„Milyen célkitűzéseket tartalmaz az ajánlás?
Az ajánlás azt hivatott elérni, hogy az uniós polgárok EU-szerte bárhol biztonságosan hozzáférhessenek egészségügyi adataikhoz. Az ajánlás különösen egy olyan egységes európai adatcsere-formátum létrehozását célozza, amely az adatvédelmi szabályok egyidejű betartásával lehetővé teszi az elektronikus egészségügyi dokumentációk biztonságos megosztását.
A tagállamok már megtették az első lépéseket annak érdekében, hogy bizonyos egészségügyi dokumentumok – pl. a betegadatlapok és az e-receptek – kölcsönösen hozzáférhetők és felhasználhatók legyenek. Az ajánlás ezekre az első lépésekre épít, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy az interoperabilitást célzó munkájukat terjesszék ki az egészségügyi dokumentumok három új területére: laboratóriumi vizsgálatok, orvosi zárójelentések és diagnosztikai képalkotások. Ezen túlmenően az ajánlás meghatározza az egészségügyi adatok cseréjéhez szükséges egységes műszaki előírásokat.
A kezdeményezés további célja, hogy keretet adjon a jövőbeli munkának ezen a területen azáltal, hogy rögzíti az egészségügyi információk tagállamok közötti cseréjének alapelveit, valamint a Bizottság, a tagállamok és az érdekeltek részvételével zajló irányítási folyamatokat.
Milyen előnyöket biztosít az ajánlás a polgároknak és az orvosoknak?
Azáltal, hogy lehetővé válik az egészségügyi dokumentációk határokon átívelő cseréje, az európai polgárok jobb egészségügyi ellátásban részesülhetnek az Európai Unió más országaiban. Például ha baleset történik vagy egyéb váratlan esemény miatt orvosi ellátásra van szükség egy másik tagországban, a kórházban le tudják kérni a sérült vagy beteg egészségügyi kartonját saját hazájából. Miután pedig a páciens hazatért, az otthoni egészségügyi kartonja kiegészülhet a külföldi kezelés adataival.
Ráadásul az egészségügyi rendszerek működése szempontjából is jelentős előnyt jelent az egészségügyi adatok tagországok közötti megosztása, hiszen a kezelőorvosok hozzáférhetnek más uniós országokban végzett labor- vagy röntgenvizsgálatok eredményéhez. A másik EU-országban kezelt páciens ezzel időt és vesződséget, az őt kezelő egészségügyi intézmény pedig költségeket takaríthat meg. Ez növelheti az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát.
Ezenfelül, mivel az elektronikus egészségügyi dokumentációk tagországokon átívelően kölcsönösen hozzáférhetővé válnak, több egészségügyi adat áll majd rendelkezésre az orvosi döntéshozatalt segítő, mesterséges intelligencián alapuló rendszerek integrálásához. Ez minden bizonnyal kedvezően fog hatni az egészségügyi ellátás minőségére és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságára egyaránt.
Milyen gyakorlati előnyök származnak abból, hogy az orvosok hozzáférhetnek más tagállamokban nyilvántartott egészségügyi adatokhoz?
Vegyük egy konkrét példát: Péter 59 éves, aki az elmúlt 30 évben külföldön élt és dolgozott. Szívelégtelenségben szenved, és külföldi tartózkodása során gyakran szorult kezelésre. Hazájában most azt szeretné, hogy a kezelőorvosa maradéktalanul hozzáférhessen a külföldi egészségügyi kartonjához. Az új ajánlás ezt lehetővé teszi.
Íme, egy másik példa: valamelyik EU-tagország állampolgára beutalót kér egy másik tagállamban működő egészségügyi szakintézménybe, ahol ritka betegségét vagy előrehaladott rákbetegségét a legjobban tudnák kezelni. Az, hogy az egészségügyi adatai elektronikusan megoszthatók a küldő és a fogadó intézmény között, nagyban elősegíti ezt.
Hogyan gondoskodik az ajánlás az egészségügyi adatok teljes körű védelméről?
A biztonság és a magánélet védelme elengedhetetlen a rendszerbe vetett bizalomhoz, ezért az ajánlás központi elemét képezi. Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák polgáraik számára annak lehetőségét, hogy rendelkezzenek arról, kiknek engedélyezik az elektronikus egészségügyi adataikhoz való hozzáférést, és mely egészségügyi információk megosztására kerülhet sor.
Emellett az elektronikus egészségügyi dokumentációk cseréjét az általános adatvédelmi rendelettel összhangban kell végrehajtani. Ez a rendelet rögzíti a személyes adatok védelmének jogi keretét, továbbá meghatározza a személyes adatok, köztük az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó, mindegyik tagországban közvetlenül alkalmazandó szabályokat.
Továbbá a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv (a kiberbiztonsági irányelv) meghatároz egy sor intézkedést a tagállamok számára a hálózati és információs rendszerek, többek között az egészségügyi információs rendszerek megfelelő biztonsági szintjének biztosításáért.
A biztonságos elektronikus azonosítás és hitelesítés szintén javíthatja az elektronikus egészségügyi dokumentumokhoz való hozzáférést, valamint növelheti a nyilvántartási rendszerek biztonságát és az azokba vetett bizalmat.
Az ajánlás azt javasolja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre országos digitális egészségügyi hálózatokat többek között az egészségügyi ellátás biztonságának növelésére és az egészségügyi adatok tagállamok közötti biztonságos cseréjének támogatására.
Az ajánlás kiterjed az egészségügyi adatok kutatási célú felhasználására is?
Az ajánlás célja az, hogy fejlessze azoknak a rendszereknek a bevezetését és elterjesztését, melyek számottevően segítik az EU más tagállamaiban orvoshoz forduló polgárokat, és javítják az egészségügyi ellátás színvonalát és hatékonyságát. Az elektronikus egészségügyi dokumentációk kölcsönös hozzáférhetőségének és felhasználhatóságának biztosítása révén az ajánlás az egészségügyi kutatást (valamint a diagnosztikát és a megelőzést) is támogatja, elősegítve ezzel a fejlett technológiai megoldások és a nagy teljesítményű számítástechnika térnyerését.
Mit tesz még a Bizottság annak érdekében, hogy előmozdítsa az elektronikus egészségügyi dokumentumok cseréjét az EU-ban?
Mind a tagállamokon belül, mind az EU szintjén folyik a munka az egészségügyi adatok cseréjét szolgáló infrastruktúrák kiépítésére. Jelentős felhalmozódott tudásra és tapasztalatra építhetünk, kiváltképp az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében létrehozott új európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúrának köszönhetően.A tagállamok egy csoportja[1] megállapodott egymással az elektronikus betegkartonok és az elektronikus rendelvények cseréjéről. Ezek közül az országok közül néhány már be is vezette az adatcserét. Így például Finnország már lehetővé tette, hogy a finn elektronikus rendelvényeket kiválthassák külföldön, Észtország pedig elfogadja más európai uniós országok e-vényeit. Luxemburg hamarosan el fogja fogadni a más EU-országokban készített betegadatlapokat, Csehország pedig elérhetővé fogja tenni külföldön a csehországi betegadatlapokat. A többi ország később fogja bevezetni az egészségügyi adatok elektronikus cseréjét.
Az elektronikus gyógyszerfelírás (és gyógyszerkiadás) lehetővé teszi az EU polgárainak, hogy egy másik uniós országban szerezzék be a gyógyszereiket. Az elektronikus vényt online lehet továbbítani a biztosítás helye szerinti országból abba az országba, ahol a beteg ki szeretné váltani a gyógyszert. A beteg lakóhelye szerinti ország tájékoztatást kap a beteg által külföldön kiváltott gyógyszerről (e-gyógyszerkiadás). A betegadatlap tájékoztatást nyújt a kezelőorvosnak saját nyelvén a más uniós országokból érkezett pácienseiről. Tájékoztatja például a beteg allergiáiról, arról, milyen gyógyszereket szed, a korábbi betegségeiről, esett-e át jelentős műtéten az elmúlt hat hónapban, vannak-e implantátumai, milyen orvostechnikai eszközöket használ, várandós-e (ha ez az információ jelentőséggel bír a kezelés szempontjából), milyenek a beteg szociális körülményei, milyen diagnosztikai vizsgálatokat végeztek rajta stb. Nem kötelező azonban, hogy a fent felsorolt információk mind meglegyenek, ismertek legyenek, illetve le legyenek fordítva az egészségügyi ellátást nyújtó ország nyelvére.
A felsorolt elemek az elektronikus egészségügyi dokumentáció részét képezik. Közös hivatkozási alapot jelentenek az adatcserében részt vevő országok számára, és végső soron lehetővé fogják tenni a polgároknak, hogy bárhol az EU-ban hozzáférjenek az elektronikus egészségügyi kartonjukhoz.
A Bizottság emellett új végrehajtási határozatra tesz javaslatot az e-egészségügyi hálózat irányításának és működtetésének témájában.
Várható az elektronikus egészségügyi dokumentációk EU-beli cseréjére vonatkozó műszaki leírás további fejlesztése?
Az elektronikus egészségügyi dokumentumok tagállamközi cseréjére vonatkozó műszaki követelményeket rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell annak érdekében, hogy tükrözzék az egészségügyi adatok részletességét és a technológia fejlődését. Az érdekelt felek részt fognak venni a műszaki előírások felülvizsgálatában és frissítésében.
Mely elveken alapulnak ezek a műszaki előírások?
Az előírások már most az egészségügyi információk széles spektrumát fedik le. A tagállamoknak első körben ezeknek az információknak a biztonságos digitális hozzáférhetőségét kellene biztosítaniuk határokon átívelően.
A műszaki leírás az európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra kiépítésére irányuló munka eredményén alapul, és azt az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen dolgozta ki. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében jelenleg több, tagállamközi egészségügyiadat-cseréhez kapcsolódó szolgáltatás bevezetése van folyamatban. Az európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra a részt vevő tagállamok által elfogadott bevált ágazati előírásokon alapul.
A javasolt adatcsere-formátum biztosítja a rugalmasságot mind a technológiai lehetőségek, mind az egyes tagállamok részvételi hajlandósága tekintetében. Erre a rugalmasságra szükség van a műszaki előírások dinamikus jellege, valamint a digitális technológia gyors fejlődése miatt.
Melyek az elektronikus egészségügyi kartonok cseréjét lehetővé tevő adatcsere-formátum műszaki előírásai?
Az ajánlás kiindulásként a következő két kategóriát javasolja:
- az adatcsere tárgyát képező egészségügyi információk, így többek között a betegadatlapok, az e-rendelvények, a laborvizsgálati eredmények, a diagnosztikai képalkotások és a kórházi zárójelentések;
- az ilyen típusú információk cseréjére vonatkozó műszaki előírások.
Ki és hogyan fogja irányítani, illetve összehangolni az elektronikus egészségügyi dokumentációk EU-beli cseréjét?
Az adatcsere-formátumot a tagállamok és más érdekelt felek fogják időnként felülvizsgálni közös koordinációs folyamat keretében. Fontos, hogy a folyamat mindig naprakész és fenntartható legyen, és tükrözze a polgárok, az egészségügyi ellátórendszerek és a társadalom egészének igényeit.
Az elektronikus egészségügyi dokumentációk cseréjére szolgáló adatcsere-formátumot közös koordinációs folyamat keretében kell fejleszteni. Ennek a folyamatnak közös ütemterven kell alapulnia, amely rögzíti a prioritásokat és a műszaki előírások továbbfejlesztésével kapcsolatos teendőket az elkövetkező néhány év távlatában.
Az elektronikus egészségügyi dokumentációk kölcsönös hozzáférhetőségének további javításán túl a közös koordinációs folyamat során értékelni kell az előmenetelt és fel kell térképezni, hogy milyen technológiai és módszertani innovációkra kerülhet sor a jövőben, és hogyan lehet felhasználni azokat az egészségügyi adatok tagállamok közötti elektronikus cseréjére.
A tagállamok e-egészségügyért felelős szerveiből álló e-egészségügyi hálózat, amely az e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra révén koordinálja a betegadatlapok és elektronikus rendelvények cseréjét, iránymutatások kidolgozásával és az adatcsere végrehajtásának figyelemmel kísérésével fontos szerepet játszik majd az adatcsere-formátum fejlesztésében.
További információk
[1] 22 tagállam: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.”
