Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Európa digitális jövőjének megtervezése: az Európai Bizottság adat- és mesterségesintelligencia-stratégiája

„A Bizottság ma mutatja be egy olyan, mindenki javát szolgáló digitális átalakulással kapcsolatos elképzeléseit és intézkedéseit, amely az európai értékek legjavát – a nyitottságot, a méltányosságot, a sokszínűséget, a demokráciát és a bizalmat – tükrözi. A Bizottság stratégiája olyan digitális megoldásokra épülő európai társadalmat vázol fel, amelyek az embert helyezik előtérbe. A stratégia emellett új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt, és támogatja az olyan, megbízható technológia kifejlesztését, amely a nyitott és demokratikus társadalom, valamint az élénk és fenntartható gazdaság erősödését szolgálja. A digitális technológia az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a zöld gazdaságra való áttérés alapvető eszköze. A ma előterjesztett európai adatstratégia, valamint a mesterséges intelligencia emberközpontú fejlesztésére irányuló szakpolitikai lehetőségek az első lépést jelentik e célok megvalósítása felé.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „Ma Európa digitális jövőjének alakítására irányuló törekvésünket mutatjuk be. Stratégiánk a kiberbiztonságtól a kritikus infrastruktúrákon, a digitális oktatáson és készségeken, valamint a demokrácián át a médiáig mindenre kiterjed. Határozott célom, hogy a digitális Európa az uniós értékek legjavát – a nyitottságot, a méltányosságot, a sokszínűséget, a demokráciát és a bizalmat – tükrözze.”

Margrethe Vestager
, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Célunk az, hogy minden polgár – különösen minden munkavállaló – és minden vállalkozás egyenlő esélyt kapjon a digitalizáció előnyeinek kihasználására. Ilyen előny lehet például az összekapcsolt járműveknek köszönhető biztonságosabb és kevésbé szennyező közúti közlekedés, vagy akár a mesterséges intelligencián alapuló orvosi képalkotás is, amely életeket menthet, hiszen segítségével minden eddiginél korábban észlelhetők a betegségek.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így fogalmazott: „Társadalmunk óriási mennyiségű ipari és közigazgatási adatot állít elő, ez pedig át fogja alakítani a termelési folyamatokat, a fogyasztási szokásokat és még az életmódunkat is. Célom az, hogy az európai vállalkozások – beleértve a számtalan európai kkv-t – hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz, és többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alkalmazások fejlesztése révén értéket teremthessenek az európai polgárok számára. Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy vezető pozíciót szerezzen a big data technológia terén zajló versenyben, valamint hogy megőrizze technológiai szuverenitását, ipari vezető szerepét és gazdasági versenyképességét, amelyek mindegyike az európai fogyasztók javát szolgálja.”

Európa mint megbízható digitális vezető

A digitális technológiák céltudatos használata számos különböző módon válhat a polgárok és a vállalkozások előnyére. A következő öt évben a Bizottság a digitális ágazaton belül három fő célkitűzésre fog összpontosítani:

  • Az emberek szolgálatában álló technológiára;
  • a méltányos és versenyképes gazdaságra; valamint
  • a nyílt, demokratikus és fenntartható társadalomra.

Európa a technológia, a kutatás, az innováció és a kreativitás terén meglévő nagy múltjára, valamint a jogok és az alapvető értékek erélyes védelmezésére építi jövőjét. Az új szakpolitikák és keretrendszerek elősegítik, hogy Európa élvonalbeli digitális technológiákat vezessen be, és megerősítse kiberbiztonsági kapacitásait. Európa a jövőben is megőrzi nyitott, demokratikus és fenntartható társadalmát, és ezeknek az elveknek a digitális eszközök hathatós támaszai lehetnek. Európa meg fogja találni és követni fogja a saját útját, melynek révén globálisan versenyképes, értékalapú és inkluzív digitális gazdasággá és társadalommá válhat, megőrizve nyitott, de szabályokon alapuló piacát, és továbbra is szorosan együttműködve nemzetközi partnereivel.

Európa mint a megbízható mesterséges intelligencia éllovasa

Európa számára minden feltétel adott ahhoz, hogy világelsővé váljon a biztonságosan használható és alkalmazható mesterségesintelligencia-rendszerek terén. Kiváló kutatóközpontokkal, biztonságos digitális rendszerekkel és a robotika területén szilárd pozícióval, valamint versenyképes gyártási és szolgáltatási ágazatokkal rendelkezünk, a gépjárműipartól az energiaágazatig, az egészségügytől a mezőgazdaságig.

A ma ismertetett fehér könyvben a Bizottság a megbízható mesterséges intelligencia olyan keretrendszerét vázolja fel, amely a kiválóságon és a bizalmon alapul. Célja a magán- és közszférával partnerségben az erőforrások mozgósítása a teljes értéklánc mentén, valamint a mesterséges intelligencia bevezetésének felgyorsítását célzó megfelelő – a kis- és középvállalkozások számára is vonzó – ösztönzők megteremtése. Ennek része a tagállamokkal és a kutatói közösséggel folytatott együttműködés, amelynek célja a tehetségek idevonzása és megtartása. Mivel a mesterségesintelligencia-rendszerek olykor igen összetettek, és bizonyos esetekben jelentős kockázatokat rejthetnek, elengedhetetlen a bizalomépítés. Egyértelmű szabályokat kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek kezelése ne rójon túl nagy terhet a kevésbé kockázatos rendszerekre. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása, valamint a személyes adatok és a magánélet védelme érdekében továbbra is szigorú uniós fogyasztóvédelmi szabályokat kell alkalmazni.

A magas kockázatú területeken – például az egészségügyben, a rendfenntartásban vagy a közlekedésben – átlátható és nyomon követhető mesterségesintelligencia-rendszerekre van szükség, melyek esetében garantált az emberi felügyelet. A hatóságoknak képesnek kell lenniük tesztelni és tanúsítani a kozmetikai termékek, autók vagy játékok ellenőrzésére szolgáló algoritmusok által felhasznált adatokat. Objektív adatkészletekre van szükség a magas kockázatú rendszerek megfelelő működésének előkészítéséhez, valamint az alapvető jogok, különösen a megkülönböztetésmentesség tiszteletben tartásának biztosításához. Míg jelenleg az arcfelismerés távoli biometrikus azonosítási célú alkalmazása általában tilos, és csak kivételes, kellően indokolt és arányos esetekben – megfelelő biztosítékok mellett, az uniós, illetve nemzeti jog alapján – megengedett, a Bizottság széles körű vitát kíván indítani arról, hogy mely körülmények indokolhatják ezeket a kivételeket, ha vannak egyáltalán ilyenek.

Az alacsonyabb kockázatú mesterségesintelligencia-alkalmazások esetében a Bizottság a szigorúbb normák alkalmazása esetén önkéntes címkézési rendszert javasol.

Minden mesterségesintelligencia-alkalmazás üdvözlendő az európai piacon mindaddig, amíg azok megfelelnek az uniós szabályoknak.

Európa mint az adatgazdaság éllovasa

A vállalkozások és az állami szervek által generált adatok mennyisége folyamatosan nő. A közeljövőben elérhetővé váló ipari adatok áradata a termelést, a fogyasztást és életmódunkat egyaránt gyökeresen átalakítja majd. Az ezekben az adatokban rejlő lehetőségek azonban javarészt továbbra is kiaknázatlanok. Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be ebben az új adatgazdaságban: rendelkezésére áll a világ legerősebb ipari bázisa, amelyben a kkv-k az ipar szerkezetének alapvető részét képezik, továbbá adottak a szükséges technológiai megoldások és készségek, és most már az egyértelmű jövőkép is.

Az európai adatstratégia célja annak biztosítása, hogy az EU példamutató, vezető szerepet töltsön be az adatalapú társadalom terén. Ennek elérése érdekében a cél egy tényleges európai adattér, vagyis az adatok egységes piacának létrehozása, amely elérhetővé tenné a kiaknázatlan adatokat, hogy azok szabadon áramolhassanak az Európai Unión belül és az ágazatok között, a vállalkozások, a kutatók és a közigazgatási szervek hasznára válva. A polgárok, a vállalkozások és a szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy a nem személyes adatokból kinyert információk alapján jobb döntéseket hozzanak. Ezeknek az adatoknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük, legyen szó akár közigazgatási szervekről, akár a magánszféráról, illetve akár induló vállalkozásokról, akár óriásvállalatokról.

Ennek elérése érdekében a Bizottság először is javaslatot fog tenni az adatkormányzás, valamint a vállalkozások közötti, a vállalkozások és a közigazgatás közötti, továbbá a közigazgatáson belüli adathozzáférés és -újrafelhasználás megfelelő szabályozási keretének létrehozására. Ennek kapcsán adatmegosztási ösztönzőket kell teremteni, valamint tisztességes és egyértelmű adathozzáférési és -felhasználási szabályokat kell bevezetni, amelyek összhangban vannak az olyan európai értékekkel és jogokkal, mint a személyes adatok védelme, a fogyasztóvédelem és a versenyjog. Ezenkívül az innováció fokozása érdekében a nagy értékű adatkészletek uniós szintű megnyitásával és újrahasznosításának lehetővé tételével szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni a közszféra adatait.

Másodsorban a Bizottság támogatni kívánja azoknak a technológiai rendszereknek és új generációs infrastruktúráknak a kifejlesztését, amelyek révén az EU és valamennyi érintett szereplő kiaknázhatja majd az adatgazdaságban rejlő lehetőségeket. A Bizottság támogatni fogja az európai adatterekhez és a megbízható, energiahatékony felhőinfrastruktúrához kapcsolódó nagy hatású európai projektekbe történő beruházásokat.

Végül pedig a Bizottság ágazatspecifikus intézkedéseket fog hozni annak érdekében, hogy európai adattereket építsen ki például az ipari gyártás, a zöld megállapodás, a mobilitás és az egészségügy területén.

Arra is törekedni fog, hogy tovább csökkentse az európai polgárok körében a digitális készségek hiányát, és megvizsgálja, miként lehet a polgárok számára jobb ellenőrzést biztosítani a felett, hogy ki férhet hozzá a gépi úton előállított adataikhoz.

Következő lépések

A ma bemutatott stratégiában szerepel, hogy a Bizottság idén előterjeszti a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervet, javaslatot tesz az eIDAS-rendelet felülvizsgálatára, és egy közös kiberbiztonsági egység létrehozása révén megerősíti a kiberbiztonságot. Európa továbbra is szövetségeket fog kiépíteni a globális partnerekkel, szabályozási hatalmát, kapacitásépítését, diplomáciai erejét és pénzügyi forrásait is latba vetve az európai digitalizációs modell előmozdításáért.

A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvre vonatkozó nyilvános konzultáció 2020. május 19-ig zajlik.A Bizottság emellett visszajelzéseket gyűjt adatstratégiájával kapcsolatban is. A beérkezett információk fényében további lépéseket tervez a megbízható mesterséges intelligencia és az adatgazdaság fejlesztésének támogatására.

Háttér-információk

2014 óta a Bizottság számos lépést tett az adatagilis gazdaság fejlesztésének elősegítése érdekében, például a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet, a kiberbiztonsági jogszabály, a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv és az általános adatvédelmi rendelet révén.

A Bizottság első alkalommal 2018-ban terjesztett elő a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiát, és egyeztetett a tagállamokkal egy összehangolt tervről. A ma ismertetett mesterségesintelligencia-keret a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport munkájára is épül, amely 2019 áprilisában mutatta be a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatásait.

Politikai iránymutatásaiban Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Európának vezető szerepet kell vállalnia bolygónk egészségesebbé tétele és az új digitális korszakra való átállás terén. Ennek kapcsán be is jelentette, hogy hivatalának első 100 napja alatt vitát kezdeményez az emberközpontú és etikus mesterséges intelligenciáról, valamint a nagy adathalmazoknak a társadalom és a vállalkozások javát szolgáló felhasználásáról.

További információk

Európa digitális jövőjének megtervezése – Kérdések és válaszok

Tájékoztatók:

Közlemény: Európai digitális jövőjének megtervezése
Közlemény: Európai adatstratégia
Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése
A vállalkozások és a kormányzat közötti kapcsolatokkal foglalkozó (B2G) szakértői csoport jelentése: Úton a vállalkozások és a kormányzat közötti, közérdekű adatmegosztás európai stratégiája felé
A Bizottság jelentése a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségvállalási vonatkozásairól
Új háttérvideók mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektekről

Forrás:
Európa digitális jövőjének megtervezése: a Bizottság ismerteti adat- és mesterségesintelligencia-stratégiáját; Európai Bizottság; 2020. február 19.
Lásd még:
Vezető szerepre tör Európa a mesterséges intelligencia fejlesztésében ; SG.hu; 2020. február 19.
Bemutatták az uniós digitális stratégiát; Bitport.hu; 2020. február 20.

Kategória: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, társadalom, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A divatipar átalakulása

„A divat a kultúra szerves része, az önkifejezés eszköze. A 18. század végén szabadalmaztatott szövőgép megjelenése óta a divatipar többször jelentős változásokon ment keresztül. Az átalakulások sorába illeszkedik az elmúlt évtizedeken kibontakozó folyamat, amely a szektor felgyorsulását hozta magával. A tömeggyártásra szakosodott cégek át-alakították a gyártási technológiát, ezzel párhuzamosan megváltoztak a fogyasztói szokások: teret nyert a fast fashion (gyors divat), mint üzleti modell. A vásárlók igényeinek kiszolgálását és a gyártás tempóját tovább fokozza az ultra-fast fashion megjelenése. Globális szinten elmondható, hogy az átalakulás előfeltétele és hajtóereje a digitalizáció. Az online áruházak elterjedése és a mobiltechnológiák egyértelműen vásárlásösztönzően hatnak. A közösségi média trend-formáló ereje a piaci szereplők számára megkerülhetetlené vált, utóbbi hatékony optimalizálása adatelemzés segítségével maximalizálható…”

Forrás:
A divatipar átalakulása; Simsa Tünde; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/1.; 2020. február 17. (PDF)

Kategória: gazdaság, Internet, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Egyetemi startupokkal növelhető Magyarország innovációs teljesítménye, hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter

„ Egyetemi startupokkal növelhető Magyarország innovációs teljesítménye – hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Z-épülétének 10. emeletén létrehozott startup inkubációs központ átadásán.

Palkovics László közölte: Magyarországon megvan az adottság ahhoz, hogy az innovációs ökoszisztéma alapvetően az egyetemekre épüljön.

Kifejtette, megfelelő innovációs környezet tudja biztosítani azt, hogy az ötletek megvalósuljanak, piacra kerüljenek, és ennek kialakításában az egyetemek fontos szerepet játszanak.

Felidézte, hogy Magyarországon 8-9 tudományos-technológiai központ létrehozását tervezik, közülük kettő Budapesten, egyik a BME környékén lesz.

Kotán Attila, a BME kancellárja bemutatta az egyetem science park koncepcióját, amelynek célja innovációs negyed kialakítása, kutatás-fejlesztéssel, innovációval foglalkozó intézmények, szervezetek összefogása, a hálózatos együttműködés ösztönzése, a digitalizációs és az 5G lehetőségek elemzése, a nagyvállalati kapcsolatok erősítése, infrastruktúra-fejlesztés.

Lengyel László, az egyetem innovációs szervezete, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatója ismertette, hogy a BME Z10 startup inkubációs központban közösségi teret hoztak létre, 36 munkaállást alakítottak ki, és két tárgyalót is biztosítanak.

Az inkubátorközpont átadásán a BME együttműködési megállapodást kötött a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-vel és a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel.

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint a megállapodás alapján a BME belép a Digitális Jólét Program (DJP) egyetem-kutatóváros hálózatába, és a jövőben együttműködnek az egyetemi startup campus továbbfejlesztésében. Az egyetemen DJP kiválósági központot hoznak létre, ahol egyebek mellett az okos városok fejlesztéséért, a mesterséges intelligencia nemzetközi alkalmazási eseteinek feltárásáért, a jógyakorlatok összegyűjtéséért, az 5G alapú megoldások bemutatásáért, a hazai kkv-k hatékonyságát növelő digitális fejlesztésekért végeznek kutatásokat és elemzéseket.

A BME és a Hiventures között létrejött megállapodás alapján a Z10 inkubátor szakmai tudásával, tapasztalatával, kapcsolatrendszere felhasználásával szakmai támogatást nyújt a Hiventures által kezelt befektetési alapból inkubációs fázisú befektetésben részesített vállalkozások részére.”

Forrás:
Egyetemi startupokkal növelhető Magyarország innovációs teljesítménye; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. február 17.
Megnyílt a BME Z10 startup inkubációs központ; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2020. február 19.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, művelődés, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A digitalizációs fejlődést támogatja Magyarország első egyetemi inkubációs központja

„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) járó hallgatók és kortársaik innovatív ötleteit és startup vállalkozások indulását karolja fel a kapuit ma megnyitó BME Z10 inkubációs központ a cégalapítástól egészen a piacra lépésig.

Hazánk első egyetemi vállalkozás inkubációs központja a most induló, startup vállalkozásokat egyedi, inspiratív, XXI. századi technológiai környezettel, modern szoftver és eszközparkkal, high-tech megoldásokkal, tudásmegosztással, a vállalkozások versenyképességét megsokszorozó digitalizációs lehetőségekkel, üzleti, szakmai képzésekkel és kapcsolatépítést támogató háttérrel várja.

A megnyitó ünnepségen dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogy az egyetemi startupokkal növelhető Magyarország innovációs teljesítménye. Rámutatott arra: Magyországon megvan az adottság ahhoz, hogy az innovációs ökoszisztéma alapvetően az egyetemekre épüljön, mert a felsőoktatási intézmények hazai hálózata olyan innovációs környezetet tud teremteni, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ötletek megvalósuljanak és piacra kerüljenek. Az első magyar egyetemi inkubátor 26 munkaállomással a BME Z épületének 10. emeletén egy raktár átalakításával jött létre. BME területén megvalósuló BME Science Park terveiről adva tájékoztatást Kotán Attila (BME) kancellár, azt hangsúlyozta, hogy olyan kutatásfejlesztési innovációs teret hoznak létre a BME területén, amely jelentős kutatási és fejlesztési központként működik majd támogatva a BME nagyvállalati együttműködéseit, a KKV-k szakmai támogatását, a startupok kibontakozását és a hazai a digitalizációs és 5G fejlesztéseket, valamint az ipar 4.0 felpörgetését is.

E rendezvényen írták alá a hazánk digitális fejlődését szolgáló Digitális Jólét Program (DJP) partnerségi megállapodását is a BME-vel. A DJP szakmai vezetője, dr. Gál András Levente az együttműködés megkötését követően kiemelte: ezzel a BME is csatlakozott a DJP egyetemi-kutatóváros hálózatához, így a BME a jövőben bekapcsolódik a hazai mesterséges intelligencia (MI), a digitális infrastruktúra és az 5G kutatás és hálózat fejlesztésbe, amellett, hogy szerepet vállal többek közt az okosvárosok, a magyar KKV-k versenyképességét fokozó digitális lehetőségek és a MI jó gyakorlatainak megismertetésében és magyarországi elterjesztésében.

A DJP a tudásmegosztás élénkítésével, az egyetemistákat inspiráló környezet, továbbá a technológiai és tudásbázis kiépítésével és megalkotásával a hazai startup vállalkozások sikeres piacra lépését támogatja, a magyar gazdaság versenyképességét fokozza.

A fiatal egyetemi innovátorok, kutatók és szakemberek közös munkájával olyan innovatív prototípusok és magyar termékek születhetnek az egyetemi inkubátorban, amelyek a digitalizált jövőben is piacképes, keresett magyar terméket értékesítenek.

A DJP célja, hogy a magyar gazdaság és a Kárpát-medencében működő cégek épp úgy a globális digitális átalakulás nyerteseivé válhassanak, ahogyan a digitális korszak győztesei lehetnek a digitalizáció adta lehetőségekre nyitott magyar emberek és közösségek is.

A DJP szakmai elemző tevékenységébe eddig is hangsúlyosan bevonta a magyar felsőoktatási intézményeket, hogy ezáltal előmozdítsa az oktatási intézmények nemzetközi szintű szakosodását és specializálódását a digitalizációval összefüggő témakörökben. A DJP és a felsőoktatási intézmények együttműködésének további célja, hogy a közös munka eredményei beépüljenek a képzési rendszerekbe, és további kutatómunkák, szakmai műhelyek létrejöttét serkentsék.

A ma aláírt megállapodás alapján a DJP és a BME a jövőben együttműködik az egyetemi Talent Hub Z10 kialakításában, valamint a BME startup campusának továbbfejlesztésében is.

Az eseményen felszólaló Lengyel László (BME FIEK) igazgató előadásában a fejlesztések kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a digitalizáció korában az egyetemeknek a reaktív üzemmódból az operatív működési módba kell váltaniuk, s ehhez ma már minden feltétel adott.”

Forrás:
A digitalizációs fejlődést támogatja Magyarország első egyetemi inkubációs központja; Digitális Jólét Program; 2020. február 18.

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, művelődés, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. február 24.

A közdiplomácia „hátsó udvarában”: célpontban a véleményvezérek

Sűrűn idézett elméleti szakfolyóiratunk, az E-International Relations legutóbbi számában érdekes témát boncolgat a szerző. Az ún. „influenszer diplomácia” ugyanis kevésszer kap figyelmet a szakmai közvélemény körében. Megijedni nem kell: az amúgy is kavargó fogalmi sokszínűségbe, hál istennek, nem valami teljesen új koncepciót vezet be ezzel a kifejezéssel a tanulmány. Amiről itt szó van, az a jól ismert közdiplomácia, angolszászul tehát „public diplomacy” egy sajátos, kicsit a félhomályban maradó, de vélhetően nagyon is fontos területe.

Amit fordíthatnánk talán „véleményvezér diplomáciának”, ami már csak azért is indokolt lehet, hogy világosan elkülönítsük ezt a terepet attól a világtól, ahol a közösségi média platformjainak újkeletű „megmondó emberei”, az angolul ténylegesen „influencer”-nek nevezett tartalomgyártók válnak mostanra a központi szereplőkké. A tanulmány, felvezető részében – nagyon helyesen – rávilágít a nemzetközi kapcsolatokban elterjedt „közdiplomácia” kategória egy belső ellentmondására. A „public diplomacy” ugyanis a világban a II. világháború után felgyorsuló, majd a rendszerváltások nyomán kiteljesedő demokratizálódási folyamat hátán érkező intézményi átalakulást állítja figyelme középpontjába. A közdiplomácia ezen fogalmában a diplomáciai kapcsolatok hagyományos „állam-másik állam” viszonyrendszerét felváltja az „állam-másik állam közvéleménye” kapcsolatrendszere. Itt már az egyes államok külügyi igazgatási apparátusa nem (csak) a másik állam hasonló, szakmai-állami szereplőit tekinti partnernek, hanem a másik állam szélesen értelmezett közvéleményét igyekszik közvetlenül megszólítani. Jól érzékeljük: a hangsúly itt a „közvetlen” jelzőn van. A közdiplomáciai gyakorlatnak nem csupán a külkapcsolati aktorok körének kiszélesítése az egyedüli fontos jellemzője. Hasonlóan lényegi elem – természetesen összhangban az előbbi sajátossággal – az is, hogy ez a kapcsolatépítés, kapcsolatápolás – nevéhez híven – jellemzően a nyilvánosság szeme előtt zajlik. Legalábbis általában. Az E-International Relations cikke ugyanis éppen arra a gyakorlatra irányítja rá a figyelmünket, ahol a közdiplomácia célközönségeként nem egy másik ország közvéleményének egészét, hanem csupán egy meglehetősen szűk, háttérbe húzódó, de annál fontosabb szegmensét igyekeznek megszólítani. Nem újkeletű az a felismerés, hogy egy másik ország befolyásolására (és itt a szó legjobb értelmében vett empátia-alakításra is gondolhatunk) sokszor a döntéshozatalban, közvélekedés-formálásban közvetve vagy közvetlenül nagy befolyással bíró véleményvezér csoportokon keresztül vezet a legjobban járható út.

Számtalan ország közdiplomáciai programjában szerepel kiemelkedő helyen a célországok felsőoktatási intézményeiben, kutatóintézeteiben (agytrösztjeiben) dolgozó szakemberek „megszólítása”. Különös, érdekes terep ez, több szempontból is. Ha megvizsgáljuk néhány olyan ország közdiplomáciai gyakorlatát, amelyek jelentős hangsúlyt fektetnek erre az elvben „nyilvános” diplomáciára, akkor néhány fontos megállapítást tehetünk. Ott van például Dél-Korea esete. Az ország, amely geopolitikai dimenziói (területe, népessége, fegyveres erő, de még legendás gazdasági teljesítménye) alapján nem igen számít térsége igazi nehézsúlyú szereplői közé. Ennek ellenére viszonylag nagy súllyal szerepel a globális politikát meghatározó módon alakító Egyesült Államok döntéshozatali körei szemében. Ez – vélik a szakemberek – nem kis részben annak a szívós, évtizedes közdiplomáciai erőfeszítésnek köszönhető, amellyel Dél-Korea a politikaformálás amerikai szakmai háttérintézményeiben erősíti jelenlétét. Igen számottevő összegekkel támogatják ugyanis az USA olyan szakmai véleményvezéreit, mint például a Georgetown Egyetem, vagy az egyik legbefolyásosabb agytrösztnek számító CSIS, vagy az abszolút nehézsúlyú RAND Corporation. A kutatási programok, illetve kutatók támogatása egy sajátos intézményrendszeren, az ún. Korea Foundation-on keresztül történik. Az alapítvány támogatáspolitikájának érdekessége, hogy az állami források mellé jelentős magántőkéket is mozgósítani tud az ország külpolitikai érdekeinek áttételes támogatására. Fontos hangsúlyozni: ez a fajta közdiplomáciai kapcsolatépítés, véleményvezér támogatás nem jelenti azt, hogy a koreai kormány „megvenné” az érintett amerikai szakembereket. Ennek a fajta támogatásnak fontos mozzanata az áttételesség: szinte soha nem fordul elő, hogy valamelyik támogatott programtól, vagy kutatótól esetleg előadótól valami konkrét cselekvést várnának el, mintegy ellentételezésül. Nincsenek ilyesfajta elvárások, vagy különösen támogatási feltételek. Ez a tevékenység tehát markánsan elkülönül a tulajdonképpeni lobbitevékenységek támogatásától (ahol az explicit cél mindig valamiféle konkrét politikai-gazdasági előny kijárása). A példaként említett koreaiak mellett persze mások is egyre erősebben támaszkodnak az amerikai véleményvezér szakmai rétegek megszólítására: különösen a japánok, vagy a Szaúd-arábiaiak jeleskednek általában ezen a téren, és érdemes azt is megemlíteni, hogy az ilyen véleményvezér diplomácia természetesen nem szorítkozik az USA szakmai köreinek megszólítására. A közdiplomáciának ez a szelete – ami a fogalommal némileg ellentmondásban koránt sem a nyilvánosság szeme előtt zajlik – egyre nagyobb szerepet kap tehát az aktív diplomáciai szereplők eszköztárában.

Érdekes fejlemény ugyanakkor az is (ami önmagában is jól mutatja a 21. századi diplomácia résztvevői körének drámai kiszélesedését), hogy a szakmai véleményvezér körök támogatásában ma már az állami diplomáciai aktorok koránt sincsenek egyedül. A nagy amerikai agytrösztök ilyesfajta támogatásában rejlő „közdiplomáciai” lehetőségeket ugyanis a globális óriásvállalatok is kezdik mind jobban felismerni. Itt viszont – vélik a szakemberek – markáns elmozdulás látható a kapcsolatépítés rendszerében, etikájában is. Intő példaként a Google cég támogatási gyakorlatát említik: a vállalat ugyanis, politika-formáló agytrösztök támogatásánál, nagyon is direkt módon „megkéri a juttatások árát”.
The Semi-Public World of Influencer Diplomacy, Universities and Think Tanks; Max Nurnus; E-International Relations; 2020. február 10.
PDF

A kulturális diplomácia a hegemóniáért folytatott harcban: a defenzív lépések eszköztára

A „soft power” elveiben, jelentésében alapvető egyetértés volt azóta, hogy az amerikai tudós, Joseph Nye a rendszerváltások hajnalán (1990-ben) előrukkolt ezzel a kifejezéssel. Az volt a gondolat (ráadásul mennyire meggyőzőnek látszó gondolat!), hogy a kelet-európai rendszerváltásokkal, a Varsói Szerződés, majd egyenesen a Szovjetúnió felbomlásával új korszak köszönt a nemzetközi kapcsolatok világába. A hard power, a nyers (fegyveres, vagy gazdasági) erő helyett a nemzeti érdekérvényesítés eszközrendszerében előtérbe kerülhet a kultúrán (beleértve az anyagi kultúra jólétén, és a politikai kultúra szabadságeszményét is) alapuló „vonzerő”. A fegyvereken alapuló harc átadja a helyét az eszméken, anyagi és kulturális javakon alapuló „sportszerű vetélkedésnek”. A koncepció hátterében természetesen kimondatlanul is az állt, hogy – az unipoláris pillanattal katonailag hegemón szereplővé váló Amerika, ill. Nyugat – az anyagi jólét és a politikai-egyéni szabadságok terén különösen versenytárs nélküli. Aztán teltek-múltak az évek, és ez az öröknek gondolt világrend kezdett drámaian átalakulni. És – lássunk csodát – vele alakult, formálódott a „soft power” koncepció is! Ahogy kezdett látszani, hogy pl. a kínai anyagi kultúra ugyancsak vonzó Ázsia, vagy különösen Afrika társadalmaiban, vagy, hogy az orosz állam által gyártott és sugárzott világértelmezésre hatalmas tömegek a vevők a Nyugat törzsállamaiban is (ahogy ezt az RT csatorna népszerűsége tanúsította különösen az online terekben), akkor megkezdődött a fogalmi keretek újragondolása is. Nem sokkal ezelőtt megszületett a „sharp power”, a gordiuszi csomó átvágására. A vonzerőn alapuló külpolitikai érdekérvényesítés – ha mi csináljuk – az a soft power. És alapvetően jószándékú dolog. Ezzel szemben a vonzerőn alapuló külpolititikai érdekérvényesítés – ha a geopolitikai ellenfelek csinálják – az a sharp power. És alapvetően rosszindulatú, gonosz dolog.

A globális hatalmi szerkezet átalakulásával, és az azt tükröző fogalmi váltásokkal elérkeztünk oda, hogy ma már senki sem áltatja különösebben magát (és nem próbál másokat sem áltatni) azzal, hogy a soft power eszközök nem egy kemény és kíméletlen geopolitikai szembenállás fegyverei, éppen úgy, mint a haderők, vagy a gazdasági-pénzügyi kényszerítő eszközök. Ez a felfogás jól látható a geopolitikai ellenfelek soft power eszközei elleni védekezés egyre szaporodó lépésein is. Ha ugyanis a soft power – a tájékoztatás, a kulturális kapcsolatépítés, a sport, a tanulmányi csereprogramok – valójában fegyver, akkor éppen úgy lehet (és kell is) ellenük védekezni, mint az „igazi” fegyverek ellen. Ebben a felfogásban csupán a legutolsó az az intézkedés, amelyre néhány napja került sor az Egyesült Államokban. Az USA Külügyminisztériuma bejelentette, hogy a Kínai Népköztársaság néhány vezető tájékoztatási orgánumának helyi szervezeti egységét „külképviseleti kirendeltséggé” nyilvánította. A rendelkezés érinti egyebek mellett a Hszinhua Hírügynökség, a China Global Television Network, a China Radio International, valamint a China Daily és a People’s Daily lapok amerikai irodáit. Az elsőre különösnek hangzó intézkedés azt jelenti, hogy a kínai soft power tájékoztatási komponensének működtetése elé számos olyan adminisztratív korlátot támasztanak (pl. az ingatlanvásárlásnál, alkalmazottak munkába állításánál) az USÁ-ban, ami hasonlatos a külföldi diplomáciai képviseletekre vonatkozó rendelkezésekhez. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a diplomáciai képviseleteknek járó kedvezmények és kiváltságok is megilletnék őket. Az elmúlt években hasonló módon igyekezett korlátozni (nehezíteni) geopolitikai riválisa soft power érdekérvényesítését Oroszország is (amikor amerikai alapítványok, illetve tájékoztatási eszközök működését korlátozta adminisztratív módszerekkel), vagy Nagy-Britannia (az orosz tájékoztatási infrastruktúra működésének nehezítésével). Hogy a kisebb fajsúlyú geopolitikai aktorok e téren tett lépéseit ne is említsük: extrém példa Ukrajna esete, ahol valamennyi orosz nyelvű televíziós és online tájékoztatás drasztikus korlátozására (tiltására) hoztak intézkedéseket.

A lépések és válaszlépések eszkalálódó sora tehát jól mutatja: ma már a soft power éppen úgy a geopolitikai, hatalmi harc színtere, mint a hagyományos csatamező. Ahol offenzív, támadó, és defenzív, azaz védekező eszközök újabb és újabb elemeit vetik be a küzdő felek. A témához kapcsolódva, a közdiplomáciai kutatások egyik fő kutatóbázisa, a Dél-Karolinai Egyetem USC Center on Public Diplomacy a tavalyi év végén, a geopolitikai ellenfelek soft power törekvéseinek elhárítására szolgáló, defenzív megoldások eszköztárát igyekezett áttekinteni. Az összefoglaló az alábbi, leggyakoribb sorolja az ellenfél kulturális diplomáciai tevékenységének semlegesítésére, „elhárítására”:

  • fizikai elzárkózás: ez ma már inkább a történeti példák között szerepel csupán, legismertebb esete, amikor az európai kulturális expanzió ellenhatásaként Japán, a Tokugava dinasztia idején, egyfajta politikai, gazdasági és nem kis mértékben kulturális elzárkózás mellett döntött.
  • digitális elzárkózás: ez már jóval ismerősebb példa az ellenséges kulturális befolyás előli, elzárkózásra, akár a modern világból is. Legjellemzőbb esete természetesen az ún. Nagy Kínai Tűzfal, tehát az a törekvés, hogy a kínai közvéleményt fizikai értelemben is elzárják a globális hálózatok egyes részeitől. A rendszer ugyanakkor természetesen arra is alkalmas, hogy szükség esetén jelentős mértékben elszigetelje Kína lakóit az online külvilágtól. Hasonló célú kezdeményezések technikai hátterének kialakítása mellett döntött tavaly Oroszország is. Az infrastruktúra a hírek szerint már ott is adott, hogy szükség esetén az orosz internetet leválasszák a globális hálózatokról. A digitális hozzáférés részleges (illetve időleges) korlátozása természetesen nem szorítkozik a két említett nagyhatalomra. A világ számos országában akad példa a digitális izolációra.
  • valamelyik külföldi kultúra, vagy egyes kulturális termékek tilalma: az amerikai kutatók által említett példa Dél-Korea esete, ahol a II. világháborút követően kitiltották a (háborúban megszállóként szereplő) japánok kultúrájának egészét. A szigorú tilalom 1998-ig volt érvényben, de bizonyos televíziós műfajokra a mai napig fennmaradt.
  • a külföldi kultúra, ill. kulturális termékek helyettesítése hazaiakkal: ez, amilyen nyilvánvaló, annyira nehéz feladat. Példaként itt is Kínát említették az amerikai kutatók, ahol műsorpolitikai rendelkezésekkel szorították vissza a koreai televíziós produkciók arányát bizonyos műsortípusokban, miközben erőteljesen támogatták a hazai műsorok gyártását és forgalmazását. A kulturális termékek behelyettesítése azonban nem könnyű feladat, gondoljunk csak a Coca Cola esetére.

És, ehhez a csokorhoz vehetjük hozzá a beszámolónkban korábban említett megoldást, az ellenség kulturális diplomáciai törekvéseit szolgáló infrastruktúra-intézményrendszer adminisztratív korlátozását.
Six Ways States Resis Cultural Diplomacy Hegemony; Eriks Varpahovskis; USC Center on Public Diplomacy; 2019. december 12.
US to tighten rules on Chinese state media; Deutsche Welle; 2020. február 18.

Innovációs nagydíjat nyert az Ausztrál Külügy- és Külgazdasági Minisztérium „bedobozolt nagykövetség” projektje

Az Ausztrál Külügy- és Külgazdasági Minisztérium egyik fejlesztése kategórianyertes lett a – most kihirdetett – 2019. évi Ausztrál Közszféra Innovációs pályázaton. A kicsit talán meglepően hangzó nevű, „bedobozolt nagykövetség” projekt a digitalizáció és adatfelhasználás szekcióban szerzett nagydíjat.

A jelentős, kiterjedt nemzetközi fejlesztési és támogatási tevékenységek mellett elkötelezett ausztrál külügyi tárca az utóbbi időkben egyre gyakrabban kényszerült szembenézni egy nagyon is gyakorlati problémával: egy valóságos, fizikai diplomáciai jelenlét kiépítése valamilyen támogatandó helyszínen időigényes feladat. Jó esetben is éveket vesz igénybe. Ugyanakkor viszont az igény a hatékony jelenlétre és működésre  – akár egy váratlan elemi csapás nyomán, akár egy háborús krízishelyzet kirobbanásával – lényegében napok alatt támadhat. De, hasonló infrastrukturális problémákat vethet fel (ahogy erre is akadt már példa), békésebb körülmények között, egy rövid határidővel megszervezett magas szintű kormányzati látogatás olyan országokban, ahol nincsen megfelelő, állandó külképviselet. És, a jelenleg rendelkezésre álló megoldásokkal, egy improvizált állomáshely külföldi kiépítése (az eszközök összeállításával, légi szállításával, felszerelésével) optimális esetben is heteket igényel.

A Külügyminisztérium innovációs részlege most erre a problémára keresett megoldást. Fejlesztésük, ama bizonyos díjnyertes „bedobozolt nagykövetség”, tulajdonképpen sok mindent elárul magáról a modern külképviseletről, illetve általában a 21. századi diplomáciai folyamatokról. A minisztérium szakértői, külső vállalati szakemberekkel összefogva – és az ún. gyors átfutási ciklusú fejlesztési filozófiát alkalmazva – lényegében egy miniatürizált információs központot alakítottak ki. A berendezést úgy szerkesztették meg, hogy mindenestül beleférjen két kerekes bőröndbe, 24 órán belül az egyedi körülményekhez igazodva összeállítható, leszállítható, és működésbe hozható legyen. Az információs központ bármely – műholdas, kábeles, vagy vezeték nélküli – helyi hálózathoz azonnal illeszthető. Biztonságos – azaz kódolt – kommunikációt tesz lehetővé, és az adott helyszínen akár 100 kapcsolódó alállomás kiszolgálására is alkalmas. A tervezésénél számításba vették azt is: a hagyományos rendszereknél fontos elv a redundancia, ezzel is növelve a megbízható működést. Itt szakítottak ezzel az elvvel, helyet és súlyt spórolva meg ezzel. Az okfejtés az volt: inkább legyen kicsi, kompakt – és akár romoljon el gyorsabban. Viszont 24 óra alatt lecserélhető a hibás rendszer egésze. A fejlesztés – ahogy fentebb utaltunk rá – jól demonstrálja egy modern külképviselet, sőt, a modern diplomáciai működés lényegét: kommunikáció, még hozzá megbízható, titkos, hálózatos kommunikáció. Minden más (épület, bútor, felszerelés) csak a kiegészítés, a díszlet. Az új minikülképviseletet már 5 állomáshelyre telepítették: Rabatba, Teheránba, Abudzsába, Kalkuttába, Funafutiba – tehát Afrikától a Közel-Keleten át Óceániáig állja éppen a tereppróbát.

A történet kapcsán érdemes kiemelni egy fontos részletet: a fejlesztésért, ahogy már a bevezetőben is említettük, az Ausztrál Külügy- és Külgazdasági Minisztérium innovációs részlege felelt. A minisztérium szervezeti átalakulásában ugyanis mérföldkőnek számított a 2015-ös esztendő. Az intézményen belül komoly szerepet játszó nemzetközi fejlesztési- és támogatási programok elősegítésére ugyanis abban az évben hoztak létre egy önálló, kifejezetten a szervezeti és technológiai újításokra fókuszáló innovációs részleget, InnovationXchange néven. A szervezeti egység – az innovációs belső kultúra terjesztésének átfogó feladata mellett – néhány minta értékű technológiai fejlesztéssel is büszkélkedhet, amelyek a minisztérium különféle működési prioritásainak támogatását célozták. A legsikeresebbek között tartják számon azt a drónt, ami életmentő gyógyászati eszközöket szállít az ausztrál kormány által támogatott világtól elzárt óceániai helyszínekre.
Diplomacy in your carry-on; Australian Government, Department of Industry, Science, Energy and Resources; 2020. február 18.
Building a culture of innovation within the Australian government; Praneetha Vissapragada, Thomas Feeny; Results for Development, 2019. augsuztus 16.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az izraeli digitális diplomácia eredményes kampánya Szudánban

Az elmúlt hetekben intenzív közösségi média kampányba fogott az Izraeli Külügyminisztérium Digitális Diplomácia részlege. Az online eszközök használatában úttörő szerepet játszó szervezeti egység arab részlege a környező – arab nyelvű, Izraellel többnyire hivatalos kapcsolatokat nem ápoló – országokat megcélzó közösségi média ökoszisztéma valamennyi eszközén posztolt olyan tartalmakat, amelyek a térség egyik meghatározó országa Szudán közvéleményét igyekezett elérni. A kampányt nyilvánvalóan az izraeli miniszterelnök tárgyalásaihoz igazították. Netanyahu ugyanis két hete találkozott a szudáni Államtanács vezetőjével.

Izraeli minisztériumi források szerint az online kampány kifejezetten eredményesnek bizonyult. Míg korábban az izraeli digitális diplomácia arab nyelvű platformjain lényegében nem volt kimutatható jelenléte a szudáni felhasználóknak, addig most szinte elöntötték a közösségi média tereket a szudáni IP-címekről érkező kommentárok.
Sudanese welcome normalization with Israel online; Itamar Eichner; Ynet News; 2020. február 19.

Offenzív kiberfegyver-fejlesztő központot avatott az USA Haditengerészete

Az USA Haditengerészete új, és kifejezetten támadó kiberfegyverek fejlesztésére szolgáló központot állított fel. A „Kiberműhely” (Cyber Foundry) becenévre hallgató szervezeti egységet a flotta fizikai fegyvereit előállító hajóépítő műhelyekhez hasonlította a Haditengerészet Kiberhadviselési Fejlesztési Csoportjának (NCWDG) a parancsnoka. A fejlesztői munkaállomásokkal, laborral, kísérleti hálózattal rendelkező részleg a Haditengerészet Kiberhadviselési Parancsnokságának megbízásából fejleszt támadó digitális fegyverzetet.

A Műhely feladata lesz egyebek mellett ellenséges kódvisszafejtés, kiberinfrastruktúrák sérülékenységi vizsgálata, illetve természetesen az ellenség lágy (szoftveres) és kemény (hardveres) kiberrendszereinek támadását szolgáló szoftverek fejlesztése.
U.S. Navy Opens Center for Cyber Weapon Development; The Maritime Executive; 2020. február 18.

Mesterséges Intelligencia a diplomáciában: lehetőségek és fenyegetések (konferencia)

A héten – február 27-én – a Mesterséges Intelligencia diplomáciai célú alkalmazásairól tart szemináriumot Corneliu Bjola, a Harvard Kennedy School Belfer Center nevű oktatási központjában. Bjola professzor, aki az Oxfordi Egyetem Digitális Diplomácia Kutatócsoportját vezeti, az MI-alkalmazások külpolitikai célú felhasználásának egyik legismertebb kutatója, egyebek mellett vendégtanárként oktat a Dél-Karolinai Egyetem Közdiplomáciai Központjában, valamint a Bécsi Diplomáciai Akadémián is.

Most futó kutatási projektje, a „Diplomácia a Mesterséges Intelligencia korában: evolúció, vagy revolúció?” azt vizsgálja, hogy mennyire lehetnek forradalmiak azok a változások, amiket a Mesterséges Intelligencia alkalmazása hozhat a konzuli munkában, a kríziskommunikációban, a közdiplomáciában, és a külpolitikai tárgyalásokban.
AI and Diplomacy: Opportunities and Challenges in the Digital Age; Belfer Center; 2020. február 24.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

PREGA 2020 – Digitális ugrás előtt az agrárium a mesterséges intelligenciának és az 5G-nek köszönhetően

„A magyar élelmiszergazdaságban óriási termelési tartalékok vannak, ami a mesterséges intelligencia (MI) és az 5G-technológia kiaknázásával drámai mértékben növelheti Magyarország GDP-jét a 2030-ig tartó időszakban. Az ehhez szükséges lépésekről és a szükséges stratégiai megfontolásokról is beszéltek a Digitális Jólét Program (DJP) szakértői a hazai agrárium csúcsrendezvényén, a DJP által szervezett DAS szekció keretében a PREGA 2020 konferencián és kiállításon, amit február 18-án és 19-én tartottak Budapesten.

Juhász Anikó agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a rendezvényen bemutatta Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (DAS), amit 2019. augusztus 1-én tettek közzé a Magyar Közlönyben. Megemlítette, hogy Európában elsőként Magyarországon alkottak meg egy olyan stratégiát, amely az agrárium összes ágazatára kiterjedően vizsgálja a digitalizáció hatásait. A stratégiának köszönhetően csökken a természeti terhelés, a vízfogyasztás és a hulladékmennyiség, miközben nő a termelés hatékonysága, volumene és minősége.

Kitért arra is, az adatok értékként való kezelése azért is fontos, mert az összegyűjtött információk lehetővé teszik például a termelési folyamatok pontos megismerését, rávilágítanak a gazdálkodás gyenge pontjaira, hozzájárulnak a hatékonyság javításához, s így a profit növeléséhez. Ugyanakkor az adatgyűjtés, illetve az adatbázis építésének és elemzésének fő célja a vezetői döntéstámogatás – fogalmazott, hozzátéve, azt sem szabad elfelejteni, hogy az adat piaci értéket képvisel, s az adatbázis a termőföld értékét is növeli.

Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető helyettese előadásában rámutatott, az Európai Bizottság becslése szerint 2035-re már százezer embert foglalkoztat majd közvetlenül a dróntechnológia, miközben évente több mint 10 milliárd eurónyi gazdasági hatása lesz. Mivel a mezőgazdaságban számtalan területen használhatóak a drónok – beleértve a permetezést, a vetést, az öntözést, az állatfelügyeletet, de a kártevő- és a növénysűrűség ellenőrzését is – az értékesítésük a következő öt évben várhatóan több mint háromszorosára nő majd. A vezető szerint mindezeket figyelembe véve elengedhetetlen a drónok használatának racionalizálása.

Emlékeztetett, ma minden drónos légtérhasználathoz harminc napra előre leadott eseti légtérkérelemre van szükség, de a számítások szerint csak az érintettek 10 százaléka tartja ezt be. A mezőgazdasági felhasználásnál pedig kiemelten fontos tisztázni például, hogy mely légterek számítanak a drónok számára tiltott övezetnek vagy, hogy pontosan milyen paraméterek esetén nincs szükség engedélyre. „Lépni kell a drónok azonosítása és nyilvántartásba vétele, valamint felelősségbiztosítása kérdésében is” – tette hozzá Nyulas-Oberna Sára, kiemelve, hogy az engedélyezési eljárás egyszerűsítése, illetve betartatása a gazdasági haszon mellett csökkenti a környezeti terhelést is.

Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője a konferencián elmondta, a mesterséges intelligenciára épülő technológiák tízéves távlatban akár 6400 milliárd forintnyi GDP növekedést is hozhatnak, ami a jelenlegi éves bruttó hazai termék mintegy egyharmadának felel meg. A növekedést többek között az MI megoldások mezőgazdaságban való széleskörű használatától várják. Ennek megfelelően az agárágazat kiemelt szerepet kap az MI ország stratégiában is, ahol elsősorban a kormány által tavaly elfogadott DAS-ra építenek.

Eszerint elengedhetetlen az agráradat integráció, ahol a jelenlegi, duplikációval terhelt rendszert kell az egykapus szisztéma által kínált előnyökkel ötvözni. Az Agrár Adat Keretrendszer ugyanakkor arra lehet alkalmas, hogy testre szabott tanácsadói szolgáltatásokat kínáljon, míg az osztatlan közös tulajdonú parcellák rendezése és a parcella alapú adatvezérelt termelési tanácsadás megoldás lehet a tulajdonjogi szempontból problémás földterületek megművelésének kérdésére.

A PREGA 2020 rendezvényen DAS szekciójában szóba kerültek a DAS különböző területei, köztük az adatalapú döntéseket garantáló beruházások és szolgáltatások, az adatokhoz való hozzáférés és a digitális kompetenciafejlesztés aktuális kérdései. Ezek mellett kitértek az 5G hatásaira is, amely az agráriumot forradalmasítani fogja. Mácz Ákos, az 5G koalíció munkatársa közölte: a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ágazatban az 5. generációs vezeték nélküli hálózattal sokkal hatékonyabb lesz a növény és állatvédelem. Így az új technológia – a környezet védelmén és a jobb minőségű élelmiszerek előállításán keresztül – fokozza az emberiség egészségének védelmét is.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke bemutatta az erdélyi mezőgazdasági termelők digitalizációjának, a termelés helyi digitális környezetének helyzetét, az elmúlt években megvalósított projekteket. Varga Péter, a Digitális Jólét Program szakértője előadásában bemutatta a DAS Kárpát-megyei kiterjesztésére készült javaslatokat. A javaslat a DAS intézkedési terv keretében módszertani támogatással és a szükséges erőforrások biztosításával támogatja a helyi digitális stratégiák elkészítését, a Digitális Agrár Akadémia helyi igények és szükségeltek alapján történő fejlesztését, valamin a Digitális Termelői Piaci kiterjesztését.

A konferencián előadást tartott többek között Tóth Bence (Market Insight Kft.), Ambrus Andrea (Eszterházy Károly Egyetem), Méreg Tibor (Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.), Törő Attila (Creatiger Kft.), Goda Pál (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ), Papp Gergely (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Kovács Norbert (Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.), Várszegi Gábor (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) és Papp Gabriella (Országos Meteorológiai Szolgálat).”

Forrás:
PREGA 2020 – Digitális ugrás előtt az agrárium a mesterséges intelligenciának és az 5G-nek köszönhetően; Digitális Jólét Program; 2020. február 21.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, technika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A média gazdaságtanának kézikönyve – megjelent

„Gálik Mihály és Csordás Tamás szerkesztésében jelent meg Médiatudományi Könyvtár sorozatunk legújabb kötete, a Média gazdaságtanának kézikönyve.

A Média gazdaságtanának kézikönyve két évet átfogó kutatási projekt eredménye. A munka 2017 őszén kezdődött el a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetén belül éppen megalakult Digitális Marketing, Média és Design Kutatóközpont projektjeként, és nagyjából két évre rá állt össze annak a terjedelmes kötetnek a végső változata, amelyet most a szerkesztők és a szerzők útjára bocsátanak.

A hazai média-gazdaságtani kutatások kezdete visszanyúlik az 1980-as évek második felére, hogy azután az 1990-ben bekövetkezett társadalmi-politikai rendszerváltozást követően nálunk is teret kapjon a szaktudományok széles palettáján. Az első magyar médiagazdaságtan tankönyv 1995. évi megjelenését követően a 2014-es évvel bezárólag még öt további jelent meg, követve nemcsak a média világában, hanem a magyar felsőoktatás szerkezetében beállt változásokat is. A mostani Kézikönyv is beleillik a sorba, de már csak részben.

Jelen munka a média-gazdaságtan területén az idők alatt megszerzett tudásalapra épít, és fő célként egy olyan kézikönyv elkészítését tűzte ki, amely egyrészt a tankönyv és a tudományos monográfia jellemzőit összegezve szolgálja a médiagazdaságtan-oktatást, másrészt, a szerzők szándéka szerint, referenciamunka lehet az adott szaktudományban egy szélesebb, akadémiai és üzleti közönség számára.

A kézikönyvben helyet kap annak a háttérnek a bemutatása is, amelybe maguk a médiatermékek, valamint előállításuk, terjesztésük és fogyasztásuk beágyazódnak. Ezen belül a kötet megpróbálta érzékeltetni a diszciplína klasszikus közgazdaságtani tárgyalásának kapcsolódását a hálózati gazdaság (network economy), a figyelemgazdaság (attention economy) vagy, összefoglalóan, az internetgazdaság (internet economy) azon tárgyköreihez, amelyek a média működése szempontjából relevánsak.”

Forrás:
A Média gazdaságtanának kézikönyve; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), Médiatudományi Intézet; 2020. február 11.
A média gazdaságtanának kézikönyve; Gálik Mihály, Csordás Tamás (szerk.); Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), Médiatudományi Intézet; 2020 (PDF)

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, média, művelődés, szakirodalom | Címke: , , | Hozzászólás most!

Digitális városmodellek és megújuló energia

„Kiállítással egybekötött szakmai napot szervezett a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete (MÉGNAP) és a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) február 19-én a Lurdy Házban. A tizedik alkalommal megrendezett Napenergia-hasznosítás és a jövő épületei című konferencián a megújuló energia témakörében szakmai előadások és technológiai bemutatók várták az érdeklődőket. A Lechner Tudásközpont képviseltében dr. Deák Márton a városmodelleket és azok felhasználásának lehetőségeit mutatta be, a Lechner építésügyi és térinformatikai fejlesztésein keresztül.

Február 19-én tartotta Napenergia-hasznosítás és a jövő épületei című szakmai napját a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete (MÉGNAP) és a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ). Az elsősorban épületgépészek és villamos szakemberek számára megrendezett konferencián a korszerű energiafelhasználás témaköréhez kapcsolódó előadásokkal várták az érdeklődőket a Lurdy Házban. Az idén már tizedik alkalommal visszatérő eseménnyel a szervezők célul tűzték ki a tervezők, kivitelezők, valamint a gyártók és kereskedők közötti párbeszédet elősegítő és egyben hasznos gyakorlati ismereteket nyújtó szakmai fórum létrehozását.

Az eseményt Varga Pál, a MÉGSZ alelnöke nyitotta meg, majd szakértők előadásait hallgathatták meg az érdeklődők, amelyek többek között bemutatták a megújuló energia felhasználási területeinek jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit, valamint ismertették a napenergia hasznosítása szempontjából hatékony modern gépészeti megoldásokat, berendezéseket.

A Lechner Tudásközpontból dr. Deák Márton, az Építésügyi Elemzési és Technológiai Főosztály vezetője tartott előadást Városmodellek és felhasználásuk címmel, amelyben többek között a Magyar Tudományos Akadémia és a Károlyi-Csekonics-palota épületéről készített 3D modellek példáján keresztül szemléltette 3D felmérésekből származó adatok alkalmazási lehetőségeit. Egy építészeti állapotfelmérés során a drónnal készített felvételek egyszerűbbé tehetik a problémák észlelését, a gyűjtött adatok pedig megkönnyíthetik a későbbi restaurációt. Az előadás arra is rávilágított, hogy a korszerű épületüzemeltetést elősegítő épületinformációs modellezésen (BIM) túl akár egy teljes település információs modellezése is megvalósítható. A GIS (Geographic Information System) és a BIM összekapcsolásával létrehozható a City Information Model (CIM), ami a településvédelemhez és -tervezéshez, valamint a városüzemeltetéshez is hasznos adatokkal szolgál, így például a 3D városmodell segítségével a háztetők felületét kiszámítva megállapítható a napenergia potenciál is.”

Forrás:
Napenergiával a jövő épületeiért; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2020. február 21.

Kategória: energia, fenntartható fejlődés, informatika, környezetvédelem, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Svédország egyre közelebb a világ első digitális jegybankpénzéhez

„A svédországi központi bank bejelentette, hogy megkezdte a svéd korona digitális változata, az e-korona tesztelését, amivel a skandináv ország egy lépéssel közelebb került a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához.
A projekt célja annak megmutatása, hogy miként tudná használni a lakosság az e-koronát.

Az Accenture globális tanácsadó és szolgáltató cég által fejlesztett próbavállalkozás keretében 2021. februárig „izolált tesztkörnyezetben” fogják modellezni az elektronikus korona használatát. Az e-korona mögött is a blokklánc technológia, egy virtuális és meghamisíthatatlan rendszer áll.

Ha az e-korona végül forgalomba kerül, olyan mindennapos banki tevékenységeket válthat fel, mint például a kártyás, telefonos vagy elektronikus pénztárca használatával történő fizetések, a betételhelyezések.

A digitális jegybankpénz (central bank digital currency/CBDC) nem más, mint a hagyományos pénz, a készpénz digitális formában, amelyet egy állam központi bankja bocsát ki és tart ellenőrzés alatt.

Ezzel ellentétben a kriptodevizák, mint például a bitcoin, bonyolult matematikai feladványok megoldásával jön létre, és egy központosított testület helyett különböző összetételű online közösségek tartják ellenőrzés alatt.

A készpénz használatának meredek visszaesése és az olyan alternatív fizetőeszközökkel, mint például a Facebook tervezett kriptodevizájával, a librával való verseny arra késztette a jegybankokat szerte a világban, hogy fontolják meg saját digitális deviza kibocsátását.
Januárban az Európai Központi Bank, valamint Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Svédország és Svájc központi bankja a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) együtt munkacsoportot hozott létre, hogy megosszák tapasztalataikat a digitális jegybankpénz kibocsátásának és alkalmazásának lehetőségeiről.

Svédország a világ legkevésbé készpénzfüggő országa:
2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 1 százalékának megfelelő bankjegy és érme volt forgalomban.

Ez az arány az euróövezetben 11 százalékra, az Egyesült Államokban 8 százalékra, Nagy-Britanniában pedig 4 százalékra rúgott.

A svéd jegybank (Riksbank) még nem hozott semmilyen végleges döntést az e-korona kibocsátásáról. Tavaly áprilisban arra kérte a törvényhozást, hogy vizsgálja felül a törvényes fizetőeszközökre vonatkozó jogszabályokat, valamint azt, hogy milyen szerepet tölthet be a jegybank egy digitális gazdaságban.

A fizetési rendszerben betöltött szerep megváltoztatása azt eredményezheti, hogy magánemberek is tarthatnának pénzt a Riksbanknál vezetett számlákon, ami alapjaiban változtatná meg a központi és kereskedelmi bankok közötti különbséget.”

Forrás:
Svédország egyre közelebb a világ első digitális jegybankpénzéhez; Világgazdaság/MTI; 2020. február 21.
The Riksbank to test technical solution for the e-krona; Sveriges Riksbank; 2020. február 20. (technikai részletek is)
Lásd még:

„Svédország központi bankja, a Riksbank bejelentette, hogy egyéves kísérleti projektet indít az e-korona tervezett bevezetése előtt. A projekt az elosztott főkönyvi technológián (distributed ledger technology, DLT) alapul majd, amely a kriptovaluták alapjául szolgáló blokklánc (blockchain) technológiájához hasonlít.

Mivel a készpénzhasználat 2010 és 2018 között a harmadára csökkent Svédországban, ahol már szinte mindenki a Swish nevű mobilalkalmazáson keresztül fizet, és a becslések szerint 2023-tól már nem is fogadnak majd el készpénzt a boltokban. Az ország jegybankját ez jogosan aggasztja, és az MIT Technology Review két okot sorolt fel erre:

  • ha a fizetési infrastruktúra átszabását a magánszektorra bízzák, az egyes társadalmi csoportokat hátrányosan érintheti;
  • és ha az emberek nem tudják majd a kereskedelmi bankszámlájukon lévő összegeket fizikai formában is létező, állami fedezetű pénzre váltani, akkor könnyen hitüket veszthetik a pénzrendszerben.

A Riksbank épp ezért kezdte vizsgálni néhány évvel ezelőtt egy állami fedezetű digitális valuta bevezetésének lehetőségét, amely a készpénzhez hasonló szerepet töltene be, csak épp nem létezne fizikai formában. Gabriel Söderberg, a svéd jegybank közgazdásza szerint ez azért fontos, mert amíg a pénzügyi szektorban mozgó magáncégeket a profitorientáltság jellemzi, addig a központi bank feladata a közjó szolgálata, így a digitális fizetési rendszert felhasználóbaráttá és mindenki számára elérhetővé kell tennie.

A Riksbank közleménye szerint ez a kísérleti projekt 2021 februárjáig tart majd, de elképzelhető, hogy újabb tesztek követik majd, mivel egyelőre nem született döntés az e-korona bevezetéséről. Egy ilyen döntés meghozatala előtt Söderberg szerint elkerülhetetlen a svéd nép megkérdezése.

Az egyik legismertebb amerikai közgazdász, Tyler Cowen egyébként nemrég a Bloombergre írt véleménycikket arról, hogy szerinte miért rossz ötlet központi bankoknak digitális valutát kibocsátani, a napokban pedig a nagyhírű amerikai közgazdasági kutatóhálózat, az NBER által közölt tanulmány szakértői figyelmeztettek a jegybanki digitális valuta veszélyeire.”

Forrás:
Svédországban elkezdték tesztelni a készpénz utáni életet; Bodnár Zsolt; Qubit; 2020. február 21.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Balaton Fejlesztési Tanács (BFT): megkezdődnek az egyeztetések az új vízparti tervekről a balatoni településekkel

„A következő hetekben megkezdik az egyeztetéseket a 44 Balaton-parti településsel külön-külön az új vízparti tervekről – mondta Füleki Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára pénteken Siófokon, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén.

Kiemelte, az új területrendezési törvény szerint – amely alapján készülnek a helyi tervek is – nem változhat a Balaton védettségi szintje, és nem változhatnak a megszerzett jogok, tulajdonjogok. Hozzátette, a lehetőségekhez képest elsődleges szempont a Balaton megközelíthetőségének biztosítása, a parti részek “zölden megtartása”.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elsőfokú építési hatóságok március 1-jével mindenhol átkerülnek a kormányhivatalokhoz. Ezt követően kerülhet sor egy balatoni főépítész kinevezésére – jelezte.

A BFT ülésén egyhangúlag elfogadták a Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégiáját. Molnár Gábor, a BFT munkaszervezetének igazgatója ismertette: ennek célja, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára és a megyei klímastratégiákra épülve összegezze és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a balatoni térség aktív szerepvállalását a klímaváltozás csökkentése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás területén.

Bóka István, a BFT elnöke elmondta, évek óta változatlan, 220 millió forint fejlesztési forrás áll a tanács rendelkezésére, amelyből népszerű, a helyi igényeket figyelembe vevő pályázatokat írnak ki. Beszámolt arról, hogy a keret megemeléséért az illetékes miniszterhez fordult. Az elnök javaslatai között szerepelt, hogy a reklám-kihelyezések ügyében, illetve a településképi szabályozásban nagyobb beleszólási jogot kapjanak az önkormányzatok, polgármesterek.

A tanácskozáson módosították a Balaton Kiemelt Térség hosszú távú fejlesztési koncepcióját (2014-2030), amelyre az elmúlt évek során megváltozott körülmények miatt volt szükség. A módosítás szerint a korábbiaknál hangsúlyosabban jelenik meg a koncepcióban egyebek közt a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, a népességmegtartó képesség növelése, valamint a régión belüli társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek enyhítése. A módosítási tervek társadalmi egyeztetése hamarosan megkezdődik.

A tanácskozáson Németh Zsolt, a Kerékpáros Magyarország Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy a balatoni biciklikörúton végrehajtott út- és szolgáltatás fejlesztések nem elégségesek. “Turisztikailag értelmezhetetlen, hogy a Balaton jelenleg nem körbebiciklizhető, miközben a kerékpáros-turizmus meghatározó szerepet tölt be a balatoni szezon nyolchónapossá tételében” – fogalmazott. Becsléseik szerint mintegy 8 milliárd forintra lenne szükség a hiányzó fejlesztések pótlására.”

Forrás:
BFT ülés: megkezdődnek az egyeztetések az új vízparti tervekről a balatoni településekkel (mti); hirbalaton.hu; 2020. február 21.
Lásd még: A Balaton Fejlesztési Tanács ülése – 2020. február 21. (péntek) 10:00h.; Balaton Fejlesztési Tanács; 2020. február 21. (az egyes napirendi pontok anyagai, így a Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégiája is, letölthetők)
Klímavészhelyzet a Balatonnál: itt a stratégia a tó megmentésére; Jeki Gabriella; HelloVidék; 2020. január 10.

Kategória: fenntartható fejlődés, gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!