Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 2.

Kínáé a világ legnagyobb diplomáciai hálózata
Kína maga mögé utasította az Egyesült Államokat. A nemzetközi kapcsolatok tekintélyes kutatója, az ausztrál Lowy Intézet napokban közzétett Global Diplomacy Index-e nem okoz nagy meglepetést azoknak, akik szorosabban figyelik a globális hatalmi átrendeződéseket. Immár nem az Amerikai Egyesült Államok a világ egyes számú diplomáciai nagyhatalma, hanem a mind gyorsabban emelkedő rivális, a Kínai Népköztársaság. Legalábbis, ami a külképviseletek, külföldön működő közdiplomáciai intézmények, háttérszervezetek nemzetközi hálózatát illeti.
A digitalizációval átalakuló külügyi szervezetrendszer ma már az online terekben látja a képviselet, a kapcsolatépítés, a tájékozódás és tájékoztatás, sőt a tárgyalások dinamikus terepét is. A szakma józanabb képviselői azonban mindig figyelmeztetik a technológia bűvöletében élőket: a digitális eszközpark nem „váltja le” a diplomácia hagyományos eljárásait és intézményrendszerét. A klasszikus diplomácia elemei és hálózatai mai is fontosak, a külszolgálati munka magját képezik. Az állandóság azonban nem jelent változatlanságot, és a globális vezető szerepért nemrégiben hivatalosan is bejelentkezett Kína a hagyományos külképviseleti hálózatok folyamatos bővítésével is igyekszik biztosítani magának ezt a pozíciót. Érdemes felfigyelni rá: a feltörekvő ázsiai nagyhatalom koránt sincs egyedül ezzel a törekvéssel. Noha a külszolgálati munka transzformációja kapcsán leggyakrabban a digitális (mobil-) eszközökről, a közösségi hálóban rejlő potenciálokról, és legújabban a Mesterséges Intelligencia lehetőségeiről esik szó, a nemzetközi küzdőtér stratégiai gondolkodású szereplői – a relatíve magasabb költségvonzatok ellenére – sem mondanak le a klasszikus diplomáciai eszköz, a képviseletek hálózatának folyamatos növeléséről sem. Ebben a kérdésben beszédes a Lowy-féle Globális Index: a vizsgálatba bevett 61 jelentősebb állam közül a többség (összesen 34 szuverén szereplő) növelte számszerűen is külföldi diplomáciai jelenlétét az elmúlt két esztendőben.
A trend egyértelműen Kína erősödését mutatja: a KNK, összesen 276 külföldi képviseletével és állomáshelyével idén első ízben előzte meg az Egyesült Államokat, és ezzel a globális rangsor élére ugrott. A külképviseleti hálózat bővítés üteme talán a leginkább figyelemre méltó: 2016-ban Kína még „csupán” a harmadik helyen állt a külképviseletek számát illetően, s akkor az USÁ-n kívül Franciaország is előtte szerepelt még. 2017-re azonban felküzdötte magát a második helyre, hogy idén már a Föld legkiterjedtebb diplomáciai hálózatával büszkélkedő hatalma legyen. Számszerűen egyébként 5 képviselettel gyarapodott a rendszere, mivel 7 új képviseletet nyitott, kettő régit pedig megszüntetett, ami jól mutatja, hogy a dinamika Kínánál sem egyszerűen csak újabb és újabb képviseletek megnyitásában merül ki.
Az USA külképviseleti hálózata e közben stagnált, illetve csekély mértékben (a szentpétervári főkonzulátus bezárásával) csökkent. Megfigyelők szerint ez nem is olyan meglepő, tekintve, hogy az amerikai State Department nem látszik éppen ereje teljében lenni: a minisztérium állománya jelenleg csupán 73%-os feltöltöttséggel üzemel, és a kulcsfontosságú közdiplomáciai területet (az USAID szervezetet) érintő tervezett költségvetési megszorítások sem a bővülést támasztják alá.
A saját diplomáciai hálózat nagysága mellett akad még egy másik, sokat mondó adat. Nem mellékes ugyanis az sem, hogy a vizsgálatba bevont jelentősebb államok hol létesítenek legszívesebben külképviseleti posztot. Hiszen ez remekül mutatja egy-egy szereplő soft power vonzerejét. Ezen a téren pedig – a 61 ország összesen 342 külképviseletével – messze az Egyesült Államok számít a „legnépszerűbb” helyszínnek. A Kínai Népköztársaság, a területén működő 256 külföldi képviselettel csupán a második ebben a fontos rangsorban.
Az élen szereplők izgalmas tusája mellett néhány egyéb nagyhatalmi státuszú, vagy arra aspiráló állam külképviseleti hálózatát is érdemes szemügyre venni. Feltűnő, elsőként is, hogy a Brexit nyomán ismét globális szerepre törekvő Nagy-Britannia egyelőre nem tudta megvalósítani a kiválási folyamathoz kapcsolódóan tervezett külképviseleti hálózatbővítését, sőt: jó néhány posztot be kellett zárnia, vagy alacsonyabb szintre szállítani a képviseletet.
Az ázsiai térség továbbra is egyik legfigyelemre méltóbb hatalma, Japán tovább folytatja szívós építkezését, és nem is eredménytelenül: idénre, 247 állomáshellyel, a nemzetközi ranglista negyedik helyére emelkedett, megelőzve így a szintén erős globális ambíciókkal rendelkező Oroszországot. Japán diplomáciai építkezése, tekintettel a dél-kelet-ázsiai térség geopolitikai viszonyainak gyors átrendeződésére, ésszerű stratégiai erőkifejtésnek tetszik.
Mi személy szerint Törökország klasszikus külképviseleti hálózatépítésére hívnánk fel a figyelmet, mert ez jó indikátora lehet az ország geostratégiai ambícióinak. Figyelemre méltó ezen a téren maga a mennyiségi bővülés is, hiszen Törökország, 234 külképviseletével a világ hatodik „diplomáciai nagyhatalmává” küzdötte fel magát. Az erőfeszítés – ne feledjük, a külképviseletek fenntartása komoly anyagi terheket jelent – különösen elgondolkodtató, ha tekintetbe vesszük, hogy Ankara GDP-je még a felét is alig teszi ki a közvetlenül előtte álló Oroszországénak, ami jól mutatja Törökország elszántságát a regionális hatalmi szerepkörének megerősítésére. Azt írtuk: „regionális”, hiszen többnyire erről van szó, ugyanakkor a külképviseletek bővülése érdekes (vagy talán ellentmondásos) információkat adhat a török hatalmi ambíciók irányáról. Miközben, a hivatalos stratégia szintjén, Törökország Ázsia felé fordul, többnyire máshol, Afrikában, sőt Latin-Amerikában bővíti diplomáciai jelenlétét.
Végezetül érdemes kiemelni: Magyarország ebben a rangsorban – összesen 131 külképviselettel – a 22. helyet foglalja el, ami tekintettel az erőforrásokra és geopolitikai pozíciókra, tekintélyes helyezésként könyvelhető el. Olyan államokat utasít ezzel maga mögé, mint Portugália, Dél-Afrika, Belgium, Ausztrália, Csehország, Svédország, Norvégia, Izrael, Szlovákia, Finnország, vagy éppen a szomszédos Ausztria. Ha tekintetbe vesszük, hogy (akkor 104 képviselettel) 3 éve még csupán a 30. helyet foglalta el Magyarország, úgy különösen figyelemre méltó maga a tendencia, illetve a növekedés üteme is.
A legfrissebb, 2019. évi Global Diplomacy Index rangsor az alábbi webhelyen érhető el:
Lowy Institute Global Diplomacy Index 2019 Country Ranking
World Diplomacy Stocktake: A Shifting of the Ranks; Bonnie Bley; The Interpreter – Lowy Institute, 2019. november 27.

A kiberbiztonság témája az amerikai elnökválasztások körül forog majd jövőre
A tekintélyes Oxford Analytica elemző cég múlt szerdán nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a kiberbiztonságot érintő fenyegetések jelentős változásokon mennek át a beavatkozások (támadások) célpontjait és módszereit illetően is. Ma már az információbiztonság (ami a múltban hosszú időn át az autokratikusnak tekintett Oroszország, vagy Kína számára okozott fejfájást) egyre inkább a nyugati liberális demokráciák számára jelent húsba vágó kérdést, különös tekintettel a választási rendszerek és folyamatok tisztaságának megóvására.
Az elemzők szerint kétség sem férhet hozzá, hogy jövőre a 2020. évi amerikai elnökválasztás jelenti majd az egyes számú kiberhadszínteret. A McAfee kiberbiztonsági cég őszi jelzése szerint Wisconsin és Michigan államokban például a helyi (szövetségi állami) választási webhelyek nagyjából fele alapvető biztonsági kritériumoknak sem felel meg. Ugyanakkor az Oxford Analytica előrejelzése siet leszögezni: az igazi fenyegetést nem a választás (online) rendszereibe való) beavatkozás veszélye/lehetősége jelenti majd. A valódi kihívást ugyanis egyértelműen az információs hadműveletek jelentik. A potenciális ellenség ezen a téren ráadásul bővül: már nem csak Oroszország, de Irán is fegyverként kívánja felhasználni a dezinformációt az amerikai választópolgárok megtévesztésére és befolyásolására – vélik a brit elemzők.
Ugyanakkor maga a dezinformáció, a félretájékoztatás taktikája is sebesen változik. A támadók, annak érdekében, hogy jelentősen tovább nehezítsék azt, hogy a cselekményeket a valódi elkövetőkhöz lehessen kapcsolni, csaknem ismeretlen marketing és PR-cégeket bérelhetnek fel a közvéleményben folyó viták manipulálására. Egy másik új taktika az, hogy valóságos felhasználókat, például újságírókat vonnak be az online párbeszédekbe annak érdekében, hogy segítségükkel felerősítsék a dezinformáló üzeneteket.
A veszélyekre természetesen készülnek az amerikai politikai erők. A Demokrata Párt választási bizottsága a Crowdstrike céget bízta meg technológiai tanácsadással a választásokra. A republikánusok Kongresszusi Bizottsága szintén jelentős összegeket fordít informatikai védelmi tanácsadásra. Az elmúlt években ugyanakkor erősödött a közösségi média platformok „önvédelmi képessége”: a legfontosabb hálózatokon specializált csoportok foglalkoznak a dezinformációk kiszűrésével. Ugyanakkor a támadó oldal innovatív technológiai megoldásai szinte bizonyosan okoznak majd még kellemetlen meglepetéseket.
Miközben az előrejelzés készítői hangsúlyozzák Kína megnövekedett kiberhadviselési képességeit, úgy vélik, hogy a KNK elsősorban „hazai terepen” alkalmazza az online befolyásolás és dezinformálás eszköztárát. Az USA választási folyamataira nézve továbbra is az oroszokat tekintik az első számú veszélyforrásnak, kiemelve azt a mozzanatot, hogy az elkövetkező időszakban várhatóan növekszik majd az oroszok által végrehajtott, ám valaki más cselekedetének maszkírozott (ún. „idegen zászló alatt végrehajtott”) támadások száma. Intő példának említik az orosz „Turla” hackercsoport októberben nyilvánosságra került hadműveletét, amelynek során egy iráni kibercsoport eljárásait alkalmazva okoztak informatikai károkat. Egy nem sokkal korábbi, az oroszokkal éles konfliktusban álló Nemzetközi Doppingellenőrzési Hatóság (WADA) elleni akció során, szintén orosz hackerek kínai, illetve észak-koreai kiberegységek álcáját felöltve támadtak.
Az Oxford Analytica előrejelzése a 2020. évre prognosztizálható legfőbb veszélyforrások között említi a zsarolóvírusok (ransomware) rohamos elterjedését. A McAfee szerint az idei év első negyedében 118%-kal növekedett a zsarolóvírusokat alkalmazó kibertámadások száma. Miközben a vírusok elterjesztésére továbbra is népszerűek a megbízható forrásúnak álcázott címekről érkező e-mailek, jelentősen nőni fog a távoli elérési pontokat használó betörések száma.
Végezetül jövőre, az 5G technológia megjelenésével új veszélyforrások megjelenésével kell számolni a kiberbiztonság terén is. Az 5G alapjául szolgáló felhőalapú virtualizáció rugalmasabbá és agilisebbé teszi majd a rendszereket, ugyanakkor azok nyílt jellege számottevő biztonsági kockázatokat jelen majd.
Prospects for Cybersecurity in 2020; Oxford Analytica Daily Brief, 2019. december 1.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az online térképalkalmazások a geopolitikai konfrontáció színtereivé váltak
Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a Twitteren bírálta csütörtökön az Apple amerikai technológiai vállalatot, amiért a Krím félszigetet Oroszország részeként tüntette fel térképein – írja az MTI információjára hivatkozva a Mandiner.
Az ukrán diplomácia vezetője (egyébként ügyesen alkalmazva az online mikroblog platform szerkesztési elveit és jellemző stílusjegyeit) személyes hangú Twitter-üzenetben szólította meg a technológiai céget. A nézeteltérést (ahogy arra már más összefüggésekben és más szereplőkkel korábban is volt példa) a Krím-félsziget hovatartozásának térképi ábrázolása váltotta ki. Az ukrán diplomácia, természetes módon, arra törekszik, hogy az országuk részének tekintett (és a nemzetközi jog által is annak elismert) Krím a nemzetközi közvélemények által használt online terekben Ukrajna részeként jelenjen meg. Vonatkozik ez természetesen bármiféle webes ábrázolásra, de különösen a sokak által és szívesen használt térképalkalmazások esetében vetődik fel élesen a probléma. Oroszország, a maga szempontjából szintén érthető módon, a félsziget orosz felségterületként való térképi megjelenítésének kikényszerítésére helyez hangsúlyt. A nemzetközi (általában persze amerikai) nagy technológiai, internetes cégek nehezen tudják figyelmen kívül hagyni az érintettek geopolitikai súlyát – és potenciális piaci jelentőségüket. Vélhetően most is ez történt.
Az Apple orosz követelésre kezdte el szerdától a 2014-ben Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím-félszigetet orosz területként feltüntetni internetes oldalain. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint jelenleg az Apple térképén és az időjárás-jelentésben a félsziget orosz területként van ábrázolva, ha Oroszországban nyitják ki az internetes felületet. Oroszországon kívül a Krím egyik országhoz sem tartozó területként jelenik meg.
Az ukrán külügyminiszter bírálta az Apple-t; Mandiner; 2019. november 28.

Könyvszemle – Manjikian, Mary (2018): Cybersecurity Ethics. An Introduction. London – New York, Routledge.
A kibertér, annak fenyegetéseivel, sajátos geopolitikai összefüggéseivel mai összeállításunkból sem maradhatott ki. Nyilván nem változik ez a jövőben sem, hiszen – jól érzékelhető tendenciaként – a nemzetközi hatalmi viszonyok eme”ötödik dimenziója” a 21. századi diplomácia egyik fókuszterületévé válik – ha máris nem vált azzá. Szakértők, akik gyakran még az alapfogalmakban sem könnyen találnak közös nevezőre, egyöntetűen vallják: a kibertér szinte mindenben más, mint a geopolitikai mező bármelyik más szelete. Éppen ezért nehéz, használható analógiák hiányában, az átfogó nemzetközi szabályozása, igazgatása is. A hozzá kapcsolódó dilemmák persze elsősorban, vagy inkább szinte kizárólagosan – jogi problémaként jelennek meg a szakmai vitákban. Mert az szinte rögtön nyilvánvaló, hogy az igazi „másság” nem a sajátos technológiában keresendő. És azt vajon biztosra vehetjük, hogy a téma körüljárása „kipipálható” a jog leíró-, vagy értelmező kategóriáival?
Azt gondoljuk, hogy a kiberbiztonság egyik vagy másik aspektusát vizsgálók előtt előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy a kibertérben való „szabály alapú” működés, egyáltalán a normákkal való megfeleltetés sokkal átfogóbb, sokkal mélyebb: etikai (sőt filozófiai) kérdéseket vet fel. Ezért is csaptunk le izgatottan az amerikai egyetemi oktató (a mára akuttá váló internetes addikció kérdéseit már fél évtizeddel ezelőtt boncolgató kutató), Mary Manjikian könyvére. A magunk fajtának írta: akiket érdekel a kibertér sajátos háttérmechanizmusa, de akik nem vagyunk filozófusok. A könyv első részében világos szerkezetben, a laikus számára érthető módon mutatja be az etika alapvető fogalmait, alapvető kereteit. A kézikönyv – hiszen arról van szó – második részében a kibervalóság alapvető problématerületein vezet végig minket, a korábban bemutatott fogalmi eszközrendszerrel: egyebek mellett a privát szféra, a megfigyelés, az internetes kalózkodás, a kiberhadviselés etikai aspektusai kerülnek itt terítékre. A harmadik rész a kibertérben jelenleg érvényesülő etikai normákat veszi végig. Ugyanakkor előre tekint, nem véletlenül az a blokk címe: „Hogyan tovább?”

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Peter Pellegrini szlovák kormányfő: Tegyük a humanizmust a digitális transzformáció középpontjává!

„…Amikor a digitális átalakulás tényleges folyamatáról beszélünk, akkor ezt mindig úgy kell tennünk, hogy az emberi lények legyenek a középpontban. Az emberek és a technológia közötti kapcsolat jellege központi szerepet játszik a digitális korszak sikeres irányításában. Sokfajta jövőbeli világ képzelhető el, és ahogy a sci-fi alkotások mutatják, ebből sok disztópikus lehet. A technológia egyforma könnyedséggel szabadíthat fel és igázhat le. Ha politikai döntéseink határozzák meg a jövőt, akkor én szeretném az emberiséget a digitális átalakulás középpontjába helyezni – végül is a digitális forradalom az emberiség fejlődésének köszönhető, és kizárólag az emberiség javát szem előtt tartva szabad vele foglalkozni.

Következésképpen a digitális humanizmusnak a XXI. század meghatározó filozófiai orientációjává kell válnia. A humanizmus az emberi lények értékét hangsúlyozza, egyénileg és kollektíven. A digitális humanizmus azt jelenti, hogy az emberi lények továbbra is a digitális átalakítás középpontjában állnak, míg a digitalizáláshoz, a maga egészében és összetettségében, az emberek életének javítása és bolygónk megőrzése érdekében kell közelíteni. A digitális humanizmus tehát arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy a technológiai eszközökkel és lehetőségekkel megerősítve olyan dolgokat érjenek el, amelyeket soha nem hittek lehetségesnek, és mint politikai döntéshozóknak, az a feladatunk, hogy ezekben a törekvéseikben a törvényt, az etikát, az alapvető szabadságjogokat, a demokratikus elveket és az emberi jogokat tiszteletben tartva járjunk el.

Éppen ezért nagyra értékelem és üdvözlöm, hogy az OECD és tagországai Irányelveket alkottak a Mesterséges Intelligenciához. Világosan meg kell tudnunk mondani, hogy ki lesz felelős, ha egy algoritmus balesetet okoz. Az is szükséges, hogy megakadályozzuk, hogy az algoritmusok származási hely, nem, faj alapján különböztessenek meg embereket. Ezeknek az elfogult döntéseknek oka az algoritmusok kialakítása (tanítása) során felhasznált tapasztalati adatokban rejlő előítélet. Hadd tegyem hozzá, hogy a kormányom által nem régen elfogadott Digitális Transzformációs Stratégia alapján Szlovákiában mesterséges intelligenciát fogunk használni a közszolgáltatások teljesítményének javítása érdekében. A Mesterséges Intelligencia Irányelveknek a digitális gazdaságba vetett bizalom kiépítését kell szolgálniuk, de ez csak egy első lépés a hosszú utazásunkon. A sikeres digitális átalakulás megköveteli intézményeink alapvető innovációját is.”

Forrás:
Tegyük a humanizmust a digitális transzformáció középpontjává!; Információs Társadalom; DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.1.6; 2019. XIX. évf. 1. szám
Előzmény: A szlovák kormányfő a „digitális humanizmus”-ról; eGov Hírlevél; 2019. május 26.

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom, technika, tudomány | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Az elektronikus aláírás fogalmának megjelenése és változása

„Az elektronikus aláírás (electronic signature) fogalmát a jog definiálta elsőként. A fogalom konzisztens elterjedését nem segíti, hogy értelmezése számos átalakuláson ment keresztül, használata során keverednek a digitális aláírás (digital signature), az azonosítás (identification), a hitelesítés (authentication) és a feljogosítás (authorization), valamint a bizalom (trust, reliance), hitelesség, szavahihetőség (trustworthiness) fogalmak. Az elektronikus aláírásnak számos aspektusa jelent meg a jogalkotási és a jogalkalmazási területeken, például használható fokozott biztonságú elektronikus aláírás (advanced electronic signature) vagy minősített elektronikus aláírás (qualified electronic signature) a normál elektronikus aláírásokon túl. A fogalomrendszer bonyolultsága szintén nem kedvez a tömeges használatnak, azonban a fogalmak és követelmények ismerete nélkül nehezen eldönthető kérdés bizonyos esetekben, hogy használható-e az adott szolgáltatás teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat létrehozására vagy sem. A tanulmány az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó fogalmak kialakulásának historikus vizsgálatát tűzte ki célul, amely révén átfogó kép alakítható ki a napjainkban használatos fogalmak jelentéséről és értelmezéséről. Ez a digitális világban alapvető fontosságúnak tűnik.”

Forrás:
Az elektronikus aláírás fogalmának megjelenése és változása; Erdősi Péter Máté; Információs Társadalom; DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.1.3; 2019. XIX. évf. 1. szám

Kategória: informatika, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Pintér Sándor: A Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez

„ Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által megvalósított Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – mondta a belügyminiszter a Digitális bíróság projekt ünnepélyes zárórendezvényén, csütörtökön Budapesten, az OBH épületében.

Pintér Sándor köszöntőjében hangsúlyozta: digitalizáció nélkül nincs jövő, az informatikai fejlesztés alkalmazása biztosítja a fejlődést, az ország versenyképességét. „Ez alaptétel, aki nem ismeri, vesztes” – jelentette ki.
Pintér Sándor ismertetése szerint a projekt célja az ügyfelek pontosabb, gyorsabb ellátása volt, mert – mint hangsúlyozta – „az első az ügyfél”. A projekt célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása, az átláthatóság biztosítása volt, úgy, hogy közben csökkenjen az iratbetekintési jog időhöz kötöttsége, és csökkenjenek az adminisztratív terhek és költségek is. Mindezek illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – hangsúlyozta.

Mint mondta, a Digitális bíróság projektben megvalósult megoldásokkal csökken az ügyintézési idő, csökkennek a költségek, gyorsabbá válik az átfutás, miközben csökken a humánerőforrás-szükséglet is, de magas marad a rendelkezésre állás.
A miniszter gratulált a projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, amiért – mint fogalmazott – „felismerték a jövőbe vezető utat”.

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese a projektzárón arról beszélt, az új technológiák alkalmazása egyszerre jelent hatalmas kihívást és lehetőséget is az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, zöldebb bírósági ügyintézésre.

Felidézte, az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. „Alkotmányos kötelességünk, hogy független bíráink magas színvonalon és időszerűen folytassák le az eléjük kerülő eljárásokat” – mondta, hozzátéve, büszke arra, hogy a magyar bíróságok a törvényi kötelezettségüket a közjó és igazságszolgáltatás talaján állva az elmúlt évben is maradéktalanul teljesítették.

Mint mondta, az OBH megteremtette a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, a szervezet 11 ezer dolgozójának pedig az időszerű, megalapozott ítélkezéshez feltétlenül szükséges munkakörülményeket. Az OBH támogatásával a bíróságok a 21. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is – szögezte le.

Felidézte: 2011-ben még csak cégügyekben működött az ügyfelek és bíróságok között az elektronikus kapcsolattartás, míg idén már minden szinten és ügyszakban lehetővé vált az online kapcsolattartás.

Az OBH elnökhelyettese kiemelte, a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban, az Európai Bizottság eredménytábláján első helyen állak az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításában, de az ítéletek internetes közzétételében és a folyamatban lévő eljárások információinak elektronikus elérhetősége tekintetében is Európa legjobbjai közé tartoznak.

Répássy Árpád felidézte: az OBH számos projektet indított a „bárhonnan, bármikor elérhető bíróság” megvalósítása érdekében, tavaly például 2500 laptopot, táblagépet osztottak szét a bírók között, beszédfelismerő programot vásároltak, amelyek a hangfelvételből írott szöveget készítenek, és kiépítették a távmeghallgatás rendszerét, amely jelenleg 72 helyen, de az év végére további 112 tárgyalóteremben lesz lehetséges.

A Digitális bíróság projektről szólva elmondta, az e-akta lehetőséget ad arra, hogy a bírák és ügyfelek kényelmesen, szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz, a megújuló elektronikus határozatgyűjtemény könnyebben és még szélesebb körben teszi kereshetővé az anonimizált határozatokat, ugyanakkor az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújt.

A bíróságok és közhiteles hatósági nyilvántartások közötti közvetlen kapcsolat is a gördülékeny munkavégzést és ügyfelek érdekeit.
Répássy Árpád hangsúlyozta: az informatikai fejlesztések megvalósultak, de a Digitális bíróság projekt nem fejeződik be, a következő időszak legfontosabb feladatának a tájékoztatást nevezte, amelynek célja az ügyfelek és a szélesebb közvélemény felkészítése a digitális átállásra.

„A digitalizáció kiterjesztése nem állhat meg, mert a digitális bíróság egyszerre szolgálja az ügyfelek, jogkeresők érdekeit és nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez” – emelte ki az OBH elnökhelyettese.
A két éve indult Digitális bíróság projekt több mint két és félmilliárd forint uniós támogatással valósult meg.”

Forrás:
Pintér Sándor: A Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 28.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Palkovics: a magyar gazdaság high-tech pályára állt

„ Az elmúlt nyolc év iparpolitikai döntései révén a magyar gazdaság alapvetően high-tech pályára állt, ennek jelentőséget ad a gazdasági növekedésre, a környezetre gyakorolt hatása – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságában.

Éves miniszteri meghallgatásán Palkovics László kiemelte, a gazdasággal kapcsolatos fenntarthatóság megvalósítása érdekében egyebek közt zajlik a hazai kutatás-fejlesztési-innovációs rendszer struktúraváltása, a kijelölt kulcsiparágak, így az élelmiszergazdaság, az építésgazdaság, a kreatív ipar és az egészségipar tovább fejlesztése.

Hozzátette: a vállalati fenntarthatóságot teremti meg a magyar tulajdonú, nagy számú kis és közepes vállalat erősítése, amit a tárca kkv-stratégiája is segíti.

Komoly kihívást jelent a közlekedési rendszerek, a mobilitás fenntarthatóságának megteremtése, az urbanizáció erősödésével az emisszió- és balesetmentes, stabil városi közlekedés működésének biztosítása, az épített közlekedési infrastruktúra jobb kihasználása, a járművek hajtásrendszerének környezetbarát kialakítása – sorolta a miniszter.

Palkovics László szólt arról is, hogy munkájuk fontos eleme a minőségi közösségi közlekedés továbbfejlesztése, ennek alapvető eleme a vasút gerinchálózata.

Az energetikai területet érintve Palkovics László beszámolt arról, hogy a fogyasztót helyezik a középpontba a tiszta, okos, megfizethető energia megteremtésében, és fontosnak nevezte az energiaellátás biztonságát, az energiaszektor klímabarát átalakítását.

A tiszta ország stratégia kapcsán a miniszter kiemelte, hogy a körforgásos gazdaság megteremtése gazdasági racionalitás, és fontosnak tartja a hulladékgazdálkodás kérdésének megoldását.

Képviselői kérdésre válaszolva Palkovics László elmondta, hogy jövőre elkészül a tárca fenntarthatósági stratégiája.

A Mátrai Erőmű bezárásával kapcsolatos felvetésre válaszában úgy fogalmazott a miniszter, hogy nem lenne jó megoldás a bezárás, helyette technológiai átalakítást kell végrehajtani, hiszen a létesítménynek fontos szerepe van az energiarendszerben és a foglalkoztatásban.

Ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva Palkovics László elmondta, támogatná a klíma tantárgy iskolai bevezetését.”

Forrás:
Palkovics: a magyar gazdaság high-tech pályára állt; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. november 27.

Kategória: fenntartható fejlődés, gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A közigazgatásnak is szolgálnia kell, hogy Magyarország az öt legjobban élhető európai ország közé tartozzon

„ A közigazgatásnak is szolgálnia kell azon társadalmi cél elérését, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legjobban élhető országai között legyen – mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára Siófokon szerdán.

Tuzson Bence a Somogy Megyei Kormányhivatal és a Somogy Megyei Önkormányzat által szervezett Somogy megyei polgármesterek és jegyzők kétnapos tanácskozásának nyitóelőadásában hangsúlyozta: a közigazgatás tíz évvel ezelőtt még az államot szolgálta, egy ma is tartó átalakításnak, szemléletváltásnak köszönhetően azonban már a magyar embereket szolgálja.

Magyarországon több mint háromszáz helyen van kormányablak, ahol az ügyfelek gyorsan, egyablakos rendszerben, több mint kétezer ügyet intézhetnek, de az ügyek egyszerűsítésében nem állhatunk meg – jelentette ki.

Az államtitkár utalt rá, mintegy hétszáz jogszabályt érint az a kormány asztalán lévő javaslatcsomag, amelynek elfogadásával egyfokú lesz a közigazgatási eljárás, bizonyos ügyek esetében az engedélykérést a bejelentés váltja fel, a csökkent munkaképességűeknek ritkábban kell igazolásokat kérniük, s egyebek mellett korszerűsödik az ingatlannyilvántartás.

Tuzson Bence fontos feladatnak nevezte, hogy a piaci mellett az állami szolgáltatások is elérhetők és azonos színvonalon legyenek elérhetők minden kistelepülésen élő számára. Erre szükség van a települések megerősítése, népességmegtartó erejük fokozása érdekében is.

Az államtitkár szavai szerint ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra egyike legyen azoknak az országoknak, ahol a legjobb élni, előre kell lépni a családpolitika, a gazdaság erősítése, a kultúra terén is.

Úgy vélte, támogatni kell, hogy minél több gyermek szülessen, javuljon a termékenységi ráta, sikerüljön megőrizni az európai átlag feletti gazdasági növekedést, csökkenteni a gazdaság kiszolgáltatottságát, valamint őrizni a magyarság összetartó erejét jelentő magyar kultúrát.

Neszményi Zsolt, Somogy megyei kormánymegbízott arról szólt, hogy a megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat hagyományos, kétnapos rendezvényének több mint 250 résztvevője – köztük 63, október 13-án újonnan megválasztott polgármester – előadásokat hallhat a városok és falvak fejlesztési programjainak aktualitásairól, a Terület- és településfejlesztési programról, az önkormányzatiság jövőjéről, s egyebek mellett a Paks II. beruházásról.

A tanácskozás keretében elismeréseket vehettek át a Somogy Megyei Kormányhivatal azon dolgozói, akik több, mint negyvenszer adtak már vért.”

Forrás:
A közigazgatásnak is szolgálnia kell, hogy Magyarország az öt legjobban élhető európai ország közé tartozzon; Miniszterelnökség; 2019. november 27.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Eredményesen zárult a „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése” c. kiemelt projekt

„A 2016-ban indult, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) „1. a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” prioritási tengelyének 1.1.0. konstrukciójából támogatott „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése” c. kiemelt projekt eredményeként új éghajlati sérülékenység-vizsgálatok, továbbá a helyi és országos klímapolitikai tervezést segítő eszközök születtek.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat jogelődje, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2013–2016 között, az Európai Gazdasági Térség (EGT) Támogatási Alap támogatásával kiépítette és elérhetővé tette a NATéR alapinfrastruktúráját. A jobb használhatóság érdekében azonban további fejlesztések váltak szükségessé. A NATéR továbbfejlesztésére 2016–2019 között kiemelt projekt keretében KEHOP forrásból került sor. A projekt célja volt a NATéR kialakítása során folytatott kutatások mélységének és az érintett ágazatok körének bővítése, a klimatológiai adatbázis megújítása és területi kiterjesztése, továbbá az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást támogató, önkormányzati és nemzeti szinten is hasznosítható döntéstámogató eszköztár létrehozása, amely a NATéR eddigi adatbázisait, módszertanai és értékelési moduljait fejleszti tovább.

A projekt keretében számos, az éghajlatváltozás által érintett tématerületen születtek új tudományos eredmények. Vizsgálták többek között a klímaváltozás hatásait a sekély felszín alatti vizekre, illetve a víziközmű szolgáltatások éghajlati sebezhetőségét. Új tematikaként jelent meg a földtani veszélyforrások éghajlatvédelmi szempontú értékelése valamint az épített környezet, amelyen belül az épületállomány sérülékenysége és a belterületi vízrendezés klímareziliens tervezésének lehetőségei kerültek fókuszba. Szintén új elemként szerepelt a „NATéR továbbfejlesztése” projektben a kritikus infrastruktúra egyes elemeinek és a turizmus ágazatnak az éghajlati szempontú értékelése. Továbbá új, az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló agrártudományi és társadalomtudományi kutatások is készültek.

A tudományos eredmények mellett kiemelt szerepet kaptak a projektben azok az új döntéstámogató eszközök, amelyek célja, hogy a NATéR-ban szereplő adatokat a felhasználók számára könnyebben elérhetővé tegyék, felhasználhatóságukat javítsák. A fenti eszközök között hangsúlyosak azok, amelyek kifejezetten a helyi döntéshozókat, a települési önkormányzatokat célozzák.

A projekthez széleskörű oktatási, képzési és disszeminációs tevékenység kapcsolódott, amelyek között kiemelt jelentőséggel bírt a településvezetők, önkormányzatoknál tervezési feladatot ellátó munkatársak és közreműködő (ágazati) szakértők számára szóló „Település-vezetői Éghajlati Akadémia” rendezvénysorozat. Ennek célja az önkormányzatok éghajlati alkalmazkodással kapcsolatos felkészítése volt az eredmények bemutatása és azok gyakorlati hasznosításának megismerése által.

A továbbfejlesztés során létrejött eredmények segítik a klímapolitikai és ágazati tervezés megalapozását, valamint a települési és térségi éghajlatvédelmi stratégiai tervezést, így a kidolgozás alatt álló települési klímastratégiákat is. Ezen túlmenően hozzájárulhatnak az éghajlati alkalmazkodási ismeretek terjesztéséhez, a klímatudatosság szintjének növeléséhez is.”

Forrás:
Eredményesen zárul a „NATéR továbbfejlesztése” projekt; Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat; 2019. november 29.
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

Kategória: fenntartható fejlődés, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Megmértük a mérhetetlent: mérlegen a digitális gazdaság

„Az IVSZ Iparági Fórum keretében folytatta a szakmai párbeszédet és együtt gondolkodást a digitális gazdaság méretének és súlyának legpontosabb becslését nyújtó kutatásához fűződően. A digitális ökoszisztéma képviselői és az IVSZ tagcégei élénk diskurzus keretében erősítették meg az új módszertan létjogosultságát és tárgyalták meg a digitalizáció ügyének további tennivalóit.

Az IVSZ négy évvel ezelőtt egy új módszertan mentén mérte fel a digitális gazdaságot, amely kutatást idén a Microsoft Magyarország támogatásával ismételt meg. Az eredményeket bemutató sajtórendezvényt követően egy iparági fórumra invitáltuk a piaci szereplőket, hogy közösen átbeszéljük a következtetéseket, valamint a lehetséges folytatást. Az eredmények validálása mellett a jelenlévők a lehetséges kitörési pontokról, a legfontosabb feladatokról is beszéltek, amivel párhuzamosan az IVSZ vezetőitől (Laufer Tamás, Both Vilmos), valamint a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójától (Christopher Mattheisen) kaphattak az iparág számára releváns információkat a kutatás hátteréről, mozgatórugóiról.

A szakmai fórumot Molnár Attila főtitkár nyitotta meg, aki közös elmélkedésre és tevékenységre szólította az iparág képviselőit: az IVSZ küldetése, hogy hangot adjon az ökoszisztéma képviselőinek, illetve szakmai párbeszéddel támogassa, mozgósítsa a megfelelő szabályozási környezet kialakítását.

Laufer Tamás elnök rámutatott, hogy az egyeztetés apropójául szolgáló, a digitális gazdaság súlyát mérő kutatás tulajdonképpen egy újabb adalék és adattár a digitális fejlesztések fontosságról szóló élénk diskurzushoz. Mind a szabályozásért felelős emberek, mind a vállalatok már tisztában vannak a technológiai haladás elengedhetetlen voltával – olyan vasat ütünk tehát, ami már régóta nagyon forró. A digitális gazdaságot pontosan megragadó mérőszámok azonban az átalakulási kényszer erősödő szorításában iránytűként működnek, így a valódi lábnyomot felfedő kutatás nagyon jókor jött és nélkülözhetetlen szakmai vitáknak nyit teret: a fórum tanulsága, hogy a digitalizációról még ma, 2019-ben is minél többet kell beszélni.

Mérni a mérhetetlent
A fórum következő napirendi pontjaként Both Vilmos IVSZ elnökségi tag átfogóan bemutatta a mérési módszer velejét és a kutatási eredményeket. Legfontosabb üzenet, hogy a digitális gazdaság mára jóval meghaladja a szűken vett IKT ágazat tevékenységét, a digitális szolgáltatások és termékek az értéklánc későbbi pontjain is hozzáadott értéket képviselnek, így hatásuk más ágazatokban is lecsapódik. A makro-közgazdászokkal együttműködésben kidolgozott módszer számításba veszi ezeket a multiplikátor hatásokat is, így a digitális gazdaság = IKT szektor multiplikátorokkal növelt súlya + az egyéb ágazatok és az államigazgatás digitális teljesítménye.

Másik kulcsponti tényező, hogy a digitális gazdaság relatív növekedésének mérése azért is nehezített pálya, mert a digitális teljesítmények egy része áttevődött más ágazatokba: egyre több vállalat épít ki belső digitális egységeket. Laufer Tamás fontosnak tartotta tisztázni, hogy az ún. internalizáció nem a vállalatok alkalmazásában álló, infrastruktúrát támogató (back-office) jellegű IT munkatársakat takarja, hanem a digitalizációs termékek fejlesztésével foglalkozó szakembergárdáról van szó, akik hozzáadott értéket teremtenek.
Jó példa erre a Continental Automotive Kft., amelynek termékeire ma sokan négy keréken guruló számítógépként szoktak hivatkozni.

Az új módszertan egyik korlátja éppen abban rejlik, hogy az egyébként nem IKT körben működő vállalatok digitálisan értelmezhető tevékenységét ez sem tudja mérni. Vilmos szerint ezt a KSH által bekért adatok bővítése, vagy pedig a kiemelt ágazatok vállalatainak mintavételi eljárással történő mérése tudná kiküszöbölni. A statisztikai számbavételi rendszer alapvető újragondolása nélkül azonban a szóban forgó kutatás a legjobb módszer a digitális gazdaság mérésére.

A fórum résztvevői egyöntetűen üdvözölték a kutatási módszertant és eredményeket, hozzászólásaikkal a további vizsgálódás szükségességét támasztották alá. A piac és a szakma igényt támaszt a kutatás összehasonlító adatokkal való kibővítésére, a releváns országok adatai nyomán további kulcsfontosságú meglátásokkal gazdagodhatnak a döntéshozók. Molnár Attila szerint optimizmusra ad okot, hogy a V4-ek nyitottan fogadták a Digital Europe kereteiben prezentált kutatást, illetve a további elemzésekhez az IVSZ már aktívan keresi a forrásokat. Emellett a tovagyűrűző hatások vizuálisan megragadhatóbb, számszerűen értelmezhetőbb megjelenítése is javaslatként hangzott el Kelemen Csaba (ITM) részéről.

Irány a technológia-vezérelt pálya!
A kutatás fontos konklúziója, hogy a megfelelő, rendszerszintű intézkedések révén a hazai gazdaság egy olyan technológia-vezérelt pályára állhat rá, amely már 2023-ra évi 4 ezer milliárd forint GDP-többletet és 1800 milliárd Ft adóbevétel növekedést eredményezne. Both Vilmos kiemelte, hogy a következetes beavatkozások, a digitális szempontok töretlen szem előtt tartásával hozott döntések és csoportosított források elengedhetetlenek, illetve Magyarország DESI indexében is pozitív elmozdulást idézhetnek elő. Az indexben elfoglalt helyünk azt mutatja, hogy a fejlődés egyik akadálya a digitálisan kompetens munkavállalók hiánya. Vilmos rámutatott, hogy a vállalatok gyakran olyan feladatkörökre is magasan képzett informatikusokat alkalmaznak, amelyeket egy általános digitális tudással felvértezett munkatárs is képes lenne ellátni.

Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a gondolatra rácsatlakozva elmondta, hogy ma már nem „adattudós zseniket” kell keresnünk, hanem digitálisan felkészült munkavállalókat kell összekapcsolnunk elérhetőbb és kezelhetőbb technológiákkal – azaz a technológiák minél egyszerűbb kezelhetőségéről, fejlesztéséről is gondoskodnunk kell. Ez olyan robbanásszerű fejlődést tenne lehetővé, mint amit az okosapplikációk tekintetében már láthattunk az egyszerűsített fejlesztési folyamatok révén.

A digitalizáció kényszere
A másik terület, amelyben nagy szükség van az előrelépésre, a KKV-k digitális fejlettségének foka. A szakmát is intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, így a beszélgetés oroszlánrésze a KKV-k előremozdításának lehetséges gátjairól és útjairól szólt. A stagnálás fő okai a forrásbeli akadályok mellett a kkv-k szemléletbeli, piacismereti hiányosságai: a BellResearch képviselője szerint a vállalatoknak érteniük kell, hogy mire érdemes költeniük. Laufer Tamás szerint is cél az, hogy az embereknek megmutassuk, hogy a digitalizáció nem sci-fi, nem varázslás, hanem mindenkié és az egyszerűbb/kisebb vállalatok számára is megvalósítható. A szemléletbeli hiányosságok kapcsán többen szóba hozták a generációs értékek és gondolkodásmód különbségeit, a felvetések szerint a vezetők szintjén történő generációváltás, a digitális bennszülöttek magasabb pozícióba jutása hozhat majd el fontos változásokat.

A KKV-k haladásának a pénz mellett a kényszer lehet még egy viszonylag kellemetlen, de hatékony ösztönzője. A hozzászólások között fontos meglátás, hogy az egyik leghatásosabb kényszer (ösztönző) az, ha valamilyen rendszerhez kénytelenek illeszteni működésüket a vállalatok, így tehát a nagy rendszereket megmozgató intézkedések vonhatják magukkal a KKV-k megfelelő digitális törekvéseit. Jó példa a múltból erre az online pénztárgépek kötelezővé tétele, a jövőben pedig a két leginkább érintetlen, reformra szoruló rendszerre, az oktatásra és az egészségügyre kell figyelnünk.

Both Vilmos szerint a KKV-k igényeinek felmérése, és azoknak a nemzetgazdasági érdekekkel való metszeteinek feltérképezése sarkalatos kérdés, a továbbiakban pedig ezeket a metszeteket kell támogatni különböző forrásokkal kifinomult stratégiák mentén. A kutatás ilyen szempontból nagyon jókor jött, jó pillanatban vagyunk, hiszen a EU következő költségvetési ciklusának (2021-27) tervezési időszakában vagyunk.

A KKV-k támogatása és ösztönzése közös felelősség, és mostani feladat, még akkor is, ha a szemléletmódváltás – és vállalkozói generációváltás – még tart. Olyan pályázatokra, támogatásokra van szükség, mely ebbe az irányba tereli a KKV-kat – tette hozzá Chris Mattheisen.”

Forrás:
Megmértük a mérhetetlent: mérlegen a digitális gazdaság; Vecsernyés Anna; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. november 29.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Okosváros rendszert vezetnek be Békésen

„ A decemberi próbaüzem után várhatóan januárban elindul a lakossági közterületi észrevételek és panaszok hatékony kezelését, valamint az azokról visszajelzést biztosító Okosváros rendszer Békésen – közölte a hivatalos aláírást megelőző keddi sajtótájékoztatón Kálmán Tibor polgármester.

Az okostelefonos alkalmazáson alapuló lehetőség segítségével egyebek mellett kátyúkról, hiányzó közlekedési táblákról, kidőlt villanyoszlopról, közlekedést veszélyeztető növényekről is jelzéssel élhetnek a település lakói.

Kálmán Tibor elmondta, a 21. század elvárásai és a helyi polgárok visszajelzései is arra ösztönözték őket, hogy erősítsék a kapcsolattartást a lakossággal.

– Egy mobilapplikáció segítségével működő jól használható rendszeren keresztül bárki jelzéseket tehet a közterületeken előforduló hibákról. Az érintettek visszajelzést is kapnak a megoldásról – hangsúlyozta a polgármester. – Természetesen a hagyományos bejelentési módok is megmaradnak.

Ujvári János, a Helpynet Kft. tanácsadója elmondta, több budapesti kerülettel és vidéki településsel vannak már szerződéses partneri viszonyban. A szakember kiemelte, az Okosváros rendszer alapját egy okoseszközökre épülő alkalmazás és felület alkotja. Ezen a felületen működik egy fényképezési lehetőségekkel, GPS-koordinátákkal ellátott lakossági panaszkezelő rendszer, amelyen a helyi polgárok meghatározott bejelentés-típusokból választhatnak és juttathatják el észrevételeiket az illetékeseknek.

Az információk azokhoz a szervezeti egységekhez jutnak el, amelyeknek feladata lesz megoldani a kérdést – legyen szó önkormányzati részlegről, külsős együttműködő partnerről vagy akár közmű szolgáltatóról. Az alkalmazás visszajelzést is küld a bejelentőnek a probléma állásáról, megoldásáról.

Az önkormányzat munkatársai ugyancsak az okostelefonos platformon keresztül rögzíthetik a közterületi észrevételeket akár gyalog, akár autóval haladnak a településen. Ugyanúgy mint a lakossági bejelentés esetén az alkalmazás rögzíti a GPS-koordinátákat és fotózási lehetőséget is biztosít. Az Okosváros emellett egyfajta idősek jelzőrendszerének szerepét is betöltheti.”

Forrás:
Okosváros rendszert vezetnek be Békésen; BEOL.hu; 2019. november 26.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

2030 végéig a háztartások döntő többsége számára elérhető lesz az 1 gigabites sávszélesség

„ Magyarország a tervek szerint az 5G fejlesztések egyik európai központjaként vállalhat régiós főszerepet a technológiára épülő alkalmazások tesztelésében. A kormány arra törekszik, hogy a nagyvárosokban és a főbb közlekedési útvonalak mentén mielőbb épüljön ki az 5G hálózat – jelentette be Palkovics László 2019. november 26-án, Budapesten, a T-Systems Magyarország Symposium 2019 rendezvényen. Az innovációs és technológiai miniszter elmondta, 2025 végéig minden közintézmény és a háztartások több mint háromnegyede számára hozzáférhetővé tennék az 1 Gbps sávszélességet.

A magyar gazdaságpolitika stratégiai irányait kijelölő hét pillér egyikeként a kormány a digitalizációs alapinfrastruktúra fejlesztésével biztosítja a megfelelő felkészültséget a negyedik ipari forradalomra. A meghatározó eszközök az Ipar 4.0 átállás támogatása, az 5G hálózati fejlesztések és a kapcsolódó stratégia megalkotása, a mesterséges intelligencia akcióterv és stratégia kidolgozása, a Digitális Jólét Program végrehajtása, a hálózati lefedettség és elérhetőség folyamatos kiterjesztése – fejtette ki a tárcavezető.

A digitális gazdaság egyre nagyobb súlyt képvisel Magyarországon. Az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt. A más ágazatok digitális fejlesztéseit és digitális munkaköreiben dolgozókat is figyelembe véve a digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább negyedét adhatja, a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. Az IKT feldolgozóipar az autóipar után a második legnagyobb exportőr: a teljes kivitel közel 8, az IKT szolgáltató szektor a szolgáltatásexport 9 százalékát produkálta 2018-ban.

Magyarország nemzetközi összevetésben kiemelkedően teljesít a hálózati összekapcsoltság területén, a Szupergyors Internet Programnak köszönhetően szinte minden háztartásban elérhető a 30 Mpbs. Hazánk a világ országai közül a tizenegyedik a mobilhálózatok letöltési sebessége és a nyolcadik az elérhetőség, lefedettség alapján. Míg a szélessávú lefedettség és az internethasználat szerint az Európai Unió éllovasai közé tartozunk, a digitális technológiák integráltsága és a humán tőke esetében jelentős a lemaradás.

Palkovics László hangsúlyozta: a készülő Nemzeti Digitalizációs Stratégia egyik fő célja, hogy állami szerepvállalás révén felgyorsuljon és költséghatékonyan valósuljon meg az 5G-hálózat kiépítése. A lehetséges konvergenciák kiaknázásával a kormány 2030 végéig a háztartások közel 100 százaléka számára biztosítaná az 1 Gbps sávszélességet.

A mesterséges intelligencia terén a szándék az, hogy Magyarország az európai élvonalba kerüljön, a nemzetközi MI közösség fontos referenciapontjává váljon. Az MI alapú fejlesztések széles körű elterjedésének és alkalmazásának köszönhetően jelentősen erősödhet a hazai vállalkozások versenyképessége. Ennek érdekében cél, hogy a magyar kis- és középvállalkozások, startupok minél nagyobb arányban vegyenek részt MI fejlesztésekben, akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségben – húzta alá a miniszter.”

Forrás:
2030 végéig a háztartások döntő többsége számára elérhető lesz az 1 gigabites sávszélesség; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. november 26.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!