Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Szeptemberben indul a Digitális Jólét Hitelprogram a hazai kis- és közepes, illetve startup vállalkozások számára

„2018 szeptemberétől 0%-os, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású hitelt igényelhetnek digitális fejlesztéseikhez a hazai kis- és közepes, illetve startup vállalkozások.
A Digitális Jólét Pénzügyi Program keretében ma megjelent Digitális Jólét Hitelprogram célja, hogy kedvezményes finanszírozást nyújtson olyan innovatív vállalkozásoknak, amelyek a versenyképességüket erősítő, a Digitális Jólét Program (DJP) stratégiai célkitűzéseihez illeszkedő digitális fejlesztéseikhez keresnek forrást. A hitelt a Magyar Fejlesztési Bank az MFB Pontok hálózatán keresztül közvetíti a vállalkozások számára.

A Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A vállalkozások versenyképességét erősítő innovatív digitális fejlesztések támogatása önmagán túlmutató jelentőségű, mert hozzájárul az adott cég exportképességének növeléséhez, a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez, az érintett ágazat technológiai fejlettségi szintjének emeléséhez és a nemzetgazdasági szintű versenyképesség erősítéséhez is.

Az előzetes piacelemzés szerint az érintett vállalkozási körnek csak korlátos lehetősége van finanszírozási források bevonására digitális termék- és szolgáltatásfejlesztési projektjeihez, ezért a DJP kezdeményezte a Digitális Jólét Hitelprogram (GINOP-8.2.6-18) elindítását. A 7,5 milliárd forint keretösszegű hitelprogram kedvezményes, 0%-os hitellel támogatja a mikro-, kis-, és középvállalkozások, startupok digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektjeit. A konvergencia régióban (azaz a közép-magyarországi régión kívül) működő vállalkozások 2018 szeptemberétől az MFB Pontokon igényelhetik a kedvezményes, minimum 5 millió, maximum 200 millió forint összegű hitelt.

Az uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kialakított konstrukció újdonsága a nagyfokú rugalmasság. A hitelt – bizonyos kereteken belül – tárgyi eszköz beszerzésre, szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó költségekre és díjakra, jogi, közjegyzői és szabadalmi költségekre, hazai kiállításon, vásáron való részvétel költségeire, külpiaci terjeszkedést segítő szolgáltatások vásárlására, a projekt szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításaira, útiköltségre, kiküldetési költségre, vagy akár irodabérlésre is igénybe lehet venni.

A hitelből finanszírozni tervezett projekteknek illeszkedniük kell a DJP stratégiai céljaihoz, ezért az igényeket egy előminősítés keretében a DJP által felkért ágazati digitalizációs szakértők véleményezik az innovatív tartalom, a megvalósíthatóság és a finanszírozhatóság szempontjait mérlegelve. Az előminősítés folyamata az immár 3 éve sikeresen működő Modern Vállalkozások Programjának (MVP) keretein belül zajlik majd. Az előzetes várakozások szerint az MVP keretében „Digitálisan Felkészült Vállalkozásnak” minősített vállalkozások közül többen a hitelprogramban is részt vesznek majd.

A Digitális Jólét Pénzügyi Program eredményeként várhatóan 300-350 hazai vállalkozás digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektje jut visszatérítendő pénzügyi támogatáshoz, segítve az érintett vállalkozások eredményes bekapcsolódását a digitális ökoszisztémába.

A hitelprogramról bővebb információ a www.palyazat.gov.hu/szechenyi_2020 és a www.mfb.hu oldalon érhető el. A Digitális Jólét Program stratégiai céljairól és az előminősítés szempontjairól a digitalisjoletprogram.hu oldal nyújt további információt.”

Forrás:
Szeptemberben indul a Digitális Jólét Hitelprogram; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 20.
Lásd még: Megjelent a „Digitális Jólét Pénzügyi Program- hitelprogram” termékdokumentációja; Széchenyi 2020; 2018 július 20. (A „Digitális Jólét Pénzügyi Program-hitelprogram” (kódszám: GINOP-8.2.6-18) termékdokumentációja)
GINOP-8.2.7-18 Digitális Jólét Pénzügyi Program – Tőkeprogram; Széchenyi 2020; 2018 július 20.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

600 helyszínen valósult már meg a Digitális Jólét Program Pontok fejlesztése

„Az idén februárban elindult országos pályázat eredményeként a Digitális Jólét Program (DJP) Hálózat több mint egyharmadát szerelték fel a mai kor igényeinek megfelelő digitális eszközökkel és wi-fivel. A fejlesztésekre összesen 5 milliárd forintot fordít az állam, a megújult DJP Pontok a tervek szerint 2018 végére országszerte 1500 helyszínen várják majd az érdeklődőket – hangzott el a témában tartott sajtótájékoztatón 2018. július 18-án, Balatonfüreden.
A kormány célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A DJP Hálózat valamennyi helyszínén több mint kétmillió forint értékű eszközfejlesztés és mentorképzés valósul meg. Az érdeklődők az év végétől országszerte 1500 DJP Ponton azonos felkészültséggel rendelkező DJP Mentorokkal és korszerű digitális eszközökkel (tabletekkel, laptopokkal, okostelefonokkal, multifunkcionális eszközökkel) találkozhatnak.

A balatonfüredi helyszínen Kara Ákos államtitkár elmondta: „A pályázaton már 1400 nyertest értesítettek ki, és eddig 600 pontot szereltek fel új eszközökkel. Az első megújult DJP Pontot Várpalotán adtuk át, Veszprém megyében további 51 helyszínen lesznek elérhetőek a szolgáltatások. Az új eszközök telepítése az ország minden részében ütemezetten zajlik. A program célja a digitális alapkészségek fejlesztése, a digitális jártasság növelése, a közösségi pontokra látogatók így a munkaerőpiacon is előnyre tehetnek szert, és erősebb közösségi kapcsolatokat építhetnek ki.”

Bóka István, Balatonfüred polgármestere kiemelte, hogy a balatonfüredi helyszín a városi könyvtár évi 40 ezer látogatójához hozza közel a népszerű informatikai szolgáltatásokat. A helyi DJP Pont működése nemcsak a hasznos képzések és a színvonalas internetes hozzáférés miatt, hanem közösségépítő ereje okán is sikeresnek bizonyult.

Fromann Richárd, a Digitális Jólét Koordinációs Központ vezetője kifejtette, hogy a DJP Pontok mindenki számára elérhető közösségi terek, melyek interneteléréssel, infokommunikációs eszközökkel, a témában szakértőnek számító DJP Mentorokkal rendelkeznek. A DJP Pontokra azokat a polgárokat várják térítésmentes képzésekkel is, akik fejleszteni kívánják alapvető digitális kompetenciáikat, többet szeretnének megtudni a digitális világról.[Innovációs és Technológiai Minisztérium]”

„Kara Ákos kifejtette, a 2017 őszén indult program támogatásával 2018 végére a tervek szerint 1500 programpont létesül, összesen 5 milliárd forintból, helyszínenként mintegy 2 millió forintért.

Hozzátette: jelenleg 600 programpont működik országszerte.

Kiemelt célja a kormánynak, hogy a jövő évben 100 ezer idős ember szerezzen digitális tudást a programpontok révén – húzta alá Kara Ákos.

Kifejtette, a programhoz oktatási intézmények kapcsolódását is várják, többek között a győri Széchenyi István Egyetem jelezte csatlakozási szándékát.

Az államtitkár közölte: számos közösségi hely létezik Magyarországon, amelyek korábban is rendelkeztek infokommunikációs eszközökkel, ezek továbbfejlesztését is segíti a program. Vannak azonban olyan települések is, ahol korábban nem voltak ilyen helyek, és csak a program révén jöhetett létre programpont – tette hozzá.

Fromann Richárd, a Digitális Jólét Koordinációs Központ vezetője arról beszélt, hogy a digitális kompetenciák hiánya gátja lehet a gazdasági növekedésnek, ezért „sorskérdés” a fejlesztés ezen a területen…[Magyar Idők]”

Forrás:
600 helyszínen valósult már meg a Digitális Jólét Program Pontok fejlesztése; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 18.
A Digitális jólét program célja, hogy a magyar emberek a digitalizáció nyertesei legyenek; Magyar Idők/MTI; 2018. július 18.

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:magyar, művelődés, távközlés | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Sikerrel zárult a KIFÜ vezetésével megvalósult „Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” elnevezésű kiemelt projekt

„Az Online mappinggel kiegészítve 2018. július 1-től vált elérhetővé a Szupergyors Internet Program (SZIP) megvalósítására az internetszolgáltatók által beadott pályázatok hatékony összehangolása miatt kialakított Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR). A hét minden napján 24 órában rendelkezésre álló komplex és naprakész térinformatikai rendszer lehetővé teszi a 30 Mbps sebességű internetkapcsolatot országosan garantáló SZIP pályázatainak teljes körű koordinálását: a pályázatok kiírásától kezdve, az adatok rögzítésén keresztül, a pályázatok minősítésééig. A HTMR folyamatosan frissülő adatbázisának, egységes tervezéstámogató rendszerének és egyéb korszerű informatikai megoldásainak köszönhetően, a SZIP kiépítésének állandó követését biztosítja.

A HTMR 5. üteme, az online mapping az országos internet lefedettséget mutatja, amely akár megyei, járási és utcaszintű szintű kimutatásokra is képes, így további célzott regionális fejlesztések előkészítésére és az önkormányzatok munkájának támogatására is alkalmas.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével készült fejlesztés 2,540 milliárd forint, vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósult meg, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 „Hálózatfejlesztést támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” című konstrukció keretében.”

Forrás:
Sikerrel zárult a KIFÜ vezetésével megvalósult „Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” elnevezésű kiemelt projekt; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2018. július 18.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, távközlés | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Új funkciókkal bővül az e-napló

„A nyár során is folyik az e-építési napló fejlesztése, melynek eredményeként szeptembertől három újítás várja a felhasználókat. A munkaállapot rögzítése, a kiemelt naplók megjelölése és az e-mailes értesítések a mindennapi munkavégzést fogják kényelmesebbé és átláthatóbbá tenni.

Az elektronikus építési naplót 2013 októberében vezették be, első körben az építmények egy szűkebb halmazára, majd ez a kör folyamatosan tágult. A Lechner Tudásközpontban dolgozó szakemberek feladatai közé tartozik az e-napló üzemeltetése, valamint a folyamatos fejlesztés is, amely agilis módszertan szerint, scrum csapatban zajlik. Elsődleges cél, hogy a szakrendszer felülete minél könnyebben kezelhető legyen és a lehető legjobban kiszolgálja a felhasználókat, ennek jegyében 2016 tavaszától már mobiltelefonról is elérhető az alkalmazás. A felhasználóbarát online platform létrehozása érdekében 2018 januárjától az e-naplót naptáras formában is meg lehet jeleníteni, melynek köszönhetően napokra lebontva visszakereshetők az azonos építkezéshez tartozó, különböző szakemberek által közzétett bejegyzések és események.

A fejlesztések eredményei a tervek szerint ősszel lesznek majd elérhetők, a kezdeti tesztidőszakban egy szűk csoport, nagyjából 5-10 fő számára, akik között építtető, műszaki ellenőr és kivitelező is lesz. Az általuk megfogalmazott javaslatok rendszerbe illesztését követően válik majd az összes felhasználó számára elérhetővé a három új funkció.

Az e-napló használói minden új eseményről és bejegyzésről értesítést kapnak, ezek a jelzések azonban kizárólag az ügyfélkapus bejelentkezés után jelennek meg a rendszer webes felületén, vagy a mobilalkalmazásban. Az egyszerre több e-naplót is kezelő szakemberek naponta több tucat értesítést is kaphatnak, a nagy mennyiségű üzenet miatt pedig előfordulhat, hogy akár fontos történések is elkerülik a figyelmüket. Erre a problémára kínál megoldást a kimenő e-mailes funkció, amely rengeteg szakember munkáját fogja könnyebbé tenni. 2018 szeptemberétől minden felhasználó beállíthatja személyre szabottan, hogy milyen kiemelt eseményről, illetve milyen szerepkörére hivatkozva szeretne a rendszerből kimenő e-mailes értesítést kapni. Sőt, akár különböző típusú történésekhez más-más e-mail címet is lehet társítani, így azok a felhasználók, akik egyszerre több különböző szerepkörben dolgoznak, könnyedén el tudják majd különíteni feladataikat.

A második tervezett újítás a folyamatban lévő naplók kiemelése lesz. Ezzel a funkcióval a felhasználó a listában szereplő naplók közül meg tudja jelölni azokat, melyekben gyakrabban, vagy kiemelten tesz közzé bejegyzést, így azok a bejelentkezést követően elsőként fognak megjelenni.
Az e-napló személyre szabása érdekében ősztől a folyamatok megjegyzése is elérhetővé válik, tehát ki- és belépés után pont onnan folytatható a munka, ahol a naplókezelő korábban abbahagyta. Amennyiben a felhasználó megnyitja egy adott napló részleteit, ám az adatrögzítés valami miatt félbeszakad, akkor akár másnap is ugyanazok a megnyitott fülek várják majd a felületen.

A felhasználói élmény javítása érdekében tett lépések a szeptemberi frissítések után is folytatódnak, 2018 év végéig további új funkciókkal bővül majd az e-napló. Az építésügy adminisztratív folyamatainak teljes digitalizálása során egy olyan rendszerré bővül, amely az új nevéhez is híven – ÉKTR, vagyis Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer – biztosítja az építkezések teljes körű elektronikus nyomon követését.

Az Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú, „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Új funkciókkal bővül az e-napló; Lechner Tudásközpont; 2018. július 18.

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Fejlesztés alatt az Építésügyi Műszaki Adattár

„Építésügyi Műszaki Adattár néven fejleszt webes irányelv kezelő és kereső rendszert a Lechner Tudásközpont. A naprakész, elektronikus nyilvántartás nem csupán a szabályozási környezet átláthatóságának javítását és a szemléletformálást szolgálja, az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásának és elfogadásának hatékonyabbá válása többek között a mérnökök, építészek, építtetők, építésügyi műszaki szakértők, üzemeltetők, építőipari kivitelezők munkáját is támogatja.

Az építésügyi műszaki irányelv a szabványnál rugalmasabb, rövidebb átfutási idejű műszaki szabályozási eszköz, így különösen a gyorsan avuló építési technológiák és termékek, például a biztonságtechnika esetében, valamint a szabványok által nem szabályozott területeken van kiemelkedő szerepe. Az építésügyi műszaki irányelvek alapos ismerete az épületek tervezéséhez, kivitelezéséhez, a műszaki ellenőrzéshez, a peres és nem peres eljárások minőségi lebonyolításához egyaránt elengedhetetlen.

A Lechner Tudásközpont az építésügyi digitalizáció részeként – az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) szakmai bevonásával és közreműködésével – Építésügyi Műszaki Adattár néven fejleszt egy online irányelv kezelő és kereső rendszert. Az elképzelések szerint az alkalmazás lehetővé teszi, hogy a szakmabeliek egy webes felületen tájékozódjanak a hatályos irányelvekről, az időgép funkcióval pedig azok időbeli változásai is pontosan nyomon követhetőek. Az elektronikus nyilvántartásban tartalom, tematika és szinonima szerint, valamint változáskövető módon is könnyen lehet keresni a letölthető és szabadon felhasználható dokumentumokban.

A szakrendszer az irányelv készítés, közzététel, módosítás és visszavonás teljes folyamatát is támogatja majd, ugyanis az alkalmazásba egy olyan workflow-struktúrát építenek be a fejlesztők, amely elektronizálja az irányelvek készítéséért és elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság, valamint a tervezet előkészítéséért és a tartalomszolgáltatásért felelős ÉMI Nonprofit Kft. tevékenységét. Ezzel összefüggésben a rendszer egyik nagy előnye, hogy biztosítja a még tervezés alatt álló, munkaanyag fázisban lévő irányelvek véleményezésének lehetőségét.

Az adattárnak köszönhetően az építésügyi műszaki irányelvek iránt érdeklődő felhasználók számára első körben a tervek szerint 40 féle irányelv lesz megismerhető, letölthető és szabadon felhasználható. Az adatbázis a tervek szerint tartalmazza majd a kapcsolódó jogszabályok listáját is, ezáltal a tématerületről és a szabályozási környezetről egyaránt könnyűszerrel tájékozódhatnak a felhasználók.

A fejlesztők a rendszerbe egy úgynevezett időgép funkciót is beépítenek, ami nagy segítséget nyújt az építésügyi műszaki irányelvek életútjának követésében azáltal, hogy egy adott építésügyi műszaki irányelv érvényes és korábbi (már visszavont) változatait is meg fogja jeleníteni a felületen. Ez a funkció kimondottan az építésügyi szakértők munkáját támogatja, hiszen egy-egy szakértés esetén az építési engedély megszerzésének pillanatában hatályos és aktuális irányelvek szerint szükséges az adott ügyet kivizsgálniuk.

A nyilvántartás az e-epites.hu oldalról érhető el, a véleményezési funkciók ügyfélkapus azonosítást követően biztosítottak a felhasználók számára. A fejlesztés befejezése és a rendszer tesztelése várhatóan 2018 végére, míg élesítése 2019 januárjára valósulhat meg.

Az Építésügyi Műszaki Adattár a Műszaki Irányelv Program részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Fejlesztés alatt az Építésügyi Műszaki Adattár; Keserű Dávid; Lechner Tudásközpont; 2018. július 18.

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Egységes téradat-formátumokkal segítik a területi és települési tervezői munkát

„Egységes téradat-formátumokkal egyszerűbbé válik az elkészült tervek nyilvános online megjelenítése és kezelése a területi és települési tervezői munkában. A 4TR alkalmazás keretében a Lechner Tudásközpont egységes adatszerkezetre vonatkozó javaslatot dolgozott ki Terület- és településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum címmel.

A térségi tervezés, és az azzal összefüggő önkormányzati munka folyamatai hamarosan elektronikusan folyhatnak majd, készül ugyanis a 4TR, azaz a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer. Az online alkalmazás célja, hogy a településfejlesztés és -rendezés, valamint a területfejlesztés és -rendezés teljes folyamatát egy online, díjmentes platformon egységesítse. A 4TR-t kidolgozó szakemberek, a Lechner Tudásközpont munkatársai, június 30-án elérhetővé tették azt a javaslatot, amelynek segítségével a rendszerben található térképek és adatok egységes szerkezetben szolgáltathatók. Ez a javaslatcsomag, melyet hivatalosan Terület- és településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátumnak hívnak, harmonizálja a vizuális és írott tartalmak elkészítésének módját. A dokumentum összeállításakor figyelembe vették a 2017 decemberében közzétett anyagra érkezett felhasználói észrevételeket is, melyeket beépítettek a javaslatba.

A térségi tervezés sokszereplős és mátrix-szerűen összefüggő folyamataiban most többféle lehetőség adott a jogszabályok által előírt adattartalmak megjelenítésére. Papíron, cd-lemezre másolt pdf-ek formájában, vagy ritkábban vektoros állományokban tárolják és küldik tovább ezeket a dokumentumokat és téradat-rétegeket a tervezői munka következő fázisához az adatszolgáltatók, önkormányzati és minisztériumi szakemberek, térségi tervezők. A séma és formátum javaslat alapján elkészített egységes térképformátumok lehetővé teszik az interaktív térképek nyilvánosság számára hozzáférhető bemutatását is a 4TR felületén. Az egységesítés segítséget nyújt a főépítészeknek is, mert online összehasonlító felületen vizsgálhatják majd a jogszabályi megfelelőséget.

A Terület- és településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum kidolgozásának indokoltságát támasztja alá az is, hogy a Lechner Tudásközpont másik, részben már elkészült rendszere, az e-közmű online térképes alkalmazásához korábban készült séma és formátum tette lehetővé, hogy a rendszert már számos adatszolgáltató és érdeklődő sikerrel használhatja.

A területrendezési és településrendezési adatszolgáltatási séma és formátum az alábbi linkekre kattintva tölthető le:
Településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum (pdf – 2.82MB)
Területrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum (pdf – 976.36KB)
A térségi tervezés támogatására fejlesztett 4TR-ről, amely a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság szakmai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projektje részeként a térségi tervezés támogatására fejlesztett rendszeréről (4TR) ebben a cikkben olvashat.”

Forrás:
Egységes séma és formátum a 4TR-ben; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. július 9.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az önálló magyar külügyminisztérium századik évfordulójára készült el a Diplomáciai Lexikon

„Az önálló magyar külügyminisztérium századik évfordulójára készült el a Diplomáciai Lexikon, amit a Külügyi és Külgazdasági Intézetben mutattak be. Az eseményen felszólalt Martonyi János volt külügyminiszter, aki hangsúlyozta: a kötet célja az, hogy hozzájáruljon a külkapcsolatokkal, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő általános művéltségi szinthez.
Ez a könyv a nagyközönségnek szól – hangsúlyozta a volt külügyminiszter. Martonyi János a könyvbemutatón azt mondta: kaotikus világban élünk és ez megmutatkozik a szóhasználatunkban is. “Ebben a zűrzavaros világban rengeteg fogalom tisztázatlan, nagyon sok szónak nem egyértelmű az értelme, és sok szemantikai problémával állunk szemben, hiszen mást értünk ugyanazon kifejezések alatt.

Ez a lexikon segíthet abban, hogy ezt a káoszt valamelyest oldjuk, és legalább annyit elérjünk, hogy amikor vitatkozunk egymással, akkor a szavak jelentése nagyjából ugyanazt jelölje a vitapartnerek számára” – tette hozzá Martonyi János.

A tartalomból
A szócikkek között szerepel például, hogy mik az államközi kapcsolatok alapelvei, itthon elismerhető-e a külföldi örökbefogadási nyilatkozat, mi a START szerződés, de szerepel benne a Közép-európai Egyetem és a Konfúciusz Intézetek meghatározása is.

Bába Iván, a kötet szakmai főszerkesztője beszédében kiemelte: bárki olvashatja ezt a könyvet, ugyanis nem csak a szakmának szól. “Nincs tolvajnyelv. Úgy igyekeztünk megszerkeszteni a szócikkeket, hogy egy bizonyos műveltségi szinttel olvasható legyen. Ebből következően a kézikönyv jól hasznosítható egyetemi tankönyvként is, valamint a közigazgatásban dolgozók is haszonnal forgathatják” – mondta Bába Iván.”

Forrás:
A nagyközönségnek szóló diplomáciai lexikont adtak ki; Harangozó Éva; Infostart/InfoRádió; 2018. július 17.
Diplomáciai Lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve; Bába Iván, Sáringer János (szerkesztők); Éghajlat Könyvkiadó; ISBN 978 963 9862 14 2; 2018 (PDF)
Diplomáciai Lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve nyomtatott változat

Kategória: közigazgatás:magyar, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Lesz-e közalkalmazotti létszámleépítés?

„Még nem döntött a kormány a létszámleépítésről – közölte egy ellenzéki kérdésre reagálva a pénzügyminiszter a parlamentben.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a létszámmal a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni, a Nemzeti Versenyképességi Tanács egy héttel ezelőtti ülése után tartott sajtótájékoztatón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter sem zárkózott el a felvetéstől. A jobbikos Hegedűs Lorántné erre hivatkozva szólította fel a tárcavezetőt a parlamentben, hogy közölje: hány közalkalmazott elbocsátására készülnek.

„Ma Magyarországon 455 ezer közalkalmazott van, akik tanárok, orvosok, mentősök, ápolók, könyvtárosok, kulturális szakemberek, dajkák, védőnők, szociális munkások és így tovább. Önök szerint belőlük van sok? Mondják meg, mégis hány ápolót vagy hány mentőst akarnak elbocsájtani?” – tette fel a kérdést a képviselőnő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kevesebb mint 100 ezer állami és kormánytisztviselő is sokszor többes munkakörben, túlterhelve végzi a munkáját az ügyintézői létszámhiány miatt.
A pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden újonnan megválasztott kormány felülvizsgálja az állami foglalkoztatottak számát, ez az újdonságnak nem tekinthető folyamat jelenleg is zajlik, ugyanakkor semmilyen döntés nem született létszámleépítésről.

„Az az egy döntés született, hogy a kormányzat létszámstopot rendelt el az állami igazgatásban.” Varga Mihály szerint hatékonyabb államapparátusra van szükség, amely megfelel a XXI. század minőségi elvárásainak.

„Annak csak örülni lehet, ha az államapparátusban lévőknek a száma nem növekszik minden határ fölött” – mondta a miniszter. Varga Mihály megjegyezte: a nemzetközi felmérések szerint a szomszéd országokhoz képest Magyarországon kiemelkedően magas az államapparátus aránya a lakosság létszámához viszonyítva. A pénzügyminiszter arra kérte az ellenzéki képviselőt, hogy várja meg, míg a kormány felméri, hol van szükség és lehetőség a létszámcsökkentésre.”

Forrás:
Lesz-e közalkalmazotti létszámleépítés?; Sigmond Árpád; Infostart/InfoRádió; 2018. július 17.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

2019-ben folytatódik a Modern Városok Program, és elkezdődik a Modern Falvak Program végrehajtása

„Jövőre 135 milliárd forintot fordítanak az összesen 3500 milliárdos Modern városok programra, és megkezdődik a Modern falvak program végrehajtása is – jelentette be Orbán Balázs.
A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, a falvak fejlesztésének fő célja a jobb életminőség és a kiszámíthatóbb jövő. Megjegyezte, a lakosság több mint negyede falvakban él. Az alapkoncepciót széles társadalmi párbeszédet követően készítik majd el ez év végéig, és ennek megfelelően kezdik végrehajtani “a vidék legnagyobb fejlesztési programját”.

Az államtitkár hangsúlyozta: azt akarják elérni, hogy nőjön a falvak népességmegtartó képessége, emelkedjen a falvakban a foglalkoztatás, javuljon a közlekedés, színvonalasabbá váljon az oktatás és az egészségügy, a kulturális és sportélet.

Jövőre elkészül Budapest és az agglomeráció tízéves fejlesztési terve is – közölte Orbán Balázs. Szavai szerint a fővárosnak két minősége van, amely két különböző célt jelöl ki: egyrészt a budapestiek élhető otthonává kell tenni, másrészt a nemzet méltó fővárosává.

A fejlesztési terv kivitelezését 2020 és 2030 között végzik majd – ismertette az államtitkár.

Orbán Balázs úgy fogalmazott, hogy a 2019-es költségvetés a biztonságos növekedésé. Jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést – jelezte.

Azt mondta, hogy 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabil pénzügyi helyzetét. Felelős gazdálkodást folytat, csökkenő pályára állította az államadósságot, a cél a tartós gazdasági növekedés – fűzte hozzá.

A munkanélküliség 12-ről 3,8 százalékra csökkent, rekordot dönt a foglalkoztatás, miközben a bérek “hosszú évek óta nem látott ütemben” nőnek – jelentette ki.

Felidézte, hogy 2016-tól kezdve mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolja az országot, sőt tavaly kettő továbblépett, és pozitívra javította az államadós-osztályzat kilátását.

Az államtitkár szerencsésnek nevezte, hogy a kormány 2018-hoz és 2017-hez hasonlóan 2019-ben is garantálja a “nullás költségvetést”: a közszolgáltatásokat hitelfelvétel nélkül, a működési bevételekből finanszírozza.

A kabinet a nem várt kiadásokra is tartalékot képez.

Jövőre 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel és az államadósság csökkentésével számolnak – hangsúlyozta Orbán Balázs…”

Forrás:
2019-ben elkezdődik a Modern falvak program végrehajtása; Miniszterelnökség; 2018. július 18.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, társadalom, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

György László: Magyarországnak 5G-s tesztközponttá kell válnia

„A versenyképesség a jólét fenntartható növelésének, az életminőség fenntartható javításának az eszköze – mondta a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Magyarországnak 5G-s tesztközponttá kell válnia – emelte ki György László.
György László úgy fogalmazott, az 5G technológia az Ipar 4.0 alapja, az önvezető járművek alapjául szolgáló technológia. A zalaegerszegi autonóm tesztpálya, mely Közép-Európa legnagyobb ilyen helyszíne, rendelkezik ezzel a technológiával – emelte ki az államtitkár. „Az iparterületeinket is fel kívánjuk ruházni 5G technológiával, hogy Magyarországból 5G-központ jöhessen létre, és aztán az elsők között vezethessük be az országos szintű 5G-hálózatot” – fogalmazott.

A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a stratégia egyik fontos eleméről is beszélt. Mint mondta az alapinfrastruktúrákat – ilyen a víz, hulladékgazdálkodás és a digitális szolgáltatások –, ha vannak, észre sem vesszük, ha nincsenek, problémát jelentenek.

György László szerint ha az ország 5G tesztközpont lesz, a gyárak ugyanúgy működnek majd, mint eddig, de a bérek magasabbak, a feladatok pedig izgalmasabbak lesznek. Az államtitkár azt is elmondta, hogy szeptemberben elindulhat a digitális munkaerőprogram tesztüzeme, amely javíthatja a felnőtt képzési rendszer hatékonyságát. „Az összes képzési rendszerünk kimenetét össze tudjuk kötni a NAV-adatbázissal. Ezt is szorgalmazták egyébként az amerikai, a német, a magyar kereskedelmi kamarák képviselői, hogy kössük össze ezeket az adatbázisokat, használjuk az adatainkat, használjuk az adatvagyonunkat” – mondta.

György László hozzátette: ez alapján összehasonlítható, hogy a képzésben részt vett ember mekkora valószínűséggel és milyen fizetésért helyezkedik el. Azt is hangsúlyozta: a vállalkozások számára anonim munkaerő-toborzást is lehetővé tesz a program.

A világgazdaságban zajló változások nagy hatással vannak Magyarországra, ezért minden lehetőségre fel kell készülni – mondta György László. A kormány álláspontja, hogy a magyar gazdaság képes növekedni, és javulhat az életminőség. „De mi van akkor, ha nem, akkor be tudunk rendezkedni arra, hogy megőrizzük az életminőséget, amennyire csak lehetséges” – fogalmazott.

Kiemelte, hogy már hatodik éve van 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, közben pedig folyamatosan csökken az államadósság. „Az Európai Unióban Magyarország az egyetlen, amely 2010 óta folyamatosan, minden évben csökkentette az államadósságát” – hangsúlyozta az államtitkár, aki hozzátette: idén nagyobb ugrás várható 3 százalék közeli inflációval, 2,4 százalék körüli hiánnyal és 4 százalékos növekedéssel. A jövő évi költségvetést 1,8 százalékos hiánycéllal és jelentős tartalékokkal tervezték – árulta el.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy milyen arányban kell, hogy jelen legyenek a termelő és a szolgáltató ágaztok a versenyképességi stratégiában. Elmondása szerint a modern gazdaságokban 60 százalékot tesznek ki a szolgáltatások, 20-30 százalékot az ipar, a maradék pedig a mezőgazdaság.

György László azt is elmondta, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben keletkezett adatvagyonból számos olyan információt nyernek, amelyek alkalmazhatók a gyógyszerkutatás, a biotechnológia és az orvostechnológiai műszergyártás fejlesztésében. Ezeket az adatokat az ágazatfejlesztés, a magyar vállalkozások exportpotenciáljának növelése és a lakosság életminőségének javítása érdekében tudják felhasználni. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár hozzátette: innovatív megoldásokkal és ösztönző intézkedésekkel növelhető az egészségesen várható élettartam Magyarországon.”

Forrás:
György László: Magyarországnak 5G-s tesztközponttá kell válnia; Exterde Tibor; Infostart/InfoRádió; 2018. július 12.

Kategória: egészségügy, gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, távközlés, technika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!