Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Európai Bizottság: Az állami támogatást szabályozó rendelkezések módosítása a koronavírus-járvány miatt (összefoglaló oldal)

„Egy új vírusfertőzés kitörése jelentős gazdasági következményekkel jár. Számos tagállam megfontolja vagy már bejelentette, hogy támogatási intézkedéseket hoz a polgárok vagy a vállalatok számára. Egyes támogatási intézkedések állami támogatást jelenthetnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.
EUMSZ (Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés) PDF
Állami támogatások – 107. cikk

Ideiglenes Keretrendszer a gazdaság támogatására a koronavírus-járvány kitörésével összefüggésben:

Forrás:
State aid rules and coronavirus; Európai Bizottság; 2020. március-április
(némileg rövidítve)

Kategória: gazdaság, jog, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A személyes adatok biztonságát garantáló páneurópai kapcsolatkövető rendszert (Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing – PEPP-PT) fejlesztenek a koronavírus-járvány megfékezésére

„…Helge Braun a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapban közölt interjúban kifejtette, hogy a túlterhelődés megakadályozásához az ellátórendszer kapacitását is tovább kell növelni, és javítani kell az úgynevezett kapcsolatkövetés hatékonyságát, vagyis gyorsabban és megbízhatóbban kell megállapítani, hogy egy fertőzött a fertőzőképesség kezdetétől kikkel került annyira közeli fizikai kapcsolatba, amely lehetővé tehette a vírus továbbadását.

Jelezte, hogy a kormány elképzelése szerint ebben az ügyben egy közös európai fejlesztésű alkalmazásra lehet támaszkodni.

Szavai szerint a berlini vezetés az úgynevezett személyes adatok biztonságát garantáló páneurópai kapcsolatkövető rendszerre (Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing – PEPP-PT) építheti a járványügyi védekezés további lépéseinek egy részét. A még fejlesztés alatt álló rendszeren nyolc európai országban több mint 130 szakértő dolgozik, a résztvevő intézmények között van a német Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI).

A második fő szabály a kapcsolatkövetést szolgáló digitális megoldások – például a PEPP-PT – használata…”

Forrás:
Biztató adatok Németországból; Demokrata; 2020. április 5.

„…Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing (PEPP-PT)

Lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan megszakítsuk a SARS-CoV-2 átvitelét egészséges emberekre, a fertőzésnek potenciálisan kitett emberek tájékoztatása révén. Nagy és nyitott európai csapat vagyunk. Szabványokat, technológiákat és szolgáltatásokat biztosítunk az országok és fejlesztők számára. Magunkénak valljuk a magánélet teljes megóvását biztosító megoldásokat. A jól tesztelt, teljes mértékben megvalósított közelségmérésre és skálázható háttérrendszer-szolgáltatásokra építünk. Megoldásunk lehetővé teszi a fertőzési láncok nyomon követését az országhatárokon átnyúlóan.

A PEPP-PT-t úgy hozták létre, hogy segítse a nemzeti kezdeményezéseket a használatra kész, jól bevizsgált és megfelelően kiértékelt mechanizmusok és szabványok biztosításával, valamint az interoperabilitás, a tájékoztatás és a szükséges működés támogatásával.

A PEPP-PT mechanizmusok alapvető jellemzői:

  • Jól kipróbált és bevált eljárások a közelség mérésére a népszerű mobil operációs rendszer és eszközök használatával.
  • Az adatvédelem, anonimizálás, GDPR-nek való megfelelés és a biztonság igényeinek érvényesítése.
  • Nemzetközi interoperabilitás a helyi fertőzési láncok nyomon követésének támogatására, még akkor is, ha egy lánc több PEPP-PT résztvevő országot érint.
  • Méretezhető háttér-architektúra és technológia, amely telepíthető a helyi IT-infrastruktúrával.
  • Tanusítási szolgáltatás, hogy biztosítva legyen a helyi PEPP-PT alkalmazások biztonságos és interoperabilis működése.

Referencia-megvalósításunk a Mozilla licencszerződés alapján érhető el…”

Forrás:
Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing (PEPP-PT); Pepp-Pt

Kategória: egészségügy, gazdaság, informatika, Internet, jog, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az illetékes uniós biztos szerint kizárt, hogy a kínai cégek üzleti érdekből adakoznak jelen helyzetben

„Az elmúlt hetekben több millió, a koronavírus elleni védekezésben felhasználható maszk érkezett Európába Kínából, részben helyi cégek adományaként – az adakozók között ott van egyebek mellett a Huawei, mely több országnak is eljuttatott már védelmi csomagokat. Az EU-n belül időközben olyan vélemények is keringenek, hogy a cég(ek) ezért egyszer benyújthatják majd a számlát, de az illetékes uniós biztos szerint ennek semmi alapja.

Nem kell attól tartani, hogy azok a kínai cégek, melyek az elmúlt hetekben maszkok millióit adományozták a koronavírus európai terjedésének megfékezésére, majd egyszer benyújtják ezért a számlát – jelentette ki az Európai Bizottság digitális gazdaságért felelős biztosa, Thierry Breton egy szerdai interjúban. Hogy a felvetés még az EU-n belül is mennyire megosztó, azt jól jelzi, hogy múlt héten egy másik uniós biztos, Josep Borrell, aki egyben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, kétarcú politikával vádolta meg Kínát, kijelentve, hogy az ázsiai ország az év korábbi szakaszában a valós veszélyhelyzetről félretájékoztatta a világot, most pedig a megmentő szerepében tetszelegne.

Kína több globális multin keresztül is adományozott az elmúlt hetekben maszkokat európai uniós országoknak, köztük azoknak, melyekben jelenleg a legsúlyosabb a járványhelyzet, így Olaszországnak és Spanyolországnak, de jutott az eszközökből Litvániának, Hollandiának vagy éppen Görögországnak.

A maszkokat adományozó cégek közt ott van, egészen pontosan Joseph Borell múlt heti nyilatkozatáig ott volt a Huawei Technologies is, melyet az adományok miatt politikai körökből számos támadás ért, elsősorban arra helyezve a hangsúlyt, hogy a kínai tech óriás mindezt jól felfogott érdekében teszi. Vagyis leginkább arra számít, hogy a segítségért cserébe az érintett uniós tagállamok számára kedvező döntést hoznak majd akkor, amikor az 5G-s hálózatokat érintő esetleges beszállítói korlátozásokról határoznak.

Bár tény, hogy e téren gyakorlatilag minden uniós tagország szabad kezet kap, szerdán ezt a feltételezést maga Thierry Breton, az Európai Bizottság digitális gazdaságért felelős biztosa utasította vissza, aki közölte, kizártnak tartja, hogy a kínai cégek üzleti érdekből adakoznak jelen helyzetben. A biztos szerint a kínai adományok éppúgy természetesek most, mint amikor januárban az EU mintegy 56 tonna felszerelést küldött az ázsiai országba, emlékeztetett továbbá, hogy az európai cégek helyi leányvállalataikon keresztül szintén részt vettek a járványhelyzet csillapításában Kínában”

Forrás:
Maszkok millióit küldik kínai tech cégek Európába; Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. április 2.
Lásd még: Huawei to ‘scale down’ supply of COVID-19 masks, after Borrell comments; Samuel Stolton; EURACTIV.com; 2020. márc. 26. (2020. márc. 31.)
EU industry chief sees no quid pro quo in Chinese firms’ ‘mask diplomacy’; Foo Yun Chee; Reuters; 2020. április 1.

Kategória: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:külföldön, távközlés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. április 6.

Az igazság letéteményesei

Jó ideje bukkannak fel, itt is ott is, olyan hangok a nemzetközi kapcsolatok tudománya, de a gyakorló politika világában is, amelyek azt sürgetik: ideje volna a nagy technológiai cégeket, a Google-t, az Amazont, vagy a közösségi média világát meghatározó Facebookot, Twittert, YouTube-ot diplomáciai szereplőnek tekinteni. A modern IKT-gazdaságot uraló óriáscégek „szokványos vállalati” szférán messze túlmutató jelentőségét tükrözi egyébként az a folyamat is, aminek keretében a nemzetközi élet szokásos alanyai, tehát szuverén államok „technológiai nagyköveteket” neveznek ki, és akkreditálnak az internetgazdaság meghatározó cégeihez. Mint ismeretes – mi itt az e-Gov Hírlevélben is többször beszámoltunk róla – ezen a téren a kisállamnak számító Dánia vitte az úttörő szerepet (az azóta is nagyon aktív, élénk nemzetközi szakmai és politikai közéletet folytató, és ezt posztjához illően a közösségi platformokon mutató Casper Klyynge technagykövet személyében), de a minden szempontból fajsúlyosnak számító nemzetközi aktorok közül is néhány, mint Franciaország, vagy a német külpolitika is felzárkózott mögé. Nyilván sokat nyom itt a latba a puszta gazdasági erő, üzleti teljesítmény is, de e mellett egyre jobban érzékelhető a modern társadalmak kulcstényezőjének tekintett információhoz való kizárólagos hozzáférésben, az információ kézben tartásában rejlő óriási potenciál. Az elmúlt fél évtized jelentősebb nemzetközi- és belpolitikai eseményei (hogy csupán a legfontosabbként emeljük ki az ukrajnai válságot, a 2016. évi amerikai elnökválasztást, vagy a Brexit-népszavazást), miközben rávilágítottak a közvélemények információ fogyasztási szokásainak drámai átrendeződésére, a hagyományos nyomtatott és sugárzott hírhordozók további visszaszorulására, félreérthetetlenül mutatták meg, hogy az online csatornákon továbbított információk terén is döntő átrendeződésnek vagyunk szemtanúi. A részben vagy egészben a netre felköltözött hagyományos (értsd: nagyvállalati, vagy kormánykézben tartott) sajtót rekord idő alatt taszította le trónjáról a közösségi platformok egyre erősödő, hírgeneráló-hírtovábbító-hírfogyasztó ökoszisztémája. Az információ, hogy ne mondjuk: az „igazság” korábban szilárdan kézben tartott monopóliuma az olvadó hó sebességével kezdett semmivé foszlani. A nagy technológiai cégek „kvázi állami” szereplőként való kezelését sürgető, jellemzően nyugati szakmai felvetések egyébként a vélt vagy valós orosz kiberbefolyás visszaszorításának szükségességét hangoztatták indokként. Ugyanakkor – mivel az információ fegyverként való felhasználásának ellenállhatatlan vágya és törekvése természetesen oldalsemleges – a Nyugat geopolitikai ellenlábasai legalább akkora fenyegetést látnak az interneten, ezen belül is a közösségi terekben mozgó információ manipulálásában. A fentiek nyomán nem meglepő, hogy az elmúlt másfél évben egymást érték a nagy internetes, kereső- és közösségi média cégekkel kapcsolatos nyomásgyakorlás különböző formái. Többször kerültek napvilágra hírek a modern információiparban kulcsfontosságú cégek, a Google, a Facebook, a Twitter vezetői és az amerikai Belbiztonsági Minisztérium, az FBI és a CIA „szakmai egyeztető megbeszéléseiről”. Az pedig, hogy a technológiai óriások, globális hatókörük ellenére sem „multinacionális”, „semleges piaci szereplők”, hanem az esetek többségében amerikai tulajdonú, Amerikában székelő cégek, azt jól példázták azok a fenyegetőbb körülmények, ahol ezeknek a cégeknek az USA iránti lojalitását igencsak éles formában kérték számon. Mark Zuckerberg Facebook-főnök szenátusi meghallgatásának izzasztó percei és órái jól mutatták, hogy itt nem babra megy a játék. Ugyanakkor a harapófogó másik szára is mind gyakrabban szorul a technológiai nagyok köré: Oroszország és Kína, általában média- és internetes hatóságaikon keresztül intéznek ultimátumszerű követeléseket a technológiai óriások felé. Amik persze amerikaiak – de egyben globális üzletelők is, és azok is szeretnének maradni. A geopolitikai riválisok pedig roppant nagy piacot jelentenek, ésszerű tehát az „odaigazodás” kényszere is.

Kicsit feljebb, ahol az elmúlt évek olyan főbb eseményeit soroltuk, amelyekből egyértelműen világlott ki, hogy a közösségi média csatornái mennyire meghatározóak lettek a közvélemények tájékozódásában, következésképpen befolyásolásában, szándékosan hagytuk le a legfrissebb példahelyzetet. Mára ugyanis kétség sem férhet hozzá: ahogy a világban folyó fő geopolitikai csatározások a habozás legkisebb jelen nélkül „karolták fel” ezt az egész világon végigsöprő fenyegető járványt, fegyverként használva ebben a kíméletlen harcban a koronavírus fenyegető potenciálját, ugyanez gyűrűzik tovább az információs térbe is. Az egyik fő frontvonal, nem lepődünk meg, a kibertér, az információs tranzakciók világa. Egy szakértő plasztikusan úgy fogalmazott, a Japánban már kényszerűen lemondott sportesemények helyett „fake news olimpia”, egy igazi sok sportágban zajló, és nemzetközi gárda által űzött vetélkedés jutott most ki a világnak. És a könyörtelen élességgel zajló politikai küzdelemben, amiben a belpolitikai küzdelmek kibogozhatatlanul fonódnak össze a nemzetközi kapcsolatok hadszíntereivel, az információs hadviselésben kulcsszerepet játszó technológiai cégek ismét a küzdő felek közötti kényes terepen mozognak. A „fake news” elleni harcban a közösségi médiaszolgáltatók mind gyakrabban folyamodnak a – kizárólagosan házilagos szabályaik által irányított – cenzúrázás gyakorlatához. Többnyire áttekinthetetlen elvek alapján, önkényes „fogalmi kategóriáknak” megfeleltetve, sebtiben toborzott „hírellenőrzők” keze nyomán dől el valamiről, hogy „igaz”, vagy éppen „hamis”. Az önmagában is rendkívül aggasztó gyakorlatban azonban, nyilván egészséges önvédelmi reflexek nyomán, mindeddig nem nagyon volt szokás kiemelkedő közéleti személyiségek, különösképp nemzetközi politikai szereplők közösségi média posztjainak a cenzúrázása. A jelek szerint azonban világjárvány ezen a téren is áttörést hozott. Hírügynökségek jelzések szerint a Facebook és a Twitter cég a napokban utasítást adott Jair Bolsonaro egy videomegosztásának eltávolítására. Ebben ugyanis, mint a médiacégek fogalmaztak, a brazil elnök „valótlan módon azt állította, hogy egy gyógyszer eredményesen alkalmazhatónak bizonyult a koronavírus kezelésére”. Háttérnek érdemes felidézni: a sok szempontból vitatott és vitatható politikákat (és stílust) képviselő Bolsonaro „progresszív körökben”, ami az Egyesült Államokban a Demokrata Párt meghatározó köreit és a párt szimpatizánsait jelöli, egyike a legelutasítottabb politikai szereplőknek. Az utóbbi 1-2 évben viszonylag sok elemzés mutatott rá arra is: a nagy amerikai technológiai cégek vezérkara feltűnően gyakran képviseli ugyanezen „progresszív” világképet. Persze, a tudomány szakmai közegei által generált információkat is (ahogy ez korábban a klimaproblematikával kapcsolatban kiderült) sajátosan értelmező brazil politikus aligha tekinthető tudományos orákulumnak. Csakhogy itt nem erről van szó. Hanem arról: kívánatos-e, megengedhető-e az, hogy a közbeszédben valósról és valótlanról, hamisról és igazról, egy-egy átláthatatlan elvek alapján működő, politikailag gyakran állást foglaló (és nem a köz által megválasztott és számon kért) magánvállakozás döntsön? Aminek az aggályosságát, veszélyességét különösen nagy erővel mutatja ez a konkrét eset. Bolsonaro ugyanis az inkriminált videóban arról a klorokin-foszfát alapanyagú gyógyszerről szólt, aminek az eredményes, ígéretes alkalmazhatóságáról a koronavírus ellen több – az Egyesült Államokban is hivatalos forrásokban elérhetővé tett – tudományos publikáció számolt be. Nem lévén orvosok, nem akarunk gyógyszerészeti, klinikai kezelési szakkérdésekben állást foglalni. Azt azonban tudjuk, hogy ugyanezen szer alkalmazási ígéreteiről számtalan helyen szólt a világsajtó, köztük nálunk is. A ráadás: az Egyesült Államok szövetségi gyógyszer engedélyező hatósága, a különösen szigorú szabályairól ismert FDA, a Facebook és Twitter cég cenzúra döntése előtt néhány nappal jóváhagyta a klorokin-foszfát malária orvosság alkalmazását koronavírusos betegek kezelésére. Tehát: pontosan azt a gyógyszert, aminek használhatóságáról a brazil politikus beszélt posztjában.
Facebook, Twitter bar video of Brazilian president endorsing unproven antiviral drug; David Ingram; NBC News; 2020. március 31.
Expert consensus on chloroquine phosphate for the treatment of novel coronavirus pneumonia; U.S. National Library of Medicine, National Center for Biotechnology Information, PubMed.gov; 2020. március
kivonatos ismertetés, kínai eredeti: Zhonghua Jie He He Hu Xi Za Zhi. 2020 Mar 12;43(3):185-188. doi: https://doi.org/10.3760/cma.j.issn.1001-0939.2020.03.009
FDA approves emergency use of malaria pill for COVID-19 treatment; Anjalee Khemlani; Yahoo Finance; 2020. március 30.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.

Szingapúr: példa lehet az információkezelésben is

A Föld csaknem valamennyi országát néhány hét, vagy hónap leforgása alatt elérő új koronavírus megannyi kérdőjel elé állította a járványügyi szakembereket és a gyógyító orvosokat egyaránt. A járvány lassítása, megállítása is alternatív (egymásnak sokszor szögesen ellentmondó) stratégiák mentén folyik, és a közvetlen terápiában, a betegség elleni harc első vonalában is sok még a próbálkozás, a kísérletezés. Az már most látszik, hogy a koronavírus elleni fellépésben (a megbetegedések számának alacsonyan tartásában, a betegek eredményes kezelésében, a halálesetek megelőzésében) a távol-keleti országok – és itt most nem a merőben más nagyságrendet és így más problémahalmazt képviselő Kínára gondolunk – járnak az élen. Sok, és nyilván komplex oka van annak, hogy a „kicsik” Hong Kong, Tajvan, Szingapúr meglepően jól szerepel ebben az erőfeszítésben. Érdemes arra is felfigyelnünk: az összehangolt cselekvésben ott is fontos szerepe van az információk kezelésének, a megalapozott tájékoztatásnak és az „álhírek” elleni fellépésnek. Ez utóbbira remek példával szolgál a szingapúri egészségügyi tárca egyszerű, áttekinthető honlapja, ami nagyobb hókusz-pókusz nélkül, hatékonyan segít az állampolgároknak a tisztánlátásban, a létfontosságú információk közti eligazodásban..
Clarifications on Misinformation regarding COVID-19; Ministry of Health Singapore; 2020. január-április

Virtuális G20: valóságos fellépés a geopolitikai széthúzás ellen

Néhány nappal ezelőtt, március végén került sor az egyik legjelentősebb multilaterális fórum, a G20 „találkozójára”. A világ meghatározó gazdaságait, és a legígéretesebb feltörekvőket összefogó együttműködési formátumra – a javában kibontakozó világjárvány körülményei között – természetesen csak az IKT-technológiák virtuális világában kerülhetett sor. A videokonferencia formájában megrendezett esemény ugyanakkor a szakértők szerint fontos lépés lehet abba az irányba, ami a járvány utáni, normalizálódott időszakban a multilaterális kapcsolattartásban is nagyobb teret biztosít majd a digitális diplomácia gyakorlatának. A hatókörében nyilvánvalóan korlátozottabb esemény egyébként arra is jelzés, hogy a virtuális keretek ellenére is lehetőség van nagy horderejű tartalmakra. A globális hatalmi viszonyok egyik meghatározójának számító Németország elnöke, Franz-Walter Steinmeier kezdeményezésére ugyanis erőteljes felhívást fogalmaztak meg a geopolitikai konfrontáció „jegelésére”, a koronavírus elleni küzdelem nemzetközi koordinálására.
Germany’s Steinmeier Urges End to ‘Geopolitical Turf Battles’ to Form Global Anti-COVID-19 Bloc; Alexander Vilf; Sputnik News; 2020. április 1.

A NORAD és a NORTHCOM nemzetközi válsághelyzetre készül fel

Számtalan jel utal arra, hogy a jelenlegi világjárvány nem „csupán” milliók életét közvetlenül fenyegető egészségügyi válsághelyzetet jelent, de egyben az elmúlt években felerősödő geopolitikai feszültségeket is számottevően súlyosbítja. A nemzetközi helyzet kiszámíthatatlanságára utaló jelként, néhány nappal ezelőtt az észak-amerikai kontinens védelméért felelős két szervezet békeidőben szokatlan lépésről döntött. Az amerikai területekért felelős Északi Parancsnokság, a US Northern Command, és az egész észak-amerikai kontinenst lefedő, közös amerikai-kanadai együttműködésben szolgálatot teljesítő Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság, a híres NORAD megkezdte az állandó ügyeleti szolgálatainak részleges áttelepítését a békehelyőrségül szolgáló Peterson Légibázisról a Coloradó államban található Cheyenne Mountain atomtámadástól védett óvóhelyrendszerébe. Az áttelepülés részleteiről – a járványveszély hatására – a Facebook Live-on megtartott online városi tanácsi meghallgatáson számolt be O’Shaughnessy tábornok, parancsnok. A hegy mélyében kialakított bunkerkomplexumba települő őrszolgálatok tagjai „hermetikusan elzárkóztak” a külvilágtól, ami a főtiszt szerint a jelenlegi járványhelyzetben abszolút szükségesség. Az amerikai kontinens védelmét ellátó szervezetek egy harmadik állandó váltást is felállítottak, amely egy meg nem nevezett tartalék vezetési ponton kezdte meg a működést.
NORAD/NorthCom personnel shift to Cheyenne Mountain bunker due to virus spread; Pam Zubeck; Colorado Springs Indy; 2020. március 30.

Elfeledettnek hitt problémák: az Iszlám Állam is meglovagolná a járványt

A nemzetközi politika egyik hírhedt szereplője, az információ túltelítettségben élő világközvélemény előtt már-már elfeledettnek látszó Iszlám Állam ismét hallatott magáról. Korábban, „fénykoruk” idején is előszeretettel és (vélhetően a soraikhoz csatlakozott nagyszámú, jól képzett, és a digitalizáció eszközrendszerében szocializálódott európai iszlamista fiataloknak hála) figyelemre méltó szakértelemmel használták stratégiai céljaik érdekében a modern IKT-technológiákat. Hatásosan megfogalmazott, elkészített szöveges és képi propagandájuk célja elsősorban az volt akkor is, hogy az online tereket belakó fiatalság körében végezzenek ideológiai meggyőző munkát, végső soron toborzást. Digitális „diplomáciájuk” nem is tekinthető ilyen értelemben eredménytelennek, hiszen viszonylag nagy számban tudott manipulálni és mozgósítani olyan nyugati-európai fiatalokat, akik a szervezet legfanatizáltabb csoportjait alkották később. Némileg meglepő fordulattal a katonai értelemben Szíriában és Irakban lényegében már felőrölt terrorszervezet most ismét aktivizálta magát az online terekben. Újabb digitális kampányuk – mondanunk sem kell – a koronavírus járvány nehézségeit igyekszik meglovagolni. Különös további csavarként Kínát veszi célba mostani online akciósorozatuk, az ottani ujgur kisebbség védelmének ürügyén. Érdemes megemlíteni, hogy aktív időszakában az ISZ semmiféle különösebb érdeklődést nem tanúsított a Kínában élő muszlim nemzetiségek helyzete iránt.
‘Divine Retribution’: The Islamic State’s COVID-19 Propaganda; Nur Aziemah Azman; The Diplomat; 2020. március 24.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: egészségügy, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, média, politika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az új koronavírus okozta járvány kezelése Kínában

„Az új koronavírus a Kínai Népköztársaságból indult el, ezért az ország rendelkezik a legtöbb tapasztalattal a vírus okozta járvány kezelésével kapcsolatban. A betegség elterjedése felkészületlenül érte Kínát, ezért a hatóságok az első időszakban rengeteg hibát követtek el, a megoldások csak menet közben alakultak ki. A járvány első hullámát a kínaiak 2020. január végétől kezdődően már megfelelő hatékonysággal kezelték, intézkedéseik számos tanulsággal szolgálhatnak más országok számára. Ugyanakkor a módszereik egy része a sajátos kínai kultúra és politikai berendezkedés miatt nem vehető át.

A kínai hozzáállás legfőbb sajátossága a holisztikus szemlélet volt: a járványt nem egyfajta módon igyekeztek megfékezni, hanem a legkülönbözőbb orvosi, járványügyi, rendészeti, jogi, kommunikációs, technikai és politikai eszközök összehangolt alkalmazásával, minden elemre nagy hangsúlyt fektetve. Miközben az országos vezetés biztosította a koordinációt és az erőforrásokat, a konkrét intézkedésekről a döntéseket helyi szinteken hozták meg, az adott körülményekhez és járványügyi helyzethez alkalmazkodva. Jelenleg a korlátozások fokozatos és rendkívül óvatos feloldása zajlik, a helyzetet folyamatosan monitorozzák, s csak akkor lépnek tovább az enyhítésekben, ha a kockázatot vállalhatónak tartják.”

Forrás:
Az új koronavírus okozta járvány kezelése Kínában; Salát Gergely; Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), Elemzések E-2020/34; ISSN 2416-0148; 2020
(PDF)
(A szerző a PPKE BTK Kínai Tanszék egyetemi docense.)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:külföldön, politika, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Érdekes változásokat hozott az interneten a koronavírus terjedése

„ Egy csütörtökön közzétett elemzés szerint megalapozatlannak bizonyultak azok a félelmek, hogy az internethálózatok nem tudnak majd megbirkózni azzal megterheléssel, amelyet a koronavírus-járvány miatt otthon maradni kényszerült sok millió felhasználó okoz.

A hálózati eszközöket gyártó Nokia elemzői a Nokia által biztosított hálózatok adatait vizsgálták meg a március 23-tól kezdődő héten, közvetlenül az után, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására Európa- és Egyesült Államok-szerte szigorú korlátozásokat vezettek be.

A Techxplore.com portálon ismertetett elemzés szerint a jelzett időszakban jelentősen megnőtt a streamingforgalom és a videokonferenciák száma Európában és Amerikában is. Amikor millióknak kellett otthon maradniuk, az internet forgalma azonnal 50 százalékkal ugrott meg.

A Nokia Deepfield elemzőcsoportja szerint a csúcskereslet alatt is stabil volt a helyzet, és kezelhető a forgalomnövekedés.

Miközben az internetforgalom minden régióban magasba szökött, különösen attól, hogy a munkavállalók videokonferencia-applikációkra kapcsoltak, a hálózatok szemmel láthatóan jól tudták kezelni ezt a növekedést.

A hétköznapi online forgalom reggelenként gyorsult fel a lakhelyelhagyási korlátozások, az otthoni munkavégzés bevezetése után, de kevésbé ingadozott, mint az intézkedések bevezetése előtt. Eltűntek a munkából való hazatérés idején a délutáni forgalomkimaradások – mondta a jelentés szerzője, Craig Labovitz.

A Zoom videokonferencia-applikáció, amelyet a kapcsolattartásra a legtöbben használnak a munkavállalók, családok és barátok közül, néhány amerikai hálózaton 700 százalékos forgalomnövekedést ért el.
A másik kiugró terület a videostreaming-szolgáltatásoknál jelentkezett. Az Európában március 24-én elindult Disney+ steraming szolgáltatás máris a videostreaming-forgalom 18 százalékát teszi ki a jelentés szerint.

Az elemzés arra is rámutatott, hogy miközben a nagy fizetős videoszolgáltatók, mint a Netflix, a YouTube vagy az Amazon Európában csökkentették streaming szolgáltatásuk minőségét, hogy a megnövekedett felhasználói igényt ki tudják elégíteni a sávszélesség-követelmények növelése nélkül, a Disney+ ebben nem követte őket.

A minőség visszafogása a jelentés szerint magyarázattal szolgálhat arra, hogy a net hétvégi használata miért mutatott csak csekély növekedést vagy stagnálást a legtöbb hálózat csúcsidejében. Néhány európai piacon ugyanakkor a hétvégi forgalom 64 százalékkal ugrott meg a koronavírus-válság kitörése előtti, február 1-jei hétvégéhez képest – írták az elemzők.”

Forrás:
Érdekes változásokat hozott az interneten a koronavírus terjedése ; Infostart / MTI; 2020. április 4.
Internet can cope with US and Europe lockdown surge: Nokia; Techxplore; 2020. április 2.
Network traffic insights in the time of COVID-19: March 16-March 22 update; Craig Labovitz; Nokia; 2020. március 27.

Kategória: gazdaság, Internet, távközlés, technika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A koronavírus-járvány hatása a magyarországi mobilhálózatokra

„Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország igazgatóságának alelnöke az MTI érdeklődésére közölte: a hanghívásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet első napjaiban 50 százalékos forgalomnövekedést mértek, azóta átlagosan 40 százalékos a növekedés. A mobilinternet adatforgalomban 20-25 százalékos növekedés volt jellemző. Nagyobb esemény idején – mint a miniszterelnök tájékoztatásai vagy az operatív törzs sajtótájékoztatói – 50 százalék feletti a növekedés.

A vezetékes hálózaton a játék és a HD minőségű film letöltések okozzák a növekedést, sokszor egy-egy új játék megjelenésekor kap kiemelkedő terhelést a hálózat. Ilyenkor a hatóságok munkája, a digitális oktatás, illetve az otthonról történő munkavégzés élvez előnyt. Eddig a hálózati adatforgalmat priorizáló beavatkozó intézkedésre nem volt szükség – tette hozzá.

Magyarország hálózatai a világ élvonalába tartoznak. A Vodafone Magyarország felkészítette a hálózatait a jelenlegi megnövekedett forgalomra. A hálózat stabilitását szolgáló kapacitásbővítéseket elvégezték, illetve szükség esetén haladéktalanul elvégzik – jelezte.

A mostani nehéz helyzetben a Vodafone-nál kiemelten fontosnak tartják, hogy a leginkább veszélyeztetett, 65 év feletti korosztálynak támogatást nyújtsanak a szeretteikkel való kapcsolattartáshoz. Ennek érdekében április 6., hétfőtől az összes 65 éves és idősebb feltöltőkártyás ügyfelüknek automatikusan 100 perc díjmentes lebeszélhetőséget biztosítanak, amit 90 napig használhatnak fel – közölte Budai J. Gergő.

A Magyar Telekom adatai alapján március végéig a mobil és vezetékes adatforgalomban 30 százalékos volt a növekedés. A mobil hang forgalomban 45 százalék körüli, a vezetékes hang forgalomban 75 százalék körüli növekedést tapasztaltak ugyanebben az időszakban.

Hozzátették: a helyzet percről percre változik, folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, monitorozzák a hálózatot és mindent megtesznek a kapacitások megfelelő kezelése, lehetséges bővítése érdekében. A megnövekedett távmunka, illetve az internetes, valamint a TV-s platformokon beinduló távoktatás nagyban alakítja át a megszokott hálózati terhelést, a Magyar Telekom hálózati infrastruktúrája megfelel a jelenlegi igényeknek. Azokon a pontokon, ahol a fokozott forgalom hatására extra kapacitás-igény jelentkezik, a szállítóikkal közösen felmérik, hogy milyen licenc- vagy hardver bővítési lépéseket tudnak megvalósítani az egyes hálózati elemekben – írták.

A Telenor közölte: ügyfelei március közepétől, feltehetően a tömeges távmunka, az otthoni tanulás és az online szórakozás, streaming miatt a korábbinál hosszabb hanghívásokat bonyolítanak. A mobilinternet forgalom azóta 30 százalékkal nőtt az átlagos időszakokhoz képest. Van olyan település, ahol többszörös forgalomnövekedést regisztráltak.

A hálózati forgalmat folyamatosan monitorozzák, és szükség esetén az év bármely időszakában finomhangolásokat végeznek rajta az aktuális és várható használati igények szerint. Mivel a mobilhasználat koncentrációja a megszokottól földrajzilag eltérő területeken alakult ki, a hálózaton országosan több mint 130 esetben végeztek finomhangolást. Ezek a hálózati kapacitás optimalizálását jelentik a rövid idő alatt átalakult felhasználói igényeknek megfelelően.

Jelenleg még van tartalék a vállalat Hipernet hálózatának kapacitásában. Megjegyezték, hogy 2020-ra a Hipernet 4G országos lakossági lefedettsége elérte a 99,5 százalékot és a technológia folyamatos fejlesztésével mára közel olyan kapacitással bír, amilyet korábban az 5G-nek jósoltak.”

Forrás:
Így hatott a koronavírus a mobilhálózatokra; Szepesi Anita; Napi.hu; 2020. április 3.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A koronavírus-járvány miatt új finanszírozási szabályok vezettek be az egészségügyi dolgozók bérezésének biztosítása érdekében

„ A koronavírus járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetben, a halasztható beavatkozások elmaradása miatt a kórházak jelentős bevételtől estek el. Ezért az egészségügyben dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) májustól az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásának mértékét átlagfinanszírozással határozza meg. A NEAK-kal szerződött egészségügyi szolgáltatók a veszélyhelyzetet megelőző időszak háromhavi finanszírozási díja átlagának megfelelő összeget kapnak majd.

Az átlagfinanszírozás azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi szolgáltatók a veszélyhelyzet ideje alatt is biztonsággal működhessenek, és a hozzájuk forduló betegek rendelkezésére álljanak a készenléti ellátás szabályainak megfelelően. Tehát, ha a konkrét betegellátás – a járványügyi helyzet miatt – nem is lehetséges, tájékoztassák és tanácsokkal lássák el a hozzájuk forduló nem akut problémával jelentkező betegeket.

Az átmeneti alkalmazás nem érinti az egészségügyi szolgáltatók Kormányrendeletben és a finanszírozási szerződésben meghatározott kötelezettségeit.

Az átlagfinanszírozás mértékéről a NEAK az egészségügyi szolgáltatókat értesíti.”

Forrás:
Új finanszírozási szabályok az egészségügyi dolgozók bérezésének biztosítása érdekében; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. április 4.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Számos európai távközlési szolgáltató felhasználói adatokat ad át az Európai Bizottságnak a koronavírus-járvány megfékezésének segítésére

„Több cég megállapodott az adatok folyamatos átadásáról, az aggályok ellenére.

Az elmúlt hetekben, a helyzet súlyosbodásával, egymással ellentétes követelések jelentek meg az európai és észak-amerikai színtéren, amelyek egyrészről a megfertőződött állampolgárok jobb követését, másrészt pedig az emberi jogok tiszteletben tartását tartották szem előtt. A jelek szerint jelen pillanatban előbbi tábor az erősebb, több európai szolgáltató ugyanis már beleegyezett a lokációs adatok átadásáról.

Hírügynökségi jelentés szerint a Vodafone, a Deutsche Telekom, az Orange, valamint 5 további európai mobilszolgáltató teszi lehetővé az európai bizottság számára az állandó hozzáférést a helyadatokhoz, legalábbis azon felhasználók esetében, akiket vagy regisztrált betegként, vagy karanténba rendelt személyként tartanak számon. Ettől azt remélik, hogy jobban, gyakorlatilag valós időben követni tudják a vírus terjedését, annak ütemét, valamint az általános helyzet alakulását, viszont a másik oldalon továbbra is jelen vannak az adatvédelemmel és emberi jogokkal kapcsolatos aggályok, hiszen az állandó követés szerintük egyben ezen jogok megszegését is jelenti.

A WHO a maga részéről kiemelte, hogy támogatja a jobb követésre irányuló kezdeményezéseket, ezzel egy időben azonban ők is azt szeretnék, ha a meglévő jogokat továbbra is tiszteletben tartanánk. Eddig többnyire Európán kívüli országok, így például Dél-Korea, Izrael, valamint néhány másik állam követte a példát, többnyire jóval kisebb tiltakozás mellett, amivel kapcsolatban leszögezhető, hogy a gyakorlat egyértelműen segít, viszont nagy kérdés, hogy mindezt meddig kell fenntartani (és mennyiben lesz példa az adatokkal való visszaélésre). Az európai illetékesek igyekeztek kihangsúlyozni, hogy névtelen adatokat vesznek át, amelyeket a járvány elmúlásával mindenképpen törölnek majd, ez viszont nyilván nem csillapítja a lépéssel kapcsolatos aggályokat.

Itthon a kijárási tilalom bejelentése a legújabb lépés, ez egyelőre 2 hétre szól és nem jelent teljes elzárást, hiszen a bevásárlás mellett az egészségügyi séta is megengedett, a megfelelő távolságtartással. Meglátjuk, szükség lesz-e további hasonló lépésekre.”

Forrás:
Európai szolgáltatók is követik fertőzött felhasználóikat; SG.hu; 2020. április 2.
Vodafone, Deutsche Telekom, 6 other telcos to help EU track virus; Reuters; 2020. március 25.

Kategória: közigazgatás:külföldön, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A mentők munkáját fiatal programozók segítik

„A koronavírus elleni küzdelmet segítő, gyors informatikai fejlesztéseket létrehozó együttműködésbe kezdett az Országos Mentőszolgálat és a Codecool programozóiskola.

A mentőszolgálat az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az együttműködés keretében a programozóiskola szoftverfejlesztői és végzős programozó diákjai néhány nap alatt bevezethető, belső hálózaton futó, mobil és webes célalkalmazásokat fejlesztenek a mentőknek, segítve őket a koronavírus elleni küzdelemben.

Az első alkalmazás már elkészült, a mentők múlt hét óta az ország összes mentőállomásán az új applikációval követik a védőeszközök mennyiségének folyamatos alakulását. Az adatok segítségével a mentőszolgálat azonnal reagálni tud az eszközkészlet változására, felgyorsítva ezzel a reagálóképességét.

Napokon belül elkészül egy újabb applikáció is, amely a mentőszolgálat 8000 munkatársának aktuális munkavégzési státuszát tudja valós időben kezelni. Ezzel lehetővé válik, hogy a mentőszolgálat vezetése nemcsak naponta frissülő, hanem percre pontos információk alapján hozhasson döntéseket a személyi állomány átcsoportosításáról.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a mentőszolgálat az elmúlt időszakban megteremtette a modern digitális mentőszolgálat működésének feltételeit. Ennek elemei a digitális adatfeldolgozásra épülő kapacitástervezés, az elektronikus szolgáltatási térhez történő csatlakozás, új táblagépek beszerzése, az elektronikus szolgálati lap bevezetése, és nem utolsósorban a SzívCity életmentő közösségi applikáció, valamint az ÉletMentő app elindítása, mely a segélyhívás megkönnyítése mellett több egyéb hasznos funkciót is tartalmaz.

A digitális megoldások alkalmazásának és az újszerű kommunikációs eszközöknek is köszönhetően az elmúlt három évben megduplázódott a sikeres újraélesztések száma Magyarországon – közölte a mentőszolgálat.”

Forrás:
A mentők munkáját fiatal programozók segítik; Magyar Nemzet/MTI; 2020. március 31.
Lásd még: Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő mobilalkalmazás; eGov Hírlevél; 2020. január 26.
A Mentők kérik: mindenki mihamarabb tegye fel a mobiljára ezt az ingyenes ÉletMentő alkalmazást; HVG.hu; 2020. január. 23.

Kategória: egészségügy, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!