Tartalomjegyzék
Közigazgatás, politika
- Regeneráció Kormányzati Karrier Expó és kísérő konferenciája
Tárgyszavak: Magyarország, területi közigazgatás, ifjúság, közigazgatási modernizálás
- Szuperhivatalok szuperköltséggel?
Tárgyszavak: Magyarország, területi közigazgatás, közigazgatás átszervezése
- Földrengés a közigazgatásban: januártól megyei kormányhivatalok, aztán járásiak
Tárgyszavak: Magyarország, területi közigazgatás, közigazgatás átszervezése, dekoncentrált szervezetek, járások
- Teljesítmény-költségvetés – technikák és külhoni tapasztalatok
Tárgyszavak: költségalapú számvitel, teljesítmény
- Felhívás a kormányzati gépezet feltámasztására
Tárgyszavak: Egyesült Államok, közszolgálat privatizálása
- “A jó állam számára az emberek véleménye nem probléma, hanem a megoldás maga”
Tárgyszavak: Magyarország, részvétel, Rétvári Bence, társadalmi egyeztetés, jogalkotás
Közigazgatási, politikai informatika
Informatika, távközlés, technika
Törvények, rendeletek
Részletes tartalom
Közigazgatás, politika
Regeneráció Kormányzati Karrier Expó és kísérő konferenciája
2010. szeptember 18-án, szombaton nyílik meg a közigazgatási munkavállalást népszerűsítő Kormányzati Karrier Expó a Millenárison. A törekvések szerint minden minisztérium magas szinten fogja képviseltetni magát, hogy a megcélzott fiatal diplomásokkal megismertesse az általa képviselt területet, érdemben tudjon a kérésekre válaszolni. Azt szeretnék elérni, hogy minél több jó teljesítményű, nyelveket beszélő fiatal jönne a közigazgatásba. Ehhez azt kell elérni, hogy a közigazgatás képes legyen versenyezni a magángazdasággal. Az előző vezetés nagyvállalati vezetőket hozott be a közigazgatásba, a nagyvállalatoknál megszokott fizetéssel. Ez nem vált be, ezért fiatalokból szeretnének kinevelni egy “új köztisztviselői kart, őket hozzuk be a pályaválasztás környékén – ezért van ez a karrier expo is. Ők legyenek azok, akik altruista szemlélettel az új, leendő köztisztviselői karnak egy nagyon markáns részét képzik.”
Az elképzelés része egy ösztöndíjprogram is, 300-an kapnak majd lehetőséget arra, hogy az ösztöndíj tartama alatt egy meghatározott európai országban és a magyar közigazgatásban is dolgozzanak. A mutatott teljesítmény alapján pedig 250-nek végleges állást fognak biztosítani, mégpedig a versenyszférával összemérhető fizetésért. A kiállítást ezentúl évente meg fogják rendezni.
A kiállítást kísérő konferencia programja:
1. szekció: A megújuló állam- és közigazgatás
Téma: A 2010. tavaszi kormányváltás után végrehajtott nagyszabású államigazgatási átszervezés, az államigazgatási szervek legfelsőbb szintjének jelenlegi felépítése és ennek haszna.
Előadók:
Navracsics Tibor (KIM, miniszter–miniszterelnök-helyettes), Gál András Levente (KIM, közigazgatási államtitkár)
Moderátor: Ókovács Szilveszter (HírTV, műsorvezető)
Időkeret: 10.30 –11.10
Kérdéskörök:
Milyen koncepció szerint alakították ki a jelenleg ismert nyolc csúcsminisztérium szervezetrendszerét? – Hogyan szolgálja a gyors és hatékony döntést a jelenlegi kormányzati struktúra? – Hogyan tehető átláthatóbbá és hatékonyabbá az államigazgatás?
2. szekció: Kulturális mecenatúra, a kultúra és a kormányzat viszonya
Téma: Hogyan tudja szolgálni a közösség érdekeit a kultúra? Milyen az állam és a kultúra viszonya?
Előadók:
Hatos Pál (a Balassi Intézet igazgatója, ELTE BTK, művelődéstörténész) , Pápay György (Szépirodalmi Figyelő, főszerkesztő), Novák Tamás (dokumentumfilmes) , Lenkei Balázs (Sinus Design, iparművészeti formatervező)
Moderátor: Békés Márton (Jobbklikk.hu, főszerkesztő)
Időkeret: 11.20 – 12.00
Kérdéskörök:
Hogyan definiálható a rendszerváltás utáni generáció világlátása, életérzése? – Hogyan működik Magyarországon a kulturális mecenatúra? – Mi az állam szerepe és mi nem az, a kultúra területén?
3. szekció: Új pályaképek a közszolgálatban
Téma: A fiatalok helye a jelenlegi közszolgálati rendszerben, állás- és karrierlehetőségeik, valamint a számukra kínálkozó életpálya-modellek bemutatása.
Előadók:
Kis Norbert (KIM KSZK, miniszteri biztos), Janza Frigyes (BM, főosztályvezető), Szarka Gábor (HM, kabinetfőnök), Jávor András (NEFM, közigazgatási államtitkár)
Moderátor: Ókovács Szilveszter (HírTV, műsorvezető)
Időkeret: 13.00 – 13.50
Kérdéskörök:
Milyen lehetőséggel indulnak a pályakezdő fiatalok a közszolgálati szférában? – Milyen hivatásmodellek léteznek az egyes közszolgálati szektorokban?
4. szekció: Új utak a patrióta gazdaság fejlesztésében
Téma: A gazdaság fejlesztésének kormányzat által kínált alternatívái és a hazai fiatal vállalkozók jelen- és jövőbeli növekedési kilátásai.
Előadók:
Csizmadia Norbert (NGM, politikai tanácsadó), Nyitrai Zsolt (NFM, államtitkár), Mendelényi Dániel (Siemens, ágazati igazgató), Oláh Zsanett (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, elnökségi tag), Maász Dávid (Different Group Kft. ügyvezető elnök), Hollóssy Zsombor (Tagyon-hegy, borász)
Moderátor: Stumpf András (Heti Válasz, újságíró)
Időkeret. 15.00 – 15.50
Kérdéskörök:
Milyen gazdaságfejlesztési koncepciókkal rendelkezik a kormány? – Milyen gyakorlati gazdaságfejlesztési lehetőségekkel és tapasztalatokkal rendelkezik a fiatal vállalkozó nemzedék? – Mivel segítheti leginkább a kormány a fiatal vállalkozókat? – Milyen együttműködési lehetőségek kínálkoznak a kormány és a vállalkozói szféra között?
5. szekció: Megújuló területi közigazgatás
Téma: A közigazgatás területi szintű működtetésének, valamint az önkormányzati és megyei közszolgálati pályaképek bemutatása.
Előadók:
Szabó Erika (KIM, államtitkár), Szekeres Antal (Debrecen, jegyző), Rádi Mariann (OKTVF, fogalmazó)
Moderátor: Ablonczy Bálint (Heti Válasz, újságíró)
Időkeret: 17.00 – 17.40
Kérdéskörök:
Hogy épül fel a területi közigazgatás és a megyei kormányhivatalok világa? – Milyen karrierlehetőségeket és tapasztalatokat kínál fiatalok számára a területi közigazgatás?
Forrás:
Aki nem jól dolgozik, attól most meg tudunk válni – interjú Rétvári Bence államtitkárral, origo.hu, 2010. szeptember 16.
REgeneráció!, Békes Márton, jobbklikk.hu, 2010. szeptember 16.
Lásd még:
Elindult a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. szeptember 15.
Az eseményhez kapcsolódó weboldalak:
Facebook
Blog
Millenáris
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szuperhivatalok szuperköltséggel?
Egy megye szemszögéből foglalkozik az alábbi idézet a területi közigazgatás átszervezésével. Informatív, amit a régióban uralkodó zűrzavarról mond, bár az kétséges, hogy ez önmagában a régiós elvnek köszönhető-e. Valószínűleg sokkal inkább az elmúlt időszakot jellemző fejetlenségnek.
„Több százezres benzinpénzek?
Bárki lesz is azonban a megyei kormányhivatal főembere, bőven lesz dolga a visszásságok, párhuzamosságok, ésszerűtlenségek kiiktatásában. Egyebek közt meg kellene szüntetni az olyan anomáliákat, amelyek a jelenlegi, regionális rendszerből adódnak. Gondolunk itt arra, hogy az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének szolnoki központját debreceni vezető irányítja, az OEP Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak szolnoki központtal nyíregyházi igazgatója van. Arról, hogy ezek a vezetők milyen rendszerességgel járnak, jártak át a lakóhelyükről a munkahelyükre, nem tudunk pontos adatokat.
Arról viszont van információnk, hogy például a Nemzeti Közlekedési Hatóság tavaly kinevezett igazgatója Veresegyházáról jár dolgozni úgy Debrecenbe, hogy Nyíregyházán van a központ, míg szintén a közlekedési hatóságnál van olyan főosztályvezető-helyettes, aki nyíregyházi illetőségű, mégis naponta autózik át Nyíregyházáról Debrecenbe – mindkettő szolgálati gépkocsival. Csak az utazás havonta több százezres költséget jelent. Közpénzen.
Több, névtelenségét kérő autósiskola vezetője azt is elmondta a Cívishír kérdésére, hogy a régió kialakítása óta teljes káosz tapasztalható a képzés és vizsgáztatás területén. Míg a hatóság vezetői a gazdasági válság ellenére százezreket autóznak el havonta, addig a vizsgáztatás díjai az egekbe szöktek: az elméleti és a rutinvizsga több mint kétszeresére, a forgalmi vizsga díja pedig háromszorosára emelkedett januártól.”
Forrás:
Szuperhivatalok szuperköltséggel?, Civishír, 2010. szeptember 13.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Földrengés a közigazgatásban: januártól megyei kormányhivatalok, aztán járásiak
„… a Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderült: az összevonás az összesen 33 területi államigazgatási szervnek nem egészen felét érinti, tehát pontosan 15, eddig részben megyei, részben regionális szervezet kerül majd – a jövő januártól a jelenlegi közigazgatási hivatalok jogutódaként felálló – fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz. Az új gigahivatalokat kormánymegbízottként politikus vezeti – aki parlamenti képviselő is lehet –, és a hivatalvezetők szakmai helyettesként működnek majd.
Az átalakítás miatt elveszítik autonómiájukat többek között a megyei mezőgazdasági, illetve a vidékfejlesztési hivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak és nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a munkaügyi központok és a munkaügyi felügyelőségek, a fogyasztóvédelmi hatóság regionális felügyelőségei, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai. Kimaradtak viszont az integrációból például az államkincstár, a bevándorlási hivatal, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság területi szervei, valamint a nemzeti park igazgatóságok.
…
A kormányhivatalok várhatóan két egységből állnak majd: a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős, és hatósági tevékenységet végző törzshivatalból, valamint a korábban az egyes tárcákhoz tartozó ágazati szakigazgatási szervekből. Szabó Erika kiemelte: ez utóbbiak szakmai önállósága továbbra is megmarad, vagyis a szakirányítás az ágazati minisztériumok feladata lesz, és a kormánymegbízott a vezetőket is csak a szakminiszter egyetértésével nevezheti ki.
Az új szervezet az integrációból kimaradó szervek tekintetében is több jogosítvánnyal rendelkezik majd – mondta az államtitkár. A kormányhivatalok – a rendvédelmi szervek kivételével – véleményezik például a vezetők felmentését és kinevezését, a költségvetést, az esetleges átszervezéseket, emellett ellenőrzéseket végezhetnek, betekinthetnek a különféle iratokba, törvénysértést észlelve pedig egyeztető eljárást kezdeményezhetnek, s akár a felügyelő miniszterhez is fordulhatnak.
…
a jelenlegi elképzelések szerint az anyakönyvezéstől a gyámügyig, az építési engedélytől a személyi okmányok cseréjéig mindent egyetlen helyen intézhetünk majd. Jelentősen bővül ugyanakkor az elektronikus, tehát interneten keresztül lebonyolítható ügyek köre. A tervek között szerepel az is, hogy az ügyfélszolgálatokon két műszakban fogadják az embereket, ahol kétszer hatórás műszakban dolgozhatnak majd. Ez egyébként azt is jelenti – tette hozzá –, hogy az átszervezés bizonyosan nem jár az érdemi ügyintézők számának csökkenésével.”
Szó van még a járások problémájáról, valamint az 1989 előtti területi közigazgatásról.
Forrás:
Földrengés a közigazgatásban: januártól megyei kormányhivatalok, aztán járásiak, Lencsés Károly, Népszabadság, 2010. szeptember 16.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Teljesítmény-költségvetés – technikák és külhoni tapasztalatok
„A bürokrácia közgazdaságtana a költségvetési szervek működését – többek között – azért bírálja, mert a költségvetési szektorban megjelenő ösztönzők miatt a hivatalok működése gyakran más célokat követ, mint amiért létrehozták őket. A gyakori érvelés szerint ennek egyik oka az, hogy a költségvetés finanszírozási rendszere nem a teljesítményük (az adott célok elérése) arányában juttat forrásokat a számukra. Az elmúlt néhány évtizedben egyre több országban próbálkoznak az ún. teljesítmény-költségvetés megvalósításával. Ehhez kapcsolódóan, az utóbbi néhány évben egyre fontosabb szerepet az ún. költségalapú gazdálkodás is. A költségalapú számvitel lényege az, hogy az állami hivatalok elszámolása (és ezzel a költségvetési forrásokból fedezendő költségek köre) mind közelebb kerüljön a magánszektorban megszokott rendszerhez.”
Forrás:
Teljesítmény-költségvetés – technikák és külhoni tapasztalatok, Szalai Ákos, Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II.évfolyam (2007) 2.szám, 149–176.oldal (kivonat)
teljes cikk pdf-ben
Vissza a tartalomjegyzékhez
Felhívás a kormányzati gépezet feltámasztására
A kormányzat hitelének általános megrendülése nyomán, mely egészen az 1970-es évekig vezethető vissza, növekvő nyomás nehezedik a kormányzatra, hogy tevékenységének kiterjedtségét csökkentse és privatizálja a kormányzati szolgáltatásokat. Ennek eredményeképpen a kormányzati szervezeteknek nagy mértékben kellett külső szállítókra támaszkodniuk. A tanulmány azt állítja, hogy ennek következtében számos módon sérült a szövetségi kormányzat képessége, hogy az ország ügyeit intézze. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a szállítók haszna magánhaszon és ez nem szükségszerűen egyezik meg a kormányzat hasznával. A külső vállalkozók felhasználása megnőtt George W. Bush alatt, és lehet, hogy tovább fog növekedni, mert sok szövetségi alkalmazott el fogja érni a nyugdíjkorhatárt. A szerző szerint növelni kell a szövetségi kormányzat által alkalmazott munkaerő létszámát, el kell törölni a létszám korlátozását és minden olyan korlátozást, amelyik mesterségesen korlátozza a kormányzati szervezetek által alkalmazható emberek létszámát. Újra kell értékelni, hogy mikor megfelelő és költséghatékony, és mikor nem, a külső vállalkozók használata a kormányzati tevékenység segítésére. Csak így biztosítható a külső partnerek megfelelő felügyelete, és az, hogy a kormányzat sajátos tevékenységét kormányzati alkalmazottak végezzék.
A tanulmányt az amerikai Hadügyminisztérium kutatóintézete készítette.
Forrás:
A Call to Revitalize the Engines of Government, Bernard D. Rostker, RAND National Defense Research Institute, 22 oldal, 2008. december 10. (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
„A jó állam számára az emberek véleménye nem probléma, hanem a megoldás maga”
„Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára megfogalmazása szerint egy teljesen új típusú, formabontó javaslat kerül az Országgyűlés asztalára. Eddig a társadalmi egyeztetésről két bekezdés szólt a jogalkotási törvényben, most azonban erről külön jogszabályt alkotnak. A javaslatot együtt tárgyalják majd az új jogalkotási törvénnyel, amit december 31-i hatállyal semmisített meg az Alkotmánybíróság.
…
Minden, a kormány által beterjesztett törvényhez hozzá lehet majd szólni a közigazgatási egyeztetés időtartama alatt a szaktárcák honlapján.
Ezzel párhuzamosan zajlanak a civil egyeztetések is – tette hozzá. Nagyobb léptékű változtatások esetén már a jogszabály koncepcióhoz is lehet véleményt küldeni, még a törvénytervezet szövegének megszületése előtt.
Emellett stratégiai partneri viszonyt alakítanának ki azokkal a szervezetekkel, kamarákkal amelyek méretüknél, szakmai tevékenységüknél fogva a leghatékonyabban tudják segíteni a kormányzati munkát és a legjobban tudják képviselni az adott ágazatot. Erről az adott tárca vezetője kötne megállapodást a területén érintett szervezetekkel.
Rétvári Bence elmondta, hogy utánkövetésre is sor kerül majd, a jogszabályok hatályba lépése után egy bizonyos idő elteltével a kormány azokat, akik részt vettek a törvény vitájában felkéri, hogy a hatékonysággal, működéssel kapcsolatos tapasztalataikat osszák meg.
…
Az indítványt októberben tárgyalhatja a kormány.”
Forrás:
Átláthatóbb jogalkotást ígér az Orbán-kormány, Index.hu, 2010. szeptember 19.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Közigazgatási, politikai informatika
Itthon annyi hardver lett már eladva, hogy fél Európa elműködne rajta
” Ön is említette potenciális célpontként az állami szférát. A kormány néhány hónapja jelentett be egy 120 milliárd forintos kiadáscsökkentést. Ez mennyiben érinti az SAP szerződéseit?
– Néhány szerződést újra kellett tárgyalnunk, és folyamatosan igyekszünk támogatni a kormány rövid távú törekvéseit. Ezzel együtt a hosszútávú, és hosszú távon fenntartható megtakarításhoz az SAP úgy tud hozzájárulni, hogy segíti a kormányzatot olyan rendszerek megismerésében és implementálásában, melyek működési költségcsökkenést tesznek lehetővé. Most is sok olyan területet látunk, ahol rengeteg pénz megy el informatikai rendszerek üzemeltetésére, karbantartására. Azt gondoljuk, hogy a mi megoldásainkkal nagy, több milliárdos megtakarítást lehetne elérni, persze ehhez projekttől függően valamekkora beruházási összegre szükség van, de nemzetközi tapasztalatok azt mutatják,hogy ez egy-két év alatt megtérülhet. Sajnos már ezen a területen is jelentősen lemaradtunk a környező országokhoz képest.
Ismereteim szerint a még felhasználható kb. 1800 milliárd forintnyi szabad uniós forrásból a kormány 1000 milliárdot dedikáltan a kkv-szektornak szán az Új Széchenyi Terv és más programok keretein belül. Fontosnak tartjuk, hogy a fennmaradó összegből olyan beruházások is történjenek, melyek hosszabb távon az állam működésében, a kormányzati gépezet működtetésében megtakarítást hoznak. Ezek lehetnek meglévő megoldások kiváltásai, hiszen sok állami intézménynél fordulnak elő agyonfejlesztett egyedi informatikai megoldások, melyeket drágán üzemeltetnek vagy lehetnek zöldmezős beruházások, amelyek szétdarabolt folyamatokat központosítanak, egyszerűsítenek.
– Az Önök által megvizsgált állami beruházásoknál mennyi pénzt lehetne megtakarítani ilyen optimalizálással?
– Összességében azt gondolom, hogy éves szinten több tízmilliárd forintos spórolásról beszélünk, amit egy jól megtervezett három-négy éves munkával biztosan el lehetne érni.
– Korábban a nemzeti fejlesztési miniszter is elismerte, hogy az infokommunikáció okozta a legnagyobb csalódást a kormány számára, ugyanis átlagon felüli volt a korrupció a szektorban és rengeteg volt a felesleges beruházás az elmúlt években. Ezek szerint a kormány is nyitott az Önök elképzeléseire?
– A kormányzati informatika egyik legnagyobb problémája a sok felesleges beruházás. Egy barátom szokta mondani, hogy Magyarországon annyi hardver lett már eladva, hogy fél Európa elműködne rajta. Sajnos a beruházások zöme nem azokon a területeken történtek, ahol strukturális változásokat lehetne elérni a kormányzaton belül és a beruházás hosszútávon fenntartható megtakarítást eredményezne.”
Forrás:
Itthon annyi hardver lett már eladva, hogy fél Európa elműködne rajta, Menedzsment Fórum, 2010. szeptember 13.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Módosítani szeretnék az elektronikus fizetési meghagyásról szóló jogszabályt
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara közösen kezdeményezi a kormánynál a vonatkozó törvény megváltoztatását. Június elseje óta nem a bíróságok, hanem a közjegyzők bocsátják ki a fizetési meghagyásokat. Korábban sok hónapig tartott, amíg a bíróságok a beérkezett kérelmek alapján kiállították a szükséges dokumentumokat. Az új szabályok alapján a közjegyzők elektronizált rendszere segítségével a papíron benyújtott kérelmekről 15 napon belül, míg az Interneten érkezett igényekről három napon belül döntenek. Az ügyvédek kizárólag elektronikus úton nyújthatják be kérelmeiket. Pontosan ezt sérelmezi az Ügyvédi Kamara, azt szeretnék elérni, hogy nagyjából 2011. januárjától kezdve 6-12 hónapig papíron is kérhessék a jogi képviselők a fizetési meghagyások kiadását. Bánáti János kamarai elnök szerint addig tartana ez az állapot, amíg a közjegyzők rendszerének problémái megoldódnak. Azt is szeretnék elérni, hogy a rendszer elektronikus fizetési szabályain is módosítson a Parlament.
Forrás:
Magyar Nemzet, 2010. szeptember 11. (nyomtatásban a 12. oldalon)
2009. évi L. törvény a a fizetési meghagyásos eljárásról (2011. január elsejétől meg fog változni)
Lásd még:
Új szabályozás lépett életbe a fizetési meghagyás eljárásnál, Ingatlan.net, 2010. szeptember 6. (ismertetés a rendszer működéséről)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Útmutató a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási közbeszerzéséhez
A nyílt forráskódú szoftverek használatát fontolgató közigazgatási szervezeteknek szükségük lehet tanácsra a szoftverek beszerzésének módjáról illetve a beszerzés megindoklásáról. Az Európai Bizottság által kezdeményezett tanulmány ezen próbál segíteni. Kalauzt kínál a közbeszerzések lebonyolításához és kész szöveges mintákat a pályázatokhoz.
Forrás:
Guideline for Public administrations on Procurement and Open Source Software (updated June 2010), Európai Közösség, 2010. július 30. (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Módosíthatják a cégeljárás illetékének fizetési rendjét
A 2010. január 1-től a Ctv. 37. §-ának (5) bekezdésében rögzített fizetési eljárás „alapján a jogi képviselőnek lehetősége van arra is, hogy az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizesse meg a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás megindításának napján, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselő nyilatkozik arról, hogy az illeték és költségtérítés átutalásra került… Az új paragrafus azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettese úgy nyilatkozott a [origo] – nak, miszerint az új rendelkezés több problémát okozott, mint amennyi előnnyel járt… Az elektronikus cégeljárás műszaki hátterét biztosító Microsec Kft. fejlesztési igazgatója, Hegedüs Márton szerint a hosszú távú megoldás rendkívül egyszerű lenne, a nyilatkozatos fizetés eltörlése, és a bankkártyás fizetés bevezetése lehet. Bankkártyás fizetés esetén a befizető azonnal megkapná a befizetésről az elektronikusan aláírt igazolást, amelynek a felhasználási módja innentől kezdve megegyezik a Ctv. 37. § (4) szerinti fizetés során kapott igazolás felhasználási módjával. Egy másik megoldás – gondolva a bankkártyával nem rendelkezőkre is -, ha az ügyvéd továbbra is banki átutalással fizetne, és ennek megtörténtéről a bank állítana ki elektronikusan aláírt igazolást, amelyet az ügyvéd becsatolna a cégbejegyzési kérelembe.”
Forrás:
Módosíthatják a cégeljárás illetékének fizetési rendjét, origo.hu, 2010. szeptember 16.
Lásd még:
Az elektronikus cégeljárási illetékbefizetés és költségtérítés, Magyar Államkincstár
Vissza a tartalomjegyzékhez
Informatika, távközlés, technika
Nyitott optikai kábelhálózatokat akar az EU
„…az Európai Bizottság jövő hétfőn akarja elfogadni azokat az irányelveket, amelyek segítségével biztosítható, hogy sem a Deutsche Telekom, sem más szolgáltatók ne szerezhessenek monopolhelyzetet az optikai kábelpiacon…Az üzemeltetők minden érdeklődő cég számára kötelesek lesznek garantálni az optikai kábelhálózataikhoz való hozzáféréseket és részletesen szabályoznák az ezért cserébe kérhető díjakat is. A helyi távközlési felügyeletek dolga lesz annak ellenőrzése, hogy vajon a távközlési óriások elegendő kapacitást biztosítanak-e a többi szolgáltatónak vagy sem, illetve hogy az előre meghatározott összegeknél ne kérjenek többet…Kroes nem csak szabad és valódi piaci versenyt szeretne, hanem azt reméli, hogy a döntésnek köszönhetően egyre több település használ majd fel európai uniós forrásokat a szélessávú infrastruktúrája fejlesztésére. A csomag részeként minden tagországot kötelezni fognak arra, hogy a digitális átállás miatt felszabaduló frekvenciákon vezeték nélküli internethozzáféréseket biztosítsanak a felhasználóknak.”
Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem a fogyasztók nevelésében látja az Internet további elterjedésének eszközét, hanem a tényleges piaci verseny megteremtésében. Ha tényleg ez lesz a döntés, az azt jelenti, hogy egy adott távközlési cég optikai hálózatához más (nyilván kisebb) cégek ugyanolyan eséllyel jutnak hozzá, mint a tulajdonos cég kiskereskedelmi részlege. Ez felgyorsítja a versenyt, könnyebbé teszi új szereplők megjelenését. Ez nemcsak olcsóbb árakat eredményez, hanem új szolgáltatásokat, melyek segítenek abban, hogy új fogyasztók jelenjenek meg. Vagyis a fejlődést nem a kereslet problémái gátolják (itt szokták felsorolni a digitális írástudás alacsony szintjét, a motivációs problémákat, a digitális önbizalom/biztonság hiányát), hanem a kínálat problémái. A megvalósítás hatásossága a más cégek által fizetendő áraktól fog függeni. Az árak megállapítása nemzeti hatáskör. Az ajánlás nem lesz jogilag kötelező a tagállamok számára, de az elveitől való eltérést a verseny megsértéseként fogják értékelni. Ez utóbbi területen pedig a Közösség jelentős autoritással rendelkezik.
Forrás:
Nyitott optikai kábelhálózatokat akar az EU, Berta Sándor, SG.hu, 2010. szeptember 15.
EU set to open up access to new web systems, Stanley Pignal, Financial Times, 2010. szeptember 13.
Vissza a tartalomjegyzékhez
1,8 millió regisztrált magyar felhasználója van a Facebook-nak
A Facebook diadalmas fejlődése egyenlőre megállíthatatlannak tűnik. Az Egyesült Államokban augusztusban a Facebook már legyőzte a Google-t, látogatói 41,1 millió percet töltöttek a helyen, míg ez az érték a Google esetében 39,8 millió perc. A tendencia Magyarországon is érvényesül, amit még külön elősegít az, hogy egy nagy szolgáltató ingyen biztosítja mobil internetes ügyfeleinek a Facebook elérését.
“A nem hivatalos statisztikák szerint a Facebookra eddig valamivel több, mint 1,8 millió magyar regisztrált, és a Google adataiból az is kiderül, hogy a közösségi szájtnak jelenleg valamivel több, mint egymillió havi egyedi magyar látogatója van…A Facebookot leszámítva a többi top magyar szájtnál nem látszik érdemleges növekedés. Sőt, pár nagyobb szájt, így például a MyVIP vagy a Startlap kifejezetten gyengélkedni látszik. Az Index és az Origo pedig tartja a januári látogatottsági mutatóit. Vagyis a két vezető hírportál érdemben nem tudta bővíteni olvasói bázisát az év első három negyedévében. Parlamenti választás, foci vébé ide vagy oda.”
Érdemes végiggondolni, hogy mit jelentenek ezek a számok, amelyek csak növekedni fognak. Az Internet fejlődése drámai csökkenti a politikai/társadalmi szervezkedés tranzakciós költségeit (ez utóbbit általánosan értve). Azaz, az ahhoz szükséges erőforrásokat, hogy néhány ember közös akaratából sok ember közös akarata legyen. A milliós összekapcsolódó felhasználói tömeg, a Facebook nyújtotta lehetőségek azt jelentik, hogy ha van ügy, ami közös cselekvést kíván, ha van szándék és tehetség a szervezésre, akkor az “eszköz” készen áll. A politika nagyon meg fog változni. A Facebook tömeges elterjedtsége, technikailag jól megalapozott lehetőségei miatt válik ki (összevetve például az iwiw.hu-val), és természetesen nem hátrány, hogy magyarul is elérhető. Fejlettebb országokban számos más, az online együttműködést támogató eszköz elérhetősége csak fokozza ezt a hatást, de már a Facebook maga is megváltoztatja a játékszabályokat. Minden politikai/társadalmi erőnek ezzel a fejleménnyel számolva kell alakítania terveit.
Forrás:
A Facebookot Magyarországon sem lehet megállítani, Webisztán blog, 2010. szeptember 13. (további grafikonokkal)
Lásd még:
Ingyen Facebook Magyarországon, Mobilport, 2010. május 19.
Facebook Overtakes Google As Top Online Destination, InformationWeek, 2010. szeptember 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Törvények, rendeletek
Uniós rendelet az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról
Az új rendelet az információs társadalomra vonatkozó európai statisztika előállításához továbbítandó adatokat határozza meg.
Forrás:
A Bizottság 821/2010/EU rendelete (2010. szeptember 17.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (pdf)
Az Európai Parlament és a Tanács 808/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról (pdf)
ez utóbbihoz fontos: Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosítása (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Kormány 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozata a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról
„A Kormány a szervezeti integrációban részt vevő területi államigazgatási szervek körét az alábbiakban határozza meg:
- 1.Területi Igazságügyi Hivatalok,
- 2. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok,
- 3. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kirendeltségei,
- 4. Földhivatalok,
- 5. Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak,
- 6. Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok,
- 7. Regionális Munkaügyi Központok,
- 8. Regionális Munkaügyi Felügyelőségek,
- 9. Regionális Munkavédelmi Felügyelőségek,
- 10. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Regionális Felügyelőségei,
- 11. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodái,
- 12. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetei,
- 13. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságai,
- 14. Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális Igazgatóságai,
- 15.Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságai.
Forrás:
A Kormány 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozata a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről, Magyar Közlöny, 145. szám, 2010. szeptember 14. (pdf), vagy CompLex (on-line)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kiadja az eGov Kft.
|
