Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. december 10.

Ismét lesz Digitális Diplomáciai Tábor
Hollandia Külügyminisztériuma ismét megrendezi a Diplomacy Camp nevű speciális továbbképzését (unconference), 2019. február 7-én. Az esemény szervező gondolata, hogy az aktuális európai és világ helyzetben az európai diplomatáknak nagyobb szükségük van, mint valaha arra, hogy tisztába jöjjenek a digitális technológiák előnyeivel és hátrányaival.
Diplomacy Camp is back; Ministry of Foreign Affairs
A Külügyminisztérium egyben a Dél-Kaliforniai Egyetemmel közösen tanfolyamot szervez az adatok és a közdiplomácia témában, közvetlenül a Diplomacy Camp eseményét megelőző napokban. Ennek a helyszíne is Brüsszelben lesz a holland nagykövetségen. Öt modulból fog állni:

  • Adathasználat a közdiplomáciai stratégia és tervezés megvalósítása során
  • Kutatásmódszertani alapok
  • Érintettek és közösségi befolyásolók
  • Digitális adatok és valós idejű adatelemzés
  • Lebilincselő történetek létrehozása a közösségi médiában

CPD Mini-Course in Public Diplomacy;USC Center on Public Diplomacy
(Ennek a tanfolyamnak egy, amerikai, változatát az eGov Hírlevél 49. számában ismertettük röviden.)

A globális angol külpolitika által támasztott szakismereti, szakmai igények
Az angol parlament illetékes bizottsága (Foreign Affairs Select Committee) átfogó vizsgálatot folytat a kormány Global Britain programjának megvalósításához szükséges feltételekről. Most megjelentetett kötetük (Delivering Global Britain: FCO Skills) elsősorban azokat a nem diplomácia jellegű ismereteket és feltételeket veszi sorra, amelyek nélkülözhetetlenek egy ország külpolitikai tevékenysége során. Ideértve az személyügyi feltételek széles sorát is. A digitális diplomáciával csak néhány, bár fontos és támogató, bekezdés foglalkozik. (FCO = Foreign & Commonwealth Office)
Delivering Global Britain: FCO Skills; British Foreign Policy Group; 2018. november 30.
Delivering Global Britain: FCO Skills; House of Commons, Foreign Affairs Committee; Fourteenth Report of Session 2017–19 (PDF)

Diplomácia a 21. században
Az angol külügyminisztérium továbbképzési központja (Diplomatic Academy) korszerű módszerekkel online tanfolyamot tart arról, hogy az angol külügyi szolgálat hogyan végzi a tevékenységét. A forma a MOOC-ként ismert nyílt online tanfolyam lesz. A kísérleti szakasz meghívásos volt 750 emberrel. A következő januárban fog indul, teljesen nyílt formában.
It’s the Participation, Stupid!
Diplomacy in the 21st Century; FutureLearn (a januárjában induló tanfolyam)

Litván-izraeli tapasztalatcsere a digitális diplomácia területén
A litván külügyminisztérium Twitter-fiókja számolt be arról, hogy a digitális kommunikáció izraeli külügyi szakértőivel cseréltek tapasztalatot, és tervezetek meg további közös programokat.
Lithuania MFA (Twitter)

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. december 3-december 7.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Előzetes tájékoztató

FMS RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE „5-ÖS” FÁZIS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/233
Közzététel dátuma: 2018.12.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A frekvenciagazdálkodási rendszer (FMS) fejlesztése „5-ös fázis” szoftverfejlesztési szerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívás

MSEA LICENSZEK BESZERZÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.03.
Microsoft Enterprise Agreement (MSEA) licenszek beszerzése adásvételi szerződés keretében az alábbi fő mennyiségek szerint:
1) M365 E3 FromSA ShrdSvr ALNG SubsVL MVL PerUsr (Original) / AAA-10726 / M365 E3 From SA Original / 1200 db
2) Prjct Std ALNG SA MVL / 076-01912 / Project Standard / 125 db
3) VisioPro ALNG LicSAPk MVL / D87-01057 / Visio Professional / 50 db
4) VisioPro ALNG SA MVL / D87-01159 / Visio Professional / 75
5) VSEntSubMSDN ALNG SA MVL / MX3-00117 / Visual Studio Enterprise Sub MSDN / 1 db
6) SQLSvrEntCore ALNG LicSAPk MVL 2Lic CoreLic / 7JQ-00341 / SQL Svr Enterprise Core / 26 db
7) SQLSvrStdCore ALNG LicSAPk MVL 2Lic CoreLic / 7NQ-00302 / SQL Svr Standard Core / 2 db
8) SQLSvrStdCore ALNG SA MVL 2Lic CoreLic / 7NQ-00292 / SQL Svr Standard Core / 16 db
9) WinSvrSTDCore ALNG SA MVL 2Lic CoreLic / 9EM-00270 / Windows Server STD CORE / 640 db
Lásd bővebben

Ajánlattételi felhívás- NOMAL rendszer kiváltása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/236
Közzététel dátuma: 2018.12.06.
Ajánlatkérő: NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.14.
Az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. NOMAL rendszerének kiváltása egy új, az NKM Üzemi IT architektúrájába illeszkedő korszerű allokálási rendszerrel.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
TÁJ – eszközök beszerzése EFOP pályázat keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/233
Közzététel dátuma: 2018.12.03.
Ajánlatkérő: Magyar Vöröskereszt
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; KVENTA Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségü Társaság; NetworKing Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Vöröskereszt részére informatikai eszközök és szoftverek beszerzése az EFOP-2.2.15-16-2017-00002 azonosító számú és EFOP-1.3.8-17-2017-00015 azonosító számú projektekben.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.030.939,- Ft
Lásd bővebben

Mobil távközlési szolgáltatások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/234
Közzététel dátuma: 2018.12.04.
Ajánlatkérő: BKÜ Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zártkörűen Működő Részvénytársaság; BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Mobil távközlési szolgáltatások biztosítása szolgáltatási szerződés keretében, különös tekintettel az alábbiakra:
Vállalt 1280 db – igénybevétel (jelenleg használt mennyiség) 1730 db hangelőfizetés +50%
Vállalt 900 GB/hó – igénybevétel (jelenleg használt mennyiség) 1300 GB/hó adatforgalom + 50%
hang és hang+mobilinternet előfizetésenként egy mobilkészülékkel, és SIM kártyákkal, 3.4 pontban részletezve
Vállalt 400 GB/hó – igénybevétel (jelenleg használt mennyiség) 1200 GB/hó telemetria adatforgalom +50%
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 162.162.444,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – TKOinfo projekt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Care All Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés a „NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által használt TKOinfo projekt menedzser rendszer fejlesztése és support szolgáltatása” tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 59.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: WEBváltó Számítástechnikai és Internet-adatbanki Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
400 db ORACLE Enterprise Edition upgrade 400 NUP szoftver licenc beszerzése és azok egy éves gyártói támogatásának biztosítása adásvételi szerződéssel.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 69.891.877,- Ft
Lásd bővebben

MOBILSZOLGÁLTATÁST MÉRŐ R. FEJLESZTÉSE, TÁMOGATÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: WANDEL-SERVICES SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELOSSÉGŰ TÁRSASÁG
Az NMHH által üzemeltetett mobilszolgáltatás mérő rendszer fejlesztése adásvételi szerződés keretében, terméktámogatás nyújtása 2019.12.31-ig vállalkozási szerződés keretében, valamint egyedi megrendelés alapján további tevékenységek elvégzése legfeljebb 400 mérnökóra vagy a keretösszeg erejéig vállalkozási keretszerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 90.699.455,- Ft
Lásd bővebben

EMMA alkalmazás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/237
Közzététel dátuma: 2018.12.07.
Ajánlatkérő: Szent Lázár Megyei Kórház
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Communications Magyarország Kft.
Szolgáltatási szerződés a Szent Lázár Megyei Kórházban meglévő és működő Enterprise Multi Medikai Alkalmazás (a továbbiakban: Alkalmazás) használati jogának és informatikai támogatásának biztosítására.
250 db konkurens licensz.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató_GINOP 3.4.5. – CPE router KM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/237
Közzététel dátuma: 2018.12.07.
Ajánlatkérő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.; S&T SERVICES Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő hálózatfejlesztési tevékenységéhez szükséges adatátviteli berendezések és a menedzselésüket biztosító hardver és szoftver eszközök szállítása, és kapcsolódó rendszertámogatási szolgáltatások teljesítése két optikai uplink-kel (2OUL) rendelkező végponti router beszerzés tárgykörben, legfeljebb nettó 65.710.230.- HUF keretösszeg kimerüléséig, amelyből az eszközökre rendelkezésre álló keretösszeg nettó 63.819.705.- HUF, a supportra rendelkezésre álló keretösszeg pedig nettó 1.890.525.- HUF.
Ajánlatkérő tervezetten 135. db optikai helyszínt kíván megvalósítani, ehhez kapcsolóan tervezetten 135 db két optikai uplink-kel (2OUL) rendelkező végponti routert és a hálózatba kapcsoláshoz szükséges optikai modulokat (várhatóan 2db/router) vásárol a Keretmegállapodás terhére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.710.230,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – projektorok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/237
Közzététel dátuma: 2018.12.07.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság; Euro-Profil Rendszerház Kft.
I. részben:
1 db. nagyteljesítményű előadótermi projektor bérlésének beszerzése a Műszaki leírásban szereplő szállítandó tartozékokkal együtt
II. részben:
20 db. előadótermi projektor bérlésének beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.718.208,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előz. átláthatósági hird -Sitraffic Scala
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Siemens Mobility Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés a CROCODILE 2.0_HU elnevezésű projekt keretében a Sitraffic Scala forgalomirányító központ fejlesztésére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről. EFOP 3.2.3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Székesfehérvári Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő:Balázs-Diák Kft.
Digitális modellezés és robotika oktatási eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.367.700,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Visszavonás-Nyomtatók és multifunkciós eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/234
Közzététel dátuma: 2018.12.04.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
FKF Nonprofit Zrt. részére irodai nyomtatási, másolási és lapolvasási szolgáltatások teljes körű, – ennek keretében a szükséges készülékek nyomtatók, multifunkciós eszközök– biztosítása, az eszközök üzemeltetése, valamint nyomatmenedzsment rendszer biztosítása.
Ajánlatkérő jelenleg 241 darab eszközzel – nyomtató és multifunkciós eszköz – rendelkezik összesen 37 budapesti telephelyén.
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást a Kbt. 53.§ (1) bekezdése alapján visszavonja.
Lásd bővebben

BBA- Adatmentő és elemző eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az eszközcsomag elemei:
1. Winchester dokkoló: 5 db
2. Laptop elemzéshez, helyszíni adatfeldolgozáshoz: 4 db
3. Szerszámkészlet: 5 db
4. Winchester hűtő: 6 db
5. Adattároló számítógép: 1 db
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

Könyvvizsgálat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/236
Közzététel dátuma: 2018.12.06.
Ajánlatkérő: NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Könyvvizsgálat beszerzése – NIPÜF Zrt. és a konszolidációba teljes körűen bevont társaságok tekintetében
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Nem érkezett ajánlat.
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!

1657/2018. (XII. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés- és kutatásfejlesztési feladatok támogatásáról

„A Kormány

1. egyetért azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) képzési teljesítményének és nemzetközi tudományos versenyképességének jelentős mértékű fejlesztése közvetlenül támogatja a Kormány stratégiai fejlesztési céljainak megvalósulását, mindenekelőtt a kormányzási hatékonyságot és a közigazgatási modernizáció eredményességét;

2. egyetért az Egyetem hosszú távú fejlesztési programjával (a továbbiakban: program) az alábbi tartalommal:

a) az Egyetem nemzetközi versenyképességét mérő rangsorhelyek elérése, a kutatási teljesítmény jelentős mértékű fejlesztése,

b) a közszolgálati vezetőképzés és vezetői utánpótlás-fejlesztés új programjainak bevezetése,

c) a magyar diplomácia utánpótlásának és vezetőinek képzése,

d) a Kárpát-medence magyar nyelvű közösségeivel közös tehetséggondozó programok megvalósítása,

e) a közép-európai partnerországokkal közös regionális tudásközpont és vezetőképzési programok fejlesztése,

f) a fiatalokat is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok kialakítása,

g) az Egyetem fejlesztési programjának megvalósulása érdekében szervezetének és létszámának racionalizálása, valamint oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodell bevezetése;

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a program megvalósulása érdekében gondoskodjon a szükséges intézkedések megtételéről;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a program végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2019. évben felmerülő feladatok finanszírozására 6 337 100 000 forint központi költségvetési forrás biztosításáról a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára;

Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a 2019. évi központi költségvetés végrehajtása során, a felmerülés ütemében

5. felhívja a pénzügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2020. évtől az adott évi központi költségvetés tervezése során gondoskodjanak a fenti pont szerinti forrásbiztosítás tartós költségvetési hatásának szerkezeti változásként történő érvényesítéséről a XI. Miniszterelnökség fejezetben.

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: az adott évi központi költségvetés tervezése során”

Forrás:
1657/2018. (XII. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés- és kutatásfejlesztési feladatok támogatásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1657/2018. (XII. 6.) Korm. határozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés- és kutatásfejlesztési feladatok támogatásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 195. szám; 2018. december 6.; 34718-34719. oldalak (PDF)

Kategória: közigazgatás:magyar, művelődés, törvények, határozatok | Címke: , , , | Hozzászólás most!

2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról

„Az Országgyűlés a nemzeti köznevelésről és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott személyes adatot tartalmazó ágazati nyilvántartások működési hatékonyságának, ezen keresztül a művelődéshez való alapjog elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:

1. Az oktatási nyilvántartás

1. § (1) A közneveléssel, felsőoktatással, nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, a köznevelésben, felsőoktatásban, nyelvvizsgáztatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez, az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni.

(2) Az oktatási nyilvántartás elektronikus formában létrehozott közhiteles nyilvántartás, amelynek célja

a) a természetes személy oktatási nyilvántartásban kezelt 2. § szerinti személyes adatainak azonosítás, ellenőrzés, az adat pontosítása, időszerűségének biztosítása céljából való megfeleltetése az adatokat nyilvántartó szerv adataival;

b) a szakrendszeri nyilvántartások ágazati működtetése, ennek keretében a szakrendszeri nyilvántartásokban kezelt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az oktatási azonosító szám útján megszemélyesített

ba) adatok elektronikus ügyintézés szerinti egységes adatszolgáltatásának, információátadásának megteremtése,

bb) adatoknak – személyes azonosításra alkalmatlan módon – megvalósuló összekötése, rendszerezése;

bc) adatok statisztikai célú, tudományos kutatás céljára történő felhasználása…”

Forrás:
2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról; Magyar Közlöny; 2018. évi 194. szám; 2018. december 6.; 34605-34624. oldalak (PDF)

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés, törvények, határozatok | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Az Országgyűlés több mint negyven javaslatról fog dönteni a héten

„Az Országgyűlés hétfőtől csütörtökig tartó négynapos üléssel zárja aktuális őszi ülésszakát. A képviselők szerdán több mint negyven javaslatról döntenek.
A parlament honlapján elérhető napirendi indítvány alapján az ülés hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Az interpellációk ezúttal is az első ülésnapon hangozhatnak el, ezúttal hatvan percben, hasonlóan az azonnali kérdésekhez, míg a kérdésekre harminc perc áll majd rendelkezésre.

A Ház kedden reggel ugyancsak napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd a másnap elfogadni tervezett javaslatok utolsó, a benyújtott indítványok módosításairól szóló vitáit folytatja le.

Szerdán délelőtt szavazásokkal indul az ülésnap. A parlament ekkor hozhat törvényt
* a közigazgatási bíróságokról,
* a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról,
* a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők otthonteremtéséről,
* a kormányzati igazgatásról,
* a 2021-es népszámlálásról,

valamint az állami magasépítési beruházások megvalósításáról.
A fentieken kívül számos, már meglévő jogszabályon is módosíthatnak, így például változhat az agrártörvény, valamint a munka törvénykönyve is.

A határozathozatalok után az éghajlatváltozás kihívásairól tartanak ötórás időkerettel kiírt politikai vitát az LMP kezdeményezésére.

Az Országgyűlés téli ülésszaka – a parlament honlapján elérhető ülésterv alapján – csütörtökön ér véget. A képviselők ekkor három, az igazságszolgáltatást érintő javaslatról tárgyalnak: a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az ügyészség tavalyi évről szóló beszámolója kerül terítékre.”

Forrás:
Sűrű programmal zárják az évet a törvényhozók; Világgazdaság/MTI; 2018. december 9.
Lásd még:
Az Országgyűlés napirendi javaslata; Országgyűlés Sajtóirodája; 2018. december 7.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Debrecen 2030 program alapvetően változtatja meg a keleti régiókban élők mindennapjait

„Alapvetően változtatja meg a keleti régióban élők mindennapjait a Debrecen 2030 program, amelynek célja, hogy a hajdú-bihari megyeszékhelyet 12 éven belül az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá tegye – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Debrecen északnyugati gazdasági övezete ipari és infrastrukturális beruházásainak előkészítése, megvalósítása érdekében együttműködési, támogatási megállapodást írt alá a miniszter Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével.

Palkovics László elmondta, a megállapodás alapján a kormány 130 milliárd forinttal támogatja a közúti és vasúti fejlesztéseket, valamint a közműberuházásokat.

Papp László kiemelte, Debrecen történetének legnagyobb összegű támogatását írták alá, és hozzátette, a város növekedésének alapja a gazdaság, az elmúlt három évben 500 milliárd forint működőtőke érkezett a városba, és 6000 új munkahelyet hoztak létre.

Az innovációs és technológiai miniszter kitért arra, hogy a kormány az önkormányzatokkal kötött megállapodások révén segíti a magyar települések és vonzáskörzetük fejlődését. Példaként említette a fővárosi önkormányzattal nemrégiben aláírt mintegy ezer milliárd forintos fejlesztési csomagot, a 23 megyei jogú városra kiterjedő Modern Városok Programot, amely 3500 milliárd forint forrást tartalmaz, valamint a Magyar Falu Programot.

Palkovics László szólt arról, hogy a kormányzati szándék megvalósíthatóságának egyik legfontosabb visszajelzése a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi beruházási hajlandósága, 2018-ban ennek leglátványosabb példája a BMW beruházási döntése volt. A nemzetközi nagyvállalatok beruházásaik révén új munkahelyeket teremtenek, fejlett technológiát, munkakultúrát hoznak, segítik a kis- és középvállalatok fejlődését Magyarországon.

Debrecenben az elmúlt időszakban stratégiailag kiemelt iparágakban, a járműipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia, az infokommunikáció területén valósultak meg jelentős beruházások, és a városban lesz a tervezett hat Science Park egyike – mondta a miniszter.

Papp László polgármester rámutatott arra, hogy Debrecen fejlődése az egész régió versenyképességét javítja. Kitért arra, hogy célul tűzték ki a lakosság számának növekedését, szeretnék, ha elérné a 300 ezret. Hozzátette: a városban jelenleg 70 ezer diák tanul, a munkaerőt az oktatási intézményeikre építve kívánják biztosítani, 2030-ra a városban tanulók száma elérheti a 100 ezret.

Papp László kérdésre válaszolva elmondta, terveik szerint Debrecen a fejlesztések révén régióközpont lesz, és erősödni fog az iskolaváros jellege.”

Forrás:
A Debrecen 2030 program alapvetően változtatja meg a keleti régiókban élők mindennapjait; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. december 5.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Lehet kisebb a növekedés, ha a gazdaság szerkezete jobb lesz

„A következő években a minőségi változásokra kell helyezni a hangsúlyt a gazdaságpolitikában – jelentette ki Varga Mihály a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által rendezett „Vállalkozók Napja” díjkiosztón.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: lehet akár 3 százalék is a gazdasági növekedés, az elsődleges cél, hogy a gazdaság szerkezete, a növekedés összetétele legyen jobb, ehhez versenyképességben, hatékonyságban, minőségben kell javulni.

Varga Mihály kiemelte: a vállalkozások egyre jobb környezetben működhetnek Magyarországon, a gazdaság 5 százalék felett bővül, csökkennek az adó- és adminisztrációs terhek, nőnek a beruházások és a fogyasztás is. Gazdaságtörténeti jelentőségű a 2016-ban megkötött hatéves adócsökkentési és béremelési megállapodás, amelynek hatása a gazdasági növekedésre százalékpontban mérhető – tette hozzá.

Mint mondta, a megállapodásnak köszönhetően az idei év januárja és szeptembere között közel 12%-kal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, míg a munkáltatói járulékok 27%-ról az idei évre 19,5%-ra csökkentek, jövőre pedig tovább mérséklődnek. A tárcavezető kifejtette: az Unió legalacsonyabbjának számító 9 százalékos mértékű társasági adó 150 milliárd forintot hagyott a mintegy 580 ezer hazai vállalkozásnál, a kisvállalkozásoknak még kedvezőbbé és még egyszerűbbé vált az adózása, és az Európai Unió országai közül Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó mértéke.

A VOSZ elnökségének döntése alapján az Év Vállalkozója elismerésben hatvannégyen részesültek, és a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat is kiosztották. A pénzügyminiszter elismerő oklevelét három vállalkozó vehette át, Magyar Gazdaságért Díjban kilencen részesültek.”

Forrás:
Lehet kisebb a növekedés, ha a gazdaság szerkezete jobb lesz; Pénzügyminisztérium; 2018. december 7.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

December közepétől országszerte elérhető lesz a SZIP Mobil

„December közepétől a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretén belül országszerte előfizethető lesz a mobilszolgáltatóknál a 4G hálózaton a SZIP Mobil mobilinternet csomag – jelentette be Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A SZIP Mobil mindhárom szolgáltató 4G hálózatán nyújt kiemelkedő minőségű, a vezetékes szolgáltatás színvonalát megközelítő másodpercenként 30 megabit sebességű vezeték nélküli internetet – ismertette. A program beruházásainak összértéke mintegy 150 milliárd forint, a SZIP-nek köszönhetően eddig országosan közel 500 ezer új végpont vezetékes kiépítése fejeződött be.

Kiemelte: a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar emberek, a helyi közösségek, és a vállalkozások a digitalizáció nyertesei legyenek. Ennek alapvető feltétele a korszerű hálózat kiépítése – állapította meg Kara Ákos.

A SZIP Mobil szolgáltatás során elsősorban azokra a háztartásokra fókuszálnak, ahol a vezetékes pontok kiépítése még zajlik.

Kara Ákos közölte: 2019 januárban indul a SZIP 2.0, amiben elsősorban az optikai hálózatok fejlesztésére fókuszálnak, cél a legalább 100 Mbs sávszélesség kiépítése.

Kiemelkedően fontosnak nevezte az 5G teszthálózat magyarországi elindítását, amin jelenleg dolgoznak, az egyeztetések folyamatosak. Az 5G teszthálózat megteremtése az innovációt és Magyarország versenyképességét erősíti – tette hozzá.

A tájékoztatás szerint a SZIP Mobil szolgáltatás díja és tartalma szolgáltatónként eltérhet, de nem haladja meg a 10 990 forintot. Az előfizetőknek az eszközök telepítését a szolgáltatók a megrendeléstől számítva legfeljebb 15 napon belül elvégzik.

Kövesi Gabriella, a Magyar Telekom szabályozási igazgatója elmondta: a cég hálózatfejlesztéseivel járul hozzá a kormányzati célkitűzések teljesítéséhez, a korszerű infrastruktúra alapvető feltétele annak, hogy a magyar emberek, vállalkozások, települések a digitalizáció sikeres szereplői legyenek. A Telekom vezetékes hálózata mostanra országszerte 3,4 millió, másodpercenként 30 megabit sebességű elérést biztosít, ebből 913 ezer gigabit sebességre képes optikai elérés. Nem terveznek már olyan hálózatfejlesztést, ami nem gigabitképes – mondta.

Budai Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a vállalat célja a digitális korlátok lebontása, hogy az internet-online világ előnyei mindenkihez eljussanak. A cél eléréséhez fontosak a hálózatfejlesztések, az országos lefedettség folyamatos bővítése mellett kiemelten kezelik a jövő hálózatainak építését. Példaértékűnek nevezte, hogy minden magyarországi szolgáltató és a kormányzat együttműködik annak érdekében, hogy a szupergyors internet hozzáférést elérhetővé tegye az ország teljes területén.

Kőrösi Gábor, a Telenor Magyarország Zrt. szabályozási és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt, hogy a magyar mobilhálózatok nem csak Európában, hanem világszinten is a legjobbak, akár helyettesítői is a fix hálózatoknak.”

Forrás:
December közepétől országszerte elérhető lesz a SZIP Mobil; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. december 6.

Kategória: gazdaság, hírközlés, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Tévedés, hogy van tökéletes ügyfélszolgálat emberek nélkül

„Az év vége hagyományosan a kiskereskedelem crescendója. Az üzletek az év utolsó negyedében bonyolítják le forgalmuk több mint egyharmadát, a Black Friday pedig önmagában a negyedik negyedéves online vásárlások több mint 20 százalékát adja. Amikor az év utolsó két hónapjában megnövekvő forgalom gyakorlatilag felrobbantja az internetes és a hagyományos áruházakat, az az ügyfélszolgálatok leterheltségét is a végletekig feszíti. Ez pedig fokozottan nagy kihívás elé állítja az ügyfélszolgálatokat, mert több tízezren hiányoznak a szektorból. Ha pedig nincs, aki a call center deskben ül, nem működhet a call center sem, ami súlyos bevételkiesést okozhat a kereskedőknek.

De miért van szükségünk egyáltalán ügyfélszolgálatokra?
Az ügyfélszolgálat azon a primer funkción kívül, hogy áthidalja a fizikai korlátokat a vásárló és a kereskedő között, biztosítja az emberi jelenlét és támogatás érzését. Ez utóbbi sokak számára talán nem nyilvánvaló előny, ám az ügyfélelégedettség-mérések eredményei egyöntetűen alátámasztják, hogy szinte mindig elégedettebben tesszük le a telefont, ha nem egy géppel, hanem egy embertársunkkal beszéltünk.

Az utóbbi évek fejlesztései nem éppen ebbe az irányba mutatnak.
A forgalom jelentős része a hagyományos technológiai megoldásokról (TDM) az internetalapú kommunikációra terelődött át, összefüggésben azzal, hogy az utóbbi évtizedben felnőtt egy generáció, amelynek interakciói immár jelentős részben az online térben történnek. Már hosszú ideje folynak kísérletek a mesterséges intelligenciának (AI) az ügyfél-kommunikációban való alkalmazásáról is, és néhány nagyvállalat már használja is ezt a technikát, ám az AI-nak van egy kulcsjellemzője, ami alapvetően korlátozza az alkalmazásának lehetőségeit.

Az AI mindig csak egy adott doménen (fogalomkörön) belül, ahhoz kapcsolódóan tudja automatizáltan építeni a saját tudását, azonban egy másik doménbe áthelyezve ez a tudás irrelevánssá válik, és elölről kell kezdeni a tanulási folyamatot. Például egy sakkozni tanított mesterséges intelligencia nem tudja alkalmazni a begyűjtött tudását (azaz nem lesz használható) egy elektronikai eszközöket árusító vállalat ügyfélszolgálati programjaként.
Mindehhez – nem csak a hazai viszonyokhoz mérten – extrém magas fejlesztési költségek társulnak. Iparági becslések szerint egy AI-program kifejlesztése akár a 400 ezer dollárt is elérheti.

Manapság sokat beszélnek ilyen irányú fejlesztésekről, jól működő sikersztorikat azonban csak elvétve és csak nagyon behatárolt felhasználási területek esetében láthatunk. Mivel pedig az úgynevezett a value for money balansz kulcsfontosságú a kereskedelmi szektorban is, az AI használata előre láthatóan még jó ideig nem lesz általános. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy ami ma nagyon költséges, nem feltétlenül lesz az tíz év múlva.

Persze az emberi erőforrás kiváltásához és általánosságban a hatékonyságnöveléshez nem feltétlenül szükséges high end digitális technológia, a telefonos ügyfélszolgálatok automatizálásában is figyelemre méltó költségcsökkentési potenciál rejtezik. Az úgynevezett önkiszolgáló, programozott, telefonhívás-alapú automatizáció kiválóan alkalmazható például rendszeresen felmerülő, repetitív ügyfélkérdések és -problémák (FAQ) kezelésére. Az ilyen rendszerek óriási előnye, hogy a hét minden napján huszonnégy órában használhatók, a hiba valószínűsége gyakorlatilag nulla, nincs távolmaradás, sem betegszabadság, ennek eredményeként pedig akár 95 százalékkal is csökkenthető egy call centeres hívás költsége. Ám ezeket a rendszereket is csak a repetíció egy meghatározott fokáig érdemes fejleszteni, egy a bonyolultabb ügyfélkéréseket is kezelni hivatott automatizált rendszer kiépítése nemcsak hogy rendkívül drága, de magában hordozza a hiba lehetőségét is.

Mindezek alapján milyen lehetőségeik vannak az ügyfélszolgálatot üzemeltető vállalatoknak arra, hogy jó ráfordítási aránnyal minőségi szolgáltatást nyújtsanak? Egyszerű a válasz: az emberi faktor megtartása és az ideális arány megtalálása a technológiai eszközök, az automatizált technológia és az emberi munkatársak tudatos és célirányos allokálásában.
A call centereket továbbá minél nagyobb mértékben integrálni kell a vállalat folyamataiba; ez már létező trend, de ideális esetben minden egyes, ügyfélszolgálatot üzemeltető cégnél meg kellene valósulnia. Mindenekelőtt pedig olyan munkaerőt kell alkalmazni, aki magas szinten ismeri a vállalat termékeit, és az ügyfelekkel való kommunikációban is értéket tud teremteni. Ez azonban nem történik csak úgy magától, a munkaerőt képezni kell, és meg is kell tartani, egyszóval: a humán erőforrást meg kell becsülni.

Az ügyfélszolgálatot üzemeltető vállalatoknak tehát ezek alapján kell megtalálniuk a saját profiljukhoz illő megoldásokat. Egy dolog bizonyos: a digitalizáció és az automatizáció ugyan sok esetben lényegesen gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá tudja tenni a folyamatokat, de minden esetben elérkezik az ügyfélkezelésben az a pont, amelyet átlépve már ismét a humán faktorra lesz szükség.”

Forrás:
Tévedés, hogy van tökéletes ügyfélszolgálat emberek nélkül; Megyeri Attila; Világgazdaság; 2018. december 7. (A szerző az Arenim Technologies Kft. ügyvezetője és műszaki igazgatója)

Kategória: gazdaság, informatika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A kutatás-fejlesztés árnyoldala

„Általában megkérdőjelezhetetlen igazságként szokás kijelenteni, hogy a kutatás-fejlesztésbe és innovációba való befektetés a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú tényezője. Hazánkban a k+f-et sokan egyfajta varázsigeként használják, amikor FDI-beáramlásról van szó, és minden ilyen jellegű projekt elnyerése automatikusan jelentős sikerként jelenik meg a kommunikációs felületeken. Arról sokkal kevesebb szó esik, hogy egyes k+f vonatkozású beruházási projekteknek akár negatív mellékhatásai is lehetnek a fogadó ország gazdaságára nézve.

A beruházást végrehajtó multik rendszerint magukhoz vonzzák a legjobb mérnököket és tudósokat. A helyi vállalatok és kutatóintézetek számára a maradék szakemberállomány lesz csak elérhető. Előfordulhat, hogy a multinacionális vállalat olyan területre összpontosítja kutatási-fejlesztési tevékenységét, amely az adott ország gazdasága szempontjából kevésbé jelentős. Végül pedig kockázatot jelenthet az is, ha a multinacionális vállalat beruházása révén létrejövő k+f-központ zárt egységként működik, alacsony szintű tudástranszfer mellett, alig kapcsolódva a helyi szereplőkhöz. Minden jel arra mutat, hogy a hazai befektetésösztönzés ezeket a potenciális negatív hatásokat egyelőre nem vizsgálja.

Ennél a pontnál érdemes legjobb gyakorlatként megemlíteni Írország példáját. A kelta tigris az elmúlt hét évben minden alkalommal az első helyen végzett az FDI-áramlások elemzésére szakosodott Plant Location International (IBM) szervezet azon rangsorában, amely a beruházás által teremtett munkahelyek értéke alapján helyezi el az egyes országokat. A stabil kimagasló teljesítmény részben annak az eredménye, hogy Írország a technológiáit fejlesztő vállalatokra összpontosít.

Az ír gazdaság a 2000-es évek fordulóján lépte meg azt a szintet, amely előtt most Magyarország áll. Nevezetesen, hogy a teremtett munkahelyek száma helyett egyre inkább a minőségük kerül előtérbe. Új módszerek váltak szükségessé az egyes beruházási projektek értékelésében. Írország ezért olyan szempontrendszert vezetett be, amelynek alapján meghatározzák, hogy egy új projekt esetében milyen szintű szolgáltatásokat nyújt a szervezet a cégnek, és milyen támogatási csomagot kínál. Az ír megoldás szintén értékeli, hogy a multinacionális cégek helyi leányvállalatai milyen szintű k+f-tevékenységet folytatnak. Tekintettel a hazai gazdaság helyzetére, az egyes régiókban, iparágakban és szakterületeken tapasztalható munkaerőhiányra, érdemes lenne a hazai befektetésösztönzésnek – az ír példát követve – célzottan csoportosítania az erőforrásokat. Bizonyos esetekben ez abban is megmutatkozhatna, hogy egyes beruházási projektekben (például alacsony hozzáadott értékű gyártási tevékenység munkaerőhiánnyal küzdő régióban) az ügynökség nem kínálja fel teljes szolgáltatáspalettáját az ügyfélnek.

Bár a kutatásra-fejlesztésre fókuszáló beruházások esetében többet számít a mennyiségnél a minőség, ezzel együtt talán meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő támogatási és adókedvezmények ellenére nem tapasztalható a k+f-intenzív FDI tömeges beáramlása Magyarországra. Minden valószínűség szerint e mögött a hazai innovációs rendszer gyengeségei is meghúzódnak. Innovációs ökoszisztémát építeni nyilvánvalóan sokkal nehezebb és időigényesebb, mint új támogatási formákat és adókedvezményeket bevezetni, ám enélkül Magyarország nem válhat a régió egyik gyártási központjából a térség tudásközpontjává. Az ír gyakorlathoz hasonlóan érdemes lenne a befektetési ügynökség és az innovációs rendszer szereplői közti kapcsolatot, együttműködést és információáramlást is erősíteni.

Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a multinacionális cégek mellett a magyar kis- és közepes vállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése sem szorulhat háttérbe. A vonatkozó szakirodalom szerint a tudásintenzív FDI közvetlen pozitív hatásai erősebbek, ha a multinacionális cég leányvállalatának tervezett k+f-tevékenysége kiegészíti a helyi cégek hasonló folyamatait. Érdemes lenne tehát megvizsgálni annak lehetőségét, hogyan tudja a hazai állami befektetésösztönzés támogatni a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét, például kapcsolati hálójának felajánlásával.”

Forrás:
A kutatás-fejlesztés árnyoldala; Goreczky Péter; Világgazdaság; 2018. december 7. (a szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, politika, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!