Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. június 18.

(Ne) mulass úgy, ahogy csak egy orosz tud!
A mögöttünk maradó hét két geopolitikai szempontból „világot rengető” eseménnyel kelthette fel a külkapcsolatok, és ezen belül az e-diplomácia szakértőinek figyelmét. Hogy az egyik a két esemény közül – hát, persze, a futball Világbajnokság – „csupán” egy nemzetközi sportesemény lenne? Erről ma már szó sincsen! Geopolitika az a javából! Az ilyen versengések mindig is az egyes államok büszke nemzetközi bemutatkozásának voltak kedvelt apropói – nem véletlen hát, hogy az olimpiák és más világversenyek rendezési joga óriási megtiszteltetésnek számított, amelyért bizony komoly lobbizások, késhegyig menő vetélkedések folytak és folynak ma is. Ebben az értelemben egy nagy sportverseny megrendezése mindig is geopolitikai jelentéssel bírt. Mára azonban a világ nagyhatalmai közötti geopolitikai vetélkedés igazi háborús szembenállássá fajult: sokan sokfelé és sokféle fronton vívják és a sportvilág ennek egy kiemelt terepe lett.
Nem véletlenül. A nagyhatalmak közötti harc talán legfontosabb – vértelen, de gyilkos elszántságú – válfaja az információs hadviselés, amelyben a nemzeti- és nemzetközi közvélemény befolyásolásáért, megnyeréséért (félrevezetéséért) folyik a küzdelem. Ez a közvélemény pedig ma elsősorban szórakozni akar. Imázsépítésre, ahogy persze imázsrombolásra is, aligha akad kívánatosabb terep a szórakoztatóiparnál, márpedig a modern versenysport ennek az iparágnak édes gyermekévé vált napjainkra.
A globális sportszórakoztatás vállain magasra kapaszkodni akaró imázsépítés természetszerűen kapott központi helyet az orosz állam erőfeszítéseiben. Az óriási nemzetközi publicitásban rejlő lehetőséget garantáltan nem akarták elszalasztani az orosz imázsformáló, publicitásgeneráló, közkapcsolat-építő szervezetek. A világszerte mindenfelé közvetített (és világszerte figyelemmel kísért) megnyitó ünnepségre olyan nemzetközi sztárokat szerződtettek fellépőnek, akik biztos nézettséget garantáltak a rendezvénysorozat nyitó eseményének. A meccsek hangulatát nagyban erősítő szurkolói táboroknak kedveskedő szervezők már a játékok előtti napon felavatták a Szurkolói Ünneplő Zónát, az orosz főváros Vorobjovi Gori negyedében, szemben a legfontosabb mérkőzéseknek helyt adó Luzsnyiki stadionnal. A szurkolóközpont felavatására nem kisebb személyiséget sikerült megnyerniük a rendezőknek, mint a korábbi világkupa nyertes francia futballcsillagot, Marcel Desailly-t. A világszerte nagy népszerűségnek örvendő sportoló, a szervezők munkáját elismerendő,így fogalmazott: „Most már mindannyian láthatjuk, hogy Oroszország egy futball nagyhatalom.” Ami a nagyhatalmi státuszát minden téren visszaszerezni igyekvő Oroszország számára ugyancsak hízelgő megfogalmazás volt.
Talán még ennél is eredményesebb lépésnek bizonyult a könnyűzenei élet legendás sztárjának, Robbie Williamsnek a felkérése a ünnepélyes megnyitó gálán való részvételre. A popcsillag Instagram fiókján osztotta meg hívei és követői millióival: gyerekkori álma teljesül be azzal, hogy a Luzsnyiki stadionban összesereglett 80 000 szurkoló előtt léphet fel, nem is beszélve az eseményeket televízión át követő milliókról. A brit énekes fellépését azonban nem mindenki fogadta osztatlan lelkesedéssel. Különösen miután leszögezte: a megnyitó ünnepségen nem készül előadni 2016-ban született slágerét, a „Mulass, ahogy csak egy orosz tud!” című szerzeményt. A dal ugyanis az oroszországi újgazdagok köznapi ésszel szinte felérhetetlenül fényűző életvitelét fricskázta. Ez amolyan Monty Python-féle humor – nyilatkozta Williams – és én nem szeretnék senkit megbántani. Az orosz ellenességben legendásan élenjáró brit sajtó ellentámadásba lendült: Robbie Williamset egyenesen hazaárulónak bélyegezték, amiért elvállalta ezt a fellépést a „putyini diktatúra népszerűsítésére”. Az orosz imázsépítést megtorpedózni hivatott brit ellenkampány azonban – a közösségi médiában tapasztalható gyér közönség-érdeklődés nyomán – hamarosan elhalt. Szakértők véleménye az: a Világbajnoksághoz kapcsolódó geopolitikai információs háború első menetét Oroszország nyerte – kiütéssel.
Party like a Russian. Robbie Williams and Ronaldo to star in World Cup opening ceremony in Moscow; RT.com; 2018. június 11.
Don’t party like a Russian; Meduza; 2018. június 13.

Az angolszász kémelhárító szervezetek az orosz hackerektől védenék a Világkupa játékosait
A lélektani hadviselés terén zajló adok-kapok küzdelemben nem maradtak egyedül a brit sajtó orgánumai: az Oroszországgal lényegében magát hadiállapotban levőnek tekintő brit állam szervezetei is mozgásba lendültek. Az elektronikus hírszerzésért és –kémelhárításért felelős testület, a híres GCHQ emberei részletes eligazítást szerveztek az angol válogatott Oroszországba kiutazó tagjai számára. A sportolók mobiltelefonjaira, illetve más elektromos kommunikációs eszközeire titkos szofvert telepítettek az eszközök védelme érdekében – amiket hazaérkezésük után majd el kell távolítani a mobilokról. Részletesen felkészítették ugyanakkor a focistákat arra is, hogy – a technikai védelem ide vagy oda -, hogyan védekezzenek a „mindenütt ott lévő orosz hackerektől”. Az információs hadviselésben legendásan élen járó – és így nyilván a manipulációs lehetőségektől is jól tájékozott – brit kiberkémelhárítók szerint nem csupán az ország fociválogatottjának tagjait fenyegeti az elektronikus behálózás veszélye. A Brit Külügyminisztériummal karöltve figyelmeztetést adtak ki valamennyi Oroszországba látogató sportbarátnak is, akiket óva intettek attól, hogy nyilvános (vagy szállodai) wi-fi hotspotokat használjanak a Világkupa eseményei idején. Hogy a háborús hangulatot valamennyi brit állampolgárban felkeltse, a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ vezetője, Ciaran Martin hangsúlyozta: „A kibertérben Oroszország a legfelkészültebb ellenségünk”.
A nagypolitika szintjén megmutatkozó feszültségek, sőt törések az USA és Nagy-Britannia között, a jelek szerint nem érintik a titkosszolgálatok együttműködését. Az orosz elektronikus kémektől óvó kampány ugyanis nem maradt a brit kormány magányos kezdeményezése. Az Egyesült Államok kémelhárító szervei is megkongatták a vészharangot az Oroszországba látogató sportrajongók biztonságát illetően. William Evanina, az USA Országos Kémelhárító és Biztonsági Központjának igazgatója drámai felhívásban figyelmeztetett: minden amerikainak tudnia kell, hogy valamennyi mobil telefon, laptop, pda, vagy más elektronikus eszköz áldozatul eshet annak, hogy a rajtuk lévő adatokhoz hozzáférnek „az orosz állam emberei, vagy bűnözői körök”. Nincsenek jelentéktelen emberek és jelentéktelen információk, szögezte le az amerikai kémelhárító. Épp ezért a Világbajnokság rendezvényeire utazó amerikai állampolgárok akkor járnának el a leghelyesebben, ha semmiféle telefont, vagy más elektronikus eszközt nem vinnének magukkal. A jótanács, a 21. század társadalmaiban, nem tűnik különösebben életszerűnek, ám az óvatosság, valamint a háborús felszültség felkeltésére bizonyára alkalmas volt.
Spy bosses modify phones of England team to combat scary Russia during World Cup; RT.com; 2018. június 14.
Exclusive: US counterspy warns World Cup travellers’ devices could be hacked; Reuters; 2018. június 13.

Az amerikai Külügy keblére öleli a világot
A digitális külügyek, e-külpolitika sokszínű témakörei iránt érdeklődők nem csupán az írott (hagyományos, és elektronikus betűkkel vetett) szakirodalomban találnak fontos információkat, érdekes újdonságokat. A – tématerülethez mintegy szimbolikusan is igazodva – elektronikusan rögzített hanganyagok, magyarul podcastok is ígéretes információ forrást jelenthetnek. Most egy általunk is gyakran idézett szakmai műhely, az USC Center on Public Diplomacy nevű szakmai szervezet podcast-sorozatára hívjuk fel a figyelmet. A The Public Diplocast egyes epizódjai, az úgy nevezett nagyinterjú műfaját követve alaposan körüljárják – jellemzően 30 perc körüli adásidőben – az amerikai közdiplomácia alapproblémáit, vagy egyes aktuális történéseit. A megszólaltatott szakemberek, az észak-amerikai közdiplomáciai kutatóműhelyek vezető alakjai, illetve gyakorlati szakemberek többnyire olyan részletekről lebbentik fel a fátylat, amelyeket ritkán érintenek a közdiplomáciával foglalkozó szakirodalom kiadványai.
A sorozat most elérhetővé tett 5. epizódjának címe: „Az amerikai Külügy keblére öleli a Világot”. Ebben a készítők az USA Közdiplomáciai Tanácsadó Bizottsága (US Advisory Commission on Public Diplomacy) igazgatóját, Shawn Powerst interjúvolták meg a külkapcsolatépítés e speciális szakterületének amerikai gyakorlatáról.
Powers részletesen bemutatja, hogy az USA Külügyminisztériuma hogyan szervezi meg, és hogyan végzi a közdiplomáciai tevékenységeit. Kitér olyan – máshol kevéssé, vagy csak nagyon szűkszavúan bemutatott – témákra is, mint például az amerikai közdiplomáciai programok finanszírozásának kérdése, illetve az ilyen programokra szánt források alakulása az elmúlt években.
Részletesen ecseteli azt is – és ez minket, a digitális diplomácia szakértőit különösen lázba hoz – , hogy várhatóan hogyan alakítja át a technológiai fejlődés az amerikai közdiplomácia elméletét és gyakorlati projektjeit az elkövetkező években.
Külön kitér egyes nagykövetségek példaként említhető közdiplomáciai programjaira, és bemutatja a Minisztérium közdiplomáciára vonatkozó jövőbeni elképzeléseit, illetőleg a szakterület várható trendjeit is.
Foggy Bottom engaging the World; USC Center on Public Diplomacy; 2018. június 6.
A podcastok meghallgathatók, illetve letölthetők: https://soundcloud.com/user-840750394

Kim-chi és El Trumpo tacos. A szingapúri USA-Észak-Korea csúcstalálkozó új lendületet adott a gasztrodiplomáciának is
Nem maradhat ki szemlénkből az elmúlt hét másik korszakos világeseménye az amerikai elnök és az észak-koreai vezető csodaszámba menő találkozója. Most azonban nem a már sokszor (a mi szemle összefoglalóinkban is) megírt aspektusokra hívnánk fel a figyelmet, hanem egy elhanyagolt, de annál izgalmasabb és érdekesebb részletet emelnénk ki. Egy olyan témáról lesz most itt szó, ami az utóbbi évtizedben a közdiplomáciának – és természetesen annak digitalizált formáinak – egyik nagy újdonságaként robbant be a köztudatba – pedig valószínűleg időtlenül ősi jelenségről van szó!
A gasztrodiplomáciáról kell ma beszélnünk. Bizony, bizony: az étel, az étkezés a rohamosan szélesedő tartalmú közdiplomáciának egy új területe, és egyben nagyon hatásos eszköze is lett. Tulajdonképpen persze nincs is min csodálkoznunk, hiszen a táplálékunk a kultúránknak egyik legfontosabb szelete. A közdiplomáciával foglalkozó szakemberek az elmúlt évtized során felismerték: az étel, és az étkezés különösen nagy erejű hordozója, közvetítője, népszerűsítője lehet egy-egy nemzet kultúrájának. Az áttörést egyébként ezen a téren két tendencia hozta el: egyfelől szédületes iramban kezdett növekedni a nyugati társadalmakban az ételkultúra, az (egészséges) táplálkozás ázsiója. Sikk lett ételekről beszélni, olvasni, sikk lett finomakat, változatosakat enni. A másik trend, ami lényegében forradalommá léptette elő a gasztrodiplomácia koncepcióját – az az IT-technológia rohamos fejlődése volt. A mindenkinél mindig kéznél levő, és kiváló fényképeket készítő mobiltelefon. De, különösen a közösségi média platformok, ahová ezeket a felvételeket azonnal fel lehet tölteni, ahol meg lehet őket osztani másokkal, ahol irigykedni lehet, vagy legalább gondolatban élvezni távoli tájak ízeit.
A két politikus meglehetősen különösen, de szélsebesen szerveződő találkozója, amit egy világ várt feszült izgalommal, szinte magától értetődő természetességgel hozta felszínre a gasztrodiplomácia témáját is. Elsőnek persze azért, mert a helyszín, Szingapúr, és úgy általában az ázsiai óriásrégió a különös, de különösen jóízű ételeiről vált híressé. Másrészt azért, mert mindkét főszereplő, Donald Trump is, Kim Dzsongun is ugyancsak szereti a jó konyhát (ami persze meg is látszik az alakjukon). A házigazdák ugyanakkor mintegy ösztönösen ráéreztek, hogy az étel olyan diplomáciai eszköz lehet, ami sokat enyhíthet ennek a rendkívüli, és rendkívüli módon létrejött találkozó feszültségén.
Ebben a vezető szerep a magánszektoré volt: szingapúri helyi vállalkozóknak jutott eszébe az, hogy a világban szokásos giccses, vagy éppen ízléstelen ajándéktárgyak helyett (amiket a puritán elvű városállamban törvény tilt) a helyi ételkultúra gyöngyszemei lehetnének a világesemény „védjegyei”. A gondolatot tett követte, és a Harmony Nasi Lemak nevű étteremlánc a helyi konyha kitűnő ételeit alakította át, speciálisan a két főszereplőre emlékeztető alapanyagokkal. Nem maradhatott ki a Trumpnak kedves marhahús, és az észak-koreai konyha csillaga, a kimchi nevű erjesztett káposzta, itt most persze stílszerűen Kim-chi néven (az észak-koreai vezető nevére utalva játékosan).
Kim-chi and El Trumpo tacos: Singapore feeds pre-summit anticipation; Hannah Ellis-Petersen; The Guardian; 2018. június 9.

Az Izraeli Hadsereg háborút visel a közösségi médiában is – és úgy néz ki, vesztésre áll
„Az izraeli hadsereg digitális platformjai hadműveleti eszközök. A közösségi média jelenlétünk pedig harccselekmény.” – nyilatkozta néhány héttel korábban az Izraeli Hadsereg szóvivője, és a jelek szerint cseppet sem túlzott. A szervezet, amely úttörő szerepet játszott a korszerű informatikai eszközök, a mobiltelefónia, és különösen a közösségi média lehetőségeinek kiaknázásában megállíthatatlanul csúszik az utóbbi évek legsúlyosabb válságába. Lehet, hogy csupán arról van szó, hogy „egy kalapács mindenben szöget lát”, de az biztos: az izraeli hadsereg alaposan elvetette a sulykot – a halálos sebeket okozó lőfegyvereivel éppen úgy, mint az imázsépítésre hivatott digitális fegyvertárával.
Az Izraeli Hadsereg korábban imponáló professzionalizmust mutató közösségi média részlege már jóval ezelőtt megingott. A gázai határon kirobbant véres zavargások kapcsán lett volna igazán szükség arra, hogy a feszültséget az éterben és a kibertérben csökkentse. Azóta a térség arab lakosságával párbeszédet folytató, kapcsolatépítő, jószolgálati szerepkört vállaló „fegyvernem” mind jobban elveszíti lába alól a talajt. Sőt, mind inkább szerepet téveszt. A Ronen Manelis tábornok által tett kijelentés, amit a bevezetőben idéztünk, már jól mutatta a végzetes váltást: a béketeremtésre létrehozott közösségi médiarészleg maga is háborúcsinálóvá vált.
A közösségi médiarészleg, és persze úgy általában az Izraeli Hadsereg imázsválsága néhány nappal ezelőtt csapott át hamisítatlan pr-krízisbe. Az izraeli katonák által a határon agyonlőtt fegyvertelen palesztin ápolónő esete volt az igazi fordulópont. Az Izraeli Hadsereg kezdettől fogva habozott az ügy kezelését illetően; egymásnak ellentmondó, sokszor hamisan csengő nyilatkozatok követték egymást, rohamosan felkorbácsolva ezzel a nemzetközi közvélemény haragját.
Ha valami elromlik – akkor azon még lehet tovább is rontani. Valami ilyesmi juthatna eszünkbe a legfrissebb fejleményeken. A hadsereg arab nyelvű közösségi média részlege ugyanis néhány napja rövid videofilmet készített és osztott meg a térség arab lakosságának szóló Facebook csatornán és Twitter fiókon. „Razan al Najjar nem a könyörületesség angyala volt”, így szól az alig 20 másodperces propagandaanyag címe. A video, amely grafikákat és azonosíthatatlan filmrészleteket tartalmaz, azt sugallja: a határon agyonlőtt ápolónő nem fegyvertelen jótevő, hanem az izraeli katonákat dobáló „terrorista” volt. A felháborodás elemi erejű lett. A hadsereg szóvivője, korábban említett nyilatkozatában, ahol a közösségi média részleget harci egységnek nevezte, nem hagyott kétséget a feladatai felől sem: „Az a dolguk, hogy elrettentsenek, hogy befeketítsék az ellenséget”. Hogy valójában mi történt a határon, azt nem dolgunk eldönteni, de azt bizonyosan állíthatjuk, hogy a szakmaiság példájának számító Izraeli Hadsereg illetékes vezetője tökéletesen félreérti a PR, a közönségkapcsolatok, a közösségi média szerepét. És, az ilyen tévedéseken vesznek el a csaták.
How the IDF is Tarnishing the Name of the Medici it Killed in Gaza; Yael Marom; Lobe Log; 2018. június 11.
The Israeli Army’s war on consciousness; Michael Schaeffer Omer-Man; +972 magazine; 2018. április 18.

SZAKMAI MŰHELY – Az algoritmus alapú diplomácia. WebVita.
A digitális diplomácia szakterület kiemelkedő kutató műhelye (egyben oktatási bázisa), a Diplo Foundation ebben a hónapban is megtartotta szokásos online fórumbeszélgetését. A júniusi webvita az utóbbi időszak egyik csillagként kiemelkedő témáját, az algoritmus alapú diplomácia kérdését igyekezett körüljárni. Az esemény résztvevői három részterületet vizsgálva vették számba a lehetséges problémákat:

  • az algoritmus alapú diplomácia a geopolitikai elemzések kontextusában;
  • az algoritmusok hatása az emberi jogokra;
  • az algoritmusok által teremtett kommunikációs visszhangkamrák és véleménybuborékok.

A beszélgetés két meghívott vendége: Saun Riordan, a holland Clingendael Intézet kutatója, valamint Lee Hibbard, az Európa Tanács Bioetikai Részlegének titkára volt.
A beszélgetés kezdetén a részvevők használható munkadefiníciót alakítottak ki az „algoritmus” fogalomra. Megegyeztek abban, hogy a vita céljainak megfelelő egy egyszerűsítő fogalom, miszerint az algoritmus elvégzendő teendők (lépések) egymásutániságát tartalmazó leírásként definiálható.
A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az algoritmusok alkalmazhatósága a diplomácia területén ma még rengeteg kérdést vet fel. Ma még a diplomaták nincsenek tisztában az algoritmusok szerepével, jelentőségével, lehetőségeivel. Ugyanakkor a programokat tervező szoftveres szakértők a diplomáciai folyamatokban járatlanok. Nyilvánvalóan a két szakterület szakembereinek szoros együttműködése révén lehet olyan, a külszolgálatban valóban használható algoritmusokat kifejleszteni, amelyek a követségi és konzulátusi munkafolyamatokat segíthetik.
Az algoritmusok szerepének rohamos terjedésével rögtön napirendre kerülnek az emberi jogi (személyiségi jogi) kérdések is. A beszélgető partnerek egyetértettek abban, hogy az „emberi jogok” szélesen vett területébe beleértendő az ún. béketeremtő diplomáciai tevékenységek egész köre. Az algoritmusok szerepével kapcsolatosan ezen a téren inkább potenciális fenyegetéseket véltek megjelenni a hozzászólók.
Mindkét vitapartner meglehetősen szkeptikusan értékelte az algoritmusok szerepét (vagy lehetséges szerepét) a geopolitikai elemzőmunka területén. Úgy vélték, hogy a tömeges adatok elemzésének elterjedése olyannyira háttérbe szoríthatja az emberi elemzőket, hogy ezzel gyakorlatilag kicsúszik a kézből a külpolitikai elemzések, a külpolitikai tervezések folyamata. Megoldásként azt javasolták, hogy az algoritmusok által vezérel, big data alapú elemző munkát a külpolitikai politikateremtésben mindig egészítse ki emberi elemző tevékenység. Így garantálható, hogy a folyamatokban ne alakuljanak ki ellenőrizhetetlen „fekete dobozok”.
A legnagyobb fejtörést a kommunikációban, elsősorban az online tereken zajló beszélgetésekben megjelenő algoritmus-problémák okozták. A közösségi média csatornákat lényegében belterjes véleménybuborékok egymástól elszigetelt halmazává változtató algoritmusok beláthatatlan fenyegetést jelentenek az információ egészséges megosztására – vélik egyöntetűen a szakértők.
Algorithmic diplomacy: Better Geopolitical Analysis? WebDebate; Andrijana Gavrilovic; Diplo Foundation; 2018. június 12.
A teljes beszélgetés megtekinthető, illetve letölthető: https://www.youtube.com/watch?v=ZaNAApsgfas

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Elsősorban az átszervezések miatt változik nagyot a jövő évi költségvetés, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra így is 25 milliárd forinttal több jut

„A Nemzetgazdasági Minisztérium 277 milliárdja helyett a Pénzügyminisztérium már 735 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. A minisztériumi feladatkörök változása mellett a tartalékok felhalmozása is a pénzügyi tárcához került.
A Pénzügyminisztérium (PM) jövőre 735 milliárd forint költségvetési forrást kap, ami nagymértékű emelkedés a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 277 milliárd forintos finanszírozásához képest – derült ki a 2019-es költségvetési javaslatból. A tetemes forrásbővülés alapvetően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal PM alá rendelése és a központi kezelésű előirányzatok számottevő, mintegy 381 milliárd forintos kiadásoldali növekedéséből adódik.

Ez utóbbi alá tartozik többek között a rendkívüli kormányzati intézkedések 165 milliárdos, az Országvédelmi Alap 60 milliárdos és egyes bérkompenzációs tételek összesen 95 milliárd forintos kiadása.
Ugyan összegszerűleg kisebb változás, azonban százalékosan a legnagyobb forrásemelkedés a Miniszterelnöki Kabinetirodánál látható, az idei 27 milliárdos előirányzatuk jövőre 122 milliárd forintra nő. Ez alapvetően két tétel nyomán alakul így: egyrészt a minisztérium alá sorolták a turisztikai ágazat kezelését, ami 84 milliárd forintos pluszforrás a tárcának, másrészt a nemzeti konzultációra tízmilliárd forinttal több juthat 2019-ben, mint az idén.

Több jut jövőre honvédelemre is: a szaktárca költségvetési forrása 82 milliárd forinttal, azaz 21 százalékkal lesz nagyobb. Itt nem találunk egy-egy kiemelkedő programot, de szinte minden terület több pénzből gazdálkodhat a korábbinál. Érdekesség, hogy a tömeges bevándorlással kapcsolatban az idei 25 milliárd forinttal szemben csupán 14 milliárd forintot költhetnek. Megemlítendő az újonnan felálló Miniszterelnöki Kormányiroda, amely jövőre 122 milliárdos forráshoz jut.

Nem minden minisztérium kap több pénzt, a legnagyobb a Miniszterelnökségnél a csökkenés. Mintegy 80 milliárd forinttal kevesebb központi forráshoz jut a tárca, azonban ezzel együtt feladatokat is átad más szerveknek. Csupán egymilliárd forintos tétel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kikerülése a tárca alól, viszont 14 milliárd forintos mínusz az Információs Hivatal Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerülése. Ez utóbbi költségvetése értelemszerűen ennyivel bővül, továbbá a határon túli fejlesztésekre az idei hétmilliárd helyett már 46 milliárd forint juthat, így a tárca központi forrásból 280 milliárd forintot, 67 milliárd forinttal többet kaphat jövőre.

A Belügyminisztérium költségvetési forrása is enyhén, 19 milliárddal 746 milliárd forintra csökkenhet. Ez elsősorban a minisztériumi és a büntetés-végrehajtási működési költségekben érhető tetten, illetve az idei előirányzattal szemben jövőre nem várhatók beruházások ezeken a területeken. A tömeges bevándorlás kezelésére is kevesebbet költenek, az idei 50 milliárd forintról 15 milliárd forintra csökken jövőre ez a tétel. A megtakarításoknak van viszont egy nyertese tárcán belül, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra ugyanis 25 milliárd forinttal több jut, a terület jövőre 61 milliárd forintból gazdálkodhat.

A minisztériumhoz nem rendelt tételek többlete 9677 milliárdról 10 244 milliárd forintra nő, ami számos adónemből befolyó összeg emelkedésének köszönhető. A legnagyobb tétel az általános forgalmi adó (áfa), amelynek a 3839 milliárdos idei bevételi terve jövőre 447 milliárd forinttal, 4286 milliárd forintra ugrik, ez csaknem 12 százalékos emelkedés. A személyi jövedelemadó (szja) bevételeinél is hasonló mértékű bővüléssel kalkuláltak, 236 milliárd forinttal, 2361 milliárd forintra nő az adónemből befolyó összeg. A 2019-es előirányzat szerint a tranzakciós illeték is két számjegyű bevételnövekedést könyvelhet el.”

Forrás:
Elsősorban az átszervezések miatt változik nagyot a jövő évi költségvetés; Ráski Péter; Világgazdaság; 2018. június 15.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Csökkent az IT-szektorban működő kkv-k számára kiírt pályázat keretösszege

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása” című (GINOP-3.1.2-8.2.4-16) több ponton is módosult – hívta fel a kormány a pályázók figyelmét.
A legfontosabb változások a keretösszegeket érintik: a program teljes keretösszege

10,1 milliárd forintról 5,9 milliárd forintra csökkent, ezen belül
a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 4,5 milliárd forintról 1,8 milliárd forintra,
a kölcsön keretösszege 5,6 milliárd forintról 4,1 milliárd forintra
csökkent. Egy pályázó 2–40 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást, valamint 2,5–50 millió forint közötti kölcsönt kaphat; a támogatott támogatási kérelmek várható száma 115.

A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

„Jelenleg kevés magyar fejlesztésű, világszínvonalú IKT termék és szolgáltatás van jelen a világpiacon. A szoftverfejlesztési és IT szolgáltatási szektorokban olyan, jórészt hazai tulajdonú vállalkozások működnek, amelyek magas kvalitású munkaerő alkalmazásával nagy hozzáadott értékű, nemzetközileg is piacképes termékeket és szolgáltatásokat tudnak előállítani. Ezért ez a szektor az egyik olyan ágazat, amely kitörési pont lehet világszinten is Magyarország számára” – olvasható a Felhívásban.

A felhívást 2016 novemberében bocsátotta a kormány társadalmi egyeztetésre, hivatalosan ugyanezen év decemberében jelent meg.

A felhívás még nyitott:
a támogatási kérelmeket 2019. március 8. 12:00 óráig nyújthatják be a feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások.”

Forrás:
Csökkent az IT-szektorban működő kkv-k számára kiírt pályázat keretösszege; Kamara Online; 2018. június 14.
Lásd még: Módosult Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása című (GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2018. június 13.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, technika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

3,5 milliárd forinttal emelkedett a felhőszolgáltató központok létrehozását támogató GINOP-pályázat keretösszege

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása” című (GINOP-3.2.4-8.2.4-16) felhívás keretösszege 4,5 milliárd forintról 8 milliárd forintra módosult – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.
A vissza nem térítendő támogatás keretösszege 2 milliárd forintról 4 milliárd forintra, a kölcsön keretösszege 2,5 milliárd forintról 4 milliárd forintra változott.

A 2016 végén megjelent felhívás tavaly október óta a jelentős túligénylés miatt „átmenetileg szünetel”. Új támogatási kérelmek benyújtására a keretösszeg módosításával sem lesz lehetőség.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) részeként megjelent felhívás célja olyan felhőszolgáltató központok létrehozásának támogatása, amelyek professzionális informatikai
* infrastruktúrát (Infrastucture as a Service, IaaS) és/vagy
* platformokat (Platform as a Service, PaaS) és/vagy
* alkalmazásokat (Software as a Service, SaaS)
mint szolgáltatást nyújtanak mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A felhívás keretében legalább 25 százalékos saját forrással, standard eljárással, egyablakos rendszerben igényelhető vissza nem térítendő támogatás, valamint kölcsön. A vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön egyidejű igénybevétele kötelező.”

Forrás:
3,5 milliárd forinttal emelkedett a felhőszolgáltató központok létrehozását támogató GINOP-pályázat keretösszege; Kamara Online; 2018. június 13.
Lásd még: GINOP-3.2.4- 8.2.4-16 Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása; Széchenyi 2020

Kategória: gazdaság, informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program

„Az Európai Számvevőszék öt tagállamban (Írország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Magyarország) vizsgálta a szélessávúinternet-fejlesztéseket, köztük a Szupergyors Internet Programot (SZIP). Az összefoglaló jelentés szerint az Európa 2020 stratégiai céljai nem teljesülnek maradéktalanul, azonban a SZIP tervezését és megvalósítását többször is pozitív példaként említi. A vizsgált tagállamok közül a jelentés szerint mindössze kettő, amelyből az egyik Magyarország, érheti el a 30 Mbit/s-os lefedettségi célt. A jelentés szerint Írországban, Olaszországban és Magyarországon a szélessávú hálózat kiépítését megfelelő szintű koordináció támogatja, és az említett tagállamok a méretgazdaságosságot is biztosították. A SZIP-pel kapcsolatban külön kiemelték, a megfelelő jogi és versenykörnyezetet.”

Forrás:
Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2018. június 15.
Lásd még: Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul; eGov Hírlevél

Kategória: gazdaság, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , | 1 hozzászólás

Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul

„A szélessávú, azaz gyorsabb és jobb minőségű internetcsatlakozás, egyre fontosabb szerepet játszik, nem csak a vállalkozások versenyképessége, hanem a társadalmi befogadás területén is. Az Unió az Európa 2020 stratégia keretében több célt is meghatározott a szélessávra vonatkozóan: ezek egyike, hogy 2020-ra minden európai polgár hozzáférjen gyors szélessávú hálózathoz. A célok elérését az Európai Unió mintegy 15 milliárd euróval támogatta: ekkora összeget bocsátott a tagállamok rendelkezésére a 2014–2020-as időszakra. Megállapítottuk, hogy a szélessávú lefedettség összességében javult az Unió egész területén, azonban nem fog az Európa 2020 stratégia összes célja teljesülni. A vidéki területeken a magánszektor kevésbé hajlandó befektetni a szélessávú szolgáltatásokba, így azok még mindig kevésbé férnek hozzá az internethez, mint a városok, és az ultragyors szélessávú szolgáltatásokra való előfizetések száma is jelentősen elmarad a kitűzött céltól.”

Forrás:
12/2018. sz. Különjelentés: Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul; Európai Számvevőszék; 2018. június 5. (HTML)
A dokumentum PDF-ben.
Lásd még: Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program; eGov Hírlevél

Kategória: Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, szakirodalom, távközlés | Címke: , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Így válthatja ki családtagja gyógyszerét az e-recept bevezetése után

„Nem jár el jogszerűen az a patika, amelyik nem ad ki papír alapú vényre vagy a felírási igazolásra egy gyógyszert a beteg hozzátartozójának – hangsúlyozta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Hankó Zoltán elmondta, hogy az orvosnak minden e-recept mellé kötelessége papíralapú felírási igazolást is adni, amelyet minden gyógyszertárban beválthat bárki, akit a beteg erre megkér.

A papír alapú vény írásának lehetősége, és annak alapján a gyógyszertári kiszolgálás kötelezettsége nem tűnt el az e-recept bevezetésével – hangsúlyozta a kamara elnöke. Az e-vényre felírt gyógyszert kizárólag az a személy válthatja ki, akinek a nevére szól a recept. Felírási igazolás birtokában azonban más is megveheti a vényköteles készítményt – néhány fokozottan ellenőrzött gyógyszer kivételével –, ez a dokumentum azonban nem minősül vénynek – tette hozzá Hankó Zoltán.

A jogi szabályozás értelmében, amennyiben az orvos e-vényt kér a betegének, köteles papír alapú felírási igazolást is adni mellé.
„Ha érvényes papír alapú vény kiadását a gyógyszertárban megtagadják, akkor a gyógyszertár nem jogszabálykövető módon jár el” – emelte ki az elnök. Mivel azonban nagyon hasonlít a felírási igazolás és a vény, előfordulhat, hogy előbbit receptnek nézi a beteg, és kiderülhet, hogy az e-vényt már kiváltották egy másik gyógyszertárban.”

Forrás:
Így válthatja ki családtagja gyógyszerét az e-recept bevezetése után; Déri Ágota; Infostart/InfoRádió; 2018. június 17.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Már elérhető a Nemzeti Közművek földgáz-és áram applikációja

„A Nemzeti Közművek elindította földgáz applikációját, a korábban már működő áram applikációjának megújítása mellett. Az NKM Földgázapp és NKM Áramapp néven futó mobil alkalmazások használatával az ügyfelek kényelmesen, gyorsan, biztonságos és modern felületen keresztül, környezetbarát módon tudják intézni földgáz-és áramügyeiket okostelefonjaikon.

Az applikáció Android és IOS telefonokra is elérhető az alkalmazás áruházakon keresztül. A letöltéssel az ügyfelek bárhonnan, bármikor diktálhatnak, valamint megtekinthetik és letölthetik számláikat, a befizetésre váró számlákat pedig bankkártyával azonnal ki is fizethetik. Az alkalmazás emlékeztetőt küld a diktálás esedékességéről, valamint új számla érkezéséről is. Az applikációt – regisztrációt követően – a Nemzeti Közművek lakossági ügyfelei, illetve az egyetemes szolgáltatásban ellátott kis- és középvállalkozások használhatják.

Az ügyfelek az applikációkon keresztül egyúttal igényelhetik a Nemzeti Közművek környezetbarát saját e-számláját, amely lényegesen leegyszerűsíti a számlákkal kapcsolatos ügyintézést. A Nemzeti Közművek saját e-számla szolgáltatásának célja, hogy egyszerűsítse és meggyorsítsa a fogyasztók számla-ügyintézéseit. Internetes elérhetőség mellett bárhol, bármikor igényelni tudják ezt a környezetbarát megoldást, illetve tételesen nyomon tudják követni számláikat, visszamenőlegesen is, ráadásul ezáltal jelentősen egyszerűsödik a tárolás és a rendszerezés is.

Mind az NKM Földgázapp-ból, mind az NKM Áramappból csak egy gombnyomás a másik applikációra váltás. Az ügyfelek alkalmazásonként egy-egy regisztrációval több felhasználási helyre vonatkozóan is intézhetik ügyeiket, valamint első kézből értesülhetnek a szolgáltatók legfrissebb híreiről, ajánlatairól.

A Nemzeti Közművek folyamatosan fejleszti alkalmazásait, így a későbbiekben további ügyintézési lehetőségeket is fog biztosítani letöltői számára.

Az Android okostelefonnal rendelkező ügyfelek az alábbi linkeken érhetik el az applikációkat:
földgáz
áram

Az IOS okostelefonnal rendelkező ügyfelek pedig az alábbi linkeken találnak több információt az applikációkról:
földgáz: https://apple.co/2M4MZ5u
áram: https://apple.co/2kWTxH4

Forrás:
Már elérhető a Nemzeti Közművek földgáz-és áram applikációja; Nemzeti Közművek; 2018. június 11.

Kategória: energia, gazdaság, informatika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Reuters Institute: A digitális hírfogyasztás állapota 2018

„A Reuters Institute nemrég tette közzé a digitális hírfogyasztásról szóló 2018-as elemzését, amelyet a YouGov 37 ország 74 ezer online hírolvasójának bevonásával készített felmérésére alapozott. Az anyag az új online üzleti modellek, az algoritmikus változások hatásai vagy az új alkalmazások felemelkedése mellett a bizalom és a félretájékoztatás kérdésére fókuszált. A főbb megállapítások között szerepel, hogy a kulcspiacok egyikén-másikán már tetőzött, sőt csökken a közösségi média felhasználása. Maga a Facebook ráadásul úgy tudott felhasználókat veszteni az Egyesült Államokban, hogy eközben az alternatív platformok még erősödni is tudtak.

A felmérés résztvevőinek több mint fele tartja súlyos problémának világszerte, hogy a neten nehéz megkülönböztetni a valódi és a hamis információt. Ez is erősíti azt a globális trendet, hogy a hagyományos (vagyis a digitális gazdaság előtt is működő) hírügynökségekkel szemben még mindig nagyobb a bizalom, mint az eleve online formában alakult médiával vagy a politikai oldalakhoz kapcsolódó márkákkal.

Nem bízunk a hírekben, és fizetni sem akarunk értük
A dokumentum az összes vizsgált országhoz hasonlóan külön cikket szentel Magyarországnak is, ahol egy több mint kétezer fős magyarországi mintára építve, 81 százalékos online penetrációval számolva vonták le a következtetéseket. Bár tízből kilenc netező már az internetet nevezi meg a legfontosabb hírforrásként, még mindig 70 százalék tévézik, és 20 százalék újságot is olvas – ez annál inkább igaz, minél kisebb közösségekről van szó. 43 százalék szokott megosztani híreket közösségi oldalakon vagy levélben, minden ötödik hírolvasó pedig kommenteket is fűz az így kapott vagy híroldalakon talált anyagokhoz.

A közösségi médiát a magyarok kétharmada használja hírforrásként, ami a most vizsgált 37 ország közül az egyik legmagasabb arány. Ugyanígy a tájékoztatás hitelességében általánosságban csak tízből három ember (29 százalék) hisz, ami a felmérésen belül a legalacsonyabb bizalmi mutatók egyike. A magyarok a kutatás alapján inkább egyes márkákban bíznak (52 százalék), ami jól mutatja a média, nevezzük így, polarizációját. Ugyanígy jelzésértékű, hogy a közmédia a felmérés értelmében csak egy a sok márka közül, ráadásul a közbizalom tekintetében messze nem a legmagasabban jegyzett.

A magyar fogyasztók 8 százaléka fizet vagy fizetett már valamilyen formában az online hírekért, ami ugyancsak a nemzetközi lista aljához közelítő eredmény. Adblocker megoldásokat viszont háromból egy hazai olvasó használ, amivel a közvetlen élmezőnyben vagyunk. Ez a két körülmény, a fent említett “polarizációval” együtt, nem fest túl biztató képet a mutatók jövőbeni alakulásról sem.

A legszélesebb körben leginkább megbízhatónak tartott márka egyébként a HVG, a legolvasottabb pedig az Index lett. Nem meglepetés azonban az sem, hogy a többség inkább a Facebookra jár híreket olvasni – ezzel a közösségi média az egyetlen olyan hírcsatorna, amely az elmúlt két évben erősödni tudott idehaza…[Bitport.hu]”

—-

„Nem maradnak következmények nélkül a Facebook körüli botrányok, a Reuters Institute kutatása szerint ugyanis a közösségi oldalt egyre kevesebben használják a hírek megvitatására.

Ugyan a hírcsatornák között sokáig dinamikusan nőtt az oldal jelentősége, idén ez a tendencia megfordult, és a felhasználók már inkább olyan csevegőalkalmazásokban osztják és beszélik meg a számukra érdekes cikkeket, mint például a WhatsApp (ami egyébként szintén a Facebooké).

Ez a fiatalabb felhasználókra különösen igaz, akik körében 20 százalékkal csökkent tavaly óta a Facebookról való hírfogyasztás. Az Egyesült Államokban 2017 óta összességében 9 százalékkal csökkent az oldal jelentősége a hírfogyasztásban.

A megkérdezett szakértők szerint a jelenség hátterében az áll, hogy az internetezők elkezdtek személyesebb és védettebb terepet keresni az őket érdeklő hírek megvitatásához, ahol nem kell sok emberrel konfrontálódniuk.

A hírek felfedezésében, tehát az új információ begyűjtésében továbbra is a Facebook és a Twitter a legmeghatározóbb felület, viszont a hírportálok számára rendkívül fontos megosztások és hozzászólások egyre inkább a csevegőalkalmazásokba helyeződnek át.

Az új jelenség a közösségi oldalak és a csetprogramok üzemeltetőinek és a tartalomgyártóknak is bőven tartogat kihívásokat. A hirdetési kiadások és bevételek optimalizálásakor, illetve a kattintások beárazásakor ugyanis egyre nagyobb súllyal kell figyelembe venniük azokat a tartalomhoz kötődő interakciókat, amiket a felhasználók a közösségi oldalakon kívül tesznek meg.

Különösen izgalmas, hogy miképp fog alkalmazkodni a kattintásokból és a közösségi oldalakon mért interakciókból élő média egy olyan trendhez, ami épp arról szól, hogy a felhasználók rejtve akarják tartani, miképp reagáltak egy adott hírre.

A Reuters Institute felmérésében egyébként 74 ezren vettek részt 37 országból.[G7.hu]”

Forrás:
Magyarországon a közösségi média lett az első számú hírforrás; Bitport.hu; 2018. június 15.
Visszaszorult a Facebook szerepe a hírfogyasztásban; Hajdu Miklós; G7.hu; 2018. június 15.
Reuters Institute Digital News Report

Kategória: Internet, média, művelődés, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozata az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről

„1. A Kormány, figyelemmel a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozatban foglaltakra, továbbá arra, hogy hazánk energetikai iparának növekedéséhez, valamint a hazai és nemzetközi forrásokat nagyobb mértékben felhasználni képes magyarországi energetikai kutatás-fejlesztési és innovációs (a továbbiakban: KFI) tevékenységek fokozásához szükség van egy olyan szakpolitikai intézkedéscsomagra, amely segítségül szolgál a támogató szakpolitika kialakításához az alábbi horizontális célok mindegyikéhez:
a) az alacsony és versenyképes energiaárak,
b) a munkahelyteremtés,
c) a környezet- és klímavédelem,
d) az energiaimport-függőség csökkentése,
e) az ellátásbiztonság folyamatos, magas szintű fenntartása,
jóváhagyja az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet (a továbbiakban: EKFICsT) és az abban szereplő intézkedéseket.

2. A Kormány felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon az EKFICsT – a Kormány honlapján történő – közzétételéről.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal

4. A Kormány annak érdekében, hogy közvetítő szerepét kihasználva segíthesse a hazai piaci szereplők (beleértve az innovatív kis- és középvállalkozásokat is) hazai és nemzetközi szintű KFI tevékenységekben betölthető szerepének növekedését, az energiaipari és az energetikai KFI tevékenységek terén zajló hazai és nemzetközi folyamatok nyomon követése és értékelése céljából

a) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bevonásával gondoskodjon egy olyan, az állami és a privát szektorok energetikai KFI tevékenységét leíró rendszer kialakításáról és fenntartásáról, amely segíteni tudja a kormányzati szervek tájékozódását az energetikai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységről, illetve az ezekre irányuló források elérhetőségéről;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének felkérésével
Határidő: a nyilvántartás kialakításának és – elsődleges – feltöltésének határideje 2019. május 31., majd ezt követően folyamatos aktualizálás szükséges

b) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjanak a szakpolitikai célkitűzések és az ágazat hazai szereplőinek – az 5. pont a) és b) alpontjai keretében azonosítható – nemzetközi érdekképviseletéről, valamint a nemzetközi, elsősorban az európai uniós és a Nemzetközi Energiaügynökség által megvalósításra kerülő projektekkel és együttműködési lehetőségekkel kapcsolatos információk hazai érdekeltek felé való terjesztéséről, továbbá a mindehhez szükséges munkafolyamatok és intézményi háttér hosszú távú biztosításáról.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter külgazdasági és külügyminiszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozata az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről; Magyar Közlöny; 2018. évi 87. szám; 2018. június 15.; 4338-4340. oldalak (PDF)

Kategória: energia, gazdaság, közigazgatás:magyar, technika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!