Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 24.

Az Amerikai Kiberhadviselési Parancsnokság most Iránt vette célba
Legalábbis ezt adták hírül tegnap a nyugati világ vezető hírügynökségei. A „kibertámadásról” szóló beszámolók – amelyek egyike sem tett közzé bizonyítékot állításai alátámasztására – már a megfogalmazásukban is rendkívül sokfélék voltak: „kibertámadás”, „kiberhadművelet”, vagy éppen „súlyos károkat okozó kibercsapás” egyaránt szerepelt a közleményekben. Hivatalos forrás mindeddig nem erősítette meg az állításokat, ahogy azt sem lehet tudni, hogy az amerikai akció (ha történt egyáltalán ilyen művelet) pontosan mit vett célba – és főleg milyen eredménnyel. A legtöbb médiaplatform az iráni légvédelem elleni beavatkozásról beszélt, amelynek során támadás érte – más hírek szerint megbénult – az amerikai kémrepülőgép lelövéséért felelős rakétarendszer.

Ez azonban aligha hihető. Az amerikai RQ4A Global Hawk távolfelderítő pilóta nélküli eszközt földre kényszerítő rakétarendszer (amerikai források szerint szovjet eredetű Sz-125 Nyéva komplexum, az iráni hivatalos közlés szerint Khordad-3 rendszer, ami az orosz 9K37 Buk rakétakomplexum helyi továbbfejlesztése) ugyanis nincsen rászorulva semmilyen – külső – számítógépes hálózatra. A rakétaüteg önállóan képes felvenni a harcot az ellenséges célokkal: az indítójárművek mellett az autonóm módon települő és mozgó zászlóalj része a nagy hatótávolságú célfelderítő lokátoros jármű is, ami a céladatokat elektromos adatkábelen továbbítja az indító járműnek. Az azonosított célok követését, illetve a rakéta vezérlését pedig saját tűzvezető lokátor biztosítja, a Khordad-3 járműre telepítve. Az egység a külvilágtól – így a digitális hálózatokon terjedő számítógépes kártevőktől – elszeparálva képes működni, így ellenséges kibertámadás is legfeljebb akkor érhetné, ha a járművek rendszereibe külön-külön belepiszkálna valaki – a helyszínen.

Mi akkor hát az, ami ténylegesen történhetett? Ha igazak azok az utalások, hogy az amerikai Kiberhadviselési Parancsnokság az iráni légvédelmi rendszereket igyekezett megtámadni, akkor nyilván az országos előrejelző, riasztó és adattovábbító rendszerek kerülhettek veszélybe. Ezek ugyanis valóban számítógépes hálózatok, amiket kívülről, távoli helyekről is befolyásolni lehet. Érdemes egy pillanatra kitérni a „támadás” lehetséges mibenlétére is, hiszen jól látható, hogy a használt kifejezések esetlegesek, pontatlanok, alig adnak információt az akció tényleges tartalmáról. A témában elismert szakértőnek számító Cato Intézet, a kibertér nemzetközi eseményeinek fél évtizednyi statisztikáit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a kibertérben végrehajtott támadások több mint 50%-a a „kémkedés” kategóriájába tartozik. Az akciók valamivel kevesebb mint 13 %-a irányult a megtámadott digitális hálózatok működésének számottevő akadályozására („degradálására”), és a támadó akcióknak csupán egyharmada irányult arra, hogy egy-egy célpontként kijelölt rendszer működését megbénítsa. A nyilatkozatokból ezek a morzsák rakhatók össze: a közvetlen célpont az Iráni Forradalmi Gárda kezelésében levő légvédelmi rendszerek lehettek; az akció célja nem a „megsemmisítés volt”, csupán időlegesen akadályozni akarták a megcélzott számítógépes rendszerek működését. Az akció tehát egyfajta „figyelmeztetés” akart lenni, akárcsak néhány nappal korábban az orosz áramszolgáltató rendszer elleni kiberhadművelet.
US ’launched cyber-attack on Iran weapons systems’; BBC News; 2019. június 23.
AP Sources: US struck Iranian military computers this week; Tami Abdollah; AP News; 2019. június 23.

Az elmúlt napok amerikai akciói egyelőre inkább a kiberhadviselés korlátaira hívják fel a figyelmet
Ezek a kibertérben megszaporodó amerikai akciók, sokasodó „figyelmeztetések” komolyan elgondolkodtatták a biztonságstratégiával foglalkozó szakembereket – méghozzá éppen az akciót akció után indító Egyesült Államokban. A múlt héten általunk dicsért és idézett amerikai online szakforrás, a War on the Rocks egy újabb figyelemre méltó elméleti írással kommentálta a riasztóan felgyorsuló eseményeket. A mostani írást Benjamin Jensen, az amerikai Tengerészgyalogos Egyetem tanára jegyzi, aki az elmúlt években alapvető fontosságú munkákban igyekezett feltárni a hagyományos háborús konfliktusok kiberhadviselési aspektusait, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatóival karöltve.

Jensen elsőként azt szögezi le: a mostani kiberakciók „figyelmeztető jelzésként” való alkalmazása már önmagában is komoly kérdéseket vet fel. A figyelmeztetés kizárólag akkor értelmezhető figyelmeztetésként, ha az ellenfél világosan látja a figyelmeztetést kibocsátó részéről a határozott fellépés képességét és szándékát. Az amerikai behatolások az orosz, illetve iráni hálózatokba egyértelműen jelezhetik e képesség meglétét. Azt, hogy Amerika rendelkezik a kibercsapáshoz szükséges eszközparkkal és tudással. De, mindez nem ér semmit, ha Amerika nem tudja jelezni a szándéka komolyságát, tehát a készségét arra, hogy szükség esetén támadást indítson a kibertérben. Jensen úgy véli: miközben az elmúlt napok amerikai akciói világosan jelezhették a potenciális ellenfeleknek az USA képességét, egyáltalán nem bizonyítható, hogy hasonlóan jelezték volna elszántságát is.

A kutató siet kiemelni: a kibertérben folyó háborúskodás éppen ezért sajátos, mással össze nem hasonlítható formája az emberi konfliktusoknak. Ahhoz, hogy egy fenyegetés hihető legyen, ahhoz világosan jelezni kell tudni a technikai képességek mögött álló eltökéltséget is. A kibertér „néma” világában azonban az egyes akciók egészen máshogy zajlanak, mint a fizikai térben. Ha például Amerika eléggé határozottan kimutatja az elszántságát arra, hogy ténylegesen megbénítsa az orosz energiahálózatot, azt az oroszok könnyen értékelhetik egy tényleges háború támadás előjátékának. És ennek megfelelően ellencsapást, sőt megelőző csapást mérhetnek. A kibertér konfliktusaiban tehát, hangsúlyozza Jensen, sokkal könnyebben eszkalálódhatnak az események, sokkal hamarabb csúszhatnak ki a felek ellenőrzése alól.

Az egyetemi kutató, aki az elmúlt években több hadijáték, tehát a hadtudományban (és az üzleti életben is) egyre nagyobb szerepet kapó „tantermi” szimuláció keretében vizsgálta a kiberkonfliktusok nagyhatalmak közötti lehetséges forgatókönyveit, arra figyelmeztet: az empirikus kutatások, gyakorlások, modellezések egyértelműen azt mutatják, hogy a kibertérben zajló konfliktusok esetében a „figyelmeztetések” csupán akkor eredményesek, ha azokhoz más (fizikai erőszakcselekmények) is társulnak. Magyarán: pusztán ellenséges hackelés miatt senki nem akarja megkockáztatni a III. világháború kirobbantását.

Benjamin Jensen egy további riasztó körülményre is felhívja a figyelmet. A mostani események a háborús döntéshozatali mechanizmusok megszokott civil-katonai rendszerének felbomlását jelezhetik előre, ami beláthatatlan következményekkel járhatna. Ha ugyanis igazak a kiszivárogtatások, akkor az Oroszország elleni akciót az amerikai Kiberhadviselési Parancsnokság vezetője önállóan, az elnök jóváhagyása nélkül kezdeményezte. Mert kezdeményezhette. Ugyanis az elmúlt évben Donald Trump jóváhagyta, hogy a kibertérben folyó hadműveletek esetében – tekintettel a környezet specifikumaira, a történések sebességére – bizonyos normál esetben főparancsnoki hatáskörbe tartozó döntések alsóbb szintekre delegáltassanak. Az, hogy egy világháború potenciális kirobbantásának döntése egy katonai parancsnok kezében legyen (és a katonák szervezeti kultúrájába épül az offenzívebb világszemlélet), az nagyon veszélyes egy demokráciában – véli a cikk írója.

Jensen az a fajta elméleti szakember, aki a megoldásokat figyelemre méltó pragmatizmussal keresi. Úgy véli, hogy az elmúlt napok eseményei nyomán, és a fentebb ismertetett megfontolásokra tekintettel, itt van az ideje annak, hogy széleskörű társadalmi (szakmai) egyeztetés kezdődjön arról, hogy milyen legyen a kiberkorszak és a kibertér adekvát stratégia „kezelése”. Jelenleg ugyanis koránt sincs egyetértés az amerikai nemzetbiztonsági elitben azt illetően, hogy pontosan mi is értendő egy „kiberstratégia” alatt. Még kevésbé van egyetértés abban, hogy konkrétan milyen stratégiai megközelítések irányítsák a digitális eszköztár alkalmazását az átfogó nagypolitikai célok elérése érdekében.
Jensen a megindítandó szakmai párbeszéd, koncepcionális tervezés részeként javasolja:

  • meg kell határozni, hogy mit tekintsünk „stratégiának” ebben a hálózatos világban;
  • tesztelni kell (szimulációs gyakorlatok formájában) a koncepcióalkotás során kikovácsolt különböző stratégiai megközelítéseket;
  • fel kell mérni a (biztonságpolitikai-) kiberstratégia hosszú távú következményeit is, hiszen a kibertér nem csupán „politikai mező”, hanem gazdasági és mindenekelőtt társadalmi tér is;
  • ki kell próbálni „alternatív jövőterveket”;
  • további empirikus adatokat kell összegyűjteni és beépíteni a tervezési folyamatokba.

Jensen úgy ítéli meg: a javasolt szakmai egyeztetés összefogására, irányítására már tulajdonképpen létezik is az alkalmas keret, a nemrégiben felállított szenátusi testület, az ún. Kiber Szolárium Bizottság formájában.
What a US Operation in Russia Shows about the Limits of Coercion in Cyber Space; Bejnamin Jensen; War on the Rocks; 2019.0 június 20.
Cyber Operations in Conflict: Lessons from Analytic Wargames; UC Berkeley Center for Long-Term Cybersecurity; 2018. április 16.

„Kiber Szolárium Bizottság”: itt az ideje a széleskörű társadalmi párbeszédnek a kiberháború stratégiai kérdéseiről
Az előző cikkben említett Jensen professzor nem véletlenül jelölte meg a kibertér hadviselését körüljáró, a teljesen új környezethez és feltételrendszerhez igazodó kiberstratégia kidolgozásának lehetséges és kívánatos műhelyéül, egyben irányítójául a különösen hangzó nevű Kiber Szolárium Bizottságot.

A testületet 2019. május 9-én alakította meg formálisan is Angus King szenátor, a Szenátus Hírszerzési Bizottságának, valamint a Fegyveres Erők Bizottságának tagja, valamint Mike Gallagher képviselő, a Kongresszus Fegyveres Erők Bizottságának tagja. A kétpárti testület – amelyet a 2019. évi Honvédelmi Törvény alapján hívtak életre – feladata az, hogy szisztematikusan megvizsgálja azokat a fenyegetéseket, amelyekkel az USA a kibertérben kénytelen szembenézni, továbbá az, hogy stratégiai útmutatást és szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzon meg arra nézve, hogy az Egyesült Államok hogyan biztosítsa védelmét ezekkel a fenyegetésekkel szemben.

A testület nevében is egyértelműen igyekszik felidézni az amerikai kormányzat stratégiai gondolkodásának aranykorát. Az 1950-es évek elején az atomfegyverek megjelenése, a Szovjetúnió jelentette fenyegetés olyan új helyzet elé állította az Egyesült Államokat, ami alapvetően új gondolkodásmódot követelt meg. Eisenhower, akkori elnök, 1953-ban kezdeményezte a Szolárium Projekt nevű munkabizottság életre hívását. Lényegében egy olyan műhelymunka vette akkor kezdetét, amelyben a kormányzat meghatározó vezetői – a Fehér Ház emeleti napozóteraszán, tehát a Szolárium teremben ülésezve – igyekeztek közösen kidolgozni a Szovjetúnió feltartoztatására leginkább alkalmas stratégiát.

A most létrehozott Kiber Szolárium Bizottság hitvallása az, hogy a kibertér a 21. század meghatározó hadszíntere lesz. A merőben új – nyugodtan mondhatjuk: diszruptív – környezethez való alkalmazkodás új stratégiai gondolkodást, új koncepcionális alapokat igényel. A testület meghallgatásai során kormányzati és civil szakértőket kér fel a kibertér fenyegetetéseinek tisztázására, illetve hatalmaz majd fel szakpolitikai ajánlások kidolgozására.

A Bizottság jelenleg 14 tagú, a létesítésére vonatkozó javaslatot beterjesztő két politikus mellett kongresszusi képviselők, magas rangú szövetségi kormányzati tisztviselők (a hírszerzés, az elhárítás, a honvédelem, a belbiztonság felső szintű vezetői) és civil szakemberek alkotják tagságát.
Senator King, Representative Gallagher to Chairt Bipartisan Commission to Confront Cyber Threats; Angus King US szenátor webhelye; 2019. május 8.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Leradírozta Izraelt a térképről egy új-zélandi kormányzati honlap
A földrajzi-térképészeti információk a vizualitás erejére erősen építő digitális diplomácia eszköztárának fontos elemei. Az izraeli diplomácia és civil szervezetek most erősen nehezményezik, hogy az új-zélandi bevándorlási hivatal – tehát egy hivatalos állami szervezet – online térképén a mai Izrael Állam teljes területét „Palesztinaként” tüntették fel.
Forrás

Szappanoperákkal hódítja meg a világot Ankara
Törökország egyre nagyobb befolyást gyakorol a térségben. Ebben a gazdasági szálak építése mellett különösen nagy szerepet játszik a kultúrára alapozott „populáris diplomácia” erősödése. Ma már jól látható, hogy a Magyarországon is mind népszerűbb televíziós sorozatok (szappanoperák) nem csak jelentős profitot termelnek, de a török kulturális diplomácia kiemelkedő eszközeivé váltak.
Magyar Nemzet; Kottász Zoltán; 2019. június 19.

Orosz gasztronómiai térkép a Google keresőben
A turizmus Oroszországban is vezető húzóiparág, egyben a közdiplomáciai offenzíva, a soft power egyik meghatározó eszköze. Az orosz konyha pedig méltán híres, és hatalmas potenciált rejt az ország kultúrájának kivetítésére. E sokszínű kulinária hírének online terjesztésén lendíthet a Rusturism Ügynökség és a Google megállapodása: a jövőben a Google keresőjében is elérhető lesz az ország digitális gasztrotérképe.
Orosz gasztronómiai térkép; Bánhalmi András; Moszkvatér; 2019. június 14.

Termékünk a magyar kultúra: interjú Schőberl Márton helyettes államtitkárral
A mi termékünk a magyar kultúra – hangsúlyozza Schőberl Márton a Külügy helyettes államtitkára. A minisztérium kiterjedt kulturális intézményhálózatán, rangos produkciókat felölelő kulturális évadjain keresztül elsősorban nem a politikai közeget, hanem a civil véleményformálókat kívánja elérni. A célországok többségi nemzetei mellett a határon túli magyarság is fontos közönség. A feladat mind fajsúlyosabb: valójában egy folyamatos országképformálás eszköze a rangos magyar kultúra.
Magyar Nemzet; B. Orbán Emese; Magyar Nemzet; 2019. június 22.

Új informatikai irányító csúcsszervezetet állít fel az Amerikai Külügyminisztérium
Az USA Külügy vezető informatikusa Digitális Diplomáciai Tanácsa néven új IT csúcsszervet állított fel a minisztériumban. Az új testület az intézmény valamennyi osztályának és önállóan futó informatikai projektjének vezetőjét fogja össze. A277 különálló IT-poszt feladatrendszerét koordináló csúcsszerv az adat, alkalmazás, technológiai architektúra hármasát állítja figyelme középpontjába.
State Department establishing new IT governance body; Dave Nyczepir; FedScoop; 2019. június 20.

Muníció az online közdiplomácia tervezőinek: megjelent a Reuters Digital News Report 2019
A digitális diplomácia igazi közege (ma még) az online tájékoztatás, a közösségi média párbeszéd. Központjában pedig a hatékony (az érdeklődést felkeltő, a befogadást elősegítő) tájékoztatás áll. Kulcsfogalma: az egyedi kulturális környezethez igazodó, „személyre szabottan tömeges” kommunikáció. Ennek tervezéséhez értékes támpontot adhat a Reuters most megjelent Digitális News Report-ja: 38 ország felhasználóinak elemzése nyomán ad bepillantást a hírfogyasztási szokások alakulásába.
Reuters Institute Digital News Report; University of Oxford, Reuters Institute for the Study of Journalism; 2019. június 17.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, informatika, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, média, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: Mesterséges Intelligencia (MI) és közigazgatás – 2019. június 24.

Észtország a mesterséges intelligencia nagyszabású közigazgatási alkalmazására készül
A kormányzat adatpolitikai vezetője (Chief Data Officier) a közigazgatás minden területén alkalmazni szeretné a mesterséges intelligenciát. Különösen kiemelt terület az egészségügy. 10 millió eurós alapjuk van az innovatív projektötletekre. Ennek fele az egészen új, kipróbálatlan elképzelésekre van szánva.
The Estonian government has an AI which will tell you when to see the doctor, when to exercise and even what job to do; Maija Palmer; Sifted; 2019. június 5.
Másik kedvenc területe az adatpolitikai vezetőnek a mesterséges intelligencia jogi alkalmazása:
Ott Velsberg, Government Chief Data Officer of Estonia: robot judges, artificial intelligence and the future of digitalisation; The Technolawgist; 2019. június 18.

Bővült az Egyesült Államok nemzeti MI stratégiája
A még az Obama-kormány idejében megfogalmazott fókuszterületek most kiegészültek a köz-magán együttműködéssel, mint a nemzeti stratégia megvalósításának eszközével.
The updated National Artificial Intelligence Research and Development Strategic Plan adds an additional priority to the seven outlined in the plan from the Obama administration; Aaron Boyd; Nextgov; 2019. június 21.
The National Artificial Intelligence Research and Development Strategic Plan: 2019 Update (.pdf)
The National Artificial Intelligence Research and Development Strategic Plan: 2019 Update; Networking and Information Technology Research and Development (NITRD) Program

Anglia: Útmutatás jelent meg a Mesterséges Intelligencia (MI) közigazgatási alkalmazásához
Az angliai digitális kormányzatért felelős szervezet, Government Digital Service (GDS), és az Office for Artificial Intelligence (OAI) együttműködésében jelent meg az útmutató:
* hogyan tervezzük és valósítsuk meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos projekteket
* a mesterséges intelligencia biztonságos és etikus alkalmazásának problémái
* gyakorlati példák
A guide to using artificial intelligence in the public sector ; Gov.uk; 2019. június 10-18.

A Mesterséges Intelligencia (MI) problémái javítják a filozófusok álláslehetőségeit
A viharos fejlődés, az egyre újabb területeken való alkalmazás egyre újabb és bonyolultabb problémákat vet fel. A filozófusok idáig elvontnak tűnő problémái hirtelen gyakorlati jelentőséget kapnak.
Bring on the AI revolution and its shake-up of academia. Philosophers with dim career prospects are in demand to research the ethics of data tech ; Helen Margetts; Financial Times; 2019. június 21.

Kategória: információ röviden, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az uniós innovációs eredménylista szerint a magyar fejlődés elmaradt az uniós átlag növekedési ütemétől

„Az uniós innovációs eredménylistája szerint az EU már az USA szintjén van, Kína azonban előzésre készül. Európán belül Magyarország is fejlődik, de ahhoz nem elég gyorsan, hogy kilépjen a sereghajtók közül.

Az Európai Bizottság hétfőn tette közzé 2019-es innovációs eredménylistáit (European Innovation Scoreboard, Regional Innovation Scoreboard), amelyek ezúttal is az uniós tagállamok, az egyes régiók és a teljes EU ilyen irányú készségeit osztályozza. A negyedik alkalommal elkészített éves besorlás összesen négy kategóriába rendezi az országokat. A vezető, erős, mérsékelt és szerény innovátorok közül a legelső csoportba ezúttal négy állam (Svédország, Finnország, Dánia és Hollandia) került, a második körbe nyolcan fértek be, míg a harmadikba tizennégy, a negyedikbe pedig két országot (Bulgáriát és Romániát) soroltak.

A tavalyi indexhez képest változást jelent, hogy az Egyesült Királyság és Luxemburg az elsőből a második kalapba esett vissza, Észtország pedig már a 12. helyen áll, első ízben bekerülve az erős innovátorok közé. Magyarország az uniós innovációs listán a 23. helyet foglalja el, valamivel több mint 69 pontot szerezve a maximálisan elérhető 150-ből. A jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy az uniós tagállamok átlagos teljesítménye 8,8 százalékkal javult a 2011-es eredményekhez képest, ami azt is jelenti, hogy a mezőny legnagyobb része, összesen 25 ország javított a nyolc évvel ezelőtti szintjéhez képest.

Jövünk felfelé, de nem elég gyorsan
A legnagyobb fejlődést összességében Észtország, Lettország, Litvánia, Görögország, Málta, az Egyesült Királyság és Hollandia mutatta ez első jelentést követő időszakban, míg a legnagyobb visszaesést Szlovénia és Románia esetében tapasztalták. Bár a legmagasabb értéket, majdnem 148 pontot Svédország jegyzi, az egyes részterületeken más-más éllovasokat találunk. Dánia az emberi erőforrás és a fejlesztésbarát környezet, Luxemburg az attraktív kutatási rendszerek, Franciaország a pénzügyi és támogatási feltételek, Németország a vállalati beruházások, Portugália a kkv-s innováció, Ausztria a kapcsolódási pontok, Málta a szellemi tőke, Írország pedig a foglalkoztatási és értékesítési eredmények tekintetében számít éllovasnak.

Fontos, hogy a kutatás eredményei alapján az Európai Unió nem csak utolérte, de egyetlen ponttal el is hagyta az Egyesült Államokat összesített innovációs mutatóját, és vezet Kína vagy még inkább a fejlődő országok előtt. Ezzel szemben Dél-Korea, Kanada, Ausztrália vagy Japán még mindig jóval az EU előtt jár, a koreaiak például 137-es értéket állíthatnak szembe az uniós kerek 100 pontjával. A jelentés megállapítja, hogy az Unió gyorsan zárkózik Kanadához, ugyanakkor Kína például még gyorsabb ütemben jön fel, így a mostani indexben szereplő 80 pontja egyáltalán nem jelent hosszabb távra szóló lemaradást.

Az anyag kifejezetten Magyarországgal foglalkozó oldala és az ahhoz kapcsolódó elemzés kiemeli, hogy idehaza magasnak számít az állami és a magántőke-befektetések aránya a GDP-hez viszonyítva, a befektetések szerkezete azonban nem a legelőnyösebb a produktivitás szempontjából, amelynek növekedési üteme elmarad a régiós versenytársakkal szemben. Itt elsősorban a kutatási és innovációs kapacitások elégtelenségéről beszélnek, kiemelve az oktatás és a szükséges képességek megszerzésének fontosságát is, mint a jövőbeni gazdasági növekedés feltételét.

Bár Magyarország értékelése valamelyest növekedett a 2011-es indexhez képest, ez a fejlődés elmaradt az uniós átlag növekedési ütemétől. Itt is elsősorban arról írnak, hogy az ország nem halmoz fel elég szellemi tőkét, kevés a valóban innovatív vállalkozás, alacsony a kkv-k beágyazottsága a nemzetközi piacon, és különösen a kisvállalatok nagy hátrányban vannak a nemzetközi értékláncban a fejlesztések elmaradása miatt. Magyarország kutatás-fejlesztési beruházásai az uniós átlag alatt vannak, különösen a közfinanszírozású tudományos kutatások esetében tapasztalható a források elégtelensége. A friss uniós jelentés az elmúlt időszak politikai intézkedéseiről szólva azt is megállapítja, hogy a fenti kérdésekben nem segít az akadémiai és kutatási fórumokon tapasztalható bizonytalanság sem.”

Forrás:
Nem tesszük ki az ablakba az EU innovációs eredménylistáját; Bitport.hu; 2019. június 19.
Hungary (az eredménytábla adatainak Magyarországra vonatkozó kivonata, .pdf )
Country-specific recommendations 2019 – Research and Innovation analysis; European Commission, Directorate-General for Research & Innovation; 2019. június 5. (.pdf, a Magyarországra vonatkozó ajánlások a 17.oldalon vannak)
Lásd még:
Magyarország a legfrissebb uniós jelentés szerint is lemaradásban van a kutatás-fejlesztésben és innovációban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. június 18.
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2019. évi konvergenciaprogramját; EUR-lex; COM/2019/517 final; 2019. június 5.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, politika, társadalom, technika, tudomány | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Európai Bizottság: A 2019. évi innovációs eredménytábla azt mutatja, hogy növekszik az EU és régióinak innovációs teljesítménye

„Európának javítania kell az innovációs képességét annak érdekében, hogy meg tudja állni a helyét a globális piacokon, valamint hogy meg tudja őrizni az európai életmódot és emelni tudja az európai lakosok életszínvonalát. Erre hívta fel a figyelmet az Európai Tanács 2018 júniusában és 2019 márciusában. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság ezért tűzött ki új, ambiciózusabb célokat az EU és tagállamai, valamint a régiók számára, és ezért tett javaslatot az eddigi legnagyobb ívű kutatási és innovációs program, az Európai horizont létrehozására. A Bizottság elképzelései segíteni fognak abban, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

A Bizottság ma közzétett, 2019. évi európai innovációs eredménytáblája és regionális innovációs eredménytáblája azt mutatja, hogy az EU innovációs teljesítménye négy egymást követő évben javult. Európa innovációs teljesítménye most először meghaladja az Egyesült Államok e téren nyújtott teljesítményét. Az EU viszont továbbra is lemaradásban van Japán és Dél-Korea mögött, és a hátrányunk növekszik, Kína pedig gyorsan zárkózik fel. Az adatok kiegészítik a Bizottság által az európai szemeszter keretében nemrég kiadott országspecifikus ajánlásokat, amelyek hangsúlyozzák a kutatás és az innováció szerepét, és intézkedéseket javasolnak a termelékenység és a versenyképesség javítására.

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A Bizottság innovációs eredménytáblái segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének abban, hogy meghatározzák, mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra ahhoz, hogy megerősítsük Európa vezető szerepét az innováció terén.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „Az innováció megalapozza a jövőbeli foglalkoztatást és növekedést. Örömmel nyugtázom, hogy általában véve pozitív trendek érvényesülnek az EU-ban. Ahhoz azonban, hogy továbbra is a legjobbak között lehessünk a világban, mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak folytatniuk kell a beruházásokat, és megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel ösztönözniük kell az innovációt.”

Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló pénzforrások az innováció és a fenntartható fejlődés fontos mozgatórugói. A startup cégek és a kisvállalkozások új üzleti modellek létrehozását segítik elő a digitális és a zöld ágazatban. Innovációs központok azonban a kevésbé erős gazdaságú országokban is táptalajra találhatnak. Az eredménytábla megállapításai segítenek abban, hogy lendületet adjunk az innovációnak az EU régióiban, ideértve a kevésbé fejlett térségeket is.”

A 2019. évi európai innovációs eredménytábla: főbb megállapítások

  • Eredményük alapján az uniós országok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok, jelentős innovátorok, mérsékelt innovátorok és lemaradó innovátorok. A 2019. évi eredménytábla alapján Svédország innovációs teljesítménye a legjobb az EU-ban, utána sorrendben Finnország, Dánia és Hollandia következik. Az Egyesült Királyság és Luxemburg a „vezető innovátor” kategóriából a „jelentős innovátor” kategóriába esett vissza, míg Észtország első alkalommal bekerült a jelentős innovátorok közé.
  • 2011 óta az EU-országok innovációs teljesítménye átlagosan 8,8%-kal nőtt. A szóban forgó nyolc év alatt 25 uniós ország innovációs teljesítménye javult. Litvánia, Görögország, Lettország, Málta, az Egyesült Királyság, Észtország és Hollandia teljesítménye javult a legnagyobb mértékben, míg Románia és Szlovénia teljesítménye romlott a legtöbbet.
  • Ami a globális versenytársainkat illeti, az EU innovációs teljesítménye meghaladta az Egyesült Államokét. Az EU előnye Brazíliával, Indiával, Oroszországgal és Dél-Afrikával szemben továbbra is jelentős. Kína teljesítménye azonban háromszor olyan gyorsan javul ezen a téren, mint az Európai Unióé, ezért gyorsan zárkózik fel mögöttünk. Japánhoz és Dél-Koreához viszonyítva az EU hátránya növekedett.
  • Az innováció egyes területeit tekintve a következő uniós országok a legjobbak: Dánia – emberi erőforrások és innovációbarát környezet; Luxemburg – vonzó kutatási rendszerek; Franciaország – finanszírozás és támogatás; Németország – vállalati beruházások; Portugália – innovátor kkv-k; Ausztria – kapcsolatépítés; Málta – szellemi tulajdon; Írország – a foglalkoztatásra és az értékesítésre gyakorolt hatások.

A 2019. évi regionális innovációs eredménytábla: főbb megállapítások

Az európai innovációs eredménytáblát a regionális innovációs eredménytábla kíséri. Ez utóbbi az innovációs rendszerek teljesítményének összehasonlító értékelését tartalmazza 23 uniós tagállam 238 régiójára, valamint országos szinten Ciprusra, Észtországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára vonatkozóan. A regionális innovációs eredménytábla emellett norvégiai, szerbiai és svájci régiókra is kiterjed.

Az EU leginnovatívabb régiói sorrendben a következők: Helsinki-Uusimaa (Finnország), Stockholm (Svédország) és Hovedstaden (Dánia). 159 régió esetében a teljesítmény a kilencéves megfigyelési időszakban nőtt. Az idei regionális innovációs eredménytábla rámutat arra, hogy a régiók teljesítménye erőteljesen közelít egymáshoz, vagyis egyre csökkennek a régiók közötti különbségek.

Háttér-információk
Az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. Az európai kutatási és innovációs program által befektetett minden euró 25 év alatt potenciálisan 11 euró hozamot eredményezhet a GDP felett. A kutatási és innovációs beruházások 2021 és 2027 között várhatóan akár 100 ezer új munkahelyet is létrehozhatnak a kutatás területén és az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásoknál.

Az európai innovációs eredménytábla és a regionális innovációs eredménytábla adatai segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének meghatározni, hogy mely területeken teljesítenek jól, illetve mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra az innováció eredményesebb előmozdítása érdekében. Emellett az európai szemeszter keretében végzett elemzései alapján a Bizottság nemrégiben kiadta a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyekben gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt minden uniós tagállamnak a következő 12–18 hónapos időszakra.Az idei országspecifikus ajánlásokban különös hangsúlyt kapott a kutatás és az innováció.

További információk

Forrás:
A 2019. évi innovációs eredménytábla: növekszik az EU és régióinak innovációs teljesítménye; Európai Bizottság; sajtóközlemény, IP/19/2991; 2019. június 17.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, politika, technika, tudomány | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Francia iránymutatás a közigazgatási algoritmusok elszámoltathatóságáért

„A RightsCon a digitális korszak emberi jogainak legnagyobb nemzetközi fóruma. A 2019-ben esedékes éves konferenciát június 11-14-én, 130 ország 2500 résztvevőjével rendezték meg Tuniszban. A közigazgatásban és közszolgáltatásokban használt, mesterséges intelligenciához kapcsolódó algoritmusok elszámoltathatóságát megvitató szekciót az Etalab, a francia miniszterelnöki hivatal felügyelete alatt álló munkacsoport vezette. Az Etalab felelős Franciaországban a nyílt adatokért és adatgazdálkodásért, a nyílt kormányzásért, valamint az ezek eszközeként szolgáló www.data.gouv.fr portál üzemeltetéséért.

Az Etalab korábban, ez év márciusában már megjelentette irányelveit arra nézve, hogy miképpen lehet a közigazgatásban használt algoritmusokat a közigazgatás átláthatóságának javítására felhasználni. Ezek az algoritmusok olyan célokra szolgálhatnak, mint hogy mennyi adót fizessen egy háztartás a lakás után, megállapítsa egy adott egyén jogosultságát szociális ellátásokra, vagy éppen a tanárok országon belüli mobilitását segítse. A dokumentum három részből áll. A tartalmi elemekben meghatározzák, hogy milyen algoritmusokat használ a közigazgatás, különbséget téve abban, hogy az algoritmus automatizált döntést hoz-e, vagy csak támogatja a döntés meghozatalát. Az etikai és felelősségi részben az algoritmusok átláthatóságával foglalkoznak, meghatározva a jelentési kötelezettségeket, kimutatva, hogy az algoritmusok mennyiben járulnak hozzá az igazságosabb és méltányosabb döntésekhez. A jogi keretekkel foglalkozó részben arra irányítják rá a figyelmet, hogy az adott algoritmusok mennyiben felelnek meg a releváns jogi szabályozásnak, különös tekintettel a „Digitális köztársaság törvénye” (Law for a Digital Republic) elnevezésű jogszabálynak, amit 2016-ban fogadott el a francia parlament. Ez a jogszabály három fő kötelezettséget határoz meg a közigazgatás számára az algoritmusok alkalmazása terén. Az egyik a használt algoritmus explicit megnevezése az érdekeltek felé. A második az általános információk nyújtása a fő folyamatok működési alapelveiről. A harmadik pedig a személyre szóló információk biztosítása az egyén számára a személyét érintő algoritmusról, annak működéséről és a folyamatban felhasznált információkról.

Visszatérve a RightsCon konferenciára, az Etalab ez alkalomból újabb dokumentumot jelentetett meg munkaanyagként („With great power comes great responsibility: keeping public sector algorithms accountable”), címében is kiemelve, hogy az algoritmusok használata hatalmat jelent, az ezzel járó felelősségnek pedig ezzel arányosnak kell lennie. A dokumentumban az algoritmusok történetében visszatekintve megállapítják, hogy nem új jelenségről van szó. A hetvenes években már megjelentek az automatizált közigazgatási folyamatok, a második szakaszban (a kilencvenes évektől) pedig már az algoritmusok összekapcsolása is megtörtént. A legújabb szakaszban (amit kb. 2015-től számolhatunk) már megjelenik a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, ami jelentős szintemelkedést jelent a korábbiakhoz képest. Az első két szakaszban, még ha összetettek is voltak az algoritmusok, azokat mindig előre meghatározottak voltak. A gépi tanulással azonban maguk az algoritmusok származtatnak szabályokat a megfigyelésekből, hatalmas adatbázisokból dolgozva.

Az algoritmusok alkalmazásában a közszféra és a vállalati szféra hasonló kihívásokkal néz szembe. Van azonban három olyan szempont, ami megkülönbözteti előbbit az utóbbitól. Először is, a közigazgatásban az algoritmusoknak a köz érdekét kell szolgálniuk, magán- vagy részérdek (pl. vállalati profitérdek) helyett. Másodszor, a közigazgatási algoritmusok jogszabályok alkalmazását jelenti, vagyis törvények határozzák meg a tartalmát. A harmadik nagyrészt következik ebből: a polgároknak nincs alternatív lehetősége, nem választhatnak egy nekik jobban tetsző algoritmust. Ez különösen nagy hangsúllyal veti fel az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának XV. cikkelyét, mely szerint „a társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni.” Az Etalab szerint ez vonatkozik arra is, ha a közigazgatás algoritmusokat használ, az elszámoltathatóságnak pedig az algoritmusokra is ki kell terjednie.

Az elszámoltathatóság és átláthatóság terén a már említett Digitális Köztársaság Törvénye jelentős előrelépést jelentett. Ez meghatározza az állami szervek részére, hogy a használt algoritmusok milyen normáknak kell, hogy megfeleljenek, a polgárokat pedig olyan új jogokkal ruházza fel, mint a kiterjesztett informálódáshoz való jog. A Nyílt Kormányzás Partnerségének nemzeti akcióterve (2018-20) szintén megerősíti az algoritmusok és a forráskódok átláthatóságának követelményét.

Az Etalab munkája során sokoldalú megközelítést alkalmaz. A „felülről lefelé” szemléletben az általános szabályokból és jogi kötelezettségekből vezeti le a konkrét megvalósításokat. Az „alulról felfelé” szemléletben esettanulmányok alapján fogalmazzák meg a kihívásokat és jó gyakorlatokat. De inspirációkat kapnak külső partnerektől is alternatív megoldásokra, valamint a jövőre nézve támogatást adnak új algoritmusokat fejlesztő munkacsoportoknak.

Az Etalab elsősorban arra fókuszál, hogy a kormányzati ügynökségek és állami szervek gyakorlata hogyan illeszkedik a törvényes elvárásokhoz. Ezek a kötelezettségek azonban akkor nyernek csak valódi értelmet, ha a polgárok valódi lehetőséget kapnak jogaik gyakorlására, és a megvalósított közigazgatási eljárások és közszolgáltatások valóban igazságosabb eredményre vezetnek. Ezeknek a kulcsfontosságú kérdéseknek a megválaszolására folyamatosan vizsgálni kell a jövőben is, hogy milyen külső szereplőket érdemes bevonni a közigazgatási algoritmusok elszámoltathatóságának biztosítására, a folyamat mely lépésénél, és milyen szerepet játsszanak ebben maguk a polgárok. Ehhez kérnek visszajelzéseket mind nemzeti, mind nemzetközi szintről, az érdekeltek széles körének bevonásával.”

Forrás:
How Etalab is working towards public sector algorithms accountability: a working paper for RightsCon 2019; Simon Chignard; Le blog d’Etalab; 2019. június 12.
“With great power comes great responsibility”: keeping public sector algorithms accountable; Simon Chignard, Soizic Penicaud; Etalab; 2019. június 11.

Kategória: informatika, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével

„A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a 2018-ban alapított Mesterséges Intelligencia Koalíció egyik alapító tagja. Az egyesület a koalíció mind a hat munkacsoportjába delegált egy vagy több tagot, de a legtevékenyebb az Adatipar, adatvagyon munkacsoportban. 2019 februárjában mintegy 30 projekt indításáról döntött a koalíció. Ezek közé az egyesület tagjainak javaslatára került be egy olyan projekt, amelyiknek a célja egy adatpolitikai stratégiai javaslat kidolgozása az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon. A projekt vezetését az egyesület egyik elnökségi tagja vállalta el, és további három egyesületi tag is közreműködött a projekt munkájában. A projektcsapat április 15-ére lett kész a több mint 100 oldalas stratégiai javaslattal. A koalíció projektjei közül ez a projekt szolgáltatta elsőként a vállalt végeredményt.

Az adatpolitikai stratégia szükségessége
A projektjavaslat abból a megfontolásból született, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nélkülözhetetlen hajtóanyagát jelentik az adatok. Amellett, hogy az uniós tagállamok többségének van adatstratégiája, ami mentén összehangolt intézkedéseket tesz az adatokban rejlő hatalmas gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázására, egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyek már készítettek MI-stratégiát vagy egy azt megalapozó elemző tanulmányt. Az MI-központú stratégiai anyagok mind részletesen foglalkoznak az adatok szerepével, hangsúlyozzák a jól működő adat-ökoszisztéma kialakításának fontosságát, és hogy a kormányok adatpolitikájának mennyire meghatározó szerepe van ebben. Az egyes országok MI-t is támogató adatpolitikájának lényege egyrészről az, hogy a közszféra azon adatai közül, amelyek nyilvánosságát nem korlátozza valamilyen adatvédelmi, titokvédelmi jogszabály, minél több nyílt adat legyen. Másrészről ösztönözni kell az üzleti szférát is, hogy adatait ossza meg más szereplőkkel is. Külön kategóriát képeznek a személyes adatok, amelyek védettek ugyan, de anonimizálva már megoszthatók, és egyre több MI-alapú alkalmazás igényli a használatukat.

Sajnos Magyarország sereghajtó az Európai Unióban az adatpolitikai mutatókat tekintve. Ezt az egyes adatpolitikai országrangsorok is világosan mutatják. Ha ezen az állapoton nem javítunk sürgősen, akkor az MI terén is menthetetlenül lemaradunk.

2019 elején jelent meg Program a versenyképesebb Magyarországért címmel a Kormány legújabb versenyképességi programja, amelynek tervezett akciói között szerepel „a mesterséges intelligencia stratégia kialakítása, a széles körű alkalmazás feltételeinek biztosítása”. Ezen belül végrehajtandó feladat a Fehér könyv adatpolitikájának kiterjesztése, és kiemelten vizsgálandó a közadatok közfeladatok érdekében történő hatékonyabb, valamint kereskedelmi célú hasznosítása. A Kormány tehát az MI-vel együtt már versenyképességi tényezőnek tartja az adatpolitikát is, aminek célirányos kezeléséhez nyilvánvalóan szükség van egy kormányzati stratégiára is.

A javasolt stratégia viszonya a 2016-ban elkészült Fehér könyvhöz
A stratégiai javaslat az EU-ban elindult adatpolitikai folyamatok, a 2016-ban elkészült Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című dokumentum javaslatai, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével világos célrendszert és egy feszített intézkedési tervet kínál a gyors előrelépéshez egy jól működő nemzeti adat-ökoszisztéma megteremtése érdekében, amely hajtómotorja lehet az MI-alapú innováció beindításának is Magyarországon.

Amellett, hogy a javaslat épít a Fehér könyvre, jelentős mértékben túl is lép azon: figyelembe veszi az azóta bekövetkezett fejleményeket, új törekvéseket – pl. az ún. PSI-irányelv átdolgozását vagy a nem személyes adatok szabad áramlásával foglalkozó uniós rendeletet –, és természetesen számos MI-specifikus szempontra is tekintettel van. Mára már az adatpolitika – különösen a MI-t is támogató adatpolitika – jelentősen túllépett azon a megközelítésen, hogy a kormányoknak csak a közadatokkal kell foglalkozniuk. A gazdaságnak és a közszférának egyre inkább szüksége van az üzleti és a tudományos szféra adataira, sőt a közösségi adatokra is, ezért az adatpolitikának már ezekre az adatokra is ki kell terjeszkednie – bár Magyarországon még a közadatok hasznosítása sem megoldott. Az EU és az egyes országok adatpolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak olyan kérdések is, mint az interoperabilitás, szabványosítás, adatminőség, kutatás, oktatás, tudatosságnövelés.

Míg a Fehér könyv egy stratégia megalapozását szolgálta, a most elkészült dokumentum egy komplex adatpolitikai stratégiára tesz javaslatot, ezért számos tartalmi többletet is felmutat a Fehér könyvhöz képest. Az EU-s és a magyarországi adatpolitikai helyzetkép bemutatása mellett 22 uniós tagország adatstratégiáját, MI-stratégiájának adatokra vonatkozó részét, adatpolitikai szabályozását, szervezetrendszerét és intézkedéseit elemzi.

A legjobb nemzetközi tapasztalatok és a magyar sajátosságok figyelembevételével egy komplex célrendszerre tesz javaslatot, és minden célhoz indikátorokat is társít. A dokumentum részletes javaslatokat is ad arra vonatkozóan is, hogy a célok eléréséhez milyen szabályozási környezetre és szervezeti támogatásra lenne szükség Magyarországon.

A stratégia megvalósítását lehetővé tevő jogi környezet
A javaslat jogi, valamint nem jogszabályi szintű szabályozási cselekményekre ad számos javaslatot. Fontos, hogy a szabályozási célú dokumentumok egységes fogalmi rendszert használjanak. Tisztázni kell néhány, most még bizonytalan jogdogmatikai alapkérdést (pl. az adatok tulajdonolhatósága, értéke, az adatvagyon fogalma, a közadatok egységes licencjoga). Az eredeti vagy anonimizált személyes adatok használatával kapcsolatosan is számos tisztázandó jogi és szakmai kérdés merül fel. El kell majd végezni a PSI-irányelv új átdolgozásának átültetését. Jogszabályban kell szabályozni az adatpolitikai szervezetrendszert, az adatgazdák jogait, felelősségét, kötelezettségeit, a közszféra nyilvántartásaira vonatkozó közös normákat, valamint a nemzeti adatportállal kapcsolatos fontosabb kérdéseket. Szükség lesz a közadatokkal kapcsolatos jogsértések szankcionálására is. Az anyag számos „puha” szabályozási dokumentum (irányelv, szabvány, ajánlás, specifikáció, útmutató, tájékoztatás stb.) kidolgozására is javaslatot tesz.

A megvalósítást támogató szervezet
A javaslat fontosnak tartja, hogy ki legyen jelölve a Kormány statútumrendeletében az adatpolitikáért felelős miniszter. A miniszter munkáját egy tárcaközi bizottság, egy, a tudományos és szakmai szervezetekre is kiterjedő tanács, valamint egy végrehajtó szervezet segíti. Ez utóbbi hatósági, szakmai, igazgatási és koordinációs feladatait is számba veszi a dokumentum.

A szervezetrendszert a közszféra egyes szerveinél kinevezendő adatpolitikai felelősök teszik teljessé. Az ő feladatuk többek között az éves közzétételi tervek és adatpolitikai jelentések összeállítása is. Az anyag tehát nem tűz ki olyan célszerűtlen és irreális feladatot, hogy minden közadat egy csapásra nyílt adatként legyen elérhető, hanem ésszerű, reális és mindenki által megismerhető éves közzétételi tervek mentén javasolja azt elérni, hogy az igényeknek megfelelően növekedjen a nyílt közadatok mennyisége.

A célok eléréséhez szükséges intézkedések
Végül a dokumentum 21 olyan intézkedést javasol – lehetséges felelősökkel és becsült erőforrásigénnyel –, amelyek ugyancsak szükségesek a célok eléréséhez. Az egyik fontos intézkedéshez, a nemzeti adatportál megvalósításához azt is részletezi, hogy milyen elvárásokat kellene kielégítenie a portálnak. A javaslat végül kitér az intézkedések végrehajtásának, a stratégia megvalósításának nyomon követésére is.

Hogyan ismerhető meg a javasolt adatstratégia?
A projektről és az elkészült stratégiajavaslatról a projekt vezetőjénél, Sikolya Zsolt egyesületi elnökségi tagnál lehet érdeklődni (sikolya.zsolt@magyary.hu).

Az egyesület adatpolitikai tevékenységéről röviden
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület már 2015 óta foglalkozik intenzíven adatpolitikai kérdésekkel. Tagjai a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőiként meghatározó szerepet játszottak a Fehér könyv létrejöttében, és számos publikációjuk jelent meg a témában. Az egyesület rendezte 2016-ban az Adatrobbanás – DataBoom nemzetközi konferenciát és a Databoom Hackathon programozási versenyt, és 2015 óta minden évben adatpolitikai szekciót szervez az Infotér konferenciákon.”

Forrás:
Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. június 23.

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. június 17-június 21.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás



KFP-504/2018 – publikációs felület megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/114
Közzététel dátuma: 2019.06.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.18.
Bűnügyi adatpiac és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII) publikációs felület megvalósítása vállalkozási szerződés keretében (a támogatási projekt azonosítója: KÖFOP-1.0.0 – VEKOP-15 – 2016 – 00035).
A szerződés keretében elvégzendő feladatok zárójelben az egyes feladatrészek becsült külső (ajánlattevői) erőforrás igénye szakértői órában megadva / összesítve = 22 197 szakértői óra:
1. A lekérdezések felügyeletét ellátó nyilvántartó keretrendszer kialakítása (2 720, ebből oktatás: 24 óra)
2. Az adatpiac töltő eljárások, folyamatok kialakítása a lekérdezések kiszolgálására (2 400, ebből oktatás 8 óra)
3. Az egyes lekérdezés típusok megvalósítása (10 400, ebből oktatás: 24 óra)
4. Hálózat vizualizálás, az ehhez szükséges speciális adatpiacok kialakítása és a kapcsolódó szolgáltatások (6 240, ebből oktatás: 48 óra)
5. Projekt zárás (437)
Az egyes feladatcsoportok keretében elvégzendő feladatokat, funkcionális és egyéb követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részletesen tartalmazzák (a feladatok elvégzéséhez Oracle 12c, Oracle BI és hálózatvizualizálási tapasztalat szükséges!).
Lásd bővebben

T aktív eszköz, szünetmentes és klíma rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/116
Közzététel dátuma: 2019.06.19.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.26.
IT aktív eszköz, szünetmentes és klíma rendszer beszerzése valamint üzembe helyezése
Access Point, 24 portos switch, 48 portos switch, SFP modulok, Cisco ONE licenszek, CMX licenszek, Prime licenszek,RZ1 szerver switch, szünetmentes tápegységek és tartozékaik a műszaki leírásban részletezettek szerint
Lásd bővebben

PACS rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/118
Közzététel dátuma: 2019.06.21.
Ajánlatkérő: Szent Lázár Megyei Kórház
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.26.
Egyedi szerződés a Szent Lázár Megyei Kórházban üzemelő syngo.Plaza PACS (képarchiváló) rendszer fejlesztésére
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről


Eredménytájékoztató – DJP
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/114
Közzététel dátuma: 2019.06.17.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
„Közvetítői szerződés pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtására a GINOP-8.2.7-18 Digitális Jólét Pénzügyi Program Tőkeprogram végrehajtásának biztosítása érdekében”
Pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása a GINOP-8.2.7-18 DJP TP végrehajtásának biztosítása érdekében, ennek keretében 1 db, közös alap struktúrában működő és európai uniós forrásból felállítandó kockázati tőkealap kezelése, amely tőkealap mértéke: 7.009.345.794 ,- HUF. A TP-ből Digitális Jólét Programhoz kapcsolódó befektetést lehet eszközölni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 476.285.664,- Ft
Lásd bővebben

Táj_eljárás_eredmény_MS-VAE-oktatási licencek 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Softline Services Kft.;Softline Trade JSC
Microsoft, vagy azzal egyenértékű oktatási licencek beszerzése – 2018
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 649.477.439,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.
A könyvtári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 60.476.109,- Ft
Lásd bővebben

Er. hird.: Adásvételi szerz.szkenner beszerzésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Nyertes ajánlattevő: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Ajánlatkérő 1 db az alábbi követelményeknek megfelelő szkennert kíván beszerezni:
Típusát tekintve A/0-ás méretű színes szkenner, amely alkalmas A/0-nál nagyobb méretű dokumentumok szkennelésére is (+ min 5%).
Alkalmas kisebb műtárgyak szkennelésére is.
A beszerzés részét képezi tartozékként a szkennerre szerelhető A/0-s manuális üveglap asztal a könyvek, többoldalas dokumentumok, kötetek digitalizálásához.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.820.000,- Ft
Lásd bővebben

Médiatart.-kezelő-és disztributáló rendszer fejl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/116
Közzététel dátuma: 2019.06.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: “ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság; APPSTERS Mobiltartalom-fejlesztő Kft.
Vállalkozási szerződés keretében az MTVA komplex médiatartalom-kezelő- és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 159.720.000,- Ft
Lásd bővebben

TE-Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/116
Közzététel dátuma: 2019.06.19.
Ajánlatkérő: Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; IT Manufaktúra Korlátolt Felelősségű Társaság
I. rész: 27 féle és összesen 344 db informatikai eszköz beszerzése
II. rész: Adatmentési rendszer hardver és szoftver elemek beszerzése és integrációja
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.788.888,- Ft
Lásd bővebben

Képzési segédanyagok és eszközök beszerzése GINOP
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/116
Közzététel dátuma: 2019.06.19.
Ajánlatkérő: Debreceni Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: Baktria Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Jelen közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő feladata a GINOP-6.2.3-17-2017-00032 azonosítószámú projekt keretében az alábbi eszközök szállítása:
– 3 db Digitális Közösségi Alkotóműhely + Digitális Közösségi Alkotóműhely kialakításához kapcsolódó komplex eszközpark használatához szükséges 1 évre elegendő anyag
– 4 db 3D nyomtató
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.395.110,- Ft
Lásd bővebben

tájékoztató az eljárás eredményéről KBF/044/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/117
Közzététel dátuma: 2019.06.20.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Banktrade Banktechnika Kft.
Székház és LK informatikai géptermek hűtési …
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.554.622,- Ft
Lásd bővebben

Aktív hálózati és IT biztonsági eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/117
Közzététel dátuma: 2019.06.20.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Országgyűlés Hivatala aktív hálózati és IT biztonsági eszközeinek hibajavítási és rendelkezésre állási támogatása a
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.160.000,- Ft
Lásd bővebben

TEE: „Informatikai eszközbeszerzés”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/117
Közzététel dátuma: 2019.06.20.
Ajánlatkérő: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Hajdú Tamás György egyéni vállalkozó; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; SmartFreq Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Informatikai eszközbeszerzés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.708.810,- Ft
Lásd bővebben

Online távközlési/technol./média adat-/tudásbázis
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/117
Közzététel dátuma: 2019.06.20.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Analysys Mason Limited
Távközlési, technológiai, illetve média adat-, és tudásbázishoz online hozzáférést biztosító szolgáltatások beszerzése 24 hónapra vállalkozási szerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 136.500,- EUR
Lásd bővebben

Főnix fogvatartotti időrend 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/118
Közzététel dátuma: 2019.06.21.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A FŐNIX rendszer új moduljának kialakítása amelyben valamennyi előjegyzés típus feldolgozásra kerül, az „Előjegyzés távmeghallgatásra” új előjegyzés típussal bővítve.
A rendszert az alábbi funkciók kiszolgálására kell alkalmassá tenni;
– Fogvatartotti naptár kialakítása, ahol a fogvatartott egyéb előjegyzései megjeleníthetőek,
– Interface kapcsolat a Nemzeti Infokommunikációs Zrt (NISz Zrt.) által üzemeltetett Távmeghallgatási Rendszer – Tárgyalási Időpont Foglaló moduljához.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 93.300.000,- Ft
Lásd bővebben

KBF/153/2019 eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/118
Közzététel dátuma: 2019.06.21.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Székház telefonhálózat komplex áttérés IP-rendsz..
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.974.648,- Ft
Lásd bővebben

Check Point Security Gateway gyártói támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/118
Közzététel dátuma: 2019.06.21.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Valkyr Informatikai Kft.
Ajánlattevő feladata Ajánlatkérő két fő telephelyén határvédelmét biztosító Check Point Gateway and Management és az azon futó biztonsági szoftvercsomag folyamatos gyártói támogatásának biztosítása, mely üzemeltetés-biztonsági szempontból kritikus fontosságú. A támogatás megújítása aláírását követő naptól 2021. április 30-ig határozott időtartamra szól közbeszerzési dokumentumokban részletezettek szerint.
A szoftver támogatást 7×24 órában, a gyártó által meghatározott „Collaborative Enterprise Support Premium” (gyártói kód: CPCES-CO-PREMIUM) szolgáltatási szinten kell nyújtani.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.992.930,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény


Kórházi informatikai rendszer szolgáltatásai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A kórházban meglévő és működő e-MedSolution orvos-szakmai rendszerszoftver karbantartása és jogszabálykövetési szolgáltatásainak követése, a meglévő rendszer funkcióinak bővítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 155.029.443,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény-NEPTUN
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő által használt Neptun Rendszer 36 hónapra szóló supportja. A NKE jelen eljárás eredményeképpen a birtokában lévő licencigazolásban szereplő Neptun Egységes Felsőoktatási Tanulmányi Rendszernek a közbesz. tárgya szerinti támogatását kívánja megoldani.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 112.620.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes átláthatósági hirdetmény: Forg.ir. kp. üzemeltetése – rdsz.felügy.,hibaelh. (EKR azonosítószám: EKR000351672019)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Siemens Mobility Korlátolt Felelősségű Társaság
Forg.ir. kp. üzemeltetése – rdsz.felügy.,hibaelh.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 150.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!

Európai Tanács: A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend

„Az elmúlt években világunk egyre nyugtalanabbá és összetettebbé vált, és a változások is felgyorsultak. Ez egyszerre jár lehetőségekkel és kihívásokkal. Az elkövetkezendő öt évben az Unió megerősítheti szerepét e változékony környezetben, és ezt meg is fogja tenni. Közös fellépésünk határozott és célratörő lesz, és értékeinkre, valamint az európai modell erősségeire épül majd. Csak így tudjuk hatékonyan formálni a világ jövőjét, előmozdítani polgáraink, vállalkozásaink és társadalmaink érdekeit, valamint megőrizni életformánkat.

E stratégiai menetrend válaszunk általános kereteit és irányát hivatott meghatározni, irányt szabva az uniós intézmények munkájának az elkövetkezendő öt évben. A következő négy kiemelt területre összpontosít:

  • a polgárok és a szabadságok védelme
  • erős és életteli gazdasági bázis kialakítása
  • a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
  • az európai érdekek és értékek előmozdítása a globális színtéren.

Végezetül pedig meghatározza azt is, hogy miként kell megvalósítani a fenti prioritásokat.

A polgárok és a szabadságok védelme
Európának olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadnak érzik magukat és biztonságban vannak. Az Uniónak ki kell állnia a polgárait a Szerződések alapján megillető alapvető jogok és szabadságok mellett, és védelmeznie kell őket a meglévő és az újonnan felmerülő fenyegetésekkel szemben.

A demokratikus társadalmi modelljeinket megalapozó közös értékek az európai szabadság, biztonság és jólét zálogai. Ezen értékek védelme szempontjából az egyik legfontosabb tényező a minden demokratikus rendszer alapját jelentő jogállamiság, melyet mind a tagállamoknak, mind az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.

Biztosítanunk kell területünk integritását. Tudnunk kell, ki lép az EU területére, és nekünk kell meghoznunk a döntést arról, hogy ezt megteheti-e. A külső határok hatékony ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy – elveinkkel és értékeinkkel összhangban – garantálni tudjuk a biztonságot, fenn tudjuk tartani a közrendet és biztosítani tudjuk az európai szakpolitikák megfelelő működtetését.

Eltökélt szándékunk folytatni az átfogó, teljeskörűen működőképes migrációs politika kidolgozását. Folytatni fogjuk és szorosabbra fogjuk fűzni az együttműködést a származási és tranzitországokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a visszaküldések eredményességének biztosítása érdekében. Ami a belső vonatkozásokat illeti, egyetértésre kell jutnunk egy hatékony migrációs és menekültügyi politikáról. Konszenzust kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve – a kutatási-mentési műveleteket követően a szárazföldre érkező személyek figyelembevételével – meg lehessen azt reformálni.

Meg fogjuk tenni a schengeni térség megfelelő működéséhez szükséges lépéseket.

Eddigi eredményeinkre építve tovább fogjuk fokozni a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet, ennek érdekében pedig javítani fogjuk az együttműködést és az információmegosztást, és tovább fogjuk fejleszteni közös eszközeinket.

Fokozni fogjuk az EU ellenálló képességét mind a természeti, mind pedig az ember okozta katasztrófákkal szemben. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú az aktív szolidaritás és az erőforrások összevonása.

Meg kell védenünk társadalmainkat az ellenséges államokból, illetve nem állami szereplőktől származó rossz szándékú kibertevékenységekkel, hibrid fenyegetésekkel és dezinformációval szemben. Az ilyen fenyegetések kezeléséhez átfogó megközelítésre, ezen belül pedig az együttműködés és a koordináció fokozására, valamint az erőforrások és a technológiai kapacitások bővítésére van szükség.

A gazdasági bázis fejlesztése: a jövő európai modellje
Európa versenyképessége, jóléte és a világban betöltött szerepe, valamint a munkahelyteremtés szempontjából elengedhetetlen a szilárd gazdasági bázis megléte. A globális viszonyokat átrendező technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívások fényében új alapot kell teremtenünk az Unió hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedéséhez, valamint meg kell erősítenünk az Unión belüli kohéziót. Ehhez meg kell valósítanunk gazdaságaink felfelé irányuló konvergenciáját és választ kell adnunk a demográfiai kihívásokra.

Gondoskodnunk kell arról, hogy az euró a polgáraink érdekeit szolgálja és reziliens maradjon, ehhez pedig el kell mélyítenünk a gazdasági és monetáris uniót annak minden dimenziójában, ki kell teljesítenünk a bankuniót és a tőkepiaci uniót, és meg kell erősítenünk az euró nemzetközi szerepét.

A lehető legnagyobb hatás érdekében integráltabb megközelítést kell alkalmaznunk, összekötve minden releváns szakpolitikát és dimenziót: el kell mélyítenünk és meg kell erősítenünk az egységes piacot és az azt megalapozó négy szabadságot, olyan iparpolitikát kell kidolgoznunk, amely felkészíti az ipart a jövőre, foglalkoznunk kell a digitális forradalom kérdésével, valamint biztosítanunk kell az adózás méltányosságát és hatékonyságát.

Az egységes piac és annak minden vonatkozása kulcsfontosságú előnyt jelent e tekintetben. Az EU nem teheti meg, hogy nem használja ki mindazokat a lehetőségeket – különösen a szolgáltatások terén –, melyeket egy fél milliárd fős piac jelent. Nem érvelhetünk úgy, hogy a rövid távú nehézségek miatt nem alakíthatunk ki merész, átfogó és előretekintő, hosszú távú stratégiát. Ezzel párhuzamosan pedig magabiztosabb, átfogóbb és koordináltabb iparpolitikát kell kialakítanunk. Az Uniónak mindkettőre szüksége van, mégpedig sürgősen.

A digitális átalakulás a következő néhány évben még jobban fel fog gyorsulni, ami messze ható következményekkel jár majd. Biztosítanunk kell Európa digitális szuverenitását, valamint azt, hogy megfelelőképpen élhessen az ebből a fejlődésből származó előnyökkel. Szakpolitikánknak társadalmi értékeinket kell tükröznie, elő kell segítenie az inkluzivitást és összeegyeztethetőnek kell lennie életformánkkal. Ennek érdekében az EU-nak a digitális forradalom és a mesterséges intelligencia minden vonatkozásában lépéseket kell tennie, ideértve az infrastruktúrát, a konnektivitást, a szolgáltatásokat, az adatokat, a szabályozást és a beruházásokat is. Ezt a szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztésének és a digitális szolgáltatások általános előmozdításának kell kísérnie.

Fokoznunk kell ugyanakkor az emberek készségeibe és oktatásába irányuló beruházásokat, többet kell tennünk a vállalkozói készség és az innováció ösztönzése, továbbá a kutatási erőfeszítések fokozása érdekében, különösen az európai kutatás, fejlesztés és innováció széttagoltságának orvoslása révén. A jövőnkbe való befektetés azt is jelenti, hogy ösztönözni és támogatni kell a köz- és a magánberuházásokat, többek között az infrastruktúra területén, a gazdaság és a vállalkozások – egyebek mellett a kkv-k – növekedésének finanszírozása céljából.

Ahogy világunkban egyre többen kérdőjelezik meg a közösen elfogadott szabályokat és normákat, egyre fontosabb az egyenlő versenyfeltételek biztosítása – többek között a kereskedelem területén. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-n belül és globálisan is, támogatni kell a piacra jutást, fel kell lépni a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival, extraterritoriális intézkedéseivel és az általuk jelentett biztonsági kockázatokkal szemben, valamint biztosítani kell stratégiai jelentőségű ellátási láncaink védelmét. Folytatni fogjuk az európai versenyjogi keretnek a technológia és a globális piac terén felmerülő új fejlemények alapján történő naprakésszé tételét.

A klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
Európának inkluzivitásra és fenntarthatóságra van szüksége, és nyitottnak kell lennie a zöld átalakulásból, a technológiai fejlődésből és a globalizációból fakadó változásokra, biztosítva egyszersmind azt is, hogy senki se maradjon ki a fejlődés előnyeiből.

Az éghajlatváltozás hatásai egyre szembetűnőbbé és elterjedtebbé válnak, így sürgősen meg kell erősítenünk az ezen egzisztenciális fenyegetés kezelését célzó fellépésünket. Az EU e küzdelem élére állhat, és ezt meg is kell tennie, mégpedig azáltal, hogy a klímasemlegesség megvalósítása érdekében vállalja saját gazdaságának és társadalmának mélyreható átalakítását. E folyamat során biztosítania kell a nemzeti sajátosságok figyelembevételét és a társadalmi igazságosságot.

Az éghajlatvédelem céljából végrehajtott átállás valódi lehetőséget ad a korszerűsítésre, és egyúttal arra is, hogy az EU a zöld gazdaság éllovasává váljon. Szakpolitikáinknak összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással. Az EU nem cselekedhet magányosan: minden országnak lépnie kell és meg kell erősítenie éghajlat-politikai fellépését.

A zöld átalakulás sikerének záloga a magán- és közberuházások jelentős mértékű mozgósítása, a valóban körforgásos gazdaság, továbbá egy integrált, összekapcsolt és megfelelően működő európai energiapiac, amely fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát biztosít úgy, hogy maradéktalanul tiszteletben tartja a tagállamok jogát a saját energiaszerkezetüket érintő döntések meghozatalára. Az EU fel fogja gyorsítani a megújuló energiára való átállást, növelni fogja az energiahatékonyságot, csökkenteni fogja a külső forrásoktól való függést, diverzifikálni fogja az energiaellátását és be fog ruházni a mobilitás előremutató formáiba.

Ezzel párhuzamosan városainkban és vidéki területeinken továbbra is jobbá kell tennünk a környezeti viszonyokat, javítanunk kell a víz- és a levegőminőséget, továbbá elő kell mozdítanunk a fenntartható mezőgazdaságot, amely létfontosságú az élelmiszer-biztonság garantálásához és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez. Élére fogunk állni a biológiai sokféleség csökkenésével szembeni küzdelmet és a környezeti rendszerek – többek között az óceánok – védelmét célzó erőfeszítéseknek.

Ahhoz, hogy egy zöldebb, méltányosabb és inkluzívabb jövőt teremthessünk, vállalnunk kell bizonyos rövid távú költségeket és kihívásokat. Ezért olyan fontos végigkísérni e változást és segíteni a közösségeknek és az egyéneknek, hogy alkalmazkodni tudjanak a kialakuló új világhoz.

Ehhez megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szociális kérdésekre. A szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg. Kötelességünk, hogy mindenki számára lehetőségeket biztosítsunk. Többet kell tennünk azért, hogy megvalósuljon a nők és a férfiak egyenlősége, és mindenki számára jogokat és egyenlő esélyeket biztosítsunk. Ez társadalmi kötelességünk, ugyanakkor a gazdaság szempontjából is előnyöket hordoz.

A megfelelő szociális védelem, az inkluzív munkaerőpiacok és a kohézió előmozdítása, csakúgy mint a magas szintű fogyasztóvédelem, a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások és az egészségügyi ellátásokhoz való megfelelő hozzáférés hozzá fognak járulni a jelenlegi európai életforma fenntartásához.

Be fogunk ruházni a kultúrába és a kulturális örökségünkbe, amelyek az európai identitás gyökerét jelentik.

Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban
Világunk egyre összetettebbé válik, a bizonytalanság nő, a változások felgyorsultak, ezért az Uniónak tevékenységei során stratégiai irányt kell követnie és növelnie kell az autonóm fellépésre irányuló kapacitásait, hogy védelmezni tudja érdekeit, meg tudja őrizni értékeit és életformáját, és hozzá tudjon járulni a világ jövőjének alakításához.

Az EU változatlanul a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi világrend előmozdításán fog fáradozni, mégpedig a nyitottság, a méltányosság és a szükséges reformok szavatolásával. Támogatni fogja az ENSZ-t és a fő multilaterális szervezeteket.

Az Unió a befolyását felhasználva vezető szerepet fog vállalni a globális kihívásokra adandó válaszokban azáltal, hogy utat mutat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, előmozdítja a fenntartható fejlődést és végrehajtja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, továbbá migrációs kérdésekben együttműködik a partnerországokkal.

Az EU népszerűsíteni fogja saját egyedülálló együttműködési modelljét, hogy az inspirációul szolgálhasson mások számára. Változatlanul fel fogja kínálni az európai perspektívát azon európai államok számára, amelyek képesek és hajlandók a csatlakozásra. Ambiciózus szomszédságpolitikát fog folytatni, és átfogó partnerséget hoz létre Afrikával. Az értékeinket magukénak valló globális partnerekkel együtt az EU továbbra is a világbéke és a globális stabilitás megvalósításán fog dolgozni, és elő fogja mozdítani a demokráciát és az emberi jogok érvényesülését.

Ahhoz azonban, hogy képes legyen megfelelőbben megvédeni érdekeit és értékeit, valamint hogy részt tudjon venni az új globális környezet alakításában, az Uniónak magabiztosabbá és hatékonyabbá kell válnia. Ehhez egységesebben kell képviselnünk álláspontjainkat, továbbá eltökéltebben és hatékonyabban kell élnünk befolyásolási képességünkkel. Ez azt is jelenti, hogy több forrásról kell gondoskodnunk, a rendelkezésünkre állókat pedig hatékonyabban kell felhasználnunk, továbbá azt is, hogy az európai gazdasági, politikai és biztonsági érdekekre egyértelműbb prioritásként kell tekinteni, és szakpolitikáinkat e prioritások szolgálatába kell állítani.

E tekintetben alapvető jelentőségű a tisztességes versenyt, kölcsönösséget és minden fél számára előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitika mind a megreformált WTO-n belül multilaterális szinten, mind pedig az Unió és partnerei közötti kétoldalú kapcsolatok szintjén.

El kell érni, hogy az uniós KKBP [közös kül- és biztonságpolitika.Szerk.] és KBVP [közös biztonság- és védelempolitika.Szerk.] reagálásra készebb és aktívabb legyen, továbbá jobban kapcsolódjon a külkapcsolatok többi ágához. Az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és védelméért is, mindenekelőtt a védelmi beruházások, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét fokozásával. Az EU szoros együttműködésben fog fellépni a NATO-val a Szerződésekben rögzített és az Európai Tanács által meghatározott elvek – többek között az inkluzivitás, a kölcsönösség és az EU döntéshozatali autonómiája elvének – maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Erőteljes külpolitikánkban kulcsszerepet kell játszaniuk a stratégiai partnerekkel – köztük a transzatlanti partnereinkkel – és a feltörekvő hatalmakkal ápolt kapcsolatoknak. Ezért lényegesen több szinergiára van szükség az uniós és a kétoldalú szintek között. Az EU és más globális hatalmak együttműködésében csak akkor valósulhat meg az egyenrangúság, ha az Unió széttagoltság helyett az uniós és tagállami erőforrások által támogatott egységes frontot alkot.

Prioritásaink megvalósítása
Az EU-nak integrált módon kell kezelnie a külső és a belső kihívásokat. Ahhoz, hogy a külső fellépésünk hatékony legyen, erős belső gazdasági bázisra van szükség.

Intézményeinknek a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozniuk. Az Uniónak a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban komoly ügyekben komoly erőfeszítéseket kell tennie, a kevésbé lényegesekre viszont kevesebb energiát kell fordítania. Levegőhöz kell juttatnia a gazdasági és társadalmi szereplőket, és teret kell engednie számukra ahhoz, hogy kreatívak és innovatívak lehessenek. Fontos a polgárokkal, a civil társadalommal és a szociális partnerekkel, valamint a regionális és helyi szereplőkkel megvalósuló együttműködés.

Intézményeink a Szerződések szövegének és szellemének megfelelően végzik majd munkájukat. Tiszteletben fogják tartani a demokrácia, a jogállamiság, az átláthatóság, valamint a polgárok, illetve a tagállamok közötti egyenlőség elvét. A jó kormányzás feltétele továbbá az elfogadott szakpolitikák és szabályok szigorú végrehajtása és érvényesítése, amit szorosan figyelemmel kell kísérni.

Minden intézménynek felül kell vizsgálnia munkamódszereit és át kell gondolnia, hogy miként tudja a legmegfelelőbb módon elvégezni a Szerződések által ráruházott feladatokat.

Az EU-nak gondoskodnia kell a törekvései valóra váltásához, céljai eléréséhez és szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközökről.

Az intézményeknek és a tagállamoknak vállvetve kell dolgozniuk és jelentős forrásaikat e közös törekvés céljára kell felhasználniuk. A regionális és helyi szintű szereplők képességeit az átfogó erőfeszítés szolgálatába kell állítani.

Ez a stratégiai menetrend az intézmények és a tagállamok által előmozdítandó folyamat első lépését jelenti. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja követni e prioritások megvalósítását és szükség esetén további általános politikai irányokat és prioritásokat fog meghatározni.”

Forrás:
A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend; Európai Tanács; 2019. június 20.
A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend; Európai Tanács; 2019. június 20. (a fenti dokumentum .pdf-ben )
Ülések
Lásd még: Csath Magdolna eléggé általánosnak tartja az unió új stratégiai menetrendjét; Híradó.hu/MTI; 2019. június 22.
Az EU politikai menetrendjének meghatározása – Consilium; Európai Tanács
„Az Európai Tanács

Az Európai Tanács az az uniós intézmény, amely meghatározza az Európai Unió által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll.

Az Európai Tanács egyike az EU 7 intézményének. Nem tartozik azonban a jogalkotási szervek közé, tehát nem vitat meg és nem fogad el uniós jogszabályokat. Fő feladata az, hogy kitűzze az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait, tehát lényegében meghatározza az EU politikai menetrendjét.

Ennek érdekében az Európai Tanács minden egyes ülésén következtetéseket fogad el. A következtetésekben egyrészt az Európai Uniót érintő konkrét témák, másrészt az elvégzendő feladatok és a kitűzött célok szerepelnek. Az Európai Tanács a következtetésekben határidőt szabhat egy adott témával kapcsolatos megállapodásra vagy valamely jogalkotási javaslat benyújtására. Az Európai Tanács ilyen módon befolyásolhatja és irányíthatja az EU politikai menetrendjét.

Az Európai Tanács „stratégiai menetrendet” is elfogad, amely azokat a kiemelt területeket tartalmazza, amelyekre az Uniónak hosszabb távon összpontosítania kell.

Az EU stratégiai menetrendje
Az Európai Tanács a 2019. június 20-i brüsszeli ülésén megállapodott az EU elkövetkező öt évre vonatkozó menetrendjéről. „A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend” meghatározza azokat a kiemelt területeket, amelyek irányt szabnak az Európai Tanács munkájának, és iránymutatással szolgálnak más uniós intézmények munkaprogramjához.”
Nem tévesztendő össze az Európai Unió Tanácsával!
„Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsa képviseli a tagállamok kormányait. Ez a nem hivatalosan az EU Tanácsának nevezett intézmény biztosít kereteket az uniós tagországok minisztereinek üléseihez, amelyeken jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat.”

Kategória: gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:külföldön, politika, társadalom | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kitolták a banki adategyeztetés határidejét 2019. augusztus 31-ig

„Varga Mihály pénzügyminiszter a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényhez pénteken benyújtott módosító javaslattal kezdeményezte, hogy a parlament két hónappal hosszabbítsa meg a banki adategyeztetés határidejét augusztus 31-ig.
A javaslat indoklása szerint a Magyar Bankszövetség jelezte, hogy az ügyfelek egy részénél nem zárul le az átvilágítás a június 26-i határidőig. A törvényjavaslat célja, hogy kellő időt biztosítson az eljárások lefolytatására, megakadályozva ezzel, hogy a banki tranzakciók június 26. után több mint egymillió ügyfél esetén bármilyen akadályba ütközzenek.

A pénzügyminiszter indoklásában megjegyzi, hogy a pénzmosás elleni törvény, amely 2017. június 26-án lépett hatályba, a már meglévő ügyfélkör esetében két éves átmeneti időszakot biztosított az esetlegesen hiányzó adatok, nyilatkozatok pótlására a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak.

Az elmúlt időszak sajtó és egyéb jelzései alapján úgy tűnt, hogy a határidőt a hitelintézetek nem teljesítették – áll az indoklásban.

A javaslat a meghosszabbított határidőn belül történő hatékony végrehajtás és a még szükséges ügyfélátvilágítás megfelelő elvégzése érdekében egy új értesítési kötelezettséget is bevezet: a szolgáltatóknak a javaslat hatálybalépését követő 3 napon belül tájékoztatniuk kell azon ügyfeleiket, akiknek az esetében az átvilágítás még egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen történt meg.

Az indoklás szerint ez egyrészt lehetőséget teremt a szolgáltatók számára az egyértelmű, ügyfélspecifikus figyelemfelhívásra, másrészt az érintett ügyfélkör egyértelműen tudomást szerez a hiányzó adatok és nyilatkozatok pótlására vonatkozó kötelezettségéről, és annak meghosszabbításáról augusztus 31-ig.

Varga Mihály jelezte, hogy szükségesnek tartja a törvényjavaslatnak a határozati házszabályi rendelkezésektől eltérő tárgyalását.

A javaslat elfogadása esetén kihirdetése napján, 18 órakor lép hatályba.”

Forrás:
Kitolták a banki adategyeztetés határidejét; Világgazdaság/MTI; 2019. június 21.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2019. június 21. (.pdf)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Rogán Antal az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén – Digitális Kormányzati Ügynökség és közbeszerzések

„A magyar gazdaság megfelelő ütemben bővül, ám a romló nemzetközi környezet miatt a növekedés fenntartására kell összpontosítani – mondta a miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának csütörtöki ülésén.
Éves meghallgatásán Rogán Antal a nemzetközi hatások közül kiemelte az európai gazdaság lassulását, amely szerinte a hibás brüsszeli döntések következménye. A növekedést ösztönző kormányzati döntések közül elsőként a turizmus támogatásának jelentőségét hangsúlyozta. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy az ágazat teljesítménye kétszer olyan gyorsan bővül, mint a magyar gazdaság egésze, a GDP-n belül 11 százalékot ért el tavaly a turizmus. Összesítése szerint turisztikai célpontok fejlesztésére, valamint szálláshelyek építésére és korszerűsítésére 2030-ig közel 900 milliárd forint juthat.

Sikeresnek nevezte a cafeteriarendszer átalakítását arra hivatkozva, hogy a SZÉP-kártyák feltöltései tavalyhoz képest 94 százalékkal nőttek, az összeg pedig rövid időn belül a belföldi idegenforgalmat gazdagíthatja.

A strandfejlesztési programot az önkormányzatok a kedvezőtlen időjárás miatt a május 31-i határidőig nem tudták befejezni, a kormány ezért hosszabbítást engedélyezett – közölte.

Beszámolójában Rogán Antal kitért a Digitális Kormányzati Ügynökségre is. Annak létrehozását azzal indokolta, hogy a szervezet átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé teszi az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzések pedig javítják az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy akár a közműszolgáltatások hatékonyságát. Az ügynökség vizsgálja az informatikai beszerzések indokoltságát, kapcsolódását a hasonló célú beszerzésekhez, és véget vet a licensz-értékesítésekből keletkező indokolatlan kiadásoknak, kiszorítva az arra épülő értékesítési láncokat – tette hozzá.

Meghallgatásának végén Rogán Antal közölte, hogy a kormány a nemzeti konzultációkat továbbra is olyan eszköznek tekinti, amely a választások között is kapcsolatot teremt a választókkal, ezért egy új konzultáció pénzügyi fedezete idén és jövőre is a tárca rendelkezésére áll.

Rogán Antal megjegyezte, hogy 2010 óta a nettó átlagkeresetek majdnem 80 százalékkal nőttek, a minimálbér megduplázódott, jelentősen csökkent a magyar termelők szempontjából is fontos alapélelmiszerek áfája. A kötvényprogramra utalva megjegyezte, hogy az semmilyen formában nem folytatódik, hiszen a gazdaságnak az ebből származó bevételre már nincs szüksége. A kötvények vásárlói ellen kifogás külföldön sem merült föl, adataikhoz a schengeni övezet más államai is hozzáfértek – tette hozzá. A hajótársaságokhoz és a dunai hajózás kérdéséhez hozzáfűzte, hogy a részben állami tulajdonú Mahart Passnave Kft.-nek nincs köze a tragikus dunai hajóbalesethez, a szerencsétlenséget magántulajdonú vízi járművek ütközése okozta.

Kitért a Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetésére is, elhibázottnak és károsnak nevezve a 2006-os privatizációt. A Budapest Airport fejlesztéseivel a kormány elégedetlen, ugyanakkor vizsgálja a lehetőséget a repülőtérhez vezető gyorsforgalmi rendszer kiépítésére – közölte Rogán Antal.

A turisztikai fejlesztésekről szólva hangsúlyozta, hogy az ökológiai szempontokat kiemelten kezelik, de a magántőkéből épülő vízparti lakóparkok az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, így azokat a kormányzati fellépéssel nem lehet megakadályozni.

A közbeszerzési rendszer átalakítását – mint mondta – az eljárások egyszerűsítése indokolta. Rogán Antal hangsúlyozta, hogy az állami kiadások átláthatóságát javította a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozása.”

Forrás:
A gazdasági növekedés fenntartására kell összpontosítani; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2019. június 20.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!