Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

Közzétéve 2017. június 4 | Szerző: szerk.

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökségről szóló rendelkezések hatálybalépése napjáról

Közzétéve 2019. április 15 | Szerző: szerk.

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján eljárva megállapítom, hogy a Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkeztének – a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzésének – napja 2019. április 10-e, ezért a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés a) és e) pontja, 2–3. §-a, 4. § (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. § (2) bekezdése, 7. §-a, 8. § (1)–(11) bekezdése, 9–14. §-a, 22. §-a, 24. § (1) és (2) bekezdése, 25–27. §-a hatálybalépésének napja 2019. április 11-e…”

Forrás:
A miniszterelnök kabinetfőnökének 1/2019. (IV. 12.) MK határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet egyes rendelkezései hatálybalépése napjának megállapításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 64. szám; 2019. április 12.; 2166. oldal (.pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról

Közzétéve 2019. április 15 | Szerző: szerk.

Forrás:
2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Nemzeti Jogszabálytár
2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 63. szám; 2019. április 11.; 2037-2091. oldalak (.pdf)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Módosulnak kormányrendeletek az önkormányzati ASP rendszerrel kapcsolatban

Közzétéve 2019. április 15 | Szerző: szerk.

„…1. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„3. csatlakozás: az az aktus, amivel a helyi önkormányzat – a képviselő-testület, illetve a képviselő-testület szervei –, valamint a csatlakozásra jogosult megkezdi a szolgáltatások tényleges használatát;”

(2) Az R1. 1. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„6. önkormányzati ASP rendszer: az önkormányzati feladatellátást támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást (Application Service Provider, ASP) nyújtó elektronikus információs rendszer;”

2. § Az R1. 6. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Az önkormányzati ASP rendszer működtetője interfészes csatlakozás esetén a csatlakozó önkormányzatnak a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakrendszert biztosítja, ha az interfészes önkormányzat az arra vonatkozó igényét bejelenti a Kincstár felé.

(4c) Az önkormányzati ASP rendszerhez interfészen keresztül csatlakozó önkormányzat a (4b) bekezdés szerinti igénybejelentését bármikor megteheti, azzal, hogy a szakrendszerhez való hozzáférés biztosításának kezdő időpontjáról, valamint annak módjáról a Kincstárral külön megállapodást köt.”

3. § Az R1. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § Azon önkormányzat esetében, ahol a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal, a nemzetiségi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás számára olyan gazdálkodási, illetve adminisztrációs feladatot lát el, amelyet az önkormányzati ASP rendszer támogatni képes, e feladat ellátását az önkormányzat az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerein keresztül is elláthatja.”

4. § Az R1. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szerződésben a Kincstár vállalja, hogy a csatlakozók önkormányzati ASP rendszerben tárolt adatai biztonságát technológiai és adminisztratív eszközökkel biztosítja és garantálja, hogy azokat csak törvényben meghatározott esetben, valamint a 3. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szakrendszer kivételével, az e rendeletben meghatározott szerveknek teszi hozzáférhetővé.”

5. § Az R1. 8. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szerződés tartalmazza legalább)

„g) a csatlakozáshoz és az egyes szakrendszerek igénybevételéhez szükséges feladatok technikai, valamint informatikai meghatározását.”

6. § Az R1. 5/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„5/A. Az önkéntes csatlakozásra vonatkozó különös szabályok”

7. § Az R1. 8/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Csatlakozását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzati költségvetési szerv szolgáltatási szerződést köt a Kincstárral. A szolgáltatási szerződés]

„a) alapján az önkormányzati költségvetési szerv a 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szakrendszerhez csatlakozik, illetve a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszerhez csatlakozhat,”

8. § Az R1. 5/A. alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) A térségi fejlesztési tanács – a feladatellátást végző költségvetési szerven keresztül – az önkormányzati ASP rendszerhez önként csatlakozhat.
…
2. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

12. § Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elektronikus űrlap-szolgáltatással érintett ügykörök esetén a Magyar Államkincstár jelzi a tudástárban, hogy az adott ügykör elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető-e.”
…
1. melléklet a 75/2019. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Az R1. 2. melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Az informatikai biztonságra és hálózati elérésre vonatkozó minimális és ajánlott feltételek…”

Forrás:
75/2019. (IV. 9.) Korm. rendelet az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 75/2019. (IV. 9.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 61. szám; 2019. április 9.; 1988-1990. oldalak (.pdf)

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Globális megatrendektől tart az EU

Közzétéve 2019. április 15 | Szerző: szerk.

„A klímaváltozás, az urbanizáció és a demográfiai válság jelentette kihívások a legfontosabb globális megatrendek között vannak, ezek elkerülhetetlenül és nagyban befolyásolni fogják a világ működését 2030-ig – figyelmeztettek egy hétfőn közzétett európai uniós jelentésben.
Az EU fő intézményeinek szakemberei által közösen összeállított, „Globális trendek 2030-ig: kihívások és lehetőségek Európa számára” című dokumentumot az Európai Parlament brüsszeli székházában mutatták be.

Az összefoglalóban kiemelték, hogy az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés gazdasági és környezeti károkat fog okozni. Európának és Afrikának továbbá komoly demográfiai kihívásokkal kell szembenéznie, előbbinek a társadalom elöregedését kell kezelnie, míg utóbbinak a népességrobbanást. Mint írták, a világ lakosságának körülbelül kétharmada városokban fog élni, s amennyiben nem kezelik megfelelően a változást, akkor ez a bűnözés, az erőszak és a környezetszennyezés fokozódásához vezethet.
Globális megatrendként határozták meg ezek mellett azt, hogy az Egyesült Államokat lehagyva Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, ugyan az egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) még mindig négyszer alacsonyabb lesz, mint az Európai Uniónak. Kína és India felemelkedése nyomán az EU részesedése a globális GDP-ből a mostani 15 százalékról 13 százalékra fog csökkenni 2030-ra.

Az elemzők szerint ugyanakkor „joggal feltételezhető, hogy Kína gazdasági növekedése kizárólag akkor lehet fenntartható, ha együtt jár a politikai szabadságjogok helyzetének javulásával”.

A geopolitikát meghatározó legfőbb trend, hogy véget ér a hidegháborút követő időszakot jellemző, Egyesült Államok által dominált egypólusú világrend. Aláhúzták, ha befolyásos szereplő kíván maradni a nemzetközi porondon, akkor az EU-nak változtatnia kell azon, miként gondolkodik magáról, a védelempolitikáról, a diplomáciáról, illetve stratégiai autonómiára van szükség.

Fegyveres konfliktusok továbbra is lesznek minden erőfeszítés dacára, elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában államok közötti, territoriális háborúkra, Európában viszont hibrid jellegű, fejlett technológiájú konfliktusokra lehet készülni. Kiemelték, az élelmiszer és az ivóvíz hiánya önmagában nem fog háborúkat okozni, de jelzi, hogy komoly problémák vannak egy adott ország kormányzásában, ami viszont már lehet ok. Valószínűleg ugyancsak nem fog eltűnni a terrorizmus Európában, minthogy a toborzás még mindig folyik, és az ideológiai motiváció sem szűnt meg.

A jelentésben figyelmeztettek, a demokratikus rendszerek védelme elengedhetetlen, és ehhez a mostaninál szilárdabb biztosítékokra van szükség, a populista pártok pedig egészen addig részei lesznek a politikai életnek, amíg megoldás nem születik azokra a kérdésekre, amelyek a malmukra hajtják a vizet.

Az Európába irányuló migrációt illetően rámutattak, az bizonyos megatrendek tünete, így nehéz megjósolni az alakulását, noha mértéke hullámzó lesz, megszűnni nem fog. Mint írták, a 2015-2016-os bevándorlási válság tapasztalatai mutatják, aktív fellépésre van szükség az EU részéről a folyamatok kordában tartása érdekében. Növekedni fog eközben a globális energiafogyasztás, éves szinten 1,7 százalékkal, amelynek legnagyobb részéért a fejlődő országok lesznek felelősek.

Az internetre csatlakoztatott eszközök száma ötszörösére, mintegy 125 milliárdra emelkedik 2030-ra, és duplájára nő a légi utasok száma is.
Ennek kapcsán hangsúlyozták, hogy Európának fel kell zárkózni az Egyesült Államok és Kína mellé, amennyiben tényező kíván maradni ezen a területen. Megemlítették végezetül egyebek mellett a mesterséges intelligencia folyamatos fejlődését is, amely komoly kihatással az élet minden területére.”

Forrás:
Globális megatrendektől tart az EU; Világgazdaság/MTI; 2019. április 8.
Global Trends to 2030. Challenges and Choices for Europe; European Strategy and Policy Analysis System (ESPAS); 2019. április

Kategória: energia, gazdaság, informatika, környezetvédelem, közigazgatás:külföldön, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. április 15.

Közzétéve 2019. április 15 | Szerző: szerk.

Az Európai Unió közdiplomáciája
Nehéz helyzetben van az Unió, amikor egy egységes, koherens közdiplomáciát akar kialakítani, egységes globális üzentekkel, mert az egyes nemzeti sajátosságok, a rájuk épülő nemzeti üzenetek ez ellen dolgoznak.
A tanulmányban tárgyalják a viszonylag új uniós Globális Stratégiát, számos esettanulmányt, az eredmények mérésére és az uniós közdiplomácia erősítésére tett javaslatokat.
EU Public Diplomacy: Adapting to an Ever-Changing World. Bianca Baumler, USC Center on Public Diplomacy , 2019 (.pdf)

A városi diplomáciát támogató megbízható keretek
A nemzeti szint alatti, városok által folytatott élénk diplomáciai tevékenység alapvető eszköz arra, hogy a városok boldoguljanak a globalizált világban. 13 amerikai város részvétel lefolytatott műhelymunka eredménye a jelentés. Három területen foglalja össze a tudnivalókat: a városi diplomácia funkciói, megoldandó problémái, jövőt megalapozó új gyakorlatai.
Building a Robust Capacity Framework for U.S. City Diplomacy. Jay Wang, Sohaela Amiri, USC Center on Public Diplomacy, 2019 (.pdf)

Facebook a diplomáciai munkában: nincs mindenre érvényes megoldás
Hollandia külügyi szervezete 131 Facebook-oldalt tart fenn 105 országban.
Nincs központilag (Hágából) meghatározva, hogy az egyes követségeknek mit kell mondaniuk a Facebook-on, vagy más online csatornán. Ez rájuk van bízva. Ehelyett tanácsokat és eszközöket adnak, rögzítik az egyes követségek online tevékenységét. Modern adatelemzési módszerek alkalmazásával képet alkotnak arról, hogy az egyes külügyi szerveztek mennyire sikeresen használják a Facebook-ot. Van egy központilag kidolgozott egyszerű útmutató, mely 10 lépésben logikus és átgondolt keretet ad az online tevékenység megvalósításához.
No ‘one size fits all’ solution on Facebook. Twiplomacy

A State Department belép a digitális korba, hogy hatásosabban küzdjön a félretájékoztatás ellen
Az amerikai külügyminisztérium nem arról volt híres, hogy emberei szakértő módon használják a legújabb technológiai eszközöket. Most ez változni látszik. Az utóbbi 20 év egyik legfontosabb szervezeti eseményeként összevonják a minisztérium két kommunikációs egységét. Az egyik hagyományosan a belföldi kommunikációért felelt, a másik a külföldi közdiplomáciai tevékenységért. A két terület szigorúan el volt választva. Azonban a globális médiatérben ezek a megkülönböztetések egyre kevésbé tarthatóak – szól az indoklás. Hiszen példának okáért az orosz média erőteljesen jelen van az Egyesült Államokban is. Az orosz és kínai hatással szembeni sokkal határozottabb fellépés pedig ennek az összevonásnak bevallott célja.
State Department to take a step into the digital age in effort to counter disinformation. Washington Post

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A mesterséges intelligencia úttörője szerint reális veszély, hogy visszaélnek a mesterséges intelligencia eredményeivel

Közzétéve 2019. április 15 | Szerző: szerk.

„A Nature magazin online kiadása interjút közölt a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatos kutatás-fejlesztésének egyik úttörőjével, Yoshua Bengioval, aki harmadmagával nyerte el az elmúlt hetekben a terület legrangosabb tudományos díját, az A.M. Turing-díjat. Kutatásuk tárgya a tudományosan általuk megalapozott mélytanulás (deep learning), amely technika a nagymennyiségű adatok feldolgozását kapcsolja össze az emberi agy által ihletett, többrétegű mesterséges neuron-hálózattal. Másik két társával ellentétben – akik a Google és a Facebook alkalmazásában állnak – Bengio a tudományos élet területén maradt, a Tanulási Algoritmusok Montreali Intézetének (Montreal Institute for Learning Algorithms) tudományos igazgatójaként. Miután kutatóként többször is felemelte szavát az MI téves vagy káros felhasználásából fakadó kockázatokra, tavaly decemberben közzétette a „Montreali nyilatkozatot” (Montreal declaration), ami etikai útmutatók sorát fogalmazza meg az MI felhasználásához.

A kérdésekre válaszolva elmondta: számos példát lehet látni arra, hogy cégek vagy államok felelőtlenül használják az MI-t, ami miatt időben ki kell adni a riasztást. Ami azonban még aggasztóbb, azok nem ezek a nyilvánvalóan látható törekvések, hanem azok, amelyek a nyilvánosság kizárásával folynak katonai laboratóriumokban, biztonságért felelős szervezeteknél és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó magánvállalatoknál. Példaként említette a gyilkolásra is alkalmas drónokat, ami morális és biztonsági kérdéseket egyaránt felvet. Másik példa a megfigyelés és ellenőrzés (surveillance), aminek számos előnyével is lehet ugyan érvelni, ugyanakkor a visszaélés veszélye nagyon is valós, különösen egy autoriter kormányzat kezében, ahol az MI a hatalom megtartásának és kiterjesztésének eszköze lehet. További kockázatot jelent, hogy az MI képes felerősíteni az előítéleteket és a diszkriminációt, mivel olyan adatokkal dolgozik, amelyek a ma élő valós emberek magatartását tükrözi vissza.

A Montreali nyilatkozat erényének tartja, hogy az MI-vel foglalkozó kutatókon kívül mélyrehatóan be tudta vonni a társadalomtudományok képviselőit és a széles nyilvánosságot is. A konzultációk eredményeképpen mintegy tíz alapelvet fogalmaztak meg, az érintett intézmények pedig megfogadták, hogy követni fogják azokat. Az MI etikai kérdéseiről folytatott párbeszéd fenntartására külön szervezet létrehozása van folyamatban (International Observatory on the Societal Impacts of Artificial Intelligence and Digital Technologies), amely nevének megfelelően az MI társadalomra gyakorolt hatásaival foglalkozik. Ez a fórum a tudós szakembereken kívül teret biztosít a kormányzatok, a civil szervezetek és a vállalatok képviselőinek is.

Bengio kifejtette: az MI szabályozásában nem elegendő az önszabályozás, mivel az üzleti érdek az etikai irányelvek be nem tartására ösztönöz, így azok követését önkéntes alapon éppen úgy nem lehet reálisan elképzelni, mint az önkéntes adózást.

Az agyelszívással (brain drain) kapcsolatban elmondta, hogy az ma már kétirányú folyamat: nem csak a vállalatok szívják el a tudást és annak birtokosait a tudományos szférából, hanem a tudományos élet is lehetőséget biztosít a versenyszférában dolgozók bekapcsolódására.

Bengio szerint Európa valóban lemaradt az MI területén az Egyesült Államok és Kína mögött, ennek azonban nem feltétlenül kell így maradnia, mert Európának – mindenek előtt kiváló egyetemeinek köszönhetően – hatalmas potenciálja van arra, hogy vezető szerepe legyen e téren. A start-up cégek révén élénk info-technológiai közösségek is jelen vannak, a kormányok pedig kezdik felismerni az MI jelentőségét. (Az interjúalany e tekintetben külön kiemeli a francia kormányzatot.)

Az MI várható következő nagy dobásával kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a gépi mélytanulásban nagy előrelépés történt az érzékelés és annak feldolgozása terén, de még nem sikerült kifejleszteni azt a magas szintű reprezentációs készséget, ami emberi vonatkozásban a nyelvet jelenti. Ez az, amire még egy kisbaba is képes, de az MI ma még nem. A generatív versengő hálózatok (generative adversarial networks ) terén jelentős előrelépés történt, de Bengio szerint az emberek e téren lényegesen jobbak a gépeknél, aminek fő összetevője az ok és okozat közötti különbség megértésének képessége.”

Forrás:
AI pioneer: ‘The dangers of abuse are very real’; Nature; 2019. április 4.

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, tudomány | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Algoritmikus elszámoltathatóság: Felelőssé tenné algoritmusaikért a szoftverfejlesztő cégeket egy új amerikai törvényjavslat

Közzétéve 2019. április 15 | Szerző: szerk.

„Három amerikai szenátor egy olyan új törvényjavaslattal állt elő, ami felelőssé tenné algoritmusaikért az azokat kifejlesztő vállalkozásokat. Az “Algorithmic Accountability Act” (AAA) értelmében tilos lenne “pontatlan, nem fair, elfogult vagy diszkriminatív” döntéseket hozó algoritmusokat építeniük és használniuk – e szabály megsértése esetén pedig bíróság előtt kellene felelniük ezért.
A törvény kötelezné arra a hatálya alatt működő cégeket, hogy folyamatosan önvizsgálatot végezzenek adatfeldolgozó rendszereiken, és ha azokban a fenti, tiltott elfogultságot vagy diszkriminációt tapasztalnak, kijavítsák ezeket. Ha pedig ezeket elmulasztják, polgári peres eljárás lenne kezdeményezhető ellenük, amiben pusztán már emiatt is súlyos kártérítések megfizetésére lennének kötelezhetők.A törvény ugyanakkor nem vonatkozna mindenkire, csak azokra a vállalkozásokra, amik éves bevétele eléri vagy meghaladja az 50 millió dollárt, vagy több mint 1 millió ügyféllel rendelkezik, függetlenül bevételétől. Utóbbi egyébként viszonylag alacsony lécet képez, hiszen 1 millió látogatót akár egy relatív kicsi weboldal is össze tud hozni akár egyetlen év alatt is – így rengeteg online szolgáltatás is érintett lehetne az új szabályozás által.Az új törvényjavaslatot több civiljogi és technológiai szervezet is támogatja, de értelemszerűen az amerikai törvényhozástól függ majd, hogy abból tényleg – és ha igen, milyen végső formában – lesz -e törvény belőle.”

Forrás:
Felelőssé tenné algoritmusaikért a szoftverfejlesztő cégeket egy új törvény; Prog.Hu; 2019. április 12.

Kategória: jog, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019

Közzétéve 2019. április 14 | Szerző: szerk.

„A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tisztelettel meghívja a hatósági eljárásjog változásai, valamint az Általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) kérdései, fontosabb kapcsolódási pontjai iránt érdeklődőket a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesülettel közös rendezvényére.

A DE ÁJK-n 2019. április 25-én megrendezésre kerülő konferencián elméleti és gyakorlati szakemberek ismertetik tapasztalataikat és osztják meg eljárásjogi megállapításaikat egyéni előadások, valamint kerekasztal beszélgetés keretében.

A rendezvény részletes programja megtekinthető itt.

Részletek:
* Az általános közigazgatási rendtartás az újonnan felállításra kerülő közigazgatási bíróságok szemszögéből
Dr. habil. Boros Anita, elnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
* Az Ákr. várható módosításai
Dr. Orbán Szabolcs osztályvezető, Igazságügyi Minisztérium
* Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai az önkormányzati szférában
Németh Ilona dr., osztályvezető, Debrecen Megyei Jogú Város, Szervezési Osztály
* Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalban
Dr. Bagosi Mária Adrienn, osztályvezető, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály, Földhivatali Osztály

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alábbi elérhetőségen lehet április 15-ig: https://forms.gle/PpGNQiyyFXXRK7mu6”

Forrás:
Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019.; Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; 2019. április

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

2018. évi hatósági statisztikák és önkormányzati törzsadattár

Közzétéve 2019. április 14 | Szerző: szerk.

Önkormányzati törzsadattár – 2018. évi második félév (OSAP1621)Miniszterelnökség, 2019. április 10.
Közzététel a 2016. évi CLV. törvény 39. § (1) alapján.
ZIP-fájl

2018. év második félévi hatósági statisztika (OSAP 1229)Miniszterelnökség, 2019. április 10.
Közzététel a 2016. évi CLV. törvény 39. § (1), 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. melléklete alapján.
ZIP-fájl

2018. éves hatósági statisztika – Minisztériumok és háttérintézményeik (OSAP 1229)
Miniszterelnökség
Közzététel a 2016. évi CLV. törvény 39. § (1), 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. melléklete alapján.
ZIP-fájl

Kategória: közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

A turizmus más szolgáltatóira is kiterjesztenék az adatközlő rendszert

Közzétéve 2019. április 14 | Szerző: szerk.

„A szálláshelyek után a turizmusban más szolgáltatókra is kiterjesztenék a nemzeti turisztikai adatszolgáltató központ (ntak) rendszert, hogy ténylegesen lehessen mérni az ágazat teljesítményét, ne csak a szálláshelyeknél – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója a szállodaszövetség digitális szekcióülésén hétfőn Budapesten.

Szabó Áron hozzátette: a fürdőknek már készítik azt a szoftvert, amit először önkéntesen lehet majd igénybe bevenni. Elmondta, míg a digitalizáció alkalmazásban a szállodák viszonylag jól állnak, a kisebb szálláshelyeknél sokkal rosszabb a helyzet: az egyéb szálláshelyek, panziók alig 8 százaléka alkalmaz digitális technológiát. Itt a határidőnaplók és a kockás füzetek uralják a napi vállalatirányítást – mondta.

Kiemelte, hogy az ntak egyik külföldi mintája, a horvát eVisitor-rendszer kinti bevezetését csak pozitív visszajelzések kísérték.

Emlékeztetett: az egységes adatszolgáltatási rendszert fokozatosan vezetik be a szálláshelyeken, márciusban elindult az országos tájékoztató, és az info.ntak.hu oldal. Július elsejétől mintegy ezer magyarországi szállodában indul el a rendszer, a panzióknak 2019 októberétől, az egyéb szálláshelyeknek pedig 2020 január elsejétől kell majd adatot szolgáltatniuk a regisztrációt követően. A rendszer országosan 2020 év elejétől lesz teljes. Közölte: a maximum 8 szobával, 16 ággyal rendelkező szálláshelyeknek ingyenes vendégnyilvántartó alkalmazást fejlesztett az MTÜ.

A beküldött statisztikai adatokhoz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, az MTÜ kutatási igazgatósága, és az önkormányzatok férhetnek majd hozzá, a rendszer minden törvényi előírásnak megfelel – ismertette. Az is cél, hogy az idegenforgalmi adó (ifa) bevallása is ezen a felületen keresztül történjen, de ehhez még rendeletet kell módosítani.

Anton Brkic, a Horvát Nemzeti Turisztikai Hivatal képviselője elmondta, Horvátországban 2016-tól kötelező az adatszolgáltatás, az országban több mint 200 ezer szálláshely-szolgáltató van. A törvény szerint minden vendéget regisztrálni kell az online rendszerbe az érkezésétől számított 24 órán belül. Az előírás minden szolgáltatóra vonatkozik, a chartercégekre és a hajózási társaságokra is. Minden szárazföldi és tengeri vendéget regisztrálnak online – jelezte. Tájékoztatott arról is, hogy a horvát rendszer az ifa befizetéséről emlékeztetőt küld a szolgáltatóknak. Egy évvel a rendszer bevezetése után már senki nem panaszkodott az előírás miatt – mondta.”

Forrás:
A turizmus más szolgáltatóira is kiterjesztenék az adatközlő rendszert; Turizmus Online; 2019. április 8.
Az NTAK volt a fókuszban az MSZÉSZ Digitális szekcióülésén; NTAK – információs oldal; 2019. április 11.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!