Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Súlyos csapás a szabad Internetre az Egyesült Államokban: eltörölték a hálózatsemlegességet

„Hiába kérte az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) a szavazás elhalasztására számos politikus, civil szervezet és cég, a testület a pártvonalak mentén megosztva, 3-2 arányban a hálózatsemlegesség eltörlése mellett döntött.
Eltörölte a hálózatsemlegességet garantáló korábbi határozatát az amerikai FCC (Szövetségi Kommunikációs Bizottság, ezzel újra szabad kezet ad a testület az internetszolgáltatóknak a hálózati forgalom szabályozásában. A szabályozás kimondottan tiltotta az internetes oldalak (és szolgáltatások) blokkolását, lassítását, illetve a fizetett priorizációt. Az elvekhez persze tartozott néhány kitétel, így például az illegális tartalmakat persze lehetett blokkolni, illetve műszakilag indokolt esetben (például VoIP-hívásoknál) lehetett elsőbbséget adni bizonyos típusú forgalomnak. A szabályozás kiállta a gyakorlat próbáját, az elmúlt években sem fennakadást nem okozott a szolgáltatásokban, illetve nem fogta vissza a telekommunikációs szolgáltatók beruházási kedvét sem.

Ahogy az előző döntés, úgy ez sem dönti el véglegesen a hálózatsemlegesség sorsát az Egyesült Államokban. A most eltörölt szabályozás ugyanis jelentős, mintegy 83 százalékos népszerűségnek örvend, ráadásul a támogatók a republikánus és a demokrata szavazók körében is többségben vannak. Emiatt szinte biztos, hogy a következő választási ciklusban a hálózatsemlegesség kérdése az egyik legfontosabb kampánytéma marad, és jó eséllyel a Kongresszus törvénnyel fogja majd szabályozni a kérdést, kivéve azt az FCC hatásköréből.

A kicsiket védi
A hálózatsemlegesség problémája nem a technológiai óriások és az internetszolgáltatók közötti konfliktusról szól. Ma már az olyan cégek, mint a Google, a Facebook vagy épp a Netflix kényelmesen meg tudják maguknak engedni, hogy az internetszolgáltatóknak kifizessék a priorizálásért kért összeget. A garantált semlegesség hiánya épp az ő kihívóik, a kisebb (sokszor innovatívabb) szereplők piacra lépését korlátozza (vagy akadályozza meg teljesen), amelyek a fejlesztés és üzemeltetés költségei mellett már nem tudják bevállalni, hogy dollárbankókkal kenegessék a bitek útját a szolgáltató hálózatán.

Az Európai Unió más szabályozást írt, amely (nyilván) az FCC döntésétől függetlenül érvényben marad. Ez az eredeti FCC-határozathoz hasonlóan tiltja a blokkolást, a priorizálást és a lassítást is – és úgy általában tiltja a különböző szereplőkhöz tartozó adatforgalom megkülönböztetett kezelését.

Sajnos az európai (és így a hazai) szabályozás nem eléggé szigorú, egy “kiskaput” nyitva hagyott az internetszolgáltatók számára: a zero-ratinget. Ez lehetővé teszi, hogy forgalomkorlátos csomagoknál bizonyos szolgáltatások adatforgalmát kivegyék e korlát alól – tetszésük szerint. Így lehet, hogy a Meo portugál szolgáltató oldala valósággal mémmé és ijesztő példává vált az elmúlt napokban Amerikában: ezen a cég listázza a különböző szolgáltatásokat, amelyeket egyenként lehet megvásárolni…”

Forrás:
Eltörölte a netsemlegességet az Egyesült Államok; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2017. december 15.
Restoring Internet Freedom; Federal Communications Commission (hivatalos bejelentés)
F.C.C. Repeals Net Neutrality Rules; Cecilia Kang; New York Times; 2017. december 14.
The Trump administration just voted to repeal the U.S. government’s net neutrality rules; Tony Romm; Recode; 2017. december 14.
Zero-rating; Wikipédia
What is zero-rating?; Body of European Regulators for Electronic Communications (BEREC)
Zero-rating practices in broadband markets; Európai Bizottság (PDF)

Kategória: gazdaság, hírközlés, Internet, közigazgatás:külföldön, távközlés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló törvény

„Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló törvény.
A legfőbb változásokról a Veszprémi Törvényszék elnökét kérdeztük. Némethné Szent-Gály Edit hangsúlyozta: önálló közigazgatási perrendtartás az elmúlt évtizedekben nem létezett, a közigazgatási perek eddigi szabályait a polgári perrendtartás XX. fejezete határozta meg. A 2018 januártól hatályba lépő, a Közigazgatási perrendtartásról szóló és az Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények átalakítják a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének rendszerét. A két nagy eljárásjogi kódexhez kapcsolódó kodifikációs munka vezérelve a jogvédelem minél szélesebb körű biztosítása volt: egyrészt, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatási cselekvések formájától függetlenül bíróság elé vihetők legyenek, másrészt hogy a pervitel a korábbinál is koncentráltabb és hatékonyabb legyen.

Milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási és munkaügyekben eljáró bíróságok elé ezután?
– A Polgári perrendtartás által jelenleg is szabályozott egyedi határozatok felülvizsgálatára irányuló perek mellett – miután valamennyi közigazgatási cselekmény megtámadható lesz – a közigazgatási perrendtartás szabályait kell alkalmazni a mulasztási perekben, a köztestületi felügyeleti perekben, a marasztalási perekben, valamint közszolgálati jogvitákban is – válaszolta a Veszprémi Törvényszék elnöke, Némethné Szent-Gály Edit.

Hogyan változnak a bírósági hatáskörök?
– Országosan nyolc elsőfokú közigazgatási és munkaügyi bíróság (KMB) jön létre több megyére kiterjedő illetékességgel, ezek egyike lesz a veszprémi. A 19 megyei és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tartoznak januártól többek között a társadalombiztosítási, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, valamint a munkaügyi és gyermekvédelmi perek. Az ügyek egy másik csoportjában – idegenrendészet, környezetvédelem, közegészségügy, önkormányzati hatósági ügyek – a nyolc regionális közigazgatási bíróság dönt majd Győrben, Veszprémben, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pest megyében és a fővárosban. Várhatóan az ügyek kilencven százalékát a nyolc regionális illetékességű KMB tárgyalja januártól.

Milyen további változások lépnek életbe?
– Több teljesen új, vagy a közigazgatási perjogban eddig nem alkalmazható jogintézmény jelenik meg. Például januártól egy közigazgatási perben is lehetővé válik a bírósági közvetítés. A bírósági vezetés törekedni fog arra, hogy a bírósági mediáció minél szélesebb körben érvényesülhessen. Fontosnak tartjuk, hogy a bírósági mediátor mind gyakrabban bekapcsolódhasson az eljárásokba, és ennek lehetőségéről az ügyfeleket a perek kezdetekor megfelelően tájékoztassuk. A felek egyezséget köthetnek olyan ügyekben, ahol a vonatkozó jogi szabályozás arra lehetőséget biztosít. Szintén újdonság a mintaper intézménye. Eszerint, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben bírálja el, a többi eljárást pedig annak befejezéséig felfüggeszti.

Milyen keresetfajták terjeszthetők a közigazgatási bíróságok elé?
– Tipikus esetben, ha a bíróságtól jogvédelmet kérő személy közigazgatási cselekményt tart jogsértőnek, a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy megváltoztatását kérheti a bíróságtól. Mulasztási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségének az elintézési határidőn belül nem tett eleget, de mulasztás megállapítása lesz kérhető akkor is, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy ha a pert törvényességi felügyeleti szerv indította. Megállapítási kereset a közigazgatási tevékenységgel előállt jogsértés, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges tények megállapítására kérhető, de csak akkor, ha a többi keresetfajta előterjesztésének nincs helye.

Változik-e a közigazgatási ügyekben eljáró tanácsok összetétele?
– A bíróság összetételére nézve a háromtagú hivatásos bírói tanács a főszabály, a törvényben felsorolt esetekben azonban egyesbíró jár el első fokon többek között menekült- és idegenrendészeti ügyekben, közszolgálati jogvitákban és a szociális igazgatás körébe tartozó ügyekben. Ebből kifolyólag a felek a tárgyalóban mind egyesbíróval, mind háromfős bírói tanácsokkal is találkozhatnak.

Az új eljárási szabályok érintik-e az eddigi jogorvoslati rendszert?
– Az elsőfokú ítéletekkel szembeni eddig is szűk körű rendes jogorvoslat lehetősége annyiban változik, hogy csak akkor lehet fellebbezni a közigazgatási és munkaügyi bíróság elsőfokú ítélete ellen, amennyiben azt a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vagy más törvény lehetővé teszi.”

Forrás:
Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást átalakító törvény; Marton Attila; VEOL.hu; 2017. december 15.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Ezermilliárdot hozott az útdíj a büdzsének

„A teherautók elektronikus útdíjfizetési rendszerének 2013-as bevezetése óta az e-matrica-bevétellel együtt ez év végéig összesen ezermilliárd forint folyik be ebből a forrásból a központi költségvetésbe – egyebek mellett erről nyilatkozott a Világgazdaságnak Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatója.

Lassan itt az év vége. Hogyan alakulnak a társaság idei bevételei?
Az e-matrica értékesítéséből bruttó 76 milliárd forint bevételt terveztünk, ebből eddig 65,1 milliárd forint folyt be, és arra számítunk, hogy ez év végéig 7-8 százalékkal meghaladja majd az egy évvel korábbi összeget.

Minek köszönhető ez a jelentős mértékű növekedés?
Miután a díjszint idén sem változott, az ok egyrészt a körülbelül 5 százalékos forgalomnövekedés, másrészt az, hogy az elkészült, hálózatba kapcsolt, és így díjkötelessé váló új gyorsforgalmi utakon megindulhatott a forgalom.

Mennyi pénzt várnak a teherautók úthasználati jogosultságából?
A 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek után fizetendő HU-GO e-útdíjból idén több mint bruttó 212 milliárd forintot várunk. Ez csaknem 12 százalékos növekedés a 2016-os adatokhoz képest, aminek hasonló okai vannak, mint az e-matrica esetében. Tehát mind az e-matrica-, mind a HU-GO-bevételek már évek óta meghaladják a központi költségvetési elvárásokat. A NÚSZ Zrt. tevékenységének nemzetgazdasági súlyát érzékelteti, hogy a HU-GO indulásának évétől, azaz öt év alatt ezermilliárd forint került a költségvetés kasszájába.

Akkor a néhány tízmilliárd forintos befektetéshez képest ez egy nagyon gyorsan megtérülő beruházás lett.
A rendszer a működésének első két és fél hónapjában behozta az árát. De ami még ennél is nagyobb „bravúr”, hogy az általunk működtetett útdíjszedési rendszer más európai rendszerekhez képest jóval olcsóbban üzemeltethető. A HU-GO díjbevétele hetente körülbelül 4-4,5 milliárd forint, így az éves működési költségeinket nagyjából másfél hónap alatt megtermeljük.

Tervezik-e a külföldi megjelenést a HU-GO-val?
Világszerte komoly érdeklődés mutatkozik a megoldásunk iránt. Bulgáriában éppen egy eljárás végén vagyunk, Csehországban és Lengyelországban is bizonyítottuk az alkalmasságunkat, így adhatunk ajánlatot. Az is jelentős siker, hogy a magyar külgazdasági kapcsolatoknak köszönhetően Indonézia számára mi készítjük el az ottani útdíjszedést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányt. Ezek mellett több kisebb projekt is napirenden van például Koszovóban, Namíbiában vagy éppen Kazahsztánban, tehát jó pár vasat tartunk a tűzben.

Térjünk vissza Magyarországra! Hogyan alakulnak a bevételek a belföldi és a külföldi forgalom szempontjából?
A teherautók esetében a hazai-külföldi arány közel 50-50 százalék, a külföldiek közül a legtöbbet a román járművek után fizetik. Az e-matricás rendszerben nagyjából 35 százalék a külföldi úthasználók aránya, tehát itt a belföldi forgalom dominál.

Említette, hogy a korábbi évekhez képest többen használják a fizetős gyorsforgalmi utakat. Mely szakaszokon nőtt leginkább a forgalom?
Gyakorlatilag minden szakaszon tapasztalható forgalomnö­vekedés, az ország tranzitszere­pének köszönhetően ez a gyors­for­galmi szakaszokon jelenik meg leginkább, és a növekedés is itt a legjellemzőbb. Így tehát az M1-es, M15-ös, illetve az M5-ös sztrádákon a legnagyobb a forgalom, de még ezeknél is erősebb az M0-son. És bár a bliccelési ráta itt sem magasabb érdemben az átlagnál, itt detektáljuk a legtöbb jogosulatlan úthasználatot. Az M0-son ma már annyi az autó, hogy lassan a kibővített kapacitását is meghaladja a forgalom.

Szóba hozta a bliccelőket. Mekkora az arányuk, ők mennyi pénztől fosztják meg a költségvetést azáltal, hogy nem fizetnek?
Az e-matricás rendszerben a magyarok körében alig 0,2 százalék a jogosulatlan úthasználó, a külföldiek körében pedig másfél százalékra tehető azok aránya, akik fizetés nélkül használják a díjas utakat. Tavaly évi hatmilliárd forint pótdíjat szabtunk ki, és egyre több a behajtásra vonatkozó nemzetközi megállapodásunk, amelyek eredményeként a külföldiek sem úszhatják meg a bliccelést.

Vannak-e lyukak a rendszerben, amelyek elősegítik a bliccelést?
Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag lefedi a teljes díjköteles úthálózatot, a HU-GO és az e-matricás rendszerek néhány évvel ezelőtti integrációjával pedig jelentősen javult a hatékonyság. Persze előfordulhat, hogy valaki egy díjköteles szakaszon éppen nem fut bele ellenőrzésbe. Fejlesztéseinkkel ezeket a kiskapukat is igyekszünk bezárni, a mobil adatgyűjtő autóink rövidesen menet közben is képessé válnak a kontrollra.

Hogyan néz ki az említett ellenőrzési hálózat?
A teherautók úthasználata után 6849 kilométeren kell HU-GO-díjat szednünk, az e-matricás rendszerben 1434 kilométernyi útszakasz fizetős. A díjköteles úthálózaton 110 fix portálunk van, és rövidesen további 14-et állítunk üzembe, miközben 624-ről hamarosan csaknem hétszázra bővül a kijelölt mobil ellenőrzési pontok száma. Ez azt jelenti, hogy nyolc és fél kilométerenként vagyunk jelen, és végzünk díjellenőrzést a nap 24 órájában, pontosan megtervezett ellenőrzési ütemterv szerint.

Mekkora adatmennyiség mindez?
Az e-matricás rendszerben több mint ötmillió rendszámra évente 13 millió e-matricát értékesítünk, a HU-GO-ban mintegy 550 ezer egyedi rendszámot ismerünk, a bevallások száma meghaladja a 650 milliót. Egy év alatt közel 400 millió ellenőrzést hajtunk végre. Informatikai rendszereinkben évente hét terabyte-nyi adat képződik. Ez az adatvagyon óriási értéket képvisel. A kinyert információkat a rendszer működésének továbbfejlesztéséhez és a jogalkotó döntéseinek előkészítéséhez használjuk fel, további, szélesebb körű felhasználása az elkövetkező időszak egyik kiemelt feladata.”

Forrás:
Ezermilliárdot hozott az útdíj a büdzsének; Diószegi József; Világgazdaság; 2017. december 13.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az európai strukturális és beruházási alapok már 278 milliárd eurót fecskendeztek az Unió reálgazdaságába

„A ma közzétett új jelentés azokról az eredményekről szól, amelyek az öt uniós pénzügyi alap működését a finanszírozási időszak kezdete óta fémjelzik. A 2014–2020-as időszakra szóló programok végrehajtása immár gőzerővel folyik.

2017. októberéig az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESB) 2014–2020. évi költségvetésének csaknem felét irányozták elő konkrét projektekre. 2016 végéig az alapokból közel 793 500 vállalkozás jutott támogatáshoz, és ezzel mintegy 154 000 új munkahely jött létre.

Álláskeresési vagy készségfejlesztési támogatásban eddig 7,8 millió személy részesült. 23,5 millió hektárnyi mezőgazdasági földterületen javult a biológiai sokféleség helyzete. 2016 végéig összesen 2 millió projektet választottak ki uniós finanszírozásra, ami 1 millióval több, mint az előző évben.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Az esb-alapok döntő szerepet játszanak az egységes piac megerősítésében. Segítik gazdasági növekedésünket, és előmozdítják a munkahelyteremtést és az innovációt Európában. A strukturális alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap ötvözése esélyt ad kockázatosabb, de ígéretesebb projektek finanszírozására is. Csak bátorítani tudom a projektgazdákat, hogy fontolják meg ezt a lehetőséget.”

Corina Crețu, az EU regionális politikájáért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU által finanszírozott projektek száma mindössze egy év alatt megkétszereződött, ami azt mutatja, hogy a végrehajtás üteme a lehető legoptimálisabb. Az esb-alapok teljes kapacitáson működnek, és a következő évtizedben dagasztani fogják az európai gazdaság vitorláit.”

A jelentésből kiderül, hogy a megvalósulás küszöbén álló, uniós finanszírozású digitális, társadalmi befogadási és környezetvédelmi projekteken kívül a 2014–2020-as támogatási időszakban bevezetett újítások is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Az új feltételek jobb befektetési környezetet teremtettek
A sikeres beruházások új előfeltételeinek (a továbbiakban: előzetes feltételrendszer) 2017 márciusi első értékelése azt mutatta, hogy ezek az új feltételek erőteljes ösztönzést jelentenek a reformok számára, mégpedig az ágazatok széles körében, például az energiahatékonysági vagy közbeszerzési jogszabályoknak való megfelelés, illetve az innovációt, a közlekedést vagy a digitális technológiákat célzó beruházások tervezése terén.

A tervek szerint a 2020 utáni pénzügyi időszak tekintetében tovább kell erősíteni az uniós források és a tagállami strukturális reformok támogatása közötti kapcsolatot, amint ezt a Bizottság az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vitaanyagában, valamint az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló javaslataiban a múlt héten ismertette.

Kevesebb bürokrácia a kedvezményezettek számára
A jelentés megemlíti, hogy a tagállamok egyre bátrabban élnek a 2014–2020-as kohéziós politikai keret egyszerűsítési lehetőségeivel: az alapok kezelésére online eljárások állnak rendelkezésre („e-cohesion”), a vállalkozások esetében egyszerűbb pályázati eljárások alkalmazhatók („egységes belépési pontok”), a kedvezményezettek pedig az uniós visszatérítések igénylésének ugyancsak egyszerűbb módjait használhatják.

Az egyszerűsítés egyben a jövőbeli kohéziós politikai architektúra átgondolásának központi eleme, amelyet a Bizottság által felállított, egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű csoport értékes hozzájárulásai egészítenek ki.

A rendelkezésre álló források intelligensebb felhasználása intenzívebb magánfinanszírozást eredményezett
Összhangban a beruházási terv több beruházás mozgósítására irányuló célkitűzésével, a 2014–2020 közötti időszakra szóló keret a pénzügyi eszközök szélesebb körű felhasználásának támogatására jött létre. 2016 végéig az európai strukturális és beruházási alapok programjai keretében 13,3 milliárd eurót különítettek el ilyen eszközökre, elsősorban a kkv-k támogatására, a kutatásra és az innovációra, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozóan.

Az esb-alapok jelenleg több mint 76 000 vállalkozást támogatnak pénzügyi eszközökkel. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében eddig támogatásra kiválasztott kkv-projektek 11,5 milliárd eurós áttételes magánfinanszírozást képviselnek az összesen 42 milliárd eurós célösszegből.

További információk:
Tájékoztató – Működésben az európai strukturális és beruházási alapok
Az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásáról szóló 2017-es stratégiai jelentés
A kohéziós alap nyíltadat-platformja

Forrás:
Az európai strukturális és beruházási alapok már 278 milliárd eurót fecskendeztek az Unió reálgazdaságába; Európai Bizottság; IP/17/5201; 2017. december 13.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1957/2017. (XII. 15.) Korm. határozata az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2018. január 1-jét követő üzemeltetésének, üzemeltetés támogatásának és fejlesztésének beszerzéséhez szükséges források biztosításáról

„A Kormány az  Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2017. évi üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló
1437/2017. (VI. 30.) Korm. határozat végrehajtása érdekében
1. felhívja a  nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon az  Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a  továbbiakban: EKÁER) üzemeltetésének, üzemeltetés támogatásának és fejlesztésének 2018. évi finanszírozásához szükséges bruttó 1 743 899 600 forint forrás biztosításáról a  Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 1. melléklet XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím javára;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2018. április 30.

2. felhívja a  nemzetgazdasági minisztert, hogy a  2019–2022. évi központi költségvetésről szóló törvények tervezése során gondoskodjon az  EKÁER 2019–2022. évi üzemeltetéséhez, üzemeltetés támogatásához és fejlesztése beszerzéséhez szükséges forrás biztosításáról az alábbi ütemezés szerint:
a) 2019. évre 2 668 894 580 forint,
b) 2020. évre 2 789 639 309 forint,
c) 2021. évre 2 604 683 512 forint,
d) 2022. június 30-ig tartó időszakra 1 361 108 844 forint;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: az adott évi központi költségvetésről szóló törvények tervezése során

3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36.  § (4b)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője számára, hogy az  EKÁER informatikai környezet üzemeltetéstámogatásának biztosítása érdekében a  2018–2022. évek kiadási előirányzata terhére legfeljebb 9 064 789 721 forint összegben kötelezettséget vállaljon…”

Forrás:
A Kormány 1957/2017. (XII. 15.) Korm. határozata az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2018. január 1-jét követő üzemeltetésének, üzemeltetés támogatásának és fejlesztésének beszerzéséhez szükséges források biztosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 212. szám; 2017. december 15.; 33939. oldal (PDF)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1959/2017. (XII. 15.) Korm. határozata az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezetről

„Az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról szóló koncepcióról és az  ezzel kapcsolatos feladatokról szóló 1238/2017. (IV. 28.) Korm. határozat 7.  pontjában foglaltaktól eltérően a  Kormány a  7.  pont szerinti feladat végrehajtásának határidejét a  közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 40. §-a hatálybalépését követő 3. hónap 15. napjában állapítja meg.”

Forrás:
A Kormány 1959/2017. (XII. 15.) Korm. határozata az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezetről; Magyar Közlöny; 2017. évi 213. szám; 2017. december 15.; 33982. oldal (PDF)
Vesd össze: 1238/2017. (IV. 28.) Korm. határozat az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról szóló koncepcióról és az ezzel kapcsolatos feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a LEADER Helyi Akciócsoportok

„Év végéig a LEADER Helyi Akciócsoportok az összes, Helyi Fejlesztési Stratégiáin alapuló vidékfejlesztési felhívásukat megjelentetik. Jelenleg a tervezett 620 pályázatból már 603 darab elérhető a térségi szereplők számára. A helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség mintegy 41,3 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében.
Magyarország teljes vidéki térségét 103 darab LEADER Helyi Akciócsoport fedi le, akik már rendelkeznek a Miniszterelnökség által elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégiával. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül koordinálják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban annak érdekében, hogy a helyi igényeknek megfelelő projektek, fejlesztések valósuljanak meg.

A stratégiákban foglaltak megvalósítása mentén az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése folyamatosan zajlik és év végéig az összes kiírás megismerhetővé válik. A mai napig a megjelentetni tervezett pályázatok 97 százalékát, összesen 603 darab helyi gazdaságfejlesztési célokat, illetve egyéb, a vidéken élők számára lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tételét szolgáló felhívást ismerhettek meg az érintettek. A támogatási kérelmek benyújtására pedig a pályázatok megjelenésétől számított 60 napot követően nyílik lehetőség.

A felhívásokat az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu), valamint az egyes területileg illetékes LEADER Helyi Akciócsoport elektronikus felületén érhetik el.”

Forrás:
Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a LEADER Helyi Akciócsoportok; Miniszterelnökség; 2017. december 14.
Lásd még: LEADER Helyi Fejlesztési Stratégiák tervezése; Lechner Tudásközpont

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az év végére lassult az adósságállomány gyarapodása a magyar kórházakban

„Novemberben a magyar kórházak csaknem 47 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak, az egy hónappal korábbihoz képest a növekedés 2,8 milliárd forintot tett ki, azaz év végére lassult az adósságállomány gyarapodása – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. Emögött vélhetően az áll, hogy a konszolidációs hírek hallatára fizetni kezdtek a kórházak.

Az év során a kórházi adósság havonta átlagosan mintegy hárommilliárd forint, és a 11 hónap alatt összesen 33 milliárd forinttal nőtt. A tartozásállomány szerkezete novemberben az előző hónapoktól eltérően módosult, míg korábban a 60 napon túl lejárt határidejű számlák összege nőtt ütemesen, ezúttal ebben a csoportban több mint kétmilliárdos csökkenést mutatott ki a MÁK, ugyanakkor az átütemezett adósságoknál több mint négymilliárdos a növekedés.

A 60 napnál régebben lejárt tartozás értéke még e csökkenés mellett is kiteszi a 46,6 milliárd forintnyi állomány 41 százalékát, az egy hónapnál régebben, de két hónapnál rövidebb ideje lejárt számlák értéke a teljes állomány ötödére, míg a 30 nap alattiak az állomány 30 százalékára rúgnak.

A MÁK adatai szerint az adósságátütemezésben főként a Honvédkórház érintett, a legnagyobb adósok toplistáját hagyományosan vezető intézményben ezúttal mindössze 35 millió forinttal nőtt a kifizetetlen számlák értéke, viszont a 4,3 milliárdos adósságból 2,7 milliárdnyit átütemeztek, ami a hírek szerint összefüggésben lehet az intézmény menedzsmentjében a közelmúltban lezajlott változásokkal.

Több mint 900 millió forintnyi adósság átütemezésében érintett a másik nagy adós, a Péterfy Sándor utcai kórház is, amely november végére, az egyhavi, 181 milliós növekedéssel 2,25 milliárd forintra duzzasztotta kifizetetlen számláit.

A szokásosan nagy összeggel tartozó egyetemeken ezúttal növekedés helyett csökkenést regisztrált a MÁK, a Debreceni Egyetemen a 100 milliós mínusz mellett 1,1, a Pécsi Tudományegyetemen a 180 milliós csökkenés mellett 1,7 milliárdon állt november végén az adósságmutató. Csaknem 200 millióval csökkentette tartozását a Szegedi Tudományegyetem, ahol így november végére 1,6 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak és a közműszolgáltatóknak.

Az egymilliárdos határt további 7 intézmény lépte át, a havi növekedés azonban nem volt számottevő, aminek részben az is a magyarázata lehet, hogy a konszolidációról szóló hírekre reagálva a kórházak az addigi tartalékolás helyett elkezdték kifizetni a számláikat.

Kifizetik
Kórházi adósságrendezésére 54,6 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint – amelyet a Weborvos szemlézett – az intézmények a 2017. augusztus 31-én fennállt, 30 napon belül lejárt tartozásállományuk 50 százaléka, 30 napon túl lejárt tartozásállományuk 60 százaléka, 60 napon túl lejárt tartozásállományuk 70 százaléka, 90 napon túl lejárt tartozásállományuk 80 százaléka alapján – ha az meghaladja a 100 000 forintot – működési támogatásban részesülnek. A támogatási összeg mértékét az egészségügyi szolgáltató adatszolgáltatásának megfelelően a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: finanszírozó) állapítja meg, és a honlapján közzéteszi.

Az egészségügyi szolgáltatók az adósságuk rendezésén túl intézményi felújításra, beruházásra, fejlesztésre is felhasználható ösztönző támogatásban is részesül(het)nek.”

Forrás:
Fordulat a magyar kórházakban – nem tartalékolnak;
Szepesi Anita; Napi.hu; 2017. december 16.

Kategória: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Több mint száz új, eddig csak papír alapon intézhető ügytípus elektronikus indítása vált lehetővé a NÉBIH-nél

„2017. december 12-től több mint száz új, eddig csak papír alapon intézhető ügytípus elektronikus indításának lehetőségét kínálja a Nébih ügyfelei számára. A részletes ügykatalógus az – ügyfélkapus bejelentkezéssel igénybe vehető – Ügyfélprofil felületen érhető el.

A Nébih ügyfelei a hivatal Ügyfélprofil felületén már az elmúlt években is számos ügyintézési funkciót használhattak. A felület, az elektronikus ügyintézés szélesebb körű bevezetésével, most jelentősen megújult. 2017. december 12-től ugyanis több mint száz új, eddig csak papír alapon intézhető ügytípus elektronikus indítása vált lehetővé.

Az Ügyfélprofilba történő bejelentkezés továbbra is az ügyfélkapus azonosítóval történik. A részletes Ügykatalógust az Ügyintézés menüpontban érik el a hivatal ügyfelei. Itt főbb témák (pl. „állat”) és konkrét szakterületek (pl. „állattenyésztés”) szerint csoportosítva szerepelnek a Nébih-nél intézhető ügyek. A felületen való könnyebb eligazodást egy kereső is segíti.

Az Ügykatalógusban nem csak az elektronikusan, hanem a kizárólag hagyományos módon, papír alapon indítható ügyek is megtalálhatók. Az egyes ügyek rövid leírása tartalmazza az ügyintézéshez szükséges főbb információkat, és, ha az ügyhöz tartozik kitöltendő űrlap, akkor az is letölthető a felületről.

Az ügyintézést segítő, a felület használatát ismertető részletes útmutató innen tölthető le.”

Forrás:
Jelentősen bővült az elektronikusan indítható ügytípusok száma a Nébih-nél; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; 2017. december 14.

Kategória: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Minden patika csatlakozott az elektronikus szolgáltatási térhez

„A pénteki határidőre minden gyógyszertár csatlakozott az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) – jelentette be Budapesten, sajtótájékoztatón Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Mint mondta, a 21. századi színvonalú, mindenkinek az egészségügyi adatait tároló rendszer november elsején “csendesen és különösebb fennakadás nélkül” indult el, és ezzel “a mesterséges intelligenciát is a magyar betegek szolgálatába állítottuk”.

Hozzátette: a rendszer jól működik, és napi 750 ezer patikai adatot dolgoznak fel benne, a jövőben pedig öt évre visszamenően digitalizálják ezeket az információkat.

Vartus Gergely, a tárca E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa a gyógyszerészeknek mondott köszönetet a rendszerbevezetéséhez nyújtott munkájukért, emlékeztetve arra, hogy a pénteki határidő után csak azok a gyógyszertárak tudnak elektronikus receptet elszámolni, melyek csatlakoztak az EESZT-hez.

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy minden Magyarországon keletkezett, beváltott recept felkerül a rendszerbe, így nagyon pontos és átfogó képet kaphatnak az orvosok és a betegek is a gyógyszerezésről, ennek révén korábban nem ismert biztonságot és a terápiás lehetőségek sokszínűségét adva.

Egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen Vartus Gergely már jelezte: a csaknem 3100 patika közül mintegy ötvennel van még “valami teendő”, de személyre szabott, szoros támogatást adnak nekik azért, hogy időben megkezdhessék az EESZT használatát.”

Forrás:
Minden patika csatlakozott az elektronikus szolgáltatási térhez; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. december 15.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!