Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 16.

Viralitás: számít-e a digitális diplomáciában is az információs láncreakció?

A „viralitás” az új varázsszó diplomata körökben – foglalja össze legújabb elemzésének lényegét és lét okát Corneliu Bjola professzor, a digitális külkapcsolati gyakorlat egyik legnagyobb szaktekintélye. Az Oxfordi Egyetem Digitális Diplomáciai Kutatócsoportjának vezetője szerint elmúltak már azok az idők, amikor a „technológiai újoncnak” számító külügyminisztériumi, követségi munkatársak körében már maga az online jelenlét számított egy döntő előrelépésnek, illetve amikor a közösségi média leginkább a kapcsolatépítés új eszközének számított a diplomáciai élet szereplői körében. Ma már a digitális diplomata is messzebbre veti a tekintetét, és sokkal jelentősebb „megtérülést” vár el a közösségi média jelenlétbe (főleg, ha az tényleg aktív párbeszédeket, interakciókat takar) fektetett plusz erőfeszítésektől. Ma már a közösségi platformokat belakó, rutinszerűen használó diplomaták is arra törekednek, hogy az általuk generált és közreadott üzenetek kiemelkedjenek a mind jelentősebb médiazajból. Ma már a Facebookon, Twitteren, Instagramon posztoló külügyi szakember is arra törekszik, hogy az általa megosztott információ darab láncreakció szerűen – vagy, ahogy a szakmabeliek mondják: virálisan – kezdjen terjedni. Azaz: exponenciális sebességgel terjedjen, rövid időtartam alatt széles közönségrétegekhez elérve, miközben különböző szintű reagálásokat (interakciókat) vált ki olvasói, nézői körében.

A feladat tehát adott, és amilyen egyszerűen hangzik elméletben – annyira nem könnyű megvalósítani a valódi közösségi média-világban. Különösen igaz ez – hangsúlyozza Bjola professzor – a külügyi apparátusok sajátos univerzumára: a diplomáciai szervezetek ugyanis általában sem a megfelelő személyi állománnyal, sem a szükséges specializált tudással, sem pedig a célorientált technológiákkal nem rendelkeznek, ami pedig elengedhetetlen a tájékoztatási láncreakció megindításához. Az oxfordi digitális diplomácia-kutató – miközben jó felsőoktatási szakemberként elsőként alapos elméleti keretrendszerbe helyezi a „viralitás” tudományát – igyekszik praktikus szempontokat is felsorakoztatni. Ahogy a digitális technológiák átitatják a diplomaták működési terepét jelentő közszféra tereit, egyben gyökeresen átformálják az (online) kapcsolattartás, párbeszéd „grammatikai szabályait”. Az adat és az algoritmusok alkotják ennek a „digitális nyelvezetnek” azokat az új szintaktikai egységeit, amelyekhez – különböző kombinációkban – képi elemek, érzelmi és kognitív értelmezési keretek csatlakoznak, egy merőben újszerű szemantikai jelentést hozva létre.

Nézzük, miket javasol Corneliu Bjola azoknak a digitális kommunikációs eszközöket rendszeresen használó minisztériumi szakembereknek, közösségi média jelenlétet építő diplomatáknak, akik kiemelkedő online eredményekre áhítoznak? Mi az üzenet láncreakció szerű „megindulásának” a kulcsa?

  1. Az információs túltelítettség és a figyelemhiány jelentősen lerontja a virálisan terjedő üzenetek minőségét.
    Az információtól túlcsorduló, egymással kíméletlenül vetélkedő virális tartalmaktól túlzsúfolt kiberterek (különösen hogy ehhez hozzá jön még a célközönség rohamosan csökkenő figyelme) azt eredményezi, hogy a szűkülő figyelemért folyó vetélkedésben az élre kerülő tartalmak általában alacsony minőségűek. Bjola meglátása az, hogy a közzétett tartalomban, a tulajdonképpeni mondandónkat megfogalmazó és hordozó „kognitív töltet” mellett létfontosságú az a köré épülő „emocionális keret” is. A viralitás biztosítását – úgy, hogy közben a mondandónk racionális, tényszerű üzenete se vesszen el – a közlésnek a mindennapitól elütő, egyedi, drámai jelleget kölcsönző érzelmi hordozókeret biztosíthatja leginkább.
  2. Az érzelmek jelentik a kulcsot
    A legfontosabb szabály (amit pszichológiai kutatások sokasága alapoz meg szilárdan), éppen ezért az, hogy az üzenethez épülő emocionális elemek jelenthetik a kulcsot, amin egy közzétett tartalom szélsebes terjedése állhat, vagy bukhat. A dolog érdekessége, hogy ebben az esetben nincsen számottevő jelentősége a közléshez társuló érzelem milyenségének: nem csak a pozitív érzelmek biztosíthatnak egyediséget, figyelmet, az infotajték fölé emelő erőt, hanem a jellemzően negatív emocionális töltetű hordozókeret is.
  3. A személyes átélhetőség pedig a leghatékonyabb segítséget.
    Az elméleti kommunikációs kutatások egyik fontos hozadéka, hangsúlyozza Bjola, az, hogy a közösségi média platformokon zajló interakciók, információáramlás gyökeresen eltér a szokásos hierarchikus, fentről lefelé irányuló egyirányú kommunikációtól. A viralitással kapcsolatban specifikusan az a drámai különbség, hogy az alulról szerveződő, horizontális kapcsolódásokon nyugvó közösségi média kommunikációban a továbbított (megosztott) tartalmak „személyesíthetősége” nagyon sokat nyom a latba. Azok a közlések tehát, ahol a közvetítendő tartalmi magot sokak által könnyen átélhető, személyessé tehető hordozókeret burkolja, lényegesen könnyebben kezdhetnek láncreakciószerűen terjedni a felhasználók körében.

In Virality We Trust; Corneliu Bjola; El Real Instituto Elcano; 2019. szeptember 7.

Kiberhadviselés: a franciák a nemzetközi jog innovatív alkalmazása mellett döntöttek
Nyár derekán, amikor pattanásig feszült a hatalmi szembenállás a Perzsa-öböl térségében, az azonosítatlan gyorsnaszádos akciók mellett, fel-felröppent egy-egy hír az USA és Irán közötti konfrontáció kiberfrontjáról is. Azóta a téma kikerült a nemzetközi közvélemény figyelmének fókuszából, ám ez nem jelenti azt, hogy elcsendesedtek volna az online csataterek. A biztonságpolitikai, geostratégiai témákban mindig jól értesült amerikai szakmai műhely, a War Is Boring nemrég rövid, de meghökkentő cikkben számolt be a háttérben folyó fejleményekről. E szerint, miközben a nemzetközi politika és a fősodratú sajtó figyelme immár a globális felmelegedés perspektíváira, illetve Hong Kong drámájára figyel, aktív valóságos háború dúl az Egyesült Államok és Irán között – egyelőre a kibertérben. Egy frissen közzétett jelentés szerint az amerikai hadsereg kiberhadviselési egységei júniusban sikeres támadást intéztek az iszlám köztársaság félkatonai szervezeteinek számítógépes adatbázisai ellen. Az akció révén, mondják az amerikai szakértők, sikerült elejét venni annak, hogy (az eddigieknél is nagyobb szabású) támadások induljanak a Perzsa-öbölben haladó tartályhajók ellen, ami jelentős fennakadásokat okozhatott volna a világ kőolajellátásában.

Az események jól illusztrálják, hogy a kiberhadviselés nem pusztán valami elvi fenyegetés, hanem nagyon is valóság. Ennek fényében különösen érdekes megvizsgálni, hogy az egyes államok – és itt nyilván a vezető hatalmak szerepe különösen kiemelendő – hogyan alakítják kibervédelmi-, kiberhadviselési stratégiájukat. Az elmúlt héten látott napvilágot a kibervédelmi témák egyik ismert szakértőjének fontos írása, ami a francia stratégiai gondolkodás, és ehhez kapcsolódóan a francia védelmi koncepciók alakulásába enged bepillantani. Az elemzés a francia hadügyminisztérium közelmúltban publikált „A nemzetközi jog alkalmazása a kiberhadviselésben” címet viselő dokumentumát mutatja be, kiemelve a téma megközelítésének néhány fontos, merőben újszerű mozzanatát.

A francia hadügy most megjelent dokumentuma mindenképpen szokatlan és figyelemre méltó. A közvélekedés gyakran fogalmaz úgy, hogy a „kibertérben valójában nem érvényesek a hagyományos – nemzetközi – jogi szabályozások”. Pedig ez, véli a szakértő, koránt sincs így. A nemzetközi jog alkalmazhatóságában (és alkalmazásában) a jelentős hatalmak általában egyetértenek – az ördög azonban itt is a részletekben, méghozzá a konkrét alkalmazás részleteiben lakozik. Az, mindenesetre, elmondható: az államok nem nagyon szokták nyilvánosan tárgyalni azt, hogy ezen a területen hogyan gondolnák a nemzetközi jog alkalmazását. A francia lépés tehát mindenképpen úttörőnek számít, de az igazi érdekességét nem is ez adja. Jó, ha felidézzük: a kiberhadviselésre vonatkozó jelen stratégiát egy jelentős nukleáris középhatalom, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja fogalmazta meg. Így aztán különösen érdekes, hogy a dokumentum számos lényeges ponton eltér az ún. Tallini Kézikönyvben lefektetett irányvonalaktól. (Az eredetileg 2013-ban kidolgozott, majd jelentősen átalakított Tallin Manual a NATO közös iránymutatását fogalmazta meg a kiberhadviselési helyzetekben alkalmazandó nemzetközi jogi szabályozással kapcsolatban.) A francia stratégiai dokumentum néhány fontosabb megállapítása a kiberkonfliktusok általános szabályozásával, illetve a nemzetközi jog konkrét alkalmazásaival kapcsolatban:

  • A kiberhadműveletek önmagukban még nem tekinthetők illegális cselekményeknek. Azonban, bizonyos következményeik már a nemzetközi jog megsértésének esetét jelentik. A megítélés kulcsát ezek a bizonyos következmények jelentik.
  • A fentiek szerinti következmények: amelyek emberveszteséget okoznak, vagy anyagi pusztítást idéznek elő. Ugyancsak a kulcskövetkezménye körébe tartozónak tekintik azokat, amik egy ország védelmi képességének meggyengítését idézik elő, vagy számottevő gazdasági károkat okoznak, illetve amik környezeti katasztrófát idéznek elő.
  • Továbbá, ahhoz, hogy egy kiberművelet erőszakos cselekménynek minősüljön, figyelembe kell venni a támadó jellegét, a támadás kiindulási helyét, a támadás tervezett célját, valamint a kiberrendszerekbe történő behatolás mélységét.
  • A kiberműveletek „kumulálódhatnak”: több azonos szereplőtől (vagy akár különálló aktoroktól) kiinduló hadműveletek összességében érhetik el azt a károkozási szintet, ami már erőszakos (háborús) cselekménnyé minősíti őket. Franciaország különösen ilyen helyzetekben nem zárja ki a megelőző csapás lehetőségét.
  • Az egyes államoknak mindent meg kell tenniük arra, hogy a területükről kiinduló kiberhadműveleteket megállítsák. Ugyanakkor – és ez a stratégia egyik különösen érdekes mozzanata – az, ha egy állam nem képes megakadályozni a területéről kiinduló kiberakciókat, nem ad jogot más államoknak az ellenük való katonai lépésekre.

A fenti szabályozási elvek – amelyek, mint mondtuk, több lényeges ponton szembe mennek a NATO jelenleg érvényes irányelveivel – alapvetően békehelyzetre vonatkoznak. A kiberakciók ugyanis, vélik a francia kiberstratégák, döntően békeidőben jellemzőek. A stratégia természetesen kitér a már folyó háborús viszonyok között alkalmazandó nemzetközi szabályokra is, amik a kiberakciókkal kapcsolatban is az alapvető (elsősorban a Genfi Konvenciók) elvekhez igazodnak.
Report: cyber war raging between US and Iran as countries jostle for control of Persian Gulf; Andy Wolf; War Is Boring; 2019. augusztus 29.
French application of international rules to cyberwarfare; Lukasz Olejnik; lukaszolejnik.com; 2019 szeptember 10.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A kiberhadviselés elvi kérdései nem csak a nagyokat foglalkoztatják
Néha sokatmondóak azok a hírek is, amelyek valójában nem sok új információt hoznak egy-egy témáról. Ilyen az az írás is, ami a napokban foglalta össze a korszerű kiberhadviselés jellegzetességeit – úgy, ahogy azt a pakisztáni elemző elit látja. Ami már csak azért is érdekes (sőt, lélegzet elállítóan fontos), mivel Pakisztán egyike a világ (elismert) nukleáris hatalmainak, és egy rendkívül dinamikusan átalakuló geopolitikai térség egyik kulcsszereplője. A cikk, miután tömören és világosan összefoglalja az amerikai és kínai kiberhadviselési doktrínák alakulását (mindkét nagyhatalom alapvető szerepet játszott a múltban is, és a jelenben nem különben az ország biztonságpolitikai helyzetének alakulásában) nem meglepő módon az ősrivális, a szomszédos India kiberhadviselési fejlesztéseit veszi elő. Ezzel egyben kijelölve országa kívánatos kiberválaszlépéseit is.
Rethinking Cyber warfare: Strategic Implications for United States and China; Zaeem Hassan Mehmood; Modern Diplomacy; 2019. szeptember 5.

A Kínai Külügyminisztérium újabb közösségi platformon vetette meg a lábát
Az utóbbi hetekben egyre sokasodnak a nyugati sajtó azon híradásai, amelyek a Kínai Népköztársaság álcázott „kiberharcosainak” hadba vetéséről értekeznek, elsősorban a Hong Kongban kialakult feszült helyzet kapcsán. Bizonyosan nem könnyű megállapítani, hogy a közösségi tereket valóban elárasztó „digitális ellentüntetők” közül hányan vannak, akik (valamilyen állami intézmény által) szervezetten lépnek fel, és hányan vannak olyanok, akik a világon sokfelé erőre kapó, Kínában pedig mindig is meghatározó, nemzeti érzéstől vezéreltetve szállnak vitába a digitális platformokon. Érdemes azonban emlékezetbe idézni: a szárazföldi Kína jó ideje már robusztus soft power hatalom is, és koránt sem számíthat csupán álcázott kiberseregekre ahhoz, hogy hallassa a hangját. A közösségi médiában rejlő kommunikációs lehetőségeket csak mostanában felismerő Kínai Külügyminisztérium is jó példa erre. A minisztérium a közelmúltban újabb eszközt sorolt be diplomáciai fegyvertárába, az országban különösen népszerű mobil alkalmazás, a Douyin képében. És nem is eredménytelenül: már az első napon csaknem félmillió követője támadt a kínai külpolitikát népszerűsítő rövid videóknak. A közösségi média app ugyanis rövid videók létrehozására és megosztására szolgál. Nem csupán a KNK-ban kedvelik, de nemzetközi verziója, a TikTok révén a nemzetközi felhasználók körében is hódít.
Chinese foreign ministry gains more than half a million followers on its first day on Douyin; Luna Lin; KrASIA; 2019. július 8.

Tapogatózás a hibrid ködben
A volt Szovjetunió térségével foglalkozó elemző webhely, a Moszkvatér régiónk egyik keveset emlegetett, pedig egyre fontosabb geopolitikai fórumával, a Krynicai Fórum nevű szakmai eseménnyel foglalkozott legutóbbi „kiadásában”. A lengyelországi konferencia helyszínen megrendezett rangos esemény, noha eredetileg döntően a gazdaság problémáinak megvitatására hívták életre, a térség számos feszítő problémájára keresi a választ. A mostani, 29. fórumon a legfontosabb fókuszterületet a kiberbiztonság, és ezzel szoros összefüggésben az információs hadviselés jelentette. A perspektíva – a térség aktuális forrpontjaihoz igazodva – az ukrajnai válságon keresztül igyekezett bemutatni ezeket a jól láthatóan globális veszélyhelyzeteket. A nézőpontok – ahogy az várható volt – jelentősen eltértek ugyan a helyzet értelmezésében, és mindenekelőtt Oroszország szerepének megítélésében, ám maga a párbeszéd így is sok megfontolásra érdemes eredményt vetett fel.
Tapogatózás a hibrid ködben; Stier Gábor; Moszkvatér; 2019. szeptember 9.

Az új ukrán külügyminiszter a Twitteren
Az új ukrán külügyminiszter, Vadym Prystaiko is felköltözött a Twitterre. Mint első, bemutatkozó posztjában írta, még csupán ismerkedett az új feladattal, de – alig egy héttel miniszteri kinevezése után – máris fontosnak érezte azt, hogy a munkáját kiterjessze az online közdiplomácia szélesebb tereire is. A – saját elmondása szerint – a „Twiplomáciába” nagy lelkesedéssel belevágó új külügyi vezető ezen a téren biztosan nem újító. Az online közösségi eszközök kommunikációs lehetőségeit ugyanis előszeretettel használta fel már elődje, Pavol Klymko korábbi ukrán külügyminiszter is.
Vadym Prystaiko

Ismét átalakulásban az amerikai közdiplomácia
Michelle Guida, az Amerikai Külügyminisztérium legmagasabb rangú közdiplomáciai vezetője a napokban a public diplomacy terület éppen folyamatban levő átszervezéséről beszélt a George Washington Egyetemen. A jelenlegi átszervezés a minisztérium három szervezeti egységét érinti: az USIA (az USA Információs Ügynöksége), a Nemzetközi Tájékoztatási Programok Igazgatósága és a nagy múltú Közkapcsolati Iroda (Bureau of Public Affairs) egyetlen szervezeti egységben folytatja munkáját. Az új egység Globális Közkapcsolati Igazgatóság (Global Public Affairs) néven működik majd. Az átalakulást tovább bonyolítja, hogy a nemzetközi információs munkáért korábban felelős szervezeti egység egyes részlegei az Oktatási és Kulturális Ügyek Igazgatóságába olvad bele, ami az alapvető közdiplomáciai funkciókért felelt eddig is. A mostani átszervezéssel kapcsolatban többen úgy látják, hogy a külvilág felé irányuló közdiplomáciai részlegek összeolvasztása az alapvetően a belső közvélemény felé orientált közkapcsolati részleggel erősen csökkentheti az USA globális kommunikációjának hatékonyságát.
U.S. Public Diplomacy losing to Public Affairs?; JB Johnson; Public Diplomacy Council; 2019. szeptember 3.

Izrael tanulhatna Kínától
Az Israel Hayom szerkesztője úgy véli: hazájának volna mit tanulnia Kínától a digitális diplomácia alkalmazása terén. A kínaiak meg vannak róla győződve, hogy a világ sajtója nem bánik velük kesztyűs kézzel. Arról is szilárdan meg vannak győződve, hogy a nemzetközi közösség indokolatlanul kritizálja őket, és hogy ez nem fog változni, bármit is tegyenek. De, ez nem tántorítja el őket, folyamatosan dolgoznak az ország imázsának javításáért – így összegezte a kínai tanulmányi útjáról visszatérő izraeli sajtószakember a tapasztalatait. Az újságírónő azt mondta: az Izraeli Stratégiai Minisztérium, amely jelentős erőforrásokkal és költségvetéssel rendelkezik, és amelynek – a külvilág felé irányuló tájékoztató munka mellett – fontos feladata az Izraellel szembeni bojkott mozgalmak elleni küzdelem, sokat tanulhatna a kínai munkamódszerekből. Izrael Állam, lévén parlamenti demokrácia, nyilvánvalóan nem érdekelt minden ott használt digitális információs eszköz adaptálásában. Ugyanakkor a kínai közdiplomáciát az izraeli szakértő szerint két markáns ismertetőjegye teszi olyan sikeressé: egyfelől az összehangolt, rendszerszerű szemlélet és működés, másfelől az új technológiák iránti maximális nyitottság. E közben Izrael, a „Start-up nation” egyre inkább a tegnap eszközeivel küzd imázsának javításáért. Amire szükség volna: a hosszú távú, 10-20 éves tervezés, összehangolt kampányok, amelyek a digitális diplomácia eszköztárára támaszkodnak.
A new diplomatic arena; Edith Druyan-Ohayon; Israel Hayom; 2019. augusztus 12.

Kategória: információ röviden, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Nincs még minden BKK-járműn a mobiljegy ellenőrzéséhez szükséges eszköz

„Csak év végére lesz minden elsőajtós BKK-jármű vezetőfülkéjében a mobiljegy ellenőrzéséhez szükséges eszköz. Egyelőre csak egy mobilos alkalmazásban lehet digitális jegyet venni, de már hat viszonteladónál folyamatban van az integráció.

Szeptember 2-a óta budapestiek a teljes közlekedési hálózaton kipróbálhatják az új mobiljegy-rendszert (amit mostani inkarnációjában FVR-nek hívnak: Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer). Egyelőre tesztidőszak van, csak 24 órás, 72 órás és hetijegyekkel. A legnépszerűbb termékeket, az egyszerű vonaljegyet és havibérletet még nem lehet megvenni az alkalmazásban.

A „közeljövőben” további termékek is megvásárolhatóvá válnak a mobilapplikáció igénybevételével – közölte a BKK a hvg.hu-val –, de azt nem árulták el, pontosan mikor, erről későbbi tájékoztatást ígértek. A mobiljegy tesztidőszaka a BKK közlése szerint addig tart, amíg (a visszajelzések alapján) az utasok és a cég munkatársai a mobiljegyet a papírjegyhez hasonló rutinnal használják.

Év végére kerül minden vezetőfülkébe ellenőrző eszköz
A most megvásárolható idő alapú jegyek (tulajdonképpen bérletek) a megvásárlásuk pillanatától vagy tetszőlegesen beállítható időponttól érvényesek, nem kell őket külön érvényesíteni. Azonban az elsőajtós járműveken, illetve a metróállomásokon le kell olvasni az alkalmazással a kihelyezett QR-kódot, a telefon kijelzőjén megjelenik egy ábra, ez alapján tudja megállapítani a sofőr vagy az ellenőr a jegy érvényességét. Ha menet közben érkezik ellenőr, neki csak fel kell mutatni a digitális jegyet, ő a jegy saját kódja alapján tudja ellenőrizni az érvényességét.

Az elsőajtós járművek egy részén azonban egyelőre fölösleges a felszállásnál a megjelenő ábrát mutogatni a sofőrnek, ugyanis még nincs minden vezetőfülkébe beszerelve az ellenőrzéshez szükséges eszköz. Év végéig azonban az összes elsőajtós járműre telepítik azt – ígérte a BKK. Az utasok által beolvasandó QR-kódot tartalmazó matricákat az összes elsőajtós felszállási rendben közlekedő autóbuszon és trolibuszon, valamint az összes metróállomáson kihelyezték. Az ellenőrök a mobiljegy elektronikus ellenőrzésére alkalmas eszközökkel el vannak látva, szóval mobiljegyes blicceléssel azért nem feltétlenül érdemes próbálkozni.

Igazi e-jegy lesz belőle (állítólag)
Az FVR a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformra (NEJP) épül, mindkettőt a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM) fejleszti. A BKK szerint a NEJP megvalósulásával a jegyrendszer időalapú lesz (vagyis használatarányosan lehet majd fizetni, nem kell ugyanúgy vonaljegyet váltani egy pár buszmegállónyi útra, mint a teljes város keresztülmetrózásához). Továbbá lehetőség lesz e-személyi, valamint a nemzeti egységes kártyarendszerhez csatlakozó kártya igénybevételével utazni. A papíralapú jegyek egy ideig még megmaradnak majd, továbbá a jegyautomaták is alkalmasak lesznek elektronikus úton történő jegy- és bérletvásárlásra – ígéri a BKK.

Mindez persze még erősen a jövő zenéje, az utaskártyás használathoz még komoly beruházásokra lesz szükség, többek közt be kell szerezni és ki kell építeni a kártyák leolvasására alkalmas rendszert. Veres Mihály, az NM Zrt. vezérigazgatója a HVG hetilapnak azt mondta, az NM Zrt. várhatóan év végére végezni fog a fejlesztésekkel, és akkorra a rendszer képes lesz majd kezelni a közlekedési kártyát is.

A rendszer egyébként nyílt, külső szolgáltatók is fejleszthetnek rá, hat viszonteladónál már folyamatban van az integráció, akad köztük bank és távközlési szolgáltató is. Vagyis hamarosan nem csak az NM által fejlesztett alkalmazásban lehet majd mobiljegyet venni. Így piaci szereplők innovatív új termékekkel állhatnak elő – véli Veres Mihály –, például akár akadhat olyan szolgáltató, aki összegyúrja egy alkalmazásba a mobiljegy-vásárlást és a BKK útvonaltervező rendszeréből (a Futárból) származó adatokat.”

Forrás:
Mobiljegy: még nem tudja minden BKK-sofőr ellenőrizni, érvényes-e; HVG.hu; 2019. szeptember 12.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A frekvenciák magas ára végső soron károsan hat a felhasználásra

„A frekvenciaértékesítés nagy üzlet lehet, amiből jó sok pénzt tudnak bezsebelni a kormányok, gondolván az új ipari forradalom küszöbén az 5G-hez szükséges sávszélességekért bármit megadnak a szolgáltatók, még ha húzzák is a szájukat azért, hogy drága a koncesszió. Ez részben igaz lehet, hiszen a technológia fejlődésével szinte mindent hálózatokba kapcsolunk, és ha egy szolgáltató még 2-3 év múlva is működni szeretne, akkor a frekvenciákhoz való hozzáférés – mondhatni – létkérdéssé válik számára.

Csakhogy a kép ennél sokkal komplikáltabbá vált és ahhoz, hogy az új generációs technológia tényleg elhozza azt az áttörést, amit mindenki remél tőle, már nem lehet a sávszélességre azzal az egyszerűséggel gondolni, hogy a szolgáltatók úgyis kifizetik, mert kell nekik. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy a frekvenciapályázatokra a kormányok már nem tekinthetnek egyszerűen úgy, mint egy aranytojást tojó tyúkra. A bevételmaximalizáló hozzáállásnak ugyanis komoly ára lehet – legalábbis erre jutott a GSMA legfrissebb kutatása (The Impact of Spectrum Prices on Consumers), amelyet Kevin Bahia, a vállalat vezető közgazdásza ismertetett a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) idei nemzetközi konferenciáján, Budapesten.

A GSMA kutatása ugyanis rámutatott, hogy a frekvenciák magas árazásának igenis van negatív hatása, ami a felhasználói oldalon csapódik le. Történhet ez például a rosszabb lefedettségen vagy a lassabb adatátvitelen keresztül, ami pedig áttételes következményként a gazdaság fejlődését is visszavetheti.

A felmérés 64 ország (30 fejlődő és 34 fejlett gazdaság) 229 szolgáltatóját vizsgálta 2010 és 2017 között. A kutatók erős összefüggést találtak a magas frekvenciaárazások és bizonyos más spektrummenedzsment döntések, valamint a negatív fogyasztói eredmények között. A kutatás egyebek mellett rámutatott, hogy

a fejlett országokban a magas frekvenciaköltségeknek jelentősen visszavetették a 4G hálózatok elindítását és hosszabb távon rontotta a 4G hálózatok minőségét.

Mitől mennek fel az árak?
A GSMA szerint a magas frekvenciaárakban a kormányzati spektrummenedzsment és az ehhez kapcsolódó szabályozások is jócskán benne vannak. Az államok sokszor nagy pénzeket szeretnének behúzni az értékesítésből, ami mögött sokszor az állam magas finanszírozási igénye, az adósságok csökkentése áll. A kutatás arra is rámutatott, hogy általában azokban a fejlődő országokban drágák a frekvenciák, ahol az állami szektor pénzügyi nehézségekkel küzd és a költségvetési lyukakat szeretnék betömködni vele.

Emellett azonban az is emelheti az árakat, ha például mesterségesen korlátozzák vagy késleltetik a mobilszolgáltatók rendelkezésére bocsátható frekvenciák mennyiségét – ebben az esetben a frekvenciákhoz való hozzáférésért folyó versen az, ami felviszi az árakat, ami viszont a mobilpiac fejlődésének kárán történhet.

Solomon szerint vannak kormányok, amelyek megértik, hogy a bevétel nem minden és a frekvenciaértékesítéseket egyfajta holisztikus megközelítéssel nézik, azt próbálják felmérni, hogy a telekommunikációs ágazat mit tud tenni a gazdasági növekedésért. Ezt pedig prioritásként a rövid távú bevételmaximalizálás elé helyezik.

A szakember szerint abban lehet valami összefüggés, hogy Kína, Japán vagy Chile a frekvenciaértékesítésekkor nem nagyon számol fel díjakat előre és ezért cserébe a hálózatokban kapnak többet vissza a szolgáltatóktól. Kínában és Japánban például a hálózat négyszer sűrűbb, mint Európában vagy az USA-ban, Chilében pedig a latin-amerikai társakhoz képest háromszoros a hálózatsűrűség. Solomon szerint a kormányoknak el kell dönteni, hogy mit akarnak: készpénzt vagy lefedettséget.

Az európai példák egyfajta ellenpéldája lehet Dél-Korea, ahol az egyik első 5G frekvenciaaukció zajlott le tavaly. Dél-Koreában nem szálltak el az aukció során az árak, a koreai kormány a meghirdetett induló ár környékén, azaz 3 milliárd dollárnak megfelelő wonért értékesítette a következő generációs frekvenciákat. Az ITU-n Je Myung Ryu, a Világbank digitális fejlesztésért felelős szakértője – aki a koreai infokommunikációért felelős minisztérium (MSIT) akkori frekvenciaértékesítésért felelős főigazgatója volt – sikeresnek nevezte az aukciót, miután véleménye szerint sikerült elérni azt az egyensúlyt, hogy a spektrumértékesítés minden szereplőnek jó legyen. Szerinte ezt mutatja az is, hogy most az 5G bevezetése gyorsabban halad, mint anno a 4G-é, és csak idén 5 millió előfizetővel számolnak.

A bevétel nagysága nem a siker mértéke
A frekvenciák értékesítése a gazdasági transzformáció kulcseleme. A korábbi évekkel szemben azonban most az a nagy különbség, hogy most az aukcióknak nem az a fő funkciója, hogy mások aktivitását finanszírozza, hanem az, hogy a társadalom számára felszabadítsa a technológia adta előnyöket – hangsúlyozta Robert Middlehurst, az Emirátusok Telekommunikációs vállalatának (Etisalat) nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke, aki szerint ez már nem luxus, hanem a mindennapok része.

A GSMA a kutatás eredményei fényében a következő javaslatokat fogalmazta meg:

  • A frekvenciaértékesítésből származó bevételek maximalizálása nem lehet többé a siker mértéke, miután a magas frekvenciaáraknak messze nyúló negatív hatásai vannak mind a fogyasztókra, mind a digitális gazdaságra nézve, amelyek túlmutatnak a magas árakból származó hasznon. Az elsődleges hangsúly ezért azon kellene hogy legyen, hogy azok kapják meg a frekvenciák használatát, akik a legtöbbet tudják kihozni belőle a társadalom egészének javára.
  • A rosszul megtervezett aukcióknak rossz eredményekhez vezetnek, ha az aukciókat a “hatékonyság” nevében nem megfelelően használják. Például ha a kikiáltási árat túl magasan határozzák meg, előfordul, hogy az értékes frekvenciát nem sikerül értékesíteni, vagy csak olyan magas áron, hogy a mobilszolgáltatóknak a beruházási terveiket is át kell gondolniuk, vagy a költségek fedezésére magasabb díjakat kell meghatározniuk.
  • A frekvenciák kínálatának mesterséges korlátozása – például dedikált frekvenciák egy új vagy már létező belépőnek – a szolgáltatások visszafogását és az árak emelkedését vonhatja maga után. A prioritásnak inkább annak kellene lennie, hogy a megfelelő mennyiségű frekvenciát a szolgáltatók rendelkezésére bocsássák, hogy a fogyasztóknak a szélessávú összekapcsoltság iránt egyre növekvő igényét ki tudják elégíteni, és az egyre nagyobb adatforgalmat biztosítani tudják.
  • A frekvenciákat abban a pillanatban a piac rendelkezésére kellene bocsátani, amint a szolgáltatók részéről üzleti igény mutatkozik rá. A GSMA szerint a frekvenciák rendelkezésre bocsátásának szükségtelen késleltetése a mobilszélessáv bevezetésének csúszását eredményezheti még több embert szolgáltatás nélkül hagyva.
  • A politikai döntéshozóknak a piaci szereplőkkel együtt kellene dolgozniuk, hogy megfelelő időben biztosítani tudják szolgáltatók számára a fair és hatékony frekvencialicencet, hogy annak hasznát az egész társadalom élvezhesse.

Magyarország hogy áll?
Magyarországon most ősszel fog lezárulni a frekveciapályázat és derül ki, hogy mennyi pénze folyik ebből be a magyar államnak. Korábban a Reutersnek Palkovics László innovációs miniszter azt mondta, a magyar kormány a frekvenciák árveréséből 70 milliárd forint (216,7 millió euró) bevételre számít. A NMHH korábbi közlése szerint az elnyert frekvenciákat a nyertes pályázók 15 plusz 5 éves hasznosításra kapják meg.
A magyar kormány álláspontja szerint az 5G kiépítésében a magyar államnak meg kell jelennie. Ez a jelenlét Palkovics egy június közepi nyilatkozata alapján annyit jelentene, hogy az állam a szolgáltatókkal, a gazdasággal, a piaccal ezt koordinálja – a kormányzati nézet szerint ekkor az infrastruktúra fejlesztése lényegesen gyorsabb lehet. A magyarországi viszonyokat tekintve a tárcavezető szerint a legjobb megoldás az 5G kiépítésére a vegyes modell, amelyben az állami és a piaci szereplők különböző területeken megjelennek az infrastruktúra kiépítésében.”

Forrás:
Fájdalmas ára lehet a kormányzati pénzsóvárságnak – ezzel lehet csak igazán ráfizetni; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2019. szeptember 15.
GSMA Report Shows High Spectrum Prices Leave Millions Unconnected; GSMA; 2019. szeptember 11.
The Impact of Spectrum Prices on Consumers; Pau Castells, Kalvin Bahia; GSMA; 2019. szeptember (PDF)
Lásd még: „The GSMA represents the interests of mobile operators worldwide, uniting more than 750 operators with almost 400 companies in the broader mobile ecosystem, including handset and device makers, software companies, equipment providers and internet companies, as well as organisations in adjacent industry sectors.”

Kategória: gazdaság, hírközlés, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, szakirodalom, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A DIGI megtámadja a médiahatóság döntését

Mint tegnap lapunk is beszámolt róla, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) úgy döntött, hogy az 5G-s frekvencia-árverési folyamat részeként a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t veszi árverési nyilvántartásba – a határozat szerint a negyedik jelentkező [a DIGI] pályázata még hiánypótlás után sem felelt meg a részvételi feltételeknek.

A DIGI tegnap este közleményben reagált a döntésre, és ezt azzal kezdik, hogy az árverésen a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. nem vett részt, a pályázatot a cégcsoport részéről a DIGI COMMUNICATIONS N.V., a Hollandiában bejegyzett anyavállalat nyújtotta be – így közlemény kiadójaként is az anyavállalat szerepel.

A lényeg:
A Társaság meglátása és álláspontja szerint az NMHH döntése alaptalan és nem tisztességes. A most meghozott határozat ugyanis nem egyezik meg a pályázati kiírás feltételeivel, nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, melyek csak hipotézis tárgyát képezik. Ez a határozat bővíti a Cégcsoportot hátrányosan érintő, vitatható döntések sorát, melyeket az NMHH az elmúlt időszakban hozott a korábbi frekvencia-árverésekkel kapcsolatban a Cégcsoport tagjaival szemben.
A DIGI COMMUNICATIONS N.V az NMHH döntése ellen minden elérhető – a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő – eszközzel fellebbez. A Cégcsoport szilárd elhatározása, hogy ügyfelei érdekében folytatja a magyar piacra vonatkozó terveinek megvalósítását.”

Forrás:
A DIGI megtámadja a médiahatóság döntését; Dajkó Pál; IT café; 2019. szeptember 14.

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

NMHH: Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája

„Három jelentkezőt – a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t – vett árverési nyilvántartásba szeptember 13-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az árverési eljárás az ötödik generációs (5G) mobiltechnológia bevezetésének támogatására és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas frekvenciák értékesítésére indult. Az eljárás a tartalmi vizsgálattal, majd a licitnapokkal folytatódhat, eredmény késő őszre várható.

A 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok árverésére augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat eredményeként pedig szeptember 13-án – a hiánypótlások után – a hírközlési hatóság három mobilszolgáltatót: a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t vett árverési nyilvántartásba. Az NMHH egy jelentkezőt nem vett nyilvántartásba, aki nem felelt meg a részvételi feltételeknek.

A jelentkezők frekvenciasávonként négy külön naptári napon licitálhatnak majd, sorrendben a 2600 MHz-es, a 3600 MHz-es, a 700 MHz-es és végül a 2100 MHz-es frekvenciasávok blokkjaira. A résztvevőknek az NMHH ezt megelőzően próbaárverést is tart felkészülésképpen. Az NMHH az egyes árverési napok eredményét csak az eljárás végén, az árverési eljárást lezáró döntésében, egyszerre hozza majd nyilvánosságra. Erre a tervek szerint október végén, november elején kerülhet sor.

A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5 évvel meghosszabbítható. Az 5G-s frekvenciák értékesítésével az NMHH célja, hogy a hazai mobilhálózatok és különösen azok használói kiaknázhassák a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, és ezzel hozzájáruljon a magyar gazdasági potenciál növeléséhez.
Mi az az 5G?

Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia új alkalmazások elterjedését teszi lehetővé, amelyek a hálózatoktól olyan – a jelenlegi technológiákkal együttesen nem teljesíthető – képességeket várnak el, mint a nagyságrendekkel több eszköz kiszolgálása nagyon alacsony késleltetéssel és akár sokkal magasabb adatátviteli sebességgel, mindezt az eddigieknél megbízhatóbb és biztonságosabb környezetben. Ezek teszik lehetővé a jövőben például az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömeges használatát is.”

Forrás:
Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. szeptember 13.

Kategória: gazdaság, hírközlés, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Varga Péter: A DAS (Digitális Agrár Stratégia) egy igazi sikersztori

„Az IVSZ által kezdeményezett és kidolgozott Digitális Agrár Stratégiát augusztus elején egy kormányhatározat „szentesítette”, így már minden adott ahhoz, hogy elinduljon a program megvalósítása. A kezdetekről, a DAS szellemiségéről, céljairól, illetve a távlati tervekről Varga Péterrel, az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a DAS megalkotása során és mi volt a te, illetve az IVSZ szerepe mindebben?
Varga Péter: Az egész történet azzal indult, hogy Nyírő András vezetésével megalakult az Agrárinformatikai munkacsoport, amit rögtön annak megvitatása követett, hogy mi legyen a szakmai csapat elsődleges célja. Az akkori főtitkár, Major Gábor bevonásával ara jutottunk, hogy egy olyan dokumentumra van szükség, ami a precíziós mezőgazdaság elterjedésének akadályaival, kihívásaival foglalkozik. Az ezt követő munka eredménye lett a DAS 1.0, ami időközben már nem csak a termelésre, hanem az üzemre és a termékpályákra fókuszált: egyértelművé vált ugyanis, hogy a precíziós eszközök piaca biztos és jó pályán halad, a termeléssel összefüggő kompetenciák és a precíziós eszközök által előállított adatok felhasználása kapcsán azonban komoly hiányosságok vannak.

Tudsz egy példát mondani erre, ami a gyakorlatból merít?
V.P.: Ott van az automata kormányzás, amiről sokan azt gondolták, hogy egy kényelmi funkció, pedig nem az. Persze lehet az is, de egyben ez a lehetőség azt is biztosítja, hogy a jármű 2 cm-es pontossággal haladjon, ami közben a technológia művelési feladatokat vezérel, sőt, rengeteg adatot is gyűjt a talajról, a növényről, a művelésről. Ezek az adatok egy adatbázisba rendezve alkalmasak arra, hogy évek alatt egy profilt hozzanak létre az adott termőföldről, amit fel lehet használni a fejlődéshez, a következő technológiák megtervezéséhez. Annak idején a külföldi példák tanulmányozása során azt láttuk, hogy az a termőföld, amihez 4-5 éves statisztika tartozik, az drágább, vagyis az adatnak elkezdett értéke lenni. Ezért tehát az erre irányuló kompetencia fejlesztés lett az első és legfontosabb témaköre a DAS-nak.

Milyen egyéb területekre koncentrált még a stratégia?
V.P.: Az agrárium, a termőföldek, az üzemek nem csak úgy önmagukban, hanem bizonyos rendszerekbe (gazdasági, természeti, piaci, időjárási), térben és időben egyaránt beágyazva léteznek, működnek, és az nem elvárható, hogy egy termelő saját erejéből gyűjtsön olyan adatokat, amelyek az üzleti döntésekhez elengedhetetlenek. Az Állam ugyanakkor rengeteg olyan adattal bír, amit nem juttat vissza a termelőkhöz, noha nekik nagy szükségük lenne rá, így a DAS második nagy témakörét az határozta meg, hogy miként lehet olyan állami szolgáltatásokat indítani, amelyek a már rendelkezésre álló adatokat visszajuttatja a termelői szinte, illetve javítja az adatgyűjtés minőségét olyan területeken, ahol nincs elérhető adat (pl. növényvédelem). A harmadik fókusz a támogatások köre, ami végül adat, szolgáltatások és tudás formájában került be a DAS-ba.

Hogyan, milyen körülmények között váltott verziószámot a Stratégia?
V.P: 2016-ban elkészült a DAS első verziója, ezt bejelentette az IVSZ, tartottunk egy sajtótájékoztatót, amit követően elindult a DJP 2.0 tématerületeinek összeállítása is. Annyira jó ütemben érkeztünk meg a Stratégiával ehhez az időszakhoz, hogy a DAS-t, illetve az azt kidolgozó csapatot a DJP átvette, létrejött egy munkacsoport, azaz szakember szintről átkerültünk egy magasabb, szervezeti szintre. Ezzel az újdonsült munkacsoporttal ismét átnéztük a fontos területeket (amihez csatlakozott a halászat és az erdészet is), begyűjtöttük a véleményeket, és ezen információk mentén, illetve az üléseinken történő ötleteléssel tovább csiszoltuk és finomítottuk a DAS-t. Az anyagot 2018 márciusában, még a választások előtt mutatta be az FM miniszter, a NAK elnöke, a Vidékfejlesztési államtitkár és a DJP vezetője, egy sajtótájékoztatón. , Akkor még a DAS elfogadásról Kormányhatározat nem született, mégis, az anyagban felvázolt folyamatok, projektek (ágazati adatpolitika, oktatás, szaktanácsadás, Digitális Agrárakadémia) ettől függetlenül mozgásba lendültek.

IVSZ: Hogyan tovább, melyek lesznek a következő lépések, feladatok?
V.P.: Az augusztus elején megjelenő határozatra azért is volt szükség, mert több minisztérium és közigazgatási szervezet érintett a programban, és ahhoz, hogy pénzt lehessen allokálni a feladatok mellé, fontos volt a határozat. Miután ez megtörtént, a DJP hivatalosan is átadta az ügyet az Agrárminisztériumnak, amit a DJP részéről egy akcióterv kidolgozása követ ütemezéssel, költségvetéssel, aminek szeptember végéig kell elkészülnie. Amint ez mind megvan, az a kérdés marad, hogy jövőre lesz-e elérhető forrás arra, hogy a program bekerüljön a megvalósítási szakaszba, megjelenjenek az adatok, a szolgáltatások, valamint elinduljanak az oktatási, fejlesztési programok. Következő lépésként, az ősz folyamán szeretném összehívni a munkacsoportot, ahol megvizsgáljuk, hogy az IVSZ-nek a következőkben hol van, lehet mozgástere, tennivalója, hova, mire kell erőforrást biztosítani.

IVSZ: Hány évre lesz szüksége a hazai mezőgazdaság szereplőinek ahhoz, hogy ezeket a technológiákat megfelelően és a napi gyakorlat szintjén fogják tudni használni?
V.P.: Azt gondolom, hogy ez 4-5 éven belül meg fog történni. A rendelkezésre álló adatok, az elérhető tudás, annak elkerülése, hogy mindezt csak az egyetemeken oktassák, illetve a folyamatosan zajló generáció váltás az ágazatban mind segít abban, hogy a folyamatok végig fussanak a maguk útján. Az is rengeteget jelent, hogy a digitális agrárium téma lett, sok száz fős konferenciák, kiállítások (pl. PREGA) foglalkoznak a területtel, aminek köszönhetően alig akad olyasvalaki az ágazatban, aki ezzel a témával ne találkozott volna.

Úgy érzem, hogy három éve, az IVSZ-szel közösen elindított munka mára alaposan kinőtte magát, az az erőforrás és erőfeszítés, amit annak idején (és azóta is) beleraktunk a projektbe, nagyon sok mindent megmozgatott. A DAS életútja egyértelműen sikersztori.”

Forrás:
Varga Péter: A DAS egy igazi sikersztori; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); 2019. szeptember 6.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont

„A hazai távbeszélő hálózat ARK 511-es és ARK 522-es crossbar központjainak a kiváltására a BHG Fejlesztési Intézete a Magyar Posta igényei szerint fejlesztette ki az első hazai tároltprogram-vezérlésű rurálközpontot, az ER 256-ot. Ennek első példánya a Komárom-Esztergom megyei Tarjánban került telepítésre és több hónapos tesztelés és helyszíni finomhangolás után 1989. augusztus 27-én kezdte meg működését. Erről emlékezünk meg a következőkben.

A hazai távbeszélő hálózatban a kisebb községek, falvak ellátási helyzete a hetvenes-nyolcvanas években elég elhanyagolt volt, leginkább az Ericsson crossbar rendszerének az ARK 511-es és ARK 522-es kiskapacitású rurálközpontjai látták el ezeket a településeket. Bővítésükre nem volt lehetőség, de műszakilag is elég elavultak voltak. Ezért határozta el a BHG, hogy az EP 512 alközpontok kifejlesztése és a különcélú hálózatokhoz (MVM, MÁV, HM, BM) illesztett EPF 512 hálózati központok sikeres adaptálása után nekikezd egy 200-1000 vonal kapacitású rurálközpont fejlesztésének.

Ennek a két éves intenzív fejlesztési munkának az eredményeként készült el az ER 256 névre keresztelt, számítógép-vezérelt rurálközpont, mely 200-as blokkokban volt bővíthető egészen a maximális, 1000 vonalas kapacitásig. A központ fejlesztői teljes egészében a Magyar Posta – majd később Matáv Rt. – specifikációinak megfelelően fejlesztették ki a központot vezérlő szoftverrendszert, azonban már olyan szolgáltatásokkal is ellátták, melyek az elektromechanikus rendszerekben még nem voltak megvalósíthatóak. Lehetőség volt benne már a hívásátirányításra, a speciális hívások intelligens kezelésére, de ugyanakkor tudta fogadni a hagyományos rendszerekben elfogadott megoldásokat is.

Az ER 256 rurálközpont fejlesztése egy adott szintig a BHG Fejlesztési Intézet laborjában folyt, de egy idő után már szükségessé vált a valós környezettel való együttműködés. Ennek érdekében a már elkészült prototípust Tatabányán, az ARM központ géptermében telepítették ideiglenesen, ahol megkezdődtek a hálózati együttműködés gyakorlati tesztjei. Az akkor hálózatban az R2-MFC jelzésrendszert használták az AR központok, ezt kellett „megtanulnia” az ER 256-nak is. A szoftver finomhangolása után került át az első telefonközpont a végleges helyére, Tarján községbe, ahol a 400 vonalas ER 256 a szomszédos Héreg igényeit is kielégítette. Még itt is folytak finomhangolások 1989 nyarán, majd megtörtént az ARK 511 közel száz vonalának az átterhelése és az új előfizetők bekötése is. 1989. augusztus 27-én pedig megkezdte működését az ER 256 első példánya, melyet hamarosan követett a második központ a szomszédban, Kecskéden szintén 400 vonalas kapacitással.

Míg az ARK központok nem voltak képesek önálló kapcsolásra, a helyi hívást is a felettes központ segítségével bonyolították le, addig az ER 256 teljesen autonóm működésre is képes volt. Ezzel a hálózati hierarchiában az ARF 102 síkján helyezkedtek el, s képesek voltak együttműködni társközpontként is, a felettes szektorközponttal is, de akár közvetlenül a gócközponttal is.

Az ER 256-osból a következő években mintegy 50 darabot telepített a BHG a Matáv Rt. hálózatába, elsősorban Észak- és Kelet-Magyarországon. Mivel időközben a rendszerváltás következtében megjelentek a külföldi szállítók rendszerei, melyek kihelyezett fokozatokkal oldották meg a rurál területek ellátását, így az ER 256 fokozatosan nyugállományba vonult, a legutolsó ER 256-ot 2005 októberében szüntette meg a Magyar Telekom Jósvafőn. A 16 éves időszak alatt azonban sok segítséget nyújtott a rendszer a kis falvak, községek telefonellátásának a javításában, korszerűsítésében. Emellett egy kis létszámú, de igen lelkes fejlesztőgárdának azt is sikerült bebizonyítania, hogy képes önállóan egy olyan komplex hardver- és szoftverrendszer kifejlesztésére, melynek a létrehozására csak a legnagyobb telefonközpont szállítók voltak képesek.”

Forrás:
30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont ; Bartolits István; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2019. augusztus 27.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom, távközlés, technika, történelem | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Hamarosan elkészül és a kormány elé kerül az 5G-stratégia

„A magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez, jelentette ki az Origónak adott interjúban Schanda Tamás államtitkár.

A magyar kormány célja, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) újonnan kinevezett parlamenti államtitkára az Origónak adott interjúban, amely szombaton jelent meg.
Az államtitkár elmondta, a magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez: az idei első fél évben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés közel négyszerese, és a cél az, hogy a magyar növekedés üteme minden évben két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

Fontos eredmény – mutatott rá -, hogy az idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. Kedvező jel, hogy az állami, az önkormányzati és a magánberuházások egyformán lendületesen emelkednek, és továbbra is dinamikus a magyar vállalkozások beruházási kedve, amivel az uniós tagállamok élvonalában vagyunk. 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, miközben hét éve folyamatosan emelkednek a bérek – sorolta az államtitkár.

Hozzátette, régiós és uniós szinten is kiemelkedő eredmény, hogy az Európai Uniós források 39 százalékát Magyarország már lehívta. „Egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az európai növekedés motorja Közép-Európa, a térség sikere az egész kontinens versenyképességét meghatározó tényező” – hangsúlyozta.

Az 5G-rendszer kiépítéséről azt mondta, Magyarország jelenleg a letöltési sebességben a nyolcadik helyen áll a világranglistán. Világos, hogy a további technológiai fejlődésre az ipari változások miatt is nagy szükség van, ezért hamarosan elkészül és a kormány elé kerül az 5G-stratégia.”

Forrás:
A cél, hogy Magyarország ott legyen a „top 5-ben” 2030-ig; Világgazdaság/MTI; 2019. szeptember 14.

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, közigazgatás:magyar, távközlés, technika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Új korszakba lép a Magyar Posta : teljes erőbedobással a csomagforgalom felé fordul

„ A hagyományosan levélcentrikus Magyar Posta teljes erőbedobással a csomagforgalom felé fordul, de közben a vámszabályok változására is fel kell készülnie.

A több mint százötven éves állami cég 2012 után találta magát a versenypiacon, és mivel az elmúlt négy évben megduplázódott az e-kereskedelmi tranzakciók száma, a csomagforgalom tavaly elérte a 41 millió darabot – mondta a Világgazdaságnak Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette, hogy éves szinten 8-10 százalékos növekedéssel számolva, a következő tíz évben legalább megduplázódhat, de akár a két és félszeresére is ugorhat az évente kezelt csomagok száma.

Eközben a társaság árbevételének kétharmadát még mindig az egyetemes szolgáltatóként nyújtott pénzügyi szolgáltatások – főként a sárgacsekk-befizetés és a levélforgalom – adják, ez a két szegmens viszont évente 3-5 százalékkal morzsolódik le. A csökkenő volumen ellenére hosszú távon is jól menedzselve kell kivezetni az üzletágat, szem előtt kell tartani, hogy az 570 milliós levélszámból 450 millió tíz év múlva is fennmaradhat.

A levélforgalmi üzletág nem mostohagyerek a Magyar Postánál, ezt jelzi, hogy a vállalat 4,3 milliárd forintból hozta létre az elektronikus kézbesítési rendszert, amely a vállalatnak hatékonyabbá, az ügyfeleknek biztonságosabbá teszi a kézbesítés folyamatát. Ezt a fejlesztést a 2,4 milliárd forint uniós támogatás mellett 1,9 milliárd saját forrásból oldották meg. Ennél is nagyobb dobás azonban, hogy több tízmilliárd forintos beruházással új alapokra helyezik a csomagfeldolgozást és -kézbesítést. „A projekt júliusban kezdődött, és 2022-re fejeződhet be” – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy ingatlanokra, feldolgozóüzemekre és azok gépesítésére fordítják az összeget.

Bár egyre több digitális megoldást vezet be a Magyar Posta, 30 ezer dolgozójával az egyik legnagyobb hazai munkáltatóként küzd a munkaerőhiánnyal. Ennek kapcsán Schamschula György a Világgazdaságnak elmondta, hogy a munkaerőhiány országos problémája náluk is megjelenik, hiszen logisztikai cégként jelentős az élőmunkaigényük.”

Forrás:
Új korszakba lép a Magyar Posta; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2019. szeptember 13.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. : Közelgő határidő! 2020. évi informatikai beszerzési terv és informatikai fejlesztési terv feltöltése

„A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) ezúton hívja fel valamennyi érintett szervezet figyelmét arra, hogy a 301/2018 (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § a) pontja alapján, legkésőbb 2019. szeptember 30. napjáig köteles a DKÜ részére a Portálon keresztül, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve megküldeni a 2020. évi, éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét.

Az érintett szervezet a jogszabályi előírásnak akkor felel meg, ha a DKÜ honlapján elérhető „Informatikai beszerzési és fejlesztési tervek feltöltését segítő és a jóváhagyás folyamatát leíró útmutató”-ban foglaltak szerint eljárva, a tervsorok kitöltését követően a „Beszerzési és fejlesztési terv benyújtása” gombra kattintva, legkésőbb 2019. szeptember 30. napján 23 óra 59 percig benyújtja a beszerzési és fejlesztési tervét.”

Forrás:
Közelgő határidő! 2020. évi informatikai beszerzési terv és informatikai fejlesztési terv feltöltése – Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.; 2019. augusztus 5.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , | Hozzászólás most!