Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 18.

Rendszerdöntés Twitter-üzenetekkel. John Bolton aligha bánná
Az elmúlt héten az amerikai kormányzat egyik legkényesebb, legbefolyásosabb posztját betöltő John Bolton különösen éles megnyilatkozásai kavarták fel ismét a világsajtót. A nemzetbiztonsági főtanácsadó eddig sem sokkal maradt el vehemenciában főnöke, Donald Trump online kommunikációs gyakorlatától. A mostani kormányban e kulcsfontosságú beosztásra harmadikként kinevezett Bolton feltűnően sűrűn, roppant előszeretettel, és – ahogy még kritikusai is elismerik – figyelemre méltó egyéni ízzel folytat párbeszédet a közösségi média platformjain. Elsősorban a Twitteren posztol, nem feledve, hogy a világpolitikában ez a csatorna minden más platformot megelőz a népszerűségben, legyen szó akár a politika főszereplőiről, vagy a diplomatákról, mint a külpolitika napi formálóiról, esetleg a nemzetközi sajtó munkatársairól és a szakértőkről. A digitális diplomácia eseményeit figyelemmel kísérők jól tudják: nem véletlen az, hogy ma még sokszor a „Twitter diplomácia” kifejezés jut az eszünkbe, ha a külügyi szervezetek digitalizációja kerül szóba.
Bolton, megtévesztően „nagypapás” külseje és életkora ellenére a korszerű kommunikációs és információs technológiák lelkes alkalmazója, és ebben ugyancsak elüt elődeitől. Trump előző nemzetbiztonsági főtanácsadója, McMaster még Twitter fiókkal sem rendelkezett, de a posztot ő előtte betöltő Michael Flynn sem tartozott az aktív közösségi médiahasználók közé. Akik figyelemmel kísérték korábbi életútját, azokat nem lepik meg az általa közzétett, sokszor igen éles, szókimondó („nem túl diplomatikus”) online megszólalások. Ez a fajta keresetlen fogalmazásmód jellemezte őt korábbi külügyi pályafutása során is (beleértve ENSZ nagyköveti posztját is), mostani aktivitása a közösségi médiában mégis újszerű, és felettébb szokatlan. A nemzetbiztonsági főtanácsadó hagyományosan egyfajta „szürke eminenciás”, aki a háttérben maradva támogatja az USA első számú vezetőjének legfontosabb döntéseit. Véleménye, legalábbis addig, amíg emlékirataiban a nagyközönség elé nem tárja, mint tette azt Kissinger, vagy Brzezinski, szigorúan zárt ajtók mögött hangzik el csupán – azaz hangzott el, a múltban.
Bolton legutóbbi Twitter-megnyilatkozásaira felkapták a fejüket még azok is, akik – mintegy kézlegyintéssel – hajlamosak elintézni a világ fontos közszereplőinek digitális szereplését azzal, hogy azok csak amolyan verbális pengeváltások. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó ugyanis kifejezetten a „politikacsinálás”, egyértelműen aktív külpolitizálás szándékával posztolt többször is a Twitteren. Figyelme középpontjába most – érthető módon – a venezuelai válság került. Az elmúlt napokban, hetekben megszaporodó, a Maduro-féle vezetést célkeresztjébe vevő megszólalásai után most gyakorlatilag „diplomáciát csinált”, csak éppen a közvélemény (online) nyilvánossága előtt. Bolton több Twitter üzenetben fordult félre nem érthető „ajánlattal” (más olvasatban inkább nyílt fenyegetéssel) a venezuelai hadsereg vezetőihez. A kibontakozó dráma azon szereplőihez tehát, akik a mostani helyzet egyfajta kulcsszereplőivé váltak. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, a kibernyilvánosság színe előtt megüzente most a venezuelai főtiszteknek: aki átáll a „jó oldalra”, az mentesülni fog az USA által életbe léptetendő retorzióktól, elsősorban külföldön levő bankszámláik zárolásától és más személyes szankcióktól. Aki azonban közülük nem hajlandó elismerni az önmagát átmeneti elnöknek deklarált, és a nyugati világ zöme által is támogatott Guaido-t, az nemzetközi pénzügyi lehetőségeinek lezárásával számolhat. A konkrét üzenet tehát olyan „nemzetközi szintű egyezkedés” elemeit tartalmazza, amit nyilvános csatornákon mindeddig nem nagyon bonyolítottak. És ami semmiképpen nem tartozott (mindeddig) az USA nemzetbiztonsági főtanácsadóinak hatáskörébe. Jól látható az is: John Bolton, akárcsak főnöke, a hagyományos kommunikációs csatornák (és elsősorban az újságírók) kikerülésére alkalmas eszköznek tekinti a Twittert, aminek a segítségével közvetlen párbeszédet folytathat a közvéleménnyel – beleértve más országok közszereplőit és közönségét is.
Ez a mostani epizód is jól mutatja, hogy a hagyományos értelemben vett diplomácia keretrendszere rohamosan átépül. A digitális eszköztár, beleértve a látványosan szem előtt levő közösségi média platformokat, ma már nem csak afféle „bokréta” a külügyi szervezetek „kalapján”, hanem a digitális diplomácia napi fegyvere.
Regime change by tweet? John Bolton hopes so; Eliana Johnson; Politico; 2019. február 13.

A Mesterséges Intelligencia új szintre emelheti a gépi szövegeket – és a manipulatív álhíreket is
Több korábbi ismertetésünkben kitértünk már rá: egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy a Mesterséges Intelligencia fejlesztések ma még szinte elképzelhetetlen módon és mértékben forradalmasítják majd a diplomáciai tevékenység számos részfolyamatát. Jeleztük, hogy a témát folyamatosan napirenden tartjuk majd, és rendre beszámolunk a szakterületünkhöz kapcsolódó MI-újdonságokról.
Tavaly ősszel egy érdekes fejlesztésre hívtuk fel a figyelmet (e-Gov Hírlevél, 2018. november 5.), ami a diplomácia mindmáig fontos funkcióját, a tárgyalásokat forradalmasíthatja. A Project Debater nem véletlenül keltette fel a külügyi innováció élvonalába tartozó izraeli diplomácia érdeklődését. Szerepelt aztán a híradásaink között olyan is, ami a Mesterséges Intelligenciában rejlő fenyegetésekre világított rá. Egy belga video stúdió – elmondásuk szerint a veszélyek demonstrálására – tökéletesen élethűnek látszó, ám természetesen hamis filmfelvételt generált Trump elnök egy beszédéről (e-Gov Hírlevél 2018. november 26.) Valódi felvételeket használták fel alapanyagként, és egy GAN-nak nevezett gépi tanulási technikával manipulálták úgy az anyagot, hogy a ténylegesen elhangzott mondókával semmilyen kapcsolatban, vagy rokonságban nem levő, általuk szerkesztett mondatok hangozzanak el a felvételen nyilatkozó amerikai elnök szájából. A nyersanyagok manipulálásához ráadásul egy bárki által elérhető, ingyenes szoftvert, a Google TensorFlow nevű gépi tanulási algoritmusát használták. Ezzel megszületett a „deep fake news”, a gépi tanulással előállított „mély álhír”.
Most szinte megismétlődött a történet. Csakhogy a képi információk helyett most már a szövegek tetszőleges manipulálását lehetővé tevő eszköz született, a Mesterséges Intelligenciának hála. Az OpenAI nevű cég kutatói olyan – nyelvfeldolgozó és szöveggeneráló algoritmusokat használó – szoftvert fejlesztettek ki, amely szinte hibátlannak látszó, értelmes, világos leírásokat, elbeszéléseket ír – amennyiben megad neki az ember néhány támpontot, kiindulási alapot: például egy címet, néhány kezdő sort. Az OpenAI algoritmusa, a GPT-2, a nyelv modellezésében mutat a korábbi MI fejlesztésekhez képest kiemelkedő teljesítményt, és azt igyekszik kitalálni, hogy egy adott szó után mi fog következni a mondatban. Az algoritmust óriási tömegű szöveges adat (újságcikk, blogbejegyzés és weboldal) segítségével tanították be. A szoftver egyébként jó eredménnyel képes fordítani, hosszú szövegekről összefoglalót írni, és megválaszolja a kvízkérdéseket is.
A cég, amely nevéhez illően éppen, hogy a nyílt forráskódú, bárki számára hozzáférhető MI-fejlesztésekre szakosodott, most úgy határozott: nem adja közre a program alapját képező algoritmust, illetve a forráskódot sem hozza nyilvánosságra. A riadalom nyilvánvaló: a Mesterséges Intelligenciával, gépi tanulással fejlesztett alkalmazás lényegében tökéletes hamisítványokat, szöveges álhíreket képes gyártani, méghozzá tömegesen, ráadásul egymástól eltérő témák, területek sokaságában. Az álhír problematika ugyanakkor egyre jobban foglalkoztatja a korszerű IKT-technológiák diplomáciai alkalmazását bátorító szakembereket. Az Open AI új algoritmusa tulajdonképpen megteremtette a szöveges „deep fake” tömeggyártásának a lehetőségét. És ez a fejlemény még komolyan nyugtalaníthatja az e-diplomácia szószólóit. Egyesek úgy fogalmaznak: az online tereket elborító álhírek, dezinformációk (tekintve, hogy a tájékoztatás a diplomácia egyik legfontosabb alapfunkciója volt és maradt), akár meg is torpedózhatják az e-diplomáciába vetett reményeket.
Open AI’s new multitalented AI writes, translates and slanders; James Vincent; The Verge; 2019. február 14.

A pakisztáni diplomácia jó lehetőséget lát a brit Külügyminisztérium online kurzusában
A brit diplomácia pakisztáni képviselője szolíd, de sokfelé ágazó médiakampányban igyekezett bemutatni, magyarán tehát népszerűsíteni kiküldő szervezete egyik új, és sok szempontból figyelemre méltó kezdeményezését. Thomas Drew nagykövet a brit Külügyminisztérium és a tömegképzésekben világhatalomnak számító Open University cég által közösen kidolgozott online diplomáciai képzés előnyeit ecsetelte több beszélgetésben. A brit diplomata kiemelte: a „21. század diplomáciája” címen elérhető internetes kurzus a külkapcsolatok építésének általános elvei mellett döntően a korszerű technológiák diplomáciai célú felhasználásának lehetőségeire fókuszál. A tanfolyam külön erőssége, hogy ingyenesen érhető el bárki számára, aki vállalja a regisztrálást, és nem sajnálja a tanulásra fordítandó időt.
A brit diplomata azt sem rejtette véka alá: noha a kurzus tartalma, felépítése alapján az egyszerű érdeklődő nagyközönség számára is vonzó lehet, a tanfolyam tervezői úgy gondolták, hogy a világ más országaiban dolgozó külügyminisztériumi szakemberek, de akár más országok diplomatái is haszonnal járhatják ki, és a pakisztáni államigazgatásban dolgozók is profitálhatnak a tananyagból. A kezdeményezés egyszerű, és mégis zseniális. Így ugyanis a brit külügy innovatív diplomácia fejlesztései – alkalmazási hasznuk mellett – , mint tartalom, mint tudás válnak egyfajta brit exportcikké – tehát a brit külpolitikai érdekeket szolgáló soft power elemmé.
A fogadókészség egyébként erre a lehetőségre láthatóan megvan, hiszen a brit diplomácia modernizációjáról érdemes tanulni, különösen a brit örökség nyomait saját közigazgatásukban még máig viselő országokban. Azt persze mi tesszük hozzá: miközben a kidolgozott e-learning anyag a sok évtizedes szakmai múltra visszatekintő Open University-től megszokott magas színvonalat mutatja, és a közreműködők között az FCO, tehát a brit Külügyminisztérium néhány kiemelkedő mostani, vagy hajdani szakembere is ott van, a brit diplomácia elveinek, működésének bemutatásánál természetesen érvényesültek a titokvédelem elvei is. Tehát, a szigetország külügyi apparátusának néhány fontos (és vélhetően legérdekesebb) fejlesztéséről itt nem esik szó. Pedig a londoni külügyi digitális szervezet – csendben, angolos diszkrécióval – de nagy elánnal dolgozik, éppen a diplomáciai háttérfolyamatok modernizációján, digitalizálásán.
UK free online training course on the art of diplomacy; Daily Times; 2019. február 15.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, technika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Még lehet új ötlettel jelentkezni, vagy csatlakozni a most alakuló URBACT akciótervezési városhálózatokhoz

„Még lehet új ötlettel jelentkezni, vagy csatlakozni azokhoz a most alakuló URBACT akciótervezési városhálózatokhoz, amelyek közül a program huszonhármat fog támogatni. A pályázati felhívás részleteiről, az URBACT-részvétel kínálta lehetőségekről tartott információs napot a Lechner Tudásközpont 2019. február 5-én, a Kortárs Építészeti Központban.

Bár Magyarország nem áll rosszul az URBACT programban résztvevő városok számát tekintve, jó lenne, ha minél több hazai önkormányzat részesülne – partnereivel együtt – abból a tanulási folyamatból, amit a program kínál – hangzott el február 5-én az URBACT infónapján, a Kortárs Építészeti Központban.

Az európai városi partnerségek fejlesztésre koncentráló URBACT program alapegységét jelentő, 7-10 európai város által alkotott projektek (városhálózatok) egy-egy általuk kiválasztott témával foglalkoznak 30 hónapon keresztül. A tanulási folyamat tehát mindenekelőtt vonatkozik arra a problématerületre, amelyre az adott városhálózat elkötelezte magát. A korábbi résztvevők már tapasztalták, mennyi inspiráció, konkrét ötlet, és akár szemléletváltást is hozó felismerés származik a közös munkából, a tanulmányutakból és szakértők közreműködéséből.

A program URBACT-módszerként emlegetett megközelítése azonban a tanulás más formáit is kínálja. A problémaelemzés és az akciótervezés során a helyi érintettek bevonásával létrejövő helyi URBACT csoport aktív partnere az önkormányzatnak. E helyi tervező csoportok fontos tagjait adják az önkormányzat különböző ügyosztályainak, részlegeinek, cégeinek munkatársai is, akik ritkán kapnak lehetőséget arra, hogy a „megoldások” folyamatos szállítása helyett megállhassanak egy-egy probléma mélyebb elemzésére – közösen. Az URBACT-módszer ilyenformán segít abban is, hogy város olyan tanuló szervezetté váljon, amely képes alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, és képes innovációs kapacitásait minél jobban kihasználni.

Az innováció főszerepet kap a programban, hiszen a városhálózatok által megcélzott kihívások többségét az elmúlt évtizedek várospolitikai megközelítésével nem sikerült eredményesen kezelni. Változásra, más szemléletre, újszerű megoldásokra – vagyis innovációra van szükség, méghozzá a város adottságainak megfelelően hangolva. Ezért fontos a helyi innovációs kapacitás megerősítése, helyzetbe hozása. A tudás, az innováció korántsem csak az önkormányzat szobáiban keresendő. A város valamennyi szereplője – a közintézményekben dolgozó közalkalmazottak, az oktatásban részt vevő tanárok és diákok, a civilek vagy lakossági csoportok, a vállalkozások, a dizájn-gondolkodásban is járatos kreatívipari start-upok, vagy éppen a high-tech gazdaság szereplő éppúgy potenciális újítók, mint az önkormányzat városfejlesztésért felelős munkatársai.

A programban való részvétel akkor tud hosszú távú pozitív változást hozni a város életébe, ha az önkormányzat és partnerei képesek az egyéni tapasztalásokat szervezeti tanulássá alakítani. Ez csak kellő vezetői elköteleződés mellett lehetséges, mert további befektetett energiákat kíván. A tanulmányút nem akkor ér véget, amikor az azon résztvevő kollégák hazaérkezve kialusszák magukat – valójában a munka nagyja épp ekkor kezdődik. A látottakat, a hazahozott ötleteket ezután kell széles körben ismertté tenni, és feltárni a város számára ezekben rejlő lehetőségeket. A legjobb gyakorlatok is csak úgy adaptálhatók sikeresen, ha a helyi viszonyokhoz szabják őket azok, akik a legjobban ismerik ezeket a viszonyokat. A hazahozott ötletek ráadásul gyakran csak az inspirációt adják ahhoz, hogy a vizsgált problématerület érintettjei rátaláljanak saját, újszerű megoldásaikra.

A programhoz való csatlakozás egyik kulcseleme a városhálózati tématerület megadása vagy kiválasztása (aszerint, hogy a pályázni kívánó város önállóan vet fel egy ügyet, vagy csatlakozik egy már alakulóban lévő városhálózathoz). Fontos, hogy a téma kellően konkrét legyen, vagyis ne egy olyan frázis, amely számos kötetben, stratégiában leírva már a polcon porosodik. Az URBACT egyfajta európai integrált várostervezési műhelyként működik, és mint minden műhelymunkának, ennek is megvan a maga íve. A szervezők szándékosan tartózkodtak attól, hogy példákat mondjanak, de rá lehet érezni, hogy melyek a már lerágott, és melyek a divatosabb, izgalmasabb ügyek. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a téma csak az egyik szál a tanulásban, a másik a helyi innovációs képesség – divatos szóval innovációs ökoszisztéma – helyzetbe hozása, megerősítése.

Az infónap előadásai megtalálhatók a program magyar honlapján… ”

Forrás:
Itt az utolsó URBACT akciótervezési felhívás; Lechner Tudásközpont; 2019. február 7.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, politika, társadalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az Egyesült Államok elnöke rendeletet adott ki a mesterséges intelligencia kutatásáról és fejlesztéséről

„Az amerikai elnök ebben arra utasította a szövetségi kormányzati hivatalokat és ügynökségeket, hogy – kiemelt fontosságúnak tekintve a mesterséges intelligencia (angol betűszóval: AI) fejlesztését – bocsássanak rendelkezésre nagyobb erőforrásokat és biztosítsanak több beruházást a kutatás-fejlesztéshez, tegyék lehetővé szélesebb körben a hozzáférést a szövetségi adatbázishoz és számítógép-kapacitásokhoz, kínálják a megfelelő képzési programokat, ösztöndíjakat, továbbá készítsék fel az embereket a mesterséges intelligencia új korszakára.

Az Amerikai AI Kezdeményezés néven aláírt elnöki rendelet egyúttal szorgalmazza, hogy a szövetségi hivatalok és ügynökségek, miközben nagyobb hozzáférést biztosítanak a kormányzati adatbázisokhoz és a számítógépes rendszerekhez, őrizzék meg ezek biztonságát, bizalmas jellegét.

Arra is felhívja az érintetteket, hogy „védjék meg a polgári szabadságjogokat, a jogot a magánélethez és az amerikai értékrendet”. A dokumentum nem tartalmaz a finanszírozásra vonatkozó részleteket. A kormányzat álláspontja, hogy a kongresszusnak kell előteremtenie a szükséges összeget.

A Fehér Ház szerint a mesterséges intelligencia fejlesztése „kulcsfontosságú a jövő iparágainak megteremtéséhez”, például önjáró autók és ipari robotok gyártásához, betegségek diagnosztizálására alkalmas algoritmusok megalkotásához.

Az elnöki rendelet célja, hogy megőrizze az Egyesült Államok jelenleg meglévő előnyét a mesterséges intelligencia kutatásában és fejlesztésében. Elemzők és a tudományos élet szereplői ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy Amerika még mindig világelső az AI terén, de más országok is erőteljesen beruháznak, és felzárkózóban vannak. Elsősorban Kínát említik.

Michael Kratsios, a Fehér Ház tudományos tanácsadója egy hétfőn publikált tanulmányában úgy fogalmazott: „Megfelelő vezetés mellett a mesterséges intelligencia megsokszorozza az emberek képességeit, mert megszabadítja őket az apró-cseprő munkáktól.”

Az amerikai csúcstechnológiai iparágak irányítói és a tudományos élet szereplői régóta sürgették Donald Trumpot, hogy alakítson ki országos AI-stratégiát. Ennek érdekében a Fehér Ház decemberben tartott is egy tanácskozást, amelyre meghívta olyan nagy cégek vezetőit, mint a Google, az Oracle, az IBM, a Microsoft vagy a Qualcomm. Az eseményen az amerikai elnök is részt vett.

Februárban tartott évértékelő beszédében Donald Trump röviden erre is kitért: megemlítette „a beruházást a jövő élvonalbeli iparágaiba”.”

Forrás:
Rendeletet írt alá a mesterséges intelligencia kutatásáról Trump; Híradó.hu/MTI; 2019. február 12.
Lásd még: Executive Order on Maintaining American Leadership in Artificial Intelligence; The White House; 2019. február 11.
Trump’s executive order on AI, explained; Shirin Ghaffary; Recode; 2019. február 13.
Trump administration unveils order to prioritize and promote AI; Reuters; 2019. február 11.
Why the US Needs a Strategy for AI; Michael Kratsios; Wired; 2018. február 11.

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, technika, tudomány | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Oroszországban újabb lépést tettek a saját Internet kialakítása irányában

„Egy olyan rendszer tesztjét kezdik meg hamarosan, mellyel biztosítani tudják, hogy az orosz forgalom nem megy külföldre – így ellenőrizhetővé is válik.
Oroszország kormánya – kínai mintát követve – már jó ideje törekszik arra, hogy a hazai internetfelhasználókat egyre szorosabban ellenőrizze, egyúttal tartalmi kontrollt is gyakoroljon. E folyamat újabb fázisáról számolt be az RBK (РосБизнесКонсалтинг) médiacsoport hírügynöksége, akik azt írják, hogy az orosz hatóságok a nagy hazai szolgáltatók együttműködésével azt tervezik, hogy egy tesztidőszakra, kísérletként lekapcsolnák az ország lakói egy részének hozzáférését az internet alapját adó nemzetközi hubokról, központi irányító szerverekről. Mindez egy tavaly decemberben elfogadott parlamenti határozat, majd törvény következménye – ebben az szerepel, hogy Oroszország internetes infrastruktúráját úgy kell kialakítani, hogy az (Runet néven emlegetik) védett és működőképes maradjon akkor is, ha az országot „külföldi agresszió” révén leválasztanák a globális hálózatról.

A gyakorlatban ez úgy működne, hogy a hatóságok figyelnék és kontrollálnák az adatforgalmat, és a távközlés és a kommunikációs technológiák mellett az internetet is felügyelő orosz hatóság (Roszkomnadzor – Роскомнадзор) kötelezővé tenné a szolgáltatók számára, hogy ennek megvalósítását technológiailag is biztosítsák – a fő cél az, hogy a netes adatáramlás ne érintsen Oroszországon kívül telepített szervereket.

A tesztüzem időpontjáról még nincs hivatalos közlemény, de a hírügynökség azt feltételezi, hogy a törvénymódosítás végleges elfogadásának végleges határidejével, azaz április elsejével kezdődne.

A hírügynökség értesülései szerint az internetszolgáltatók alapjaiban egyetértenek a törvénymódosítás céljaival, de a technikai megvalósítást illetően vannak kételyeik, ugyanis működési zavaroktól tartanak a bevezetéskor.

A hír kommentálásakor érdemes megemlíteni, hogy a globális internet „széttöredezettségére” való törekvés nem újdonság, az elmúlt tizenöt évben egyre több jelet lehet érzékelni – elsősorban az autoriter berendezkedésű országokból, de igazából szinte mindenhol, ahol kellő gazdasági és politikai erő van arra, hogy megpróbálkozzanak az internetes adatforgalom ellenőrzésével.

Mindennek oka, hogy nagyot változtak a viszonyok az 1960-as évek óta, mikor a világháló koncepciója kiformálódott. Az akkoriban elsősorban amerikai fejlesztésű hálózati hozzáférés érthető módon alapkoncepciójában tartalmazta a bizalmi elvet – belső használatra tervezték. Így lehetett az internet az 1990-es, 2000-es években egyfajta ikon is, az információszabadság megtestesítője, sokak számára nagy remény.

Ám ennek a felépítésnek mára két komoly következménye lett, mely egyre inkább feszíti a kereteket. Az egyik az, hogy az alaptextúrában tetten érhető bizalmi elv egyre sebezhetőbbé teszi a hálót – megalkotói annak idején nem számoltak a ma tapasztalható bűnözői tevékenységgel. A másik pedig társadalmi-politikai: a globális hozzáférés, a 12 nagy hub nemzetközi felügyelete már nem tetszik sok (a legtöbb) államnak, akik eddig különféle módokon igyekeztek korlátozni a hozzáféréseket, ám ez nem elég hatékony, így fizikailag is lépnek az ügyben, vagyis könnyen lehet, hogy a globális internet szétesésének első lépéseit látjuk napjainkban.”

Forrás:
Oroszországban újabb lépést tettek a saját internet kialakítása irányában; Dajkó Pál; IT café; 2019. február 13.
Szerkesztői megjegyzés: A témára vissza fogunk térni egy következő számunkban.

Kategória: Internet, jog, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Közbeszerzési Hatóság: Hatályosított útmutatók jelentek meg a 2019. április 18. napjától hatályos módosításokkal is összefüggésben

„A Közbeszerzési Hatóság – a 2019. április 18. napjától hatályos módosításokat is figyelembe véve – hatályosított útmutatókat bocsátott ki. Az útmutatók a Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 33. számában jelentek meg…

  • A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában
  • A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeiről
  • A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők által benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról
  • A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról

Forrás:
Hatályosított útmutatók jelentek meg a 2019. április 18. napjától hatályos módosításokkal is összefüggésben; Közbeszerzési Hatóság; 2019. február 15.
Közbeszerzési Értesítő; 2019/33; 2019. február 15. (PDF)
A Közbeszerzési Hatóság útmutatói
(online változat)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , | Hozzászólás most!

A PayPal ingyenes személyközi fizetési szolgáltatást indít Magyarországon

„A PayPal 25 európai országban, köztük Magyarországon is bevezeti díjmentes P2P szolgáltatását…Az új szolgáltatás segítségével díjmentesen küldhetünk, fogadhatunk, és kérhetünk pénzösszegeket a már magyar nyelven is rendelkezésre álló PayPal weboldalon, és PayPal mobilapplikációval. A szolgáltatás díjmentes függetlenül attól, hogy a PayPal-számlához rendelt bankszámla, bankkártya, vagy a PayPal egyenleg szolgál a tranzakció fedezetéül.

A minden magyar PayPal felhasználó számára elérhető szolgáltatás kiküszöböli azokat a jutalékokat, amelyeket akkor kell fizetni, amikor hagyományos bankok segítségével utalunk külföldre, továbbá lehetővé teszi, hogy a felhasználók a banki adatok megadása nélkül – csak a címzett e-mail címe szükséges – eszközöljenek kifizetéseket (ha az egyik fél még nem rendelkezik PayPal-számlával, akkor bármikor, ingyenesen létrehozhat egyet). Miután a fizetés megtörtént, a fogadó fél értesítést kap, és a pénz azonnal hozzáférhetővé válik PayPal-számláján.
A PayPal mobilalkalmazás segítségével a felhasználók akár útközben is megtekinthetik egyenlegüket, értesítéseiket, és kezdeményezhetnek pénzküldést…”

Forrás:
Mostantól ingyen küldhet pénzt barátainak és családtagjainak; Világgazdaság; 2019. február 12.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. február 11-február 15.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

MTVA Office IBM storage és SAN support 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/29
Közzététel dátuma: 2019.02.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.11.
Szolgáltatási szerződés – az MTVA meglévő Office IBM storage és SAN rendszereinek és szervereinek supportja 2020. március 31-ig tartó időtartamra
Lásd bővebben

MTVA broadcast IBM rendszereinek supportja 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/29
Közzététel dátuma: 2019.02.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.14.
Szolgáltatási szerződés – az MTVA meglévő V7000 típusú háttértár és TS3500 szalagos tároló rendszereinek és szervereinek supportja 2019. április 1. és 2020. március 31. közötti egy éves időtartamra
Lásd bővebben

Ajánlati/részvételi felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/30
Közzététel dátuma: 2019.02.12.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.11.
Tárgya: 6 db 4K x 2K méretű LCD monitor beszerzése légiforgalom irányítás számára és szimulációs célokra.
Lásd bővebben

K1942 Szerver infrastruktúra üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/32
Közzététel dátuma: 2019.02.14.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.14.
Szerver infrastruktúra üzemeltetés támogatása 12 hónap időtartamban, valamint fix mennyiségként 200 mérnökóra és opciós mennyiségként 150 mérnökóra konzultációs és fejlesztési szolgáltatások megrendelése.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás
A-i felhívás – Légi fénykép és dig. ortofotó, Bp.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/31
Közzététel dátuma: 2019.02.13.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.22.
A szerződés megnevezése: Vállalkozási szerződés Budapest Főváros közigazgatási határán belüli légi fénykép és digitális ortofotó készítése tárgyában
Digitális légifényképezés tervezése, engedélyeztetése, végrehajtása, az elkészült felvételek légiháromszögelése, domborzatmodell (DTM) készítése és digitális ortofotók előállítása Budapest teljes közigazgatási területére – 538 km².
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Általános fejlesztési KM (KBF/377/2017) – eredmény tájékoztató 2018. IV. n.év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/29
Közzététel dátuma: 2019.02.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: AQUIS Innovo Kft.
Általános fejlesztési keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500.000.000,- FT keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 7.662.240,- Ft
Lásd bővebben

PROVYS RENDSZER SUPPORTJA ÉS FEJLESZTŐI TÁMOGATÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/30
Közzététel dátuma: 2019.02.12.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes Ajánlattevő feladata a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által a szakmai folyamatainak támogatásához üzemeltetett Provys csatorna menedzsment rendszer gyártói és „second-line” támogatásának ellátása valamint – eseti megrendelés alapján – fejlesztési szolgáltatás nyújtása szolgáltatási szerződés keretében 24 hónapos határozott időtartamban (01/12/2018 napjától 30/11/2020 napjáig)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 164.000.000,- Ft
Lásd bővebben

SESAM szoftverre vonatkozó támogatási szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/30
Közzététel dátuma: 2019.02.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
Az adóhatóság 2001. óta használja a SESAM ellenőrzés támogató programot. A program lehetővé teszi, hogy az ellenőrzés alá vont vállalkozás elektronikusan vezetett nyilvántartásaiból származó – szintén elektronikus formában átadott – adatokat úgy konvertálja, hogy az az általa készség szinten használt elemző eszköz segítségével kezelhető, ellenőrizhető legyen. Így az eszközt használó adóellenőröknek nem kell megismerniük az ellenőrzött vállalkozások különböző könyvelési programjának lekérdezési, adat-kinyerési lehetőségeit. Az első licencek megvásárlása óta az adóhatóság több lépcsőben 575 db-ra bővítette az eszköz használatára jogosító licencek számát. A program használatba vétele óta folyamatosan biztosított annak karbantartása és a hibajavítása.
A szoftver támogatási szolgáltatás keretében szükséges az új, magyar nyelvi csomaggal működő verziók biztosítása (a megjelenést követő legrövidebb, de legfeljebb 90 napos határidőn belül (magyar nyelvi csomaggal), az azokban esetlegesen előforduló kritikus hibák lehető legrövidebb időn belüli javítása, továbbá a nem kritikus hibák következő verzióban történő javítása, az Ajánlatkérőnél munkanapnak minősülő napokon 8.00-17.00 között Helpdesk-szolgáltatás nyújtása.
Nyertes ajánlattevő feladata a SESAM Informatikai Auditáló szoftver támogatása a közbeszerzési dokumentumokban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.816.000,- Ft
Lásd bővebben

Nézettségmérési adatokat feldolgozó szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/32
Közzététel dátuma: 2019.02.14.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Nielsen Közönségmérés Korlátolt Felelősségű Társaság
Műszeres televíziós nézettségmérési adatok (adatbázis és mérési eredmények) feldolgozását lehetővé tevő adatkezelő szoftver biztosítása 12 hónapra bérleti szerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.932.800,- Ft
Lásd bővebben

EFOP beszerzések
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/32
Közzététel dátuma: 2019.02.14.
Ajánlatkérő: Mátészalkai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő:ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
I. rész: 23 féle iskolai oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszköz beszerzése II. rész: 16 féle iskolai oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszköz és interaktív tábla
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.114.580,- Ft
Lásd bővebben

Medworks rendszer támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/33
Közzététel dátuma: 2019.02.15.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Rövid meghatározás:
Jelen közbeszerzés tárgya az ajánlatkérőnél működő MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer jogszabálykövetése, frissítése, egyedi fejlesztése és karbantartása két éves időtartamban, valamennyi felhasználóra, a jelen felhíváshoz csatolt szerződéstervezetben és mellékleteiben foglaltak szerint, melyek egyben a beszerzés tárgyát képező szolgáltatásra vonatkozó műszaki leírást is tartalmazzák. Ajánlatkérő a MedWorkS rendszerre vonatkozó felhasználási jogokkal kapcsolatban korlátozás nélküli felhasználószámmal rendelkezik.
A beszerzés végleges összértéke: 120.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/33
Közzététel dátuma: 2019.02.15.
Ajánlatkérő: Hajdúböszörményi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.544.200,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/33
Közzététel dátuma: 2019.02.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Mobilfizetési Rendszer részére tömeges SMS szolgáltatás biztosítása
Várható forgalom
* a szolgáltatás kb. havi 70 ezer Igénybevevő-Operátor irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* a szolgáltatás kb. havi 70 ezer Operátor-Igénybevevő irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* külföldi irányú forgalom kb. havi 500 db körül mozog
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Dig. műhely, belép. és bizt-i rendszer kiépítése 3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/33
Közzététel dátuma: 2019.02.15.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
1db Digitalizáló műhely, beléptető és biztonsági rendszer kiépítése.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot.
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, információ röviden, közigazgatás:magyar | Címke: , , | Hozzászólás most!

Megtartotta első szakmai napját a Digitális Jólét Program (DJP) keretében létrejött Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció

„Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére megtartotta első szakmai napját a Digitális Jólét Program (DJP) keretében létrejött Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció 2019. február 12-én Budapesten. A mesterséges intelligencia az a terület lehet az 5G fejlesztések mellett, amelyben európai színtéren az elsők közé kerülhetünk – mondta el megnyitó beszédében Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes államtitkár. Az MI Koalíció első szakmai napján a 150 tagszervezet által 250 delegáltnak nyílt lehetősége megbeszélni az együttműködés kereteit és aktívan megkezdeni a tartalmi munkát.

„A hazai mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások körében minden felmérés szerint jelentős a lemaradás a digitalizáció és az automatizálás terén. Ez komoly versenyképességi kihívást jelent, és azonnali beavatkozást igényel. A digitális technológiák, az automatizáció és az MI alkalmazások javítják a hatékonyságot és a termelékenységet, lehetővé teszik, hogy az értékes emberi munkaerő a magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokra fókuszáljon” – mondta Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: „az Európai Bizottság 2018 decemberében kiadott nyilatkozata értelmében a mesterséges intelligencia úgy alakítja át napjaink gazdaságát, mint tette azt a múltban a gőzgép vagy az elektromosság.”

„Az MI Koalíció alapítóinak szándéka, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit, állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítva az MI-fejlesztők, az MI felhasználói oldalát képviselő piaci és állami szereplők, az akadémiai képviselői, a szakmai szervezetek és az állami intézmények között. Így a szakmai nap résztvevőit közös célok vezetik: minél hamarabb minél konkrétabb megvalósítható terveket letenni mind a jogalkotók, mind más döntéshozók asztalára. Cél, hogy a mesterséges intelligencia általunk már ismert, vagy legalábbis feltételezett lehetőségei minél hamarabb eljuthassanak az emberek széles tömegeihez, és a polgárok mindennapi életébe is beépülhessenek az e technológia jelentette előnyök”- emelte ki Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.

Chaesub Lee, az ITU szabványosítási hivatalának igazgatója budapesti útján köszöntötte az MI Koalíció tagjait a szakmai nap alkalmából és tájékoztatta a résztvevőket az ITU mesterséges intelligencia témakörében végzett tevékenységeiről.

Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője bejelentette, hogy a Koalíció hamarosan megkezdi egy ún. „MI Térkép” kialakítását, amely élménytechnológiákat és esettanulmányokat gyűjt majd össze a Koalíció tagságába tartozó kutatóintézetek és piaci szereplők részéről. Az MI Térkép egy olyan online felület lesz, amely a mesterséges intelligencia felhasználásával működő gyakorlati megoldások gyűjtésére szolgál. Az MI Térképen található megoldások a probléma felmerülésétől az alkalmazott mesterséges intelligencia technológia definiálásán keresztül mutatnak majd be konkrét eseteket.

Az élménytechnológiai esettanulmányok gyűjtése pedig azt a célt szolgálja, hogy már létrehozott és működő technológiák kipróbálását széles körben elérhetővé tegye. A Koalíció célja az esettanulmányok bemutatásával nemcsak az, hogy a felhasználókkal megismertessen egy-egy technológiát, hanem hogy segítse a megtapasztalást is, azaz hogy miként alkalmazható a mesterséges intelligencia a mindennapi életben.

A résztvevők a legfontosabb projekttémáknak az alábbiakat jelölték meg: az MI alkalmazhatósága egészségügyi intézményekben, kibervédelem MI technológia alkalmazásával, adatpolitika stratégiai javaslatok az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon, MI Kompetencia Központ létrehozása, valamint innovatív tanulási környezetek kialakítása és a transzparencia elvének érvényesítése az MI alkalmazások használata kapcsán. A szakmai nap folyamán a hat kiválasztott projekten túl további 24 területet is beazonosítottak, amelyek mentén megkezdődik az első negyedév munkája.

Az MI Koalícióról további információ itt érhető el.

Forrás:
A robotok nem elveszik, hanem könnyebbé teszik az emberek munkáját; Digitális Jólét Program; 2019. február 14.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, média, művelődés, társadalom, technika, tudomány | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Csath Magdolna: Erősíteni kell a tudásszektort

„A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) keddi ülésén európai összevetésben is terítékre kerül Magyar­ország versenyképessége – erről és az ülés más, várható témáiról az egyik előadó, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Nemzeti Közszol-gálati Egyetem kutatóprofesszora, az NVT tagja nyilatkozott a Világ­gazdaságnak.

A kormány tizenegy hónapja döntött a tanács felállításáról. Milyen eredményekről lehet beszámolni?
Eddigi működése során a tanács elsősorban a cégek hatékony munkáját nehezítő környezeti akadályok elhárítására helyezte a hangsúlyt. A cél az volt, hogy javítsuk Magyarország pozícióját a Világbank éves Doing Business jelentésében szereplő országlistán. A Világbank elemzése rendkívül gyakorlatias. Abból indul ki, hogy mindent mérni kell ahhoz, hogy javítani lehessen a helyzeten. Az NVT javaslatára a Világbank által vizsgált területek többségén a kormány javította a cégek működési környezetét. Azonban ez csak az első lépés volt. A versenyképesség jóval több, mint a környezeti akadályok elhárítása. Arról is szól, mivel versenyez az ország: olcsósággal vagy innovációval, tudással. Része a jövőképe is, azazhogy hol helyezi el magát a nemzetek között a lakosság életszínvonala és életminősége tekintetében.

Hol tart most ez a munka?
Az NVT elemző tanulmányokat vitatott meg a kitűzendő célokról és a megvalósításukat segítő akciókról. Ehhez átfogó és részletes tanulmányt készített a Magyar Nemzeti Bank, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, e tanulmányok alapján pedig a Pénzügyminisztérium stratégiai koncepciót készített a kormánynak. Az előttünk álló feladat ennek a stratégiának a lefordítása a konkrét feladatokra, a mindennapok teendőire. Ezt segítendő folytatja a munkáját a versenyképességi tanács a február 19-én induló előadás- és vitasorozattal.

Az ülés egyik előadójaként milyen területekre tér ki?
Áttekintést adok a versenyképességi pozíciónkról és annak változásáról egy hosszabb időtávon, elsősorban a V4-országok között, de természetesen összevetve a nálunk fejlettebb európai országok, például Ausztria eredményeivel is. Fontos ugyanis az objektív diagnózis, anélkül nem fogalmazható meg jó terápia.

Melyek azok a gyenge pontok, amelyek lemaradást okoznak?
Például az innováció, amelynél nem állhatunk meg annak megállapításával, hogy GDP-arányosan kevesebbet költünk kutatás-fejlesztésre, mint a nálunk versenyképesebb országok. Az elmúlt években ugyanis milliárdokat fordítottunk e címen pályázatokra és cégek közvetlen támogatására. Mégsem javult ennek hatására a gazdaság innovációs szintje, sőt, egyes kutatások szerint romlott.

Konkrét eredmények, bejelentések várhatók a tanács ülése után?
Az összeállított anyag a valós problémák felmutatásában, a valódi kulcskérdések megfogalmazásában segít. Egy – véleményem szerint – fontos lépés: hozzájárul a jó diagnózis elkészítéséhez, de konkrét feladatok megfogalmazásához még többre lesz szükség. A követendő iránnyal, a lehetséges konkrét lépésekkel kapcsolatban azonban elhangzanak majd gondolatok.”

Forrás:
Erősíteni kell a tudásszektort; Németh Teréz Katalin; Világgazdaság; 2019. február 15.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Félmillió új háztartás jutott szupergyors internethez

„Folyamatosan haladnak az infrastrukturális fejlesztések a Szupergyors Internet Program keretében, amely célja, hogy mindenki számára elérhető legyen legalább 30 Mbps sebességű internet jövőre, határidőre teljesül. Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az Origónak elmondta: 2015 óta félmillió új felhasználó csatlakozott Magyarországon a világhálóhoz.

Milyen arányú fejlesztéseket sikerült eddig elérniük a Szupergyors Internet Program kezdete óta?
Magyarországon már több mint 2,8 millió háztartásban érhető el vezetékes technológiával a szupergyors internet. Nagyon fontos adat, hogy a kormányzati program keretében három év alatt, azaz 2015 és 2018 között 500 ezer új háztartás számára épült ki a szupergyors internetezés lehetősége, és ebben az esztendőben is újabb fejlesztéseket adunk át.

A lakosság számára ez milyen új lehetőségeket jelent?
A gyors internet – legyen szó munkáról, tanulásról, elektronikus ügyintézésről vagy szórakozásról – ma már az elektromos hálózathoz hasonló alapszolgáltatásnak minősül.
Az interneten elérhető szolgáltatások, tartalmak, valamint például a családtagok által egyidejűleg használt eszközök egyre nagyobb száma folyamatosan növeli a hálózat sebessége iránti elvárást.
Pont az ilyen tartalmak magasabb színvonalú elérését biztosíthatja vezetékkel, vagy a Szupergyors Internet Program keretében bevezetett mobil-előfizetési szolgáltatással az országban szinte mindenhol elérhető, legalább 30 Mbit/s-os internet.

Milyen konkrét lépések következnek? Hogyan folytatódik a program, illetve a szolgáltatások fejlesztése?
Folyamatos a fejlesztés, folyamatos a fejlődés. Természetesen, hiszen digitális infrastruktúrába történő beruházások a széleskörű lakossági hozzáférés mellett az ország versenyképességének erősítése szempontjából is rendkívül fontosak. A program első fázisában a 30 Mbit/s sávszélesség elérése volt a cél, a Szupergyors Internet Program 2.0, azaz a program második fázisánál már a minimálisan 100 Mbit/s-os sávszélesség minél szélesebb körű elterjesztését célozzuk, elsősorban optikai hálózatok fejlesztésével. Nézzünk meg két fontos összehasonlítási adatot.
A magyarországi vezetékes hálózatok sebessége jelenleg a 8. legjobb a világon, 108 Mbit/s-os átlagos letöltési sebességgel. (Speedtest Global Index, 2018. december).
Tekintettel arra, hogy egyre gyorsabb internetet igényel a lakosság és a vállalkozások, ezért törekszünk arra, hogy gigabitképes hálózatok épüljenek országszerte.

Európai összehasonlításban az is elmondható, hogy a legutóbbi adatok szerint a háztartások több mint 75 százaléka számára érhető el a 100 Mbit/s-os internet, amellyel a 13. helyet foglaltuk el, megelőzve Svédországot, Németországot, Ausztriát, az Egyesült Királyságot vagy Franciaországot. Ezen a pozíciónkon még tovább javíthat az, hogy idén januártól a Szupergyors Internet Program 2.0 keretében újabb fejlesztések valósulnak meg. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban újabb és újabb települési fejlesztések fejeződnek be az országban.
Jövő héten kerül sor Heves megyei települési átadásokra, az azt követő héten Hajdú-Bihar és Borsod megyében lesznek települési átadások.
Aztán napokon belül újabb települések átadása következik például Baranyában, Komárom-Esztergom megyében.

Milyen kormányzati segítséget kaptak a fejlesztések?
Egyrészt pénzügyi pályázati lehetőséget kaptak a vállalkozások ehhez a munkához. Másrészt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a pénzügyi támogatás mellett a fejlesztések nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánításával az építkezésekhez kapcsolódó bürokrácia csökkentésével segítette a pályázókat.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a pályázati nyerteseknek kevesebbszer kellett különböző hivatalokba menniük, és gyorsabban kapták meg a munkájukhoz szükséges engedélyeket.
Konkrét példával élve: a hírközlési hálózatok építéséhez szükséges hatósági eljárások egyszerűsödtek, így számos esetben engedély helyett bejelentés is elég volt az adott munka elvégzéséhez. Azokban az esetekben, amikor továbbra is szükség volt engedélyezésekre, egyszerűsödtek az eljárási szabályok és rövidültek a határidők.

Mi a garancia a minőségi rendszer kiépítésének biztosítására?
Az országban az építési, hálózatfejlesztési munkákat önerős vállalás vagy nyilvános pályázat útján 35 nyertes vállalkozás végzi, akiknél folyamatosan vizsgáljuk a fejlesztések előrehaladását és minőségét. Több alkalommal tartottunk helyszíni ellenőrzéseket is. A műszaki követelmények betartását folyamatosan ellenőrizzük. A vállalkozók túlnyomó többsége megfelelő minőségű munkát végez, de emellett jelenleg több cég elvégzett munkájával kapcsolatban is zajlik minőségi ellenőrzés.

Az internetet igénylő embereknek, családoknak és vállalkozásoknak is az az érdeke, hogy időtálló, jó minőségű rendszer épüljön.
Folyamatosan újabb és újabb településeken fejeződik be a munka, de még idén és jövőre is lesznek átadások. Ezek olyan esetekben fordulhatnak elő, amikor a pályázati úton megvalósuló szerződések befejezési határidejét a Pénzügyminisztérium irányító hatósága korábban módosította. Ezek a települési fejlesztések idén, de legkésőbb 2020-ban befejeződnek.

Nemzetközi összehasonlításban milyen helyet foglal el Magyarország? Van erre vonatkozó adat?
Szupergyors internet ellátottságban már most is az európai uniós átlag felett vagyunk. Az is világosan látszik, hogy egyre többen interneteznek mobilkészüléken. Jelenleg Magyarország 4G mobil hálózatának sebessége a világszinten is előkelő 15. helyet foglalja el. Hazánkban jelenleg 11 millió előfizetés van, ez azt mutatja, hogy az emberek egy része több mobileszközt is használ.
A Szupergyors Internet Programmal teljesítjük az unió által előírt követelményeket, amely szerint 2020-ig minden európai állampolgárnak elérhetővé kell tenni a legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést.
A lakossági internetelérés mellett a gazdasági vállalkozások, az egyetemi, a kutatói szféra igénye is az, hogy folyamatosak legyenek a digitális fejlesztések. Az idei frekvenciatenderek, az 5G hálózat fejlesztése azt alapozza meg, hogy a digitális gazdasági versenyben a legjobbak között lehessünk. Mozgalmas és fontos esztendő lesz a digitalizációban az idei, amelyet folyamatos fejlesztések és folyamatos fejlődés jellemez majd.”

Forrás:
Félmillió új háztartás jutott szupergyors internethez; Origo.hu; 2019. február 17.

Kategória: gazdaság, Internet, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!