Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

1444/2018. (IX. 17.) Korm. határozat a „GSM-R távközlési hálózat kiépítése II. ütem megvalósítás” című IKOP – CEF projekt támogatásának növeléséről

„1. A Kormány – a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) és f) pontja alapján, a költségnövekmények vonatkozásában az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet 6/A. §-a alapján –
a) egyetért a „GSM-R rendszer kiépítés 2. üteme a magyarországi TEN-T vasúti törzshálózaton” című Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (a továbbiakban: CEF) finanszírozott projekt
aa) hazai költségvetési támogatása tervezett összegének növelésével,
ab) forrásszerkezetének módosításával a „GSM-R rendszer kiépítésének 2. üteme a magyar vasúti vonalak mellett” című projekt az elérhető legnagyobb uniós támogatás lehívásával történő komplex megvalósításának jóváhagyásáról szóló 1575/2016. (X. 19.) Korm. határozat (a továbbiakban: 1575/2016. Korm. határozat) 2. melléklete szerint,
ac) hazai költségvetési támogatásának a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 1. melléklet XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 60. Európai uniós fejlesztési programok alcím, 1. Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek jogcímcsoport terhére történő finanszírozásával;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében…”

Forrás:
1444/2018. (IX. 17.) Korm. határozat a „GSM-R távközlési hálózat kiépítése II. ütem megvalósítás” című IKOP – CEF projekt támogatásának növeléséről, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1444/2018. (IX. 17.) Korm. határozata a „GSM-R távközlési hálózat kiépítése II. ütem megvalósítás” című IKOP – CEF projekt támogatásának növeléséről, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 140. szám; 2018. szeptember 17.; 29961-29966. oldalak (PDF)

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, technika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kötelező erejű intézkedésekre lenne szükség a levegőminőségi tervekben

„A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére.

Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél. A Levegő Munkacsoport szerint az uniós jogalkotó a tervek elkészítését úgy képzelte el, hogy a tagállamok nemzeti környezetvédelmi hatóságai kötelező erejű és rövid határidővel végrehajtandó intézkedéseket fogalmaznak meg ezekben a dokumentumokban a légszennyező források üzemeltetői, illetve az egyes kibocsátó szektorok felelősei felé. Ez azt is jelenti, hogy a tervekben megfogalmazott lépéseket minden ipari létesítménynek, helyi önkormányzatnak és egyéb érintettnek meg kellene tennie a légszennyezettség érdemi csökkentése érdekében, a végrehajtást pedig a hatóság ellenőrzi, és annak elmaradása vagy a határidők túllépése esetén szankciót alkalmaz.

A Levegő Munkacsoport egy európai környezetjogi szervezet, a ClientEarth (Ügyfél a Föld) támogatásával és a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) segítségével fordult az Érdi Járási Hivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályához Budapest és környéke levegőminőségi tervének felülvizsgálata érdekében. A hatóság válaszában kifejtette álláspontját, amely szerint a tervek készítése nem minősül közigazgatási eljárásnak, pusztán egy tervezési folyamat. A szakmai alapon, az érintettek bevonásával megfogalmazott intézkedések kikényszerítésére pedig nem rendelkezik megfelelő eszközökkel.

A civilek a felettes szervhez, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordultak, amely hasonló érvelést tartalmazó tájékoztatást adott. A civilek szerint azonban a hazai hatóságok értelmezése ezek alapján kiüresíti a levegőminőségi tervek intézményét, hiszen azok végrehajtása csupán a címzettek jóindulatától, illetve a szükséges pénzügyi források véletlenszerű rendelkezésére állásától függ. A végrehajtást senki nem ellenőrzi, az intézkedések elmaradásának pedig nincsenek következményei. Talán még ennél is nagyobb baj azonban, hogy a budapesti tervben a légszennyezés visszaszorítása érdekében megfogalmazott intézkedések hatékonysága is erősen kétséges. Nagy kérdés, hogy így ki és hogyan fogja érdemben csökkenteni a levegő szennyezettségét. A Levegő Munkacsoport a fentiek ellenére kitart álláspontja mellett, és tovább küzd azért, hogy a levegőminőségi tervek érdemi és rövid határidővel végrehajtandó intézkedéseket tartalmazzanak egészségünk védelmében.”

Forrás:
Kötelező erejű intézkedésekre lenne szükség a levegőminőségi tervekben; Levegő Munkacsoport; 2018. szeptember 5.

Kategória: jog, környezetvédelem, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Városi útdíj: áttekintés kezdő érdeklődőknek

„Milyen tervek, milyen gyakorlati tapasztalatok vannak szerte a világon a kilométer-arányos városi útdíjról? Erre a kérdésre kereste a választ a Levegő Munkacsoport egyik gyakornoka, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mesterszakos hallgatója, Beza Abebe Dress. Kutakodása megerősítette, hogy a városi útdíj bevezetésének nincsenek technikai vagy gazdasági akadályai: a technika egyre jobb, a fedélzeti egység egyre olcsóbb, és a dugók egyre többe kerülnek a városoknak. Egyelőre azonban csak Szingapúrban (ahol már a múlt században is volt elektronikus útdíjszedés, egy másik megoldással) döntöttek úgy, hogy – 2020-tól – bevezetnek egy útdíjrendszert a GPS fedélzeti rendszer által rögzített útvonal alapján. Ahhoz, hogy ez máshol – például Budapesten – is megtörténjen, társadalmi támogatás, illetve felvilágosult politikusok szükségesek. Ezért mindenkinek ajánlható, olvassa el Beza Abebe Dress dolgozatát (angol nyelven) arról, mégis mire és miért jó a városi útdíj.”

Forrás:
Városi útdíj: áttekintés kezdő érdeklődőknek; Levegő Munkacsoport; 2018. szeptember 3.
Urban road congestion toll; Beza Abebe Dress; Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Transportation Engineering and Vehicle Engineering; 2018. július(PDF)

Kategória: informatika, környezetvédelem, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom, technika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Ügyfél-elégedettség mérése az ügyfélszolgálati központokban – blokklánc segítségével

„…Az ügyfélszolgálati rendszereket fejlesztő Avaya arra használja a blokkláncot, hogy valós időben, titkosítva és biztonságosan tárolja rajta a felismerhető emberi érzéseket, reakciókat, és azokra megfelelően lehessen reagálni.

Az Avaya fejlesztését az inspirálta, hogy Dubai a világ legboldogabb városává szeretne válni, és ehhez elkezdtek kiépíteni egy elégedettséget mérő eszközökből álló infrastruktúrát, kezdve azzal, hogy a repülőtérre megérkező turista piros, sárga vagy zöld gomb megnyomásával értékelheti a határellenőrzést és más egyéb folyamatokat, egészen azzal bezárólag, hogy a közösségi médiában milyen visszajelzéseket adnak az emberek a látogatásukról, ajánlják-e az élményt az ismerőseiknek. Az Avaya pedig ezt a fajta kiszolgálást igyekszik blokkláncra építve elvinni a vállalati ügyfeleihez.

„Most pilot projektek futnak, egyrészt biztosnak kell lenni abban, hogy az emberek hozzászoknak, megismerik ezt a rendszert, és abban is biztosnak kell lennünk, hogy a megfelelő adatokat vizsgáljuk” – mondta el az Indexnek Ahmed Helmy, aki az Avayánál a fejlett rendszerek tervezését vezeti. Mint kifejtette, egyedül a blokklánc képes arra, hogy az információkat anonim módon és biztonságosan tudják tárolni, megosztani, és garantált legyen az adatok integritása.

Az adatgyűjtés több csatornán zajlik. A telefonos ügyfélszolgálati központokban lehetőség van beszédelemzésre, a személyes ügyfélszolgálatnál pedig intelligens biztonsági kamerák segítenek az ügyfél érzelmeinek, hangulatának felmérésében. Dubaiban több mint kétszáz különféle nemzetiségű ember él, ezért az elemzésekben a kulturális különbségeket is figyelembe kell venni.

Vannak dolgok, amelyekhez az arab világban és Európában másképp viszonyulnak az emberek, az egyik pozitívan, a másik negatívan.

Mivel az ilyen szintű ügyfél-monitorozás és elemzés igen komoly befektetést igényelhet, ehhez hasonló kezdeményezések azokban a városokban valósulnak meg, amelyek egyébként is okosvárosokká szeretnének válni – fejtette ki Ahmed Helmy. Hogy melyik országban és vállalatban milyen adatokat gyűjtenek be, elég nagy skálán állítható, és ebben nyilván szerepe van az európai GDPR-nak is, ami szigorú feltételekhez köti a személyes adatok felhasználását. Nem véletlen, hogy Ázsiában többen érdeklődnek az ilyen megoldások iránt, ahol a szabályozás sokkal rugalmasabb.

Dubaiban úgy működik a boldogságot monitorozó rendszer, hogy a kormány minden anonim adatot megkap, és az alapján látja az összképet, míg az adatok szolgáltatásában részt vevő iparági szereplők szűrt adatokhoz férnek hozzá, így a saját trendjeiket tudják valós időben nyomon követni, és gyorsabban tudnak reagálni az ügyfeleikkel kapcsolatos eseményekre.

Hogyan definiálható a boldogság?
Erre a kérdésre még a tudomány sem tud egyértelmű választ adni, de nem is ez a rendszer célja. „Az ügyfél megtartásáról van szó, hogy javítjuk-e a szolgáltatást, hogy évről évre visszamennek-e Dubaiba, hűségesek maradnak-e termékekhez és szolgáltatásokhoz, ajánlják-e azokat másoknak” – mondta Helmy. „Ha megértjük, jobban megismerjük az ügyfeleket, az végső soron nagyobb elégedettséget, boldogságot eredményez.””

Forrás:
Blokkláncra fűzik Dubajban a boldogságot; Tóth Balázs; Index.hu; 2018. szeptember 20.
Three essentials for digital customer experience success; Fadi Hani; ArabianBusiness.com; 2018. szeptember 15.
Háttér: Emirates Blockchain Strategy 2021; Government.ae; 2018. május 13.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 17.

A digitális diplomácia sem nélkülözheti az újságírók támogatását
Kezdetben az volt a nagy álom. Amiről a diplomaták munkáját digitalizálni hirdető úttörők álmodtak. A nagy ígéret. Hogy ti. – hála a digitális platformoknak és eszközöknek – a külügyek alakítói most már majd közvetlenül érhetik el a külföldi célországok közvéleményét. Korábban ugyanis a sajtó, az állomáshely közbeszédét uraló média volt a kapuőr, és az összekötő kapocs. Magára valamit is adó sajtóattasé, új állomáshelyén nyomban hozzákezdett a személyes jó kapcsolatok kiépítéséhez az adott ország, város legfontosabb sajtótermékeinek legfontosabb újságíróival. Mert tudta, hogy ezeken a sajtókapcsolatokon áll, vagy bukik minden.

Az IKT-forradalom nekilódulásával, az Internet-használat exponenciális terjedésével, majd a mobil eszközök mindennapivá válásával reális lehetőségként csillant fel a diplomaták szemei előtt az, hogy a nagyhatalmú helyi sajtó kikerülésével, közvetlenül kezdjenek párbeszédet a helyi közvéleménnyel.

Az egyik első áttörési kísérlet az ún. virtuális nagykövetségek felállításához kapcsolódott. A külügyi innovációkban mindig is élenjáró Izrael például az Öböl-menti államok lakói számára nyitott egy ilyen fizikailag nem létező, ám nagyon is valóságos „külképviseletet”. Az információs csomópontként üzemelő portál lehetővé tette az izraeli diplomácia képviselői számára, hogy élénk párbeszédet alakítsanak ki az – országukkal hivatalos diplomáciai kapcsolatban nem álló – térség polgáraival. Méghozzá úgy, hogy kikerülték az Izraellel szemben erősen kritikus helyi sajtó közvetítő szerepét. Az izraeli külügy saját maga tarthatta kézben a kommunikáció minden lényeges aspektusát, a tartalmak, vagy ahogy előszeretettel mondják, a narratívák meghatározásával. A közösségi média szédületes karrierje további lehetőségeket, eszközöket kínált a digitalizációval megújuló külügyi kapcsolatépítésnek. Az USA például a Twittert és a Facbookot használta fel egy különösen sikeres közönségkapcsolati projektjéhez. A stratégiai szempontból kulcsfontosságú Pakisztán egyre erőteljesebben Amerika-kritikus helyi sajtójának az ellensúlyozására a Pakisztánban akkreditált amerikai diplomaták erőteljes közösségi médiajelenlétet építettek ki. A követség Twitter-fiókja hamarosan 200 000 követőt gyűjtött be, és az állomáshely Facebook-oldalát is mintegy 6 millióan „lájkolták”.

A külképviseletek helyi közönségkapcsolati munkája mellett az informatika az országok külpolitikai munkáját tervező, szervező és felügyelő minisztériumok számára is hatékony eszközt biztosított a stratégiai szintű kommunikációs üzenetek továbbítására. Szokás idézni a brit külügy (FCO) által kiépített szakmai blogoszférát, amely globális trendek elemzésével, az aktuális külpolitikai események értelmezésével, illetve a külpolitikai törekvések értékelésével kínál értékes – és egyébként nehezen hozzáférhető – szakinformációt követőinek.

Mindezek a fejlemények arra engedhetnének következtetni, hogy az elkülönült újságírói szakma szerepe a diplomáciában mára jelentősen visszaszorult. Gyakran idézett szakértőnk, Ilan Manor, a digitális diplomácia oxfordi kutatója azonban úgy véli, hogy erről egyáltalában nincsen szó, sőt! Manor legfrissebb tanulmányában egyenesen az újságírók „közvetítői” szerepkörének egyfajta reneszánszáról beszél a diplomácia vonatkozásában. Hogyan lehetséges ez? Az izraeli kutató egyértelműen a közösségi média-működéseket meghatározó algoritmusoknak tulajdonítja azt, hogy az újságírói „mediációt” nélkülöző közvetlen kapcsolatépítés, direkt párbeszéd diplomaták és közönségük között, a kezdeti optimista várakozásokkal ellentétben csak korlátozott maradt. A közösségi média cégek folyamatosan fejlesztik az információfolyamokat szabályozó algoritmusokat. A cél az, hogy a felhasználó egyedi igényeihez, preferenciáihoz, érdeklődéséhez, sőt meggyőződéséhez igazodó információk kerülhessenek csupán elé. Ez ugyanakkor – érthető módon – szűk információ-, illetve vélemény buborékok kialakulásához vezet. A helyi közönséggel párbeszédet folytatni akaró diplomata azzal szembesül, hogy az általa megformált, irányított üzenetek csupán (relatíve) szűk követői rétegükhöz juthat el biztosan.
Manor úgy véli, hogy ennek következtében ismét felértékelődik az újságírók szerepe. Ők ugyanis – széleskörű helyi kapcsolataiknak, erős társadalmi beágyazottságuknak, széles körű követői rétegüknek köszönhetően – nagyon fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a digitális diplomaták elektronikus platformokon át kibocsátott kommunikációját maximálisan felerősítsék.
Az eredményességre törekvő diplomata tehát kénytelen ma is személyes kapcsolatokat építeni és ápolni a befolyásos újságírókkal. Éppen úgy, mint a régi szép időkben.
The Growing Importance of Journalists in Digital Diplomacy; Ilan Manor; USC Center on Public Diplomacy; 20108. szeptember 10.

Védekezés a választások manipulációja ellen – a svédek is tartanak a farkastól
A svéd ultra-nacionalista erők szokatlanul erős közösségi médiás támogatottságára hívta fel a figyelmet az erős NATO-kötődésekkel rendelkező Atlantic Council „álhírfelderítő részlege”, a DFRLab. A deklaráltan az orosz információs manipuláció felderítésére, leleplezésére alakított elemző szervezet arra a következtetésre jutott, hogy a közelmúlt élénk nemzetközi figyelemmel kísért eseménye, a svéd parlamenti választás sem volt mentes „szokatlan internetes tevékenységektől”. A jelenlegi svéd politikával (elsősorban persze a bevándorlás-politikával) kritikus, feltörekvő politikai formáció az AfS –Alternatíva Svédországért elnevezésű párt ugyanis, politikai üzeneteinek továbbítására, terjesztésére, megosztására erőteljesen támaszkodott a közösségi média lehetőségeire. A DFRLab elemzői kiemelésre érdemesnek tartották azt, hogy a választási kampány hajrájában feltűnően megnövekedett az AfS közösségi médiás üzeneteit továbbító, „jelerősítőként” értelmezhető szereplők aktivitása a közösségi média platformokon. Már pedig az AfS erős közösségi média jelenléte – vélik a NATO-közeli elemzők – alkalmas lehetett arra, hogy egy a párt valóságos súlyánál nagyobb támogatottság illúzióját keltsék a választói közvéleményben.
A DFRLab médiaelemzői – miközben hangsúlyozzák, hogy a svéd bevándorlás ellenes párhoz köthető közösségi média forgalom egyértelműen szervezettségre, koordinált fellépésre utal – arra a következtetésre jutnak, hogy ez még nem feltétlenül utal nem valós személyektől kiinduló (automatizált) véleményformáló akcióra. Ellenkezőleg: a fegyelmezetten koordinált médiamegosztások mögött azonosíthatóan valós személyek álltak (még ha némelyiküknek egynél több média fiókjai is volt).

A választások befolyásolását célzó beavatkozásra ugyan nem derült fény, de ez a témában nyilatkozó egyes szakértők szerint éppen annak köszönhető, hogy a svéd államhatalom időben felismerte a veszélyt, és komoly megelőző ellenlépéseket tett. A svéd kormányzat ugyanis 2017 őszétől figyelmeztette az állampolgárokat, valamint természetesen az érintett állami tisztviselőket, hogy a 2018. évi választások kapcsán Svédországban is a 2016-os amerikai elnökválasztás során észleltekhez hasonlatos információs beavatkozási kísérletek várhatók. Elsősorban, mondanunk sem kell, az orosz manipulációs törekvések veszélyeire hívták fel a figyelmet. E korai bejelentések szellemében, az információs hadműveletekkel szembeni ellenálló képesség, „rezíliencia” erősítése lett az elmúlt év során a Svéd Polgári Védelmi Ügynökség (MSB)egyik fő prioritása. Ott ugyanis az elsősorban természeti katasztrófák nyomán fellépő helyzetek kezelésére létrehozott állami szervezet feladatkörébe tartozik a lakosság „lélektani ellenálló képességének” erősítése is. Természetesen a svéd titkosszolgálatok is kivették a részüket a felkészülésből. A Svéd Belbiztonsági Szolgálat (a Sapo) még a szavazás előtti héten is a „befolyásoló hadműveletek” erősödéséről adott ki figyelmeztetést. Végül, a szavazás különösebb „rendkívüli események” nélkül lezajlott. Ez azonban nem a beavatkozási próbálkozások hiányára utal – vélik egyes szakértők – hanem az óvintézkedések hatékonyságát igazolja.
ElectionWatch. Disproportionate Support for Swedish Fringe Party; Christina Apelseth; Digital Forensic Research Lab; 2018. szeptember 8.
Sweden – Preparing for the Wolf, not Crying Wolf; Cristine Berzina; The German Marshall Fund of the United States; 2018. szeptember 7.

A példa ragadós – a dánok is felkészülnek a külső manipulációk ellen
A divatszavak nem ismeretlenek a külpolitikai szaknyelvben sem. Az egyik ilyen felívelő nyelvi csillag manapság a „rezíliencia”, azaz angolul – hiszen azért ez a nemzetközi kapcsolatok lingua francája – a „resilience”. Az államok, vagy akár a társadalmak egészének ellenálló képességét jelölik vele, méghozzá egy meglehetősen szűk és speciális összefüggésben. Az elmúlt években az egyes számú veszélyforrás posztjára emelt álhír özön (azaz a fake news), illetve a külső hatalmak által gerjesztett információs manipuláció elleni védekezés képességét értik rajta a nyilatkozó politikusok és szakemberek.

A napokban érdekes nyilatkozatot adott ki a dán Külügyminisztérium. Ebben kifejtik, hogy a kormányzat egyik prioritása az elkövetkező időkben a dán társadalom rezílienciájának erősítése lesz. A cél az, hogy az országot felkészítsék a társadalmat felforgatni akaró, a demokratikus rendet bomlasztani szándékozó külföldi befolyásolási próbálkozások elleni védekezésre. A nyilatkozat Oroszországot nevesíti, mint olyan országot, amely ilyen eszközökhöz folyamodva próbált beavatkozni az USA, és több európai állam ügyeibe. Ugyanakkor a dán Külügy felhívja a figyelmet arra is, hogy az ország elhárító szolgálatai szerint az elkövetkező időszakban több olyan hatalom is felbukkanhat, amely rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy befolyásolni próbálja Dániát, például a közelgő parlamenti választások kapcsán.

A választások tisztaságának megőrzésére, illetve a beavatkozási kísérletek elhárítására, a dán kormány egy 11 pontos akciótervet dolgozott ki:
* a kormány egy tárcaközi bizottságot hívott életre a befolyásoló kampányok elleni fellépés koordinálására;
* a dán Külügyminisztérium egy megerősített monitorozó részleget állított fel a Dánia ellen irányuló dezinformációk figyelemmel kísérésére; ugyanakkor a minisztérium – felhasználva a környező skandináv államok ide vágó jógyakorlatait is – a dezinformációk kezelésére, elhárítására felkészítő tréningeket szervez majd az illetékes állami tisztviselőknek;
* a Dán Belbiztonsági Hírszerző Szolgálat (DSIS) és a Dán Katonai Hírszerző Szolgálat (DDIS) erősíteni fogja fellépését a Dánia elleni befolyásolási akciókat szervező külső hatalmak törekvései ellen;
* a parlamenti választások előkészítéséért felelős Gazdasági Minisztérium, illetve Belügyminisztérium fókuszába bekerül az esetleges befolyásolási hadműveletek elleni fellépés; e téren a tárcaközi koordinációs bizottsággal szoros együttműködésben készítik elő a szavazást;
* a kormány a választásokon induló valamennyi politikai párt számára tanácsadást biztosít a külföldi befolyásolási hadműveletekről (azok céljairól, módszereiről, beleértve a kiber-támadásokat), valamint az ellenük való védekezés módozatairól;
* a kormány külön tájékoztatást szervez a témában valamennyi politikai párt vezetőjének;
* a kormány párbeszédet kezdeményez a média képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében (a sajtószabadság elveinek maximális betartása mellett);
* a kormány párbeszédet kezdeményez a szóba jöhető közösségi média platformok képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében;
* a kormány párbeszédet kezdeményez a közszolgálati média képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében;
* végezetül a kormány törvénytervezetet fog beterjeszteni annak biztosítására, hogy a hatályos büntetőszabályozás összhangban legyen a Dánia elleni befolyásolási műveletekkel szembeni harc követelményeivel.
Strengthened safeguards against foreign influence on Danish elections and democracy; Ministry of Foreign Affairs of Denmark; 2018. szeptember 7.

A jövőre készülnek: Németország formálódó MI stratégiája
A hónap elején rendezte meg a német Die Zeit magazin az ország harmadik Mesterséges Intelligencia Konferenciáját. Németország ugyanis, hasonlóan más államokhoz, jelentős erőket összpontosítva dolgozik egy nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia kialakításán. Egy stratégiai előtanulmány (Eckpuntepapier) már elkészült és olvasható, míg a teljes stratégia végleges szövege előre láthatóan novemberben lesz hozzáférhető.

A stratégia – talán nem meglepő módon – azt célozza, hogy Németország a Mesterséges Intelligencia témában a világ élvonalába zárkózzon fel – legyen szó akár a témához kapcsolódó kutatásokról, akár pedig a gyakorlati alkalmazásokról az üzleti és a szolgáltató szektorokban.

Az előtanulmány hangsúlyozza, hogy Németország már most kedvező pozícióban van ahhoz, hogy világvezető lehessen az MI terén. Ennek érdekében ugyanis az elmúlt időben kulcsfontosságú lépések történtek, mindenekelőtt a német High-Tech Stratégia kidolgozásával, és különösen a Plattform Industrie 4.0 elindításával. Ennek ellenére a konferencia egyik visszatérő motívuma az volt, hogy Németországnak sürgősen fel kell zárkóznia. A felszólalásokban egyértelműen tapintható volt az attól való félelem, hogy Németország végérvényesen lemaradhat (vagy egy már meglevő pozícióból leszakadhat) mind a Mesterséges Intelligenciához kapcsolódó innovációk, mind pedig a konkrét gyakorlati alkalmazások terén.

A rendezvény érdekes mozzanata volt – és elsősorban Hubertus Heil Munka-és Társadalomügyi Miniszter nevéhez kapcsolódott – az a felvetés, hogy Németországnak tulajdonképpen egy „harmadik utas” politikára van szüksége a Mesterséges Intelligencia stratégia kidolgozásakor. Németországnak (és vele együtt Európának) olyan utat kell kijelölnie, amely az MI innovációk területén eltér mind az USA alapvetően szabadpiaci megközelítésétől, mind pedig a másik pólust képviselő Kína államközpontú, államilag kontrolált felfogásától. A szociáldemokrata miniszter koncepciója szerint ez a harmadik út az alábbi hármas alapelvekben gyökerezne: piacgazdaság, társadalmi jólét és demokrácia.
Hubertus Heil nagyon egyértelműen leszögezte: a technológiai haladás egyben társadalmi haladás is kell, hogy legyen. A miniszter ugyanakkor azt is felvetette: a témához kapcsolódóan elengedhetetlen a nagy Internet óriásvállalatokra vonatkozó versenypiaci szabályozás megreformálása annak érdekében, hogy megtörjenek a felhasználói adatokra vonatkozó monopolhelyzetek, és hogy az adatok nyílt hozzáférésével lendületet kapjon az innováció.
Az MI stratégiai előtanulmány innét tölthető le teljes terjedelemben
Ready for the Future? Germany’s Emerging AI Strategy; Katharina Hone; Diplo; 2018. szeptember 3.

SZAKMAI MŰHELY – Itt épül a digitális diplomácia jövője!
„Lendületet adni a digitális diplomáciának” – nagyjából ez lehet a címe annak a szakmai rendezvénynek, amit a közelmúltban szervezett a ljubljanai USA Nagykövetség. Ha valakinek a Trump-kormány első hónapokban tett intézkedései hatására az a benyomása támadt, hogy az új vezetés (akár ideológiai, akár személyi megfontolásból) kissé mostohagyerekként fogja majd kezelni a – jórészt Hillary Clinton kezdeményezéseihez kapcsolódó – amerikai kiberdiplomáciai törekvéseket, akkor ez a rendezvény alaposan rácáfol ezekre a félelmekre. A tréning, ellenkezőleg, arra utal, hogy Amerika nagyon is fontos eszköznek, mi több: közös platformteremtőnek tekinti a digitális diplomácia eszköztárát, méghozzá éppen a mi szűkebb térségünkben.
Ugyancsak imponáló volt mindjárt a résztvevők köre: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észtország, Grúzia, Litvánia, Koszovó, Makedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia és Ukrajna diplomatái és külügyi szakértői kaphattak első kézből, az egyes szakterületek legelismertebb nagyságaitól tájékoztatást a digitális diplomácia trendjeiről, a legtöbbet ígérő eszközökről, de ugyanakkor a kihívásokról, sőt veszélyekről is.
Az előadói oldal legalább ilyen sokszínűnek bizonyult: Matthew Jacobs, az USA Külügyminisztériumának újmédia specialistája mellett az elméleti megalapozásról a téma nagyjának számító Corneliu Bjola gondoskodott. A közösségi média diplomáciai célú felhasználásának átfogó kérdéseiről a neves szerző Matthias Lüfkens tájékoztatta a hallgatóságot. A digitális diplomata gyakorlatáról pedig a brit kormányzat kommunikációs specialistája, Henry Collis tartott beszámolót.
Digital Diplomacy Future Under Construction; Centre for European Perspective; 2018. szeptember 9.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kormányrendelet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt-ről és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat NKft-ról, a Digitális Jólét Program és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló szabályozás módosításáról

„…1. §…28. a miniszter által vezetett minisztériummal együttműködve működteti a regionális vállalati és projektspecifikus adatbázisokat,
29. közreműködik a Digitális Exportfejlesztési Stratégia végrehajtásában, megismerteti a hazai digitális megoldásokat külföldön, elősegíti azok exportját,
30. részt vesz a külgazdasági attasék ismereteinek bővítésében, kiküldetésüket megelőzően felkészítésükben,
31. gondoskodik a kereskedelemfejlesztési szakmai programok, így különösen szemináriumok, tréningek, workshopok technikai szervezéséről és lebonyolításáról,
32. működteti a hazai kis- és középvállalkozások exportra való felkészülését elősegítő Exportakadémiát,”

5. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. ( VI. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében]
„e) a Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájában foglaltak hatékony megvalósulása érdekében létrehozza és működteti a stratégia nyomonkövetési rendszerét, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal együttműködve koordinálja a Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság munkáját, és közreműködik a szakmai feladatok végrehajtásában;…”

Forrás:
HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelete a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 136. szám; 2018. szeptember 10.; 29741-29744. oldalak (PDF)

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az Európai Parlament elfogadta a sokat kritizált, retrográd szellemiségű szerzői jogi szabályozást

„Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi reform módosításait, amelyről már 2-3 éve folynak az egyeztetések. A júliusban elutasított reformtervezet óta változott pár dolog az aktivisták kérésére, de Julia Reda kalózpárti képviselő szerint csak kozmetika történt.

Végül elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvre vonatkozó módosításokat 438 igen, 226 nem és 39 tartózkodás mellett – hirdeti az Európai Parlament oldala. A végeredmény nem egészen volt egyértelmű, hiszen júliusban még elutasította a Parlament a reformot, azaz akkor engedett a civil szervezetek és az aktivisták nyomásának. Mostanra viszont a tervezetet támogató pártoknak és képviselőknek sikerült fölénybe kerekedniük. Abban egyébként minden fél egyetért, hogy a jelenlegi széttöredezett, tagállamonként változó szerzői jogi szabályozást egy egységes uniós szabályozással kell felváltani, de az ellenzők a júliusban szavazásra bocsátott formát nem helyeselték, amely véleményük szerint korlátozná a véleménynyilvánítást. Úgyhogy az elmúlt időszakban a Parlament néhány módosítást is végzett a tervezeten, hogy az elfogadhatóbb legyen a kisebb cégeknek, és védje a véleménynyilvánítás szabadságát – írja az EP közleménye.

Emlékeztetőül, a vitát lényegében a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a “linkadó” néven emlegetett kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright), mely előírja, hogy minden információ átvételéhez licencelési szerződést kell kötni. Ez a pont lényegében a kiadók lobbijának eredménye, mivel álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az információk átvételével vált híraggregátorrá (lásd például Google News), és ezen keresztül gazdagodott meg, míg a kiadóknak nem juttatott vissza a bevételből.

A 13. cikkely pedig a tartalomszűrők bevezetését írja elő az online platformok számára, amely automatikusan szűri a jogvédett tartalmakat. A reformnak ez a része főleg a YouTube-ra és a Facebook ellen irányul, amelyek tömegesen jelenítenek meg védett tartalmakat, de a kritikusok szerint a kisebb szolgáltatók sínylenék meg ezt a szabályozást, mivel azok nem tudnak nagy költségek árán automatizált tartalomszűrőt fejleszteni – egy korábbi jelentés szerint például a YouTube szűrője több mint 60 millió dollárba került a Google-nek. Másrészt az ellenzők szerint a reform a felhasználók által generált tartalmakat is keretek közé szorítaná, mivel nem engedné át a más mű felhasználásával készült anyagokat, köztük paródiákat vagy mémeket. Véletlenül előfordult már például olyan is, hogy a Sony letiltotta Bach műveit vagy a YouTube rendszere jogilag védett zenének hitte a madárcsiripelést vagy levette egy konferencia előadás hangját az ebédszünetben beszűrődő zene miatt – sorolja a problémás eseteket az Electronic Frontier Foundation, amelyek könnyen előfordulhatnak a jövőben is.

Változtatott pár dolgon a Parlament
Az Európai Parlament láthatóan igyekezett figyelembe venni a civil szervezetek és az aktivisták ellen-kampányát, úgyhogy módosított a reform szövegezésén (erről itt egy nem hivatalos változat). Az internetes óriáscégeknek, mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter nem csak a kiadóknak lesz köteles fizetni a hírekért, beleértve a szöveges-képes hírrészleteket (snippet), hanem konkrétan az újságíróknak is. Azonban a fizetési kötelezettség csak a nagyvállalatokra vonatkozik, miközben az irányelv szövegezésből kikerültek a kis- és mikroplatformok. A Parlament szerint így már nem állja meg a helyét a kritika, hogy a reform akadályozza a startupok létrejöttét és az innovációt.

Az újságírók és más tartalomkészítők (például zenészek, énekesek) ezenkívül még több tárgyalási jogot kapnak, hogyha úgy látják, a jogaikat kezelő fél túlságosan nagy előnyökhöz jut a szellemi termékükön keresztül, akkor újratárgyalhatják a részesedésüket. Az előnyök többek közt magukba foglalják a “közvetett bevételeket” is. Ha a licencet kezelő fél nem akarja betartani ezt a feltételt, akkor a művészek és újságírók visszavonhatják vagy megszüntethetik a szerződésüket.

Azonban a szabályozás kimondja, hogy a cikkekhez tartozó linkeket továbbra is szabadon meg lehet osztani, amennyiben az oldalon a felhasználó annak tartalmát a saját szavaival mutatja be. Viszont a cikkek kimásolására vagy a részletek automatizált megjelenítésére nem lesz lehetőség a Google News-hoz hasonló formában, csak ha a szolgáltató fizet a tartalomért. Továbbá a reform egyértelműen megszabja, hogy a jogvédett tartalmak szűrésére vonatkozó rendszerek nem távolíthatják el a nem-jogsértő bejegyzéseket a véleménykifejezés védelme miatt. Amennyiben erre mégis sor kerül, akkor a panaszokat kifejezetten erre dedikált csapatnak kell kezelni, nem pedig algoritmusnak.

A reform nem érinti az online enciklopédiákat, jellemzően például Wikipédiát, ahová nem kereskedelmi céllal továbbra is fel lehet tölteni a tartalmakat – reagált a Parlament a Wikipédia alapító korábbi tiltakozására. Ezenkívül a szerzői jogi szabályozás a nyílt forrású szoftverplatformokra sem vonatkozik, mint például a GitHubra.

“Katasztrófa”?
A reformtervezetet folyamatosan ellenző Julia Reda kalózpárti német képviselő és egyben EP-tag szerint a szövegezésben tulajdonképpen csak “kozmetikázás” történt a júliusi szavazás óta – írja bejegyzésében. A képviselő véleménye, hogy a Parlament végül mégis a vállalati profitot helyezte előtérbe a szólásszabadsággal szemben, és feladta az elveket, amelyek az internet alapjait alkotják manapság. Véleménye szerint az EU a linkadóval elköveti ugyanazt a “katasztrofális” hibát, ami korábban Németországban történt. A német újságírók és a kiadók a szabályozással nem jutottak több pénzhez, viszont a hírszektorban lévő startupoknak be kellett zárni, és továbbra is folyamatos a jogi bizonytalanság a linkelés körül.

Hasonló szabályozást szavazott meg Spanyolország is korábban, csak azzal a különbséggel, hogy a Google ott végül a News teljes bezárása mellett döntött a kiadók kifizetése helyett. Ennek viszont a kisebb híroldalak látták a kárát, amelyekre a felhasználók a hírkeresőből találtak rá. Ugyanis hiába érvel az EU is amellett, hogy a Google hírmegjelenítési gyakorlata miatt nem kattintanak az olvasók a cikkekre, mivel elég információhoz jutnak a címből és az első pár sorból, de valójában ez segít a kisebb oldalak látogatottságán. Elképzelhető, hogy a Google a jövőben Európában is megszünteti a Newst, vagy netán csak a témához tartozó linkeket fogja listázni az oldalon, de valószínűleg nem kezd a zenekiadókhoz hasonló szerződéseket kötni a híroldalak kiadóival is.

Reda szerint a 13. cikkely értelmében pedig az oldalaknak és az alkalmazásoknak nem marad más lehetőségük, mint hogy szűrőkkel vizsgálják a felhasználók minden egyes feltöltött tartalmát, köztük film- és zenerészleteket. Ezen a hálón pedig a paródiák és a mémek fenn fognak akadni, mivel bár ezek nem szabálytalanok, de a szűrők nem fogják tudni a kivételt kezelni – egyébként ennek megoldásáról szól a Facebook héten megjelent Rosetta kutatási jelentése. Reda szerint a reform elleni tiltakozásnak folytatódni kell, amíg az EP nem tekint el teljesen a szűrők alkalmazásától.

Más cégek, például a zenekiadók természetesen örömmel fogadták az EP szavazás eredményét. Az európai zeneszerzők összefogó GESAC elnöke szerint a szavazás Európa függetlenségének győzelme néhány (amerikai) technológiai óriás fölött, amelyek eddig profitáltak az elavult szerzői jogi szabályozásból – idézi a Billboard. A zeneszerzők nemzetközi szövetségének (CISAC) és a független zenei szövetség (AIM) igazgatója is hatalmas eredménynek tartotta a mai szavazást, melyből a jövőben a művészek profitálhatnak, és ez visszaállíthatja a munkájuk értékét. A zenekiadókat képviselő IFPI is kifejezetten örül az eredménynek, amely korábban zenészek segítségével is kampányolt a 13. cikkely elfogadása mellett.

A helyzet egészen összetett, mivel elég jelentős szervezetek érdekei feszülnek egymásnak. Redán kívül azonban például a holland EP képviselő, Marietje Schaake is “csalódottan” úgy gondolja, hogy az internetfelhasználók jogai sérülnek. A holland képviselő szerint ésszerűbb lett volna visszalépni, majd egy olyan szerzői jogi reformot javasolni, amely valóban megfelel a 21. század követelményeinek. Sok minden viszont a legnagyobb érintett vállalatokon, többek közt a Google és a Facebook döntésein fog múlni, amelyek egyelőre még nem reagáltak a parlamenti szavazás eredményére. A változások viszont még egyáltalán nem most fognak alkalmazásba lépni, úgyhogy a cégeknek még lesz ideje átgondolni az EU-s reform következményeit.

Messze még a tagállami jogszabály
A módosításokat tartalmazó szerzői jogi irányelv teljes elfogadására 2019. januárban kerül majd sor, mikorra a Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács “zárt ajtók mögött” egyezteti az irányelv végső változatát. A szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy a Parlament ezek után ellene szavazzon. Azonban mivel irányelvről van szó, ezért a szavazást követően a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni, amely viszont egymástól egészen eltérően vezetheti be az irányelv szövegezését a saját jogszabályai közé, amelynek megfogalmazására és elfogadására két éve lesz a tagállamoknak.”

Forrás:
Megszavazta az Európai Parlament a szerzői jogi reformot; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. szeptember 13.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, média, művelődés | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre

„Kína jelentősen növelte kutatás-fejlesztési kiadásait az elmúlt 25 évben.

A kínai statisztikai hivatal adatai szerint az 1992 és 2017 közötti időszakban a kutatás-fejlesztési kiadások évente átlagosan 20,3 százalékkal nőttek.

Tavaly a megelőző évhez képest 14 százalékkal, 1760 milliárd jüanra (mintegy 257 milliárd dollár, 1 jüan=40,33 forint) emelkedett a kiadás, ami 123-szorosa az 1991. évinek.

Kína tavalyi kutatás-fejlesztési kiadása a hazai össztermék (GDP) 2,12 százalékának felelt meg. Ez a mutató a Világbank 2015-re vonatkozó adata szerint az Egyesült Államokban 2,8 százalék, Németországban 2,9 százalék, Japánban pedig 3,3 százalék volt.

Kínában a kutatás-fejlesztési területen foglalkoztatottak száma eléri a 6,2 milliót.”

Forrás:
Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre; HVG.hu/MTI; 2018. szeptember. 16
Szerkesztői megjegyzés:
Kína most hagyja el az Amerikai Egyesült Államokat a tudományos publikációk területén. 2016-ban már meghaladták az amerikai publikációkat a matematika, fizika, mérnöki tudományok területén. Ez ugyan mennyiségi jellemző, és a minőség területén még elmaradnak, de gyors ütemben javítják a színvonalat.
China Is Overtaking the U.S. in Scientific Research. Beijing’s long-term efforts to promote academic scholarship are paying off; Peter R. Orszag; Bloomberg; 2018. szeptember 12.

Kategória: közigazgatás:külföldön, technika, tudomány | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Állami Számvevőszék: jelentések és tanulságaik a szabálytalanul gazdálkodó kórházakról

„Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórház ellenőrzése során. Salamon Ildikó tervezési vezető az ÁSZ sajtótájékoztatóján kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között. Továbbá a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollrendszert sem a kockázatokkal arányosan építették ki az intézmények. Az ÁSZ a jelentéseiben összesen 87 javaslatot tett a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében.

A szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház ellenőrzéséről készült jelentéseket hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék kedden. Az ÁSZ sajtótájékoztatóján elhangzott: az öt ellenőrzött kórház mérleg szerinti összesített bevételei 2016-ban összesen meghaladták a 31 milliárd forintot, kiadásaik pedig a 30 milliárd forintot, az átlagos ágyszámuk pedig 2016-ban összesen 3260 volt.

Az ÁSZ tervezési vezetője rámutatott: a kórházak ellenőrzésére kockázati szempontú kiválasztás alapján került sor. Erre tekintettel az ellenőrzési tapasztalatokból valamennyi kórházra vonatkozóan rendszerszintű következtetések közvetlenül nem vonhatók le, ugyanakkor az ellenőrzések eredményeként felszínre kerültek az egyes területeken jelentkező típushibák – hangsúlyozta Salamon Ildikó. Hozzátette: Az ellenőrzések fókuszába tartozik a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése is, mivel anélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon átlátható, szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Ellenőrzési terület továbbá az integritás kontrollok kiépítettségének ellenőrzése, amely kontrollok a szervezet korrupciós kockázatainak kezelését szolgálják.

Utóbbival kapcsolatban Salamon Ildikó elmondta: a közpénzekből gazdálkodó szervezetek számára a belső kontrollrendszerek kiépítését és működtetését, illetve a korrupciós kockázatok kezelését törvény, valamint kormányrendelet írja elő. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vezetője – tekintettel a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira – köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét. A tervezési vezető hangsúlyozta, hogy az ÁSZ korrupciós veszélyekre – és nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselekményekre – hívja fel a figyelmet, a Számvevőszék ugyanis nem nyomozóhatóság. Ugyanakkor azt alá kell húzni, hogy abban a gazdálkodó szervezetben, ahol a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító – törvényben előírt – integritáskontrollokat nem alakították ki megfelelően, ott jelentős nő a rendeltetésellenes közpénzelhasználás, így a korrupció esélye és lehetősége is – világított rá Salamon Ildikó.

A kedden lezárult öt ellenőrzés megállapításait összegezve Salamon Ildikó rámutatott: a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházról szóló jelentések alátámasztják az ÁSZ elmúlt években, egészségügyi gazdálkodó szervezetek többségénél tett megállapításait. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között – ismertette az ÁSZ tervezési vezetője.

Az ellenőrzések részletes megállapításairól szólva Pető Krisztina felügyeleti vezető elmondta: a kórházak feletti irányítószervi feladatellátás szabályszerű volt, ám a középirányító szerv két esetben nem az előírásoknak megfelelően látta le feladatát, mivel 2014-2015-ben nem hagyta jóvá a szervezeti és működési szabályzatot.

A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési intézmények számára jogszabályban és rendeletben előírt belső kontrollrendszert egyik kórházban sem alakították ki és működtették szabályszerűen. Jellemző hiba volt, hogy az intézmények nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal, nem készítettek önköltségszámítási szabályzatot, számviteli politikájuk, számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal. Szintén visszatérő hiányosság volt, hogy nem szabályozták a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét, és közzétételi kötelezettségeiket sem teljesítették. Pető Krisztina kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében feltárt hibák következtében egyik kórháznál sem volt biztosított az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás.

Az ÁSZ ellenőrzései a pénzügyi- és vagyongazdálkodás területén is súlyos szabályszerűségi mulasztásokat azonosítottak mind az öt intézménynél. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást, -érvényesítést és az utalványozást nem az arra jogosult személy végezte, és gyakran az intézmények kötelezettségvállalása sem az előírásoknak megfelelően történt. A kórházak a mérlegeiket, illetve maradvány kimutatásukat nem támasztották alá leltárral, valamint részletező nyilvántartással.

Végezetül a felügyeleti vezető beszámolt arról, hogy a kórházak a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollokat nem a kockázatokkal arányosan építették ki, így nem érvényesült az integritás szemlélet. Pető Krisztina hangsúlyozta: az állampolgárok érdekeit szolgáló közintézmények feladata a tiszta és átlátható működés és gazdálkodás megteremtése, így feladatellátásuknak elválaszthatatlan része kellene hogy legyen a korrupció elleni fokozott védekezés.

Az ÁSZ a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatójának 11, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 16, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet főigazgatójának 23, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 19, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház főigazgatójának 11 javaslatot fogalmazott meg. Az ellenőrzések során a Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének összesen öt javaslatot tett. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az érintett vezetőknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Szabálytalanul gazdálkodó kórházak; Lengyel Viktor; Állami Számvevőszék; 2018. szeptember 13.
Lásd még:
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Tolna Megyei Balassa János Kórház (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Karolina Kórház- Rendelőintézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Gróf Tisza István Kórház (PDF)
Minden jelentés közzétételének dátuma: 2018. szeptember 13.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. szeptember 10-szeptember 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Nyomtatók üzemeltetése, karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.09.
Vállalkozási szerződés keretében nyomtatók ( összesen 77 darab Develop Ineo és Konica Minolta típusú eszköz) tervszerű üzemeltetése, karbantartása
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 96.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Nagyméretű interaktív videó fal beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/177
Közzététel dátuma: 2018.09.13.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.10.
1 darab nagyméretű interaktív videó fal beszerzése számítógépes vezérlő rendszer és a működtető szoftverek telepítéssel és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. A rendszer bevezetésével együtt az éles indulástól számított 24 hónap üzemeltetés, támogatási szolgáltatás nyújtása.
A videó fal aktív hossza nem lehet 14 méternél rövidebb és 15 méternél hosszabb. A videó fal aktív magassága 1,2 és 1,4 méter között kell legyen.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.19.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2019.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Kultúra-, ajándék- és iskolakezdési elektronikus utalványok cafeteria kártyán keresztül történő beszerzésére – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/174
Közzététel dátuma: 2018.09.10.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.; DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.; IMMODUS Szolgáltató Zrt.; FŐTÁV-Kiserőmű Villamos energia-, Hőtermelő és Hőszolgáltató Kft.; FŐTÁV-KOMFORT Épületenergetikai Szolgáltató és Fővállalkozó Kft.
Nyertes ajánlattevő: OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata a FŐTÁV Zrt., FŐTÁV-Komfort Kft., DHK Zrt., FŐTÁV-Kiserőmű Zrt., IMMODUS munkavállalói részére elektronikus utalványok cafeteria kártyán keresztül történő biztosítása 2019.12.31-ig.
Az ajánlattevő feladata a meghatározott specifikációjú béren kívüli juttatás körében választható, különböző névértékű kultúra-, ajándék- és iskolakezdési elektronikus utalvány külön-külön alszámlákon, kártyán keresztül történő rendelkezésre bocsátása, továbbá az ehhez szükséges plasztik kártyák leszállítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Audio-vizuális eszközök beszerzése az Eszterházy Károly Egyetemen az EFOP-3.1.2-16-2016-00001. sz. projekt keretein belül”- tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: PANAUDIO Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 40.352.700,- Ft
Lásd bővebben

„Eszközbeszerzés TOP-6.8.2-15-MI1-2016-00001″
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; CPM Hungary Kft.
1. rész: Információ technológiai eszközök
2. rész: Irodabútor
3. rész: Irodatechnikai eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.249.203,- Ft
Lásd bővebben

BMH rendszerinél rend-re állás,támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Quattrosoft Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;IRIS Rendszerház Kft.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által használt Központi Nemzeti Vízumrendszer, EGT rendszer (Európai Gazdasági Térség polgárainak nyilvántartó rendszere) (1. rész), a BIOTAR rendszer (2. rész), a MIR-2 rendszer (3. rész) tekintetében rendelkezésre állás, szoftver szakértői tevékenység és támogatási szolgáltatás nyújtása az egyes részeknél külön meghatározva.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.048.000,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai és irodai eszközök beszerzése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.371.200,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése a PTE részére-Táj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Informatikai eszközök beszerzése a Pécsi Tudományegyetem részére a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározottak szerint az alábbi bontásban:
1. rész: Alkatrészek, tartozékok és kellékek számítógéphez
2. rész: Apple vagy azzal egyenértékű kábelek, csatlakozók
3. rész: Adatbeviteli kellékek
4. rész: Notebook
5. rész: Memóriatároló eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.609.419,- Ft
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm_lemaradó
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: Pest Megye Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Responsum Kft.
Megbízási szerződés egységes szemléletű komplex gazdaságfejlesztési kutatásra és -program kidolgozására, a négy leszakadó járás (Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi, Szobi) gazdaságfejlesztése érdekében, az alábbiak szerint:
A nyertes ajánlattevő által kidolgozandó:
– Igazolhatóan tudományos megalapozottságú módszertannal elkészített tényalapú döntéshozatal támogatására alkalmas program, amely áll
1. Áttekinthető indikátorrendszerre épülő elemző munkarészekből
2. A hazai jógyakorlatokat és az önkormányzatok sajátosságait figyelembe vevő javaslattételekből
Feladatok (eredménytermékek):
1. Járásonként 1 db (összesen 4 db) helyzetfeltáró dokumentum készítése: strukturált indikátorrendszerre építő, a helyi gazdaság és a makrogazdasági környezet kapcsolatát bemutató kutató munka
2. Járásonként 1 db (összesen 4 db) a hazai jógyakorlatokat és az önkormányzatok sajátosságait figyelembe vevő felzárkóztatási program
3. Fentiekre épülő összegző Akcióterv (1db): egységes szemléletű, a leszakadó járások komplex gazdaságfejlesztését támogató program
Célcsoport
– nagyobb részben a programozási területen aktív, vagy letelepedni szándékozó kis- és középvállalkozások
– kisebb részben a programozási területen található önkormányzatok.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_BCE109
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/177
Közzététel dátuma: 2018.09.13.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
Alkatrész/szolgáltatás megnevezése: VSP G200 3.2TB DC2 Flash Mdule Drive beszerzés, hardveres installáció és szoftveres konfigurálás
Mennyiség: 2 db
Gyártói cikkszám: HDW2-F800-3R2FN.P
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.516.000,- Ft
Lásd bővebben

„Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére két részben”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: NKM Földgázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság; ERP Consulting Informatikai és Tanácsadó Zrt.; BCS Business Consulting Services Kft.; SAP Hungary Kft.
„Fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzése ajánlatkérő SAP rendszerének alábbi moduljai vonatkozásában:
SAP core modulok (FI, CO, AM, MM, SD, IM-PS, TR-CM, DMS, WF, BC, FI-SL) és az SAP HR modul funkcióinak támogatása az éles üzemeltetés támogatásán kívül.
Nem képezi nyertes ajánlattevő feladatát az éles üzemeltetés támogatási feladatok ellátása.
Mennyisége: legfeljebb 40 000 emberóra/év
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.800.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás konszolidáció II.ütem”projekt keretében beszerzendő erőforrás-,és műszaki folyamatokat támogató szoftver csomag és bevezetési szolgáltatás beszerzése a MÁV-START Zrt.és MÁV Zrt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.117.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP-4.1.3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: Szombathelyi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.279.542,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

SAM- Insights modulok beszerzése_tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IPR-Insights Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.575.760,- Ft
Lásd bővebben
SAM=Software Asset Management, szoftvereszköz-gzadálkodás

Meghiúsult közbeszerzések

„Adatkapu fejlesztése, térinformatikai adatgyűjtés és adatbázis feltöltése” – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/174
Közzététel dátuma: 2018.09.10.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Teljesítés helye:
A közbeszerzés keretében megvalósítandó feladat három fő részből tevődik össze:
1. Adatkapu fejlesztése a meglévő ELZA rendszerbe
2. Térinformatikai adatbázis összeállítása és feltöltése
3. Szoftverkörnyezet biztosítása alapadatok minőségellenőrzéséhez
Szerződés/rész odaítélésre került nem
V.1) Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A közbeszerzési eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, mert a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Digitalizáló műhely és bizt-i rendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
1 db digitalizáló műhely és biztonsági rendszer kiépítése.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
V.1 Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a Kbt. 75. § (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolhatóan a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez.
Lásd bővebben

Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer kialakítása alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó igazgatásszervezési feladatok, tananyagfejlesztés és képzés, informatikai szakértői, IT biztonsági tanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Rövid meghatározás:
Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer (AMAHIT) kialakítása (POS PAD eszközbeszerzés integrációs szolgáltatással) alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó igazgatásszervezési feladatok, tananyagfejlesztés és képzés, informatikai szakértői, IT biztonsági tanácsadás tárgyú vállalkozási szerződés
A szerződés/rész eredetileg becsült összértéke (áfa nélkül): 1.503.303.718,- Ft
Szerződés/rész odaítélésre került nem
V.1) Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, információ röviden, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!