A tervezettnél korábban vált elérhetővé a szupergyors internet több mint 230 ezer háztartás számára

„A Szupergyors Internet Program 2018 végéig minden magyar polgár, család és vállalkozás számára elérhetővé teszi a szupergyors internet hozzáférést.

A szupergyors internet azt jelenti, hogy otthoni és vállalati internet használati sebesség jelentősen (minimum 30 Mbit/s) felgyorsul. Az 1 millió háztartás fejlesztését célul kitűző program keretében mintegy 500 ezer háztartás számára európai uniós és hazai költségvetési támogatásból valósul meg a legalább 30 Megabites sávszélességet elérhetővé tevő fejlesztés, míg 500 ezer háztartás elérése a távközlési szolgáltatók önerős vállalása keretében valósul meg. Az önerős vállaláson alapuló fejlesztések közel fele, 230 ezer háztartás elérése sikeresen lezárult.

„A jövő a digitalizációról szól a hétköznapi életben és a gazdaságban egyaránt, ezért a magyar Kormány arra törekszik, hogy minden hazai háztartás és vállalkozás számára elérhető legyen ez az ún. szupergyors internet kapcsolat – mondta el Kara Ákos a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A háztartások számára szükséges internetes háttér mellett a vállalkozások versenyképességének az alapját jelenti az a hálózatfejlesztési program, amely egy korszerű, jövőálló, a vezetékes és a mobil megoldásokat ötvöző hálózati infrastruktúrát teremt meg” – tette hozzá Kara Ákos.

„Az internetről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon során a polgárok akaratnyilvánítása a magyar internet jövőjét illetően világos és egyértelmű volt: a világháló legyen mindenki számára hozzáférhető és megfizethető, segítse az oktatást, a fiatalokat, és ne fenyegesse gyermekeink biztonságát – mondta el Deutsch Tamás Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. A Digitális Jólét Program egyik legfontosabb célkitűzése éppen ezért, hogy az internet mindenki számára hozzáférhető legyen! A Szupergyors Internet Program keretében megvalósuló fejlesztésekkel biztosítani kívánjuk, hogy a digitális infrastruktúra hiánya egyetlen háztartást, vállalkozást vagy közintézményt se zárjon ki a digitális világban való részvételből” – tette hozzá Deutsch Tamás.

A Kormány célja, hogy minél több vezetékes, elsősorban optikai fejlesztés valósuljon meg, de nem szabad megfeledkezni a mobil technológiákról sem, amelyek területén Magyarország a világ legjobbjai közt szerepel. Az is kiemelt célunk, hogy Magyarország az elsők között lépjen be az 5G technológia felhasználói közé. A fejlesztések első lépése a 30 Mbit/s sávszélesség elérésének biztosítása, az Európai Digitális Menetrend elvárásához képest két évvel korábban, 2018 végére. A fejlesztések azonban 2018 után sem állnak meg, hiszen a digitális átalakulás egyre magasabb elvárásokat támaszt a hálózati infrastruktúrával szemben, egyre nagyobb az igény a 100 Megabites, vagy akár az 1 Gigabites hálózati kapcsolatokra.

Az ország 170 járásában jelenleg megvalósuló, közel 1 millió háztartás internetes elérhetőségének korszerűsítése, javítása fele részben a szolgáltatók önerős vállalásából, fele részben európai uniós és hazai támogatásból valósul meg. A Kormány 55 távközlési szolgáltatóval kötött megállapodást az önerős vállalásokról, az építkezések kivitelezését elősegítő, azt könnyítő jogszabályi környezetet alakított ki, közműadó kedvezményben részesíti a fejlesztéseket, emellett folyamatos szakmai támogatást biztosít a szolgáltatók számára.

A további, közel 500 ezer, nem önerős vállalás keretében fejlesztett háztartás szupergyors internettel való ellátását a Kormány összesen 75 milliárd forinttal támogatja.

Az un. konvergencia régiókban található 143 járásában idén tavasszal indulnak meg a pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések, míg a közép-magyarországi régió járásaiban 2017 őszén kezdődhetnek meg a munkálatok.

2016 év végéig az eredetileg tervezett 178 ezer háztartás helyett 230 ezer háztartást értek el az önerős fejlesztések. Az érintett falvakban és városokban így a korábbihoz képest gyorsabb, jobb minőségű internetre fizethetnek elő a polgárok és a vállalkozások. Megjelentek a 30 Mbit/s-os csomagok ott is, ahol korábban ennek a sávszélességnek csak a tizede volt elérhető. Sokak számára a mostani fejlesztéssel nyílik meg a lehetőség a 100, 200 Mbit/s-os vagy akár még nagyobb sebességű csomagok előfizetésére.

Az önerős építkezések – az 500 ezer igényhelyen felül – olyan további területeket is érintenek, ahol egy szolgáltatónál már korábban is elérhető volt a szupergyors internet. Ezeken a településeken a második szolgáltató megjelenésének köszönhetően jelentősen csökkenhetnek az előfizetési díjak.”

Forrás:
A tervezettnél korábban vált elérhetővé a szupergyors internet több mint 230 ezer háztartás számára; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. március 18.

Kategória: gazdaság, hírközlés, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT): még senki nem rendelkezett egészségügyi adatairól a kormányablakoknál

„Még senki nem kereste fel a kormányablakokat azért, hogy rendelkezzen: mit láthatnak, s mit nem az egészségügyi adataiból az őt ellátók – tudta meg a Népszava az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK).

Nem hozta lázba a betegeket az egészségügyi kormányzat februári bejelentése, miszerint megkezdték az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetésének próbaüzemét. Ez az az informatikai rendszer, amelybe a háziorvosok, a járóbeteg- és szakrendelők, a patikák vagyis az összes közfinanszírozott egészségügyi intézmény kötelezően feltölti a nála bejelentkezőről, hogy az illetőnek hol, mikor, milyen orvosi szolgáltatást nyújtottak. Mit írtak a leleteire, küldték-e tovább valahová, milyen gyógyszereket rendeltek neki, és azt kiváltotta-e?

A próbaüzem augusztus közepéig tart, majd novembertől mind a tízmillió magyarra élesítik a rendszert. A tesztben 10 kórház, 22 háziorvos és 36 patika vesz részt. A Népszava kérdésére, hogy pontosan mely szolgáltatókról van szó, az ÁEEK csak a kórházak listáját közölte. Ez a Siklósi Kórház Nonprofit Kft., a Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft., a Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet, a Veszprém Megyei Kórház, a Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága, a budapesti Irgalmasrendi kórház, a győri megyei kórház, az Uzsoki, az Országos Kardiológiai Intézet és az Országos Onkológiai Intézet. Mint írták a betegek ellátása a tesztüzembe bevont a helyeken éppúgy zajlik majd, mint eddig, kivéve, például, hogy az itt kezeltek a papír alapú vény mellett elektronikus receptet is kaphatnak és valamennyi, az ellátásukkal kapcsolatos adatot föltöltik az egészségügyi szolgáltatási térbe. (Arra nem kaptunk választ, hogy erről az érintett betegek kitől és milyen formában kapnak információt.)

Már a próbaüzem kezdetétől rendelkezhetnek a polgárok egészségügyi adataik kezeléséről, azaz egy nyilatkozattal letilthatják, hogy bármelyik egészségügyi szolgáltató belenézzen azokba. Akinek van ügyfélkapus hozzáférése – ez jelenleg 2,65 millió ember – az azon keresztül töltheti ki a nyomtatványt. A maradék több mint hétmilliónak el kell zarándokolnia valamelyik kormányablakhoz, hogy ott az ügyintéző segítségével rendelkezzen a maga, illetve a gyermeke egészségügyi adatairól.

Aki nem él a digitális önrendelkezés e lehetőségével, annak hallgatását belegyezésnek tekinti az egészségügyi kormányzat. Az ÁEEK adatai szerint az utóbbi hónapban a kormányablakokat még senki nem kereste azért, hogy nyilatkozatot tegyen, esetleges ügyfélkapus rendelkezésről még nem kaptak összesítést. A tesztben résztvevő intézmények március közepétől férnek hozzá a felülethez, eddig volt ideje az érintetteknek arra, hogy úgy tiltsák le adataikat, hogy azokat addig még egyetlen szolgáltató sem láthatta.

Ha valaki nem tett semmit, annak az egészségügyi adatait bármely vele, illetve az ellátásával kapcsolatba kerülő orvos vagy gyógyszerész láthatja. Ennek lehet előnye, például, hogy nem kell percekig gondolkodni a háziorvosnál, hogyan hívják azt a kis piros tablettát, amit legutóbb felírtak, vagy hogy a kezelőorvos rögtön tudja, hány éve törött el a csípőcsontja a betegnek, és megnézheti akár az erről készült röntgenfelvételeket is. Hátránya, hogy akár a legkényesebb adatainkhoz is hozzáférhet bármely kezelőorvosunk. Automatikus védelem is van a rendszerben, nevezetesen, hogy a nemi betegségek, a pszichiátriai kezelések eseményeit rendelkezés nélkül is csak a beteg saját kezelőorvosa nézheti meg. A tiltások általános gyenge pontja, hogy bármely tiltó rendelkezést, bármely orvos föloldhat. Ehhez elég lesz megnyomnia a „sürgős-szükség” gombot, és a beteg teljes élettörténete feltárul. Ezeket a rendkívüli adatkéréséket is a rendszer naplózza, ami alapján utóbb bírósághoz fordulhat a páciens, ha a betekintést indokolatlannak gondolja.”

Forrás:
Tűr és nem tilt a beteg; Népszava; 2017. március 17.

Kategória: egészségügy, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden megyében kiépítené szolgáltatóközpontjait

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden megyében kiépítené szolgáltatóközpontjait, amelyek különböző területeken adnának tanácsokat a gazdáknak – mondta a szervezet elnökségi szóvivője szombaton az M1 aktuális csatorna műsorában.

Süle Katalin, a szervezet elnökségi szóvivője elmondta, hogy egyelőre két ilyen központ üzemel, de várják a gazdák visszajelzéseit, hogy hol és mikor nyissák meg a következőket.

A központokban szakértők segítik a gazdák munkáját, illetve egészítik ki a falugazdászok tevékenységét. Az érintettek szakirányokra lebontva juthatnak információkhoz például a tápanyagutánpótlás, a növényvédelem, az agrotechnikák kérdéseiről, illetve jogorvoslati témákban.”

Forrás:
Bármelyik megyébe kiépít szolgáltatóközpontot az agrárkamara; baon.hu/MTI; 2017. március 18.

Kategória: gazdaság | Címke: , , | Hozzászólás most!

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. IV. negyedév

„2016 IV. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma megközelítette a 11,8 milliót, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya tovább növekedett. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 46%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tovább növekedett az internet-előfizetések száma: 2016 IV. negyedév végén több, mint 8,8 millió, ennek 68%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma meghaladta a 3,6 milliót, ennek közel háromnegyede a digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. IV. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. március 17.
Kapcsolódó adatok
Táblázatok
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció

Kategória: gazdaság, hírközlés, szakirodalom, társadalom, távközlés | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Az elektronikusszolgáltatás-minőség értékelése a pénzügyi szolgáltatások online vásárlása esetében

„Az elektronikus kiskereskedelem fejlődése az elmúlt években töretlen, és ennek köszönhetően számos izgalmas kutatási terület jelenik meg évről évre. Ebben a folyamatosan változó környezetben a vásárlási döntési folyamat, valamint a vásárlás utáni interakciók megértése nem egyszerű feladat. Jelen tanulmány célja kettős. A szerző először megvizsgálja az e-kereskedelemhez köthető elektronikusszolgáltatás-minőség értelmezését a pénzügyi szolgáltatások esetében, majd egy primer kutatás során bemutatja a minőségészlelés, az elégedettség és annak következményeinek alakulását és összefüggéseit három, konkrét, online pénzügyi vásárlás esetében, úgymint az e-bankolás, az online tőzsdézés, illetve a biztosítások online kötése. A kutatás végén a minőségészlelés alapján négy vásárlói szegmenst azonosít, és viselkedésüket górcső alá veszi, mely eredmények a vállalati stratégiaalkotás folyamatában nyújthatnak segítséget.
A probléma részletes megismerése érdekében elsőként a szakirodalomban megjelenő elméleteket járja körbe, melyet primer kutatási eredményeivel is kiegészít, hogy ezzel is részletesebben megismerhető legyen a hazai kép.”

Forrás:
Az elektronikusszolgáltatás-minőség értékelése a pénzügyi szolgáltatások online vásárlása esetében; Kemény Ildikó; Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 48 (2); 15-29. oldalak (pdf)

Kategória: gazdaság, Internet, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

MVM NET: új vezetők érkeztek

„Az MVM NET stratégiai célja az ország digitális versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentőséggel bíró hálózatfejlesztési program sikeres megvalósítása, valamint az ügyfélkiválóságra épülő kormányzati és üzleti értékesítés fejlesztése. E célok elérése érdekében kiemelkedő versenypiaci tapasztalattal rendelkező szakemberek érkeztek az elmúlt időszakban az MVM Csoport távközlési tagvállalatának vezetői pozícióiba.

Vigné Szalontai Katalin, az MVM NET Szupergyors Internet Projektjének új vezetője korábban a Magyar Telekom nagykereskedelmi igazgatóságát vezette, 23 évig dolgozott a nagykereskedelmi piacon. Részt vett a magyar távközlés jelentős átalakulásában, a liberalizációs folyamatban, a mobil szolgáltatók piacra lépésében, a Magyar Telekom konszolidációs – T-Online, T-Mobile, T-Kábel – integrációjában, valamint a Magyar Telekom nagykereskedelmi tevékenységének kialakításában. A Magyar Telekom nagykereskedelmi tevékenysége a belföldi és nemzetközi teljes piacot lefedi, a piac minden szegmensét érinti, így Vigné Szalontai Katalin rendelkezik azzal a piaci és partner ismerettel, mely a jelenlegi munkájában jól hasznosítható.

Új, rendkívül összetett, több szálon futó együttműködést igénylő feladatköre felöleli az ország digitális versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentőséggel bíró SzIP hálózatfejlesztési program keretében az MVM NET által elnyert területeken, járásokban a hálózat tervezését, kivitelezését, hasznosítását, mindeközben a társaság által biztosítandó helyi és országos szolgáltatási kötelezettségek és nem utolsó sorban az üzleti értékesítési tevékenység biztosításához szükséges feltételek megteremtését.

Bakos Róbert az MVM NET műszaki igazgatói pozícióját vette át. A szakember a Magyar Telekomtól érkezett, ahol legutóbb a Core hálózatok, a vezérléstechnika mobil és vezetések területének architektúráért, fejlesztésért és üzemeltetésért felelős vezető helyettesi pozíciót töltötte be. Ezt megelőzően az Invitel Távközlési szolgáltató tervezési és fejlesztési vezetője volt. Közel két évtizedes, távközlésben töltött pályafutása során tapasztalatokat szerzett a különböző rendszerek működtetésében, infrastrukturális projektek, beruházások lebonyolításában, szolgáltatások bevezetésében, üzemeltetési folyamatok és koncepciók kidolgozásában és azok megvalósításában, illetve részt vett különböző vállalatok integrálásában, stratégiai célok operatív szintű megvalósításában.

Legfontosabb feladata új pozíciójában, hogy az eddig is sikeres területek, tevékenységek mellé új lehetőségeket találjon az ügyfélkiválóság növelése, új szolgáltatások, technológiai megoldások bevezethetősége és a kompetenciák fejlesztése érdekében.

Ujhegyi András tölti be a társaság értékesítési igazgatói pozícióját. Az új igazgató az Invitel Megoldások Zrt. Nagykereskedelmi Mobil Szegmensvezetője volt, innen érkezett az MVM NET kötelékébe.
1998. óta több magyarországi távközlési cégnél is dolgozott belföldi- és nemzetközi nagykereskedelmi, valamint B2B területen. Távközlési karrierjét a Westel 900 értékesítési csapatában kezdte, majd 2000-ben, szinte az induláskor, csatlakozott az Invitel üzleti telekommunikációs elődjéhez a Partnercomhoz.
Később alapító tagként részt vett az Invitel Zrt. 2002-ben megalakult nagykereskedelmi igazgatóságának felépítésében. Értékesítési vezetőként vezette az E-tel Magyarország értékesítési csapatát, majd a Pantel-Invitel összeolvadást követően, ismét az Invitel nagykereskedelmi csapatában foglalkozott a kiemelt ügyfelekkel és projektekkel. Nevéhez fűződik, többek között, a nagykereskedelmi mobilszegmens kialakítása, fejlesztése is. Nagy tapasztalattal rendelkezik a mobil- és a vezetékes telekommunikáció területén egyaránt. 2015-ben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége magyar kereskedelemért nagydíjban részesítette.

Ujhegyi András új pozíciójában az MVM NET teljes értékesítési portfoliójáért felel, beleértve hazai és nemzetközi nagykereskedelmi, üzleti, valamint a kormányzati értékesítést.”

Forrás:
A távközlési piacról igazolt új vezetőket az MVM NET; Világgazdaság Online; 2017. március 17.
Menedzsment; MVM NET

Kategória: gazdaság, hírközlés, távközlés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A digitális földfelszíni televíziózás magyarországi bevezetése és jövője

„E mű nem csak a földfelszíni digitális televízió (DTTV) bevezetésével foglalkozik, hanem jóval többel: tulajdonképpen a digitális hírközlés és médiaszolgáltatás egész tárgykörét átfogja, amelyről a szerző mély és több évtizedes ismeretekkel rendelkezik. A disszertáció célja hogy tudományos értékű leírást adjon a magyarországi analóg digitális átállás folyamatáról és elemezze a váltás társadalmi-kulturális hatásait.

Történeti visszatekintést ad a televíziózás fejlődésének korai szakaszára, amelyben – nem utolsó sorban geopolitikai szembenállások miatt – eltérő megoldások, eltérő szabványok (NTSC, PAL, SECAM) terjedtek el a világban. A 90’-es évek második felében a globalizáció egyik jeleként megjelent az az elv a hírközlésben, hogy egységes műszaki normák alapján lehessen elérni a különböző szolgáltatásokat világszerte. Ez a történelmi pillanat elmaradt!

Rogers diffúziós elméletét követve mutatja be az új innováció (DTTV) hazai bevezetését.

A szerző nagy hangsúlyt helyezett az innovációs döntések típusainak – az egyén által választható döntés, kollektív döntés és hatalmi szóval meghozott döntések – megkülönböztetésére, hiszen az autoritatív illetve választható jelleg a hazai digitális átállás fejleményeire is meghatározó módon nyomta rá bélyegét.

A társadalomkutatók számára különösen izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy a hatalmi szóval meghozott innovációs döntés esetében az egyén joggal teszi fel a kérdést, hogy a hatalmat képviselő szervezet kellően megfontolt döntést hozott-e korábban, valamint össztársadalmi érdekeket érvényesített-e az átállás folyamán. Részletes elemzésében helyes megállapításra jut, helyes döntést hoztak, és magyar átállás sikeresnek tekinthető.

A mű második felében a kommunikáció tudomány számára izgalmas kérdést tár az olvasó elé egy szakpolitikai egyensúly (audiovizuális médiapolitika – információs társadalom stratégia) keresése közben, mely a digitális hozadékok jövőbeni felhasználást jelenti. Miként a digitális átállás folyamatát, úgy a hozadékok felhasználását is helyesen nemzetközi kontextusba helyezi, de felhívja a figyelmet a nemzeti médiapiacok különbözőségére, fejlettségére. E mű hasznos lehet mindazok számára, akik a közelgő második digitális átállást kívánják kutatni, arra keresve a választ, hogy van e létjogosultsága a földfelszíni televíziózásnak a jövő médiapiacán.”

Forrás:
A digitális földfelszíni televíziózás magyarországi bevezetése és jövője ; Vári Péter; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola, Doktori (PhD) értekezés; 2017 (pdf)

Kategória: hírközlés, szakirodalom, távközlés, technika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A Digitális Jólét Program részstratégiái

„A Digitális Jólét Program elfogadásával, 2015. decemberében, arról is döntött a Kormány, hogy több területen részletes digitális stratégiát kell megalkotni.
Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS), Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának (DGYS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának (DES) és Magyarország Digitális Startup Stratégiájának (DSS) megalkotásában közel száz (szakmai és civil szervezetekből, piaci vállalkozásokból valamint az egyetemi és tudományos szférából felkért) szakértő működött közre. Az egyes stratégiák megalkotását – a munkacsoportok vezetőinek koordinációja mellett – szakértői csoportok egy évig tartó munka során végezték el: megfogalmazták a részletes stratégiákat, közreműködtek azok szakmai és közigazgatási egyeztetésében, valamint kidolgozták és előkészítették a stratégiák hatékony végrehajtásának rendszerét és menetrendjét. Az előkészítő munka egy éve során a munkacsoportok közel 200 tanácskozást tartottak és mintegy 2 gigabyte mennyiségű szöveg, video és audio dokumentumot hoztak létre.

A szakértők által készített dokumentumok szerzői jogának korlátlan és kizárólagos megváltására a vonatkozó közbeszerzési szabályok szerint került sor, a szakértő-szerzőket egy általuk megbízott, az egyes szerzői közösségeket tömörítő szervezet képviselte az eljárások során. A szerzői munka ellenértéke – az előzetes értékbecslések alapján az ilyen jellegű szakmai munka során visszafogottnak számító – átlagosan 12.000 forint óradíj volt, amely díjazási számítást a szerzők elfogadtak. A négy digitális stratégiát a szakmai fórumok részletesen és több alkalommal tárgyalták, majd elfogadták és a Kormány számára is elfogadásra ajánlották. A digitális stratégiákat a Kormány elfogadta, így a munka első szakasza eredményesen lezárult és megindult a végrehajtás folyamata.”

Forrás:
Több területen részletes digitális stratégiát kell megalkotni; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. március 17.
Lásd még: 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról
A stratégiák egy oldalon összefoglalva: Stratégiák; Digitális Jólét Program
Stratégiák részletezve:

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, társadalom, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Varga Mihály: Új korszak kezdődött az szja-bevallásban, amely teljesen megváltoztatja az adózó és az adóhivatal kapcsolatát

„Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adózástörténeti jelentőségű változásnak nevezte, hogy a 2016-os adóévről már a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) készítette el a magánszemélyek helyett az szja-bevallást, amelyet március 15-étől ellenőrizni lehet az elektronikus felületen.

A NAV 3,8 millió adózónak készített szja-bevallási tervezetet. Jelenleg 2,5 millió személynek van ügyfélkapus regisztrációja, vagyis lehetősége arra, hogy a NAV elektronikus felületén jóváhagyja vagy kifogásolja az adóbevallási tervezetet.

Varga Mihály a helyszínen saját szja-bevallásán mutatta be az új online felület működését – számolt be az MTI. Lehetővé teszik azt is, hogy az adózó a régi informatikai felületen saját maga készítse el a bevallást. Akinek nincs ügyfélkapuja vagy nem akar foglalkozni a bevallással, a NAV ahelyett is elvégzi a munkát, és értesíti arról, van-e befizetési kötelezettsége vagy visszaigényelhető adója.

Csütörtök reggel 9 óráig 28 ezren léptek be az online felületre, és 9500-an már be is adták bevallásukat – mondta Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár. Az e-szja a NAV saját fejlesztése, az eszköz és hardver bruttó költsége 4,3 milliárd forint volt, ami 1,5-2 év alatt csak a papírköltségek megtakarítása révén megtérül.

A miniszter szerint az szja-bevallásban új korszak kezdődött, amely teljesen megváltoztatja az adózó és az adóhivatal kapcsolatát. Tavaly 455 ezren kérték a NAV közreműködését az szja-bevalláshoz, bevallási nyilatkozatból 183 ezer, egyszerűsített bevallásból 272 ezer készült, az idén pedig 3,8 millió bevallási tervezetet készített el a hivatal.

Idén mintegy 1 millió bevallást önállóan oldottak meg az adózók: február 25-ig 304 ezer egyéni vállalkozó, 13 ezer áfa fizetésére kötelezett magánszemély és 30 ezer mezőgazdasági őstermelő küldte be szja-bevallását, 660 ezer magánszemély pedig a munkáltató közreműködését kérte ehhez.

Az intézkedésnek jelentős környezetvédelmi hatása is van, idén 200 tonna papírt spórol meg az adóhivatal. Beszámolt arról is, hogy az e-szja mögött 16 hónapnyi fejlesztési munka van, 12 500 órát dolgoztak rajta a NAV munkatársai.

Tállai András elmondta: 573 ezer adózó kérte a tervezet megküldését az adóhivataltól, több mint felük sms-ben jelezte igényét. Több mint 500 ezer személynek van befizetendő vagy visszatérítendő adója, közülük levélben értesítik azokat, akiknek nincs ügyfélkapujuk, akkor is, ha nem kértek papíralapú tervezetet. A tervezetet igénylők május 2-ig megkapják a dokumentumot.

Az online felületen azonnal át lehet utalni a pénzt, ha fizetendő adó van, visszatérítés esetén pedig meg lehet adni az adatokat az utaláshoz. Ha valaki több pénztárnak is tagja, rendelkezhet arról, hogy az adóvisszatérítést melyik kasszába kéri. Az szja 1+1 százalékról ugyancsak rendelkezni lehet a felületen.

Az adóbevallásért a végső felelősség az adózóé, ezért célszerű ellenőrizni az adóbevallási tervezetben lévő adatokat. A NAV nem rendelkezik minden adattal, a hiányzókkal az adózónak kell kiegészítenie a bevallást. A külföldön szerzett jövedelemről például később érkezik meg az igazolás, van, akinek csak májusban, júniusban, ilyen esetben megadják a lehetőséget a későbbi pontosításra.

Varga Mihály beszélt arról is, hogy nem terveznek új adókat, a meglévőket akarják hatékonyan beszedni…”

Forrás:
Bő négymilliárdba került a NAV nagy dobása; Napi.hu; Domokos László; 2017. március 16.
Új korszak a jövedelemadózásban – már söralátét sem kell; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. március 16.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Haladás az elektronikus jegyrendszer bevezetésében: elfogadták és véglegesítették az aktualizált ütemtervet (Budapest)

„Az elmúlt időszak munkafolyamatainak eredményeképpen az elektronikus jegyrendszer bevezetéséért felelős Budapesti Közlekedési Központ és a szállító Scheidt & Bachmann közösen elfogadta a rendszer bevezetésének aktualizált ütemtervét. Ebben meghatározták, hogy 2017. július 31-éig már az egyik metróállomáson sor kerül egy beléptető tesztkapu-rendszer telepítésére. A BKK több próbaprojekten keresztül szeretné megismertetni a rendszer működését az utazóközönséggel. Ezek közül a legkiemelkedőbb a Deák Ferenc téri aluljáró Sütő utcai kijáratának kapukkal, valamint az egyik HÉV-állomás érvényesítő készülékekkel történő felszerelése.

Ezeken az állomásokon az utasok megismerkedhetnek a különböző készülékekkel és azok használatával, melyek segítségével a BKK tesztelheti is a rendszert. Ezek alapján a két társaság megkezdheti az engedélyezési eljárásokat, valamint az elfogadott és engedélyeztetett prototípusok alapján elindulhat a sorozatgyártás.

A Budapesti Közlekedési Központ és a Scheidt & Bachmann közötti szoros együttműködés eredményeként a projekt harmadik munkafázisa sikeresen lezárult. A munka során a szerződéses teljesítés mellett mintegy 90 változtatás átvezetését is el kellett végezni az elektronikus jegyrendszer korábban kialakított követelményrendszerében.

Ezek a változások többek között azért voltak szükségesek, mivel az eredetileg kiírt szerződés nem tartalmazta a 2016 januárjától bevezetett új elektronikus személyi igazolvány (E-szig) használatát a közösségi közlekedésben, továbbá a HÉV és az agglomerációs autóbuszjáratok átadását az állam részére, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény alapvető módosítását a közlekedési kártyák kibocsátásával kapcsolatosan. Ezeket a változtatásokat a Budapesti Közlekedési Központ a német Scheidt & Bachmann-nal közösen, a fő finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a Fővárosi Önkormányzat támogatása mellett hajtotta végre.

A most lezárt munkafázis rengeteg technológiai megoldást, változtatást és új technikai elem kialakítását és elfogadását is tartalmazta, például a kézi készülékek felkészítése a különböző utazási médiák olvasására, a kártya-regisztrációs folyamatok szoftveres megoldásainak kidolgozása, illetve a rendszer felkészítése az új, elektronikus személyazonosító igazolványok elfogadására. Megtörtént az információbiztonságról szóló törvény időközben megváltozott követelményeinek átvezetése is annak érdekében, hogy az elektronikus jegyrendszer az utazók szempontjából is minden igényt kielégítve működjön, illetve mindenben megfeleljen a megváltozott hazai jogszabályi előírásoknak. A metróállomások aktualizált, a korábbinál pontosabb utasforgalmi felmérése alapján sikerült véglegesíteni az állomásokra elhelyezendő kapuk darabszámát, melynek alapján megkezdődött a kiviteli tervezés. Megvalósult a különböző jegyellenőrző és érvényesítő készülékek külső megjelenésének véglegesítése is. A munkafázis lezárásával egy időben rendezték a BKK és a Scheidt & Bachmann között fennállt nyitott pénzügyi kérdéseket is.

A további munkafolyamatok során a BKK – és a Scheidt & Bachmann szoros együttműködésben – a rendszer ütemterv szerinti kiépítésén dolgozik annak érdekében, hogy a budapesti utazóközönség számára kényelmes és korszerű rendszert biztosítson.”

Forrás:
Szoros együttműködés az elektronikus jegyrendszer megvalósulása érdekében; Budapesti Közlekedési Központ/Scheidt & Bachmann; 2017. március 16.

Kategória: gazdaság, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!