Várhatóan jó év elé néznek a magyar települések

„A 2018-as költségvetésben időarányosan rendelkezésre állnak a szükséges fejlesztési források, így a megyei jogú városok egyről a kettőre tudnak majd lépni. A gazdaság növekedése nyomán jövőre 5 százalékkal nőhetnek az önkormányzatok adóbevételei – hangzott el a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) szekszárdi közgyűléséről tartott sajtótájékoztatón.

Jó év elé néznek a magyar települések, hiszen azok a fejlesztési források, melyek egyrészt érintik az utak építését, a bölcsődék és óvodák felújítását, fejlesztését, az ipari parkok építését, az épületenergetikai programokat, a 2018-as költségvetésben időarányosan rendelkezésre állnak – kezdte Szita Károly, Kaposvár polgármestere a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke a Babits Mihály Kulturális Központban tartott sajtótájékoztatót. Mint azt hozzáfűzte, ezek az uniós (TOP) és hazai (Modern Városok Program) források mintegy 3000 milliárd forintot tesznek ki, melyet az önkormányzatok megkapnak.

Ugyancsak jó hír, hogy 2018-ban sem állnak le a bérfejlesztések – hangsúlyozta Szita Károly.

– Hasznos párbeszéd zajlik az MJVSZ és a kormányzat között. Ennek a párbeszédnek is köszönhető, hogy a helyi önkormányzatok finanszírozása stabil, sőt sokszor pozitív egyenleget mutat – fogalmazott Banai Péter Benő a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Mint arról tájékoztatott, a 2018. évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot a kormány két nappal ezelőtt tárgyalta. Jelenleg a költségvetési tanács véleményezi azt és április végén, május elején kerül sor a törvényjavaslat benyújtására – mondta.

Az államtitkár kiemelte, már most látszik, hogy a megyei jogú városok egyről a kettőre tudnak majd lépni. Tudatta, bízik abban, hogy az önkormányzati rendszer egésze előre léphet.

Banai Péter Benő mindezt annak alapján mondta, hogy jövőre 4,3 százalékos reálgazdasági növekedés van kilátásban. Számításai szerint ez az önkormányzatok számára azt jelenti, hogy a helyi adóbevételek mintegy 5 százalékkal nőnek.

A költségvetési támogatásokat illetően az a működési, finanszírozási rendszer, mely az önkormányzatok stabilitását biztosította, fennmarad 2018-ban is és mellette fejlesztési célokra jelentős uniós és hazai források állnak rendelkezésre. Ezeket a kormányzat a jövő évi költségvetési tervében is szerepeltetni fogja – tájékoztatott az államtitkár.

– Az a költségvetés, melynek tervezési folyamata zajlik, biztonságos önkormányzati működést fog garantálni. Ez köszönhető annak a gazdasági növekedésnek, mely az elmúlt évek gazdaságpolitikájának eredménye, és amely a városokban lévő ipar és az ehhez kapcsolódó adóbevételek útján a városok költségvetésében is megjelenik – mondta Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, az MJVSZ társelnöke.

Szintén fontos, hogy a kormány a végre valóban térségi központokként gondol a térségi központokra és az uniós források, illetve a Modern Városok Program keretében ezekre a központokra támaszkodva speciális programokat indított – folytatta a szövetség társelnöke. Az, hogy címkézett források állnak rendelkezésre és maga a források volumene, óriási jelentőséggel bír. Szintén hatalmas a jelentősége, hogy a rendelkezésre álló összesen 3000 milliárd forint keretösszegű programokat helyi szintű kezdeményezések keretében fogalmazták meg – tudatta Dr. Cser-Palkovics András. Mint azt zárásként elmondta, a programok 2020-2022-re valósulhatnak meg.

A TOP és a Modern Városok Program összesen mintegy 50 milliárd forint értékű fejlesztést takar Szekszárdon és nem mindegy, hogy a következő években milyen ütemben tudják majd ezeket a fejlesztéseket megvalósítani – mondta el Ács Rezső, Szekszárd polgármestere a sajtótájékoztatón.”

——-

„Az önkormányzatok stabilitását biztosító támogatási rendszer 2018-ban is fennmarad, emellett jelentős európai uniós és hazai fejlesztési források állnak majd rendelkezésre – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára pénteken Szekszárdon.
Banai Péter Benő a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlését követő sajtótájékoztatón hozzátette: a 2018-as költségvetési törvényjavaslat alapján nemcsak a megyei jogú városok, hanem az önkormányzati rendszer egésze is “egyről a kettőre fog jutni”.

A törvényjavaslat, amelyet április végén, május elején nyújtanak be az Országgyűlésnek, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy a helyi adóbevételek mintegy 5 százalékkal nőnek – mondta.

Az államtitkár közölte: az önkormányzatok forrásai a gazdasági növekedésnek köszönhetően bővülnek majd, és nőnek a központi költségvetési támogatások is. A minimálbéremelés és a közszférában megvalósuló bérfejlesztés többletét a központi költségvetés fedezi.

A polgármester az MJVSZ szekszárdi közgyűlésével kapcsolatban arról is szólt, erős szakmai program állt össze és nehéz másfél nap áll a résztvevők mögött. Hozzátette, a közgyűlés remek alkalmat teremtett arra, hogy megmutassák a polgármestereknek a várost és a kultúrát.

Mint azt korábban megírtuk, az MJVSZ 2008 után most ismét Szekszárdon tartotta közgyűlését csütörtökön és pénteken Szekszárdon. Az első napon a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása volt az egyik fő téma. Az erről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott: a brüsszeli előírások megnehezítik a rezsicsökkentés eredményeinek megtartását.”

Forrás:
Szita Károly Szekszárdon: jó év elé néznek a magyar települések; Kadarka.net (Szekszárdi Információs Portál); 2017. április 21.
2018-ban is stabil lesz az önkormányzatok támogatása; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 21.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Szekszárdon ülésezik a Megyei Jogú Városok Szövetsége: hulladékgazdálkodás, körforgásos gazdálkodás, sport

„A brüsszeli előírások megnehezítik a rezsicsökkentés eredményeinek megtartását – hangzott el a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) szekszárdi közgyűléséről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

A közgyűlés fontos témája a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása – közölte a Babits Mihály Kulturális Központban tartott sajtótájékoztatón Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke. Szita Károly tudatta, ezen közszolgáltatás díja jelenleg Magyarországon az egyik legolcsóbb az EU-ban, ám a rezsicsökkentés eredményének megtartása küzdelmes, mert a brüsszeli előírások megnehezítik azt. Az MJVSZ arra bátorítja a kormányt, hogy tegyen meg minden lépést, mellyel az elért eredmények megtarthatók – emelte ki.

A jövő héten benyújtják a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítását, melynek az a célja, hogy szolgálja azt a kormányzati elképzelést, mely egy fenntartható, gazdaságilag hatékony, nullszaldósan működő és a rezsicsökkentés vívmányait fenntartó üzemeltetési struktúrát kíván kialakítani. A módosítással ennek végső lépése történik meg – tájékoztatott Dr. Makai Martina, zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár.

Mint azt hozzátette, Magyarországon hulladékgazdálkodási közszolgáltatási régiók jönnek létre, a közszolgáltatók száma pedig radikálisan csökkenni fog. Ennek eredményeként egy racionális, fenntartható, gazdasági struktúra jön majd létre, olyan számú szolgáltatóval, mely valóban megfizethető és működőképes.

A törvény arra is ki fog térni, hogy az üveghulladék gyűjtés terén további erőfeszítések szükségesek, hogy a kitűzött célok elérhetővé váljanak. Az EU által kitűzött célok elérésére szükség van azon kereskedelmi egységek együttműködésére is, melyek képesek begyűjteni az üveghulladékot a lakosságtól – részletezte a helyettes államtitkár.

Makai Martina hangsúlyozta, a közszolgáltatásnak – az alvállalkozókat is beleértve – nonprofitnak kell lennie, mert csak így biztosítható a rezsicsökkentés fenntartása.

A helyettes államtitkár azt is megosztotta, hogy az európai bizottság idevágó, úgynevezett körkörös gazdaságról [az Európai Bizottság újabban a „körforgásos gazdaság” kifejezést használja. Szerk.] szóló javaslatával az a gond, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja Magyarország hulladékgazdálkodási szerkezetét és olyan szerkezetben próbál meg teljesítendő irányszámokat meghatározni, amely a nyugat-európai országok hulladékgazdálkodási szerkezetén alapul. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy Magyarország képtelen a meghatározott számokat teljesíteni.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere örömét fejezte ki, hogy az MJVSZ 2008 után idén ismét Szekszárdon tartja közgyűlését. Mint mondta, a közgyűlés jó lehetőség arra, hogy a megyei jogú városok megmutassák, az utolsó találkozás óta milyen fejlesztések történtek és hova kívánnak eljutni. Mint azt hozzáfűzte, a közgyűlés két napja alatt komoly szakmai programok zajlanak.

A hulladékgazdálkodási törvény módosításával összefüggésben arról tájékoztatott, hogy Szekszárd sokat küzdött azért, hogy saját hulladékgazdálkodási cége (Alisca Terra – a szerk.) legyen. Mint azt hangsúlyozta, az új rendszerben is fent fogják tudni tartani a szolgáltatást és meg fogják tudni őrizni a társaság által biztosított munkahelyeket.

Ifjúsági olimpiát tartanak Győrben
A közgyűlésen Borkai Zsolt, Győr polgármestere arról szólt, hogy nyáron ifjúsági olimpiát tartanak, melynek a város lesz a házigazdája – közölte Szita Károly. Hozzátette, a MJVSZ-be tartozó 23 város évente összesen mintegy 20 milliárd forintot fordít sportcélokra és ezzel az állam után a második legnagyobb támogatója a sportéletnek. A megyei jogú városok vezetői szomorúak amiatt, hogy Magyarország nem rendez olimpiát, de büszkék arra, hogy ifjúsági olimpiát igen – hangsúlyozta”

Forrás:
Szekszárdon ülésezik a Megyei Jogú Városok Szövetsége; Kadarka.net (Szekszárdi Információs Portál); 2017. április 20.
Lásd még:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv
; Európai Bizottság; COM/2015/0614 final; 2015. december 12.
Circular Economy; Európai Bizottság (a Bizottság összefoglaló webhelye a körforgásos gazdaságról)
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE
COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE
COMMITTEE OF THE REGIONS
on the implementation of the Circular Economy Action Plan
; Európai Bizottság; COM(2017) 33 final; 2017. január 26. (pdf)
Körforgásos gazdaság (korábbi cikkeink a témában)

Kategória: gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Nyelvtechnológia: számítógépes nyelvészeti konferencia zajlik Budapesten

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán zajlik a héten a 18. CICLing (Conference on Intelligent text processing and Computational Linguistics) nemzetközi számítógépes nyelvészeti konferencia nemzetközi hírű előadók részvételével.

“A konferencia általános célja megismertetni egymást a különböző országokban folyó nyelvtechnológiai kutatások eredményeivel. Az intelligens szövegfeldolgozás ma már mindennapjaink része, ezért nem véletlen, hogy az előadók között sokszor megtalálni a legnagyobb világcégek, a Google, az IBM vagy idén éppen a Facebook ezzel a témával foglalkozó kutatóit” – mondta el Prószéky Gábor, a tanácskozás szervezőbizottságának tagja.

Az intelligens szövegfeldolgozást és a számítógépes nyelvészetet az utóbbi időben az elérhető szövegek hatalmas mennyiségének és a feldolgozó eszközök kapacitásának növekedése miatt leggyakrabban ma már egyetlen szóval nyelvtechnológiának nevezik. Ezen a területen nagy sebességgel jelennek meg újabb és újabb módszerek, ezért a CICLIng nem köti a résztvevőket egy-egy szűkebb részterülethez. A konferencia tematikus szempontból nyitott, csupán az a fontos, hogy akinek a szöveg- vagy beszédfeldolgozás területén új elméleti, illetve a gyakorlatban is jól használható eredménye van, az itt egy szigorú előbírálati rendszeren átjutva beszámolhat róla – fejtette ki a MTA-PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoportnak vezetője.

A konferenciákon minden évben sok új eredmény jelenik meg, amelyekről a gépi nyelvészeti világ aktuális élvonalát képviselő előadók számolnak be reggeli előadásaikon, majd ugyanaznap délután az adott előadó bevonja a hallgatóságot a saját aktuális kutatásaiba is.

A magyarországi nyelvtechnológia területén zajló kutatásokról Prószéky Gábor elmondta, hogy jelentős kutatás-fejlesztés folyik a házigazda PPKE nyelvtechnológiai kutatócsoportja mellett elsősorban az MTA Nyelvtudományi Intézetében, a Szegedi Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen vagy az olyan nyelvtechnológiai vállalkozásokban, mint a MorphoLogic, a Precognox, a SpeechTex vagy a Kilgray. A terület fontosságát a hatalmas mennyiségű, mindenki számára elérhető szöveges információ hatékony kereshetősége, a megértés támogatása, a szövegek fordítása, a hangzó beszéd írott szöveggé alakítása és egyre több ipari alkalmazás jelzi. A magyar közös fejlesztések legújabb eredménye például az MTA támogatásával létrejött új infrastruktúra, amely az eddigi eredmények szabványosításával és integrálásával kialakított digitális nyelvfeldolgozó rendszer.

“A magyar nyelv szerkezete jelentősen különbözik a gyakorlatilag minden alkalmazás alapnyelvének számító angoltól, viszont a lokális piacon való megjelenéshez és sikerhez kizárólag a helyi nyelven keresztül vezet az út, a más nyelvre megvalósított nyelvi technológiákat adaptálni kell magyarra is, ami a nyelvek különbségei miatt sok esetben igen bonyolult kutatás-fejlesztési feladat” – fejtette ki a kutató.

A konferenciát 2000 óta rendezik meg minden évben, elindítója és azóta is motorja Alexander Gelbukh mexikói professzor. Rendeztek már hasonló tanácskozást Mexikóban, Indiában, Dél-Koreában, Izraelben, Japánban, Nepálban, Egyiptomban és Törökországban is. A vasárnapig tartó konferencia nemcsak tudományos előadásokból és poszterszekciókból áll, hanem olyan közös programokból is, amelyek megismertetik a résztvevőket a házigazda ország kultúrájával.”

Forrás:
Számítógépes nyelvészeti konferencia zajlik Budapesten; SG.hu; 2017. április 21.
CICLing Conference: 18th International Conference on Computational Linguistics and Intelligent Text Processing (a konferencia előadásai letölthetőek)

Kategória: informatika, művelődés, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Május végén kerülhet a kormány elé a Digitális Jólét Program kibővítése, a DJP 2.0

„Már idén elérhető lesz a Digitális jólét szoftver alapcsomag – tájékoztatta lapunkat Deutsch Tamás. A miniszterelnöki biztos elmondta: az állami egészségügyi rendszer átfogó digitális átalakítása a végéhez közeledik. A program kibővített változata többek között a magyar sportra is kiterjed.

Május végén kerülhet a kormány elé a Digitális jólét program kibővítéséről és 2017–2018-as munkatervéről szóló előterjesztés, röviden a DJP 2.0 – tájékoztatta a Magyar Időket Deutsch Tamás, a programért felelős miniszterelnöki biztos.

Mint hozzáfűzte, a húsz-huszonöt fejlesztési terület szakértőinek közreműködésével készült, mintegy százoldalas stratégiai dokumentum és a hozzá kapcsolódó kormányhatározat többkörös társadalmi-szakmai véleményezése ezekben a hetekben zajlik, ezt követi majd a közigazgatási egyeztetés. A kormánydöntés nyomán az év második felében útjára indulhat a kibővült program végrehajtása – közölte a miniszterelnöki biztos.

– A Digitális jólét program megvalósításának eddigi tapasztalatai alapján, továbbá a közigazgatási műhelyekkel, a minisztériumokkal, a piaci szereplőkkel, valamint a szakmai és társadalmi partnerekkel és érdekképviseletekkel való közös gondolkodás eredményeként jutottunk arra a döntésre, hogy olyan területeken is érdemes és indokolt megfogalmazni a digitalizációt szolgáló stratégiákat, amelyeken ez még nem történt meg – ismertette a program kibővítésének hátterét a miniszterelnöki biztos. Hozzátette, hogy míg a DJP elsősorban az infrastrukturális fejlesztések, valamint az internethez való hozzáférés lehetőségét javító intézkedések, továbbá négy terület (oktatás, exportfejlesztés, gyermekvédelem, startupok fejlesztése) digitalizációs stratégiáját fogalmazta meg, addig a DJP 2.0-ban a gazdasági élet, az állami működés, a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte egyetlen területe sem marad ki. Összesen 23 új programelemről van szó, amelyek közül a legfontosabbakról beszélt lapunknak Deutsch Tamás.

– Míg egyes iparágakban organikus módon végbemegy a digitális átalakulás, addig máshol – például a turizmusban és a kiskereskedelemben – a digitalizáció ösztönzésére van szükség a versenyképesség növelése érdekében. Kiemelt fontosságú a digitális agrárstratégia, hiszen az állattenyésztés, a növénytermelés és az élelmiszeripar nagy ütemben digitalizálódó terület; óriási tartalékok vannak a magyar agrártermelésben.

A miniszterelnöki biztos beszélt arról is, hogy habár az e-kereskedelemben évek óta változatlan a bővülés lendülete, továbbra is feladat ezen szereplők teljesítménynövelésének ösztönzése. Emellett fontos kérdés a fogyasztók érdekeinek a megvédése és az is, hogy miként lehet a szabad gazdasági verseny szabályait betartva a hazai vállalatokat kedvező helyzetbe hozni.

– Az Uber egy torz prizmán keresztül mutatta meg a megosztáson alapuló gazdaság, a sharing economy működését, de kétségtelen, hogy ez az üzleti modell az előttünk álló években egyes iparágakban meghatározó lesz. A DJP 2.0 választ kínál arra a kérdésre is, hogyan lehet a magyar gazdaság teljesítményének javulására fordítani a jelenséget.
Deutsch Tamás kiemelte: a Magyarországon működő vállalkozások 90 százaléka mikro- és kisvállalkozás. Mintegy 450 ezer társaságról van szó, amelyek a munkavállalók több mint felét foglalkoztatják. Az összesített gazdasági súlyuk és a számosságuk miatt nyilvánvaló, hogy ezek digitalizációja nélkül nem beszélhetünk a magyar gazdaság digitalizációjáról, ezért erről is szól a DJP 2.0.

Okos egészségügy
– Az állami egészségügyi rendszer átfogó digitális átalakítása a megvalósítás befejezése felé halad – tért át Deutsch Tamás a következő témára, az egészségügy digitális fejlesztésére. Az okoseszközök által begyűjtött információk azonnali értékelésével, kis befektetéssel a polgárok jelentős egészséggyarapodását lehet elérni, például úgy, ha az applikációk a megfelelő időben jelzik a használóknak, hogy szakorvoshoz, szűrővizsgálatra indokolt menniük.

A magyar sport teljes rendszerének működését támogató, úgynevezett Digitális sport kataszter jön létre 2018-ra. Az adatbázis tartalmazza az egyes sportágak működésével kapcsolatos valamennyi információt – a sportolók és az általuk elért eredmények, a sportszervezetek adatait –, emellett megtalálható lesz benne a sportlétesítmények, az országszerte elérhető sportolási lehetőségek és a sportesemények listája is. – A magyar versenysport kiemelkedő nemzetközi eredményességének megtartása a jövőben a digitális technológia tömeges alkalmazása és a digitális adatelemzés nélkül nem képzelhető el. Elengedhetetlen, hogy az edzés közben viselt kütyük vagy a medencékben használt kamerák által gyűjtött adatok elemzése révén továbbfejleszthetővé váljanak az edzésprogramok – hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos.

– A lakóhely, a település mint közösség olyan összefüggő, integrált digitális szolgáltatást, okos városi szolgáltatásokat nyújthat az ott élőknek, aminek a lehetőségét a fejlett digitális infrastruktúra teremti meg, digitális eszközök és szolgáltatások alkalmazásának segítségével – mondta a miniszterelnöki biztos, példaként egy parkoló­applikációt említve. Az alkalmazás a közterületi parkolóhelyek foglaltságát mutatja meg a közvilágítási lámpaoszlopokon elhelyezett berendezések segítségével. Ehhez megfelelő hálózati infrastruktúrára, a lámpaoszlopokra szerelt eszközökre, a városi parkolási rendszert működtető cég vagy önkormányzat és a közvilágítási szolgáltató együttműködésére, valamint az applikáció kifejlesztésére van szükség. Az ilyen fejlesztések és kooperációk révén digitalizálható az adott városban működő gazdasági társaságok helyi adófizetése, de az ott élők számára egységes városi kedvezményrendszert is létre lehet hozni.

– Mindezen fejlesztések mögött egy megfelelő infokommunikációs felszereltséggel, felkészültséggel, valamint teljes körű és korszerű digitális közigazgatási szolgáltatásokkal bíró államnak kell állnia, ezért digitális fejlesztésre és átalakításra vár a közigazgatás is. Az állam rendelkezésére álló információhalmazhoz való szabályozott hozzáférés lehetőségével új típusú erőforrásokat használhatnak az innovatív vállalkozások. A miniszterelnöki biztos példaként azt az applikációt hozta fel, amely létrejöttéhez egy startup a fővárosi önkormányzatnak a működő nyilvános vécéket tartalmazó nyilvántartását használta fel, és ennek a közadathalmaznak a segítségével a nyilvános illemhelyek könnyű megtalálását lehetővé tevő applikációt tudott létrehozni. Ilyen módon a közadat hasznosítása, ami holt tőkeként hever a hivatalokban, egyrészt jó szolgálatot tehet az embereknek, és megfelelően használva gazdasági erőforrássá válhat.

Kiemelt figyelmet kell szentelni a kibervédelemnek is, mind a közigazgatás, a rendvédelem, a nemzetbiztonság területén, mind az üzleti életben és a magánszférában. A sikeres digitalizáció alapfeltétele a megfelelő infrastruktúra. Magyarországon a mobilinternet-hálózat fejlettsége már ma az európai élvonalba tartozik, de további fejlesztések vannak napirenden.

Szupergyors Internet
– A Szupergyors internet program révén 2018 végére elérjük a teljes vezetékes széles sávú internet lefedettséget – hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos. Hozzátette, hogy a hazai mobilinternet-hálózat fejlettsége a világ három-öt legjobbja közé tartozik, a 95-97 százalékos 4G-lefedettséggel 35 százalékkal előrébb tartunk az európai átlagnál.

– Az 5G mobilinternet technológiájára való átállásra is fel kell készülni úgy, hogy amikor annak kereskedelmi célú használata 2020-tól elindul, akkor hazánk az 5G-technológiát elsőként alkalmazó országok között legyen – emelte ki Deutsch Tamás. – Az 5G-fejlesztéseket szolgálja a Zalaegerszeg mellett épülő, az önvezető autók tesztelésére alkalmas pálya is, melynek révén komoly kutató- és fejlesztőkapacitások, valamint jelentős befektetések érkezhetnek Magyarországra, hiszen világszerte mindössze 6-8 ehhez hasonló 5G pilot projekt létezik. A nyitott infra­struktúrán az autógyárak, a távközlési szolgáltatók és az egyes berendezések gyártói is tesztelhetik a technológiájukat, az eredmények pedig a 2019–2020 környékén várható, az 5G-világszabványról szóló döntésre is befolyással lehet.

A miniszterelnöki biztos beszélt arról is, hogy az európai digitális gazdasági és társadalmi index mutatószámai alapján is az európai átlagnál jobb a magyarországi infrastruktúra színvonala, de a gazdaság és a közigazgatás digitalizációja jóval elmarad a kívánt mértéktől. Ez utóbbi területek fejlesztéséről gondoskodnak a fent sorolt intézkedések.

Kedvezményes szoftveralapcsomag
– Terveink szerint már idén elérhetővé válik a Digitális jólét szoftver alapcsomag, hogy azok, akik az internet-áfa-csökkentés, valamint az év közepétől elérhető kedvezményes Digitális jólét alapcsomag árcsökkentő hatása révén internet-előfizetővé válnak, ténylegesen használni is tudják a világhálót a számítógépükön. A csomag döntő részben nyílt forráskódú szoftvereket tartalmaz majd – írta le Deutsch Tamás a program egyik elemét, majd beszélt arról az ösztönzőprogramról is, amelyben az ingyenes digitális képzésekért szerzett krediteket digitális termékek és szolgáltatások vásárlásánál lehetne kedvezményre beváltani, az ismert pontgyűjtő rendszerekhez hasonlóan.

A digitális kompetenciafejlesztés átfogó modelljében meghatározó a már a lapunkban is ismertetett Magyarország digitális oktatási stratégiája, amelynek az a célja, hogy legalább átlagos infokommunikációs ismeretekkel kerüljenek ki a tanulók az oktatási rendszerből. Ma még milliós nagyságrendű azoknak a száma, akiknek semmilyen digitális tudásuk nincs. Számukra – főleg uniós forrásból – olyan ingyenes kompetenciafejlesztő programok indulnak még az idén, hogy a megszerzett ismeretekkel beléphetnek a digitális világba, és a munkavállaláshoz szükséges tudás szintjét is elérhetik.

– A DJP 2.0 átfogó stratégiája, vagyis a digitális gazdaság, állam és tudás megteremtése lesz a garancia arra, hogy a digitális átalakulás nyertesévé váljon minden magyar polgár – összegezte az elképzeléseket a miniszterelnöki biztos.”

Forrás:
Digitális fejlesztés segíti a felzárkóztatást; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2017. április 20.

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Okos, fenntartható és bevonáson alapuló növekedés: indul az ATTRACTIVE DANUBE projekt

„A Lechner Tudásközpont az egyik partnere a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló ATTRACTIVE​ DANUBE projektnek, amely 2017 és 2019 között olyan Duna térségi szakpolitikai integrációt hoz létre, amelynek célja az okos, fenntartható és bevonáson alapuló növekedés, valamint a gazdasági-, társadalmi és területi kohézió elérése.

Minden térségnek megvannak azok a speciális értékei, vonzó tulajdonságai, amelyek versenyképessé tehetik a többi térséggel szemben. A különféle szakpolitikák jó kormányzással megteremthetik a feltételeit ezen értékek – a területi tőke – legjobb kiaknázásának, növelve a lakókra, látogatókra és az üzleti tevékenységekre irányuló területi vonzóképességet. Az ATTRACTIVE DANUBE projekt fő célja a többszintű és nemzetközi kormányzás, valamint a területfejlesztésben kompetens szakpolitikai tervezők intézményi kapacitásainak erősítése a Duna régiót és annak területi egységeit lefedő, állandó, közös, a területi vonzóképességet monitorozó platform megalkotásával.

A projekt előzménye a délkelet-európai térségben sikeresen adaptált, a területi vonzóképesség mérésére alkalmas monitoring rendszer koncepciójának kialakítását célzó ATTRACT-SEE (2012-2014) projekt volt, amelyet a Lechner Tudásközpont elődje, a VÁTI Nonprofit Kft. indított útjára, majd a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal folytatott le. A VÁTI a korábbi években is aktív részese volt a folyóvölgyi régiók nemzetközi fejlesztési, tervezési munkájának. A Lechner Tudásközpont ATTRACTIVE DANUBE projektért felelős munkatársai 2009-től két nagy nemzetközi projektet vezettek le.

A „DATOURWAY – A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére” című projekt 2009 tavaszán, a Délkelet-Európai Együttműködési Programhoz benyújtott javaslat elfogadása után indult. Az Európai Unió és a nemzeti kormányok támogatásával megvalósuló projekt során 2012-ig hét ország szakemberei a VÁTI Nonprofit Kft. vezetésével, közös munkával tárták fel a Duna térség turisztikai adottságait, hoztak létre közös adatbázist, valamint dolgoztak ki stratégiát és – a különböző speciális térségtípusokra – mintaprojekteket a térség turisztikai fejlesztésére.

A „TICAD – Tisza vízgyűjtőterület fejlesztése” című nemzetközi projekt a második legnagyobb hazai folyó térségére fókuszált. A Tisza folyó a 2000-ben bekövetkező súlyos környezetszennyezés után került a nemzetközi érdeklődés középpontjába, ráirányítva a figyelmet az elmaradott, periférikus térségek általános problémáira is. Mindez ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy a Tisza vízgyűjtőterületének olyan környezeti, gazdasági, infrastrukturális és szociális kihívásokon alapuló komplex problémákkal kell szembenéznie, amelyek fenntartható megoldása nemzetközi összefogást igényel. A projekt megvalósítása szintén 2009-ben indult a VÁTI vezetésével, és eredményeképpen szakpolitikai javaslatok készültek, többek közt a vízkészletek ésszerűbb felhasználásra, az adottságoknak leginkább megfelelő területhasználatra, a területi konfliktusok és a környezeti kockázatok mérséklésére, valamint a hagyományos társadalmi hálózatok megújítására.

A most induló ATTRACTIVE DANUBE projektben 19 projektpartner és 7 társult partner képviseli a Duna Régió országait. Magyarországról a Lechner Tudásközpont mellett a szegedi Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület vesz részt a munkában. A projekt vezetőpartnere a Szlovén Geodéziai Intézet (Geodetski Inštitut Slovenije). A 2019 júniusában záruló projekt időtartama 30 hónap, amely a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, 1 860 000 euró összköltségvetéssel…”

Forrás:
ATTRACTIVE DANUBE; Lechner Tudásközpont; 2017. április 18.
ATTRACTIVE DANUBE – Improving Capacities for Enhancing Territorial Attractiveness of the Danube Region

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Mennyire támogatják az önkormányzati nyíltadat-portálok a közigazgatási adatokra támaszkodó nyílt innovációt?

A szektorközi nyíltadat-gazdálkodás elemzési szempontjai.
A Government Information Quarterly webhelyén 2017. márciusától előzetes példányban (preprint) elérhető tanulmány ausztrál önkormányzatok körében végzett elemzések alapján mutatja be, milyen módon lehet feltárni az önkormányzatok nyíltadat-gazdálkodásában rejlő lehetőségeket, különös tekintettel az innovatív megoldásokra.

A tanulmány rámutat, hogy miközben a nyílt kormányzati partnerség és a nyílt adatgazdálkodási kezdeményezések világszerte terjedőben vannak, kevés empirikus kutatási eredmény áll rendelkezésünkre annak felmérésére, hogy mire lehet egyáltalán képes egy nyílt adatokat biztosító portál, ehhez milyen szakpolitikák társulhatnak, és milyen eredmények várhatók a különböző megoldásoktól. Holott ezek a képességek alkalmasak arra, hogy ösztönzőleg hassanak az állampolgárok elkötelezettségére abban, hogy együttműködjenek a nyílt szolgáltatások innovatív fejlesztésében. Különösen az önkormányzatok szintjén kevés az ilyen irányú empirikus felmérés. A részletesen is bemutatott felmérésből hasznos általánosítható szempontokat vonhatunk le hazai körülményekre adaptálva is a nyílt adatokkal gazdálkodás lehetőségeinek empirikus feltárásához.

A nyílt közigazgatási adatok gyakorlata új megközelítésként jelentkezett a kormányzati átláthatóság, az állampolgári elkötelezettség és a nyílt innovációt szolgáló együttműködés új formáinak megteremtésében. A kormányzat, a vállalkozások és az állampolgárok közötti interakciók erősítik az e-közigazgatási szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát, a nyílt adatok újrahasznosítása pedig új lendületet adhat az innovációnak. Az ebben rejlő lehetőségek feltárására a tanulmány a következő vizsgálati szinteket javasolja, a hozzájuk tartozó elemzési szempontokkal.

Nyílt adatokat biztosító portálok. Egy nyílt adatokat biztosító portál – célja szerint – lehetővé teszi a felhasználónak, hogy felhasználjon, kezeljen és publikáljon gépileg is olvasható formában lévő adatokat, összekösse azokat a weben bárhol máshol publikált adatokkal, közzé tegyen alkalmazásokat az adatok felhasználásához, és lehetőséget biztosítson a munkakapcsolatra más felhasználókkal is. A vizsgálat célja e téren az lehet, hogy megállapítsa: ezek közül mely lehetőségeket képes biztosítani a portál. A tanulmány megállapítja, hogy a nyíltadat-portálok fejlesztése még a fejlett országokban is gyerekcipőben jár, így kevés tapasztalati adattal rendelkezünk a megvalósult gyakorlatokról. Az általános tapasztalat az, hogy a létező adatportálok nagy része egyszerű „adatraktárként” működik csupán, a hatékony adathasznosításhoz szükséges képességekkel egyelőre csak korlátozottan rendelkeznek.

Nyílt közigazgatási adatok. Ahhoz, hogy egy közigazgatási adat nyílt adat legyen, szükséges, hogy szabadon elérhető legyen bárki számára, valamint használni és újrapublikálni lehessen mindenféle szerzői jogi, szabadalmi vagy más jellegű korlátozás nélkül. Az elemzés – ennek megfelelően – három szintre terjedhet ki: elérhetőség és hozzáférés; újrafelhasználás és terjesztés; univerzális részvétel lehetősége. A tanulmány ennek értékeléséhez elsősorban az „ötcsillagos” minősítést javasolja. Ennek megfelelően egycsillagos megoldás az, amely „dokumentumba zárva” (pl. pdf-ben) teszi elérhetővé az adatokat. A kétcsillagos szinten már olyan jogvédett formában (pl. xls) biztosítja az adatokat, amely alkalmas az adatok kinyerésére, feldolgozására, összegzésére, vizualizálására. A háromcsillagos megoldás hasonló lehetőséget biztosít, de nyílt formátumú alkalmazásokkal (pl. csv, json) is. A négycsillagos szint strukturálatlan adatokhoz is hozzáférést biztosít, pl. RDF grafikus megoldással és olyan URL-ekkel, amelyek a nyílt adatokat más adatokkal kapcsolja össze. Az ötcsillagos szint biztosítja a legnagyobb hozzáadott érték lehetőségét, azzal, hogy a kapcsolt adatok láthatóságát is biztosítani tudja, megfelelő alkalmazásokkal (API). A tanulmány ezen felül más osztályozási lehetőségeket is bemutat, annak kategorizálására, hogy a közzétett nyílt adat mennyire biztosít lehetőséget a passzív olvasástól kezdve az interaktív felhasználások különböző szintjeiig.

Adatelemzési eszközök.
A tanulmány a felhasználók számára elérhető adatokhoz rendelhető eszközöket három kategóriába sorolja. Az adatfelfedezés eszköztára lebontja az adatok elérhetősége útjában álló technikai akadályokat. Az adatelemzési eszközök már a vizualizálásra is lehetőséget adnak. Az ún. „mashup” eszközök egyszerre több adatbázishoz is hozzáférést adhatnak, kiterjesztve az ebben rejlő innovációs lehetőségeket. (A „mashup” eredetileg olyan zenei barkácsolás, amikor két vagy több zeneszámot egymásra kevernek.)

A nyílt adatpolitikák intenzitása. A nyílt adatpolitikák hatásának értékeléséhez a szerzők három szintet javasolnak. Az „output” lehet például egy e-közigazgatási szolgáltatás elérésének lehetősége. Az „outcome” ennek a megfelelő, célirányos használatával mérhető. Az „impact” pedig ennek a felhasználásnak a gazdasági és társadalmi hatását méri. A tanulmány rámutat, hogy az „outcome” és főleg az „impact” szintjén jelenleg még igen keveset tudunk a nyílt adatgazdálkodás hatásairól, de a közadatportálok kapacitásáról és képességeiről sem.

A nyílt adatokhoz köthető innováció. Az ipari innováció új formái, amelyek radikálisan megváltoztatták az üzleti szféra innovációs gyakorlatát, először a high-tech cégeknél terjedtek el, majd a hagyományos ipari ágazatokban is megjelentek. Végül a szolgáltatási szférát is átformálták. Ezekre az jellemző, hogy a zárt kutatási-fejlesztési műhelyeket kinyitották, és nyitott innovációs hálózatokon keresztül felfedezték, kiaknázták és becsatornázták a kívülről jött ötleteket. A tapasztalatok szerint a saját és a külső képességek és eszközök inkább kiegészítik, mint helyettesítik egymást, így a folyamat minden résztvevő számára hasznos lehet. A szolgáltatásoknál – a közszolgáltatásokra is alkalmazható módon – az igénybe vevők másképp hangot nem kapó tudását veszik igénybe a szolgáltatók, ami a tapasztalatok tervezésbe való beépítésével folytatódik, majd az ez alapján ajánlott szolgáltatásokkal és az igénybe vevő elköteleződésével folytatódik, elvezetve az ügyféllel történő közös termékfejlesztéshez. Az értékeléshez mind a kifelé, mind a befelé irányuló innovációs nyitottságot érdemes felmérni.”

Forrás:
A longitudinal cross-sector analysis of open data portal service capability: The case of Australian local governments; Government Information Quarterly; 2017. március 6.
A teljes cikk pdf-ben letölthető az EISZ-hez csatlakozott intézmények (praktikusan bármely magyarországi egyetem és nagyobb közkönyvtár) gépeiről.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb lesz a közműcsatlakozás

„A közműcsatlakozást egyszerűsíti az egyes törvények Magyarország versenyképességének javítása érdekében történő módosítása, amelynek általános vitája csütörtökön kezdődött meg az Országgyűlésben.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a hét jogszabályt módosító törvényjavaslat elfogadása esetén új területen folytatódhat a kormány bürokráciacsökkentő politikája, a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai. Elmondta, a Világbank felmérése szerint Magyarországon kiugróan időigényes, 257 nap a villamos hálózatra való csatlakozás. Ez az időtartam kétszerese a lengyelországinak, illetve a szlovákiainak – jegyezte meg. Úgy összegzett: a villamos hálózatra csatlakozás magas időigénye késlelteti “a beruházások termőre fordulását”.

Az államtitkár szerint a problémát a hálózatra csatlakozás tervezési, valamint az ezzel párhuzamosan futó hatósági engedélyezési eljárások időigénye okozza. Csepreghy Nándor elmondta, új mentességi szabályok lesznek a csatlakozási díjak esetében a földgáz-, a villamosenergia- és a víziközmű-szektor esetében is. Kifejtette: a mentességet az egyes szektorokban olyan mérőszámokhoz igazították, amelyek megfelelnek egy családi ház vagy egy kisebb gazdálkodó egység fogyasztásának.

Törvényi szintre emelik legkisebb költségek érvényesítésének elvét. Rögzítik, hogy a különdíjas szolgáltatások végzése esetén a rendszerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértékének megállapításakor a munkavégzésre ténylegesen fordított időt vegyék figyelembe – ismertette. Az államtitkár szerint jelenleg a hatóságként eljáró elosztóknak túlzott mérlegelési jogköre van a közműcsatlakozási kérelmekhez csatolandó tervek elbírálásakor.

Hozzátette: törvényi garanciaként beépül a szabályozásba mindhárom szektornál, ha az elosztó nem találja megfelelőnek a vezeték kiviteli terveit, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérhet alkalmassági nyilatkozatot.

Elmondta azt is, jelenleg az áram- és a vízközmű-szektorban a fogyasztó nem választhatja ki a kivitelezőt, ellenben a földgázszektorban lehetőség van arra, hogy gázszerelők nyilvántartásából válasszon kivitelezőt a fogyasztó. Jelezte, a gázszektorban alkalmazott megoldást most átültetik a többi két szektorba. Csepreghy Nándor azt mondta, a törvényjavaslat biztosítja, hogy a közműcsatlakozás kiépítésével az elosztó ésszerű határidőn belül akkor is köteles legyen a csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha a fogyasztó saját vállalkozóval végeztette a kivitelezést és az nem tér el a tervektől.

Kitért arra, hogy terület- és településrendezési kérdéseket is érint a módosítás. A terület- és településrendezési terveket egy, az ipar, vagy a mezőgazdaság területén működő vállalkozás telephelyének építésekor módosíthatják, tervek módosításának költsége 6-15 millió forint között van, ebből 2-3 millió forintot is kitehet a térképek beszerzése, a közműadatok díja – részletezte az államtitkár. Hozzátette: a központi költségvetésből finanszírozott szereplőknek a térképi adatokat ingyenesen biztosítják. Megjegyezte, szintén ingyenességet biztosítanak a Lechner Tudásközpontnak, amely az országos építésügyi nyilvántartás, valamint az országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működtetésével hatékonyan segíti az önkormányzatok tervezési feladatait.

Bodó Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: eddig a rendkívül hosszú eljárási rend eltántoríthatta a fejlesztésektől a befektetőket, a most javasolt határidő-csökkentés viszont olyan inspiráló tényező lesz a gazdasági szervezetek számára, ami elősegíti, hogy a jövőben reményteljesebben vágjanak bele egy-egy fejlesztésbe.

Jogos igénynek tartotta, hogy felgyorsuljon a közműhálózatra való rácsatlakozás és a munkálatokat megfelelő szakértelemmel bíró szakemberek végezzék el. Üdvözölte a bürokrácia és a költségek csökkentését, valamint az adatbázisok, térképek és kimutatások hozzáférhetőségének javítását. Szerinte a módosításoknak köszönhetően a települési és a megyei önkormányzatok, a szakhatóságok és a vállalkozások eredményesebben és pontosabban tudnak majd dolgozni.”

Forrás:
Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb lesz a közműcsatlakozás; Miniszterelnökség; 2017. április 20.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Microsoft korábbi vezetője nyílt adatbázist épít a közpénzek és közadatok átlátható nyomon követésére

„…Új weboldalt indított az Egyesült Államok kormányzati költségeinek nagyobb átláthatósága céljából Steve Ballmer, a Microsoft három éve visszavonult vezérigazgatója által támogatott intézet. Az USAFacts Institute mától tette közzé az első nyilvános adatbázist, amely az alapítója szerint a nagyvállalatok évente kiadott 10-K jelentésével hozható párhuzamba. “Mikor ténylegesen meg akartam érteni mélységeiben, hogy egy cég, az Amazon vagy az Apple mit csinált, akkor elolvastam a 10-K jelentésüket.” – nyilatkozta Ballmer a The New York Times-nak.

Megfelelő lekérdezésekkel az adatbázis választ ad például arra, hogy az ország különböző részein hány rendőrt alkalmaznak és ezzel összefüggésben hogyan alakul a bűncselekmények száma, mennyi bevétel keletkezik a parkolócédulákból és mennyi ezeknek a begyűjtési költsége, vagy hogy hány százaléka a lakosságnak depressziós és mennyit költ rájuk a kormány. Ahogy a The New York Times rávilágít, ez az első, pártoktól teljesen független kezdeményezés a szövetségi, tartományi és helyi szintű kormányzatok bevételeinek és költéseinek teljes körű bemutatására.

Ballmer meglepve tapasztalta, hogy eddig még nem hozott létre senki hasonló céget, illetve nyilvánosan elérhető adatbázist, bár ehhez valószínűleg azokra az anyagi erőforrásokra is szükség van, amelyekkel a volt Microsoft-igazgatón kívül kevesen rendelkeznek. Az adatbázis a kormányzat által szolgáltatott adatokat tartalmazza, nem vesz igénybe külső szolgáltatókat a torzítások elkerülése miatt. A források listája megtalálható az oldalon, szerepelnek közte például a kereskedelemre, az oktatásra, az energiaiparra vagy az egészségügyre vonatkozó adatbázisok is.

Az adatok összeállításakor tapasztalta a tulajdonos, hogy nem érhető el mindenről információ, például az országban eladott összes lőfegyver számát nem lehet tudni, mivel az állam nem engedi ezt begyűjteni. Mindössze azt lehet tudni, hogy mennyi lőfegyvert gyártottak, a licencek és a vizsgálatok – de ezek nem összesíthetőek, és nem következtethető ki belőlük a keresett adat.

A weboldal mostantól érhető el, a forrásokban felsorolt adatbázisok tartalmát gyűjti össze egy felületre, és teszi kereshetővé a jelenlegi széttagolt adatforrásoknál sokkal könnyebben kezelhető, szűrhető módon. Külön bontásban tartalmazza a rendszer a népességre és a kormányzati pénzügyekre vonatkozó adatokat, ezen belül is külön lebontja például a bevételeket, a költéseket és a közalkalmazottakra vonatkozó információkat. “Azt szeretném, ha az állampolgárok képesek lennének az intelligens véleménynyilvánításra (…) olyan adatok alapján, amelyek hihetőek.” – mondta Ballmer.

Mindezt pedig azért is tartja fontosnak kihangsúlyozni az Microsoft korábbi igazgatója, mivel az utóbbi időben elterjedtek a szándékosan megtévesztő hírek, és felmerültek kérdések az adatok manipulációjával kapcsolatban az amerikai kormányzattal szemben. Egy ilyen adatbázis viszont csak tényekként közli, hogy például mennyi adót fizettek be a cégek az államnak, vagy hogy a repülőtereknek mennyi a bevétele és a kiadása – a következtetések levonása viszont már a felhasználók dolga.

A további célok között egy kutatócsoport alapítása szerepel Seattle-ben és a Pennsylvania Egyetemen egy ösztöndíj létrehozása olyan hallgatók számára, akik az információk összegyűjtésén dolgoznak. Az elmúlt három évben Ballmer több mint tízmillió dollárt költött a közvetlen támogatásra és az ösztöndíjra, amelyet nem tart soknak a cél elérése érdekében. Távlati terv pedig az, hogy az adatbázist a szervezet megnyitja más magánszemélyek és vállalatok számára, hogy további fejlesztésekkel testre szabott jelentések legyenek készíthetőek a rendszeren keresztül.”

Forrás:
Ballmer cége kormányzati adatokat tesz átláthatóbbá; Habók Lilla; HWSW.hu; 2017. április 18.
Lásd még: Steve Ballmer puts the entire government in a spreadsheet; Mark Fahey; CNBC; 2017. április 18.
Steve Ballmer’s US data trove isn’t the first, but may be the best; Chris Velazco; Endgadget; 2017. április 21.
Steve Ballmer’s USAFacts Uses Smart Design to Make Sense of Government Spending; Liz Stinson; WIRED; 2017. április 18.
Steve Ballmer thinks you don’t have enough data about your government; Tony Romm; Recode; 2017. április 18.
Steve Ballmer’s new gov’t data project assumes that facts change minds; Andrew Cunningham; Ars Technica; 2017. április 19.
Our Nation, in Numbers; Steve Ballmer; YouTube (TEDx); 2017. március 30.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politikai informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Ha nyitva van az adatkapu: versenyelőny közadattal?

„Az állami szférában termelődő nyilvános adatok másodlagos hasznosítása versenyelőnyhöz juttathatja a kis- és középvállalkozásokat –hangzott el a Modern Vállalkozások Program legutóbbi, székesfehérvári állomásán. A kkv-k digitalizációjának élénkítését célzó programsorozat részeként ez alkalommal a közadatok piaci hasznosításáról beszélgettek a kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei.

A nyilvános adatok felhasználása a vállalkozások számára előny, melynek mértékét a Fehér Könyv 5 éven belül 10-15%-os GDP növekedésben prognosztizálja. [Szerkesztői megjegyzés: Ez az érték túl nagy tűnik. A Fehér Könyv ennél konzervatívabb becsléseket adott meg.] Amint néhány jó gyakorlat elterjed, a piac elkezdi felhasználni ezeket és jelentős élénkülés várható, hangzott el a hazai vállalkozások digitális fejlesztésére életre hívott Modern Vállalkozások Program rendezvénysorozat részeként megtartott kerekasztal-beszélgetésen. A kis- és középvállalkozások Székesfehérváron megrendezett díjmentes informatikai edukációs programján a közadatok piaci hasznosításáról hallhattak az érdeklődők 2017. április 4-én. A beszélgetés során egy asztalhoz ült dr. Csiszér Gábor az NFM főosztályvezető helyettese, Daróczi Imre Péter, az Axis Rendszerház Kft. ügyvezetője, Koleszár Péter vezető IKT tanácsadó, Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, valamint Both András a Lechner Tudásközpont Infokommunikációs Igazgatóságának vezetője. Az esemény moderátora Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke volt.

A téma szakértői és a közönség soraiban ülő érdekeltek egyetértettek abban, hogy az adatkapuk valódi megnyitásához sürgető szükség van egy közös keresőfelület kialakítására, amely legalább metaszintű adatokkal képes szolgálni az egyes adatkörök lelőhelyével kapcsolatban. Ma ugyanis hiába lenne hozzáférhető rengeteg adat, ezeket senki sem kéri, egyfelől, mert nem tudják, hogy lehet, másfelől mert nem tudják, hogy hol lehetne kérni. Szintén hasznos lenne a vizualizáció, egy hiteles térinformatikai alaptérkép formájában, amelyen jól látható, mely adatkörrel kapcsolatban hová érdemes fordulni.

A beszélgetésen többször elhangzott, hogy a közszférában kezelt nem személyes adatok hasznosítása a vállalkozások számára nem kevés járulékos haszonnal járhat. Amint a kerekasztalnál elhangzott 10-15 élő példa nyomán nyilvánvalóvá vált, a cégek a bejegyzett alaptevékenységükkel kapcsolatos adatok beszerzésével és felhasználásával versenyelőnyre tehetnek szert. Ha egy vállalkozás például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében készül gépjármű-üzemet létesíteni, nyilvánvalóan szeretné tudni, mire alapozhatja működését. Tudni akarja, hogyan élnek ott az emberek, közlekednek-e autóval, családonként mennyivel, mennyi az egy főre jutó jövedelem, milyen a lakosság korösszetétele, lesz-e elég munkaerő a környéken. Ezen információk elemzése során nem egyszer nem várt összefüggések válnak világossá. Másik jó példa lehet az építésügyi adatoké. Ha egy mikro-, kis- vagy középvállalat a szellőztető rendszerek piacára kíván betörni, hasznos lehet számára, ha tudja, mennyi egyszerű bejelentés érkezett, hol építkeztek az elmúlt időszakban legtöbben, hol történt változás az energetikai tanúsítvány besorolásában. Az újonnan épülő házak, vagy a frissen szigetelt, ezáltal magasabb energiaosztályba sorolt ingatlanok nagy hányadában műanyag nyílászárókat építenek be. Ezeknél szükség van szellőzésre, így az adatok birtokában a piac igényei és a vállalkozás-működtetés feltételei kiszámíthatóbbak. Az államnak vannak ilyen adatai. A kínálatot csupán össze kell hozni a kereslettel.

De honnan szerezhetik be a keresett információkat az adatok másodlagos felhasználására nyitott vállalkozások?

A különböző közigazgatási vagy hatósági eljárás közben keletkezett, állami rendszerekbe bevitt adatok az elsődleges hasznosítás után állami intézmények szerverein tárolódnak. Népességi, társadalmi, egészségügyi, építésügyi, vagy gazdasági adatok tömegéről beszélünk, melyek újbóli, eredeti céljuktól eltérő hasznosításra is kínálják magukat. Egyetlen példa is kiválóan szemlélteti a másodlagos felhasználásban rejlő potenciált.

Városaink, falvaink kötelezően elkészítendő településszerkezeti tervei tartalmazzák az adott település ipari, mezőgazdasági tevékenységre alkalmas területeit, lakóövezeteit, valamint az ezeket körülvevő infrastrukturális feltételeket. Ez a terv elsődleges célja. Az ipari beruházásban gondolkodó piaci szereplők e tervek alapján összevethetnék az egyes ipari területek paramétereit, a vízi-, vagy közúti feltételek adottságait, humán erőforrás feltételeket a legalkalmasabb terület megtalálásához.

A településszerkezeti tervek, papíron az adott önkormányzatnál, vagy a kötelespéldány-gyűjtő Lechner Tudásközpont ügyfélközpontjában is hozzáférhetők. A jövő útja azonban nem a papír és a fizikai helyhez kötöttség, hanem az online és folyamatos hozzáférés.

A közadat hasznosítás ügyének előmozdítói a székesfehérvári előadáson is felvázolták a továbblépés feltételeit. Folyamatosan frissülő, szabványos, webes interface-en keresztül elérhető rendszerre van szükség, amelyhez a kkv-k saját rendszerüket csatlakoztatni tudják. A kapcsolódást követően az adatlehívás folyamatos lehet. Kiindulópontként pedig egy ingyenes hiteles térinformatikai alaptérkép szolgálna, amelyen jól követhető és kereshető, hol milyen adatokra számíthat a piacról érkező érdeklődő.”

Forrás:
Versenyelőny közadattal; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. április 19.
Szerkesztői megjegyzések:
Valóban jó lenne, ha nemcsak beszélnénk, végtelen ciklusban, a nyílt adatok előnyeiről, hanem végre létrejönne a magyar közigazgatás központi nyíltadat-portálja, valamint az egyes városok nyíltadat-portáljai is. Amíg ez nincs, addig nem lesz erre épülő ökoszisztéma sem.
A portál első változataként valóban elégséges, ha az csak egy kereshető katalógus az egyébként már publikált közigazgatási adatokhoz. Az általánosan használt portálmotor ingyenes, CKAN a neve. Számos helyen ezt használják, például az uniós tagállamok adatkészleteihez keresési felületet nyújtó Európai Adatportálnál is.
Vessük össze Budapest és Bécs közadatait – a versenyelőny szempontjából
Budapest: E-információszabadság oldalak és Ingatlan-elidegenítés
Bécs: Für eine offene Stadt, Open Government Data. Mivel az eredeti cikknek erős térinformatikai hangsúlya volt, nézzük meg a bécsi önkormányzat által megosztott földrajzi, téri, városfejlesztési információkat: Geographie und Planung.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A digitalizáció már a közelmúlt ügye: jön a Digitális Jólét Program 2.0

„A digitalizáció nem a jövő és a jelen, hanem a közelmúlt ügye – jelentette ki a Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos szerdán Szegeden.
A kormányzat álláspontja, hogy a digitalizáció olyan értékes és összetett társadalmi folyamat, amely valamennyi magyar polgár és a gazdaság előrejutását szolgálhatja – mondta a Networkshop 2017 konferencia megnyitóján.

A politikus kifejtette, az elmúlt évek tapasztalata, hogy nem képzelhető el sikeres digitális átalakulás, ha abban az állam nem vállal kezdeményező szerepet. A magyar kormány ezért hirdette meg 2015 végén a Digitális jólét programot. A magyar stratégia, amelynek alapvető hitvallása, hogy az oktatás és a gazdaság fejlesztésének párhuzamosan kell folynia, egyedülálló Európában – mondta.

A program célja, hogy senki számára ne legyen anyagi vagy fizikai korlátja a kor színvonalának megfelelő internetelérésnek, és ennek használatához mindenki rendelkezzen a megfelelő ismeretekkel – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján már dolgoznak a program kibővítésén, jelenleg a Digitális Jólét Program 2.0 szakmai egyeztetése zajlik, május-júniusban kerülhet a kormány elé – mondta a miniszterelnöki biztos.

A politikus a több mint harmincéves Nemzeti információs infrastruktúrafejlesztési programra kitérve közölte, a program a magyarországi kutatóintézetek, egyetemek, közgyűjtemények, köznevelési intézményeken keresztül több mint kétmillió embernek nyújt hálózati szolgáltatást. Hozzátette: a Nemzeti információs infrastruktúrafejlesztési program további korszerűsítéséhez rendelkezésre állnak majd a források.

Deutsch Tamás leszögezte, a magyar hálózati infrastruktúrának az európai élvonalba kell tartoznia. A szupergyors internet fejlesztési program eredményeként 2018 végéig – az unió által előírtnál két évvel korábban – minden ellátási helyszínen elérhető lesz a másodpercenként minimum 30 megabit sávszélesség. A magyar lakosság 95 százaléka lakik olyan helyen, ahol elérhető a 4G szolgáltatás, az év végére a lefedettségnek 100 százalékosnak kell lennie.

A digitális oktatási stratégia alapján a következő két és fél évben minden magyar köznevelési intézmény valamennyi oktatási épületében biztosítani kell a megfelelő sávszélességű internetelérést és a széles sávú vezeték nélküli internet hozzáférést – közölte a miniszterelnöki biztos.

Az immár 26. alkalommal megrendezett Networkshop konferencia a magyar számítógép-hálózattal, internettel foglalkozó szakemberek tanácskozása. A három napos konferencián hét szekcióban szó esik az informatikai infrastruktúra fejlesztéséről, az oktatásban alkalmazott technológiákról, a közgyűjtemények tartalomszolgáltatási feladatairól, az alkalmazásfejlesztésről, a szuperszámítógépekről, valamint a hálózatbiztonságról is.”

Forrás:
A digitalizáció már a közelmúlt ügye; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. április 19.

Kategória: Internet, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!