Skip to main content

Már 15 éve hírekkel szolgálunk!

A magyar elnökség Versenyképességi Paktuma és az uniós kutatásfinanszírozása jövője

„A 2024-es magyar EU-elnökség központi célkitűzése a Versenyképességi Megállapodás elfogadtatása, amelyet november 8-án terveznek tárgyalni az informális EU-csúcson Budapesten. Az ambiciózus célkitűzés mögött álló erőfeszítések nem csupán Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét és innovációs kapacitását hivatottak növelni. Mario Draghi a föderálisabb megvalósításban, Orbán Viktor a gazdasági semlegesség politikájában hisz, és látható, hogy noha többen több különböző utat vázolnak fel, a teljesítmény növelésének fontosságában mindenki egyetért. A versenyképesség szorosan összefügg a kutatás-fejlesztési (KFI) kapacitások erősítésével, hiszen az innovációk és technológiai fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez....

Részletek

Megjelent a Népszámlálási atlasz – Térképen a 2022. évi népszámlálás eredményei

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022 őszén hajtotta végre hazánk 16. népszámlálását. A népszámlálási adatok talán legnagyobb értéke a teljes körű adatgyűjtésnek köszönhető területi részletezettség. A KSH Népszámlálási atlasz című, most megjelent kiadványa a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek segítségével mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről. A térképek értelmezését rövid, szöveges elemzések segítik. Népszámlálási atlasz címmel jelent meg az elsősorban a 2022. évi cenzus...

Részletek

Mi lesz Kézdivásárhellyel, Nagyszalontával?

„Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón. Az RMDSZ háromszéki politikusai az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete kapcsán leszögezték: Romániában minden, a jelenlegi alkotmány alapján készülő közigazgatási átszervezés veszélyes, mivel nem a szubszidiaritás elvére épül. Antal Árpád emlékeztetett: minden ilyen kezdeményezés pártpolitikai célokat szolgált, és nem a polgárok érdekeit, európai példákat tartott szem előtt, ezért ezek „ostoba, veszélyes kezdeményezések”....

Részletek

Az EU 4,8 milliárd eurónyi kibocsátáskereskedelmi bevételt fektet be innovatív nettó zéró projektekbe

„Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról A Bizottság a mai napon 85 innovatív nettó zéró projektet választott ki, amelyek 4,8milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülnek az Innovációs Alapból, elősegítve az élvonalbeli tiszta technológiák Európa-szerte történő megvalósítását. A 2023. évi pályázati felhívás keretében első alkalommal ítélnek oda különböző léptékű (nagy, közepes és kicsi, a kísérleti projektek mellett)...

Részletek

Az Európai Bizottság új, általános célú mesterségesintelligencia-eszközt (GPT@EC) indít saját használatára

„A Bizottság kísérleti projektet tett közzé a GPT@EC, a generatív mesterséges intelligenciát (MI) használó biztonságos, általános célú vállalati eszköz számára. Az eszközt a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága (DIGIT) fejlesztette ki, és egy sikeres korábbi projekten, a GPT@JRC-n alapul, amelyet a Közös Kutatóközpont (JRC) a generatív mesterséges intelligencia tudományos és kutatási céljaira hozott létre. A GPT@EC alternatívát kínál a harmadik féltől származó generatív mesterségesintelligencia-eszközökkel szemben, csökkentve a bizottsági adatok helytelen kezelésének kockázatát. „Biztos vagyok benne, hogy a GPT@EC javítani fogja belső igazgatásunk hatékonyságát...

Részletek

Szakértők kerestetnek: ENISA Ad Hoc Working Group on EU Digital Identity Wallets Cybersecurity Certification

„Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) felhívást tesz közzé az uniós digitális személyazonossági tárcák tanúsításával foglalkozó ad hoc munkacsoport (Ad Hoc Working Group on the certification of EU Digital Identity Wallets) létrehozására. A felhívás célja, hogy az Ügynökséget támogató, kifejezetten erre a célra létrehozott ad hoc munkacsoportot hozzon létre az EUDI-tárcák kiberbiztonsági tanúsítási rendszerének előkészítése céljából. Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége az év elején felkérést kapott az Európai Bizottságtól, hogy készítse el az európai digitális azonosító (EUDI) tárcákra vonatkozó európai kiberbiztonsági...

Részletek

Hogyan növelhetjük a lehető legjobban az Európai Kutatási Térségben rejlő lehetőségeket? – Európai Bizottság

„Az Európai Kutatási Térség azt a célt szolgálja, hogy a kutatók és az innovátorok Európa-szerte dinamikus és vonzó környezetben dolgozhassanak, és megszűnjön az európai kutatási ökoszisztéma széttagoltsága. Egy új uniós közlemény megállapítja, hogy bár az EU jelentős eredményeket ért el az Európai Kutatási Térség vonzóbbá, hatékonyabbá és integráltabbá tétele terén, a térségben rejlő lehetőségeket még jobban lehetne növelni. A közlemény négy olyan területet határoz meg, ahol további intézkedésekre van szükség: A beruházások és reformok priorizálása: A Bizottság együttműködik az uniós országokkal a kutatási...

Részletek

Európai mélytechnológiai innováció: az Európa Bizottság kockázati tőkebefektetői hálózatot indított

„A Bizottság a mai napon elindított egy megbízható befektetői hálózatot, amely olyan befektetők csoportját fogja össze, akik készek az EU-val közösen befektetni az innovatív európai mélytechnológiai vállalatokba. Az uniós beruházások az Európai Innovációs Tanács (EIC) Alapjából származnak, amely a Horizont Európa uniós kutatási és innovációs program részét képezi. Az első csoport 71 európai befektetőből áll, köztük kockázatitőke-alapokból, állami befektetési bankokból, alapítványokból és vállalati kockázatitőke-alapokból. Ezek a befektetők együttesen több mint 90 milliárd EUR értékű vagyont képviselnek, ami miatt a hálózat az európai...

Részletek

Az MI-rendszerek hatalmas energiaigénye miatt az MI-ipar nagy cégei az atomenergiában keresik a megoldást

„Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak. A múlt héten robbant a hír, hogy hat vagy hét kisméretű nukleáris erőművet vásárol a Google anyavállalata, hogy el tudja látni energiával a Mesterséges Intelligencia (a továbbiakban az angol rövidítést, az AI-t használjuk) működtetéséhez szükséges adatközpontjait. A hír több szempontból is elképesztő: egyrészt az atomerőművekhez óriási energiatermelési kapacitást társítunk, Pakson egyetlen atomerőmű a magyar...

Részletek

A nagy nyelvi modellek sebezhetőségei

„A nagy ͏nyelvi͏ modellek (large language models – LLM) forradalmasították és közismertté tették a mesterséges intelligenciát, miközben új biztonsági aggályokat vetettek fel. Ez a blogbejegyzés az LLM-ek gyenge ͏pontjairól szól, amelyek kiterjednek a prompt injection támadásokra,͏ az adatszivárgásra, a modellek manipulálására és a rosszindulatú tartalom létrehozására egyaránt. Az elsődleges cé͏l a blogbejegyzésemmel, hogy a felhasználók jobban megértsék a biztonsági réseket és a lehetséges védelmi lehetőségeket. A nagy nyelvi modellek k͏iválók a szöveg ͏feldolgozásában és létrehozásában,͏ azonban potenc͏iális biztonsági fenyegetésekkel néznek szembe͏. Az...

Részletek

Navracsics Tibor: Quod licet Iovi…

„Gondolom, mindenki ismeri a mondást, miszerint, ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz. Van, akinek többet lehet, a másiknak csak kevesebbet. Bár a hétköznapi életben is bosszantó az ilyen jellegű kettős mérce, a formálisan egyenlő államok közötti különbségtétel az együttműködés koordinálása során olyan szabályszegés, ami az egész működést veszélyeztetheti. Az európai integráció a kezdetektől küzd azzal a váddal, hogy egyes tagállamokkal kivételezik, míg másokat kevésbé kedvel. A francia–német együttműködés kitüntetett jelentősége mellett a bővítés révén egyre népesebb táboron belül az alapító...

Részletek

BRICS-csúcstalálkozó Oroszországban

„A csoport felértékelődését támasztja alá az ENSZ főtitkárának részvétele is. Tegnap zárult le a tizenhatodik BRICS-csúcstalálkozó, amelyet idén Oroszországban, Kazanyban rendeztek meg. A csúcstalálkozó keddi megnyitóján a világ több vezetője is részt vett, így a BRICS-tagországok vezetői közük Hszi Csin-ping kínai elnök vagy Narendra Modi indiai miniszterelnök is. Az elnökség tagjai közül Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök volt jelen, Brazíliát Luiz Inácio Lula da Silva elnök sérülése miatt most a külügyminiszter képviselte. A csúcstalálkozón mintegy 30 ország képviseltette magát különböző szinteken, így...

Részletek

A Fehér Ház új nemzetbiztonsági memoranduma a mesterséges intelligencia használatáról

„A Fehér Ház új nemzetbiztonsági memorandumot adott ki, amely részletezi, hogyan kell a Pentagonnak, az MI-ügynökségeknek és egyéb nemzetbiztonsági intézményeknek biztonságosan használniuk a mesterséges intelligenciát, ezzel korlátokat állítva fel a technológia alkalmazásában. Joe Biden elnök október 24-én aláírta a nemzetbiztonsági memorandumot, amely az MI használatának kereteit határozza meg az Egyesült Államok kormányzati ügynökségei számára. A dokumentum hangsúlyozza a technológia biztonságos alkalmazását különféle döntések során, beleértve a nukleáris fegyverek indítását és a menedékjog megadását is. A memorandum célja, hogy megvédje az Egyesült...

Részletek

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára. A szervezet idei konferenciájára 13 év elteltével ismét Budapesten, az NKE Széchenyi Dísztermében került sor október 24-25-én.A köszöntők után az új DISPA-tagokat Anna Mittelmann, a European School of Administration vezetője...

Részletek

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) két nemzetközi kiberképzésnek is otthont adott

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) két nemzetközi kiberképzésnek is otthont adott Az október 7. és 10, valamint október 14. és 17. között. Az Európai Unió Európai Biztonsági és Védelmi Kollégiuma (ESDC) nemzetközi kurzusai megszervezésében az egyetem évek óta élen jár, amely az ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézete és a HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének (Molnár Dóra és Molnár Anna) együttműködésében valósult meg. A képzések vonatkozásában kiemelendő, hogy idén első alkalommal az Európai Unió lehetővé tette, hogy azok ne csak az uniós tagállamok polgárai...

Részletek

Ülésezett hazánkban az Európai Uniós tagállamok kiberparancsnokainak konferenciája (magyar uniós elnökség 2024)

„Az uniós soros elnökségnek köszönhetően először rendezték meg hazánkban az Európai Uniós tagállamok kiberparancsnokainak konferenciáját. A rendezvény elsődleges célja a terület aktuális problémáinak megtárgyalása, valamint a szakterület előtt álló fejlesztési irányok és új, kialakítandó képességcélok meghatározása volt. Az október 22-ei előadássorozatnak a Bálna Honvédelmi Központ adott otthont. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek geopolitikai változásai, illetve technológiai vívmányai alapjaiban formálták át a védelempolitikát. „A kibertér védelme stratégiai fontosságú, nemcsak hazánk, hanem...

Részletek

Kettős finanszírozás uniós pénzből: figyeljük a holtteret!

„ Az Unió világjárvány utáni helyreállítási alapja a szokásos uniós programokhoz hasonló intézkedéseket finanszíroz Az új mechanizmusban nincs kapcsolat a finanszírozás és a költségek között, ami megnöveli a kettős finanszírozás kockázatát A meglévő kontrollmechanizmusok nem alkalmasak az ilyen esetek megelőzésére és felderítésére Egyre nagyobb a kockázata annak, hogy ugyanaz az intézkedés kétszer kaphat uniós pénzt. Ez az Európai Számvevőszék által ma közzétett különjelentés aggodalomra okot adó következtetése. A világjárvány utáni uniós helyreállítási program először alkalmazott széles körben egy új, nem a tényleges költségeken alapuló finanszírozási...

Részletek

Kohéziós politika: az EU Tanácsa a határokon átnyúló megoldások elősegítéséről

„A tagállamok állandó képviselői a mai napon megállapodásra jutottak egy, a határokon átnyúló megoldások elősegítéséről szóló új rendeletre irányuló tanácsi tárgyalási megbízásról. A javasolt rendelet célja, hogy elősegítse a határokon átnyúló interakciókat és előmozdítsa a határrégiók fejlődését azáltal, hogy megkönnyíti az olyan határokon átnyúló kihívások kezelését, mint az infrastruktúra fejlesztése és a határokon átnyúló közszolgáltatások működtetése. Fő jellemzője, hogy határokon átnyúló koordinációs pontokat hoz létre a tagállamokon belül, amelyek a hozzájuk benyújtott, határokon átnyúló ügyeket kezelik majd, akár úgy, hogy az...

Részletek

Az Európai Bizottságnak fokoznia kell a válság nyomán nyújtott és az iparpolitikai állami támogatások ellenőrzését

„ A Bizottság hamar lehetővé tette, hogy az uniós országok a közelmúltbeli válságok idején példátlan mértékű állami támogatást nyújtsanak Kevéssé követte nyomon a Bizottság a tagállamok által a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat Alaposabban kell elemezni, hogy szükségesek-e az állami támogatások az uniós iparpolitika terén A Covid19-válság és az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán az Európai Bizottság hamar lazított az állami támogatásokra vonatkozó szabályain, hogy az uniós tagállamokban felszínen tudjanak maradni a vállalkozások. Így viszont – amint arra az Európai Számvevőszék új jelentése rámutat –...

Részletek

Uniós ügynökségek: továbbra is problémásak a közbeszerzések

„ Mind a 43 uniós ügynökség esetében jóváhagyták a 2023. évi beszámolókat és bevételeket Négy ügynökség sárga lapot kap a kiadásaik kapcsán Egyértelműbbé és átláthatóbbá kell tenni a saját bevételeket beszedő ügynökségek finanszírozási modelljeit Az Európai Számvevőszék által ma kiadott éves ellenőrzési jelentés szerint 2023-ban a 43 uniós ügynökség többsége jól irányította a pénzügyeit, de a számvevők négy ügynökség esetében nem adtak hitelesítő véleményt az uniós források elköltésének módjáról. A számvevők megjegyzik, hogy továbbra is a közbeszerzési eljárások jelentik a szabálytalanságok fő forrását. A jelentés...

Részletek