Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A stratégiai előrejelzés módszertana és gyakorlata

„Minden racionális állami és nem állami, politikai, társadalmi, gazdasági szereplő – sőt az egyén is – törekszik arra, hogy működése során tevékenységét – rendeltetésétől függetlenül – hatékonyan, hosszú távon kiszámítható keretek között végezze . Ebbe beletartozik a működési környezet és a működésre hatást gyakorló külső és belső tényezők megismerése, az előre jelezhető, várható akadályok, kihívások kiküszöbölése, az azok elhárítására való felkészülés, a lehetőségek felismerése és megragadása, a komparatív előnyök kihasználása . A jelen tanulmánykötet szerzői és a szerzők munkáját megalapozó kutatásban részt vevő szakértők ezt az átfogó célt tartották szem előtt, amikor a nemzetközi és hazai szakirodalom, gyakorlati példák és saját államigazgatási, illetve stratégiaalkotói, valamint elemzői tapasztalatuk alapján ismereteik összegzésére, a kötet 19 tanulmányának megírására vállalkoztak .
Kötetünk célja ugyanis elsősorban az, hogy a magyar államigazgatás – kiemelten a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium – számára módszertani segítséget, egyben konkrét ismeretanyagot biztosítsunk azokra az esetekre, amikor a hosszú távú (azaz húsz, harminc évre szóló) stratégiai döntések előkészítése zajlik. Tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy a funkcionális alrendszerek – gazdaságpolitika, fejlesztés és innováció, társadalompolitika, külkapcsolatok és honvédelem – esetében akkor várható sikeres építkezés és fejlődés, ha az össztársadalmi jelentőségű, nagy forrásigényű, az intézményi szereplők összehangolt együttműködését igénylő területeken alaposan megtervezett, a rövid, közép- és hosszú távú hatásokat figyelembe vevő makroszintű, azaz stratégiai döntéselőkészítés előzi meg a döntéshozatalt.”

Forrás:
A stratégiai előrejelzés módszertana és gyakorlata; Bauer Kristóf, Csiki Varga Tamás (szerk.); Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. augusztus 3.

Az első szankciók: gyökeres változás az EU kiberhadviselési politikájában

Meghökkentette a szakmai közvéleményt az EU – kibertérben, kiberkonfliktusokban – szokatlanul kemény lépése: az Unió „külügyminisztere” ugyanis a héten bejelentette, hogy korlátozó intézkedéseket vezettek be több olyan személy, illetve szervezet ellen, akikről és amelyekről feltételezik, hogy különböző jellegű kiberakciókat („kibertámadásokat”) intéztek az elmúlt évek során európai államok és vállalatok számítástechnikai rendszerei ellen. Joseph Borell, a közös kül- és biztonságpolitikáért felelős főbiztos nyilatkozatában megfogalmazta az eddigi (megengedő, vagy sokak szerint határozatlan és bizonytalan) uniós politikával gyökeresen szakító lépés célját: a Tanács által meghozott rendelkezésekkel a kibertérben tanúsított rossz szándékú magatartás hatékonyabb megelőzését, az ilyen cselekedetekre való hiteles reagálás demonstrálását, és általánosságban az elrettentést reméli az európai közösség vezetése. A most bejelentett „korlátozó rendelkezések”, közkeletű magyar néven tehát szankciók az érintett személyek esetében (összesen hat főről van szó) utazási korlátozásokat jelentenek, valamin az Unió tagállamainak pénzintézeteiben vezetett bankszámláik befagyasztását írják elő. A rendszabály ugyanakkor kitér három érintett szervezetre is: ezeknél a pénz- és vagyoni eszközök zárolása jelenti a kirótt szankciót.

Az uniós szankció nem csupán „elsősége” okán keltheti fel a megfigyelők érdeklődését; a most bejelentett intézkedés jó néhány több mint érdekes részletet tartalmaz. A feketelistára vett személyek közül ketten kínai állampolgárok; ellenük a vád az, hogy az APT10 néven azonosított kiberkémkedő csoport tagjaiként részt vettek, 2017-ben, a „Cloud Hopper hadműveletként” azonosított informatikai támadásban. Az akcióban a Föld szinte minden kontinensén működő multinacionális felhőszolgáltató cégek szervereit érte támadás, amelynek célja információk eltulajdonítása (magyarul kémkedés) volt. A szankciós listára a két kínai mellett négy orosz állampolgár is felkerült. Ők (a leírás szerint az Orosz Katonai hírszerzés kötelékében) egy nemzetközi szervezet, a hollandiai székhelyű Vegyifegyver Tilalmi Szervezet (OPCW) wifi rendszerére igyekeztek illetéktelenül rákapcsolódni 2018-ban. A szankcionált szervezetek között egy kínait, egy oroszt és egy észak-koreait találunk. A kínai, egy technológiai cég, a vád szerint az említett Cloud Hopper akció műszaki-informatikai hátterét biztosította. A listára került észak-koreai szervezet a feltételezések szerint a WannaCry néven ismert zsarolóvírusos támadás felelőse (és így azonos az APT38 néven azonosított hacker szervezettel): a 2017-ben történt akciósorozatnak egy lengyel állami szervezet rendszerei mellett a Sony cégcsoport szerverei estek áldozatul, illetve több vietnami és bangladeshi pénzintézet is a károsultak között volt. A harmadik szankcióval büntetendő szervezet az Orosz Vezérkar Központi Különleges Technológiai Intézete: az indoklás szerint ez a szervezet a felelős a 2015-ben ukrán számítástechnikai rendszerek elleni indított NotPetya fantázianevű hackertámadásokért (amiket 2017-ben újabb kibercsapás követett, szintén ukrán célpontok ellen).

A közzétett információk alapján több kérdés is felmerülhet a megfigyelőben:
1.) A bizonyítékok hiánya. A kibertérben zajló hadműveletek egyik legsajátosabb jellemzője az ún „attribúció” problematikussága. magyarán: a digitális tér sajátosságai folytán nagyon nehéz egyértelműen „hozzárendelni” egy-egy akciót konkrét elkövetőkhöz (még országokhoz is, nem hogy személyekhez). Az uniós dokumentumok azonban nem csupán nem hoznak bizonyító tényeket (ami még érthető volna), de említést sem tesznek ilyenekről. Az ügyek ismeretében egyébként elmondható: egyedül a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet wifirendszerének meghackelésére irányuló kísérlettel kapcsolatban szereztek a hatóságok konkrét bizonyítékokat, ez azonban „szokványos” kémakciónak (elektronikus lehallgatási ügynek) látszott.
2.) Az időzítés. Különös, hogy az akciók után évekkel (sőt, egyes esetekben fél évtizeddel) később merül fel a szankcionálás gondolata. Esetleges bizonyító anyagok felmerülése miatti csúszás aligha jöhet számításba: az uniós dokumentumokban közzétett kevés konkrétum évek óta ismert a nyílt sajtóból). Felmerül az emberben a kérdés: vajon miért éppen most született meg a szankcionálás gondolata?
3.) A szankcionáltak köre: kínaiak, oroszok, észak-koreaiak. Kivétel nélkül a nyugati világ geopolitikai „főellenségei”. Miközben a nemzetközi kiberincidensek több mint bőségesen rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalma évi ezres nagyságrendben rögzít gazdasági és politikai jellegű kiberakciókat. És az akciók végrehajtóinak a köre is ugyancsak színes. Az Oxfordi Egyetem ide vágó – „Cyber Trooper” néven ismertté vált – katalógusa nem hagy kétséget a felől: a világ minden magára valamit is adó országa élénken mozog a kiberhadviselés területén, sokan a támadó hadműveletekben is. A világ kiberhadviselési nagyhatalmai (például a britek, az izraeliek, de főleg az amerikaiak) vajon hol maradnak az uniós tilalmi listáról, és főleg miért? Az attribució problémája persze a nyugati kiberelkövetők azonosítását is erősen megnehezíti, ám néhány fontos esetben nyomozni sem kell, az egyszerű sajtószemle is értékes információk forrása lehet. Az orosz energetikai rendszerek számítógépes hálózatai elleni romboló célú amerikai kibertámadásokról például a közelmúltban a legmagasabb politikai és katonai tisztségviselők nyilatkoztak, egyebek mellett maga Trump elnök. Tavaly Irán ellen indítottak az amerikaiak kibercsapásokat, szintén pusztító célzattal: ezekről is elnöki bejelentés adott hírt. A mostani uniós lépés látszólagos következetlensége azonban ennél sokrétűbb: miközben az orosz katonai elhárítás technológiai intézete feketelistára került, nem került mellé a kínai hadsereg (nyugati hírszerzési körökben jól ismert) több olyan intézménye, pl. a 61398. sz. egység (amit APT 1-ként is ismer a kibervédelmi szakirodalom), amely a kiberakciókkal foglalkozó kínai alakulatoknak (így a most nevesített és listára tett harcosoknak is) ad otthont? És, ha az orosz GRU kiberintézete listára került, miért maradt le onnét pl. a szintén orosz Internet Research Factory, amit az elmúlt években a nyugati szak- és politikai sajtó az orosz „troll gyárként” emlegetett, és a nyugati célpontok elleni informatikai támadások központjaként tartott számon?
4.) Az extraterritoriális érvényesség. Az uniós intézkedéscsomag egyik különösen nyugtalanító mozzanata ez: olyan incidensekkel, támadásokkal összefüggésbe hozott szereplők ellen is fellép, amelyek „harmadik felek” rendszerei ellen irányultak. (A legszembeötlőbb példa az ukrajnai rendszerek elleni kiberakciók esete, ami arra utal: Ukrajnát az EU, stratégiai értelemben afféle hallgatólagos „belföldnek” tekinti.) Ez – a sok szempontból a hagyományos nemzetközi jogértelmezésnek ellentmondó – szemléletmód eddig leginkább az USA szankciós politikáját jellemezte, és így komoly nemzetközi konfliktusok (például a kanadai-kínai feszültségek) forrásává vált.

Összességében nehéz szabadulni attól a benyomástól (és erre utal az esetek időpontja, valamint a szankcionáltak köre), hogy az elmúlt évben fokozatosan elmérgesedő, majd a koronavírus járvány nyomán végképp elszabaduló globális geopolitikai szembenállás, a már-már II. Hidegháborúként emlegetett hatalmi politikai konfliktus áll a mostani uniós lépés hátterében. Erősítve ezzel az a szakmai vélekedést, miszerint egyre inkább a kibertér válik a nagypolitikai vetélkedés, a geopolitikai szembenállás első számú hadszínterévé. Ugyanakkor konkrét jelzés lehet arra is, hogy az egyre élesedő amerikai-kínai konfliktusban „középen manőverezni akaró” Európai Unió milyen lépésekre kényszerül ebben a bonyolult helyzetben. Hogy is mondta Borell 2019. decemberében, újonnan beiktatott külügyi fő biztosként adott programbeszédében? „Az EU-nak meg kell tanulnia az erő nyelvén beszélni”. Az viszont biztosra vehető: a bejelentett szankció nem fogja csökkenteni, a már amúgy is aggasztóan növekvő geopolitikai feszültséget.
A szankciókkal sújtott személyek és államok részletes felsorolása az Unió hivatalos közlönyének (Official Journal of the European Union) L 246-os számában (63. évfolyam, 2020. július 30.) olvasható:
A Tanács (EU) 2020/1125 végrehajtási rendelete (2020. július 30.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2019/796 rendelet végrehajtásáról
A Tanács (KKBP) 2020/1127 határozata (2020. július 30.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadásokelleni korlátozó intézkedésekről szóló(KKBP) 2019/797 határozat módosításáról
First-ever EU cyber sanctions hit Russian, Chinese, NKoreans; Lorne Cook; AP News; 2020. július 31.
Josep Borrell főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata: Az Európai Unió válasza a kibertér nemzetközi biztonságának és stabilitásának előmozdítása érdekében; Az EU Tanácsa; Sajtóközlemény; 2020. július 30.

India újabb „digitális csapást” mért a rivális Kínára

Szinte napra pontosan egy hónapja érkezett a hír: az indiai kormány – látszólag a Himalája magas hegyvidékén kirobbant, emberéleteket is követelő határincidens megtorlására – betiltotta 59 kínai fejlesztésű és tulajdonú mobiltelefonos kisalkalmazás használatát az ország területén. Az érintett appok között olyan ismert márkaneveket találunk, mint a TikTok, a Helo vagy a WeChat, tehát a világ legnépszerűbb közösségi média platformjainak némelyikét. A tiltás hivatalos indoklása akkor az indiai felhasználók személyes adatainak védelmét emelte ki: az indiai kormányzat (a vele Kína ellensúlyozására stratégiai együttműködésre törekvő amerikai vezetéshez hasonlatosan) úgy ítélte, hogy a népszerű applikációkat üzemeltető kínai cégek valójában illetéktelenül gyűjtik, rendszerezik, továbbadják az indiai felhasználók személyes adatait. Hasonló módon felmerült az is, hogy – az indiai törtvényekbe ütköző módon – ezek a cégek az országon kívüli szervereken tárolják az Indiában generált ilyen adatkészleteket. Jól látható volt azonban már akkor is, hogy a közvetlen és a szélesebb geopolitikai összefüggések mellett egy nagyon fontos belső szempont is vezérelte Narendra Modi erősen patrióta (szigorúbb megfogalmazás szerint: nacionalista) kormányát: a belső iparfejlesztés, ezen belül is a sok szempontból ígéretes indiai IT-szektor lendületes fejlesztése. Tehát, egyfajta digitális nacionalizmus érvényesítése. Jól mutatta ezt, hogy szinte a tiltással egy időben hirdették meg a kínai alkalmazások kiváltására alkalmas, saját fejlesztések országos „hackathonját”.
Az elmúlt hét végén az indiai kormány újabb „digitális csapást” mért a rivális Kínára: ezúttal 47 mobil alkalmazást tiltott ki az ország területéről, a vád itt is az indiai felhasználók személyiségi jogainak a megsértése volt. A tiltást elrendelő indiai IT Minisztérium tisztviselői egyébként úgy fogalmaztak, hogy a most feketelistára került applikációk zöme az egy hónappal ezelőtt kitiltott alkalmazások helyettesítőjeként, klónjaként üzemelt. A kormánytisztviselők azt is elárulták, hogy ezzel az ázsiai geopolitikai riválisok „szoftverháborújának” még koránt sincs vége: India egy 250 tételből álló listát állított össze azokból a kínai fejlesztésű és tulajdonú mobil alkalmazásokból, amelyek „sérthetik a felhasználók személyiségi jogait”.
Kína külügyi szervezetén keresztül adott hangot „erős aggodalmának” a barátságtalan indiai lépések miatt. Szinte bizonyos az is, hogy a kínai állam nemzetközi bíróságon támadja meg a szerinte indokolatlan indiai tilalmat.
India bans 47 Chinese apps; over 250 more under scanner for user privacy violation; Rahul Shrivastava, Kamaljit Kaur Sandhu; India Today; 2020. július 27.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

E-rasmus Ház – a holland kulturális diplomácia alkalmazkodik a járványos világhoz

A cím nem elírás, hanem a holland kulturális diplomácia régi (értsd: a koronavírus járvány előtti) lendületét visszaadni kívánó művészek legújabb kezdeményezése Indonéziában. A Dzsakartában székelő holland nagykövetség egyik legfontosabb missziója ugyanis az éppen 50 évvel ezelőtt alapított Erasmus Huis, azaz Erasmus Ház. Az utóbbi években rendkívül színes, pezsgő kulturális programjairól, képző- és előadó művészeti eseményeiről híres kulturális intézményt ugyanis – a közösségi rendezvények más színhelyeihez hasonlóan – kényszerszünetre ítélte a koronavírus járvány. Az indonéz főváros e roppant népszerű intézménye – egyben a holland kulturális diplomácia legfontosabb eszköze – várhatóan ki sem nyit újra ősz előtt. A kényszerszünettel otthonaikba szorult művészek, kulturális szakemberek a közvetlen kulturális kontaktusok kiváltására egy virtuális központot teremtettek meg az elmúlt hónapokban. A digitális valóságban felépült központ folytatni akarja a szeretett Erasmus Ház misszióját, ez tükröződik kissé játékos elnevezésében is. Az E-rasmus Ház ugyanis a virtuális kiállítások mellett online kulturális események, koncertek, előadássorozatok, valamint egy csalási filmhét szervezésével igyekszik folytatni a valóságos központ színvonalas munkáját.
Heart and Mind; The Netherlands and You; 2020. július 29.

A Twitter mint külpolitikai barométer

A „digitális diplomácia” kifejezés, hogy a „Twitter diplomácia” szóösszetételről már ne is beszéljünk, többnyire még mindig az IKT-technológiák külpolitikai célú alkalmazását takarja. Pedig az infokommunikációs eszközök, és különösen a modern társadalmak életében meghatározóvá váló közösségi média eszközök alkalmazása csupán egy – bár fontos – szegmenség jelenti a külkapcsolati, diplomáciai tevékenységek digitalizálásának. A digitális eszközök egyre nagyobb szerepet játszanak, játszhatnak más, a diplomaták életében fontos szerepet játszó funkciók eredményes ellátásában. Az egyik kézenfekvő terület az informálódás világa. A diplomáciai szervezeteknek ugyanis nem csupán az információk terítése, tehát a külföldi közvélemények tájékoztatása a feladata. Az állomáshelyre, a fogadó országra vonatkozó információk gyűjtése, rendszerezése, előzetes feldolgozása és a központba (Külügyminisztériumba) való továbbítása hagyományosan az egyik kulcsfeladat. Átfogó, az ország külpolitikai céljainak érvényesítését szolgáló információk gyűjtése és elemzése a központi külügyi szervezetnek is fontos feladata, de természetesen a kutatási céllal működtetett csatlakozó intézmények (külügyi intézetek, akadémiák) esetében is elsődleges. A korszerű információtechnológia révén ráadásul speciális képzettség (adattudományi, hírszerző-elemzési tudás) nélkül is jelentős értesülésekhez juthatnak ma már a külpolitikai szervezetek. Jó példája ennek a Twitter-hírfolyamok egyszerű forgalomelemzése. A nemzetközi kapcsolattartásban, diplomáciai érintkezésben, külpolitikai szakmai munkában kiemelkedő fontosságú közösségi média platform forgalmának (tematikus, vagy adott személyhez kapcsolódó stb.) elemzése fontos külpolitikai trendek felrajzolását teszi lehetővé. Az említések gyakorisága például mutathatja egy-egy téma iránti figyelem erősödését. Bizonyos (pozitív, vagy negatív előjelű) kifejezések megszaporodása mutatja az egyes kérdésekre vonatkozó attitűdök megváltozását. Meghatározott kulcsszavak elszaporodása pedig egyértelmű jelzés lehet a a két- vagy többoldalú feszültség növekedésének. Ezek az egyszerű „gyorsfelmérések” persze csak közelítő adatokat adnak, mégis fontos lehet a szerepük az azonnali reagálást igénylő helyzetekben.
Twitter as a Political barometer; Chris Brownlie; Medium; 2020. július 16.

Az ENSZ 10000 digitális önkéntest toboroz a koronavírussal kapcsolatos álhírek elleni harchoz

A koronavírus világjárvány egyik szembeötlő kísérő jelensége a vírushoz, a veszélyekhez, a betegség lefolyásához, a védekezéshez, valamint a várható következményekhez kapcsolódó közgondolkodás és társadalmi párbeszéd megszaporodása. Az emberek természetszerűen aggódnak, információkra vágynak, bizonyosságokat szeretnének. Az elektronikus kommunikációs eszközök széleskörű elterjedésével, és különösen a közösségi média eszközeinek már-már központi szerepkörével életünkben korábban nem látott tömegben és sebességgel kerülnek forgalomba a „COVID-19 információk”. Problémát jelen persze már maga ez az óriási információtömeg is, de az igazi gondot az jelenti, hogy a valóságos tényeket tartalmazó (és jó szándékkal közzétett) információk mellett hatalmas mennyiségben keringenek megalapozatlan, akár valótlan, sőt kifejezetten félrevezető (és eleve rossz szándékkal koholt és terjesztett) információk is. Sok szakértő, és maga az ENSZ is egyenesen „infodémiáról” beszél: a vírusjárvánnyal párhuzamosan kibontakozó, és a koronajárványhoz hasonlóan fenyegető információs pandémiáról. Hogy mennyire komoly tétekről van szó, azt tükrözi a Világszervezet álláspontja: értékelésük szerint a koronavírushoz kapcsolódó hamis és félrevezető információk drámaian veszélyeztetik a betegség elleni védekezés eredményességét, a közegészségügyi rendszerek működését. A probléma kezelésére az ENSZ átfogó akciót hirdetett májusban. Nyílt felhívásban kezdett toborozni önkénteseket, akik a koronavírussal kapcsolatos online információ-forgalom elemzésével, az adatok szűrésével, valóságtartalmuk ellenőrzésével segítik az egészségügyi témájú álhírek elleni harcot. A Világszervezet mintegy 10 000 főnyi „tényellenőrző” csapatot szeretne felállítani. Az önkéntesek e-mailen kapják meg az ellenőrizendő információkat. Ugyanakkor saját baráti, szakmai közegükben is végzik a vírussal kapcsolatos tények ellenőrzését, korrigálását. A munkába számos újságíró szervezet munkatársai kapcsolódtak be, akik eredményesen képesek támogatni az ENSZ járványügyi globális felvilágosító munkáját.
UN enlists 10000 digital volunteers to fight COVID-19 misinformation; Amy Kieberman; Devex; 2020. július 2.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: egészségügy, információ röviden, informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Megyei közgyűlés: különleges gazdasági övezet létesítését kezdeményezték Mosonmagyaróváron

„„Különleges gazdasági övezet kialakítását támogatja a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat Mosonmagyaróváron, az erről szóló határozatot a pénteken tartott rendkívüli közgyűlésen fogadták el a képviselők” – közölte az önkormányzat.

Németh Zoltán, az önkormányzat elnöke a határozat ismertetésében kiemelte, hogy a különleges gazdasági övezetté nyilvánítást Mosonmagyaróvár önkormányzata kezdeményezte, amivel a megyei önkormányzat egyetért.

„A cél, hogy elősegítsék azon gazdasági területek feltárását, ahol olyan gazdasági környezet jöhet létre, ahol a megyei önkormányzat által megállapított, kedvező adókörnyezet segíti a betelepülő befektetőket. A cégek beruházásai pedig a térség gazdaságát erősítik” – mondta Németh Zoltán.

A megyei önkormányzat szeretné elérni azt is, hogy állami beruházásként épüljön meg a tervezett, az 1-es és a 86-os utat összekötő út, amely lehetővé tenné új iparterületek feltárását, egyben lehetőséget teremtene, hogy a forgalom elkerülje Mosonmagyaróvár Moson településrészét.
Az elfogadott határozat előterjesztése szerint négy mosonmagyaróvári cég – az Immo Reál Kft., a Milüp Kft., a Moson Projekt Kft. és az Alas Minerals Hungaria Kft. – kezdeményezte a mosonmagyaróvári képviselő-testületnél a terület különleges gazdasági övezetté nyilvánítását. Az Alas Minerals Hungaria Kft. ötmilliárd forintot meghaladó ipari beruházást szeretne az érintett területen megvalósítani.

Amennyiben a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a területet, az előterjesztés szerint a megyei önkormányzat megállapodást köt a mosonmagyaróvári önkormányzattal az érintett területtel kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátásáról, amelyek költségét a megyei önkormányzat biztosítja.”

Forrás:
Megyei közgyűlés: különleges gazdasági övezet létesítését kezdeményezték Mosonmagyaróváron; Világgazdaság/MTI; 2020. július 31.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri rendszere

„…E tananyag azt az igényt kívánja kielégíteni, hogy bemutassa a közigazgatási szervezési elveket és a magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri felépítését, mindezt érthetően, könnyen emészthetően és a közigazgatás gyakorlati működésére reflektálva. Jelen a tananyag nem kíván „mindent megtanítani”, tehát az elméleti keretrendszert teljes mélységeiben felölelni. Sokkal inkább egy áttekinthető értelmezési rendszert szeretne nyújtani az olvasónak, amely segít megérteni a közigazgatás törvényszerűségeit és rendezési elveit, közelebb visz a közigazgatás működésének megértéséhez, valamint a jelenlegi közigazgatási folyamatok átlátásához és értékeléséhez. Ezért a tananyagban gyakran segítik életszerű példák és gyakorlati esetek a fogalmak jobb megértését.”

Forrás:
A magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri rendszere; Kovács Éva Margit; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020

Kategória: közigazgatás:magyar, szakirodalom, szervezet | Címke: , , | Hozzászólás most!

Jelentős uniós forrásokra pályázhatnak tapasztalt mentorok támogatásával a hazai kkv-k

„ A kormány a lehető legtöbb segítséget megadja a magyar vállalatoknak ahhoz, hogy sikerrel pályázzanak közvetlenül is uniós forrásra, ezért újraindítjuk – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével – a kkv-knak szóló mentorprogramunkat, amelynek keretében térítésmentesen kaphatnak gyakorlatorientált felkészítést a jelentkezők – jelentette be Schanda Tamás a közösségimédia-oldalán.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszelben gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a közép-európai országokat, vagy éppen a térségünk cégeit. „A közvetlenül az Európai Uniónál megpályázható innovációs célú forrásoknak például csak kevesebb mint öt százalékát hozhatták el a 2004 óta csatlakozott országok vállalatai, intézményei – pedig a lakosság aránya alapján ennek négyszerese lenne indokolt. A kormány célja egyértelmű: azt akarjuk, hogy a magyar pályázók a közvetlenül az uniónál benyújtható pályázatok esetében is tisztességes és igazságos elbánásban részesüljenek” – tette hozzá a bejegyzésében.

Az NKFIH kiemelten kezeli az uniós források elnyeréséhez szükséges tudásmegosztást, tudásgyarapítást, ezért a nemzetközi programokhoz kapcsolódó szolgáltatási portfóliójának keretében komoly szakmai tapasztalattal rendelkező mentorokat biztosít a hazai startupoknak, mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak a sikeres uniós pályázáshoz.

A Hivatal mentorprogramjára jelenleg is folyamatosan lehet regisztrálni. A regisztráció során megadott bemutatkozás alapján kerülnek kiválasztásra a mentorálandó projektek, amelyek ezután az innovációmenedzsment és az üzletfejlesztés független szakértőitől térítésmentesen kapnak komplex tanácsadást, az üzleti tervezéstől a benyújtásra szánt pályázat véleményezésén át egészen a személyes prezentációra és bemutatkozó interjúra való felkészítésig. A mentorprogram az NKFI szolgáltatási portfóliójának részeként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból kerül finanszírozásra.

Az EU Horizont 2020 keretprogramja keretében EIC Accelerator néven fut az az uniós pályázat, amelyen az innovatív kkv-k akár 2,5 millió eurós támogatást nyerhetnek, hogy a prototípus-fázisig eljutott fejlesztésekből a nemzetközi piacon is értékesíthető, versenyképes terméket vagy szolgáltatást hozzanak létre. A nyertes pályázók a fejlesztéshez 0,5–2,5 millió eurós támogatást kapnak, illetve további befektetéshez is juthatnak a piacra lépéshez.”

Forrás:
Jelentős uniós forrásokra pályázhatnak tapasztalt mentorok támogatásával a hazai kkv-k; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 29.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Németország felvetette, hogy az unióban egységesen fizetőssé kellene tenni az autópályák használatát

„Az Európai Unió soros elnöke Németország, amely számos kezdeményezése mellett felvetette, hogy az unióban egységesen fizetőssé kellene tenni az autópályák használatát – vette át a Reuters hírét a lengyel Rzeczpospolita. A berlini kormány kezdeményezni akarja, hogy elkezdjenek előkészíteni egy ezzel kapcsolatos tervet.

Andreas Scheuer német közlekedési miniszter, az elképzelés egyik atyja szerint a személyautók, a furgonok, és a teherautók fizetnének az úthasználatért, míg az autóbuszok és a távolsági buszok díjmentesen használhatnák az autópályákat. Az egységes fizetés nyolc év múlva kezdődne el az egész unióban, a sztrádadíjak pedig a közös költségvetésbe folynának be. A pénzt a klímavédelmet szolgáló befektetésekre fordítanák

Az ötlet ellentmondásos, mivel ahány ország, annyiféle szabályozás. Németország például az egyetlen állam, ahol az autósztrádákat az adófizetők pénzéből tartják fenn, nincsenek autópályadíjak. Néhány éve megpróbálták trükkösen bevezetni – a német sofőrök gépjárműadóját csökkentették volna, hogy végeredményben csak a külföldieket terhelje a sztrádadíj -, de a terv elbukott az Európai Bíróságon. Azok az országok, amelyekben van autópályadíj és része a költségvetés bevételeinek, nyilván nem fogadják majd tapssal az elképzelést.”

Forrás:
Forradalmi változás jöhet a sztrádadíjakban; Barabás Júlia; Napi.hu; 2020. augusztus 1.

Kategória: Európai Unió, gazdaság, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Négy hónappal korábban frissülnek a KSH Tájékoztatási adatbázisának települési adatai

„Tisztelt Felhasználóink!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Tájékoztatási adatbázisán belül, a „Területi statisztika” adatkör településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatait idén két alkalommal frissíti, a 2019-es adatok egy része már július 31-én, azaz a korábbi gyakorlathoz viszonyítva négy hónappal hamarabb elérhetővé válik.

Melyek ezek?
* A terület, az állandó-, illetve lakónépesség nem és korcsoport szerint,
* az élveszületések, a halálozások, a házasságkötések, a belföldi vándorlás,
* a nyilvántartott álláskeresők száma, jellemzői,
* a lakásállomány, -építés, -megszűnés,
* a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma, illetve az ellátott szolgálatok,
* a működő bölcsődék, mini-, családi és munkahelyi bölcsődék adatai,
* a fogyatékosok, a hajléktalanok, az időskorúak szociális intézményi ellátására vonatkozó adatok,
* a gyógyszertárak száma,
* a regisztrált gazdasági szervezetek adatai,
* a személyszállító gépjárművek típusai, a teherszállító gépjárművek száma,
* az internet-előfizetések száma, fajtái,
* a telefon fővonalak típusai,
* a postai szolgáltató-helyek, a mobil postai szolgáltatással rendelkező települések száma.

A „Területi statisztika” adatkör településekre és Budapest kerületeire vonatkozó, felsoroltakon túli, 2019. évi adatai 2020. november végén válnak hozzáférhetővé.

A Tájékoztatási adatbázis a KSH adatainak megjelenítésére szolgáló alkalmazás, amely interaktív kezelőfelület segítségével biztosít hozzáférést a statisztikai adatkörökhöz. Az adatbázisból a felhasználó igénye szerint személyre szabott táblázatok, grafikonok készíthetők, melyek elmenthetők, nyomtathatók vagy exportálhatók.

További kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal a Lépjen velünk kapcsolatba! rendszerünkön keresztül.”

Forrás:
Négy hónappal korábban frissülnek a KSH Tájékoztatási adatbázisának települési adatai; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. július 31.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Idén ősszel írja ki az NMHH a frekvenciaértékesítési eljárást az egykori GSM-sávokért

„Idén ősszel megkezdődhet a magyar hírközlési szabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) újabb frekvenciaértékesítési eljárása, melynek célja a három inkumbens szolgáltató által jelenleg használt, 2022-ben felszabaduló spektrumkeret újbóli értékesítése. A HWSW bennfentes forrásoktól úgy értesült, hogy a hatóság szándékai szerint az eljárás október végén, legkésőbb november elején indulna, ezt megelőzően a szervezet az előírásoknak megfelelően elkészíti a kiírási dokumentáció tervezetét, melyet várhatóan az arról szóló konzultáció után véglegesít. Az NMHH lapunknak küldött hivatalos válaszában megerősítette a HWSW értesüléseit:

A 900 és az 1800 MHz frekvenciákon a jelenlegi frekvenciahasználati jogosultságok lejárata után a szélessávú elektronikus szolgáltatásra is alkalmas frekvenciakészletet újra hasznosítani kell a szolgáltatásfolytonoság megőrzésével az előfizetői érdekeknek és igényeknek megfelelően. A jelenlegi jogosultságok 2022. április 7-8-án járnak le. Az NMHH idén ősszel tervezi a frekvenciák értékesítését, hogy pontosan mikor, arról értesíteni fogja a piaci szereplőket és a nyilvánosságot egyaránt. -válaszolta megkeresésünkre az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.

A témában egyébként egyszer már tartott egy konzultációt a hatóság az érdekeltekkel, melyen a mobilhálózatot üzemeltető távközlési szolgáltatók mellett jelen voltak egyes iparági vertikumok (pl. autógyártók) képviselői is. Akkor a legfontosabb kérdésnek az bizonyult, hogy a szolgáltatásfolytonosság vagy a verseny élénkítése kell legyen a hatóság elsődleges célja a kiírás során. Vagyis az, hogy az újrapályáztatás során a 2022. áprilisában felszabaduló spektrum (a 900 MHz-es sávban 2×34,8, az 1800 MHz-es sávban 2×60 MHz használati jogosultsága jár le 2022-ben) mekkora hányada juthasson a korábbi felhasználóknak, és mekkora egy vagy több olyan szereplőnek, mely nem rendelkezik frekvenciakerettel az érintett sávokban.

A hatóság az előkészítő anyagok alapján úgy tűnt, kész teret engedni a piacbővülésnek, sőt, akár bizonyos ösztönzőkkel is támogatná új szereplő megjelenését ebben a sávban. Így az NMHH megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy piac igény esetén, legalább a sáv egy minimális részének (5 MHz) a sávban frekvenciahasználati jogosultsággal nem rendelkező érdeklődő frekvenciahasználati jogosultságot szerezhessen, a jelenleg frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezők sávon belüli pozíciójának lehető legnagyobb változatlansága mellett.

A legutóbbi, idén március végén lezárult frekvenciaaukción az NMHH nem biztosított arra lehetőséget, hogy a három országos hálózattal rendelkező mobilszolgáltató mellett más is spektrumhoz jusson, az egyetlen potenciális jelentkező, a DIGI egy 2018-as versenyügyi botlás miatt lényegében kiírta magát az eljárásból. A szolgáltató képviselői egyébként ott voltak a fentebb említett konzultáción, és kijelentették, hogy a lejáró licencekért indulni kíván a romániai tulajdonosi körrel rendelkező társaság.

A tavaly indult eljárás dokumentáció-tervezete egyébként 2019. június 18-án jelent meg, a témában július 3-án tartott konzultációt a hatóság, majd július 18-án véglegesítette a dokumentációt. Az eljárásra a szolgáltatók augusztus 8-án jelentkezhettek, a nyilvántartásba vételre szeptember 13-án került sor. Mivel a DIGI anyacége a nyilvántartásról szóló határozatot bíróságon megtámadta, ezért a licitálási szakaszt végül az eredeti tervekhez képes hónapokkal később, csak idén március végén tudta megtartani az NMHH. Az eljárás során a Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország összesen 128,5 milliárd forintért licitált és vitt el különböző méretű frekvenciacsomagokat.”

Forrás:
Exkluzív: idén ősszel indulhat a verseny az egykori GSM-sávokért;Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. július 31.

Kategória: gazdaság, hírközlés, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A NAV közbeszerzésén nyert a 4iG

„A 4iG közleményében tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiírt „eKereskedelem szerver infrastruktúra és licence beszerzés” megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki a 4iG Nyrt., Getronics Magyarország Kft., ASH Szoftverház Kft.. közös ajánlattevők ajánlatát.
A beszerzési eljárás a KEF által kötött KM02SRVT17 keretmegállapodás alapján verseny újranyitással történt.

A beszerzés célja a Nemzeti Adó és Vámhivatal intézményei részére Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése.
Az ajánlat nettó értéke 1,1 milliárd forint.”

Forrás:
A NAV közbeszerzésén nyert a 4iG; Világgazdaság; 2020. július 30.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Nagy értékű keretszerződést írt alá a Digitális Kormányzati Ügynökséggel a Delta csoport

„A Delta csoport keretszerződést írt alá a központosított informatikai közbeszerzések lebonyolításáért felelős Digitális Kormányzati Ügynökséggel. A megállapodás 2021. július 24-ig érvényes, eddig hívhatók le megrendelések a megadott kondíciók szerint.

A keretszerződés két részből áll. Az első rész értelmében a DKÜ 34 750 darab megjelenítő eszközt, projektort vásárolhat állami szervezetek számára a következő egy évben. Ebbe a Delta Systems konzorciumvezetőként jutott be, mégpedig az indulók között a legversenyképesebb árral. Mivel a Delta Systems a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Delta Technologies 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a keretmegállapodáson alapuló szerződések közvetlenül a tőzsdei vállalat árbevétel- és eredménytermelő képességét növelik.

A DKÜ-vel aláírt szerződés második része 3 700 darab interaktív, az oktatásban is használt digitális tábla beszerzésére vonatkozik. Itt a Delta csoport másik tagvállalata, a Delta Services konzorciumi tagként indult; a konzorcium ez esetben is a legversenyképesebb árat adta a keretmegállapodást aláíró vállalatok közül.

„Kiváló gyártói kapcsolatainknak és referenciáinknak köszönhetően tudtunk sikeresek lenni a közbeszerzésen. Továbbra is a stratégiai céljaink közé tartozik, hogy az államigazgatásban a három legnagyobb informatikai szállító között legyünk, amihez az ehhez hasonló megállapodások nagymértékben hozzájárulhatnak”, mondta Pércsi Levente, a Delta csoport résztulajdonosa, a Delta Systems ügyvezető igazgatója.”

Forrás:
Állami keretmegállapodást nyert a Delta; IT Business; 2020. július 27.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , | Hozzászólás most!