Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kormányablak busz járja Bács-Kiskun megye kis falvait, a nagyobb intézményeket, rendezvényeket

„A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal sajtótájékoztatón mutatta be azt a kormányablaki feladatok ellátására kialakított „kormányablak buszt”, amely előre meghirdetett menetrend szerint járja a megye kisebb falvait, a települések nagyobb rendezvényeit, de kórházakban, nagyobb cégeknél is megfordul, hogy a közigazgatási ügyek intézését ilyenformán is közelebb vigyék az emberekhez.

A sajtótájékoztatón Kovács Ernő kormánymegbízott, dr. Zombor Gábor és dr. Salacz László országgyűlési képviselők álltak a média munkatársai elé, hogy az újdonságnak számító mobil ügyintézési helyszínről beszéljenek.

Kovács Ernő kormánymegbízott elmondta: április hónaptól a mobil Kormányablak buszban is lehet minden olyan ügyet intézni, amit a hagyományosan kialakított kormányablakban is elvégeznek. A kormányablak ügyintézők a kormányablaki feladatok ellátására kialakított busszal járják a megyét, hogy a kis települések mellett egy-egy nagyobb rendezvényen, nagyobb létszámot foglalkoztató cégnél, kórházak, intézmények udvarán tegyék lehetővé a szolgáltatás igénybevételét.

A kormánymegbízott rámutatott: a kormányablak busszal még inkább megvalósul az a cél, hogy a közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokat közelebb vigyék az emberekhez, olyan helyeken is biztosítsák a kormányablak ügyintézést, ahol ennek eddig nem voltak meg a technikai feltételei. A kormányablak busz újabb lépés azon az úton, hogy a rendszerszintű átalakuláson túl lévő közigazgatás korszerű, ügyfélbarát, „egy ablakos” modellje még inkább beváltsa a hozzá fűzött várakozásokat.”

Forrás:
Kormányablak busz járja a megye kis falvait, a nagyobb intézményeket, rendezvényeket; Zsiga Ferenc; KALOhírek; 2018. április 19.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Önkéntes munkavállalást segítő alkalmazás nyerte az 1APP fejlesztő versenyt

„A tavaly ősszel meghirdetett versenyre 2018. február 20-ig összesen 11 olyan nevezés érkezett, ami megfelelt a pályázati kritériumoknak. A beérkezett pályamunkákat a NISZ és a BME Mobil Innovációs Központjának szakértői értékelték. A zsűri a fejlesztések egyedisége mellett az alkalmazások által nyújtott felhasználói élményt, a dizájnt és a dokumentáció minőségét értékelte.

A verseny fődíját Zeisler Márton vehette át, aki a VolunTime nevet adta önkéntes munkavállalást közvetítő mobilalkalmazásának. Az applikáció lényege, hogy segíti az önkéntes munkavállalók és az önkénteseket kereső szervezetek egymásra találását. A fejlesztés jó példa arra, hogy az okos eszközök hogyan segíthetnek akár a társadalmi szerepvállalásban is. A zsűri számára az ötlet nagyszerűsége mellett fontos szempont volt a letisztult dizájn és az egyszerű használhatóság is.

A második díjat egy soproni középiskolás diák, Horváth Roland kapta, aki egy játékos közösségformáló alkalmazást fejlesztett. A Try Not To Smile applikáció segítségével pár perc alatt, önfeledten kikapcsolódhatunk. A játék lényege, hogy a játékos vicces videók nézése közben minél tovább maradjon komoly, miközben az alkalmazás figyeli az arcunkat.

A verseny harmadik díjazottja a Szilvás Anett-Tóth Bence páros lett, akik MoMAPP nevű alkalmazásukkal a vidéki nagyvárosok helyi közösségi közlekedésében nyújtanak segítséget. A fejlesztők ötlete jó kezdeményezés egy sokakat érintő probléma megoldására.

Az ünnepélyes díjátadón a verseny dobogósai az oklevelek mellett 500, 300, illetve 150 ezer forint összegű pénzíjat vehettek át.

További információk a versenyről: http://1app.mik.bme.hu

Forrás:
Önkéntes munkavállalást segítő alkalmazás nyerte az 1APP fejlesztő versenyt; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. április 17.

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, politikai informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A lakossági fórum nem elég – kézikönyv a közösségi tervezésről

„A települések fejlesztésében egyre gyakrabban alkalmazott közösségi tervezésről készített kézikönyvet a Lechner Tudásközpont. A gyakorlati példákat is tartalmazó kiadvány felvázolja a részvételi, más szóval közösségi tervezés fogalmát, módszereit és hasznait, emellett javaslatokat tesz a hazai települési tervezési gyakorlatban való alkalmazására. A kiadvány igyekszik a jogszabályok elvárásait megtölteni élettel, és olyan tervezési lehetőségeket mutatni, amelyek sikerélményt adnak minden érintett félnek.

Praktikusan összeállított, könnyen használható kézikönyvet szerkesztett Részvételi tervezés a településfejlesztésben és településrendezésben címmel a Lechner Tudásközpont. A kiadvány letölthető a Tudásközpont weboldaláról a Települési szolgáltatások almenüpontból.

Lakossági fórumok sokszor nyomasztó élménye, mikor a döntéshozók és a tervezéssel megbízott szakemberek szűk köre kész tervekkel érkezve, a helyi művelődési ház nagytermében találkozik először azokkal, akiknek az életére a tervekben vázolt változások hatással lesznek. A helyi érintettek, a lakók és használók csak ülnek és hallgatnak. Ők azért elégedetlenkednek, mert nem vették figyelembe olykor elemi szükségleteiket sem, a szakemberek, városvezetés képviselői pedig azért, mert az emberek, akikért dolgoztak, nem méltányolják a befektetett munkát. Ennek a szembenállásnak a közösségi tervezés még a kezdet kezdetén gátat vethet, hiszen a helyi érintettek a tervezési folyamat legelejétől részt vesznek a munkában.

A településfejlesztés célja, hogy a település a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját, és hogy a településen folyó egyes fejlesztési tevékenységek egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg.
A településrendezés a település területének megfelelő felhasználását és az építés helyi rendjének szabályozását, ezek révén a település fejlődését, a kedvező településkép kialakítását szolgálja.

A közösségi tervezés nem új dolog, de mostanában kezd mindennapos gyakorlattá válni a településfejlesztés és -rendezés folyamatában. Ez a fajta együttműködés nem a már elkészült tervek utólagos véleményeztetését jelenti, hanem azt, hogy a tervek elkészültében a helyi érintettek a tervezési folyamat elejétől részt vesznek. Nem véleményüket mondják el, hanem szükségleteiket, vágyaikat és élethelyzetükből adódó speciális tapasztalataikat kommunikálják. Az ilyen típusú tervezési folyamat során az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, így van lehetőségük, hogy megismerjék egymás élethelyzetét, javaslatait és képesek legyenek mindenki számára előnyös, vagy legalábbis kompromisszumos megoldások felismerésére. Ettől a helyi közösség jobban a sajátjának érzi az adott területet, a másik oldalon állók pedig elégedettebbek lehetnek az elköltött fejlesztési források és a befektetett egyéb energiák jobb hasznosulásával.

A kézikönyv definiálja a részvételi – más szóval közösségi vagy participatív- tervezés fogalmát, módszereit és lehetőségeit, továbbá azt is elmondja milyen módon alkalmazhatók ezek a településtervezésben hazánkban. Pontról pontra választ ad a leggyakoribb kérdésekre, például arra, hogyan lehet sok szereplővel hatékonyan dolgozni és akár néhány óra alatt használható eredményeket elérni, illetve van-e alternatívája a ma ismert lakossági fórumnak. Azt is megtudhatjuk, mit jelent a „kérdezés művészete” a települési tervezésben és mi köze az okostelefonnak a participációhoz.

A hazai települési tervezési rendszer áttekintése mellett e segédlet – a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága törekvéseivel összhangban – konkrét iránymutatásokat tartalmaz a települési tervezés munkafázisaihoz kötődően, alapul véve a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírtakat. Bár a részvételi tervezés ideális körülményei nem minden esetben állnak fenn, nézetrendszerének megértése képessé teszi a tervezőket és döntéshozókat arra, hogy bármilyen helyzetben felismerjék azokat a részvételi lehetőségeket, amelyekkel jelentős hozzáadott értéket teremthetnek.

A kiadvány letöltésére szolgáló direkt link (mobiltelefonnal erre kattintva azonnal letöltődik a kiadvány): http://lechnerkozpont.hu/doc/okos-varos/reszveteli-tervezes-a-telepulesfejlesztesben-es-telepulestervezesben-20180412.pdf

A kiadvány letöltésére szolgáló közvetett link, mely a Lechner Tudásközpont/Térbeli Szolgáltatások/Települési szolgáltatások almenüpontra visz: http://lechnerkozpont.hu/oldal/telepulesi-szolgaltatasok – Itt, az oldal alján, listába szedve megtalálható minden korábbi letölthető kiadvány mellett a Részvételi tervezés a településfejlesztésben és településrendezésben című kézikönyv is.”

Forrás:
A lakossági fórum nem elég – kézikönyv a közösségi tervezésről; Lechner Tudásközpont; 2018. április 17.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, politikai informatika, szakirodalom, társadalom, Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kormányablak nyílt Hajdúdorogon

„ Ünnepélyes keretek között adta át Rácz Róbert kormánymegbízott csütörtökön Hajdúdorogon a Tokaji út. 4. szám alatti kormányablakot, immár a 18.-at a megyében.

A városban korábban okmányiroda működött, felmerült a megszüntetése, ehelyett azonban kormányablakká alakult át, hogy helyben szolgálja tovább a település és környéke lakosságát – idézte fel a megnyitón dr. Ficsor László, a Hajdúböszörményi Járási Hivatal vezetője.

Hajdúdorogon a hatósági és szociális ügyeken túl okmányirodai, gyámügyi, igazságügyi és foglalkoztatási feladatokat is ellát a csütörtökön átadott kormányablak. Korábban okmányiroda működött a városban, mely 2017-ben több mint 11 ezer ügyfelet fogadott, és ez a szám várhatóan évről-évre növekedni fog – hangzott el a megnyitón. Dr. Ficsor László, a Hajdúböszörményi Járási Hivatal vezetője hangsúlyozta: az ügyfelek kulturált, gyors és törvényes ügyintézését teszi lehetővé az iroda; az itt intézhető ügyek száma és lehetősége miatt nem kell más városba vagy a megyeszékhelyre beutazni.”

Forrás:
Kormányablak nyílt Hajdúdorogon; HAON.hu; 2018. április 19.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. április 16.

MINEK NEVEZZELE? – FOGALOMTÁR
A diplomácia „fegyverré kovácsolása”: tényleg van új a Nap alatt?
A 2016-os amerikai elnökválasztás kampánya, majd Trump győzelme és így a status quo fennmaradásában magabiztosan hívő elitek kudarca dobta világszerte felszínre a”fake news narratívát”. Ettől kezdve lett minden politikai, közéleti, belső vagy külső esemény oka, gyökere, magyarázata az embereket bábuként mozgató manipulátorok által terjesztett álhír. A manipulációt alkalmazók személye is hamar testet öltött: ők az örök „ellenség”, magyarán szólva az oroszok.
Az elmélethez kapcsolódva, elsősorban a NATO műhelyeiben (például az Atlantic Council nevű agytrösztben) hamarosan új fogalom született: e szerint annak lehetünk tanúi, hogy a „revánsra törekvő” Oroszország e céljai érdekében korábban sohasem látott eszközöket állít csatasorba. Fegyverré kovácsolják még az információt is.
Ez a divatszó, a „weaponizing” az elmúlt év során aztán szédületes karriert futott be: nyugati politikusok, elitújságírók, szakértők vélték úgy: a világ rosszakarói „fegyvert kovácsolnak” a sportból, vagy a nemzetközi pénzügyekből, sőt a támogatásokból is. Hogy kik? Természetesen az oroszok. Most újabb kombinációval gyarapodott a nyelvi lelemény: az amerikai NBC News egyik újságírója figyelt fel arra, hogy immár „fegyvert kovácsolnak” magából a diplomáciából is. Talán mondanunk sem kell, kicsodák.
E feltételezés szerint annak lehetünk tanúi, hogy az oroszok a hivatalos diplomáciai csatornákat használják arra, hogy dezinformációk, mémek terjesztésével aláássák a hivatalos tájékoztatásba vetett közbizalmat. Az okfejtést rögvest felkapta és tovább osztotta a világsajtó, ami nem is csoda, hiszen komoly szaktekintélyekkel támogatták meg e súlyos állítást. Az amerikai újság a közelmúltban kirobbant Szkripál-botrányhoz kapcsolódó digitális diplomáciai pengeváltásokat hozza fel példának, és Oroszország diplomáciai gyakorlatát elítélő, súlyos konklúzióik alátámasztására a külügyi kutatások elismert szakértőit, a holland Clingendael intézet és Oxford kutatóit sorakoztatja fel. Egy szó, mint száz: a Kreml immár fegyverré kovácsolta magát a diplomáciát is.
A probléma az, hogy sem a holland, sem az oxfordi kutatóktól nem leltünk fel olyan nyilatkozatot, ami az amerikai újságírók által sugalltakat megerősítené. Az amsterdami Jan Melissen általánosságban mutatta be a digitalizáció hatásait, kiemelve a hagyományos diplomácia gyakorlatát gyökerestől megváltoztató új fejleményekre. Corneliu Bjola professzor pedig a közösségi médiumokon folyó digitális diplomáciai gyakorlatok sajátosságairól szól, kiemelve a (korábban sohasem látott mértékű) testre szabás lehetőségeit, a Facebook hírfolyamát szabályozó algoritmusok ügyes használatát, illetve az azonos véleményen levők közösségeinek kialakulását.
Arról azonban, hogy ez a – sok szempontból újszerű, és még több szempontból nyugtalanító – digitális diplomáciai gyakorlat az oroszok „védjegye” lenne, arról a hitelesítésként idézett komoly szakemberek (legalábbis nyilvánosan) nem szólnak.
Szólnak viszont mások, máshol. Rövid kutatás után elénk kerülhet a nyugati neokon agytrösztök két különösen ismert alakjának, Peter Pomerantsevnek és Michael Weissnek egy évekkel ezelőtt közreadott írása. „The Menace of Unreality. How the Kremlin Weaponizes Information, Culture and Money”. Valójában ez a tanulmány dobta be a nemzetközi köztudatba azt az állítást, hogy „a Kreml” immár a diplomáciát, és általában az információt egyfajta fegyverként forgatja. Nem meggyőzésről, befolyásolásról, propagandáról van itt, szó – vélik a szerzők -, hanem valóságos fegyverekről. Ezek célja a zsarolás, a megfélemlítés, a felforgatás, a társadalmak megbénítása.
Az olvasó elgondolkodhat: vajon miért éppen most vette elő a nyugati elitsajtó ezt a „fegyverré kovácsolt diplomáciáról” szóló állítást? Ráadásul úgy, hogy forrásként, hivatkozási alapként nem a koncepció valódi (ám jól ismert, és ellentmondásos) szerzőit nevezi meg a témát felröppentő amerikai NBC News?
Csupán találgathatunk. Némi támpontot azonban adhat a hírhedt Pomerantsev-Weiss cikk megjelenési dátuma: 2014. november 22. Emlékszünk jól. Alig néhány hétre rá ugyanis elszabadult a fegyveres erőszak az ukrajnai Majdan téren.
Diplomacy has been „weaponized” with memes, trolling, online polls; Alastair Jamieson; NBC News; 2018. április 9.

Libanonban is kavarja a kedélyeket a választásokat övező „szelfi diplomácia”
Az önmaga képével a világhálón pózoló politikus gyakran nevetséges látvány. De, nem mindig az. Néha egy-egy felvétel olyan, mint valami bevezető egy különösen nyakatekert, bonyolult, átláthatatlan játszmákról szóló rémálomba. Íme, egy szép példa erre.
A számtalan hatalmi érdek és törekvés metszéspontjában fekvő Közel-Keleten végképp nem sima ügy a politika. Jól mutatja ezt annak a szelfinek az ügye, amely mostanában kavarja fel a kedélyeket az elnökválasztásra készülődő Libanonban. A hét elején ugyanis személyes Twitter-fiókján keresztül tudatta a libanoni miniszterelnök, Saad Hariri, hogy milyen komoly emberekből álló, ám mégis jókedélyű társasággal múlatja az időt Párizs egyik fényes éttermében. A közreadott önarcképen egyfelől a marokkói uralkodó, VI. Mohamed király emeli a libanoni politikus ázsióját. A vidáman nevetgélő illusztris társaság harmadik tagja azonban nem más, mint a szaudi trón várományosa, a nagyhatalmú Mohamed koronaherceg. Akivel, hogy félreértés ne eshessék, másnap egy újabb közös Twitter-felvételen szerepeltette magát a libanoni politikus, ezúttal a francia elnök, Macron társaságában.
Hogy miért az értetlenség, sőt hitetlenség, mi több felháborodás? Szokványos barátokról itt aligha beszélhetünk, ugyanis a térség hatalmi szálait kézben tartani akaró szaudi koronaherceg, alig öt hónappal ezelőtt, gyakorlatilag fogságba vetette a magához rendelt libanoni miniszterelnököt. Másnap különösen megalázó körülmények között, egy szaud arábiai tévében nyilvános lemondásra kényszerült. Hazatérve azonban Hariri támogatói segítségével (és a francia elnök támogatásával) visszavonta lemondását, és azóta teljes erőbedobással készülődik a májusban esedékes választásokra. A látszólag rossz komédiába illő, ám valójában halálosan komoly színjáték hátterében a szakértők a Szaud Arábia és Irán közötti hatalmi konfliktust sejtik. A jelek szerint a szaudiak Hariri lemondatásával akarták meggyengíteni a Libanonban jelentős bázissal és befolyással rendelkező siita Hezbollah szervezetet, és áttételesen Iránt. Az akció azonban, úgy fest, fordítva sült el.
A Twitteren kibontakozó „szelfi diplomáciai” akcióra ugyanakkor mindkét érdekelt félnek szüksége lehetett. Egyfelől jól beleillik a szaudi erős ember, Mohamed koronaherceg múlt hónapban megindított mosolyoffenzívájába, amelynek keretében szinte elborították Nagy-Britanniát és Franciaországot az arab olajdollárokkal busásan megfizetett európai PR-cégek hirdetései, óriásplakátjai. Másfelől jól jöhet az újraválasztásra készülő libanoni miniszterelnöknek is a közös fotózkodás: a szunnita többségű választók megnyeréséhez szükség lehet a szaud arábiaiak bizalmának demonstrálására. A közösségi média kampány pedig kifejezetten indokolt lehet: Libanon ugyanis pezsgő online élettel büszkélkedhet. A közösségi média használóinak közéleti érdeklődését pedig jól példázza az egyik legendás vezető Valid Dzsumblatt Twitter-fiókja, amely rövid idő alatt 700 ezer követőt gyűjtött be.
Can Hariri’s „selfie diplomacy” boost his chances in Lebanon’s upcoming elections?; Leela Jacinto; France 24; 2018. április 12.

Izrael Gáza körüli brutális fellépését arabok is támogatják – legalábbis az ország közösségi médiájában
A közel-keleti kiberdiplomácia elmúlt hete egy másik különös fejleményt is tartogatott. Izraeli sajtóforrások ugyanis arról tudósítottak, hogy az országot övező térség arab polgárai nagy számban tettek hitet a Gázai-övezet határán lezajlott véres összetűzések kapcsán – ezúttal Izrael mellett!
Az Izraeli Külügyminisztérium nagy hangsúlyt fektet a digitális médiumok, elsősorban a közösségi platformok bevonására a környező világ tájékoztatásába. A minisztérium arab nyelvű közösségi oldalai rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert a környék országaiban. A felhasználók természetszerűen kétoldalú kommunikációs csatornaként kezelik az izraeliek által működtetett Facebook-fiókot, és szinte elárasztják azt – többnyire jellemzően kritikus hangvételű – hozzászólásaikkal. Ugyanilyen erős érdeklődés kíséri az izraeli külügy arab nyelvű Twitter-fiókját is.
Most azonban egy új fejleménynek lehettek tanúi az online platformok működtetői: a Gázai-övezet határán kirobbanó, eddig mintegy 30 emberéletet is követelő zavargásokkal kapcsolatban ugyanis (az Izraelt és az izraeli erőszakot elítélő kommentárok mellett) nagy számban jelentek meg olyan bejegyzések is, amelyek alapvetően megértőnek mutatkoztak az izraeli fellépéssel, és döntően a Hamasz nevű palesztin szervezetet okolták az újabb véres incidensekért.
Az izraeli fellépést megértően fogadó arab nyelvű hozzászólások jellemzően Szaud Arábiából, Jordániából és Irakból érkeznek. Közös mozzanat általában az is, hogy a Hamaszt egyértelműen a terrorizmussal azonosítják, és a palesztin ügy kerékkötőjének tekintik a szervezetet.
Mint ismeretes a gázai határon tüntető palesztinokkal szemben erőszakosan, sőt fegyverrel fellépő izraeliekkel szembeni nemzetközi kritika különösen az után erősödött fel, hogy az izraeli katonák agyonlőttek egy kék mellényben, jól látható PRESS felirattal dolgozó újságírót is.
Arab citizens back Israel, slams Hamas over Gaza border protest; Itamar Eichner; Y net News; 2018. április 18.

E-mobilitás, adatelemzés, blokklánc technológia -India globális geostratégiai offenzívájának élvonalában
Az elmúlt héten Narendra Modi, indiai miniszterelnök az állami szektorba tartozó vállalatok konferenciáján szólította fel az állami tulajdonú cégeket: legyenek aktív részesei az indiai kormány globális szintű geostratégiai offenzívájának.
A miniszterelnök – aki egyre markánsabban igyekszik érvényre juttatni India regionális hatalmi ambícióit – konkrét országok megnevezése nélkül utalt arra: a szomszédságban akadnak olyan államok, amelyek nem haboznak nemzetközi politikai terjeszkedésükhöz igénybe venni államilag tulajdonolt gazdaságuk kapacitásait. Modi arra bíztatta hazája állami vállalatait: e példákat is figyelembe véve, dolgozzanak ki átfogó stratégiákat a „tengeren túli expanzióra”. Méghozzá úgy, hogy egyszerre vegyék figyelembe a beruházásoknál a tőkemegtérülést, és az ország geostratégiai érdekeit is.
„Az új világrendben az állami tulajdonú szektor kulcsszerepet játszhat India geostratégiai céljainak elérésében.” – fogalmazott a miniszterelnök. „Ma a lehetőségek pillanatát éljük. És ezt nem szalaszthatjuk el. Látjuk, hogy más országok milyen ügyesen használták ki az állami szektorukban rejlő potenciálokat arra, hogy kiterjesszék dominanciájukat más államokra”.
Narendra Modi a legígéretesebb beavatkozási területek között említette a mezőgazdasági építőipart, a megújuló energiaszektort, az idegenforgalmat. Ugyanakkor új – tehát egyértelműen a geostratégiai érdekeket, a külpiaci és külpolitikai expanziót szolgáló fókuszterületként említette a digitalizáció néhány specifikus szegmensét. A miniszterelnök sorolta: elsősorban az e-mobilitás, az adatelemzés és a blokklánc technológiák széleskörű alkalmazása szolgálhatja az állami tulajdonú vállalatok kívánatosnak tartott geo-ökonómiai expanzióját.
A jelek szerint Modi nem csupán a levegőbe beszélt. Az India regionális hatalmi státuszának átpozícionálásáért komoly erőkkel dolgozó miniszterelnök 100 napos határidőt adott arra, hogy az állami szektor konkrét, végrehajtható, ellenőrizhető stratégiai tervet dolgozzon ki a kívánt expanzióra.
At CPSE Conclave: PM Narendra Modi asks PSUs to help India expand its global footprint; The Indian Express; 2018. április 10.

Okos úti célok. Világkonferencia a technológia, az innováció és a fenntarthatóság metszéspontjában születő 21. századi idegenforgalomról
A Nemzetközi Idegenforgalmi Szervezet (UNWTO), a spanyol központi kormány, valamint Asturia tartomány közösen rendezi a nyáron az „Okos úti célok” címmel szervezett 2. UNWTO Világkonferenciát. A spanyolországi Oviedóban június 25. és 27. között megrendezett esemény a 21. századi idegenforgalmi úti célok átfogó témáját szeretné bemutatni, illetve körüljárni. Egy olyan (átalakuló) iparágról lesz szó, amelyben a digitális kormányzás, az innováció, a fenntarthatóság és a hozzáférhetőség lesznek mind inkább a meghatározó tényezők. Ugyanakkor számunkra, a digitális diplomácia művelői számára is érdekes fejlődési-fejlesztési területet jelenthet, hiszen sokak szerint az idegenforgalom (vagy, ha úgy tetszik, az étkezési kultúrát is alapkínálatként kezelő gasztro-idegenforgalom) lesz már a közeljövőben is az egyik legjelentősebb közdiplomáciai terület.
A konferencia során nemzetközi előadások, illetve kerekasztal beszélgetések során igyekeznek megismerni, megvitatni a digitalizációnak a szektort érintő legfontosabb trendjeit. Külön szekciók lesznek:
* big data kérdései,
* Mesterséges Intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségei,
* gépi tanulás problémái,
* felhőszolgáltatások lehetőségei,
* dolgok Internete,
* blokklánc technológiák alkalmazásai,
* virtuális és kiterjesztett valóság felhasználáa.
Az átfogó, és az iparágat összességében érintő digitális változások mellett a konferencia külön teret szentel az idegenforgalom digitalizációját kísérő specifikus kérdéseknek is:
* technológiai megoldások az idegenforgalom hatásainak mérésére,
* az okos úti célok kormányzása,
* nyílt platformok és adatok szerepe az idegenforgalmi iparág versenyképességének növelésében.
Szorosan kapcsolódva a konferencia programjához, közvetlenül a rendezvény előtt szervezik az első Okos Úti célok Hackathont (#Hack4SD). Ezen az idegenforgalom fenntarthatóságának előmozdítását szolgáló okos IT-megoldások fejlesztése lesz a versenycél.
2nd World Conference on Smart Destinations; Modern Diplomacy; 2018. április 13.

KÖNYVSZEMLE – KLASSZIKUSOK
Avenhaus, Rudolf – Zartman, William (2007): Diplomacy Games. Formal Models and International Negotiations. Berlin – Heidelberg – New York, Springer, 2007
Ma egy nehéz, sőt, bizonyos értelemben halálosan komoly könyvet ajánlok olvasásra. Nem egy nap alatt végez vele az ember, de megéri, sőt, ahogy elnézem a világ eseményeit, nélkülözhetetlen a benne foglalt tudás.
Miközben a külpolitikai élet szakértői, mint minden más állampolgár, a legutóbbi parlamenti választás eredményeivel (az azokhoz kapcsolódó vitákkal, érzelmekkel, prognózisokkal) foglalta el magát a héten, már-már szinte észrevétlenül, mintegy mellékesen sodródott a szélesebb glóbusz a III. Világháború peremére – vélik néhányan, a globális trendek figyelői, értői közül. Akad, persze, aki ezt túlzásnak tartja (különösen így, utólag), de érdemes az eszünkbe vésni: a történelem egyetlen háborúja sem (sem kicsi, sem közepes, sem pedig világégés) úgy tört elő, egyik pillanatról a másikra. Hanem lépésről lépésre. Eszkalálódva. Sokszor szinte nevetségesnek látszó sakkhúzások, ellenlépések fejleményeként.
A (konfliktusos) emberi interakciók jellegzetességeit, rendszereit, törvényszerűségeit vizsgáló szakterület, a játékelmélet a nemzetközi kapcsolatok tudományának, sőt a gyakorlati diplomáciai tudásnak is régóta fontos része. A feszült és baljóslatú elmúlt hét ösztönzött arra, hogy újra elővegyem a tématerület klasszikusának számító munkát, a német Avenhaus és az amerikai Zartman korszakos könyvét, amely éppen tíz éve jelent meg a piacon.
Mint korábban jeleztem, könnyűnek nem nevezhető, erősen elméleti jellegű olvasmányról van szó. Ám olyanról, amely a hidegháború (úgy értem: az első) lezárultával számba vehető gyakorlati jellegű tapasztalatokat igyekezett közreadni. A gyűjtőkötetbe szerkesztett tanulmányok az alábbi három kérdésre keresik a választ:
* hogyan lehet a játékelméleti szakemberek által kidolgozott elvont koncepciókat (és azok eredményeit) érthetővé, feldolgozhatóvá tenni a formális modellekben nem járatos társadalomtudósok, illetve politológusok számára;
* hogyan lehetne elősegíteni (sőt, vonzóvá tenni) a valóságos világ nemzetközi tárgyalási helyzeteit elemző szakértők számára a kvantitatív megközelítések (ill. egyenesen matematikai modellek) alkalmazását;
* hogyan lehetne felkelteni a gyakorlati szakemberek (azaz a politikusok és diplomaták) érdeklődését arra, hogy konkrét problémahelyzeteiket formális modellek segítségével (is) elemezzék?
A megközelítés, a szándék tehát egyértelműen az volt, hogy a többségünkhöz hasonlatosan nem matematikus ambíciójú társadalomtudósok, szekértők, gyakorlati szakemberek is megértsék a nemzetközi konfliktusok, és azok kezelésének logikáját, menetét, kívánatos módszertanát.

SZAKMAI MŰHELY – Klimadiplomáciai workshop az Európai Parlament szervezésében
A közelmúltban jelent meg a szakmai összefoglalója egy olyan nemzetközi konferenciának, amely mindannyiunkat érint – mégis a kelleténél kevesebb figyelmet kap a diplomácia művelői körében. Az esemény, amelyre utólag szeretnénk felhívni a figyelmet, az az idén februárban megrendezett nemzetközi Klímadiplomáciai workshop volt.
Az Európai Parlament szervezésében, a témában érintett Főigazgatóságok szakemberei számára, illetve az ő részvételükkel lezajló brüsszeli esemény három fő beavatkozási terület köré szerveződött:
* Egy ambíciózus klímapolitika felé: az EU klíma-diplomáciája előtt álló kihívások és lehetőségek;
* A klímaváltozásokkal összefüggő biztonsági kockázatok, és az EU lehetséges válaszai;
* A klímadiplomáciai tevékenységre vonatkozó szakpolitikai ajánlások (beleértve a nem állami szereplők klímadiplomáciai szerepvállalásait is).
Climate Diplomacy Workshop; Európai Parlament; 2018. március 15. (PDF)

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Kategória: közigazgatási informatika, politika, politikai informatika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Emberek nélkül nem megy a gyárak digitalizálása

„A jövő üzemei még inkább hálózatba kötöttek és intelligensek lesznek, de ugyanúgy szükség lesz az emberekre is.

Jochen Köckler, a hannoveri expó vezetője “optimális infrastruktúrákat” szeretne a digitális jövő számára, ezen infrastruktúrák megteremtéséhez azonban fel kell gyorsítani a fejlesztéseket. A menedzser úgy vélte, hogy mindezt mostanra felismerte a politika is. Köckler álláspontja szerint a digitalizálás a munka világát a következő tíz évben jelentős mértékben megváltoztatja majd. Bár aktuálisan a gazdaság szakemberhiánnyal küzd, de nincsenek jelei annak, hogy egy gyár a jövőben a döntéseket meghozó emberek nélkül is működhet.

A korszerű, önmagát vezérlő gyárak egyre kevésbé fognak függeni a helyszíntől. Az üzenet az, hogy az ember áll a középpontban. Vannak és lesznek ugyanakkor érdekes trendek az iparban, például a virtuális valóság szemüvegek használata és a növekvő automatizáció, ezáltal a kemény és egyhangú munka egyre inkább háttérbe szorul. A robotok egyfajta rugalmas szerszámokká válnak: a gépek régen a gyártósorok mellett álltak, míg a közeljövőben az emberekkel együttműködő asszisztensek lesznek.

Ahhoz, hogy korszerű, mindent tudó üzemek jöhessenek létre, szükség van megfelelő IT-platformokra. Az embernek, a gépnek és az IT-nek együtt kell működnie. Most az Ipar 4.0 következő szintjén vagyunk, amelynél a cél az adatok összesítése, hogy javítani lehessen az ipari gyártás folyamatain. Minden egyes gép és alkatrész hálózatba lesz kötve és az egyes elemek együttműködése a platformokon keresztül valósul majd meg. Az adatcseréhez ugyanakkor elengedhetetlen a kiberbiztonság, anélkül nem létezhet modern, digitalizált gyár.

A hannoveri expó vezetője végül hozzátette, hogy az innovációs ciklusok egyre rövidebbek. Amíg korábban egy fejlesztés egy esztendőt vett igénybe, addig ma már legfeljebb egy negyedévet.”

Forrás:
Emberek nélkül nem megy a gyárak digitalizálása; SG.hu; 2018. április 14.

Kategória: gazdaság, informatika, technika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Akár százmilliárdos nagyságrendű extra adóbevételt is hozhat az online számlázás

„Akár százmilliárdos nagyságrendű extra adóbevételt is hozhat a közkasszának a kormányzat legújabb, a feketegazdaság elleni elektronikus rendszere, az online számlázás. Szakértői vélemény szerint a júliusban induló szisztéma óriási ugrást jelenthet a gazdaság tisztításában, még úgy is, hogy ez ügyben az elmúlt években már magunk mögött hagytuk régiós versenytársainkat. A feketézéssel felhagyóktól érkező jelentős befizetés szolgálhat fedezetül a következő idők adócsökkentéseihez.

Július elsején megkezdi működését a kormányzat legújabb, feketegazdaság elleni rendszere, az online számlázás. A szisztéma lényege, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) minden olyan számla részleteit megismeri ezentúl, mégpedig nagyjából azonnal, amelyet a gazdasági szereplők számlázóprogrammal állítanak ki, és amelyeknél a forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a százezer forintot.

A zökkenőmentes átállásért az adóhivatal korábban tesztelésre szolgáló felületet nyitott meg. Mint a nemzetgazdasági tárcától megtudtuk, március végéig több mint ezer vállalkozás regisztrált a próbarendszerbe, több százan pedig már sikeresen el is küldtek adatokat az új felületen.

– Az elektronikus megoldások jelentik a jövőt az adóigazgatásban, az online számlázástól pedig több területen is érdemi előrelépést lehet remélni – értékelte lapunknak a bevezetés előtt álló szisztémát az RSM Hungary adótanácsadó cég üzletágvezetője. Hegedüs Sándor elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak versenyelőnye származhat az adózás modernizálásából.

– 2014-ben rendszerbe álltak az online pénztárgépek, 2015 óta – az úgynevezett ekáerrel – elektronikus módon ellenőrzi a NAV a közúti áruforgalmat, most pedig a cégek számlázását kötik össze az adóhivatallal. Térségünkben bizonyos elemeket ezekből némi módosítással átvettek, de ennyire átfogó fejlesztéseket nem tapasztalunk. A gazdaság tisztítása terén komoly előnyre tettünk szert a régió országaival szemben – fogalmazott a szakember.

Szavai alátámasztására felidézte azt az elemzést, amely megbecsüli, hogy egyes országokban mekkora lehet a hiányzó áfa összege, vagyis a várt forgalmi adó mekkora része nem fut be a közkasszába a csalások és más okok miatt. Pár éve Magyarország esetében még jócskán húsz százalék feletti érték szerepelt a kimutatásban, a legutóbbi, 2015-re szóló becslés viszont már kevesebb mint 14 százalékról szólt.

– Ilyen tempóban kevés helyen tudták visszaszorítani a feketézést – jegyezte meg Hegedüs Sándor.

Az üzletágvezető kitért az információk sorsára is. A NAV már most is rengeteg adathoz hozzájut, de az online számlázással még több ismeret áramlik majd a hatósághoz.

– Ezeket kiindulópontnak tekintve és az adatszolgáltatást a későbbiekben kiterjesztve akár megvalósítható lesz az a célkitűzés is, hogy a hatóság minél több adóbevallásnál átvegye a papírmunka kisebb-nagyobb részét – mondta a szakember. Szerinte így folytatódhat a személyi jövedelemadózás kapcsán megismert gyakorlat, vagyis hogy az adóhivatal a nála lévő adatok alapján összeállítja a különféle bevallásokat, az adózók pedig, ha kell, kijavíthatják, kiegészíthetik a számokat.

Hegedüs Sándor beszélt az államkasszát érő esetleges hatásokról is. – Az online pénztárgépek miatt rizikósabbá vált a nyugtaadás elkerülése, az új kasszák ezzel növelték az áfabevételeket. Az online számlázásnak a szakember szerint annyiban más hatása lesz, hogy az új rendszerrel leginkább a jogellenes visszaigényléseket akadályozhatja meg a hivatal, vagyis a befizetett áfa adott esetben nem kerül majd ki az államtól.

Úgy vélekedett: az online kasszák és az ekáer százmilliárdos pluszbevételt hoztak, s arra lehet számítani, hogy az online számlarendszer is jelentős többletet termel majd.

A feketegazdaság letörésének fontosságáról beszélt lapunknak nemrégiben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője is. Domokos László akkor az úgynevezett fenntartható kifehérítés elvét mutatta be. Ennek lényege, hogy az állam új, a modern kor lehetőségeit felhasználó módszereket vet be a feketegazdaság ellen, vagyis nem adót emel, hanem megpróbálja beszedni minden érintettől a törvény szerint befizetendő összegeket. Ebből számottevő pluszpénz származhat, amit az állam adócsökkentésre fordíthat.

– Az alacsonyabb közterhet inkább leróják a címzettek, aki pedig nem így tesz, azt újabb innovatív megoldásokkal lehet rávenni az adófizetésre. Az újabb pluszpénzek pedig újabb tehercsökkentés fedezetéül szolgálhatnak. Az utóbbi időszak hazai adóügyi történései lényegében ennek az elvnek a gyakorlatba ültetését mutatták.”

Forrás:
Újabb kört verünk a régióra; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. április 13.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

5G-teszt­folyosókat alakítanak ki az EU-ban

„Az Európai Unió területén számos helyen alakítanak ki a határokon átnyúló 5G-tesztkorridorokat, hogy így segítsék a hálózatba kötött és automatizált mobilitás elterjedését.

Az Európai Bizottság közölte, hogy további tesztterületeket hoz létre az automatizált és hálózatba kötött vezetés számára. A folyamatban kulcsszerep fog hárulni az 5G mobilszabványra, amely lehetővé teheti az egyes autók közötti, valamint a gépkocsik és az infrastruktúrák közötti mobilkommunikációt. Ezeket a rendszereket alkalmazhatják majd a járművek és az utak közötti üzenetek továbbítására, hogy lehetővé váljon például az automatizált előzés, besorolás és fékezés, illetve létre lehessen hozni az integrált forgalmi figyelmeztető szolgáltatásokat.

Döntés született arról is, hogy Spanyolország és Portugália között két korridort hoznak létre, az egyiket Vigo és Porto, míg a másikat Evora és Mérida között. Emellett Bulgária, Görögország és Szerbia egy olyan tesztútvonalon dolgoznak, amely Szaloniki, Szófia és Belgrád között működne. Továbbá Olaszország és Tirol, Dél-Tirol, valamint Trentino között, a Brenner-hágó bevonásával is készül egy korridor.

Németország és Franciaország már tavaly megállapodott egymással a Metz és Merzig közötti határon átnyúló tesztút kiépítéséről. Az utat később meghosszabbítják Luxemburgig. Szintén korridorok lesznek Norvégia, Svédország és Finnország, ezen belül Tromso és Oulo, valamint Helsinki, Stockholm és Oslo között. Végül Hollandia és Belgium is megegyezett, hogy kialakít egy tesztterületet Rotterdam, Antwerpen és Eindhoven között. Az elképzeléseknek és azok megvalósításának köszönhetően Európa a legnagyobb 5G tesztterület lehet és a kontinens megalapozhatja a vezető pozícióját ezen a területen”

Forrás:
5G-teszt­korridorokat alakítanak ki az EU-ban; SG.hu; 2018. április 15.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, távközlés, technika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Digitalizáció: sarlatán tanácsadók

„Sok cégvezérnek fogalma sincs a digitalizációról, ezért könnyen bedől az önjelölt tanácsadóknak. Utóbbiak sokszor alig produkálnak valamit, mégis nagyon jól megélnek belőle.
A texasi Austinban rövidek a telek, és már márciusban hét ágra süt a nap. Péntek van, Dieter Zetsche, a Daimler vezére piros sapkában, hanyagul feltűrt ingujjban sétál a belvárosban. Mellette hawaii tanácsadója, a techguruként ismert Guy Kawasaki, aki most éppen cowboycsizmát vásárol főnöke társaságában. Persze nem emiatt vannak itt, hanem a világ legismertebb technológiai és jövőkonferenciájára, a South by Southwestre érkeztek. A Daimler-főnök alig két éve hallott először az eseményről, most viszont már külön házat bérelt az ideutazó kollégáinak. A stuttgarti autógyártó ugyanis technológiai konszernként tekint magára, Zetsche pedig frenemynek, egyszerre barátnak és ellenségnek hívja a Google-t, azaz kvázi egy szintre helyezi cégét az amerikai techóriással.

A belvárosi séta közben Kawasaki elmeséli a Daimler-főnöknek egy üzleti ötletét. Szerinte olyan rendszert kellene kiépíteni, amelyben az ügyfelek bármelyik utcai autót kibérelhetnék, majd ha már nincs rá szükségük, bárhol leparkolhatnák. A márka és a modell nem számít, a szabadság végtelen. „Na, mit szólsz hozzá?” – kérdezi a tanácsadó vigyorogva. „Úgy hangzik, mint egy csoda” – válaszolja Zetsche. Persze mondhatta volna azt is, hogy ez egy baromság, amely egyrészt nem új keletű, másrészt nem egészen végiggondolt. De szabad-e még manapság ennyire szkeptikusnak lenni?

Megvezetett vezetők
A texasi történet figyelemre méltó trendről árulkodik: a német cégvezérek olyan tanácsadókra, online gurukra és „evangélistákra” vágynak, akik támpontot ígérnek nekik a digitalizáció viharában, és sokszor még a legabszurdabb utópiáikat is kitörő tapssal fogadják. Többüknek persze vannak érdemei is: a nyolcvanas években például Kawasaki tette ismertté a legendás Macintosht egy érzelmes Apple-kampánnyal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szavuk aranyat ér. Sőt, projektjeik sokszor annak ellenére is rémisztően banálisnak bizonyulnak, hogy nagyon sok pénzt kapnak értük. A sarlatánoknak könnyű dolguk van, mivel a vállalatvezérek bizonytalanok: szeretnének haladni a korral digitálisan, de nem értenek hozzá. Sokszor azt sem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, ezért tanácsadóik ötleteit követik. Azok pedig annál vonzóbbak, minél egyszerűbbnek tűnnek.

A digitalizáció manapság egy divatos címke, a mélyebb lényegét azonban nem nagyon értik. ”

Forrás:
Sarlatán tanácsadók; Wéber Balázs (fordította a cikket a német Manager Magazin (2018/2) cikke alapján); Világgazdaság; 2018. április 14.
A teljes cikk a Manager Magazin áprilisi számában olvasható (Sarlatán tanácsadók).

Kategória: gazdaság, informatika, Internet | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Mielőbb a versenyszférába irányítanák át a közszolgálati dolgozók egy részét

„A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint mindenképpen bővíteni kell a nyugdíjasok szövetkezeti foglalkoztatását, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig azt javasolja, hogy indítsák be a szakmunkásképzést.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint rendkívül fontos, hogy az elkövetkezendő években markánsan csökkenjenek az élőmunkára rakódó terhek Magyarországon. Dávid Ferenc a Világgazdaság kérdésére elmondta: amit nyertek a réven a vállalkozók a járulékcsökkentésekkel az elmúlt években (például a szociális hozzájárulási adó mérséklésével), az elment a vámon a minimálbér, a garantált bérminimum jelentős emelése miatt. Németország és Belgium után Magyarországon a legmagasabb a vállalkozói adóteher az Európai Unióban.

A VOSZ főtitkára szerint problémák adódtak a jogbiztonsággal kapcsolatban az utóbbi években, példaként a vasárnapi boltbezárást említette, amiről 2014 decemberében döntött az Országgyűlés, majd 2016 áprilisában már arról határoztak a képviselők, hogy feloldják. Dávid Ferenc szerint ez azt jelezte, hogy egyrészt nem készült hatásvizsgálat, másrészt nem egyeztettek a szakmával, az érdekképviseletekkel. A VOSZ azt javasolja az új négyéves parlamenti ciklusra, hogy a társadalmat, gazdaságot érintő meghatározó döntések előkészítésekor készüljenek hatástanulmányok, hangsúlyosabban kérjék ki a szociális partnerek véleményét.

Érdemes országszerte fejleszteni ma kisebb településeket
Az érdekképviselet gondnak tartja, hogy a közszférából még mindig nem irányították át a versenyszférába munkavállalók tízezreit, holott már 2015 decemberében volt ilyen kormányzati ígéret. Dávid Ferenc – a nemzetgazdasági tárca adataira hivatkozva – azt mondta: 2016-ban a kormányzati és az önkormányzati szférában alkalmazottak létszáma tízezres nagyságrendben nőtt, az utóbbi nyolc évben pedig megduplázódott.

A VOSZ főtitkára szerint tarthatatlan, hogy az állam a legnagyobb munkáltató, a „bürokratikus vízfej” pedig egyre csak nő – minél hamarabb meg kellene kezdődnie a közszolgálati dolgozók átáramlásának a versenyszférába. Úgy véli: erősíteni kell a szakképzésen, és elengedhetetlen mind több közfoglalkoztatottat betanított munkássá képezni, majd a versenyszférába orientálni, hogy mérséklődjön az égető munkaerőhiány.

A munkáltatói érdekképviselet pozitívumnak tartja, hogy létrejöttek a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek a munkaerőhiány csökkentésére, ám szorgalmazza, hogy minden korlátot bontsanak le a nyugdíjasok elől, például jelenleg az egészségügyi vagy az oktatási ágazatból nyugdíjba vonulóknak nincs lehetőségük visszatérni a munkaerőpiacra a szövetkezetek révén. A VOSZ örül annak, hogy tisztul a gazdaság, visszaszorul a feketegazdaság, ezért üdvözölte az elektronikus árukövetési rendszer bevezetését, az online pénztárgépek használatának kiterjesztését is. Dávid Ferenc jó kezdeményezésnek tartja, amit a kormányfő március elején jelentett be, hogy Modern falu programot terveznek indítani, mert fejleszteni kell a kisebb településeket. Az 1500-2000 lakosú falvakban most nem csekély teher a mikro- és a kisvállalkozóknak kigazdálkodniuk a megemelkedett béreket…”

Forrás:
Mielőbb a versenyszférába irányítanák át a közszolgálati dolgozók egy részét; Vöő György; Világgazdaság; 2018. április 10.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!