Feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás? A magyar önkormányzatok támogatási rendszerének értékelése

„A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény pénzügyi csodafegyvere, a feladatfinanszírozás 2013 óta szolgálja az alulfinanszírozottság és az adósság elleni küzdelmet, a helyi közfeladatok folyamatos, biztonságos ellátását. A helyi önkormanyzatokat érintő számos közpénzügyi jellegű szabály bevezetése mellett az új finanszírozási megoldás a korábbiakhoz képest más logikát igért. A rendszerváltástól működő forrásszabályozási megoldást elavultnak ítélték, s annak korrigálása helyett egy egészen új típusú forma bevezetésére került sor a reformfolyamatban. A hatálybalépés óta eltelt időszak számos tapasztalattal szolgált mind az önkormányzatoknak, mind a közpénzügyekkel foglalkozó irodalom számára, így érdemesnek tartom kicsit közelebbről is szemügyre venni mindezt. Már csak azért is, mert a kormányzati szintek közötti penzügyi kapcsolatok és az azt meghatározó finanszírozási technikák örökzöld kérdés. Igy jelen tanulmány a hazai tapasztalatokat kívánja feltárni elsődlegesen a feladatfinanszírozás normativ elemzésével, majd annak költségvetési tapasztalatainak vizsgálatával. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a nemzetközi irodalomban megtalálhato feladatfinanszírozási technikával megegyező-e a hazai megoldás, tehát feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás?”

Forrás:
Feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás? A magyar önkormányzatok támogatási rendszerének értékelése; Bordás Péter; Közjogi Szemle, ISSN 1789-6991; 2017, 10 (június); 56-64. oldalak (PDF)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Új uniós iránymutatás segíti a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és hatékonyságát

„Az Európai Bizottság új iránymutatást tett közzé annak érdekében, hogy az uniós forrásokkal foglalkozó tagállami, regionális és helyi hatóságoknál dolgozó szakemberek könnyebben tudják az uniós finanszírozású projektek közbeszerzési eljárásainak a hatékonyságát és átláthatóságát biztosítani.

A kedden közzétett tájékoztatás szerint a dokumentum az eljárást megindító felhívás kidolgozásától és közzétételétől kezdve az ajánlatok kiválasztásán és elbírálásán át a szerződés végrehajtásáig az eljárás minden szakaszára szolgál iránymutatással. Közölték, az iránymutatás egyebek mellett megkönnyíti a kisvállalkozások számára, hogy közbeszerzési eljárásokban vegyenek részt. Az új lehetőségek sorát bővíti, hogy a szerződés odaítélésekor új szempontokat is figyelembe lehet venni annak érdekében, hogy a választás társadalmi felelősségvállalást tanúsító cégekre és innovatív, környezetbarát termékekre essen.

Corina Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos leszögezte, kulcsfontosságú a tagállamok támogatása az uniós beruházásokhoz szükséges megbízható közbeszerzési eljárások megszervezésében ahhoz, hogy az uniós költségvetés hibáktól mentes legyen. Az unió által elköltött minden egyes euró pedig a leghatékonyabb módon, közvetlenül a lakosság javát szolgálja – húzta alá. Tájékoztatása szerint az európai strukturális és beruházási alapok több mint 450 milliárd eurót (egy euró mintegy 310 forint) áramoltatnak az EU gazdaságába a 2014-2020-as finanszírozási időszakban. A források fele esetében a beruházások közbeszerzés útján valósulnak meg.”

Forrás:
Uniós iránymutatás segíti a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és hatékonyságát; Híradó.hu/MTI; 2018. február 13.
Public Procurement Guidance for Practitioners on avoiding the most common errors in projects funded by the European Structural and Investment Funds; Európai Bizottság; 2018. február (PDF)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A Modern városok program minden elemének megvalósítása megkezdődik április végéig, mondta Kósa Lajos

„A Modern városok program minden olyan elemének megvalósítása elindul április végéig, amelyben a kormány és az önkormányzatok akarata egyezik – mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn Kaposváron.
Kósa Lajos a programmal kapcsolatos egyeztetést követő sajtótájékoztatón rámutatott: 47 programelemet érintően az önkormányzatok jelezték, hogy szeretnék újragondolni a fejlesztési irányokat, mert újabb fontos projekteket is ebből a keretből szeretnének finanszírozni, illetve más beruházások megvalósítását saját büdzséből vállalnák.

A miniszter hozzátette, nyitott a kormány és a városok közötti szerződések módosítására, ezeket a kérdéseket át kell tekinteni, a munkában támaszkodik a parlamenti képviselőkre is.

Kósa Lajos emlékeztetett rá, hogy a 2022-ig tartó, indulásakor 250 elemet tartalmazó és 3500 milliárd forintból megvalósuló Modern városok program Magyarország történetének legnagyobb vidékfejlesztési programja.

A program pénzügyileg nem meríti ki az ország fejlesztési lehetőségeit, s mivel 60-65 százaléka hazai forrás, bizonyítja, hogy nem igaz az ellenzék azon állítása, miszerint Magyarország nem tudna haladni európai uniós fejlesztések nélkül – hangoztatta.

A miniszter beszámolt arról, hogy a 3500 milliárd forintos keretből eddig mintegy 750 milliárdot fizettek ki a városoknak. Kitért rá, Kaposvár, ahol a Modern városok program része a somogyi megyeszékhelynek az egykori polgármesteréről, Németh Istvánról elnevezett fejlesztési programjának, 70 milliárdot utaltak át.

Kósa Lajos megjegyezte, a Németh István program költségvetése 171 milliárd forintról időközben 185 milliárdra emelkedett, a változást nem áremelkedés, hanem “egy sor olyan dolog okozta, amit a tervezéskor nem lehetett látni”.

A miniszter a Kaposvárt érintő legnagyobb beruházások között a várost az M7-es sztrádával összekötő 67-es út gyorsforgalmi úttá bővítését, a közlekedési központ kialakítását, a Csiky Gergely Színház rekonstrukcióját, a kórház déli tömbjének rehabilitációját, új funkciókkal való ellátását, a volt levéltári épület felújítását és egyebek mellett a Deseda tavi kemping modernizációját is említette.

Szavai szerint a kaposvári beruházások állásán látszik, a város az elsők között kötött megállapodást a kormánnyal, valamint Szita Károly személyében tapasztalt, a polgármesteri tisztséget 23 éve betöltő vezetője van.

Szita Károly arról szólt, hogy a 2020-ra befejeződő Németh István program a város történetének legnagyobb fejlesztési programja és az élet minden területét érinti. A célja, hogy a Kaposváron és az agglomerációban lakók jobban élhessenek.

A sajtótájékoztató után megtartották a Kaposvár Aréna bokrétaavató ünnepségét. Az Arany János utcában épülő, nemzetközi sportesemények lebonyolítására is alkalmas, multifunkcionális létesítmény bruttó 6 milliárd forintba kerül és modern körülményeket biztosít a kosár-, a röp- és a kézlabdázók edzéseihez, mérkőzéseihez. A csarnokban 3040-an foglalhatnak helyet, de ha az aréna kulturális eseményeknek ad helyet, több mint négyezer embert is fogadni tud.”

Forrás:
A Modern városok program minden elemének megvalósítása megkezdődik április végéig; Kormányzat; 2018. február 12.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Robotoljanak csak a robotok!

„A helpdesk munkatársai már nem győzték, így a 44 ezer fős Trelleborgban beszálltak a helyi közigazgatási feladatok ellátásába a robotok. Svédországban tehát már van egy város, ahol egy fontos ügyintézési helyzetben – a személyes ügyfélkapcsolati feladatok ellátásában – váltották ki szoftverrobotok az élő emberi munkát. Ez már önmagában is elgondolkodtató. Ám a skandináv kísérleti projekt eredményeit tovább olvasva azt is megállapíthatjuk, hogy a robotizált folyamatautomatizálás (RPA) első közigazgatási adaptációi felettébb sikeresnek bizonyulnak Európában.

A közreműködő UiPath Robots tájékoztatása szerint a trelleborgi önkormányzatnál megvalósított projektben az érintett 6500 szociális ügyintézési folyamatnál átlagosan 79 százalékkal (!) csökkent az idő. Az időmegtakarítás a munkaerőpiaci osztályon 95 százalékos volt, ahol ráadásul 50 százalékkal nőtt az aktív munkaerőpiaci kezdeményezésekben részt vevő helyi polgárok száma. Sőt, a szociális szakterület működési hatékonyságának gyors javulását követő másodlagos hatásként a településen 12 százalékkal több polgár kezdett el tanulni, mint az előző évben. Az pedig már a helyi döntéshozóknak is felkeltette a figyelmét, hogy 22 százalékkal kevesebben fordultak a városhoz pénzügyi segítségért, továbbá, hogy az adminisztratív költségek is 60 százalékkal csökkentek.

Ez lenne a jövő? Robotok robotolnak majd a fejlett országok közigazgatásaiban? Ha ez így lesz, vajon milyen messze áll a magyar közigazgatás mindettől? „Bár a bürokratikus intézményrendszert sikerült átalakítani, a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát” – mondta néhány hónappal ezelőtt a Miniszterelnökség miniszterhelyettese egy budapesti konferencián. (Csepreghy Nándor a 2017. októberi Budapest Economic Fórumon beszélt a kérdésről. – A szerk.)

Hozzátehetjük, hogy közigazgatásunk digitális átalakulása sem éppen a skandináv (vagy balti) tempót követi, hisz egyelőre a most debütáló legújabb elektronikus közigazgatási ügyintézési rendszerek is csak a hiteles benyújtásban jeleskednek.
Az ügyintézők a Hivatali Kapura beérkező elektronikus kérelmeket tehát legtöbb esetben most is ugyanúgy kinyomtatják – és manuálisan feldolgozzák –, mint korábban.

Így aztán Magyarországon a köztisztviselők éppúgy „robotolnak reggeltől estig”, mint régen. És ha már a „robotolásnál” tartunk, itt lenne az ideje hazánkban is rendet vágni szemantikailag a sorok között, s ezt a feudális hagyományokig visszavezethető – etimológiailag szláv eredetű – fogalmat 21. századi jelentéstartalmakkal felruházni, avagy „robotozásra” cserélni.

Érdekes módon a közigazgatásban pontosan ott lenne helye és ideje „robotozásnak,” ahol ma üveges tekintetű tisztviselők robotolnak.
A kreatív elméknek egyáltalán nem tekinthető szoftverrobotoknak ugyanis pont azokra a monotonitástűrést igénylő munkahelyekre „fáj a foguk”, ahol a szabályozási környezet viszonylag állandó, és a folyamatok – az egyes munkamenetek – hosszabb időn keresztül nagy tömegben és változatlanul ismétlődnek.

Hogy mit is jelentene a 21. századi jobbágyfelszabadítás? Képzeljünk el egy rácsokkal megerősített alagsori irodát, ahol nyolcan szorulnak össze a neonfény alatt, hogy vállvetve reggel nyolctól délután fél ötig feldolgozzák azt az aktahegyet (vagy e-mail-tömeget), amelyet az iktatásból (vagy az iratkezelőből) az asztalukra halmoztak (vagy az e-mail-fiókjukba tömtek). Egy ilyen irodatérben nagy a szorongás. Nincs helye a személyes kibontakozásnak, és árgus szemek nézik, hogy ki mikor megy ki cigarettázni, ebédelni, csekket befizetni. Fordított – rosszabb – esetben az egész kollektíva együtt lazsál, a csoportkultúra pedig kiközösíti a sztahanovista közrabszolgát.

Az ilyen munkahelyek foggal-körömmel való megtartása valójában senkinek sem jó.

Képzeljük el ugyanezt az irodát úgy, hogy bár a nyolc monitor be van kapcsolva, de nincs előttük billentyűzet vagy egér, mert az egykori ügyintézők által végzett műveleti lépéseket a megszokott irodai alkalmazásokon egy szoftverrobot hajtja végre tízszeres sebességgel. Kinyitja az e-mailt, kiolvassa az üzenet értelmét, adatbázist nyit meg, kimásolja az ügyfélhez rendelt adatot, beírja egy válaszüzenetbe, és már küldi is vissza az ügyfélnek.

A felugró és ki-be kapcsolódó alkalmazásablakok vibráló fényében most csak egy tisztviselő („villanypásztor”) sétálgat komótosan, aki azt ellenőrzi, hogy a folyamat megakad-e valamelyik „robot kollégánál”. Ha ez megtörténik, akkor több évtizedes közigazgatási rutinnal nyúl bele az ügyintézési folyamatba, s pár kattintás után a munka újra felpörög az irodában. Nincs cigaretta- és ebédszünet, nincs selejt, félretett vagy elfelejtett akta, és nincs szakszervezet. A munka 7/24-ben nonstop folyhat, ameddig még akad feldolgozni való ügy.

Furcsa jövő? Igen. Viszont mindenki jól járna! Az elgyötört lelkű közalkalmazottak a szolgáltató szektor más – gondolkodást is igénylő – területeire áramolhatnának. Pontosan oda, ahol a teljes foglalkoztatottság elérésével egyre inkább munkaerőhiány jelentkezik. A magyar gazdaságnak intenzív növekedésre van szüksége, mert a hasonló népességű fejlett országok nemzeti összterméke még mindig háromszor nagyobb. A fizetésekről nem is beszélve.

Persze jól járna az állam is, de ez egy másik történet. Addig is „robotolás helyett inkább robotozzunk” egy új szellemiségű közigazgatásért!”

Forrás:
Robotoljanak csak a robotok!; Sántha György (eGov Kft. vezető tanácsadó), Tanács Zoltán (IFUA Horváth & Partners partner); Világgazdaság; 2018. február 14.

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 12.

A Phenjani Olimpia – avagy hogyan csente el Észak-Korea a téli olimpiai játékok sikerét
Nem, nem! Szó sincsen nyelvbotlásról! Ahogy az idei téli olimpiai játékok utolsó előkészületeit, majd a nagyszabású sportesemény megnyitóját figyelte a világ, a meghökkent nemzetközi sajtó egyre gyakrabban titulálta – ki tréfálkozva, ki hitetlenkedve, ki keserűen – a rendezvényt „phenjani” olimpiának. Utalva ezzel arra, hogy a roppant összegeket felemésztő, hatalmas szervezési feladatokat jelentő olimpia „kommunikációs hozadékát” nem az annak ténylegesen otthont adó dél-koreai város Phjongcsang aratja le, és nem is a dél-koreai kormány. Hanem a világsajtóban előszeretettel kifigurázott „páriaállam”, a Kim Dzsongun diktátor vezette Észak-Korea az igazi nyertes.
Kezdődött néhány kulturális delegáció dél-koreai útjával. A felettébb csinos, bár kissé különös észak-koreai popénekesnő, Hjon Szong Vol szöuli körutazásával, amelynek során hivatalosan a későbbi kulturális rendezvények színhelyeit mérte fel. A nyugati sajtó már ekkor „hatásos észak-koreai propaganda akcióról” beszélt, és tagadhatatlan: az É-pop (azaz észak-koreai könnyűzene) csillaga, bájosságával, spártai ízlésével egy szemvillanás alatt „leiskolázta” a rajongók körében a K-pop (azaz a dél-koreai popzene) legendásan infantilis, az extravagáns külsőségeket viszont nagyon is kedvelő sztárjait.
Aztán egyik esemény követte a másikat: megérkezett Phjongcsangba a 140 tagú zenekar, amely nem csupán az olimpia megnyitóján lép majd fel, de a rendezvénysorozat számos kísérő kulturális eseményén is főszerepet kap majd. Később pedig megérkeztek Északról a „szurkolólányok” (közkeletű elnevezéssel „cheerleaderek”), és a 230 válogatott széplány attól a pillanattól kezdve folyamatosan biztosítja a hivatalos sajtóorgánumok, és a közösségi média szakadatlan figyelmét – a kiszorítani, elszigetelni szándékozott Észak-Korea számára.
Azt mondhatjuk: szinte már csak másodlagosnak számított az igazi diplomáciai huszárvágás, ami a játékokra Dél-Koreába utazó Kim Jodzsong (az észak-koreai vezető húga) kapcsolatépítéseihez, kapcsolatfelvételeihez kötődött: mint ismeretes, személyesen adta át bátyja, Kim Dzsongun meghívólevelét a dél-koreai elnöknek, amit az nyomban elfogadott. S hogy nem csupán valamiféle formalitásról, udvariaskodásról volt itt szó, azt jól bizonyítja, hogy Mun Dzsein elnök több órán át tárgyalt az északi politikai vezetés négy tagjával, akikhez hasonló magas rangú küldöttség még sohasem érkezett „odaátról” Dél-Koreába.
Az olimpia már régen nem az emberi küzdőszellem, a lovagiasság, a kemény munkával megszerzett teljesítmény valamiféle ünnepe. Hanem látványosság, népszórakozás, és persze üzlet. S hogy el ne feledjük: na meg politika, méghozzá a javából. Országok, formálisan persze városok, nem azért versengenek az olimpiák rendezési jogáért, mert annyira sportszeretők, vagy mert a rendezvény olyan remek, jól megtérülő infrastrukturális beruházást jelentene (a nagy üzlet nem nekik, hanem a sportszergyártóknak, szponzoroknak, hirdetőknek áll). Az olimpia ma már az országimázs építés, a „nemzeti brandek” megteremtésének, valamint a városmarketingnek fontos, talán legnagyobb horderejű eszköze. És – tekintetbe véve a tömeglátványosság közvetítésének képernyő központúságát – mintaszerű digitális diplomáciai fegyver. Egy háborúban pedig nagyon rossz választás az ellenfél lebecsülése. Ez biztosan levonható tanulságként abból, hogyan kovácsolt az észak-koreai rezsim saját propagandasikert az „ellenfél” óriásrendezvényéből, ráadásul, sportnyelven szólva, idegenben.
Pyongyang Olimpics: How North Korea Stole the Winter Games; David Josef Volodzko; South China Morning Post; 2018. január 27.

A big data és a diplomácia új kapcsolata. Kutatási jelentés
Az elmúlt hét végén hozta nyilvánosságra legújabb kutatási jelentését a digitális diplomácia egyik legfontosabb kutatóműhelyének számító DiploFoundation., „Data Diplomacy. Updating dipomacy to th ebig data era.” címmel. A jelentés készítői a tanulmánykötetnek is beillő munkában arra vállalkoztak, hogy feltérképezzék azokat a jövőbeni lehetőségeket, amelyeket a nagytömegű adatok, azaz a big data alkalmazása jelenthet a diplomácia különböző részterületein.
Ma már közhely, hogy társadalmainkban az adat jelenti a kritikus erőforrást. Méghozzá: a nagytömegű adat. A digitális eszközök, minden tevékenységünk nélkülözhetetlen segítői, hatalmas mennyiségű adatot „termelnek” ugyanis nap mint nap. Óhatatlanul adódik a kérdés: ebből a szédítő tempóban termelődő erőforrásból hogyan profitálhat (profitálhat-e egyáltalán) a diplomácia sok szempontból speciálisnak gondolt, konzervatívnak tartott folyamata?
A tanulmány első fejezete az alapfogalmakat járja körbe, tisztázva a big data koncepcióját.
A második fejezetben vállalkoznak arra a szerzők, hogy megvizsgálják: hogyan, milyen területeken használható a big data a nemzetközi kapcsolatok tevékenységi rendszerében. A diplomáciai funkciók tisztázását követően külön alfejezetekben vizsgálják a szerzők a gazdaságdiplomácia lehetséges big data hasznosítását; szemügyre veszik a fejlesztési programokhoz kapcsolódva generálódó adattömeget; megint csak külön témacsoportként elemzik a krízishelyzetek kezeléséhez kapcsolódó big data készleteket; de a nemzetközi jog érvényesítésében is lehetségesnek látják a nagy adattömegek újszerű alkalmazását.
Külön fejezetben térnek ki a big data alkalmazásának szervezeti feltételeire. Az innovációk sorsa ugyanis sokszor az azokat befogadni kész (vagy képtelen) szervezetek állapotán, átalakításán (vagy annak hiányán) múlik.
A lehetséges diplomáciai alkalmazási területeket áttekintve (és minden részterületnél bőségesen idézve érdekes esettanulmányokat is) a szerzők végül részletesen feltérképezik a nagytömegű adatok használatához kapcsolódó kulcsterületeket is: adatokhoz való hozzáférés, adatminőség, adatértelmezés, adatvédelem, adatbiztonság.
A sok szempontból úttörőnek számító tanulmánykötet nyilvános bemutatóját nagy szakmai érdeklődés kísérte. A kutatást megrendelő Finn Külügyminisztérium képviselője egyenesen úgy fogalmazott: „Az algoritmusok, a mesterséges intelligencia átfonja mindennapjainkat. Itt az ideje, hogy háziasítsuk végre a nagytömegű adatokat.”
A lehetőség másfelől kihívás is egyben. Ahogy a szerzők hangsúlyozták: a big data alkalmazásának ma még sokszor gátat szab, hogy a külügyi szervezetek nem rendelkeznek még az elemzéshez szükséges szervezeti kapacitásokkal. A kutatás vezetője pedig arra figyelmeztetett: e munkával most megnyílt a további vizsgálódások egy széles ösvénye, de ne engedjük, hogy egyfajta divatláz hatalmasodjon el rajtunk.
A tanulmány teljes szövege díjmentesen letölthető az alábbi webhelyekről.
DiploFoundation publishes nem report on big data and diplomacy; DiploFoundation; 2018. február 8.
Data Diplomacy. Updating diplomacy to the big data era; Barbara Rosen Jacobson, Katharina E Höne, Jovan Kurbalija; DiploFoundation; 2018. február (PDF)
Lásd még: Data Diplomacy: Updating diplomacy for the data-driven era

Visszakozik az USA Külügy: mégis csak lesz külön felelőse a kiberügyeknek és a digitális gazdaságnak
Az amerikai külügyminiszter javaslatot terjesztett be a Kongresszus Külügyi Bizottságának a minisztériumi szervezet bizonyos átalakításaira. Rex Tillerson terve az, hogy (két szervezeti egység összevonásával) egy új, önálló részleget állítson fel a minisztériumon belül a kibertérhez, illetve a digitális gazdasághoz köthető ügyek kezelésére.
A döntésre egy hónappal az után került sor, hogy a Kongresszus elfogadta az ún. Kiberdiplomáciai Törvény tervezetét.
Az átalakítási terv bizonyos értelemben visszakozást is jelent, hiszen a külügyminiszter a csaknem egy évtizede működő kiberdiplomáciai iroda megszüntetéséről döntött korábban. Ezzel a mostani megoldással a kiberiroda, a korábbi nemzetközi kommunikációs és információ politikai irodával egyetemben átkerül a gazdaságdiplomáciai szervezeti egységhez.
A lépés egyes kritikusai ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: a kibertérhez kapcsolódó kérdések korántsem sorolhatók be teljességgel a gazdasági témák körébe. A kibertér problematikájának jelentős nemzetközi jogi, illetve biztonságpolitikai vetületei is vannak, ezért nem biztos, hogy egy gazdaságdiplomáciai iroda a legalkalmasabb szervezeti keret e témák hatékony menedzselésére.
State Dept. Reverses Course, Plans to Launch Cyber and Digital Economy Bureau; Joseph Marks; Nextgov; 2018. február 6.

Március végétől Kína blokkolhatja az engedély nélkül üzemeltetett virtuális magánhálózatokat.
A Kínai Népköztársaság Ipari- és Információtechnológiai Minisztériuma bejelentette, hogy 2018. március 31-től kezdődően, minden engedély nélkül üzemelő virtuális magánhálózatot (VPN-t) blokkolni fognak Kína területén.
A minisztérium éppen egy évvel ezelőtt jelentette be tervét arra, hogy hadat üzen az illegálisan működő „speciális kommunikációs hálózatoknak”, beleértve a VPN-eket is. Ezt követően, a tavalyi év során az Apple összesen 674 VPN alkalmazást vett le a Kínai Népköztársaságból elérhető app áruházából. Ugyanakkor egyes illegális VPN szoftvert árusító magánszemélyek letartóztatásáról is napvilágot láttak hírek.
A kínai kormányzat törekvése az, hogy kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező VPN-operátorok működhessenek az országban: nevezetesen az állami tulajdonban levő telekommunikációs óriáscégek, a China Mobile, a China Unicom és a China Telecom.
A helyzet tehát az, hogy miközben a kínai kormány továbbra is engedélyezni kívánja – megfelelő hatósági engedélyek birtokában – VPN-szolgáltatók működését az országban, az erre feljogosító engedélyt csakis olyan cégeknek adják ki, amelyek maradéktalanul eleget tesznek a kínai hatóságok előírásainak. Nevezetesen azoknak, amelyek megtiltják olyan tartalmak szolgáltatását, amelyeket a Nagy Tűzfal tilalmaz, kihúzva ezzel a talajt a tengerentúli VPN-szolgáltatók alól.
Ezen a ponton már jól látható, hogy az új szabályozás hogyan érintheti a digitális diplomácia nagy perspektívát kínáló területét. Ezek a korlátozó intézkedések ugyanis alapvetően torpedózhatják meg a kiberdiplomácia nagy ígéretét: a külföldi közvéleményekkel – a digitália, mindenekelőtt a közösségi médiumok felületein át – szabadon folytatott, kétoldalú elérés, párbeszéd lehetőségét.
A hatóságok már kötelezték a China Mobilt, China Unicomot és China Telecomot, mint engedélyezett szolgáltatót, hogy biztosítsák azt, hogy összesen mintegy 1,3 milliárd előfizetőjük ne tudjon hozzáférni tiltott tartalmakat szolgáltató magán VPN-ekhez.
Szakértők szerint ugyanakkor korántsem világos minden részlet, nevezetesen ami a magán felhasználók VPN használati tilalmát (vagy lehetőségét) illeti, mivel az eddigi tilalmazások alapvetően a vállalati VPN-ek korlátozására irányultak.
China to block all non-approved VPNs from end of March; Leanne Wong; Time Out Beijing; 2018. február 6.

Álhírek, avagy a híres „fake news” – maga a probléma, vagy csak annak a tünete?
Többször tudósítottunk már az álhírek mindent elborító, megfoghatatlanul szerteágazó, feltűnően definiálatlan – ám ma már szinte mindenre magyarázatként használható (és használandó) fogalmáról. Nagyjából az amerikai elnökválasztás drámai meglepetéseket hozó utolsó szakasza óta nincsen olyan politikus, hivatásos újságíró, média- vagy más ügyi szakértő, legalábbis a nyugati világban, aki ne szőné bele mondandójába – a konkrét témától szinte függetlenül – az álhírek, a „fake news” riasztó mumusát. Ami mögött persze mindig felsejlik az igazi mozgatóerő: Oroszország baljós árnya.
Van azonban ezzel a koncepcióval, hogy ne mondjuk narratívával egy bökkenő. Nevezetesen az, hogy egyszerű világmagyarázati célja ellenére, valójában több kérdést vet fel a szemlélőben, mint amennyire választ ad. A jövőben is visszatérünk a témára, nem is tehetnénk másként, hiszen láthatóan a közélet, elsősorban is a nemzetközi kapcsolatok központi „történetmesélési elemeként” kell számolnunk vele. Már pedig a „tartalom hitelessége”, ahogy a „tartalmakat közreadó hitelessége” is a digitális diplomáciának is sorsdöntő kérdése. De, addig is szívesen osztunk meg egy tanulmányt, amely egészen szokatlanul üde színfoltot jelent az álhír témakör mára komolyra duzzadt szakirodalmában. Ugyanis, valami egészen szokatlan dolgot cselekszik meg: felteszi azokat az elemi, nyilvánvaló kérdéseket, amik az olvasóban megfogalmazódnak a szokásos fake news történetek nyomán. Magyarázattal is szolgál, de a legfontosabb, csaknem forradalmi tette már a puszta kérdésfeltevés is.
A szerző, Greg Simons, az Uppsalai Egyetem kutatója nem ismeretlen a kommunikációval, nemzetközi médiával, kommunikációs tartalomelemzéssel foglalkozó szakemberek előtt. Sajátos véleménye, meglátásai már csak azért is érdemelnek figyelmet, mert a szerző aligha tekinthető elfogultnak a „Kreml” naratívája iránt.
Simons tanulmánya már a címében megfogalmazza a legnyilvánvalóbb kérdést: amikor az álhíreknek nevezett jelenséggel (valójában persze: jelenségekkel) találkozunk, akkor ténylegesen egy problémát látunk, elemzünk, járunk körbe? Vagy ez csupán egy látszat, egyfajta tünet, ami mögött sokkal mélyebb problémák húzódnak? Már ez is egyfajta skandalum, hiszen az „X.Y. beleavatkozik hazugságaival a mi szép világunkba” típusú világmagyarázattal szemben ez a kérdés megengedi annak a feltételezését, hogy esetleg a saját társadalmainkban (politikai rendszereinkben, médiaszisztémáinkban, mi több értékrendünkben) van valami komoly baj.
A szerző gyorsan körbejárja azt az aspektust, ami rövid szemlélődés után mindenkiben óhatatlanul felmerül: de hiszen, amit álhírként látunk (láttatnak velünk), azt láttuk már tegnap is, tavaly is, húsz éve is, száz éve is! A sajtótörténet, vagy még általánosabban maga a történelem egyik leghétköznapibb jelensége az álhír, a manipuláció. Felhasználási területei is sokfélék: katonai, politikai, diplomáciai, üzleti, magánéleti – éppen úgy, mint napjainkban.
Akkor talán az álhír szerkezetében, esetleg alkalmazási módszertanában hozott valami gyökeresen újat az elmúlt egy-két év? Vagy – ahogy az olyan kézenfekvőnek tűnhet – egyszerűen csak a technológiai fejlődés, az IT-forradalom teremtett táptalajt, megfelelő környezetet ahhoz, hogy az álhír-jelenség egészen új dimenziót öltsön? Simons kételkedik ebben, és néhány elegáns gondolatmenettel igyekszik megcáfolni ezeket a feltételezéseket is.
Konklúziójában a szerző azt a magyarázatot hozza fel: az álhírek látszólag hirtelen mindent elborító világa mögött valójában egy hatalmi-kulturális átrendeződés tapintható ki. Tömören megfogalmazva: a nyugati világ viszonylag rövid idő alatt elveszítette legfontosabb koronagyémántját: a valóságértelmezési monopóliumát. Ha ez az „új hidegháború” sokunknak meglepő módon izzóbbnak látszik, mint az előző, az az atomfenyegetésekkel terhelt „békebeli hidegháború” volt, annak ez lehet az oka.
Fake News: as the Problem, or a Symptom of a Deeper Problem?; Greg Simons; Academia.edu; 2018. február 7.

Digitális diplomácia: a hét végén elindult a France Diplomatie webhely és Twitter-fiók orosz nyelvű változata.
A Francia Európa-ügyi és Külügyminisztérium a múlt hét végén elindította digitális diplomáciai eszköztára két központi elemének, a France Diplomatie webhelynek, illetve Twitter-fióknak az orosz nyelvű változatát. A minisztérium ezzel a fejlesztéssel a világban élő mintegy 300 millió oroszul beszélőnek kíván folyamatos, naprakész információkat szolgáltatni Franciaországról, a francia kultúráról, és természetesen a világ eseményeinek „francia olvasatáról”.
A francia digitális diplomácia ezzel a legtöbb nyelven beszélő e-külkapcsolati szervezetté avanzsált: a francián kívül ugyanis legfontosabb digitális platformja (központi webhelye) 2012-től angolul és spanyolul is, majd 2013-tól arabul és német nyelven is elérhetők. A közreadott információkról összegző változat érhető el továbbá kínai és japán nyelven is. A közösségi média kommunikációs potenciálja sem kerülte el a francia külpolitikai döntéshozók figyelmét: 2007-től szolgáltatnak napi információkat Twitteren franciául, 2010-től angolul is, 2012-óta spanyolul, majd 2014-től kezdve arabul, illetve tavaly óta németül is.
A digitális diplomácia, és különösen a közösségi médiakommunikáció fejlesztése a francia külügyminisztérium kiemelt prioritási területei közé tartozik jó ideje. Emlékezzünk arra is: a francia minisztérium az elsők között nevezett ki, tavaly év végén, külön digitális ügyekkel foglalkozó nagykövetet.
Digital Diplomacy. Launch of the Russian-language Version of the Francie Diplomatie website and Twitter Account; France Diplomatie; 2018. február 9.
Az orosz nyelvű webhely, illetve a Twitter-fiók az alábbi internetes címekről érhető el: https://www.diplomatie.gouv.fr/ru és https://twitter.com/francediplo_RU

SZAKMAI MŰHELYEK – Hágai Digitális Diplomácia Műhely
Másfél héttel ezelőtt tartották a digitális diplomaták egyik legszélesebb szakmai közönségét megmozgató, és mindenképpen egyik legérdekesebb rendezvényét, a Hágai Digitális Diplomácia Műhelyt.
A kétnapos rendezvény, amelynek szervező motorja a Holland Külügyminisztérium volt, az immár hagyományos „unkonference” formát öltötte, azaz nem korlátozta a sokfelől összesereglett résztvevői gárdát abban, hogy a megvitatandó témákat rugalmasan, a kétnapos konferencia reggeli munkakezdéseikor, közösen alakítsák ki a jelenlévő érdeklődők.
A beszélgetések, szakmai eszmecserék, viták egyik alapvető jellegzetessége volt, hogy a külkapcsolati munka, a diplomáciai gyakorlat digitális átalakulásának nagyon sokrétű elemzésére vállalkoztak a résztvevők. Ugyanakkor szembeötlő jellegzetesség volt a gyakorlati (alkalmazási) területek előtérbe kerülése: immár kevesebb volt a teoretizálás, az elméletgyártás, és sokkal erősebben fókuszáltak a résztvevők a gyakorlati problémákra.
A konferencia másik jellegzetessége ugyanis éppen az volt: szemben egyfajta hurrá optimista megközelítéssel, a résztvevők zöme egyszerre látta, és láttatta a digitalizációs „érem” mindkét oldalát. A szinte lenyűgöző lehetőségeket, amelyekkel gyökeresen megújíthatják a nemzetközi kapcsolatok világát, és ugyanakkor a ma már nap mint nap egyre jobban látható kihívásokat, veszélyeket, komor fenyegetéseket is, amivel a digitális forradalom, a képernyőalapú élet, a közösségi médiumok búravilága fenyegeti a társadalmainkat.
Téma, fontos is, érdekes is, akadt bőven:
* Digitális közdiplomácia: a taktika felől elmozdulás a stratégiai irányokba.
* Álhírek: hogyan küzd ellenük a Holland Külügyminisztérium?
* Az Embassy Lab projekt: nagykövetségi funkciók a digitalizáció, globalizáció, EUizáció világában.
* Digitalizáció, összekapcsolhatóság – feleslegessé válhatnak a diplomaták?
* A Globális Befolyásolás Digitális Indexe (Digital Index of Global Influence).
* A hackatonok járható fejlesztési módszert jelentenek a diplomatáknak?
* A kiterjesztett valóság (AR) és a diplomácia.
* Fentről lefelé, vagy lentről felfelé – hogyan irányítsuk a külügyminisztériumi hálózatokat?
És még vagy tucatnyi izgalmas előadás, projekt beszámoló. Néhány összegző következtetésről pedig, remélhetőleg, a jövő héten még számot adunk mi is.
The Hague Digital Diplomacy Camp

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, művelődés, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: szoftverrobotok, robotic process automaton (RPA) – 2018. február 12.

Az United Utilities angol víziközmű-szolgáltató szoftverrobotok segítségével teszi digitálissá működését
Az Észak-Nyugat Angliában működő cég 250 ezer fontnyi beruházással újítja meg a működését.
United Utilities uses robots to ‘revolutionise’ service; Utility Week

Hogyan lehet robotokkal automatizálni a leginkább élőmunka-igényes pénzügyi folyamatokat?
Az idáig nehezen automatizálható folyamatok esetében a robotok azzal tudnak segíteni, hogy kitöltik az automatizált folyamatok közötti réseket. Minden vállalkozás folyamataiban vannak olyan részletek, amelyekkel az üzleti folyamatokat hagyományos módon automatizáló szoftverek nem boldogulnak.
Olyan kézzel végzett folyamatok automatizálásáról van szó, melyek nem eléggé tömegesek ahhoz, hogy megérje informatikai megoldással kiváltani őket.
How Robots Can Automate Your Most Labor-Intensive Financial Processes; Kofax Advisor

Miért kell a bankoknak az RPA-ra támaszkodniuk?
A Tata Consultancy jelentésének témája, hogy hogyan lehet virtuális munkaerőt (RPA) alkalmazni a pénzügyi szolgáltatási ipar feladataira. Különösen a banki folyamatokra, ezen belül is a fizetési kártyákra összpontosítanak.
Why Banks Must Bank on RPA (PDF)

A robotic process automation (RPA) nagyobb sebességre kapcsol 2018-ban
A pénzintézetek 2016-ben kezdték kísérleteiket ezen a területen. Az elmúlt év folyamán végbement fejlesztések elég pozitív példát szolgáltatnak a továbblépéshez. A blokklánctól eltérően ez nem egy kísérleti technológia, amit csak a szakértők látnak át igazán.
Robotic process automation to gain steam in 2018; Bankless Times

Elsőbbsége van a pénzügyi és könyviteli folyamatok automatizálásában az RPA-nak
Az RPA az ismétlődő, kézzel végzett pénzügyi és könyviteli folyamatok automatizálására alkalmazható hatékonyan. A nem rutinszerű, az adott iparágra, vállalatra jellemző speciális szükségleteket pedig a mesterséges intelligencia alkalmazásával lehet megoldani.
Finance and Accounting Robotic Process Automation a Priority As Over Half Plan to Improve Digital Controllership in 2018; Deloitte

Minden, amit tudni szükséges a business process automation-ról
A cím nyilvánvalóan túlzás. Viszont jól és közérthetően összefoglalja tudnivalókat
Heard the buzz on RPA? Here’s everything you need to know

India kiemelt szerepet játszhat az RPA globális elterjesztésében
1200 fő részvételével tartottak konferenciát.
“India is in a prime position to drive the global power of RPA”, Daniel Dines, CEO and Co-founder of UiPath

Kategória: gazdaság, informatika, szervezet | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Ki nézhet munka után első körben az automatizálás miatt?

„Új tanulmányunk a három egymást átfedő automatizálási hullám – az algoritmikus, a kiterjesztési és az autonómia hullám – 2030-as évekig terjedő hatásait vizsgálja. A kutatás során 29 országból több mint 200 000 munkahelyhez kapcsolódó feladatot és készséget elemeztük annak érdekében, hogy értékeljük az automatizálás munkavállalókra gyakorolt lehetséges hatásait a különböző iparágakban, a munkavállalók neme, kora és képzettsége szerint.

A kutatásban részt vevő 29 országban az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3%-át veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20%-ra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30% körüli lehet.

Tanulmányunk szerint az automatizálás növekedése eleinte főleg a nőket érintheti, míg a férfiak ennek hatásait inkább a harmadik hullámban, a 2030-as évek közepén érzékelhetik (lásd az alábbi táblázatot). Ennek oka egyes tevékenységtípusok magasabb fokú automatizálhatóságában, valamint a nemek iparágak szerinti eloszlásában keresendő.

Az algoritmikus hullám már javában tart, és a strukturált adatelemzés és az egyszerűbb digitális feladatok (pl. hitelképesség-elbírálás) automatizálását jelenti. Ez az innovációs hullám a 2020-as évek elejére érhet be.

A kiterjesztési hullám is már elkezdődött, de teljesen csak a 2020-as években bontakozhat ki. Ez a hullám az ismétlődő feladatok és az információcsere automatizálására összpontosít, valamint ide tartozik a drónok, a raktározó robotok és a feltételes automatizáltságú önvezető járművek (bizonyos esetekben humán beavatkozást igénylő) további elterjedése.

A harmadik az autonómia hullám, amely a 2030-as évek közepére teljesedhet ki, és amelyben a mesterséges intelligencia egyre inkább képes lesz a számos forrásokból származó adatok elemzésére, a döntéshozatalra, valamint a fizikai műveletek minimális emberi beavatkozással vagy anélkül történő elvégzésére. A teljes automatizáltságú vezető nélküli járművek például ebben a fázisban már a gazdaság valamennyi szegmensében megjelenhetnek.

„Becsléseink elsősorban az automatizálás technikai megvalósíthatóságát veszik alapul, ezért a gyakorlatban az automatizálás tényleges mértéke kisebb lehet. Ennek oka számos gazdasági, jogi, szabályozási és szervezeti korlátozásban keresendő. Pusztán az, hogy valami elméletben automatizálható, nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban gazdaságilag vagy politikailag ez életképes.”

„Egy másik elemzésünk szerint a munkahelyek automatizálás miatti elvesztését hosszú távon ellensúlyozzák azok az új munkahelyek, amelyek az új technológiák által lehetővé tett gazdasági növekedés és gyarapodás következtében jönnek létre. Egyes előrejelzésekkel ellentétben nem gondoljuk, hogy az automatizálás a 2030-as évekre tömeges technológiai munkanélküliséghez vezetne – ennek esélye nem nagyobb, mint amit a digitális forradalom kezdete óta eltelt évtizedekben tapasztalhattunk” – mondta Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadás üzletágának cégtársa.

Lehetséges hatások országok szerint
Azoknak a munkahelyeknek az aránya, amelyek a 2030-as évekre az automatizálással jó eséllyel kiválthatók, országonként eltér.

A becslések szerint ez az arány egyes kelet-ázsiai és észak-európai gazdaságokban, ahol magasabb a képzettségi szint, mindössze 20-25% körül lehet, míg Kelet-Európában, ahol a nagymértékben automatizálható ipari termelés részesedése az összfoglalkoztatottságból viszonylag magas, meghaladhatja a 40%-ot.

Azok az országok, amelyek ugyan szolgáltatás-központú gazdaságok, de ahol viszonylag számottevő az alacsonyabban képzett munkavállalók aránya, közepes automatizálási potenciállal rendelkeznek – ilyen például az Egyesült Királyság vagy az USA.

Lehetséges hatások iparágak szerint
Az egyes iparágakban változó azon munkahelyek aránya, amelyeket a 2030-as évek közepére nagymértékben érinthet az automatizálás: a közlekedésben és a raktározásban például átlagosan 52%, míg az oktatásban csak 8%.

A közlekedési szektorban a vezető nélküli járművek elterjedése miatt különösen magas hosszú távon az automatizálási potenciál, ez azonban a harmadik automatizálási hullámban lesz különösen szembetűnő. Rövidebb távon a pénzügyi szolgáltatások és a hasonló ágazatok jobban ki lesznek téve az automatizálásnak, mivel az algoritmusok az adatelemzéssel járó feladatokban egyre szélesebb körben felülmúlják az embert.

Lehetséges hatások nem, kor és képzettség szerint
Elemzésünk azt is kiemeli, hogy a különböző típusú munkavállalók között jelentős eltérések vannak, amelyek a három automatizálási hullámban is különböznek (lásd a lenti ábrát). A legmarkánsabb különbség a képzettségi szint szerint jelentkezik: a magasan képzett (diplomával vagy magasabb végzettséggel rendelkező) munkavállalók kitettsége sokkal kisebb, mint a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké.

Hosszú távon az alacsony képzettségűek különösen ki lesznek téve az automatizálásnak, ezért fontos növelni az élethosszig tartó tanulásba és az átképzésbe történő beruházásokat.

A magasabban képzett munkavállalók jellemzően jobban tudnak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, például vezető pozíciók esetén továbbra is szükség lesz emberi értékítéletek meghozatalára, vagy a mesterséges intelligencia alapú rendszerek tervezésére és felügyeletére. E munkavállalók javadalmazása vélhetően emelkedni fog, az új technológiák ugyanis a termelékenység javulását eredményezik.

A különbségek korosztályonként már nem ennyire markánsak, bár az idősebb munkavállalók számára fiatalabb társaikhoz képest nehezebb lehet az alkalmazkodás és az átképzés. Ez különösen az alacsonyabb képzettségű férfiakra érvényes, amint elérjük az automatizálás harmadik, autonómia hullámát, például a vezető nélküli járművek területén vagy más olyan manuális munkakörben, ahol jelenleg viszonylag magas a férfi munkavállalók aránya. Mégis a női munkavállalók lehetnek azok, akiket a korai automatizálási hullámok súlyosabban érinthetnek, ilyenek például az adminisztratív munkakörben dolgozók.

Társadalompolitikai vonatkozások
Az automatizálás mértéke országonként is eltér, mivel a munkavégzés módja is más. Hosszú távon leginkább azon országok munkavállalói élvezhetnek nagyobb védelmet az automatizálással szemben, amelyek szigorú oktatási követelményeket támasztanak – ilyen például Szingapúr vagy Dél-Korea. Ez azokra az országokra is érvényes (különösen Európában), ahol az oktatásra fordított kiadások a GDP százalékában kifejezve magasak.

Elemzésünk kiemeli, hogy növelni kellene az oktatásra és a készségek fejlesztésére irányuló köz- és magánberuházásokat annak érdekében, hogy a munkavállalók pályafutásul során könnyebben alkalmazkodjanak a technológiai változásokhoz. Míg a digitális és az ún. STEM-készségek (természettudományos, technológiai, műszaki és matematikai készségek) fejlesztésére irányuló képzés fokozása rendkívül fontos, átképzésre is szükség lesz. Ennek révén az állásukat vesztők a szolgáltatási szektorban tudnának elhelyezkedni, ahol magas a kereslet, de az automatizálás a szociális készségek és az emberi tényező fontossága miatt nehezebb.

A kormányzatoknak, a vállalati szférának, a szakszervezeteknek és más szervezeteknek egyaránt hozzá kell járulniuk az új technológiákhoz való alkalmazkodás elősegítéséhez. Ráadásul az is fontos, hogy az összkereslet szintjét magasan tartsák, lehetővé téve ezáltal a munkahelyteremtést. Ennek egyik nyilvánvaló módja az állami és magán infrastrukturális beruházások növelése például a közlekedés és a lakhatás területén.

A meglévő munkahelyek esetleges elvesztése okán nem szabad, hogy az egyes országok lemondjanak az új technológiák kifejlesztésének lehetőségéről. Ezek a technológiák idővel minden országot elérnek, ezért jobb a változásoknak elébe menni és a globális verseny élvonalába tartozni. Ez alól legfeljebb azok az országok képeznek kivételt, amelyek elzárkóznak a globális kereskedelemtől és beruházásoktól, ami hosszú távon súlyos gazdasági károkat okozna.

„Kutatásunk azt mutatja, hogy az automatizálás és a mesterséges intelligencia hatása hullámokban érvényesül: először a rutinszerű, adatvezérelt feladatokat érinti – például a pénzügyi szolgáltatási szektorban -, míg a fizikai tevékenységgel járó munkahelyek – például a közlekedési ágazatban – hosszabb távon kiszolgáltatottabbak lesznek. A vállalkozások és a munkavállalók most még nem érzik ezeket a hatásokat, de ez nem mentség arra, hogy ne tervezzünk előre.

A mesterséges intelligencia napról napra kifinomultabbá válik, ezért a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük a hullámokkal, hogy a munkavállalóikat hol és mikor érintik majd a jövőben, figyelembe véve az iparágat, munkahelytípusokat és demográfiai jellemzőket. Azok a vállalkozások, amelyek felmérték a kockázatokat és lehetőségeket, fontos, hogy megkezdjék munkavállalóik továbbképzését, és ne csak reagáljanak, amikor esetleg már túl késő” – tette hozzá Riba Gábor, a Technológiai tanácsadás üzletág szakértője.”

Forrás:
Ki nézhet munka után első körben az automatizálás miatt?; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2018. február 8.
Will robots really steal our jobs? An international analysis of the potential long term impact of automation; PwC (PricewaterhouseCoopers) (PDF)

Kategória: gazdaság, informatika, technika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1029/2018. (II. 6.) Korm. határozata a 2017. évre meghatározott fejlesztéspolitikai célok megvalósulásáról

„A Kormány
1. tudomásul veszi a 2017. évi fejlesztéspolitikai célokról szóló 1221/2017. (IV. 25.) Korm. határozat (a továbbiakban: Határozat) 2. és 3. pontjában, továbbá az 1. mellékletében foglalt táblázat E:2–E:10 és E:13 mezőjében meghatározott célok teljesítését;

2. teljesítettnek fogadja el a Miniszterelnökség európai uniós források felhasználása területén koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egységei, az igazoló hatóság, az audit hatóság, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós költségvetési kapcsolatokért felelős szervezeti egysége tekintetében a Határozat 2. és 3. pontjában, továbbá az 1. mellékletében foglalt táblázat E:14 mezőjében meghatározott célkitűzéseket;

3. az 1. és 2. pontban foglaltakra tekintettel felhívja az érintett minisztereket a céljuttatásnak a Határozat 6. pont a) alpontja és – a 8. pont b) és c) alpontjában meghatározottakra figyelemmel – 8. pont a) alpontja szerinti kifizetésére;

Felelős: emberi erőforrások minisztere, Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

4. az 1. és 2. pontban foglaltakra tekintettel felhívja az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a Határozat 10. pont a)–d) alpontja szerinti feltételek teljesülését, és tegyék meg a Határozat szerinti szükséges intézkedéseket.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: azonnal”

Forrás:
1029/2018. (II. 6.) Korm. határozat a 2017. évre meghatározott fejlesztéspolitikai célok megvalósulásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1029/2018. (II. 6.) Korm. határozata a 2017. évre meghatározott fejlesztéspolitikai célok megvalósulásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 14. szám; 2018. február 6.; 605-606. oldalak (PDF)

Kategória: közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. február 5.-február 11.

Tájékoztató az eljárás eredményéről – “Elektromos töltőhálózat kialakítása céljából elvégzendő tervezői, kivitelezői feladatok ellátása az e-Mobi Kft. részére”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/29
Ajánlatkérő: e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.; E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.; E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.; ELMŰ Nyrt.;ELMŰ Nyrt.; NKM Áramhálózati Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 240.697.522,- Ft
Lásd bővebben

Egységes HR rendszer bevezetése 28 ÁEEK fenntartású intézményben, a bevezetett rendszer és az intézményekben használt KIRA rendszer közötti kapcsolat felépítése és iniciális adatfeltöltése, valamint 36 hónap support
Eredménytájékoztató – Egységes HR rendszer bevezetése ÁEEK fenntartású intézményekben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/28
Ajánlatkérő: Csolnoky Ferenc Kórház
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 94.692.000,- Ft
Lásd bővebben

YUCCA – Tájékoztató az eljárás eredményéről (Yucca Internet portál üzemeltetés és fejlesztés a Fővárosi Vízművek Zrt. számára)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/28
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Wildom Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke: 40.000.000,- Ft
Lásd bővebben

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00053 azonosító számú kiemelt projekt keretében Tudástár rendszer beszerzése – TÁJÉKOZTATÓ
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/29
Ajánlatkérő: Zala Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Symmetria Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A szerződés/rész végleges összértéke: 1.032.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről az „Informatikai eszközök beszerzése négy részben (1. rész: munkaállomások (PC); 2. rész: SSD diszkek; 3. rész: notebookok dokkolóval; 4. rész: monitorok)” tárgyú közbeszerzési eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/28
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Etiam Kft.; Exicom Rendszerház Kft.; Exicom Informatika Kereskedőház Kft.; Etiam Kft.; Infopolis Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 19.299.610,- Ft
Lásd bővebben

Mobiltelefonok beszerzése – Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/26
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Bravophone Kft.; Bravogroup Rendszerház Kft.; Nádor Rendszerház Kft. és Csőkesor Kft. közös ajánlattevők; Invitech Megoldások Zrt.; T-Systems Magyarország Zrt. és Magyar Telekom Nyrt. közös ajánlattevők
A beszerzés végleges összértéke: 1.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Egységes Infrastruktúra elektronikus archív tárolórendszerének kapacitásfejlesztése (KKIR 3)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/26
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Areus Infokommunikációs Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 150.982.480,- Ft
Lásd bővebben

Kamerarendszer bővítése (Tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Multi Alarm Biztonságtechnikai Fejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 34.977.000,- Ft
Lásd bővebben

Vállalkozási szerződés keretében élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi felügyeleti rendszer üzemeltetése és az ehhez kapcsolódó elektronikus információs rendszer biztosítása – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: Étkeztetési Szolgáltató Gazdasági Szervezet
Nyertes ajánlattevő: InDeRe Élelmezéskutató és Innovációs Intézet Nonprofit Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 53.530.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyes informatikai rendszereihez kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátása havi átalánydíj ellenében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Nyertes ajánlattevő: IC Kentaur Számítástechnikai Kft.
A szerződés/rész végleges összértéke: 23.520.000
Lásd bővebben

Elektronikus jegyrendszer előkészítése és kivitelezése elnevezésű projekt PR ügynökségi feladatainak ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Z9 Konzultációs és Reklám Kft.
A szerződés/rész végleges összértéke: 17.500.000,- Ft
Lásd bővebben

A LiveGuide Klímavédelmi információs rendszer üzemeltetése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A szerződés/rész végleges összértéke: 79.000.000,- Ft
Nyertes ajánlattevő: In mid Air Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről- Adásvételi szerződés gyártói garanciák meghosszabbítására, virtualizációs licenszek és közvetlenül hozzájuk kapcsolódó tároló és szerver eszközök bővítése céljából új eszközök beszerzésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A szerződés/rész végleges összértéke: 74.069.704,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről:Informatikai hálózati eszközök tekintetében garanciahosszabbítás és kapcsolódó rendszerfelügyeleti és rendszertámogatási szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 96.692.904,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések
„Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 75.§ (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, ugyanis az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő nem nyújtott be ajánlatot.
Lásd bővebben

A MÁV-START Zrt. egyes üzleti folyamatainak feltérképezéséhez és elemzéséhez adatbázis alapú folyamat-modellező (ARIS szimulációs) modul beszerzése és szakértői támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/27
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
A Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, információ röviden, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, távközlés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Komoly kihívás elé állítja az adóhatóságokat a Bitcoin

„Míg a bitcoin sokak üzleti fantáziáját mozgatja világszerte, addig az adóhatóságok is egyre komolyabban fókusz alá vonják a bitcoinnal végzett műveleteket. Mindeközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kriptovaluták képesek lehetnek a bezáruló adóparadicsomok helyét átvenni – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A nyugati államok egyre komolyabb lépéseket tesznek a nemzetközi adóelkerülés által okozott károk mérséklésére 2008 óta, minden ilyen törekvés kerékbe törhet azonban a Bitcoin és a hozzá hasonló fizetőeszközök tömeges elterjedésével Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint.

A Bitcoin alapját képező blockchain technológia lényegéből adódóan ezen ügyleteknél nincs egy központi elszámolóház a felek között (mint a banki átutalás esetén a pénzügyi intézet), hanem a publikus nyilvántartás miatt a közösség egésze felügyeli azokat. Csakhogy, a hétköznapi ügyletekkel szemben, a blockchain rendszerében az egyes ügyletek szereplőit védi a kódolás és az anonimitás. A központi felügyelet hiánya és a titkosítás pedig ahhoz vezethet, hogy egész vagyonok mozoghatnak a gazdaság egyes szereplői között anélkül, hogy a hatóságok erről tudomást szereznének.

Jelenleg a fekete gazdaság egyik alapja a készpénz, mivel az egyrészt egy nemzetközileg elfogadott fizetőeszköz, másrészt pedig annak mozgása lényegében ellenőrizhetetlen. Mivel a kriptovaluták tökéletesen alkalmasak egyes ügyeleteket az állam elől elrejteni, ezért alkalmasak adóelkerülésre és nagyobb vagyonok felhalmozására is. Az adóparadicsomokat tehát akár éveken belül kriptovaluták helyettesíthetik – prognosztizálja az ügyvédi iroda.

A Bitcoin megosztja az államokat
A transzparens Bitcoin-ügyletek adózása egyre komolyabb téma lenne, megosztja azonban a hatóságokat, hogy miként is tekintsenek a kriptovalutára. Ez egy egy fizetési eszköz – legalábbis erre a következtetésre jutott az Európai Unió Bírósága, amikor a Bitcoin természetét áfa szempontjából vizsgálta és úgy döntött, hogy a valutával végzett műveletek áfamentesek. A bíróság ítélete azért is nagy horderejű, mert ez volt az első nyilvános állásfoglalás a Bitcoin adózási természetét illetően.

Mindeközben a tagállamok vetekednek annak kimondásában, hogy a Bitcoin fizetőeszközzé minősítése csak áfaszempontból határozza meg az adózási következményeket, és az nem hat ki más adónemekre. Jövedelemadók terén az egyes tagállamok a Bitcoint általában fizetési ígérvényként, követelésként kezelik, és a bányászatából, értékesítéséből vagy fizetőeszközként való felhasználásból eredő következményeket is ekként állapítják meg.

Hasonlóan áll a kérdéshez a magyar adóhivatal is:
a hatóság gyakorlatában a Bitcoinból eredő nyereség a társasági adó rendszerében pénzügyi műveletből származó jövedelemnek minősül és ekként adózik.
Több dilemmát vet fel a Bitcoinból származó jövedelmek kezelése a személyi jövedelemadó szempontjából. Mivel azonban az ilyen jövedelem sem árfolyamnyereségnek (hiszen a Bitcoin nem értékpapír), sem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó bevételnek nem tekinthető, így az egyéb jövedelemként adózik – és azon az szja-n túlmenően 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.

Idő kérdése a szabályozás
Számítani lehet rá, hogy hamarosan a világ minden táján szigorú szabályozás alá fognak esni a kriptovaluták, amely feltehetően számolni fog az adózási kérdésekkel is, megpróbálja felszámolni az anonimitást és megakadályozni a digitális adóelkerülés ezen módját. A labda jelenleg a hazai és az európai döntéshozók oldalán pattog. Más vélemény szerint azonban bármely korlátozás vagy tiltás ugyanolyan hatástalan lesz, mint az alkoholtilalom a 20-as évek Amerikájában. Ez azt eredményezné, hogy a kriptovaluta-kereskedelem nem szűnne meg, csupán „a föld alá települne”, és továbbra is alapot adna az adóelkerülésre – vélik az ügyvédi iroda szakértői.”

Forrás:
Komoly kihívás elé állítja az adóhatóságokat a Bitcoin; Világgazdaság; 2018. február 7.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!