Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 6.

Konfliktus Kína és India között: a geopolitika digitalizálódása

Az elmúlt hetek furcsa összetűzései, a Himalája magasan fekvő határvidékén kirobbant „furkósbotos” összecsapások kínai és indiai határőrök között korántsem néhány négyzetkilométernyi sziklás és jeges glecsermederért folytak. Ázsia két feltörekvő óriása, leendő szuperhatalma között tulajdonképpen bő fél évszázada rendszeresek az ilyen (térben és időben is korlátozott) csetepaték, és aligha meglepő, hogy az Egy Övezet Egy Út grandiózus infrastrukturális programjának korában a Kína-India-Pakisztán közötti (tartósan vitatott) határvidéken újra felforrósodtak az indulatok. Ha ránézünk a térképre, látjuk: az Új Selyemút egyik szála éppen ebben a térségben halad majd végig, hogy új módon kapcsolja össze Eurázsiát és Afrikát is. A konnektivitásnak azonban a 21. században már csak egyik – talán nem is a legfontosabb – dimenzióját jelentik a tényleges fizikai terek. A kibertér, ez a számítástechnikai eszközöket, szoftvereket, az azokat használó embereket, és az őket összekötő internetes hálózatokat felölelő „világ” láthatóan a nemzetek közötti érdekérvényesítés, az erőkivetítés, a hatalmi konfliktusok egyre fontosabb területe. Az igazi összecsapások egyre inkább ebben a részben virtuális, részben azonban nagyon is valóságos „térben” zajlanak ma már.

Ez elé a háttér elé állítva érdemes látni és értékelni az elmúlt hét egyik technikainak nevezhető (bizonyos szempontból egyenesen frivolnak, súlytalannak látszó) hírét: az indiai kormány betiltotta 59 kínai fejlesztésű és tulajdonú kisalkalmazás használatát az ország területén. Az érintett appok között olyan ismert márkaneveket találunk, mint a TikTok, a Helo vagy a WeChat, tehát a világ legnépszerűbb (és legtöbb felhasználóval büszkélkedő) közösségi média platformjainak némelyikét. A tiltás hivatalos indoklása az indiai felhasználók személyes adatainak védelmét emelte ki: az indiai kormányzat (hírszerzési információkra támaszkodva) úgy ítélte, hogy a népszerű applikációkat üzemeltető kínai cégek valójában illetéktelenül gyűjtik, rendszerezik, továbbadják az indiai felhasználók személyes adatait. Hasonló módon felmerült az is, hogy – az indiai törtvényekbe ütköző módon – ezek a cégek az országon kívüli szervereken tárolják az Indiában generált ilyen adatkészleteket. Ez pedig, állítják a hatóságok, súlyosan sérti az indiai Informatikai Törvény 69A paragrafusát, ami fontos elvként tűzi ki a digitális adatok lokális kezelésének kötelezettségét. Tehát, egy fajta „adatszuverenitás” elvét. Elemzők amúgy is gyanítják, hogy az indiai kormányzati lépés mögött aligha állhatott a felhasználók személyes adataiért érzett aggodalom, hiszen az utóbbi idők nagy nyilvánosságot kapott ilyen ügyei (például a legnagyobb port felvert Zoom-botrány, vagy az Amazon Echo rendszerének visszásságai, nem is beszélve a Facebook Cambridge Analytica-val karöltve végzett adateltulajdonításáról) nem késztették ilyen drasztikus tiltó lépésre Új Delhit. Különösebb találgatásra már csak azért sem szorul az elemző, mert a döntéshozók világosan megfogalmazzák indoklásukban: a tiltólistára tett kínai IT-alkalmazások (és a mögöttük álló vállalatok) „fenyegetést jelentenek India szuverenitására és nemzetbiztonságára” nézve. Világos beszéd, és segít eloszlatni azt a kezdeti, naiv elképzelést, ami a kibertér „határok nélküliségének” álmában öltött testet. A lépés jól példázza, hogy a kibertérben mozgó nemzetállamok egyre határozottabban igyekeznek érvényre juttatni szuverenitásukat a virtuális világ mozaikjának rájuk eső darabjában. Érdemes rögtön kiemelni azt is: az indiai lépésnek stratégiai jelentősége van; ez a tiltás messze nem csupán valamiféle kicsinyes bosszú, holmi borstörés a kínaiak orra alá. A két egymással „természetszerűen” rivalizáló, szomszédos nagyhatalom gazdasági élete ugyanis kibogozhatatlanul fonódott össze az elmúlt években, és ez az egymásra utaltság különösen szembeötlő a modernizáció zálogát jelentő technológiai iparokban. Ez azt is jelenti, hogy a kínai vállalatoknak és fejlesztéseknek hadat üzenő India cseppet sem lesz könnyű helyzetben: a két gazdaság szoros kapcsolódását jól mutatja, hogy a bilaterális kereskedelem értéke 2019-ben 70 milliárd dollárt tett ki, ezen belül pedig az indiai deficit csaknem 50 milliárdra rúgott. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem: a kínai gazdaság, és ezen belül különösen a technológiai ipar is nagyon fontos partnert veszítene Indiával. Az 1,3 milliárdos lélekszámú India hatalmas felvevőpiacot jelentett már eddig is, a kínai számítástechnikai, elektronikai termékek számára. És persze igaz az is: a felhasználók ilyen potenciális tömege óriási tételben generálja a Mesterséges Intelligencia-fejlesztésekkel létfontosságúvá váló big data adatkészleteket a kínai techno-vállalatok számára. A méretek és volumenek érzékeltetésére: a világban a legnépszerűbb közösségi platform címére emelkedett kínai TikTok rövidvideó megosztónak, az elmúlt időszakban csaknem 120 millió aktív havi felhasználója volt már Indiában. A mostani lépés, a nehézségek ellenére, komoly esélyeket is adhat Indiának – vélik a szakértők. A mostani tiltólista bevezetésével ugyanis India tulajdonképpen a „Made in China” programnak üzen hadat, meghirdetve a „Make in India”, „Gyártsuk Indiában!” alternatív politikáját. A technológia mellett elkötelezett Narendra Modi miniszterelnök – részben a koronavírus járvány nemzetközi sokkjából okulva – a hazai iparok fejlesztését, a gazdasági autonómia megteremtését, a gazdasági ellenálló képesség növelését várja ettől a mostani lépéstől. Egyelőre még kérdés, hogy a sok szempontból ígéretes indiai IT-ipar bírja-e majd a lépést ezzel az elképzeléssel.
Egy valami azonban aligha lehet kérdés. A kibertér – ezt jól mutatja az India és Kína közötti szembenállás újabb szakasza – nem valamiféle elkülönült, technológiai szegmense a modern társadalmaknak. Hanem a tengerek, a szárazföld, a légtér és az űr mellett a geopolitika 5. és hovatovább meghatározó dimenziója.
India’s ban on Chinese apps Shows Geopolitics Has Gone Digital; Yatti Soni; Inc42; 2020. június 30.
India bans 59 Chinese apps including TikTok, Helo, WeChat; The Economic Times; 2020. június 30.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az indiai miniszterelnök törölte fiókját a népszerű kínai Weibo közösségi médiáról

A kínai IT-alkalmazások „tiltólistára tételét” még egy szimbolikus lépéssel is megtoldotta az indiai kormány. Narendra Modi ugyanis törölte személyes fiókját a roppant népszerű (több mint 300 millió regisztrált felhasználóval rendelkező!) Weibo mikroblog platformról. Modi a nemzetközi politikában a digitális technológia egyik legelkötelezettebb felhasználójának számít, gyakran és többnyire személyesen posztol a legnépszerűbb közösségi helyeken és alkalmazásokban. A „kínai Twitternek” is nevezett Weibo mikroblog alkalmazáson éppen fél évtizede, 2015 óta van jelen az indiai kormányfő, és tekintélyes, 200 ezer főnyi követőt gyűjtött össze.
Indian PM Modi shuts Weibo Account after banning Chinese apps; Pei Li, Sanjeev Miglani; Reuters; 2020. július 2.

Ausztrália jelentős kontingenssel erősíti kiberhadviselési kapacitását

Ausztrália 500 fős csapattesttel erősíti kibervédelmi alakulatait – jelentette be az ország miniszterelnöke. Scott Morrison a növekvő kínai kiberfenyegetést jelölte meg a kifejezetten nagy léptékű csapatfejlesztés okaként. Az ausztrál vezetés egyre aggasztóbbnak tartja az országa ellen a kibertérben indított kínai akciókat. Noha konkrét bizonyítékokról, tényekről ritkán tesznek említést (és igazság szerint az ügy jellegénél fogva az elkövetők azonosítása, azaz az „attribúció” nem is olyan könnyű), a nemzetközi sajtó több nagyszabású akciót is említ az elmúlt évekből, ahol fontos politikai-gazdasági infrastrukturális célpontokat támadtak vélhetően kínai hackerek. Másfél évvel ezelőtt például az Ausztrál Parlament számítógépes rendszereit érte, gyanítottan kínai, támadás. Egy évvel korábban az ország hadügyminisztériumának rendszereibe törtek be – vélelmezetten szintén kínai – hackerek. Legutóbb néhány hete adtak hírt az ausztrál hatóságok egy kiterjedt, összehangolt kibertámadásról, amelyben ausztrál politikai intézményeket és vállalatokat vettek célba olyan elkövetők, akik (az akció kiterjedtsége és szervezettsége alapján) feltehetően „államilag támogatott” kiberharcosok lehettek. A hivatalos kormányzati bejelentés ugyan itt sem nevezte néven Kínát, de egyértelműen sejtette, hogy csakis ő állhat a támadások mögött. Az ausztrál hadsereg kibervédelmi erejének növelésére, a személyi állomány jelentős kiegészítése mellett, az elkövetkező évtizedben 1,13 milliárd ausztrál dollárt (mintegy 1 milliárd amerikai dollárnyi összeget) fordítanak majd. A nagyságrendek érzékeltetésére: az Oxfordi Egyetemnek a világ állami szolgálatban álló kiberalakulatait számba vevő „Cyber Trooper” jelentése a 300 főnyi kiberhadviselési egységű országokat már a jelentősebb (közepes kapacitású) államok csoportjához sorolja.
Australia recruits 500 cyber spies as China tensions rise; Jamie Smyth, Christian Shepherd; Financial Times; 2020. június 30.

A Spanyol Külügyminisztérium digitális diplomáciai hálózatai

A Spanyol Külügyminisztérium – stílszerűen a tárca hivatalos Twitter-fiókjára posztolt üzenetben – adott számot a külszolgálat diplomáciai célú digitális eszközhasználatának főbb állomásairól, illetve az ehhez kapcsolódó legfontosabb eredményekről. A spanyol digitális diplomácia kibontakozása a 2010-es évtized legelejéhez köthető. 2010-ben indult a minisztérium hivatalos YouTube-csatornája, 2012-ben kezdte meg működését a spanyol nyelvű Twitter-fiókjuk, amihez 2014-ben egy angol nyelvű Twitter-hírfolyam csatlakozott. A Facebookon 2013 óta aktív a külügyi szervezet, és azóta természetesen további közösségi média platformokat is bekapcsoltak a kétirányú közösségi kommunikációba. A digitalizáció az évtized közepén kapott jelentősebb lendületet, amikor a 2015-2018. évi Külpolitikai Akció Terv külön szekcióban, egy Digitális Diplomáciai Tervben fogalmazta meg a külügyi szervezet digitalizációjának elveit, céljait. Jelenleg valamennyi nagykövetség és konzulátus rendelkezik önálló webhellyel, és dinamikusan növekszik a külügyi intézményrendszer jelenléte a közösségi médiában is. 2020-ban már valamennyi nagykövetség rendelkezik Facebook (továbbá esetleg Twitter, vagy Instagram) jelenléttel, az ország konzulátusi hálózatának pedig nagyjából a háromnegyede van jelen valamilyen közösségi platformon. A központi digitális jelenlétet továbbra is a minisztérium központi webhelye biztosítja, amelyhez összesen 28 regionális (illetve nyelv-) digitális csomópont társul.
Ministry of Foreign Affairs, European Union and Cooperation of Spain. (A Spanyol Külügyminisztérium hivatalos Twitter-fiókja); Twitter; 2020. július 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

5/2020. (VII. 2.) IM utasítás a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének kijelöléséről

„…1. A Magyar Közlöny és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő felelős szerkesztőjének dr. Salgó László Pétert jelölöm ki.

2. A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének helyettesítésére
dr. Ardó Máriát,
dr. Guttman Hanga Lillát,
dr. Kupecki Nórát,
dr. Nagy Attila Mihályt,
dr. Petrity Krisztinát
jelölöm ki, akik e feladatuk ellátása során önállóan járnak el.

3. A felelős szerkesztő és a helyettesítésére jogosult személyek aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a www.magyarkozlony.hu honlapon kerülnek közzétételre…”

Forrás:
5/2020. (VII. 2.) IM utasítás a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár / Hivatalos Értesítő; 2020. évi 36. szám; 2020. július 2.; 3575. o. (PDF)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Mostantól minden vállalkozás számlájára rálát az adóhivatal

„ Az online számla kiterjesztésével új korszak kezdődik 2020. július 1-jén az adóegyszerűsítésben és a gazdaságfehérítésben. Az online számlázás nemcsak az áfabevallások jövőbeni adóhivatali elkészítésének képezheti az alapját, hanem segíthet a feketegazdaság szereplői, az adóelkerülők elleni további küzdelemben is – tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

A szerdán hatályba lépő változás, amely kiterjeszti az Online Számla elnevezésű valós idejű adatszolgáltatási rendszer kereteit, óriási jelentőségű. Az adóelkerülés lehetősége ezzel a kisebb üzleteknél is a minimálisra csökkenhet – mondta Izer Norbert.

Szakmai becslések szerint az online számlaadat-szolgáltatás bevezetése egy év alatt 200-250 milliárd forint pluszbevételt hozott, a rendszer kiterjesztése is több tízmilliárd forinttal növelheti az államkassza bevételét – fogalmazott az államtitkár.

Eddig havonta átlagosan 2,1 millió számláról érkezett adat az adóhivatalhoz, az így bejövő számlákban havonta 1200 milliárd forint összegű áfa szerepelt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői rendelkezésére álló adatok megsokszorozódnak a július 1-jei kiterjesztéssel, hiszen a beérkezett számlák száma többszörösére nőhet – közölte Izer Norbert.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a NAV szeptember 30-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek, még mielőtt az első számlájukat ki kellene állítaniuk, regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerében. Most a regisztráció a lényeg – húzta alá az államtitkár.

Hozzátette, hogy a szankciómentesség ellenére az adóhivatali statisztikák rendkívüli és elismerésre méltó adózói tudatosságról tanúskodnak. Mintegy 30 százalékkal nőtt az Online Számla rendszerben regisztráltak száma, így június 29-ig már több mint 711 ezren regisztráltak.

Az online számlaadat-szolgáltatás hármas célrendszere nemzetközi szinten is példaértékű. Egyrészt segít az áfacsalások visszaszorításában, másrészt a vállalkozásokat a digitális megoldások bevezetésére ösztönzi, harmadrészt pedig miután az adóhivatal gyakorlatilag minden számláról online úton adathoz jut majd, lehetővé válik, hogy a hatóság áfabevallási tervezetet készíthessen a hazai vállalkozásoknak – fejtette ki Izer Norbert.

Az online számlázás rendszerében tegnapig a vállalkozások csak azon számlák adatait küldték el elektronikus úton az adóhivatalhoz, amelyeket cégek részére állítottak ki, és amelyek áfatartalma elérte a százezer forintot. Mától az összeghatár megszűnik, így az adóhatóság elvben a vállalkozások egymás közötti ügyleteiről kiállított minden számla adatát látja – idézte fel az államtitkár.”

Forrás:
Mostantól minden vállalkozás számlájára rálát az adóhivatal; Pénzügyminisztérium; 2020. július 1.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

NMHH-felmérés: a netezők hetven százaléka vásárol online

„A magyarok már a járvány előtt is rendszeresen használták az internetet különböző ügyeik intézésére, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) piackutatásából. Az online vásárlás és az azzal kapcsolatos tevékenységek a legelterjedtebbek, tízből hét netező vett már valamit a világhálón. A bankolás, a hivatalos ügyek és a fizetés intézése azonban még jelentősen függ attól, hogy mennyire képzett és iskolázott valaki.

A koronavírus-járvány Magyarországra érkezése, majd a kijárási korlátozások bevezetése után jelentősen megnőtt az igény a digitális vásárlás, fizetés, ügyintézés iránt. Az NMHH legutóbbi felmérése még 2019 novembere és decembere között készült, de az adatok szerint az átállás a digitális ügyintézésre a népesség nagy részét nem érte felkészületlenül. 2019 végén ugyanis már több mint 6,5 millióan interneteztek Magyarországon legalább heti rendszerességgel, és közülük szinte mindenki – 93 százalékuk – valamennyire járatos volt már a mindennapi ügyeinek internetes megoldásában.

Hivatalos ügyeit a netezők fele intézi online

A felmérés négy területet vizsgált a 16 év feletti magyar lakosság körében: a vásárlást és annak kiegészítő tevékenységeit, a bankolást, a hivatalos ügyek intézését és a fizetést. Ezek közül a legelterjedtebb a vásárlás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek voltak, például az árukészlet és a termékek vagy szolgáltatások részleteinek böngészése, ellenőrzése, eladási hirdetések olvasása, valamint apróhirdetések megjelentetése – a netezők 90 százaléka bonyolított le ilyen tevékenységet. A felmérés eredményei szerint 2019 második felében a hazai internetezők közül tízből heten vásároltak árut vagy szolgáltatást, ketten csak az árukínálatot, hirdetést nézték meg online, de nem interneten rendelték meg az árut, további egy fő pedig se nem vásárolt, se nem nézelődött.

A vizsgált féléves időszakban online bankolt az internetezők 60 százaléka, 53 százalékuk a neten keresztül fizetett valamiért, 52 százalékuk pedig ügyintézett. Az interneten vásárlók háromnegyede online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, tehát a netes fizetési alkalmazások magas arányban nyerik el a felhasználók bizalmát, a vásárlók meg merik adni a bankkártyájuk adatait.

Kikre jellemző az online vásárlás és ügyintézés?

Éles különbség van a vásárlás és kapcsolódó tevékenységei, valamint a többi három ügyintézéstípus között. A férfiak és a nők között ugyanakkor semmilyen különbség nem adódott, így az interneten nem igaz az a közkeletű vélekedés, hogy a nők többet vásárolnak, mint a férfiak. Azokra jellemzőbb az internetes vásárlás és kínálatnézegetés, akiknek az élete saját bevallásuk szerint erősen kötődik az internethez, és sok időt is töltenek vele. Minimálisan a netes vásárlás és a közösségi oldalak használata között is van összefüggés. Ahogy a közösségi oldalak egyre jobban elterjedtek Magyarországon, úgy jelent meg egyre több, különösen kisebb kereskedő az árujával, szolgáltatásával a platformokon, vagyis követték a potenciális vásárlóikat. Sok internetező tehát eleve ezeken az oldalakon tudja megnézni a hirdetéseket, sokszor esetleg nincs is tudatában, hogy reklámot lát valakinek a posztját megnézve.

A bankolás, a hivatalos ügyek intézése és az online fizetés elterjedtsége még erősebben összefügg az internetezéssel aktívan töltött idővel, az internethasználati jártassággal, a nethez való személyes kötődéssel és a használt közösségi oldalak számával. Ugyanakkor a legerősebb összefüggést az internetezők iskolázottsága adja, a bankolásnál pedig megjelenik az internetezők szubjektív anyagi helyzete is, vagyis, hogy saját megítélésük szerint mennyire élnek jól. Az online vásárlók közül például a diplomások 89 százaléka online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek a fele, de a szakmunkásoknak is „csak” a 64 százaléka. Hivatalos ügyet a diplomás netezők 71 százaléka intézett, míg a legalacsonyabb végzettségűeknek csak egynegyede és a szakmunkásoknak is mindössze 40 százaléka. Internetes bankolást a diplomások 80 százaléka végzett, az érettségizettek kétharmada, a szakmunkások között azonban már csak 47, míg az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében 30 százalékuk.

A kutatás háttere

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre.

A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti. A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A személyes és az erre épülő internetes felmérést is az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.”

Forrás:
NMHH-felmérés: a netezők hetven százaléka vásárol online; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. július 1.

Kategória: gazdaság, Internet, közigazgatás:magyar, média, szakirodalom, távközlés | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A nyílt internet helyzete Magyarországon 2020

„Éves jelentés a 2019. május 1-től 2020. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a hálózatsemlegesség témakörében.”

Forrás:
A nyílt internet helyzete Magyarországon 2020; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. július 1.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom, távközlés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Tudásbázis, érdekképviselet, közösség és tájékozódási pont lesz a hazai startup szektor számára a Startup Hungary

„Hiánypótló kezdeményezésként segíti a hazai ökoszisztémát az új szervezet.

Tudásbázis, érdekképviselet, közösség és tájékozódási pont lesz a hazai startup szektor számára a Startup Hungary, melyet a magyarországi ökoszisztéma ismert és nemzetközi szinten bizonyított szereplői alapítottak. Most először fogalmazta meg a közös szándékot egyszerre 12 startup alapító valamint a Google Magyarország, az IVSZ és a Design Terminal. A szervezet legfőbb célja, hogy több és jobb, nagyhatású startup jöjjön létre és működjön Magyarországon.

Tizenkét ismert magyar startup alapítója a Google, az IVSZ és a Design Terminal támogatásával hívta életre a Startup Hungary-t annak érdekében, hogy több nemzetközileg is sikeres startup jöjjön létre, működjön és növekedjen Magyarországon. A kezdeményezés hiánypótló: most először fordul elő, hogy olyan alapítók hoznak létre startupok számára érdekképviseleti szervezetet, akik a szektorban szerzett jelentős tapasztalatukkal és a rendelkezésükre álló erőforrásokkal hitelesen tudják képviselni a hosszú távú célt, vagyis az ökoszisztéma fejlesztését. A Startup Hungary-t szorgalmazó tagok abból indultak ki, hogy más ökoszisztémákban is a hasonló, startup alapítók által indított kezdeményezések bírnak a legnagyobb hatással.

Árvai Péter (Prezi), Balogh Péter (ex-NNG, Baconsult), Fehér Gyula (ex-Ustream, Oktogon Ventures), Györkő Zoltán (ex-Balabit), Halácsy Péter (Prezi, BP School), Horváth Dorka (BookrKids), Lakatos Dávid (Formlabs), Orosz Bálint (ex-Distinction, Craft Docs), Ozsvald Eszter (Yoganotch), Pistyur Veronika (Bridge Budapest, Oktogon Ventures), Prekopcsák Zoltán (ex-Radoop, Prezi), Vinnai Balázs (ex-IND, Codecool, W.UP) már bebizonyították, hogy lehet itthonról is a világpiacon sikeres tech cégeket létrehozni, és személyes tapasztalatokkal, szakmai tudással járulnak hozzá a Startup Hungary céljainak megvalósításához. Ezt egészíti ki a startupok iránt szintén elkötelezett alapító partnerek szaktudása és támogatása.

Az alapító partnereket szintén egy közös cél vezette az új szervezet támogatásában. Az IVSZ mint a digitális gazdaság hazai szakmai szövetsége a megalakulása óta törekszik rá, hogy támogassa egy minél szélesebb, nem csak Magyarországon sikeres vállalkozói réteg kialakulását, s ezt a felgyülemlett tudást és képességet a Startup Hungary rendelkezésére fogja bocsátani. A Design Terminal szintén évek óta azon dolgozik, hogy valódi értékteremtés induljon el a startup ökoszisztémában, s ennek érdekében ma már 12 országban szervez inkubációs programokat, valamint 2014 óta ezernél is több startuppal és számos iparág vezető nagyvállalatával dolgozott együtt. Az innovációs ügynökség számára tehát egyértelmű volt, hogy alapító partnerként csatlakoznak a szervezethez. Az alapító partnerek sorát a Google Magyarország zárja, amelynek a 2016 óta működtetett Digital Workshop képzésein eddig 70 ezer fő vett részt. A Startup Hungary támogatásával a Google hazai vezetése ezt a hozzájárulást kívánja új szintre emelni.

A Startup Hungary alapítványként működik, amelynek kuratóriuma az alapítókból és az alapító partnerek képviselőiből áll. Az alapítók a szervezet fő tevékenységeként a közösségépítést, a szemléletformálást és az érdekképviseletet határozták meg. Havi rendszerességgel jelentkező programokkal várják majd a startup közösség tagjait, hogy szakmai eseményeken találkozhassanak, kapcsolatot teremtsenek és tapasztalatot cserélhessenek egymással. A kezdeményezés megálmodói fontosnak tartják, hogy segítsék a tájékozódást, a legjobb nemzetközi módszerek és globális cégépítéshez szükséges készségek elterjedését, ezzel segítve olyan startupok létrejöttét, melyek képesek Magyarországon tartani a tehetséges hazai fiatalokat. Az alapítók ezzel összeillő törekvése, hogy a hazai vállalkozók nem csak a hagyományos részvényesi szemszögből megfogalmazott sikert célozzák meg, hanem a szélesebb társadalmi, etikai nézőpontból való értékteremtést is. A szervezet harmadik fontos tevékenységi területe a fentieket alátámasztó szakpolitikai érdekképviselet lesz, azaz javaslatok megfogalmazása a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat hátráltató szabályozási akadályok lebontásáért és az őket segítő ösztönzők kialakításáért.

Mindhárom célt szolgálni fogja egy minden évben azonos módszertannal, a hazai ökoszisztéma szereplőinek bevonásával elkészített éves jelentés a szektor helyzetéről. Ennek célja nem csupán az adott év startupjainak felkutatása lesz, hanem következtetések és ajánlások megfogalmazása is azzal kapcsolatban, hogyan fejlődik s fejlődhetne itthon az iparág. A jelentés a nemzetközi piac számára is jobban láthatóvá és vonzóbbá kívánja majd tenni a hazai startupokat.”

Forrás:
A Design Terminal is alapító partner a most induló Startup Hungary-ben; Design Terminal; 2020. július 2.
Lásd még: Startup Hungary: A startup kirakós után a startup-maffiával lépünk előre; Vecsernyés Anna; IVSZ Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2020. július 3.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Távközlési infrastruktúra: új hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég kezdte meg működését

„CETIN néven elindult Magyarországon is a Telenorból kiváló új telekommunikációs infrastruktúracég; a magyar telekommunikációs piacon először megvalósuló távközlési modellben a mobilszolgáltatói kereskedelmi tevékenységet szétválasztják az aktív és passzív hálózati infrastruktúrától – közölte CETIN Hungary Zrt., a Telenor Magyarország Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. csütörtökön. A CETIN Hungary tulajdonosa egy közös társaságon keresztül 75 százalékban a cseh PPF Csoport és 25 százalékban az Antenna Hungária.

A tájékoztatás szerint Magyarországon is lezárult a Telenor hálózati infrastruktúrájának szétválasztását célzó folyamat, így július 1-től CETIN Hungary néven új hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég kezdte meg működését.

A kelet-közép-európai régióban a Telenor márkanevet használó cégek tulajdonosa – a Telenor Magyarország esetében többségi tulajdonosa – a cseh PPF Csoport ezen kívül Bulgáriában és Szerbiában is hasonló lépéssel erősíti tovább a stratégiai befektetésként kezelt telekommunikációs üzletágát.

Közölték: a közel 200 munkavállalóval induló CETIN Hungary magas színvonalú hálózati infrastruktúra-megoldásaival új lehetőségeket teremt a magyar gazdaság hatékony digitalizációjához.
A CETIN Hungary tulajdonolja és működteti Magyarország egyik jelentős mobil-telekommunikációs infrastruktúráját közel 3900 bázisállomás segítségével országszerte.

Üzleti tevékenységének fókusza a hálózattervezés, hálózatépítés és üzemeltetés, átviteltechnika, adatközpont, IT infrastruktúra és IT biztonsági szolgáltatások. 2015-ben a Telenor Magyarország többségi tulajdonosa, a PPF Telecom Group hasonló tranzakciót hajtott végre sikeresen Csehországban, hozzájárulva ezzel a szétválasztott vállalatok értékének növekedéséhez. Cseh testvérvállalatával együtt az újonnan létrejött három CETIN cég fogja képezni a PPF Csoport távközlési infrastruktúrájának gerincét a kelet-közép-európai régióban.

Az Ötvös Tamás vezérigazgató által irányított új vezetőség feladata a folyamatosan bővülő távközlési, informatikai és biztonsági infrastruktúra-hálózat üzemeltetése, fejlesztése és bővítése – közölték. Az aktív és passzív hálózati elemekre kiterjedő infrastruktúra és a mobilszolgáltatói tevékenység szétválasztása révén a CETIN Hungary maradéktalanul kiaknázhatja a kereskedelmi lehetőségeket és a nagykereskedelmi partnerkapcsolatokat a hálózati szolgáltatások területén – tették hozzá.

Ötvös Tamás, a CETIN Hungary vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta: a CETIN Magyarország kiváló pozícióból tudja tervezni, építeni és üzemeltetni azokat a következő generációs infrastruktúra-megoldásokat, amelyek képesek lesznek hatékonyan kielégíteni az ügyfelek változó igényeit. Az új üzleti modell ösztönzi az innovációt, elősegíti a távközlési iparág fejlődését és új technológiák bevezetését.

A Telenor Magyarország a továbbiakban a szolgáltatási ajánlataira, a lakossági és vállalati ügyfelek kiszolgálására fog összpontosítani – idézi a közlemény Jan Hanust, a Telenor Magyarország vezérigazgatóját.

Sárecz Zsolt, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója hozzátette: az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a magyar telekommunikációs szektornak, lakossági és üzleti ügyfeleik igényeinek kiszolgálása érdekében folyamatosan innovatív, csúcstechnológiára épülő megoldásokra törekednek. A CETIN Hungary megalakulásával részesei lettek a piacon még újdonságnak számító üzleti, technológiai modellnek. Hozzátette, hogy e a stratégiai modell a hálózatkiépítés- és üzemeltetés hatékonyságát növeli, és elősegíti a Telenor Magyarország, a CETIN Hungary, további CETIN Csoporthoz tartozó vállalatok és az Antenna Hungária potenciális szinergiáinak még jobb kihasználását.

Üzleti és stratégiai szempontból is fontos lépés megerősíti az infrastruktúra beruházásaikat Ladislav Bartoníček, a PPF Csoport részvényese és a PPF Telecom Csoport vezérigazgatója szerint. Hozzátette: a CETIN a magyarországi infrastruktúra piac meghatározó szereplőjévé fog válni.

A Pannon GSM néven alapított Telenor Magyarország 1994. március 27-én Magyarországon elsőként indított kereskedelmi GSM-szolgáltatást. A jelenleg egy közös társaságon keresztül 75 százalékban a cseh PPF Csoport, és 25 százalékban az Antenna Hungária tulajdonában álló cég a hazai piac egyik vezető mobiltávközlési vállalataként több mint 1100 munkavállalót foglalkoztat, 3,1 millió előfizetője van.”

Forrás:
Új hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég kezdte meg működését; Világgazdaság/MTI; 2020. július 2.
Háttér:
Can telcos create more value by breaking up?; Gustav Grundin, Robin Nuttall, Lorraine Salazar, Halldor Sigurdsson, Nemanja Vucevic; McKinsey Insights; McKinsey & Company; 2020. január 22.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 13. szám

„Lezárva: 2020. július 1.”

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 13. szám; Belügyminisztérium; 2020. július 2. (PDF)

Kategória: közigazgatás:magyar, szakirodalom, törvények, határozatok | Címke: , , | Hozzászólás most!

A Belügyminisztérium informatikai és egyéb álláspályázatai

Álláspályázat közszolgáltatás fejlesztési referens álláshely betöltésére
Belügyminisztérium, 2020. június 25.
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. július 15.
letöltés (Docx)

Álláspályázat IT fejlesztési menedzser álláshely betöltésére
Belügyminisztérium, 2020. július 3.
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. augusztus 15.
letöltés (Docx)

Álláspályázat IT fejlesztési menedzser álláshely betöltésére
Belügyminisztérium, 2020. július 3.
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. augusztus 15.
letöltés (Docx)

Álláspályázat informatikai ügyintéző álláshely betöltésére
Belügyminisztérium, 2020. július 3.
A pályázat benyújtási határideje: 2020. július 31.
letöltés (Docx)

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Vezetőváltás az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. élén

„ Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának javaslatára 2020. július 1-jétől Nagy Ádám az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Nagy Ádám a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végzett okleveles közgazdászként, politológus diplomával is rendelkezik. Vezetői tapasztalatát 2014 és 2017 között a Magyar Államkincstár elnöki kabinetvezetőjeként, 2018 óta a Magyar Export-Import Bank Zrt. pénzügyi kabinetvezetőjeként szerezte.

Karakó László leköszönő ügyvezető igazgató megbízatása nyugdíjba vonulása miatt 2020. június 30-án megszűnt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium köszöni a szervezet élén több éven át végzett áldozatos munkáját, nyugdíjas éveihez jó egészséget kíván!

Az OFA Nonprofit Kft. elsődleges feladata az azonnali beavatkozás a leépítések megakadályozása érdekében, emellett a munkaerő-piaci folyamatok követése, szükség esetén intézkedések foganatosítása. A szervezet az összes régiót lefedő hálózattal rendelkezik, így a helyi kihívásokra érdemben és gyorsan tud válaszolni. Az OFA közel 20 munkaerő-piaci programot gondoz jelenleg is, köztük hivatásos gépjárművezetői, informatikai, vállalkozóvá válást elősegítő képzéseket biztosít.”

Forrás:
Vezetőváltás az OFA élén; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 1.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!