Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 17.

A digitális diplomácia sem nélkülözheti az újságírók támogatását
Kezdetben az volt a nagy álom. Amiről a diplomaták munkáját digitalizálni hirdető úttörők álmodtak. A nagy ígéret. Hogy ti. – hála a digitális platformoknak és eszközöknek – a külügyek alakítói most már majd közvetlenül érhetik el a külföldi célországok közvéleményét. Korábban ugyanis a sajtó, az állomáshely közbeszédét uraló média volt a kapuőr, és az összekötő kapocs. Magára valamit is adó sajtóattasé, új állomáshelyén nyomban hozzákezdett a személyes jó kapcsolatok kiépítéséhez az adott ország, város legfontosabb sajtótermékeinek legfontosabb újságíróival. Mert tudta, hogy ezeken a sajtókapcsolatokon áll, vagy bukik minden.

Az IKT-forradalom nekilódulásával, az Internet-használat exponenciális terjedésével, majd a mobil eszközök mindennapivá válásával reális lehetőségként csillant fel a diplomaták szemei előtt az, hogy a nagyhatalmú helyi sajtó kikerülésével, közvetlenül kezdjenek párbeszédet a helyi közvéleménnyel.

Az egyik első áttörési kísérlet az ún. virtuális nagykövetségek felállításához kapcsolódott. A külügyi innovációkban mindig is élenjáró Izrael például az Öböl-menti államok lakói számára nyitott egy ilyen fizikailag nem létező, ám nagyon is valóságos „külképviseletet”. Az információs csomópontként üzemelő portál lehetővé tette az izraeli diplomácia képviselői számára, hogy élénk párbeszédet alakítsanak ki az – országukkal hivatalos diplomáciai kapcsolatban nem álló – térség polgáraival. Méghozzá úgy, hogy kikerülték az Izraellel szemben erősen kritikus helyi sajtó közvetítő szerepét. Az izraeli külügy saját maga tarthatta kézben a kommunikáció minden lényeges aspektusát, a tartalmak, vagy ahogy előszeretettel mondják, a narratívák meghatározásával. A közösségi média szédületes karrierje további lehetőségeket, eszközöket kínált a digitalizációval megújuló külügyi kapcsolatépítésnek. Az USA például a Twittert és a Facbookot használta fel egy különösen sikeres közönségkapcsolati projektjéhez. A stratégiai szempontból kulcsfontosságú Pakisztán egyre erőteljesebben Amerika-kritikus helyi sajtójának az ellensúlyozására a Pakisztánban akkreditált amerikai diplomaták erőteljes közösségi médiajelenlétet építettek ki. A követség Twitter-fiókja hamarosan 200 000 követőt gyűjtött be, és az állomáshely Facebook-oldalát is mintegy 6 millióan „lájkolták”.

A külképviseletek helyi közönségkapcsolati munkája mellett az informatika az országok külpolitikai munkáját tervező, szervező és felügyelő minisztériumok számára is hatékony eszközt biztosított a stratégiai szintű kommunikációs üzenetek továbbítására. Szokás idézni a brit külügy (FCO) által kiépített szakmai blogoszférát, amely globális trendek elemzésével, az aktuális külpolitikai események értelmezésével, illetve a külpolitikai törekvések értékelésével kínál értékes – és egyébként nehezen hozzáférhető – szakinformációt követőinek.

Mindezek a fejlemények arra engedhetnének következtetni, hogy az elkülönült újságírói szakma szerepe a diplomáciában mára jelentősen visszaszorult. Gyakran idézett szakértőnk, Ilan Manor, a digitális diplomácia oxfordi kutatója azonban úgy véli, hogy erről egyáltalában nincsen szó, sőt! Manor legfrissebb tanulmányában egyenesen az újságírók „közvetítői” szerepkörének egyfajta reneszánszáról beszél a diplomácia vonatkozásában. Hogyan lehetséges ez? Az izraeli kutató egyértelműen a közösségi média-működéseket meghatározó algoritmusoknak tulajdonítja azt, hogy az újságírói „mediációt” nélkülöző közvetlen kapcsolatépítés, direkt párbeszéd diplomaták és közönségük között, a kezdeti optimista várakozásokkal ellentétben csak korlátozott maradt. A közösségi média cégek folyamatosan fejlesztik az információfolyamokat szabályozó algoritmusokat. A cél az, hogy a felhasználó egyedi igényeihez, preferenciáihoz, érdeklődéséhez, sőt meggyőződéséhez igazodó információk kerülhessenek csupán elé. Ez ugyanakkor – érthető módon – szűk információ-, illetve vélemény buborékok kialakulásához vezet. A helyi közönséggel párbeszédet folytatni akaró diplomata azzal szembesül, hogy az általa megformált, irányított üzenetek csupán (relatíve) szűk követői rétegükhöz juthat el biztosan.
Manor úgy véli, hogy ennek következtében ismét felértékelődik az újságírók szerepe. Ők ugyanis – széleskörű helyi kapcsolataiknak, erős társadalmi beágyazottságuknak, széles körű követői rétegüknek köszönhetően – nagyon fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a digitális diplomaták elektronikus platformokon át kibocsátott kommunikációját maximálisan felerősítsék.
Az eredményességre törekvő diplomata tehát kénytelen ma is személyes kapcsolatokat építeni és ápolni a befolyásos újságírókkal. Éppen úgy, mint a régi szép időkben.
The Growing Importance of Journalists in Digital Diplomacy; Ilan Manor; USC Center on Public Diplomacy; 20108. szeptember 10.

Védekezés a választások manipulációja ellen – a svédek is tartanak a farkastól
A svéd ultra-nacionalista erők szokatlanul erős közösségi médiás támogatottságára hívta fel a figyelmet az erős NATO-kötődésekkel rendelkező Atlantic Council „álhírfelderítő részlege”, a DFRLab. A deklaráltan az orosz információs manipuláció felderítésére, leleplezésére alakított elemző szervezet arra a következtetésre jutott, hogy a közelmúlt élénk nemzetközi figyelemmel kísért eseménye, a svéd parlamenti választás sem volt mentes „szokatlan internetes tevékenységektől”. A jelenlegi svéd politikával (elsősorban persze a bevándorlás-politikával) kritikus, feltörekvő politikai formáció az AfS –Alternatíva Svédországért elnevezésű párt ugyanis, politikai üzeneteinek továbbítására, terjesztésére, megosztására erőteljesen támaszkodott a közösségi média lehetőségeire. A DFRLab elemzői kiemelésre érdemesnek tartották azt, hogy a választási kampány hajrájában feltűnően megnövekedett az AfS közösségi médiás üzeneteit továbbító, „jelerősítőként” értelmezhető szereplők aktivitása a közösségi média platformokon. Már pedig az AfS erős közösségi média jelenléte – vélik a NATO-közeli elemzők – alkalmas lehetett arra, hogy egy a párt valóságos súlyánál nagyobb támogatottság illúzióját keltsék a választói közvéleményben.
A DFRLab médiaelemzői – miközben hangsúlyozzák, hogy a svéd bevándorlás ellenes párhoz köthető közösségi média forgalom egyértelműen szervezettségre, koordinált fellépésre utal – arra a következtetésre jutnak, hogy ez még nem feltétlenül utal nem valós személyektől kiinduló (automatizált) véleményformáló akcióra. Ellenkezőleg: a fegyelmezetten koordinált médiamegosztások mögött azonosíthatóan valós személyek álltak (még ha némelyiküknek egynél több média fiókjai is volt).

A választások befolyásolását célzó beavatkozásra ugyan nem derült fény, de ez a témában nyilatkozó egyes szakértők szerint éppen annak köszönhető, hogy a svéd államhatalom időben felismerte a veszélyt, és komoly megelőző ellenlépéseket tett. A svéd kormányzat ugyanis 2017 őszétől figyelmeztette az állampolgárokat, valamint természetesen az érintett állami tisztviselőket, hogy a 2018. évi választások kapcsán Svédországban is a 2016-os amerikai elnökválasztás során észleltekhez hasonlatos információs beavatkozási kísérletek várhatók. Elsősorban, mondanunk sem kell, az orosz manipulációs törekvések veszélyeire hívták fel a figyelmet. E korai bejelentések szellemében, az információs hadműveletekkel szembeni ellenálló képesség, „rezíliencia” erősítése lett az elmúlt év során a Svéd Polgári Védelmi Ügynökség (MSB)egyik fő prioritása. Ott ugyanis az elsősorban természeti katasztrófák nyomán fellépő helyzetek kezelésére létrehozott állami szervezet feladatkörébe tartozik a lakosság „lélektani ellenálló képességének” erősítése is. Természetesen a svéd titkosszolgálatok is kivették a részüket a felkészülésből. A Svéd Belbiztonsági Szolgálat (a Sapo) még a szavazás előtti héten is a „befolyásoló hadműveletek” erősödéséről adott ki figyelmeztetést. Végül, a szavazás különösebb „rendkívüli események” nélkül lezajlott. Ez azonban nem a beavatkozási próbálkozások hiányára utal – vélik egyes szakértők – hanem az óvintézkedések hatékonyságát igazolja.
ElectionWatch. Disproportionate Support for Swedish Fringe Party; Christina Apelseth; Digital Forensic Research Lab; 2018. szeptember 8.
Sweden – Preparing for the Wolf, not Crying Wolf; Cristine Berzina; The German Marshall Fund of the United States; 2018. szeptember 7.

A példa ragadós – a dánok is felkészülnek a külső manipulációk ellen
A divatszavak nem ismeretlenek a külpolitikai szaknyelvben sem. Az egyik ilyen felívelő nyelvi csillag manapság a „rezíliencia”, azaz angolul – hiszen azért ez a nemzetközi kapcsolatok lingua francája – a „resilience”. Az államok, vagy akár a társadalmak egészének ellenálló képességét jelölik vele, méghozzá egy meglehetősen szűk és speciális összefüggésben. Az elmúlt években az egyes számú veszélyforrás posztjára emelt álhír özön (azaz a fake news), illetve a külső hatalmak által gerjesztett információs manipuláció elleni védekezés képességét értik rajta a nyilatkozó politikusok és szakemberek.

A napokban érdekes nyilatkozatot adott ki a dán Külügyminisztérium. Ebben kifejtik, hogy a kormányzat egyik prioritása az elkövetkező időkben a dán társadalom rezílienciájának erősítése lesz. A cél az, hogy az országot felkészítsék a társadalmat felforgatni akaró, a demokratikus rendet bomlasztani szándékozó külföldi befolyásolási próbálkozások elleni védekezésre. A nyilatkozat Oroszországot nevesíti, mint olyan országot, amely ilyen eszközökhöz folyamodva próbált beavatkozni az USA, és több európai állam ügyeibe. Ugyanakkor a dán Külügy felhívja a figyelmet arra is, hogy az ország elhárító szolgálatai szerint az elkövetkező időszakban több olyan hatalom is felbukkanhat, amely rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy befolyásolni próbálja Dániát, például a közelgő parlamenti választások kapcsán.

A választások tisztaságának megőrzésére, illetve a beavatkozási kísérletek elhárítására, a dán kormány egy 11 pontos akciótervet dolgozott ki:
* a kormány egy tárcaközi bizottságot hívott életre a befolyásoló kampányok elleni fellépés koordinálására;
* a dán Külügyminisztérium egy megerősített monitorozó részleget állított fel a Dánia ellen irányuló dezinformációk figyelemmel kísérésére; ugyanakkor a minisztérium – felhasználva a környező skandináv államok ide vágó jógyakorlatait is – a dezinformációk kezelésére, elhárítására felkészítő tréningeket szervez majd az illetékes állami tisztviselőknek;
* a Dán Belbiztonsági Hírszerző Szolgálat (DSIS) és a Dán Katonai Hírszerző Szolgálat (DDIS) erősíteni fogja fellépését a Dánia elleni befolyásolási akciókat szervező külső hatalmak törekvései ellen;
* a parlamenti választások előkészítéséért felelős Gazdasági Minisztérium, illetve Belügyminisztérium fókuszába bekerül az esetleges befolyásolási hadműveletek elleni fellépés; e téren a tárcaközi koordinációs bizottsággal szoros együttműködésben készítik elő a szavazást;
* a kormány a választásokon induló valamennyi politikai párt számára tanácsadást biztosít a külföldi befolyásolási hadműveletekről (azok céljairól, módszereiről, beleértve a kiber-támadásokat), valamint az ellenük való védekezés módozatairól;
* a kormány külön tájékoztatást szervez a témában valamennyi politikai párt vezetőjének;
* a kormány párbeszédet kezdeményez a média képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében (a sajtószabadság elveinek maximális betartása mellett);
* a kormány párbeszédet kezdeményez a szóba jöhető közösségi média platformok képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében;
* a kormány párbeszédet kezdeményez a közszolgálati média képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében;
* végezetül a kormány törvénytervezetet fog beterjeszteni annak biztosítására, hogy a hatályos büntetőszabályozás összhangban legyen a Dánia elleni befolyásolási műveletekkel szembeni harc követelményeivel.
Strengthened safeguards against foreign influence on Danish elections and democracy; Ministry of Foreign Affairs of Denmark; 2018. szeptember 7.

A jövőre készülnek: Németország formálódó MI stratégiája
A hónap elején rendezte meg a német Die Zeit magazin az ország harmadik Mesterséges Intelligencia Konferenciáját. Németország ugyanis, hasonlóan más államokhoz, jelentős erőket összpontosítva dolgozik egy nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia kialakításán. Egy stratégiai előtanulmány (Eckpuntepapier) már elkészült és olvasható, míg a teljes stratégia végleges szövege előre láthatóan novemberben lesz hozzáférhető.

A stratégia – talán nem meglepő módon – azt célozza, hogy Németország a Mesterséges Intelligencia témában a világ élvonalába zárkózzon fel – legyen szó akár a témához kapcsolódó kutatásokról, akár pedig a gyakorlati alkalmazásokról az üzleti és a szolgáltató szektorokban.

Az előtanulmány hangsúlyozza, hogy Németország már most kedvező pozícióban van ahhoz, hogy világvezető lehessen az MI terén. Ennek érdekében ugyanis az elmúlt időben kulcsfontosságú lépések történtek, mindenekelőtt a német High-Tech Stratégia kidolgozásával, és különösen a Plattform Industrie 4.0 elindításával. Ennek ellenére a konferencia egyik visszatérő motívuma az volt, hogy Németországnak sürgősen fel kell zárkóznia. A felszólalásokban egyértelműen tapintható volt az attól való félelem, hogy Németország végérvényesen lemaradhat (vagy egy már meglevő pozícióból leszakadhat) mind a Mesterséges Intelligenciához kapcsolódó innovációk, mind pedig a konkrét gyakorlati alkalmazások terén.

A rendezvény érdekes mozzanata volt – és elsősorban Hubertus Heil Munka-és Társadalomügyi Miniszter nevéhez kapcsolódott – az a felvetés, hogy Németországnak tulajdonképpen egy „harmadik utas” politikára van szüksége a Mesterséges Intelligencia stratégia kidolgozásakor. Németországnak (és vele együtt Európának) olyan utat kell kijelölnie, amely az MI innovációk területén eltér mind az USA alapvetően szabadpiaci megközelítésétől, mind pedig a másik pólust képviselő Kína államközpontú, államilag kontrolált felfogásától. A szociáldemokrata miniszter koncepciója szerint ez a harmadik út az alábbi hármas alapelvekben gyökerezne: piacgazdaság, társadalmi jólét és demokrácia.
Hubertus Heil nagyon egyértelműen leszögezte: a technológiai haladás egyben társadalmi haladás is kell, hogy legyen. A miniszter ugyanakkor azt is felvetette: a témához kapcsolódóan elengedhetetlen a nagy Internet óriásvállalatokra vonatkozó versenypiaci szabályozás megreformálása annak érdekében, hogy megtörjenek a felhasználói adatokra vonatkozó monopolhelyzetek, és hogy az adatok nyílt hozzáférésével lendületet kapjon az innováció.
Az MI stratégiai előtanulmány innét tölthető le teljes terjedelemben
Ready for the Future? Germany’s Emerging AI Strategy; Katharina Hone; Diplo; 2018. szeptember 3.

SZAKMAI MŰHELY – Itt épül a digitális diplomácia jövője!
„Lendületet adni a digitális diplomáciának” – nagyjából ez lehet a címe annak a szakmai rendezvénynek, amit a közelmúltban szervezett a ljubljanai USA Nagykövetség. Ha valakinek a Trump-kormány első hónapokban tett intézkedései hatására az a benyomása támadt, hogy az új vezetés (akár ideológiai, akár személyi megfontolásból) kissé mostohagyerekként fogja majd kezelni a – jórészt Hillary Clinton kezdeményezéseihez kapcsolódó – amerikai kiberdiplomáciai törekvéseket, akkor ez a rendezvény alaposan rácáfol ezekre a félelmekre. A tréning, ellenkezőleg, arra utal, hogy Amerika nagyon is fontos eszköznek, mi több: közös platformteremtőnek tekinti a digitális diplomácia eszköztárát, méghozzá éppen a mi szűkebb térségünkben.
Ugyancsak imponáló volt mindjárt a résztvevők köre: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észtország, Grúzia, Litvánia, Koszovó, Makedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia és Ukrajna diplomatái és külügyi szakértői kaphattak első kézből, az egyes szakterületek legelismertebb nagyságaitól tájékoztatást a digitális diplomácia trendjeiről, a legtöbbet ígérő eszközökről, de ugyanakkor a kihívásokról, sőt veszélyekről is.
Az előadói oldal legalább ilyen sokszínűnek bizonyult: Matthew Jacobs, az USA Külügyminisztériumának újmédia specialistája mellett az elméleti megalapozásról a téma nagyjának számító Corneliu Bjola gondoskodott. A közösségi média diplomáciai célú felhasználásának átfogó kérdéseiről a neves szerző Matthias Lüfkens tájékoztatta a hallgatóságot. A digitális diplomata gyakorlatáról pedig a brit kormányzat kommunikációs specialistája, Henry Collis tartott beszámolót.
Digital Diplomacy Future Under Construction; Centre for European Perspective; 2018. szeptember 9.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kormányrendelet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt-ről és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat NKft-ról, a Digitális Jólét Program és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló szabályozás módosításáról

„…1. §…28. a miniszter által vezetett minisztériummal együttműködve működteti a regionális vállalati és projektspecifikus adatbázisokat,
29. közreműködik a Digitális Exportfejlesztési Stratégia végrehajtásában, megismerteti a hazai digitális megoldásokat külföldön, elősegíti azok exportját,
30. részt vesz a külgazdasági attasék ismereteinek bővítésében, kiküldetésüket megelőzően felkészítésükben,
31. gondoskodik a kereskedelemfejlesztési szakmai programok, így különösen szemináriumok, tréningek, workshopok technikai szervezéséről és lebonyolításáról,
32. működteti a hazai kis- és középvállalkozások exportra való felkészülését elősegítő Exportakadémiát,”

5. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. ( VI. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében]
„e) a Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájában foglaltak hatékony megvalósulása érdekében létrehozza és működteti a stratégia nyomonkövetési rendszerét, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal együttműködve koordinálja a Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság munkáját, és közreműködik a szakmai feladatok végrehajtásában;…”

Forrás:
HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelete a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 136. szám; 2018. szeptember 10.; 29741-29744. oldalak (PDF)

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az Európai Parlament elfogadta a sokat kritizált, retrográd szellemiségű szerzői jogi szabályozást

„Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi reform módosításait, amelyről már 2-3 éve folynak az egyeztetések. A júliusban elutasított reformtervezet óta változott pár dolog az aktivisták kérésére, de Julia Reda kalózpárti képviselő szerint csak kozmetika történt.

Végül elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvre vonatkozó módosításokat 438 igen, 226 nem és 39 tartózkodás mellett – hirdeti az Európai Parlament oldala. A végeredmény nem egészen volt egyértelmű, hiszen júliusban még elutasította a Parlament a reformot, azaz akkor engedett a civil szervezetek és az aktivisták nyomásának. Mostanra viszont a tervezetet támogató pártoknak és képviselőknek sikerült fölénybe kerekedniük. Abban egyébként minden fél egyetért, hogy a jelenlegi széttöredezett, tagállamonként változó szerzői jogi szabályozást egy egységes uniós szabályozással kell felváltani, de az ellenzők a júliusban szavazásra bocsátott formát nem helyeselték, amely véleményük szerint korlátozná a véleménynyilvánítást. Úgyhogy az elmúlt időszakban a Parlament néhány módosítást is végzett a tervezeten, hogy az elfogadhatóbb legyen a kisebb cégeknek, és védje a véleménynyilvánítás szabadságát – írja az EP közleménye.

Emlékeztetőül, a vitát lényegében a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a “linkadó” néven emlegetett kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright), mely előírja, hogy minden információ átvételéhez licencelési szerződést kell kötni. Ez a pont lényegében a kiadók lobbijának eredménye, mivel álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az információk átvételével vált híraggregátorrá (lásd például Google News), és ezen keresztül gazdagodott meg, míg a kiadóknak nem juttatott vissza a bevételből.

A 13. cikkely pedig a tartalomszűrők bevezetését írja elő az online platformok számára, amely automatikusan szűri a jogvédett tartalmakat. A reformnak ez a része főleg a YouTube-ra és a Facebook ellen irányul, amelyek tömegesen jelenítenek meg védett tartalmakat, de a kritikusok szerint a kisebb szolgáltatók sínylenék meg ezt a szabályozást, mivel azok nem tudnak nagy költségek árán automatizált tartalomszűrőt fejleszteni – egy korábbi jelentés szerint például a YouTube szűrője több mint 60 millió dollárba került a Google-nek. Másrészt az ellenzők szerint a reform a felhasználók által generált tartalmakat is keretek közé szorítaná, mivel nem engedné át a más mű felhasználásával készült anyagokat, köztük paródiákat vagy mémeket. Véletlenül előfordult már például olyan is, hogy a Sony letiltotta Bach műveit vagy a YouTube rendszere jogilag védett zenének hitte a madárcsiripelést vagy levette egy konferencia előadás hangját az ebédszünetben beszűrődő zene miatt – sorolja a problémás eseteket az Electronic Frontier Foundation, amelyek könnyen előfordulhatnak a jövőben is.

Változtatott pár dolgon a Parlament
Az Európai Parlament láthatóan igyekezett figyelembe venni a civil szervezetek és az aktivisták ellen-kampányát, úgyhogy módosított a reform szövegezésén (erről itt egy nem hivatalos változat). Az internetes óriáscégeknek, mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter nem csak a kiadóknak lesz köteles fizetni a hírekért, beleértve a szöveges-képes hírrészleteket (snippet), hanem konkrétan az újságíróknak is. Azonban a fizetési kötelezettség csak a nagyvállalatokra vonatkozik, miközben az irányelv szövegezésből kikerültek a kis- és mikroplatformok. A Parlament szerint így már nem állja meg a helyét a kritika, hogy a reform akadályozza a startupok létrejöttét és az innovációt.

Az újságírók és más tartalomkészítők (például zenészek, énekesek) ezenkívül még több tárgyalási jogot kapnak, hogyha úgy látják, a jogaikat kezelő fél túlságosan nagy előnyökhöz jut a szellemi termékükön keresztül, akkor újratárgyalhatják a részesedésüket. Az előnyök többek közt magukba foglalják a “közvetett bevételeket” is. Ha a licencet kezelő fél nem akarja betartani ezt a feltételt, akkor a művészek és újságírók visszavonhatják vagy megszüntethetik a szerződésüket.

Azonban a szabályozás kimondja, hogy a cikkekhez tartozó linkeket továbbra is szabadon meg lehet osztani, amennyiben az oldalon a felhasználó annak tartalmát a saját szavaival mutatja be. Viszont a cikkek kimásolására vagy a részletek automatizált megjelenítésére nem lesz lehetőség a Google News-hoz hasonló formában, csak ha a szolgáltató fizet a tartalomért. Továbbá a reform egyértelműen megszabja, hogy a jogvédett tartalmak szűrésére vonatkozó rendszerek nem távolíthatják el a nem-jogsértő bejegyzéseket a véleménykifejezés védelme miatt. Amennyiben erre mégis sor kerül, akkor a panaszokat kifejezetten erre dedikált csapatnak kell kezelni, nem pedig algoritmusnak.

A reform nem érinti az online enciklopédiákat, jellemzően például Wikipédiát, ahová nem kereskedelmi céllal továbbra is fel lehet tölteni a tartalmakat – reagált a Parlament a Wikipédia alapító korábbi tiltakozására. Ezenkívül a szerzői jogi szabályozás a nyílt forrású szoftverplatformokra sem vonatkozik, mint például a GitHubra.

“Katasztrófa”?
A reformtervezetet folyamatosan ellenző Julia Reda kalózpárti német képviselő és egyben EP-tag szerint a szövegezésben tulajdonképpen csak “kozmetikázás” történt a júliusi szavazás óta – írja bejegyzésében. A képviselő véleménye, hogy a Parlament végül mégis a vállalati profitot helyezte előtérbe a szólásszabadsággal szemben, és feladta az elveket, amelyek az internet alapjait alkotják manapság. Véleménye szerint az EU a linkadóval elköveti ugyanazt a “katasztrofális” hibát, ami korábban Németországban történt. A német újságírók és a kiadók a szabályozással nem jutottak több pénzhez, viszont a hírszektorban lévő startupoknak be kellett zárni, és továbbra is folyamatos a jogi bizonytalanság a linkelés körül.

Hasonló szabályozást szavazott meg Spanyolország is korábban, csak azzal a különbséggel, hogy a Google ott végül a News teljes bezárása mellett döntött a kiadók kifizetése helyett. Ennek viszont a kisebb híroldalak látták a kárát, amelyekre a felhasználók a hírkeresőből találtak rá. Ugyanis hiába érvel az EU is amellett, hogy a Google hírmegjelenítési gyakorlata miatt nem kattintanak az olvasók a cikkekre, mivel elég információhoz jutnak a címből és az első pár sorból, de valójában ez segít a kisebb oldalak látogatottságán. Elképzelhető, hogy a Google a jövőben Európában is megszünteti a Newst, vagy netán csak a témához tartozó linkeket fogja listázni az oldalon, de valószínűleg nem kezd a zenekiadókhoz hasonló szerződéseket kötni a híroldalak kiadóival is.

Reda szerint a 13. cikkely értelmében pedig az oldalaknak és az alkalmazásoknak nem marad más lehetőségük, mint hogy szűrőkkel vizsgálják a felhasználók minden egyes feltöltött tartalmát, köztük film- és zenerészleteket. Ezen a hálón pedig a paródiák és a mémek fenn fognak akadni, mivel bár ezek nem szabálytalanok, de a szűrők nem fogják tudni a kivételt kezelni – egyébként ennek megoldásáról szól a Facebook héten megjelent Rosetta kutatási jelentése. Reda szerint a reform elleni tiltakozásnak folytatódni kell, amíg az EP nem tekint el teljesen a szűrők alkalmazásától.

Más cégek, például a zenekiadók természetesen örömmel fogadták az EP szavazás eredményét. Az európai zeneszerzők összefogó GESAC elnöke szerint a szavazás Európa függetlenségének győzelme néhány (amerikai) technológiai óriás fölött, amelyek eddig profitáltak az elavult szerzői jogi szabályozásból – idézi a Billboard. A zeneszerzők nemzetközi szövetségének (CISAC) és a független zenei szövetség (AIM) igazgatója is hatalmas eredménynek tartotta a mai szavazást, melyből a jövőben a művészek profitálhatnak, és ez visszaállíthatja a munkájuk értékét. A zenekiadókat képviselő IFPI is kifejezetten örül az eredménynek, amely korábban zenészek segítségével is kampányolt a 13. cikkely elfogadása mellett.

A helyzet egészen összetett, mivel elég jelentős szervezetek érdekei feszülnek egymásnak. Redán kívül azonban például a holland EP képviselő, Marietje Schaake is “csalódottan” úgy gondolja, hogy az internetfelhasználók jogai sérülnek. A holland képviselő szerint ésszerűbb lett volna visszalépni, majd egy olyan szerzői jogi reformot javasolni, amely valóban megfelel a 21. század követelményeinek. Sok minden viszont a legnagyobb érintett vállalatokon, többek közt a Google és a Facebook döntésein fog múlni, amelyek egyelőre még nem reagáltak a parlamenti szavazás eredményére. A változások viszont még egyáltalán nem most fognak alkalmazásba lépni, úgyhogy a cégeknek még lesz ideje átgondolni az EU-s reform következményeit.

Messze még a tagállami jogszabály
A módosításokat tartalmazó szerzői jogi irányelv teljes elfogadására 2019. januárban kerül majd sor, mikorra a Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács “zárt ajtók mögött” egyezteti az irányelv végső változatát. A szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy a Parlament ezek után ellene szavazzon. Azonban mivel irányelvről van szó, ezért a szavazást követően a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni, amely viszont egymástól egészen eltérően vezetheti be az irányelv szövegezését a saját jogszabályai közé, amelynek megfogalmazására és elfogadására két éve lesz a tagállamoknak.”

Forrás:
Megszavazta az Európai Parlament a szerzői jogi reformot; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. szeptember 13.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, média, művelődés | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre

„Kína jelentősen növelte kutatás-fejlesztési kiadásait az elmúlt 25 évben.

A kínai statisztikai hivatal adatai szerint az 1992 és 2017 közötti időszakban a kutatás-fejlesztési kiadások évente átlagosan 20,3 százalékkal nőttek.

Tavaly a megelőző évhez képest 14 százalékkal, 1760 milliárd jüanra (mintegy 257 milliárd dollár, 1 jüan=40,33 forint) emelkedett a kiadás, ami 123-szorosa az 1991. évinek.

Kína tavalyi kutatás-fejlesztési kiadása a hazai össztermék (GDP) 2,12 százalékának felelt meg. Ez a mutató a Világbank 2015-re vonatkozó adata szerint az Egyesült Államokban 2,8 százalék, Németországban 2,9 százalék, Japánban pedig 3,3 százalék volt.

Kínában a kutatás-fejlesztési területen foglalkoztatottak száma eléri a 6,2 milliót.”

Forrás:
Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre; HVG.hu/MTI; 2018. szeptember. 16
Szerkesztői megjegyzés:
Kína most hagyja el az Amerikai Egyesült Államokat a tudományos publikációk területén. 2016-ban már meghaladták az amerikai publikációkat a matematika, fizika, mérnöki tudományok területén. Ez ugyan mennyiségi jellemző, és a minőség területén még elmaradnak, de gyors ütemben javítják a színvonalat.
China Is Overtaking the U.S. in Scientific Research. Beijing’s long-term efforts to promote academic scholarship are paying off; Peter R. Orszag; Bloomberg; 2018. szeptember 12.

Kategória: közigazgatás:külföldön, technika, tudomány | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Állami Számvevőszék: jelentések és tanulságaik a szabálytalanul gazdálkodó kórházakról

„Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórház ellenőrzése során. Salamon Ildikó tervezési vezető az ÁSZ sajtótájékoztatóján kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között. Továbbá a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollrendszert sem a kockázatokkal arányosan építették ki az intézmények. Az ÁSZ a jelentéseiben összesen 87 javaslatot tett a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében.

A szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház ellenőrzéséről készült jelentéseket hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék kedden. Az ÁSZ sajtótájékoztatóján elhangzott: az öt ellenőrzött kórház mérleg szerinti összesített bevételei 2016-ban összesen meghaladták a 31 milliárd forintot, kiadásaik pedig a 30 milliárd forintot, az átlagos ágyszámuk pedig 2016-ban összesen 3260 volt.

Az ÁSZ tervezési vezetője rámutatott: a kórházak ellenőrzésére kockázati szempontú kiválasztás alapján került sor. Erre tekintettel az ellenőrzési tapasztalatokból valamennyi kórházra vonatkozóan rendszerszintű következtetések közvetlenül nem vonhatók le, ugyanakkor az ellenőrzések eredményeként felszínre kerültek az egyes területeken jelentkező típushibák – hangsúlyozta Salamon Ildikó. Hozzátette: Az ellenőrzések fókuszába tartozik a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése is, mivel anélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon átlátható, szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Ellenőrzési terület továbbá az integritás kontrollok kiépítettségének ellenőrzése, amely kontrollok a szervezet korrupciós kockázatainak kezelését szolgálják.

Utóbbival kapcsolatban Salamon Ildikó elmondta: a közpénzekből gazdálkodó szervezetek számára a belső kontrollrendszerek kiépítését és működtetését, illetve a korrupciós kockázatok kezelését törvény, valamint kormányrendelet írja elő. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vezetője – tekintettel a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira – köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét. A tervezési vezető hangsúlyozta, hogy az ÁSZ korrupciós veszélyekre – és nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselekményekre – hívja fel a figyelmet, a Számvevőszék ugyanis nem nyomozóhatóság. Ugyanakkor azt alá kell húzni, hogy abban a gazdálkodó szervezetben, ahol a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító – törvényben előírt – integritáskontrollokat nem alakították ki megfelelően, ott jelentős nő a rendeltetésellenes közpénzelhasználás, így a korrupció esélye és lehetősége is – világított rá Salamon Ildikó.

A kedden lezárult öt ellenőrzés megállapításait összegezve Salamon Ildikó rámutatott: a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházról szóló jelentések alátámasztják az ÁSZ elmúlt években, egészségügyi gazdálkodó szervezetek többségénél tett megállapításait. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között – ismertette az ÁSZ tervezési vezetője.

Az ellenőrzések részletes megállapításairól szólva Pető Krisztina felügyeleti vezető elmondta: a kórházak feletti irányítószervi feladatellátás szabályszerű volt, ám a középirányító szerv két esetben nem az előírásoknak megfelelően látta le feladatát, mivel 2014-2015-ben nem hagyta jóvá a szervezeti és működési szabályzatot.

A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési intézmények számára jogszabályban és rendeletben előírt belső kontrollrendszert egyik kórházban sem alakították ki és működtették szabályszerűen. Jellemző hiba volt, hogy az intézmények nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal, nem készítettek önköltségszámítási szabályzatot, számviteli politikájuk, számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal. Szintén visszatérő hiányosság volt, hogy nem szabályozták a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét, és közzétételi kötelezettségeiket sem teljesítették. Pető Krisztina kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében feltárt hibák következtében egyik kórháznál sem volt biztosított az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás.

Az ÁSZ ellenőrzései a pénzügyi- és vagyongazdálkodás területén is súlyos szabályszerűségi mulasztásokat azonosítottak mind az öt intézménynél. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást, -érvényesítést és az utalványozást nem az arra jogosult személy végezte, és gyakran az intézmények kötelezettségvállalása sem az előírásoknak megfelelően történt. A kórházak a mérlegeiket, illetve maradvány kimutatásukat nem támasztották alá leltárral, valamint részletező nyilvántartással.

Végezetül a felügyeleti vezető beszámolt arról, hogy a kórházak a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollokat nem a kockázatokkal arányosan építették ki, így nem érvényesült az integritás szemlélet. Pető Krisztina hangsúlyozta: az állampolgárok érdekeit szolgáló közintézmények feladata a tiszta és átlátható működés és gazdálkodás megteremtése, így feladatellátásuknak elválaszthatatlan része kellene hogy legyen a korrupció elleni fokozott védekezés.

Az ÁSZ a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatójának 11, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 16, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet főigazgatójának 23, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 19, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház főigazgatójának 11 javaslatot fogalmazott meg. Az ellenőrzések során a Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének összesen öt javaslatot tett. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az érintett vezetőknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Szabálytalanul gazdálkodó kórházak; Lengyel Viktor; Állami Számvevőszék; 2018. szeptember 13.
Lásd még:
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Tolna Megyei Balassa János Kórház (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Karolina Kórház- Rendelőintézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Gróf Tisza István Kórház (PDF)
Minden jelentés közzétételének dátuma: 2018. szeptember 13.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. szeptember 10-szeptember 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Nyomtatók üzemeltetése, karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.09.
Vállalkozási szerződés keretében nyomtatók ( összesen 77 darab Develop Ineo és Konica Minolta típusú eszköz) tervszerű üzemeltetése, karbantartása
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 96.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Nagyméretű interaktív videó fal beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/177
Közzététel dátuma: 2018.09.13.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.10.
1 darab nagyméretű interaktív videó fal beszerzése számítógépes vezérlő rendszer és a működtető szoftverek telepítéssel és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. A rendszer bevezetésével együtt az éles indulástól számított 24 hónap üzemeltetés, támogatási szolgáltatás nyújtása.
A videó fal aktív hossza nem lehet 14 méternél rövidebb és 15 méternél hosszabb. A videó fal aktív magassága 1,2 és 1,4 méter között kell legyen.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.19.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2019.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Kultúra-, ajándék- és iskolakezdési elektronikus utalványok cafeteria kártyán keresztül történő beszerzésére – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/174
Közzététel dátuma: 2018.09.10.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.; DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.; IMMODUS Szolgáltató Zrt.; FŐTÁV-Kiserőmű Villamos energia-, Hőtermelő és Hőszolgáltató Kft.; FŐTÁV-KOMFORT Épületenergetikai Szolgáltató és Fővállalkozó Kft.
Nyertes ajánlattevő: OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata a FŐTÁV Zrt., FŐTÁV-Komfort Kft., DHK Zrt., FŐTÁV-Kiserőmű Zrt., IMMODUS munkavállalói részére elektronikus utalványok cafeteria kártyán keresztül történő biztosítása 2019.12.31-ig.
Az ajánlattevő feladata a meghatározott specifikációjú béren kívüli juttatás körében választható, különböző névértékű kultúra-, ajándék- és iskolakezdési elektronikus utalvány külön-külön alszámlákon, kártyán keresztül történő rendelkezésre bocsátása, továbbá az ehhez szükséges plasztik kártyák leszállítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Audio-vizuális eszközök beszerzése az Eszterházy Károly Egyetemen az EFOP-3.1.2-16-2016-00001. sz. projekt keretein belül”- tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: PANAUDIO Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 40.352.700,- Ft
Lásd bővebben

„Eszközbeszerzés TOP-6.8.2-15-MI1-2016-00001″
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; CPM Hungary Kft.
1. rész: Információ technológiai eszközök
2. rész: Irodabútor
3. rész: Irodatechnikai eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.249.203,- Ft
Lásd bővebben

BMH rendszerinél rend-re állás,támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Quattrosoft Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;IRIS Rendszerház Kft.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által használt Központi Nemzeti Vízumrendszer, EGT rendszer (Európai Gazdasági Térség polgárainak nyilvántartó rendszere) (1. rész), a BIOTAR rendszer (2. rész), a MIR-2 rendszer (3. rész) tekintetében rendelkezésre állás, szoftver szakértői tevékenység és támogatási szolgáltatás nyújtása az egyes részeknél külön meghatározva.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.048.000,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai és irodai eszközök beszerzése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.371.200,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése a PTE részére-Táj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Informatikai eszközök beszerzése a Pécsi Tudományegyetem részére a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározottak szerint az alábbi bontásban:
1. rész: Alkatrészek, tartozékok és kellékek számítógéphez
2. rész: Apple vagy azzal egyenértékű kábelek, csatlakozók
3. rész: Adatbeviteli kellékek
4. rész: Notebook
5. rész: Memóriatároló eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.609.419,- Ft
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm_lemaradó
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: Pest Megye Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Responsum Kft.
Megbízási szerződés egységes szemléletű komplex gazdaságfejlesztési kutatásra és -program kidolgozására, a négy leszakadó járás (Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi, Szobi) gazdaságfejlesztése érdekében, az alábbiak szerint:
A nyertes ajánlattevő által kidolgozandó:
– Igazolhatóan tudományos megalapozottságú módszertannal elkészített tényalapú döntéshozatal támogatására alkalmas program, amely áll
1. Áttekinthető indikátorrendszerre épülő elemző munkarészekből
2. A hazai jógyakorlatokat és az önkormányzatok sajátosságait figyelembe vevő javaslattételekből
Feladatok (eredménytermékek):
1. Járásonként 1 db (összesen 4 db) helyzetfeltáró dokumentum készítése: strukturált indikátorrendszerre építő, a helyi gazdaság és a makrogazdasági környezet kapcsolatát bemutató kutató munka
2. Járásonként 1 db (összesen 4 db) a hazai jógyakorlatokat és az önkormányzatok sajátosságait figyelembe vevő felzárkóztatási program
3. Fentiekre épülő összegző Akcióterv (1db): egységes szemléletű, a leszakadó járások komplex gazdaságfejlesztését támogató program
Célcsoport
– nagyobb részben a programozási területen aktív, vagy letelepedni szándékozó kis- és középvállalkozások
– kisebb részben a programozási területen található önkormányzatok.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_BCE109
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/177
Közzététel dátuma: 2018.09.13.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
Alkatrész/szolgáltatás megnevezése: VSP G200 3.2TB DC2 Flash Mdule Drive beszerzés, hardveres installáció és szoftveres konfigurálás
Mennyiség: 2 db
Gyártói cikkszám: HDW2-F800-3R2FN.P
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.516.000,- Ft
Lásd bővebben

„Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére két részben”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: NKM Földgázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság; ERP Consulting Informatikai és Tanácsadó Zrt.; BCS Business Consulting Services Kft.; SAP Hungary Kft.
„Fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzése ajánlatkérő SAP rendszerének alábbi moduljai vonatkozásában:
SAP core modulok (FI, CO, AM, MM, SD, IM-PS, TR-CM, DMS, WF, BC, FI-SL) és az SAP HR modul funkcióinak támogatása az éles üzemeltetés támogatásán kívül.
Nem képezi nyertes ajánlattevő feladatát az éles üzemeltetés támogatási feladatok ellátása.
Mennyisége: legfeljebb 40 000 emberóra/év
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.800.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás konszolidáció II.ütem”projekt keretében beszerzendő erőforrás-,és műszaki folyamatokat támogató szoftver csomag és bevezetési szolgáltatás beszerzése a MÁV-START Zrt.és MÁV Zrt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.117.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP-4.1.3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: Szombathelyi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.279.542,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

SAM- Insights modulok beszerzése_tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IPR-Insights Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.575.760,- Ft
Lásd bővebben
SAM=Software Asset Management, szoftvereszköz-gzadálkodás

Meghiúsult közbeszerzések

„Adatkapu fejlesztése, térinformatikai adatgyűjtés és adatbázis feltöltése” – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/174
Közzététel dátuma: 2018.09.10.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Teljesítés helye:
A közbeszerzés keretében megvalósítandó feladat három fő részből tevődik össze:
1. Adatkapu fejlesztése a meglévő ELZA rendszerbe
2. Térinformatikai adatbázis összeállítása és feltöltése
3. Szoftverkörnyezet biztosítása alapadatok minőségellenőrzéséhez
Szerződés/rész odaítélésre került nem
V.1) Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A közbeszerzési eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, mert a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Digitalizáló műhely és bizt-i rendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
1 db digitalizáló műhely és biztonsági rendszer kiépítése.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
V.1 Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a Kbt. 75. § (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolhatóan a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez.
Lásd bővebben

Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer kialakítása alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó igazgatásszervezési feladatok, tananyagfejlesztés és képzés, informatikai szakértői, IT biztonsági tanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Rövid meghatározás:
Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer (AMAHIT) kialakítása (POS PAD eszközbeszerzés integrációs szolgáltatással) alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó igazgatásszervezési feladatok, tananyagfejlesztés és képzés, informatikai szakértői, IT biztonsági tanácsadás tárgyú vállalkozási szerződés
A szerződés/rész eredetileg becsült összértéke (áfa nélkül): 1.503.303.718,- Ft
Szerződés/rész odaítélésre került nem
V.1) Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, információ röviden, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!

Az agilis kormányzás szakirodalmának módszeres áttekintése – a jövő kutatási irányai, I. rész

„Az Elsevier kiadásában megjelenő Government Information Quarterly második negyedévi számának tematikus melléklete az agilis kormányzással foglalkozik. Ennek bevezetője (Ines Mergel, Yiwei Gong, John Bertot: Agile government: Systematic literature review and future research) az elmúlt 30 év szakirodalmát dolgozta fel, a teljesség igényével, több körben is szűkítve a releváns írásokat. A fontosabb tanulságok és megállapítások kiemelése mellett a kutatás arra is rámutatott, hol vannak még feltáratlan vagy alig feltárt területei az agilis kormányzás elméletének és gyakorlatának.

Mint a szerzők rámutatnak: az agilis kormányzásra, mint közigazgatási megközelítésre napjaink gyorsan változó környezete és az ebből fakadó kihívások, az azokra adandó gyors és hatékony válaszok érdekében van szükség. Olyan rendszereket kell létrehozni, amelyek feltérképezik a trendeket, azonosítják a fejlődési irányokat, előre jelzik azok potenciális hatását a szervezetre, és hamar megtanulják, hogyan valósítsák meg a szükséges változásokat úgy, hogy azok illeszkedjenek standard működésükhöz. Ehhez a közigazgatásnak agilis szemléletmódra van szüksége, beépítve azt többek közt a folyamatok újratervezésébe, a projektmenedzsmentbe és a szoftverfejlesztésbe. Bár az agilitás, a gyors reagálás és az alkalmazkodóképesség régóta általánosan elfogadott kívánalom a versenyszférában, az utóbbi években a közigazgatási szakirodalomban és gyakorlatban is növekvő mértékben tör utat magának.

Az agilis kormányzásra nem csak a megváltozott külső és belső körülmények, hanem a változó fogyasztói és ügyféligények miatt is szükség van. A „Facebook-nemzedéknek” ma már elvárása a folyamatos (24/7) elérhetőség és a személyes hozzáférés a közigazgatási szolgáltatásokhoz. A közösségi hálók felhasználó-centrikus folyamatélménye és az online piacterek lehetőségei hasonló igényeket gerjesztenek a közigazgatási és közszolgáltatások terén is. Ehhez járulnak hozzá az olyan iparági hajtóerők, mint amit az adatgazdálkodás (a „Big Data”), az előrejelző elemzési módszerek, az „okosváros” megoldások vagy a megosztáson alapuló gazdaság, amelyek ennek megfelelő belső kapacitások és készségek kifejlesztését teszi szükségessé a közigazgatáson belül is annak érdekében, hogy az új technológiákat megfelelően értékeljék, jó válaszokat adjanak rá és alkalmazzák azokat. A problémát az jelenti, hogy a korábbi meghatározó közigazgatás-fejlesztési irány, a New Public Management (elsősorban az angolszász országokban) a kiszervezések ösztönzésével jelentősen leépítette a közigazgatáson belüli kapacitásokat, különösen az informatikai fejlesztések és szolgáltatások terén. A közigazgatási vezetők hatásköre gyakorlatilag a szerződésmenedzsmentre korlátozódott, amit most olyan eszközökkel igyekeznek meghaladni, mint belső innovációs műhelyek létrehozása, hackathonok szervezése, innovációs felső vezetők pozícióba helyezése, iparági szakemberek átcsábítása a közigazgatásba vagy olyan új szervezeti megoldások, mint a digitális szolgáltató csoportok. Ezek hatékonyságáról azonban egyelőre nincs világos képünk.

Fontos eleme az újszerű megközelítésnek az, hogy a fejlesztések széles környezetben terjedjenek el a közigazgatás különböző szintjein és területein, meghaladva a siló-szerű működést. Egyáltalán: az agilis kormányzásnak olyan eszközei, mint a szoftverfejlesztés, csak a szervezeti kultúra átalakításával együtt lehetnek sikeresek, előtérbe helyezve az együttműködést és a magas szintű alkalmazkodó képességet.

Mindezzel együtt a szerzők szerint az agilis kormányzás alapját és legerősebb hajtóerejét a szoftverfejlesztés jelenti, amelynek irányelveit a 2001-ben elfogadott Agilis Szoftver Kiáltvány 12 pontja határozza meg. Az „agilitás” definíciója ugyan nem egyöntetű a szakirodalomban, de bizonyos közös jellemző szinte mindegyik meghatározásban megjelenik: ezek a hatékonyság, a költséghatékonyság, az áramvonalasság, a gyorsaság, a rugalmasság, a magas minőség és az egyszerűség. Az előnyök mellett azonban kedvezőtlen hatásokkal is számolni kell: a folyamatok kevésbé előrejelezhetők, több időt kell szánni a belső kommunikációra, a résztvevők nagyobb igényei pl. tréningekre, a dokumentálhatóság hiányai vagy a projektek eltérülése, ami miatt folyamatosan újra kell fogalmazni az igényeket. Alapkérdés, hogy a versenyszférában született agilis fejlesztés mennyire és milyen módon illeszthető össze a közigazgatás igényeivel és normáival.

A nagymennyiségű és célzottan feldolgozott szakirodalom tanulságai szerint a szerzők négy nagy területet azonosítanak: az agilis szoftverfejlesztést, az agilis projektmenedzsmentet, az agilis beszerzéseket és az agilis értékelést. Az agilitás meghatározásához a szerzők egyike egy korábbi írásában kiemelte a holisztikus megközelítés szükségességét, amelyben a közkeletűen elfogadott szoftverfejlesztési és projektmenedzsment eszköztár mellett a célhoz igazodó beszerzési folyamatok, emberi erőforrás-gazdálkodás, valamint megfelelő szervezeti és vezetési megközelítés társul.

A szoftverfejlesztés kapcsán a szerzők rámutatnak, hogy az hagyományosan „vízesésszerűen” történik, ahol a folyamat nagy lépésekben halad, és nincs lehetőség visszatérni egy korábbi fázishoz. Az agilis megközelítés ezzel szemben iteratív folyamatot feltételez, és a végtermék kialakítása előtt nagy jelentőséget biztosít a tesztelésre már alkalmas prototípusnak is. A fejlesztésben eszerint fontos szerepe van a folyamat közbeni interjúzásnak, fókuszcsoport-vizsgálatoknak és a felhasználói beszámolóknak, ami ugyanakkor első megközelítésben idegen a közigazgatás utasításon és ellenőrzésen alapuló hagyományos rendjétől.

Ez a korlát a projektmenedzsment terén is jelentkezik. Ennek áthidalására az egyik idézett szerző a projektorientált szemlélet meghonosítását szorgalmazza a közigazgatásban, ahol a tervezés, az ellenőrzés és a feladatalapú költségvetés stratégiai és működési szinten egyaránt megjelenik. Az informatikai megoldások alkalmazása önmagában nem hozza meg a kívánt eredményeket, ahhoz a szervezeti működésnek is az agilitás irányába kell megváltoznia, holisztikus megközelítésben.
A beszerzések területén az agilis megközelítés a közigazgatásban jellemző korlátozott pénzügyi keretek miatt különösen indokolt. A nagy lobbierővel rendelkező beszállítók ugyanakkor ellenérdekeltek az ennek megfelelő megoldásokban, mivel nekik jobban megfelel az a hagyományos megoldás, hogy a felhasználó csak a szerződéses időszak végén, késztermék formájában találkozik munkájukkal.

A legnagyobb hiányosságot a szerzők az agilis értékelés területén találták. A kevés hivatkozható esetben a szerzők a versenyszférában meghonosodott mérési és értékelési eszközök alkalmazását javasolják, azonban némileg homályban marad a tanulmányban, hogy ezt miképpen lehetne összeegyeztetni a közigazgatás sajátosságaival.
Az egyik idézett tanulmány rámutat arra, hogy a decentralizált közigazgatás hátrányt jelenthet az agilis megoldások adaptálása terén, ahogy arra a megosztáson alapuló gazdaság jelentette kihívások megválaszolása is példát mutatott, amit szövetségi szinten eredményesebben kezeltek, mint a helyi önkormányzatok. Egy másik tanulmányban a szerzők a New Public Management egyik értékelési eszközét, a Public Value (PV) keretrendszer adaptálását ajánlják nyitott, alulról építkező és tapasztalaton alapuló eljárásként, jó példaként említve Helsinki és Tallin példáját.

A jövőre nézve az egyik legfontosabb kutatási iránynak – mintegy hiánypótló jelleggel – a szerzők a mérhetőség és az értékelés fejlesztését tartják, a tapasztalatokon nyugvó fejlesztések érdekében. Ennek érdekében az első fontos kérdés annak meghatározása, hogy mit is tartunk sikernek, elérendő eredménynek. A szükségletek és a kiváltott hatások mélyebb megértésére pedig az agilis kormányzás esetében is a holisztikus szemlélet erősítésére van szükség.”

Forrás:
Agile government: Systematic literature review and future research; Ines Mergel, Yiwei Gong, John Bertot; Government Information Quarterly; Volume 35, Issue 2, April 2018; https://doi.org/10.1016/j.giq.2018.04.003; 291-298. oldalak
Szerkesztői megjegyzések: A tanulmány a „Special Issue: Agile Government and Adaptive Governance” című tematikus rész bevezetője. Az egyes cikkek rövid ismertetésére az eGov Hírlevél következő számában kerítünk sort.
A Government Information Quarterly Magyarországon az EISZ központi programban résztvevő felsőoktatási és kutatóintézetek hálózatán keresztül érhető el szabadon.
Lásd még:
Public value; Wikipédia

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Future Law – A jövő joga konferencia

„A KRE ÁJK és a Dentons közreműködésével rendezzük meg a „Future Law” konferenciát.
A jövő joga már nagyon is jelen van, hiszen javában zajlik az éltünket alapjaiban felforgató 4. ipari forradalom, amelynek középpontjában az automatizáció áll. A mesterséges intelligencia, a robotok, önvezető autók, algoritmusok, a cybertérben rendszerbe kapcsolt eszközök (IoT) csak néhány példa azokra a technológiákra, amelyek már kezdenek betörni életünkbe.
A jognak a társadalmi viszonyok szabályozójaként reagálnia kell a technológiák jelentette kihívásokra, miközben a jogot a múltbeli előítéletek alapján éppen a haladás gátjaként azonosítják. A jog azonban akkor tölti be társadalmi rendeltetését, ha a különböző érdekek között hidat tud képezni. A technológia szabályozásának ez ad különös kihívást: miként tudjuk legyőzni a technológiákkal szembeni alapvető emberi félelmet, egyszerre biztosítani a haladást, és hogy a technológia végső soron az embert szolgálja.
Mindennek kulcsa a jog részéről egy olyan felelős alapállás kell, hogy legyen, amely nem a reflexszerű, kockázatmenetes tiltásból, hanem az új megismeréséből indul ki.
Konferenciánk ennek szellemében kíván átfogó képet adni a jog technológiai kihívásokra adandó válaszairól, a téma neves hazai és nemzetközi szakértői közreműködésével.

Program:

9:00 – 9:10 Bevezető előadás

9:10 – 9:50 Robotok és mesterséges intelligencia EU-s szabályozási irányai
Előadó: Nicolas Petit
9:50 – 10:20 Platformok, algoritmusok, mesterséges intelligencia és a munkajog
Előadó: Dr. Kun Attila
Robosses és a munkajog – Robosses and labour law
Előadó: Prof. Dr. Hajdú József0:20 – 10:50 Ipar 4.0 irányok a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest-nél
* Úttörők vagy követők legyünk?
* Az általunk kiválasztott irányok
* Milyen hasznot várunk az I4.0-tól?
* Néhány konkrét jogi probléma, kihívás
Előadó: Tavaszi Tivadar

10:50-11:20 The Digital Transformation and what it means for the legal profession
Előadó: Dr. Jochen Engelhardt

11:20 – 11:55 Kávészünet

11:55–12:10 Hálózatgazdaság jogi vonatkozásai Előadó: Dr. Tóth András
12:10–12:30 Cyber-biztonság erősítése: az EU új Cyber-biztonsági szabályozása Előadó: Dr. Bencsik Balázs
12:30–13:30 Az adatalapú gazdaság adatvédelmi kihívásai (Előadás és panelbeszélgetés) Előadó: Dr. Szabó Endre Győző
Moderátor: Dr. Bana Tímea
Résztvevők:
Dr. Beczner Attila
Dr. Budai J. Gergő
Dr. Klein Tamás
Dr. Szabó Endre Győző

13:30–14:30 Ebéd

14:30–15:30 Fogyasztói döntéshozatal és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a digitális gazdaságban (Előadás és kapcsolódó panelbeszélgetés) Előadó: Dr. Bak László
Az előadás számba veszi a digitalizáció lehetséges hatásait a fogyasztói döntéshozatalra, továbbá megkísérli bemutatni a digitális világ és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv kapcsolódási pontjait, különös tekintettel az adat, mint fizetőeszköz, valamint a natív hirdetés témakörökre, továbbá röviden ismerteti a Gazdasági Versenyhivatal e téren kifejtett jogalkalmazói tevékenységét.
Moderátor: Dr. Balogh Virág
Résztvevők:
Dr. Bak László
Battay Máté
Dr. Fazekas Ildikó
Tóth Patrik

15:30–15:45 Fintech jogi aspektusai Előadó: Hetényi Márk
15:45–16:00 Géntechnológia Előadó: Dr. Bándi Gyula
16:00–17:00 A légiközlekedés automatizálásának jogi kérdései (Előadás és kapcsolódó panelbeszélgetés)
Előadó: Dr. Konkoly Manriko
Közlekedési ágazat automatizálásának jogi kérdései
Előadó: Dr. Szilágyi Dorottya
Cégünk önvezető autókhoz fejleszt szoftvert, jelenleg fejlesztési, tesztelési szakban vagyunk.
Gyakorlati tapasztalatom elsősorban a teszteléssel kapcsolatos jogalkotási folyamattal kapcsolatban van. Az itt szerzett ismeretek, érdekességek izgalmas téma lehet az előadáson. Azaz nem foglalkoznék „minden” önvezető autóval kapcsolatos kérdéssel (pl. felelősségi kérdés, vagy pl. az etikai kérdések), hanem egy aktuális és érdekes szelettel, a teszteléssel.
* AImotive Kft. bemutatása. Kik vagyunk, mit is fejlesztünk, hol tartunk? Mi az az „AI”, jelenleg mire használjuk?
* A közúti teszteléssel kapcsolatban szerzett tapasztalataink, érdekességek: Magyarország, Kalifornia (USA), Finnország, Japán
* Közúti teszteléssel kapcsolatban várható trendek az „Uber baleset” után
* Teszteléssel összefüggő jogi kérdések (pl. biztosítás, adatvédelem).
Moderátor: Dr. Udvary Sándor

17:00–19:00 Összegzés és kanapébeszélgetés
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
Moderátor: Dr. Tóth András PhD. – Elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke, Gazdasági Versenyhivatal – Tanszékvezető egyetemi docens, KRE ÁJK
Előadók:
Dr. Bak László – elnökhelyettes, Gazdasági Versenyhivatal
Dr. Balogh Virág – jogi osztályvezető, Telekom – Csoport Jogi Igazgatóság
Dr. Bana Tímea – Counsel, Dentons
Prof. Dr. Bándi Gyula – a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a PPKE JÁK
Battay Máté kommunikációs vezető, Golden Brothers Zrt.
Dr. Beczner Attila jogász
Dr. Bencsik Balázs igazgató, Nemzeti Kibervédelmi Intézet
Dr. Budai J. Gergő – vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettes, Vodafone
Dr. Fazekas Ildikó – főtitkár, Önszabályozó Reklám Testület
Prof. Dr. Hajdú József – tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE ÁJK
Hetényi Márk – vezérigazgató-helyettes, MKB Bank
Dr. Jochen Engelhardt LL.M. – Head of Legal, Microsoft CEE
Dr. Klein Tamás – egyetemi tanársegéd, KRE ÁJK
Dr. Konkoly Manriko – Légi- és nemzetközi jogi csoportvezető, HungaroControl Zrt.
Dr. Kun Attila – tanszékvezető egyetemi docens, KRE-ÁJK
Nicolas Petit visiting professor at Stanford Univerity (USA), Professor of Law at Liege University, Belgium
Dr. Szabó Endre Győző – elnökhelyettes, NAIH
Dr. Szilágyi Dorottya – vezető jogtanácsos, AImotive
Tavaszi Tivadar – ügyvezető igazgató, Knorr-Bremse Rail Systems Hungary
Dr. Tóth András – Elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke, Gazdasági Versenyhivatal – Tanszékvezető egyetemi docens, KRE ÁJK
Tóth Patrik – tulajdonos, Golden Brothers Zrt.
Dr. Udvary Sándor – tanszékvezető habilitált egyetemi docens, KRE Polgári Eljárásjogi Tanszék
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

Rendezvény információk
Helyszín: Bankcenter (1054 Budapest Szabadság tér 7.)
Időpont: 2018. szeptember 27.
Időtartam: 9.00-17.00 (regisztráció 8.30-tól)”

Forrás:
Future Law – A jövő joga konferencia; Wolters Kluwer

Kategória: informatika, Internet, jog, közigazgatás:magyar, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Békés Megyei Kormányhivatal: Célegyenesben a tanácsadó testület, debütál a tudományos tanács

„Békés megye jövője, fellendítése, a népességmegtartó erő növelése – a „kiművelt emberfők” helyben tartása –, a megyei felsőoktatás helyzete egyaránt a témája volt a Békés Megyei Kormányhivatal évadnyitó értekezletének. A közös cselekvés szellemiségében, partnerként invitálta évadnyitó munkaértekezletre, párbeszédre a kormányhivatal vezetése azon érdekképviseleti szervek, köztestületek, kamarák vezetőit, valamint a megyében működő felsőoktatási intézmények képviselőit, amely szervezetekkel, intézményekkel már korábban együttműködési megállapodást kötött. A közelmúlt történései mellett a jövő feladatai, célkitűzései is terítékre kerültek a munkaértekezleten.
A Takács Árpád kormánymegbízott kezdeményezésére megrendezett munkaértekezleten részt vett dr. Görgényi Ernő, Gyula város, illetve dr. Mokán István, Sarkad polgármestere is.

Megnyitó beszédében Takács Árpád nyomatékosította, egy a sorsunk, egy az utunk: közösen kell dolgozni Békés megye megfelelő helyre pozícionálásáért. Mindehhez elengedhetetlen az együttműködés, a közös gondolkodás. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal – társadalomszervező feladatkörében – a közeljövőben együttműködési megállapodást köt a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Területi Szervezetével, valamint a soraiban mintegy 95 tagszervezetet számláló Civil Szervezetek Szövetségével. A nem túl távoli jövőben feláll a soraiban 14 tagot számláló, bárminemű anyagi ellentételezés nélkül működő kormánymegbízotti tanácsadó testület, s debütál a kormányhivatal tudományos bizottsága is. A kormánymegbízott a kormányzati elképzeléseket ismertetve, a bürokráciacsökkentés fontosságát hangsúlyozta.

Gyula város polgármestere üdvözölte, hogy a kormányhivatal együttműködési megállapodásokat kötött a kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel, és úgy fogalmazott, hogy mindez üzenetértékű: bizonyíték arra, hogy a szolgáltató állam nem csak üres szlogen, valós tartalommal bír.

Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei alelnöke – egyebek mellett – az ezüstjodidos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer Békés megyei elindításáról számolt be.

Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezete elnöke üdvözölte a kormányzat azon döntését, hogy idén országosan már 800 millió forintot biztosított az apróvadállomány megtartására, létszámának bővítésére. Ennek köszönhetően megyénkből is 37 vadászati egység, vadásztársaság nyert egyenként 5-6 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Fajzi Tamás, a Békés Megyei Építész Kamara elnöke a települési arculati kézikönyvek elkészítéséről beszélt, Búzás Zoltán, a Békés megyei Mérnök Kamara elnöke a szakmát érintő aktualitásokról szólt.

Dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági környezet – kormányzati intézkedéseknek köszönhetően bekövetkezett – változását méltatta és a szeptember 26-28-a között Budapesten megrendezendő Szakmák Világbajnoksága rendezvényről is beszámolt. Ezen 40 szakma, 28 országból érkezett képviselői mérik össze tudásukat, s örömteli, hogy Békés megyét 4 fiatal is képviseli.

Dr. Vincze Gábor, a Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Területi Szervezete elnöke az egészségügyi ellátórendszer aktualitásairól ejtett szót.

Képviseltette magát az évnyitó munkaértekezleten a Gál Ferenc Főiskola, a Kodolányi János Egyetem, illetve a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kara Tessedik Campusa is.

A Gál Ferenc Főiskola képviseletében dr. Kozma Gábor rektor úgy fogalmazott, hogy új típusú főiskolára van szükség és a felsőoktatási szakképzések mellett az úgynevezett hivatásképzés fontosságát hangsúlyozta.

A Kodolányi János Egyetem rektora, dr. Szabó Péter az intézmény létrejöttét elevenítette fel és nyomatékosította, hogy elköteleződtek a megye mellett, küldetésük nem csak Orosházára korlátozódik, hanem az egész megyét érinti.”

Forrás:
Célegyenesben a tanácsadó testület, debütál a tudományos tanács; Békés Megyei Kormányhivatal; 2018. szeptember 14.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, társadalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Új Idők Új Hadviselése – Kognitív biztonság az információs és a kiberhadviselés korában

„A 21. század posztmodern, globalizált és a számítógépes rendszerek uralta korában radikálisan megváltoztak az információszerzés, a kommunikáció, a társas interakció s így a hadviselés viszonyrendszerei is. A politikai és a gazdasági érdekérvényesítés súlypontja áttevődik a kibertérbe, az elektronikus online média hadszíntérré változik, és az információ fegyverré alakul. Állami és nem állami szereplők használják a propagandisztikus online médiabefolyásolás puha erőkifejtő eszközeit, amelyek ellen nagyon nehéz hatékonyan védekezni.
A stratégia és a módszer tulajdonképpen évtizedek óta ismert, csupán a kibertechnológiai megoldások és forradalmi változások teszik újszerűvé az információs műveleteket, illetve a hibrid hadviselés megnyilvánulási formáit. Az emberek és a társadalmak kognitív sérülékenysége a puha erőhatások és a hibrid befolyásoló hadműveletek célpontjában új stratégiai elemző megközelítést és alternatív hadviselési, szociálpszichológiai megoldásokat tesz szükségessé.”

Forrás:
Új Idők Új Hadviselése – Kognitív biztonság az információs és a kiberhadviselés korában; Csutak Zsolt; Honvédségi Szemle; ISSN 2060-1506; 146 (5), 2018, 33-48. oldalak (PDF)

Kategória: közigazgatási informatika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!