7. szám, 2012. február 13.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika


Társadalom, gazdaság, művelődés


Szakirodalom


Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika



A területi államigazgatás átalakítása


„Péntekig az Országgyűlés elé kerül a 2013. január 1-én létrejövő járások kialakításával összefüggő első törvényjavaslat-csomag – mondta Szabó Erika egy kedden tartott sajtóbeszélgetésen, amelyen a 2010 tavaszán a Jó Állam Program keretében megkezdett rendszerszintű átalakításról tájékoztatott.

Az államtitkár mindenek előtt azt hangsúlyozta, hogy az átalakítás legfontosabb céljai az egyablakos ügyintézés bevezetése, valamint az államigazgatás egyszerűbb, hatékonyabb, átláthatóbb működésének megteremtése.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokat illetően Szabó Erika elmondta: a 2011. január 1-én megnyílt hivatalokkal a területi közigazgatás addigi káoszát kívánták kezelni. Lényeges változás, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeletet is ellát a helyi önkormányzatnál, tehát mulasztás esetén rendeletet alkothat, kezdeményezheti állami támogatás megvonását vagy visszatartását, felügyeleti bírságot szabhat ki, illetve pert indíthat a sorozatos jogsértést elkövető polgármester ellen. Az egyéves tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendszer kiválóan működik, az átalakítás nem okozott gondot a szakigazgatási szervek munkájában sem – tette hozzá.

A járási szint kialakítása a területi közigazgatás átalakításának már a következő lépcsője – fogalmazott az államtitkár. A járások az államigazgatás legkisebb területi egységeiként jönnek létre. Fontos tehát egyértelművé tenni, hogy ez nem egy önkormányzati szint, a járásoknak nincs köze az önkormányzati társulásokhoz sem. Azzal, hogy a jegyző jogköreit a járások veszik át, az állam a saját szervezeti rendszerén belül – a járási hivatalban – végzi el saját feladatait. A polgármesteri hivatalok a helyi ügyintézésért, és az ahhoz kapcsolódó adminisztrációért lesznek felelősek. Így megvalósul az államigazgatási és az önkormányzati feladatokat szétválasztása – hangsúlyozta Szabó Erika.

Kiemelte: péntekig az Országgyűlés elé kerül a 2013. január 1-én létrejövő járások kialakításával összefüggő első törvényjavaslat-csomag, amely várhatóan több mint nyolcvan jogszabály módosítását tartalmazza majd. A tervek szerint 168 járás, illetve 7 fővárosi körzet jön majd létre.

A Kormányablakokkal kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett: azok 2011. január 3-án, 29 helyszínen jöttek létre a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban és Budapesten. Szabó Erika rávilágított, az ügyszám folyamatosan nő, 2012. negyedik hetében 7287 ügyfél 8157 ügyet intézett a Kormányablakokban, melyek hétfőtől péntekig 8 és 20 óra között várják az állampolgárokat. Cél, hogy minden járási székhelyen és okmányirodát működtető településeken Kormányablak nyíljon – fűzte hozzá.

A magas színvonalú, ügyfélbarát, egyablakos ügyintézés elindítása 2013-ra válik lehetővé, az általános ügyintézési határidő jelentős – 30 napról 21 napra – csökkentése 2014. január 1-jétől lép majd hatályba. Mindez azt jelenti, hogy az ügyfél a Kormányablakokban mindent egy ügyintézőnél, kényelmesen és sokkal gyorsabban tud majd elintézni – nyomatékosította Szabó Erika.”

„Szabó Erika kedd délelőtti sajtóbeszélgetésén összegezte a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága által koordinált átalakítási projekt eredményeit és további lépéseit. Az államtitkár a 2013. január 1-jétől felálló járási rendszerrel kapcsolatban elmondta, a társadalmi egyeztetés lezajlott, a beérkezett 757 javaslatot megyékre szétválasztották és megküldték az érintett kormánymegbízottnak. „Február 10-ig az országgyűlés elé terjesztjük a járásokkal összefüggő törvényeket. A benyújtott javaslatokba még nem épülnek bele a kormánymegbízottak visszajelzései, ezek csak később kerülhetnek be a rendszerbe” – mondta a sajtóbeszélgetésen.

Az államtitkár a sajtó munkatársainak összegezte a kormányhivatalok és kormányablakok felállításának és működésének tapasztalatait. Elmondta, 2013-ra az egyablakos ügyintézés teljes rendszerének, közel 300 kormányablak kiépítése a cél. Ez 8 európai uniós forrás összehangolt fejlesztésével valósulhat meg. Szabó Erika a MÁV és az új államigazgatási struktúra jövőbeni összefonódására is utalt. „A MÁV pályaudvarokon létesülő kormányablakok a közlekedést, a kereskedelmet és a közigazgatást egyesítenék. A tervezet részleteiről a héten adunk bővebb információt” – hangsúlyozta.”

Forrás:
A területi államigazgatás átalakítása, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 7.
Szabó Erika: 300 kormányablak kiépítése a végső cél, OrientPress, 2012. február 7.

Gémesi: ilyen rövid idő alatt nem lehet komoly, felelős és hosszú távú döntéseket hozni


„A járási rendszer kialakulásával kapcsolatban több kérdés is felmerül, nevezetesen, hogy valóban költséghatékonyabb lesz-e, az állampolgárokat jobban szolgálja-e, s hogy mi a probléma a mostani feladatellátással – mondta Gémesi György, Gödöllő polgármestere a Rádió Orient, a közigazgatási rádiójában. Vendége, Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere szerint ‘a települések felnőttek feladataik ellátásához, önállóan tudnak dönteni.’

Pásztor Béla, aki nagy tapasztalattal rendelkezik a járásokról, elmondta, azok működése nem volt a leghatékonyabb. „A hivatali rész annyiban segítette a járást, hogy ellenőrzéseket tartott, igazgatási és pénzügyi, építésügyi területen. Ezek segítő jellegűek voltak. Amikor a településeket közös tanácsba vontak össze, azok igazgatásilag lehet, hogy jók voltak, de településfejlesztési szempontból már kevésbé” – ismertette Veresegyház polgármestere. A települések akkoriban is igényelték már az önállóságot, ezért Pásztor Béla jobbnak tartaná, ha megmaradna az önkormányzati rendszer függetlensége, amely már jól kiépült és remekül működik. „Egyelőre nem tudom, hogy mi a célja az átszervezésnek” – tette hozzá. Gémesi György szerint a fő probléma az, hogy nem tudni, mire szerveződnek a járások, hogy mik azok a feladatok, amiket át kell adniuk az önkormányzatoknak. Hozzátette: a feladatellátáshoz szakemberek, helyiség, stb. is kell. „Saját önkormányzati forrásból, költséghatékonyan létrehoztuk az okmányirodákat, hogy azok komfortosak legyenek, s jól szolgálják a lakosság igényeit. Kinevelődtek azok az ügyintézők, akik versenyképes szolgáltatást tudnak nyújtani” – emlékeztetett a polgármester. Hozzátette: a Magyar Önkormányzatok Szövetségének az a véleménye, hogy hiányzik az a hatástanulmány, ami igazolja, hogy a járási rendszer kialakítása valóban azt az eredeti célt szolgálja, hogy az állampolgárok minél komfortosabban intézhessék ügyeiket, s kényelmesebben érhessék el a helyszínt. Gémesi György elmondta: „azt érzem és most már egyre világosabb, hogy a kétpólusú demokrácia (központi, helyi- térségi) szép lassan egypólusúvá válik.”Arról, hogy mi a jobb, ha több település tartozik egy járáshoz, vagy ha kevesebb, Pásztor Béla elmondta, hogy gazdasági szempontból ezt nem lehet lemérni. „Anyagi javakat a járás nem koncentrál, korábban sem koncentrált, ebben a tekintetben a méretet nem tartom fontosnak. A társadalmi élet, ami nagyon fontos, abban a szerkezeti formában ahol százezer ember van, kevésbé alakul ki, mint ahol 30-40 ezer ember van együtt. Amikor megszűntek a járások, azt mondták így olcsóbb a közigazgatás, mert a közvetlenebb kapcsolat gyorsabb munkát eredményez. A települések felnőttek feladataik ellátásához, önállóan tudnak dönteni” – mondta Veresegyház polgármestere. Pásztor Béla elmondta, a járások megszűnése után kialakult az önkormányzati rendszer, amely létszám szempontjából nagyon hatékonyan működik a településeken. Hozzátette: „félek az igazgatásnak a most tervezett centralizálásától, amely lefékezi az önkormányzat hatékonyságát. Tudom, hogy a kormány szándéka az is lehet, hogy kordában tartsa az önkormányzatokat, de ezt nem ilyen módon kellene elérni. A települések élő szervezetek, s nem megfelelő működésüket megsínyli az ország is.”Gémesi György elmondta, a járások kidolgozásának előkészítésére nem állt elegendő idő. „Én egy tanulmányt készítettem volna, utána meghívtam volna a gyakorlott polgármestereket egyeztetésre, ami legalább egy fél-egy év, mi viszont csak napokat kaptunk. Azt hiszem, hogy így nem lehet komoly, felelős, hosszú távú döntéseket hozni.” Pásztor Béla egyetértett gödöllői kollégájával, mint elmondta: „Azt a konzultációt hiányoljuk, amelyik közvetlen lett volna az önkormányzatokkal és ahol bemutatják az új rendszer működését. Ilyennel nem találkozhattunk.” Az önkormányzatok jogosítványokhoz jutottak a járások megszűnésekor, ami jó volt, hiszen minden igazgatással kapcsolatos adminisztráció sokkal gyorsabb volt, mint a járási rendszer idején – emlékeztette a hallgatókat Pásztor Béla. „Ezért a járások helyett a kistérségek megtartását tartottam volna jobbnak.” – tette hozzá. Gémesi György a műsor zárásaként elmondta: az önkormányzatok a településen élő lakókért vannak, s ma is tízmillió embernek szolgáltatnak. „A közszolgáltatások 70 százalékát mi látjuk el, a probléma nem az volt, hogy nem tudja az önkormányzat feladatait ellátni, hanem az, hogy kiment mögüle a finanszírozás. Ha elviszik tőlünk a feladatokat, lecsökken az állampolgár saját sorsába való beleszólási lehetősége, mert ezt a települési önkormányzatok biztosítják. Mi költséghatékonyan megszerveztük az okmányirodákat, s nem hallottam arra vonatkozó kritikát, hogy azok rosszul működnének.” A polgármesterek tapasztalata és meggyőződése, hogy a feladatokat a kisebb egységek, a települések jobban, hatékonyabban tudják ellátni. A teljes műsor meghallgatható az alábbiakban: http://www.orientpress.hu/radio-orient-mp3/orientlive_20120131_01.mp3 .”

Forrás:
Gémesi: ilyen rövid idő alatt nem lehet komoly, felelős és hosszú távú döntéseket hozni, OrientPress/MTI OS, 2012. február 7.


Függetlenség és önkormányzat: az új törvény margójára

„Az új önkormányzati törvény a települési önkormányzatok gazdálkodási függetlensége szempontjából egyaránt hordoz magában lehetőséget és jelentős kockázatokat. Különös jelentősége van a központi kormányzati támogatásoknak amennyiben reálértékük tovább csökken, akkor idővel a nagyobb méretű települési önkormányzatok gazdálkodási függetlensége is egyre inkább devalválódik majd.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény indoklása szerint a megfelelő önállósággal rendelkező és demokratikusan működő helyi önkormányzatok elsődleges célja az volt, hogy a frissen megalakult jogállam tartópilléreiként funkcionáljanak. Az önkormányzati autonómiára úgy tekintettek, mint a központi kormányzat „túlhatalmát” megakadályozó garanciára, részben ezért a gazdálkodásra vonatkozó megfelelő keretrendszer kialakítása kevesebb hangsúlyt kapott. 22 év elteltével az önkormányzatiság szerepe – a gazdaságban és a társadalomban végbement változásokat követve – átértékelődni látszik. A hangsúly immár a közigazgatási szolgáltatások színvonalának javítására tevődött át, amely óhatatlanul is a kormányzati szintek közötti feladatmegosztás újradefiniálását vonja maga után, ezáltal is befolyásolva az önkormányzatok rendszerváltáskor deklarált széleskörű autonómiáját. A kérdés az, hogy ez a változás milyen irányban és mekkora mértékben lesz hatással a helyi önkormányzatok függetlenségére? Miben lehet egyáltalán önálló egy települési önkormányzat?

A települési önkormányzatok gazdálkodásának alapvető célja, hogy kollektív javakkal lássa el a helyi lakosságot, amelyhez elő kell teremtenie a szükséges erőforrásokat. Input oldalról tehát kiemelkedő fontossággal bír az, hogy a helyi kormányzati szintnek milyen bevételszerzési lehetőségei vannak. Bevétel alatt a szubnacionális kormányzatok esetében (a) adókat, illetve adó jellegű elvonásokat, (b) a központi költségvetésen keresztül kapott támogatásokat, valamint (c) a vagyonhasznosításból származó bevételeket értjük (1). Ezek alapján a helyi kormányzatok bevétel teremtési képessége egyrészről a nemzeti adó- és támogatáspolitikától, másrészről pedig a vagyonhasznosítás eredményességétől függ.

Az új önkormányzati törvény várható hatásai
Az új önkormányzati törvény a települési önkormányzatok gazdálkodási függetlensége szempontjából változást hoz, hiszen kimondja, hogy a kötelezően előállítandó kollektív javak körét az adott települési önkormányzat gazdasági-társadalmi adottságaihoz mérten kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy kisebb és ezáltal kevesebb forrással rendelkező önkormányzatoknak a továbbiakban nem kell olyan kollektív javakat előállítaniuk, amelyek nyújtására méretgazdaságossági okok folytán csak jelentős kapacitásfölösleggel vagy az elvártnál alacsonyabb színvonalon képesek (például az általános iskolai oktatás helyben történő biztosítása az 500 lakost meg nem haladó települések esetén – a KSH adatai alapján 2011-ben 1097 ilyen település volt). Így, bár elesnek bizonyos mértékű központi költségvetési támogatástól, cserébe viszont felszabadulnak olyan szabadon felhasználható források, amelyeket eddig a kötelezően nyújtandó kollektív javak előállítására áldoztak. A nagyobb méretű települési önkormányzatok helyzete éppen fordított. Ők a kollektív javak előállításának átvállalásával tehetnek szert pluszforrásra, ami egyrészről azt jelenti, hogy kevesebb szabad felhasználású forrást kell kötelező feladatra költeniük, másrészről pedig azt, hogy adott kollektív jószág előállítását (költség-) hatékonyabban lesznek képesek megoldani.

Az új rendszer a települési önkormányzatok gazdálkodási függetlensége szempontjából egyaránt hordoz magában lehetőséget és jelentős kockázatokat. Az, hogy a kollektív javak előállítása közelebb kerül a méretgazdaságosság diktálta méretekhez egyrészről jelent felszabaduló forrásokat, másrészről pedig gátat szab az erőn felüli (törvényben rögzített) teljesítési kényszernek, amely a kötelezően nyújtandó kollektív javakhoz kapcsolódott. Az így megmaradó források hozzájárulhatnak a fenntartható (részben az önkormányzati vagyon megfelelő hasznosításán alapuló) önkormányzati gazdálkodáshoz. Másrészről viszont, ha a központi kormányzati támogatások reálértéke tovább csökken (tekintettel az önkormányzati rendszerben a koncentráció lévén felszabaduló forrásokra/tartalékokra), akkor idővel a nagyobb méretű települési önkormányzatok gazdálkodási függetlensége is egyre inkább devalválódik és megnő a központi költségvetéstől függő települési önkormányzatok száma.”

Forrás:
Függetlenség és önkormányzat: az új törvény margójára, Béres Dániel, Pénzügyi Szemle online, 2012. február 2.


Készül a teljes kormányzati stratégia irányítási rendszer átalakítása

„A „Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban” című műhelykonferencián tartott előadást, azt követően pedig sajtótájékoztatót Farkas Krisztina, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), valamint Kis Norbert, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) helyettes államtitkára kedden, a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Farkas Krisztina stratégiáért felelős helyettes államtitkár a műhelykonferenciát követően arról tájékoztatott, hogy a KIM készíti elő a teljes kormányzati stratégia irányítási rendszer átalakítását. Hangsúlyozta, hogy mindez a teljes stratégiai tervezési rendszert – a tervezéstől a megvalósításon át, a visszacsatolásig – fogja szabályozni.

Stratégiai tervezés és irányítás nélkül a közpolitikai feladatok megoldása nem lehetséges és nem vezethet társadalmi elégedettséghez – jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy szeretnék elérni – a környező országokhoz hasonlóan –, hogy Magyarországon is teljes kormányzati szintű stratégiai menedzsment-rendszer jöjjön létre.

Kifejtette, hogy ennek érdekében kétféle dokumentumrendszert hoznak létre: stratégiai jellegű dokumentumok hierarchiáját, melyben nemzeti középtávú stratégiák szerepelnek, és szakpolitikai stratégiák, programok egészítenek ki, valamint egy munkaterv jellegű dokumentum rendszert, melyek előkészítése folyamatban van. Hozzátette: 2014-től tervezik a kormányprogram miniszteri program-szintű lebontását is.

Farkas Krisztina arról is beszélt, nagyon fontos feladat a 2014-2020-as Európai Uniós tervezés, illetve, hogy a szakpolitikai stratégiák, valamint az Európai Uniós tervezési rendszer összhangban működjenek. Ennek érdekében hozzák létre a Stratégiai Egyeztető Fórumot, amely egy helyettes államtitkári-szintű testület lesz, előkészítendő a közigazgatási egyeztetéseket, illetve közigazgatási államtitkári értekezletet, amelynek célja az összes stratégiai tervezési dokumentum összhangjának megőrzése.

Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az előző évek stratégiai tervezési gyakorlatához viszonyítva, a felsőoktatásban egy új típusú stratégiai tervezés indult, amelynek a lényege, hogy nem ragadják ki a felsőoktatást a gazdasággal, az állam szerepével kapcsolatos nemzetstratégiai térből, hanem annak szerves részeként kezelik. Így érhető el az – folytatta –, hogy „ne csak beszéljünk arról, hogy a felsőoktatásnak a valós gazdasági, munkaerő-piaci prognózisokhoz kell igazodni”, hanem a stratégiai illesztés valóban ezt a célt is szolgálja.

Az ösztöndíjasok létszáma mögött is már ott van egy olyan gazdasági stratégia, amely a jövő magyar gazdaságának a prioritásait a ma felsőoktatásában kívánja érvényesíteni – emelte ki Kis Norbert. Az állammal kapcsolatos stratégiai tervezés – tette hozzá – szintén leképeződik a felsőoktatásban, hiszen a jó államnak az a szerepe, hogy mindenkinek esélyt teremtsen, aki a felsőoktatásban tanulni kíván, a legtehetségesebbek számára pedig támogatást is nyújtson. Ennek mentén alakulnak a kormány állami támogatással kapcsolatos döntései – szögezte le a politikus.

Kis Norbert kitért arra is, hogy a felsőoktatási törvénnyel megkezdődött az új finanszírozási rendszer felépítése, melynek alappillérei az intézményi támogatás, az ösztöndíj, a részösztöndíj és az önköltség. A korábbi évekhez viszonyítva az ágazatirányítás még hatékonyabb eszközöket kíván használni az intézményi minőségfejlesztésben, valamint az állami támogatás is egyre inkább a minőséget díjazza – fogalmazott.

Háttér:
A Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban című műhelykonferencia az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002) kiemelt projektje által került megrendezésre. A magyar felsőoktatási intézmények stratégiai tervezéssel, megvalósítással foglalkozó szakembereinek szánt egynapos műhelykonferencia célja, egyrészt, hogy a fenntartó bemutassa a stratégiai tervezéssel kapcsolatos elképzeléseit, másrészt, hogy disszeminálásra kerüljenek a projekt azon eredményei, amelyek a vonatkozó nemzetközi és hazai gyakorlat elemzésével szakmai támogatást nyújtanak a felsőoktatási intézmények stratégiai menedzsment folyamatainak alakításához.”

Forrás:
Stratégia a hatékonyabb felsőoktatásért, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 7.
Lásd még:
Javaslat a kormányzati stratégiai irányítási rendszer létrehozására, eGov Hírlevél, 2011. december 2.


A járások kialakítása nem ideológiai, hanem szakmai kérdés

„A folyamatos párbeszéd és a kapcsolattartás 2012 üzenete – mondta Tarnai Richárd kormánymegbízott a Rádió Orient, a közigazgatás rádiójának műsorában. „Célunk továbbra is az egyablakos ügyintézés, amely megkönnyíti az állampolgárok mint ügyfelek ügyintézését, s amit ők, mint adófizetők, joggal várnak el. Egyszerűsítés és a bürokrácia leépítése, erről szól a közigazgatás átalakítása” – tette hozzá.

2011 január elsején jöttek létre a kormányhivatalok, s akkor a kormány azt mondta, hogy az emberekhez közelebb kell vinni az ellátásokat – emlékeztetett a kormánymegbízott. „Az államnak adót fizető polgárok joggal várják el a megfelelő szolgáltatást, s erre az egyablakos ügyintézés a legalkalmasabb” – ismertette. „Egyszerűsítés és a bürokrácia leépítése, erről szól a közigazgatás átalakítása” – tette hozzá.

A szociális intézmények átvételének célja, amely 2012 január elsejétől valósul meg, azoknak az anomáliáknak a leépítése, miszerint korábban sok helyen akadozott az ellátást, például az étkeztetés, a gáz és az energiaszolgáltatás. „Célunk, hogy ezeken a területeken rendet rakjunk, hogy az iskolákban, egészségügyi intézményekben legyen fűtés és étkeztetési ellátás” – mondta Tarnai Richárd. Emlékeztetett, hogy ehhez kapcsolódik a kormánynak azon intézkedése, miszerint fűtési szezonban nem lehet kikapcsolni a gázt és az áramot egyetlen intézményben sem.

Legmagasabb szintű ellátás a legjobb áron, vagyis a legköltséghatékonyabb módon, ami lehetséges – összegezte röviden a kormány előtt álló feladatokat és célokat a kormánymegbízott. Az ügyintézés tekintetében az a legfontosabb, hogy az állampolgár mint ügyfél a lehető leggyorsabban el tudja intézni ügyeit. „A kormányablak az a hely, ahol egy helyen, valamennyi ügykörben tudnak intézkedni” – erősítette meg Tarnai Richárd.

A járások kialakulásáról szólva a szakértő elmondta, mindez azt fogja eredményezni, hogy ahol eddig volt okmányiroda, ott most lesz kormányablak is. Nem kell több helyre menni az ügyfélnek, hanem bemegy a korábban okmányirodának nevezett épületbe és ott szinte minden ügyet el tud intézni. „Mi tehát az ügyfél, az emberek szempontjából nézzük ezt a kérdést, az ő kényelmüknek rendelünk alá minden egyéb intézkedést” – tette hozzá a kormánymegbízott. Elmondta, a kormányablakok működése óta a Pest megyei ügyfelek 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen visszamenne. „Ez egy nagyon jó arány, ami azt jelenti, hogy elindultunk az ügyfélbarát ügyintézés irányába” – tette hozzá.

A műsorvezető arra a lélekszámbeli különbségre hívta fel a figyelmet, hogy Pest megyében a gödöllői járás területén 178 ezren, a szobiban 12350-en, az érdiben 106 ezren élnek. Ezzel kapcsolatban Tarnai Richárd elmondta: „a járások kialakítása a lélekszámnál kicsit árnyaltabb, ezen kívül fontos figyelembe venni a közlekedési viszonyokat, földrajzi határokat. A legfontosabb szempont az volt, hogy mindenki a hozzá legközelebbi helyen vehesse igénybe az egyablakos ügyintézés előnyeit. A járások megszüntetés és újraindítása tehát nem ideológiai, hanem szakmai kérdés.”

A járás székhelye tulajdonképpen egy mini kormányhivatal lesz – ismertette a kormánymegbízott. „Kormányablak a járási székhelynél több lesz, a járási központokban mindenképpen, plusz még több helyen a járáson belül” – tette hozzá. Napi kapcsolatban a kormányablakkal lesznek az állampolgárok, s csak a másodfokú ügyintézés esetében kell a járási hivatalhoz fordulni, például abban az esetben, ha az ügyfél valamely önkormányzati döntéssel nem ért egyet. „Ez az úgynevezett különleges, vagy ritka ügyintézés lesz” – mondta a kormánymegbízott.

A műsor zárásaként Tarnai Richárd elmondta, az önkormányzatoknál csak a szűken vett, a mindennapi élethez szükséges rutinfeladatok maradnak. „Az ügyintézés fizikailag ugyanott történik, ahol eddig, de reményeink szerint sokkal nagyobb színvonalon, mint korábban. Jelenleg a felkészülés utolsó fázisában járunk, ezért kérem a megyében élő embereket, keressenek megy javaslataikkal. Olyan államot szeretnénk, ami jó állam, s az ott élők igényeit elégíti ki. Ennek az alapja a folyamatos párbeszéd és a kapcsolattartás – ez 2012 üzenete.””

Forrás:
Tarnai Richárd: „a járások kialakítása nem ideológiai, hanem szakmai kérdés”, OrientPress, 2012. február 8.


Kormányablak talán jut az őrségieknek

„Ahogy várható volt, kérdés hangzott el és érdeklődés mutatkozott a járási rendszer kialakításával kapcsolatban azon a lakossági fórumon, amelyet nemrégiben tartottak Őriszentpéteren. Tájékoztatást dr. Lampért Bernadettől, a Vas megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Ügyfélszolgálati Osztályának vezetőjétől kaptak az érdeklődők.

Közismert, hogy az illetékes minisztérium tervezete szerint nemhogy önálló járása nem lesz az Őrségnek, de még a régió 22 települését is szétválasztották. Bár a tervezetről a társadalmi vita még tart, a végső szót pedig a közeljövőben a parlament fogja kimondani, csak a legoptimistábbak bíznak a változásban. Az osztályvezető hölgy elmondta, hogy a járási rendszer kialakításánál (visszaállításánál) két szempontot vettek figyelembe. Az egyik az ügyfelek közelebb vitele a szolgáltatásokhoz, a másik pedig a költséghatékonyság. Ügyeket intézni tehát 2013 januárjától 168 járásban és az ehhez rendelt 300 kormányablakon keresztül lehet. Jó esély van arra, hogy Őriszentpéter ügyintézési helyként fennmarad. Megmaradna az okmányiroda, és létesülne egy kormányablak.

A témához kapcsolódva, mintegy kiegészítésként Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere, az őrségi kistérségi társulás elnöke annyit fűzött hozzá, hogy a kistérségi társulás rendkívüli tanácskozáson érzékenyen reagált a tervezetre. Nehezményezték és elfogadhatatlannak tartják az őrségi régió tervezett szétválasztását. Ezzel kapcsolatban több tucat szakmai érvet fogalmaztak meg az elmúlt időszakban. Az őriszentpéteri kistérség és az Őrség egy teljesen speciális történelmi tájegysége az országnak. Ennek az identitásnak a megőrzése közös feladat, emellett tettek hitet társulási döntés formájában. A polgármester elmondta még, hogy társulási szinten nem mondtak le egy önálló őrségi járás gondolatáról.”

Forrás:
Kormányablak talán jut az őrségieknek, Rábavidék, 2012. február 9.
Lásd még:
Önálló őrségi járást szeretnének, eGov Hírlevél, 2012. január 29.


Júniusig kapott határidőt a kormány

„Az ajánlószelvényekkel nem az a baj, hogy lehet őket gyűjteni, hanem hogy a jelenlegi formájában vissza is lehet velük élni – nyilatkozta az MNO-nak Szabó Erika. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára arról is beszélt: a járási hivatal a megyei kormányhivatal kirendeltsége lesz.

Szó sincs arról, hogy a kormány a közigazgatás átalakítása révén „falurombolást” hajtana végre. A fő szempont az, hogy magasabb színvonalon folyjon az ügyintézés, és az átalakítás révén a meglévő ügyintézési lehetőségeket ne vegyük el a településektől – mondta el lapunknak Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Úgy látja, ahol átalakítanak, ott az ellátás javítására törekszenek, ezért fogják országosan kiépíteni a kormányablakok rendszerét.

A járási rendszer kialakítása kapcsán úgy nyilatkozott: amit az elmúlt húsz évben az állam kényelmi szempontból a jegyzőkre ruházott feladatként, azt most helyre tesszük, és szétválasztjuk az önkormányzati és államigazgatási feladatokat. A polgármesteri hivatalnál és a jegyzőnél csak azok a feladatok maradnak, amelyek a helyi közügyek intézését hivatottak kiszolgálni – tette hozzá.

Hamarabb megszületnek a rendeletek
Szabó Erika elmondta, hogy szándékaik szerint a 175 járás (168 országosan és 7 budapesti körzet) az egy végleges szám. Június 30-ig kell a kabinetnek határoznia ebben a kérdésben, de hamarabb meg fognak születni az aktuális rendeletek – hangsúlyozta az államtitkár. A kormánymegbízottak szakmai álláspontjára számítunk a járások határairól szóló társadalmi egyeztetés során, akik a végső kijelölésnél kellő hatékonysággal érvényesíteni fogják a kormányrendeletben meghatározott szempontokat.

„Mi nem az önkormányzatokkal foglalkozunk. Az államigazgatás szervezetrendszerének minél hatékonyabb fölépítése a célunk, amely ha átlátható, akkor könnyebb benne az eligazodás. Ez a helyi önkormányzatoknak is az érdeke. Az új törvényi rendelkezés révén egy tiszta, átlátható szisztéma jön létre” – hangsúlyozta az államtitkár.

Olcsóbb lesz
Szabó Erika rámutatott arra is, hogy a tervek szerint február 10-én az Országgyűlés elé kerül a járások kialakításával összefüggő első törvényjavaslat–csomag, amely meghatározza a pontos feladatokat, illetve szabályozza a járást mint államigazgatási területi szintet. „A járási hivatal a megyei kormányhivatal kirendeltsége lesz.” Egyelőre nem tudok arról, hogy egyéni képviselői indítványokkal változtatnának a tervezett javaslaton, de az országgyűlési tárgyalásnak éppen ez a sava-borsa – hangsúlyozta az államtitkár.

Biztos, hogy lehet takarékoskodni az államigazgatás átalakítása során, de a rendszer fölállítása alatt még nem ez a legfőbb szempont – mondta Szabó Erika. A központi közigazgatás feladata, hogy átnézze: szüksége van-e mindarra a működése során, amire korábban volt. Miután a célunk egy működőképes és átlátható állam megteremtése, az vélhetőleg olcsóbban fog működni, mint az elmúlt húsz évben.

– Nem hallottam olyan tervekről, mely szerint jelentősen változnának az önkormányzati választás szabályai 2014-et követően – fejtette ki Szabó Erika. Dolgozunk a választási eljárási törvényen, mivel hozzánk tartozik ez a terület is – tette hozzá. Az ajánlószelvények kapcsán úgy vélekedett, hogy a legfontosabb a visszaélések lehetőségének a kizárása. – Nem az a baj, hogy lehet gyűjteni, hanem hogy ki lehet lopni a postaládákból – zárta szavait az államtitkár.”

Forrás:
Júniusig kapott határidőt a kormány, mno.hu, 2012. február 9.


Információszabadság vs. adatvédelem – Interjú Jóri Andrással

„Jóri András korábbi adatvédelmi biztost az új adatvédelmi törvényről, az adatvédelem és az információszabadság közötti egyensúlyról, valamint az adatvédelmi biztos intézményének felszámolásáról kérdeztük.

Melyek az új adatvédelmi törvényből eredő legjelentősebb változások az információszabadság terén?
Változott a szabályozás alapját jelentő alapfogalom, a közérdekű adat fogalma, mégpedig nem a jó irányba. Korábban minden közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adat közérdekű adatnak minősült, kivéve a személyes adatokat, most pedig ott egy fordulat („tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett”), amely a közérdekű adatok körének szűkítését eredményezheti. Nem világos, hogy ez szándékos, vagy csak a törvény egészére jellemző színvonaltalan kodifikációs munka eredménye, azonban a jogalkalmazó, a bíróság az ilyen változásokból gyakran a törvényhozó akaratát olvassa ki. Meglátjuk a gyakorlatban. Aggasztó a titokfelügyelet kérdése is: az ún. „Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” a titokminősítés jogszerűségét vizsgálhatja, nem pedig indokoltságát. Mivel a hatályos titoktörvényben nincs megfelelő közérdek-teszt, ezért a minősítés formálisan jogszerű lehet akkor is, ha a nyilvánossághoz fűződő érdek súlyosabb, mint a titkosításhoz fűződő érdekek. És persze problematikus az új hatóság léte is: a miniszterelnök jelöltje nyilvánvalóan nem rendelkezik azzal a legitimációval, mint egy 2/3-dal megválasztott adatvédelmi biztos, ha éppen politikailag is kényes információszabadság-ügyek megítéléséről van szó.

Korábban Ön is tett tartalmi javaslatokat az új törvény megalkotásához. Melyek voltak a legfontosabbak? Volt-e ezek között olyan, amelyet beemeltek az új törvénybe?
Több körben sok javaslatot tettem a törvényhozási eljárás során, de ezek közül főképp a technikai jellegű észrevételeket vették figyelembe. Számos esetben azóta kiderült, hogy jobban tették volna, ha a többivel is megteszik: a multinacionális cégek körében megdöbbenést keltettek az új törvény adatvédelmi szabályai, amelyek sokszor alkalmazhatatlanok, vagy az EU jogalkotási tendenciáival ellentétesek. Aki már valamit is foglalkozott adatvédelemmel, nem tudja, hogy nevessen vagy sírjon, ha látja, hogy míg Magyarországon 2012. januárjában erősítik, sőt, fizetőssé teszik az adatvédelmi nyilvántartást, addig az EU ugyanabban a hónapban az intézmény megszüntetését javasolja az új rendelettervezetben, mivel az túlbürokratizált és felesleges. És ez nem volt meglepetés, lehetett tudni már a múlt évben is, hogy így lesz.

Ombudsmani tevékenysége során többször is hangsúlyozta az adatvédelem és az információszabadság közötti új egyensúly megteremtésének szükségességét. Mit jelent ez, és miért tartja fontosnak?
Ennek a lényege, hogy tudatosan arra törekedtem: vélt adatvédelmi akadályok ne hátráltassák az információszabadság ügyét. Sok olyan szerencsétlen esetet lehet sorolni a korábbi adatvédelmi biztosi gyakorlatból, amelyek során az adatvédelem az információszabadság rovására ment…Magam ezért igyekeztem ezt a joganyagot mindig teleologikusan, a célját is figyelembe véve, mint magánszféra-védelmi eszközt alkalmazni. Eközben az információszabadság erősítésére törekedtem…

A bírósági jogalkalmazási gyakorlat – amely iránymutatást adhatna – meglehetősen ellentmondásos a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban. Felfedezhetőek pozitív vagy negatív tendenciák ezen a téren? Számít változásra az új törvény alkalmazása során?
Én is látok furcsa ítéleteket. Sokszor a jogalkotó is hibás ebben: az adatvédelmi törvény korábbi szerencsétlen módosításai sokszor oda vezettek, hogy az információszabadság köre szűkült. Máskor a bíróságok részéről is tapasztalható az a szigorúan szövegkötött jogértelmezés, amit a fentiekben már bíráltam. Azt azonban szerintem korai lenne kimondani, hogy ezek a rossz döntések tendenciává állnak össze, hiszen bőven találhatunk példát ellenkező értelmezésekre is a bíróságok részéről, és általában úgy gondolom, hogy a magyar civil szervezetek jól használják a bírói utat információszabadság-ügyekben. Ami az új törvényt illeti, a fentebb utaltam a problémás pontokra, meglátjuk, korrigálja-e majd ezeket jogértelmezéssel a bírósági gyakorlat. Persze az ideális az lenne, ha nem a korrekcióra kellene várnunk, hanem a törvény lenne jó.

A közérdekű adatigénylésre biztosított törvényi lehetőség viszonylag régóta képezi részét a magyar jogrendszernek, és ez az új törvényben is megmaradt. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy néhány lelkes civil szervezet és pár nagyobb újság munkatársán kívül sokan még csak nem is tudnak róla, hogy valóban minden állampolgár számára hozzáférhetőek a közérdekű adatok. Hogyan ösztönözné az állampolgárokat, hogy éljenek sokkal inkább az információszabadság eszközeivel, „fogyasszanak” közérdekű adatokat? Növelhetné-e egy sokkal inkább proaktív adatközlést előíró szabályozás az állampolgári érdeklődést, aktvitást ezen a téren?
Annak idején ilyen kísérlet volt az elektronikus információszabadságról szóló törvény; a proaktív közzétételi kötelezettségek előírása világtendencia. Ugyanakkor nem tartom természetellenesnek, hogy az információszabadság eszközeivel elsősorban a tényfeltáró sajtó munkatársai és a civilek éljenek: a releváns információk értelmezéséhez, az összefüggések feltáráshoz olyan erőforrások kellenek, amelyek egy érdeklődő polgárnak egyszerűen nem állnak a rendelkezésére. Ez pedig már nem magának az információszabadság-jognak a minőségéről szól, legalábbis nem abban a szűkebb értelemben, ami a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogi szabályozását jelenti. Egy jól megalkotott információszabadság-törvény is csak megfelelő környezetben működhet: olyanban, ahol léteznek erős civil szervezetek, és rendelkezésre állnak a független tényfeltáró újságíráshoz szükséges körülmények…”

Forrás:
Információszabadság vs. adatvédelem – Interjú Jóri Andrással, K-Monitor, 2012. február 7.


Bele kell férnünk a költségvetési keretbe

„…A 2011-es év mozgalmas időszak volt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal életében. A területi szakigazgatási szervek kormányhivatalokba integrálásával, a funkcionális feladatok szétválasztásával elkezdődött a közigazgatási- és területi államigazgatási rendszer korszerűsítése. Az elbürokratizálódott, pazarló magyar közigazgatás átalakítása létszámleépítéssel járt együtt. Szakali Erzsébet főigazgató a Rádió Orient műsorában elmondta, a reformok mellett is az állampolgárok ügyeinek gördülékeny intézése a legfontosabb. „A 2011-es évet jól teljesítettük: a költségvetésben nagy megtakarítást végeztünk. Ennek ellenére folyamatosan gondolkodunk, hogyan lehetne további költségcsökkentést elérni” – emelte ki.

A megyei önkormányzatok konszolidációja kapcsán januártól önállóan működő és gazdálkodó megyei intézményfenntartó központok jöttek létre. A közigazgatási rádió vendége elmondta, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 23 intézmény kerül a kormányhivatalhoz. Az intézmények a jövőben egy költségvetési gazdálkodó szervként fognak működni – emelte ki.

Az átvett iskolák intézményvezetői pozícióját a jogszabály szerint jövőben csak pályáztatás útján lehet elnyerni-válaszolta hallgatói kérdésre a szakértő.

Szakali Erzsébet elmondta, az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a normatíva elegendő legyen a meghatározott feladatok ellátására. „A gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy plusz forrásokat kérjünk. Bele kell férnünk a költségvetési keretbe” – hangsúlyozta.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége hangsúlyozta, a kormányhivatalok megnövekedő feladataihoz nem társul létszámnövekedés. „Január 1-jétől a kormánymegbízottak lettek a megyei védelmi bizottságok elnökei, április 15-től a kormányhivatalokhoz kerülnek át a szabálysértési ügyek, továbbá július 1-jétől önálló szakigazgatási szerv jön létre. Az év második fele a járási hivatalok kialakítására való felkészüléssel fog telni” – sorolta a főigazgató a változásokat. Hozzátette: jelenleg nehéz megmondani, hogy a mostani hivatali létszám elegendő lesz-e a jövőbeni feladatok ellátásához.

Az elmúlt évtizedek közigazgatása a települések területi szerveződését hozta magával. A 2013-tól visszaálló járási rendszer hivatalainak területbeosztását január 29-ig lehetett véleményezni. A dokumentum alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében 9 járás alakul. A hivatalok élére közigazgatásban jártas szakemberek kerülnek. A főigazgató kiemelte, az állampolgároknak a megye minden pontján azonos feltételekkel kell hozzájutniuk a közigazgatási szolgáltatásához. „Fontos, hogy a megye csücske ne legyen leszakadó térség” – tette hozzá.

Az elektronikus ügyintézésé a jövő – emelte ki a rádió vendége. „Az ügyek és a jogszabályok sokasága indokolja az elektronikus ügyintézést. Annak ellenére, hogy sokan még a személyes találkozást részesítik előnyben, az e-közigazgatás rendszerét a jövőben tovább kell fejleszteni” – mondta.

A kormányablakokban az elmúlt időszakban több mint tízezer ügyfél fordult meg. A magas ügyfélforgalom indokolttá tette, hogy a kormánytisztviselők elsősegélynyújtó tanfolyamon vegyenek részt – mondta Szakali.

„A közszolgálatban már nem elég a klasszikus jogszabályok ismerete. A mennyiségileg nagy ügyiratforgalom mellett törekedni kell a minőségre is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokat segíthet a továbbképzések minőségi javulásában” – mondta a főigazgató.”

Forrás:
Szakali Erzsébet: „bele kell férnünk a költségvetési keretbe”, OrientPress, 2012. február 7.


Polgármesteri fórum a járásokról

„A járások kialakításának részleteiről és a területi államigazgatás átalakításáról tartott előadást Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkár csütörtökön, a Fejér megyei polgármesteri fórumon.

Zöld-Nagy Viktória az előzményekről szólva elmondta, hogy az államigazgatási feladatok felülvizsgálata folyamatosan napirenden volt. Ennek keretében el kellett különíteni a tisztán önkormányzati és állami feladatok, melyek természetesen nem lesznek teljesen átjárhatatlanok a jövőben.

Hangsúlyozta, hogy a szereplők egy része képes lenne ellátni az államigazgatási feladatokat, azonban a rendszer egésze nem működik hatékonyan. Az átalakítás folyamatos monitorozással történik, és az esetleges változtatások lehetőségét is magában foglalja.

A járási hivatalokról szólva leszögezte: azok célja, hogy a megyei szintnél alacsonyabb szinten ellátandó államigazgatási feladatok minden magyarországi állampolgár számára elérhetőek és magas színvonalúak legyenek. A járásokról szóló koncepciót társadalmi egyeztetésre bocsátották, mely január 29-én lezárult, és melynek folyamán mintegy 757 észrevétel érkezett – emlékeztetett, hozzátéve, hogy ezek feldolgozása folyamatos.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy várhatóan péntekig az országgyűlés elé kerül a – tervek szerint – 2013. január 1-én hatályba lépő, járások kialakításával összefüggő első törvényjavaslat-csomag, mely törvényi szinten szabályozott hatásköri feladatokat is fog tartalmazni. A tervek szerint 168 járás, illetve 7 fővárosi körzet jön majd létre. A járási székhelyekről és illetékességi területekről szóló kormányrendeletet márciusban tervezik elfogadni.

Kitért arra is, hogy a 2013-tól induló új kormányablakok rendszere – a tervek szerint – már valóban egyablakos ügyintézést tesz majd lehetővé. Kérdésre válaszolva elmondta: ahol okmányiroda működik, ott kormányablakot is kialakítanak. Elmondta azt is, hogy az egyes települések ügyintézői állománya valószínűleg kormánytisztviselőként kerül át a járási kormányhivatalba.

Bitay Márton, a Belügyminisztérium Önkormányzati Stratégia Főosztályának főosztályvezetője egy rövid prezentáció keretében mutatta be az új önkormányzati törvényt a fórum résztvevőinek. Előadásában hangsúlyozta, hogy a rendszer átalakítására elsősorban az állam és az önkormányzatok közötti közfeladatok elosztásának tisztázása miatt volt szükség.

Háttér:
A megyei polgármesteri fórumot évente megszervezi a Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), melynek keretében az önkormányzatok képviselői, polgármesterei aktuális, önkormányzatokat érintő kérdéseket vitatnak meg. A mostani fórum a járási rendszer kialakításához kapcsolódó több hónapos konzultáció-sorozat egyik állomása is egyben.”

Forrás:
Polgármesteri fórum a járásokról, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 9.


Bodrogközi demonstráció a járási központért

„Mint ahogy arról már többször is beszámoltunk, a Bodrogközben lévő önkormányzatok nem nyugszanak bele abba, hogy nem kapnak önálló járási központot.

Dr. Demeter Ervin, a megyei kormányhivatal vezetője a bodrogközi polgármestereknek bejelentette, hogy Cigándon is lesz egy kormányablak, de a térségben élők önálló járáshoz szeretnének tartozni cigándi székhellyel. Az érveik között szerepel az, hogy a jelenlegi járási központok kialakításánál elsődleges szempont, hogy egy település se legyen 30 kilométernél távolabb a járási székhelynél. A bodrogközi települések közül viszont több is jelentősen távolabb van a tervezett központoktól, azaz Sárospataktól és Sátoraljaújhelytől.

A napokban megalakult Bodrogközi Értelmiségi Fiatalok Köre február 11-én, szombaton délelőtt Lácacsékén tart demonstrációt, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a Bodrogközben legyen egy önálló járási központ.”

Forrás:
Bodrogközi demonstráció a járási központért, Borsod Online, 2012. február 8.


Szükség törvényt bont?

„”Közigazgatási Akadémia” címmel továbbképző, ismeretmegújító konferencia-sorozat indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A tavaszi sorozat két emléküléssel indult. Február 6-án „Új kihívások a közigazgatási jogban” címmel Lőrincz Lajos akadémikusra emlékeztek a pályatársak, tanítványok, elméleti és gyakorló közigazgatási szakemberek, 9-én pedig a szabálysértési- és büntetőjog határterületének kiváló kutatója, néhai Papp László munkássága előtt tisztelgett a publikum a szabálysértési jog aktuális kérdéseinek megvitatásával.

A közigazgatás akut gondjaival foglalkozó konferencia Lőrincz Lajos egyik markáns, a maga idejében igen merész gondolata köré szerveződött. Nevezetesen, hogy a közigazgatás fejlődését csak az igazgatás- és szervezéstudomány mindenkori legkorszerűbb vonulatainak megértésével és alkalmazásával lehet előmozdítani, amihez képest a jog csak másodlagos, kisegítő instrumentum. A közigazgatás-tudománynak fel kell ismernie, elemző, összehasonlító módon kell tudatosítania azokat a gazdasági mozgásformákat, amelyek a klasszikus taylori üzemszervezéstől a szociális jogállami, majd a „new public management” szemlélet elterjedéséhez, technikáinak általános bevezetéséhez vezettek. Az előadók közül többek utaltak arra, hogy a fejlett gazdasági rendszerek megrendülése – főként a válságrégiókban – olyan helyzetet teremtett, amelyben az elméleti téziseket, illetőleg a történetileg kialakult jogdogmatikai elveket praktikus, olykor egyenesen túlélési reflexből táplálkozó szükségmegoldások írják fölül. Nem utolsó sorban éppen a közigazgatási jog önazonosságához kapcsolódó dilemmák sürgetik olyan – a minap még axiomatikusnak tűnő – jogelvek és jogfogalmak fölülvizsgálatát, mint szuverenitás, jogállamiság, hatalommegosztás, jogok és kötelességek viszonya.

Bármilyen közigazgatási modellt választunk, vagy építünk fel, és a hangsúlyokat akár a centralizáció, akár a dekoncentráció vagy decentralizáció elemeire helyezzük, korszerű végrehajtó hatalomnak a gyorsan változó szükségleteknek megfelelő, hatékony eszköztárral kell rendelkeznie. Különösen nagy jelentőségre tesz szert – ebben minden előadó egyetértett – a felügyeletek és az ellenőrzés ütőképes megszervezése és működtetése. Az állami- és a közigazgatás szerteágazó, sokszorosan strukturált és mozgó-alakuló rendszert alkot, így a felügyeleti és ellenőrzési tevékenység telepítése, a kapcsolódási pontok kijelölése, a folyamatos működés biztosítása csakis az állami élet és a közösségi igazgatás új irányainak és formáinak kimunkálásával szinkronban, elméleti és gyakorló szakemberek együttműködésével lehetséges.

A szabálysértési jog a büntetőjog kisebbik testvére, amelynek önállósodása – mintegy 150 éve, újabb kori civilizációs eredményként – az állam büntető szigorának enyhülésével, a börtönök ésszerű tehermentesítésével függ össze. E dekriminalizációs tendenciával párhuzamosan viszont jelentősen megnőtt a modern közigazgatási rend védelmének igénye, aminek következtében a szabálysértési szabályozás két – sok tekintetben ellentétes elvekre és processzusokra felépülő – jogág szétfeszítő erőterébe került. Mint a referátumokból kitűnt, a 2012-es, új törvény is magán viseli az összetákolás jegyeit, igaz, célja nem is a kodifikáció, hanem a gyors és hatékony eljárások elősegítése, sok tekintetben a gazdasági megfontolásokat sem nélkülöző, szigorúbb szankcionálás volt. Így állt elő az a – jogtörténeti és szociológiai szempontból – képtelen helyzet, hogy szabálysértési jogunk nemcsak eléri, de – mivel kevéssé törődik az elkövetés motívumaival -, nem ritkán túlhaladja a büntetőjog szigorát.

A két konferencia végkicsengése igencsak hasonlatos volt: a történetileg finoman kimunkált jogi-dogmatikai gondolkodásmód a 21. század elejének viszontagságos gazdasági-társadalmi körülményei között elveszítette primátusát, eligazító erejét, termékenységét. Bár szép és megnyugtató volna, komótos elméleti megalapozással nem oldhatók meg a gazdaság, a közigazgatás világszerte súlyosan feszítő, sürgető megoldást kívánó problémái, más szóval a jog nem a tradicionális bölcselete, hanem éppenséggel mozgékony instrumentum-jellege révén tudja csak hatékonyan betölteni társadalomszervező funkcióját. ”

Forrás:
Szükség törvényt bont?, Lőrincz Zoltán, ÁSZ Hírportál, 2012. február 10.


Infrastrukturális fejlesztéseket akarnak a járási központban

„Gyomaendrőd 1966-ig járási székhely volt, így érthető örömmel nyugtázták a város vezetői, hogy hosszú idő után ismét járásközpont lehet a városból. A dolog azonban úgy tűnik, mégsem megy olyan simán, a remélt nyolc tagtelepülés közül ugyanis Bucsa, Kertéssziget és Körösladány jelezte a minisztériumnak, hogy nem kíván csatlakozni, Ecsegfalva és Dévaványa pedig fenntartásokat fogalmazott meg.

Utóbbi két település ugyanolyan feltételeket szeretne, mint a többi járási székhelyen, azaz legyen Gyomaendrődön bíróság, ügyészség, rendőrkapitányság, hivatásos tűzoltóság és magasabb színvonalú egészségügyi ellátás. Emellett kérték, hogy Dévaványán működjön járási hivatali kirendeltség és javítsák a közlekedési feltételeket az Ecsegfalva-Dévaványa-Gyomaendrőd útvonalon.

Kardos Károly, Körösladány polgármestere elmondta: kiváló a kapcsolatuk Gyomaendrőddel, de történelmi és ésszerűségi okokból kezdeményezték, hogy városuk mégis a szeghalmi körzethez tartozzon. Körösladányból több busz és vonat indul Szeghalomra, a jegyárak kevesebbe kerülnek és az út is rövidebb, mintha Gyomaendrődre szeretnének eljutni a helyiek. A gazdasági kapcsolatok is erősebbek Szeghalommal, sokan járnak be dolgozni a közeli városba, s ez vice versa is igaz.

A szeghalmi kistérségből Bucsa és Kertészsziget sem szeretne a jövőben a Gyomaendrődi járáshoz tartozni. Mindkét település képviselő-testülete határozatba foglalta kérelmét, s azt elküldték dr. Szabó Erikának, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának. A tervezet Okányt a szeghalmi járáshoz sorolta. Fekete Zoltán, Okány polgármestere lapunknak elmondta: kérelmezték, hogy a sarkadi kistérséghez tartozzon a község.

Nem csak a tervezett gyomaendrődi járásban voltak akik nemet mondtak: Kondoros Békéscsaba helyett Szarvashoz csatlakozna. Erdős Norbert, Békés megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: a korábban említett szervek megléte nem feltétele annak, hogy egy város járási központ legyen.

Ugyanakkor — hangsúlyozta — nem elképzelhetetlen, hogy hosszú távú célként megfogalmazódik majd, hogy Gyomaendrődön is működjön bíróság, ügyészség, rendőrkapitányság, illetve hivatásos tűzoltóság. Kiemelte, azon dolgoznak, hogy minél több pénz jusson a megye útjaira. Dévaványán pedig előreláthatólag lesz kormányablak.

A kormánymegbízott kérdésünkre elmondta: a járásokkal kapcsolatos javaslatokról előreláthatólag február végéig születik döntés. Vélhetően lesznek kisebb változások az eredeti elképzelésekhez képest.
Erdős Norbert emlékeztetett arra: a megye szempontjából komoly eredménynek számít, hogy kilenc járás alakulhat, miközben Csongrádban várhatóan csak hét.”

Forrás:
Infrastrukturális fejlesztéseket akarnak a járási központban, beol.hu, 2012. február 11.


Dr. Virág Rudolf aktuális közigazgatási kérdésekről

„Dr. Virág Rudolfot, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkárát, miniszteri biztost a kormányhivatalok több, mint egy éves működésének tapasztalatairól, valamint a megyei intézmények ez év január elsejével megvalósult átvételének kihívásairól kérdeztük.

A kormányhivatalok immár több, mint egy éve működnek. Ennek az egy évnek a távlatában szemlélve mi volt a legnagyobb hozadéka a területi államigazgatási szervek megyei integrációjának?
A legnagyobb hozadékának azt látom, hogy az immár húsz éve tartó túldifferenciált, túlságosan dekoncentrálódó szervezeti rendszert sikerült ennek a kormánynak integráltabbá tenni. Ettől átláthatóbb lett a rendszer egésze. Ezzel persze 1990 óta minden kormány próbálkozott eddig is, ehhez most volt elegendő politikai erő.

Fontosnak tartom azt is, hogy a kormányhivatalok rendszerének kialakítása előtt a kormány első lépésként a kormányszerkezetet tette integráltabbá. Ettől az egész folyamat kapott lendületet és hitelességet. Az integráció legnagyobb előnye egyrészt tehát az, hogy a szervezetrendszer szétaprózódási folyamata megfordult, másrészt pedig ennek nem csak szakmai-szervezeti, de pozitív költségvetési hatása is várható.

Volt –e lakossági visszajelzés a folyamatról, azaz könnyebb, egyszerűbb, gyorsabb lett –e az ügyintézés?
Inkább talán a szakmai közösség érzékelte a változások súlyát, jelentőségét, az ügyfelek inkább annyit tapasztalhattak, hogy a szolgáltatásokban nem történt visszaesés, fennakadás. A kormányhivatalok szervezeti egységeként megjelent kormányablakok pedig már jelzik a szolgáltatások fejlesztésének és kiterjesztésének irányát, például a hosszabb nyitvatartási idővel is.

Mi volt az a legkirívóbb anomália, amelyre az integráció rávilágított?
Valójában sok kirívó anomália volt, amelyek a szétdaraboltság velejárói voltak. Ezekről a szakmai közönség már természetesen régóta tudott, ezek nem okoztak meglepetést. Néhányat említenék közülük. Az egyik ilyen anomália volt, hogy a területi államigazgatási szervek működése részben átláthatatlan költségvetési szerkezetben valósult meg, azaz a szabvány költségvetési tervezés folyamán nem volt lekövethető. A költségvetés és a szervezeti struktúra nem igazodott egymáshoz. A foglalkoztatottak jövedelmi viszonyaiban, juttatási rendszerében indokolatlan különbségek voltak ahhoz képest, hogy ugyanazt a feladatot látták el, ugyanabban az államigazgatási pozícióban, ugyanannak a kormánynak dolgozva.

Tulajdonképpen sérült az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Azon szervek, amelyek bevételeik egy részét, például az igazgatási díjakat, bírságokat javadalmazásra is fordíthatták, nyilván érzékelhetően több jövedelmet biztosíthattak, mint más szervek ugyanabban a munkakörben. De ugyanezt az egyenetlenséget láthattuk az ingatlan-felhasználás, az eszközhasználat vagy az informatikai ellátottság tekintetében is.

Egy üzemszerűen működő közigazgatásban standard szerkezeteknek kell működni, legyen szó szervezetről, személyi kiválasztásról, szakmai eljárásról, költségvetési finanszírozásról. A korábbi területi államigazgatásról elmondható, legnagyobb hibája az volt, hogy a rendszer nem rendszerként működött.

Van-e olyan terület, amely esetében szakmailag többet várt az integráció során?
Kifejezetten ilyet nem tudok említeni. Inkább azt mondanám, hogy a belső integrációt tovább kell mélyíteni, s ez nyilvánvalóan kemény feladatokat jelent a jövőre nézve. Tehát minden területen, ahol közös tevékenység van (iktatás, gazdálkodás, informatika, beszerzés stb.), integrált alrendszerként kell működnie.

Aktuális a megyei intézmények átvételének kérdése, ami idén január elsejétől valósult meg. Milyen típusú központi feladatokat kellett végrehajtani a megyei intézményátvétel során?
Már a kormányhivatalok létrehozása során is gyorsan és sokat kellett tanulni magának a rendszerfejlesztést végző szervezetnek is. Az ilyen típusú átalakításra nem volt referencia, nem volt egy az egyben átvehető modell. A francia prefektúra-rendszer mutat hasonlóságokat, de azért ott is sok specialitás van, amelyet természetesen nem lehetett egy az egyben átemelni. Ugyanez mondható el a német Land-okban működő, szervezetileg hasonló megoldásokról is.

Az államigazgatást szokták azzal vádolni, hogy túl merev a szerkezete, és nem képes rugalmasan reagálni. Ennek tükrében pozitívumként emelném ki, hogy a megyei intézmények átvételével kapcsolatban jelentős részben sikerült projektszerű működést megvalósítani. Ez alatt azt értem, hogy tárcaszinten – a feladatért kormányzati szinten felelős államtitkárok vezetésével – létrejött öt munkacsoport (jogi, költségvetési, informatikai, vagyongazdálkodási, pénzügyi munkacsoportok), s ezek hatékonyan működtek együtt a megyei szinten kialakított bizottságokkal. Ez utóbbiak vezetője a kormánymegbízott volt, s tagja volt többek között a megyei közgyűlés elnöke is. Azt gondolom, hogy sikerült ezáltal minden érintettet bevonni a folyamatba.

Milyen költségvetési-gazdálkodási kihívásokkal kell szembe nézniük a megyei intézményfenntartó központoknak a 2012. év során?
Mint az a hírekből is ismert, az állam átvállalta a megyei önkormányzatoknál felhalmozott adósságokat, az átvevő megyei intézményfenntartó központoktól azonban elvárja, hogy hatékony, összefogott gazdálkodást folytassanak annak érdekében, hogy a feladatok elláthatók legyenek.

Az érintett szervek egyébként napi szintű kapcsolatban vannak az illetékes minisztériumokkal és a Magyar Államkincstárral, illetve mindazon központi szervekkel, amelyek – például az MNV Zrt – működési kereteik kialakításában feladataiknál fogva együttműködnek velük. A megfelelő működés érdekében tehát elkerülhetetlenek a közvetlen problémamegoldások is.

Az intézményátvételhez kapcsolódó vagyonelemek esetében a törvény lehetőséget adott külön megállapodások megkötésére. A megkötött megállapodások mennyiben bontották meg az egységesítésre törekvés elvét?
A vagyonelemek átadásával kapcsolatban az volt a koncepció alapja, hogy általános jogutódlás van, ezzel együttesen pedig létrejöhessen az úgynevezett „fejlesztő megye” is. Ez azt jelenti, hogy a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó területfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó vagyonelemek ott maradtak az önkormányzatoknál, míg alapvetően az intézmények fenntartásához, illetve az átvett egyéb feladatokhoz kapcsolódó vagyonelemek a megyei intézményfenntartó központokhoz kerültek. Mint köztudott, az állam átvállalta a megyék adósságát is. A törvény általános jogutódlást fogalmazott meg, tehát arról kellett megállapodást kötni, ami a megyei önkormányzatnál maradt. A megállapodásokra azért is szükség volt, hogy a helyi specialitásokat figyelembe lehessen venni. Ilyen vagyontömeg esetén nem lehet és nem is célszerű mindenre apró részletre kiterjedő általános érvényű jogszabályi rendelkezést hozni. A felmerült specialitásokat is csak Ilyen megállapodások megkötésével lehetett rendezni, például muzeális értékek tekintetében, vagy említhetném azokat a színházakat, amelyek esetében nem a megyeszékhely volt az üzemeltető. Most ezek az ügyek is az általános megoldások szerint rendeződnek.

Az önkormányzati alkalmazottak kormányhivatalnokként való továbbfoglalkoztatásával összefüggésben mennyire volt szerencsés a törvényi szabályok (az általános jogutódlás) alól eltérést engedni a kormánymegbízott döntésétől függően? A kormánymegbízottnak ugyanis nyilatkoznia kellett, hogy mely dolgozók átvételéhez nem járul hozzá. Megtámadható -e munkaügyi perben a kormánymegbízott kifogásra vonatkozó döntése?
Nem érzékelhető, hogy munkaügyi perek sora indult volna. A megyei intézményfenntartó központok felett irányítást gyakorló kormánymegbízottakkal szemben támasztott követelmény már a kormányhivatalok integrációja során is rendkívül magas volt, az a jelenlegi helyzetben is. Ezért nem lett volna indokolt elzárni őket az ehhez igazodó megfontolásoktól. Nem lett volna felelősségükkel arányos, ha a megfelelő munkatársak megválasztásának jogát elveszi tőlük a szabályozás. Egyébként mintegy 60 ezer ember átvételéről beszélünk. Zömük az átvett intézmények dolgozója, így az ő esetükben az átvétel automatikus volt. A kifogás a megyei önkormányzatok azon dolgozóival kapcsolatban volt csak gyakorolható, akik az intézményfenntartási feladatokat ellátták.

Az intézményvezetők mandátuma a törvény erejénél fogva lejár 2012. március 31. napján. Mi volt velük kapcsolatban a jogalkotási koncepció indoka, hiszen „nemrég”, 2011.01.01. napjával kapták határozott idejű kinevezésüket?
A közigazgatás nagyobb átszervezése kapcsán az intézményvezetői helyek újrapályáztatása nem volt eddig sem újdonság. Egy új szerkezetben, új szervezeti rendszerben, új gazdálkodási keretek között kell majd egy intézményvezetőnek – nyugodtan mondható – emberpróbáló feladatoknak megfelelni. Az intézményvezetőkkel szemben is úgy tisztességes, hogy mindenki egyénileg eldönthesse, a megváltozott feltételeknek mennyiben tud, illetve akar megfelelni.”

Forrás:
Jogi Fórum, Czank Bernadett, 2012. február 10.


Közigazgatási, politikai informatika



Elindult a civil szervezeteket segítő kormányzati honlap

„A kormány www.civil.kormany.hu címen elindítja a civil törvénnyel kapcsolatos honlapját, amely tájékoztatást kíván nyújtani a hazai civil szervezeteknek a rájuk vonatkozó új jogszabályi háttérről, a működésüket segítő információkról. A honlap része annak az új civil törvénnyel is megcélzott szemléletváltásnak, amely szerint a kormány átlátható kapcsolatokat kíván teremteni a civil szektorral.

A több mint egy éves előkészítő munka után elfogadott és január 1-jén hatályba lépett új civil törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) a civil szervezetek számára kevesebb adminisztrációt garantál, működésüket átlátható, világos szabályokkal kívánja segíteni.

A civil.kormany.hu címen érdeklődők számos témakörben kaphatnak bővebb információt a honlapon keresztül a civil szervezetek működésére vonatkozóan (pl. a törvényben rögzített fogalmak, civil szervezet alapításának feltételei, szervezettípusok, a nyilvántartásra, működésre, megszűnésre vonatkozó szabályok, a Nemzeti Együttműködési Alap működése). Az egyes témák alatt megjelenő információk fogódzót, segítséget kívánnak nyújtani a törvény értelmezéséhez, a kapcsolódó jogszabályok azonosításához.

A honlap akadálymentes formában is elérhető, célja, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása megvalósuljon.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezzel párhuzamosan dolgozik egy olyan Civil Információs Portál létrehozásán, amely széleskörű szolgáltatásokat lesz képes nyújtani a civil szervezeteknek. A várhatóan júliusra létrejövő portálon keresztül például lekérdezhetővé válnak a letétbe helyezett beszámoló és közhasznúsági melléklet adatai, és nyilvános lesz a civil szervezetek állami támogatása valamint a jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezet vezetőjének vagyonnyilatkozata. A portálon a Nemzeti Együttműködési Alap működésének nyilvánossága érdekében közzéteszik majd a Tanács és a kollégiumok döntését; a Tanács és a kollégiumok tagjainak nevét; a tanácsi és kollégiumi tagok érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét; a pályázati felhívást; a részletes pályázati kiírást; támogatási és érdekeltségi adatokat, a Tanács és a kollégiumok nyilvános üléseinek helyét, időpontját és napirendjét. Elérhetők lesznek a honlapon a civil szervezetek elektori gyűléseinek helyére, időpontjára és a mandátumvizsgálat módjára vonatkozó adatok is.”

Forrás:
Elindult a civil szervezeteket segítő kormányzati honlap, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 8.


Informatika, távközlés, technika



Megduplázódott a digitális földfelszíni televíziós háztartások száma 2011 folyamán

„…Az Ipsos 2012. január elején újabb hullámmal bővítette a digitális földfelszíni televízió sugárzásról (DVB-T) folytatott kutatását, amelyet alkalmanként 2000 háztartás megkérdezésével készít 2011 tavasza óta. A kutatás alapján – 2011. októberhez hasonlóan – továbbra is 830-840 ezer háztartás használja az ingyenes földfelszíni televíziós platformot, ez a szám nem változott 2011 során.

Ugyanakkor a digitális földfelszíni televíziós szolgáltatást használó háztartások száma megduplázódott: a set-top-box-szal tévézők száma 60-65 ezerrel, a televíziókészülékbe integrált tuner-rel MinDig TV-zők száma 65-70 ezerrel, míg a számítógépes kártyával tévézők száma 20-25 ezerrel bővült.

Így mára több mint 300 ezer háztartás veszi igénybe a digitális MinDig TV szolgáltatást, a MinDig TV Extrára előfizető háztartások száma pedig meghaladta az 50 ezret. Az adatok alapján a MinDig TV-t igénybevevő háztartások 70%-a rendelkezett korábban fizetős televíziós előfizetéssel, 15%-uk pedig le is mondta azt a MinDig TV hatására, azaz sok háztartás esetében elsődleges platformmá vált a DVB-T.

A kutatás eredménye szerint megközelítően 1 millió háztartás – az összes háztartás egynegyede – rendelkezett az otthonában laposképernyős tévével, ezek nagy része alkalmas a DVB-T adások megjelenítésére. A digitális földfelszíni műsorszórást igénybe vevő háztartások körében az országos átlagnál jóval magasabb a laposképernyős televízió-használat.”

Forrás:
Megduplázódott a digitális földfelszíni televíziós háztartások száma 2011 folyamán, Ipsos, 2012. február 9.


Növelik az elektroszmogot az okos villanyórák?

„Érdekes véleményt fogalmazott meg az intelligens árammérőknek nevezett készülékek kapcsán az Osztrák Orvosi Kamara. A szervezet attól tart, hogy az új eszközök növelik az elektroszmogot.

Az Osztrák Orvosi Kamara álláspontja szerint az okos villanyórák elhelyezésének komoly egészségügyi hatásai lehetnek. Úgy vélik, a tervezett beruházások hozzájárulhatnak az elektroszmog növekedéséhez és mindez komoly hatással lehet az emberi szervezetre. Az ÖÄK éppen ezért felszólította az osztrák gazdasági minisztériumot, hogy vizsgálja meg, jelentenek-e veszélyt a felszerelendő rendszerek és vegyék figyelembe az új technika egészségügyi hatásait is.

Az európai uniós ajánlások alapján Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter 2018-ig a háztartások 95 százalékában akarja lecserélni a hagyományos villanyórákat intelligens modellekre. Az első ilyen úgynevezett SmartMetereket 2014 végén szerelhetik fel. A politikus arra számít, hogy a projektnek köszönhetően csökkenni fog az áramfelhasználás, átláthatóbb lehet az egyes háztartások áramfogyasztása, a szolgáltatók tájékozódhatnak az ügyfeleik szokásairól és ezáltal akár jobban előre is jelezhetik a várható igényeket is.

A kamara ugyanakkor úgy vélte, hogy akár a rádiós, akár az áramvezetékeken keresztüli adattovábbítás (PowerLine Communication, PLC) megnövelheti az elektroszmogot. “A WHO 2001-ben az alacsony frekvenciás mágneses mezők, míg 2011-ben a nagy frekvenciás elektromágneses mezők kapcsán is azt állította, hogy azok az emberi szervezet számára valószínűleg rákkeltőek” – jelentette ki Gerd Oberfeld, az Osztrák Orvosi Kamara környezetvédelmi referense.

Az amerikai adatok azt mutatják, hogy a további frekvenciákon megvalósuló adattovábbítás is megnöveli a rák kialakulásának kockázatát, és az elektroszmog hozzájárulhat a több szervet érintő betegségek kialakulásához is. A végeredmény: depresszió, kimerültség, tanulási problémák. Éppen ezért állították le Kalifornia számos kerületében a SmartMeterek felszerelését, miután az illetékes egészségügyi hatóságok ismertették az aggályaikat. Az USA más államaiban, Kanadában és Franciaországban is növekszik az ellenállás az okos villanyórák használatával szemben.”

Forrás:
Növelik az elektroszmogot az okos villanyórák?, Berta Sándor, SG.hu, 2012. február 8.


“Okos mérés” együttműködés az E.ON és a Telekom között

„ Az E.ON Hungária Zrt. és a Magyar Telekom…az év elején közös smart metering, azaz okos mérési mintaprojektet indítottak, melynek keretében egy olyan új műszaki rendszert helyeznek üzembe, mely mind funkciójában, mind volumenében úttörő kezdeményezés Magyarországon. Ennek a rendszernek a célja a közüzemi fogyasztás mérése és az elszámolás folyamat-optimalizálása.

A 2012 első felében, valós felhasználói környezetben megvalósuló program első fázisának célja elsősorban a technológiai megoldások tesztelése lesz. Ezt olyan újszerű, kiegészítő funkciók vizsgálata követi majd, amelyek a fogyasztók és az energiaszolgáltatók számára is hasznos tapasztalatokkal, információkkal szolgálhatnak.

Az E.ON Hungária Zrt. és a Magyar Telekom közös projektje értékes információkat nyújthat az okos mérés széleskörű bevezetéséhez, illetve segíti az okos mérés hazai szabályozási hátterének kialakítását.

Az okos mérésre kifejlesztett műszaki rendszert várhatóan márciusban, Szolnokon helyezik üzembe. A projekt további tervszerű fázisairól és a várható eredményekről az E.ON Hungária Zrt. és a Magyar Telekom folyamatos tájékoztatás fog nyújtani. A mintaprojekt a Magyar Energia Hivatal felügyeletével zajlik…”

Forrás:
“Okos mérés” együttműködés az E.ON és a Telekom között, E.ON, 2012. február 9.


Társadalom, gazdaság, művelődés



Megmentenék a Windows nélkül maradó iskolákat

„Információs oldalt hozott létre a márciustól Windows nélkül maradó oktatási intézmények számára az FSF.hu Alapítvány. A Szabad út nevű oldalon egyaránt találhatók kész tananyagok és kidolgozásra váró problémák.

Feldolgozandó kérdésből egyelőre több található a Linuxra váltó iskoláknak szánt Szabad út oldalon, mint válaszból. A szabad szoftvereket népszerűsítő FSF.hu Alapítvány munkatársai már összeállították azoknak a szoftvereknek a listáját, amelyekre egy iskolának szüksége lehet, valamint feltérképezték az iskolai rendszerrel szembeni elvárásokat is. A géptermek újratelepítéséről vagy a LibreOffice irodai szoftver bevezetéséről szóló dokumentáció azonban még nem érhető el. A Szabad út célja, hogy ezek az anyagok elkészülhessenek.

Az FSF.hu köré csoportosuló szakértőknek nem csak szokványos, irodai szoftverekhez, gyerekek által használt géptermekhez kapcsolódó problémákat kell majd megoldania. Az egyik iskolai rendszergazda már jelezte a fórumon, hogy az intézmény csengetési rendszerét vezérlő egyedi program valószínűleg nem működik Linuxon. Minél több iskolai informatikus csatlakozik az oldalhoz, annál több ilyen egyedi fejlesztést igénylő megoldásra derülhet fény.

A közoktatási- és felsőoktatási intézményeknek ingyenes Windows operációs rendszereket és Office irodai csomagokat biztosító Tisztaszoftver program honlapján 2011 december végén jelent meg egy közlemény, amely szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem kívánja meghosszabbítani a Microsofttal kötött szerződését. A közlemény szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium “a piaci verseny elősegítése érdekében meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását.” Amennyiben a program valóban megszűnik, úgy az intézmények március elsejéig használhatják a korábban kapott szoftverlicenceket, utána viszont kénytelenek lesznek Linuxra váltani vagy megvásárolni a Windowsokat.”

Forrás:
Megmentenék a Windows nélkül maradó iskolákat, [origo], 2012. február 8.


Nem a magas bérek miatt épít le Komáromban a Nokia

„A Nokia nem költséghatékonysági szempontok miatt, sokkal inkább iparági változások miatt döntött 2300 komáromi alkalmazott elbocsátása mellett – mondta Niklas Savander, a Nokia Markets ügyvezető alelnöke telefonos sajtókonferencián.

Az üzletember kifejtette: az okostelefon-gyártásban az új termékek gyorsabb bevezetése szempontjából fontos, hogy a termékek összeszerelése a beszállítókhoz közelebb történjen. Magyarázata szerint az elektronikai beszállítók egyre nagyobb arányban ázsiaiak, így ésszerű lépés közelebb vinni az összeszerelési munkát az alkatrészgyártókhoz. A munkaerőhöz kapcsolódó tényezők ma már nem játszanak olyan fontos szerepet a költséghatékonyságban – tette hozzá. Az okostelefon-gyártás munkafázisait ismertetve az ügyvezető alelnök elmondta: az első szakasz, a nyomtatott áramköri lapok automatizált gyártása eddig is Ázsiában történt. A telefon összeszerelése, így a képernyő, a billentyűzet, az elő- és hátlapok, illetve az akkumulátorok összeillesztése kerül át a komáromi gyárból Ázsiába. A harmadik szakasz, a szoftvertelepítés, a szoftver testre szabása, a csomagolás, illetve a logisztika az, ami Európában marad – tette hozzá.

A Nokia ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: a bejelentett lépések fontosak, hogy a Nokia tovább javítsa versenyképességét az okostelefon piacon. A komáromi, illetve a finn gyárak továbbra is fontos szerepet játszanak majd a szoftverek regionális testre szabásában, a helyi értékesítési folyamatok irányításában, illetve a logisztikai tevékenységben. Európa a kutatás-fejlesztés tevékenysége szempontjából fontos a Nokiának, Németországban és Finnországban is fejlesztési központokat működtet a társaság. A Nokia ügyvezető alelnöke elmondta: a társaság 2009-re minden olyan kötelezettségét teljesítette, amelyet a magyar kormánytól kapott támogatás ellenében vállalt. Hozzátette: már kedden, és azelőtt néhány nappal tájékoztatták a magyar kormányt a terveikről, s a változások strukturális okai miatt nem jöhetett szóba, hogy a kormány újabb támogatással késleltesse a lépést…”

Forrás:
Nem a magas bérek miatt épít le Komáromban a Nokia, SG.hu/MTI, 2012. február 9.


Németországban is lehetnek hozzáférés-korlátozások

„A Kölni Főiskola Médiajogi Kutatóirodája elkészítette azt a jelentését, amelyben az európai uniós tagállamokban alkalmazott szerzői jogi figyelmeztető rendszereket vette górcső alá.

“Az elkészült tanulmány értékes alapot jelent az internetes kalózkodás elleni küzdelemről szóló további vitában. Az ebből az anyagból nyert tapasztalatok alapján kezdeményezünk majd párbeszédet az érintett felekkel és még az idei esztendő első felében dönteni akarunk a kérdésben” – jelentette ki Hans-Joachim Otto, a szövetségi gazdasági és technológiai minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus szavaival arra utalt, hogy a német kormány meglehetősen gyorsan dűlőre akar jutni azzal kapcsolatban, hogy átvegyék-e a szerzői jogsértők figyelmeztetésére és interneteléréseinek korlátozására, illetve blokkolására épülő francia HADOPI-modellt vagy sem.

A kölni szakemberek megállapították, hogy a zene-, a film-, a szoftver-, a könyv- és az újságpiacot egyaránt érinti az online kalózkodás, ugyanakkor a forgalomra gyakorolt hatás nehezen határozható meg. A szerzői jogsértések elsősorban a tartalommegosztó és a stream-, valamint a fájlcserélő hálózatokon valósulnak meg. Mindegyik vizsgált rendszer a fájlcserélő platformok segítségével megvalósuló illegális letöltéseket tekinti elsődleges célpontjának. Németországban az ilyen oldalakon történik a szerzői jogsértések körülbelül 20 százaléka. A kölni kutatók egyébként nem csak a jogi, hanem a műszaki lehetőségeket is megvizsgálták és összegezték a tapasztalataikat.

Franciaország mellett hasonló modellt alkalmaznak Írországban is, ugyanakkor már államokban, például Finnországban, Belgiumban és Nagy-Britanniában ezek még nem épültek ki. A német szaktárca március 15-re hívott össze egyeztetést a szerzői jogvédő társaságok és az internetszolgáltatók képviselőivel, ahol megtárgyalják a dokumentum részleteit. A német kormány új alapokra akarja helyezni a szerzői jogi törvényt és könnyen előfordulhat, hogy hamarosan Németországban is bevezetnek egy módosított HADOPI-modellt vagy egy hasonló rendszert.

A német internetszolgáltatók egyébként már most is kiadják a fájlcserélők személyes adatait. A Német Internetgazdasági Szövetség (eco) tavaly rámutatott, hogy a helyi ISP-k – a közelmúlt elmarasztaló bírósági ítéleteinek köszönhetően – havonta (!) 300 000 online forgalmi információt adnak át kényszerből a zene- és a filmipar érdekeit védő szervezeteknek. Az európai uniós tagállamban még soha nem működött ennyire hatékonyan az internetes kalózkodás elleni harc. Kimutatások szerint 2008 óta több mint 20 százalékkal csökkent az online kalózkodási esetek száma.”

Forrás:
Németországban is lehetnek hozzáférés-korlátozások, Berta Sándor, SG.hu, 2012. február 11.


Szakirodalom



A kolbászkészítésről, avagy a Nyílt Kormányzat és a Magánadatok

Az elmúlt évek során a kormányzatok egyre nyíltabbá és átláthatóbbá váltak. Eredetileg ezt a törekvést az mozgatta, hogy az állampolgárok hozzáférjenek a kormányzati információkhoz, hogy az állami tevékenység megvitatható és ellenőrizhető legyen. A kormányzati adatokhoz való hozzáférés joga összekapcsolódott az olyan demokratikus elképzelésekkel, mint az önálló állampolgár, nyilvános vita és a kormányzati hatalom ellenőrzése. A század elején a hangsúly áttevődött a közszektori információk újrahasznosítására. A kormányzati információi újrahasznosításában leginkább a piaci elvek alapján működő felek érdekeltek. A nyílt kormányzat elvei általában, illetve az információ újrahasznosítása, összeütközhet a szellemi tulajdon védelmét biztosító joggal, illetve a magánadatok biztonságához való joggal. A tanulmány a nyílt kormányzati tevékenység és a személyes információk védelme közötti feszültséget jogi szempontból elemzi. Végül értékeli, hogy a két elvet lehet-e, és ha igen, akkor hogyan, összeegyeztetni.

Forrás:
On the fabrication of sausages, or of Open Government and Private Data, Bart van der Sloot, eJournal of eDemocracy and Open Government (JeDEM), Vol 3, No 2 (2011), 136-154. oldalak (pdf)


A kétajtós perspektíva: Értékelési rendszer a Nyílt Kormányzat számára

A nyílt kormányzat jelenlegi irányzata kezdeményezések, mérési eljárások és kutatási megközelítések tömegét eredményezték. Azonban általában ezek véletlenszerűek és szétszórtak. A különböző kormányzatok ezt az irányzatot különböző perspektívából szemlélik, eltérő hangsúlyokkal kezelik, és eltérő elméleti megközelítéseket alkalmaznak. Mindezek ellenére a nyílt kormányzat perspektívája lépésről lépésre fejlődik. A tanulmány a fejlemények jobb megértéséhez értékelő keretet javasol. A bevezető rész a nyílt kormányzat problémáját és irányzatait vázolja fel; ezt követi egy szakirodalmi áttekintés; a harmadik szakaszban az értékelési modellt vázolják fel; végül a jövőbeli kutatás irányai zárják a művet.

Forrás:
The two door Perspective: An assessment framework for Open Government, Rodrigo Sandoval, eJournal of eDemocracy and Open Government (JeDEM), Vol 3, No 2 (2011), 166-181. oldalak (pdf)


Törvények, rendeletek



A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleménye az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértők névjegyzékéről 2012.01.10.

„1. Név: Bartók Sándor
Elérhetőség: 1121 Budapest, Árnyas út 40.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 8886-2/2006
Engedély érvényességi ideje: 2016.05.08-ig

2. Név: Cséplő László
Elérhetőség: 1034 Budapest, Tímár utca 22. 2. em. 21.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 33561-3/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.10.14-ig

3. Név: dr. Balázs István
Elérhetőség: 1046 Budapest, Böröndös u. 30.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 9259-1/2002
Engedély érvényességi ideje: 2012.06.28-ig

4. Név: dr. Berta István Zsolt
Elérhetőség: 1111 Budapest, Egry József u. 19–21.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 7080-3/2007
Engedély érvényességi ideje: 2012.02.02-ig

5. Név: dr. Bognár Gábor
Elérhetőség: 1031 Budapest, Reviczky ezredes u. 14. I/3.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 6502-3/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.01.31-ig

6. Név: dr. Kenyeres Sándor
Elérhetőség: 1462 Budapest, Postafiók 584.

Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 12686-1/2002
Engedély érvényességi ideje: 2012.10.09-ig

7. Név: dr. Molnár Bálint
Elérhetőség: 2071 Páty, Mocsai Gyula u. 15.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 16046-1/2002
Engedély érvényességi ideje: 2012.11.27-ig

8. Név: dr. Nagy Antal
Elérhetőség: 2011 Budakalász, Kálvária út 1.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 5567-2/2005
Engedély érvényességi ideje: 2015.03.10-ig

9. Név: dr. Szabó István
Elérhetőség: 1125 Budapest, Nógrádi u. 10.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 6511-3/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.01.31-ig

10. Név: dr. Szenes Katalin
Elérhetőség: 1158 Budapest, Drégelyvár u. 39. III. em. 11.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 3029-1/2003
Engedély érvényességi ideje: 2013.04.09-ig

11. Név: dr. Szádeczky Tamás
Elérhetőség: 1132 Budapest, Váci út 48/A–B
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 19167-2/2010
Engedély érvényességi ideje: 2015.08.26-ig

12. Név: Endrődi Zsolt Attila
Elérhetőség: 2481 Velence, Csemete utca 2.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 16146-2/2004
Engedély érvényességi ideje: 2014.12.15-ig

13. Név: Erdősi Péter Máté
Elérhetőség: 2040 Budaörs, Nádasdűlő sétány 9.

Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 7896-1/2002
Engedély érvényességi ideje: 2012.07.20-ig

14. Név: Farkas Gábor
Elérhetőség: 2045 Törökbálint, Bajcsy-Zsilinszky u. 78.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 16145-2/2004
Engedély érvényességi ideje: 2014.12.15-ig

15. Név: Gerencsér András
Elérhetőség: 1124 Budapest, Fodor u. 99/C
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 16080-1/2002
Engedély érvényességi ideje: 2012.11.28-ig

16. Név: Horváth Attila
Elérhetőség: 1141 Budapest, Szugló utca 137. fszt. 2.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 13433-3/2010
Engedély érvényességi ideje: 2015.05.25-ig

17. Név: Juhász Ágnes
Elérhetőség: 1162 Budapest, Margitháza u. 1.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 17887-5/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.06.03-ig

18. Név: Kovács Tamás
Elérhetőség: 2013 Pomáz, Tas utca 26.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 9257-3/2010
Engedély érvényességi ideje: 2015.04.02-ig

19. Név: Kovács Árpád
Elérhetőség: 1116 Budapest, Dália utca 13.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 8775-3/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.02.08-ig

20. Név: Krasznay Csaba
Elérhetőség: 1117 Budapest, Bogdánfy u. 2.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 16203-3/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.04.11-ig

21. Név: Kővári Ferenc
Elérhetőség: 2119 Pécel, Reményik Sándor u. 24.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 28955-3/2007
Engedély érvényességi ideje: 2012.08.30-ig

22. Név: Papp Pál
Elérhetőség: 1163 Budapest, Lőcs u. 6.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 6494-3/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.01.31-ig

23. Név: Polyák Ferenc
Elérhetőség: 1162 Budapest, Margitháza u. 1.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 17894-5/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.06.03-ig

24. Név: Rózsahegyi Zsolt
Elérhetőség: 1026 Budapest, Pasaréti út 101. II/4.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 33562-3/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.10.14-ig

25. Név: Szabóné Endrődi Csilla Éva
Elérhetőség: 1131 Budapest, Madarász Viktor u. 13–15. II. ép. V/176
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 7865-3/2007
Engedély érvényességi ideje: 2012.02.03-ig

26. Név: Szekeres Balázs
Elérhetőség: 1089 Budapest, Delej utca 27.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 29714-3/2007
Engedély érvényességi ideje: 2012.09.10-ig

27. Név: Szungyi László
Elérhetőség: 2112 Veresegyház, Pázmány u. 1.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 7003-2/2003
Engedély érvényességi ideje: 2013.06.09-ig

28. Név: Tóth Elemér Ernő
Elérhetőség: 1162 Budapest, Párta utca 24.
Szakterület: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő
Engedély száma: 39409-3/2008
Engedély érvényességi ideje: 2013.12.09-ig”

Forrás:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleménye az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõk névjegyzékérõl 2012.01.10., Hivatalos Közlöny, 2012. évi 8. szám, 2012. február 10., 823-826. oldalak (pdf)


Print Friendly