Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Tudatosan kerülik meg a jogszabályokat a nagy technológiai vállalatok

„A technológiai nagyvállalatok nemcsak az újszerű termékek és szolgáltatások kifejlesztésében innovatívak, hanem a hagyományos jogszabályi keretek kijátszásában is. Egy, a folyamatokkal kritikus szoftvermérnök szerint a probléma gyökere, hogy a szabályozásért felelős államok nem tudnak lépést tartani az új technológiák okozta kihívásokkal, ezért az IT-cégek könnyen találnak kiskapukat a hatályos szabályozásban.

A technológiai vállatok nem törődnek az innováció káros hatásaival
Tyler Bettilyon szerint a technológiai fejlődés kezdetben megkérdőjelezhetetlenül pozitív folyamat volt: hozzájárult az emberek életminőségének javításához, segítségével forradalmi ötletek és víziók megvalósítása vált lehetségessé, valamint a gazdasági prosperálást garantáló eszközzé is vált. Ugyanakkor a legnagyobb technológiai vállalatok mind az embereknek, mind pedig az egyes államoknak jelentős károkat okoztak – érdemes csak a munkajogi vagy az adóelkerülést érintő kérdésekre gondolni. Hiába vezérelte sok esetben a jó szándék a fejlesztőket, termékeikkel néha nem várt és nem feltétlenül hasznos jelenségeket idéznek elő. Ennek oka, hogy a legtöbb technológiai vállalat a techno-libertariánus szemléletmódot vallja, mely szerint a fejlődés megállíthatatlan, annak gátat szabni nem szabad és nem is lehet. Bár az idő kerekét valóban nem lehet visszaforgatni, a szerző szerint érdemes még a piacra lépés előtt megvizsgálni egy technológiai fejlesztés társadalmi hatásait annak érdekében, hogy a káros folyamatok hatását minimalizálni lehessen. Az IT-cégek természetesen jellemzően elutasítják ezt a szemléletet.

A munkajog nincs felkészülve az IT-szektor foglalkoztatási formáira
A technológiai vállalatok azonban nemcsak a fejlődés fentiekben ismertetett felfogásával okoznak kárt, hanem az úgynevezett „gig economy”, azaz „hakni gazdaság” fenntartásával is. Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a gig economyt olyan vállalatok alkotják, amelyek egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződtetik a munkavállalókat, illetve digitális piactereken keresztül bérlik fel őket alkalmi munkákra. A foglalkoztatás ilyen körülményei kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat, kiszámíthatatlanabbá teszik azok életét, de adóoptimalizálási célokat is szolgálnak. Így lényegében ez a foglalkoztatási forma csak a vállalatoknak kedvez, a munkavállalókat és az államokat viszont hátrányosan érinti.

A szerző szerint jellemzően olyan vállalatokat sorolnak ide, mint például az Uber vagy az Airbnb. Bettilyon szerint a gig economyval két probléma van. Az egyik, hogy a vállalatok kihasználják, hogy a jogszabályok nem tudják felvenni a versenyt az innovációval. Azzal a szemléletmóddal pedig, miszerint nem szabad gátat szabni a technológiai fejlődésnek, legitimálják is tevékenységüket. Ugyanakkor nem törődnek az általuk nagy újításként kezelt eszközök és szoftverek társadalmi hatásával, sőt, még a leghasznavehetetlenebb fejlesztéseket is úgy állítják be, hogy azok csakis a társadalom javát szolgálhatják.

A jogszabályok kijátszása iparági sztenderddé vált
A másik probléma, hogy ezek a vállalatok sok esetben nem törődnek a jogi korlátokkal, tudatosan kerülnek meg jogszabályokat. Erre pedig már külön stratégiával is rendelkeznek: a működésük korai szakaszában feltőkésítik magukat, majd olyan joghézagokat használnak ki, amelyekre az adott államnak viszonylag sok időbe telik bármilyen jogi megoldást találnia. A szerző szerint így a mindenkori jogalkotók lemaradásban vannak, ha pedig sikerül is jogi korlátokat kialakítaniuk, a hatalmas vagyonnal és befolyással rendelkező vállalatok „too big to fail” szituációra hivatkozva igyekeznek ignorálni minden szabályozási kísérletet. Mondanivalójának alátámasztásaként a szerző az Ubert állítja példaként. A vállalat ugyanis nem elég, hogy egy nagy múltra visszatekintő szolgáltatási formát (a taxizást) helyezett parkolópályára, de a saját munkavállalóinak is létbizonytalanságot okozó munkaszerződést kínál. Az alkalmazottak például nem jogosultak fizetett szabadságra, valamint munka során elszenvedett kár vagy egészségkárosodás kompenzációjára. Mindezek mellett magasabbak adóterheik, ráadásul szakszervezet hiányában egyesülési jogukat sem gyakorolhatják.

A szemlézett forrás: Tyler Bettilyon: Technologists Should Abandon Their Craft. Medium.

A szemlézett cikk szerzője szoftvermérnök, író, tanácsadó. A Teb’s Lab nevű innovatív oktatással foglalkozó oldal alapítója.”

Forrás:
Tudatosan kerülik meg a jogszabályokat a nagy technológiai vállalatok; Mandiner.precedens; 2019. január 7.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A projektek előkészítésének és felügyeletének képeskönyve

„A szerzők egyike korábban az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI) korábbi vezérigazgató-helyettese. A könyv nyilván sok újat nem fog mondani a gyakorlott szakembernek, de a területtel most ismerkedők számára átfogó, távlati képet ad a területről. 2017-es megjelenésű, de most került fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba, PDF-ként.

„A világban számtalan jó projektmenedzsment-tankönyv létezik. Ez a könyvecske semmiképpen nem tankönyv, és nem is igazán a projektmenedzsmentről szól. Ez a „képeskönyv” gyakorlati iránymutatást, konyhakész eljárásokat tartalmaz, és célja egy mindennap használható kis kézikönyvet adni a projektvezetők, leendő projektvezetők kezébe, amely segíti az elindulást, és megkönnyíti a továbblépést, ha valahol elakadnak. A melléklet a legfontosabb projektűrlap-sablonokat is tartalmazza, amelyek minden olyan esetben használhatóak, ha az interneten nem találnak ezeknél jobbat. Terjedelmi okokból persze csak a legfontosabb részek lettek kifejtve, számtalan helyen teljes szabadságot adunk a kollégáknak. A képeskönyv legfontosabb célja, hogy soha nem történhessen olyan esemény, amely váratlanul éri a projektvezetőt. ””

Forrás:
A projektek előkészítésének és felügyeletének képeskönyve; Révész György, Révész Péter; ISBN 978 963 12 8194 1; Rationalis Kut. és Szolg. Kft.; 2017 (PDF)

Kategória: szakirodalom | Címke: | Hozzászólás most!

Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Mostantól elérhető az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA)

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindította a saját fejlesztésű Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA). Ennek segítségével egyes nyomtatványokat webes felületen lehet kitölteni és benyújtani és ugyancsak ezen a felületen lehet teljesíteni egyes adat- és változás-bejelentési kötelezettségeket. A kitölthető nyomtatványok, illetve bejelenthető adatok köre folyamatosan bővül. Jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetők el a webes felületen:

  1. A természetes személy adóazonosító jellel, adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel kapcsolatos bejelentése, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentések teljesítése.
  2. A BEV_J01-es és BEV_J02-es nyomtatványon teljesíthető jövedéki adóbevallások és adó-visszaigénylések kitöltése és benyújtása, valamint a Jöt. 80. § (1) bekezdés szerinti adóalanyok esetében az adóbevallás tervezet megtekintése, elfogadása vagy módosítása és benyújtása.

Az ONYA portál elérhető a NAV internetes oldalán az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból, valamint az alábbi linken: https://onya.nav.gov.hu.

Az alkalmazás a legtöbb korszerű internetes böngészőn keresztül megtekinthető (pl. Mozilla Firefox, Google Chrome, Microsoft Edge). Internet Explorer esetén a szükséges minimális verziószám 11.

Ha többet szeretne megtudni a NAV új szolgáltatásáról, kérjük látogasson el az ONYA portálra!”

Forrás:
Mostantól elérhető az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA); Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2019. január 9.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

EESZT: Év végéig még kötelező kiadni a felírási igazolást

„Egy miniszteri rendelet értelmében az e-receptet felíró orvosoknak 2019. december 31-ig kötelező kiállítaniuk az úgynevezett felírási igazolást, és azt külön kérés nélkül is át kell adniuk a betegeknek, közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).

Egy év végi jogszabály módosítás értelmében a gyógyszereket felíró orvosoknak a hagyományos, jól ismert recepthez hasonló, papír alapú felírási igazolást egészen 2019. december 31-ig külön kérés nélkül is ki kell állítaniuk és át kell adniuk a betegnek. A hosszabbítást az indokolja, hogy a gyógyszerészi visszajelzések alapján sok beteg nem saját maga váltja ki a felírt készítményeket, hanem valakit megbíz ezzel, ehhez pedig jelenleg a papír alapú felírási igazolás szükséges. A hagyományos receptírás és a receptkiváltás módja nem változik.

A felírt készítményeket a papír alapú felírási igazolással válthatja ki a páciens vagy a páciens részére bárki más. Amennyiben valaki saját részre szeretné a gyógyszereket kiváltani, akkor ezt e-személyivel, vagy a személyazonosító okmány és a TAJ kártya együttes bemutatásával teheti meg.

A meghosszabbított határidő után is kiváltható lesz a gyógyszer más részére a kialakításra kerülő meghatalmazási rendszer, vagy a már jelenleg is elérhető módok valamelyikét alkalmazva.”

Forrás:
Év végéig még kötelező kiadni a felírási igazolást; Medical Online/MTI; 2019. január 11.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Mi történt 2018-ban az egészségügyben? – 1-4. rész

A Weborvos.hu szakportál hasznos összefoglalót készített az ágazat legfontosabb eseményeiről:

Az összeállítás 1. része itt olvasható

Az összeállítás 2. része itt olvasható

Az összeállítás 3. része itt olvasható

Az összeállítás 4. része itt olvasható

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , | Hozzászólás most!

Biztonságosabbá teszi a sürgősségi ellátást az új rendszer

„Sokkal biztonságosabb ellátást és a valóban sürgős eseteknél gyorsabb bejutást is jelent a most kötelezővé tett triázs-rendszer – mondta el lapunknak Bognár Zsolt, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Betegellátó Osztályának főorvosa. Az intézményben már több mint tíz éve működik sikeresen a betegek állapotának megfelelő besorolást jelentő rendszer, amely az idei évtől minden sürgősségin kötelező. Bár a kormány már több intézkedést hozott, például új ösztöndíjakat hirdetett meg az egészségügyben tanulóknak, hogy humánerőforrást toborozzon, az ágazat és kiemelten a sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok és nővérek még mindig jelentősen túlterheltek.

– Szinte pontosan egy évvel ezelőtt beszélgettünk Önnel a sürgősségi ellátás helyzetéről. Akkor azt mondta, nagyjából minden harmadik-negyedik beteg nem sürgősségi eset, mégis itt vár ellátást, hiszen akkor nem kell beutaló és „nem kell munkaidőben mennie az orvoshoz”. Azóta mi a helyzet?
–Azóta gyakorlatilag nem változott a helyzet. A sürgősségi ellátásról szóló törvényben többek között az szerepel, hogy úgynevezett akut alapellátási egységeket kell kialakítani ezeken a II. és III. progresszivitású osztályokon. Ez azt jelenti, hogy a triázs-rendszer segítségével először is elkülönítik azokat a pácienseket, akik nem igényelnek sürgősségi egészségügyi ellátást, majd őket irányítják ezekbe az egységekbe, amelyek tulajdonképpen alapellátási funkciót látnak el.

– Ezek az alapellátási egységek mikor indulnak el a gyakorlatban? Hivatalosan nem január elsején kellett volna?
– A törvénytervezet eredetileg ősszel jelent volna meg, ehhez képest a január elsejei indulás reális. Azonban mivel a törvénytervezet megjelenése végül decemberre csúszott, azt gondolom, nem meglepő, hogy egyes intézményekben a gyakorlati megvalósítás is késik valamennyit. Azokra az egészségügyi intézményekre igaz ez elsősorban, ahol eredetileg nem volt alapellátási ügyelet, hiszen akkor az új egység kialakítása nemcsak idő-, hanem pénzigényes is: új humánerőforrást igényel. Azt egyetlen egészségügyi szolgáltatótól sem lehet elvárni, hogy tíz munkanap alatt egy plusz szolgáltatást elindítson a nulláról.

– Ha már említette a humán erőforrást, ezen a téren hogy állnak az egy évvel ezelőtti állapothoz képest?
– Ebből a szempontból sajnos még rosszabb a helyzet, rendkívül túlterheltek az orvosok és a nővérek a sürgősségi osztályon. A szakdolgozók létszámát tekintve ugyan valamivel jobban állunk, de összességében még mindig kritikus a helyzet. Bár a kormány által bevezetett, egészségügyi területen tanulóknak szánt ösztöndíjak sokat segítettek, volt erőforrás-megkötő hatásuk, de továbbra is igen jelentős munkaerőhiánnyal küzdünk. Ez abból is fakad, hogy a gyermek-, illetve felnőtt alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora egyre magasabb, így egyre több praxis marad üresen. Az ezekhez tartozó betegeknek pedig háziorvosi ellátás híján a sürgősségire kell menniük. Amíg az alapellátást nem erősítik meg, addig a helyzet nem fog változni.

– Más országokban is ekkora problémát jelent ez az egészségügyben vagy esetleg van jobb stratégiájuk a munkaerőhiány megoldására?
– Mivel az Európai Sürgősségi Orvostani Társaságban, valamint az Európai Orvostani Társaságok Szövetségének Sürgősségi szekciójában én képviselem hazánkat, van rálátásom az ágazatra és annak problémáira Európa-szinten is. Minden olyan országban, ahol van külön sürgősségi szakterület, ugyanezekkel a problémákkal küzdenek: amíg az alapellátást nem tudják megerősíteni, addig a sürgősségi osztályok folyamatosan túlterheltek lesznek.

– Ha ennyire hasonlóak a problémák, felmerül, hogy az európai országok közösen alkossanak egy megoldási javaslatot.
– Globális megoldási javaslatra és egységes válasz kidolgozására nem fog sor kerülni, mert az országok egészségügyi ellátási struktúrájában, illetve finanszírozási formáiban alapvető eltérések vannak. Nagy-Britanniában például a háziorvosok szerepköre sokkal kiterjedtebb, ők végzik többek között a terhesgondozást is. Angol kollégákkal beszélgetve az is kiderült, hogy ott ha például valaki belázasodik, előbb odatelefonál a háziorvoshoz, és csak akkor hívják be a rendelőbe, ha a telefonon kapott tanácsok ellenére sem javult az állapota, vagyis csak akkor, ha ez valóban indokolt.

– Ahogy korábban említette, Önöknél a Heim Pál Kórházban már több mint tíz éve, 2007 óta működik triázs-rendszer, amelyet idén január elsejétől minden sürgősségi osztályon kötelező bevezetni. Mik az eddigi tapasztalatai? Valóban gyorsabbá, hatékonyabbá teszi az ellátást?
– A triázs-rendszer nem mindenki számára teszi gyorsabbá az ellátást, de biztonságosabbá igen. Azok kerülnek be ezáltal hamarabb az orvoshoz, akik tényleg sürgősségi ellátást igényelnek. A betegek egyelőre nem látják, hogy a besorolásuk alapján nagyjából mikor kerülhetnek sorra, de már dolgozunk azon, hogy ez megváltozzon. Addig is be szoktuk mondani – ha sokan vannak – hogy hány beteg vár ellátásra.

– Előfordult olyan itt, a gyermeksürgősségi osztályon, hogy a szülő panaszt tett, felháborodott, hogy a gyermekét a kevésbé sürgős ellátási kategóriába sorolták? Mit tudnak tenni ilyen helyzetekben?
– Persze, elő szokott fordulni. A sürgősségire érkező gyerekeket és szüleiket a besorolást végző triázs-nővérek fogadják, rajtuk nagyobb is a teher emiatt, nekik kell rendezni a konfliktusokat. Összetett munkáról van szó, ami nagy megterhelést jelent a kollégák számára.

– Reális a gyakorlatban , hogy az informatikai rendszerbe történő bejelentkezéstől legfeljebb tíz perc várakozás után besorolják a betegeket valamelyik kategóriába?
– Mi ezt a Heim Pál Kórházban tudjuk tartani, igen. Ritkán, de előfordulhat, hogy hirtelen annyi magas prioritású beteg van, hogy túllépjük a tíz percet, de a legfrissebb intézményi adataink alapján az átlag triázsolási idő 3-6 perc.

– A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság rendszeresen képez triázs-nővéreket. Az új jogszabály hatálybalépése miatt milyen mértékben várja a jelentkezők számának emelkedését?
– Biztos vagyok benne, hogy növekedni fog a jelentkezők száma. A törvény kidolgozásakor szakmai egyeztetést folytattak, amelyben a társaság képviselői is részt vett, ezért már korábban felkészültünk a megnövekedett jelentkezésekre. Októberben e-mailt is küldtünk a sürgősségi osztályok vezetőinek, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, várható egy törvény megjelenése, tervezzenek előre és jelentkezzenek be a kurzusokra, hogy zavartalanul át tudjanak állni az új rendszerre. Ez egy kórháznak nagyjából húsz nővér egynapos kiképzését jelenti összesen bruttó 200 ezer forint összegben, ám volt olyan intézmény, amely ennyit sem volt hajlandó költeni erre, inkább megvárták, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben.

– Ha jól sejtem, előbb-utóbb ők is az Önök társaságánál fognak kopogtatni.
– Ez így van, hiszen akkreditált triázs-képzést csak a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság tud biztosítani. A képzés elmélettel indul, de sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a szimulációs gyakorlatok, ezeken keresztül lehet igazán elsajátítani a tudást. A Heim Pál Kórházban márciusban lesz a következő képzésünk, amelyre nemcsak nővérek, hanem orvosok is eljönnek majd.”

Forrás:
Biztonságosabbá teszi a sürgősségi ellátást az új rendszer; Szilágyi Anna; Magyar Idők; 2019. január 11.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , | Hozzászólás most!

Elindult az idei eSZJA rendszer

„Mától minden aktuális bevallási információ elérhető a NAV honlapján, sőt, akik teljes egészében maguk készítik bevallásukat, már hozzáférhetnek a 18SZJA webes kitöltő programhoz.

2019. január 7-étől elérhető a 18SZJA jelű személyijövedelemadó-bevallási felület. Azok, akik maguk készítik el bevallásukat, már használhatják a webes kitöltő programot is, ami a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon, valamint a NAV eSZJA oldalán (https://eszja.nav.gov.hu) érhető el. Az elkészített bevallások kényelmesen, elektronikusan beküldhetők az Ügyfélkapun át. A bevallástbeküldő adózók nagy része ezt a megoldást választotta tavaly. A NAV felület természetesen akkor is alkalmas a bevallás elkészítésére, ha valaki nem az Ügyfélkapun nyújtja be a bevallását. A nyomtatvány továbbra is kitölthető az Általános Nyomtatványkitöltő Programmal (ÁNYK), és akár papíron is. A papíralapú kitöltéshez szükséges üres bevallási nyomtatvány és kitöltési útmutató kinyomtatható a NAV eSZJA oldaláról, illetve beszerezhető a NAV bármely ügyfélszolgálatán. Akiknek nem kell elektronikus kapcsolatot tartaniuk a NAV-val, továbbra is beküldhetik postán bevallásukat.

A NAV ebben az évben még több adózónak, a magánszemélyeken túl már az egyéni vállalkozóknak is készít adóbevallási tervezetet a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyekhez hasonlóan. Nekik azonban az adott tevékenységből származó jövedelemmel, illetve az adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal ki kell egészíteniük a tervezetet a beküldés előtt. Az szja-bevallási és befizetési határidő egységesen, valamennyi adózóra vonatkozóan 2019. május 20.

Saját adóbevallási tervezetét március 15-től bárki megnézheti az Ügyfélkapun keresztül a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon. Aki nem használ Ügyfélkaput, március 18-ig többféle módon is, adóazonosító jele és születési dátuma megadásával kérheti a tervezet postázását: SMS-ben (06-30/344-4304), a NAV honlapján elérhető web űrlapon, levélben, formanyomtatványon (BEVTERVK), telefonon, a 1819-es hívószámon, valamint az ügyfélszolgálatokon (SMS-ben ezt a formát kell alkalmazni: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn).

Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is lehet rendelkezni elektronikusan és papíron is.”

Forrás:
Elindult az idei eSZJA rendszer; Nemzeti Adó. és Vámhivatal; 2019. január 7.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Idén kilenc tudományos és technológiai park alakulhat

„Tavaly újabb öt tudományos és technológiai park jött létre, Mórucz Norbert, az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének elnöke arról tájékoztatott, hogy idén újabb kilenc park szerezheti meg a minősítést.

Hogyan fejlődtek, mekkora volumenű beruházások voltak tavaly az ipari parkokban?
A beruházásokról egyelőre csak egyedi adatok vannak, hiteles információk csak a nyáron lesznek, mert június 15-ig kell beszámolniuk az ipari parkoknak. Az azonban már látszik, hogy az önkormányzati tulajdonú ipari parkoknál volt a legnagyobb a mozgás, ami részben a Modern városok programnak is köszönhető. A legtöbb vállalati beruházás jellemzően Nyugat-Magyarországra, az ágazatok közül pedig a járműiparra koncentrálódott, de eltérő intenzitással az ország más régióiban is valósultak meg jelentős beruházások.

A tudományos és technológiai parkok (TTP) terén milyen bővülés történt?
Tavaly öt park szerezte meg a TTP-minősítést, az év végére tizenötre gyarapodott a számuk. Tavasszal Jászfényszaru és a Debreceni Egyetem ipari parkja, novemberben pedig a mátészalkai, a pécsi déli, valamint a szentendrei ipari park szerezte meg a minősítést. Közülük a debreceni parknak sajátos a helyzete, mert eddig ez az egyetlen egyetemi fenntartású ipari park és TTP az országban. A tavasszal még 20 hektáros területtel szerezték meg a minősítést, az ősszel azonban 22 hektárral már bővítették is a területüket. Innovációs központot létesítenek, és a gyógyszeripari fejlesztéseké lesz az egyik központi szerep. Jászfényszarun a park és az önkormányzat szorosan együttműködik, a Thyssenkrupp megjelenése pedig mindenképp élénkíteni fogja a helyi gazdaságot. Mátészalkán elsősorban az optomechatronikai vállalatok belső fejlesztései és az ezekhez szükséges szolgáltatások kiépítése zajlik. Pécsen már egy beruházásra kész infrastruktúra áll rendelkezésre, tavaly megjelentek az első cégek is, erős az egyetemmel az együttműködés, amely több k+f -projektjét már a TTP-ben tervezi. Szentendrén az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) a címbirtokos, ide települt a teljes apparátus, és egy építési tudásközpont is alakul. A korábban címet szerző tíz park a kitűzött ütemben halad a fejlesztésekkel, és újabb projektekkel bővül a portfóliójuk.

Az idei tervek szerint hány parkkal bővül a TTP-k köre?
Kilenc településen dolgozunk azon, hogy a parkok TTP-minősítést szerezzenek, meglátásom szerint az év közepére el is érik a céljukat. Ilyen helyszín például Zsámbék, ahol a kreatív ipar lesz fókuszban, Abán a klímavédelem és az ahhoz kapcsolódó ágazatok, például a fenntartható gazdálkodás jut majd kiemelkedő szerephez, Szarvason a geotermikus energia és szintén az agráriumhoz kapcsolódó fejlesztések kerülnek előtérbe, Velencén a biogazdálkodás és a fenntartható mezőgazdaság adja a profilt. Továbbá várhatóan Karcag, Polgár, Sóskút, Üllő és Várpalota is megszerzi idén a címet. A tudományos és technológiai parkok minősítése mellett hat egyetemi science park létrehozásán is dolgozunk.

Melyek azok a célszámok, amelyeket szeretnének elérni, és hány TTP-vel lehet még fenntartható a rendszer?
Harminc TTP – köztük hat science park – reális szám. Az ország kétszáz ipari parkjából nagyjából 130-140 működik valóban hatékonyan, és tudja teljesíteni a vállalásait. Ezen belül a harminc TTP a parkok felső 20 százalékát teszi ki darabszámban, s még nagyobb hányadát hozzáadott értékben és árbevételben. Sok park uniós támogatásból fejleszt, és amikor elkezdenek majd csökkenni a források, a súlypont egyértelműen a TTP-kre tolódik, ahol a vállalati fejlesztések piaci alapon történnek, jellemzően piaci forrásból.”

Forrás:
Idén kilenc tudományos és technológiai park alakulhat; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. január 9.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, technika, területfejlesztés, tudomány | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) új, digitális kárbejelentő alkalmazása

„A mai naptól az autósok mobiltelefonjukon is intézhetik a baleset utáni adminisztratív teendőket. Elindult ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) új, digitális kárbejelentője, amely a hagyományos, „kék-sárga” nyomtatvánnyal egyenértékű, ám gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé.

Történelmi mérföldkövet lépett át tavaly a biztosítási piac. A díjbevételek várhatóan meghaladták az ezermilliárd forintot – mondta a MABISZ keddi sajtótájékoztatóján Pandurics Anett, a szövetség elnöke. Idén a legtöbb társaság számára a legfontosabb feladat, hogy a digitalizáció eredményeit hogyan tudja beépíteni a saját ügyviteli, kárrendezési, ügyfélkezelési folyamataiba. A digitalizáció már 10 éve jelen van a biztosítási piacon, hangsúlyozta Pandurics Anett. A KGFB tarifák online közlése, a személyes értékesítés háttérbe szorulása, a szerződések adminisztrációja, valamint részben már a kárrendezés is digitálisan történik, és mától útjára indul a digitális kárbejelentő is.

Az egész kárrendezési folyamat digitalizációjának is lökés adhat az E-kárbejelentő, amely a MABISZ és az érintett 13 tagbiztosító teljes összefogásával valósulhatott meg. A fejlesztési folyamat során a szövetség, valamint a munkában kiemelkedő részt vállaló Allianz szakemberei az ügyfelek érdekeit is igyekeztek maximálisan szem előtt tartani. A potenciális felhasználók így többkörös fókuszcsoportos beszélgetések során fogalmazhatták meg véleményüket, észrevételeiket a készülő applikációval kapcsolatban.

Ma még a biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a kárbejelentéseket a károsultaktól. Egyes biztosítók lehetőséget adnak ügyfeleiknek digitális csatorna igénybevételére, ezek azonban korábban nem voltak egységesek. Egyetlen egységes offline csatorna létezett a kárbejelentésre, az úgynevezett baleseti bejelentő, vagy más néven kék-sárga nyomtatvány. A „kék-sárga” bejelentő fogalma talán minden autós számára ismert, ám mivel csak akkor vesszük elő, ha baleset történt, nem sokan tudják felidézni, hogy valójában mit is tartalmaz. Pedig a hibás kitöltése akár azzal is járhat, hogy a baleset vétlen részese nem, vagy csak nagy késéssel jut hozzá a kártérítés összegéhez.

Az új, online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás könnyen használható szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele, amit a társaságok mától belátható időn belül lehetővé tesznek ügyfeleik számára, mind hozzájárulnak a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

A baleseti bejelentőn megadott adatok, esetleírás és vázlatrajz alapján próbálnak tisztán látni a biztosítók a baleset ügyében, ezért nagyon fontos, hogy minden szükséges sor pontosan ki legyen töltve. Papír alapú kitöltésnél gyakori hiba, hogy egyes rovatokat a felek üresen hagynak, ami akár több évig elhúzódó kárrendezési eljárást vonhat maga után. Ez az applikáció használatával elkerülhető, hiszen az alkalmazás figyelmeztet az üresen hagyott sorokra. Szintén sokan elmulasztják lerajzolni az autók helyzetét, a baleset lezajlását attól tartva, hogy nem tudnak megfelelően rajzolni és a vázlat alapján téves tájékoztatást adnak. Ezt is megkönnyíti az alkalmazás azáltal, hogy a baleset vázlata választható ikonokból (például gépjárművek, utak, kereszteződések, táblák, tereptárgyak, állatok), illetve szükség esetén szabad kézzel is megrajzolható. Tipikus hiba az is, hogy a szabályosan kitöltött bejelentőről lemarad az aláírás. Ez az applikáció használóival szintén nem fordulhat elő.

Balesetet követően mindkét félnek jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Erre a károkozónak 5 nap áll rendelkezésre, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. Az alkalmazás használata ezt a kötelezettséget is leegyszerűsíti, hiszen az adatok kitöltése után, ha minden érintett fél aláírta a bejelentőt, egy gombnyomással el tudják azt küldeni a helyszínről. A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. Az érintett biztosítók ezután belső folyamataiknak megfelelően felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel.

A közúti forgalomban lévő gépjárművek száma a KSH adatai szerint 2000-2017 között folyamatosan emelkedett, 2013 óta pedig gyorsulva nő. 2018. június 30-án meghaladta a 4,4 millió darabot. Ami a baleseteket illeti, hazánkban és az EU28 átlagát tekintve is jelentősen kevesebb történik napjainkban, mint a 1990-es években, azonban 2013 óta a balesetek száma is emelkedni kezdett. 2017-ben összesen 16 489 személyi sérüléses közúti baleset történt hazánkban. Mindezek következtében a bejelentett kgfb-károk száma, és az egy kárra jutó kárfelhasználás is folyamatosan emelkedik 2013 óta.

Kevesen tudják, hogy amennyiben nem történik személyi sérülés, akkor nem feltétlenül kell rendőri intézkedés, elég a baleseti bejelentést megtenni az alkalmazás segítségével – hangsúlyozta a keddi tájékoztatón Berzai Zsolt rendőr alezredes. A cél az lenne, hogy csak akkor értesítsék a rendőrséget, amikor valóban indokolt – mondta az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője, külön kiemelve, hogy a rendőrnek intézkedési kötelezettsége van, akár helyszíni bírságot is kiszabhat.

Az alkalmazás letölthető a https://ekar.hu oldalon, androidos és iphone-os telefonokra is.”

Forrás:
Elindult a digitális kárbejelentő applikáció!; Magyar Biztosítók Szövetsége; 2019. január 8.
E-kárbejelentő

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A gazdasági szerkezet mint a tudással versenyzés feltétele

„Egyre többen mutatnak rá a versenyképesség javításának fontosságára. Azzal kapcsolatban azonban már eltérők a vélemények, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehetne megvalósítani. Nő azoknak a tábora is, akik érzékelik, hogy a magasabb szintre lépéshez ma már nem elég, ha csökkennek az adók, vagy ha továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkaerőköltség. Felhangosodtak azok a vélemények is, amelyek szerint a termelékenységet kellene növelni, hogy a versenyképesség javulhasson. Ám kevesek ástak le elég mélyre ahhoz, hogy az alacsony termelékenységi szint valamennyi okát objektíven be lehessen mutatni. A sok ok között van egy, amelyet általánosan a nagyobb hozzáadott érték előállításának szükségességével szoktunk jellemezni.

De mit is jelent ez a gyakorlatban?
Nyilván gazdasági szerkezeti kérdésről van szó. Arról, hogy mi is jellemzi a munkahelyeket. Kiket, milyen tudásszintű embereket foglalkoztatnak? Ezekre a kérdésekre a foglalkoztatásszerkezeti statisztikákból kaphatunk választ. Nézzük meg ezért, hogy mit mutatnak az Eurostat friss, 2018. december 13-án megjelent adatai azzal kapcsolatban, hogy az EU egyes országait milyen foglalkoztatási szerkezet jellemzi a foglalkoztatási csoportok és a tudásszintek tekintetében. A tudásszinteket és a foglalkoztatási csoportokat az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) szakmai kategóriái alapján osztályozza az Eurostat (ISCO08-88).

Az ILO tíz szakmai-foglalkoztatási főcsoportot különböztet meg, és ezeket négy tudásszintbe sorolja. A legmagasabb, 4-es szint a professzionális munkavállalók szintje. Közöttük vannak a tudományos és műszaki területen dolgozók, az informatikusok, az egészségügyben és az oktatásban foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek, továbbá a jogi, társadalomtudományi és kulturális terület felsőfokú végzettségű szakemberei. A legfelsőbb tudásszintbe tartoznak továbbá a vezető menedzserek. A 3-as csoportban az alsóbb szintű menedzsment, valamint a támogató, kisegítő professzionális munkatársak találhatók. A 2-es szinten vannak például – mások mellett – a gépkezelők, a sofőrök és az összeszerelő szalagok mellett dolgozók. A legalacsonyabb, 1-es szinten pedig a segédmunkát végzők helyezkednek el.

A megjelent adatok a foglalkoztatottak számát az egyes foglalkoztatási csoportok szerint mutatják be. Ez közvetve érzékelteti a rendelkezésre álló munkalehetőségek szakmai tudásszintigényét is, bár arról nem ad felvilágosítást, hogy ténylegesen milyen tudásszintű munkavállalók dolgoznak az adott munkahelyeken. Ily módon előfordulhat, hogy például egy 2-es szintű összeszerelő munkahelyen felsőfokú végzettségű, azaz 4-es tudásszintű mérnök dolgozik. Vagyis elsősorban a munkahelykínálatról tudunk képet kapni.

A hozzáadott érték nagyságával kapcsolatban azonban éppen ezek az adatok adnak felvilágosítást. A megjelent statisztika alapján kiszámíthatók a foglalkoztatási arányok is, amelyek érzékeltetik, hogy a különböző tudásszintigényű munkahelyek milyen arányt képviselnek az egyes országokban. A táblázatban – az uniós átlag mellett – néhány EU-s ország esetében az összes foglalkoztatottból a professzionális munkát (4-es szint), a professzionális kisegítő munkát (3-as szint), a gépkezelői, sofőri és összeszerelő munkát (2-es szint), valamint a segédmunkát (1-es szint) végzők arányát látjuk 2017-ben a 20–60 éves korcsoportban. Az egyes szakmai szintek további szakterületein foglalkoztatottak arányára nem térünk ki.

A kiemelt szakmai szintek és foglalkozási főcsoportok esetében azt látjuk, hogy minél fejlettebb – tudással versenyző – egy gazdaság, annál nagyobb a magas, a 4-es és a 3-as tudásszinten dolgozók aránya. A V4-országok között e tekintetben mi a harmadik helyen vagyunk. Az alacsonyabb – 2-es és 1-es – tudásszintű foglalkoztatottság tekintetében pedig az EU-ban és a V4-ek között is az utolsó hely a mienk. Vagyis az ezen a szinteken foglalkoztatottak aránya nálunk a legmagasabb. Ez egyben érzékelteti azt a gyakran emlegetett problémát, hogy a magyar gazdaságban nagy az alacsony hozzáadott értéket előállító tevékenységek aránya, ami egyben a termelékenységnövelés egyik korlátja is. Ami pedig a versenyképességet illeti, a felsorolt országok versenyképességi pozíciója mindkét nagy versenyképesség-kutató (IMD, WEF) rangsorában erős korrelációt mutat a nagyobb hozzáadott értéket előállító munkahelyek arányával, azaz a gazdaság tudásszerkezetével.

Érdemes arra is gondolni, hogy az 1-es és 2-es tudásszintű munkahelyeket lehet a legkönnyebben robotokkal betölteni. Ezért különösen fontos az ezeken a szinteken dolgozók képzése. Természetesen még jobb képet kapnánk a helyzetről, ha az egyes szakmai szintekhez tartozó további foglalkozási-szakmai területeken dolgozók arányát is megvizsgálnánk. Érdekes lenne a korcsoportokat is tovább bontani. Ám már ezek az adatok is bizonyítják, hogy a tudással való versenyzés legfontosabb feltétele az értékláncok meghosszabbítása, a nagyobb hozzáadott értéket teremtő tevékenységek és munkahelyek arányának növelése, vagyis a gazdasági szerkezet átalakítása oly módon, hogy növekedjék a tudásigényesség.

Felvetődhet természetesen az a kérdés, hogy van-e, lesz-e elegendő szakember a nagyobb hozzáadott értéket előállító szakterületekre. A szakemberállomány biztosítása tehát versenyképességi, ezért stratégiai kérdés. Arra figyelmeztet, hogy a hosszú távú sikerhez nem elég, ha az oktatási rendszer kiszolgálja a jelenlegi gazdasági szerkezetben működő cégek igényeit. Hozzá kell járulnia a szerkezet korszerűsödéséhez innovációra, kreativitásra képes, rendszerszemléletű és megemelt tudásszintű szakemberek kibocsátásával. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy módosítani kell gondolkodásunkat versenyképességünk javításának feltételeivel kapcsolatban. Hiszen – ahogyan Einstein mondta – a világot a gondolkodásunk alakítja, és ha a világot változtatni akarjuk, akkor először a gondolkodásunkat kell megváltoztatni.”

Forrás:
A gazdasági szerkezet mint a tudással versenyzés feltétele; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2019. január 9. (A szerző a Nemzeti Verseny­­­­­­képes­ségi Tanács tagja, egyetemi tanár.)

Kategória: gazdaság | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!