Rendelkezés és láthatóság. A Corporate governance feszültségei köztulajdonú gazdasági társaságoknál (előadás)

„MEGHÍVÓ
Tudományos vitaülés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete tudományos vitaülést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.
A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú
civilisztikai képzést alakítsunk ki.

Az előadást a Debreceni Egyetem Pénzügyi Jogi és Közmenedzsment Tanszékének munkatársai tartják.
Az előadás címe: Rendelkezés és láthatóság. A Corporate governance feszültségei köztulajdonú gazdasági társaságoknál

A rendezvény időpontja: 2017. május 31. 14.00 – 16.00
A rendezvény helyszíne: NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1188 Budapest, Ménesi út 5., Dékáni tanácsterem

PROGRAM:
14:00 – 14:15 Megnyitó
Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár
14:15 – 14:50 Vitaindító
Prof. Dr. Horváth M. Tamás a Debreceni Egyetem Pénzügyi jog és Közmenedzsment Tanszék vezetőjének előadása
14:50 – 17:00 Hozzászólások, megbeszélés”

Forrás:
Meghívó; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete; 2017. május (pdf)

Kategória: gazdaság, jog, művelődés, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Az 5G bevezetésének gyorsítását szeretnék a szolgáltatók

„A jelenleginél lényegesen gyorsabb, másodpercenként gigabites adatátvitelre képes mobilhálózat kiépítését, ezáltal az 5G minél gyorsabb bevezetését teszi lehetővé a 700 megahertzes (MHz-es) frekvencia a távközlési szolgáltatók szerint, ugyanakkor a hasznosításához kedvező szabályozás is szükséges.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a múlt héten jelentette be, a tervek szerint még az idén nyáron a szakma elé terjeszti a műsorszórás számára 2020-ban megszűnő 700 MHz-es frekvenciasáv vezeték nélküli szélessávú hasznosításának ütemtervét.

A Vodafone szerint az új frekvencia hozzá fog járulni a magyarországi digitalizáció felgyorsításához. A meghirdetésre szánt frekvencia-tartomány mobilcélú felhasználása szükséges az 5G minél gyorsabb bevezetéséhez és a mainál lényegesen gyorsabb, gigabites adatátvitelre képes mobilhálózat kiépítéséhez – írta a cég.

Kőrösi Gábor, a Telenor szabályozás és kormányzati kapcsolatok osztályának igazgatója szerint a 700 MHz-es frekvenciasáv jó fizikai hullámterjedése miatt úgynevezett lefedettségnövelő frekvencia, amellyel egy-egy viszonylag nagy terület ellátása is lehetséges csupán egy bázisállomáson keresztül.

A szakember szerint szintén nagy szerepe lesz ennek a frekvenciának az 5G technológia magyarországi bevezetésében. Bár a dolgok internetén alapuló (Internet of Things – IoT) alkalmazások a legtöbb esetben megvalósíthatók a jelenlegi mobil keskeny- és szélessávú hálózaton is, az 5G technológia a gyors válaszidő miatt jobb minőséget biztosít és egészen új szolgáltatások, például a távműtét megjelenését teszi lehetővé.

Ettől függ az érdeklődés
A Magyarországon előreláthatóan 2019-ben értékesítendő frekvenciák – köztük a 700 MHz-es frekvencia – iránti igényt alapvetően az fogja meghatározni, hogy a szolgáltatók valószínűsítik-e az adatforgalom exponenciális növekedését, ami miatt szükség lehet új frekvenciákra – mondta Kőrösi Gábor.

Másrészt az is befolyásolja a szolgáltatók terveit, hogy milyen eredményeket hoz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által 2018-ra tervezett frekvenciadíj felülvizsgálata. Jelenleg ugyanis az éves frekvenciadíjak jelentősen meghaladják az EU átlagát. A mobilszolgáltatók gazdaságos működését jelentősen befolyásolja a frekvenciadíj mértéke, kihat az újabb spektrumrészekre vonatkozó igényekre is – hangsúlyozta a szakember.

Jobb lenne az aukció
Kőrösi megjegyezte azt is, szerencsésebb lenne, ha az NMHH az európai gyakorlatban elterjedtebb aukciós formát alkalmazná a következő frekvenciaértékesítéskor, szemben a jelenleg preferált pályázati rendszerrel. Ez utóbbi ugyanis szerinte félreértésekre adhat okot.

Tremmel János, a Magyar Telekom IP és központi hálózatok igazgatója elmondta, a 700 megahertzes frekvenciasáv tulajdonságait tekintve nagyon hasonló a 800-as sávhoz, a vidéki, ritkábban lakott területek lefedésére alkalmas.

A 4G fejlesztések keretében a kistelepülések és vidéki gyéren lakott körzetek lefedése 4G hálózattal már mostanra megvalósult, illetve folyamatban van a 800-as sáv használatával, így a 700-as frekvenciasáv bekapcsolása nem is a lefedettségben, hanem inkább a minőségben, sebességben hozhat majd változást, akár dupla sebességet és kapacitást kínálva, a vidéki, ritkán lakott területeken lakó ügyfeleknek is az úgynevezett carrier aggregation (frekvenciasávok összekapcsolása) eredményeként.”

Forrás:
Így gyorsíthatnák fel az 5G bevezetését – ezt szeretnék a szolgáltatók; Szabó Zsuzsanna; NAPI.hu; 2017. május 23.

Kategória: gazdaság, hírközlés, közigazgatás:magyar, távközlés, technika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Handó Tünde: 100 éves problémát sikerült megoldani a bírósági szervezetben

„A bírósági szervezetben komoly szemléletváltás történt a stratégiai célok mentén, ami rendkívüli eredményeket hozott. Erről az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszélt a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón. Dr. Handó Tünde elmondta: 100 éves problémát sikerült például megoldani a bírósági szervezetben azzal, hogy a Fővárosi Törvényszéken a bírók munkaterhe ma az országos átlag körül alakul.

Hangsúlyozta: 6 évvel ezelőtt még hétszeres különbségek is előfordultak az országban a bírói munkaterhet illetően, ma azonban már a bírósághoz való hozzáférés kiegyenlített. Így az ügyfelek hasonló idő alatt juthatnak el a tárgyalótermekbe bárhol az országban. Hozzátette, hogy az OBH az elmúlt években számos fontos kezdeményezést tűzött a zászlajára, de azok csak úgy hozhatták meg a gyümölcsüket, hogy a bírósági szervezet és az igazgatási vezetők is mellé álltak. Példaként említette, hogy a bíróságok mindig küzdenek az ügyfélbarát, illetve ügymenet-barát jogszabályok megszületéséért. Ugyanígy fontosnak nevezte a létszámgazdálkodás, létszámbővítés, valamint a modern szervezetfejlesztési eszközök – így az ügyfél- és a dolgozói elégedettségmérés, pilot programok – alkalmazásának kérdését.

Az OBH elnöke elmondta, hogy a bíróság egyik szervezeti stratégiai célja az integritás, vagyis hogy az ítélkezési és az igazgatási munka legyen átlátható, az igazgatás legyen kiszámítható és ellenőrzött. A törvényszéki elnökök ennek tesznek eleget, amikor az összbírói értekezleteken évente számot adnak arról, hogy milyen eredményeket értek el, illetve milyen nehézségekkel kell szembenézniük. Az ítélkezés időszerűségéről szólva kiemelte, hogy 2015-ről 2016-ra országos szinten 15%-kal emelkedett az egy éven belül befejezett ügyek száma a törvényszéki elsőfokú peres ügyek esetében. Hozzátette, a Fővárosi Törvényszék elsőfokú büntető peres ügyszakában pedig csaknem 29%-kal csökkent a két éven túl folyamatban maradt ügyek száma. Utóbbi adat azért is bír különös jelentőséggel, mert ennek köszönhetően megvan minden esély arra, hogy azok az ún. „megaügyek”, amelyek a Fővárosi Törvényszéket jellemzik, egyedi odafigyeléssel kerülhetnek a bírók elé. Rámutatott, hogy az ítélkezés megalapozottságát mutató adatok is kiváló eredményekről tanúskodnak. Hozzátette, hogy a magyar bíróságok az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján az élmezőnyben szerepelnek. Rámutatott, hogy a bírósági szervezet megítélése mindig az adott, egyedi ügyek elbírálásán múlik, a bíráknak erre kell koncentrálniuk. Fontos, hogy átérezzék a bírói függetlenség és felelősség jelentőségét, az ügyfelek pedig bizalommal fordulhassanak a bíróságokhoz. A helyi bírósági vezetők feladata, hogy mindezt a rendelkezésükre álló igazgatási eszközökkel is elősegítsék.

Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke hangsúlyozta, hogy a Törvényszék az ország legnagyobb ügyforgalmú ítélkező szervezete. Ide összpontosul a büntető, a közigazgatási és munkajogi ügyek egyharmada, a gazdasági perek legnagyobb hányada, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek 80%-a. 2016-ban az ügyek 30%-a indult a fővárosban. Hangsúlyozta, hogy 2012 óta minden évben több ügyet fejeznek be, mint amennyi érkezik, így a hátralék-feldolgozás folyamatos. 2012. év végéhez képest tavaly csaknem 21 ezerrel kevesebb ügy maradt folyamatban. Kiváló eredményeket értek el az ítélkezés időszerűsége és megalapozottsága körében egyaránt. Hozzátette: komoly figyelmet fordítanak az ügyfélkapcsolatok erősítésére, és sikerrel vesznek részt az OBH elnöke által meghirdetett országos programokban is.

Dr. Simon Levente, az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke elmondta, az OBT számára fontos, hogy közvetlen tapasztalata legyen az egyes bíróságok működéséről, eredményeiről. Ezt követően tájékoztatást adott a bírói Etikai Kódex és a bírói pályázati rendszer gyakorlati tapasztalatairól.”

Forrás:
Stratégiai célok szolgálják a bírósághoz való hozzáférést, a kiszámíthatóságot és az időszerűséget; Országos Bírósági Hivatal; 2017. máj. 22.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Több mint 118 milliárd forint uniós forráshoz jut Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

„Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe 118,9 milliárd forint uniós forrás érkezik a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára hétfőn Nyíregyházán.

Oláh Gábor a megyeházán megtartott partnerségi napon hangsúlyozta, ebből az összegből a megyeszékhelyen kívüli megyei települések a Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top) 89,3 milliárd, Nyíregyháza – mint megyei jogú város – pedig 29,6 milliárd forintot használhatnak fel.

A megyei Top-források mintegy harmadára, 34,6 milliárd forintra már nyerteseket is hirdettek. A támogatási szerződéseket június közepéig köti meg az NGM a pályázó önkormányzatokkal és szervezetekkel, akik ezután kaphatják meg a támogatási előlegeket – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Közölte, a második körös felhívásra már beadhatók a pályázatok, ezen az első körben nem nyertes pályázók ismét elindulhatnak. A tervek szerint ez a pályázati kör a nyár végéig lezárulhat, a döntések és a kifizetések még ebben az évben megvalósulhatnak. Év végéig a kétharmados készültséget el kell érniük a nyertes projekteknek, ennek folyamatát az NGM rendszeresen ellenőrizni fogja – tette hozzá.

Oláh Gábor emlékeztetett, az Európai Unióból érkező forrásokból mintegy 1300 milliárd forintot a települési- és a megyei önkormányzatokon keresztül juttat el a kormány a gazdaságba.
Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) megyei közgyűlési elnök elmondta, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két Top-mutatóban is a második helyen áll az országban. Az egy főre jutó támogatási összeg Nógrád után ebben a megyében a legmagasabb, valamint a második legnagyobb összegű forrás is ebbe a megyébe érkezik.

Hozzátette, a következő körös pályázatokat, illetve pályázati csomagokat a megyei közgyűlés júniusi ülésén fogja véleményezni, a tervek szerint az ülésen mintegy ötven pályázat eredményhirdetése várható.”

Forrás:
Több mint 118 milliárd forint uniós forráshoz jut Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Magyar Idők; 2017. május 22.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Több módszert is kipróbál a kormány nagy nemzetközi internetes cégek megadóztatására

„A magyar kormány és az Európai Unió sem adta fel a nagy nemzetközi internetes cégek megadóztatását, de a folyamat lassan halad – nyilatkozta a Világgazdaságnak Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos.

A magyar kormány és az Európai Unió is régóta tervezi a nagy nemzetközi internetes cégek, a Google, a Facebook adóelkerülésének megszüntetését. Úgy tűnik, nem nagy sikerrel.
A folyamat elindult, lassan halad, de legalább valami elkezdődött.

Miért lassú a folyamat? Azért, mert nagy cégekkel állunk szemben?
Ennek két oka is van. Egyrészt vannak olyan nagy súllyal és befolyással rendelkező tagállamok, amelyeknek a jelenlegi helyzet előnyös. Ilyen például Írország. Ugyanis annak az összegnek a kilencven százaléka, amelyet ez a két cég Európában adóként fizet, az ír költségvetést gyarapítja. Sok esetben pedig a britek – túlzó szabadkereskedelmi megközelítésből – az írek támogatására sietnek, vagyis a britek sok esetben botot tesznek a küllők közé. Vannak tehát tagállami ellenérdekek. Másrészt valóban nagy cégekről beszélünk, amelyek a nyilvánosság előtt – a maguk szempontjából – nagyon bölcsen és higgadtan a szebbik arcukat mutatják, de a zárt ajtók mögött egészen másként viselkednek. Úgy, miként egy elefánt, amelyik az egérre lenézve azt mondja: Kisegér, ha rád lépnék – ami persze nem áll szándékomban –, eltaposnálak. Erre persze az egér joggal azt gondolhatja: lehet, hogy ez nem csupán egy üres mondat volt az elefánt részéről, hanem bizony mégiscsak megfenyegette őt az elefánt.

Uniós szinten tehát nehéz feloldani ezt a helyzetet. Mit lépett eddig Magyarország?
Több dolgot is. Például módosítottuk a reklámadótörvényt, és jogosítványt kapott a magyar adóhatóság arra, hogy adóbecsléssel megállapítsa, a közhitelesnek tekinthető forgalmi adatok alapján mennyi magyarországi reklámadót kellett volna ezeknek a társaságoknak fizetniük, majd ezek után felszólítja őket az elmaradás befizetésére. Ez a felszólítás várhatóan „a címzett ismeretlen” megjegyzéssel érkezik majd vissza az adóhatósághoz, hiszen ezeknek a cégeknek nincs magyarországi adószámuk, telephelyük. Az adóhivatal a jogszabály-módosítás után bírságot tud megállapítani, melyet az Euró­pai Unió tagországaiban bevett jogsegély-automatizmus szerint az ír hatóságok tudnak behajtani. Az összegnél is fontosabb lehet ennek a megoldásnak a precedensjellege, hiszen ezután egy Magyarországnál nagyobb erejű uniós vagy unión kívüli ország is azt mondhatja: nálunk sem szép, hogy nem fizettek. Az év második felére kiderül, hogy a reklámadótörvény milyen mértékben váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Milyen módszerekkel próbálkoznak még?
Vizsgáljuk azt az amerikai pénzügyi rendszerben működő gyakorlatot, amely szerint az Egyesült Államokban – például egy külföldi cég által nyújtott szolgáltatás vagy áru vásárlása esetén – a vételárat kifizető amerikai vállalkozásnak az amerikai bankja a tranzakció adótartalmát még a szolgáltatási díj vagy a vételár átutalása előtt levonja és befizeti az államnak. A vevő tehát az adóval csökkentett összeget kapja meg. Ugyanezt a logikát lehetne alkalmazni európai szinten is a Google- vagy a Facebook-hirdetésekkor fizetett pénzeknél, hisz ez a folyamat is digitálisan történik, és a megrendelő a pénzt is a saját bankjából utalja egy másik banknál vezetett – nyilvánosan elérhető – számlára. A pénz pedig az adott országban érvényes adó összegét levonva mehet tovább. Mindeközben az európai szerzői jogi szabályrendszer átalakítása is napirenden van. Ezt a megoldást alapvetően a spanyolok, a franciák és a németek képviselik, de ezt a gondolkodást mi is támogatjuk.

Mi áll ennek a középpontjában?
Annak vizsgálata, hogy a Google-nál, a Facebooknál ingyenesen közzétett tartalom (amelynek beazonosítható szerzői joga van, és amely a kattintásszámot és ezáltal az ő reklámbevételi potenciálját növeli) szerzői jogtulajdonosa és az ingyenes közzétevő valamilyenfajta szerzői jog után járó pénzügyi elszámolásban legyenek. Lehet, hogy a végfelhasználó a tartalomhoz ingyen jut, a tartalom-előállító viszont nem tud ingyen dolgozni, mert akkor éhen hal, és nem készül tartalom. A szerzői jogi változtatásokról idén vagy jövőre dönthet az unió. Nagyon remélem, hogy az Európai Unió képes lesz ebben a kérdésben végre a sarkára állni, a két internetes óriáscég azon állítása ugyanis, hogy ők nagy, amerikai, versenyképes vállalatok, ti pedig lassú, tohonya európai országok vagytok, és ez a probléma, nem pedig az adóelkerülés, tiszta képtelenség. A jelenség ugyanis nem versenyképességi kérdés, hanem nettó adóelkerülés. Ha az európai autóipari cégek nem fizetnének adót Amerikában, akkor bizony ők is sokkal „versenyképesebbek” lennének az amerikaiaknál. Kíváncsi lennék, mit szólnának ehhez a tengerentúlon…”

Forrás:
Deutsch: Több módszerrel is próbálkozik a kormány; Diószegi József; Világgazdaság; 2017. május 23.
Szerkesztői megjegyzés: érdekes és fontos fejlemény lehet Trump amerikai elnök tervezett adóreformja, amely gyökeresen felforgathatja a viszonyokat: Gigászi játszma része lehet Trump adóreformja; Gombkötő Bálint (KPMG); Index.hu; 2017. május 28.

Kategória: gazdaság, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Ötmilliót fizetett egy magyar város, hogy lehessen háziorvosa

„Nem elégedett meg az állami pályázattal, hanem azon felül 5 millió forintos egyösszegű támogatást ajánlott a Békés megyei Vésztő annak a háziorvosnak, aki a városban vásárol praxist. Az egyébként nem mindennapi ajánlat eredményt is hozott, így a következő öt évre már biztosan be van töltve a város negyedik, egy éve üres praxisa – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az önkormányzat pályázati kiírása még tavaly decemberben jelent meg, eszerint a többmilliós támogatást akkor kell visszafizetni a pályázónak, ha öt évnél rövidebb ideig dolgozik a praxisban. Molnár Sándor, Vésztő polgármestere szerint márciusban egy fiatal orvos jelentkezett a pályázatra, és végül most, májusban kezdte meg a munkát. A háziorvos a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábban OEP) által kiírt, praxisjogvásárlásra vonatkozó pályázaton is nyert, így további milliókat tudott felhasználni.

Tehát eredményesnek látszik a módszer, az önkormányzatok többsége mégsem ajánl fel pluszpénzt a település üres praxisának betöltéséért. A polgármester elmondta: nem tud arról, hogy máshol ilyen módon próbálták volna feltölteni az üres körzeteket. Vésztőn egyébként annak ellenére ajánlottak ekkora támogatást, hogy a négy háziorvosi körzetből háromban van állandó orvos. – A negyedik körzet nyugdíjazás miatt ürült meg, és egy évig nem is volt állandó szakember. Helyettesítéssel oldottuk meg a helyzetet, de ez igen nagy terhelést jelentett a megmaradt orvosoknak. Tudtuk, hogy ez hosszú távon nem lehet megoldás. Attól tartottunk, hogy ha továbbra is üres marad a praxis, a megmaradt szakemberek is elmennek, máshol dolgoznak tovább – mondta Molnár Sándor.

Hangsúlyozta: készülniük kell rá, hogy előbb-utóbb a többi, még praxisban dolgozó orvos is nyugdíjba megy, ezért is fontos, hogy most fiatal, egyébként a határon túlról érkezett háziorvost sikerült foglalkoztatni.

Vésztőn a védőnőnek tanuló fiatalok számára is elérhető egy önkormányzati ösztöndíj, mely havi 20 ezer forintos támogatást jelent a felsőfokú képesítés megszerzéséig. Ezért cserébe később a településen kell dolgoznia a támogatott védőnőknek. De más szakmákban is vizsgálják, lehet-e hiány, és ha igen, lépnek – közölte a polgármester.

Az ország ellátásában már most is igen komoly problémákat okoz a háziorvosok elöregedése. Folyamatosan emelkedik a tartósan betöltetlen körzetek száma (a legutóbbi adatok szerint 297 üres háziorvosi praxis van az országban), és a szakemberek szerint egyre súlyosabb lesz a helyzet. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a háziorvosok és a házi gyermekorvosok kétharmada elérte a nyugdíjkorhatárt, így a 6700-ból legalább 2200 praxis sorsa kérdéses.

Mégis, hiába emelte idén duplájára a kormány a letelepedési támogatást, amelyre a tartósan, legalább fél éve betöltetlen körzeteket elvállaló orvosok pályázhatnak, egyelőre kevesen éltek a lehetőséggel. A legfrissebb adatok alapján a maximálisan akár 20 millió forintot is elérő támogatásra idén eddig mindössze 11 háziorvos vagy fogorvos pályázott eredményesen.”

Forrás:
Ötmilliót fizetett egy magyar város, hogy lehessen háziorvosa; Kuslits Szonja; 2017. május 25.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Indul az „Integrált jogalkotási rendszer” című projekt

„Az EU társfinanszírozásban megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – 2016-00029 Az adminisztratív terhek csökkentése – Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) elnevezésű Projekt keretében olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek célja az adminisztratív terhek csökkentése az úgynevezett belső (közigazgatáson belüli, hivatalok / állami szervek közötti) folyamatok elektronikus támogatása által. Cél a back office szervezetek ügyfelek által közvetetten érzékelhető, a közigazgatási hivatali eljárásokra közvetett hatást gyakorló háttérműveletek (és kapcsolódó folyamatok) e-megoldásainak fejlesztése.
A Magyar Állam célja a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Stratégia 2014-2020 keretében folytatni a közigazgatás szervezetrendszerének átalakítását, az adminisztratív terhek, illetve a bürokrácia csökkentését, megerősíteni a közigazgatás személyi állományát és az elektronikus közigazgatás kiépítését elősegítő környezetet.

Az IJR kialakításával a jogalkotási és kodifikációs eljárásokban részt vevő államigazgatási szervek, kormányzati szereplők folyamatai fejlődnek legnagyobb arányban, illetve a szolgáltatási szintek emelkednek. A projekt az input és output rendszerek újragondolásával, továbbfejlesztésével és átalakításával, új rendszerelemek létrehozásával, továbbá rendszerintegrációval járul hozzá a Digitális Állam realizálásához, az e-közigazgatástól elvárt interoperabilitáshoz. A hatékonyabban, szakértői támogató metódusokkal, folyamatvezérelten készülő és jobb minőségű jogszabályok, joganyagok pedig számos közigazgatási folyamatra lesznek közvetetten kedvező hatással.

Az IJR létrehozásának a KÖFOP szempontjából meghatározott fő célja, hogy a közigazgatás szolgáltató képességének növelését támogassa, amelynek keretében a projekt célcsoportját jelentő állampolgárok és vállalkozások számára személyre szabott (az állampolgár és a vállalkozás élethelyzetéhez igazodó), a jogszabály-előkészítési folyamatokra alapozott szolgáltatásokat nyújtson.

Az IJR projekt konzorciumi formában valósul meg. Konzorciumvezető az Igazságügyi Minisztérium.

Konzorciumi tagok: Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó Kft., Országgyűlés Hivatala, Miniszterelnökség, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Támogatás összege: 3 897 000 000 Ft

Projekt fizikai befejezésének határideje: 2018.12.21.”

Forrás:
Sajtóközlemény Az integrált jogalkotási rendszer című projekt indulásáról; Igazságügyi Minisztérium; 2017. május 24.
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Kategória: jog, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Így értékelték az egészségügy teljesítményét: megszületett a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése

„Az első alkalommal készült, 2013-2015-ről szóló jelentés a szakpolitikai döntéseket is megalapozhatja.

Bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciát mutat, továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az ellátórendszer működésében mind a hozzáférés, mind a minőség, mind pedig a hatékonyság területén találhatók olyan problémák, amelyek megoldásával a fenti eredmények számottevő mértékben javíthatók – fogalmaz óvatos általánossággal a napokban publikált, a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékeléséről szóló, a 2013-2015 közötti időszakot átfogó jelentés.

Bár a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó egészségügyi teljesítményértékelés számos országban bevett gyakorlat, nálunk ez az első ilyen jellegű dokumentum. A teljesítményértékelés gyakorlatát a 36/2013. (V.24.) EMMI rendelet intézményesítette, és ez a jogszabály határozta meg a folyamat alapvető kereteit is. A jelentés 75 kvantitatív mutató felhasználásával ad rendszerszintű diagnózist a magyar egészségügyről. A munkában nyolc intézmény több mint hatvan munkatársa vett részt az ÁEEK (mint a teljesítményértékelésért felelős szerv) koordinálásával és a WHO szakmai támogatásával.

A teljesítményértékelési jelentés az egészségügyi rendszerek WHO által kidolgozott modelljének megfelelően az alábbi hét kérdéskörre kereste a választ:
1. Milyen a lakosság egészségi állapota, illetve milyenek a mortalitási mutatói?
2. Milyen anyagi megterhelést okoz a magyar háztartásoknak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés?
3. Az igénybe vett ellátások milyen mértékben felelnek meg az állampolgárok elvárásainak?
4. Milyen az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés?
5. Milyen az egészségügyi szolgáltatások minősége?
6. Milyen hatékonyan használja fel az egészségügyi ellátórendszer a rendelkezésére álló forrásokat, és hosszú távon mennyire fenntartható az egészségügyi rendszer finanszírozása?
7. Milyen tágabb környezetben működik, milyen környezeti, társadalmi, egészség- magatartásbeli feltételekkel szembesül az egészségügyi ellátórendszer? Milyen igazságosan működik az adott társadalmi-gazdasági feltételek mellett?

A jelentést kiegészíti két, a szaktárca vezetője által kijelölt fókuszterület: a szívinfarktus- és a tbc-ellátás részletes vizsgálata.

A jelentés újdonságai közé tartozik, hogy az egészségügyi rendszerben keletkező nagy mennyiségű statisztikai adat egységes szemléletben történő feldolgozása. A közölt adatok és feltárt problémák további elemzések, program- és intézményértékelések és egyéb szakpolitikai munkák kiindulópontjai lehetnek.

Az idén először publikált jelentés felelős kiadója dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója, míg munkacsoport-vezetője dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.”

Forrás:
Így értékelték az egészségügy teljesítményét; Weborvos; 2017. május 25.
Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése; Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a jelentés készítőinek webhelye, számos háttéranyaggal)
A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése 2013-15; Állami Egészségügyi Ellátó Központ; 2017. május (pdf, teljes)
Összefoglaló (pdf)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Jön a Nemzeti Autóellenőrző Rendszer!

„Minden korábbi ellenőrzés hatékonyságát felülírja a kormány szerint az év végén induló új rendszer, amely megállítás nélkül bármilyen jármű gazdáját akár 500 ezer forintos bírsággal sújthatja. Nem a sebességet, az autók súlyát méri majd.

„2017 végéig várhatóan lezárul az objektív bírságolásra alkalmas rendszer teljes körű kiépítése” – válaszolta a Vezess kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arról az új, 89 ellenőrzési pontból álló hálózatról, amit tavaly október óta építenek országszerte.

A tehergépkocsik mellett a személyautók súlyellenőrzésére is alkalmas, és ha szükséges, utóbbiak üzembentartóit is büntető kapuhálózatból 10 helyszínen már befejezték a kivitelezési munkákat, ebből 9 hitelesítését jelenleg is végzik. Egy helyen, Ács közelében már tesztüzemben működik a járművek kontrollja.

A 89 mérőhelyből 74 az útdíj-ellenőrzési (UD) rendszerhez tartozó kapukra épül, kettőt VJT-portálra (változtatható jelzésképű tábla) szerelnek, a maradék 13 kontrollpontnak pedig teljesen új tartószerkezetet állítanak az utak fölé. A járműveket figyelő és azonosító kamerák csak egyik elemei lesznek a rendszernek, minden egyes helyen szenzorokat építenek az útburkolatba, valamint felállítanak egy „központi hatósági ellenőrző rendszert”, ehhez futnak be a mérőpontokról az adatok.

Összesen 29,9 milliárd forintot költ a projektre a költségvetés. Nagy pénz, ráadásul az utolsó fillérig hazai forrásból, ám a kormányzat szerint minden forintot megér, mert akiket várhatóan 2018 januárjától ezen keresztül büntetnek, éves szinten ennél több kárt okoznak.

Miért van erre szükség?
„A rendszer célja nem többletbevételek előteremtése, hanem a jogkövető magatartás előmozdítása” – állítja az NFM. Adataik szerint a magyar utakon futó kamion és teherautó-állomány 8-10 százaléka túlterhelt, nagy része valószínűleg külföldi.

A keresztségben Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszernek (TSM) nevezett hálózatra a kormányzat miatt három fő ok miatt van szükség:
– a közlekedésbiztonság javítása,
– az úthálózat védelme,
– a jogkövető fuvarozók versenyegyenlőségének biztosítása.

Fokozott mértékben károsítják az utakat a túlterhelt tehergépjárművek, ráadásul ezek baleseti kockázata is nagyobb a bizonytalanabb manőverezhetőség, de különösen a hosszabb fékút miatt. Kiemelt szempontnak nevezik a versenyegyenlőséget is: a túlsúllyal nagyobb haszonnal közlekedtetett járművek rontják a jogkövető vállalkozások piaci helyzetét.

Hogyan működik, és bünteti-e a személyautósokat?
Az aszfaltba épített szenzorok menet közben megmérik a sztrádák és nagyobb forgalmú főutak sávjában haladó járművek súlyát, a kamerák pedig fényképet készítenek róluk, majd a rendszámfelismerő beazonosítja a kategóriájukat, tengelyszámukat, minden lényeges adatukat, még a sebességüket is. Pár másodperc alatt kiderül, hogy ki közlekedik szabálytalanul. Akinél ezt érzékeli a rendszer, azonnal riasztja a legközelebbi ellenőregységet, ők megállíthatják a járművet, sőt visszatarthatják a bírság megfizetéséig és „a túlterheltség megszüntetéséig”. Megkérdeztük, hogy utóbbinál hová pakolja fölös terhét a kamionos, a minisztérium szerint ezt a jármű vezetőjének kell megszerveznie.

Arra is lesz példa bőven, sőt, hogy nem állítják meg a rendszer által szabálytalannak tartott járművet. A rendszer ilyen esetekben „az üzembentartó részére küldi ki a bírsághatározatot az objektív felelősség elvének alkalmazásával”. Ezek a kamerák tehát hitelesítettek lesznek, és a közteresek minap botrányt okozó készülékeivel ellentétben büntethetnek.

A személyautósok számára nyilván az a legfontosabb kérdés, hogy őket is méri-e, és bünteti-e a rendszer. „Túlterhelés esetén a menettulajdonságok a jármű kategóriájától függetlenül romlanak (pl. hosszabb fékút, romló kormányozhatóság), így a baleseti kockázat minden esetben nő. A rendszer képes lesz minden áthaladó jármű tengelyterheléseit és össztömegét megmérni. Bármilyen túlterhelt járművel közlekedve bírság kiszabására kell számítani” – mondja a minisztérium.

Mennyi lesz a bírság?
Pontosan tudja minden fuvarozó, hogy egy 2009-es kormányrendelet szerint jelenleg 30 ezer forinttól 500 ezerig büntetheti őket a mostani rendszer. Mivel az új sokkal több autósra lőhet, a TSM kiépítésével párhuzamosan átdolgozzák a jogszabályt is.

A Vezess információi szerint a bírságok a kisebb súlyú jogsértéseknél valamelyest növekedhetnek, a nagyobb mértékű súlyhatárátlépésnél azonban nem várható érdemi változás.

Ezzel a szintén objektív-felelősséges TSM-bírság alja és a teteje is fölötte lesz a 30 ezer forinttól 300 ezerig húzódó VÉDA-s gyorshajtásos bírságoknak. Nagy kérdés, hogy ezt az új, hitelesített sebességmérést is végző rendszert valamikor összekapcsolják-e a rendőrség traffipaxerdejével.

Év végétől ez már csak kis részben technikai feladat, inkább politikai döntés kérdése.”

Forrás:
Jön a Nemzeti Autóellenőrző Rendszer!; Lencsés Csaba; Vezess; 2017. május 23.
Lásd még: Indul a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM); Közlekedési Hatóság; 2016. november 9.
1102/2016. (III. 3.) Korm. határozat a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakításáról

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Eljárási jog az Európai Unióban? – az Európai Unió közigazgatási eljárási kódexe magyar szemszögből

„Nemzetközi konferencián értékelik a magyar és külföldi kutatók az egységes uniós közigazgatási eljárási kódex megalkotásának lehetőségét Budapesten. Az eseményen előadást tartott Boros Anita, a vagyonpolitikai államtitkár feladatait is ellátó vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, a konferencia egyik szakmai szervezője is.
Boros Anita kiemelte, hogy az uniós szervek számára kidolgozandó új rendelettervezet kiemelkedő jelentőségű a hazai állami működés szempontjából is, egy-egy racionalizálási javaslat bármely tagállam gazdasági fejlődését jelentősen befolyásolhatja.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara 2017. május 25-26-án nemzetközi konferenciát szervezett „Eljárási jog az Európai Unióban? – a ReNEUAL Modell Szabályok értékelése, avagy az Európai Unió közigazgatási eljárási kódexe a magyar kutatók szemszögéből” címmel. A rendezvény aktualitását az adja, hogy az Európai Parlament 2013-as, majd 2016-os állásfoglalásában egy egységes uniós eljárási rendelettervezet kidolgozását kezdeményezte.

Boros Anita előadásában hangsúlyozta: a tagállami eljárási szabályok meghatározzák az állam belső működését, külső megítélését, az ügyfelek elégedettségét, a gazdasági folyamatokat. Hiszen ha például a piacra lépés egyszerű egy gazdasági társaság számára, a piaci tevékenységét nem akadályozzák felesleges adminisztratív kötelezettségek, akkor az közvetetten hat a gazdaság fejlődésére is: nő a vállalkozói kedv és több erőforrás, idő jut az így eredményesebbé váló tényleges gazdasági tevékenységre.

Nincs ez másként az Európai Unióban sem: a hazai közigazgatási szervek, állami gazdasági társaságok működési mechanizmusait keretbe foglaló eljárási szabályok a közfeladatok ellátásának megítélését, a gazdasági növekedés lehetőségeit is befolyásolhatják. Az államtitkár kiemelte, hogy például az uniós döntéshozatalra vonatkozó határidők drasztikus lecsökkentése is a hazai folyamatok felgyorsulását eredményezheti. Az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek mindennapi életét megkönnyítő változások szintén gazdaságformáló hatással bírhatnak. Az uniós támogatások felhasználására vonatkozó közösségi eljárási szabályok egyszerűsítésével még lendületesebben valósulhatnak meg a hazai beruházások.”

Forrás:
A gazdasági fejlődést is befolyásolhatja az uniós közigazgatási eljárási kódex; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. május 26.
Eljárási jog az Európai Unióban? – a ReNEUAL Modell Szabályok értékelése avagy az Európai Unió közigazgatási eljárási kódexe a magyar kutatók szemszögéből ; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. május (pdf, meghívó)
ReNEUAL – the Research Network on EU Administrative Law

Kategória: jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!