Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 11.

Az Indiai Külügyminisztérium új digitális eszköze: az interaktív teljesítménymutató tábla

India a digitális diplomácia – egyik – vitathatatlan nagyhatalma. Az ország külügyi intézményrendszerének modernizációja különösen szembeötlő a „front office” tevékenységek terén: a külföldi (és egyre inkább a belföldi) közvéleményekkel folytatott elektronikus párbeszéd Narendra Modi kormányzásának egyik fémjele lett. Az indiai miniszterelnök az utóbbi évek digitális diplomáciai rangsoraiban rendre az első helyen szerepel a közösségi média alkalmazások használata területén.

Az indiai külügyi intézményrendszer digitalizációja azonban messze nem „ragadt le” a külkapcsolat építésben amúgy egyre fontosabb, ráadásul elsőrangú országimázs építő eszközként is funkcionáló közösségi média használatában. A digitalizáció eszközrendszerének alkalmazása egyre maghatározóbb a „back office” területeken is, a belső tudásmenedzsment támogató rendszerektől a külügyi szféra konkrét államigazgatási feladatköreit ellátó konzuli szervezet e-alkalmazásaiig. A mind számosabb elektronikus támogató rendszerek és alkalmazások számbavételére, a nagyközönség számára történő bemutatására szolgál az a közelmúltban elindított interaktív teljesítménymutató tábla (Performance Dashboard), ami az Indiai Külügyminisztérium digitális működését teszi átláthatóvá.

A Teljesítménymutató tábla első klasztere alapvető adatokkal szolgál az indiai külpolitikai tevékenységek mérhető eredményeiről: átfogó stratégiai eredményekről, a fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi politikai hozadékokról, az állampolgár-központú diplomáciai tevékenységek (államigazgatási feladatellátás) számszerű eredményeiről. A második nagy adatklaszterban részletes, és interaktív módon elérhető (lekérdezhető) adatokat tesz hozzáférhetővé az alábbi kulcsterületeken: állampolgári szolgáltatások, diaszpóra kapcsolatok, fejlesztéspolitika, diplomáciai eredménymutatók, külkereskedelem. A harmadik nagy adatcsoportban az Indiai Külügyminisztérium „globális lábnyomáról” érhetők el – térképalapú interaktív felületen – közérdekű adatok. Érdekesség, hogy külön adatklaszter foglalkozik a minisztérium belföldre irányuló tevékenységeivel, a „szubkontinentális lábnyom” fogalomkör alatt.

A fenti bemutatásból is látható, hogy miközben a minisztérium új online felülete rendkívül hasznos információs bázisa (és egyben elérési pontja is) a digitális külpolitikai eszközök egész sorának, és ebben az értelemben hasznos és látványos eszköze a külföldi közvéleményekkel folytatott párbeszéd erősítésének, a Dashboard igazi célja a belső közvélemény tájékoztatása, demokratikus bevonása a kormányzati folyamatokba. Az átgondolt, áttekinthető (ugyanakkor az információ vizualizáció lehetőségeire jól építő) online felület intelligens módon, közérthető formában szolgáltat adatokat India külpolitikai működéséről. A nemzetközi kapcsolatokra, diplomáciai aktivitásra vonatkozó adatok közzététele ugyanakkor nem csupán a transzparenciát kívánja erősíteni, erősítve ezzel a kormányzatba vetett (és szakértők szerint Indiában több helyen erősen megkopott) közbizalmat. Az elektronikus felület, a nemzeti külpolitikára vonatkozó alapadatok, statisztikák hozzáférhetővé tételével, az India külpolitikai céljait erősítő és szolgáló „népi diplomáciai” (közdiplomáciai) kezdeményezések számára is információs bázist, ösztönzést kíván nyújtani. Szakértők szerint ugyanis, miközben Indiát egy széles és erős civil szervezeti háló fonja át, a benne rejlő kollaboratív közdiplomáciai potenciált mindeddig messze nem sikerült kellően kiaknázni.

A nemrégiben lezajlott általános választások világosan rámutattak, hogy a sebesen feltörekvő, regionális hatalmi szerepre törő ország belpolitikai viszonyainak alakításában mind hangsúlyosabban jelenik meg a külpolitikai tényező. Az ország külpolitikai térben zajló kül- és biztonságpolitikai eredményei (vagy azok hiánya) jelentősen befolyásolhatják a belső közvéleményt, és egyben a belső erőviszonyok alakulását. Ez – vélik a szakemberek – markánsan új fejleménynek tekinthető a szubkontinens belpolitikai életének alakulásában. A választási kampány számos epizódja mutatta: a nagy esélyes (a miniszterelnöki posztot eddigi is birtokló) Modi kampányában India külpolitikai mozgásai, elköteleződései és törekvései szervesen épültek be a zömében természetesen belpolitikai témák köré épülő választási narratívákba.

Ebben az összefüggésben egyértelműnek látszik, hogy a Külügyminisztérium új információs Teljesítménymutató Táblája jól illeszkedik a modern külügyi szervezetek trendjébe: ahol a cél egyszerre „játszani” a külvilágnak, és a belső közvéleménynek is. A modern külpolitika egyformán szól mindkettőjüknek, és a korszerű diplomáciában otthonosan mozgó Narendra Modi ezt a jelek szerint nagyon is jól tudja.
A Performance Dashboard (Teljesítménymutató interaktív tábla) itt érhető el: https://meadashboard.gov.in/
What India’s MEA Performance Dashboard Means for Domestic PD and Electoral Politics; Muhsin Puthan Purayil; USC Center on Public Diplomacy; 2019. szeptember 12.

A BBC a TOR anonim hálózatán is terjeszti már híreit: az infohadviselés elérte a Sötét Webet is?

Nehéz nem észrevenni, hogy napjainkban exponenciálisan terjed a konfliktusokat is vállaló, agresszív (vagy ahogy finoman mondják: „erősen asszertív”) közdiplomáciai érdekérvényesítés – nem csak a kibertérben, de a szélesebb kereteket jelentő információs dimenzió minden szegmensében. Még ebben a jól érezhetően erősödő konfrontációs közviszonyban is szokatlan azonban a közelmúlt egyik fejleménye – ha másért nem, hát a szereplő miatt. A brit közszolgálati tájékoztatási vállalat, a BBC, amely sokáig a tárgyszerű, okadatolt, nyelvében kimért, attitűdjeiben higgadt újságírás szimbólumának számított (igaz, ez az illúzió már jó ideje foszladozóban van), most drasztikusan nagyot lépett előre az információs hadviselés eszkalációjában. A közszolgálati tájékoztató vállalat alapvető online hírszolgáltatása, a BBC News egy tükörverzióját tette most elérhetővé – méghozzá a Tor elosztórendszeren keresztül. A Tor (The Onion Router) valójában azonban a Sötét Web egyfajta kapuja: annak a – szakértők szerint az Internet túlnyomó részét alkotó – nem látható hálózatnak, amely döntően az online bűnözők különböző csoportjainak és válfajainak az otthona, az illegális fegyverkereskedelemtől a gyerekpornográfián át a terrorista toborzóirodákig.
A BBC több mint szokatlan lépésének védelmezői hangsúlyozzák: a Sötét Web nem csupán a bűnözőknek nyújt menedéket, de egyben a szólásszabadságnak is egyfajta online búvóhelye. A Tor (azaz a rajta keresztül elérhető Sötét Web) lehetővé teszi az információkhoz való hozzáférést azokon a helyeken élő felhasználóknak is, ahol a hatóságok korlátozzák egyes internetes hírforrások elérhetőségét. Az Internet ilyesfajta „cenzúrázására” több felé is akad ma már példa. A BBC hírszolgáltatásainak szabad hozzáférését, egyebek mellett olyan kiemelt „célországokban” blokkolják, mint például Irán, vagy Vietnám, és persze főleg és mindenekelőtt Kína, ahol a „Nagy Tűzfal” állja útját a brit közszolgáltató hírfolyamának. A Tor-on keresztül most elérhetővé tett tüköroldalon a BBC nemzetközi kiadása érhető el, továbbá néhány speciális szolgáltatás, mint pl. a spanyol nyelvű BBC Mondo, illetve az arab nyelven sugárzott BBC Arabic.
A most elindított tükörwebhely elérési kulcsa a magyarul Hagyma Elosztónak [Hagyma Útválasztó. Szerk.] is nevezett Tor rendszer, ami lényegében egy szabad szoftver. A rá épülő rendszer lehetővé teszi az anonim jelenlétet (tehát például a böngészést) az Interneten, és ami még fontosabb: a tartalomszűrés, tartalom blokkolás megkerülését, és ez által a cenzúrázott internetes tartalmak megjelenítését, olvasását. Elvileg teljesen biztonságos, bár az elmúlt évek során több eset is napvilágra került, amikor hatóságok (pl. az amerikai FBI) a Tor rendszeren keresztül kommunikáló (illegális) felhasználóknak a nyomára jutottak.
A Tor hálózata ugyanakkor a világ szaporodó és intézményesedő kiberharcosainak is egyre jobban kedvelt terepe. Legutóbb a nyáron derült rá fény, hogy egy különösen veszélyes kártevő kód, a Dolgok Internetjét (IoT) támadó Mirai botnet a Tor hálózatában rejtőzködve igyekezett elkerülni a védekező akciókat. [A botnet vezérlő számítógépei voltak a Tor hálózatban elrejtve. Szerk.]
A jelen egyik legfontosabb (és legbonyolultabb) multilaterális diplomáciai próbatételét nem véletlenül a kibertér átfogó nemzetközi szabályozása, a kibertérben való állami viselkedés normáinak kidolgozása, a kiberbűnözés feltartóztatása és különösen az állami és nem-állami szereplők kiberhadviselésének kordába szorítása jelenti. Már pedig, az állami infohadviselés kiterjesztése ezekben a szabályozatlan terekben nem éppen ebbe az irányba hat. Ami azt is jelentheti: a BBC mostani merész lépésének akár komoly kiberdiplomáciai következményei is lehetnek.
BBC News joins Tor to reach users other news sites aren’t allowed to; Chris Merriman; The Inquirer; 2019. október 24.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Instagram diplomácia: a digitális nemzetközi kapcsolatépítés új csodafegyvere
A közösségi média – mi más, ha éppen nem az – a szélsebesen változó divatirányzatok terepe. A nemzetközi politika fontosabb szereplő már egy ideje érzékelik a változó trendet, és a „hivatalos” kapcsolattartásban máig meghatározó Twitter mellett gyorsan építeni kezdték Instagram-jelenlétüket. Donald Tusk-ot, az Európai Tanács most leköszönő elnökét szokták példaként említeni a digitális diplomácia Instagram-váltására. Tusk ügyesen használja a döntően a vizualitásra építő közösségi platformot. Az Instagramnak természetesen a témaválasztásai is jelentősen eltérnek a nemzetközi politikai elit, az újságíró és szakértői társadalom által használt Twitter tartalmaitól, hogy az „idősek” (értsd: a 30 feletti generációk) által előszeretettel használt Facebookról már ne is beszéljünk. Ez sokkal inkább a személyes szféra bemutatásának az eszköze, ugyanakkor a képi elemek hangsúlyos jelenléte folytán mind alkalmasabb csatornának látszik az országimázs építésre is. A politikai filozófiák különbözősége persze itt is megnyilvánul, és erre az Obama-féle Fehér Ház Instagram fiókjának emberközeliséget sugalló képanyaga, és Donald Trump elnöki Insta-fiókjának hivatalosságot közvetítő vizualitását szokták példának említeni. Egy azonban biztos: a ma már 1 milliárd havi felhasználóval büszkélkedő Instagram lényegében megkerülhetetlen csatornának számít a nemzetközi közvélemény fiatalabb korosztályainak megszóklítására, belföldön és a közdiplomáciában egyaránt.
The Next Phase of PD: Instagram Diplomacy; Bridget Sprott; USC Center on Public Diplomacy; 2019. október 3.

Call of Duty – a videojátékok világában is dúl a kíméletlen geopolitikai háború
Minden idők egyik legnépszerűbb taktikai (értsd: lövöldözős) videojátéka újabb kiadással igyekszik megtartani lelkes rajongótáborát. A Call of Duty, bő 15 évvel ezelőtt a II. világháború valódi és képzelt csatatereire kalauzolta a játékosokat. Néhány sikeres folytatás után a gyártó, az Infinity Ward hirtelen szakított a történelmi témával, és korunk terrorizmussal, hibrid fenyegetésekkel terhes világába helyezte át a történetet. A játékdramaturgiában aztán, nagyon hamar megjelent a hamisítatlan geopolitikai elem. A Call of Duty Modern Warfare játékaiban, hol alig leplezett formában, hol egészen nyíltan, ott találjuk az Egyesült Államok világpolitikai riválisait. Így aztán, a russzofóbia, az oroszgyűlölet nem ritkán felbukkanó elem. A Karácsonyra piacra dobott legújabb verzió azonban ezen a téren is új szintet jelent. A játékban felbukkan a közelmúlt történetének több komor emlékű epizódja. Az 1991-es iraki háború borzalmas „csatája”, a „Halál országútja”, mikor a korlátlan légfölényt élvező amerikai hadsereg vérfürdőt rendezett a Kuvaitból visszavonuló irakiak között. De foglyokkal is dolga lehet a játékosnak, s ekkor kerülhet elé a hírhedt „imitált vízbefojtásos vallatás”. A valóságos világban ez a CIA „mesterségének címere volt”, hatalmas felháborodást keltve a világ közvéleményében. Az Infinity Ward új videojátékában a helyszín egy képzeletbeli közel-keleti ország, Urzikstan, a közelmúltból ismert kegyetlenkedéseknek azonban nagyon is valódi elkövetője akad. Nem, nem az amerikai hadsereg, vagy a CIA, mint ahogy az a valóságban történt. Hanem: az oroszok.
Against Call of Duty’s Russophobia, gamers are the voice of reason; RT.com; 2019. november 11.
Call Of Duty Dev Addresses Highway Of Death, Waterboarding, And The Intent Of Its Story; Tamoor Hussain, Michael Higham; Gamespot; 2019. november 1.

Megkezdte működését az amerikai NSA új Kiberbiztonsági Igazgatósága
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az elektronikus felderítésért, lehallgatásért, kiberküzdelmekért felelős NSA októberben új részleggel erősítette szervezetét. A most felállított Kiberbiztonsági Igazgatóság feladatait az alábbi fókuszterületekben jelölte meg az egység vezetője, Anne Neuberger: az 5G technológiák, az autonóm járművek, a kvantum számítástechnika és az összehangolt drónrajok jelentette biztonsági rések, fenyegetések felmérése, azonosítása. Az igazgató sietett leszögezni azt is: az Amerikai Egyesült Államok demokratikus rendjét aláásni, meggyengíteni igyekvő nagyszabású befolyásolási műveletek elleni küzdelem is az új Igazgatóság elsődleges prioritásai között szerepel majd.
Az októberben felállított részleg deklarált feladata egyébként a kiberhálózatok, a kritikus infrastruktúra védelmének előmozdítása, részben a különféle szakmai szereplők közötti koordináció erősítése révén. Neuberger elmondása szerint, ebben az értelemben, az új Igazgatóság több ezer szakértőt képes mozgósítani egy-egy probléma megoldására.
NSA Cybersecurity Boss Anne Neuberger on What Keeps Her Up at Night; Lily Hay Newman; Wired; 2019. november 9.

Nyugati elemzők gyanakvással figyelik a Huawei Biztonságos Város programcsomagját
A kínai telekom óriás, a Huawei „Okos város” programjába tartozó termékek valójában az autoritér politikai szisztéma exportját szolgálják – fogalmazzák meg aggodalmaikat egyes nyugati szakértők. A CSIS nemzetközi agytröszt cég napokban megjelent jelentése (összesen 52 országnak a Huawei céggel kötött, felügyeleti rendszerekre vonatkozó szerződése alapján) az alábbiakban összegzi a kínai vállalat „Okos város” programjának jellegzetességeit:

  • a Huawei expanziója során jellemzően olyan új piacokat céloz meg, amelyek Ázsiában vagy Afrikában találhatók, nem liberálisak, közepes vásárlóerőt jelenítenek meg;
  • a kínai cég „Okos város” programjának potenciális előnyeit nehezen lehet azonosítani, és az esetek egy részében az ilyen előnyök nyilvánvalóan erősen kérdésesek;
  • a helyi adottságok kulcsszerepet játszanak a konkrét ügyletekben: az „Okos város” projektbe tartozó különféle technológiák tényleges alkalmazását nagymértékben befolyásolják a helyi sajátosságok;
  • a konkrét megoldások, termékek között arcfelismerő, ill. rendszámfelismerő rendszerek, közösségi média figyelő rendszerek és más felügyeleti képességek szerepelnek.

Watching Huawei’s “Safe Cities”; Jonathan E. Hillman, Maesea McCalpin; Center for Strategic and International Studies (CSIS); 2019. november 4.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Miért nem követi feltétlenül a termelékenység javulása az innovatív infokommunikációs fejlesztéseket?

„A Management Review Quarterly szeptemberben megjelent számában Stefan Schweikl és Robert Obermaier átfogó, évtizedekre visszatekintő elemzést tett közzé az innovatív infokommunikációs fejlesztések termelékenységre gyakorolt hatásáról (Lessons from three decades of IT productivity research: towards a better understanding of IT-induced productivity effects – online hozzáférhető 2019. október 14-től). Mint írásukból kiderül: a pozitív korreláció egyáltalán nem magától értetődő. Ennek megállapításán túl azonban azt is igyekeznek feltárni, hogy ha nem érvényesül a várt kedvező hatás, akkor annak mi lehet az oka.

A szerzők rámutatnak, hogy az olyan modern technológiák fejlődése, mint a robotika, a 3D-s nyomtatás, a tárgyak internete, a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a virtuális valóság vagy a kiterjesztett valóság a magánemberek és a vállalatok között egyaránt komoly izgalmat vált ki. Az ún. negyedik ipari forradalom és az ezzel együtt járó teremtő rombolás nem csak a mindennapi életünket formálják át, hanem visszavonhatatlanul megváltoztathatnak egész iparágakat is. Az új technológiákban rejlő hatalmas potenciál miatt a vállalatok vezetőiben félelem lakozik amiatt, hogy nehogy a digitális forradalom vesztes oldalán találják magukat amiatt, hogy lemaradnak a fejlesztésben. Ennek megfelelően például a mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra és robotikára fordított üzleti kiadások világviszonylatban 2025-re elérhetik 232 milliárd dolláros összeget, ami 18-szoros (!) növekedést jelent a 2018-as 12,4 milliárd dolláros értékhez képest. A működés digitalizációjára fordított minden törekvés ellenére azonban a cégek erősen küszködnek termelékenységük javulásával. Az Egyesült Államokban például a munkatermelékenység növekedése 2010 és 2018 között éves átlagban csupán 1,06%-kal nőtt, míg előtte 2000-től 2010-ig évente átlag 2,73%-kal. Hasonló trend figyelhető meg más fejlett ipari országokban is. Az OECD tagállamaiban 2010-től 2017-ig átlagosan évi 0,98%-kal nőtt a termelékenység, míg 2001 és 2010 között 1,46%-kal. Ez az ún. „modern termelékenységi paradoxon” azt mutatja, hogy bár a vállalatok folyamatosan növelik befektetéseiket a sokat dicsért digitális technológiákba, összességében nem érik el a várt termelékenység-növekedést.

Jó harminc évvel ezelőtt hasonló jelenséget írt le Robert Solow amerikai közgazdász, amikor az informatizálási korszak kezdetén a technológiai forradalom ellenére a termelékenység növekedése lelassult a fejlett ipari országokban. A megfigyelést Solow-paradoxonnak nevezték el, ami rengeteg kutatást és tanulmányt inspirált a rá következő években. A publikációk hatalmas mennyisége ellenére a paradoxon és annak oka továbbra is rejtély maradt. A kérdés megválaszolására a szerzők a témával foglalkozó szakirodalom átfogó feldolgozása mellett 86 cégszintű tanulmány mélyreható felülvizsgálatát végezték el, aminek eredményeképpen három fontos megállapítást tettek.

  • A Solow-paradoxon szakirodalma két nagy csoportra osztható: míg a 80-as évek végéig terjedő időszak megfigyelései szerint az IT-fejlesztéseknek nincs szignifikáns hatása a termelékenységre, addig a későbbi megfigyelések pozitív hatást rögzítettek, sőt, az ilyen befektetéseket extrahozamokkal jellemzik.
  • A Solow-paradoxon körüli intenzív viták ellenére keveset tudunk arról, hogy hogyan fordult az ellenkezőjére a paradoxonból következő állítás, és jutott el az extrahozamok kimutatásáig. Az átfogó értékelés kedvéért a szerzők modellt alkottak azokból a tényezőkből, amelyek az IT-fejlesztések megtérülését befolyásolják.
  • Ezeket a felismeréseket felhasználva a modern termelékenységi paradoxon értelmezésére, a termelékenységi mutatók jelenkori gyengülésére a szerzők a lehetséges okokat négy fő csoportba sorolták: az üzembeállítás késleltetett hatása (amikor az új technológiák rendszerbe állításának hatását késlelteti a folyamatok kidolgozatlansága és a munkaerő nem kellő felkészültsége), mérhetőségi kérdések, túlzott elvárások és vezetési hibák.

A nyolcvanas évek végétől körülbelül 2006-ig tehát úgy tűnt, hogy a Solow-paradoxon átmenetileg eltűnt, mint jelenség, mivel a szakirodalom kifejezetten pozitív hatást mutatott ki az IT-befektetések és a termelékenység között. A 2006 utáni időszakból túl kevés tanulmány született a termelékenységre gyakorolt hatásról ahhoz, hogy biztosat állíthassunk, de a meglévő kutatási eredmények arra utalnak, hogy a Solow-paradoxon visszatért – a modern technológiákba történő növekvő mértékű befektetések ellenére nem érzékelhető a termelékenység növekedésének gyorsulása. Vagyis a sokat emlegetett negyedik ipari forradalom soron következő technológiai elemei, mint a tárgyak internete, a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc egyelőre nem hozza a várt termelékenységi eredményeket. Ebben persze közrejátszhat az erre az időszakra eső pénzügyi világválság elhúzódó hatása is, de ezzel együtt is a szerzők a fent említett négy nagy kategóriában a következő lehetséges okokat vették sorba:

  • Üzembeállítás késleltetett hatása
    • Alacsony IT-tőkeállomány
    • Kompenzációs hatások
    • A tovagyűrűző hatások hiánya az információs technológiák korlátozott elterjedése miatt
    • A tanulási görbe hatása
    • Önmagukon túlmutató szerkezeti átalakulások
    • Új és komplex kérdések felmerülése
  • Mérhetőségi kérdések
    • A bemeneti és a kimeneti értékek alábecslése vagy túlértékelése
    • A profit átcsoportosítása vagy eltékozlása
  • Túlzott elvárások
    • Az IT-nek egyszerűen kisebb a termelékenység-növelő hatása annál, amit vártak tőle
  • Vezetési hibák
    • Hiányosságok az informatikai telepítésben, használatban és értékelésben
    • Az informatikai megoldásokat kiteljesítő szervezeti elemek hiánya

Mint a szerzők rámutatnak, a szakmai viták középpontjában általában az üzembeállítás késleltetett hatásai és a mérhetőségi kérdések állnak, miközben a vezetési hibákra alig irányul figyelem – miközben ezeknek döntő szerepe volt a Solow-paradoxon körüli vitákban, ahogy a modern termelékenységi paradoxon magyarázatában is döntő jelentősége lehet. A potenciális vezetési hibák közül a szerzők őt fő elemet emelnek ki.

  • Túlzott, túl nagy terhet jelentő beruházások a „minél több digitalizáció” jegyében.
  • Aránytalanul nagy figyelem a folyamatfejlesztésen, a termékfejlesztés rovására is.
  • Túlzott hangsúly a mesterséges intelligencián, kiemelve azt a jövő kulcstechnológiájaként.
  • Az olyan kiegészítő szervezeti elemek hiánya, mint az új üzleti modellek fejlesztéséhez szükséges vezetői készségek.
  • Nehézségek a modern technológiák előnyeinek értékelésében.

Mindezek nem azt jelentik, hogy romlott volna a vezetői készségek színvonala az elmúlt években, de azt igen, hogy a vezetők iránti elvárások megnőttek a digitalizációs átalakulás összetettségéből fakadóan.”

Forrás:
Lessons from three decades of IT productivity research: towards a better understanding of IT-induced productivity effects; Stefan Schweikl, Robert Obermaier; Management Review Quarterly; DOI: https://doi.org/10.1007/s11301-019-00173-6; 2019. október 14.

Kategória: gazdaság, informatika, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A miniszterelnök 125/2019. (XI. 8.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökének kinevezéséről

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló 2018. évi CII. törvény 2. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva
dr. Pap Sándort
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökévé – 2019. október 21-ei hatállyal –
kinevezem…”

Forrás:
A miniszterelnök 125/2019. (XI. 8.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 179. szám; 2019. november 8.; 7369. o. (PDF)

Kategória: hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, távközlés, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Adaptív digitális állam – nemzetközi konferenciát szervezett a Belügyi Tudományos Tanács

„ A mesterséges intelligencia kétségtelenül már valóság, ahogy az a konferencia egyes előadásaiból is világosan kiderült. Természetesen vannak olyan alkalmazások, melyek a gépi tanulást felhasználva már beépültek a hétköznapokba, így a rendvédelmi gyakorlatba is, míg például a mély tanulás által lehetővé tett képességekre azért még várni kell egy keveset.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2019 rendezvénysorozat belügyi fejezetének nyitó eseményére Adaptív digitális állam címmel került sor, 2019. november 5-6-án. A Magyar Tudományos Akadémia által meghatározott idei mottó: Értékteremtő tudomány – a Belügyi Tudományos Tanács immár kilencedik alkalommal rendezte meg tematikus konferenciáját, amely egyedülálló sajátos szemléletével szervesen illeszkedett az MTA által meghatározott tárgyévi programsorozatba.

A Belügyminisztérium számos területen érintett és érdekelt a mesterséges intelligencia megoldások, valamint a hálózatkutatási eredmények alkalmazásában, fejlesztésében. A kormányzati alapinfrastruktúra és a nemzeti adatvagyon részeként a közhiteles nyilvántartások, valamint a nemzeti és nemzetközi zártcélú rendészeti és nemzetbiztonsági elektronikus információs rendszerek üzemeltetése és fejlesztése során kihívásként merül fel, hogy ezek értékteremtő működése, valamint biztonsága minél hatékonyabb legyen.

Az előadók között tisztelhettük többek között Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, Dr. Gál András Leventét, a Digitális Jólét Program szakmai vezetőjét, Jakab Rolandot, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökét, Prof. Dr. Charaf Hassant, a Mesterséges Intelligencia Koalíció tudományért felelős elnökségi tagját, a piacvezető cégek vezérigazgatóit, és nem utolsó sorban a mesterséges intelligencia alkalmazások és hálózatkutatás terén élenjáró kutatókat.

A konferencia programja lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők megismerjék és értékeljék az elméleti kutatások prognózisait, a piaci szereplők pragmatikus tapasztalatait és az állami szervek a közérdek érvényesítése érdekében tett lépéseit. A témában született kérdések – hasonlóan a mesterséges intelligenciához – folyamatosan fejlődnek, alakulnak. A konferencia kitűzött célja tehát nem egzakt válaszok keresése volt, hanem a kérdéseket mélységében feltáró szellemi merítés.”

Forrás:
Adaptív digitális állam – nemzetközi konferenciát szervezett a Belügyi Tudományos Tanács; Belügyminisztérium; 2019. november 8.
Lásd még: A konferencia programja

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A logisztika ipar átalakulása feladatai átgondolására kényszeríti a Magyar Postát

„ Világszerte megújulási kényszerbe hozta a nemzeti postákat a logisztikai iparág átalakulása, amit az új ügyféligények generáltak. A Magyar Posta Zrt. ezért a logisztikai infrastruktúra megújítását tűzte ki célul, a hároméves program első lépéseit már megtette a társaság – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Schamschula György vezérigazgató. A bő egy évvel ezelőtt kinevezett cégvezető lapunknak arról is beszélt, hogy a vállalat vizsgálja, mely szolgáltatásokat és miként érdemes megtartania. Ezek közé tartozik például a hírlapterjesztés, valamint a piros postaládák és a postahivatalok számának és kihasználtságának újragondolása is.

– Milyen feladatokat tartott a legfontosabbnak bő egy évvel ezelőtt, a vezérigazgatói posztra lépésekor? Mit sikerült eddig megvalósítani a tervek közül és mit nem?
– Amikor a vállalathoz kerültem, több postára is ellátogattam, beszélgettem munkatársakkal, kézbesítőkkel. Tisztában akartam lenni azzal, hogy milyen feladataik vannak, mit szeretnek, min kell változtatni. Másrészről pedig nyilvánvaló, hogy a fő bevételi forrásunk, a levél- és a csekkmennyiség folyamatosan csökken, míg a csomagok száma nő. A levélmodernizáció után a logisztikai infrastruktúra megújítását tűztük ki célul, ez hároméves program, amelynek az első lépéseit megtettük. Ingatlanokat, gépeket kell vennünk, és nagymértékben automatizálni kell a folyamatokat. Olyan informatikai megoldások kellenek, amelyek rugalmassá tudják tenni a csomagfeldolgozást és -kézbesítést. A cél az, hogy a szezonálisan kiugró mennyiségeket és az ügyféligényeket kezelni és követni tudja az új rendszer. Ez nagy feladat, ez áll előttünk. Átvilágítjuk azt is, hogy mely termékekre, szolgáltatásokra van még szükség. Például már csökkentettük a kereskedelmi áruk számát, kevesebb postán értékesítjük ezeket a termékeket. A munka tehát zajlik, az eredményekről folyamatosan beszámolunk.

– Érinti az átalakulás a postahivatalok és kirendeltségek számát is?
– Posta mindenütt van az országban, a legnagyobb hálózattal bírunk. Azt meg kell vizsgálnunk, hogy a postai szolgáltatás ellátásához mire van szükségünk, és azt is, hogy mit tehetünk a gazdaságos üzemeltetésért. Az egyetemes közszolgáltatói kötelezettségünknek nem csupán megfelelünk, hanem azt túlteljesítjük, több szempontból is. Piros levélgyűjtő szekrényből például jóval több van az előírtnál, holott alig használják az emberek: a leveleknek csupán egy százalékát adják fel ezeken keresztül. Még zajlik a felmérés és az adatok elemzése, később tudunk részletekkel szolgálni, most a szolgáltatási és a termékportfólió megújítására koncentrálunk.

– Valóban kivonul a társaság a hírlapterjesztésből?
– Ez a terület is a termék- és szolgáltatási portfólió újragondolásának része. A cél az, hogy e szolgáltatások fenntartása gazdaságos legyen. Az utóbbi években, évtizedben a nyomtatott lapok iránti igény drasztikusan csökkent, ezért azt is vizsgáljuk, hogy hogyan érdemes a hírlapterjesztést megtartani.

– Hogyan készül a vállalat a black friday idején és a karácsony előtt várható csomagrohamra? Az egymilliárd forintos küldeményválogató berendezés tavalyi beszerzését követi további fejlesztés e téren?
– Az elmúlt években dinamikusan nőtt az e-kereskedelem, a csomagszám tavaly elérte a 41 milliót. Évente tíz százalék feletti növekedéssel számolunk, úgy gondoljuk, hogy a következő tíz évben legalább megduplázódhat, de akár a két és félszeresére is ugorhat az évente kezelt csomagok száma. Ez a dinamikus növekedés nagy lehetőséget jelent az európai és a hazai piacon aktív szolgáltatóknak, köztük a nemzeti postáknak is. Az a logisztikai hálózat, amely nem készül fel a drasztikus növekedésre, a csúcsidőszakokban jelentős fogyasztói elégedetlenséget, hosszabb távon pedig piacvesztést kockáztat. A Magyar Posta Zrt. ezért – ahogy említettem – idén belekezdett a logisztikai infrastruktúrájának átalakításába, ami várhatóan 2022-ig lezárul. A célunk jövőállóvá tenni a logisztikai rendszert, hogy az összes igényelt, a nemzetközi piacon is elérhető modern szolgáltatást nyújthassuk. A fejlesztés részeként ingatlanokat vásárolunk, automatizálunk és informatikai megoldásokat fejlesztünk. Visszatérve a konkrét kérdésre: ismert, hogy a kis csomagok piacán az év utolsó hónapjaiban óriási a nyomás, ekkor fut le az éves forgalom legalább 40 százaléka, a napi csomagmennyiség elérheti a normál időszak egy napjának kétszeresét is. Sok mindent tettünk és teszünk azért, hogy az ügyfelek minél kevesebbet érezzenek ebből a nyomásból. A nagy feladókkal, például a webshopokkal egyeztetünk a várható mennyiségről, hogy tervezhetőbbek legyenek a folyamataink. A forgalmasabb postákon pluszpultot nyitunk a csomagátvételre, a kézbesítők pedig informatikai támogatást kapnak. Igyekszünk tanácsokkal szolgálni az ügyfeleknek, például megemlítjük, hogy a pontos címzés a legfontosabb, a második legfontosabb pedig a telefonszám megadása. Javasoljuk, hogy élethelyzettől függően néha jobb, ha a személyes átvételt választja, illetve a népszerű kínai rendelésekről elmondjuk, hogy annak a szállítási ideje a webshoptól és annak szállítópartnereitől függ, nem a postától.

– Az év végén nagyobb kihívást jelent a munkaerőhiány is a vállalatnál. Ezt hogyan kezeli a társaság?
– Tény, hogy logisztikai cégként jelentős az élőmunkaigényünk. Nemzetközi viszonylatban is hasonlóságok vannak a posták állományában: a Nemzetközi Postaszövetség tagjainál dolgozók átlagéletkora 46 év, miközben a harmaduk legalább húsz éve dolgozik a postánál, a fiatalok jóval kevesebben vannak. Nehéz feladat a tudást, a tapasztalatot továbbadni és ezt a hivatást vonzóvá tenni. A vállalatnál csaknem harmincezren dolgoznak, az állásaink átlagosan körülbelül egy százaléka betöltetlen. Tudom, hogy az átlag sok mindent elfed, azt is, hogy ha csak egyetlen kézbesítő is hiányzik, mert az bizony gond, megérzik az emberek. De mindent megteszünk azért, hogy a küldeményeket eljuttassuk a címzetteknek. Folyamatosan toborzunk, és azért dolgozunk, hogy a posta vonzó munkahellyé váljon.

– Milyen tapasztalatokat gyűjtött a vállalat a nemrégiben bevezetett elektronikus küldeménykövető rendszerrel? Mennyire gyakoriak a szolgáltatást érintő ügyfélpanaszok?
– Az elektronikus nyomkövető rendszer jól működik, ügyfélpanasz nem jellemző. A változás annyi, hogy az ügyfelek elektronikus eszközön írnak alá a papír helyett és a régi értesítő nyomtatványt új típus váltotta le. Ám a rendszer kiépítése óriási kihívás volt a vállalat számára. Nálunk 650 informatikai alkalmazás fut párhuzamosan, 2800 szolgáltatási ponton – postákon, logisztikai bázisokon, üzemekben, irodákban –, amihez fogható méretű vállalati informatikai rendszer szinte nincs is ma Magyarországon. Mindehhez kellett illeszteni az elektronikus kézbesítési rendszert, hogy a legtöbb meglévővel integrálva működjön. Bár a fejlesztésénél modellezték és tesztelték a program használhatóságát, de a cég méretei miatt tesztüzemben nem reprodukálhatók az országos szintű, valós rendszerterheléses körülmények. Ebből fakadóan voltak kisebb-nagyobb fennakadások a bevezetés során, ami elsősorban a kollégáimnak okozott problémát, nem az ügyfeleknek.”

Forrás:
Újragondolja feladatait a posta; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2019. november 9.

Kategória: gazdaság | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Digitális gazdaság: hamarosan az ország legnagyobb munkaadója

A magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a kenyérkeresetét, a digitalizáció az elmúlt évben félmilliónál is több munkahelyet hozott létre, és a magyar nemzetgazdaság digitalizációja jóval előbbre tart, mint gondolnánk – derül ki abból a digitális gazdaság valódi súlyát mérő kutatásból, amelynek eredményeit ma ismertette az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Microsoft Magyarország.

Válságállóvá teszi a magyar nemzetgazdaságot a digitális átalakulás: az IVSZ és a Microsoft közös kutatása szerint 2023-ra a magyar gazdaság negyedét adja a digitális gazdaság. A kutatás legnagyobb tanulsága szerint a digitális átalakulás minden korábbinál hatékonyabb eszközt ad a kormányok – így a magyar kormány – kezébe is ahhoz, hogy a gazdaság növekedését támogassák és a nemzetgazdaságot válságállóbbá, a kedvezőtlen világgazdasági fordulatokkal szemben immunisabbá tegyék.

A kutatás megállapításai szerint éves szinten 4e zer milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, ha a növekedés technológia-vezérelt lenne és a digitalizáció mindenhol megtörténne. Ehhez rendszer szintű digitális fejlesztésekre van szükség. Az új kutatást az tette szükségessé, hogy valóban mérhetővé váljon a digitalizáció gazdasági hajtóereje. Az IVSZ – a Microsoft támogatásával – szakmai szövetségként biztosítja az elérhető legjobb módszertant és adatokat a piac és a döntéshozók számára

A magyar gazdaság digitalizációja előrébb tart, mint gondolnánk! Ötből négy adat tekintetében az uniós színvonalon vagy a fölött teljesít a magyar IKT-szektor, amely csupán egy részét teszi ki a magyar digitális gazdaságnak. Amennyiben a magyar kormány technológia-vezérelt növekedési stratégiát valósít meg, vagyis rendszerszintű digitális fejlesztéseket hajt végre, a magyar infokommunikációs szektor közel 8 (!) százalékponttal nagyobb mértékben lenne képes hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez, mint az organikus, követő stratégia esetén.

A digitális átalakulás következtében a pénzügyi szektortól a mezőgazdaságig minden iparágba beférkőztek a digitális megoldások, egyre gyakoribb, hogy a hagyományos iparágakban is digitális fejlesztésekre építenek új üzleti stratégiát. A digitális megoldások minden területen a gazdaság motorjává válnak.

E jelenség valódi gazdasági súlyának mérésére a hagyományos statisztikai módszerek elégtelenek, ezért az IVSZ, az infokommunikációs iparág szakmai szervezete, öt évvel ezelőtt egy újszerű, makrogazdasági szemléletű kutatásba fogott, amely a digitális gazdaság súlyát hivatott megállapítani a teljes nemzetgazdaságon belül. Most második alkalommal, készült el a kutatás, a digitalizáció eddigi tapasztalatainak felhasználásával és a Microsoft Magyarország támogatásával.

A digitális gazdaság része természetesen minden infokommunikációs vállalkozás, ám részét képezik olyan vállalkozások is, amelyek profilja nem az infokommunikáció, hanem építenek a technológia nyújtotta megoldásokra. Például: az okostelefonokon elérhető taxisok, a szenzorok adataira építő precíziós mezőgazdasággal foglalkozó cégek, vagy éppen a teljesen automatizált autógyárak valamilyen részben mind-mind részei a digitális gazdaságnak.

Az infokommunikációs szektor munkahelyteremtő képessége folyamatosan nő: 5 év alatt mintegy 7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaság egészében azoknak a száma, akik az IKT szektor bővülésének köszönhetően dolgoznak. 2018-ban az IKT-szektor már közel 200 ezer embernek biztosított munkát Magyarországon, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak közel 4,5 százalékát tette ki. A kutatás adatai szerint a teljes digitális gazdaság ma már a hazai foglalkoztatottak legalább 20 százalékának biztosít munkalehetőséget.

A digitalizáció csak az elmúlt években átlagosan 550–660 ezer új álláshely létrejöttéhez vagy meglévő álláshely megtartásához járult hozzá Magyarországon. Vagyis nincs még egy olyan munkahelyteremtő és munkahelymegtartó erő a magyar gazdaságban, mint a digitalizáció.

Az IKT-feldolgozóipar az autóipar után a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőrének tekinthető: a teljes árukivitel 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve! Ami a beruházásokat illeti: a digitális gazdaság a nemzetgazdasági beruházások mintegy 3,5 százalékát adta, és az 5G hálózat várható kiépülésével a 2021-ig további érdemi emelkedés várható.

„A digitális gazdaságért dolgozó szakmai szövetségként fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági folyamatokat a lehető legprecízebben mérjük, hiszen ebben az esetben tudjuk a hazai digitalizáció ügyét előmozdítani. Ezért is fejlesztettünk ki elsőként egy olyan módszertant, amely a korábbi, jellemzően statisztikai mérésekkel szemben hitelesebb számot ad a digitális gazdaság méretéről és jelentőségéről. Az eredmények rámutatnak a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságára, amely a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességének is kulcsa egyben” – kommentálta a kutatást Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

„A Magyarország számára kiemelten fontos szektorok mindegyikében intenzív digitalizáció zajlik a világban, ezért tartottuk fontosnak, hogy valódi képet kapjunk a digitalizáció gazdasági hatásairól. Az eredmények alapján immár tények birtokában állíthatjuk, hogy az intenzív technológiai fejlesztésekkel, valamint digitális tudás fejlesztésével a jelen- és a jövő munkavállalóinak körében szintugrásra lesz képes a magyar gazdaság. A Microsoft vezető technológiai szolgáltatóként mindenkinek a partnere ebben” – mondta Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.”

Forrás:
Digitális gazdaság: hamarosan az ország legnagyobb munkaadója; Microsoft; 2019. november 7.
Lásd még: A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban
Négyezer milliárd forint GDP-növekedést jelenthet a digitalizáció; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. november. 7.

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, távközlés, technika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban

„A hazai IKT szektor nemzetgazdasági súlyának bemutatása az új digitális technológiák figyelembevételével

Főbb megállapítások

  • Az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA), ezzel az ágazat – a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve – a teljes magyar GVA mintegy 20%-át adja;
  • Szakértői becslés szerint a statisztikai számbavételi módszerekkel mérhető IKT szektoron egyre inkább túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25%-át adja, ha figyelembe vesszük a nem IKT cégek (pl. autógyárak, feldolgozóipari üzemek, pénzügyi szolgáltatók, online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, IT-tanácsadók, SSC-k stb.) házon belüli, folyamatosan bővülő digitális fejlesztéseit;
  • A digitális gazdaság ezért a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése a modellszámítás szerint 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.
  • Az IKT ágazat a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve már ma is a foglalkoztatottak 17%-ának biztosít munkalehetőséget; a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya – az egyéb ágazatokban digitális munkakörökben foglalkoztatottakat is figyelembe véve – ennél is magasabb, 20% feletti lehet;
  • Az IKT feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után): a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve; az IKT szolgáltató szektor a szolgáltatásexport 9 %-át adta 2018-ban.
  • Az IKT szektor az elmúlt tíz évben átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,5 %-át és a K+F ráfordítások közel 7 %-át adta;
  • A 2023-ig elkészített szcenárió-elemzés szerint
    • egy organikus, de technológiai áttörés nélküli pálya esetében az ágazat GVA-súlya 18% körül ingadozik az előrejelzési horizonton;
    • az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) révén várható többlet teljesítményt számszerűsítő technológia-vezérelt növekedési pálya esetén a GVA csaknem megduplázódhat 2023-ig;
    • a hazai IKT szektor súlya még egy recessziós szcenárió esetében is növekedhet, bizonyítva az IKT-szektor válságállóságát.

Az új, technológia-vezérelt pálya

  • Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése az új technológia-vezérelt pályán haladjon, a kormányzatnak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia szükséges a digitális ökoszisztéma fejlődését;
  • A digitalizációval járó gazdasági és társadalmi előnyök kihasználásához – a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában (NIS) és a Digitális Jólét Programban (DJP) megfogalmazott célok következetes teljesítése mellett – legalább az alábbi területeken következetes kormányzati – szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai – lépésekre van szükség:
    • A vezetékes és mobil infrastruktúra lendületes fejlesztése (a készülő 5G Stratégiában és Gigabit Hungary Stratégiában foglaltak következetes megvalósításával);
    • Digitális kompetenciák széles körű és tömeges fejlesztése, a digitális munkaerőhiány enyhítése (a már elfogadott Digitális Oktatási Stratégia és a Digitális Munkaerő Program következetes megvalósításával);
    • A hazai mikro-, kis és középvállalkozások digitális felkészültségének növelése motivációs, képzési és támogatási programokkal, a digitalizáció versenyképességi hatásainak világossá tételével;
    • A digitális gazdaság fejlesztése a hazai (IKT és egyéb) vállalkozások digitális fejlesztéseinek, innovációs és export-teljesítményének ösztönzésével és támogatásával (a Digitális Export Stratégia, a Digitális Startup Stratégia, a Fintech Stratégia és az ágazati digitalizációs stratégiák következetes megvalósításával);
    • Az ügyfélbarát digitális közszolgáltatások folyamatos fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a könnyű használhatóságra és fejleszthetőségre.
  • A megvalósítás során intenzív és folyamatos szakmai és társadalmi párbeszédre van szükség, melynek platformjai és fórumai már jórészt rendelkezésre állnak (pl. DJP Fórumok, 5G Koalíció, MI Koalíció, IPAR 4.0 Platform, stb.);
  • A fentiek megvalósulása nemcsak az új, technológia-vezérelt fejlődési pályával járó makrogazdasági és versenyképességi előnyök elérését tenné lehetővé, hanem jelentősen csökkentené az EU digitális gazdaság és társadalom index (DESI) szinte valamennyi dimenziójára kiterjedő magyar lemaradást.

A tanulmány összefoglalása

Előzmények

  1. A digitális transzformáció az egyes nemzetgazdasági ágazatok belső folyamatait, működését és esetenként üzleti modelljeit is jelentős mértékben átalakítja, és egyre több ágazat és vállalkozás épít ki saját belső digitális képességeket és szervezeti egységeket – ezért a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyának és jelentőségének meghatározására önmagában a szűken vett IKT szektor elemzése egyre kevésbé alkalmas.
  2. Ezt felismerve a digitális gazdaság körébe sorolható termékek, szolgáltatások és jelenségek (pl. robotizáció, automatizáció, Big Data és Mesterséges Intelligencia alkalmazása, stb.) pontos számbavételére a kutatók számos kísérletet tettek már korábban is, ám – éppen a terület szerteágazó volta miatt – már a lehatárolás kérdésénél ellentmondásokba ütköztek.
  3. A TEÁOR szerinti besorolás legfőbb problémája, hogy a főtevékenység alapján történik, így a vállalat teljes tevékenysége egy kód alá kerül, azaz a vállalkozáson belül létrejött digitális munkaköröket is a főtevékenységnél veszi számításba, még akkor is, ha a cég költség- vagy bevételi struktúrájában már a digitális tevékenység a meghatározó. Ezt a problémát a hivatalos statisztikai adatgyűjtés keretei között – annak megváltoztatása nélkül – nem lehet kezelni.
  4. A jelzett torzító hatások miatt a meglévő statisztikai adatokkal leírható IKT szektor gazdaság súlyának méréséből kiinduló módszertanok is jelentősen alulbecsülik a teljes digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyát, azaz a hagyományos statisztikai közelítésen alapuló szemlélet nem alkalmas a rendkívül összetett és szinte valamennyi ágazatot érintő digitális gazdaság teljes körű leírására, és gazdasági hatásainak számszerűsítésére.
  5. Ugyanakkor mind a szakpolitikai döntéshozók, mind a digitalizációban érintett ágazatok részéről reális igény a digitális gazdaság fejlődésének nyomon követése, nemzetgazdasági súlyának meghatározása.
  6. A jelen dokumentumban – az IVSZ által felkért makroközgazdász szakértők közreműködésével – erre teszünk kísérletet, felhasználva és friss adatokkal kiegészítve a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által az IKT ágazat nemzetgazdasági súlyának kiszámítására az IVSZ megbízásából néhány évvel ezelőtt kidolgozott módszertant.

…”

Forrás:
A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban ; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. november
A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban; IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért; SlideShare; 2019. november 7.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Fókuszban a műholdas helymeghatározás

„Idén a Lechner Tudásközpont Bosnyák téri székházában rendezték meg az EUPOS vezető testületének hatodik ülését, valamint az azt követő szakmai workshopot. Az október 30–31-én tartott kétnapos rendezvényen a kelet-közép-európai GNSS adatszolgáltatók szervezetének képviselői vettek részt. A Lechner Tudásközpont részéről Dr. Kenyeres Ambrus a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) vezetője és Galambos István, a KGO GNSS Szolgáltató Központjának vezetője tartott előadást.

2019. október 30–31-én a Lechner Tudásközpont Bosnyák téri székháza adott otthont az EUPOS (European Position Determination System) hatodik alkalommal megrendezett vezető testületi ülésének. Az EUPOS elsősorban a kelet-közép-európai országok műholdas helymeghatározási (GNSS) szolgáltatóit összefogó szervezet, amelynek célja a szakmai tudásmegosztás feltételeinek megteremtése, valamint egységes szabványok és minőségellenőrzési megoldások kidolgozása a GNSS szolgáltatásokhoz. Az operatív vezetés az EUPOS Executive Board kezében van, amelynek tagja Dr. Kenyeres Ambrus, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője.

A kétnapos rendezvényen a GNSS szolgáltatókat 12 ország 24 szakértője képviselte. A meghívottak között szerepelt a GSA (European GNSS Agency) két szakértője, akik az európai műholdas helymeghatározó rendszer, a Galileo jövőbe mutató fejlesztéseit mutatták be. A KGO számára is kiemelt kutatási témáról, a műholdradar interferometriáról tartott meghívott előadást a pozsonyi egyetemi delegáció – a további együttműködés keretében a Lechner szakértői várhatóan a tél folyamán tesznek látogatást Pozsonyban.

A szakmai előadásokon és workshopokon túl minden ország éves beszámolóval készült, a Lechner részéről Galambos István, a KGO GNSS Szolgáltató Központjának vezetője tartott előadást az elmúlt év fejlesztéseiről, Dr. Kenyeres Ambrus pedig az európai GNSS állomáshálózatok integrációjának eddigi eredményeit mutatta be.

A konferencia ajánlások elfogadásával zárult, ezek egyike a műholdradar interferometria (InSAR) és a GNSS-eszközök integrálásának fontosságát hangsúlyozza és felhívja a tagok figyelmét, hogy tegyenek lépéseket a GNSS permanens állomásaikhoz kapcsolódó aktív (transzponder) és passzív (sarokreflektor) radar eszközök elhelyezése érdekében.”

Forrás:
Fókuszban a műholdas helymeghatározás; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2019. november 4.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

ÁSZ-elnök: A digitalizáció a magyar államigazgatás legnagyobb kihívása

„A digitalizáció a magyar államigazgatás legnagyobb kihívása, ami az ellenőrző szervezeteknek is kiemelt feladatokat jelent – hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtökön, a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének (MPGE) éves konferenciáján.

Domokos László, aki az MPGE elnöke is, Az innováció és szerepének változása a pénzügyi, gazdasági ellenőrzés területén címmel rendezett konferencián az ÁSZ közleménye szerint kifejtette: a számvevőszéki ellenőrzések célja nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek pozitív irányba történő mozdítása, fejlesztése.

Az ellenőrző szervezetek a közpénzügyi rendszer minőségbiztosítói, a három védelmi vonal összehangolt ellenőrzései pedig a jól irányított államhoz járulnak hozzá – mutatott rá.

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke előadásában a kincstár ellenőrzési tevékenységeit mutatta be, és elmondta, hogy a MÁK ellenőrzési módszertana három éven belül teljesen megújul.

Az MPGE a magyar ellenőrzési szakmát tömörítő szervezet, tagjai nagy többsége az ÁSZ, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a MÁK munkatársai közül kerül ki.

Az MPGE honlapján (www.mpgehirportal.hu) tudósít a kétnapos szakmai konferenciáról.”

Forrás:
ÁSZ-elnök: A digitalizáció a magyar államigazgatás legnagyobb kihívása ; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 7.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Hatékonyság-növelő a Magyar Államkincstár auditrendszere

„Széles az auditálandó folyamatok palettája, de a rendelkezésre álló eszközök lehetővé teszik a hatékony és hibamentes munkavégzést, mondta előadásában Tódor Tünde, a Magyar Államkincstár ellenőrzési igazgatója a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének éves konferenciáján.

Mit jelent valaki számára, hogy ellenőrként dolgozik? – tette fel a kérdést az ellenőrzési igazgató beszéde bevezetőjeként. Mint mondta, mindenkinek van egy belső személyes motivációja, amiért nap mint nap eredményeket mutat fel, hozzájárulva ahhoz, hogy stabilan működjön az államháztartás. “A saját eszméik és belső indíttatásuk azok, amiért végzik a munkájukat” – fogalmazott Tódor Tünde.

150 fölött van azoknak a tevékenységeknek a száma, amiket auditálni kell, mutatott rá azzal kapcsolatban, hogy nagy kihívást jelentett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2 évvel ezelőtti integrációja a szervezetbe. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz számos jogcím tartozik, emlékeztetett. “A kollégák specializálódnak, mivel igen széles a paletta”.

“Amikor megalkotjuk az audituniverzumot, úgy kell varázsolni, hogy figyelembe vegyük a jogcímeket kockázatosság szempontjából” – húzta alá.

Az Integrált Irányítás és Ellenőrzési Rendszer biztosítja, hogy a támogatási ügyleteket helyesen hajtsák végre, megelőzzék, nyomon kövessék szabálytalanságokat, visszafizettessék a jogosulatlanul kifizetett összegeket, segítsék a kérelmek benyújtását. A rendszer jelentős segítséget nyújt a Magyar Államkincstár dolgozói számára, hozzásegítve őket a pontos szabálykövető ellenőrzéshez. “A kérelmeket addig nem fizetjük ki, ameddig meg nem bizonyosodunk róla, hogy a támogatást kérelmezőnek van-e köztartozása vagy más jogcímhez kapcsolódó tartozása”. A rendszer ajánlja fel azokat a tételeket, melyeket vezetői ellenőrzéssel kell ellátni “Nem a vezető dönti el, hogy kit ellenőriznek, hanem a rendszer választja ki” – tette hozzá.

Az IIER szoftver jogcím specifikusan lett lefejlesztve, a négy szem elvét követve. Fontossága abban rejlik, hogy biztosítja a támogatások követhetőségét, a nagyfokú automatizáltságot, valamint adatot szolgáltat az IIER adattárába, ami egy naponta frissülő, tehermentesítés gyanánt, standard és ad-hoc lekérdezésekre megalkotott webes felület, ismertette a funkciókat a Magyar Államkincstár ellenőrzési igazgatója a konferencián.”

Forrás:
Hatékonyság-növelő a Magyar Államkincstár auditrendszere; Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE), MPGE hírportál; 2019. november 8.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!