Jelentés a kormányzati folyamatokról – Jó Állam Jelentés 2017, gazdasági és versenyképességi hatásterület

„Csökkent a kutatás-fejlesztést is végző, innovatív cégek aránya.

Bemutatták szerdán a magyar kormányzati folyamatokat értékelő legfrissebb Jó állam jelentést. A 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben stagnálást, míg 28 indikátornál mértek romlást.

Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készített Jó állam jelentés gazdasági és versenyképességi hatásterület kutatásvezetője a Magyar Idők kérdésére ismertette: öt területre összpontosít az elemzés, amely hosszabb távon vizsgálja az adatok változását.

A 2017. évi elemzésből az derül ki, hogy 2016-hoz képest több területen javulás következett be. Az első terület a pénzügyi stabilitás, amelyet a kutatók különböző makromutatókkal mérnek. Ezen a területen továbbra is nagyon jók az eredményeink. Csath Magdolna kiemelte, hogy valamennyi adósságmutatónk értéke javult, és 2016-hoz képest csökkentek az államadósság GDP-arányos kamatterhei is. Szintén javulás tapasztalható a gazdaság diverzifikáltságát mérő különböző mutatók értékében is, ami arra mutat rá, hogy nőtt a nagyobb tudástartalmú ágazatok aránya a gazdasági szerkezetben, illetve nőtt ezen ágazatok részesedése a foglalkoztatásból. Jól teljesített az informatikai, az elektronikai terület és a gyógyszeripar.

A harmadik vizsgált terület a beruházások, valamint a humán vagyon helyzete. Itt is javulás tapasztalható, mivel tovább nőtt a beruházások értéke. Ugyanakkor inkább az infrastrukturális beruházások értéke nőtt, szemben a gépi és technológiai beruházásokkal, amelyek viszont a termelékenység növelése szempontjából lennének fontosak. A humán területen a felnőttképzés, továbbképzés területén nemzetközi összehasonlításban nagy a lemaradásunk, ráadásul nagyok a regionális különbségek is. Nálunk a munkaképes korosztály részvétele alig haladja meg a hat százalékot, míg a fejlettebb nyugat-európai államok egy részében 20-30 százalékuk vesz részt ilyen képzésekben.

Nem javultak pozícióink a negyedik, innovációs területen. Csath Magdolna arra figyelmeztetett, hogy csökkent az összes vállalkozásokon belül a kutatás-fejlesztést is végző, innováló cégek aránya. Ez nem azt jelenti, hogy számuk is csökkent, csak arra utal, hogy az utóbbi időben ismét több összeszerelő tevékenységet végeztető cég települt be hozzánk, ami miatt felborultak az arányok.

Viszont jelentősen nőtt a műszaki és természettudományi végzettséget szerzettek száma, ami fontos feltétele annak, hogy ha több lesz az innovatív tevékenységet folytató cég, akkor a szükséges nagy tudású munkaerő is rendelkezésre álljon. Romló eredményt az ötödik, a termelékenység és a hatékonyság hatásterületen mértek. Ezen a területen mérik például az értékláncok hosszát, azt vizsgálják, hogy egy teljes termelési vagy szolgáltatási munkafolyamat mely elemei vannak jelen az országban. Minél több elem van jelen, annál könnyebb a termelékenységet és a hatékonyságot javítani.”

Forrás:
Jelentés a kormányzati folyamatokról – Jó Állam Jelentés 2017 gazdasági és versenyképességi hatásterülete; Nagy Kristóf; Magyar Idők; 2017. október 19.
Jó Állam Jelentés 2017; Kaiser Tamás (szerk.); Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó; 2017. október (letölthető pdf-ben)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az e-mobilitás olyan, mint a kecsaposüveg: tudjuk, mi fog kijönni belőle, csak azt nem, hogy mikor és mennyi

„…„A Tesla nagyon erős, övön aluli ütést vitt be a többieknek, és kikényszerítette a nagy gyártók reakcióit azzal, hogy korán piacra dobott egy önvezetőnek sugallt vezetőtámogató rendszert, ahol valójában még minden történésért a járművezető a felelős” – mondta az egyik ilyen kihívásról a Magyar Nemzetnek Szalay Zsolt egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem gépjármű-technológiai tanszékének vezetője. A Teslák a reklámokkal ellentétben még nem teljesen vezetik önmagukat, csak részlegesen automatizált modellek. Ez a technológia viszont nem új, a BME-n már 2008 és 2011 közt folytak ilyen kutatások a VW-konszernnel együttműködve, legfeljebb eddig az igény nem volt meg rá, hogy beépítsék az autókba.

Egy kecsaposüvegben élünk?
A legnagyobb kérdés, hogy mikor éri el az elektrifikáció azt a szintet, ahonnan már nincs visszaút. Különböző becslések vannak erre, de az iparában inkább mindenki Dieter Zetsche, a Daimler AG elnökének mondását idézi, amely szerint az e-mobilitás olyan, mint a kecsaposüveg: tudjuk, mi fog kijönni belőle, csak azt nem, hogy mikor és mennyi. Vagyis az irány ismert, előbb-utóbb átállunk az elektromos – és autonóm, vagyis többé-kevésbé önvezető, illetve hálózatba kapcsolt – gépkocsikra, de azt még senki nem tudja megmondani, milyen tempóban haladunk.

„Azok a jóslatok, hogy tíz éven belül mindenki elektromos autóval jár, nem reálisak. Ennek az infrastruktúra hiánya és az emberi hozzáállás is oka” – jelentette ki Bokor József akadémikus, a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója. Szerinte hosszabb átmenetre kell készülni. Erre utalnak a Schaeffler előrejelzései is, amelyek nagy különbségeket mutatnak a Föld egyes részei közt: a dinamikusan növekvő dél-amerikai és indiai piacon jóval tovább marad a belső égésű motor, mint Európában vagy akár Kínában.

Az sem egyértelmű, hogy egyetlen nagy ugrás lesz, és egyből az elektromos hajtásra tér át az ipar, vagy – Szalay Zsolt szerint ez is elképzelhető – átmeneti lépésként előbb a hibrid technológia terjed el, és csak aztán veszi át a helyét a teljesen elektromos hajtás. Bokor József reálisnak tartja a hatótávnövelő rendszerek (range extender) elterjedését is: ez általában egy kisebb belső égésű motort jelent, amely nem közvetlenül hajtja az autót, hanem egy generátort működtet, és így tölti az akkumulátorokat.

Bár a technológiát nagy ütemben fejlesztik, szabadalmak százai születnek, a legnagyobb kérdés még mindig az energiatárolás, vagyis az akkumulátorok kapacitása, ami erősen korlátozza az elektromos kocsik hatótávolságát. Az akkuk energiasűrűsége – az egységnyi tömegre vagy térfogatra vetített energiamennyiség – még mindig elmarad a fosszilis üzemanyagokétól, és nagy kérdés az élettartamuk is, mondta Szalay Zsolt. Bár vannak reményteljes fejlesztések, egyelőre nem biztos, hogy nagyban, autós körülmények közt is működni fognak.

A gépkocsik elektrifikációja ugyanakkor összefügg az egész energiaipar jövőjével, hiszen a lehet, hogy a jármű maga nem bocsát ki káros anyagot, az áramot mégiscsak megtermelik valahol. Az autózásból származó szén-dioxid és más, szennyező anyagok tényleges mennyisége csak akkor lesz közel nulla, ha atomerőműből vagy megújuló forrásból származik a villamos energia. Ha a jelenlegi európai energiamixet nézzük, valamivel kevesebb szén-dioxidot termel egy kilométernyi elektromos autózás, mint ha dízelmotorral tennénk meg ugyanezt, de ha csak szénerőműben termelnénk az áramot, akkor még rosszabb is lenne a helyzet.

Magyarország is készül
Mivel az elektromos autókhoz jelentősen, akár 60 százalékkal kevesebb alkatrész szükséges, a technológiaváltás komoly kihívás elé állítja a gyártókat és beszállítókat, egyes elemzések már százezres nagyságrendben megszűnő munkahelyekről szólnak. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek szerint azonban egyelőre nem kell aggódni. Egyrészt a folyamat elhúzódik, még sokáig párhuzamosan létezik majd több technológia, így az iparnak lesz ideje átállni, másrészt Magyarországon komoly erőfeszítések vannak arra, hogy az ország részt vehessen a forradalomban.

„Magyarország elsősorban a kutatás-fejlesztés terén tud eredményes lenni, nem annyira a gépészetben” – mondta Bokor József. Elsősorban az autonóm járművek terén, ahol egyrészt a szenzorokat kell fejleszteni, amelyekkel az önvezető kocsi érzékeli a környezetét, másrészt a szoftvereket, amelyek irányítják a járművet. Szalay Zsolt tudomása szerint már több nagy világcéggel folynak tárgyalások akár ötszáz-ezer embernek munkát adó fejlesztési részlegek Magyarországra telepítéséről. Erre készülve indult el a BME-n az angol nyelvű autonómjármű-mérnök mesterszak, az ELTE-n pedig ennek a programozói párja.

Az ipar felől érkező igényekre a kormány is reagál, hiszen például már van rendelet, amely szabályozza, hogy milyen feltételekkel lehet közúton autonóm járműveket tesztelni. És ez már egyáltalán nem a sci-fi kategóriája, hiszen szeptemberben az M1-es autópályán teszteltek három kamiont, amelyek az úgynevezett platooning technológia segítségével haladtak: csak az első járművet vezette ember, a másik kettő vezeték nélküli kapcsolat segítségével követte a konvoj első tagját.

A legfontosabb fejlesztés azonban a jövő tavaszra elkészülő, összesen 40 milliárd forintba kerülő zalaegerszegi tesztpálya, ahol az önvezető gépkocsik technológiáját tesztelhetik a valóshoz hasonló körülmények közt az ebben érdekelt autóipari és informatikai cégek. Ez óriási kitörési lehetőség, hiszen ilyen nincs még egy a régióban – jelentette ki Bokor József. Hasonlóan fogalmazott Szalay Zsolt, szerinte egy ilyen tesztpálya annyira drága, hogy piaci befektetésként, közvetlenül nem térülne meg. A kormány viszont katalizátorként lépett be ebbe, és állami beruházásként, társadalmi szinten megtérül a tesztpálya, ráadásul esélyt ad egy sor nagyon komoly cég idecsábítására.”

Forrás:
És akkor a porszívógyár is átáll elektromos autóra?; Kovács Áron; Magyar Nemzet; 2017. október 16.

Kategória: energia, gazdaság, informatika, technika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1747/2017. (X. 18.) Korm. határozata a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elfogadásáról

„A Kormány megtárgyalta és elfogadta a részére bemutatott Nemzeti Turizmusfejlesztései Stratégia 2030 című dokumentumot (a továbbiakban: Stratégia), és annak megvalósítása érdekében a következő feladatokat határozza meg:
1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ügynökség) útján gondoskodjon a Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításáról;

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – az Ügynökség közreműködésével és a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület bevonásával – alakítson Monitoring Bizottságot a Stratégia megvalósulásának nyomon követése érdekében;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2018. július 31.

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – az Ügynökség, valamint a Monitoring Bizottság közreműködésével – készítsen évente jelentést a Stratégia megvalósulásáról;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: első alkalommal 2018. december 31., azt követően minden év december 31.

4. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az Ügynökség útján vizsgálja felül a Stratégiát.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2018. december 31.”

Forrás:
A Kormány 1747/2017. (X. 18.) Korm. határozata a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elfogadásáról; Magyar Közlöny 2017. évi 169. szám 2017. október 18. 28391. oldal (pdf)
Nemzeti Jogszabálytár
Lásd még: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 ; Magyar Turisztikai Ügynökség; 2017. szept. 14. (a kormánynak benyújtott változat – pdf)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Nagy változás jön januárban, vizsgázik az állam – Infotér 2017

„Január 1-től hivatalosan elindul Magyarországon az e-közigazgatási rendszer. A kormány szerint jók az alapok, eredménynek tekintik azt is, hogy 3 ezer nyugdíjasnak van ügyfélkapuja, amelyet rendszeresen használnak.

Komoly feladat előtt áll a magyar kormány, mert 2018 év elejére vállalta, hogy elindítja az elektronikus közigazgatási rendszert. Ennek lényege, hogy az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, az ügyészség, a közjegyzők és a közüzemi szolgáltatók január 1-jétől kötelesek lesznek biztosítani az elektronikus ügyintézést.

Fontos változás, hogy elindul a Cégkapu, egy olyan felület, ahol a vállalkozásokat az állam közvetlenül elérheti, ráadásul jogilag ugyanakkora hatása lesz egy itt érkező megkeresésnek, mintha postán vagy személyesen kapnának hivatalos levelet. Cserébe a társaságok is kényelmesen, gyorsan kommunikálhatnak az állami szervekkel az új oldalon.

Barkácsolás, tákolás
A Cégkapu előfutárával már találkozhattak a felhasználók: a természetes személyek számára készített Ügyfélkapuba integráltak már korábban néhány vállalkozást. Ebből lépnek tovább – mondta el Hajzer Károly, Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára a 8. Infotér konferencián csütörtökön.

A balatonfüredi rendezvényen arról is beszélt, hogy bár 2014 előtt is voltak az államigazgatásban digitalizációs törekvések, a rendszer “több sebből vérzett”. A három éve már használatban lévő rendszerek 55 százaléka teljesen integrálhatatlan volt egy központi rendszerbe. Elszórt kis szigetek léteztek egymás mellett, mindenféle kapcsolat nélkül. Ezekből Hajzer szerint kevés szolgáltatás volt menthető.

Az egyik kivétel az Ügyfélkapu, melyről azt állítja, hogy ez az előző érából megtartott rendszerek mintegy negyedét teszi ki egymaga. Ez nem jelenti szerinte azt, hogy a 2014 előtti projektek pénzkidobásnak számítanak. A korábbi kiírásoknak azok is teljesen megfeleltek, csak még egy más szemlélet jegyében készültek, ahol nem volt cél az összevonás.

Most már van valamennyi alap
A legutóbbi három év fejlesztései viszont segítik azt, hogy nemsokára elindulhasson az e-közigazgatás: létrehoztak már négyezer hivatali kaput, valamint jól vizsgáztak a két éve bevezetett e-személyi igazolványok is. Részsikernek tekinthető, hogy Hajzer szerint felhasználóbarátok, egyszerűen kezelhetők a már létező e-ügyintézési felületek.

Példaként elmondta, hogy a 83 éves édesanyja is magától ki tudta tölteni a konvektorcseréről szóló állami pályázatot az interneten keresztül. A személyes példán túl elmondta, a kormány már azt is komoly eredménynek tartja, hogy nagyjából 3 ezer 65 év feletti nyugdíjas rendelkezik ügyfélkapuval és rendszeresen használja azt dolgai intézésére.”

Forrás:
Nagy változás jön januárban, vizsgázik az állam; Szabó Dániel; Napi.hu; 2017. október 19.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1743/2017. (X. 17.) Korm. határozata a Szerencsejáték Felügyelet önálló informatikai működéséhez szükséges intézkedésekről

„A Kormány a Szerencsejáték Felügyelet központi hivatal jogállású központi költségvetési szerv önálló informatikai működésének biztosítása érdekében
1. egyetért azzal, hogy a Szerencsejáték Felügyelet a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás és közvetlen finanszírozás útján a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től vegye igénybe;

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Szerencsejáték Felügyelet önálló informatikai működésének biztosítása érdekében gondoskodjon 2018. évben egyszeri jelleggel 82 916 630 forint üzemeltetési célú és 27 826 731 forint fejlesztési célú, valamint 2019. évben beépülő jelleggel 65 579 772 forint üzemeltetési célú forrás rendelkezésre állásáról a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 17. Szerencsejáték Felügyelet cím javára;

4. a Szerencsejáték Felügyelet központi költségvetési szerv létrehozásával összefüggő költségvetési intézkedésekről szóló 1455/2017. (VII. 18.) Korm. határozat 5. pontjában foglaltaktól eltérően felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyelete körébe tartozó feladatok zavartalan működésének támogatása, az  önálló informatikai működés előkészítése és kidolgozása céljából gondoskodjon a működéssel összefüggő egyszeri dologi, valamint informatikai jellegű többletköltségek, továbbá üzemeltetési költségek fedezetére 2017. évben 204 720 851 forint, 2018. évben 95 279 149 forint, összesen 300 000 000 forint forrás biztosításáról a XVII.  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 17. Szerencsejáték Felügyelet cím javára elszámolási és a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel;

6. egyetért azzal, hogy a  Szerencsejáték Felügyelet működéséhez szükséges munkakörnyezetet – ide nem értve az  informatikai és telekommunikációs eszközöket –, illetve az  intézményi működéshez szükséges kiszolgáló tevékenységek megszervezését egyedi szolgáltatási megállapodás és közvetlen finanszírozás útján a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság biztosítsa;

8. felhívja a  nemzetgazdasági minisztert, hogy a 6. pont szerinti ellátási szolgáltatások Szerencsejáték Felügyelet részére történő biztosítása érdekében gondoskodjon 2017. évben egyszeri jelleggel 60 250 912 forint, 2018. évben beépülő jelleggel 206 828 816 forint üzemeltetési célú forrás rendelkezésre állásáról a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 17. Szerencsejáték Felügyelet cím javára…”

Forrás:
A Kormány 1743/2017. (X. 17.) Korm. határozata a Szerencsejáték Felügyelet önálló informatikai működéséhez szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny 2017. évi 168. szám 2017. október 17. 28344-28345. oldalak (pdf)
Nemzeti Jogszabálytár

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Csíkszereda teheti majd fel Hargitát az „okos” megyék térképére

„Elkészült az intelligens megyék térképe, amelyből kiderül, hogy Hargita megyében egyetlen „okos” város sem található. De mit is fed pontosan a smart city kifejezés, és mi kell ahhoz, hogy egy város intelligenssé váljon? Arról is érdeklődtünk, milyen „okos” tervei vannak a csíkszeredai önkormányzatnak.

Kiindulásként: a smart cityben, azaz intelligens városban átgondoltan és innovatívan alkalmazzák a környezetkímélő és költséghatékony technológiákat annak érdekében, hogy kihasználva a település adottságait, csökkentsék a kiadásokat, élénkítsék a helyi gazdaságot, javítsák a lakók életminőségét. Romániában másfél éve jött létre az Országos Smart City és Mobilitás Egyesület, amelynek az egyik fő célja tanácsokkal, képzésekkel, munkamegbeszélésekkel segíteni azokat a településeket, amelyek úgymond intelligenssé akarnak válni.

Az intelligens város többek között azt jelenti, hogy interaktív térképek vannak a köztereken, amelyek percrekész adatokkal szolgálnak a parkolással és a buszok menetrendjével kapcsolatban, a térképen rá lehet keresni egy-egy utcára, továbbá a program azt is megmutatja, hol vannak útlezárások. Az okos városban nemcsak az adókat és illetékeket lehet az internet segítségével befizetni, hanem az óvodai szolgáltatások ellenértékét is. Vannak ingyenes wifi- és hotspotlehetőségek, mobil és e-mailes riasztások (légszennyezettség, UV, vihar), és szerveznek ingyenes számítógép-kezelői tanfolyamokat, hogy mindenki hozzáférhessen az információáradathoz.

Romániában jelenleg a „legokosabb” város Gyulafehérvár, messze lemaradva következik Nagyszeben nyolc, Kolozsvár hét, Brassó négy projekttel. Hargita megyében egyetlen „okos” város sem található, ám ez a következő években megváltozhat. Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere megkeresésünkre elmondta, az önkormányzat céljai között az is szerepel, hogy a megyeszékhely intelligens várossá váljon. Ennek érdekében Csíkszereda integrált városfejlesztési stratégiájába és közlekedési akciótervében több olyan elképzelést, tervet foglaltak bele, amely által a város megkaphatja a smart city minősítést. Az alpolgármester hozzátette, ezeket a projekteket uniós források bevonásával valósítanák meg.

Csíkszereda városfejlesztési stratégiáját és közlekedési akciótervét 2016-ban készítette el a helyi Planificatio Kft. a csíkszeredai önkormányzat megbízásából, a dokumentumokat pedig idén januárban fogadta el az önkormányzat képviselő-testülete. Ezekben több olyan környezetkímélő és költséghatékony technológiát alkalmazó elképzelés szerepel, amelyek megvalósítása által Csíkszereda valóban megkaphatná az intelligens város minősítést.
Például

  • elektromos, alacsony padlós buszokat vásárolnának
  • a tömegközlekedést összekapcsolnák a kölcsönkerékpár-rendszerrel úgy, hogy a buszmegállók közelében bicikliparkolókat alakítanának ki, a kölcsönözhető kétkerekűeket akár a tömegközlekedési jegyekkel egy csomagban is ki lehetne bérelni
  • a terv része egy intelligens parkolási rendszer kiépítése, amely szerint a főbb útvonalakra kihelyezett kivetítőkön vagy okostelefonos alkalmazásokon keresztül, valós időben nyújtanának tájékoztatást, hogy hol vannak szabad parkolóhelyek a városközpontban
  • fotovoltaikus (napelemes) parkot létesítenének a városban, amelynek lényege, hogy a parkban termelt villamos energiát az utcai világítás biztosítására, illetve intézmények árammal való ellátására használják
  • a közvilágítás megújuló energiát használó korszerűsítése és a tömbházak energiahatékonyságának biztosítása is szerepel a tervek között

A stratégiában egyébként több mint 30 olyan terv szerepel, amely megfelel a smart city elvárásoknak.
Forrás:
Csíkszereda teheti majd fel Hargitát az „okos” megyék térképére; Iszlai Katalin , Simon Virág; Székelyhon; 2017. október 19.

Kategória: környezetvédelem, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, társadalom | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Konferencia: Székelyföld digitalizálásában át kell ugrani 30 évet

„Elkezdődött már a Digitális Székelyföld építése, de még sok a munka, hangzott el a Sepsiszentgyörgyön szervezett 5. Székelyföldi IT és Innovációs konferencián. A háromnapos rendezvényen több előadó is követendő elvként fogalmazta meg azt, amit a tavalyi konferencián Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád bejelentett, miszerint arra van szükség, hogy „ugorjunk át 30 évet”, mert ha csak lemásolunk máshol létező dolgokat, folyamatosan le leszünk maradva és csak felhasználóknak, piacnak leszünk jók.

A szervező, mintegy 40 székelyföldi informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter elnöke, Bihari Béla rámutatott, hogy öröm számukra, hogy még mindig találnak olyan Székelyföldről elszármazott szakembereket, akik igyekeznek megosztani tudásukat és kapcsolataikat a térség fejlesztése érdekében, közös célnak tekintik a Digitális Székelyföld megvalósulását. Másik oldalon viszont elégedetlenségre ad okot, hogy vannak önkormányzatok, vállalkozók és munkavállalók, akik nem használják a digitális eszközöket. Bihari Béla szerint a hivatalokban vannak ugyan a számítógépek és van törvényes lehetőség, de előfordul, hogy az ügyfélszolgálati irodákban papíron dolgoznak, ahelyett, hogy csökkentenék a bürokráciát. Sok vállalkozó pedig még mindig a könyvelőjét kérdezi meg, hogy hogyan áll cégük pénzügyi helyzetet, holott rendelkezésükre állnak informatikai eszközök és applikációk.

Az iskolákat is fel kell szerelni korszerű informatikai eszközökkel, és a pedagógusokat nyitottá kell tenni azok használatára, mivel sokan még idegenkednek ezekről. A problémák megoldásának kulcsa az oktatásban rejlik, népszerűsíteni kell a digitális alfabetizációt. A gyerekek ugyanis használják a digitális eszközöket, nekik abban kell segíteni, hogy később helyes döntéseket hozzanak. Mindezekre vannak koncepciók, ezeket ismertette az idei IT és Innovációs Konferencia, amelynek egyik fő témája az oktatás volt, de többek között szó esett a smart city projektekről, a digitális polgármesterek koncepcióról, az agrárinformatikáról, sikertörténetekről és jó példákról is.

Somodi Zoltán, a bukaresti Matrix Business Consulting CEO-ja Koreával példálózva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a smart city bizonyítottan is intelligensebb életvitelhez vezet. Egy biztonságos város pedig az emberek közérzetét nagymértékben javítja és mindennapjaikat megkönnyíti. Dr. Paller Gábor, a magyarországi Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa konkrét példák segítségével érzékeltette, hogyan lehetne „okos várossá” alakítani Sepsiszentgyörgyöt, azáltal, hogy hálózatra köthető eszközöket vezet be több területen.

Bemutatkozott a budapesti Green Fox Academy, amely „nem programozókból” képez junior programozókat. A karrierváltásra készülő felnőtteket a kurzus elvégzése után segítik az elhelyezkedésben is, mindezt úgy, hogy ebbe bevonják az IT-cégeket. Fazekas Borbála CEO kilátásba helyezte, hogy igény szerint Sepsiszentgyörgyön is megtelepítik az oktatási programjukat. A #szakmaigyakorlat #sikeresprojektek sorozatban fiatalok meséltek az általuk kifejlesztett applikációk történetéről, a kezdetekről és a motivációról – szó esett a FestivApp-ról, a Székelyföldi Legendárium okos eszközökre való adaptációjáról, valamint a Szék(h)elyek fejlesztéséről is.

A fejlődéshez bátorság is kell!
„A változás sosem volt olyan gyors, mint napjainkban, de sosem lesz már olyan lassú, mint ma” – fejtette ki a sepsiszentgyörgyi informatikai konferencián Deutsch Tamás. Az Európa Parlamenti képviselő, a magyarországi Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szerint a digitalizáció nem egyszerű gazdasági és üzleti változás, hanem összetettebb társadalmi folyamat, amelynek középpontjában az ember áll: az emberek a legfontosabb szereplői a digitális ökoszisztémának, így a polgárok szempontjai is a legfontosabbak. A Digitális Jólét Program irányáról 2015-ben döntöttek, amelyet 2016 elején sikerült is megvalósítani. Ez a polgárok kiszolgálásához szükséges megfelelő információkat, az oktatás átalakulását is feltételezi, mondta Deutch Tamás.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint szerint több időt, energiát és erőforrást kell arra fordítani, hogy hosszú távú és életképes digitális jövőképet alkossunk. „Nem szabad kishitűnek lennünk. Ha fejlődni, haladni akarunk, akkor bátraknak kell lennünk: nem lépésről lépésre kell behozni a technológiai lemaradást, hanem néhány szakaszt át kell ugorni”, nyomatékosított Porcsalmi Bálint. Hozzátette: az IT-nak stratégiai fontosságú iparággá kell válnia Székelyföldön, hiszen ez nem csupán gazdasági húzóágazat, hanem a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének és sikerének is a kulcsa.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a modern technológia bevezetése a közigazgatásban csakis előnyökkel járna, nemcsak az alkalmazottak munkáját könnyíti meg, hanem az ügyintézést is felgyorsítja. Olyan szakok indítását tartaná fontosnak, amelyek a fiatalok versenyképességéhez, az informatikai alap elsajátításához járulnak hozzá, itthon tartaná őket. A innovációt komolyan gondolják, az IT-cégeknek pedig azt tanácsolják, vegyenek részt a közbeszerzésben – tette hozzá. A Digitális Székelyföld megvalósításában fontos szerep juthat az EU-s forrásoknak, amelyeket minél hatékonyabban kell a magyar közösség szolgálatába befogni – állította Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon meggyőződésének adott hangot, miszerint a jövő alakítása csakis a ma emberén múlik, azon, hogy teszünk-e eleget azért, hogy olyanná váljon, mint amilyennek látni szeretnénk. Mint mondta, Székelyföld erejét újra és újra meg kell találni, ebben az erőben pedig kétség kívül helyt kell kapjon a digitalizáció is. Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő, a Romániai Smart City és Mobilitási Egyesület alelnöke elengedhetetlen feladatnak tartja rávenni az önkormányzati vezetőket a digitalizációra és az innovációra. Már most fel kell zárkózni, hiszen később a mai többszörösébe kerül majd a változtatás, a digitalizációra való átállás.

A #digipolgik beszélgetésen Antal Árpád, Ráduly Róbert és Gálfi Árpád, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely polgármestere vett részt. Elhangzott, hogy a tudást, amely Székelyföldhöz kötődik, de immár a nagyvilágban elszórtan található, haza kell hozni, itthon kell értékesíteni. Fontos, hogy megfelelő tudású szakemberek dolgozzanak az önkormányzatokban, hogy az önkormányzatok is rátaláljanak azokra, akik a városok fejlesztéséhez is értenek, akik szeretnek pályázni, s megvalósítani terveiket. Mint fogalmaztak: a smart city projektet egyáltalán nem tartják elérhetetlen megvalósításnak, a gond, hogy jelenleg még senki sem tulajdonít megfelelő súlyt a témának. Egy város attól lesz okos város, ha a benne élő polgárok közérzete és jövőképe is pozitív irányba mozdul el – mutattak rá a polgármesterek.

A három napos sepsiszentgyörgyi konferencia végén Bihari Béla, az IT Plus Klaszter elnöke bejelentette, jövőre Székelyudvarhely ad majd otthont a 6. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferenciának, október 18-19-én.”

Forrás:
Konferencia: Székelyföld digitalizálásában át kell ugrani 30 évet; Kovács Zsolt; Maszol; 2017. október 22.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Megkezdődött Sepsiszentgyörgyön az 5. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferencia

„Megkezdődött szerdán Sepsiszentgyörgyön Erdély legjelentősebb informatikai fóruma, az 5. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferenciára olyan közismert előadókat hívtak meg, akik elősegíthetik a térség társadalmi és gazdasági fellendítését.

A Digitális Székelyföldet építő, közel negyven informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter azért szervezi évről évre a konferenciát, hogy feltárja és aktívabban kiaknázza a digitális technológia lehetőségeit, ezt a tudást pedig Székelyföld fejlesztésére fordíthassák. A konferencián bemutatják a legújabb ágazati trendeket, sikeresen működő innovatív modelleket és a régió legjobb startup ötleteit. Ugyanakkor lehetőség adódik arra is, hogy a szakmai beszélgetések és plenáris előadások során kapcsolati háló épüljön ki a nemzetközi piacokon működő IT&C vállalkozások, szakemberek, oktatók és önkormányzatok között.

A szerda délutáni megnyitón a köszöntőbeszédek után bemutatták a Design Bank projektet. Bihari Béla, az IT Plus Klaszter elnöke rámutatott, már lebonyolítottak egy programozóversenyt, amelyen tíz csapat vett részt.

Van lelkesedés az iparág iránt, a fiatalok szeretik az iskolában megtanult elméletet a gyakorlatban kipróbálni, ki kell alakítani számukra egy kreatív teret, ez lesz a Design Bank a Nemzeti Bank egykori épületében – mutatott rá a klaszter elnöke. Hozzátette, a Design Bank több lesz mint iskola, olyan kreációs teret terveznek, ahol fiatalok és a vállalkozók találkozhatnak, kezdő vállalkozások indulhatnak, és többszintű együttműködés valósul meg.

Bihari Béla bízik benne, hogy a következő konferenciát már a Design Bankban szervezhetik meg. Elmondta, a projekt már a tervezés során rengeteg változáson esett át, a fiatal tervezők sokat javítottak rajta, ám tovább várják a konstruktív kritikákat, még mindig lehet módosítani az elképzelésen.

Török Áron tervező emlékeztetett, az épület már az önkormányzat tulajdonában van, innovatív és inspiráló irodaházat terveznek, amely kreatív környezetet teremt a startup vállalkozóknak. Informális munkateret alakítanak ki, az irodaház úgy néz ki, mint egy lakás vagy egy nappali, például a Google irodái hasonlók, lesznek terek, ahová el lehet vonulni, és olyanok, ahol csoportosan is lehet dolgozni. Török Áron elmondta, ez viszonylag új, még kísérletezés alatt lévő ága az építészetnek, a tervezés számukra is tanulási folyamat volt.”

Forrás:
Elkezdődött az IT-konferencia, bemutatták a Design Bank projektet; Bíró Blanka; Székelyhon; 2017. október 18.
Lásd még: 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia
IT PLUS Klaszter

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

„Modern Vállalkozások Programja, Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban” – Infotér 2017

„Az Informatika a Társadalomért Egyesület 2017. október 17-19. között Balatonfüreden rendezte meg a nyolcadik Infotér Konferenciát. Az eseményen ebben az évben kiemelt szerepet kapott az építésügy, a „Modern Vállalkozások Programja, Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban” szakmai fórumon az építőipari digitalizáció fejlesztése és felhasználási lehetőségei kerültek fókuszba.

A háromnapos Infótér konferencia „nulladik” napján, október 17-én a modern vállalkozások és az építőipar digitalizációjának kapcsolatát vizsgálták a szakmabeliek. Az Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban rendezvényen a Lechner Tudásközpont képviseletében Gódor Csaba vezérigazgató és Zagorácz Márk igazgatói tanácsadó vett részt.

Gódor Csaba előadásában többek között a Lechner Tudásközpont e-epites.hu portál bárki számára elérhető alkalmazásait mutatta be, melyek többsége ingyenes, ügyfélkapus bejelentkezést követően. A vállalkozások számára biztosított közigazgatási informatikai háttér fontos elemei az elmúlt időszakban az ügyféligényeknek megfelelően folyamatosan megújuló OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás), az e-építési napló, ÉTDR, vagy az e-közmű rendszerei.

„Kifejezett célunk a közadatok közkinccsé tétele” – hangsúlyozta még felszólalásában Gódor Csaba, ennek jó példájaként említette a szintén a Lechnerben üzemeltetett, idén 20 éves TeIR, a mai közadat-hasznosítási törekvések előképe. A Tudásközpontban folyó két építésügyi projekt keretében fejlesztés alatt áll az építésügyi hatósági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, vagyis az ÉHTR, az Építésügyi vezetői információs rendszer (ÉVIR) – mely a döntés-előkészítés támogatására vállalkozik.

Az Építőipar és digitalizáció kerekasztal-beszélgetésen Zagorácz Márk, a Lechner Tudásközpont igazgatói tanácsadója beszélt az ÉTDR továbbfejlesztésével kapcsolatos tervekről, a 3D szkennelés jelentőségéről és a BIM modellezésről.

Gódor Csabához hasonló módon Zagorácz Márk is kiemelte a Lechner Tudásközpont szerepét az építőipari digitalizáció fejlesztésében és a felhasználási lehetőségek minél szélesebb körű népszerűsítésében. „Ezt a szerepet igyekszünk hatékonyan betölteni, a célokat nem jogszabályokkal ráerőltetni a szakmára, hanem átfogó képzések keretében megismertetni az érintettekkel az új technológiák nyújtotta előnyöket. Ezt a képzési csomagot E-szemléletformálásnak nevezzük, és a felsőoktatásban résztvevő hallgatóktól kezdve a szakmagyakorlókon át a hatóságokig személyre szabottan mutatjuk be, kinek hogyan alakul át a feladata, milyen módszertanok és eljárások elsajátítása lesz szükséges a jövőben a nagyobb hatékonyság és a minőségi eredmények elérése érdekében” – mondta el a szépszámú hallgatóságnak. Példaként a Lechner Kiválósági Programot említette, melynek keretében 2017 januárjától frissen végzett építész hallgatókat készítettek fel a korszerű módszertanok alkalmazására, akik a Tudásközpontban elsajátított ismereteket az építészképző egyetemeken oktatják tovább.

Október 18-án az Informatikai fejlesztések megvalósítása digitális értékteremtéssel kerekasztal-beszélgetésen Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója többek között a lean inception és az aglilis módszertan jelentőségéről beszélt, ezt a szemléletet szeretné meghonosítani a Lechner szoftverfejlesztéseiben is. A nemzetközi porondon sikeres lean a veszteség elkerülésének művészete. „Míg például a gyártásnál a selejt jelenti a veszteséget, a szoftverfejlesztésnél az, hogy minden munkafázisról hosszú, részletes dokumentáció készült, ami egyáltalán nem segíti a kívánt végeredményt, vagyis a jó szoftver létrehozását. Ugyanígy feleslegesek a sokszereplős, napirend nélküli, döntések és akciópontok nélkül befejezett több órás értekezletek is” – fejtette ki a szakember. Az a cél, hogy a csapat tagjai között minél hatékonyabb legyen a kommunikáció, az együttműködés képessége. Az informatika értékteremtő tevékenységéhez a hagyományos működés fenntartása nem elég, új módszerekre, innovációra van szükség.

Rab Judit a Lechner Tudásközpont települési szolgáltatások osztályvezetője az Okos városok… miért ragadunk le a tervek és pilotok szintjén? kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy stratégiai gondolkodás nélkül nem lehet komplex projekteket bevezetni, anélkül maradnak a szigetszerű pilotok. A stratégiai gondolkodásnak pedig része, hogy a település készít stratégiát, nem csak arról, miket fog fejleszteni, de arról is, hogyan fogja ezeket a fejlesztéseket fenntartani.”

Forrás:
Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban; Lechner Tudásközpont; 2017. október 19.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások és újszerű megoldási lehetőségeket az önkormányzati szférában

„Értekezésemben újszerű megoldásokat kerestem a fenntartható fejlődési célok, a stratégiai tervek és a társadalmi kezdeményezések harmonizálására Európai Uniós és tagállami, transznacionális, illetve helyi közigazgatási szinteken.

Feltételeztem, hogy a közigazgatás szerkezeti ésszerűsítése jobb lehetőséget teremt a különböző szintek fenntarthatósági törekvései közötti harmonizációra, hogy az együttműködés új struktúrái hozhatók létre, és hogy helyi szinten lehetőség van a vállalati-társadalmi-kormányzati fenntarthatósági célok harmonizációjára.

Vizsgálataimat a fenntartható fejlődés aktuális kihívásai, értelmezési kérdései, a törekvések nemzetközi beágyazódása, és az éghajlatvédelem és fenntarthatóság viszonyrendszerének áttekintésével kezdem. Folytatásként a kormányzatok fenntarthatósági szerepét vizsgálom, a feladatellátás elmélete, újszerű megoldási lehetőségek oldaláról. Ezt követően a föderalizálódó Európa közigazgatási rendszereinek megújulását ismertetem, a struktúrák, reformtrendek, törekvések és kudarcok alapján. Az Európai Unió és az alacsonyabb szintek szereplői közötti egyeztetés új módszerét ismertetem a következő fejezetben, amelyben azt vizsgálom, hogy a nyílt koordinációs módszer milyen körülmények és korlátok között alkalmazható a fenntarthatósági törekvések harmonizációjában. Végül, a helyi/kistérségi szint támogatására egy új településgazdálkodási modellt vezetek be, mely a vállalati, lakossági és önkormányzati szféra együttműködésével segíti elő a közös fenntarthatósági célok megvalósulását.

Disszertációm eredményei a következők. (1) Feltártam a térségi, körzeti és helyi szint töredezettségét, amely a feladatteher ismeretében hátráltatja a fenntarthatósági törekvéseket, és bemutattam egy prominens szerkezeti reformstratégia főbb jegyeit. (2) Megvizsgáltam a nyílt koordinációs módszer, mint fenntarthatósági harmonizációs eszköz alkalmazhatóságát, és leírtam a korlátait. (3) Felvázoltam egy új településgazdálkodási modell elméleti működésének körülményeit, és empirikus módszerrel feltártam a modell magyarországi alkalmazásának gyakorlati korlátait.. ”

Forrás:
A fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások és újszerű megoldási lehetőségeket az önkormányzati szférában; Horváth György Ádám; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola; a védés időpontja: 2017. november 10., helye: BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Q ép. fsz. 17., Kari Tanácsterem (1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 2.) (pdf)
Lásd még: Nyitott koordinációs módszer és European cooperation: the Open Method of Coordination

Kategória: környezetvédelem, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!