Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Domokos: attól még nem hatékonyabb, hogy átkerül az államhoz

„A költségvetés kiadási oldalát lehet csökkenteni, de igazából az lenne a jó, hogy ha az intézmények alkalmazkodnának is ahhoz, hogy nincs elég pénz – mondta el Domokos László, a szervezet elnöke a jövő évi költségvetésről rendezett hétfői konferencián.

Az Állami Számvevőszék csak kockázatelemzést végez, makrogazdaságit nem – emelte ki Domokos László, a szervezet elnöke. Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, fontos, hogy a kiadási oldalon tartós, nagyléptékű változásokat tudjanak elérni a költségvetés döntéshozói. A közkiadások mérséklésének leghatékonyabb módja, hogy az eredményességre is koncentráljunk.

Az ÁSZ elnöke általánosságokban mozgó előadásában elmondta, hogy kiemelten kell kezelni az elszámoltathatóságot, hogy célszerűen és eredményesen költsék el az állami forintokat. Az ÁSZ esélyt lát arra, ha korábban fogadják el a költségvetést, például már ősszel, akkor az intézmények biztosabban tudnak tervezni jövőre. A költségvetés kiadási oldalát látszólag tetszőlegesen lehet csökkenteni, de igazából azzal lehet megtakarítást elérni, ha az erőforrások korlátosságához alkalmazkodunk. A költségvetési intézmények adósságának növekedése azt mutatja, hogy ez még nem következett be – emelte ki az ÁSZ elnöke.

A megyei intézmények fele rosszul muzsikált, nem tudtak kijönni a saját bevételeikből. Önmagában, ha a fenntartó változik – az állam vette át a megyei intézményeket -, akkor még nem változik a hatékonyság és eredményesség. Az egyre szűkülő finanszírozás kényszerében néhány önkormányzat megfelelően racionalizálta működését – hangsúlyozta Domokos. Ahol sikeresebben túlélték ezt a helyzetet, ott a méretgazdaságosság (pl. a vezetés számának csökkentése) és a magánszektor vezetési módszereinek, technológiáinak átemelése játszott szerepet.

Az ÁSZ elmondta, hogy minél hatékonyabb lesz az uniós források bevonása az önkormányzati szektorba, annál nagyobb lesz a kiadási oldal is, itt feszültségek keletkezhetnek, ezeket majd kezelni kell.”

„…Amikor a kiadáscsökkentés szóba kerül a költségvetési politika kapcsán, általában a kiadások mennyiségét nézik, nem pedig a hatékonyságát – kezdte előadását Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A kiadási oldalon tartós, eredményes, és nagymértékű változásokat kell elérni, ezt a munkát nem lehet megspórolni – mondta az ÁSZ-elnök. A kiadások mérséklésének legjobb útja az lenne, ha eredményességi követelményeket támasztanánk minden elköltött adóforinttal szemben – tette hozzá. Jobb elszámoltathatóságot, valamint a hatékonyabban működő intézményrendszer technológiai feltételeinek biztosítását, és a vagyongazdálkodás hatékonysági szempontú megújítását is szorgalmazta.

Törekedni kell arra, hogy csak azokat a kiadásokat hagyja jóvá az Országgyűlés, amelyek az eredményességi minimumnak megfelelnek – mondta Domokos. A költségvetési kiadások jelentős része esetében az eredményességi céltól még messze vagyunk – emelte ki. Gyakran még a célok meghatározása is hiányzik vagy hiányos, nem ritkán túl általános. Ez pedig problémákat okoz az elszámoltathatóságnál is. Ahhoz azonban, hogy számon lehessen kérni az eredményességet, meg kell határozni a pontos követelményeket, amelyektől csak kivételes esetekben volna szabad eltérni… ”

Forrás:
Domokos: attól még nem hatékonyabb, hogy átkerül az államhoz; HVG.hu; 2012. július 16.
ÁSZ-elnök: Gyakran még a célok meghatározása is hiányzik; Világgazdaság Online; 2012. július 16.

Rosszul járhatnak régióink

„Magyarország szempontjából kedvezőtlenül alakítaná át az uniós régiók besorolását, támogatási rendszerét a következő hétéves EU-büdzsére vonatkozó brüsszeli javaslat. A változtatás eredményeként ugyanis kevesebb forráshoz juthat hozzá az ország.

Egy új köztes regionális finanszírozási kategóriát hozna létre az eddigi két kategória mellé az Európai Bizottság a következő, 2014-2020 közötti hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslata. Az új kategóriát azon régiók számára állítaná fel Brüsszel, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százaléka között található.

Az átmeneti régió létrehozása alapvetően kedvezőtlenül érinti hazánkat, mivel ehhez a kategóriához egyetlen hazai régió sem tartozna, miután a közép-magyarországi régió esetében közel 109 százalék az egy főre jutó GDP-arány, míg a többi hat magyar régió nem éri el a 75 százalékos szintet. Ez azt jelenti, hogy a hétéves EU-költségvetés kohéziós keretének ezen részéből – amelyre a tervek szerint közel 40 milliárd jutna – hazánk nem részesülne, miközben a kohéziós büdzsé a korábbi hétéves kerethez képest öt százalékkal, 355 milliárd euróról 336 milliárdra csökkenne a brüsszeli javaslat értelmében.
Az új kategóriába az EU 271 régiója közül mintegy 50 kerülne, amelynek zömét a nyugat-európai tagállamok régiói tennék ki. Az új kategória létrehozása tehát egyértelműen a fejlett tagállamok számára kedvező fejlemény, így annak bevezetésével a magyar álláspont szerint az EU eltávolodna a kohéziós politika alapvető célkitűzésétől, vagyis az elmaradottabb térségek felzárkóztatásától.

A bizottsági javaslat értelmében valójában eltolódás következne be a támogatások tagállamok közötti elosztásában, amivel a kevésbé fejlettnek nevezett a 75 százalékos küszöb alatti régiós kategóriába tartozó régiók – hét magyar régió közül hat ilyen besorolású – részesedése 20 százalékkal csökkenne az amúgy is zsugorodó kohéziós büdzséből.

Magyar szempontból az sem kedvező, hogy a brüsszeli javaslat a nagy fejlettségbeli különbséggel jellemezhető, az agglomerációs területekkel kiegészülő fővárosi régiók – mint amilyen a közép-magyarországi régió (KMR) – problémájára a bizottság semmilyen különleges elbánást nem javasol. A hazai központi régióra, mint a többi „fejlettebb régiókhoz” tartozó területi egységre, is vonatkozna az az előírás, amely az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak felhasználására 52 százalékos arányt szab meg. „Ez amiatt tekinthető előnytelennek, mert így a támogatások több mint felét nem lehetne infrastruktúrafejlesztésre fordítani, hanem az előírás szerint az ESZA-ból támogatható olyan humánerőforrás-fejlesztési, képzési célokra lehetne elkölteni, amelyekre amúgy is igen nehezen sikerül lehívni a rendelkezésre álló uniós forrásokat, illetve amelyek eredményei csak hosszú távon jelentkeznek a gazdaság számára” – mondta el lapunknak Kengyel Ákos. A Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének docense szerint a magyar diplomáciának az új EU-költségvetésről szóló tárgyalásokon egyedi megállapodást kellene kiharcolnia a közép-magyarországi régió számára.

Áldás vagy átok a központi régió?
Vannak EU-tagországok, ahol csak maga a főváros alkot egy régiót, ilyen például Csehország és Szlovákia, van ahol a hazai helyzethez hasonlóan a főváros az agglomerációval együtt tesz ki egy fejlesztési régiót, mint például Lengyelország esetében. „Korábban nagy vita volt arról, hogy leválasszák-e Pest megyét a fejlettebb központi régióról, hogy az több uniós fejlesztési forráshoz jusson hozzá” – emlékeztetett Kengyel Ákos. A Corvinus docense szerint támogatásszerzési szempontból ugyanis valóban nem jó, hogy Budapest és a fejletlenebb Pest megye alkot egy régiót, azonban fejlesztéspolitikai értelemben mindenképpen előnyösnek tekinthető a jelenlegi felállás, ugyanis a fővárost az agglomerációval együtt kezelve hatékonyabban lehet az infrastrukturális projekteket megvalósítani.”

Forrás:
Rosszul járhatnak régióink; Tar Gábor; Világgazdaság Online; 2012. július 16.

Megjelent a Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a ”Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése” című, ÁROP-1.1.19 kódszámú felhívás dokumentációja.
A rendelkezésre álló keretösszeg 1,2 milliárd forint. A pályázatok benyújtására 2012. július 17. és 2012. szeptember 28. között van lehetőség.”

Forrás:
Megjelent a Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. július 17.
Kapcsolódó dokumentumok

Kormányablakok: ügyintézés vonatra várva

„A jövő év végére háromszáz helyen lesz lehetőség egyablakos ügyintézése.

A tervek szerint 2013 végére épülnek ki a kormányablakok minden leendő járásszékhelyen és olyan településen, ahol most okmányiroda működik, és MÁV-pályaudvarokon is nyílnak majd kormányablakok – mondta a Kossuth Rádiónak Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára.

„Ott nagyon sok ember megfordul, kényelmessé tennénk számukra az ügyintézést” – fogalmazott az államtitkár, megjegyezve: a nagyobb állomáson és megyeszékhelyeken nyílna kormányablak.

Az egyablakos ügyfélszolgálatokon minden államigazgatással kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen lehet majd elintézni. A nyitva tartás is kedvezőbb lesz, mint most az okmányirodákban vagy az ügyfélszolgálatokon: hétköznap reggel 8-tól este 8-ig várják az ügyfeleket – mondta Szabó Erika.

15-20 milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztéshez, ebben már az irodák kialakítása, egységes felszerelése és az informatikai háttér is benne van. A tervek szerint államkötvényt is lehet majd vásárolni a kormányablakokban.”

Forrás:
Kormányablakok: ügyintézés vonatra várva; Hirado.hu/Magyar Rádió; 2012. július 18.

A közpénz nem csak kiadás, hanem befektetés is – új szemléletre van szükség a közkiadások területén

„A közkiadások csökkentésének az lenne a legcélszerűbb módja, ha eredményességi követelményeket állítanának fel minden egyes adóforint elköltéséhez – jelentette ki az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös rendezvényén, a Magyar Nemzeti Bank székházában. Domokos László hozzátette: a közpénzeket nemcsak elkölteni, hanem befektetni is kell, ez ugyanis hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

Az Állami Számvevőszék nem készít makrogazdasági prognózisokat, így a költségvetésről készült véleménye szűkebb értelmű – kezdte beszédét Domokos László. Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy a költségvetéssel kapcsolatos viták általában a bevételi oldalról szólnak. Ha a kiadási oldal mégis szóba kerül, akkor sok közgazdász csak az állami kiadások csökkentésének fontosságát hangsúlyozza, kevés szót vesztegetve a kiadások eredményességére.

Mennyiség és minőség
A költségvetési kiadások mennyiségét és minőségét azonban nem szabadna elválasztani egymástól – közölte Domokos László. Hozzátette: az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai is megerősítik, hogy a közkiadások mérséklésének a legcélszerűbb útja az lenne, ha eredményességi követelményeket támasztanának minden adóforint elköltésével szemben, és csak azokat a közkiadásokat hagyná jóvá az Országgyűlés, amelyek az eredményességi minimumkritériumoknak megfelelnek.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint alapvetően rontja a közpénzek eredményes felhasználását, hogy gyakran hiányzik vagy hiányos a célok meghatározása, emellett nem határozzák meg pontosan a mérési kritériumokat. Ez – természetesen – azonnal felveti az elszámoltathatóság kérdését is, hiszen célok és kritériumok híján a közpénz felhasználója csak azért tehető felelőssé, hogy szabályosan költötte-e el a pénzt, de a célszerű és eredményes elköltés nem számon kérhető – fejtette ki Domokos László.

Eredményszemlélet
Az elszámoltathatóságot tovább rontja, hogy a költségvetési szervek információs és számviteli rendszere sem teszi lehetővé, hogy egy-egy szervezet gazdálkodásáról, közpénz-felhasználásáról megbízható képet kapjunk – folytatta Domokos László. Ez nem csak, sőt nem is elsősorban a külső ellenőrökre igaz, hanem magának a költségvetési intézménynek a vezetőire is, nem is beszélve a felügyeleti szervekről. A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemlélete sok esetben torz képet ad a gazdálkodás eredményességéről – tette hozzá az elnök.

Az ÁSZ tavaly ellenőrizte valamennyi megyei önkormányzat és megyei jogú városi önkormányzat, valamint 63 városi önkormányzat pénzügyi helyzetét. A pénzügyi folyamatok jobb megértése érdekében az ÁSZ új elemzési módszert dolgozott ki, az úgynevezett CLF módszert, amelynek segítségével szét lehetett választani a vagyonnal kapcsolatos, illetve a feladatokkal közvetlenül összefüggő bevételeket és kiadásokat, egyszerűbben fogalmazva a folyó működési és a fejlesztési célú bevételeket és kiadásokat.

Domokos László kijelentette, hogy az ÁSZ tavaly végzett önkormányzati ellenőrzései rávilágítottak, hogy a helyhatóságok – illetve az egész közszféra – pénzügyi beszámolási rendszere nem tükrözi megfelelően a közgazdasági értelemben vett valós pénzügyi helyzetet. Ezért az ÁSZ folyamatosan konzultál az önkormányzati érdekképviseletekkel, és részükről is hangsúlyosan fogalmazódott meg az igény a költségvetési információs rendszer átfogó korszerűsítésére – mondta el Domokos László.

Uniós pénzek
Az Állami Számvevőszék elnöke elmondta, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy számos uniós forrásból megvalósult beruházás esetén állami intézmények, önkormányzatok nem számoltak a megvalósuló intézmény esetenként 20-30 éves fenntartási költségeivel. Pedig az üzemeltetést hosszú évekre vállalták. Domokos László megfogalmazása szerint ez olyan, mint egy „ketyegő bomba”, hiszen például számítástechnikai fejlesztések híján egy intézmény nem lehet 30 év múlva is működőképes.

Domokos László kifejtette, hogy az ellenőrzések során, leginkább az uniós pénzek esetében találkoztak azzal a szemlélettel, miszerint ezeket a forrásokat nem befektetik, hanem elköltik. Természetesen az ÁSZ is szorgalmazza a Magyarország rendelkezésére álló uniós források minél teljesebb felhasználását – tette hozzá az elnök. Ugyanakkor rendkívül veszélyes és kockázatos, ha nem körültekintően és minden körülményt mérlegelve veszik igénybe ezeket a támogatásokat.

Közpénzek a magánszektorban
A költségvetés kiadási oldala hatékonyabbá tételének izgalmas kérdése a közintézmények és a magánvállalkozások együttműködése, becenevén a PPP – közölte Domokos László. Ilyen programokat is sokat ellenőrzött az ÁSZ, lehangoló tapasztalatokkal – tette hozzá. Összességben elmondható, hogy ezek a PPP beruházások nem teszik hatékonyabbá a közpénzek felhasználását. 15-20 év alatt általában 50-100%-kal több közpénzbe kerülnek az ilyen konstrukciókban megvalósított fejlesztések, ahhoz képest, mintha hagyományos módon hajtották volna végre a beruházást.

A közintézmények és magánvállalkozások együttműködésére máshol nyílhat lehetőség – vetette fel az ÁSZ elnöke. Egy ilyen terület az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kihasználatlan épületek közös hasznosítása, a vagyongazdálkodás megújítása, ezáltal a hatékonyság növelése – fejtette ki Domokos László. Ezeket az épületeket a magántőke bevonásával a helyi gazdaságfejlesztést szolgáló intézményekké kellene átalakítani, de úgy, hogy az épület köztulajdonban marad.

Az ilyen és ehhez hasonló programok esetében beszélhetünk arról, hogy a közvagyon nem elfekvő tőke és a közpénz nem csak kiadás, hanem befektetés is, amely hozzájárul helyi és országos szinten egyaránt a gazdaság növekedéséhez – zárta beszédét az ÁSZ elnöke.”

Forrás:
Domokos László: A közpénz nem csak kiadás, hanem befektetés is – új szemléletre van szükség a közkiadások területén; ÁSZ Hírportál; 2012. július 16.;

Közpénzek a magánszektorban

„Több ponton közérdeket sértenek a Művészetek Palotája, illetve a felsőoktatási kollégiumok üzemeltetésére kötött szerződések – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. A projektek úgynevezett PPP konstrukcióban, magáncégek bevonásával jöttek létre 2004-2005-ben. Az ÁSZ szerint a szerződéseket az állam számára előnytelenül kötötték meg, így viszont nem gazdaságos a közpénzek felhasználása.

A PPP konstrukcióban megvalósult projektek közül kulturális területen a Művészetek Palotáját, a felsőoktatás területén a kollégium beruházási programot a 2006. és a 2007. években már ellenőrizte az Állami Számvevőszék. Ez alapvetően a fejlesztési programok előkészítésére és megvalósítására irányult, a működtetésről, a szerződéses feltételek teljesüléséről akkor még nem állt rendelkezésre elegendő információ. Ez, valamint a közpénzfelhasználás nagyságrendje indokolta a projektek utóellenőrzésének elvégzését – vezette fel a sajtótájékoztatót Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője.

Az ellenőrzött projektek során a magánpartnerek – saját forrásból, valamint bankhitelből – hosszú lejáratú szerződések alapján építették meg, vagy újították fel, és üzemeltetik a létesítményeket bérleti-szolgáltatási díj fejében. Az utóellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a projektek során érvényesületek-e az állam érdekei, vagyis, hogy a közpénzeket gazdaságosan, ellenőrzötten, a társadalom számára hasznosan használták-e fel.

Milliárdos ráfordítás
A Művészetek Palotája (MÜPA) rendelkezésre állási díja és közmű költsége a 2005. évi átadástól 2010 végéig 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj – 2011. évi átlagárfolyamon – várhatóan további közel 200 milliárd forint költségvetési kiadást jelent – jelentette ki Makkai Mária. Hozzátette: a Művészetek Palotájára fordított állami kiadások összege az ellenőrzött – 2007-2010 közötti – időszakban évente átlagosan 13,3 milliárd forint volt.

A felsőoktatás kollégium beruházási programja keretében a 2004-2011 közötti időszakban 15 felsőoktatási intézménynél 24 projekt – ezen belül 8 diákotthon létesítése és 16 kollégium rekonstrukciója – valósult meg PPP konstrukcióban. A jellemzően 20 éves kötelezettségvállalással járó fejlesztések eredményeként az új diákotthonokban 4460 férőhelyet alakítottak ki és közel 13 ezer kollégiumi férőhelyet korszerűsítettek. A 2006-2010 között a létesítmények üzemeltetésére 10,3 milliárd forintot költött az állam, és a futamidő végéig várhatóan további 65,3 milliárd forint központi költségvetési forrásra lesz szükség – mutatott rá az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője.

Előnytelen a MÜPA szerződése
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során megállapította, hogy a PPP konstrukcióban megvalósult beruházások szerződései több ponton is sértik a közérdeket. Azok feltételei ugyanis nem biztosítják az állami megrendelő, ezáltal a társadalom érdekeinek érvényesülését – összegezte az ellenőrzés legfontosabb megállapításait Makkai Mária.

Utóbbi megállapítást jól példázza, hogy a MÜPA esetében a szerződés szerint az állam euróban fizet a működtető cégnek, holott a díj több mint 50%-ban olyan üzemeltetési és felújítási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a magánpartnernél forintban merültek fel. Ez az ÁSZ szerint kockázatos, valamint az államnak árfolyamveszteséget jelent. További probléma, hogy a szerződésben nem határozták meg részletesen a műszaki üzemeltetés elvárt szolgáltatási paramétereit, így azokat nem is lehet ellenőrizni. Az egyösszegű, átalány jellegű üzemeltetési díjtétel pedig nem teszi lehetővé a részfeladatok gazdaságosságának megítélését.

A jelentés részleteit ismertetve Horváthné Herbáth Mária ellenőrzésvezető kifejtette, hogy az állami partner számára jelentős többletterhet jelent az eszközök eredeti állagának helyreállítását, korszerűsítését meghaladó felújítások finanszírozása. Kiderült továbbá, hogy a felújítási-eszközpótlási alapok terhére olyan karbantartási munkálatokat is végeztek, amelyet a szerződés szerint az üzemeltetési díjból kellett volna fedeznie a magánpartnernek. Ez annak a következménye, hogy a szerződésben nem határozták meg részletesen az üzemeltetési szolgáltatások tartalmát, ezért azok szerződés szerinti teljesítése nem volt körűen kontrollálható – szögezte le Horváthné Herbáth Mária.

Az ÁSZ jelentésében rámutat, hogy a Művészetek Palotája kulturális tevékenysége eredményes volt, a látogatottság, a jegybevétel alapján biztosított volt a közpénzfelhasználás társadalmi hasznosulása. A létesítmény kihasználtsága a 2007-2010 közötti időszakban átlagosan 80% feletti volt. A kultúráért felelős minisztérium ugyanakkor nem határozta meg a létesítmény működtetésével elérni kívánt kulturális, gazdasági és társadalmi célokat.

Kollégiumi kockázatok
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a kollégiumi beruházási program projektjeinél a kockázatok megosztására vonatkozó szerződéses rendelkezések nem feleltek meg a közszféra érdekeinek – mondta el Makkai Mária felügyeleti vezető. A szerződések szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények viselik a pénzügyi kockázatok – árfolyam, kamat, infláció – többségét, ami a megrendelő intézmények számára a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt jelentős többletterhet jelentett a tervezetthez képest.

Az ÁSZ szerint a diákotthonok és felújított kollégiumok műszaki üzemeltetése megfelelt a szerződésben foglaltaknak, a megrendelői és felhasználói elvárásoknak, a PPP konstrukció gazdaságossága azonban nem igazolódott – jelentette ki Horváthné Herbáth Mária ellenőrzésvezető. Az egy férőhelyre jutó üzemeltetési és közüzemi kiadások ugyanis a PPP konstrukcióban megvalósult diákotthonoknál 17%-kal, a felújított kollégiumoknál 2,2%-kal magasabbak voltak a hagyományos működtetésű kollégiumok fajlagos mutatóinál.

A jelentés arra is kitér, hogy a fejlesztések eredményeként javultak a hallgatók lakhatási feltételei. A PPP konstrukcióban működő létesítmények kihasználtsága az ellenőrzött időszakban összesen 95%-os volt. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy 2011-ben alacsony, illetve csökkenő mértékű volt a vidéki, kisebb vonzáskörzetű felsőoktatási intézmények diákotthonainak, korszerűsített kollégiumainak kihasználtsága. Ez annak a következménye, hogy a projektek kidolgozása során nem vettek figyelembe hosszútávú – például demográfiai – folyamatokat.

Javaslatok

Az ellenőrzés megállapításai alapján a Művészetek Palotája projekthez kapcsolódóan az ÁSZ javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy tegyen intézkedéseket az üzemeltetési szolgáltatások tartalmának, paramétereinek tételes, ellenőrizhető meghatározására, a teljes körű elszámoltathatóság biztosítására. Emellett a Számvevőszék indítványozta az ellenőrzött kulturális és felsőoktatási projektek előnytelen szerződéses feltételeiből eredő károk miatt a felelősség kivizsgálását, a vizsgálat eredményének ismeretében a felelősségre vonásra és a károk enyhítésére irányuló intézkedések megtételét.”

Forrás:
Közpénzek a magánszektorban; ÁSZ Hírportál; 2012. július 17.

Az ötezredik ügyfelet köszöntötték a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormányablakában

„A Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal kormányablakának 5 ezredik ügyfelét köszöntötték ma, az intézmény Izsáki úti épületében.

Dr. Kerényi János kormánymegbízott örömmel üdvözölte a népes családot, akik azért érkeztek ma a kormányhivatalba, hogy a különböző támogatási lehetőségekről érdeklődjenek, ugyanis újabb jövevény érkezik hamarosan hozzájuk. ”

Forrás:
Az ötezredik ügyfelet köszöntötték a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormányablakában; Gong Rádió; 2012. július 18.

Közigazgatási, politikai informatika

Megjelent az egységes építésügyi nyilvántartás megalapozása érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az ”Egységes építésügyi nyilvántartás megalapozása” című, EKOP-1.2.17/B kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja.
A rendelkezésre álló keretösszeg 900 millió forint. A projektjavaslat benyújtására 2012. július 17. és 2012. augusztus 16. között van lehetőség. ”

Forrás:
Megjelent az egységes építésügyi nyilvántartás megalapozása érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. július 17.
Kapcsolódó dokumentumok

Megjelent a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató fejlesztések érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az ”Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató fejlesztésekre” című, EKOP-2.A.2 kódszámú felhívás dokumentációja.

A rendelkezésre álló keretösszeg 2,2 milliárd forint.
A pályázatok benyújtására 2012. július 17. és 2012. szeptember 30. között van lehetőség.”

Forrás:
Megjelent a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató fejlesztések érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. július 17.
Kapcsolódó dokumentumok

Megjelent a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az ”Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítására” című, EKOP-1.A.2 kódszámú felhívás dokumentációja.
A rendelkezésre álló keretösszeg 2,7 milliárd forint. A pályázatok benyújtására 2012. július 17. és 2012. szeptember 30. között van lehetőség.”

Forrás:
Megjelent a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2017. július 17.
Kapcsolódó dokumentumok

Megjelent a web alapú agrárstatisztikai információs rendszer kialakítása érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a ”Web alapú agrárstatisztikai információs rendszer kialakítása és összeköttetése” című, EKOP-1.2.17/A kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja.
A rendelkezésre álló keretösszeg 500 millió forint.

A projektjavaslat benyújtására 2012. július 12. és 2012. augusztus 11. között van lehetőség.”

Forrás:
Megjelent a web alapú agrárstatisztikai információs rendszer kialakítása érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. július 12.
Kapcsolódó dokumentumtok

Megjelent a nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a ”Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása” című, ÁROP-1.A.4 kódszámú felhívás dokumentációja.
A rendelkezésre álló keretösszeg 600 millió forint. A pályázatok benyújtására 2012. július 16. és 2012. augusztus 15. között van lehetőség.”

Forrás:
Megjelent a nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. július 16.
Kapcsolódó dokumentumtok

Megjelent a közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a ”Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás” című, ÁROP-2.2.18 kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja.
A rendelkezésre álló keretösszeg 300 millió forint. A projektjavaslat benyújtására 2012. július 17. és 2012. augusztus 16. között van lehetőség.”

Forrás:
Megjelent a közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. július 16.
Kapcsolódó dokumentumtok

Levelet kapthat a NAV-tól

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) péntektől megkezdi a folyószámla-kivonatok és késedelmipótlék-értesítők kiküldését.

Az elektronikus bevallók nem kapnak postai értesítést az adóhatóságnál fennálló esetleges tartozásaikról, vagy túlfizetéseikről. Ők az ügyfélkapus regisztrációt követően – a netes felületen – folyamatosan nyomon követhetik adófolyószámlájuk alakulását. Augusztus 6-tól pedig már megtekinthetik a megelőző évre vonatkozó késedelmipótlék-levezetésüket is – olvasható a közleményben…”

Forrás:
Levelet kapthat a NAV-tól; HVG.hu/MTI; 2012. július 19.

A doktorok nem élnek az online lekérdezési lehetőséggel

„A mintegy 6400 aktív háziorvos alig több mint 10 százaléka, 710 doktor érdeklődött tavaly március óta valamelyik páciense „betegéletútja” iránt – tudta meg a Világgazdaság. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint ehhez képest Magyarországon csak a háziorvosi ellátásban évente 65–67 millió orvos-beteg találkozás történik, idén június végéig megközelítőleg 34 millió orvos-beteg találkozást regisztráltak.

Betegeik útját – vagyis azt, hogy hol és milyen vizsgálatokon jártak, milyen orvosságokat váltottak ki – tavaly március óta követhetnék nyomon a családorvosok. Az OEP azért tette lehetővé az online lekérdezést, hogy lássák: valóban elment-e a javasolt vizsgálatokra, tényleg kiváltotta-e a rendelt orvosságot, tehát betartotta-e az előírt terápiát a páciens. A lekérdezésekkel természetesen az olyan párhuzamosságokra is fény derülhet(ne), ha valaki több helyen vesz igénybe, például, ugyanolyan diagnosztikai eljárást.

A betegek „útjának” lekérdezését idén a korábbinál is egyszerűbbé tették a jogszabályok: immár a háziorvosoknak nem kell pácienseik jóváhagyását kérniük. A betegek ugyanakkor megtagadhatják az információk kiadását: a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárnál egy formanyomtatványon tehetik ezt meg. Ezzel a lehetőséggel eddig harmincöten éltek.
Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfelügyelő főorvos használja ugyan a rendszert, de szerinte az érdektelenség oka, hogy betegeik konkrét ellátásán túl kollégái többsége nem követi páciensei útját az egészségügyi rendszerben. „Minden szóvirág ellenére az elmúlt másfél évben csak nehezedtek munkavégzésünk feltételei, miközben ugyanannyi finanszírozást kapunk, mint két évvel ezelőtt.””

Forrás:
A doktorok nem élnek a tavaly márciusban bevezetett online lekérdezési lehetőséggel; Világgazdaság Online; 2012. július 19.

Informatika, távközlés, technika

Tömegével tűnnek el a feltöltőkártyás előfizetések

„Tömegesen szűnnek meg a feltöltőkártyás, vagyis pre-paid mobilelőfizetések a három magyarországi szolgáltatónál. Az összes előfizetésen belül a pre-paid SIM-ek aránya ma már jóval 50 százalék alatt van és folyamatosan csökken.

A megváltozott gazdasági helyzet, valamint a mobilszolgáltatók részben erre válaszul adott stratégiaváltása is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar mobiltelefonos ügyfélbázison belül tömegével veszik át a pre-paid, vagyis feltöltőkártyás előfizetések helyét a havi előfizetéses konstrukciók. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által szolgáltatott legfrissebb statisztikák szerint idén a második félév végére az összes előfizetésen belül már csak 48,6 százalék volt a pre-paid kártyák aránya, míg három évvel ezelőtt több mint 59 százalékon állt a mutató.

Az akkori és a mostani ügyfélbázis alapján kalkulálva nagyjából 1 millió 435 ezer feltöltőkártyás előfizetés tűnt el a magyar mobilpiacról, miközben a teljes ügyfélbázis 361 ezer előfizetéssel csökkent ennyi idő alatt. A pre-paid konstrukciók drasztikus visszaesése elsősorban a válság hatásának, és részben annak tudható be, hogy az előfizetők megváltak második, netán harmadik SIM-jüktől, emellett a mobilszolgáltatóknak sem állt többé érdekükben, hogy különböző promóciók keretén belül feltöltőkártyás ajándékokkal dagasszák az ügyfélbázist.

A három hazai operátor teljes ügyfélbázisa egyébként most már hosszú hónapok óta gyakorlatilag folyamatos csökkenést mutat, így júniusban is 24 ezerrel kevesebb előfizetést tartottak nyilván a szolgáltatók, a teljes ügyfélbázis mérete így 11,528 millióra csökkent. A mobiltelefonjukat aktívan használók száma ugyanakkor pont ugyanennyivel nőtt, ezzel június végére elérve a 10,980 milliós szintet. A magyarországi mobilpenetráció júniusban 115,9 százalékos volt, utoljára éppen 2009 nyarán állt hasonló szinten a bázis.

A vizsgált hónap végére a forgalmazásban résztvevők, azaz mind a havi díjas előfizetéssel rendelkezők és mind az előre fizetett előfizetések közül az utolsó három hónapban hívást indítók vagy fogadók száma alapján a Vodafone piaci részesedése az előző havi 22,62 százalékról 22,78 százalékra emelkedett, a T-Mobile-é 45,84 százalék maradt, illetve a Telenoré 31,53 százalékról 31,38 százalékra csökkent – áll az NMHH gyorsjelentésében.

A feltöltőkártyás arányon látszólag még az sem változtat számottevően, hogy idén tavasszal elindult a Tesco Mobile, az ország első igazi virtuális mobilszolgáltatója, illetve a Blue Mobile, a Lidl diszkontlánc mobilmárkája. Mindkét szolgáltatás kizárólag feltöltőkártyás ajánlatokat kínál az ügyfeleknek.”

Forrás:
Tömegével tűnnek el a feltöltőkártyás előfizetések; Koi Tamás; HWSW.hu; 2012. július 18.
Mobilhang-gyorsjelentés 2012. június; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2012. július 17.; (pdf)

Lassult az internetezők számának növekedése

„Egy hazai kutatás szerint tíz fiatalból kilenc rendszeresen használja az internetet.

Az NRC piackutató első negyedéves adatai szerint Magyarországon a 15-69 éves népesség 62 százaléka, 4,6 millió ember internetezik legalább havi rendszerességgel. Bár az internetpenetráció növekedése nem állt meg, annak üteme jelentősen lassult, így az elmúlt egy évben alig 2 százalékponttal nőtt az internetezők aránya.

A fő ok az, hogy az internet felé leginkább nyitott csoportok – fiatalok, diplomások – körében a használók aránya már meghaladja a 90 százalékot, így új netpolgárok leginkább az idősebb korosztályokból érkezhetnének. Ebben a körben azonban nem figyelhetünk meg komoly növekedést, az ötvenes éveikben járók 43, a hatvanasok 24 százaléka használja csupán az internetet.

Az NRC kutatási igazgatója, Kurucz Imre nem vár számottevő változást. Szerinte bár valóban örömteli lenne, ha az idősebbek közül is többen használnák az internetet, sokkal nagyobb probléma, hogy még ma is vannak olyan – elsősorban alacsonyabb társadalmi státuszú – fiatalok, akik digitálisan analfabéták. „Ötven év felett a többség nem használja a világhálót, a rendszeres internetezés egy átlagosnál képzettebb és az újdonságokra nyitottabb rétegre jellemző; azt lehet tehát mondani, hogy az internet ebben a korosztályban kiemel a tömegből. A fiatal generációk esetében viszont épp fordított a helyzet: harminc év alatt tízből kilencen aktívan interneteznek, és az a fiatal, aki nem él ezzel a lehetőséggel, menthetetlenül leszakad” – mutat rá a szakember.”

Forrás:
Lassult az internetezők számának növekedése; IT café; 2012. július 18.

A kritikus tömeg közelében a mobillal fizetők száma

„…Egy háromdimenziós vonalkód és egy okostelefon, elfogadó terminál nélkül: ez jelenti a jövő mobilfizetési technológiáját. A jövő év végéig a QR-kóddal fizetni képes vásárlók száma elérheti a kritikus tömeg határát, ami a kétszázezer mobilnet-előfizetéssel is rendelkező okostelefon-tulajdonost jelenti.

Innentől már a hazai elfogadóhelyeknek is megéri a technológia bevezetése, annál is inkább, mert nem szükséges elfogadó-terminálok beüzemelése, így a fizetési rendszer meghonosítása lényegesen kisebb befektetést igényel. Informatikai beruházásra persze így is szükség van, de szerényebbre.

A QR-kódok kihelyezése és egy megfelelő – például a Magyarországon is működő Mastercard Mobile – mobilos fizetési rendszer kombinációja gyors és egyszerű fizetést tesz lehetővé, még a kisebb összegű vásárlások esetén is. Az elmúlt hónapok fejlesztései lehetővé tették, hogy ma már QR-kód és mobiltelefon segítségével fizethetünk taxiban, bevásárolhatunk utcai plakáton lévő termékek QR-kódját lefotózva, vagy civil szervezeteknek küldhetünk biztonságosan és egyszerűen adományt a MasterCard Mobile mobilfizetési alkalmazás legújabb verziójával.

A MasterCard Mobile alkalmazásban regisztrált bankkártya és annak QR-kódos fizetési funkciója teljesen biztonságos fizetést jelent. A felhasználónak csupán annyit kell tennie, hogy okostelefonjával beolvassa a termék kihelyezett QR-kódját, majd a telefon képernyőjén jóváhagyja a fizetendő összeget.

A QR-kód fotózása és felismerése ugyanakkor egy rendkívül egyszerű folyamat, bármilyen felületről működik, legyen az nyomtatott magazin, poszter, póló, egy TV vagy akár egy számítógép. A fizetésre használt kód tartalmazhatja egy termék minden adatát, és az alkalmazás azt is lehetővé teszi, hogy a vásárló az azonnali fizetésen túl a termék megrendeléséhez szükséges információkat, akár a szállítási vagy számlázási címet is megadja.

Ez a megoldás szinte minden fizetési környezetben elképzelhető a hipermarkettől a benzinkúton át a fogorvosig, de elterjedése olyan kereskedelmi környezetben valószínűsíthető, ahol nagy szerepe van a mobilitásnak, gyorsaságnak és az egyszerűségnek. Jelenleg a Magyar Telekom teszi lehetővé az ügyfelei számára, hogy QR-kód beolvasásával és a MasterCard Mobile használatával fizessék ki a számláikat.

A cég közlése szerint eddig több mint nyolcezer ilyen tranzakciót kezdeményeztek az ügyfeleik. Most a G’Roby házhozszállításra specializálódott webes szupermarketlánc, a Rádió Tele5 Taxi vezette be ezt a fizetési lehetőséget, s immár a Telenor ügyfelei is igénybe vehetik a MasterCard Mobile alkalmazást.

– Nagyon sok utas érdeklődik az alternatív fizetési módok iránt, így a QR-kódok kihelyezése is sokak érdeklődését felkeltette. A MasterCard Mobile használata lehetőséget biztosít a már bevezetett taxikártya gyors feltöltésére, vagy arra, hogy borravalót adjanak a sofőrnek – mondta Horváth Csaba, a Rádió Tele5 Taxi vezetője.”

Szerkesztői megjegyzés:
Azt a kijelentést, hogy „teljesen biztonságos fizetést jelent” természetesen jobb lett volna, ha az újságíró némi kétkedéssel fogadta volna. Elég rákeresni a következő kifejezésekre: „qr code security risks”, „qr code security issues”.

Forrás:
A kritikus tömeg közelében a mobillal fizetők száma; Népszabadság; 2012. július 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Robbanás jön a használtszoftver-piacon

„Az Európai Bíróság (EB) napokban megjelent ítélete, miszerint a gyártók már nem tilthatják meg ügyfeleiknek, hogy eladhassák feleslegessé vált licenceiket, várhatóan fellendíti a használt szoftverek piacát. Az ezek kereskedelmével foglalkozó cégek nagy reményeket fűznek a megváltozott helyzethez, míg a nagy szoftvergyártók a helyzetet elemzik.

A szoftvergyártók már nem akadályozhatják a használt szoftverlicencek továbbértékesítését, akkor sem, ha a hozzá való programokat internetről töltötte le és telepítette az ügyfél − ahogyan azt a legtöbb mennyiségi licenckonstrukciónál teszi a legtöbb vállalat − mondta ki az ítéletet az EB (lásd keretes írásunkat). Miután a jogbiztonság mostantól teljes mértékben adott, a gyártó már nem tilthatja meg ügyfeleinek, hogy eladják ezeket a licenceket, így az erről szóló szerződésszakaszok semmisek − állítja Arató E. Árpád, a használtszoftver-kereskedelemmel foglalkozó Licence Professional Kft. ügyvezető igazgatója.

Mivel korábban nem született precedens értékű kormányzati vagy jogi állásfoglalás, ezért Magyarországon fenntartásokkal kezelték a magánszemélyek és cégek a használt szoftverek adásvételét − annak legalitása ellenére is − jelentette ki Arató. Azonban az Európai Bíróság − az egyébként öt éve húzódó perben született − mostani ítélete új lehetőségeket nyit meg a szoftverkereskedelem piacán. Véleménye szerint néhány hónap múlva az egyéni és vállalati szoftverfelhasználók is felismerik a bírósági döntés jelentőségét, és Magyarországon is fellendül a használtszoftver-kereskedelem.

Bár az Európai Bíróság nem hozhat ítéletet nemzeti ügyekben, a mostani döntésében rögzítette azt is, hogy a nemzeti bíróságoknak tanácsot ad az ilyen és hasonló esetekben, hogy hogyan tudják az ítéletet értelmezni, ezenkívül kötelesek az Európai Bíróság mostani döntése alapján eljárni.

Többmilliárdos piaca lehet Magyarországon
A mennyiségi kereskedelem lehetőségével nagymértékű költségcsökkentés várható mind a kkv-kat, mind pedig a multicégeket tekintve. A Licence Professional ügyvezetője szerint százmillióról rövidesen többmilliárdosra nőhet ez az üzletág Magyarországon. Mint a Napi Gazdaságnak elmondta, a 40-60 milliárd forintos magyarországi szoftverpiac 3-6 százalékát teheti ki a jövőben a másodkézből való szoftverek kereskedelme. Mint Arató elmondta, egyes gyártóknál, mint például a Microsoft vagy az SAP, már eddig is lehetséges volt az úgynevezett „license transfer”. Ennek az átruházási folyamatnak a jogi „ösvénye” azonban igencsak keskeny és jó néhány feltételhez kötött volt. Továbbá a mennyiségi licencek, mint például a Microsoft Enterprise Agreement átruházása hozzájárulásköteles volt.

A jövőben ez a transzferálási keskeny út „autósztrádává” válik, hiszen megnyílik a mennyiségi licenckereskedelem lehetősége. A hozzájárulás megszerzésének kötelezettsége megszűnik, hisz a gyártó már nem mondhat nemet, sőt nem is tilthatja meg. Még akkor sem, ha a licencszerződés szó szerint megtiltja a továbbadást. Ezzel ismét felhívja a bíróság a gyártók figyelmét arra, hogy a jog a szerződés felett.

A licenceket nem lehet feldarabolni
Hosszú ideig konszenzus volt arról, hogy az internetről letöltött programok licencei nem átruházhatóak − válaszolta megkeresésünkre Szamosi Katalin, a BSA magyarországi jogi képviselőjének, az SBGK Ügyvédi Irodának az elnöke. Az Oracle v. usedSoft ítélet megdöntötte ezt a konszenzust. Ennek ellenére az a BSA álláspontja, hogy ezen döntés csak a piac egy szűk területére vonatkozik, azaz a letöltött szoftverek állandó/végleges licenceire. Üdvözöljük a bíróság azon állásfoglalását, amely megerősíti, hogy licenceket nem lehet feldarabolni és újra eladni különböző felhasználók között. Az ítélet, illetve lehetséges következményeinek a vizsgálata jelenleg is folyamatban van − mondta Szamosi.

Megkeresésünkre az SAP magyar leányvállalatának képviselője elmondta, hogy a társaság vizsgálja az Európai Bíróság döntésének hatásait európai szinten, azonban korai lenne megállapítani ennek kihatását a vállalat üzletmenetére. Hozzátette, a döntés hátterének részletes ismerete nélkül, jelen tudásuk szerint ez az ítélet minimálisan vagy egyáltalán nem fogja befolyásolni az SAP-szoftverek kereskedelmi gyakorlatát.

„A usedSoft nevű német társaság az Oracle vevőitől vásárolt licencek forgalmazásával foglalkozik. A usedSoftnak a számítógépi programmal még nem rendelkező vevői a „használt” licenc megszerzését követően közvetlenül az Oracle internetes oldaláról töltik le ezt a szoftvert. Azok a vevők, akik már rendelkeznek ezzel a számítógépi programmal, kiegészítő jelleggel további felhasználók számára megvásárolhatják a licencet vagy a licenc egy részét. Ebben az esetben a vevők a programot közvetlenül ezen további felhasználók munkaállomásainak operatív memóriájába töltik le. A vita lényege az volt, hogy a jogkimerülés szabálya alkalmazható-e az ilyen esetekben − írja az eszerint.blog.hu., a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület közös szakmai blogja. A bíróság az ítéletében azt mondja ki, hogy a terjesztési jog kimerülésének elve nem csak akkor alkalmazandó, ha a jogosult anyagi adathordozón, így cd‑romon vagy dvd‑n forgalmazza a programjának példányait, hanem akkor is, ha azt az internetes oldaláról történő letöltés útján terjeszti.”

Forrás:
Robbanás jön a használtszoftver-piacon; Girnt József; Napi Gazdaság; 2012. július 18.

Világbank: a mobiltechnológia terjedése elősegíti a gazdasági növekedést

„A mobil távközlés rohamos terjedése áldásos hatással van a világgazdasági növekedésre – állapítja meg a Világbank az információs és távközlési technológia (ICT) gazdasági fejlődést támogató szerepéről készített új, harmadik tanulmánya.

Az „Information and Communications for Development 2012: Maximizing Mobile” című tanulmányban Rachel Kyte, a Világbank fenntartható fejlődési ügyekért felelős elnöke megállapítja, hogy „a mobilkommunikáció támogatja a társadalmi és gazdasági előmenetelt az egészségügyi információkhoz való hozzáféréstől kezdve egészen a fizetések bonyolításáig, amellett, hogy hozzájárul a munkahelyek teremtéséhez is és elősegíti a polgárok részvételét a demokratikus döntéshozatali folyamatban”.

A tanulmány kimutatása szerint a világ lakosságának már háromnegyede számára elérhető a mobiltelefon, ami új fejezetet nyitott a mobilkommunikáció fejlődése előtt. A lényeg már nem az expanzióban, hanem az eszközök felhasználási módjában rejlik.

A mobil előfizetések száma a 2000-es kevesebb mint egymilliárdról mostanra már több mint 6 milliárdra emelkedett és ezen belül közel 5 milliárdot tesz ki a fejlődő térségek előfizetői bázisa. A többszörös előfizetés már nem számít kivételnek, ami arra utal, hogy az előfizetők száma hamarosan meg is haladhatja a Föld lakosságának a számát.

A mobiltelefon használati értékét növelő alkalmazásokból (apps) 2011-ben összesen több mint 30 milliárdot töltöttek le világszerte. A Világbank tanulmánya szerint a trend lehetőséget nyit a fejlődő térségekben a lakosság, a vállalkozások és a kormányok előtt saját, helyi érdekeltségű mobiltelefon alkalmazásaik kifejlesztésére, hogy jobban kiaknázhassák a mobil távközlési eszközökben rejlő fejlődést támogató lehetőségeket.

Tim Kelly, a Világbank ICT politikai szakértője, a tanulmány társszerzője szerint „az elrugaszkodási ponton van a mobilforradalom: az eszközök egyre olcsóbbak és egyre nagyobb kapacitással bírnak, miközben a hálózati sávszélesség 18 havi ütemben duplázódik meg és terjed lefedettsége a félreeső térségek felé”.”

Forrás:
Világbank: a mobiltechnológia terjedése elősegíti a gazdasági növekedést; Menedzsment Fórum/MTI; 2012. július 18.
Information and Communications for Development 2012: Maximizing Mobile; DOI: 10.1596/978-0-8213-8991-1; International Bank for Reconstruction and Development / The World Bank; 2012. július 12.

Tudományos adatok: a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférés lökést ad az európai innovációnak

„A mai napon az Európai Bizottság intézkedéseket vázolt fel az Európában előállított tudományos információkhoz való hozzáférés javítására irányulóan. A tudományos írásokhoz és adatokhoz való szélesebb körű és gyorsabb hozzáférés megkönnyíti a kutatók és a vállalkozások számára, hogy hasznosítsák a közfinanszírozású kutatások eredményeit. Ezzel megsokszorozódik Európa innovációs kapacitása, az állampolgárok pedig gyorsabban válhatnak a tudományos felfedezések haszonélvezőivé. Ily módon jobb megtérülés biztosítható az Európában évente K+F-re fordított 87 milliárd EUR-t kitevő befektetésnek. Az intézkedések kiegészítik a Bizottságnak az Európai Kutatási Térség (EKT) megteremtéséről szóló, ugyancsak ma elfogadott közleményét.

Első lépésként a Bizottság a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós kutatási és innovációs keretprogram, azaz a „Horizont 2020” általános elvévé teszi. 2014-től kezdődően a „Horizont 2020” finanszírozásában elkészült valamennyi cikket hozzáférhetővé kell tenni:

  • vagy a kiadó által az interneten azonnal (a nyílt hozzáférés „arany útja”) – ez esetben a publikálás kezdeti költségeinek megtérítésére adott esetben az Európai Bizottságtól támogatás igényelhető;
  • vagy a kutatók a cikkeiket nyílt hozzáférésű tárhelyen keresztül is hozzáférhetővé tehetik legkésőbb a publikálást követő 6 hónapon, illetve a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok esetében 12 hónapon belül (a nyílt hozzáférés „zöld útja”).

A Bizottság azt is ajánlotta a tagállamoknak, hogy kövessenek hasonló megközelítést a saját maguk által finanszírozott hazai kutatási programok eredményei tekintetében is. A cél az, hogy 2016-ra a közfinanszírozású kutatásokból származó cikkek 60%-a nyílt hozzáférésű legyen.

A Bizottság a közfinanszírozású kutatások során összegyűjtött adatokhoz (pl. a kísérletek számszerű eredményeihez) való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatban is kísérletet indít, amelynek keretében megfelelő figyelmet fordít a támogatottak üzleti érdekeivel vagy a titoktartással összefüggésben felmerülő jogos aggályokra is.

Egy 2011-ben lefolytatott nyilvános konzultáció keretében a válaszadók 84%-a úgy vélte, hogy a tudományos írásokhoz való hozzáférés elmarad az optimálistól. A tanulmányok azt mutatják, hogy a naprakész tudományos információkhoz való gyors hozzáférés hiányában a kis- és középvállalkozásoknak két évig tart, hogy megjelenjenek az innovatív termékekkel a piacon. Egy uniós finanszírozású felmérés rámutatott arra, hogy jelenleg a kutatóknak mindössze 25%-a osztja meg a kutatási adatait nyilvánosan.

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke ezt mondta: „Nem megengedhető, hogy az adófizetők kétszer fizessenek tudományos kutatásokért, és biztosítani kell számukra az akadálytalan hozzáférést a nyers adatokhoz. Eljött az ideje, hogy a tudományos kutatási eredmények terjesztését és hasznosítását magasabb szintre vigyük. A mai gazdaságot az adatok hozzák mozgásba.”

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért és innovációért felelős európai biztos kijelentette: „Többet kell nyújtanunk az adófizetőknek a pénzükért. A tudományos írásokhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférés felgyorsítja a tudományos és az üzleti áttörést, lökést ad a tudásalapú gazdaságnak és az európai versenyképességnek.”

Előzmények
A nyílt hozzáférés révén a felhasználók szabadon hozzáférhetnek a kutatási eredményekhez az interneten keresztül. A Bizottság ma elfogadott közleménye meghatározza a nyílt hozzáférés politikájának célkitűzéseit a Bizottság által a „Horizont 2020” keretprogramon keresztül finanszírozott kutatásokra vonatkozóan. Egy ehhez kapcsolódó bizottsági ajánlás teljes szakpolitikai keretet vázolt fel a tudományos információkhoz való hozzáférés javítása és az információk megőrzése tekintetében. Mindkét kezdeményezés a szélesebb fogalmat takaró Európai Kutatási Térség megteremtésére irányuló erőfeszítések sorába tartozik (lásd a szintén ma kiadott IP/12/788 és a MEMO/12/564 dokumentumokat). A kezdeményezések a digitális korszak tudományos információiról szóló 2007-es közleményre (lásd: IP/07/190) és az ugyanabban az évben elfogadott tanácsi következtetésekre épülnek.

A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni:

  • a lektorált publikációkhoz való nyílt hozzáférést a „Horizont 2020” általános elveként fogja meghatározni. A nyílt hozzáférés megvalósítható nyílt hozzáférésű publikálás (a nyílt hozzáférés „arany útja”) vagy szerzői archiválás (a nyílt hozzáférés „zöld útja”) által;
  • ösztönzi a kutatási adatokhoz (kísérleti eredmények, megfigyelési tapasztalatok és számítógépek által előállított információk) való nyílt hozzáférést és erre vonatkozóan a „Horizont 2020” keretprogram részeként kísérletet indít a titoktartással, az üzleti érdekekkel és a nagy adatmennyiségekhez kapcsolódó kérdésekkel összefüggésben jogosan felmerülő aggályok figyelembevételével;
  • a tudományos információk (publikációk és adatok) tárolására és megosztására alkalmas, európai és globális szinten interoperábilis elektronikus infrastruktúrákat fejleszt, illetve támogat;
  • segítséget nyújt a kutatóknak a nyílt hozzáférés követelményeinek való megfeleléshez, és elősegíti az információmegosztás kultúrájának elterjedését.

Az európai digitális menetrend olyan ambiciózus politikát hirdetett meg a „nyílt adatra” vonatkozóan, amely lefedi az európai uniós közszektorbeli szervezetek által előállított, összegyűjtött vagy megvásárolt információk teljes körét. Az Innovatív Unió európai uniós kiemelt kezdeményezés ugyancsak egyértelműen a nyílt hozzáférés mellett foglal állást, és létfontosságú tényezőként kezeli az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósítása szempontjából. A tudományos információról szóló közlemény és ajánlás kiegészíti „Az Európai Kutatási Térség megerősítése – Partnerség a kiválóságért és a növekedésért” című, ugyancsak ma elfogadott közleményt, amely meghatározza az Európai Kutatási Térség kiépítésének kulcsfontosságú prioritásait, ideértve a tudományos eredmények optimális áramlását, az eredményekhez való hozzáférést és a tudástranszfert.

Az Európai Bizottság folytatni fogja a nyílt hozzáféréshez kapcsolódó projektek támogatását. 2012 és 2013 folyamán a Bizottság 45 millió EUR-t fordít adat-infrastruktúrákra és a digitális megőrzéssel kapcsolatos kutatásra. A „Horizont 2020” keretprogram biztosítja a további támogatást. Ugyanezen időszak alatt a Bizottság támogatni fogja a tudományos információ kezelésének új módszereivel (pl. új szakmai lektorálási módszerekkel és a tudományos cikkek hatásának mérési módszereivel) kapcsolatos kutatásokat.

Lásd még: MEMO/12/565.

Hivatkozások
Szakpolitikai háttér: http://ec.europa.eu/research/science-society/open_access

A nyílt adatra vonatkozó stratégia:
http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/index_en.htm

Forrás:
Tudományos adatok: a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférés lökést ad az európai innovációnak; Európai Bizottság; 2012. július 17.

Szakirodalom

Felnőttképzési módszerek és technikák az amerikai közszolgálatban − adaptációs esélyek

„…Az amerikai közigazgatás kialakításában az új tudományterület megalkotói az európaitól eltérő fogalmi regiszterben gondolkodtak. Elutasították a hierarchia csúcsán álló állam irányító szerepét, és az állam domináns szerepével szemben egy alulról építkező rendszert hoztak létre. Az amerikai közszolgálat személyi állományának egy menedzserszemléletű rendszer kihívásainak kell megfelelnie. (Stillman, 1994, 9.) Következésképpen a közszolgálati feladatellátásban az amerikai és a magyar szakemberek tradicionálisan más megközelítésben találkoznak a problémákkal, és a problémákra adandó válaszok is eltérő szakmai struktúrában jelentkeznek.

Feltételezem, hogy részben ezen a területen kell keresni azokat a válaszokat, amelyek magyarázatul szolgálhatnak az amerikai és a magyar közszolgálati képzési- továbbképzési rendszerekben hagyományosan jelen lévő tartalmi és szemléletbeli különbségekre, illetve a preferált módszerekben tapasztalható eltérésekre. Másképpen kell képezni azt, akitől elsősorban a jogszabályok ismeretét és alkalmazási képességét várjuk el, és másképpen azt, akinek kompetenciái az ismeretek mellett az operatív megvalósításhoz, a problémamegoldáshoz, változáskezeléshez stb. szükséges gyakorlati készségekre is kiterjednek. Vizsgálati eredmények utalnak arra, hogy az amerikai közszférában a vezetők számára meghatározott kompetenciaelvárások nagyfokú átfedést mutatnak a magánszektorban kiemelkedően teljesítő, így a jó gyakorlatot képviselő szervezetek által definiált vezetői kompetenciakövetelményekkel…Az amerikai igényeknek a hazaitól sok tekintetben eltérő szemléletű felnőttképzési, humánerőforrás-fejlesztési megközelítés és gyakorlat felel meg, sajátos intézményi, szervezeti és módszertani keretet biztosítva a közszolgálati továbbképzésekhez.

A magyar közigazgatásban is végbemenő modernizációs folyamatok kapcsán azonban az utóbbi évtizedben egyre nyilvánvalóbban, napjainkban pedig különösen artikulált módon új elvárások fogalmazódnak meg a közigazgatás működésével, a közszféra szervezeteivel és szolgáltatásaival, így a közigazgatási szakemberállomány felkészültségével kapcsolatban…E szemléletváltás során a hatékonyabb és eredményesebb munkavégzéshez szükséges kompetenciák előtérbe kerülése egyben elmozdulást is jelez: a jogszabályi ismeretek mellett felértékelődik a korszerű közszolgálat elvárásainak megfelelő szemlélet- és attitűdváltás, valamint a funkcionális irányultságú kompetenciafejlesztés. Az új kihívások hátterében az amerikaihoz hasonló funkcionális célrendszer elemei körvonalazódnak, ennek alapján feltételezem, hogy a nyilvánvaló történelmi-társadalmi és kulturális különbségek ellenére, a hazai közszolgálati továbbképzési gyakorlat közelíthető a szervezeti és egyéni igényekre fókuszáló, gyakorlat-centrikus amerikai képzési stratégiához…”

Forrás:
Felnőttképzési módszerek és technikák az amerikai közszolgálatban − adaptációs esélyek; Dobos Ágota; Doktori (PhD) Disszertáció; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola; 2012. június (pdf)

Magyar települések az információs társadalomban

„…Dolgozatunk első részében az információs társadalom elméleti megközelítéseinek összegyűjtésére vállalkozunk, hiszen a téma multidiszciplináris megközelítést igényel. Műszaki és közgazdaság-tudományi elképzelések mellett a fejlesztői, a geográfusi és a társadalomtudományi megközelítések főbb elemeire is rávilágítunk, a főbb fogalmakat és kapcsolódó elméleteket írjuk le.

A dolgozat második része a különböző megközelítések során alkalmazott mérési módszerek, az összehasonlíthatóság alapjául szolgáló adatok összegyűjthetőségéről és felhasználhatóságáról szól.

Ezzel párhuzamosan az elmúlt húsz év magyar helyzetének bemutatására törekszünk, a különböző információs társadalomhoz kapcsolható kutatások és adatsorok bemutatásával. A leíró jellegű rész alapot ad arra is, hogy megfogalmazzuk a témával kapcsolatos hipotéziseinket, amikkel véleményünk szerint sikerül rávilágítani az eddigi magyar felmérések hiányosságaira.

A harmadik részben a felsorolt három hipotézis verifikálására teszünk kísérletet, aminek során rávilágítunk arra, hogy az elmúlt években megindult új adatgyűjtés miként szolgálhat területi alapú vizsgálatok elemeként a témában. A vizsgálathoz számos helyről gyűjtöttünk primer adatokat, felhasználtunk korábbi kutatások adatbázisait, amiket szekunder elemzésre használtunk és magunk is lefolytattunk egy online kérdőíves kutatást, amelynek mintavételéhez és az adatfelvétel területi lehatárolásához a korábban elvégzett vizsgálatok szolgáltak alapul.”

Forrás:
Magyar települések az információs társadalomban : Infokommunikációs technológiák hatása a területi különbségekre települési és a helyi társadalom szintjén; Tóth Péter; Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; 2012. május (pdf)

Magyar kormányzati viszonyok

„A könyv célja, hogy átfogó és értékelő összefoglalást adjon a rendszerváltás után kormányzati viszonyok keletkezéséről, fejlődéséről és – az új alkotmány utáni helyzettel befejezve – a jelenéről. Tárgykörei: a kormány felépítése és belső viszonyai, testületi működése és döntési mechanizmusa, a miniszterelnök szerepe, a miniszterek helyzete, a kormányzás szervezeti kérdései, a kormányzati koordináció és a miniszterelnök szervezeti háttere, valamint politika és közigazgatás kapcsolatával összefüggésben az eddig alkalmazott államtitkári rendszerek. A szerző a releváns joganyag, politikai dokumentumok, több kérdésnél a külföldi megoldások, illetve a közjogi és a politikatudományi szakirodalom mellett törekszik a gyakorlat, valamint a politikai és szociológiai összefüggések lehetőség szerinti figyelembevételére is. Helyzetét megkönnyítette, hogy szakmai pályafutásának köszönhetően 1990 és 2006 között a Miniszterelnöki Hivatal jogi helyettes államtitkáraként a kormányzati viszonyokról közvetlen ismereteket és tapasztalatokat szerezhetett.

Író: Dr. Müller György jogász, kandidátus, habilitált egyetemi docensként a BCE KIK Jogtudományi Tanszékének oktatója, az ELTE címzetes egyetemi tanára. Kutatási területe a magyar kormányzati berendezkedés, amelyről 1990 óta számos tanulmányt megjelentetett. 1985–2006 között a kormányapparátusban dolgozott, ebből 16 évet – az Antall-kormány hivatalba lépésétől a második Gyurcsány-kormányig – a Miniszterelnöki Hivatal jogi helyettes államtitkáraként.
Ár: 2980 Ft/Internetes ár: 2175 Ft
Megjelenés: 2011
Méret: B5
Terjedelem: 144 o.
Kötés: kartonált
ISBN: 978-963-9950-59-7

Tartalom:
Előszó
I. fejezet
A rendszerváltás előtti kormányzati viszonyok
II. fejezet
A parlamentáris berendezkedés kormányzati viszonyainak kialakulása és fejlődése
III. fejezet
A kormány felépítése és belső viszonyai
IV. fejezet
A kormány felépítésének meghatározása
V. fejezet
A miniszterelnök helyzete
VI. fejezet
A testületi elv érvényesülése a kormány működésében
VII. fejezet
Az államtitkárok helyzete, a két államtitkári rendszer
VIII. fejezet
A kormány és a miniszterelnök szervezetalakítási eszközei
IX. fejezet
A kormányzati koordináció és a miniszterelnöki hatalom szervezeti háttere”

Forrás:
Magyar kormányzati viszonyok; Dialóg Campus; 2011. december 5.

Önkormányzati eladósodás és kezelése Svájcban : Okok és következmények

„A helyi kormányzati szint eladósodása rendkívül káros hatást tud kifejteni mind helyi szinten, mind pedig a központi kormányzat szintjén. Az esettanulmány célja, hogy bemutassa a svájci Leukerbad település eladósodását és szanálását, egyaránt rávilágítva az adósság kialakulásához vezető okokra, a probléma kezelésére, az eset által generált jogalkotói válaszlépésekre, valamint a meghozott intézkedések eredményességének értékelésére. A svájci önkormányzat eladósodását a puha jogszabályi környezet, valamint a különböző jogszabályokban foglalt elemi szabályok be nem tartása okozta. Az adósság felszámolására szanálási koncepciót dolgoztak ki, amely szerint a település – egy, erre a célra létrehozott vállalkozáson keresztül – a felhalmozott adósság 22 százalékát fizeti vissza hitelezőinek, illetve további 11 százalék visszafizetését helyezték kilátásba. A hitelezők többsége végül elfogadta a szanálási tervet. A jogalkotók felülvizsgálták az 1980-as önkormányzati törvényt és újat alkottak 2004-ben, amelynek hatására Vallais Kanton településeinek pénzügyi helyzete jelentősen javult.”

Forrás:
Önkormányzati eladósodás és kezelése Svájcban : Okok és következmények; Christian Melly; Pénzügyi Szemle, 2012/2; 2012. július 18.; 174-182. oldalak (pdf)

Társadalmi diszkontráta alkalmazása a közösségi projektekben

„Az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapok folyamatban levő társfinanszírozási rendszere 2013-ban lezárul. A 2007–2013-as időszak tapasztalatai alapján a közösségi források allokálásának újragondolására kerül sor. A magán- és a közösségi projektértékelés közötti különbséget, a két módszer közötti átjárhatóságot vizsgálva, az EU projektértékelési modelljének alkalmazása számos anomáliát mutat. Egy közvilágítási közösségi projekt esete jól illusztrálja, hogy amennyiben a beruházás tényleges hozama (FRR) magasabb, mint az Európai Unió pénzügyi nettó jelenérték számításához alkalmazott diszkontráta, de alacsonyabb, mint a magánprojektek elvárt megtérülése, akkor a közösség szempontjából értékes projektek nem valósulnak meg. A 2013-at követő időszakra vonatkozóan európai uniós társfinanszírozású projekteknél – véleményünk szerint – kiemelt fontosságú a környezeti értékek fokozott védelme a diszkontrátán keresztül, amely feltételezi az időben és térben változatlan diszkontráta elvének feladását és a magánprojekteknél alkalmazott konzisztenciakritériumok kiterjesztését a közösségi projektekre.”

Forrás:
Társadalmi diszkontráta alkalmazása a közösségi projektekben; Pálinkó Éva, Szabó Márta; Pénzügyi Szemle, 2012/2; 2012. július 18.; 198-212. oldalak (pdf)

Belső kontrollok kialakítása és működtetése az önkormányzati vagyongazdálkodás kockázatainak csökkentésére

„Az önkormányzati szektorban jelentkező pénzügyi kockázatok az utóbbi időben olyan mértékűre nőttek, hogy azok már nemcsak a helyi kormányzati szintre, hanem az egész nemzetgazdaságra nézve jelentenek kiemelkedő veszélyforrást. Célunk ezért az volt, hogy felhívjuk a figyelmet azoknak a belső kontrolloknak a jelentőségére, amelyek hiánya vagy nem megfelelő működése jelentősen hozzájárul az egyes önkormányzatok pénzügyi-vagyoni helyzetének a romlásához és így közvetve a nemzeti szintű kockázatok növekedéséhez is. Kockázatelemzés módszerével választottuk ki azt a tizenkét magyarországi önkormányzatot, amelyeknél vizsgáltuk a belső kontrollrendszer kialakítását és működését a vagyongazdálkodás egyes folyamataiban. Az ellenőrzések során bebizonyosodott, hogy a belső kontrollokat több helyen nem vagy nem megfelelően építették be a folyamatokba, így azok nem tölthették be funkciójukat.”

Forrás:
Belső kontrollok kialakítása és működtetése az önkormányzati vagyongazdálkodás kockázatainak csökkentésére; Gyüre Lajosné; Pénzügyi Szemle, 2012/2; 2012. július 18.; 183-193. oldalak (pdf)

Kockázatok a működésben és növekvő eladósodás a magyarországi önkormányzatoknál

„Az Állami Számvevőszék 2011-ben elkezdte az önkormányzatok rendszerszintű ellenőrzését. Kockázatelemzés alapján az ellenőrzések első köre a 19 megyére, a 23 megyei jogú városra és a fővárosra terjedt ki, a 304 városból pedig 63-at reprezentatív mintavétellel kiválasztott önkormányzat helyszíni ellenőrzése alapján ellenőriztek a számvevők. A magyarországi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között egyértelműen romlott, a pénzügyi kockázatok növekedtek, az adósság – különösen a devizaadósság – dinamikusan nőtt. Az adósságszolgálati terhek kifizetésére az önkormányzatok többsége nem képes elegendő fedezetet biztosítani. Növekedett a banki kitettség, erőteljesen emelkedett a lejárt határidejű tartozások állománya. Komoly gondot jelent, hogy az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok is jelentős adósságállományt halmoztak fel. Paradox módon kedvezőtlen hatással volt az önkormányzatok pénzügyi helyzetére az EU-s pályázatokhoz kapcsolódó, fokozott beruházási aktivitás is, a finanszírozás ugyanis hitelből történt, a visszafizetés, illetve a működtetés fedezete pedig nem biztosított.”

Forrás:
Kockázatok a működésben és növekvő eladósodás a magyarországi önkormányzatoknál : Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek tapasztalatai; Domokos László; Pénzügyi Szemle, 2012/2; 2012. július 18.; 165-173. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

Módosul az önkormányzati adósságrendezés végrehajtása

„Elkészült a részletes szabályok tervezete, amelyek alapján az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok folytathatják – elsősorban uniós támogatású – beruházásaikat.

A kormány honlapján olvasható rendelettervezet a parlament által tavaly nyáron elfogadott törvénymódosításhoz kapcsolódik, amely szerint az adósságrendezés megindításának időpontjától annak lezárásáig, a miniszter egyedi döntése alapján beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel az európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. A reorganizációs tervben, a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek. A módosítás célja az, hogy az önkormányzatoknak ne kelljen visszafizetniük az elnyert támogatásokat.

A rendelet tervezete szerint az önkormányzatnak külön kell kérnie a minisztertől a beruházás folytatásának engedélyezését. A kérelemben be kell mutatni a pályázati támogatási szerződést, továbbá a megvalósulás pénzügyi ütemezését is. A pénzügyi gondnoknak pedig arról kell nyilatkoznia, hogy a projekt finanszírozása a válság költségvetésben biztosított. A tervezet szerint – amelyben a hatályba lépés valószínűsített időpontja augusztus elseje – engedélyezik azt is, hogy az önkormányzat beruházási támogatásra pályázzon, ilyenkor a pályázati dokumentációt kell beadni a miniszternek.”

„…Az előterjesztés célja a folyamatban lévő adósságrendezési eljárások zökkenőmentes lefolytatása, a pénzügyi gondnok szerepének és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter hatáskörének erősítése, valamint a hitelezők igényeinek mielőbbi kielégítése. Emellett szükséges átvezetni a kormányrendeleten az időközben végrehajtott egészségügyi struktúraváltásból adódó és egyéb pontosító javaslatokat…”

Forrás:
Módosul az önkormányzati adósságrendezés végrehajtása; HVG.hu/MTI; 2012. július 17.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet tervezete; Belügyminisztérium; 2012. július 16. (pdf)