Lázár János: bürokráciacsökkentés, a munkaerő versenyszférába történő átcsoportosítása, egészség- és oktatásügyi kérdések

„– Az ellenzék a politika természeténél fogva igyekszik mindent rossz­nak beállítani. Annyi azért kijelenthető, hogy az egészségügy területén a jelentős béremelés ellenére elmaradt az igazi áttörés.
– A magyar egészségügy a sokadik átalakítását éli meg a 80-as évek óta, és nem szabad homokba dugni a fejünket, mert valóban vannak problémák. Az is igaz ugyanakkor, hogy nem lehet egységesen tekinteni a teljes ellátórendszerre. A magyar egészségügy egyszerre jeleníti meg a XIX. és a XXI. századot. Az infrastruktúra fejlesztése terén rengeteget fejlődtünk, az orvosok, illetve az ápolók béremelése is jelentős volt az elmúlt három évben, és javult a járóbeteg-ellátás színvonala is, miközben Budapest egyes kórházaiban a betegek aggasztó állapotokat tapasztalnak.

– Mi az oka ennek a kettősségnek?
– Jelentős eltérést tapasztalhatunk egyes intézmények között, de még a kórházakon belül az egyes osztályok színvonalában is lényeges különbségek vannak.

A felújításokat a műtőknél kezdtük, amiből a beteg nem sokat érzékel, de amikor a beavatkozás után átkerül a kórterembe és ott omladozó vakolatot lát, akkor az alapján ítéli meg a kórházi állapotokat. Miközben sokan azt mondják, hogy rossz állapotban van az egészségügy, a felmérések szerint a betegek 50-60 százaléka elégedett a kórházi, 70-80 százaléka a járóbeteg-ellátással, míg 80 százaléknál is többen tartják jónak a háziorvosi ellátást.

– Az emberek egészségi állapota is egyfajta tükörképe az ellátórendszernek. Ebben nem állunk túl jól.
– Kétségtelen, hogy bizonyos adatok rendkívül aggasztók. Az 55–65 éves korcsoport egészségi állapotánál vannak a legnagyobb problémák. Szemléletváltásra van szükség, a betegségek megelőzésére legalább annyit kellene költeni, mint a gyógyításra. Nemzeti programokat kell indítani, ilyen lehet a rákszűrés vagy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése.

– A másik sokat kritizált terület az oktatásügy, amelyben talán a legnagyobb változás az intézmények állami fenntartásba vétele. Sokak szerint nem lett hatékonyabb az iskolák működtetése. Mit gondol erről?
– Nem csupán az intézményeket vettük át, hanem kifizettünk 1200 milliárd forint önkormányzati adósságot, amelynek jó része az iskolák finanszírozásából állt elő. Ma ezt a rendszert az állam fenntartja és fejleszti. Az infrastruktúra megújítása mindenhol zajlik, tantermek, uszodák, tornatermek, óvodák és bölcsődék épülnek. Az sem elhanyagolható, hogy 2010 óta 27 milliárdról 79 milliárd forintra nőtt a gyermekétkeztetés támogatása. Már félmillió gyermek étkezik ingyen, és a rászoruló gyermekek szülei az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári szünetben is igényelhetik az ingyenes étkezést a helyi önkormányzatnál, a kormány teljes mértékben fizeti azt. A tankönyvellátás az 1–9. évfolyamon ingyenes, és rászorultsági alapon a 10–12. évfolyamon a diákok több mint hatvan százaléka kapja térítésmentesen a kiadványokat, így összesen 1,1 millió tanulónak biztosítjuk ingyenesen a tankönyveket.

– Viták zajlanak az oktatás tartalmi kérdéseiről is.
– Ezt a vitát a szakmának kell lefolytatnia. Nehéz meghatározni, hogy a versenyképes tudás megszerzéséhez egy mai fiatalnak mit kell és mit nem kell megtanulnia. Két nagy kihívás áll a magyar gazdaság előtt: az automatizálás és a digitalizálás. A következő húsz-harminc évben radikális változások lesznek az ipari termelésben. Jelentősen csökkenni fog a munkaerőigény, ehhez is alkalmazkodni kell majd. A magyar pedagógustársadalomnak is fel kell készülnie arra, hogy várhatóan egészen mást kell majd tanítani néhány év múlva, mint most.

– A bürokráciacsökkentés is visszatérő téma a közbeszédben. Siker vagy kudarc volt ez a kezdeményezés?
– Hogy klasszikust idézzek: sokat tettünk, de még nem eleget. Gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé akartuk tenni az ügyek intézését Magyarországon. Ha az objektív mutatókat nézzük, mindhárom cél felé nagy lépéseket tettünk az elmúlt hat-hét évben. Ma évente 25 millió ügyet intéznek a járási és kormányhivatalokban, ezek hetven-nyolcvan százaléka nyolc nap alatt lezárul, ami korábban csupán az ügyek negyven százalékánál volt elérhető. Az ügyintézés ugyanakkor olcsóbbá is vált, hiszen számos szolgáltatásért nem kell már fizetni, ami a lakosságnak évente tízmilliárd forint megtakarítást jelent. Az adóügyek intézésében még van javítanivaló, de a viszonylagos bonyolultság a kedvezmények rendszeréből is fakad. Az ugyanakkor nagy előny, hogy a személyijövedelemadó-bevallások adatai szerint a gyermekek után járó adókedvezményekkel tavaly 212 milliárd forintot hagyott a kormány a családoknál, 17 milliárddal többet, mint 2015-ben. Az igénybe vevők száma is nőtt a múlt évben, több mint 27 ezerrel. A családi kedvezménnyel így nagyjából 1,1 millió szülő csökkentette az adóját. Meg kell jegyezni azt is, hogy az elmúlt években a kedvezményeknek köszönhetően rendre nagyjából háromszázezer személynek egyetlen fillér szja-t sem kellett lerónia.

– A tervek ellenére nem látható a tömeges átvándorlás az államiból a versenyszférába. Miért?
– Az állami szférában még mindig egymillióan dolgoznak, ezért folytatni kell a munkaerő versenyszférába történő átcsoportosítását. Vannak eredmények ezen a területen is, hiszen a korábbi háromszázezerből hamarosan már százezer alatti lesz a közfoglalkoztatottak száma. Az állami szektorból a versenyszféra felé van mozgási lehetőség, ennek eléréséhez azonban politikai bátorság kell. Az átalakítás a nagy állami vállalatokat és rendszereket érintheti, ahol még jelentős munkaerő-tartalék van.

– Az egykulcsos szja-val már megbarátkozott a társadalom. Várható további adócsökkentés?
– A sikeres kormányzáshoz fedezet kell. A szavak aranyfedezetét csak a tettek adhatják, az adócsökkentés fedezetét pedig a gazdaság növekedése, illetve az állami kiadások mérséklése teremtheti meg. A beszedett adók felhasználása legalább olyan beszédesen mutatja egy állam működésének a hatékonyságát, mint az adók mértéke. Ha ma többlet-adóbevétel keletkezik Magyarországon, azt átgondolt fejlesztésekre fordítjuk. Soha nem volt ilyen mértékű magyar állami fejlesztés, mint ezekben az években: 3000 milliárdot kapnak a megyei jogú városok, 2000 milliárdot a közlekedési ágazat…”

Forrás:
Magyar Idők; Kis Ferenc, Villányi Károly; 2017. szeptember 23.

Kategória: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Ugrásszerűen nőtt a közvetlenül elnyert uniós magyar projektek száma

„Ugrásszerűen megnőtt a beadott és nyertes pályázatok száma a közvetlenül pályázható európai uniós programokon az elmúlt két évben – mondta a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MKF) ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón.
Kiss Antal miniszteri biztos tájékoztatása szerint a Magyar Fejlesztési Központ munkájának is köszönhetően a 2014-ben elnyert 4,66 milliárd forinthoz képest 2016-ban 16,54 milliárd forint lett a magyar érdekeltségű pályázatokra jutó támogatás összértéke a legismertebb közvetlenül pályázható uniós programokon.

Emlékeztetett: a kormány 2014-ben azzal a céllal hozta létre az MFK-t, hogy segítse a magyar nemzeti közösséget a közvetlen uniós források elnyerésében, illetve azért, hogy a pályázatok széles körben ismertté és hozzáférhetővé váljanak.

Tájékoztatása szerint az EU Horizon 2020 kutatás-fejlesztési és innovációs programja által biztosított forrásokat érintően az MFK összetett pályázatfejlesztői munkát végez. Több mint 500 személyes tanácsadás során a társaság szakértői 515 projektet vizsgáltak meg, és közülük 51-et választottak ki pályáztatásra. Eddig 54 pályázatot adtak be a társaság közreműködésével, több mint 10 milliárd forint értékben, ebből közel 6 milliárd forint értékű pályázat van értékelés alatt – ismertette.

Kitért arra, hogy az MFK a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Földművelésügyi Minisztériummal konzorciumi partnerségben 2014-2017-re 1 millió euró összegű pályázatot nyert el Magyarország LIFE környezetvédelmi programokon való részvételének elősegítésére, és kezdeményezte a LIFE önerőalap létrehozását, amivel 31 milliárd forint közvetlen kifizetésű forrás lehívására nyílik lehetőség. A sikeres pályázatok között kiemelte: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 millió eurót nyert a kerecsensólyom védelméért kifejlesztett madárbarát középfeszültségű vezetékek kialakítására.

Közölte: az MFK Európában egyedülálló magyar nyelvű forráskereső és tájékoztató rendszere több mint egymillió oldalletöltést ért el, a kapcsolódó közösségi oldalak kedvelőinek száma pedig meghaladja a 8500-at. Kétéves működése alatt a www.palyazatokmagyarul.eu honlap a közvetlen európai uniós programok 930 dekódolt pályázatát tette hozzáférhetővé.

Legújabb szolgáltatásként mostantól már android platformon futtatható mobilalkalmazás is segíti a felhasználókat a sikeres pályázásra való felkészülésben – mondta.

A miniszteri biztos összegzése szerint a társaság a kormány által rábízott feladatait végezve az elmúlt két évben több, a magyar gazdaság számára kitörési pontokat jelentő iparágfejlesztési lehetőséget azonosított.”

Forrás:
Ugrásszerűen nőtt a közvetlenül elnyert uniós magyar projektek száma; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. szeptember 22.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Bevezetés a területfejlesztési jogba

„Ez a jegyzet elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán alternatív kurzusként tartott, Területfejlesztés című tantárgy ismeretanyagához kapcsolódik. Az alternatív kurzus célja, hogy a joghallgatók számára bemutassa a területfejlesztés fogalmát, alapvető jogintézményeit, a területfejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tervezési ismereteket, annak érdekében, hogy a hallgató értelmezni és alkalmazni tudja a területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat későbbi munkája során. A jegyzet elkészítése során arra is törekedtem, hogy azt más felsőoktatási intézmények – így különösen a gazdasági felsőoktatás intézményei, valamint egyes mérnöki képzések – is fel tudják használni a területfejlesztés jogi szabályozásának bemutatásához. Így bár a kurzus épít a korábban megszerzett közigazgatási jogi ismeretekre, azonban a jegyzet a közigazgatási jogi általános részi tankönyvek használata nélkül is alkalmazható.”

Forrás:
Bevezetés a területfejlesztési jogba; Hoffman István; ELTE Eötvös Kiadó; ELTE Jogi Kari Jegyzetek, 12 .; harmadik, hatályosított és átdolgozott kiadás, ISBN 978 963 312 282 2 / ISSN 2060 5986; 2017 (pdf)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom, területfejlesztés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Összefoglaló jelentés: Konzultáció az „Európai Adatgazdaság Kiépítése” kezdeményezésről

„Az európai adatgazdaságról szóló konzultációs folyamat – az érdekelt felekkel folytatott széles körű párbeszéd – az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közlemény (COM(2017)9) és a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum elfogadásával vette kezdetét (SWD(2017)2). Ez a kezdeményezés a gazdaság és a társadalom érdekében elő kívánja segíteni a digitális adatok lehető legjobb felhasználását. Az európai egységes piac fejlődését akadályozó tényezők leküzdésére és az adatok szabad áramlásának biztosítására törekszik, illetve az adatokhoz való hozzáférést, az adattovábbítást, az adatok hordozhatóságát és az elsősorban nem személyes, géppel előállított digitális adatokkal kapcsolatos felelősséget érintő jogi kérdésekkel foglalkozik.
A konzultációban központi szerepet kapott a 2017. január 10. és április 26. közötti nyilvános online felmérés.Ez a közlemény különböző részeire vonatkozó kérdéseket tartalmazott.

Az eredmények és a beérkezett állásfoglalások részletesebb, minőségi elemzése a mellékletben olvasható.

A konzultációról szóló, előzetes tendenciákat megállapító összefoglaló jelentés már megjelent.
Emellett számos olyan horizontális és ágazatspecifikus műhelytalálkozóra került sor, amely az érdekelt felek adott csoportját célozta meg vagy egy adott kérdésre keresett választ.
Ez az összefoglaló jelentés összefoglalja, mi történt az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd során…”

Forrás:
Összefoglaló jelentés: Konzultáció az „Európai Adatgazdaság Kiépítése” kezdeményezésről; Európai Bizottság; 2017. szeptember 7. (pdf)
Melléklet: Annex to the Synopsis report. Detailed analysis of the public online consultation results on ‘Building a European Data Economy’; Európai Bizottság; 2017. szeptember 1. (pdf)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 18.

1.)
MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Mi az a digitális diplomácia – ahogy Kanadában látják?
Mi is az a „digitális diplomácia”? Az elmúlt héten a téma kiemelkedő kutatója, az izraeli Ilan Manor definícióját osztottuk meg. A tudós szabatos, teljességre törekvő, leíró meghatározása után most lássunk egy jóval gyakorlatiasabb megközelítést! A kanadai külpolitikát korábban irányító John Baird koncepciójában a tulajdonképpeni eszközrendszer helyett az újszerű alkalmazás kap hangsúlyt. E szerint „a digitális diplomácia eszköz arra, hogy kormányok (közvetlenül) egy másik ország népével lépjenek kontaktusba, annak kormányzata helyett”.
What is ’digital diplomacy’?; Amy Minsky; Global News Canada; 2015. január 11.

2.)
Amerika szelfije – Trump és a külvilág felé sugárzott Amerika-kép változása
Az amerikai Külügy hagyományosan az élharcosa annak a mozgalomnak, amely a digitális technológiák eszköztárával akarja dinamizálni, sőt gyökeresen átformálni a „XXI. század diplomáciáját”. Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja az US State Department facebook oldalának elemzésével vizsgálta: hogyan változik a Trump-kormányzat alatt az a kép, amelyet (a hivatalos) Amerika a közösségi médiumokon keresztül sugároz önmagáról. A kutatók úgy vélik: a korábbi időszakhoz képest jelentős „átpozícionálás” zajlik a közösségi térben. A prioritások változása óhatatlanul megjelenik a közszemlére tett „szelfiben” is. Amerika immár nem morális elveken nyugvó hatalomként, hanem olyan pénzügyi erőközpontként láttatja magát, amely a terrorizmus fenyegetésének felszámolása révén is önnön gazdasági érdekérvényesítését kívánja szolgálni.
America’s Selfie in the Age of Trump; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2017. szeptember 3.

3.)
Az Indiai KüM a Facebookot állítja csatasorba, hogy megszólítsa a világot
A Narenda Modi miniszterelnök vezette indiai kormányzat komoly szerepet szán a közösségi médiumoknak az ország globális jelenlétének előmozdításában. Az indiai Külügy megállapodást kötött a Facebook céggel egy olyan gyűjtőoldal létrehozására, amely egyetlen helyre csatornázza be az ország diplomáciájának valamennyi közösségi média fiókját. A gyűjtőoldalon keresztül több mint 500 facebook- és twitter fiókot, illetve minisztériumi webhelyet lehet már elérni. Interaktív térképalkalmazás segíti az egyes kontaktpontok földrajzi azonosítását. A minisztérium és a külképviseletek egyaránt proaktív használói a rendszernek: különösen a nemzetközi közösséget érintő eseményekre épülő közösségi média jelenlétekkel (kampányokkal) igyekeznek növelni az ország globális „láthatóságát”.
Inida’s Ministry of External Affairs leverages Facebook to better engage the World; The Digital Diplomacy Hub; 2017. szeptember 14.

4.)
Az USA KÜM felülvizsgálta digitális diplomáciára vonatkozó eljárásrendjét
Az amerikai Külügyminiszérium Közdiplomáciai és Közkapcsolati Főosztálya a közelmúltban felülvizsgálta és módosította a Külkapcsolati Eljárásrend (Foreign Affairs Manual) digitális diplomáciára vonatkozó részeit. Az új irányelvek a közdiplomáciai célú közösségi média használat jó néhány fontos területét érintik: a hivatali célú közösségi média fiókok létrehozásának engedélyeztetésétől kezdve a közmédia reklámozáson át a személyes fiókokon közzétehető tartalmak körének korlátozásáig. Hangsúlyosan jelenik meg továbbá a közösségi média fiókok menedzselésének, a felhasználói- és szolgáltatói feltételeknek a kérdése, csak úgy mint a kormányzati adatok védelmének kötelezettsége.
10 FAM 180 Official Communication Using Social Media; Foreign Affairs Manual; US Department of State; 2017. augusztus 24.

5.)
Ukrajnai oktatási törvény – pártfogói a digitális diplomáciát is bevetik a tiltakozást kiváltó új jogszabály védelmében
A közelmúltban elfogadott új ukrán közoktatási törvény, a kisebbségeket hátrányosan érintő módosításaival jelentős felháborodást keltett Magyarországon, és a környező régióban másutt is. Az ukrán diplomácia – nyilván számolva a nemzetközi reakciókkal– a globális közvélemény közvetlen elérésére hivatott digitális eszközöket is nyomban „harcba vetette”: Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter twitter csatornáján azonnal reagált a kibontakozó botrányra, ígéretet téve a kisebbségek anyanyelv használati jogának megőrzésére.
Ezzel szinte egy időben, az ukrajnai belpolitikai életben erős befolyással rendelkező Egyesült Államok kyivi nagykövetsége, szintén a közösségi média széles elérésére támaszkodva állt ki az ukrán parlament komoly feszültségeket generáló lépése mellett.
Ukrajna továbbra is biztosítja a kisebbségek nyelvhasználatát; Index.hu; 2017. szeptember 11.
Pavlo Klimkin üzenetei: 1., 2., 3.; Twitter; 2017. szeptember 11.
U.S. Embassy Kyiv‏; Twitter; 2017. szeptember 10.

6.)
Diplomáciai kríziskezelés a digitális korban
Terrorista merényletek, tornádók figyelmeztetnek naponta arra: a hirtelen lecsapó katasztrófák – társadalmiak és természetiek egyaránt – sokaságára számíthat korunk. A globális munkavállalás, illetve tömegturizmus ugyanakkor fokozza idegen országok állampolgárainak veszélyeztetettségét is. A változó helyzet más, mindenekelőtt gyorsabb kríziskezelési megoldásokat kíván a diplomáciai intézményrendszerek szereplőitől is. Az e-diplomácia jeles kutatója, Corneliu Bjola legújabb tanulmányában arra keresi a választ, hogy a digitális eszköztár hogyan segítheti a külszolgálatokat a válsághelyzetek menedzselésében. A munka erőssége, hogy nem csupán a nyilvánvaló tájékoztatási aspektust veszi górcső alá. Figyelmet szentel a válságkezelés teljes folyamatának, megvizsgálva, hogy milyen korszerű IT-megoldások, alkalmazások állnak a követségi-konzulátusi apparátusok rendelkezésére, a helyzetfelmérés mozzanatától kezdve a hatékony döntéshozatalon át a megfelelően szelektáló tájékoztatáson keresztül a válságok lezárásáig.
Diplomatic Crisis management in the Digital Age; Corneliu Bjola; Digital Dplomacy – Medium; 2017. augusztus 10.

Kategória: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Európai Adatportál – EU Datathon 2017

„Az Európai Unió Tanácsának észtországi elnökség egy Datathon versenyt hirdetett az Európai Unió Nyílt Adatportálján található adatok újrahasznosítására. A portál hozzáférést biztosít az Európai Unió intézményei, hivatalai által rendelkezésre bocsátott nyílt adatokhoz. A datathon elősegíti a nyílt adatok újbóli felhasználását a növekvő adatgazdaságban, az innovatív alkalmazások, vizualizációk kifejlesztését.

A datathon szeptemberben indul a csapatok regisztrálásával és november 16-án ér véget a brüsszeli zárórendezvényen és díjkiosztó ünnepségen. A regisztrált csapatok Európában bárhol dolgozhatnak október közepétől november 12-ig. A csapatok feladata, hogy demonstrálják, miként tudják a nyílt adatokat újra felhasználni a konkrét szakpolitikák támogatására, a társadalmi kihívások kezelésére, munkahelyek teremtésére. Cél, hogy a webes- vagy mobil alkalmazás visszatükrözze a Juncker Bizottság politikai prioritásait: a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzését, a digitális egységes piac létrejöttének és a demokratikus átalakulás támogatását.

A győztes csapatnak lehetősége nyílik arra, hogy bemutassa a projektet 2017. november 21-23. között Versailles-ban a European Big Data Value Forum rendezvényen. Regisztrálni szeptember 30-ig lehet. Az EU Datathon 2017 rendezvénnyel kapcsolatos kérdéseket az alábbi e-mailcímen lehet feltenni: op-datathon@publications.europa.eu.”

Forrás:
EU Datathon 2017; Európai Adatportál; 2017. szeptember 5.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, politikai informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A KPMG 1,853 milliárd forint értékű fejlesztéspolitikai tárgyú szerződést nyert el

„A KPMG Hungária Kft. látja el – nettó 1 milliárd 853 millió forintért – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tanúsító szervi feladatait, továbbá közreműködik ennek az alapnak valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) az illetékes hatósági munkájában.

Az eredményt az ajánlatkérő Miniszterelnökség közölte a Közbeszerzési Értesítőben.

A teljes díjból 1 milliárd 110 millió forint jut az EMVA/EMGA illetékes hatósági közreműködés kapcsán nyújtott szolgáltatásokra. Ez akkreditációs és felügyeleti vizsgálatokat jelent. Ennek az összegnek a 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget a Miniszterelnökség.

A nyertessel szeptember 5-én kötötte meg a szerződést az ajánlatkérő.”

Forrás:
Csaknem kétmilliárdos szerződést nyert el a KPMG; Németh Géza; Napi.hu; 2017. szeptember 14.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A digitális pénzügypolitikáról és az internetes nagyvállalatok adóztatásáról tárgyaltak az uniós pénzügyminiszterek

„Az új piaci szereplőnek számító digitális pénzügyi szolgáltatók, a fintech cégek európai szintű szabályozásáról, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) mélyítéséről is szó volt az Ecofin pénteki informális ülésén Tallinban – tájékoztatott Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár. Szombaton az internetes óriáscégek adóztatásáról szóló javaslat vitája volt napirenden – tette hozzá.
Az uniós pénzügyminiszterek pénteki munkaebédjükön a GMU további mélyítéséről szóló dokumentumokról tárgyaltak. A jelenleg asztalon lévő javaslatokról Hornung Ágnes elmondta, hogy a GMU-ra vonatkozó kötelező előírásoknak kizárólag az eurózónára kell korlátozódniuk, de a döntéseknek az EU27 szintjén kell megszületnie. Az államtitkár hozzátette: az erre vonatkozó bizottsági felvetéssel szemben a magyar álláspont szerint az európai szemeszter fő témájának a gazdaságpolitikának kell maradnia, a szociális típusú szakpolitikai ajánlásokat külön kell kezelni.

Az észt elnökség a fintech cégek pénzügyi piacokon történő térnyeréséről és hatásairól készített vitaindító anyaga, illetve a Bruegel Intézet elemzése is téma volt a péntek délutáni informális Ecofin-ülésen. Az új piaci szereplőknek számító fintech cégek és az általuk nyújtott szolgáltatások megváltoztatják a pénzügyi szektor működését. Ennek a folyamatnak számos veszélye is van, amelyek feltárása és az ezekre adandó válaszok megtalálása a közeljövő nagy kihívása lesz – emelte ki Hornung Ágnes. Fontos, hogy a szabályozás egyenlő feltételeket teremtsen, teret adjon a versenynek, de megfelelő fogyasztó- és adatvédelmi intézkedéseket tartalmazzon – fűzte hozzá az államtitkár.

A szombati ülésnapon az Európai Unió észt elnökségének a digitális szolgáltatást nyújtó nemzetközi óriásvállalatok megadóztatásáról szóló javaslata volt napirendben. Magyarország tavaly már benyújtott egy javaslatot a digitális vállalkozások forrásadóztatására, amelyet most több tagállam szorgalmaz, valamint magyar részről már tavaly felvetettünk egy, a közös behajtási mechanizmusra irányuló elképzelést is – emlékeztetett a pénzügyekért felelős államtitkár. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a digitális adózás kérdésében globális megoldást kell találni ahhoz, hogy az online szolgáltatást nyújtó nagyvállalatok is ugyanúgy adózzanak, mint a fizikai jelenléttel bíró cégek.”

Forrás:
A digitális pénzügypolitikáról és az internetes nagyvállalatok adóztatásáról tárgyaltak; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 16.

Kategória: gazdaság, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Ingyenes wifi-hozzáférési pontok lesznek Európa-szerte – megszavazta az EP

„Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta Európa közterületein ingyenesen használható vezeték nélküli internethálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját.

A Digitális Unió kiteljesítését szolgáló, az EP képviselők által 582 szavazattal 98 ellenében 9 tartózkodással elfogadott kezdeményezés célja, hogy

a közterületeken és közintézményekben mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá.

Az EU külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein. Az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja.

A tájékoztatás szerint főként a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak majd a támogatásra, hogy a települések főterein, parkjaiban, múzeumaiban, könyvtáraiban, vasútállomásain, kórházaiban elérhető legyen a nagysebességű és ingyenes wifi. Az erre elkülönített összeg jelenleg 120 millió euró.

Az Európai Parlament jóváhagyása által már 2018 elején megnyílhat a pályázatok benyújtásának lehetősége. A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább három évig állják a működtetés költségét, könnyen hozzáférhető, ingyenes és biztonságos hálózatot üzemeltetnek, továbbá a személyes adatokat nem használják kereskedelmi célokra.

Ha egy településen, vagy régióban már létezik hasonló szolgáltatás, akkor nem lehet további támogatást igényelni.”

Forrás:
Ingyenes wifi-hozzáférési pontok lesznek Európa-szerte – megszavazta az EP; Híradó.hu/MTI; 2017. szeptember 12.

Kategória: hírközlés, Internet, közigazgatás:külföldön, távközlés | Címke: , , | Hozzászólás most!

Az orosz Kaspersky Lab-et kitiltották az amerikai szövetségi szervezetek rendszereiből, miközben a német információbiztonság megbízik bennük

„Szerdán jelentette be az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, hogy elrendelte a Kaspersky Labs szoftvereinek eltávolítását az összes, kormányzati számítógépről. A belbiztonságért felelős miniszter, Elaine Duke által kiadott rendelkezés szerint a szövetségi intézmények és szervezetek számára 30 nap áll rendelkezésre, hogy felmérjék a rendszereikben alkalmazott Kaspersky termékeket. Ezt követően 60 napjuk van ezek eltávolítására, vagyis nagyjából az újévre minden érintettnek végeznie kell a feladattal.

A döntés kiváltó oka, hogy a minisztérium tudomására jutott a Kaspersky vezető beosztású alkalmazottai és az orosz kémhálózat és egyéb, moszkvai kormányzati irodák közötti állítólagos kapcsolat. Emellett az sem segít, hogy az orosz törvények szerint az államnak joga van együttműködésre felszólítani a Kasperskyt, amely így köteles kiszolgáltatni az általa megszerzett információkat, és azokat továbbítani orosz hálózatok felé.

Tulajdonképpen mindegy, hogy saját szakállára vagy a Kasperskyvel való együttműködéssel cselekszik az orosz kormányzat, annak kockázata, hogy a vállalat termékein keresztül szövetségi információk szivároghatnak ki, közvetlenül hatással van az amerikai nemzetbiztonságra, állítja az USA minisztériuma.

Az oroszok tiltakoznak
Természetesen minden ilyen vádat tagadott a Kaspersky, közleményükben arra hivatkoznak, hogy semmilyen tiltott, gyanús kapcsolat nincsen a cég és a moszkvai kormányzat között. Javukra szól, hogy eddig egyetlen fél sem tudott hihető bizonyítékokkal szolgálni erre vonatkozóan. Emellett azt is leszögezték, hogy az amerikaiak által említett orosz törvényt félreértelmezték, az nem vonatkozik cégükre…[Bitport]”

—–

„…A tengerentúli döntést követően aligha számított bárki is arra, hogy valaki kiáll a Kaspersky Lab mellett, pedig pontosan ez történt, ráadásul az erkölcsi támogatás nem várt helyről érkezett: a német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivataltól (BSI). A szervezet közölte, hogy az európai uniós tagállamban maximálisan megbíznak a fejlesztőcégben. A BSI kiemelte, hogy évek óta jó és “teljese bizalmon alapuló együttműködés” van köztük és a vállalat között. A Kaspersky Lab következtetései és tapasztalatai az elvégzett elemzések és után bekerültek a hivatal rendszereibe.

A BSI hangsúlyozta, hogy eddig semmilyen olyan gyanú nem merült fel, amely alátámasztaná az amerikai vádakat. A biztonsági konszern számos fontos orosz kiberkémkedési kampányról elsőként számolt be és részletesen leírta azokat. Fontos viszont, hogy a német közigazgatás jelenleg nem használja a Kaspersky Lab szoftvereit, a biztonsági megoldásokat a Trend Micro szállítja.[SG.hu]”

Forrás:
Bitport.hu; Szilágyi Szabolcs; 2017. szeptember 14.
Németországból kapott dicséretet a Kaspersky Lab; SG.hu; 2017. szeptember 17.

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , | Hozzászólás most!