Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Mester és MI! – Neumanntól a blokkláncig és tovább – A 12. DE! Konferencia programja (2018. nov. 27.)

Az esemény időpontja: 2018. nov. 27. 10.00
Helyszín: Danubius Hotel Gellért, Szent Gellért tér 1.

10.00-10.25 Neumann János, a jövő mérnöke
Wisinger István, főiskolai tanár, újságíró, média szociológus
„A mesterséges intelligenciával az a legnagyobb probléma, hogy az emberek túlságosan korán jutnak arra a következtetésre, hogy értik, miről szól.” Eliezer Yudkowsky, AI kutató
A tervezett előadás a Neumann Jánosról írt könyvem előkészítése során megismert tények alapján megpróbálja feltárni, hogy Neumann János – „a fejlődés ellen nincs gyógymód” – korabeli tevékenysége közben milyen elképzelései lehettek az általa kutatott problémák jövőbeli sorsáról?

10.25-10.50 Mikorra várható a 4. információs forradalom?
Papp László, Gartner
Mit jelent a negyedik információs forradalom? Digitalizáció, szingularitás, gépek társadalma. Hogyan készülhetünk fel a hangzatos újságcikkek olvasásán kívül? Miért jelentős az NJSZT és más hasonló szervezetek szerepe ebben a felkészülésben?

10.50-11.15 Társadalommérnökség, tudáskormányzás, nyomvonalvágás (Szilánkok az OI (Szerves intelligencia) kihíváslistájáról)
Z. Karvalics László habilitált egyetemi docens, CSc, SZTE BTK
Az előadásban megfogalmazom az alábbi tézist: „Minél több AI, annál több OI”. Értsd: a mesterséges intelligenciának az algoritmizálható agymunka gépesítésében elért eredményeit nemcsak a kiváltott élőmunka felől, hanem egyre inkább az ezen eredmények nyomán szükségessé váló természetes intelligencia-mennyiség (intenzív és extenzív) növelése irányából is célszerű megközelíteni. Simonyi Károly „gömbje”, amelyet az új ismeretek képződésének illusztrálásához vezetett be, tágul: minden, a megismerésben elért eredmény mögött a meghódítandó tudások még átfogóbb tartományai sejlenek fel. Az előadásban három olyan területet mutatok be, ahol kizárólag a természetes intelligenciától várható előrelépés.

11.15-11.30 Kávészünet

11.30-11.55 Ki a leggyengébb blokkláncszem, avagy a biztonságos technológiák találkozása az emberrel
Krasznay Csaba, adjunktus, NKE
A blokklánc, hasonlóan sok más technológiához, azzal az igénnyel jött létre, hogy a lehető legbiztonságosabb architektúrát nyújtsa a tranzakciók integritásának biztosítására. Egyetlen dologgal nem számoltak Satoshi Nakamotoék, az emberrel. Az előadás bemutatja, milyen gyengeségek vannak a blokklánc technológiában és hogy ezek a gyengeségek valójában miért nem lepik meg a kiberbiztonsági szakmát.

11.55-12.20 Negyedik ipari- vagy harmadik informatikai forradalom?
Bojár Gábor, Graphisoft SE alapító, az Igazgatótanács elnöke
Az informatikai forradalom jelentőségének érzékeltetésére széles körben elterjedt a „negyedik ipari forradalom” elnevezés. Szerintünk ez a megnevezés félreérti és alábecsüli a napjainkban zajló technológiai forradalom szerepét és jelentőségét életünkben. Amikor felbecsülni próbáljuk az IT-forradalom hatását életünkre, munkánkra, sőt az emberi faj egészének jövőjére, akkor ezt nem az ipari forradalmakkal, hanem az emberiség sorsát ezeknél sokkal alapvetőbben befolyásoló két korábbi „informatikai forradalommal”, a beszéd (információcsere) majd az írás (az információ tárolása) megalkotásával célszerűbb párhuzamba állítani.

12.20-13.10 NJSZT 2018. évi díjainak, valamint a Kovács Attila díj -„Az év informatikai újságírója” – átadása

13.10-14.15 Ebéd

14.15-14.40 Tényeken Túli Társadalom – avagy már az álhírekben sem bízhatunk?
Székely Iván, kutatóprofesszor, Közép-európai Egyetem; docens, BME
Az információs társadalom kialakulásában, a tudástársadalom ígéretében sokan a felvilágosodás kiteljesedését látták: eltűnnek a hiedelmek, a félinformációk, az elavult nézetek; minden adat helytől és időtől függetlenül elérhetővé, az információk valóságtartalma pedig azonnal ellenőrizhetővé válik. Beköszönt az internetes írástudás korszaka, a tények uralma a vélekedések felett. A valóság azonban mást mutat: a prediktív adatelemzés, a pszichológiai befolyásolás és a valósidejű üzenetküldés együttese – a mesterséges intelligencia egyre bővülő fegyvertárával párosulva – megkérdőjelezi hagyományos fogalmainkat, amelyeket a valóság, a személyes szabadság, a véleményalkotás, vagy akár a politika lényegéről alkottunk. Ebben a cseppfolyós társadalmi közegben vajon milyen alapelvekre, értékekre támaszkodhatunk?

14.40-15.05 A blockchain és a kriptoeszközök
Sík Zoltán, NHIT alelnök
Mi az a blockchain (magyarul blokklánc) és milyen probléma megoldására jött létre? Mi az a Bitcoin rendszer, miért kell a blockchain magyarázatához és milyen egyéb innovációkat tartalmaz? Mik azok a kriptopénzek, a tokenek és ezek miért kriptoeszközök? Mi az a proof-of-work, mi a kripto-bányászat? Mi a különbség a publikus és a privát (permissioned) blockchain között? Mi másra használhatók még a blockchain megoldások?

15.05-15.30 Blokklánc technológia: Bitcoin-tól az elosztott mesterséges intelligenciáig
Trinh Anh Tuan, egyetemi docens, BCE
Az előadás áttekinti a blokklánc technológia alap funkcionális elemeit és alkalmazásait: a Bitcoin-tól, ellátásilánc-menedzsmenten keresztül az elosztott mesterséges intelligenciáig. Betekintést ad a technológia üzleti, jogi és társadalmi aspektusaiba. Végül, de nem utolsó sorban néhány kérdést tesz fel a technológia jövőbeli kitekintésével kapcsolatban: Mi lesz 50 év múlva?

15.30-15.55 Hitelesség tanúsító nélkül – mérlegen a blockchain technológia
Vágujhelyi Ferenc, NHIT elnök
Miért örül a világ a tekintély nélküli hitelességnek? Mi az előnye és mennyi az ára? Minősített elektronikus aláírás vs. blockchain: belátáson vagy tekintélyen alapul az „e-bizalom”? Az előző kérdésekre adott válaszok alapján milyen szerepet kaphatnak az okos szerződések a társadalom működésében, irányításában?

A blockchain és az állam – mit tegyen a társadalom iránt felelősséggel tartozó „Tekintély” az őt nélkülöző világban?

15.55-16.30 Technológia és antropológia
Csepeli György, professzor emeritus, ELTE, Senior Researcher, iASK
Az előadásban a technológiai szingularitás antropológiai kihívásaival foglalkozom. A technológiai szingularitás kiszorítja az ember a megismerési intelligencia teréből. Az egységes technológiai univerzum gazdasági- és társadalmi hatásai radikálisan megváltoztatják az emberré válás óta ismert világot, melyben az antropológiai állandók (az élet, a halál, az öröm, a szenvedés, a meglevő és a lehető konfliktusa) nem változtak. Az előadásban azt a kérdést vetem fel, hogy a közelítő szingularitás evolúciós ugrást hoz-e magával, kikényszerítve az emberi létre vonatkozó tudásunk felülvizsgálatát.

A Konferencia szakmai támogatója a Nemzeti Hírközlési és Informatika Tanács, valamint az Információs Társadalom folyóirat”

Forrás:
A Mester és MI! – Neumanntól a blokkláncig és tovább; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság; 2018. november
Korábbi DE! konferenciák

Kategória: informatika, szakirodalom, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

„Hatékony tudáshasznosítás a közigazgatás szolgálatában”- konferencia a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

„A BME IK megalapításának 20. évfordulója alkalmából tartott szakmai fórumon együttműködési megállapodás jött létre a Belügyminisztérium és a Műegyetem között.

„Az egyre bővülő műegyetemi tudásbázis többek közt a közigazgatást segítve fejtheti ki a társadalom minden tagja számára legkézzelfoghatóbban megtapasztalható előnyöket” – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Közigazgatási Informatikai Központja (BME IK) megalapításának 20. évfordulója alkalmából rendezett tudományos szimpózium megnyitóján a Központi épület dísztermében. Az akadémikus méltatta a szervezet tevékenységét, azon belül a hazai elektronikus közigazgatás megteremtésének elősegítésében példamutató szerepvállalását, majd a múltat felidézve kiemelte, a BME IK 1998-ban történt megalapítása elsősorban nem a kedvezőbben alakuló jogi környezetnek volt köszönhető, hanem az addigra nemzetközi színvonalúvá vált oktatásnak és fejlesztésnek, amelyet több évtizedes tapasztalattal rendelkező műegyetemi oktatók-kutatók építettek.

A rendezvényen ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodás aláírására is sor került, amelyet a Műegyetem nevében Kotán Attila kancellár és Józsa János rektor, a Belügyminisztérium képviseletében pedig Pintér Sándor, a tárca vezetője írtak alá. „Az intézmény szakmai tevékenységét oly módon kívánjuk fejleszteni, hogy az hozzájáruljon a társadalom és a gazdaság által felvetett problémák sikeres megoldásához. Ha szoros kapcsolat alakul ki az igényt megfogalmazók és a fejlesztők között, akkor az egymást motiváló, hatékonyabb tudáshasznosításhoz vezet” – utalt a BME vezetője a közös munka nyújtotta előnyökre, amelyek egyben a műegyetemi informatikai kutatások jövőbeli irányainak nagy részét is meghatározzák.

A tudományos szimpóziumon aláírt együttműködési megállapodás hátterében a hatékony működésű állam, a valódi elektronikus közigazgatás megteremtése, valamint a rend és a közbiztonság fenntartása áll. Ezen stratégiai célokhoz tartozó fejlesztések megvalósulása elősegíti az állampolgárok biztonságát, az életminőségük javítását, az államigazgatás működésének hatékonyságát, a rentábilis közigazgatás létrejöttét. A központi és önkormányzati közigazgatás-fejlesztés, a bűnmegelőzés és -feltárás sikere, a katasztrófa-helyzetek megelőzése, szükség esetén elhárítása elképzelhetetlen további, jelentős informatikai fejlesztések nélkül, amelyek biztosítják a közös munkát a kormányzati, közigazgatási és önkormányzati alrendszerek (szakrendszerek) között a kialakítandó új, modern elektronikus közigazgatás teljes életciklusa alatt.

A Belügyminisztérium a saját és a hatáskörében lévő szervezetek (ORFK, OKFI, NISZ, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., IdomSoft Zrt.) meglévő informatikai rendszereinek továbbfejlesztésében, valamint az újak létrehozásában szállító-független szakmai kompetenciákra kíván támaszkodni, ezért épít a BME szerteágazó és tudományosan megalapozott szakmai tevékenységére.

Az összefogás által az intézmények közötti munka hosszú távon tervezhetővé, szisztematikussá válik és eredményei a kölcsönös előnyök alapján célzottan szolgálják a BM, valamint a BME elsődleges feladatainak minél sikeresebb teljesítését az erőforrások hatékony és optimális hasznosításával.

A tudományos szimpózium fővédnöke Pintér Sándor belügyminiszter volt, védnökei Hajzer Károly, a BM helyettes államtitkára és a Műegyetem képviseletében Kotán Attila kancellár, Józsa János rektor, valamint Jakab László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja.

„1991 óta valamennyi beosztásomban és területen támaszkodtam a műegyetemi tudásra, az itt oklevelet szerzett szakemberekre” – hangsúlyozta nyitóelőadásában Pintér Sándor belügyminiszter. A tárca és a BME a régmúltra visszavezethető, eredményes együttműködését felidézve megemlítette, hogy országos rendőrfőkapitányként például a havaria-helyzetek kezelésében – égő gázkút, a vörösiszap katasztrófa, vagy az árvíz – kérte az intézmény munkatársainak segítségét. A politikus ezután áttekintette a közigazgatás-fejlesztés előtt álló legsürgetőbb feladatokat, a kibervédelmet, az egészségügy fejlesztését, a katasztrófák megelőzését, majd megjegyezte: a jövő építésében a hatékony szolgáltatásokat nyújtó, az igényekhez folyamatosan alkalmazkodó, rugalmasabb állam megvalósítása érdekében továbbra is számít a műegyetemi munkatársak szakértelmére.

„A BME IK megalapításának műegyetemi gondolata azzal a kormányzati törekvéssel találkozott, amelyik célul tűzte ki az elektronikus közigazgatás, az ún. szolgáltató közigazgatás megteremtését” – emlékezett a kezdetekre előadásában Risztics Péter, a BME IK elnöke, aki felidézte az intézmény elmúlt 20 évének legmarkánsabb szakmai eredményeit: ilyen például a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), az IBM e-business akadémia, vagy a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer kifejlesztése. Az IK-nak – csaknem 90 nemzetközi kutatóhellyel közös – nemzetközi kutatási projektje volt, továbbá részt vett a CERN Nagy Hadron ütköztetőjében a nagyenergiájú részecskék ütközésének elemzéséből évente 10-15 petaB adatmennyiség tárolását, feldolgozását és hozzáférhetőségét biztosító rendszer létrehozásában. Néhány éve indult az elektronikus közigazgatási keretrendszer koncepciójának kidolgozása, majd a kormányzati felhőalapú rendszerek minőségbiztosítási kérdéseiben hárult fontos feladat a Központra. 2016-tól pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezetésével a Kormányzati Adatközpont (KAK) szoftverrendszerének megalkotásában vettek részt. A Központ elnöke a jövő feladatai közé sorolta a nemzeti adatvagyon mentését és archiválását biztosító Kormányzati Adattrezor megvalósítását, a közigazgatási rendszerek valódi elektronikus együttműködéséhez nélkülözhetetlen szemantikai interoperabilitás megteremtését, illetve jelezte, hogy a Műegyetem és azon belül az IK felkészült ezen problémák megoldásának szakmai támogatására.

A szakmai fórum vendége volt még Hajzer Károly a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a közigazgatás-fejlesztés legújabb eredményeiről számolt be, míg a rendezvény további előadói: Jankovits István, a BME IK igazgatója, Szeberényi Imre, a BME IK igazgatóhelyettese, Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója és Karlócai Balázs, az IdomSoft vezérigazgatója a területük egy-egy kiemelkedő innovációját mutatták be.”

Forrás:
„Hatékony tudáshasznosítás a közigazgatás szolgálatában”; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2018. november 15.
BME Közigazgatási Informatikai Központ (BME IK)

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Még az idén megjelenik az új nemzeti kibervédelmi stratégia

„Még az idén megjelenik az új nemzeti kibervédelmi stratégia – hangzott el az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar híradó tanszéke által szervezett nemzetközi tudományos konferencián, a Stefánia Palotában. A 19. alkalommal megtartott szakmai rendezvényen az infokommunikációs hálózatokkal kapcsolatos legújabb trendeket ismerhették meg az érdeklődők.

Hazánkban 2013-ban jelent meg az első nemzeti kibervédelmi stratégia, amely rögzítette, hogy Magyarország a kibertér védelmével összefüggő feladatok ellátását felelősséggel vállalja. Elsődleges célként azt fogalmazták meg benne, hogy az információbiztonság alapjainak megteremtésével és továbbfejlesztésével biztosítani kell a szabad, biztonságos és innovatív kibertér kialakítását. Megalakultak a kiberbiztonsággal foglalkozó állami szervezetek is, mint például a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, amely azóta is a Belügyminisztérium felügyelete alatt működik. Az elmúlt években azonban jelentős változás történt az infokommunikáció és a biztonsági környezet területén, ezért indokolttá vált a stratégia felülvizsgálata Rajnai Zoltán szerint. Magyarország kiberkoordinátora elmondta, hogy az utóbbi időben a korábbinál sokkal nyomatékosabbá váltak a terrortámadások és egyre nagyobb méreteket öltött a kiberbűnözés. Az adatlopásokon túl elterjedt az elektronikus szolgáltatások károkozási célú megbénítása is. A szakember szerint az egyik probléma az, hogy Magyarországon a vállalkozások jelentő része – szemben az uniós példákkal- egyáltalán nem rendelkezik információbiztonsági szabályzattal. Rajnai Zoltán elmondta, hogy az új stratégia egyik fontos célja a biztonságos elektronikus közigazgatási rendszer megteremtése és a kiberbiztonság, a tudatosság növelése, a felkészültség szintjének emelése a társadalom minden területén. A még idén megjelenő stratégia fontos részét képezi a védelempolitika is, amely alapvetően az elhárító- és reagáló képesség fejlesztését célozza.

A NATO Összevont Műveleti Hálózat (FMN) koncepcióját mutatta be a résztvevőknek Szabó Attila. A szakember elmondta, hogy három szintje van a hálózathoz való csatlakozásnak, Magyarország jelenleg a „hosted user” pozícióban van. A plenáris előadásokon szó volt még a meteorológiai radarsáv tisztításáról, a Talos kutatócsapat tevékenységéről és a Magyar Honvédség állandóhelyű gerinchálózatainak és tábori kommunikációs rendszereinek fejlesztési irányairól. Ezt követően a rendezvény több szekcióban folytatódott, ezekben előadás hangzott el a többi között a harcászati műholdas távközlésről, az informatikai üzemeltetés szerepéről a kibervédelem területén, valamint a dolgok internete szabályozási hátteréről.

A konferencián a különböző honvédelmi és rendvédelmi szervek mellett képviseltették magukat a civil szektor infokommunikációban élenjáró szervezetei, cégei, vállalatai is, mint például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a CISCO Systems Magyarország Kft, vagy a Hungaro DigiTel Kft.

A rendezvényen elhangzott előadások hamarosan elektronikus formában is elérhetőek lesznek majd a konferencia hivatalos weboldalán, a www.comconf.hu címen.”

Forrás:
; Szöőr Ádám; Nemzeti ?Közszolgálati Egyetem; 2018. november 16.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A NAV elképesztő méretű adatvagyont kezel

„Adatvagyon, adatfelhasználás és kockázatkezelés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” címmel tartotta meg előadását Sors László az adóhivatalt vezető államtitkár a Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján.

Kiemelte: a NAV elképesztő méretű adatvagyont kezel, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az adatok biztonságára. A NAV vezetője hangsúlyozta: cél a jogkövető adófizetői magatartás elősegítése és ehhez hozzájáruló digitális technológiák széleskörű alkalmazása.

Az adóigazgatás és az adóbeszedés területén figyelemreméltó eredmények jöttek létre az elmúlt években – nyitotta előadását Sors László. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkár hozzátette: Tovább kell haladni a megkezdett úton és ehhez ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Mint mondta: jelenleg is zajló negyedik ipari forradalom az életünk minden területére hatással van, így a közszolgáltatások területén is a következő évtizedeket meghatározó változások zajlanak. Kulcskérdés a hatékonyság – húzta alá Sors László. Az ügyfeleknek gyors, kényelmes és egyszerűbb szolgáltatásokat kell nyújtani, az államnak olcsóbb és hatékonyabb rendszereket kell működtetni.

Előadásában részletesen bemutatta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal milyen területeken alkalmazza az infokommunikációs technológiákat. Mint mondta: a NAV adatvagyona alapvetően három forrásból, az adózóktól, a hatósági tevékenységből és külső társhatóságoktól származik. Kiemelte: a nyáron indult online számlázási rendszerben július 1-je óta több mint 12 millió tranzakció történt. Hozzátette: az online pénztárgép rendszer pillanatnyi mérete több mint 150 terra byte és több mint 27 milliárd rekordot (számlát, nyugtát) tartalmaz. Mindez jól szemlélteti, hogy az adóhivatal elképesztő méretű digitális adatállományt kezel, ezért kulcskérdés az ellenőrzési módszerek hatékonysága.

Az adatokra vigyázni kell, az adatok biztonságát pedig maximálisan garantálni kell, hangsúlyozta Sors László. Előadásában részletesen bemutatta az ezzel kapcsolatos kockázatokat és fenyegetéseket, valamint az ezek megelőzése érdekében tett intézkedéseket. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkár rávilágított, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos európai uniós elvárások, az úgynevezett GDPR milyen kihívások elé állították az adóhivatalt. Sors László előadásában szól még arról is, hogy a NAV az adatvagyonát, miként használja a kockázatelemzés során, és ennek a tevékenységnek milyen kimenetei vannak az adóellenőrzésben. Összefoglalva úgy fogalmazott: a hatékony közszolgáltatásokhoz ügyfélbarát és proaktív hivatalokra, hatóságokra van szükség, ehhez pedig a digitális technológiák alkalmazása jelentősen hozzájárulhat

A Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) a magyar ellenőrzési szakmát tömörítő szervezet. Tagjai nagy többsége az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal munkatársai közül kerül ki. A MPGE hírportálján hagyományos módon tudósítunk a szakmai konferenciáról.”

Forrás:
A NAV elképesztő méretű adatvagyont kezel; Pénzügyminisztérium; 2018. november 14.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

„Az életünket a technológia alakítja, és a gépek irányította, ellenséges világ már egyáltalán nem is tűnik távolinak. Az Amazon, a Google vagy éppen az Uber működését figyelve érzékelhetjük, miképpen kezdtek el uralkodni felettünk az algoritmusok.
„Technológiai kutató és vállalkozó vagyok, aki megtanulta, hogy észrevegye az eltérést aközött, ahogyan a dolgok vannak, és ahogyan lehetnének. Így olyan kérdéseket tehetek fel, amelyekre a válaszok egy jobb jövő felé mutatnak.”
Tim O’Reilly 40 éve, a techipar pionírjaként figyeli és alakítja a Szilícium-völgy aktuális trendjeit, melyek évről évre végigsöpörnek a világon, gyökeresen megváltoztatva a mindennapjainkat. A szerző új könyvében a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokra és aggodalmakra kínál gyakorlati megoldásokat.

Mindazoknak, akik szeretnének felkészülni a jövőre, és szeretnék tudni, a technológia hogyan alakíthatja és segítheti majd a társadalmunkat, a WTF? nélkülözhetetlen kalauz.
Reid Hoffman – A LinkedIn társalapítója

Tim a Szilícium-völgyi sikerekre és a túlzásokra egyaránt odafigyel. Ebben a provokatív könyvben pedig megosztja velünk a technológia erejével kapcsolatban leszűrt tanulságokat.
Hal Varian – A Google vezető közgazdásza”

Forrás:
WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?; Tim O’Reilly; Typotex; ISBN: 978-963-2799-96-4; 2018
Részlet a könyvből (PDF)
About O’Reilly; O’Reilly Media, Inc (hivatalos életrajz)

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, szakirodalom, társadalom, technika | Címke: , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. november 12.

Hírszemét borította a közösségi média tereket az USA félidős választási kampányában.
Az ember csak kapkodja a fejét! Az elmúlt két-három évben a fake news, azaz az álhírek valóságos áradásától hangos a médiakutató szakma, a tájékoztatóipar és a politika egyaránt. Most pedig az információ terjesztés, hírgyártás- és hírmegosztás jelenségeinek egyik fontos kutatóbázisa, az Oxford Internet Institute újabb terminussal cserélte le a híres-hírhedt fake news-t. Legújabb szakmai jelentésükben ugyanis – az Egyesült Államok félidős választási kampányának közösségi média vetületeit vizsgálva – arra a megállapításra jutottak, hogy a Facebookon és Twitteren terjedő információnak legalább 25%-a az álhírek kategóriájába sorolható. A hír ma már aligha ráz meg bárkit is, a puszta tényközlésnél meghökkentőbb az oxfordi kutatók szóhasználata: ugyanis az álhír itt már nem „fake news”-ként szerepel. Hanem a látszólag semmilyen lényegi többletet nem kínáló „junk news” kifejezés alatt fut.
A kifejezetten az online propaganda tanulmányozására létrehozott kutatóműhely, az Oxford Internet Institute-on belül elindított Computational Propaganda Project megkülönböztetett figyelemmel kíséri az amerikai közösségi média használatot. A közösségi média platformok ugyanis mára meghatározó jelentőségű csatornákká váltak az USA népességének hírfogyasztásában. Szerepük különösen a közélet mérföldkőszerű eseményeihez – a különböző választásokhoz – kapcsolódva ugrásszerűen megnövekszik. Az oxfordi kutatók az egyre élesebben megosztott amerikai közvélemény mostani „összecsapása”, az ún. félidős választások kampányidőszakában vizsgálták az USA közösségi média fogyasztási trendjeit. Az elemzés, amelynek keretében mintegy 2,5 millió Twitter-üzenetet és csaknem 7000 Facebook fiókot vizsgáltak át az elmúlt hónap során, három figyelemre méltó eredményre jutott.
Az álhírek, összevetve a – feltételezett külföldi, azaz orosz manipuláció által elindított – 2016-os fake news hullámmal, tovább terjeszkedtek a közösségi média információs tereiben. Annak ellenére, hogy az üzemeltető óriáscégek, elsősorban a Facebook és a Twitter (részben persze külső nyomásra) hadat üzentek a közösségi platformokat lassan birtokukba kerítő manipulációknak, álhíreknek, félrevezetéseknek, képzelgéseknek, a kutatók által most junk news-ként kategorizált álhírek mennyisége (mintegy 5%-kal) tovább növekedett a legutóbbi elnökválasztási kampányhoz képest.
További meglepő fejlemény, hogy változott az álhírek természetes „tenyészközege” is. Míg a 2016-os kampány időszakában elsősorban Trump támogató bázisa, illetve az amerikai szélső jobboldal körében terjedtek különösen virulensen a különféle kitalált történetek, elferdített hírek, álinformációk, addig most már a fősodratú konzervatív szavazói táborra is egyre inkább jellemző az ilyesfajta álhírek fogyasztása és megosztása is. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető volt a korábban csupán a szélsőségesekre jellemző szóhasználat terjedése, általánossá válása a mérsékelt konzervatív közegekben is.
Végül meglepő fejleményként könyvelték el a brit kutatók, hogy az immár junk news-nak nevezett álhírek generálói között nem találtak külföldi erőket, nevezzük őket néven: oroszokat. A vizsgálat egyértelműen kimutatta: a közkedvelt angolszász kifejezéssel „összeesküvés elméletek”-nek nevezett kitalációkat, torzított információkat, félrevezető híreket a helyi alternatív média fabrikálja és ülteti el a közösségi platformok politikai közegeiben. Ahogy a szakemberek fogalmaztak: az álhírek láthatóan domesztikálódtak, és immár komoly belső fogyasztói igény táplálja előállításukat és terjesztésüket.
Junk news dominating coverage of US midterms on social media, new research finds.; University of Oxford; 2018. november 1.
Polarization, Partizanship and Junk News Consumption on Social Media During the 2018 US Midterm Electrions.; Nahema Marchal; The Computational Propaganda Project; 2018. november 1.

Az Európában merényleteket tervező ISIS-terroristák „túlterheléses támadással” bénították meg a titkosszolgálatokat.
Matthieu Suc, a francia Mediapart tényfeltáró portál oknyomozó újságírója a napokban megjelent könyvében több szenzáció számba menő részletet közöl a 2015. november 13-i, összesen 130 áldozatot követelő borzalmas párizsi merénylet sorozattal kapcsolatban. A világsajtót elsősorban a véres terrorakció utóéletével kapcsolatos mozzanatok (az akcióban résztvevő iszlamisták felkutatása és megölése) hozta izgalomba. Van azonban a könyvben néhány olyan részlet, ami – bár nyilván kevésbé látványos – de következményeit tekintve sokkal hátborzongatóbb lehet, mint a terrorizmus elleni harcnak az a része, ahol a pisztolyok dörögnek. Ez a támadások előélete.
A francia újságíró ugyanis kifejti: az Iszlám Állam stratégiáját, a párizsi merényletsorozat kitervelésekor a titkosszolgálatok kijátszására építette. A terrorszervezet tisztában volt azzal, hogy a nyugati elhárító szervezetek számos részinformációval rendelkeznek ugyan a készülő merényletekről, de azokat nem képesek összerakni. A dzsihadisták a hackertámadások immár jól ismert módszerét, a „túlterheléses támadást” alkalmazták a belbiztonsági szervezetek információszerző kapacitásainak megbénítására. Ne gondoljunk itt persze a fogalom alatt ismert, klasszikus DoS (Denial of Service) támadásra, hiszen nem ilyen fizikai rendszerbénítás lebegett a terroristák szeme előtt. Egyszerűbb (ha úgy tetszik „humán”) módszerekkel operáltak, de a céljuk végső soron ugyanaz volt: az ISIS Európában mozgó sejtjei, szervezetei, aktivistái szándékosan elárasztották az interneten át információkkal a nyugati titkosszolgálatokat. Amelyeknek nem az információ hiánya, hanem éppen ellenkezőleg, az információ mindent elárasztó özöne, az információbőség okozott felderítési problémát. Ezzel rávilágítottak egy nagyon fontos és perspektívájában több mint nyugtalanító jelenségre. Nevezetesen arra, hogy a terroristák az aszimmetrikus hadviselésnek (tehát, ahol a hatalmas erőfölényben levő ellenfelet a gyengébb fél valami egyszerű eszközzel, csellel játssza ki) nem csak a hagyományos frontjain, hanem az információs csatamezőjén is nehezen legyőzhető ellenségek lehetnek. És ugyanakkor arra is: korunkban – ellentétben a megelőző évszázadokkal – nem az információ szűkössége jelenti a legnagyobb problémát, hanem az információ túltengése.
Comment les commanditaires du 13 novembre 2015 ont été tués un a un.; Priscille Lafitte; France 24; 2018. november 7.

A szíriai orosz légicsapások nyílt adatbázisa – potenciális muníció a többoldalú diplomáciának.
A Syrian Archive elnevezésű civil szervezet tevékenysége érdekes módon világíthat rá arra, hogy az adattudomány (adatelemzés) maga is új dimenziót adhat korunk mind inkább „digitalizálódó” diplomáciájának.
A tárgyalás ugyanis ma is a diplomácia egyik alapfunkciója. Ennek éltetője azonban a tény, az ellenőrzött, a bizonyítható adat. Márpedig egy olyan korban, mikor a megtévesztő információk fabrikálása immár nagyüzemi módszerekkel történhet és történik, sokszor nem is olyan könnyű biztosítani a diplomáciai tárgyalásoknak ezt az éltető munícióját. Jól látható ez a különféle szintű és jellegű nemzetközi fórumok és intézmények munkájában, ahol az információk csavarása, néha a kifejezett megtévesztés gyakorta blokkolja a döntéseket, a problémák megoldását.
Különösen nehéz terepét jelentik a multilaterális diplomáciának a háborús konfliktusokkal kapcsolatos egyeztetések, egyezkedések. A mögöttes geopolitikai érdekek ugyanis szinte mindig jelen vannak, még ha kimondatlanul is. A nemzetközi fórumokon egymással csatába szálló diplomatáknak – legyen szó közeli polgárháborúkról, távoli népirtásokról – sosincsen könnyű dolga a bizonyító erejű tényanyag felsorakoztatásakor.
A most bemutatott online adatbázis lehetséges erénye éppen az: az információban látszólag bővelkedő, ám garantáltan megbízható, valóságos tényanyagban egyre nyilvánvalóbban szűkölködő világunkban adatokat szolgáltathat. Olyan tényanyagot, amelyet felhasználva aztán a nemzetközi rendezésekért – politikákért, igazságtételért –felelős szakemberek, a diplomaták, a szokásos geopolitikai, ideológiai érvrendszeren túlhaladva tehetnek kísérletet a bajok orvoslására.
A szíriai orosz légicsapások adatbázisa valójában mintegy négy éve gyűjti a közel-keleti ország gyilkos polgárháborújának fellelhető dokumentumait. Eddig mintegy 3,3 millió digitális „tényanyagot”, elsősorban fényképet, videofelvételt gyűjtött össze és tárol a szerverein. Az ilyen nyers információ morzsák értéke persze nem túl magas. A portált működtető civil szervezet munkájának oroszlánrészét – a hírforrások folyamatos figyelése, az adatok állandó gyűjtése mellett – a nyers adatok feldolgozása teszi ki. Magyarul, az adatelemzés. Ez az a komoly szaktudást igénylő feladat, ami igazi hozzáadott értéket biztosít a felhalmozott digitális adattömegnek. A szakértők fontos munkája: a nyílt forrású adatok monitorozása révén begyűjtött adathordozók, ill. adatok szisztematikus elemzése (verifikálása). Ennek során változatos módszereket alkalmaznak, a technikai elemzéstől kezdve a terepkutatáson át a szemtanuk felkutatásáig és kikérdezéséig. További fontos, értéknövelő tevékenységük az információk „gazdagítása” (azaz, metaadatokkal való ellátásuk révén azok használhatóságának jelentős növelése).
Az adatbázis jelenleg több mint 3300 ellenőrzött, annotált, magyarázó adatokkal ellátott videofelvételt tartalmaz. Ezek között csaknem 150 olyan akad – állítják a civil szervezet munkatársai – amelyek a polgári lakosságot indokolatlanul veszélyeztető és sújtó akciókat dokumentál. Az adatok és az anyagok szabadon hozzáférhetők az adatbázisban, azokat bárki felhasználhatja: a háborús jogsértésekkel, emberi jogi kérdésekkel foglalkozó jogászok, vagy a nemzetközi fórumokon felszólaló, tárgyaló diplomaták.
Russian Airstrikes Database

SZAKMAI FÓRUM: Diplomáciai innovátorok találkozója Londonban.
Második alkalommal rendezik meg a Londoni Diplomáciai Csúcstalálkozót. A korszerű külkapcsolati munka témáit napirendre tűző „Smart Diplomacy” rendezvényre november 27-28-án kerül sor a brit fővárosban.
Az idei fórum három témát kíván a fókuszába állítani:
vezető női politikusok a világpolitika átalakításáért;
hogyan változtatja meg a technológia a nemzetközi kapcsolatokat és a szűkebben vett diplomáciai munkát;
hogyan lehetne új lendületet adni a globális kormányzásnak
A kiemelt felszólalók között jó néhány olyan nevet találni, akik az e-diplomáciai fejlesztések élvonalában szerepelnek immár évek óta. Felszólal Thomas Philbeck, a Világgazdasági Fórum információs társadalom és technológiai vezetője, és Simon Anholt is. A digitális diplomácia kutatói és művelői számára azonban nyilván Corneliu Bjola professzor szereplése lesz a legérdekesebb, aki az Oxfordi Digitális Diplomáciai Kutatócsoportot vezeti.
A rendezvényre az alábbi linken lehet regisztrálni

KÖNYVSZEMLE – Benkler, Yochai- Faris, Robert – Roberts, Hal (2018): Network propaganda: manipulation, disinformation and radicalization in American politics. Oxford, Oxford University Press.
Az izraeli-amerikai kettős állampolgár szerző Yochai Benkler professzor és szerzőtársai könyvét nem csak azért ajánlom olvasóim figyelmébe, mert nem sokkal ezelőtt jött ki a nyomdából, s így a legfrissebb eredményekbe enged bepillantást, amik csak a Harvard nagyon nagy nevű internetkutató műhelyében (a Berkman Klein Centerben) mostanában születnek. Nyilván azért is esett a választásom ma éppen erre a könyvre, mert fontosabb megállapításai kísértetiesen egybecsengenek a témaismertetőnk elején citált brit kutatás revelációival.
A hatalmas tényanyag – több millió publikált és internetes hír, közösségi média poszt – alapján végzett kutatás ugyanakkor tovább is megy a brit kollégák néhány rácsodálkozásán. Benkler kerek perec leszámol azzal a mára sziklaszilárd bizonyossággá merevedett közhiedelemmel, miszerint külföldi ügynökök machinációi döntötték el a 2016-os választást Trump javára. De, és ez még nagyobb meglepetés, kétségbe vonja még azt is, hogy akár csak maga az új technológia lenne a ludas ezekben a fejleményekben, az ún. „igazság utáni világ” gyors kikristályosodásában. Mármint, a digitális technológia önmagában.
Benkler és társai azt igyekeznek ebben a szokatlan alapossággal kutatott és megírt műben bemutatni, hogy az amerikai közélet nagyon hosszú távú intézményi és kulturális jellegzetességei, folyamatos kölcsönhatásban a technológiai fejlődéssel, hogyan alakítottak ki – lényegében az 1970-es évektől kezdődően – egy sajátos propaganda visszacsatolási hurkot az amerikai konzervatív sajtóban. Ezek a változások idézték aztán elő a mérsékelt konzervatív média elsorvadását, utat nyitva egy radikalizálódó, a propagandára fogékony politikai-közéleti ökoszisztéma számára.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. november 5-november 10.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Kormányhivatalok digitalizációs képességeinek jav.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.10.
Ajánlatkérő (a továbbiakban rövidítve: AK) saját és 19 másik kormányhivatal képviseletében eljárva, 1795 db lapolvasó eszköz (A/3-as asztali síkágyas dokumentumszkenner lapadagolóval) beszerzését valósítja meg adásvételi szerződés keretében… a kormányhivatalok digitalizációs képességeinek biztosítása érdekében szükséges források biztosításáról szóló 1542/2016. (X. 13.) Korm. határozat végrehajtása érdekében.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Számítástechnikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: Neumann János Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.05.
„Számítástechnikai eszközök beszerzése a Neumann János Egyetem részére az EFOP-3.6.1-16-2016-00006 pályázat keretében”
Adásvételi szerződés keretében az alábbi eszközök leszállítása:
27 hüvelykes, 5K-s Retina kijelzős iMac nagy teljesítményű asztali számítógép, munkaállomás
Mennyiség: 15 DB
Ajánlatkérő mérnökinformatikus BSc szak mobil alkalmazások fejlesztése specializáció (szakirány) keretén belül iOS fejlesztést tervez (az új tanterv már tartalmazza) oktatni hallgatók számára. Jelenleg ez a második legnépszerűbb mobil platform a világon. Ehhez szükségesek az iPhone fejlesztői készülékek, mivel az iOS operációs rendszer csak az Apple mobileszközeire elérhető. Továbbá az iPhone készüléken futtatható alkalmazások fordításához és telepítéséhez Apple Macintosh számítógép és macOS operációs rendszer szükséges, más rendszeren pl. Windows vagy Linux-on az eszközre való telepítés nem lehetséges.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Tápegységek SYLOS GHHG
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.06.
Ajánlatkérő: ELI-HU Nonprofit Kft.
Kutatástechnológiai berendezések üzemeltetéséhez szükséges tápegységek és elektronikai eszközök beszerzése 4 részben a SYLOS GHHG másodlagos források számára.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás_MS EA 2. éves LSP és TUP2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.03.
Az MNB meglévő Microsoft EA szerződésének 2. évére esedékes díjak megfizetésében közreműködő, a technikai lebonyolítást intéző partner (LSP) kiválasztása.
Az MNB meglévő Microsoft EA szerződésének 2. éves időszakában – TRUE-UP 2 (fordulónap: 2020. január 31.) – tartozó licencek opcionális szállítása. Összesen 4 912 db különféle Microsoft szoftverlicenc használatának és követésének biztosítása és 532 db különféle Microsoft szoftverlicenc opcionális beszerzésének nyújtása.
Lásd bővebben

Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.06.
Keretmegállapodás a Kbt. 105. § (1) bekezdés b) pontja szerint egy ajánlattevővel az Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer komponenseinek továbbfejlesztésére a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak és a bírósági szakrendszerekben történt frissítéseknek való megfelelés biztosítására. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítése során specifikált fejlesztéseket közvetlen egyedi megrendeléssel vagy írásbeli konzultációt követően köteles elvégezni. Programozási nyelv: C/C++. Mennyiség: 20.000 fejlesztői keretóra. A keretmegállapodás a keret kimerülése vagy a 2 év letelte esetén megszűnik, amelyik körülmény előbb következik be.
Lásd bővebben

Stúdiótechnika támogatás KBF/386/2018 – EMF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.06.
A Magyar Nemzeti Bank központi épületeiben és bérleményeiben a stúdió- és vizuáltechnikai rendszerek üzemeltetése és rendezvények támogatása. Rendezvények esetén eseti megrendeléssel munkaidőn kívül, illetőleg külső helyszíneken is.
Lásd bővebben

Médiaszolgáltatások beszerzése hat részben.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/214
Közzététel dátuma: 2018.11.08.
Ajánlatkérő: Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.10.
Vállalkozási keretszerződés(ek) keretében hirdetési és médiaszolgáltatások megrendelése a Müpa Budapest Nonprofit Kft. részére — hat részben.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: érték áfa nélkül: 300.000.000,- Ft
Teljes mennyiség: évi min. 20.000.000. AV elérés. (az adatok tájékoztató jellegűek, a beszerzés nagyságrendjének meghatározását segítik elő évi min. 1000 kommunikálandó esemény kapcsán).
Az ajánlattevő feladata online programportál és online közéleti portál dokumentációban részletezett paramétereknek megfelelő médiaportfoliójába tartozó médiumokban hirdetési szolgáltatások nyújtása. A megajánlott szolgáltatásnak minden kategóriára vonatkozóan kell tartalmaznia 1-1 médiumot.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Oktatási épület számítástechnikai eszközei
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: Mórahalom Városi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Különböző számítástechnikai eszközök beszerzése, amelynek részleteit az EKR rendszer karakterkorlátja miatt a csatolt egységes szerkezetű ajánlattételi felhívás és dokumentáció tartalmazza
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.222.130,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató hirdetmény – „Tablet-tárolószekrények beszerzése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, Digitális kompetencia fejlesztése című projektben határidős adásvételi szerződés keretében”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: Balázs-Diák Kft.
Az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, Digitális kompetencia fejlesztése című kiemelt projekt keretében tervezetten 24.000 db tablet beszerzése történik meg és maximálisan 800 intézménybe (kizárólag ötödikes osztályban) kerül kihelyezésre. A tabletek tárolása az osztályokban erre kialakított speciális zárható szekrényben történik.
A közbeszerzés a tabletek tárolására kialakított speciális zárható szekrények beszerzésére vonatkozó határidős adásvételi szerződés megkötésére irányul.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 202.792.000,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár számítástechnikai eszközeinek beszerzése 524 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.991.440,- Ft
Lásd bővebben

NÚSZ dokumentum-, és folyamatkezelést támogató rendszer bevezetése, támogatása/2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő:Innodox Technologies Zrt.
NÚSZ dokumentum- és folyamatkezelést támogató rendszer bevezetése és támogatása
1. A leszállított dokumentum- és folyamatkezelő rendszer
2 db fejlesztői licenc
200 db teljes jogú user licenc
120 db olvasási jogú user licenc
2. A dokumentum- és folyamatkezelő rendszer bevezetése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.417.778,- Ft
Lásd bővebben

TEE – Alfresco dokumentumkezelő
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: BroadBit Hungary Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A PPKE Alfresco dokumentumkezelőben fejlesztésekre vonatkozó szakértői és szoftverfejlesztői, gyártói/fejlesztői L3 támogatás és üzemeltetői L2 támogatás keretszerződés keretében
Érték: 60.000.000,- FT
Lásd bővebben

Philips Brilliance ICT karbantartás,javítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Nyertes ajánlattevő: PHILIPS Magyarország Kft.
„Vállalkozási szerződés Philips gyártmányú Brilliance ICT teljes körű karbantartására, javítására, alkatrész ellátására, gyártói technológia által megkövetelt felülvizsgálati szolgáltatások nyújtásával” (rövid megnevezés: Philips Brilliance ICT karbantartás,javítás)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 83.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – GNSS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: Leica Geosystems Hungary Kft
„GNSS referenciaállomás vevőkészülék beszerzése a hozzá illeszkedő GNSS referenciaállomás antennával” a műszaki leírásban részletezettek szerint.
4 db GNSS referenciaállomás vevőkészülék beszerzése az illeszkedő GNSS referenciaállomás antennával és mindösszesen 3 év szoftverkövetéssel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.760.000,- Ft
Lásd bővebben

mobil kommunikáció 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az eljárás elnevezése:„Előfizetői keretszerződés mobil kommunikációs szolgáltatás beszerzése 2018″
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.832.364,- Ft
Lásd bővebben

Windows 10 Home operációs szoftver és kiegészítők
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/214
Közzététel dátuma: 2018.11.08.
Ajánlatkérő: Békéscsabai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Alienline Kft.; Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.; Exicom Informatika Kereskedőház Kft.; Macrotel Telefontechnikai Kft.
EFOP-4.1.3-17-2017 projektek megvalósításához szükséges informatikai eszközök beszerzése:
1. rész: 178 darab Windows 10 Home, magyar nyelvű, 64 bit, legalább 1 darab licenccel vagy azzal egyenértékű operációs rendszer
2. rész: 178 darab Headset
3. rész: 178 darab átalakító
4. rész: 11 db hálózati aktív eszköz
5. rész: 11 doboz hálózati kábel
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.469.549,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközbeszerzés 1 – 2. rész
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/215
Közzététel dátuma: 2018.11.09.
Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai eszköz beszerzés 2 részben: hardver és szoftver
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.578.150,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-IP adathálózati, biztonsági eszközök és implementációs munkák keretmegállapodás keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zrt.; S&T Consulting Hungary Kft.
Ajánlatkérő jelen eljárás 1. részének eredményeként IP adathálózati és biztonsági eszközök szállítására vonatkozó, Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti keretmegállapodást kíván kötni.
A keretmegállapodás megkötését követően ajánlatkérő a keretmegállapodás hatálya alatt felmerülő beszerzési igényeit versenyújranyitás eredményeként megkötendő egyedi szerződések megkötése útján kívánja kielégíteni.
A versenyújranyitások során a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek a Közbeszerzési dokumentumok részét képező Katalógusban szereplő 611 féle termék vonatkozásában áll fent az ajánlattételi kötelezettsége ajánlatkérő tényleges beszerzési igényének megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai szerverinfrastruktúra üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: DataCare Rendszerintegrációs Zrt.
Az OBH saját alkalmazásait kiszolgáló informatikai szerverinfrastruktúra biztonságos és szakszerű üzemeltetése 15 hónapos időtartamra.
Elvégzendő főbb feladatok
1. Az ajánlatkérő központi telephelyén minimum 2 fő rendszergazda folyamatos biztosítása munkaidőben (H-P 07:30-16:30);
2. Rendszermérnöki támogatás, helyszíni vagy távoli munkavégzés biztosítása havonta 16 órában;
3. Kiterjesztett support biztosítása (H-P, 16:30-19:30) évente legfeljebb 12 alkalommal, előre egyeztetett időpontban.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 62.625.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DEVERTO Rendszertechnika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Deverto IP Centrex rendszerre vonatkozó szoftver- és üzemeltetés-támogatási szolgáltatások nyújtása a szerződés hatálybalépésétől számítva 2019.április 02-ig a műszaki leírásban foglaltak szerint
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

IR és KTK továbbfejl., szoftvertám., karbantart.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Zalaszám Informatika Kft.
A közbeszerzés tárgya: Az Integrált Munkaügyi Rendszer (IR) és a Közfoglalkoztatási Támogatások Keretrendszere (KTK) továbbfejlesztési-, továbbá a forráskód módosításával és ismeretével járó szoftvertámogatási illetve karbantartási feladatok ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.424.617.000,- Ft
Lásd bővebben

NyE – NEPTUN követése, támogatása és kapcs. szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/215
Közzététel dátuma: 2018.11.09.
Ajánlatkérő: Nyíregyházi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtása 28 hónapra a dokumentációban részletezettek szerint.
Neptun Elektronikus számla kiállítási szolgáltatás: 20 000 db/év (1667 db/hó)
Neptun irathitelesítési szolgáltatás: 5 000 db/év (417 db/hó)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül)
Érték: 46.515.280,- Ft
Lásd bővebben

Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer ÖEÁH
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Poszeidon EKEIDR irat- és dokumentumkezelő rendszer terméktámogatási szolgáltatásai a megrendelő által megadott műszaki leírás alapján.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 26.325.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Összesen 256 db Panasonic 12V 100Ah LC-XB12100P típusú vagy azzal egyenértékű akkumulátor Ajánlatkérő szünetmentes erősáramú tápellátását biztosító UPS berendezéséhez
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, ezért az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Support_eredménytelen elj tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Vállalkozási szerződés összesen 40 db szerver eszköz supportja (Hardware és software) tárgyában
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján, tekintettel arra, hogy – ahogy azt ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatásban, valamint az eljárást megindító felhívásban jelezte – az egy szakaszból álló eljárásban nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot.
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm. – Dunakeszi KAB, TH-FH kivitelezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Pest Megyei Kormányhivatal
Vállalkozási szerződés / A Pest Megyei Kormányhivatal Dunakeszi Járási Hivatal Dunakeszi integrált kormányzati ügyfélszolgálatának (Kormányablak) kialakítása, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Dunakeszi Járási Hivatal székhelyének (Törzshivatal) és Földhivatal épületeinek építése – kivitelezési munkák elvégzése az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumban foglaltak szerint
Eredménytelenség indoka:
A benyújtott ajánlatok mindegyike meghaladja az ajánlatkérő számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, ezért a közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Eredménytáj. – KK – Projektor beszerzés EFOP-3.2.4
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/214
Közzététel dátuma: 2018.11.08.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Jelen közbeszerzés célja a Klebelsberg Központ, valamint a konvergencia régió tankerületi központjai fenntartásában lévő iskolák részére összesen 5011 db projektor beszerzése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, „Digitális kompetencia fejlesztése” elnevezésű uniós projekt keretében, a Műszaki leírásban meghatározott paraméterek szerint.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A tárgyi közbeszerzési eljárásban nem érkezett ajánlat.
A tárgyi közbeszerzési eljárás az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (6) bekezdése alapján eredménytelen, figyelemmel arra, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működési hibája olyan jogsértést eredményezett, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem volt orvosolható.
Lásd bővebben

Visszavonás_APZ_Mérnök keret II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás a zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozására irányuló fejlesztés megvalósításához szükséges mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátására
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A tárgyi hirdetmény az eljárást megindító felhívás visszavonására irányul a Kbt. 53. § (1)- (2) bekezdésében foglaltak alapján.
Eljárást megindító hirdetmény iktatószáma: KÉ 2018/13810.
Lásd bővebben

K1895 Libra6i rendszer és Oracle support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
A vállalatirányítási rendszer részét képező szoftverek egyik alapja a Társaság több mint 1000 járművének menetokmányát elkészítő és karbantartását támogató Libra 6i City és Szerviz modulja, valamint a közel 200 ezer hulladékkezelésben érintett ügyfél nyilvántartását a hulladékkezelési tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartást támogató, mérlegelő TARA, valamint a számlázási és folyószámla kezelési tevékenységet segítő Libra 6i Mérleg, Számla és Total modulok.
Ajánlatkérő 14 db LIBRA6i örökös modullicencekkel rendelkezik.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályiról szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint:
„Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása.”
Tekintettel arra, hogy az eljárás keretében ajánlattételre felkért Libra Szoftver Zrt. a 2018.09.10-én megtartott tárgyalást követően, a 2018.09.10-én az EKR rendszerben kiküldött végleges ajánlattételi felhívásban megadott ajánlattételi határidőig nem nyújtotta be végleges ajánlatát, így az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!

Hamarosan mobilon is elérhetők lesznek a jogszabályok

„A Nemzeti Jogszabálytár (a továbbiakban: NJT) továbbfejlesztésére is sor kerül a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) elnevezésű Projekt keretében. Az NJT kényelmi szolgáltatásai a jövőben már mobil applikáción keresztül is elérhetővé válnak a felhasználók részére. A fejlesztésben az NJT új szolgáltatásaként kialakításra kerül egy személyre szabott ügyintézési felület is így az NJT új szolgáltatásaként SZÜF-ön is elérhető lesz.

Az NJT létrehozásának alapvető célja az volt, hogy mindenki meg tudja ismerni a jogszabályok mindazon szövegeit, amelyek az életét, munkáját, ügyei intézését, vállalkozásának működését meghatározzák. Az NJT e célkitűzésnek megfelelően a jogszabályszövegeket, valamint a jelentősebb közjogi szervezetszabályozó eszközöket a módosításaikkal egységes szerkezetben, öt éves időtartamra visszamenőleg, valamint (ha léteznek) a még hatályba nem lépett későbbi három időállapotukkal tartalmazza. A szövegek a lekérdezés napját megelőző 20 évre visszamenőleg lekérhetők. A portálon önálló felületen a helyi önkormányzatok rendeletei is hozzáférhetők, továbbá lehetőség van a nemzetközi szerződések egységes szerkezetű szövegeinek a megtekintésére is.

Jóllehet az NJT az állam egy ingyenes szolgáltatása, amelynek célközönsége főként a lakosság és a vállalkozások, az NJT eddigi működési tapasztalatai alapján a szolgáltatás a közigazgatás és a gazdaság egészére hatással van. Mivel a közigazgatási szervek, intézmények, egyéb állami szervezetek döntő többsége számára ügyeik viteléhez elegendők az NJT-n publikált jogszabályszövegek, így az NJT kiszolgálja a jogalkalmazó szervek széles körének napi igényeit is.”

Forrás:
Hamarosan mobilon is elérhetők a jogszabályok; Napi.hu; 2018. november 10.
(A cikk eredetileg fizetett hirdetés, de érdekes.)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Esélyegyenlőség – fontos döntést hoztak az unió vezető testületei

„Az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az európai akadálymentesítési irányelv szövegéről, amely szerint az infrastrukturális fejlesztések mellett technikai eszközöket és szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenni a 80 millió, fogyatékossággal élő számára is az Európai Unióban – írja az MTI.

A dokumentum számos akadályt bont le a kommunikáció, a mozgás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.

A megállapodás szerint olyan kulcsfontosságú termékeket és szolgáltatásokat, mint például az okostelefonok és programjait, a jegyértékesítő automatákat és a banki szolgáltatásokat hozzáférhetőbbé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak.

Az európai akadálymentesítési jogszabály célja, hogy egyes – főként digitális – termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat. Számítógépek, operációs rendszerek, okostelefonok és e-könyvek, a digitális televíziózáshoz kapcsolódó eszközök és az e-kereskedelem, a közlekedéshez kapcsolódó és banki szolgáltatások, tévé közvetítések és telefonszolgáltatások válnak a jövőben fokozatosan akadálymentessé.

Az új irányelv amellett, hogy javítani fogja a fogyatékkal élők mindennapi életét, ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, hogy innovatívabb termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak mindenki számára – közölték.

Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a EP frakcióközi Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának társelnöke komoly eredménynek tekintette, hogy a 112-es egységes segélyhívószám is az irányelv hatálya alá került és a városi közlekedésben használt jegykiadó automaták is akadálymentesen használhatóak lesznek egész Európában.

Az Európai Parlament a szolgáltatásokhoz kapcsolódó, épített környezet akadálymentesítése terén még szigorúbb szabályokat szeretett volna alkotni. “Nem elég ugyanis, ha a bank-, vagy a vasúti jegykiadó automata akadálymentesen használható, de a kerekesszékes személy nem tud bemenni az épületbe, ahol a szolgáltatást igénybe veheti” – fogalmazott.

Az irányelv főként a digitális termékekre összpontosít, nyitva hagyva az utat az innováció előtt is. A digitális technológia gyors elterjedése miatt a legtöbb ember ugyanis okostelefonján intézi banki ügyeit vagy váltja meg vonatjegyét, az innováció pedig még több olyan megoldást hozhat a jövőben, amelyet a fogyatékossággal élő emberek is hasonló könnyedséggel használhatnak majd, mint a társadalom más tagjai.

A megállapodást az EU-tagállamok uniós nagyköveteinek (Coreper), valamint az EP Belső Piaci Bizottságának kell megerősítenie, majd az EP végleges szavazásra bocsátja egyik soron következő plenáris ülésen, végül jóváhagyásra benyújtja az EU tagországait tömörítő miniszterek tanácsának.”

Forrás:
Esélyegyenlőség – fontos döntést hozott az EU; Szász Péter; Napi.hu; 2018. november 8.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, távközlés, technika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Több, mint 490 ezer felhasználó és 1,1 millió küldemény a Cégkapun

„A 100 %-ban uniós finanszírozású, „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekt keretében fejlesztett, 2018. január elsején indult Cégkaput már 490 ezer cég használja. 2018. november elejéig már több mint 1,1 millió dokumentumot küldtek a Cégkapu felhasználói.

A „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekt fókuszában az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztései állnak. A projekt keretében fejlesztett Cégkaput már aktívan használják a vállalkozások.

A 2015. évi CCXXII. törvény értelmében 2018. január 1-től kötelező a jogszabály hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek számára az egyes állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás. Ennek eszköze az állam által ingyenesen nyújtott Cégkapu szolgáltatás, melynek egyik célja, hogy felváltsa a hagyományos levelezési cím használatát.

Az erre kötelezett cégek közül már 490 ezer regisztrált és használja a Cégkaput, amelyből a küldött dokumentumok száma 2018. november elején meghaladta a 1,1 milliót.

A szolgáltatás továbbfejlesztéseinek eredményeképpen a Cégkapun 2018. július közepétől új jogosultságkezelési funkciók használhatók. Ezeknek köszönhetően az egyes küldeményekhez hozzáférési jogosultság rendelhető, valamint adott felhasználók küldési jogosultsága is letiltható.

2019. január 1-től a kötelezett nem természetes személy gazdálkodó szervezetek már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) intézhető adóügyekben is kizárólag elektronikusan, a Cégkapun vagy a hivatali tárhelyen keresztül járhatnak el. Ugyancsak 2019. január 1-től a NAV a hivatalos küldeményeit az ügyfél Cégkapujára vagy a hivatali tárhelyére helyezi ki. Az egyéni vállalkozó meghatalmazott képviselők továbbra is használhatják a saját Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (KÜNY) tárhelyüket az ügyfeleik adóügyeinek intézésére.

A projektet megvalósító konzorciumot a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezeti. A projekt teljes költségvetése 9,434 milliárd forint. A 2018. december 31-én záruló projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.”

Forrás:
Több, mint 490 ezer felhasználó és 1,1 millió küldemény a Cégkapun; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. november 10.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!