric Schmidt, a Google vezetője azért, hogy elmeséljék, milyen nagyszerű dolog az internet. De a lényeg az, hogy a háttérben a kormányok el fogják érni, hogy nagyobb ellenőrzési lehetőségeik és befolyásuk legyen a világháló fölött. Jó példa erre a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA), amelynek értelmében a hatóságok az internetszolgáltatókat arra kötelezik, hogy osszák meg az ügyfeleikkel kapcsolatos adatokat. Az ACTA-t a G8 alatt fogják elfogadni. Az aláírók vállalják, hogy üldözni fogják azokat az embereket, akik bizonyos tartalmakat letöltenek az internetről.”- nyilatkozta Jérémie Zimmermann.

“Eddig a hatóságok csak egyes embereket üldözhettek, most – állami jóváhagyással – az internetes cégekből szerzői jogi magánrendőrségeket szerveznek. Tényleg egy kritikus pillanatban vagyunk, fennáll a veszélye annak, hogy az internet alapjaiban fog megváltozni, veszélybe kerülhet az emberek hozzáférése. Sarkozy azt hangsúlyozza hónapok óta, hogy ‘egy civilizált világhálóért’ harcol. Nos, két éve látható, hogy mit jelent az ő civilizált világhálója, ami nem más, mint a Loi Hadopi. Az a rendszer egy katasztrófa.”

“A francia kormány hat évvel ezelőtt állt elő először a Graduated Response, más néven három csapás javaslattal. A fogalmat a hidegháború idejéből vették át. A lényeg ismert: egy központi hivatal ellenőrzi a teljes online forgalmat és jelzi a tiltott letöltéseket. A fájlcserélők először egy figyelmeztető e-mailt, majd egy levelet kapnak, végül, ha folytatják a tevékenységüket, akkor pénzbüntetést szabhatnak ki rájuk, vagy akár a hozzáférésüket is korlátozhatják, illetve letilthatják…”

Forrás:
Sarkozy: Az internet nem párhuzamos valóság, Dajkó Pál, IT Café, 2011. május 24.
Veszélyben vannak a szabad internethozzáférések?, Bderta Sándor, SG.hu, 2011. május 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Google Pénztárca viharos indulása

„A csütörtökön bemutatott, Google Walletnek (Google Pénztárca) elnevezett szolgáltatást, mely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy okostelefonjukkal fizethessenek a szerződött üzletekben, vendéglőkben stb., a cégek idén nyáron kívánják elindítani, először New Yorkban és San Franciscóban. Az Android operációs rendszer alá telepíthető ingyenes alkalmazás egyelőre a Sprint mobilszolgáltató Samsung Nexus S 4G telefonjain fog működni, kezdetben körülbelül 20 üzletben és vendéglőben. (A cég szerint egyébként a Google Walletet már több mint 124 ezer üzlet tudja elfogadni el az USA-ban, illetve a világ más helyein is 311 ezer helyen alkalmazható – ezek a számok a MasterCard PayPass-kompatibilis terminálokat jelzik, ezek képesek az okostelefonokkal kommunikálni. Ez csak töredéke az összes terminálnak, itt is fejlesztéseket kell még végezni.) 

A hardveres alapot az úgynevezett kis hatósugarú adatátvitel (Near-Field-Communication – NFC) alkalmazása adja. A Google Wallet össze lesz kapcsolva egy másik új megoldással, a helyi szolgáltatásokat, akciókat kínáló Google Offers-szel. A későbbiekben kiadnak hozzá egy API-t, hogy a partnerek fejlesztői integrálhassák a rendszert – a Google szeretné kiterjeszteni a használatot a közlekedésre (beszállókártyák, jegyek stb.), valamint egyéb azonosítást kérő szolgáltatásokra is.

Szinte még be sem mutatta a Google a MasterCarddal és a Citigrouppal kifejlesztett, a Sprint szolgáltató által üzemeltetett új mobilfizetési rendszerét, az eBay, illetve a cégnél az online fizetési rendszert üzemeltető PayPal máris beperelte a vállalatot és két vezetőjét. A csütörtöki bemutatót levezénylő Osama Bedier-t és Stephanie Tileniust, akik korábban PayPalnál dolgoztak, azzal vádolják, volt munkahelyükről üzleti titkokat loptak el, és a Google erre alapozta saját rendszere kifejlesztését.”

Forrás:
Még el se indult, az eBay már beperelte a Google mobilfizetési rendszerét, Dajkó Pál, IT café, 2011. május 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Zenei hálózatok

„A hip hoptól a drum and bassig, a világzenétől a black metalig számos műfaj kultúrájáról és a digitális zenei forradalom hatásairól is szól a májustól kapható Zenei hálózatok: Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában című kötet, mely magyar nyelven elsőként közöl tanulmányokat egyes műfajokról és a zenei kultúra legújabb változásairól. A könyv nem csak nyomtatott formában jelent meg, digitális változata ingyen letölthető és megosztható az interneten.

A Zenei hálózatok című, a BME oktatói által szerkesztett és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelenő kötet magyar nyelven elsőként járja körbe a témakört és gyűjt össze az új, online médiatértben formálódó közösségekkel foglalkozó írásokat: például a MySpace és a YouTube zenekari karrierekre, közönségekre gyakorolt hatásáról, a zenei újságírás és blogolás viszonyáról, a szerzői jogok megváltozott szerepéről. A gyűjtemény legtöbb tanulmánya emellett egy-egy ismertebb vagy különlegesebb műfajhoz kötődik, így az írások betekintést adnak például a balkáni világzene, a deathcore, a black metal, a hip hop, a drum and bass, a kísérleti elektronikus zene, a nemzeti rock, vagy éppen a psytrance globális és lokális színtereinek életébe is. 

Kivételes módon a megjelenést követően a könyv teljes tartalma teljesen ingyen is elérhető az interneten… a Zeneihalozatok.hu címen elérhető oldalon – mindössze egy választott közösségi platformon (Facebook, Twitter, iWiW) való megosztásért cserébe – letölthető a kötet egésze, illetve az egyes fejezetek.”

Forrás:
Ingyen letölthető a Zenei hálózatok című kötet, Prim Online, 2011. május 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A Kormány hivatalos tájékoztatási honlapjáról

„1. A Kormány dönt a kormányzati online kommunikációval kapcsolatos fejlesztések összehangolásáról, valamint arról, hogy a Magyar Köztársaság Kormányának hivatalos webes kommunikációs eszköze a www.kormany.hu kormányportál. 

2. A közigazgatási és igazságügyi miniszter (a továbbiakban: Miniszter) az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 5. § e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva felel a www.kormany.hu kormányportál és egyéb, a jövőben létrehozandó kommunikációs célú kormányzati honlapok egységes szerkesztésének, arculatának és folyamatosan frissített tartalmának kialakításáért, valamint az aktualitásukat vesztett tartalmak archiválásáért és hozzáférhetővé tételéért.

3. A Kormány egyetért azzal, hogy a Miniszter a 2. pontban meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló szervek webes tájékoztatási célú tevékenységével kapcsolatban:
a) dönt a minisztériumokkal történt egyeztetést követően a kormányzaton belül kezdeményezett új webes kommunikációs eszközök (ilyenek különösen a weboldalak, portálok és internetes naplók) indításáról;
b) irányítja az egységes kormányzati honlaprendszer kialakítását;
c) koordinálja a fejlesztéseket, és biztosítja a fejlesztések közti összhangot;
d) meghatározza a stratégiai kormányzati kommunikációs online fejlesztési célokat;
e) ellenőrzi a tájékoztatási célokat szolgáló webes kommunikációs eszközök használatát;
f) elősegíti technikai segítségnyújtással, szerver-kapacitás, illetve szükség esetén domain-név rendelkezésre bocsátásával a kormányzati szervek webes megjelenését.

4. A Kormány felhívja az irányítása alatt álló szerveket, hogy a Miniszter feladatának ellátáshoz szükséges, a 3. pontban foglaltak végrehajtása érdekében kért adatokat, információkat, elemzéseket bocsássák a Miniszter rendelkezésére és a megfogalmazott célok elérése érdekében működjenek együtt a Miniszterrel.”

Forrás:
A Kormány 1166/2011. (V. 26.) Korm. határozata a Kormány hivatalos tájékoztatási honlapjáról, Magyar Közlöny, 2011/55. szám, 2011. május 26., 12016. oldal (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása

Kiadja az eGov Kft.

 

Print Friendly