Skip to main content

Találat: Svédország

Bemutatták az Okos parcella projektet – Vajdaság

„A Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) bemutatta az Okos parcella projektet, egy digitális platformot, amely lehetővé teszi a polgárok és a befektetők számára, hogy egy helyen jussanak hozzá a telkekkel, a területrendezési dokumentációval, az építési feltételekkel és az illetékes intézményekkel kapcsolatos kulcsfontosságú információkhoz – közölte az intézet. A projekt – mint a közleményben szerepel – fontos előrelépést jelent az ENSZ szabványain alapuló funkcionális térgazdálkodási modell felé, amelyet e koncepció révén első alkalommal mutattak be Európában. A projekt a Svéd Királyság kormányának támogatásával és...

Read more

Svédország visszatér a papír alapú oktatáshoz

„Svédország a romló teszteredmények miatt ismét bevezeti a könyveket az oktatásban, a kormány szerint az olvasás, az írás és a számolás alapjait nyomtatott tankönyvekkel lehet a legerősebben megalapozni. A digitalizáció továbbra is része marad az oktatásnak, de csak későbbi életkorban és tudatosabban alkalmazva. 2024-ben a svéd kormány bejelentette, hogy az ország iskolái visszatérnek az alapokhoz, és ismét nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan készségek, mint az olvasás és az írás, különösen az alsóbb évfolyamokon. A könyveket - amelyek az utóbbi időben nagyrészt háttérbe...

Read more

A svéd miniszterelnököt bírálják a mesterségesintelligencia-rendszere hivatali használata miatt

„Kisebb felzúdulást keltett Svédországban egy múlt vasárnap megjelent interjú, melyben az ország miniszterelnöke, Ulf Kristersson arról beszélt, hogy ő és a kollégái is gyakran szokták használni a ChatGPT-t a munkájukhoz. Kristersson azt mondta, főként másodvéleményt szokott kérni a csetbottól, ami svéd lapoknak nyilatkozó szakértők szerint nemcsak rizikós, hanem igazából értelmetlen is – írja a Guardian. Kristersson a Dagens industri nevű svéd lapnak beszélt a digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról, itt ejtette el, hogy a ChatGPT-t és a francia LeChatet is szokta használni....

Read more

Átalakító hatású innovációs politika a gyakorlatban Ausztriában, Finnországban és Svédországban

„Mit mondanak nekünk a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervek (Recovery and Resilience Plans) az átalakító és az innovációs szakpolitikák összekapcsolásáról? A kormányok egyre inkább alkalmazzák a kutatási és innovációs (K+I) politikát a gazdasági és társadalmi változások előmozdítása érdekében. Azonban nem tudjuk, hogy ezek a politikák hogyan függenek össze a társadalmi-technikai átalakulásokkal. A jelentés ezt az összefüggést vizsgálja Ausztria, Finnország és Svédország helyreállítási és alkalmazkodási terveinek (RRP) összehasonlításával, amelyeket a Covid-19 után a NextGenerationEU keretrendszer keretében fogalmaztak meg. A jelentés jelentős eltéréseket talál az...

Read more

Svédország újra felfedezi a hagyományos tanulási formákat, visszatérnek a könyvekhez

„Svédország az oktatásban visszatér az alapokhoz. Az iskolákban egyre kevesebbet használnak digitális eszközöket a tanításhoz, sőt, az óvodákban be is tiltanák ezeket. A cél, hogy a tanulók ne veszítsék el az olvasási és a kézírási képességeiket. Svédország újra felfedezi a hagyományos tanulási formákat, visszatérnek a könyvekhez. A lépés vitákat váltott ki, mint ahogy korábban a digitális oktatás elterjedése is. No de akkor mi a jó a gyermekeknek? Az idei tanévtől a hangsúly újból a nyomtatott könyvekre, a csendes olvasási időre és a...

Read more

Átalakító hatású innovációs politika Ausztriában, Finnországban és Svédországban

„Mit mondanak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek az átalakulási és az innovációs politika összekapcsolásáról? A kormányok egyre inkább kutatási és innovációs (K+I) politikát alkalmaznak a gazdasági és társadalmi változások előmozdítására. Az e politikák és a társadalmi-technikai átalakulások közötti empirikus összefüggést azonban továbbra sem tárták fel. A jelentés a Covid19 utáni Next Generation EU keretében kezdeményezett osztrák, finn és svéd helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összehasonlításával vizsgálja ezt a kapcsolatot. A jelentés jelentős eltéréseket állapít meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalma, folyamata és...

Read more

Megkezdődött a NATO történetének legnagyobb űrprojektje

„Szerdán (2023. február 15-én) 16 szövetséges tagállam, valamint Finnország és Svédország új kezdeményezést indított, amely át fogja alakítani azt, ahogy a szervezet gyűjti és felhasználja az űrből származó adatokat, jelentősen javítja a NATO hírszerzési tevékenységét, és alapvető támogatást nyújtva a NATO katonai tevékenységéhez. Az „Alliance Persistent Surveillance from Space” (APSS) elnevezésű kezdeményezés lényege egy virtuális műholdrendszer - az „Aquila” – létrehozása, amely nemzeti és kereskedelmi űreszközökből, például műholdakból fog áll, kihasználva a kereskedelmi űrtechnológia legújabb vívmányait. Mint ilyen, segít az adatgyűjtés, -megosztás...

Read more

Svéd soros elnökség: „Alázatosak leszünk a tagállamok sokféleségével szemben”

„Január elsejétől - 1995-ös csatlakozása óta immáron harmadszor - Svédország veszi át az unió soros elnökségét. A szeptemberi választásokon győztes kormánykoalíció miniszterelnöke, Ulf Kristersson a prioritások között Ukrajna támogatását, az Európai Unió versenyképességének elősegítését, a zöld átmenetet, valamint a jogállamiság érvényre juttatását emelte ki. Ez utóbbi kérdésben az új svéd kormányfő kijelentette, hogy a féléves soros elnökség határozottan ki fog állni amellett, hogy az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kössék. Ulf Kristersson szerint a június végéig tartó svéd elnökséget alapvetően meghatározza az...

Read more

Súlyos döntések várnak a svéd EU-elnökségre

„Januártól Svédország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Számos, a gazdákat és a fogyasztókat is érintő döntést kell meghoznia a svéd elnökségnek a következő fél évben. Ezek közé tartozik az élelmiszerpiacok stabilizálása, a növényvédő szerek korlátozása, az egységes élelmiszer-címkézés vagy a génszerkesztéssel kapcsolatos szabályok lazítása. Az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntések várnak jövőre az uniós döntéshozókra. Svédország veszi át januártól a következő fél évre az unió soros elnökségét, a napirendi pontok közt pedig fajsúlyos döntések szerepelnek. Szabadkereskedelem Ukrajnával Az unió...

Read more

A 2023. január 1-jén kezdődő féléves svéd EU-elnökség prioritásai

„ A közbiztonság erősítése, a szervezett bűnözés visszaszorítása, a klímavédelmi célok teljesítése, továbbá Ukrajna határozott támogatása, az európai uniós termékek versenyképességének növelése, és az uniós alapjogok védelme egyaránt szerepel a január 1-jén kezdődő féléves svéd EU-elnökség prioritásai között. Megfigyelők a teendők közé sorolják még az infláció és az energiabiztonság kezelését, valamint a levegőben lógó EU-amerikai kereskedelmi háború kérdését is. Január 1-től hat hónapra Svédország vette át az európai uniós tanácskozásokon (a külkapcsolatok kivételével) az ülések előkészítésének, a napirendek összeállításának, és a találkozók...

Read more
Page 1 of 6 1 2 6