Idén először ugrásszerűen nőtt az informatikai képzésekre felvettek száma

„Idén ősszel 10 százalékkal többen kezdhették meg tanulmányaikat informatikai szakokon az egyetemeken. Ez pozitív trendfordulót jelez, ugyanakkor van még tennivaló, hogy az oktatás rendszere, igazodva a digitalizáció kihívásaihoz, elegendő számú informatikust képezzen a piac számára – hangzott el az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi (BME) Egyetem közös sajtótájékoztatóján.

Trendforduló az informatika szakokon
Az IVSZ évek óta támasztja alá kutatásokkal, hogy több tízezer informatikus hiányzik az ágazatból. Ez gátat szab a megkerülhetetlen digitalizációnak, lassítva ezzel a gazdasági növekedés dinamikáját.

2017 ugyanakkor az áttörés éve lehet, hiszen 10 százalékkal többen kezdhették meg tanulmányaikat az informatikai felsőoktatásban.

A szakma és az érintett minisztériumok évek óta zajló közös munkájának köszönhetően megszületett és hamarosan életbe lépő intézkedéseknek köszönhetően jó esély van arra, hogy pár éven belül megduplázódjon az egyetemi szintű informatikus kibocsátás. A távlati cél az, hogy a trend folytatódjon, hiszen a felsőoktatásban jelenleg 23 százalék a műszaki szakokon tanulók aránya, a gazdaság fejlődése szempontjából azonban 40 százalék lenne az ideális – hívta fel a figyelmet Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
A műszaki, természettudományi, IT és pedagógusképzés terület helyzete a felvételi adatok tükrében IVSZ-prezentáció

Az EMMI 2018 őszétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Pannon Egyetemen indít a meglévők mellett új informatikai alapképzést informatikus üzemmérnök néven (BProf), a mesterképzésben pedig megjelenik két választható szakirány, amelyek elengedhetetlenek az önvezető járművek fejlesztéséhez – mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Horváth Zita arról is beszélt, hogy speciális, a mérnökképzést érintő ösztöndíjprogramon dolgozik a tárca, amely várhatóan 2018 februárjától lesz elérhető a képzésben résztvevők számára.
Informatikai képzés helyzete Magyarországon Horvát Zita prezentációja

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a piacon naprakész tudással rendelkező, diplomás szakemberekre van szükség. A tárca ennek érdekében indította el a “Programozd a jövőd!” pályaorientációs projektjét, amelynek keretében 21 felsőoktatási intézményben olyan naprakész, ingyenes, a piaci szereplők és előzetes, „oktatói pool” képzésben részt vett tanárok által oktatott tananyagokhoz és vizsgalehetőséghez juthatnak hozzá az informatikus hallgatók, amelyek még inkább versenyképessé teszik őket a munkaerő-piacon. Ezzel párhuzamosan országos kiterjedésű gyakornoki program is indul, amelynek során a hallgatók az együttműködő cégeknél vállalhatnak munkát még a képzésük ideje alatt.
Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása Solymár Károly prezentációja

Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy az egyetem az IVSZ-szel és a korábban említett két egyetemmel közösen kidolgozta azt a gyakorlatorientált informatikus üzemmérnök (BProf) alapképzést, amely a februári felvételi jelentkezéskor már több intézményben is választható lesz. Erre azokat a hallgatókat várják, akik 2 év nappali, egyetemi és 1 év vállalatokkal közös kooperatív képzés után el szeretnének helyezkedni a munkaerőpiacon. A tervek szerint az új, államilag finanszírozott képzésen a karon 3-400-zal több informatikus hallgató kezdheti majd meg tanulmányait. Természetesen az átjárás biztosított az egyéb képzési formák és az új szak között.[IVSZ]”

——-

„Az idei évben először nőtt ugrásszerűen az informatikai képzésekre jelentkezők és a felvettek száma a felsőoktatásban, a jövőben több olyan program is indul, ami ezt a tendenciát tovább erősíti – hívták fel a figyelmet egy szakmai konferencián hétfőn Budapesten.
A “2017 trendforduló az informatikai felsőoktatásban” címmel az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamint a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) által megtartott rendezvényen Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (NFM) elmondta: kiemelt figyelmet kell fordítani az egyetemi és a mesterképzésekre.

A tavaly már elindított Programozd a jövőd! elnevezésű program 8,2 milliárd forintból valósul meg 2020-ig. A program célja az egyetemi informatikai képzésben tanulók és végzők számának növelése, ezt tudásbázis kialakításával, a köznevelésben tanulók érdeklődésének felkeltésével, motiválással, felsőoktatási együttműködések – vendégoktatók, gyakornoki programok – kialakításával valósítják meg. Középiskolásoknak több mint 100 iskolában motivációs előadásokat tartanak 2018-végéig. Az egyetemi képzéseket közelíteni kell a munkaerőpiaci igényekhez, ennek érdekében egyebek között egyetemekkel és vállalkozásokkal működtek együtt, ingyenes tanagyag vagy vizsga lehetőségének kialakításáról. Eddig 21 intézménnyel és 4 IKT vállalattal kötöttek együttműködési megállapodást – tette hozzá a helyettes államtitkár. [Nemzeti fejlesztési Minisztérium]”

Forrás:
Trendforduló az informatika szakokon; Varga Veronika; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017. november 13.
Idén először ugrásszerűen nőtt az informatikai képzésekre felvettek száma; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. november 13.
A BProf szakról lásd:

„…Computerworld: Ahogy korábban mondta, a piacnak különböző szintű informatikusokra van szüksége. Nem tervezi a Műegyetem, hogy a BSc, MSc és PhD szint alatt is képez informatikához értő szakembereket?
Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja: Kormányzati kezdeményezésre már folyik az engedélyeztetése egy úgynevezett üzemmérnök informatikus, Bachelor of Profession szak indításának. A BProf – akárcsak a BSc – felsőoktatási alapképzés lesz, és felsőfokú diplomát ad. Ha minden a tervek szerint halad, 2018 szeptemberében az intézmények elindíthatják az új szakot. Pontos számokat még nem tudok mondani, nálunk az induló létszám várhatóan 300-500 között mozog majd. A karra évente felvett informatikushallgatók száma ezzel az ezret is elérheti.

CW: Mi a különbség a BSc-t és a BProfot végzett hallgatók tudása között?
JL: A BSc képzés programját hét, a BProfét hat félév alatt lehet majd elvégezni. A BProf utolsó két félévében az egyetem a vállalatokkal kooperatív képzést folytat. Lényege, hogy a tantárgyak nagy részét a vállalatnál végzett munkával teljesíti a hallgató. Ez a vállalat számára azt jelenti, hogy már a harmadik egyetemi évtől kezdve munkatársakhoz jut. Szigorú elvárás, hogy a hallgatók munkahelyi tevékenysége témájában és színvonalában illeszkedjen az egyetemi képzési programhoz. Általánosságban a BProfon valamivel kevesebb természettudományos alapismeretet kapnak a diákok, mint a BSc-n. Viszont a szak lényegesen gyakorlatorientáltabb lesz.

CW: A BProf diplomával befejezettnek tekinthető a hallgató képzése?
JL: Képzéseink átjárhatóak. A BSc-ről viszonylag könnyen lehet majd váltani a BProfra, innen viszont csak 60 plusz kredittel, azaz két plusz félévvel lehetne átmenni a BSc-re. Ugyanezen az ágon – tehát némi kerülővel – nyitva áll az út a BProf hallgatói számára az MSc felé is. A BProf egyenes ági folytatása egyébként az MProf, tehát a Master of Profession. Ez utóbbi indítását jelenleg nem tervezzük.

CW: A BProf hallgatói is kaphatnak majd állami ösztöndíjat?
JL: Ha lesz állami ösztöndíj, akkor minden bizonnyal igen. Mi nekik is kértünk…”

Forrás:
Mi tehet a felsőoktatás az informatikushiány enyhítésére?; Computerworld; 2017 szeptember 8.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Újabb bürokrácia-csökkentő intézkedés jöhet jövőre az adózásban

„Míg eddig az adószakemberek csak úgy kezdhették meg tevékenységüket, ha ehhez engedélyt kértek, addig jövőre elég lehet egy egyszerű bejelentés is. Az adószakemberek nyilvántartásba vételéről szóló NGM rendeletet tervezetét mától bárki véleményezheti.
Az újabb bürokráciacsökkentés az adózásban jelentős könnyebbséget hozhat jövőre. Jelenleg adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a jelölt nyilvántartásba vételi kérelmét a hatóság elbírálta és az engedélykiadással egyidejűleg felvette a nyilvántartásba. Az eljárás ügyintézési határideje 45 nap. Az adóbürokrácia-csökkentés újabb állomása megszűntetheti az engedélyezési eljárást. Az érintetteknek elegendő lehet a bejelentés, és már segíthetik ügyfeleiket tanácsaikkal, vagy például képviselhetik őket az adóhivatal előtt.

Míg jelenleg az adótanácsadóknak kell igazolniuk, hogy megfelelnek a feltételeknek, a tervezet szerint 2018-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi ezt.

A tervezet szerint a bejelentés vizsgálatának eredménye alapján a gazdasági tárca a jogszabályi feltételeket teljesítő bejelentőket nyilvántartásba veszi, míg azokat, akik nem felelnek meg az előírásoknak, az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzésétől eltiltja. Annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást tudják nyújtani ügyfeleiknek az adózási szakemberek, a nyilvántartásba vételt követő öt év alatt olyan továbbképzéseken kell részt venniük, amelyek releváns és naprakész ismeretekkel bővítik a már megszerzett ismereteiket.

A szaktárca nyilvántartásában jelenleg több mint hatezer adótanácsadó, az adószakértői és az okleveles adószakértő szerepel. A lista évente átlagosan néhány száz szakemberrel bővül. A penzugyiszakkepzes.kormany.hu oldalon található névjegyzékben az összes adózási szakember szerepel. Az adóügyeik intézésében szakszerű segítséget igénylő cégeknek, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek itt érdemes a megbízás előtt a jogosultságot ellenőrizni…”

Forrás:
Újabb bürokrácia-csökkentő intézkedés jöhet jövőre az adózásban; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 14.
Tervezet az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló NGM rendeletről; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 14. (PDF)
„A tervezet 2017. november 17-ig véleményezhető a marta.aigner.kincses@ngm.gov.hu; eva.voicsek@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségeken.”

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A kormányablakba költözik a NAV

„Szem előtt tartva a gyors és hatékony ügyintézést, a Kormányablakban kap helyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Karcagon. A munka hamarosan a végéhez ér, december közepén már az új helyen várja az adóhatóság az ügyfeleket.

A kormányzat szándéka az, hogy egy szolgáltató állam jöjjön létre. Ennek a tükrében döntöttek annak idején 2010-ben, hogy milyen szervezeti átalakításokat hajtanak végre a közigazgatásban. Így jöttek létre a Kormányhivatalok, a Járási Hivatalok és azon belül létrejöttek a Kormányablak osztályok, amely Karcagon és Kisújszálláson is működik. A Kormányablak feladata az, hogy az ügyfelek egy helyen tudják intézni az ügyeiket. Jelenleg is 1582 ügyet lehet intézni, elindítani, tájékoztatást kérni. Én bízom benne, hogy mindenki nagyon elégedett ennek az osztálynak a működésével – mondta az osztályvezető.

A Kormányzat szándéka az volt, hogy országszerte azonos feltételekkel tudják az ügyfelek az ügyeiket intézni, mindemellet erősítse a szolgáltató jelleget.
– A Nemzeti Adó és Vámhivatal nem tartozik a mi szervezeti egységünkhöz, ők egy különálló szervezet, de ők is fogadják az ügyfeleket. A kormányzat célja az, hogy az állampolgároknak, a vállalkozásoknak az ügyeit minél gyorsabban tudják intézni. Egy kormányhatározat értelmében a Karcagi Járási Hivatal Kormányablak Osztálya is kibővül, tehát biztosítani fogjuk a NAV ügyfélfogadó terét.

Az átalakításhoz a Miniszterelnökség 35 millió forintot biztosított.

– Személy szerint nagyon hálás vagyok Dobos László polgármester úrnak azért, hogy támogatott minket abban, hogy a jelenlegi helyünk ne sérüljön, úgy tudjuk kialakítani a NAV ügyfélfogadás helyszínét, hogy az úgynevezett régi házasságkötő termet biztosította számunkra. Ebben a 80 négyzetméteres irodarészben két munkaállomást biztosítunk a NAV számára, a további helyeket pedig a Kormányablak veszi majd birtokba.

A betonozási munkával már végeztek a kivitelezők, hamarosan a burkolással folytatódik majd a munka. December közepére megérkeznek a bútorok és beköltözhet az ügyfélszolgálat is. A pontos indulásról a Kormányablak tájékoztatni fogja ügyfeleit.”

Forrás:
A kormányablakba költözik a NAV; infoKarcag; 2017. november 14.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Mérföldkövek a brit kiberbiztonság fejlődésében – I. az elméleti háttér megalapozása: a kiberbiztonsági stratégia

„A tanulmány az Egyesült Királyság kiberbiztonsági stratégiai dokumentum rendszerének fejlődését tekinti át. A kiberbiztonság területén az ország a vezető hatalmak közé sorolható, és az előkelő helyezésének egyik oka éppen a jogi szabályozás egyedi és kifinomult mivoltában keresendő. Az Egyesült Királyság 2011-ben elfogadott első kiberbiztonsági stratégiáját 2016-ban váltotta le az új, második generációsnak tekinthető stratégiai dokumentum, amely immáron az egész társadalomra és valamennyi biztonsági szektorra vonatkozóan tartalmaz megállapításokat és ambiciózus célkitűzéseket. A stratégia a „3D stratégiája”, ugyanis a megvédeni (defend) – elrettenteni (deter) – fejleszteni (develop) hármas eszközrendszer segítségével kívánja 2021-re elérni a vízióként kitűzött állapotot: az ország biztonságos, a kiberfenyegetésekre rugalmasan reagálni képes, prosperáló és magabiztos legyen a digitális világban. A tanulmány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Egyed István Posztdoktori Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.”

Forrás:
Mérföldkövek a brit kiberbiztonság fejlődésében I. az elméleti háttér megalapozása: a kiberbiztonsági stratégia ; Molnár Dóra; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 136-148. oldalak (pdf)

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal

„Az informatikai szolgáltatások, rendszerek, eszközök, alkalmazások egyre jelentősebb mértékben járulnak hozzá az állami működés hatékonyságának, a vállalkozások eredményességének és versenyképességének, valamint az állampolgárok életminőségének javításához. A kiberbiztonság és az interoperabilitás ma vitathatatlanul az informatikai szakterület legfontosabb, legaktuálisabb kérdései közé tartoznak. A két kérdéskör egymással részben szembenálló stratégiai célkitűzéseket, nézőpontot, követelményeket képvisel. Jelen publikáció célja annak feltárása, hogy az interoperabilitással kapcsolatos EU dokumentumokban, célokban, feladatokban megjelennek-e, és ha igen, milyen kiberbiztonsági kérdések. A publikáció a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 ‘A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés’ projekt támogatásával, a Kiberbiztonsági Ludovika Kiemelt Kutatóműhely keretében készült.”

Forrás:
Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 149-162. oldalak (pdf)

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben

„Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás komoly próbatétel elé állította a jog művelőit (is), éspedig mind a jogalkotókat, mind pedig a jogalkalmazókat. A jogalkotók (kodifikátorok) hamar rádöbbentek arra, hogy az 1990 előtti (régi) jog az új jogállami kihívásoknak és követelményeknek nem felel meg, ahhoz tehát, hogy Európához felzárkózhassunk, mélyreható jogalkotási reformot kell hazánkban is végrehajtani. Így volt ez a jog minden területén, függetlenül attól, hogy a meglévő szabályozás a közjog vagy éppen a magánjog területére esett-e. Akkor, az 1990-es évek elején a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése jelentette tehát az elsődleges feladatot. Szükségképpen együtt élt azonban a „régi” jog az „új” joggal, ennek minden nehézségével és ellentmondásával együtt. Nem volt ez másként a szabálysértési jog esetében sem, amelynek bár 1968 óta kódexben rögzített szabályai voltak, azonban azoknak rokoni viszonyuk sem volt az új jogállami követelményekkel.

Értekezésemben azt a gyötrelmes átalakulási folyamatot törekszem bemutatni, amely az etatista állam szabálysértési jogát az európai jogállami elvárások és követelmények recipiálásáig eljuttatta. Mindenekelőtt felállította a „tükröt”, amely az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Bíróságának irányadó gyakorlatának, néhány európai állam szabálysértési jogának és a Magyar Alkotmánybíróság tárgykört érintő határozatainak a bemutatásából állt össze. E „tükör” célja az volt, hogy gyűjthetők legyenek azok az elvek és elvárások, amelyek meghatározó zsinórmértékei lehetnek a szabálysértési jog magyarországi újrakodifikálásának. Mindezt szervesen egészítették ki a hazai történelmi múlt hagyatékai – ha tetszik, történelmi vívmányai -, amelyeknek célja a megszüntetve – megőrzés szempontjainak érvényre juttatása volt. Ezt követően került vizsgálat alá az adott (de lege lata) hazai szabályozás, amelynek a tételeit igyekeztem rávetíteni a jogállami követelményekre és elvárásokra. Nyilvánvalóan itt kerültek elő a jogalkotás és a jogalkalmazás mindennapi fogyatékosságai és nehézségei is, amelyekről ugyancsak nem mellőzhettem az állásfoglalást. Ahol csak lehetett, „átkötöttem” a mai (jogalkotási és jogalkalmazási) gyakorlatot az európai elvárásokkal. Végkifejletében pedig de lege ferenda javaslatok tételes és konkrét megfogalmazásáig jutottam el.

Szerzőként éveken keresztül a szabálysértési jogalkalmazásban dolgoztam, így ismerem annak hangulatát, gyakorlatát. „Alulról” láttam az életidegen, életszerűtlen jogszabályi megoldásokat, de ismertem e reguláció hasznos előremutató elemeit is. A jó és rossz tapasztalatokat egyaránt mérlegre téve törekedtem arra az értekezésemben is, hogy pontosan megjelöljem: mi az, ami a „jogállami” szabálysértési jog kialakulásához hozzájárulást jelenthet, és mi az, ami akadályozza annak létrejöttét…”

Forrás:
A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben; Erdődy Gyula; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2017. november 24. 12:00; Helye: Pécs, 48-as tér 1.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

LED – Lechner Education: Agilitás és közigazgatás Meetup

„A Lechner Tudásközpont az eddigi hazai közigazgatási gyakorlattól eltérően agilis módszertan segítségével fejleszti informatikai termékeit. Az e-építésügy területén így olyan alkalmazások jönnek létre, melyek nincsenek tele felesleges és érthetetlen funkciókkal, használatuk egyszerű és közérthető. A Lechner és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű, nyilvános eseményén kiderül, hogyan lehet jó szoftvereket fejleszteni, nem csak piaci alapon.

Április óta a Scrum, azaz egyfajta agilis fejlesztési módszertan szerint dolgozik a Lechner Tudásközpont e-közmű fejlesztőcsapata. A csapatszellem, a gyors és látványos visszacsatolások, valamint a kéthetes fejlesztési periódusok, vagyis az úgynevezett sprintek segítségével a Lechner Tudásközpontban egy sokszereplős és jogszabályi keretekkel közrefogott országos informatikai rendszer fejlesztése valósult meg.

A Lechner informatikai osztályán az e-közmű fejlesztés volt az első, ahol a Scrumot alkalmazni kezdték. A csoport az agilis fejlesztésre való átállást követő várt hullámvölgyön átlépve olyan jól kezdett működni, hogy példájuk alapján azok a munkatársak is csapatokat kezdtek alkotni, akik nem az e-közmű fejlesztésén dolgoztak. Rövidesen az így létrejött spontán horizontális munkacsoportokon kívül, egyéb összetartó erők, például érdeklődés, vagy azonos technológia-használat mentén is szerveződtek csoportok, amelyek így mátrixszerűen az egész közösséget behálózták. A tervek szerint a Lechner Tudásközpont informatikai bázisán hamarosan minden munkatárs csapatban fog dolgozni és minden projektnek meglesznek a maguk agilis módszertan szerint előírt szereplői.

A nemzetközi gyakorlatban előfordul, hogy az informatikai közbeszerzéseknél alapelvárás a fejlesztendő szoftver agilis módszertan szerinti megvalósítása. Ugyan hazánkban mindez (még) nem gyakorlat, a Lechner Tudásközpont az építésügy fejlesztésére elnyert európai uniós KÖFOP projekt keretein belül már így kezd neki a fejlesztés agilis megvalósításának.

A Lechner Tudásközpont és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű Meetupján az agilitás elismert szakemberei beszélnek a módszerről, és annak helyéről a közigazgatási fejlesztésekben. Az esemény szakmai támogatója a Vezető Informatikusok Szövetsége.

Előadók:

  • Both András (infokommunikációs igazgató, Lechner Tudásközpont): Miért érdemes agiliskodni a közigazgatásban?
  • Guthy Miklós (agilis tanácsadó, Agilizer) és Hülber Attila (alprojektvezető, Lechner Tudásközpont): Hogyan álljunk neki a fejlesztésnek, hogy jó termék jöhessen ki belőle minél előbb?
  • Kulcsár Bence (agilis coach): Eltitkolt akták – a Scrum 60 éves története
  • Téti Imre (ügyvezető, Konasoft – a Sprint Consulting ügyfele): Agilis finanszírozás az állami szférában

Helyszín: Lechner Tudásközpont, Ügyféltér (1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3. sárga épület)
Időpont: 2017. november 28. (kedd) 18:00

A rövid, tömör és informatív előadások után lehetőség van kérdéseket feltenni az előadóknak.

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt! Jelezz vissza a Facebookon és gyere el, a belépés ingyenes!”

Forrás:
http://lechnerkozpont.hu/cikk/led-lechner-education-agilitas-es-kozigazgatas-meetup; Lechner Tudásközpont; 2017. november 16.
Lásd még: Budapest Agile Meetup Group

Kategória: informatika, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Politikai élet a helyi önkormányzatokban. A helyi politika szereplői, mozgásterük és kapcsolataik a helyi politikai rendszerben

„… Jelen munka a politikatudomány nézőpontjából vizsgálja a helyi önkormányzatokat: azokat a helyi intézményeket, szervezeteket és más szereplőket a veszi górcső alá, melyek a politikai szférájához kötődnek, s elsősorban azok politikával való kapcsolatára, abban betöltött szerepére koncentrál…
A „helyi politika” – az angolszász politikatudományban a „local politics” – a területi önkormányzatok politikai viszonyaival foglalkozik. Ez egyfelől, magában foglalja a települési, köztük a városi, nagyvárosi önkormányzatokat. Másfelől, a „helyi politika” témakörébe sorolják a megyei, illetve a regionális önkormányzatok politikai viszonyainak vizsgálatát is (Pálné, 2008.). Tehát, minden, ami nem országos, az „helyi”. Jelen munkában én a helyi politika fogalmát szűkítve használom: nem vizsgálom a megyei önkormányzatokat,…hanem a helyi politika színterének csak a települési önkormányzatokat tekintem: a falut, a várost, a fővárosi kerületet. A megyei önkormányzatok elemzésétől elsősorban terjedelmi okokból tekintek el. A regionális politika esetében – a terjedelmi okok mellett – azért is tekintek el a régiók elemzésétől, mert azok nem rendelkeznek autonóm, választott testületekkel, azaz, nincsenek önkormányzati alapokra helyezve hazánkban.
A „helyi politika” fogalma ugyanakkor magába foglalja nemcsak az „önkormányzatot”, hanem az intézményes szereplőkön túl, a helyi politikai folyamatokba bekapcsolódó más szereplőket is…”

Forrás:
Politikai élet a helyi önkormányzatokban. A helyi politika szereplői, mozgásterük és kapcsolataik a helyi politikai rendszerben; Tamás Veronika; ELTE Állam és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Doktori Iskola; 2016 (pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, politika, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Big Data Konferencia – 2017 november 30.

„Big data: adatok mindenhol, minden mennyiségben. Mit kezdjünk velük? Hogyan dolgozzuk fel őket? Mire lesz ez jó? Vannak-e jogi korlátok?

A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a big data kutatások módszertani kérdéseiről és alkalmazási területeiről. A konferencia előadói négy szekcióban mutatják be a szövegbányászat aktuális problémáit, a big data alkalmazási lehetőségeit az egészségügyi adatok kezelésében, a jogi szövegek feldolgozásában, a közigazgatás és a városszervezés működtetésében, valamint az adatújságírási lehetőségeit. Egy önálló szekció a big data témájú doktori kutatások bemutatására ad lehetőséget.

Tisztelettel meghívunk minden kedves érdeklődőt a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Big Data Kutatócsoportja által szervezett konferenciára!

A konferencia időpontja 2017 november 30., 9:30-17:00.
Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Ifjúság útja 20.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni november 27-ig ezen a felületen lehet: https://goo.gl/forms/3lNXaKZLtsOtVt773.

Program:
9:30-10:00 REGISZTRÁCIÓ

10:00-11:00 PLENÁRIS ELŐADÁSOK
– Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens): A Szentágothai János Kutatóközpont Big Data kutatócsoportja
– Botz Lajos (PTE GYTK, PhD, habil, egyetemi tanár, főgyógyszerész, intézetigazgató): A Big Data jelenség az egészségügyben: a gyógyszerezéssel összefüggő adatelemzések lehetőségei
– Feldmann Ádám (PTE Big Data kutatócsoport, ÁOK Magatartástudományi Intézet): Személyiségvonások kinyerése strukturálatlan szövegekből: a Personogram projekt

11:15-13:15 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK I. – 1. EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK FELHASZNÁLÁSA
Szekcióvezető: Botz Lajos (PTE GYTK, PhD, habil, egyetemi tanár, főgyógyszerész, intézetigazgató)

Előadások:
– Király Gyula (Hospitaly Kft., stratégiai vezető): A hazai egészségügyi informatika helyzete, lehetőségei és az egészségügyi adatvagyonunk hasznosulása
– Boncz Imre (PTE KK, PhD, habil, egyetemi tanár, stratégiai igazgató): Nemzeti szintű egészségbiztosítási adatvagyon big data elemzési lehetőségei
– Zemplényi Antal (PTE KA, PhD, egészségügyi gazdálkodási igazgató): Big Data alkalmazásának lehetőségei az egészség-gazdaságtani elemzésekben és döntésekben
– Tarcsi Ádám (ELTE IK, egyetemi tanársegéd): Adattudományi módszerek szerepe az egészségügyi adatok elemzésében
– Bacskai Miklós (Healthware Tanácsadó Kft., stratégiai és üzletfejlesztési igazgató): Egészségügyi adatbázis felhasználhatósága szakmapolitikai döntéshozatalhoz: mérés, értékelés és modellezés

11:15-13:15 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK I. – 2. SZÖVEGBÁNYÁSZAT, DUO-MINING
Szekcióvezetők: Feldmann Ádám (PTE Big Data kutatócsoport, ÁOK Magatartástudományi Intézet), Kruzslicz Ferenc (PTE Big Data kutatócsoport, KTK egyetemi docens)

Előadások:

– Pongrácz Ferenc (IBM Magyarország, üzletfejlesztési igazgató): IBM Watson
– Szabó Martina (Precognox Kft, SZTE BTK Orosz Filológiai Tanszék): Az automatikus érzelemelemzés lehetőségei és kihívásai a nyelvtechnológiában
– Tavali Gábor (Precognox Kft.): Strukturálatlan adat kérdés. Miért érdemes ezzel foglalkozni? Konkrét példa: közbeszerzés, Solvo NER
– Álmos Balázs (planetoftheapps.hu): Mobil adatok és viselkedés alapú elemzés

13:15-14:15: ÁLLÓFOGADÁS

14:15-15:15 DOKTORANDUSZ HALLGATÓK SZEKCIÓJA
Szekcióvezetők: Hornyák Miklós (PTE KTK Kvantitatív Menedzsment Intézet, tanársegéd), Mehring-Tóth Szilvia (PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

Előadások:
– Mehring-Tóth Szilvia (PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola): A pozicionális elit összetételének vizsgálata digitalizált választási jegyzőkönyvekben
– Máté Anna (ELTE Szociológia Doktori Iskola): Szöveganalitika felhasználása a társadalomtudományokban – Pártprogramok szentiment jellegű elemzése SPSS Modelerrel
– Józan Flóra Krisztina (PTE ÁJK Doktori Iskola): Az egészségügyi adatok kezelése Magyarországon
– Tóth Marcell (SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola): A Big Data szerepe és alkalmazhatósága a smart city megoldásokban
– Spaller Endre (Széchenyi István Egyetem): Átalakíthatják-e a big data módszerek a KKV-k K+F támogatási gyakorlatát?
– Hornyák Miklós-Bencze Péter (PTE KTK Regonális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskola, PTE TTK Matematika és Informatika Intézet): Textmining a társadalomtudományi kutatásban, egy keretrendszer tapasztalatai

14:15-15:15 BIG DATA LABOR: ADATÚJSÁGÍRÁS WORKSHOP
A workshop vezetője: Gazdag András (Precognox Kft)
Leírás: Mind az újságírás, mint a tudományos munkák, kutatások területén igen fontos szerepe van manapság az Internetnek. Rengeteg releváns információ érhető el a világhálón, de ezek megtalálása, begyűjtése és rendszerezése nem is olyan egyszerű feladat. Ezt a területet célozza meg az adatbányászat, melynek eszközeit és módszertanát egy készülő projektünkön keresztül szeretnénk bemutatni. A project az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készül és a 2003. évi XXIV. törvény (“Üvegzseb törvény”) végrehajtásának monitorozását tűzte ki célul.

15:30-17:00 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK II. – 1. JOG ÉS BIG DATA
Szekcióvezető: Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens)

Előadások:
– Ződi Zsolt (BCE GK, MTA JTI, egyetemi docens): Big Data a jogtudományban és a jogalkalmazásban
– Sebők Miklós (MTA TK PTI, tudományos munkatárs): A jogalkotás vizsgálatának szövegbányászati megoldásai
– Jóri András (Dataprotection.eu Kft, adatvédelmi szakértő): Big Data és adatvédelem
– Ritter Marianna (iLex Systems Zrt. vezérigazgató) – Pongrácz Ferenc (IBM, üzletfejlesztési igazgató): Big data a platform- alapú legal networkok napi munkájában – IBM Watson (LEXI) a jog szolgálatában “Szövegbányászat a jogászi munka során”

15:30-17:00 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK II. – 2. AZ OPEN DATA ÉS A BIG DATA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
Szekcióvezető: Füzér Katalin (PTE BTK habilitált egyetemi docens, pályázati és kapcsolati dékánhelyettes)

Előadások:
– Szőke Gergely László (PTE ÁJK, PhD, adjunktus): Nyílt kormányzat, nyílt adatok – a hozzáférés szabályozási kérdései
– Németh Zsolt (KSH, elnöki főtanácsadó, PTE címzetes egyetemi tanár): Mikroadat hozzáférés a közszférában — a gyakorlati megvalósulás kérdései
– Csaba Ders (PTE főépítész): Okos városok és okos egyetemek az adatforradalomban (tbc)
– Sillye Imre (PTE főmérnök): Digitális ingatlannyilvántartás, a Pécsi Tudományegyetem CAFM rendszere

17:00 ZÁRSZÓ
Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens)”

Forrás:
Big Data Konferencia; Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont; 2017. november

Kategória: egészségügy, gazdaság, informatika, Internet, jog, közigazgatási informatika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Adatvédelem és adatbiztonság az elektronikus okmányoknál

„Hazánkban a biometrikus útlevél 2006-os megjelenését követően egy évtizeddel később bevezetésre került az elektronikus személyazonosító igazolvány. Az új típusú okmányok megjelenésének oka a biztonsági paraméterek megerősítése mellett új funkciók bevezetése.
Tanulmányomban elemzem az adatok tárolására alkalmas kártyák generációit és főbb jellemzőit, a passzív tárolástól a chipkártyákig, beleértve a biometrikus útlevelet is. Részletesen elemzem továbbá az elektronikus személyazonosító igazolvány adattartalmát, személyesadat-védelmét, és funkcióit (ePASS, eID, eSIGN), valamint az eID típusú okmányok biztonsági veszélyeit és védelmi lehetőségeit.
A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Zrínyi Miklós Habilitációs Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.”

Forrás:
Adatvédelem és adatbiztonság az elektronikus okmányoknál; Szádeczky Tamás; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 181-195. oldalak (pdf)

Kategória: közigazgatási informatika, szakirodalom, Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!