Céltévesztés a közigazgatás reformjában

„A New tech observations from the UK blogon megjelent elemzésében Jerry Fishenden az elmúlt húsz év brit közigazgatás-fejlesztésének egy paradoxonára, egyben legnagyobb hiányosságára mutat rá. Miközben a kormányzat komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a versenyszférában ösztönözze az innovációt és az innovatív megoldások alkalmazását, a versenyszféra élenjáró megoldásai alig köszönnek vissza a közigazgatás működésében, annak fejlesztésében. Így van ez a digitalizáció és a digitalizáció kapcsán végrehajtott szervezeti és folyamatfejlesztések terén is.

A szerző egy 1999-ben megjelent könyv (Reinventing Government) ábrájával illusztrálja mondandóját:

A gyűrűk a közigazgatás fejlesztéséhez szükséges szempontokat jeleníti meg, középpontban az információval. A körülötte lévő gyűrűben jelenik meg a technológia, azon kívül a folyamatok, a menedzsment, az emberi tényező, szervezeti kérdések, stratégia és sok minden más aspektus. A kritika szerint a reformok túlnyomó többsége túlságosan – szinte kizárólagosan – a technológiára irányul, abban a reményben, hogy a hardverek és szoftverek fejlesztése valamiféle mágikus módon gerjeszt olyan hullámokat, amelyek tovaterjednek a fejlesztési szükségletek más területeire is, anélkül, hogy magyarázatot keresnének és találnának ennek módjára. A technológia-centrikus megközelítés figyelmen kívül hagyja, hogy a fejlesztés középpontjában az információnak kellene állnia. Az informatikai igazgatók (akiknél a szerző szójátékával: a Chief Information Officer (CIO) titulusból is mintha éppen az „I” hiányozna) legtöbbször elvesznek az olyan taktikai kérdésekben, mint a számítógépek upgrade-elése vagy a közbeszerzések megfelelő lebonyolítása, ahelyett, hogy vezető szerepet vállalnának az alapvető szolgáltatások és szervezeti fejlesztések fejlesztésében. Az „építsük meg és a többi majd csak jön valahogy” az egymást követő fejlesztő-generációk mantrája lett, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem működik.

A versenyszférában jó példák bizonyítják, hogy a technológia szerepe túlmutat önmagán, és a legnagyobb hatást a folyamatok automatizálása és optimalizálása, valamint az információs menedzsment és szolgáltatások terén fejti ki. A technológiai fejlesztések átszabják a folyamatok, a szervezeti struktúra, a feladatok és hatáskörök minden szintjét. Ezzel szemben a közigazgatásban a technológiai fejlesztések többnyire a múltat automatizálják, körbe-körbe futva és újra „felfedezve” ugyanazokat a problémákat, amiket már az előző fejlesztések sem oldottak meg. A közszféra eddig vajmi keveset profitált azokból a szervezeti modellekből és működési gyakorlatokból, amelyek – sokszor éppen kormányzati ösztönzéssel és támogatással megvalósult – technológiai fejlesztések indukáltak a versenyszférában.


(A képet egyszerűsített formában Marina Mazzucato művéből alkalmazták. Lásd Wikipédia és a személyes webhelye.)

A brit tapasztalatok szerint a szolgáltatásfejlesztés többnyire kimerül a központi kormányzat weboldalainak fejlesztésében, abban bízva, hogy az majd „leszivárog” a közigazgatás alsóbb szintjeire is. Ráadásul a fejlesztések egyoldalúak: a jó megjelenésre, médiamegjelenésre és nemzetközi PR-ra koncentrálnak, kevés figyelmet fordítva a közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére, holott a weboldal-centrikus megközelítés csak egy részhalmazát jelentené a szükséges fejlesztéseknek. Ilyen esetekben a képernyő és a billentyűzet csupán a papírlapot és a tollat helyettesíti, miközben maguk a folyamatok a régi medrükben haladnak tovább. Mindezekkel együtt a digitalizáció csupán egy túlértékelt és önreklámozó mítosz marad, kiaknázatlanul hagyva az ebben rejlő valós lehetőségeket. A szerző szerint itt az ideje annak, hogy a közigazgatás saját berkein belül is magáévá tegye és alkalmazza azokat a lényeges innovációkat, amelyeket a vállalatok alakítottak ki a szervezeti modellek és szolgáltatások terén.

Forrás:
the inadequate scope of public sector “reform”; Jerry Fishenden; new tech observations from the UK (ntouk); 2017. augusztus 4.

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Ezentúl az interneten is kutatható lesz az I. világháborúban harcolt magyarországi katonák története

„Ezentúl az interneten is kutatható lesz az I. világháborúban a Magyar Királyság területén felállított katonai egységek tagjainak története.

Az I. világháborús hadtestek, személyek, történések egy gombnyomással elérhetőek. A Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban-program részeként mutatták be, az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság által támogatott, magyarezredek.hu oldalt.

A különleges hadtörténeti oldal születése az I. világháború befejezésének 90. évfordulója kapcsán egy vándorkiállítással indult.

“A Hadtörténeti Könyvtár alakulattörténeteit olyan jelentős, reprezentatív, gyűjteményi résznek, különgyűjteménynek találtuk, ami egyben áttekintve hallatlan nagy információanyagot és személyekhez köthető információkat tartalmazott az I. világháborúval kapcsolatban” – mondta el Andaházi Szeghy Viktor őrnagy, a HM HIM hadtörténeti Könyvtár könyvtárvezetője.

A kiállítás előkészítésekor derült ki, hogy erről a korszakról milyen hatalmas információforrás áll rendelkezésre.

Mohácsi Zoltán könyvtári szakinformatikus, “Az év fiatal könyvtárosa” 2017. évi elismertje elmondta: az összes oldalt körülbelül három éven keresztül digitalizálták.

Egyedülálló kezdeményezés
“A digitalizálást lapszkennerekkel végeztük. Leginkább A3-as és A4-es méretűek voltak ezek a dokumentumok. Számtalan kihajtható melléklet és hadrendi vázlat található bennük, amelyeket fényképeznünk kellett, és ezeket képszerkesztő-programokkal kellett összedolgozni” – tette hozzá.

A magyarezredek.hu oldal az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portálja. Fontos tudni, hogy efféle dokumentumok, ilyen teljességben egyedül itt tekinthetők meg.

140-nél több alakulat 50 ezer oldalnál is bővebb anyagát feldolgozva készült a most elindított honlap, amelyen személynév, helyszín, esemény alapján is kereshetnek a látogatók.

Az oldal tudományos munkát végzőknek ugyanúgy ajánlott, mint azoknak, akik családfájukat szeretnék felállítani.

Manuális korrektúra
“Mivel 98%-os felismerést biztosít, ezért egy olyan adatbázisban, ahol leginkább nevek után kutatnak, nagyon fontos volt számunkra, hogy pontos találatokat kapjanak a kutatók, ezért egy igen innovatív technológiát használtunk: a manuális korrektúrát” – magyarázta Mohácsi Zoltán.

Ennek során a korrektorok végignézték mind az ötvenezer oldalt, amit beszkenneltek és ezeket javították. Vagyis az esetleges sortörések kiiktatása és a személynevek pontosítása volt a cél. Egyszerűbben fogalmazva: a tökéletes felhasználóbarát oldal létrehozása.

“Azon személyek számára is szerettünk volna információkat adni, akik csak valamely ősük, felmenőjük adatai után érdeklődnek, vagy belebotlottak esetleg odahaza a sublótfiókban egy katonakönyvbe vagy egy régi parancsba, menetparancsba, és ennek szerettek volna részletesebben utánajárni” – mutatott rá Andaházi Szeghy Viktor.

Olyan, mint egy eBook
Az I. világháború volt a történelem legnagyobb magyar katonai emberveszteséggel járó konfliktusa. Az emlékek őrzése valamennyiünk számára fontos.

A dokumentumok a maguk teljes valójában egyfajta eBookként is lapozhatók, olvashatók. Ugyanakkor egy egyszerű és összetett keresési lehetőséggel gyakorlatilag önálló szavak, személy- vagy földrajzi nevek keresésére is van lehetőség.

A korabeli hadkiegészítési rendszer térképes megjelenítésével kereshetünk az egyes hadtestekre, honvédkerületekre, alakulatokra.

Andaházi Szeghy Viktor elmondta: a várható keresési szempontokra gondolva olyan metaadatolási rendszert építettek ki, amelyben külön el tudja különíteni az érdeklődő, hogy egy fotót szeretne az adott felmenőjéről találni, valamely hőstettét szeretné előhívni ebből az archívumból, vagy pedig valamely csatának a különböző leírásait szeretné megtekinteni.

A I. világháború – vagy, ahogy a második világégésig nevezték, “a nagy háború”, a hősök mellett sok gyászt hagyott maga után. Fontos, hogy emlékezzünk rájuk.”

Forrás:
Dédapáink után nyomozhatunk az interneten; Híradó.hu; 2017. augusztus 20.

Kategória: művelődés | Címke: , , , | Hozzászólás most!

“PayPause” – A lakosság bankkártya- és PayPass használati szokásai

„A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a fejlettebb nyugat-európai és skandináv országok már megpedzették a fizikai pénz kivezetésének gondolatát. Ennek előnye a feketegazdaság mérséklése és a banki tranzakciók gyorsulása, s első lépései a bankkártya használat általánossá válása, illetve az érintés nélküli fizetési módok elterjedése. 2017 júliusában a GKI Zrt. lakossági felmérést készített a bankkártyák elterjedtségéről, használatról, valamint az érintéses (PayPass), illetve a mobiltelefonos fizetés várható használatáról…”

Forrás:
“PayPause” – A lakosság bankkártya- és PayPass használati szokásai; GKI Gazdaságkutató Zrt.; 2017. augusztus 17. (pdf)
Lásd még: Egyre többen fizetnek érintéssel hazánkban, de nem elegen; Világgazdaság; 2017. augusztus 18.

Kategória: gazdaság, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Az adózás szinte teljes átalakítását készíti elő a kormányzat

„További áfa, jövedelemadó és járulékcsökkentésről dönthetnek ősszel az Országgyűlésben, valamint változhat az adózás rendje 2018-tól – értesült a Figyelő. A lap szerint ha elfogadják a kormány, azaz konkrétan a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott javaslatokat, akkor akár több száz milliárd forintos bevételtől is eleshet a költségvetés. A hetilap kérdésére a minisztérium úgy válaszolt: a törvénycsomagok változtatásának előkészítése folyik, jelenleg a módosító indítványokat várják.

Az adózás szinte teljes átalakítását készíti elő a kormányzat, ez állhat az őszi törvényhozási időszak középpontjában – írja a Figyelő eheti számában.

A hetilap szerint négy fő iránya lesz az adóváltozásoknak, ebből egyik lenne egy új, a mostanit felváltó adózás rendjéről szóló törvény (Art.), a másik pedig egy újabb adócsomag lenne. Ezekről kevés konkrétumot ismertet a Figyelő, azon kívül, hogy tudomása szerint novemberig minden változtatást elfogadhatnak.

A lap megjegyzi, hogy az Art. változtatása az ügyfélbarátság jegyében történne, erről bővebben az előző. 32. heti számban közölt információkat a hetilap.

Több információt a Figyelő sem tudott megtudni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, az NGM ugyanis a cikk szerzőjének kérdéseire csak annyit válaszolt, hogy folyik az újraszabályozási munka, amelyekhez augusztus 18-ig érkezhetnek be módosító javaslatok.

Sok kevesebb lenne a költségvetésben?
A hetilap cikkében Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének korábbi javaslatával kapcsolatban figyelmeztet: az áfa csökkentésével rendkívül körültekintően kell eljárni, mert az rendkívül érzékeny adónem, és megbolygatása akár százmilliárdos kiesést is okozhat a költségvetésből.

Vira Sándor, a Saldo Pénzügyi és Informatikai Tanácsadó Zrt. igazgatóhelyettese azzal kapcsolatban, hogy szerinte az áfa csökkentése mit jelentene a gyakorlatban, kijelenti: az áfa csökkentése az adott piaci szegmensben jó hatással lehet a szegmens jövedelmezőségére.

Azt hozzáteszi a hetilap kérdéseire: a cégek szeretnék, ha tovább csökkennének a közterhek. A várható “ügyfélbarátibb” Art.-vel kapcsolatban pedig azt jelenti ki, hogy a meglévő pár száz formanyomtatvány helyett csak kevesebb lehet, mert az adminisztrációs terhe a vállalkozásoknak már nem fokozható.

Önálló adótárca jön létre?
Új, az adóigazgatást felügyelő tárca jöhet létre a Figyelő szerint, ugyanis a hetilap szerint az NGM kérdéseikre adott válaszában úgy fogalmazott: “az adópolitikáért felelős miniszterre, illetve a NAV-ot irányító miniszterre a törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell”.”

Forrás:
Változhat az adózás rendje 2018-tól; Híradó.hu; 2017. augusztus 17.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Felkészülni, vigyázz, GDPR – az Európai Unió új adatvédelmi szabályozása a gyakorlat tükrében (konferencia)

Helyszín: Danubius Hotel Aréna****1148 Budapest, Ifjúság útja 1-3.
Időpontok:
1. rész: 2017. szeptember 28. csütörtök 10:00-14:00
2. rész: 2017. október 05. csütörtök 10:00-14:00
3. rész: 2017. október 13. péntek 10:00-14:00
4. rész: 2017. október 19. csütörtök 10:00-14:00

Ajánló
Az adatvedelmi.hu 2017. 09-10. hóban 4 részes országos adatvédelmi szakmai konferenciát szervez GDPR témakörben.

2016 tavaszán az Európai Unió egy átfogó, új adatvédelmi rendeletet fogadott el. A jogszabály rendelkezéseit ugyan csak 2018-tól kezdődően kell alkalmazni nemzeti szinten, az új szabályokra való felkészülést azonban célszerű minél hamarabb elkezdeni.

A négy részes konferencia célja átfogó képet szeretne nyújtani az új uniós szabályozásról, másrészt be kívánja mutatni a mindennapi élet leggyakoribb adatkezeléseinek jelenlegi és a rendelet alkalmazását követően várható gyakorlatát. A tematika ennek megfelelően felöleli az adatvédelmi rendelet szabályait, az elektronikus hírközlés, a munka világával, a direkt marketinggel és a kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezeléseket. Emellett külön figyelmet szentelünk az előzetes tájékoztatás követelményének, amely a jelenlegi és a várható új szabályozás szempontjából is jelentős jogintézmény.

A szeminárium sorozatot azon szakembereknek és az adatvédelem iránt érdeklődőknek ajánljuk, akiknek munkájához elengedhetetlenül fontosak a naprakész információk.

Előadók
Dr. Péterfalvi Attila – elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Dr. Buzás Péter – osztályvezető, Audit és Információszabadság Főosztály, Információszabadság Osztály (NAIH)
Dr. Zárdai Zoltán – ügyvéd, Zárdai Ügyvédi Iroda
Dr. Osztopáni Krisztián – vizsgáló, Audit és Információszabadság Főosztály, Audit Osztály, (NAIH)
Dr. Sívó-Darás Orsolya – bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügy Bíróság
Dr. Halász Bálint/Dr. Tarján Zoltán –ügyvéd, Bird & Bird
Dr. Bényi Orsolya – Jogi osztályvezető, Telenor Magyarország Zrt., Jogi és Megfelelési Igazgatóság
Dr. Kiss Attila – infokommunikációs szakjogász, az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatalának kiemelt főelőadója

Időpontok – témakörök – részletes tematika

1. nap: 2017.09.28. csütörtök
10:00-11:15: Az adatkezelés elvei – Dr. Buzás Péter
– Az adatvédelem klasszikus alapelvei
– Átláthatóság
– Beépített és alapértelmezett adatvédelem

11:15-12:15: Az érintett jogai – Dr. Buzás Péter
– Mi az az információs paradoxon?
– Milyen válaszokat kíván az uniós jogalkotó adni az információs társadalom jelentette kihívásokra?
– Milyen érintetti jogokat foglal magában a GDPR?
– Miben térnek el a GDPR-ban foglalt jogok az Infotv.-ben foglaltaktól?
– Milyen „új” jogokat deklarál a GDPR?

12:15-12:45: Ebédszünet

12:45-14:00: Az adatkezelés jogalapja – Dr. Zárdai Zoltán
– GDRP-ben meghatározott 6 jogalap: hozzájárulás, szerződés (teljesítés/megelőző lépések), jogi kötelezettség teljesítése, létfontosságú érdek védelme, közérdekű vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlása, jogos érdek érvényesítése
– Jogszabályon (uniós vagy tagállami jogon) alapuló adatkezelés
– Hozzájárulás:
-– új fogalom meghatározás– konkrét tájékoztatás, cselekedet
-– további feltételek meghatározása
-– kifejezett hozzájárulás
-– speciális szabályok gyermek online hozzájárulása esetén
– Különleges adatok
– Jogos érdek – érdekmérlegelés

2. nap: 2017.10.05. csütörtök
10:00-11:00: Adatvédelmi incidensek – Dr. Osztopáni Krisztián
– Mik is azok az adatvédelmi incidensek?
– Milyen kötelezettségei vannak az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban?
– Néhány adatvédelmi incidens eset a Hatóság gyakorlatából

11:00-12:15: Előzetes tájékoztatás követelménye – Dr. Osztopáni Krisztián
– Az előzetes tájékoztatás kötelezettsége a GDPR alapján
– A Hatóság gyakorlata az előzetes tájékoztatással összefüggésben
– Hogyan állítsunk össze egy jó adatkezelési tájékoztatót?

12:15-:12:45: Ebédszünet

12:45-14:00: Munkajogi adatkezelések – Dr. Sívó-Darás Orsolya
– Hogyan változik a munkáltatók adatkezelésének jogalapja?
– Hogyan kezeljük az álláshirdetésre pályázók adatait? Mit lehet az állásinterjún kérdezni, milyen adatot lehet kezelni a kiválasztási eljárás során? A munkáltató által előírt alkalmassági vizsgálatok követelményei.
– A munkáltató ellenőrzési joga, avagy hogyan lehet jogszerűen ellenőrizni a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő magatartását? Ezen belül a munkahelyi kamerás megfigyelés szabályai, a munkavállalók rendelkezésére bocsátott számítógép, e-mail cím és az internet használat ellenőrzésének lehetősége.
– Céges mobiltelefon és GPS navigációs rendszer jogszerű ellenőrzése és alkalmazása.

3. nap: 2017.10.13. péntek
10:00-10:45: Direkt marketing – Dr. Osztopáni Krisztián
– Milyen adatvédelmi követelmények vonatkoznak jelenleg a marketingre?
– A Hatóság direkt marketinghez kapcsolódó adatkezelésekre vonatkozó gyakorlata
– Milyen változások várhatóak a marketing területén az uniós jog alapján?

10:45-11:45: Kamerás megfigyelés – Dr. Osztopáni Krisztián
– A kamerás megfigyelés alapvető adatvédelmi követelményei
– A munkahelyi kamerás megfigyelés különös szabályai
– Családi házon elhelyezett kamerák jogszerűségéről

11:45-12:15: Az adatvédelmi hatóságok feladat-és hatáskörei – Dr. Osztopáni Krisztián
– A vizsgálati eljárás a GDPR alapján
– A GDPR szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának szempontrendszere
– Új feladatok- és hatáskörök: a magatartási kódex és a tanúsítás

12:15-12:45: Ebédszünet

12:45-14:00: Adatvédelmi tisztviselők feladatai – Dr. Halász Bálint/Dr. Tarján Zoltán
– Mely esetekben kötelező és mely esetekben ajánlott kinevezni?
– Ki és milyen jogviszonyban láthatja el ezt a funkciót?
– Mit jelent az adatvédelmi tisztviselő “védettsége”?
– Milyen ismert és új feladatok, felelősségi körök társulnak hozzá?
– Milyen új lehetőséget hoz a GPDR a vállalatcsoportok és szektoriális szervezetek részére?
– mire kell felkészülnie egy adatvédelmi tisztviselőnek, hogy jól és hatékonyan láthassa el a feladatait a GDPR alatt? Így különösen milyen nyilvántartásokat vezessen, mi a feladata az adatvédelmi hatásvizsgálatokkal, érintettek tájékoztatásával és az érintettek részéről érkező megkeresésekkel kapcsolatban, milyen belső szabályzatokat kell létrehoznia és milyen képzéseket érdemes szerveznie, milyen szempontokat mérlegeljen az érdekmérlegelési tesztnél, hogyan készüljön fel az adatvédelmi incidensek nyilvántartására és az ezzel járó értesítési kötelezettségre?

4. nap: 2017.10.19. csütörtök
10:00-11:00: Elektronikus hírközlés – Dr. Bényi Orsolya
– Az elektronikus hírközlés szolgáltatók által folytatott tipikus adatkezelések, azok gyakorlati kérdései és esetleges buktatói.
– Adatvédelmi incidensek, a vonatkozó eljárások és egyéb gyakorlati kérdések.
– A sütik alkalmazásának kérdései.
– A GDPR hatása az elektronikus hírközlés szolgáltatók adatkezeléseire.

11:00-12:15: Az adatvédelmi hatásvizsgálat – Dr. Kiss Attila
– Az adatvédelmi hatásvizsgálat fogalma, jelentősége az EU Általános Adatvédelmi Rendeletében
– Kockázatértékelés a Rendelet alapján, a valószínűsíthetően magas kockázat fogalmi kérdései
– Az adatvédelmi tisztviselő hatásvizsgálattal kapcsolatos feladatai
– Előzetes konzultáció a felügyeleti hatósággal
– Módszertanok az EU különböző tagállamaiban
– A még mindig nyitott kérdések a hatásvizsgálattal kapcsolatban

12:15-13:00: Ebédszünet

13:00-14:00 Konferencia zárása Dr. Péterfalvi Attila Elnök Úr előadásában”

Forrás:
Felkészülni, vigyázz, GDPR – az Európai Unió új adatvédelmi szabályozása a gyakorlat tükrében; adatvédelmi.hu; 2017. augusztus 14.

Kategória: gazdaság, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Gyorsabb ütemben fejlődünk, mint ahogy az uniós források érkeznek

„Az állam nem vesz fel hiteleket a beruházások előfinanszírozására, a támogatásokat pedig jóval hamarább le tudtuk kötni, mint ahogyan azokat Brüsszel folyósítaná.

A hazai gyors ütemű fejlesztések miatt engedélyezte a fejlesztésre fordítható uniós források keretének túllépését a kormány. Ez nem csupán a fejlődés ütemét jelzi, hanem azért is pozitívum, mert hazánknak nem kell működési célú hiteleket felvennie, a források beérkezéséig önerőből tudja biztosítani a fejlesztések támogatását.

Az uniós források felhasználásában biztosított keretösszeg-túllépésre azért van szükség, mert a magyar kormány gyorsabban dolgozik, mint amilyen ütemben a támogatásokat Brüsszelből folyósítják – mondta lapunknak Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Hozzátette, ez egyben kritika az unió, azon belül az Európai Bizottság felé, ugyanakkor pozitívum, mert egyik tagállam sem mutat olyan dinamikus fejlődést, mint hazánk. És amíg Magyarország jövő tavaszig leköti a fejlesztési célra szánt uniós forrásokat, más tagállamok ezt a folyamatot 2020-ig is elnyújtják, Brüsszel pedig ez utóbbi határidőre rendezkedett be – tette hozzá Csepreghy Nándor.

A hétszázmilliárd forintos forrásfelhasználási túllépés a vonatkozó kormányrendelet szerint számos területre vonatkozik. Csepreghy Nándor rámutatott, a gyakorlatban ez az összes fejlesztési területre – úgy mint a kapacitásbővítő beruházások, humán­erőforrás vagy éppen az egészségügy és az oktatás – is vonatkozhat. A miniszterhelyettes kiemelte, a keretösszeg-túllépés a magyar állam előfinanszírozását jelenti annak érdekében, hogy az adott beruházás megvalósulhasson. Az összegek az uniós források folyósításával kerülnek vissza a költségvetésbe.

Ehhez a „megelőlegezéshez” az ország nem vesz fel működési hitelt, ez az egyik legjelentősebb különbség a 2010 előtti fejlesztéspolitikával szemben. Hét évvel ezelőttig ugyanis az újításokhoz, bővítésekhez működési célú hitelt is felvett az akkori kormányzat, míg most a költségvetésből tudjuk finanszírozni ezeket a beruházásokat. Noha az ország nem tudja függetleníteni magát a világgazdasági tényezőktől, többek között a hazai középosztály megerősítésével ezt a gazdasági függőséget lehet csökkenteni – véli Csepreghy Nándor…”

Forrás:
Gyorsabb ütemben fejlődünk, mint ahogy az uniós források érkeznek; M. Orbán András; Magyar Hírlap; 2017. augusztus 17.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Újabb sikeres pályázatok a Szupergyors Internet Program második ütemében

„A Szupergyors Internet Program második ütemében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése a Közép-Magyarország Régióban” elnevezésű pályázat keretében 21 pályázati egységre vonatkozóan született támogatói döntés. Az egyes területeken a fejlesztést elektronikus hírközlési piaci szolgáltatók végzik. A megvalósítást a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felügyelő mérnökei a nyertesek kiviteli tervezésétől kezdődően, az építés teljes szakaszában követik és ellenőrzik.
16 Pest megyei járásában és egy budapesti kerületcsoportban több mint 54 ezer igényhelyen valósítanak meg fejlesztést a pályázók. Az elnyert támogatások összege 2,7 milliárd forint.

Járás/pályázati egység — Támogatást igénylő neve:
1. Aszódi járás
INVITEL Távközlési Zrt. (nyertes)

2. Budakeszi járás
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)

3. Ceglédi járás
— Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (nyertes)

4. Dabasi járás
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— BEROTEL NETWORKS Korlátolt Felelősségű Társaság
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
— HFC-NETWORK Kivitelező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

5. Dunakeszi járás
— INVITEL Távközlési Zrt. (nyertes)

6. Érdi járás
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)

7. Gödöllői járás
— INVITEL Távközlési Zrt. (nyertes)

8. Gyáli járás
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— HFC-NETWORK Kivitelező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
— BEROTEL NETWORKS Korlátolt Felelősségű Társaság
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

9. Kelet-Pest
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)

10. Monori járás
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— NAGYTV Kivitelező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

11. Nagykátai járás
— HFC-NETWORK Kivitelező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság
— INVITEL Távközlési Zrt.

12. Pilisvörösvári járás
— INVITEL Távközlési Zrt. (nyertes)

13. Ráckevei járás
— Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (nyertes)
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
— PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

14. Szentendrei járás
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)

15. Szigetszentmiklósi járás
— PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (nyertes)
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
— INVITEL Távközlési Zrt.

16. Váci járás
— GERGI HÁLÓ Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— INVITEL Távközlési Zrt.

17. Vecsési járás
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság
— INVITEL Távközlési Zrt.

A GINOP 3.4.1 pályázatából visszamaradt, a Közép-Magyarország régión kívül eső további négy járásban 1,6 milliárd forint állami támogatással tízezer igényhely hálózati kiépítését végezhetik el a megbízott szolgáltatók. A programban a fejlesztések megvalósítását a kormány összesen 47,5 milliárd forint közösségi forrás bevonásával támogatja.”

Forrás:
Újabb sikeres pályázatok a szupergyors internet megvalósításában; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. augusztus 17.

Kategória: gazdaság, hírközlés, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Úton az okos város felé – IDC Okos Város Fórum, 2017. szeptember 14., Budapest

„08:30
Regisztráció és reggeli kávé

09:30
Köszöntő, az IDC Okos Város Fórum megnyitója
Fauszt Gábor, ügyvezető igazgató, IDC Magyarország

09:35
Okos Város – felvezető előadás

09:55
Okos Városok – Globális trendek, helyi lehetőségek
Az IDC gondolatébresztő előadása
Tóth László, elemző, mobil-, nyomtatási és képalkotási megoldások, IDC Magyarország
A felgyorsult urbanizáció a világ minden táján komoly nyomás alá helyezi a városokat, azok vezetését, lakosságát és az ott működő vállalkozásokat egyaránt. A kihívásokra adott válaszok eltérőek lehetnek, de a szűkös erőforrások optimális felhasználása és a digitális átalakulás hosszú távú hatásainak minél jobb megértése közös vágy. A helyi önkormányzatok számára értékes információt nyújthat az IDC által kidolgozott Okos Város Érettségi Modell szerint megvizsgált városok tapasztalatai, illetve a technológia szereplők és a városvezetők várakozásait összefoglaló kutatásai.

10:15
Út az okos városok felé – a mobil és az IoT technológia szerepe a fejlesztésekben
A Vodafone témafelvezető előadása
Király István, vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese, Vodafone Magyarország Zrt.
Egy jól átgondolt, megtervezett okos város fejlesztés legfontosabb lépése az igények felmérése. Mitől lesz élhetőbb a város a lakók számára, milyen igények merülnek fel a vállalatok vagy a városvezetés részéről? A városlakók által bejelentett incidensek kezelése, a közvilágítás, a szemétszállítás, a parkolási rendszer vagy a középületek energiafelhasználása okozza a legnagyobb fejtörést? Az előadásban szó lesz arról is, hogy a mobil és az IoT technológia hogyan segítheti az önkormányzatokat a különböző problémák megoldásában, valamint abban, hogy bevonják a lakosságot a közérdekű kérdésekbe, feladatokba.

10:35
Okos Város? Hogyan álljunk neki?
Szakértői előadás
Kulcsár Sándor, okos város szakértő
A települések egy jelentős része “okossá” szeretne válni, de mi az okos város? Hogyan kezdjenek neki? Hogyan lehet a szereplők közötti összhangot megteremteni? Hogyan, milyen eszközökkel tud a kormányzat segíteni az okos települések elterjedése érdekében?! Miért van az, hogy az okos város fejlesztést kezdeti hatalmas lelkesedés, rövid idő alatt enerváltságba fordul át? Előadásomban ezekre a kérdésekre próbálok válaszokat adni.

10:55
Tamási, az okos város
Széles András, alpolgármester, Tamási Város Polgármesteri Hivatal

11:15
Civil szervezetek működése az „okosodó városban” – a Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal bemutatkozása
Dánfy László Andor, soros elnök, Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal
Az előadásban egy közepes nagyságú, megyei jogú megyeszékhely város, Kecskemét esetében a város és vonzáskörzetének civil ernyőszerveződését mutatjuk be egy informatív civil szerveződés megalakulása és mintegy 10 éves sikeres működésének áttekintésével.
A civil szervezetek megalakulási fogalomrendszere és hagyományos interaktív működése során miként ismerte fel a város önkormányzata a civil tevékenység bekapcsolásának lehetőségét és szükségszerűségét a városi feladatok megoldásába.
2015 után egyre inkább előtérbe kerül a „digitális jólét „ megteremtése a civil társadalomban is, különös tekintettel a szenior korosztály reprezentánsaira, akik a 130 ezres lélekszámú város lakosságának több, mint egyötödét teszik ki. Ennek a korosztálynak még jelentős számú tettre kész tagja van mindkét nemben, akik meghatározóak a város kulturális, művészeti, idősügyi és hagyományőrző szakterületeinek mindennapos tevékenységében. Segíthetnek-e a civil szerveződések az informatikai megoldások elfogadtatásában és az alkalmazások megfelelő kiválasztásában.

11:35
Kávészünet és partneri kiállítás

11:55
Okos mérés az okos város szolgálatában
Dr. Molnár Gábor, vezérigazgató, Központi Okos Mérés Zrt.
A KOM Központi Okos Mérés Zrt. (KOM Zrt.) a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. kizárólagos tulajdonában álló társaság.
A Mintaprojekttel kapcsolatos főbb elvárások, célok a következők, az országos okos hálózati rendszer bevezetésének műszaki és gazdaságossági vizsgálata.
A KOM Zrt. az általa elindított partnerprogram eredményeképpen megközelítőleg 40 partnerrel kötött együttműködési megállapodást.
A KOM Zrt. által létrehozott rendszer funkcióit tekintve sikeresen alkalmazható majd az okos város program alapjainál, a városi termelés és fogyasztás energiaegyenleg esetében, az önkormányzati épületek és bérlakások energiafogyasztásának mérésére.
A Mintaprojekt keretében felszerelt okos mérőkből vagy okos mérést segítő külön berendezésekből a mérési adatok közvetlenül vagy közvetett úton (pl. az infrastruktúra-üzemeltetők központján keresztül) eljutnak a központi mérésvezérlési és adatelemző rendszerbe. A mérési rendszer már kiépült, 2017. szeptember végére várható ennek finomhangolása.
A KOM Zrt. az infrastruktúra-üzemeltetőkkel közösen megkezdte a végponti eszközök telepítését is, amely várhatóan 2017 őszén zárul.

12:15
GreenGo – e-Carsharing Budapesten – okos közlekedés esettanulmányi előadás
Michaletzky Bálint, ügyvezető igazgató, GreenGo Car Europe Kft.
Az előadás során visszatekintünk a car sharing fejlődésének hullámaira, mind technikai, mind a különböző szolgáltatási típusok kifejlődésének vonatkozásában. Rövid áttekintést adunk a jelenlegi helyzetről világ szinten, illetve megnézzük, hogyan lehet sikeres egy car sharing vállalkozás, illetve hogyan biztosan nem. Ebben, talán meglepő, hogy az egyik legfontosabb szereplő az érintett önkormányzatok. Megvizsgáljuk az önkormányzatok érintettségeit, lehetőségeit. Zárásként bemutatjuk a GreenGo eddigi működését, néhány adaton keresztül összehasonlítjuk a nemzetközi tapasztalatokkal.

12:30
Okos parkolás az élhető városokért – esettanulmányi előadás
Somogyi Zsolt, ügyvezető igazgató, Parkl
Az élhetőbb városok egyik legnagyobb kihívása belvárosban lévő autók számának csökkentése, amelyek parkolóhelyet keresve köröznek az utcákon, valamint a köztereken parkolva, elveszik a helyet az egyéb hasznosítási lehetőségek elől. Mindeközben számtalan olyan kihasználatlan parkolóhely áll rendelkezésre a világ nagyvárosaiban, amik jelenleg mégsem elérhetőek az autósok számára. A PARKL okos parkolási platformja az élhető okos városoknak segít a legjobban kihasználni minden rendelkezésre álló parkolóhelyeket, hogy több tér jusson értékes köztéri funkcióknak az utcán a parkoló autók helyett.

12:45
Technológiai megoldásszállítói előadás III.

13:00
Büféebéd

14:00
IDC kiscsoportos moderált kerekasztal beszélgetés a következő témákban:

  • Az okos város mögött álló technológia és annak vetületei
  • Bécs okos város – tapasztalatok és bevált gyakorlatok
  • Az önkormányzatok és a start upok együttműködése
  • Okos város működési modell, mi lenne az ideális forma?

A beszélgetések kötetlen formában zajlanak a megadott témákban moderátor vezetésével. A beszélgetések célja, hogy a különböző álláspontok jelenjenek és alkalmazható konklúziókat állapítsanak meg a résztvevők az eszmecsere végére.

14:55
Összegző gondolatok, az IDC Okos Város Fórum vége”

Forrás:
IDC Magyarország; 2017. augusztus

Kategória: energia, gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, társadalom, technika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Hogyan hasznosultak az EU-s források a kkv-szektorban?

„A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt. Cikkünkben megvizsgáltuk, hogy a források mennyire jártak valós gazdasági eredménnyel a kedvezményezett vállalatoknál. Eredményeink megmutatják, hogy a forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami megmutatkozott többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedésében. A források azonban nem javították a vállalatok termelékenységét….”

Forrás:
Hogyan hasznosultak az EU-s források a kkv-szektorban?; Banai Ádám, Lang Péter, Nagy Gábor, Stancsics Martin; Magyar Nemzeti Bank; 2017. augusztus 18. (pdf)
A részletes tanulmány: Impact evaluation of EU subsidies for economic development on the Hungarian SME sector; Ádám Banai, Péter Lang, Gábor Nagy, Martin Stancsics; Magyar Nemzeti Bank; MNB Working Papers 8; 2017. július (pdf)
Magyar nyelvű ismertetés: Kiszámolták, hogyan hatott a magyar cégekre az uniós pénz; Portfolio.hu

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Van már cégkapuja? Ha nincs, regisztráljon!

„A 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezetnek 2017. augusztus 30-áig létre kell hozniuk és be kell jelenteniük az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ennek előfeltétele a cégkapu szolgáltatásra történő regisztráció.

A cégkapu szolgáltatás
A cégkapu szolgáltatást az ügyfélkapu mintájára, azt kiegészítve hozták létre. A kettő különbsége, hogy az ügyfélkapu elsősorban magánszemélyekhez kapcsolódik, és csak személyükön keresztül azokhoz a cégekhez, amelyek ügyeit intézik, a cégkapu pedig – nevéhez méltón – a cégekhez kapcsolódik, és a cégek ügyeinek intézésére lesz alkalmas. Míg az ügyfélkapun az adóügyek mellett más magánjellegű hivatalos ügyeket is lehet intézni, például időpontot kérni igazolványok készítéséhez, a magánszemély adóbevallását benyújtani stb., a cégkapun a cégek intézhetik majd ügyeiket, tarthatják a kapcsolatot az állammal.

A cégkapu tehát valójában egy 300 MB-os ingyenes tárhely, amelyet a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) biztosít a gazdálkodó szervezetek számára. Ez a tárhely biztonságos és hiteles, amely lehetővé teszi, hogy a hivatalos levelezés a postai szolgáltatások helyett elektronikusan, igazolhatóan történjen meg. Az ide érkező dokumentumokat kézbesítettnek tekintik majd.

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek lesznek többek között: az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók. Velük tehát a jövőben elektronikusan fogunk levelezni.

Regisztráció és bejelentés
Az első lépés a szolgáltatás igénybevételéhez a gazdálkodó szervezet regisztrálása a cégkapun. Ezt a cég képviselője, akinek önálló aláírási joga van, könnyen, gyorsan megteheti. Bonyolultabb a regisztráció, ha nem a vállalkozás képviselője, hanem annak meghatalmazottja teszi ezt meg, vagy esetleg együttes aláírásra jogosult több személy. Ilyenkor ügyfélkapus meghatalmazásra, elektronikusan hitelesített dokumentumokra lesz szükség. Tehát érdemes az egyszerűbb megoldást választani, és az ügyvezetőnek magának rászánni néhány percet.

Regisztrálni a cegkapu.gov.hu oldalon lehet. A regisztráció menete:

  • kiválasztja a regisztrálandó cég formáját,
  • megadja a cég adószámát
  • megadja a cégkapumegbízott e-mail címét, ő lesz jogosult majd az ügyintézők felvételére, törlésére, jogosultságaik beállítására
  • a háttérben a rendszer ellenőrzi az adatokat a közhiteles nyilvántartásokban
  • elmenti az adatokat, majd elektronikusan hitelesített visszaigazolást küld pdf-ben, amit le lehet tölteni.

A cégkapu által biztosított tárhelycímet nemcsak létre kell hozni, hanem be is kell jelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ez azonban nem kíván plusz munkát, mert a cégkapu-regisztrációs program felajánlja a cégkapu bejelentését is. Alapértelmezett állapotban ugyanis ki van pipálva az „Engedélyezem a leendő cégkapu cím RNY (Rendelkezési Nyilvántartás) rendszerbe történő bejelentését” négyzet. Ha ezt így hagyjuk, további teendőnk nincs, a bejelentés a regisztrációval egyszerre automatikusan megtörténik.

De mit is jelentettünk be ezzel? Az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséget. Ez valójában a biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, ami nem az e-mail cím, hanem a cégkapu által biztosított elektronikus tárhely maga.

Egy szervezet csak egy cégkapuval rendelkezhet. Egy cégkapu használatával a cég minden érdekeltje egy helyen férhet hozzá a szervezet hivatalos levelezéséhez, de a hozzáférést lehet majd adni a tényleges ügyintézőknek.

Bejelentésre kötelezettek
A belföldi székhellyel rendelkezői gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezeteknek kötelező a regisztráció és az elérhetőség bejelentése. Vagyis minden kft., bt., nyrt., zrt. számára kötelező, de ebbe a körbe tartoznak a szövetkezetek, az állami vállalatok, de a végrehajtói, közjegyzői, ügyvédi irodák is. A cégkapus regisztrációs kötelezettség ugyanakkor az egyéni vállalkozókra, egyéni ügyvédekre nem vonatkozik, ők továbbra is az ügyfélkapu szolgáltatással jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra. A szabadalmi ügyvivők számára opcionális a cégkapu szolgáltatás igénybevétele.

Határidők
A regisztráció és a bejelentés határideje 2017. augusztus 30-a, de 2017. december 31-éig jogkövetkezmények nélkül teljesíthető. Vagyis van egy átmeneti felkészülési időszak, hogy mindenki teljesíthesse kötelességét. 2018. január 1-jétől viszont szankciókra számíthatnak azok, akik nem regisztráltak. Egyrészt, lemaradhatnak saját ügyek intézéséről, másrészt törvényességi felügyeleti eljárást (pénzbírságot, esetleg törlést) vagy hatósági ellenőrzést fognak velük szemben kezdeményezni.

Maga a tárhely-szolgáltatatás, vagyis a levelezés 2017. december 1-jén indul el, és 2018. január 1-jétől kötelező lesz az állammal való elektronikus kapcsolattartás, a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldés és az azon történő fogadás.

A jövőben a gazdálkodó szervezeteknek nyilvántartásba vételüket vagy alapításukat követő 8 napon belül kell majd bejelentkezniük.”

Forrás:
Van már cégkapuja? Ha nincs, regisztráljon!; LeitnerLeitner; 2017. augusztus 18.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!