Díjmentessé váltak az állami vízművek egyes szolgáltatásai

„A többségi állami tulajdonú víziközmű-társaságok közös közleménye

Térítésmentesen látják el egyes feladataikat a többségi állami tulajdonú víziközmű-társaságok a közműcsatlakozásokhoz kapcsolódóan 2017. július 1-jétől, összhangban a felhasználók terheinek mérséklését célzó kormányzati intézkedésekkel. A kapcsolódó eljárási díjak is megszűnnek vagy mérséklődnek a lakosság, illetve a kis- és középvállalkozások számára, továbbá csökkennek az ügyintézési határidők.

Térítésmentessé válik 2017. július 1-jétől a többségi állami tulajdonú víziközmű-társaságok szolgáltatási területén a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték új bekötése esetén az igénybejelentés elbírálása, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás, a rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra és a bekötési vízmérőóra felszerelése, valamint a nyomáspróba is. A fentieken túl a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni a jövőben ezen bekötések esetén.

A fent megnevezett jogszabályi mentesség kizárólag a 2017. július 1. után létrejövő új bekötésekre vonatkozik, a mellékvízmérővel történő csatlakozásokra viszont nem érvényes. Az ivóvíz- és szennyvízbekötésnél a kedvezmény az újépítésű ingatlanokra érvényesíthető, illetve lakóingatlan és üzlethelyiség átalakításakor is igénybe vehető.

A felhasználók elégedettségének növelése érdekében az esetleges jogorvoslati eljárások is díjmentessé váltak, továbbá a szolgáltatói szemlélet erősítése céljából jelentősen csökkentek a közmű-csatlakozással összefüggő ügyintézési határidők.

A díjmentes szolgáltatások körét a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szabályozza. Fontos tudnivaló a felhasználók számára, hogy az ivóvíz bekötővezeték fővezetékre való rákötését kizárólag az illetékes víziközmű-szolgáltató végezheti, díjköteles eljárás keretében.

A továbbra is díjköteles szolgáltatások körével (például a bekötővezeték kiépítése és a geodéziai felmérés) és azok díjával, valamint a témával kapcsolatban felmerülő egyéb kérdések esetén a területileg illetékes regionális víziközmű-társaságok (DMRV Zrt., DRV Zrt., ÉDV Zrt., ÉRV Zrt. és TRV Zrt.) készséggel állnak a lakosság rendelkezésére honlapjaikon található információkkal, illetve társasági telefonszámaikon.”

Forrás:
Díjmentessé váltak az állami vízművek egyes szolgáltatásai; Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; 2017. július 10.
Lásd még: „…A többségi állami tulajdonú vízközmű-társaságok közül az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) az MTI érdeklődésére közölte: a csatlakozás kivitelezése és a bekötővezeték kiépítése, továbbá a vízmérőn kívüli szerelvények beszerelése nem szerepel a térítésmentes szolgáltatások között, így azok díját továbbra is meg kell fizetni a szolgáltatók részére.
Az ÉRV tájékoztatása szerint az egyes térítésmentessé vált közmű csatlakozási részfeladatoknak köszönhetően a családok 3000 és 25 ezer forint közti összeget takaríthatnak meg, míg a kis- és középvállalkozások a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elengedése miatt akár több százezer forintot is…” Világgazdaság

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Indul az elektronikus ingatlan-nyilvántartás fejlesztése

„A Lechner Tudásközpont újabb európai uniós forrásból finanszírozott kiemelt projektre kötött támogatási szerződést. Az E-ingatlan-nyilvántartás elnevezésű, ingatlan- és földügy fejlesztésére irányuló projekt elsődleges célja a hazai földhivatali eljárások átfutási idejének és költségszintjének csökkentése.

A Lechner Tudásközpont az ingatlan- és földügy fejlesztése érdekében konzorciumvezetőként kötött támogatási szerződést a 1004/2016. (I. 18.) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program „Az adminisztratív terhek csökkentése” című pályázati felhívására benyújtott támogatási kérelem eredményeként az elektronikus ingatlan-nyilvántartás projektre. Ezzel a lépéssel tovább folytatódik a hazai közigazgatási folyamatok széles körű elektronizációja, melynek következtében csökken a földhivatali (ingatlanügyi, telekalakítási, mezőgazdasági igazgatási) eljárások átfutási ideje és költségszintje.

Az E-ingatlan-nyilvántartás projekt célja a földügyi igazgatási eljárásokat, valamint munkafolyamatokat és adatszolgáltatásokat elektronikusan támogató informatikai rendszer kialakítása, mely első- és másodfokú hatósági eljárásokra egyaránt kiterjed. A fejlesztés további eredményeként a Tudásközpont által vezetett konzorcium egységesíti a közhiteles ingatlan-nyilvántartás és a központi ingatlan-nyilvántartás kezelését, melyet egy racionalizált jogszabályi környezet is támogat majd.

A projekt célját és várható műszaki-szakmai eredményeit tekintve szorosan kapcsolódik az „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” és a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” kiemelt projektekhez, melyek szintén a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetésével valósulnak meg. Ennek köszönhetően a földügyi nyilvántartások, az építésügyi szakrendszerek, valamint a kapcsolódó föld- és építésügyi téradatbázisok (tovább)fejlesztése egységes szakmai irányítás alá került, ami határozott lépés a szorosan összefüggő föld- és építésügyi ágazatok közötti informatikai és közigazgatás-szervezési együttműködő készség kialakításának irányába.

Az E-ingatlan-nyilvántartás projekt 13,028 milliárd Ft forrásból gazdálkodhat, melyet 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásként az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban biztosít.”

Forrás:
Indul az elektronikus ingatlan-nyilvántartás fejlesztése; Lechner Tudásközpont; 2017. július 10.
E-ingatlan-nyilvántartás projekt; Lechner Tudásközpont

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Magyarországon használják a legtöbben a közösségi médiát Európában

„Tavaly az Európai Unióban a 16 és 74 év közötti internethasználók 63 százaléka használt közösségi oldalakat, Magyarországon viszont ugyanennek a csoportnak a 83 százaléka vett igénybe ilyen szolgáltatást, ezzel az első helyen áll az uniós rangsorban – összegezte az Eurostat felmérését az MTI.

Magyarország vezeti a tagországok rangsorát a közösségi oldalak használatában – mutatta be az MTI az Eurostat adatait. Míg 2016-ban az unióban átlagosan az internethasználók 63 százaléka használt közösségi szolgalakat, a magyar internetezők 83 százaléka élt a közösségi oldalak szolgáltatásaival.

Szintén nagy arányban használják az ilyen szolgáltatásokat a máltaiak, belgák és ciprusiak is, tízből nyolc internethasználó veszi igénybe a közösségi oldalak szolgáltatásait. A lista végén a franciák állnak (47 százalék), de Szlovéniában és Csehországban is viszonylag alacsony arányban használják a közösségi oldalakat.

Jóval nagyobb arányban szerepelnek az ilyen oldalakon a fiatalok, az uniós átlag 88 százalék. A magyarok a belgákkal és a dánokkal vezetik ezt a listát, százból csak három internethasználó nem vesz igénybe ilyen szolgáltatást. Ebben a rangsorban is a franciák végeztek leghátul, de itt jelentősen kisebb a szórás, mivel csak 20 százalékkal maradnak el az élen járóktól.

Felzárkózott a veterán generáció
Az idősebbeknek csak a harmada használ közösségi oldalakat uniós szinten, de Magyarországon, Belgiumban, Máltán és Portugáliában is 50 százalék felett volt az arány tavaly…

Szintén előkelő helyen végeztünk az online hírolvasás területén, a magyarok 88 százaléka tekint az internetre hírforrásként. Zenehallgatásra csak a magyar internetezők kétharmada használta a világhálót.

Információkeresés szempontjából a kilencedik helyen állunk, a magyar internetezők nyolctizede vett információt az internetről. Banki ügyeket viszont nem szeretnek az interneten intézni a magyarok, uniós szinten huszonkettedik helyen végeztünk, csak az internetezők 44 százaléka intézkedett az interneten keresztül.”

Forrás:
Ez az, amiben elsők vagyunk az uniós rangsorban; Kovács Bertold; Napi.hu; 2017. július 13.
Lásd még: Are you using social networks?; Eurostat; 2017. július 13.

Kategória: hírközlés, Internet, szakirodalom, távközlés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Nem várható gyors döntés a közalkalmazottak és önkormányzati tisztségviselők béremeléséről, a hétfői munka­beszüntetést megtartja a szakszervezet

„Hétfőn reggel nehézkes lesz az önkormányzati ügyintézés, sztrájkolnak a dolgozók.

Nem várható gyors döntés azon közalkalmazottak és önkormányzati tisztségviselők béremeléséről, akik eddig kimaradtak az életpályamodellekből. Az ezzel kapcsolatos munka akár őszig is elhúzódhat – értesült a Magyar Idők. Úgy tudjuk, a kormányzati szándék megvan a fizetések rendezésére, azonban több tényező is nehezíti a konkrét lépéseket, többek között az, hogy az alkalmazottak munka­adója nem az állam, hanem az önkormányzat, így elsősorban a településeknek kellene megoldaniuk a bérkérdést. A hétfői munka­beszüntetést megtartja a szakszervezet.

Előreláthatólag csak őszre várható döntés a közalkalmazottak, köztisztviselők béremeléséről – tudta meg a Magyar Idők. A bérrendezés azokat az első­sorban önkormányzati munkavállalókat érintené, akik kimaradtak a közigazgatási átszervezésekből, így nincs életpályamodelljük. Habár a Magyar Államkincstár dolgozói júliustól és januártól 25 százalékos, a vízügy dolgozói pedig szeptembertől 15, majd januártól újabb 15 százalékos emelést kapnak, az önkormányzati dolgozók esetében az ilyen jellegű döntést több tényező is nehezíti. Úgy tudjuk, a kormány mindenképpen megoldást talál az érintett közalkalmazottak fizetésének rendezésére.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője kérdésünkre elmondta, az esetleges bérmegállapodást nehezíti többek közt, hogy az állami, járási, önkormányzati tisztségviselők, a honvédségi közalkalmazottak, de akár a pedagógusok, egészségügyi dolgozók mára a törvényhez kapcsolódó rendeleti szabályok miatt több ponton is eltérő feltételekkel foglalkoztatottak. A szakszervezeti vezető példaként említette, akár a pedagógusoknál, akár az egészségügyben életpályamodelleket vezetett be a kormány, amely magában foglalta az illetmények rendezését is.
Ugyanakkor akik ebből kimaradtak – például az önkormányzatoknál foglalkoztatottak, vagy a belügyi közalkalmazottak – nem részesültek béremelésben az elmúlt években. Emiatt a régi, mára elavult, felülvizsgálandó bértáblát alkalmazzák ezeken a területeken, amely jelentősen összecsúszott, kiüresedett, sokan pedig a garantált bérminimumért dolgoznak, így az esetleges emelésnek szükségszerűen be kell következnie.

Ráadásul az alkalmazottak jelentős részét az önkormányzat foglalkoz­tatja, így a béremeléseket a településeknek kellene kigazdálkodniuk, amit szintén árnyal, hogy bizonyos városok között jelentősek a költségvetési különbségek. Mészáros Melinda felidézte: a kormány már adott korábban kompenzációt a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének kigazdálkodásához. Hozzátette: mindenképp indokolt, hogy a kormány folytassa az egyeztetéseket a közalkalmazotti jogviszonyban állók helyzetének hosszú távú megoldása érdekében.

– Megtartják a hétfőre hirdetett köztisztviselői, közalkalmazotti sztrájkot a munkavállalók – mondta kérdésünkre Boros Péterné, a munkabeszüntetést szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál reggel nyolc és tíz óra között szünetel az ügyintézés, ki­véve a sürgős eseteket, a munkavállalók azonban bemennek munkahelyükre. Felidézte, csütörtökön ülést tartott a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács az érintettek bérrendezésével kapcsolatos kérdésekben, de előrelépés nem történt. Az egyeztetések várhatóan két hét múlva folytatódnak. A Magyar Államkincstár dolgozói, valamint a vízügy munkavállalói nem vesznek részt a sztrájkban, mivel ők már kaptak ígéretet a fizetések rendezésére.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, az önkormányzatoknak kellene rendezniük dolgozóik bérét. Felidézte, tavaly hat és fél milliárd forintot fizettek ki a települések különböző jogcímeken jutalmakra, amiből béreket is emelhetnének. A miniszter későbbre ígért döntést a dolgozók bérrendezésének mikéntjéről.”

Forrás:
Várhatóan ősszel születik döntés a közalkalmazottak béremeléséről; Nagy Kristóf; Magyar Idők; 2017. július 15.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Blokklánc megoldást próbál ki Svédországban a földhivatal

„Transzparensen és egyszerűen ellenőrizhetően kell hiteles dokumentumokat tárolni? Ez egy olyan megoldás, amit a blockchainre szabtak. A svédek már kísérleteznek is vele.

A svéd földhivatal, a Lantmäteriet blockchain technológiára helyezte át a föld- és ingatlannyilvántartást. A hivatalnak 2016-ban már volt egy az ötlet kipróbálására alkalmas tesztverziójuk a nyilvántartószoftverből. Azóta pedig nagy erőkkel dolgoztak a végleges megoldáson.

Az éles rendszer tesztje idén márciuban indult el. Mats Snäll, a földhivatal fejlesztési vezetője szerint a mostani próbából annak kell kiderülnie, hogy alkalmas-e nagyobb mennyiségű tranzakció kezelésére a rendszer. Március óta nem találtak arra utaló nyomot, hogy a blockchain ne lenne megfelelő megoldás.

A fenti kérdés azért merülhet fel, mert a szektás ellenségeskedésbe süppedt bitcoin momentán se nem olcsó, se nem gyors tranzakciókat nem tesz lehetővé. És még a sokkal fejlettebb Ethereum hálózatot is meg tudja lepni egy-egy hirtelen roham.

A földhivatal által használt trükk egy privát blockchain, amit a svéd ChromaWay startup épített ki. Ilyen privát megoldással kísérletezik a digitalizációhoz a Ubiquity-t segítségül hívó brazil kormány is. A bitcoin blockchainje egyébként sem az igazi választás adatok tárolására, erre például az Ethereum is alkalmasabb.

Snäll szerint a rendszer előnyei abban is meg fognak mutatkozni, hogy olcsóbb lesz a jelenlegi rendszernél fenntartani. Emellett kényelmesebb és biztonságosabb lesz egy hagyományos földadatbázisnál.”

Forrás:
Blockchain megoldást tesztel a svéd földhivatal; FintechRadar; 2017. július 7.
Lásd még: Sweden Officially Started Using Blockchain to Register Land and Properties; Joseph Young; Cointelegraph; 2017. július 6.
The Land Registry in the blockchain – testbed. A development project with Lantmäteriet, Landshypotek Bank, SBAB, Telia company, ChromaWay and Kairos Future; Kairos Future; 2017. március (a most befejezett kísérleti, második fázis leírása, pdf-ben)

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kovács Zoltán államtitkár: tartalmában és minőségében újult meg az államigazgatás

„A polgári kormány tartalmában és minőségében megreformálta a közigazgatási rendszert, az államigazgatásban és a kormányzati működésben az ügyfélközpontúság és a közcélok szolgálata valósul meg – mondta Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar szakirányú továbbképzési szakok oklevélátadó ünnepségén.
A Miniszterelnökség államtitkára felidézte: a 2010-es országgyűlési választást megelőzően az ország működését és különösen a közigazgatást több negatívum és hiányosság jellemezte, túlburjánzott, bonyolult szervezettel működött, nem volt áttekinthető a szabályozás és felelősségrendszere, adminisztrációs terhek sokasága nehezítette az emberek életét.

A polgári kormány felismerte a közigazgatás megreformálásának szükségességét, és az ország versenyképességének növelése érdekében döntött a nemzeti érdekek erőteljes és intézményesített eszközökkel is alátámasztott érvényestéséről, a közteherviselés kiszélesítéséről, a közigazgatás szervezetrendszerének jelentős méretű átalakításáról – mondta.

Hozzátette: a járási, kerületi kormányhivatalok kiépítésével, megerősítésével, a hatósági feladatok és hatáskörök racionalizálásával az ügyintézést az állampolgárokhoz a lehető legközelebb kívánták telepíteni, a járási, kerületi hivatalba. Az így kialakított államigazgatási struktúra költséghatékonyabb, könnyebben elérhető, magasabb szintű szolgáltatást nyújt.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása, és az, hogy az egyetem által biztosított egységes keretrendszerben valósulhat meg a közszolgálatban dolgozni kívánók képzése, kulcsmomentum volt a közigazgatás megújításában.

Kovács Zoltán azt kérte az oklevelüket átvevőktől, úgy dolgozzanak, hogy az emberek az ügyfélpultot ne elválasztó, hanem összekötő elemnek érezzék.

Patyi András, az egyetem rektora kitért arra, az alaptörvény sok értéket és alkotmányos célt rögzít, amelyek az államra, a közigazgatásra irányulnak. Példaként említette a pártatlan és tisztességes ügyintézéshez való jogot, a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét vagy az állam hatékonysága érdekében a tudomány eredményeinek felhasználását.

A rektor azt kérte a végzettektől, munkájuk során tartsák szem előtt, hogy a közigazgatásban válik valósággá az az érték és célgyűjtemény, amely együtt a magyar alkotmányt alkotja.

Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja köszöntőjében felidézte: tavaly lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló törvény, amely szerint az állami tisztviselői előmenetel feltétele egyéves közigazgatási tanulmányok szakirányú szak elvégzése, most vehetik át oklevelüket az első ilyen szak hallgatói.

A dékán szólt arról is, hogy az államtudomány az államépítés tudománya, az államépítés végső célja pedig a nemzetépítés, ami a nemzeti önállóságot, a szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti.

Kitért arra is, hogy a nemzeti közösség, a nemzetállamiság egyre komolyabb védelemre és erősítésre szorul. Szavai szerint a védelem az egyetemen végzett honvéd- és rendőrtisztek feladata, a nemzetállam erősítése pedig nem kis részben a tisztviselői karé.

Az uniós forrásból finanszírozott, a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal szoros együttműködésben megvalósított közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés első évfolyamán 353 hallgató végzett. A további öt szakirányú szakon – államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, elektronikus információbiztonsági vezető, közszolgálati protokoll, média- és közszolgálati kommunikáció, valamint választási igazgatás – 163-an végeztek.”

Forrás:
Tartalmában és minőségében újult meg az államigazgatás; Miniszterelnökség; 2017. július 15.

Kategória: közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Megtörtént a Pápai Járási Hivatal energetikai korszerűsítése

„Egymilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el 2016-ban a Veszprém Megyei Kormányhivatal a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) vonatkozó kiírásán a feladatellátást szolgáló épületek korszerűsítésére.
Ez az összeg egy 2016 decemberében megjelent kormányhatározatnak köszönhetően további 300 millió forinttal bővült, így összesen 26 épület energetikai korszerűsítése valósulhat meg az idei év végéig. Az első körben 3 pápai épület újult meg, köztük a Pápa Fő utca 12. szám alatt található Járási Hivatal. Ennek ünnepélyes átadására június 30-án, pénteken került sor. A rendezvényen Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár mellett Takács Szabolcs kormánymegbízott is köszöntötte a Hivatal dolgozóit, Pápa Város Önkormányzatának képviselőit és a meghívott vendégeket.

A kormánymegbízott beszédében beszámolt a fejlesztés részleteiről. Mint mondta, a kormányhivatal felmérte, mely épületek felelnek meg a pályázati kiírásban megfogalmazott céloknak, így esett a választás hat veszprémi, három pápai, három tapolcai és egy balatonfüredi épületre. A három pápai középületre 130 millió forintot költött a Kormányhivatal.

A legfőbb cél az energiatakarékosság, a költséghatékony működtetés biztosítása, és a környezet megóvása. Lényeges szempont az is, hogy az állampolgárok adóforintjaiból minél kevesebbet kelljen a közigazgatás működtetésére fordítani – hangsúlyozta Takács Szabolcs. Hozzátette, a Hivatal igyekszik jó gazdája lenni az önkormányzat által átadott épületeknek, ily módon a korszerűsítés a fő utcai épület egészére kiterjed, függetlenül attól, hogy egyes helyiségeket a helyi önkormányzat használ.

Dr. Kovács Zoltán államtitkár köszöntőjében felidézte polgármesteri emlékeit, majd a mostani fejlesztés jelentőségéről szólt. Elmondta, a projekt jól illeszkedik a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervbe, melyben szerepel az EU-s források felhasználása 1200 milliárd forint értékben. Ebből épületenergetikai fejlesztésekre és megújuló energia felhasználásra 300 milliárd forintot költenek.

Az ünnepélyes szalagátvágást követően Unger Tamás, Pápa Város alpolgármestere tartott pohárköszöntőt. A rendezvényt Kanozsainé dr. Pék Mária Pápa Város Önkormányzatának címzetes főjegyzője is megtisztelte jelenlétével.”

Forrás:
Megtörtént a Pápai Járási Hivatal energetikai korszerűsítése; Veszprém Megyei Kormányhivatal; 2017. július 10.

Kategória: energia, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Százmilliókban mérhető hasznot hajthatott már az első hónapokban az úgynevezett adótraffipax

„Százmilliókban mérhető hasznot hajthatott már az első hónapokban a kormányzat legújabb és egyben legegyszerűbb feketegazdaság elleni lépése. Az úgynevezett adótraffipax március óta működik és lényegében nem más, mint egy interneten elérhető hírlevél arról, hogy az adóhivatal mikor, kiket és hol ellenőriz. Sokan figyelik is a folyton frissülő kimutatást, volt olyan kereskedelmi egység, ahol a vizsgálat idejére a bevétel a korábbi ezer százalékára ugrott. Tállai András, az adóhivatal vezetője lapunknak azt mondta: az adótraffipax az online pénztárgépek rendszerével igazán hatásos párost alkot.

A világ egyik legegyszerűbb adóintézkedéséhez folyamodott tavasszal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A szervezet saját internetes oldalán – a www.nav.gov.hu – ­adótraffipax elne­vezéssel külön rovatot hozott létre, amelyben feltünteti, hogy az elkövetkezőkben hol, mikor és mely gazdasági szereplőket ellenőrzik a hatóság helyi emberei. – Az első hónapok látványos eredményeket hoztak – nyilatkozta a Magyar Időknek a március óta élő rendszer eddigi tapasztalatairól a NAV vezetője. Tállai András néhány példát kiragadva arról beszélt, hogy számos fővárosi és vidéki helyszínen 40-50 százalékkal több nyugtát adtak az ottani vállalkozások, mint korábban, s ezzel együtt a pénztárgépekbe beütött összegek is növekedtek, nem is csekély mértékben. Volt olyan kereskedelmi egység, ahol a bevétel a korábbi 965 százalékára ugrott abban az időszakban, amikor a NAV előre bejelentett vizsgálata zajlott. A nagyobb bevétel legtöbbször nagyobb adófizetést is jelent.

– Akadtak persze olyan esetek is, amikor az érintetteket meglepetésként érte a NAV-osok felbukkanása annak ellenére is, hogy az akció szerepelt az adótraffipax előrejelzésében – mondta Tállai András, megjegyezve: ez is jelzi, hogy nem árt rendszeresen böngészni az adóhatóság internetes oldalát. Mindent egybevéve a hivatal becslése szerint az új tájékoztató rendszer már az első hónapokban is százmillió forintokban mérhető hasznot hajthatott.

A meghirdetett ellenőrzések tapasztalatait, adatait a NAV feljegyzi, elemzi és később felhasználja. – Ebben óriási segítségünkre van az online pénztárgéprendszer – mondta a hivatal vezetője. – Feltételezhető ugyanis – folytatta –, hogy egy-egy bolt, vendéglátóhely forgalma nem csak az előre meghirdetett NAV-ellenőrzések néhány napjára ugrik meg. A nagyobb eltérések könnyen észrevehetők, azok okaira pedig utóbb könnyen rákérdeznek a hatóság munkatársai, netán ismét felkereshetik az ellenőrök az érintett vállalkozásokat.
– A NAV célja ugyanakkor egyáltalán nem a büntetés, hanem az, hogy minden szereplő betartsa az előírásokat, befizesse az adókat és legálisan alkalmazza dolgozóit – mondta Tállai András, majd megjegyezte: ezért is hirdetik meg az adótraffipaxban az akciók legnagyobb részét. S arra is volt példa a közelmúltban, hogy szórólapokon hívta fel az egyik adóigazgatóság bizonyos gazdasági szereplők figyelmét a közelgő ellenőrzésekre. – A tájékoztatás fontos, jó, ha a vállalkozások ebből a szempontból is tudhatják, mire számíthatnak. Azzal ugyanakkor mindenki minden előzetes tájékoztatás nélkül kalkulálhat, hogy a szabályszegésekre előbb-utóbb fény derül; az adóelkerülőkre, a csalókra pedig a törvény teljes szigorával lesújt a szervezet – mondta Tállai András. Mint fogalmazott, az új pénztárgépek rendszere kiegészülve az ekáerként ismertté vált elektronikus áruforgalom-ellenőrzéssel és a hamarosan életbe lépő online számlázási szisztémával tág teret biztosít a NAV-nak a visszaélések leleplezésére. Ezek a megoldások Tállai András szerint alkalmasak arra, hogy az egyébként egyre csökkenő adókat a hivatal minden szereplőtől beszedhesse.”

Forrás:
Hozza a bevételt a legújabb, feketegazdaság elleni lépés; Magyar Idők; 2017. július 14.
ADÓtraffipax; Nemzeti Adó-és Vámhivatal

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Gyengül a magyar innovációs teljesítmény

„Az Európai Bizottság minden évben megvizsgálja a tagországok innovációs teljesítményét. A legfrissebb, 2017. évi tanulmány és annak regionális változata június 20-án jelent meg. Az EU egészének és az egyes országoknak a teljesítményét 27 mutató alapján mérik meg az összefoglalókban. A legfrissebb szerint az EU 2016-ban több országgal – Ausztráliával, Kanadával, Japánnal, Dél-Koreával, az Egyesült Államokkal – összehasonlítva rontotta innovációs teljesítményét. Japánhoz és Dél-Koreához mérve ráadásul jelentős az unió lemaradása. Kínával szemben még előnyt élvez, de ez gyorsan fogy, a távol-keleti óriás ugyanis 2010 óta hétszeresére javította innovációs eredményeit. Az EU a 2016-os adatok alapján már csak Oroszországnál, Indiánál, Dél-Afrikánál és Brazíliánál van jobb pozícióban.

Az egyes tagországok teljesítménye eltérő mértékben változott. Tizenöt ország javította, 13 rontotta az összehasonlítási alapként használt 2010-es évhez viszonyított pozícióját. A legnagyobb javulás Litvániában, Hollandiában és Nagy-Britanniában következett be. A legnagyobb lecsúszás Románia és Ciprus esetén tapasztalható. Nem büszkélkedhet eredményeivel Magyarország sem. A 28 tagország között 2015-höz képest 2016-ban egy, 2017-ben három hellyel rontottunk. Ezzel a 28 EU-s ország között a huszonharmadikak vagyunk, Szlovákia egy, Csehország tíz hellyel előz meg bennünket. Utánunk csak Románia, Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Lettország következik. Európában több éve változatlanul Svájc, míg az EU-ban a skandináv államok a leginnovatívabbak.

Mielőtt a magyar pozíciókat az egyes mutatók alapján megvizsgálnánk, ejtsünk néhány szót arról, hogy miért is fontos az innováció. A tanulmány így fogalmaz: valódi prosperitás csak innovációtól várható. Az innováció hozzájárul a termelékenység javításához, a gazdasági növekedéshez és sok új, jó minőségű, jól fizető munkahely létrejöttéhez. Mindezek következtében az innováció javítja a versenyképességet is. Ha Magyarország teljesítményét ezen tényezők alapján vizsgáljuk, azt tapasztaljuk: a nemzetközi elemzések szerint termelékenységünk nem javul, versenyképességünk pedig romlik. Gazdasági növekedésünk elsősorban a külföldi összeszerelő üzemek bővülő teljesítményének, az uniós pályázati pénzeknek, valamint az utóbbi időben bekövetkezett béremelések által kiváltott fogyasztásbővülésnek köszönhető.

Az összeszerelő üzemek azonban továbbra is költségmegtakarítási céllal települnek hozzánk, ami korlátozza a béremelési lehetőségeket. A létrehozott munkahelyek többsége sem tudás- és innovációigényes munkahely. Vagyis az Európai Unió szóhasználatával élve: nem jó minőségű és főleg nem jól fizető munkahely. A tartós gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a valódi prosperitáshoz az innovatív cégek és az innovatív munkahelyek arányának kellene növekednie. De nézzük, mely mutatók alapján gyenge a magyar innovációs teljesítmény, illetve mi gátolja az innovációs teljesítmény javulását!

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon az EU-átlaghoz képest magas az egyszerűbb termelő tevékenység, és alacsony a tudásalapú szolgáltatások aránya a gazdasági szerkezetben. Feltűnően magas a külföldi tulajdonú cégek aránya, ami kiszolgáltatottságot okoz, hiszen ezek üzleti célja a minél nagyobb profit megszerzése és hazautalása. Jól érzékelteti a hiányosságokat, hogy a cégek között az EU-átlaghoz mérve az innovációra sokat költő cégek aránya és az innovációra költött összeg is rendkívül alacsony. Ez összhangban van azzal, hogy a hazánkba települő összeszerelők termelnek, nem pedig fejlesztenek. Igaz, hogy nem közvetlenül hat az innovációra, de a humán vagyon nagysága szempontjából fontos jellemző, hogy Magyarországon az utóbbi időben – elsősorban a romló halálozási statisztika miatt – felgyorsult a népességfogyás, míg Csehország és Szlovákia lakossága nő, Lengyelországé pedig változatlan.

A humán vagyon, vagyis a munkavállalók tekintetében Magyarország különösen rosszul teljesít a felnőttképzés területén. Ez egyben a termelékenység növekedését is gátolja, hiszen lehet, hogy az emberek gyorsabban tudnak dolgozni, de okosabban nem – ha nem rendelkeznek a legfrissebb ismeretekkel és tudással. Elsősorban a digitális tudás, azaz az informatika kiterjedt alkalmazása területén nagy a tudáshiány. Ez arra is utal, hogy hiába költ az ország egyre többet a széles sávú internet kiépítésére, ha a munkavállalók, illetve a kisvállalkozások ismeretek hiányában nem használják a kiépült lehetőségeket. Nem véletlen, hogy – nemzetközi elemzések szerint – minden egydollárnyi technikai fejlesztéshez legalább tízdollárnyi ismeretbővítésre, azaz a tudásba való befektetésre van szükség, hogy a korszerű technika jól hasznosítható legyen.

A tanulmány kiemeli, hogy kutatásra-fejlesztésre és innovációra csökkenő összegeket szán a magyar állam. Amikor akár pályázatokkal, akár közvetlenül a költségvetésből kutatást-fejlesztést támogat, ahhoz a cégek nem járulnak hozzá elegendő saját forrással. Ezt a helyzetet nevezik az EU-s tanulmányok „állami pénztől való függőségnek”, ami leszoktatja a cégeket arról, hogy valós versenyhelyzetben is meg tudják állni a helyüket.

Különösen gyenge a kisvállalati szektor innovációs teljesítménye. Ami ráadásul 2010-hez képest minden területen romlott. Nem születik elegendő új termék, nincs elég technológiai, marketing-, vezetési és szervezési innováció a kisvállalati szektorban. Ez azért különösen nagy probléma, mert leginkább ettől a szektorból lenne várható az innováció, hiszen az összeszerelő üzemek, mint korábban említettük, nem fejlesztési céllal települnek hozzánk.

2010-hez képest a tudásintenzív munkahelyeken foglalkoztatottak száma, valamint a külpiacra vitt új termékek értékesítési volumene is csökkent. Valószínű, hogy a gyengülő innovációs teljesítmény oka, hogy az EU-s átlaghoz való felzárkózásunk az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) tekintetében szintén lassult. Érdemes megvizsgálni regionális teljesítményünket is. A hét magyar régió innovációs teljesítménye nem tér el jelentősen egymástól, a közép-magyarországi kivételével valamennyi régiónk rossz pozíciót foglal el az EU 220 régiója között. Közép-Magyarország a 131., de köztudott, hogy ez a régió Budapestet és Pest megyét foglalja magában, a viszonylag jó pozíció tehát Budapestnek köszönhető. A legrosszabb helyzetben a 196. Észak-Magyarország van, amelyet 183. helyével a Dél-Dunántúl előz meg. Nem dicsekedhet jó helyezéssel a Nyugat-Dunántúl sem (171.), ami azt igazolja, hogy a Győrben működő Audi sem javítja jelentősen a régió innovációs teljesítményét. Sőt: éppen ez a régió rontotta a legnagyobb arányban – tíz százalékkal – az innovációs helyezését.

Az innovációs teljesítmény gyengesége hatással van a versenyképességre is. Az IMD svájci nemzetközi versenyképességi kutatóintézet ez év júniusában megjelent tanulmányában a 2017. év eleji adatok, illetve felmérések alapján a vizsgált 63 ország között Magyarország az 52. pozíciót foglalta el. Ez hat hellyel rosszabb az előző évinél. Csehország 28., Lengyelország 38., Szlovákia 51. Az IMD szerint is a munkavállalók képzettsége – vagy inkább képzetlensége – a gyenge pontunk, különös tekintettel a digitális és technikai képességekre.

A digitális versenyképesség tekintetében 44.-ek vagyunk a vizsgált 62 ország között. Csehország 32., Lengyelország 37., Szlovákia 43. Nálunk rosszabb helyezése az EU-ban csak Bulgáriának, Horvátországnak, Görögországnak, Ciprusnak és Romániának van. Valamennyi nemzetközi elemzés elismeri makromutatóink javulását. Azt, hogy nő a foglalkoztatottság, illetve csökken a munkanélküliség, a költségvetési hiány és az adósságállomány is. Ugyancsak javul a GDP-vel mért gazdasági növekedés. Elsősorban az összeszerelő üzemek nálunk elért bővülő exportja miatt javul a kereskedelmi egyensúly. A gazdasági és társadalmi fejlődés fenntartása azonban hosszabb távon nem lesz biztosítható az innováció felgyorsítása nélkül. Különösen fontos lenne a kisvállalati szektor innovativitásának fokozása. Ehhez el kellene gördíteni minden bürokratikus és egyéb akadályt az innováció útjából, és a rendelkezésre álló forrásokból sokkal többet kellene fordítani a valódi innovációk megvalósításának és piacra juttatásának támogatására.

Egy vállalkozó ezzel kapcsolatban így fogalmazott: véget kellene végre vetni annak a rossz beidegződésnek, hogy a magyar innováció csak külföldön lehet sikeres, a saját hazájában nem, itt inkább állandó ellenállással találkozik. A gazdasági sikerhez azonban innovációt nem csak egyes kiválasztott cégeknél, közöttük is főleg a nagyobbaknál kell támogatni. Erre ugyanis az egész gazdaságban, sőt az állami szférában is szükség lenne. Továbbá nemcsak termék- és technológiai, hanem szervezési, marketing- és vezetési innováció is kell a jobban működő gazdasághoz. Ezért nem elég nagy kutatási-fejlesztési projekteket indítani, és azokba jelentős összegeket fektetni. Főleg nem várható javulás akkor, ha továbbra is elmaradunk mások mögött a humán vagyon tekintetében, a tudásba és az egészségbe történő befektetések területén, illetve ha nem tudjuk megállítani a drámai népességfogyást. Erre figyelmeztetnek a nemzetközi elemzések.”

Forrás:
Ha nincs innováció, növekedés sem lesz; Csáth Magdolna; Magyar Nemzet; 2017. július 15.
Lásd még: European Innovation Scoreboard Európai Bizottság
(a téma webhelye számos információval, interaktív eszközzel)
Regional Innovation Scoreboard
European Innovation Scoreboard 2017 – Main report (pdf)
Európai Innovációs Eredménytábla. Összefoglaló (pdf)
csak Magyarország Hungary (rövid összefoglaló, pdf-ben)
RIO országjelentés a hazai kutatási és innovációs helyzetről, európai uniós összehasonlításban és Eredménytábla az Európai Unió innovációs tevékenységéről (korábbi cikkeink)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Csepreghy Nándor: háromszorosan megtérülő befektetés Magyarország

Ambiciózus célokkal vágott neki 2017-nek a magyar fejlesztéspolitikai rendszer. Mennyi valósult meg az első fél év végére a tervekből?
– Időarányosan minden mutató megfelel a tervnek a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban. Jelenleg 524 meghirdetett felhívás van megközelítőleg 9325 milliárd forint értékben, ami meghaladja a keretösszeg 100 százalékát. Az a cél, hogy az év végéig az egyes operatív programokban a kötelezettségvállalás szintje elérje a 85 százalékot. Ebből 69 százalék már teljesült, mivel eddig 6121 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda közel 58 ezer győztes pályázónak. Másik fontos sarokszám, hogy idén 2700 milliárd forint ténylegesen rá is kerüljön a nyertes önkormányzatok és cégek számlájára. Közel 1000 milliárdot már kiutaltak, amiből június utolsó hetére koncentrálódott 204 milliárd. A teljes hétéves időszakot tekintve 46 800 kifizetéssel rendelkező projektnél tartunk 2685 milliárd forintos összegben.

A slágerpályázatoknál lehet számítani a közeljövőben keretemelésre?
– A makrogazdasági mutatók lehetővé teszik, hogy akár 1000 milliárd forintnyi hazai forrással is kiegészítsük az uniós támogatásokat, vagyis programonként 10 százalékkal megemelhetjük az eredetileg rendelkezésre álló összeget. Ma már nem kizárólagos a brüsszeli pénzcsap, a kormánynak van mozgástere, a fejlesztések harmada mögött a magyar költségvetés áll. A túlvállalás kedvezményezettjei a magyar kisvállalkozók lehetnek, akik várhatóan többet költhetnek eszköz- és gépvásárlásra, kapacitásbővítésre. A túligénylés ismeretében akár az ősszel döntés születhet a keretemelésekről.

A korábbi gyakorlattal szakítva, a forráselosztás kapcsán többször hangsúlyozta a kormány: olyan szereplőket preferálnának, akik hozzá tudnak járulni hazánk gazdasági növekedéséhez, illetve a foglalkoztatáshoz. Kitartanak ezen nézetük mellett?
– Az uniós válsághelyzetek, élen a Brexittel, megmutatják, hogy ez az egyetlen járható út. Noha úgy látszik, a britek féltársulási megállapodásban maradnak az európai közösséggel, egy újfajta gazdasági együttműködés jön létre. Nyugat-Európa szerepét a gazdasági növekedés terén átveszi Kelet-Közép-Európa – persze az életszínvonal-beli különbségek ledolgozása hosszabb lesz. Minden olyan országnak, amelynek van lehetősége külső fejlesztési forrásokat bevonni, nem szabad csak a túlélésre ösztönöznie a saját vállalkozásait, hanem az elrugaszkodásuk a cél. Vagyis meg kell teremteni annak az elvi lehetőségét, hogy ha drasztikusan csökkennek, vagy már egyáltalán nem lesznek uniós támogatások, ezek a cégek akkor is tovább bővülhessenek az addig elért tőkefelhalmozás és technológiai fejlettség révén.

Ezek szerint a hazai fejlesztéspolitika elvégezte a feladatát?
– Minden eddiginél hamarabb, március végéig kiírta az összes EU-s pályázatot a kormány, a jövő tavaszi választásokig pedig mindet el is bírálja. Ezután az összesen hét plusz két éves ciklusban öt évünk marad a projektek befejezésére szemben a 2007–2013-as időszak néhány hónapba sűrített rohamtempójával. A cégeket abban kell segítenünk, hogy minél gyorsabban hívják le a pénzt, minél gyorsabban valósítsák meg a beruházásokat. Ezáltal teremtsenek munkahelyeket, vagy termeljenek több állami bevételt, hogy az állami újraelosztó-rendszerben jóléti kiadásokra is lehessen költeni.

A kkv-szektor számottevő része csak vissza nem térítendő támogatásban gondolkodik, a kölcsönnel kínált forrástól ódzkodik. Miért?
– A magyar vállalkozók okosak és leleményesek, a rendszerváltás óta eltelt 28 évben megtanultak a semmiből várat építeni. Bár sokszor lehetetlen helyzeteket is képesek megoldani, ennek a mentalitásnak a következménye, hogy amíg van ingyenpénz, addig nem lépnek még az olcsó pénz felé sem. Nem azt szeretnénk, hogy az egyikről hirtelen álljanak át a másikra, hanem azt, hogy az arányok váljanak kiegyenlítettebbé, ami a magyar gazdaság szempontjából is egészséges. A 2007–2013-as ciklus legnagyobb hibája az volt, hogy olyan cégek kaptak pénzt, amelyek saját erőből képtelenek voltak nyereséget termelni. Ehhez képest a 2014–2020-as időszakban nem önmagában a profitabilitás a cél, hanem az, hogy lerövidüljön egy-egy nagy beruházás megtérülése.

Sok cég a közbeszerzési kötelezettségtől is menekül, inkább visszafogja a termelési volument, csak ne kelljen lebonyolítania az eljárást. Erre mi a magyarázat?
– Próbálnak szabadulni minden adminisztratív tehertől, holott magától értetődően kötöttebb a fejlesztési forrás felhasználása, mint egy szimpla banki hitel. Hazánknak szigorú elszámolási kötelezettsége van az Európai Bizottság felé. Épp a közbeszerzésekkel tudjuk igazolni, hogy szabályosan költjük el a Brüsszelből érkező pénzt, tehát a legjobb minőséget vesszük a legolcsóbb áron. Szerencsére ma már nem a legolcsóbb nyer az ajánlati árat figyelembe véve: bele kell kalkulálni, hogy a közbeszerzés keretében megvásárolandó termék vagy szolgáltatás teljes életciklusát tekintve mennyibe kerül a megrendelőnek.

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos egy interjúban kijelentette: a nettó befizető tagállamok, mint Németország, nettó haszonélvezők is egyben, hiszen a kedvezményezettek, köztük a magyarok, úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket vesznek. Egyetért vele?
– Lényegében Lázár János tavaly tavasszal elmondott gondolatainak adott nyomatékot Oettinger biztos. Pedig amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem lehet megítélni Magyarország nettó pénzügyi mérlegét annak alapján, hogy mennyi a tagdíjunk és mennyi az általunk lehívható források mennyisége, a teljes magyar ellenzék és a kritikus gazdasági közvélemény felháborodott. Azóta már tudjuk, a német, francia vagy brit gazdaságnak nem is ugyanakkora, hanem sokkal nagyobb üzlet a kohéziós és strukturális politika: egyeurónyi befektetés három-öt éves távlatban háromeurónyi megrendelést hoz a gazdasági szereplőik számára.

Ha csak a visegrádi négyekre szűkítjük a kört, fejlesztéspolitikában a lengyelek, a csehek és a szlovákok előtt járunk. Az állami háttérintézetekre bízott projektekből fakad a versenyelőnyünk?
– Jelentősek az állami beruházások, de a fejlesztési források 60 százaléka a versenyszférába áramlik. Az előleg felvételével kikerül a forrás a gazdaságba, és a beruházás befejezéséig pörgeti azt. Ahány ország, annyi fejlesztéspolitikai rendszer, Varsónak, Prágának és Pozsonynak másféle harcokat kell megvívniuk, mint nekünk. Ettől függetlenül tény, hogy a meghirdetett forráskeret, illetve az igényelt, leszerződött és kifizetett támogatás tekintetében is jobban állunk náluk. Míg mi az előző ciklusban az infrastruktúrát helyeztük előtérbe, addig a lengyelek a vállalkozásfejlesztést, ezek a szerepek a mostani időszakra cserélődtek fel.

Mi a V4-ek legerősebb közös motivációja a térségben?
– Egy észak–déli korridor létrehozása. A rendszerváltást követően mindenki a kelet–nyugati irányú gazdasági együttműködésre rendezkedett be, az EU keleti bővítésével ez csak erősödött. A világgazdasági folyamatok változásával azonban sokat profitálhat a térség abból, hogy tranzitterületen fekszik. Az észak–déli közlekedési folyosó Lengyelországtól a Balkán-félsziget számos pontjáig vezethet, ennek a koncepciónak ugyanúgy a része a Budapest–Belgrád-vasútvonal, mint a Balti-tenger összekötése az Adriával.

Ha már Budapest–Belgrád: rengeteg támadás érte a 750 milliárd forintosra becsült óriásberuházást, egyebek mellett a kínai hitel miatt.
– Ahol belép a belpolitikai támadás lehetősége, ott megszűnik a racionális gondolkodás, holott a nemzetközi gazdasági közvélemény éljenzi a beruházást. A kormány feladata a legjobb finanszírozási modell megtalálása – ha van a kínai hitelnél kedvezőbb, akkor azt kell választani.

Ugyanez az analógia vonatkozik Paks II.-re és a 10 milliárd eurós orosz hitelre?
– Ez egyrészt energetikai szuverenitási, másrészt gazdaságfejlesztési kérdés abban a tekintetben, hogy minden iparági prognózis szerint az elektromos áram fogyasztása növekvő tendenciát mutat. Ha a magyarországi elektromosáram-termelés jelentős hányadát adó paksi atomerőmű lejáró üzemidejét nem újítjuk meg, nagy bajban leszünk, mert kizárólagosan energiaimportból tudjuk pótolni a szükségleteinket. A kiszolgáltatottságot el kell kerülni, fontos szempont az ellátásbiztonság mellett a kiszámítható, a versenytársakénál kedvezőbb ár az ipari és a lakossági fogyasztók számára. A zöldenergia mint alternatíva bekerülési költségét és megtérülését tekintve sincs köszönőviszonyban sem a paksi bővítéssel.”

Forrás:
Háromszorosan megtérülő befektetés Magyarország; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2017. július 10.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!