Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 18.

Új kinevezéssel erősíti az USA Külügyminisztériuma a külföldi propaganda elleni harcot
Diplomáciai hírek szerint Lea Gabrielle személyében veterán harci pilóta, egyben szakképzett hírszerző tiszt vette át a napokban az amerikai Külügyminisztérium egyik háttérben meghúzódó, de kulcsfontosságú szervezeti egysége vezetését. A „Global Engagement Center”-nek ugyanis meghatározó szerepet szánnak az „orosz dezinformáció, a terrorista üzenetforgalom, és a kínai propaganda elleni küzdelemben”.
A minisztériumi osztály hivatalosan az amerikai külpolitika „ellen-propaganda” tevékenységének átfogó koordinációjáért felel. A nehezen lefordítható nevű egységet eredetileg a különböző nemzetközi terrorszervezetek online levelezési forgalmának és e-mail kampányainak visszaszorítására hívták életre. Mára azonban az Amerikát érintő dezinformációs és propaganda tevékenységek elleni globális fellépés lett a legfontosabb feladatköre. Donald Trump kormányzásának kezdetén a részleg időlegesen világos célmeghatározás és feladatszabás nélkül maradt, köszönhetően a Külügyminisztériumban egymásnak feszülő különböző politikai koncepcióknak, nem különben érdekcsoportoknak. Rex Tillerson minisztersége idején az osztály büdzséjét is erőteljes megszorítások fenyegették, de a Kongresszusban mostanság ritkán tapasztalható kétpárti egyetértés végül mégis biztosította a folyamatos működéshez szükséges forrásokat.
Az amerikai közigazgatási mércével kicsinek mondható ellen-propaganda központ személyi feltöltésére és akadálytalan működésére garancia lehet a 2019-es pénzügyi évre kérelmezett 55 millió dolláros keret, amit a törvényhozás különösebb vita nélkül 115 millióra emelt. Mike Pompeo külügyminiszterségével a részleg egyértelműen a kiemelten támogatandó területek közé emelkedett. Gabrielle, a hajdani katonatiszt-hírszerző, aki egyébként a Fox News televíziós csatornánál az újságírói szakmába is belekóstolt, nem hagyott kétséget a felől, hogy miért esett rá a választás: „Világosan látnunk kell, hogy háborúban állunk – nyilatkozta. Ellenségeink, terrorista szervezetek és olyan országok, amelyek a dezinformációt fegyverként használják, folyamatosan támadnak minket.” Ráadásul az információs harc ma már „olcsó és egyszerű”, s így az ellenfelek tovább sokasodhatnak.
With New Appointment, State Department Ramps Up War Against Foreign Propaganda; Robbie Gramer, Elias Groll; Foreign Policy; 2019. február 7.

Tekintsük végre geopolitikai játékosnak a Facebookot – sürgeti a neves nyugati külpolitikai szakértő
Múlt heti lapszemlénkben mutattuk be a nyugati világ egyik vezető külpolitikai szakértője, a volt brit diplomata, Shaun Riordan szakmai blogját. A mostanság főleg a tekintélyes holland külügyi intézet, a Clingendael kötelékében működő Riordan a digitális óriások, a Google, a Facebook szerepét vizsgálja egyik legutóbbi blog bejegyzésében – méghozzá az álhírek terjedése, terjesztése szemszögéből. A nagy digitális szolgáltatók szerepe, felelőssége most már naponta vetődik fel, és Nagy-Britanniában különösen fókuszba került az ún. Cambridge Analytica botrány óta. A közfelháborodás is nyilván közrejátszott abban, hogy a napokban megjelent jelentésében egy parlamenti vizsgálóbizottság egyenesen „digitális gengszterekhez” hasonló viselkedéssel vádolta meg a Facebookot, és a hozzá hasonló közösségi platform cégeket. Konklúziójukban a brit törvényhozók a nagy digitális tartalomszolgáltatók, keresőmotor üzemeltetők, közösségi média házigazdák formális szabályozását javasolták. A rendszabályok előírnák egyebek mellett egy kötelező etikai kódex alkalmazását, valamint egy független szabályozó hatóság felügyeleti munkáját.
Ehhez a formálódó szakmai koncepcióhoz csatlakozik Riordan elképzelése, amely ráadásul messze túllép az említett bizottsági javaslat vállalatszabályozási felfogásán. A nemzetközi kapcsolatok neves szaktekintélye egyenesen úgy fogalmaz: a közösségi média platformok, mint a Facebook, vagy a keresőmotor üzemeltetők, mint a Google gyökeresen más megközelítést igényelnek. Itt az ideje, hogy mi ezeket a gigászokat ne kezeljük holmi közönséges „vállalatokként”, még kevésbé valamiféle semleges digitális platformokként, hanem valóságos geopolitikai szereplőkként tekintsünk rájuk – és úgy is bánjunk velük. A szóhasználatunk tudatos és pontos: a brit-holland diplomáciai szaktekintély ugyanis meglehetősen militáns, hogy ne mondjuk agresszív felfogást vezet be az álhírek körüli nemzetközi vitába, gondolkodásba. Lényegében a következőt mondja: a nagy közősségi média cégek működését szabályozó algoritmusokat az oroszok tudatosan kihasználják arra, hogy a maguk online dezinformációs kampányait sikerre vigyék. Ennek folytán a háttérben álló nagy gigavállalatok nem egyszerűen profithajhászó szereplők – hanem olyan kollaboránsok, amelyek lehetővé teszik az oroszoknak, hogy megpróbálják destabilizálni a nyugati társadalmakat. Kemény, sőt durva szavak, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy a globális kapitalizmus legnagyobbjait állítja a vádlottak padjára! A „kollaboráns” szó, tudjuk mindannyian, a II. világháború óta egészen különleges jelentéstartalommal bír. A „kollaboráns” a legsötétebb erők szövetségese, szekértolója, olyan, aki talán még a démonoknál is alávalóbb.
A Facebook tulajdonosa, Mark Zuckerberg váltig hangoztatja ugyan, hogy cége egy semleges üzleti szereplő, ez azonban nem így van, mondja Riordan. Azzal érvel (nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyva, hogy Zuckerberg a bevett, köznapi értelmében használja a kifejezést), hogy a „semlegességet” részletesen szabályozza a nemzetközi jog. Méghozzá úgy, hogy az előnyökhöz felelősségeket is rendel, nevezetesen azt, hogy a semleges entitás „nem engedhet idegen csapatokat a területére abból a célból, hogy azok támadást indítsanak egy harmadik fél ellen”. Márpedig, fűzi tovább az egyre meghökkentőbb gondolatmenetet a tekintélyes, mérvadó Clingendael kutatója, az analógia nyilvánvaló. Oroszország a nyugati társadalmakat fellazító hadműveletekre használja a Facebookot (és más közösségi média platformokat); amennyiben a Facebook cég ezt hagyja akkor „de facto Oroszország szövetségese” a Nyugat ellen. Az óriáscég – fogalmaz egyszerűen Riordan – csak egyetlen módon kerülheti el ezt a cinkosságot: „úgy hogy a Nyugat szövetségesévé válik az orosz dezinformáció elleni küzdelemben”. A világnak ezen a tájékán itt már megkeseredik az ember szája íze: véres valóságként létezett itt már ugyanis az az elv, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Nem jó látni megint ezt a leegyszerűsítő, végletekig konfrontatív világképet.
Shaun Riordan ráadásul nem csupán a levegőbe beszél, nem holmi elvi állásfoglalások mellett tör lándzsát. Egyes kifogásolt fiókok megszüntetése, vagy akár a tényellenőrzők (fact checker-ek) alkalmazása itt nem segít – mondja a brit diplomata. Már csak azért sem, teszi hozzá a szerző, mert a dezinformátorok ravaszak: sokszor az igazsággal keverik a hazugságot. Ha a Facebook, és a többi közösségi média vállalat, keresőmotor cég komolyan akarja venni, hogy „ne legyen az oroszok szövetségese”, ahhoz másra van szükség. A brit törvényhozás ugyanis téved akkor, amikor javaslatában a nagy digitális óriáscégek szabályozását javasolja, mintha „azok valóban cégek volnának”, mondja Riordan.
Ha a Facebook, a Google és a többiek „a nyugati kormányok kollaborátorai akarnak lenni”, írja a neves külügyi szakember, akkor a működésük alapját képező algoritmusokat meg kell osztaniuk – természetesen titokban – a nyugati kormányokkal. Ha erre nem hajlandók, mondja a brit külügyi ember, a holland külügy háttérszakértője, akkor „Oroszország de facto szövetségesének kell tekinteni ezeket a cégeket”, és „úgy is kell bánni velük”.
Treating Facebook as a Geopolitical Actor; Shaun Riordan; BideDao Managing Geopolitical Risk; 2019. február 28.

Bemutatjuk Nagy-Britannia „adat diplomatáját”
Graham Nelson a 21. századi brit külügyi államapparátus afféle „címlapfiúja”. Azaz, hogy éppen nem: noha valóban mintegy reklámposzterre illő módon személyesíti meg a fiatal, dinamikus és döntően információs tudományokban járatos szakembert, nagyon, de nagyon ritkán tűnik csak fel bármiféle címlapon. Ahogy az általa vezetett minisztériumi részleg is diszkréten meghúzódik az árnyékban, vagy inkább a félhomályban. Sem róla, sem ügyosztályáról nem szoktak tudósítani, sőt, sehol nem lelni fel róluk különösebben sok adatot. Ami, valljuk be, több mint furcsa, ha tekintetbe vesszük, hogy a transzparencia a modern brit államigazgatás központi követelménye, mantrája. Az pedig, hogy egy brit közigazgatási szervezetről lényegében semmilyen információt ne lehessen fellelni a világhálón, az már annyira furcsa, hogy szinte beszédes. A most megjelent első sajtóbemutatkozás is több mint szűkszavú. Pedig érdekes emberről van szó: ő irányítja a Brit Külügyminisztérium, a legendás FCO egyik legfontosabb részlegét, a nem túl sokatmondó nevű, OSU-nak becézett Open Source Unit-ot, azaz a Nyílt Forrású Osztályt.
Ha már kevés a fellelhető információ, akkor a témánál maradva mi is végeztünk egy kis nyílt forrású adatkutatást. A fiatal külügyi szakember LinkedIn profiljából tudhatunk meg például egyet s mást pályájáról. Noha Távol-Kelet szakértőként definiálja önmagát, tíz évnyi ázsiai témájú kutatói-tanácsadói munkáját egy szolíd matematikusi és információs mérnöki tanulmány és diploma alapozta meg. Nem az a tipikus diplomata kezdés, gondolhatnánk. Alapvetően vállalati- és szervezeti ügyfeleknek végzett kockázat felmérő, kockázat csökkentő munkákat. Mint mondja, számos informatikai fejlesztéssel büszkélkedhet, amelyek a többoldalú fegyverzetkorlátozás témáját érintették, vagy a kínai civil társadalom erősítését szolgálták, illetve természeti- és társadalmi krízishelyzetek vészelhárításához járultak hozzá. A távol-keleti munka hozadékaként egyébként, diplomatának állva egyedül beszéli a japán, a mandarin kínai és a koreai nyelvet a hajdan közmondásosan sokszínű brit külszolgálatban.
Nelson 2016-ban került külügyminisztériumi állományba, az újonnan alakult Open Source Unit vezetőjeként. A szervezeti egység webhelye – és információs részlegről lévén szó, ez külön érdekes – minden bizonnyal az egyik legrövidebb, leginkább semmitmondó site, amit csak a modern brit közigazgatás, a maga sok ezernyi részlegével, fel tud mutatni. De, hát mivel foglalkozik egyáltalában ez az osztály? „Feladatunk, hogy támogassuk a Külügyminisztériumot és a kormányt abban, hogy megalapozottabb külpolitikai döntéseket hozhasson adatokra és más információkra támaszkodva”. Hogy ez konkrétan mit takar? Erről négy fejezetcím, és négy fél mondat tájékoztat csupán:
* hibrid fenyegetések elemzése
* a demokrácia védelme
* az események megértése
* új szervezeti készségek kifejlesztése.
Az ember azt gondolhatná, hogy ennél még egy hírszerző szervezet is bőbeszédűbb, a mai transzparens, ráadásul örökös munkaerő hiánnyal küszködő világban. Ha a fejünket tanácstalanul vakargatva hagyjuk most ezt a több mint lakonikus hivatali weboldalt, és egy kicsit tovább játszunk a nyílt forrású információszerzéssel magunk is, akkor rábukkanunk két tavalyi közbeszerzési kiírásra. És itt már körvonalazódni kezd valami, hogy mivel is foglalkozik ez a rejtélyes Open Source Unit a brit Külügyön belül! A 2018. évi közbeszerzés két alapvető feladatot tűzött ki:
* egy biztonságos hozzáférésű, felhő alapú adatplatform kialakítása, amely könnyű és gyors hozzáférést biztosít az arra feljogosított személyeknek nyílt hozzáférésű információk nagy tömegéhez;
* egy olyan „szerszámoskamra” kialakítása, amely fejlett elemző eszközöket (szoftvereket) biztosít a munkatársak részére a fenti adatplatformon át elérhető információ tömeg feldolgozására.

A feladat meghatározás természetesen nem valamiféle információszerző „játékszer” kifejlesztését irányozta elő. A specifikációból jól látszik, hogy az adatszerző, adatgyűjtő komponensnek képesnek kell lennie különböző formátumú (html, csv, stb.), különböző típusú (szöveges, numerikus, műholdképes, metaadat stb.) adatok befogadására és kezelésére. Ráadásul a közbeszerzési anyag azt is elárulja, hogy a megbízással elvégzendő munkának már „házon belül elvégzett pilot fejlesztésekre” kell támaszkodnia, illetve ahhoz kell igazodnia. Ezeket az alapozó munkálatokat nyilvánvalóan a Graham Nelson által vezetett szakmai csoport végezte, 2016 és 2018 között. A kiírás még azt is megjegyzi: az előmunkálatokat végző külügyminisztériumi OSU osztály három adattudós munkatársból áll. Az OSU csoport előkészítő munkálatai kiterjedtek egy kis mintán történő felhasználói igényfelmérésre is. Ennek legfontosabb megállapításai azt mutatták, hogy a nyílt forrású adatoknál a legnagyobb gondot az erős szórtság jelentette (nagyobb centralizációra volna szükség az adatok elérésében). Ugyanakkor a megszerzett adattömeg számszerű elemzését lehetővé tevő eszköztár rendkívül korlátozott volt. Az OSU csoport egy fontos pilotfejlesztésére is rávilágít a közbeszerzési kiírás. Az OSU gárdája a majdani adatplatform prototípusaként, annak szövegelemző komponensét fejlesztette ki. A pilot Spacy nyílt forrású szótárt használ a figyelendő adatelemek kiválasztására, címkézésére, amiket aztán a szintén nyílt forrású Elasticsearch keresőmotorral indexelnek. Az eszköz egyszerű felhasználói felülettel rendelkezik, amely lehetővé teszi az adatok geotérbeli, vagy metrikus interfészen át történő megjelenítését. A jelenlegi működés további fontos részletére világít rá a közbeszerzési kiírás egy megjegyzése: e szerint a pilot munkálatok során az OSU munkatársai megvizsgálták egy szintén nyílt forrású kollaborációs eszköz, a Nextcloud alkalmazásba vételét, a csoporton belüli munkafolyamatokra. A kedvező tapasztalatok alapján a Nextcloudot, átfogó ökoszisztémaként kívánták kiterjeszteni az adatplatform egészére.
A brit Külügyminisztérium rejtélyes Nyílt Forrású Egysége, az OSU tehát az elmúlt évek során előbb saját fejlesztésben, majd közbeszerzéssel külső vállalkozókkal megtámogatva kifejlesztett egy olyan informatikai eszközrendszert, amely több százezer, különböző nyelvű információs forrást képes automatikusan figyelni, angolra fordítani és valós időben megjeleníteni egy központi felhasználói felületen. A begyűjtött és feldolgozott információs források nem csupán a nagy, jelentős forrásokra korlátozódnak, hanem a legjelentéktelenebbnek tűnő helyi forrásokat is felölelik. Korábban a külszolgálatban dolgozó diplomatáknak rengeteg időt kellett fordítaniuk a helyi hírforrások olvasására, személyes beszélgetésekre. Most az így szerzett információkat az online források tömegéből beszerezhető értesülésekkel lehet számottevően kiegészíteni. Sokkal pontosabb képünk van így a világról – fogalmazza meg a lényeget tömören az adattudós diplomata. Az új információgyűjtő rendszerrel a „gyorsreagálású” külügyi csoportok (pl. természeti katasztrófák, vagy más válságok idején) rövid határidő alatt készülhetnek fel olyan információ tömegből, aminek a megszerzésére korábban egyszerűen nem volt lehetőség. Ez az információs fedés természetesen akkor is elérhető, ha nincsen az adott helyszínen képviselő; segítségnyújtások, azonnali segélyek indítása mégis megalapozottan kezdeményezhető.
Az adatok hasznosulásához azonban nélkülözhetetlen az is, hogy azokat a maguk „emberi kontextusába” helyezzük – jegyzi meg gyorsan Nelson. És tényleg: a szervezeti egység már említetten szűkszavú webhelyén, amelyen a munkaerő toborzó felhívás foglalja el a központi helyet, nem csak adattudósokat, informatikai mérnököket keresnek. Két kézzel kapnak az emberi viselkedéstudomány művelői után is. Az ő feladatuk, világítja meg a csoport vezetője, Graham Nelson, hogy felfedezzék az adatokból kirajzolódó tendenciákat, rámutassanak a mögöttük megbúvó emberi viselkedésekre. A csoport egyik fontos profilja ugyanis az „extrém megnyilvánulások” figyelése. Az általuk szerzett, értelmezett és megosztott adatok lehetővé teszik, hogy a brit Külügy hatásosabban és hatékonyabban lépjen fel például a különféle radikális tendenciák semlegesítésére.
A fiatal adattudós diplomata meggyőződése: az adatok (a minőségi adatok, teszi rögtön hozzá), bármely kormány számára lehetővé teszik, hogy alaposan szemrevételezzék az általuk végzett munkát, és különösen annak tényleges hatását. Ami akkor is fontos, ha az adatokból nyert kép sokszor megmutatja, hogy az erőfeszítések egy jókora része bizony veszendőbe megy. Mert legalább tudni lehet, hogy melyik része volt hatásos.
Exclusive: Meet the UK’s „Data Diplomat”; Nurfilzah Rohadi; GovInsider; 2019. március 12.
Graham Nelson LinkedIn profilja
Az FCO OSU internetes webhelye
FCO cloud analysis platform development; Foreign and Commonwealth Office Open Source Unit (digitális közbeszerzés)

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, média, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Egyelőre nem lesz európai szintű IT-különadó

„Az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek keddi döntése értelmében lekerült a napirendről a közösségi szintű digitális adó kérdése, mert több tagállam ellenállása miatt több hónap alatt sem sikerült megállapodni róla – írja az MTI.

A döntésről Eugen Teodorovici, az EU soros elnökségét ellátó Románia pénzügyminisztere számolt be, miután Dánia, Finnország, Írország és Svédország kedden is megvétózta a kezdeményezést, adópolitikai ügyekben ugyanis csak egyhangú szavazással lehet dűlőre jutni.

Teodorovici elmondta, arra fognak koncentrálni, hogy közös álláspontra jussanak egy globális szintű egyezményről a digitális nagyvállalatok megadóztatása érdekében, amelyről a tervek szerint 2020-ban születne megállapodás. A fejlett ipari államok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyébként jelenleg egy, az internetes cégek adóelkerülésének minimalizálására szolgáló egyezményen dolgozik, ha pedig ez elbukik, vagy elhalasztják, akkor az EU újra napirendre veszi majd az ügyet.

Az Európai Bizottság javaslatának egyébként az volt a lényege, hogy a digitális cégek ott is adózzanak, ahol a nyereségük keletkezik, nem csak ott, ahol a központjuk van. Ez nem is tűnik annyira elrugaszkodott ötletnek, a franciák és az osztrákok már kacérkodtak is az ötlettel, a magyar kormány pedig már három évvel ezelőtt uniós szintű szabályozást sürgetett a nemzetközi techcégekre.”

Forrás:
Egyelőre nem lesz európai szintű IT-különadó; Index.hu/MTI; 2019. március 12.

Kategória: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Közigazgatási bíráskodás 2.

„A Kormány T/5241. számon nyújtotta be a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatát.

A Képviselői Információs Szolgálat korábbi, 2016/47. Infojegyzete a közigazgatási bíráskodás jogtörténeti hátterét, szervezeti modelljeit, és a felmerülő szakmai véleményeket foglalja össze.”

Forrás:
2019/8. Közigazgatási bíráskodás 2.; Infojegyzet; Képviselői Információs Szolgálat; 2019/8.; 2019. március 14. (PDF)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom, törvények, határozatok | Címke: , | Hozzászólás most!

30 éves a World Wide Web!

„Tegyük fel, hogy a számítógépeken tárolt információk mindenhol összekapcsolódnak. Tegyük fel, hogy a számítógépemet programozva létre tudok hozni egy olyan teret, ahol minden mindennel kapcsolódni tud.
Sir Tim Berners-Lee, inventor of the World Wide Web

1989-ben a világ legnagyobb fizikai kutatólaboratóriuma, a CERN, az ötletek és információk zsibongó tárháza volt, azonban az információkat egymással nem kompatibilis számítógépeken tárolták. Sir Tim Berners-Lee elképzelt egy olyan egységesítő struktúrát, amely lehetővé teszi az információk különböző számítógépek közötti összekapcsolódását, és megírta az „Információkezelés: Javaslat” (Information Management: A Proposal) című dokumentumot. 1991-re a javaslatban megfogalmazott jövőkép valósággá vált, megszületett a World Wide Web.

Megünneplendő a javaslat óta eltelt 30 évet, a CERN 2019. március 12-én a World Wide Web Konzorciummal (W3C) és a World Wide Web Foundation-nel karöltve rendezi meg az évfordulót, melyet weben is közvetítenek (Web@30 webcast). További információ a Web történetéről, valamint a rendezvény programjáról.”

Forrás:
30 éves a web!; W3C Magyar Iroda; 2019. március 11.

Kategória: hírközlés, informatika, Internet, média, művelődés, szakirodalom, távközlés, technika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az Európai Parlament elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet

„Az európai akadálymentesítési irányelv célja, hogy egyes – főként digitális – termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet, amely szerint az infrastrukturális fejlesztések mellett technikai eszközöket és szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenni az Európai Unióban élő mintegy 80 millió fogyatékkal élő számára.

A jogszabály célja, hogy egyes – főként digitális – termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat. Számítógépek, operációs rendszerek, okostelefonok és e-könyvek, a digitális televíziózáshoz kapcsolódó eszközök és az e-kereskedelem, a közlekedéshez kapcsolódó és banki szolgáltatások, tévé közvetítések és telefonszolgáltatások válnak a jövőben fokozatosan akadálymentessé.
Az új irányelv amellett, hogy javítani fogja a fogyatékkal élők mindennapi életét, ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, hogy innovatívabb termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak mindenki számára.

Kósa Ádám EP-képviselő kijelentette, a fogyatékosság többé nem jelenthet akadályt Európában. Végre elmondható, hogy egy jól kiegyensúlyozott jogszabály született, ami nagy eredmény mind a szociális, mind a gazdasági fejlődés szempontjából –emelte ki.

A képviselő reményét fejezte ki, hogy a következő Európai Parlament tagjai hasonló fontosságú témaként fogják kezelni a fogyatékossággal élő emberek életének megkönnyítését és a munka ezen a téren is folytatódni fog.”

Forrás:
Az EP elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet; Világgazdaság; 2019. március 13.
More accessible products and services for disabled and elderly people; European Parliament; 2019. március 12.
European Accessibility Act; Marie Lecerf; EPRS, European Parliamentary Research Service; 2019. március (PDF, egyoldalas összefoglaló)

Kategória: informatika, jog, közigazgatás:külföldön, társadalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Az Európai Unió mérlegelni fogja, hogy kötelezővé teszik-e a tagállamok számára bizonyos kiberbiztonsági szabványok alkalmazását

„Néhány éves tesztidőszak után mérlegelik azt, hogy kötelezővé teszik-e a tagállamok számára bizonyos szabványok alkalmazását.
Tegnap igazi „digitális nap” volt az EU-ban. Az elfogadott határozatok közül az egyik, hogy március 12-én, kedden az Európai Parlament (EP) a kiberbiztonsági jogszabályról szavazott, amelynek célja, hogy hatékonyabban küzdjön a növekvő kibertámadások ellen, hogy megerősítse az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség szerepét, és létrehozzon egy közös kiberbiztonsági tanúsítási rendszert – írják a hivatalos közleményben.

„Két fontos feladatunk van. Az egyik azokhoz a mindennapi életünket is befolyásoló szolgáltatásokhoz kapcsolódik, mint az elektromos, a víz, vagy a kommunikációs hálózatok. Ezeket ugyanis egyre nagyobb mértékben érik kibertámadások. A másik a „Dolgok internetéhez” kapcsolódik, és az egyre több eszközhöz, ezzel párhuzamosan pedig a felhasználók bizalmatlanságához az eszközökben” – nyilatkozta Angelika Niebler jelentéstevő.

Támogatás, együttműködés, információ
Az új szabályoknak köszönhetően az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség több emberi és pénzügyi erőforrást kap majd, a tagállamok közötti kiberbiztonsági együttműködés pedig intenzívebbé válik. Szerte Európában szabványosított tanúsítványokat bocsájtanak ki az informatikai eszközökre, amely kezdetben önkéntes alapon működik majd. Az Európai Bizottságnak (EB) 2023-ra fel kell mérnie, hogy az önkéntes rendszert kötelezővé kell-e tenni.

A megfelelő tájékoztatás is segíthet abban, hogy a felhasználók maguk is odafigyeljenek a védelmükre, miközben ezeket az eszközöket használják – vélik az előterjesztők. A legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint az európaiak 87 százaléka a kibertámadások megnövekedett számára komoly problémaként tekint, amely igazi kihívást jelent az EU belső védelmi rendszerének. A legtöbben azért is aggódnak, hogy maguk is áldozatokká válnak. Az új szabályoknak köszönhetően a felhasználók ajánlásokat kapnak a biztonsági beállításokra, az eszközök védelmére, és az elérhető frissítésekre, illetve azok gyenge pontjaira vonatkozóan.

„A 2017-es WannaCry kibertámadás, amely több mint 200 ezer számítógépet fertőzött meg EU szerte, megmutatta, hogy szükség van új közös kezdeményezésekre, amelyek segítségével növelhetjük a kiberbiztonságot – mondta el Angelika Niebler. – A kiberbiztonsági jogszabállyal lefektettük ennek az alapjait. Európa így hamarosan élen járhat a kiberbiztonság megőrzésében.””

Forrás:
Az EU erősítené a kiberbiztonságot; IT café; 2019. március 14.
Európa kiberbiztonságáért dolgozik az EP; Európai Parlament; 2019. március 13.
Kiberbiztonság: a Parlament fellépést sürget a Kína jelentette veszély ellen, új jogszabály; Európai Parlament; 2019. március 12.

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , | Hozzászólás most!

5/2019. (III. 13.) IM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről

„…1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni

a) a jogszabályok kihirdetésére, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyes más jogi aktusok, valamint a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolások közzétételére (a továbbiakban együtt: megjelentetés),

b) az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének megjelölésére, a jogszabályok kihirdetés során történő megjelölésére, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint egyes más jogi aktusok közzététel során történő megjelölésére.

(2) E rendelet jogszabályra vonatkozó rendelkezéseit – a jogszabály kihirdetése során történő megjelölésének szabályai kivételével – az Alaptörvény és annak módosítása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

2. A Magyar Közlöny kiadása

2. § (1) A Magyar Közlönyt az igazságügyért felelős miniszter által kijelölt felelős szerkesztő vagy a helyettesítésére jogosult személy (a továbbiakban együtt: felelős szerkesztő) szerkeszti és adja ki.

(2) A Magyar Közlöny kiadásában, szerkesztésében, valamint a papíralapú oldalhű másolatának előállításában és terjesztésében a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság a felelős szerkesztő rendelkezései szerint közreműködik, ennek keretében üzemelteti a lapszerkesztés alapjául szolgáló informatikai rendszert (a továbbiakban: informatikai rendszer).

(3) A Magyar Közlöny a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) szabályozott módon, a www.magyarkozlony.hu honlapon kerül kiadásra.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a felelős szerkesztő meghatározza a Magyar Közlöny kiadási folyamatának szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit, a rendelkezésre állás szükséges mértékét, felügyeli ennek teljesítését.

3. § (1) A felelős szerkesztő

a) ellenőrzi az aláírt jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket kihirdetésük, illetve közzétételük előtt a Jat.-ban, illetve a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletben előírt szerkesztési követelmények érvényesülése tekintetében,

b) gondoskodik a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök megjelöléséről, és ennek alapján időrendben vezeti a kihirdetésre került jogszabályok, illetve a közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök nyilvántartását.

(2) A felelős szerkesztő – a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolások kivételével – nyilvántartást vezet a Magyar Közlönyben történő megjelentetés alapjául szolgáló eredeti, aláírással ellátott iratokról, gondoskodik megőrzésükről, majd azoknak az irattár részére feldolgozásra kész átadásáról.

(3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott iratok nem selejtezhetők.

4. § (1) A Hivatalos Értesítő és az Indokolások Tára a Magyar Közlöny mellékletei, amelyek külön sorozatként, önálló sorszámozással jelennek meg.

(2) A Magyar Közlöny és a mellékletei a felelős szerkesztő által meghatározott rendszerességgel jelennek meg. A Magyar Közlöny és a mellékletei ugyanazon a napon – azonos dátummal – eltérő sorszámozással, több alkalommal is megjelenhetnek.

5. § A Magyar Közlönyben a jogszabályok kihirdetésre, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, az egyes más jogi aktusok és a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolások közzétételre kerülnek.

6. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolások közzététele

20. § (1) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást az e §-ban meghatározottak szerint, a 21. §-ban meghatározott kivétellel kell közzétenni.

(2) Az Indokolások Tárában

a) az Alaptörvény, annak módosítása, valamint törvény esetében az egyes házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon nyilvánossá tett, végső előterjesztői indokolást,

b) a kormányrendelet, a miniszteri rendelet, a miniszterelnöki rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete esetében a megalkotásukat megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást

kell közzétenni.

(3) Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban kell közzétenni.

(4) A közzétételre a (2) és (3) bekezdés szerinti jogszabályok kihirdetését követően kerülhet sor.

(5) Az e rendelet szerint közzétett indokolás a közzétételét követően nem módosítható.

21. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni…”

Forrás:
5/2019. (III. 13.) IM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
Az igazságügyi miniszter 5/2019. (III. 13.) IM rendelete a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 41. szám; 2019. március 13.; 1106-1113. oldalak (PDF)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 48/2019. (III. 13.) Korm. rendelete a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról

„ 1. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az Indokolások Tárában közzétett indokolásokat.
(6) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott, kiemelkedő társadalmi, gazdasági jelentőségű, hatályos jogszabály tekintetében a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslathoz kapcsolódó indokolásra, előterjesztői álláspontra és a megalkotása vagy módosítása során keletkezett irományokra figyelemmel szerkesztett összefoglalót, amely előkészítéséről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.”

2. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Ha az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolás Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételére – jogszabályban meghatározottak szerint – sor kerül, a közzétételre a 4. § (4) és (5) bekezdése szerinti eljárási szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”

3. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyért felelős miniszter – a 9. § szerinti közszolgáltatási szerződéssel – gondoskodik
a) a Nemzeti Jogszabálytár működtetéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről és szerkesztéséről,
b) az önkormányzati rendelet kivételével a jogszabály és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről, c) a 2. § (4) bekezdése szerinti jogszabályfordítások közzétételéről,
d) a 2. § (5) bekezdése szerinti indokolások közzétételéről,
e) a 2. § (6) bekezdése szerinti összefoglalók közzétételéről.”

4. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Nemzeti Jogszabálytár honlapján önálló felületet kell biztosítani az Indokolások Tárában közzétett indokolások közzétételére.
(4) A Nemzeti Jogszabálytár honlapján önálló felületet kell biztosítani a 2. § (6) bekezdése szerinti összefoglalók közzétételére.”…”

Forrás:
A Kormány 48/2019. (III. 13.) Korm. rendelete a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 41. szám; 2019. március 13.; 1100. oldal(PDF)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

1113/2019. (III. 13.) Korm. határozat a bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről

„1. A Kormányhoz benyújtott, jogszabály megalkotására irányuló előterjesztéseket és a miniszteri rendeletek tervezetét (a továbbiakban együtt: jogszabály tervezete) – a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) követelményeinek megtartása mellett – az e határozatban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal kell előkészíteni.

2. Ha a jogszabály tervezete

a) új adminisztratív kötelezettséget,

b) új fizetési kötelezettséget vagy

c) egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget

vezet be, a jogszabály tervezetében valamely – hatásában a bevezetendő kötelezettséghez hasonló mértékű –, az azonos ágazatban vagy jogterületen már meglévő adminisztratív kötelezettség, egyéb költségterhelés megszüntetéséről vagy arányos enyhítéséről (hatályon kívül helyezéséről, módosításáról) is rendelkezni kell, a bevezetés időpontjához közeli, észszerűen megállapított időponttal (a továbbiakban együtt: tehercsökkentés).

3. A tehercsökkentés követelményének az is megfelel, ha más – az új kötelezettséget bevezető jogszabállyal nem módosítható – jogszabály módosítására vagy hatályon kívül helyezésére tesz az előterjesztő javaslatot, a jogszabály-előkésztési feladatkörébe tartozó jogterületen.

4. A jogszabály tervezetében részletesen be kell mutatni, hogy milyen szempontok és megfontolások alapján tesz javaslatot az előterjesztő a tehercsökkentésre, és az milyen összefüggésben és arányban van a bevezetendő kötelezettséggel.

5. Ha a szabályozási tárgykör rendezése kizárólag jogszabályban történhet, és az Alaptörvény vagy a jogalkotás alapvető követelményei alapján a törvényi szabályozás nem szükséges, az előterjesztőnek lehetőség szerint Kormány tagjának rendeletében, vagy ha ez nem lehetséges, kormányrendeletben történő szabályozásra kell javaslatot tennie.

6. Ha a jogszabály tervezete olyan rendelkezést tartalmaz, amely

a) a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges,

b) normatív tartalommal nem rendelkezik,

c) felhatalmazás alapján vagy eredeti jogalkotói hatáskörben olyan más jogszabályban is megalkotható, amely a jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, vagy

d) közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható,

a jogszabály tervezetében részletesen be kell mutatni annak indokait, hogy az érintett rendelkezésnek a jogszabály tervezetében történő szabályozása miért elkerülhetetlen.

7. Az előterjesztő gondoskodik arról, hogy a 2–6. pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő jogszabály tervezete – a 8. pont szerinti esetben – ne kerüljön az Ügyrend szerinti egyeztetésre, illetve a kormányzati döntéshozatal szakmai előkészítő fóruma és politikai döntéshozó szerve elé benyújtásra.

8. A 2–6. pont szerinti követelményeknek meg nem felelő jogszabály tervezete nem bocsátható az Ügyrend szerinti közigazgatási egyeztetésre, ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára – az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára egyetértésével – az Ügyrend szerinti előzetes egyezetés során kifogással él a 2–6. pont szerinti követelmények teljesítésének elmaradása miatt.

9. A Kormány jogszabály-előkészítéséért felelős tagja a jogalkotási és jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó, tárgyévben kihirdetett jogszabályoknak a 2–6. pont szerinti követelményeknek való megfeleléséről beszámolót készít, és a tárgyévet követő év február 28. napjáig megküldi a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának. A beszámolóban be kell mutatni a bevezetett új és az azokkal összefüggésben megszüntetett vagy enyhített kötelezettségeket.

10. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a 9. pont szerinti miniszteri beszámolók alapján a tárgyévet követő év április 30. napjáig jelentést készít a miniszterelnök számára, amelyben értékeli a kormányzati jogalkotási és jogszabály-előkészítő tevékenység hatását a lakosság és a társadalom szervezetei adminisztratív és költségterheinek alakulására.

11. Ez a határozat 2019. március 15-én lép hatályba.”

Forrás:
1113/2019. (III. 13.) Korm. határozat a bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1113/2019. (III. 13.) Korm. határozata a bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 41. szám; 2019. március 13.; 1114-1115. oldalak (PDF)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

2019. évi II. törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról

„1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály ne tartalmazzon indokolatlanul olyan rendelkezést, amely
a) a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges,
b) normatív tartalommal nem rendelkezik,
c) felhatalmazás alapján olyan más jogszabályban is megalkotható, amely a jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, vagy
d) közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható.”

2. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit.
(2) Nem lehet felhatalmazást adni
a) a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, továbbá jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására,
b) a jogszabály egészének végrehajtására, valamint
c) olyan tárgykör szabályozására, amelyet a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz.
(3) Kötelezettség alóli mentesülés, illetve kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény szabályainak megalkotására – a 4. §-ban foglaltak sérelme nélkül – felhatalmazás adható.
(4) A Kormány tagjának rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. Ha a Kormány tagjának felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultsága nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni.

10. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A jogszabály előkészítőjének feladata, hogy a jogalkotás elmaradásának várható következményeit mérlegelje, és – a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével – akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges.”

11. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A jogszabály szakmai tartalmát, a jogszabály terjedelmét és a jogszabályi rendelkezés absztrakciójának mértékét a szabályozott életviszony jellegéhez igazodóan, az e törvényben meghatározott keretek között, észszerűen kell kialakítani.
(2) A jogszabály szakmai tartalmát a szabályozási cél sérelme nélkül lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a jogszabály címzettjei számára egyszerűbb, gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményezzen, továbbá érvényesüljön a jogi kötelezettségek és adminisztratív terhek számának csökkentése, illetve a jogrendszer túlszabályozottságának mérséklése.
(3) A jogszabály szakmai tartalmát lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy ha a jogszabály
a) új adminisztratív kötelezettséget,
b) új fizetési kötelezettséget, vagy
c) egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget vezet be, valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetéséről vagy arányos enyhítéséről is rendelkezni kell.”

12. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A jogszabály előkészítőjének feladata, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményét mérlegelje, és – a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével – akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges.”

13. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.”

15. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tára az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és módon tartalmazza a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolásokat.”…”

Forrás:
2019. évi II. törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 41. szám; 2019. március 13.; 1095-1099. oldalak (PDF)
Lásd még: 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról; Nemzeti Jogszabálytár (Hatályos: 2019.03.15 -)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!