Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Állami vezetők képzésére indít szakokat a közszolgálati egyetem

„Az állami vezetők oktatására indít új szakokat is tartalmazó képzéscsomagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – közölte lapunkkal az intézmény rektora. Koltay András arról is beszámolt: az oktatás és a kutatás szintjén is foglalkozni fognak azzal a problémával, hogy az online véleménynyilvánítás határait egyre inkább külföldi magáncégek határozzák meg. Hozzátette: legfőbb feladata a nyugodt építkezés feltételei­nek megteremtése lesz.

A leendő állami vezetők képzésére indít új szakokat a jövőben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanis ez eddig hiányzott a felsőoktatási palettáról – közölte lapunkkal Koltay András, az intézmény rektora.

A tisztségét szeptemberben elfoglaló vezető kérdésünkre elmondta: a tervezési szakaszban lévő képzéssel nem a már vezető beosztásúak továbbképzése a cél, hanem egy olyan mesterképzést szeretnének létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy az, aki ezen a területen diplomát szerez, annak egyenes útja lehessen az államszervezet legfontosabb, kiemelkedő szakmai feladatokat ellátó területeire.

– Ehhez kapcsolódóan a XXI. század igényeihez mérten egy komplex, sokszínű, minden lehetséges igényt lefedő képzéscsomagot szeretnénk letenni az asztalra. Az adott feladathoz illeszkedően építeni fogunk a mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a tréning jellegű rövidebb képzésekre, valamint a frontális oktatáson kívül elérhető, az e-learning és az internet adta lehetőségekre is – fejtette ki Koltay András.

A rektor arról is beszámolt, hogy a tanári kar erősítésével tovább szeretnék növelni az egyetem színvonalát. Kívánatosnak tartják, hogy az ­NKE-n legyenek olyan szellemi központok, kutatóintézetek, valamint új képzések, amelyekben a saját tanáraink mellett az ország legjobb oktatói és kutatói is részt vennének legalább egy-egy projekt erejéig – közölte az intézmény vezetője, hozzátéve: hasonló tervek mentén szeretnék bővíteni a külföldi vendégoktatók körét is.

Koltay András arról is beszélt: elsősorban nem a hallgatói létszám, hanem a hallgatók felvételi pontszámának növelésével igyekeznek még rangosabbá tenni az intézményt, ahova reményeik szerint az ország legkiválóbb diákjai fognak jelentkezni.

– Új szakaszba lépett az egyetem fejlesztése, hiszen az infrastrukturális feltételek megteremtése után, a még intenzívebb szellemi építkezés időszakában vagyunk.

A legfontosabb feladatom az egyetem kezdeti éveinek teremtő munkája után az intézmény nyugodt pályára állítása, és a minőség további növelésének elősegítése. Heroikus munka volt az, amit az egyetem eddig elvégzett, és erre a kiváló, összeszokott csapatra bátran lehet támaszkodni a jövőben is – fogalmazott a szakember.

Koltay András kitért rá: az NKE különleges, hiszen feladata az államszervezet számára szakembereket képezni. – A XXI. században egy modern európai államnak folyamatosan újra kell definiál­nia önmagát, az egyetemnek pedig az a dolga, hogy a magyar állam erős oszlopait bocsássa ki, egyúttal a kutatási tevékenysége révén segítse azt a gondolkodást, amely az állam feladatait folyamatosan újrarendezi és cselekvését a változó helyzetekhez igazítja – fejtette ki az egyetem vezetője, aki fontosnak nevezte, hogy a nemzeti identitás hangsúlyt kapjon a képzésben.

– Ám az erős nemzettudat alapvetően nem az egyedi alkalmakkor – például nemzeti ünnepekkor vagy egyetemi rituálék esetén – válhat a mindennapi életünk integráns részévé, hanem, ha az oktatásba és az egyetemi életbe magától értetődően beépülve jelenik meg.

A haza szolgálatára, az államszervezet kiszolgálására, valamint az egyéni szabadság és a közjó gyarapítására való törekvés fokozottabban van jelen nálunk. Ezért mindent, amit oktatunk, ilyen szemszögből is tudni kell megközelíteni – tért ki minderre a rektor.

Koltay András arról is beszámolt: az állam feladata a nyilvánossághoz való viszonyában egy forradalmi átalakulás kellős közepén tart. – Míg korábban az állam jogszabályokon keresztül, az alkotmányos gyakorlat korlátai között tudta szabályozni a nyilvánosság működését és meghatározni a szólásszabadság határait, addig ma ez a feladat egyre inkább áthelyeződik a külföldi tulajdonú internetes technológiai vállalatok kezébe.

Az online véleménynyilvánítás határait gyakorlatilag ma jelentős részben nem a magyar alaptörvény, hanem például a Face­book közösségi irányelvei határozzák meg – mutatott rá az NKE vezetője.

Úgy vélte, az egész nyugati világban jelentkező probléma, hogy az állam kezéből kezd kicsúszni a nyilvánosság szabályainak meghatározási lehetősége.

Mint mondta, a nagy kérdése e területnek az, hogy az állam miként lesz képes együttműködni a magán­cenzúrát is alkalmazni képes szereplőkkel, illetve hogyan tudja majd rászorítani őket arra, hogy betartsák a nyilvánosság bizonyos alapvető játékszabályait a demokratikus állam működtetése és a társadalom rendje érdekében.

– A nyilvánosság szerkezetváltozása a jelenkori, modern európai állam egyik alapvető fontosságú kérdése, így az oktatásban és a kutatásban egyaránt markánsan kell megjeleníteni ezt a problematikát, hiszen az államszervezet minden pontján kommunikálni képes és a kommunikáció szabályait ismerő vezetőknek kell dolgoznia, legyen közigazgatási tisztvi­selő, rendőr vagy katona.

Koltay András azt is kiemelte, hogy az Orczy-parkban található Ludovika Egyetemi Campus az egyetemi oktatás és kutatás támogatásán túl azt a feladatot is szolgálja, hogy felpezsdítse az NKE és egyben a környék kulturális életét.

– Bárki szabadon birtokba veheti a parkot, amely szervesen illeszkedik a város szövetébe. Szeretnénk, hogy a campus jól azonosítható, ismert branddé váljon, és azok az emberek is ellátogassanak ide szabadidejükben, akiknek egyébként nincs más kapcsolódásuk az egyetemhez.”

Forrás:
Állami vezetők képzésére indít szakokat a közszolgálati egyetem; Kárpáti András; Magyar Idők; 2018. október 17.

Kategória: közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Tarlós István a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról és a budapesti fejlesztésekről

„A fővárosi közfejlesztési tanács november 17-i megalakulásával sokkal stabilabbá válik a budapesti kiemelt projektek finanszírozása – mondta a harmadik ciklusára készülő főpolgármester, Tarlós István kedden a Portfolio Budapest 2030 című fővárosi konferenciáján.

A főváros által kezdeményezett kiemelt és befogadott projektek a közfejlesztési tanácson keresztül már az államéi is lesznek, tehát sokkal biztonságosabbá és stabilabbá válik ez a finanszírozás – mutatott rá Tarlós István. Hozzátette, hogy a Fővárosi Közgyűlés és a városvezetés közvetlen befolyással bír majd Budapest valamennyi kiemelt fejlesztésére, és a jövőben ezek a kormány mellett a közgyűlés és a városvezetés nevéhez is kötődhetnek majd.

Megjegyezte, a fővárosnak számos olyan előkészített projektje volt eddig is, amely forráshiány miatt nem kerülhetett előtérbe. Tarlós István közölte, a főváros a fejlesztési tanács elé kívánja vinni a 3-as metró középső szakaszának rekonstrukcióját, a 3-as felszínközeli aluljáróinak felújítását, a fogaskerekű vasút fejlesztését, a BKV járműállománya cseréjének folytatását és befejezését, a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítását, valamint az Aquincumi városi híd megépítését.

Tarlós István bejelentette: a XIII. kerület szocialista polgármestere, Tóth József elfogadta a felkérését, hogy tagként részt vegyen a tanács munkájában. Ez azt bizonyítja, hogy “nem valamiféle politikai összeesküvésről, hanem a város sorsának alakításáról van szó” – fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester előadásában arról beszélt, hogy az urbanisztikának, amit – mint mondta – legújabban szeretnek ismét leegyszerűsítve fejlesztésnek nevezni, meghatározó szerepe van annak kialakításában, hogy a minket követő generáció milyen keretek között fognak élni, milyen jövő, milyen város vár rájuk. Manapság szinte minden át- és túlpolitizált – jegyezte meg.

Így a “fejlesztésnek” ki kell lépnie a szigorúan vett politikai keretei közül, pontosabban túl kell lépnie azon – hangsúlyozta Tarlós István. Közölte, hogy ezért is kezdeményezte, és ezért határozták el a kormányfővel, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkárának támogatásával, hogy létrehoznak egy olyan irányadó testületet, amelyik “politikán kívüli szakértők és gondolkodók konzultatív bevonásával képes megfelelő előrelátással Budapest távlati terveit elkészíttetni, illetve véglegesíteni, továbbá a szükséges kiemelt projekteket összegyűjteni, preferencia sorrendet összeállítani a cél-költség-idő háromszög figyelembe vételével”.

Ezt az irányadó testületet Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának nevezték el, és megalakulásáról, struktúrájáról és működésének alapvető szabályozásáról a kormány a legutóbbi ülésen már meghozta a döntését – közölte Tarlós István, aki megjegyezte azt is, hogy hosszú éveken át a politika mindig egységesen kiállt egy ilyen szervezet létrehozásának szükségessége mellett, most az ellenzék mégis “nyughatatlanul reagált” a megalakulás hírére, és bár nem ismeri a testület feladatait, működési szabályait, máris pontatlan és téves ellenkampányba kezdett.

Ez a tanács az 1870-1948 között működő, a város életében kiemelkedően pozitív eredményeket felmutató Közmunkák Tanácsa mintájára kíván dolgozni – mondta el a főpolgármester, majd úgy folytatta: a célok ma hasonlóak, ahogy a jogosítványok is. Ahogy akkor, most is jóvá kell hagyni a tanács elhatározásait a kormánynak és a Fővárosi Közgyűlésnek egyaránt. Kifejtette, a fővárosnak van már egy 2030-ig szóló fejlesztési koncepciója, aminek figyelembevételével most közösen végleges Budapest 2030 program készül, aminek a tanácsban történő elfogadásánál a főpolgármesternek vétójoga van.

A grémium elé valamennyi kiemelt budapesti projekt bekerül, függetlenül attól, hogy állami, vagy fővárosi kezdeményezésű. A kisebb jelentőségű projekteket az állam és a főváros egymástól függetlenül kívánja kezelni – mondta Tarlós István.

Közölte, a 10 tagú testületben 5-5 tag lesz a kormány és a főváros képviseletében. A végleges döntés után az államtitkárság végzi majd a kiemelt projektek technikai lebonyolítását, de Fürjes Balázs a tanácsnak is tagja alelnökként. A főpolgármester, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az államtitkár a tanács ülésein nem helyettesíthető, és a döntéseket csak konszenzussal lehet meghozni – tette hozzá Tarlós István.”

Forrás:
Tarlós: sokkal stabilabbá válik a fővárosi nagyprojektek finanszírozása a fejlesztési tanács létrejöttével; Budapest portál; 2018. október 16.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Gulyás Gergely a Kormányinfón: Magyar falu program koncepciója, fővárosi fejlesztési tanács, közigazgatási létszámcsökkentés

„…Döntött a kormány a Magyar falu program koncepciójáról
Döntött a kormány az ötezernél kisebb lélekszámú településekre vonatkozó Magyar falu program koncepciójáról – közölte a Miniszterelnökség vezetője szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely célul tűzte, hogy az érintett településeknek – ahol a magyarok mintegy egyharmada él – erősödjön a népességmegtartó, illetve -növelő ereje.

A program elemei közül kiemelte a lakhatás kérdését, amelyre mintegy 30 milliárd forintot szánnak, a terv pedig az, hogy létrejöjjön egy “falusi csok”. Emellett plusz támogatást készülnek adni a tájegységi örökség megőrzéséhez, a tartósan betöltetlen közszolgáltatások esetén pedig segíteni akarják az érintett háziorvosok, gyermek- és fogorvosok, védőnők lakhatását.

A programot ismertetve a miniszter beszámolt továbbá óvoda- és bölcsődefejlesztési, járdafelújítási, sportparklétrehozási és temető-rendbentartási tervekről is, ezekre nagyrészt pályázati programokat fognak kiírni. A falugondnoki ellátást 9 ülőhelyes kisbuszok megvásárlásával akarják segíteni. Összességében a közszolgáltatások fejlesztésére 58 milliárd forintot terveznek fordítani jövőre – tájékoztatott.

A fejlesztendő területek között említette a munkába járást és a mellékutakat, erre jött létre a falusi útalap.

A helyi identitásmegőrzés érdekében támogatandó közösségi terek, például kultúrházak, könyvtárak fejlesztésére 12 milliárd forintot szánnak – mondta Gulyás Gergely.

A fővárosi fejlesztési tanács lehetőség az egységes fejlesztési koncepció érvényesítésére
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tájékoztatón arról is beszélt: a fővárosi fejlesztési tanács létrehozása lehetőséget ad arra, hogy egységes fejlesztési koncepció érvényesüljön.

Hangsúlyozta: Tarlós István főpolgármester elvárása volt az újabb jelöltség vállalásához, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a Fővárosi Önkormányzatnak rálátása van azokra a fejlesztésekre, amelyeket az állam valósít meg Budapesten.

Közölte: a tanács tíz tagból áll, ötöt a Fővárosi Önkormányzat, ötöt pedig a kormány delegál, elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester lesz. A tanács kéthavonta ülésezik majd.

A miniszter arról is beszélt, hogy a külső kerületekben még nem mindenhol megoldott az utak aszfaltozása, erre már az idén 10 milliárd forintot biztosítanak.

Mint mondta, a következő hetekben dönthetnek az önkormányzatok arról, mely területekre kerülhet sor már az idén. Összességében százmilliárd forintra lenne szükség valamennyi út leaszfaltozására – magyarázta.

[létszámcsökkentés]
Gulyás Gergely kérdésre arról tájékoztatott, hogy körülbelül 18 százalékos lesz a létszámcsökkentés a központi kormányzatban, ami mintegy 2500 embert jelent.

Ehhez hasonló, ám minimálisan kisebb arányú lesz a létszámcsökkentés a központi állami intézményeknél – tette hozzá.

Az érintetteket várhatóan a jövő hónapban értesítik, és január 1-jével már az új létszámmal kívánnak működni. Jelezte, minden formában szeretnének segíteni azoknak, akik távoznak a központi közigazgatásból, megemlítette például, hogy a nyugdíj előtt állóknál a szociális hozzájárulási adó teljes eltörlését javasolják.

A miniszter jelezte ugyanakkor azt is, még idén törvényt hoz a parlament a köztisztviselők bérének emeléséről.

Szintén újságírói felvetésre tudatta: Orbán Viktor miniszterelnök és stábja január 1-jével költözik a budai Várba.

Az új Nemzeti Alaptantervet illetően elmondta: erős kétségei vannak, hogy 2019 szeptemberétől bevezethető, lehet, erre csak 2020-tól kerül sor.”

Forrás:
Magyarország ragaszkodik a határvédelem jogához
; Miniszterelnökség; 2018. október 17.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Tuzson Bence: több kormányablak, egyszerűsítés és szoftverrobotok a közigazgatásban

„Olyan közigazgatást kell kialakítanunk, ami képes arra, hogy erősítse a magyar falu megtartóerejét és egyben a hagyományos területi szerkezeti megoszlását is megőrizni. Erre azért van szükség, mert nem lehet kétféle állampolgár csak azért, mert máshol él, azaz úgy kell alakítanunk a közigazgatásunkat, hogy egy faluban a szolgáltatások ugyanúgy elérhetők legyenek, mint egy városban – jelentette ki Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára Szegeden. A politikus a Megyei Államigazgatási Kollégium és a Megyei Jegyzői Értekezlet tagjainak tartott előadása előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, közelíteni kell egymáshoz az igazságügyi, a belügyi és a közigazgatási szervezetrendszert is.

Szólt arról is, hogy a jelenlegi 295 kormányablak mellé továbbiak kialakítását is tervezik, hogy a lakosok gyorsabban és hatékonyabban intézhessék ügyeiket, illetve a kormányablakbuszok számának növelését is célként jelölte meg, hogy minden ügytípust helyben intézhessen a lakosság. Kitért arra is, hogy a kormányablakoknál jelenleg intézhető 2500-féle ügyből eddig 700 olyat találtak, amelyek egy részét megszüntetik, egyszerűsítik vagy éppen kamarákhoz rendelik a tervek szerint, ezzel például párhuzamosságokat kívánnak megszüntetni. Tuzson Bence elmondta, eljárási oldalon is terveznek egyszerűsítéseket, vannak ugyanis olyan ügytípusok, amelyek ma csak több lépésben intézhetők el.

A digitalizáció kapcsán szükségesnek nevezte, hogy a közigazgatás területére is behozzák a mesterséges intelligenciát. Mint mondta, érdemes az egységesítés érdekében olyan szoftverrobotokat alkalmazni, amelyek alkalmasak a lassabb, manuális munkafolyamatok kiváltására, például az adategyeztetéseket sokkal gyorsabban, egy gombnyomásra elvégzik.[delmagyar.hu]”

„Tuzson Bence dr. Juhász Tünde kormánymegbízott meghívására érkezett a megyeszékhelyre, ahol a Megyei Államigazgatási Kollégium és a Megyei Jegyzői Értekezlet együttes ülésén a közigazgatás fejlesztésére vonatkozó kormányzati terveket ismertette.

Mint elmondta, a magyar falu megtartóerejének erősítése nélkül nem lehet Magyarország jövőjéről beszélni. Úgy kell alakítani a közigazgatás szervezetét, hogy az állam szolgáltatásai a falvakból éppen úgy elérhetők legyenek, mint a városokból – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: közelíteni kell egymáshoz az igazságügyi, belügyi és közigazgatási szervezetrendszert. A kormányablakok lehetővé teszik, hogy az emberek gyorsabban és hatékonyabban intézhessék ügyeiket. A jelenleg működő 295 kormányablak mellett újabbak kialakítását is tervezik.

Emellett növelnék a mobil kormányablakok számát is, a cél az, hogy a buszok eljussanak szinte az összes településre, lehetővé téve az összes ügytípus elintézését helyben – közölte a politikus. A közigazgatás átalakítása során mintegy hétszáz ügytípus egy részét megszüntetnék, másik felét egyszerűsítenék vagy a szakmailag illetékes kamarákhoz telepítenék – tudatta. A politikus fontos feladatnak nevezte a digitalizációt. Mint mondta, jelenleg is sok olyan ügy van, melyet elektronikusan el lehet intézni, a közigazgatásban azonban 130 féle szakrendszer működik, amelyek átjárhatósága nem biztosított teljesen.

Kérdésre válaszolva Tuzson Bence kifejette, a közigazgatás átalakítása nem leépítés-, hanem szolgáltatásközpontú. Az ügyek áttekintése jelenleg folyik, ez után határozható meg, mi az az optimális létszám, amellyel a feladat ellátható.

A közszolgálatért felelős államtitkár előadását követően megtekintette a kormányhivatal központi épületében található kormányablakot, amely az ország legtöbb munkaállomással rendelkező ügyfélszolgálata…[promenad.hu]”

Forrás:
A falura is fókuszálnak a közigazgatás átalakításakor – Az egyszerűsített ügyintézésről is beszélt Tuzson Bence Szegeden; delmagyar.hu; 2018. október 17.
A magyar falu megtartóerejéről beszélt Tuzson Bence Szegeden; promenad.hu; 2018. október 17.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 15.

Hullócsillagok? Egy friss kutatás átértékeli az influencerek jelentőségét
Ha digitális diplomáciáról hallunk, ma még a „front end”, az IKT-alkalmazások látványosabb oldala jut az eszünkbe: Twitteren „üzenő” nagypolitikusok, Instagram-történetekkel (és persze, főleg képekkel) kommunikáló minisztériumok, esetleg a Facebookon jelentkező nagykövetségek. Ugyanakkor a csendes háttérben már jó ideje folyik a szívós építkezés. A külpolitika tervezésével, alakításával foglalkozó szervezetek egy részében a digitális technológiák lassan meghódítják a „back end” folyamatokat: az informatika lehetőségei, kapacitásai leginkább talán az adatgyűjtésben, adatelemzésben kecsegtetnek új áttöréssel. Ráadásul minden összefügg: a diszkrét háttérmunka sok esetben éppen a felszínen végzett, látványos tevékenységek sikerének feltételeit teremti meg.
A digitális diplomaták újonnan felfedezett eszköztára, a Facebook, a Twitter, a Weibo, vagy az Instagram ugyanis korántsem csodafegyver a közvélemények elérésére. Ezeken a közösségi platformokon ugyanis ma már virágzanak a zárt hálózatok. A felhasználók jelentős része ezekben a zárt közösségekben, hálózatokban beszerzett információt fogyaszt szinte kizárólagosan. Ezek az információs „silók”szigetként különülnek el egymástól, lényegében minimálisra csökkentve az egyes csoportok közötti információ-áramlást. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki befolyásolni szeretné a közvéleményt, akkor ehhez valahogyan be kell hatolnia ezekbe a zárt információs körökbe. Nem véletlen, hogy az újmédia szakma olyan nagy reményeket fűz az ún. influencerekhez, azokhoz az online véleményvezérekhez, akik körül ilyen kisebb-nagyobb körök, belső hálózatok szerveződnek a közösségi terekben.
Ha innovációról van szó, akkor többnyire érdemes figyelni Izraelre. Idén év elején számoltunk be Hírlevelünkben az ottani Külügyminisztérium Elad Ratson vezette digitális kutató&fejlesztő osztályának néhány érdekes eredményéről. A minisztérium digitális fejlesztői átfogó hálózatelemzési vizsgálatokkal igyekeznek feltérképezni a külkapcsolati munkák során az információforgalomba bekapcsolódó egyének hálózatait. Korábbi kutatások általában az egyes emberi hálózatok központi alakjait, a feltételezett kulcsszereplőket igyekeztek azonosítani, illetve vizsgálni. Úgy vélték, hogy ezek a központi alakok – értelem szerűen – központi, azaz meghatározó szerepet játszanak az adott közösség (hálózat) mozgatásában, alakításában. Az izraeli kutatók azonban úgy találták: az igazi „fontos emberek” az egyes hálózatok úgy nevezett „kapuőrei”. Ezek nem a hálózatok központi alakjai, még csak nem is a legtöbb kapcsolódási ponttal rendelkező személyek. Szerepük mégis meghatározó, mivel többnyire ők azok, akik (személyükön keresztül) egymástól különálló hálózatokat kötnek össze. Tehát: bár saját hálózatukban nem ők kötnek össze mindenkit, hálózatuk egészét mégis ők kapcsolják össze más, hasonló hálózatokkal. Az izraeli külügyi apparátus stratégiája tehát az online hálózatok „kapuőreire” fókuszál. Megpróbálják ezeket az embereket azonosítani, majd kapcsolatot próbálnak kiépíteni velük.
A közelmúltban azonban egy érdekes tanulmány látott napvilágot, ami alapvetően átértékelheti az izraeli külügyi szakemberek hipotézisét. Az amerikai Stanford Egyetem kutatócsoportja ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a közösségi média hálózatainak feltérképezése idő- és főleg költségigényes feladat. Ez persze eddig sem volt titok, de a stanfordi kutatók most azzal a meglepő koncepcióval álltak elő, hogy erre az erőforrásokat emésztő tevékenységre tulajdonképpen nincs is szükség! Az amerikai tudósok arra az elképesztő felfedezésre jutottak, hogy a hálózatok információs csomópontjában álló személyek (azaz a vélemények alakításában meghatározó „influencerek”) költséges feltérképezése helyett elegendő, ha az adott közösségen belül kicsivel nagyobb körben „szórják” az információt. Tehát, ha valaki egy-egy (adott esetben nagy mértékben zárt) online közösség, hálózat körébe be akar vinni egy témát, egy üzenetet, akkor felesleges – tetemes költséggel – feltérképeznie a hálózaton belül működő 1-2 vagy több tucatnyi influencert. Éppen olyan eredményes, az elterjeszteni kívánt üzenet szempontjából, ha – teljesen véletlenszerűen kiválasztva – a hálózat valamivel több tagjához juttatják el az adott információt. Az eredmény: hatékony munka – jóval kisebb költséggel. Hogy ez miért fontos? Jó, ha nem feledjük: a diplomáciai munka digitalizációjának a nagy pénzügyi krach, és az annak nyomán eluralkodó költségtakarékos szemléletmód adta az egyik legkomolyabb lökést.
Are Influencers Overrated?; Dylan Walsh; Stanford Graduate School of Business; 2018. június 11.
Just a Few Seed More: Value of Network Information for Diffusion; Mohammad Akbarpour, Suraj Malladi, Amin Saberi; Stanford Graduate School of Business; 2018. április (PDF)

A Twitter és a geopolitikai riválisok: Pakisztán esete Indiával
India közismerten az informatika egyik „középtigrise”. ICT-nagyhatalomnak aligha nevezhető, de az egyik legszívósabban felfelé törekvő szereplő ezen a térfélen. Ahogy általában a világban is. A formálódó multipoláris globális rend egyik „bejelentkezett” esélyese, az ázsiai geopolitikai játszmák megkerülhetetlen tényezője már ma is. Mi a digitális diplomácia alkalmazása szempontjából figyeljük teljesítményét, és ez nem véletlen: az ország már jó ideje az ICT diplomáciai célú alkalmazásának az élvonalába tartozik. Nem feltétlenül a nagy innovációk jellemzik ezen a téren, sokkal inkább a szolíd, átgondolt, ugyanakkor koherens fejlesztések. Ennek köszönhetően az indiai Külügyminisztérium, illetve a külképviseleti hálózata egy több, egymásra támaszkodó elemből felépülő digitális diplomáciai ökoszisztémát mozgósít annak érdekében, hogy India mind ambíciózusabb külpolitikai céljait támogassa a kibertérben is. A külpolitikában egyébként rendkívül aktív miniszterelnök, Narendra Modi pedig a világ digitális diplomáciájának egyfajta „sztáralakja”: a nemzetközi vezető politikusok Twitter-használatát mérő és elemző éves vizsgálatokban messze ő szerepel most már évek óta az élen.
A napokban érdekes cikk jelent meg, amely a pakisztáni politikai elit közösségi média jelenlétét mutatta be. Tényleg! – mondaná az ember joggal: miközben India a digitális diplomácia alkalmazásáról szóló híradásokban gyakorta kerül a főcímekbe, szinte sohasem hallunk a nagy geopolitikai rivális, Pakisztán e-diplomáciai törekvéseiről!
Ez azonban – állítja a térség befolyásos orgánuma, a The Asian Age – nem véletlen. Miközben Pakisztán a világátlaghoz képest meglehetősen hátul kullog az Internet-használat tekintetében, a mobil eszközökre optimalizált Twitter használatában egészen figyelemre méltó eredményeket könyvelhet el. Minden helyi nyomtatott sajtótermék, és minden tévé csatorna rendelkezik saját Twitter-fiókkal, amelyeken át folyamatosan árasztják a híreket, információkat. Okkal. A mikroblog ugyanis kifejezetten élénk, pezsgő online közösségeket táplál Pakisztánban, akik milliós, sőt sok milliós Twitter-követői tábort biztosítanak a népszerű közéleti személyiségeknek.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a politikai elit is „felpattant” erre a mind gyorsabban száguldó elektronikus platformra. A pártvezetők, magas rangú állami tisztviselők jó része már rendelkezik saját Twitter-fiókkal. Miközben a befolyásos középosztály elérésére ma már egyértelműen ezt tekintik az egyik leghatékonyabb eszköznek, a külvilággal való kapcsolatépítésben a Twitteren folyó tevékenység felemás, rossz esetben kifejezetten szerencsétlen akciókat eredményezett csupán. A The Asian Age szerkesztője úgy véli: az ország digitális platformokon folyó diplomáciájában ma még hemzsegnek az ellenőrizetlen, vagy egyenesen megtévesztő információk, a tiszta propaganda. A politikusi, tisztségviselői tweetek – elsőre talán nem is gondolnánk, de ez is számít – sokszor érthetetlenek, nyelvileg pongyolák, netán kifejezetten hibásak. Az eredmény: egy nem túlságosan erős és hatékony e-diplomáciai jelenlét, ami mindenképpen elmarad a rivális szomszéd, India hasonló kiberműveleteitől.
A rossz hatásfokú, néha kifejezetten ellentermékeny közösségi média alkalmazás mögött a világos, egyértelmű szabályozás hiányát sejti a szerző. Jelenleg ugyanis Pakisztánban semmilyen kormányzati szinten sem létezik valamiféle közösségi média alkalmazási irányelv, márpedig erre égető szükség volna. A pakisztáni Külügyminisztériumnak a holland példát állítja a szerző: átgondolt, egységesen alkalmazott közösségi média ügyrenddel kellene eligazítást adniuk az ország külképviseleteinek a közösségi platformokon, elsősorban a Twitteren folyó országimázs építéshez, kapcsolatmenedzseléshez, illetve általában az e-diplomáciai munkához.
Twitter is Politically Relevant; Bina Shah; The Asian Age; 2018. október 8.

A blokklánc és a mesterséges intelligencia lehetséges szerepe a kiber-mediációban
A múlt héten érdekes „távkonferenciát” rendezett a digitális diplomácia jeles fejlesztő műhelye, a Diplo Foundation, „kiber-mediáció” címmel. A máltai, illetve genfi székhelyű kutatók arra keresték a választ, hogy milyen szerepe lehet a jövőben a blokklánc technológiának, vagy a mesterséges intelligenciának a nemzetközi konfliktus megoldási folyamatokban.
Az esemény egyik szónoka, Katharina Höne bevezetőjében a szuperlatívuszok, a technológiai utópiakergetés veszélyeire hívta fel a figyelmet. Józan mértéktartásra szólította fel a digitális technológiák apostolait. Hangsúlyozta: a fejlesztések két szervezeti kultúra metszéspontjában kell, hogy megvalósuljanak: egyfelől a diplomaták, mediátorok világát kell figyelembe venni, másfelől a programozók és más technikai szakemberek nézőpontját kell érvényre juttatni. Höne úgy vélte: a technológia alkalmazása a diplomáciai tárgyalási folyamatokban négy területen is kecseget hozadékkal. A technológiával erősített tárgyalás, mediáció
* erőforrások és idő megtakarítását eredményezheti,
* támogathatja új nézőpontok felbukkanását,
* segítheti a terepen dolgozó szakemberek munkáját,
* végső soron egy eredményesebb konfliktus megoldási kultúra kialakulásához vezethet.
A mesterséges intelligencia koncepcióját bemutatva a kutatónő igyekezett leszögezni: nem az embereket, diplomatákat, tárgyalókat „kiváltó” robotokról van itt szó. A mesterséges intelligencia olyan rendszereket tanulmányoz, amelyek intelligens döntések meghozatalára képesek. Fontos területként említette a természetes nyelvi feldolgozás (Natural Language Processing) tanulmányozását, ami a diplomáciai tárgyalási munkák előkészítő fázisában hozhat jelentős segítséget. Hatalmas mennyiségű – adott esetben akár strukturálatlan – szöveg elemzését, kutatását teszi lehetővé úgy, hogy segít előbányászni a fontos összefüggéseket, kontextusokat. A szakértő konkrét alkalmazásokat is bemutatott, megemlítve például az UN Peacemaker nevű platform sokrétű, jól felhasználható erőforrás kínálatát.
A konferencia másik szónoka, Dejan Dincic a technológiai fejlesztések másik slágertémáját, a blokklánc technológiát járta körbe. Úgy fogalmazott: míg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó eszközök és megoldások elsősorban a diplomáciai tárgyalások előkészítő, kutató, feltáró szakaszában kaphatnak szerepet, addig a blokklánc technológiáknak a megvalósítás, illetve a monitorozás támogatásában juthat lehetőség. A szónok két mozzanatot fontosnak tartott már az elején kiemelni: egyfelől a blokklánc, a hozzá kapcsolódó bitcoin fogalomnak hála, villámgyorsan egyfajta mítikus felhangot kapott – jó részt indokolatlanul. Másrészt őszintén előrebocsátotta azt is: a blokklánc technológián alapuló eddigi alkalmazások nem vihetők át egykönnyen a politikai mediáció világába. Mégis, a technológia ígéretes lehet ezeknek a politikai folyamatoknak a monitorozása, a politikai jellegű megállapodások végrehajtása támogatásában. Ezen a téren ugyanis egyfajta áttörést hozhatnának a blokklánc technológia meghatározó „személyiségjegyei”: a tárgyilagossága, a semlegessége, az átláthatósága és a decentralizált jellege.
Cybermediation: What role for blockchain and artificial intelligence?; Diplo; 2018. október 12.
UN Peacemaker (online mediáció támogató eszköz)

SZAKMAI MŰHELY – Infotér 2018 konferencia: digitális diplomácia kerekasztal
Az elmúlt héten zajlott a hazai informatikai ipar legjelentősebb szakmai rendezvénye, az elektronikus közigazgatásra, kormányzati informatikára fókuszáló Infotér 2018 konferencia. Az évente megrendezett rangos esemény idén számunkra fontos elemmel gazdagodott: a második szakmai napon digitális diplomáciai kerekasztal beszélgetésre került sor, a Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület szakmai színpadán. Az esemény deklaráltan úttörő jellegű volt: az volt a célunk, hogy a szélesebb szakmai közvélemény „radarernyőjén” nálunk is megjelenjen ez a világban ma már kiemelt fontosságú e-közigazgatási terület. A hazai diplomácia, az itthoni e-közigazgatásfejlesztési kormányzati szféra, valamint a tudományos kutatási-oktatási néhány prominens képviselőjét ültettük egy asztalhoz, hogy legalább felvillantsuk a digitális diplomáciával kapcsolatos hazai megközelítéseket. A rövid műhelybeszélgetés tartalmához igazodva néhány kulcstémát igyekeztünk körbejárni a résztvevőkkel:
Mit értünk digitális diplomácián, csatlakozva a külügyi fősodorhoz – vagy éppen eltérve attól?
A kibertér ma már egyfajta „digitális vadnyugathoz” hasonlít néha; mennyiben meghatározó a kiberbiztonság kérdése, és hol tartunk mi ebben?
A digitális diplomáciát alapvetően a közösségi média eszközeivel, a Facebokkal és a Twitterrel szokták azonosítani, nem is alaptalanul. Nem fenyegeti-e ezt a virágzónak látszó összefonódást az álhírek mindent elborító áradata?
Játszhat-e dinamizáló szerepet a digitális technológia a „diplomácia” egy különleges, de számunkra fontos ágában: a határon túli magyarsággal való kapcsolatépítésben, kapcsolattartásban?
A beszélgetésben résztvevők (dr. Csuday Balázs nagykövet, nemzetközi jogi szakértő; Erdélyi Rudolf vezérigazgató, DJP témamenedzser; dr. Krasznay Csaba adjunktus, kiberdiplomáciai és kiberbiztonsági szakértő, valamint dr. Szőts Zoltán docens, rektori megbízott, közösségi média kutató) fontosabb megállapításaira a jövő héten részletesen visszatérünk. Ugyanakkor a beszélgetés teljes videoanyaga hamarosan elérhető lesz a szervező Infotér honlapján is.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS:
Singer, Peter W. – Brooking, Emerson T. (2018): Like War: The Weaponization of Social Media. Eamon Dolan-Houghton Mifflin Harcourt
A közösségi média – ne legyenek e felől illúzióink – ma már hadszíntér. A geopolitika, a konfliktusok „ötödik dimenziója”, ahol éppen úgy csatáznak, mint a szárazföldön, a vízen, a levegőben, és talán az űrben is. Minket, a digitális diplomácia művelőit, kutatóit közelről érint a téma, hiszen az e-diplomácia ma (még) jobbára a Twitter-, vagy Facebook-diplomáciát jelenti. Így nem meglepő, hogy a Hírlevélben is többször mutattunk be a témába vágó könyvet. Most ismét egy frissen publikált munkára hívjuk fel a figyelmet, a sokadikra a témában, de azt gondoljuk, hogy érdemes belelapozni. Sokat ígér elsőként is a szerzők személye. Peter Singer, jeles politológus, a tématerülethez kapcsolódó jó néhány könyv szerzője ugyanis az egyik legtapasztaltabb értője a problémának. Singer a meghatározó jelentőségű Brookings Insitution think tank 21. századi biztonsági és hírszerzési témáinak kutatási igazgatója volt, míg a társszerző, Emerson T. Brooking az amerikai politikai-biztonsági elit kulcsintézményének, a Council on Foreign Relationsnak a szakértője. Mindenképpen érdemes tehát figyelni arra, hogy mit mondanak; és, amit új könyvükben mondanak, az nem éppen megnyugtató. Állítják – az esetek jó részében bőségesen dokumentáltan -, hogy a közösségi média és az internet alapjaiban forgatta fel a politika, a háború játékszabályait. A Twitter-háborúk nem csupán virtuális áldozatokat eredményeznek, és a „félreinformálás” sem csupán kellemetlen bosszúsághoz vezet, hanem nemzetek sorsát döntheti el.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. október 8-október 13.

Ajánlati/Részvételi felhívás

RF_VONTAT rendszer MÁV-START Zrt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/195
Közzététel dátuma: 2018.10.09.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.24.
Ajánlatkérőnél meglévő 5500 felhasználóból 500 fő felhasználó egyidejű hozzáférését biztosító, és legalább napi 150000 fő utast szállító, kötöttpályás közlekedés folyamatait támogató informatikai rendszereinek, azaz VONTAT1; VONTAT2 – MEGRENDELÉS, SZOFI; VONTAT3 – EMO, TRES, 1700, JIR, EMA1, EMA2, KRR1, KRR2, VMK1, MENTA1, MENTA2, IMO1, MTN1, TAG3, TIG, TOFI, TEFI, VOFI, SZET, JÁR, REAL-TIME –(a továbbiakban együtt: Rendszerek) komplex üzemeltetése, support végzése, valamint a Rendszerek komplex bővítése, az ajánlatkérő (továbbiakban: AK) által igényelt fejlesztések útján.
A fejlesztési és nem jótállási körbe tartozó hibajavítási feladatokra fordítható keretösszeg nettó 370.000.000 Ft (azaz nettó háromszázhetvenmillió forint). Ajánlatkérő a szerződés hatálya alatt a keretösszeg 70 %-os mértékéig vállal lehívási kötelezettséget a műszaki leírásban foglalt munkákra, azaz nettó 259.000.000,- Ft (kettőszázötvenkilencmillió forint) értékű feladatok megrendelésére vállal lehívási kötelezettséget. Opció:nettó 111.000.000,- Ft (azaz nettó száztizenegymillió forint)
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről-Az EFOP-2.2.18-17-2017-00067 azonosítószámú projekt megvalósítása során egységes betegazonosító rendszer bevezetése, fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196
Közzététel dátuma: 2018.10.10.
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó
Nyertes ajánlattevő: Wallitrade Kft.; Intellflow Kft.; iERP Hungary Kft.
EFOP-2.2.18-17-2017-00067 „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó intézmény tagkórházaiban” elnevezésű projekt keretében betegazonosítási rendszer kiépítéséhez szükséges hardver és szoftver elemek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 105.126.950,- Ft
Lásd bővebben

MedWorkS moduláris felépítésű integrált informatikai rendszerének kiterjesztése, új modulok rendszerbe integrálása és e rendszer követési, valamint karbantartási szolgáltatásainak ellátása a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196
Közzététel dátuma: 2018.10.10.
Ajánlatkérő: Zala Megyei Szent Rafael Kórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
A Zala Megyei Szent Rafael Kórházban működő MedWorkS medikai informatikai alkalmazás kiterjesztése, új modulok rendszerbe integrálása és a rendszer jogszabálykövetési, karbantartási és frissítési szolgáltatásainak ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 224.730.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredményhirdetmény- „Integrált vállaltirányítási rendszer bevezetését megelőző vállalati folyamatok felmérése a FŐTÁV Zrt. részére (BPR)”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196
Közzététel dátuma: 2018.10.10.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: MultiContact Consulting Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.850.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. az elj. er.-Adatátviteli berendezések és a menedzselésüket biztosító hardver és szoftver eszközök, valamint a rendszertámogatási szolgáltatások beszerzésére végberendezés (CPE) szolgáltatói router beszerzés tárgykörben – GINOP-3.4.5 támogatás terhére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196
Közzététel dátuma: 2018.10.10.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: S&T Services Kft.; EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
Adás-vételi szerződés adatátviteli berendezések és a menedzselésüket biztosító hardver és szoftver eszközök, valamint a rendszertámogatási szolgáltatások beszerzésére végberendezés (CPE) szolgáltatói router beszerzés tárgykörben – GINOP-3.4.5-VEKOP-16-2017-00001 támogatás terhére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 633792,25 USD
Lásd bővebben

RSA-EMC logelemző rendszer gyártói támogatása és mérnökóra alapú üzemeltetési és fejlesztési támogatása 2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/194
Közzététel dátuma: 2018.10.08.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.;EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
1.rész – RSA-EMC logelemző rendszer gyártói támogatása 2019.08.31-ig
2. rész – RSA-EMC logelemző rendszer mérnökóra alapú üzemeltetési és fejlesztési támogatása 2019.08.31-ig
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 150.309.500,- Ft
Lásd bővebben

Táj. az elj. eredményéről_Dokkoló elektronika jav.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/194
Közzététel dátuma: 2018.10.08.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Prolan Irányítástechnikai Zrt.
Ajánlatkérő 2584 darab Tábla PC-hez tartozó dokkoló egységgel rendelkezik.
Ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során ajánlatkérő eseti lehívásainak megfelelően kell elvégeznie a közbeszerzési dokumentumok mellékletét képező műszaki leírásban foglalt feladatokat a meghatározott keretösszeg erejéig.
A keretösszeg: nettó 90.000.000,- Ft (azaz nettó kilencvenmillió forint)
Alapmennyiség: Ajánlatkérő a szerződés hatálya alatt a keretösszeg 70 %-os mértékéig vállal lehívási kötelezettséget a műszaki leírásban meghatározott munkákra, azaz nettó 63.000.000,- Ft (azaz nettó hatvanhárommillió) értékű feladok megrendelésére vállal lehívási kötelezettséget.
Opció: a keretösszeg 30 %-a, azaz nettó 27.000.000,- Ft (azaz huszonhétmillió forint)
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_CIIR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/194
Közzététel dátuma: 2018.10.08.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
CIIR rendszer (Civil Integrált Információs Rendszer) üzemeltetése, valamint fejlesztése maximum 1200 fejlesztői keretóra mértékéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.800.000,- Ft
Lásd bővebben

IKSZR fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/195
Közzététel dátuma: 2018.10.09.
Ajánlatkérő: Budapesti Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszer közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, rendvédelmi célú informatikai fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 154.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét, infrastruktúra kiépítés (meghallgatópontonként)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/197
Közzététel dátuma: 2018.10.11.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét, infrastruktúra kiépítés (meghallgatópontonként).
A jelen beszerzés keretében az ORFK, mint a NISZ Zrt. által kiszolgált szervezet, az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kommunikációs összeköttetéseinek felhasználásával 192 db video kommunikációs végponti infrastruktúrát kíván országos szinten bevezetni annak érdekében, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerint az érintett személyek részére a telekommunikációs eszközútján biztosított jelenlét törvény adta lehetőségét biztosítani tudja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.648.153.818,- Ft
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm_inf.eszk.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/197
Közzététel dátuma: 2018.10.11.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Potencial Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés keretében részben az EFOP-4.1.8-16-2017-00169 projekt megvalósításához, részben a könyvtárellátási szolgáltatáshoz szükséges informatikai eszközök és szoftverek szállítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.023.230,- Ft
Lásd bővebben

Általános fejlesztési keretmegállapodás (KBE/377/2017) – eredmény tájékoztató 2018. III. n.év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/198
Közzététel dátuma: 2018.10.12.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Grepton Informatikai Zrt.
Általános fejlesztési keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500.000.000,- HUF keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 29.538.825,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai rendszermegfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/198
Közzététel dátuma: 2018.10.12.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató – fejlesztő és általános szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2019.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Interaktív digitális eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/198
Közzététel dátuma: 2018.10.12.
Ajánlatkérő: Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség
Nyertes ajánlattevő: Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság
„Interaktív digitális eszközök beszerzése az EFOP-3.2.3-17-2017-00037 „Digitális környezet a köznevelésben tárgyú „Hármas kötés”- digitális közösségben gyermekeink jövőjéért című projekt”keretében -2 részben 1-28számú tétel.
Érték: 19.608.292,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

EFOP -2.2.18-17 projektben betegaz rendsz. bevezet
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/194
Közzététel dátuma: 2018.10.08.
Ajánlatkérő: Állami Szívkórház
EFOP 2.2.18-17-17-2017-00053 azonosító jelű „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések az egészségügyi ellátórendszerben” elnevezésű, európai uniós támogatással megvalósuló projekt keretében „Vállalkozással vegyes adásvételi szerződésben az EFOP 2.2.18-17-17-2017-00053 azonosító jelű „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések az egészségügyi ellátórendszerben” projekt keretében Egységes betegazonosító rendszer bevezetése érdekében szükséges eszközök és licencek beszerzése”az alábbiak szerint:
A Projekt az Állami Szívkórházban meglévő Főnix-Pro medicai rendszer (HIS) bővítése érdekében szükséges informatikai rendszer elemeinek, szoftverek, licencek szállítását, eszközök konfigurálását, implementációs munkák elvégzését, dokumentálását és oktatását tartalmazza.
Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75.§ (2) e) pontjára tekintettel, mert csak 1 db ajánlat érkezett.
Lásd bővebben

„Adattárház kialakítása gazdálkodási és működési adatkörökre, valamint elemzési szolgáltatások biztosítása a kormányhivatali rendszer számára”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/198
Közzététel dátuma: 2018.10.12.
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
A közbeszerzés ismertetése:
A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00042 kiemelt projekt előkészítése során meghatározott szakmai funkcionalitással rendelkező adattárház és elemző rendszer kialakítása, melynek során feladat
– a részletes igazgatási és informatikai tervezési feladatok elvégzése,
– az informatikai fejlesztési és rendszer implementációs valamint rendszerintegrációs feladatok ellátása,
– az adattárház adatbázisának forrásadatbázisokból történő adatátvételi és ellenőrzött adatbetöltési feladatainak végrehajtása.
– A rendszer működtetéséhez szükséges – a NISZ Zrt. által biztosított infrastruktúra környezeten történő működést lehetővé tevő – hardver eszköz igények meghatározása
– A rendszer működtetéséhez szükséges operációs rendszer és alkalmazás szoftver licencek szállítása.
Szakértői kapacitás biztosítása vállalkozási szerződés keretében a jelen műszaki leírás további fejezeteiben meghatározott szolgáltatások nyújtásához.
Az Ajánlatkérő a beszerzés tárgyaként az alábbiak teljesítését várja el az Ajánlattevőtől:
1) Adattárház kialakítása gazdálkodási, humán és működési adatkörökre.
2) Az adattárházra épülő elemző és döntéstámogató informatikai rendszer fejlesztése és implementálása.
3) A rendszer részét képező üzleti intelligencia portál létrehozása
4) A rendszerhez szükséges eszközök, valamint licencek részletes tervezése, specifikálása és leszállítása, a fejlesztői és teszt környezetben történő üzembe helyezése.
5) A rendszer megvalósításának megfelelő transzparenciáját, követhetőségét és dokumentáltságát biztosító leszállítandók elkészítése
6) A rendszer fenntartásához szükséges szolgáltatások nyújtása.
A rendszernek alkalmasnak kell lennie legalább 1070 végfelhasználó kiszolgálására, valamint arra, hogy legalább 2 telephelyen és virtuális környezetben is működjön. Az egyes követelmények, valamint az adott feladatokhoz részletezését, illetve a nyertes ajánlattevő által leszállítandó termékek körét a közbeszerzési dokumentum műszaki leírása tartalmazza.
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás eredménytelenségének az indoka:
Az eredménytelenség indoka: Az Ajánlatkérő az eljárás a Kbt. 75.§ (2) a) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítja.
Az eredményes részvételi szakaszt követően az Ajánlatkérő a vonatkozó ajánlattételi felhívást 2017. december hó 22. napján küldte meg az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi határidő 2018. január hó 26. napja volt, amelyre 5 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.
Az eljárás során 2018. március hó 12. napján került kibocsátásra az 5/2018 (III.12.) MVM rendelet, amely jelentősen módosította a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményekről szóló 38/2016 (XII.29.) számú MVM rendeletet.
Ajánlatérő megállapította, hogy az új jogszabályi előírásoknak való megfelelés elérése érdekében a tárgyalások folytatására csak a közbeszerzés feltételeinek olyan mértékű változtatásai révén kerülhetne sor, amely egyrészt ellentétben állna mind a Kbt. fent hivatkozott rendelkezéseivel, mind pedig általános jogelveivel. Emellett a jelenleg a megvalósításra kerülő rendszer kivitelezésére előírt teljesítési határidők teljesíthetősége, azaz 2018. december hó 31.napja – is teljesíthetetlen az új jogszabályi előírások alapján.
Tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a jogszabályi változás miatt a tárgyalások folytatása nem volna lehetséges az eredeti feltételek mellett, illetve azok fenntartásával a szerződés megkötésére képtelenné válna, ugyanakkor a feltételek módosítása a Kbt. 88.§ rendelkezéseivel állna ellentétbe, így az Ajánlatkérő a Kbt. 75.§ (2) a) rendelkezéseivel összhangban az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.
Lásd bővebben

Egységes kormányhivatali gazdálkodási rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/199
Közzététel dátuma: 2018.10.13.
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
Az ajánlatkérő által indított a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00042 számú „A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” elnevezésű kiemelt projekt keretében „Egységes kormányhivatali gazdálkodási rendszer kialakítása”. A feladat egy integrált módon megvalósított szoftver (vállalatirányítási rendszer) megvalósítása, melyhez szükséges:
-a részletes igazgatási és informatikai tervezési feladatok
-az informatikai fejlesztési és rendszer implementációs, valamint rendszerintegrációs feladatok ellátása
-a szükséges adatmigráció/ősfeltöltés feladatainak végrehajtása.
-a rendszer működtetéséhez szükséges – a NISZ Zrt. által biztosított infrastruktúra környezetben történő működést lehetővé tevő – hardver eszköz igények meghatározása
-a rendszer működtetéséhez szükséges operációs rendszer és alkalmazás szoftver licencek szállítása.
-szakértői kapacitás biztosítása szerződés keretében a műszaki leírás további fejezeteiben meghatározott szolgáltatások nyújtásához
1 db „Egységes kormányhivatali gazdálkodási és e-számla rendszer” integrált módon megvalósított szoftver (vállalatirányítási rendszer) és valamennyi kapcsolódó licence, amely megvalósítja az alábbi követelményeket:
a. A feladat a főbb kormányhivatali gazdálkodási folyamatok elektronizálása és automatizálása, valamint az alaptevékenységek magas színvonalú kiszolgálása. A folyamatok optimalizálásához elengedhetetlen a szakmai és a pénzügyi folyamatok monitorozása.
b. Feladat a különböző Kormányhivataloknál használt szakmai rendszerek egységesítése, a széleskörű szakmai feladatok teljes lefedettségének biztosítása.
c. Jogszabályi előírások alapján a kialakításra kerülő gazdálkodási rendszernek szinkronizálni kell:
* pénzügyi számvitelt;
* költségvetési számvitelt.
d. Támogatni kell az alapvető gazdálkodási feladatokat, melyek a napi munka megkönnyítését kell, hogy eredményezzék. Fontos, hogy a rögzítésre került adatok a teljes gazdálkodási rendszer által elérhetőek legyenek.
e. Az egységes gazdálkodási rendszernek tudnia kell az általános pénzügyi- és számviteli feladatok elvégzéséhez, valamint támogatásához szükséges funkciókat, a folyamatokat pedig, ahol ez lehetséges, automatikusan kell elvégeznie.
f. Biztosítania kell továbbá a különböző modulok és szakterületek által használt rendszerekkel való kapcsolatot, ezekből információkat fogadni, adatot szolgáltatni a rendszerek között, valamint a adatokat átadni a kialakítás alatt lévő adattárház felé.
Megvalósításra kell kerüljön:
* költségvetés gazdálkodási feladatok elvégzésére szükséges funkciók kialakítása a közigazgatási gazdálkodás specialitásainak figyelembevételével
* egységes partnernyilvántartás támogatása, karbantartása, kezelése, valamint az egyediség fenntartása
* beszerzések folyamatának teljeskörű támogatása
* készletgazdálkodás teljeskörű támogatása
* kötelezettségvállalások nyilvántartásának támogatása
* követelések, tartozások kezelése és folyamatainak támogatása
* tárgyi eszközök, gépjármű és laboreszköz nyilvántartások támogatása, karbantartása és kezelése
* házipénztárral kapcsolatos funkciók kialakítása
* elektronikus számlázás teljeskörű megoldása
* kontrollinggal kapcsolatos funkcionalitás kialakítása
* humánerőforrás bértömeg gazdálkodás kezelése
* az egyes funkciók közötti kapcsolatok kiépítése, automatizmusok beépítése a folyamatokba és az adatok átadására vonatkozóan
* külső rendszerekkel való kapcsolatok kialakításához szükséges lehetőségek biztosítása
g. A megvalósított rendszernek illeszkednie kell a Kormányzati Infrastruktúrába, illetve használnia kell a NISZ Zrt. által nyújtott releváns szolgáltatásokat.
h. A rendszernek maximális rugalmasságot kell nyújtania a változások, átalakulások gyors és főként Kormányhivatali humán erőforrásból történő követéséhez.
i. A rendszernek alkalmasnak kell lennie legalább 1000 végfelhasználó kiszolgálására
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Egységes életútkövető és tevékenységadminisztrációs nyilvántartási rendszer bevezetését tervezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hajléktalanellátásban

„Egységes életútkövető és tevékenységadminisztrációs rendszer országos bevezetését tervezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hajléktalanellátásban – derül ki a kormányportálon nyilvánosságra hozott törvénymódosítási tervezetből.

Ez magyarul egy hatalmas adatbázist jelent, amelyben vezetni kell többek között: a hajléktalan családi állapotát, egészségügyi állapotát, a diszpécserközpontokhoz érkezett bejelentések és a megtett intézkedések adatait, valamint például a hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatásokat és azok időpontját.

Az elképzelések szerint a nyilvántartást a kormány által kijelölt szervezet vezetné valamennyi hajléktalanról, aki betér egy nappali melegedőbe, éjjeli menedékhelyre, vagy bármilyen átmeneti szállásra. Az indoklás szerint erre a hajléktalanok életútjának nyomon követése, az életvitelszerűen közterületen élés elkerülése és az ismételt hajléktalanná válás megelőzése céljából van szükség. Az adatokat öt év után kell törölni…”

Forrás:
Mindent tudni akarnak a hajléktalanokról – hatalmas adatbázist épít a kormány; Vég Márton; Napi.hu; 2018. október 11.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hajléktalan személyek ellátásával kapcsolatos módosításáról szóló előterjesztés tervezete; Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2018. október 11.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hajléktalan személyek ellátásával kapcsolatos módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi egyeztetésre bocsátja.
Véleményezési határidő: 2018. október 12.
Az észrevételeket a honlapról fogadó e-mail cím: veronika.adraczi-toth@emmi.gov.hu

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Kásler Miklós: Néhány héten belül kormány elé kerül az új alapellátási program

„Néhány héten belül kormány elé kerül az új alapellátási program – jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter a Medicina Konferencián.

Ez egy minisztérium, ami az emberi lét aspektusaival foglalkozik, nem pedig minisztériumok gyűjtőhelye – ezzel a mondattal reflektált Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter a konferencia egészségpolitikai kerekasztala mellett a Nemzeti Betegfórum elnökének, Pogány Gábornak arra a megjegyzésére, miszerint az öt nemzeti egészségprogramban megfogalmazott célok megvalósulása érdekében a minisztériumnak „össze kell gyúrnia a területeket, azonban úgy tűnik, hogy sok ezzel a nehézség”.

Márpedig a programok – bár azokat részleteiben még mindig nem ismerjük – valóban túlmutatnak a hagyományos, egészségügyi szektor felőli megközelítésen. Ez kiderült azok felelőseinek beszámolóiból, akik hangsúlyosan említették meg a konferencián elhangzó rövid beszámolóikban úgy az óvodai nevelés fontosságát, mint a háziorvosok krónikusbeteg-gondozási feladatait.

Célkeresztben az alapellátás
Az alapellátók a beszámolók alapján számos új szerepre számíthatnak, ha a megvalósulás szakaszába lép az öt nemzeti egészségprogram. Így például a szív- érrendszeri betegek gondozásában és rehabilitációjában, a mozgásszervi-, és a mentális betegségek ellátásában is számítanak rájuk.

Nem az a feladatunk, hogy a gyermekek a kórházban gyógyuljanak, hanem az, hogy be se kerüljenek oda – fogalmazott Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet megbízott főigazgatója. Kiemelte, hogy rendkívül jó a hazai gyermek-alapellátás, ahol gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező kollégák dolgoznak – igaz, azt nem említette meg, hogy a gyermekorvosok a következő években tömegével mennek nyugdíjba, és ha nem lesz utánpótlásuk, tíz év múlva megszűnik a házi gyermekorvosi ellátás. Azt viszont hozzátette, hogy bár a cselekvési tervet szoros együttműködésben és széles konszenzus mentén alakították ki, ha azonban az alapellátást nem tudják maguk mellé állítani, kudarcra ítélt a program.

A licenc vizsgával rendelkező háziorvosok nemcsak a mentális betegek kiszűrésében, hanem az ellátásukban is részt tudnának venni – mondta Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatója. Úgy vélte, az alapellátásban dolgozó orvosok egyharmada nyitott a pszichiátriai betegek kezelésére, másik egyharmaduk pedig motiválható erre. Az alacsony küszöbű pszichoterápiás módszerek rövid idő alatt elsajátíthatóak, a licenc-et szerző háziorvosok a betegek 75 százalékát el tudnák látni a praxisokban. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy meglehetősen sok a munkanélküli klinikai szakpszichológus, akiket szintén be kellene vonni a betegek ellátásába, hiszen a lakosság 30 százaléka küzd valamilyen mentális zavarral. A licenc rendszer átalakítását egyébként a háziorvosok is szorgalmazzák, hiszen jelenleg csak úgy tudnak licenc-t szerezni, ha helyettesítő kollégát alkalmaznak a képzés idejére.

Többet várunk a háziorvosoktól – mondta a mozgásszervi program kidolgozásáért felelős Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója, Poór Gyula, aki leszögezte: nem gerontológiai programot állítottak össze, hiszen például szisztémás autoimmun betegségekben sok fiatal hal meg, de az arthritis kialakulása is fiatal- és középkorban kezdődik. Ahhoz, hogy a háziorvosok érdemben tudjanak részt venni a nemzeti program megvalósításában, tisztázni kell a kompetenciaköreiket – tette hozzá Poór Gyula, hangsúlyozva azt is, hogy már az óvodában meg kell kezdeni azt a munkát, amely egy fizikailag terhelhető, egészséges és aktív generáció felnövekedését eredményezi.

A stabil állapotban lévő szív- és érbetegek ellátásában a háziorvosok sokkal többet tudnának tenni, mint jelenleg, az alapellátásban elvégzett preventív és gondozási feladatok tehermentesítenék a kardiológiai ambulanciákat és a kórházakat – emelte ki Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) megbízott főigazgatója. Azt is megemlítette, hogy mindebben nemcsak a háziorvosoknak, hanem a szakdolgozóknak is nagyobb szerep juthatna az alapellátásban, amennyiben biztosítanák számukra az ehhez szükséges kompetenciaköröket.

A daganatos megbetegedések arányának tíz százalékos csökkentését tűzte ki célul a nemzeti rákellenes program 2030-ig – ismertette Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet megbízott főigazgatója. Mint kifejtette, a vállalás nem egyszerű, hiszen a daganatos megbetegedések incidenciája világszerte, így Magyarországon is emelkedik, és emellett kell csökkenteni a daganatos megbetegedések okozta halálozások számát. Az elmúlt időszak statisztikái egyébként azt mutatják, hogy ma már 9-10 százalékkal több rákbeteg gyógyul meg, mint tíz évvel korábban. Polgár Csaba úgy vélte, Kásler Miklós személye a garancia arra, hogy a rákellenes program most tényleg megvalósul.

A miniszter szerint…
Az alapellátás szorosan összefügg a sürgősségi rendszerrel, a két területet összefüggéseiben kell kezelni – vélekedett mindezek után Kásler Miklós miniszter, aki megemlítette, hogy „előterjesztés szintjén” van a minisztérium alapellátási programja, amely néhány héten belül „átmegy” a kormányon. Mint Kásler fogalmazott, arra törekszenek, hogy akit csak lehet, lássanak el a háziorvosok, ennek érdekében meg kell szüntetni azokat a rendelkezéseket, amelyek a definitív ellátást akadályozzák. Mindehhez a családorvosoknak szükségük van műszerekre, felszerelésekre, valamint olyan eszközökre is, amelyekkel folyamatos kapcsolatot tudnak tartani a sürgősségi betegellátó osztályokkal.

Orvos képzettségű diszpécserekre van szükség a sürgősségi osztályokon, akik célirányosan a megfelelő orvoshoz irányítják a betegeket. Ezzel lényegesen, 1-2 órányira csökkenthető az sbo-kon a várakozási idő – árulta el a miniszter a sürgősségi ellátásról szóló javaslat lényegét, amely szintén heteken belül a kormány elé kerülhet. Lapunk információi szerint egyébként a szakma nem értett egyet azzal, hogy orvos lássa el a diszpécseri szerepet, és bár az előterjesztésben megtalálható ez a szerepkör, de annak meghatározott feladatait egy szakdolgozó végezné el.

A miniszter a konferenciát indító expozéjában egyébként többek között megemlítette, hogy elkészült a kórházak infekciókontroll tevékenységét szabályozó rendelet, amelynek eredményeként a nosocomiális infekciók [olyan fertőzések, amelyek az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. Szerk.] számát 30-50 százalékkal lehet csökkenteni. Az öt nemzeti egészségprogram felöleli az ellátások teljes vertikumát, a prevenciótól a rehabilitációig, ezek alapján kiépül a magyar ellátórendszer struktúrája, ehhez illesztve később módosítható a finanszírozás.

Az egészségügy olyan emberi és szakmai tartalékokkal rendelkezik, amelyek kibontakozását segíteni, ösztönözni kell; „ezért vállaltam a feladatot” – fogalmazta meg zárásként Kásler Miklós, emlékeztetve, hogy mindössze három hétre volt szükségük az öt nemzeti egészségprogram elkészítéséhez, miniszteri munkája során pedig folyamatosan érzékeli a beteg- és szakmai szervezetek lelkesedését és támogatását.

Elengedhetetlen a népegészségügyi helyzet javítása
Bár az elmúlt időszakban javult a születéskor várható élettartam, de még mindig van e téren hova fejlődnünk, akárcsak az egészségben eltöltött életéveket tekintve, mivel a 2013-ban elért – s azóta is fenntartott – 3,6 százalékos átlagos gazdasági növekedés csak így tartható fenn, fejtette ki a Pénzügyminisztérium államtitkára a Medicina konferencián. Mindehhez elengedhetetlen a népegészségügyi helyzet javítása, aminek okát két számmal illusztrálta Banai Péter Benő: Magyarországon a 18-64 év közötti lakosság 40 százaléka magas vérnyomással, 14 százaléka pedig cukorbetegséggel küzd. A minisztérium az egészségügy helyzetét az ország versenyképessége szempontjából tartja kulcskérdésnek, ezért egyre fontosabb kérdés, hogy miként javítható a lakosság egészségi állapota.

Ami az egészségügyi ellátást illeti, az államtitkár adatokkal igazolta, hogy még mindig meglehetősen magas az átlagos kórházi ápolási napok, akárcsak az orvos-beteg találkozások száma, s ennek oka – legalábbis az OECD statisztika szerint – nem az orvosok alacsony száma, hiszen míg nálunk ezer lakosra 3,1 doktor jut, addig a fenti szervezet átlaga 3,4. Egyes lépések – például az egynapos sebészet TVK-mentesítése – az intézményrendszer hatékonyságát célozták, de ez nem mindig hozza a tervezett eredményt. Az említett esetben például nem csökkent a betegek kórházban töltött ideje, ami arra utal, hogy egyes finanszírozási elemek nem növelik a hatékonyságot. Épp ezért a jövőt illetően érdemes elgondolkodni a finanszírozási rendszer olyan átalakításán, amely az eredményességet jobban preferálja.

Ami a pénzügyi gazdálkodást illeti, át kell tekinteni, hogy jó-e vagy sem a jelenlegi finanszírozási struktúra, de ez nem mentesíti az egyes intézményeket a racionális gazdálkodás követelménye alól. Azonos megyében működő három kórházat mutatott példaként az államtitkár, amelyek ellátási struktúrájukat, az ellátottak számát és a kubatúrát tekintve igen hasonlóak, ám az egyik folyamatosan jelentős adóssággal küszködik, míg a másik nem. Ez arra utal, hogy a rendszer finanszírozási feladatellátásának, valamint a felelősségi viszonyoknak a módosítása nélkül nem feltétlenül hatékony év végén pénzt tenni a rendszerbe.

Jelentős belső aránytalanságok
A köz- és magánkiadások aránya az OECD-ben szerepelő államokhoz képest nálunk alacsonyabb (GDP arányos közkiadás 2016-ban 5,2, a magánkiadás 2,4%), de ez szerinte nem magyarázat arra, hogy miért rosszak az egészségügyi mutatóink, miközben reálértékben az egyik legjelentősebb növekedés következett be az egészségügyi kiadásokban 2009 és 2016 között. Ami a jövő esztendőt illeti, összesen 191 milliárddal jut több az egészségügyre (69,4 milliárdos plusz a gyógyító-megelőző kasszába, 24,9 milliárddal több a gyógyszerek, s 6,7 milliárddal a gyógyászati segédeszközök támogatására, de emelkedik a pénzügyi ellátások kerete is 19,2 milliárddal). Ugyanakkor megjelenik egy meglehetősen tetemes összegű – 40 milliárd – új költségvetési sor is, közszolgáltatók fejlesztése címmel, amely keret egészségügyi célokra fordítható, két feltétel teljesülése esetén: ha növekedik az ellátórendszer hatékonysága, s ha javul a finanszírozási rendszer fenntarthatósága.

Jelentős belső aránytalanságok vannak az egészségbiztosítási rendszerben, hiszen van olyan város, ahol az egy főre jutó standardizált kiadás 135 ezer, míg máshol 204 ezer forint. Ugyanakkor a TAJ számmal rendelkező lakosok 20 százaléka veszi igénybe a tb kifizetések 89 százalékát, s 1 százaléka az összkiadás 32 százalékát. Ennek oka Kiss Zsolt szerint részben azzal magyarázható, hogy az életkor előre haladtával együtt járnak bizonyos halmozott betegségek, miközben számolni kell a gyógyító technológia robbanásszerű fejlődésével és drágulásával is. Így egy-egy ellátás végösszege elérheti akár – mint tavaly például egyetlen beteg esetében – a 254 millió forintot.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója szerint az egynapos sebészet finanszírozási ösztönzőkkel történő támogatásának eredményeként több, mint duplájára nőtt az egynapos fekvőbeteg ellátások aránya, ami hosszú távon csökkenti majd a kórházi tartózkodás arányát. Mindez azzal is járt, hogy az aktív ellátásban felszabaduló TVK-t átcsoportosíthatták – mivel erre a jogszabályok lehetőséget adnak – a járóbeteg szakellátásra. Azonban az átkerülő jelentős mennyiségű pontszám – amelynek mértéke idén eléri 4 milliárd pontot, vagyis 8 milliárd forintot – ellenére sem került be több beteg a járóbeteg ellátásba, nőtt viszont az egy betegre elszámolt pontérték. Vagyis egy bevétel-optimalizációs folyamat játszódott le, ami arra utal, hogy a jelenleginél sokkal célzottabb módszert kell kidolgozni, ha eredményeket akarnak elérni.

A NEAK működtet egy járóbeteg szakellátási várakozási idő figyelési rendszert, bár ebben nem minden intézmény vesz részt, nagyjából egyharmaduk ad jelentést havonta. S bár csökkenést vártak, ez mégsem következett be: fogszabályozásra például 421, látásvizsgálatra-szemüvegrendelésre 214 napot kell például várni, s több mint 90 napot a nefrológiára és endokrinológiára, MRI vizsgálatra 76, EKG-Holterdiagnosztikára 62 napot. A várakozási idő csökkentése egyébként nem kerülne horribilis összegbe, a NEAK kalkuláció szerint nagyjából annyit kellene rá fordítani, mint a műtéti várólisták csökkentésére.

A jelenlegi fix- és teljesítményfinanszírozás mellett egyre inkább teret nyer egy minőség- és eredményalapú rendszer. A Nemzeti Protézis Regiszterhez kapcsolódva elindult egy online jelentési rendszer. Az ide befutó adatok alapján a NEAK ma már meg tudja mondani, hogy az egyes kórházak milyen típusú szakmai összetételben végzik a műtéteket, milyen protézist használnak fel, mekkora kihordási idővel lehet számolni az egyes betegeknél. Amikor publikálhatókká válnak az adatok a betegek megtudhatják, hogy melyik kórházban milyen eredményességgel végzik e műtéteket. A minőség- és eredményalapú finanszírozás bevezetése Kiss Zsolt szerint a belső tartalékok feltárását eredményezi. Az eredmények ismerete igazságosabbá teheti a pénzelosztást, több jut majd oda, ahol sikeresebbek a műtétek, s a több bevételhez a lábukkal szavazó betegek is hozzájárulhatnak.”

Forrás:
Lelkes támogatással alakul át a magyar egészségügy; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2018. október 12.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Mindenki azt szeretné, hogy a magyar egészségügy átalakuljon

„Mindenki azt szeretné, hogy a magyar egészségügy átalakuljon, és ehhez meg kell határozni az ágazat struktúráját, tevékenységét – erről az emberi erőforrások minisztere beszélt a Medicina konferencián pénteken Budapesten.
Kásler Miklós elmondta, ezek miatt is készültek el az öt nagy betegségcsoportban a népegészségügyi programok a prevenciótól a rehabilitációig, és ha ezeket a programokat egymásra rakjuk, kiépül a magyar ellátórendszer struktúrája – fogalmazott.

Ha az öt nemzeti program megvan, akkor tudnak a finanszírozáson módosítani – tette hozzá a miniszter.

Kásler Miklós bevezetőjében beszélt a különböző programokról, mint mondta, kiemelten kell foglalkozni a kórházi fertőzések kérdésével. Úgy vélte, a közelmúltban megalkotott miniszteri rendelettel a kórházi fertőzéseket felére, de legalább is 30-40 százalékkal csökkenteni lehet.

Az alapellátásról szólva a miniszter kifejtette, hogy ez szorosan összefügg a sürgősségi rendszer struktúrájával, működésével. Ezzel kapcsolatban megemlítette, heteken belül a kormány elé kerül az alapellátással kapcsolatos előterjesztés.

Hozzátette: az alapellátás átszervezésének vezető gondolata, hogy meg kell szüntetni azokat a törvényi szűkítéseket, amely ellehetetlenítik azt, hogy a háziorvos egyéb szakvizsgájával is kompetens legyen.

Kitért arra is, az alapellátást fel kell szerelni gépekkel, műszerekkel és rendszerszintűvé kell váljon a háziorvos és a sürgősségi ellátó kórház közötti elektronikus összeköttetés. A sürgősségi ellátásban orvos végzettségű diszpécsereket kell alkalmazni, hogy célirányosan tudják a betegeket irányítani. Így – vélte – a mostani nem ritkán hatórás sürgősségi várakozás 1-2 órásra szűkíthető.

Mint mondta, a legfontosabb, alapvető paraméter az egészségben eltöltött évek száma, ami az életmód és életkörülmények függvénye, ezért az öt program nagy jelentőséget tulajdonít a megelőzésnek, továbbá fontosnak nevezte az egészséges életmódra nevelést, amit már óvodában el kell kezdeni.

A konferencia kerekasztal részében az öt nemzeti programot kidolgozó országos intézetek vezetői szólaltak fel. Mindegyik szakember az alapellátás megerősítését, a háziorvosok kompetenciáinak növelését, és a gyerekkorban elkezdett egészségnevelést emelte ki.

Fekete Ferenc, a Heim Pál gyerekkórház megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy olyan programot dolgoztak ki, amelyben már a várandósság is komoly hangsúlyt kap. Megemlítette, még mindig magas Magyarországon a koraszülések száma (8-9 százalék), ami sajnos egy sor további betegség kialakulását vetíti előre.

A megbízott főigazgató is kiemelte az alapellátás jelentőségét, ugyanakkor megjegyezte, rendkívül jó a gyermek-alapellátás, és hungarikum a közel négyezer védőnő.

Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház-Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója azt mondta, szükség volt a mentális zavarok megelőzésének és ellátásának programjára, hiszen a lakosság 30 százaléka valamilyen mentális zavarral él.

A szakember is az alapellátásban dolgozó orvosok kompetenciájának szélesítését emelte ki, hiszen az enyhébb eseteket a házorvosok is el tudnának látni.

Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy kidolgozott programjuk 2030-ig szól, a fő célkitűzés, hogy a daganatos betegségek arányát tíz százalékkal csökkentsék.

Megjegyezte, mind Magyarországon, mind a fejlett országokban növekedni fognak a daganatos megbetegedések az elkövetkező évtizedekben, de az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest is 9-10 százalékkal többen gyógyulnak fel rákos betegségből, azonban – mint mondta – ezzel nem lehetünk elégedettek.

Polgár Csaba szerint a miniszter személyben először látnak arra garanciát, hogy a rákellenes program meg fog valósulni.

Poór Gyula, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója azt mondta, több százezer ember él valamilyen mozgásszervi megbetegedéssel, ami kihat a munkavállalásra és az életminőségre.

Kiemelte, ma már a mozgásszervi betegségek nem csak az idős kor velejárói, a fókusz itt is a fiatalokon van. Mint mondta, a program célja, hogy egy egészséges, terhelhető, fizikailag aktív generáció nőjön fel, és a szakember is a korai egészségnevelés oktatását emelte ki.

Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója is azt emelte ki, hogy a megelőzés komoly hangsúlyt kapott a programban.
Mint mondta, a kardiológia területén olyan ellátórendszert kell működtetni, amelyben bizonyos ellátásokat kisebb központokba szerveznének az országban, de például a gyermekszívsebészeti eseteket érdemes egy nagyobb centrumban ellátni.

Úgy fogalmazott, tisztában vannak azzal, hogy jó pár háziorvos hiányzik a rendszerből, de sokkal többet tudnának tenni a fejlett egészségügyért, mint most, ha lehetőségük lenne rá. “Jobban szeretnék őket bevonni az érbeteg-ellátásba” – mondta.”

Forrás:
Mindenki azt szeretné, hogy a magyar egészségügy átalakuljon; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. október 12.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (2. rész)

„Múlt heti számunkban közzé tettük a Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity oldalán megjelent szakcikk (How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation) bemutatásának első részét.

Mint írtuk, a dokumentum szerkezete négy kutatási kérdés köré szerveződik, amelyek a következők:

  • Mi a meghatározása a negyedik ipari forradalomnak?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra az intézmények szempontjából?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a technológiák szempontjából?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a céges innovációk és start-up stratégiák szempontjából?

Az első részben összefoglaltuk azt a részt, amelyben a szerzők a negyedik ipari forradalom lehetséges meghatározásait összegezték, a definiálás igényével. Jelen írásunkban a negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokra adható válaszokat mutatjuk be.

Az intézmények szempontjából a válaszokat 11 pontban foglalták össze:

  • Könnyíteni a tőkeáramlást és erősíteni az állam vállalkozó szerepét, elősegítve a Schumpeter-féle „teremtő rombolás” szerinti átrendeződést.
  • A gazdaságpolitikának és az innovációs politikának nyitott tervezésen kell alapulnia, a kísérleti tapasztalatok szerint szervezett gazdaság jegyében, a fokozott tudás- és kompetenciaigény miatt.
  • Tegyük a szervezeteket kreatívábbá és erősítsük helyreállási képességeiket (rezílienciájukat), mert a negyedik ipari forradalom során a rutinműveletek visszaszorulnak, és előtérbe kerül az újszerű meglátásokra és kritikai gondolkodásra kész hozzáállás.
  • Folytonosság a változásban, mivel a „tárgyak internete” egymásra épülő technológiákból épül fel.
  • Eltökélt kormányzati szervezetek, felelősségvállalás, ahogy ez a fő hajtóerőt jelentette több, sikeres átalakulást felmutató országban.
  • Diszruptív felemelkedés és rugalmas fókusz, mivel az aktuális átalakulásokat nehéz előrejelezni és irányítani.
  • Az idő, a tér és a mindennapi élet átalakítása a valós világban, amiben segítséget adhatnak a mesterséges intelligencia „big data” elemzései.
  • Az emberi erőforrások bővülése, amelynek során szakítani kell a minél olcsóbb munkaerőre törekvéssel, előtérbe helyezve a képzettsége és az új kihívásoknak megfelelő képességeket.
  • A bizalom biztosításának elsődlegessége, ami lehetővé teszi a technológiai együttműködés kiterjesztését.
  • A kormányzat és a civil társadalom együttműködése és közös tervezése, amit a digitális írástudás széleskörű elterjedtsége tesz lehetővé.
  • Stratégiai terv megalkotása az egyetemek és a vállalatok bevonásával, amire például a dél-koreai kormányzati gyakorlat jó példát mutat.

A technológiák szempontjából szintén 11 választ olvashatunk:

  • Kiber-fizikai rendszerek, amelyben a fizikális térben folyó műveletek szorosan kapcsolódnak az informatikai és kommunikációs infrastruktúrákhoz.
  • Kombinációs technológiák, amelyek sikeres alkalmazásához elengedhetetlen az innovációs hálózatokban megvalósuló tudás-átadás és kölcsönös tanulás.
  • A tervezői gondolkodás módszertanának adaptálása, különösen az emberközpontú technológiák fejlesztésére és kiaknázására.
  • Gyakorlatias tudás, amelynek biztosítására a cégeknek össze kell gyűjteni, tudományosan kodifikálni és dokumentálni a szükséges tudásanyagot, majd mindezekre alapozva képzési módszertant kifejlesztenie, egymásba fonódó munkafolyamat-köröket alkotva.
  • Mesterséges intelligencia és robotika – mivel emberek milliárdjai vannak összekötve olyan mobileszközökkel és platformokkal, amelyek bőséges hozzáférést biztosítanak az információkhoz és tudáshoz, a technológiai fejlesztések és applikációk gyorsan terjednek és sokszorozódnak, ami kiemeli a szabadalmi fejlesztések, a tudásmegosztás és a technológiai alkalmazások kereskedelmesítésének jelentőségét.
  • A technológiai rugalmasság megőrzése, mivel a diszruptív innovációk és technológiai változások gyorsan változó környezetet hoznak létre.
  • A technológiák többsége árucikké vagy megosztott erőforrássá válik, amelynek során a technológiák egymáshoz kapcsolódása fontosabb, mint maguk a technológiák.
  • Eltűnnek a technológiák közötti határok, ahogy a digitális, biológiai és fizikai kutatási terek között is, lehetővé téve a konvergenciát.
  • A virtuális tér és az aktuális tényleges tér összeolvadása, meghaladva a klasszikus informatikai korszaknak azt a jellemzőjét, amelyben az információs technológiák mintegy ragasztóanyagot jelentettek a különböző szakterületek és tudományágak között – a mesterséges intelligencia már ezek fúzióját is lehetővé teszi.
  • Okos gyárak, önvezérlő (autonóm) gépek, 3D-s nyomtatás.
  • A nyílt innováció aktív adaptálása, bevonva a kormányzati tervezésbe a gazdasági és tudományos szféra szereplőit is.

A céges innovációk és start-up stratégiák szempontjából a 11 pontba gyűjtött válaszok:

  • Új, kombinációs üzleti modell, mivel az IT alkalmazása önmagában ma már nem jelent versenyképességi előnyt.
  • A befutott és a start-up cégek együttműködése – a start-upok könnyebben és gyorsabban állnak rá a diszruptív technológiák alkalmazására, a piacon lévő cégek viszont mérethatékonyságuknál és szervezeti erejüknél fogva jobban ki tudják aknázni ezek előnyeit.
  • Új üzleti modellek a digitális és technológiai platformok kiaknázására, az együttműködő innováció jegyében.
  • A felvásárlásokkal és összeolvadásokkal kapcsolatos üzleti és technológiai stratégia, amely a rövidtávú profitérdekek mellett az érintett vállalatok üzleti és technológiai kultúráját is fokozottan figyelembe veszi.
  • Érzékeny kereskedelmiesítés, amelyben fontos szerepet kap az alulról felfelé (bottom up) haladó szervezeti tanulás és innováció.
  • Tisztességes és kölcsönösen előnyös együttműködés a nagyvállalatok és a kisvállalkozások, start-up cégek között, ami a túlélést biztosíthatja a cégeknek a negyedik ipari forradalomban.
  • A valós és a virtuális valóság közeledése, ami a termelést és a szolgáltatásokat is egymásba fonódó, iteratív munkafolyamattá integrálja.
  • A belső tudás mellett külső tudás igénybevétele, amit a gyorsan változó igények és környezet, az ezek által megkívánt tudás rugalmas és gyors megszerzése tesz szükségessé.
  • Mély-adatelemzés (deep data), társtervezés, nyílt innováció és az ezekre alapozó üzleti modell, ami testreszabott, jól célzott termékek és szolgáltatások biztosítását teszi lehetővé.
  • Növekvő rugalmasság – interoperábilitás, virtualizáció, decentralizáció, valós idejű képességek, szolgáltatás-orientáció, modularitás.
  • Globalizáció, mint ami a nyílt innovációval együtt a változások fő irányát jelenti, és ami lehetőséget ad az innovatív cégeknek kilépni a világpiacra, biztosítva ezzel a mérethatékonyságot is.

Összegzésképpen a szerzők a kihívásokra adott válaszokból a következő közös pontokat emelik ki:

  • az intézmények szempontjából a szervezetek kreativitásának erősítését;
  • a technológiák szempontjából az új technológiák kombinált alkalmazását;
  • az innováció és a start-up cégek szempontjából a kreatív új üzleti modellek kifejlesztését.

A negyedik ipari forradalom kihívásaira adott megfelelő válaszok érdekében a szerzők olyan dinamikus, nyílt innovációs üzleti modellek kifejlesztését tartják szükségesnek, amelyek biztosítják a nyitott innovációs kultúra széles körű elterjedését és a nyílt platformú üzleti modellek ciklikus visszajelzési köreinek kiterjesztését.”

Forrás:
How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation; MinHwa Lee, JinHyo Joseph Yun, Andreas Pyka, DongKyu Won, Fumio Kodama, Giovanni Schiuma, HangSik Park, Jeonghwan Jeon, KyungBae Park, KwangHo Jung, Min-Ren Yan, SamYoul Lee, Xiaofei Zhao; Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity; 2018, 4, 21.; doi:10.3390/joitmc4030021
A tanulmány nyitott elérésű.
Első rész: Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (1. rész); eGov Hírlevél; 2018. október 7.

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás