Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 22.

Kína is egy konfrontatívabb Twitter-diplomáciával kísérletezik
Ami csak egy személyes hóbortnak tűnt, az láthatóan mind nagyobb teret nyer a nemzetközi kapcsolatok hagyományosan visszafogottnak mondott (vagy legalábbis annak gondolt) világában. Az utóbbi időben a külpolitika minden frontján „asszertívabbá” váló Kínai Népköztársaság a digitális diplomáciában is új terepeket igyekszik „belakni”. Donald Trump nem várt követőkre lelt.

A külföldön állomásozó kínai nagykövetek és követségi beosztottak egymás után nyitják meg Twitter-fiókjaikat, és az általuk most felfedezett közösségi média eszközt a jelek szerint korántsem dísznek szánják. Az elmúlt napokban Zhao Lijian, a pakisztáni kínai nagykövetség első beosztottja hívta fel erre a nemzetközi szakmai körök figyelmét azzal, ahogy szokatlanul éles, twitteres pengeváltásban kelt a kínai kormány védelmére: a téma a KNK ujgur nemzeti kisebbséget érintő politikája volt, ami a nyugati emberjogi kritikák fókuszába került az utóbbi időkben. A szóváltás meglehetősen magas szintre emelkedett azzal, hogy az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, Susan Rice is bekapcsolódott a vitába, „szánalmas rasszistának” nevezve a kínai diplomatát. Az amerikai kormánytisztviselő haragját az váltotta ki, hogy Zhao az Egyesült Államok viszonyainak megannyi rasszistának tekintett mozzanatára utalva javasolta: először mindenki a maga háza körül sepregessen, mielőtt kritizál.

Az ügy hátteréhez érdemes felidézni, hogy Kínában – ahol egyébként a közösségi platformok használata imponáló méreteket öltött – a hatóságok jó pár éve blokkolják a nyugati világban népszerű fontosabb közösségi médiumokat, mindenekelőtt a Facebookot és a Twittert. Ugyanakkor a kínai diplomácia mostanában kezdi felfedezni az ezekben az eszközökben rejlő potenciálokat. Szakértők véleménye szerint a kínai külügyi apparátusok egyre kifinomultabb módokon, és egyre hatékonyabban használják ki az IKT-technológiákban rejlő lehetőséget arra, hogy elérjék a külföldi közvéleményeket, és kisugározzák a világba „Kína történetét”.

2014-re gyakorlatilag valamennyi kínai nagykövetség kiépítette saját Facebook fiókját, és a nyugati világban elterjedt közösségi média alkalmazás használata azóta is aktív. Most viszont, a követségi Twitter-fiókok sorozatos megnyitásával a kínai digitális diplomácia egy újabb lépcsőfokra kíván fellépni. Jól látható ugyanis, hogy az új eszközöket nem csupán a „legyen már egy ilyenünk is” szemléletű divat-fejlesztések motiválják: a Twitter használatba vétele mögött alaposan átgondolt, a specifikus lehetőségeket (a használó célcsoportokat) minuciózusan számba vevő kommunikációs stratégiát sejtenek a szakemberek. Míg ugyanis a fél évtizeddel korábban használatba vett Facebook alapvetően arra szolgált, hogy a közösségi médiafogyasztók széles közönségéhez eljuttassa a kínai kulturális diplomácia fontosabb üzeneteit, azaz átfogóan segítse az országimázs építését, addig a Twitternek markánsan más szerepet szánnak. A nem a külképviseletekhez, hanem az ott állomásozó diplomatákhoz kapcsolódó Twitter-fiókok funkciója jól láthatóan az, hogy – miközben egy személyesebb aurát szándékoznak kölcsönözni a kínai diplomáciának – a kínai politikákat érő nyugati kritikák azonnali és hathatós visszaverésének eszköze legyenek. Szakértők hangsúlyozzák: egyértelműen úgy látszik, hogy a közösségi média harciasabb alkalmazása, beleértve a sokszor kifogásolható szóhasználatot, nem valamiféle félreértésről, baklövésről árulkodnak. Ez egy átgondolt stratégia, ráadásul nem is hatástalan – ha hinni lehet a követők érdeklődésének, akiknek a száma például hirtelen megsokszorozódott a fent említett csörte nyomán.
China’s envoys try out Trump-style Twitter diplomacy; Lily Kuo; The Guardian; 2019. július 17.

Uncle Sam számít rád! – a Mesterséges Intelligencia jövendő geopolitikai frontvonalában is
Egy a rendszerváltásokat, majd a Szovjetúnió felbomlását követő rövid időszak, a geopolitikai szakírók egy része által „unipoláris pillanatként” említett korszak után kikristályosodni látszik egy jól ismert, ám sok szempontból mégis újszerű helyzet: az Amerikai Egyesült Államok ismét olyan állami szereplőkkel kénytelen szembenézni, amelyek – legalábbis potenciálisan – méltó erőt képesek az amerikai erőnek nekiszegezni. Markáns ideológiák, és világosan definiált érdekek feszülnek a leginkább az „amerikai álomban” testet öltő amerikai ideológiának, illetve a „nélkülözhetetlen nemzet” koncepciójában megfogalmazódó amerikai érdeknek.

Ebben a multipoláris világrendben – amelynek egyik fő ismertető jegye a szabályok nélküliség, az ad hoc jelleg, a pillanatonként változó hatalmi konfigurációk rendszere – a nemzetbiztonság szempontjából nézve a Mesterséges Intelligencia fejlesztések válnak a legfontosabb technológiai komponenssé. Ebben az összefüggésben különösen érdekes olvasmány az egyik vezető geopolitikai webhelyen közzétett felhívás, amit egy korábban alig ismert amerikai kormányzati szervezet jegyez.

A Mesterséges Intelligencia ügyi Nemzetbiztonsági Bizottság (National Security Commission on Artificial Intelligence) egy szövetségi hatáskörű tanácsadó szervezet, amelynek feladata az, hogy szakmai háttérmunkával támogassa az Egyesült Államok kormányát abban, hogy meghatározza: az ország nemzetbiztonsági intézményrendszerének milyen eszközrendszerre van szüksége ahhoz, hogy megőrizhesse az USA vezető szerepét a világban. Ahogy ezt a nyilvánvalóan összetett feladatot most nagyon is közérthetően megfogalmazták: az ország MI-kompetenciája döntően befolyásolja majd az „amerikai életforma” minden aspektusát. Meghatározza a tanulás, a munka világát – és természetesen a hadviselést is, a jövendő csatatereit.

A Bizottság négy külön munkacsoportban dolgozik majd, továbbá három önálló projekt is a hatáskörébe tartozik. Ezek a munkaszervezetek arra fókuszálnak, hogy hogyan lehet megőrizni Amerika vezető szerepét az MI-kutatások területén; hogyan lehet biztosítani azt, hogy a nemzetbiztonsági célzatú MI-alkalmazások területén az USA változatlanul az élen járjon; hogy milyen módon lehet hatékonyan felkészíteni a nemzetbiztonsági intézményrendszer munkatársi gárdáját az MI-központú jövőre; valamint hogy hogyan lehet fenntartani egy eredményes együttműködést és egyben versengést a nemzetközi porondon. A három speciális projekt pedig a következő témákat fogja majd össze: etikai kérdések, adatpolitikai kérdések, a köz- és a magánszféra lehetséges együttműködésének kérdése. A felhatalmazás alapján a Bizottságnak két Kongresszusi Jelentésben kell majd összefoglalnia és előterjesztenie következtetéseit és javaslatait.

A Bizottság – miközben természetesen munkája végzéséhez igénybe veszi majd különféle szakmai testületeik inputját – számunkra talán szokatlan módon a legszélesebb szakmai közvéleményhez fordult most együttműködésért, elképzelésekért, javaslatokért. A társadalmi párbeszéd jegyében, szakmai hozzájárulásokat (a szigorúan vett tanulmányoktól az esszéjellegű, szceniárió alapú elemzésekig bármit) várnak az alábbi fontosabb témákban, illetve problématerületeken:

  • Hogyan érinti (változtatja meg) az MI a hadviselés jellegét? Minőségileg mást jelent-e az MI a korábbi időszakok haditechnikai fejlesztéseihez képest? Hogyan befolyásolja (változtatja meg) az MI a stratégiai rivalizálást (beleértve a fegyveres harcnál alacsonyabb szintű szembenállásokat)?
  • Mi lenne a következménye annak, ha az USA nem fejlesztene ki a nemzetbiztonsági kihívásokra válaszoló masszív MI-képességeket?
  • Milyen katonai és milyen civil MI-képességeket kellene kifejlesztenie az USA szövetségi kormányának ahhoz, hogy hatékonyan tudja oltalmazni az amerikai érdekeket? Vajon a különböző kormányzati struktúráknak különböző (önálló) MI-képességeket kellene kifejleszteni?
  • Milyen (új) MI-hez kapcsolódó szaktudásokkal és szakmai készségekkel kellene rendelkeznie a nemzetbiztonsági intézményrendszerben dolgozó munkaerőnek? Hogyan tudná biztosítani a szövetségi kormányzat a megfelelően képzett munkaerőt, és ennek mekkora hányada kellene, hogy katonai besorolású legyen, és mekkora hányada lenne polgári alkalmazott, vagy polgári alvállalkozó? Hogyan tudná a kormányzat kinevelni a saját MI-vel foglalkozó munkaerőbázisát?
  • Konkrétan az MI-kutatások melyik szegmensére kellene fókuszálnia a nemzetbiztonsági intézményrendszernek? Ehhez új intézményeket kellene létrehozni, vagy a meglévő intézményi rendszer átalakításával lenne biztosítható? Hogyan kellene együttműködnie a kormányzatnak, az oktatási és kutatóintézeteknek és a civil szektornak?
  • Milyen infrastruktúrát kellene kiépítenie az Egyesült Államoknak ahhoz, hogy megőrizhesse vezető szerepét az MI területén? Kinek kellene azt kiépítenie és hogyan, illetve mik a kiépítést akadályozó legfőbb tényezők? Mik a kapcsolódó etikai problémák?
  • Milyen közbeszerzési, ill. beszerzési eljárások szorulnak megváltoztatásra ahhoz, hogy a kormányzat biztosítani tudja az USA MI-igényeit?
  • Milyen adatokra volna szükség a nemzetbiztonsági célú MI-alkalmazások és eszközök kifejlesztéséhez? Hogyan kellene ezt az adattömeget összegyűjteni, tárolni, védeni és megosztani? Ez milyen etikai és biztonsági kérdéseket vet fel?
  • Milyen nemzetközi normák kialakítására kellene törekednie az USÁ-nak? Lehetséges egyáltalán az MI-normák kialakítására és betartatására szolgáló mechanizmusok kidolgozása?
  • Tekintve, hogy a világ számos országa foglalkozik MI-fejlesztésekkel, az USÁ-nak milyen alapállást kellene felvennie velük kapcsolatban: együttműködésre lenne célszerű törekednie, vagy éppen elzárkózásra? Konkrétan melyik részterületekkel kapcsolatban volna célszerű akár az egyik, akár a másik hozzáállás? Lehetséges, hogy a fenti dichotómia alapvetően hamis? Ha igen, akkor mik volnának a lehetséges alternatívák?

Egy valami biztos: a nagy dolgok nagy ideákkal kezdődnek. És a jelek szerint az ötletek skrupulusok nélküli, nyílt keresése, a problémák, akár a nemzet egész létét meghatározó problémák megoldásának abszolút gyakorlatias megközelítése máig a legfőbb védjegye maradt az „amerikaiságnak”.
In Search of Ideas: The National Security Commission on Artificial Intelligence Wants You; Robert Work, Eric Schmidt; War on the Rocks; 2019. július 18.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.
A hamis hírek nagyon is valódi háborúhoz vezethetnek
Néhány hét óta egymás után érik a – többnyire rejtélyes – támadások a Perzsa-öbölben haladó nemzetközi hajóforgalmat, és a hírekben megszólalók szinte kivétel nélkül az Iráni Köztársaságra mutogatnak. A feltörekvő nemzetközi szereplőkkel általában nem túl megértő nyugati szakértők most azt állítják: szinte bizonyosan nem Irán áll a robbantások, torpedótámadások mögött. Hanem (a világtörténelemből jól ismert) félrevezető akciókról van szó: amikor egy harmadik fél követ el cselekményeket úgy, hogy egy ellenfélre terelje a gyanút. És a valódi elkövetők mások, talán a szaudiak lehetnek, a szépen terjedő álhírekből pedig könnyen igazi háború lehet.
How Fake News Could Lead to Real War; Daniel Benjamin, Steven Simon; Politico; 2019. július 5.

Az USA felnőtt lakóinak 20%-a követi elnökét – legalábbis a Twitteren
Donald Trump közösségi média megszólalásait gyakran minősíti (minősíthetetlennek) a fősodratú média, de a jelek szerint az állandó Twitter-csatározások, goromba posztolások nagyon is jól illenek a modern közember kommunikációs világába. Miközben a szakma politikai és média elit riasztó példaként említi az amerikai elnök közösségi média megszólalásait, a választópolgárok nagyon is díjazzák Trump szabadszájúságát. A Pew Research legújabb kutatásai szerint az USA felnőtt népességének 20%-a követi a Trump-féle posztokat.
Donald Trump followed by nearly 20% of US adult Twitter users; Steven Musil; CNet; 2019. július 15.

Egy ország, két rendszer, sok probléma. Baj van a kínai soft power-rel?
Szakértők és újságírók egyre gyakrabban pedzegetik: baj van a kínai soft powerrel. Most a mértékadó Foreign Policy fejti ki cikkében, hogy a kínai kultúrára, gazdasági fejlődésre, általában a több ezer éves civilizáció örökségére alapozott kínai országimázs terjesztés mind kevésbé eredményes – legalábbis ami Tajvan és Hongkong megcélzott közvéleményét illeti. Érdemes azonban figyelembe venni: a friss kutatások szerint Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsia jelentős részein Kína vonzereje egyre számottevőbb.
One Country, Two Systems, Lots of Problems; Derek Grossman; Foreign Policy; 2019. július 21.

Explózió: avagy az online adattömeg szédítő növekedése
Az adatok már ma is a diplomáciai háttérműveletek éltető alapanyagát szolgáltatják. A big datára alapozott eszközök, részben már MI-alkalmazások a digitális diplomácia eszközrendszerének gerincét képezi: az információ gyűjtéstől és feldolgozástól kezdve, a szoftverrel támogatott külügyi döntéshozatalig sok területen. És a nyersanyag, az adat szédítő tempóban növekszik tovább, a nap minden percében. Ami – ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen év alatt 367 millióval nőtt az internethasználók száma – nem is meglepő.
Why Big Data Keeps Getting Bigger; Jeff Desjardins; The Visual Capitalist; 2019. július 16.

ÚJ MEGJELENÉS: Az ötödik hadszíntér
Az ötödik hadszíntér: így hívja a Pentagon, az amerikai hadügy az életünk mindennapjainak színterévé váló kiberteret. Az általunk ajánlott, frissen megjelent könyv a kiberbiztonság két sok évtizedes tapasztalatot felhalmozott amerikai szakértője tollából került ki. Clarke és Knake végigvezetnek minket a kiberhadviselés sötét bugyrain, ahol jól fésült állami alkalmazottak és rafinált, képzett bűnözők egyaránt lecsaphatnak az emberre. Legyen az az „ember” egy állami hivatal, netán titkosszolgálat, nagyvállalat, vagy tényleg mi magunk. A szerzőpár munkája talán abban jelent újdonságot a manapság sorjában megjelenő hasonló munkákhoz képest, hogy hangsúlyozottan hirdeti: a még mindig rejtélyes, szokatlan, sötét kibertér sem olyan, ahol feltétlenül el kell vesznünk. Kulcsszava a „reziliencia”: azaz, a kibertérben is megvédhetjük magunkat. Clarke és Knake elmondja, szerintük hogyan.
Richard A. Clarke – Robert K. Knake (2019): The Fifth Domain. Defending Our Country, Our Companies and Ourselves in the Age of Cyber Threats. London, Penguin Press.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A transzformációs (DX) projektek sikertényezői

„A vállalati környezetben az elmúlt évtized a szervezetek gyökeres átalakítását ígérő és a háttér-informatikai eszközök cseréjén messze túlmutató, nagyszabású átalakítási projektekről szólt. A globális szoftvergyártók és tanácsadó cégek időtálló üzleti modellek ígéretével kecsegtették a cégeket, az ilyen projektek azonban jelentős terjedelmük, többszállítós kialakításuk és a szervezetre gyakorolt átfogó hatásuk komplexitásába torkollottak. Ez pénzügyi problémákhoz, csúszásokhoz, néhány esetben a projekt teljes kudarcához vezetett.A komplex transzformációs projektekben Európa-szerte olyan sikertényezőket azonosítottunk, amelyekről a téma gazdag szakirodalmában korábban nem olvastunk.

Ezen projekteknél nem egyszerű a kudarc, illetve a siker meghatározása. Sikernek tekinthető-e, ha egy komplex átalakítási projekt a tervezett költségvetés többszöröséért és az eredeti határidő jelentős túllépésével valósul meg?

Rendkívül fontos, hogy a tervezett előnyök realizálását mutató keretrendszer révén a projekt megtérülése folyamatosan nyomon követhető legyen. Egy előre kialakított kilépési feltételrendszer segítségével elkerülhető, hogy a projekt elszakadjon az eredeti céloktól. Valamennyi taktikai döntés kihatással van a megtérülési tervre és az eredeti célkitűzésekre. Mondhatjuk: ha halott lovon lovagolsz, szállj le róla! De miért kellene ezt tennünk, ha elkerülhető?

A legtöbb átalakítási projekt a stratégiai célkitűzések és a kidolgozott megtérülési terv bemutatásával indul. A következő lépés a jövőkép mérhető, csoportos és egyéni teljesítménymutatókra bontása és a kilépési paraméterek meghatározása kell hogy legyen. A projekten dogozó embereknek fel kell ismerniük saját, a napi rutinon túli „miértjüket”. Mi a közös küldetésünk? Milyen stratégiai célt szolgál az elvégzett munka? Célszerű megfogalmazni egy egyszerű, egymondatos célt, amely valamennyi projekttevékenységre alkalmazható.

Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az átalakított cégnek a régi ügyfeleket is ki kell szolgálnia. Az új működési modell tervezete bemenetként szolgál az adattranszformáció tervezéséhez. Ezért egy idő után az adatok elkerülhetetlenül a projekt szűk keresztmetszetévé válnak. Az adatmigráció, az adattisztítás vagy a termékátalakítás kapcsán jelentkező apró kompromisszumok és hibák súlyos problémákat okozhatnak a végrehajtás során. Nem szabad alábecsülni az adatok fontosságát.

Nem láttunk példát arra, hogy a gondos és alapos tervezés feleslegesnek bizonyult volna. Az átalakítási projektek a természetükből fakadóan összetettek.
Több szervezeti egységet és számos külső szállítót érintenek, ezek függőségek bonyolult láncolatát képzik. A főbb szállítókkal folytatott szerződéses tárgyalások döntő momentumok a projektben. A megvalósítás során a zökkenőmentes együttműködést az biztosítja, ha sikerül kölcsönösen előnyös megállapodást elérni a közös tervezéssel, a hatáskör meghatározásával, a szerepek és felelősségek pontos kijelölésével és a pénzügyekkel kapcsolatban.

Nem éri meg elsietni a kick-off megbeszélést. A projekttervezésre szánt minden pluszóra, minden nap legalább kétszeresen megtérül a költségek és az időráfordítás tekintetében.

Figyelembe kell venni, hogy egy szervezet csak akkor lehet sikeres, ha a vezetője élvezi a dolgozók bizalmát. A munkatársaknak egy percig sem szabad azt érezniük, hogy a projekt érdekében végzett munkájuknak nincs értelme. A gyors döntéshozatal és a transzparens kommunikáció segítségével fenntartható a vezetés iránti törékeny bizalom. Ha a döntések és a kommunikáció nem átláthatóak és nem igazodnak az eredeti célokhoz, akkor a projekt tagjai a Pequod hajó legénységének érezhetik magukat, a projektvezetésben pedig Ahab kapitányt láthatják.

A projektnek rendszeresen üzleti értéket is kell teremtenie, különben az új prioritásokat generáló piaci változások, az egyéni vagy szervezeti célok változásai miatt a stakeholderek elveszíthetik a türelmüket. A versenyképes szervezetek dinamikus környezetben működnek. Az érdekelteknek és a projektben részt vevőknek előre látható célokra kell összpontosítaniuk. Maximum hat hónapos etapokból álló tervet készítsünk, amely a sikeres mérföldkövek megünneplésével biztosítja a motiváció fenntartását.

A szervezetet érintő kérdések között tekintettel kell lenni arra is, hogy a vállalatot csak úgy lehet átalakítani, ha az összes érdekelt felet azonos célok elérésére ösztönözzük. Az összhang hiánya közvetett vagy rejtett következményekkel járhat, és a szervezeten lassan és csendesen végiggyűrűzve rombolhatja a csapatszellemet, az elkötelezettséget. A menedzsment ösztönzésének nemcsak a végső, hanem a projekt teljes időtartamához kell igazodnia.

Figyelni kell továbbá arra, hogy mekkora változást képes egy szervezet adott idő alatt befogadni és végrehajtani. A változásra való képességet mindig a szűk keresztmetszetek határozzák meg. Ezek a gátak nem feltétlenül a projektszervezeten belül jelentkeznek. Mindenképpen fontos, hogy felismerjük és mérlegeljük a sávszélesség korlátait a tervezési szakaszban.

Elengedhetetlen a szervezeti középvezetők bevonása és motiválása, hiszen ők tudják, hogy mit kell transzformálni. A cég múltjának és jelenének ismerete nem érhető el a munkaerőpiacon, gyakran ők válnak a változás legszűkebb keresztmetszetévé.

Ismerjük fel mindemellett az egyes projektidőszakokat, amelyekben az erőforrás mennyisége és minősége segíti az előrehaladást. A nagyvállalati környezetben megvalósuló transzformációs projekt „people business”. A siker mindenekelőtt a dolgozók teljesítményétől és hatékony együttműködésétől függ.”

Forrás:
A transzformációs projektek sikertényezői; Kiss Dániel, Zaránd Miklós; Világgazdaság; 2019. július 15. és PwC Magyarország
(Kiss Dániel, a PwC Magyarország igazgatója – Zaránd Miklós, a PwC Magyarország igazgatója)

Kategória: gazdaság, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , | Hozzászólás most!

A digitális transzformáció (DX) miatt a munkavállalók szakképzettségi hiányosságait egyre inkább belső továbbképzéssel és átképzéssel orvosolják a vállalatok

„A bizalom növelése, az innováció és a továbbképzés kulcsfontosságú a jövő munkahelyén
Hogyan hidalnák át a vezérigazgatók világszerte a munkavállalóik szakképzettségi hiányosságait? Miként segítheti a technológia a munkahelyi produktivitást? Ki a felelős az automatizálás miatt elbocsátott munkavállalókért? Ezekre a kérdésekre is választ ad a PwC Talent Trends 2019: Upskilling for a Digital World tanulmánya, amely 3200 első számú vezető válaszai alapján készült.

Világszerte a vezérigazgatók 79 százaléka aggódik amiatt, hogy a munkavállalók alapvető készségeinek hiánya veszélyezteti vállalatuk jövőbeli növekedését – állapította meg a PwC kutatása. Ez az arány 2014-ben még 63 százalék volt, ami azt mutatja, hogy a készségek hiányával kapcsolatos aggodalom az új technológiák megjelenésével összhangban nőtt az elmúlt öt évben.

A felmérésben résztvevők válaszai alapján a készségek hiánya a világ minden részén a fő aggodalmak között szerepel. A japán (95%) és a közép- és kelet-európai (89%) vezérigazgatók aggódnak a leginkább, míg olaszországi (55%) és törökországi (45%) kollégáiknak van a legkevesebb álmatlan éjszakájuk a készségek hiánya miatt. Azok közül, akik a leginkább nyugtalanok, 55% mondta, hogy vállalatuk emiatt nem képes hatékonyan innoválni, 52%-uk pedig a humántőke-költségeik vártnál gyorsabb növekedését említette.

A továbbképzés és az átképzés feljebb kerül a vezérigazgatók prioritásainak listáján
A felmérés szerint a vezérigazgatók elképzelése a szakképzettségi hiányosságok áthidalásának módjáról változóban van. A vezérigazgatók közel fele (46%-a) véli úgy, hogy a jelentős mértékű átképzés és továbbképzés a legfontosabb kezdeményezés a potenciális szakképzettségi szakadékok megszüntetésére, és mindössze 18%-uk mondja azt, hogy az iparágukon kívülről vennének fel munkaerőt. Az idei magyarországi vezérigazgató felmérés válaszadóinak 23%-a választaná az át- vagy továbbképzést, illetve 16%-uk toborozna más iparágból.

Ez ellentétben áll a korábbi években végzett felmérésekkel, amelyek szerint a vezérigazgatók megvizsgálták annak lehetőségét, hogy más – különösen az innovációban már előrébb járó – ágazatokból vegyenek fel akár alkalmi munkaerőt.

„Bár a munkavállalók átképzése más lehetőségekhez képest – ilyen például az elbocsátott dolgozók végkielégítése és a szükséges készségekkel rendelkező új munkatársak felkutatása – jelentősebb befektetést igényel, mégiscsak vonzóbb megoldás, ami ráadásul kedvező fogadtatásra talál a munkavállalók körében” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation csapatának igazgatója.

Egy több mint 12 000 munkavállaló részvételével végzett globális felmérés szerint például a munkavállalók örömmel töltenek havonta két napot a munkaadójuk által a digitális készségeik fejlesztése érdekében nyújtott képzéssel.

Elmozdulás a „jó munka” és a bizalom felé
A továbbképzésre történő hangsúlyáthelyezés hátterében az automatizálás és a mesterséges intelligencia (MI) növekvő alkalmazása áll. Noha ezek a technológiák elkerülhetetlenül kiszorítanak egyes munkavállalókat, a vezérigazgatók eltérő véleményen vannak a változás mértékéről és sebességéről.

Egyértelmű, hogy a digitális felkészítésbe történő beruházás csak egy része annak, ami a jövő munkaerejének megteremtéséhez szükséges, mivel a munkavállalók új készségek elsajátítására való ösztönzése erős tanulási kultúrát feltételez, amely elválaszthatatlan része egy minőségi munkahelynek.

„A munkáltatóknak meg kell felelniük a »jó munka« iránti egyre növekvő igénynek, ami az eredményes és megelégedettséget okozó munkaélményt jelenti, amely megfelel bizonyos minőségi elvárásoknak. A technológia lehetővé teszi a hatékonyság növelését és a költségek kézben tartását, ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a munkával eltöltött időt produktívabbá és teljesebbé tegyük” – tette hozzá Bencze Róbert.

A „jó munka” megteremtéséhez a vállalatoknak jó minőségű munkaerő-adatokra lesz szükségük – és míg a vezérigazgatók 86%-a szerint a megfelelő állományi adatok létfontosságúak, mindössze 29%-uk tartja megfelelőek a saját adatait.

A vezérigazgatók tudatában vannak annak, hogy az automatizálás munkaerőre gyakorolt hatása a közbizalmat is befolyásolja. A válaszadók fele úgy látja, hogy a vállalati szektor iránti bizalom hiánya veszélyezteti a növekedést, és tisztában vannak vele, hogy e bizalomhiány kezelése a közvélemény szempontjából döntő kérdés.

Ennek fényében a vezérigazgatók megosztottak abban, hogy az automatizálás és az MI következtében elbocsátott munkavállalókkal szemben ki tartozik felelősséggel: 66% úgy véli, hogy a kormányoknak ösztönzőket kellene biztosítania az MI fejlesztésére és használatára, míg 56%-uk úgy gondolja, hogy az államnak védőhálót kellene biztosítania az elbocsátott munkavállalók számára. Ez a vita a jövőben várhatóan folytatódni fog.

„A munkahelyi modellt az évtizedek óta fennálló viszonylagos stabilitás helyett az állandó változás jellemzi, és nincs biztos nyugvópont. A vállalatoknak számos akadályt kell még leküzdeniük. A siker érdekében a bizalom kiépítése és fenntartása kulcsfontosságú lesz – mind a munkavállalók, mind a kormányok és a társadalom egésze között” – foglalta össze Bencze Róbert.

Az elemzésben megfogalmazott néhány javaslat a vezérigazgatók számára:

  • A munkavállalókkal kapcsolatos elemzéseknek javulniuk kell.
  • A cégvezetőknek sokkal világosabbá kell tenniük átképzési stratégiájukat és azt, hogy az valójában mit jelent a munkavállalóik számára.
  • A változó munkahely a munkahelyi menedzsmentben is új megközelítést igényel.

Forrás:
Még mindig a munkaerő-problémák miatt álmatlanok a vezérigazgatók; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2019. július 16.
Talent trends 2019. Upskilling for a digital world. Part of PwC’s 22nd Annual Global CEO Survey trends series; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2019. június 20. (PDF)

Kategória: gazdaság, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait

„A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait – mutat rá a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda, kivételt kizárólag jogszabályi felhatalmazás, illetve speciális, egyedi cél jelenthet. A jogi iroda a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság korábbi állásfoglalására hivatkozva a távirati irodának kifejtette, hogy személyes adatokat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból lehet gyűjteni, s csak annyit, amennyire szükség van. Az okmányok fénymásolása adatkezelésnek minősül, így azt csak az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) és a célhoz kötött adatkezelés elvének betartásával tehetik meg a munkáltatók.

Így a helyes gyakorlat a személyazonosító okmányok bemutatása során az lehet, hogy az alkalmazott adatainak felvételekor a munkáltató részéről két ügyintéző megtekinti az okmányokat, megállapítják azok helyességét, majd erről egy feljegyzést készítenek, amelyet a munkavállaló aláír.

Az okmányok fénymásolását ugyanakkor bizonyos esetekben jogszabály írja elő – fogalmazott a BDO Legal adatvédelmi szakértő partnere. Simon Emese Júlia szerint ilyen például az apákat megillető pótszabadság adminisztrálása, amelynek során a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatáról a munkáltató jogosult másolatot készíteni és azt megőrizni.

Továbbá ugyancsak jogszabály írja elő a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadók részére, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapítására vezetett nyilvántartás részeként megőrizzék a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos okiratok másolatát. Jogszerű indok a másolatkészítésre, ha banki ügyintézés miatt van szükség az aláírásra jogosult munkavállaló iratainak elektronikus továbbítására, vagy az okmányokat külföldi kiküldetés miatt a vízum intézése érdekében kell fénymásolni. A másolatkészítés általános jelleggel ugyanakkor nem tekinthető jogszerűnek.

A BDO Legal emellett arra figyelmeztet, hogy bár a NAIH az alkalmazottak okmányainak jogellenes másolása miatt eddig nem szabott ki bírságot, azonban erre a GDPR szerint húszmillió euróig van lehetősége.”

Forrás:
A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait ; Magyar Nemzet; 2019. július 21.

Kategória: gazdaság, jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Elindult a vak és gyengénlátó emberek önálló életviteléhez segítséget nyújtó Távszem szolgáltatás nyilvános tesztidőszaka 2019. július 16-án

„Távoli segítségnyújtás látássérült emberek számára – Távszem – A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) a látássérült embereket segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakításának legfontosabb mérföldkövéhez érkezett. A vak és gyengénlátó emberek önálló életviteléhez segítséget nyújtó Távszem szolgáltatás nyilvános tesztidőszaka 2019. július 16-án elindult.

A Távszem projekt célja, hogy a vak és gyengénlátó emberek akadálymentesen használható mobileszközök segítségével az ország minden pontján azonos eséllyel jussanak magas színvonalú internet alapú segítő szolgáltatáshoz. A szolgáltatás iOS és Android rendszerű okostelefonokról egyaránt folyamatosan elérhető lesz az év minden napján, a nap 24 órájában. Az applikáció kialakítása megfelel az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek.

A Távszem alkalmazás belső tesztelése június 17-én megkezdődött. A munkában közel 80 látássérült tesztelő vesz részt, akik a rendszer működésével és az operátorok munkájával kapcsolatos visszajelzéseikkel egyaránt segítik a Távszem szolgáltatás optimalizálását. A július 16-án elinduló nyilvános tesztidőszak során a felhasználók folyamatosan értékelik majd a szolgáltatás minőségét, ezen felül pedig megoszthatják tapasztalataikat és fejlesztési ötleteiket a projekt megvalósítóival.

A Távszem szolgáltatást 13 fő operátor biztosítja, akik egy 24 + 280 órás komplex képzésen vettek részt. A képzés a vak embereknek történő segítségnyújtáshoz szükséges készségek fejlesztésén túl felkészítést adott az operátoroknak a szolgáltatás biztosításához szükséges informatikai, kommunikációs és jogi területeken is.

A Távszem szolgáltatást az MVGYOSZ székházában kialakított, korszerű informatikai eszközökkel felszerelt és a műszakos munkavégzés pihenőidejére is kényelmet biztosító központban nyújtják az operátorok.

Az MVGYOSZ tagegyesületeinek közreműködésével országszerte 800 látássérült személy kap a Távszem használatára alkalmas iPhone készüléket, melyek több mint fele már kiosztásra került. Az MVGYOSZ tagegyesületeinél 21 fő Távszem mentor segíti az okostelefonok használatának betanítását. A zömében látássérült mentorok kiképzése szintén a projekt keretében történt meg 24 + 48 órában.

A projekt megvalósításával a szövetség 45 új munkahelyet teremtett, elsősorban megváltozott munkaképességű személyek részére.

Az EFOP-1.1.5-17-2017-00001 számú Távszem projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg 2018. január 1. és 2020. január 1. között 469.370.589 forint támogatással. A szoftverfejlesztés konzorciumban valósult meg a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (EFOP1.1.5-17-2017-0006).

Részletes tájékoztató: www.tavszem.hu, dr. Nagyné Berke Mónika, a Távszem projekt szakmai vezetője.”

Forrás:
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közleménye (1. rész); OS Országos Sajtószolgálat; 2019. július 16.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közleménye (2. rész); OS Országos Sajtószolgálat; 2019. július 16.

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Egyre többen váltanak a hagyományos papíralapúról elektronikus számlakezelésre Magyarországon

„Az első félévben 22 százalékkal több számlát fizettek elektronikusan a Díjneten, mint egy éve. Az e-számla-fizetési platformon idén januártól június végéig 3,2 millió számlát rendeztek, 22 százalékkal többet, mint 2018 első félévében – közölte a társaság.

Nemcsak a befizetések száma, hanem a kiegyenlített számlák összértéke is jelentősen nőtt 2019 első félévében: 30,4 milliárd forint értékű számlát rendeztek a Díjneten keresztül, 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az esetek túlnyomó többsége bankkártyás tranzakció volt – közölte a társaság.

Nemcsak a befizetések száma, hanem a kiegyenlített számlák összértéke is jelentősen nőtt 2019 első félévében: 30,4 milliárd forint értékű számlát rendeztek a Díjneten keresztül, 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az esetek túlnyomó többsége bankkártyás tranzakció volt – közölte a társaság.

A Díjnet összesített adataiból kiderül, hogy egyre többen váltanak a hagyományos papíralapúról elektronikus számlakezelésre: a szolgáltatók a tavalyi első félévben 4,6, idén már 4,9 millió e-számlát küldtek meg a Díjneten keresztül a regisztrált felhasználóknak. Szinte az összes szolgáltató esetében nőtt a díjnetesek aránya. A UPC ügyfeleinek 31, a Díjbeszedő Holdingtól számlát kapók majdnem 28 százaléka használja az e-számla-fizetési platformot.

A regisztrált felhasználók száma mintegy tíz százalékkal nőtt egy év alatt, már mintegy 700 ezer ügyfél él a Díjnet szolgáltatásaival.

A platform 30 cég számláit és számlafizetését kezeli, országos és regionális szolgáltatókét egyaránt. Köszönhetően az NKM Áramszolgáltatóhoz történő egyszerű átregisztrálásnak, a fővárosiak már az összes közüzemi számlájukat egy helyen tudják ingyenesen kezelni. A rezsidíjak mellett lehetőség van internet-, kábeltévé- és telefonszámlák, valamint távfelügyeleti és biztosítási díjak kiegyenlítésére, tavaly november óta pedig már adományozásra is.
Magyarországon folyamatosan teret hódít az e-számlafizetés, amelynek aránya öt év alatt megduplázódott a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint. Ugyanakkor még mindig jelentős a lemaradás az uniós átlaghoz képest, ahol az elektronikus számlakiegyenlítés aránya eléri a 70 százalékot.

A Díjnetet használók a számlákat elektronikus formában kapják, amelyek beérkezéséről e-mailben figyelmezteti őket a rendszer. A számlák kiegyenlítésére számos lehetőség van: a rendszerben bemutatott számlák bankkártyás fizetéssel, internetbanki átutalással, iCsekk mobilalkalmazással, illetve csoportos beszedési megbízással és egyedi átutalással is kiegyenlíthetőek. Akár a számla beérkezéséről tájékoztató e-mailből közvetlenül lehet kezdeményezni a fizetést, a tavaly decemberben indított szolgáltatás nagyon népszerű a felhasználók körében. A Díjnet emellett ingyenesen biztosítja a múltbéli fizetési tranzakciók megtekintését és a számlák letöltését a bemutatásukat követő 18 hónapig.”

Forrás:
Mégis bealkonyul a sárga csekknek?; Szepesi Anita; Világgazdaság; 2019. július 17.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Kétmilliárdos, távoktatási tendert nyert a 4iG

„A 4iG Nyrt. nyerte a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiírt, „Távoktatási licenszek beszerzése” megnevezésű, uniós, nyílt eljárás keretében lefolytatott közbeszerzési eljárást – közölte a társaság a BÉT honlapján. A szerződés értéke nettó 1,9 milliárd forint.

A projekt célja zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment és tananyagszerkesztő rendszer licenszeinek beszerzése – olvasható a közleményben. A licenszek által két felhasználói kör részére biztosított a rendszer használata:

  • 500 darab belső felhasználói (rendszeradminisztrátor, tanfolyam adminisztrátor, tananyagszerkesztő, lektor) licensz biztosítása, 150 konkurens használat lehetőségével.
  • 500 ezer darab külső felhasználói (tanár, tanuló) licensz biztosítása korlátlan tanulási idővel és 10 ezer konkurens (egyidejű) használat lehetőségével.

Forrás:
Kétmilliárdos tendert nyert a 4iG; Világgazdaság; 2019. július 15.

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Játékkal a netbiztonságért – Happy Onlife

„Valljuk be: a netbiztonság nem a legszórakoztatóbb területe az internethasználat témakörének. Arról szól, hogy az önfeledt szörfölés és mindent-kipróbálás helyett bizonyos lépéseket meg kell fontolni, például korlátozni kell a parttalan keresgélést és a bárkivel történő kapcsolatba lépést. Olyasmi, mint az autókban a biztonsági öv: bizonyos fokig korlátoz, olykor kényelmetlen, de adott pillanatban életet menthet.

Az Európai Bizottság tudományos szolgáltató központja, a Joint Research Center (JRC) által fejlesztett Happy Onlife nevű játék célja az, hogy szórakoztató formában fejlessze a netbiztonságot megalapozó készségeket. A játék fejlesztőit az a felismerés inspirálta, hogy bár a közvéleményben, fejlesztéspolitikai szándékokban, stratégiákban nagy teret kap a biztonságos nethasználat kérdése, a gyakorlati megvalósítás gyakran mégis nehézségekbe ütközik, mert hiányoznak azok az eszközök, amelyek kézzel foghatóan segítenek a cél elérésében. Ez a játék a 8–12 éves korosztályt célozza, de az internettel most ismerkedő felnőttek is játszhatják. A web-verzió 2015 augusztusában indult, és webes felületen is játszható.

A Happy Onlife becsült játékideje kb. 20 perc. Játszható asztali gépen, okostáblán, és az összes mobil platformra letölthető. Lehet használni online módon (egyedül vagy párban), táblás társasjáték formájában (ehhez minden eszköz letölthető, kinyomtatható), akár iskolai óra keretében, vagy bármely kisközösségben (akár szülők és gyerekek együtt). Az alapja egy hagyományos (dobókockás, pontszerző, kvíz jellegű) társasjáték, amelyben a szerencsének viszonylag kis szerepe van (olykor egy lépést hátra kell lépni, vagy adott kockára lépéskor valamilyen feltételezett biztonsági „fegyelmezetlenségért” pontlevonás jár, de ugyanígy lehet pontokat is kapni helyes viselkedésért). A játékosok haladnak előre a pályán, közben különféle kérdéseket kapnak, és 4 felkínált válasz közül kell megjelölniük, melyik garantálja leginkább a biztonságot. (Például: „Ha online játékot játszol, mi a helyes?” Válaszlehetőségek: 1/ a saját nevedet használod 2/ egy felvett nevet/becenevet használsz 3/ az egyik barátod nevét használod 4/ kesztyűt viselsz.)

Lehetőség van a játék további alakítására, újabb kérdések megfogalmazására, a nyílt forráskód pedig lehetővé teszi saját módosított játékverzió kidolgozását is.

A fejlesztők egy letölthető 60 oldalas szöveges kiadványt is összeállítottak, amelyben 17, a biztonsággal kapcsolatos tudatosság növelését célzó csoportos aktivitás, illetve projekt megszervezéséhez adnak ötleteket, rövid „forgatókönyvet”. Vagyis afféle módszertani kézikönyvet kínálnak, amely a téma sokoldalú feldolgozását segíti.

A Happy Onlife arra való, hogy tematizálja, kibontsa az internetbiztonság témakörét, szórakoztató formában alkalmat teremtsen a legfontosabb témák azonosítására, megvitatására (online játék, zaklatás, ismerkedés a virtuális térben, digitális identitásunk kezelése, stb.)

Néhány kör játék természetesen önmagában nem alkalmas a téma egészének feldolgozására. Főként a helyes viselkedés szabályait ismerteti meg, de a miérteket, illetve a felelőtlen viselkedés következményeit nem taglalja. A játék éppen abból a szempontból a leghasznosabb, és ezért is érdemes a játékot csoportban szervezni, mert a válaszlehetőségek megbeszélése a megszerezhető pontszámoknál is értékesebb hozadék.

A játék jelenleg angol, spanyol, holland, portugál, olasz, görög nyelven érhető el, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ jelenleg dolgozik a magyar nyelvű verzió elkészítésén. Addig is, amíg ez elkészül, a netbiztonság témája játékos módon összekapcsolható a fenti nyelvek tanulásával is.”

Forrás:
Játékkal a netbiztonságért – Happy Onlife; Tót Éva; Digitális Pedagógiai Módszertani Központ; 2019. július 16.
(a szerző a DPMK senior digitális pedagógiai fejlesztője)

Kategória: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, művelődés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Már bankkártyával is kiegyenlíthető a helyszíni pótdíj – Budapesti Közlekedési Központ (BKK)

„Az elmúlt években számos fejlesztés történt a fővárosi közösségi közlekedés szolgáltatásainak bővítése és korszerűsítése érdekében. Újabb lépésként a helyszíni pótdíj megfizetése már azonnali bankkártyás fizetéssel is teljesíthető, ugyanis Budapest jelentősebb közösségi közlekedési útvonalán, csomópontjában a jegyellenőrök hordozható mPOS bankkártya terminállal rendelkeznek. A szolgáltatás május eleje óta tartó tesztidőszaka alatt kedvező visszajelzések érkeztek az utasok részéről.

Már az első napok tapasztalatai is azt mutatták, hogy az utazóközönség részéről van igény erre a fizetési módra, ugyanis az első hónapban több mint 1800 db bankkártyás tranzakciót hajtottak végre. A szolgáltatás bevezetésének egyik oka, hogy egyre kevesebben hordanak maguknál készpénzt, helyette a biztonságosabb, bankkártyás fizetést részesítik előnyben. Az utasoknak a terminálon keresztül történő fizetés esetén a helyszíni pótdíj összegén felül semmilyen további költségük nem keletkezik.

A szolgáltatás tesztelése az első 40 készülékkel 2019. május 6-án indult. A folyamatot és az eredményeket értékelve 2019. június 13-tól a jegyellenőrök újabb 40 db POS-terminált kaptak, így összesen 80 terminállal már Budapest valamennyi frekventált közösségi közlekedési útvonalán, megállójában találhatnak a jegyellenőröknél bankkártyás fizetésre alkalmas készüléket az utasok.”

Forrás:
Már bankkártyával is kiegyenlíthető a helyszíni pótdíj; Budapesti Közlekedési Központ (BKK); 2019. július 17.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Megjelent a Magyar Falu Program két újabb pályázatának eredménye

„A Miniszterelnökség közzétette a Magyar Falu Program két újabb pályázatának eredményét – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton, a XX. Mesztegnyői Rétesfesztivál és falunapon tartott sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár elmondta, hogy az ötezer lélekszám alatti falvakban 186 orvosi rendelő épülhet vagy újulhat meg, összesen 4 milliárd forint értékben, illetve 778 kistelepülésen nyílik lehetőség orvosi eszközök beszerzésére, összesen 2 milliárd forint értékben.

A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a Magyar Falu Program keretében február vége óta hat pályázati kiírás jelent meg. Az első két pályázaton – amelyek révén egyházi és önkormányzati közösségi tereket fejleszthettek a falvak – csaknem ezer kistelepülés nyert összesen 13 milliárd forintnyi támogatást.

Ezeket követte az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó további három kiírás: orvosi szolgálati házak építésére, orvosi rendelők fejlesztésére, építésére, továbbá orvosi rendelők eszközállományának megújítására. Ezek közül kettő esetében lejárt a beadási határidő, a mintegy ezer nyertest tartalmazó lista szombaton jelent meg a kormany.hu oldalon – tette hozzá.

Gyopáros Alpár beszámolója szerint az orvosi eszközök beszerzésére kiírt pályázaton, amelyen 1-től 5 millió forintig lehetett támogatáshoz jutni, csaknem minden jelentkező nyert, a 2 milliárd forintos keret szinte teljesen elégnek bizonyult.

Az orvosi rendelők építésére, felújítására meghirdetett pályázaton a jelentkezőknek csak mintegy fele juthat támogatáshoz. “Mivel itt ekkora volt az érdeklődés, már most ígérni tudom, hogy jövőre újra kiírjuk ezt a pályázatot” – mondta Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy a Magyar Falu Programban fut még egy hatodik pályázat is, augusztusi beadási határidővel, amelyben óvodák építésére, fejlesztésére, férőhely bővítésére tudnak pályázni támogatásért a kistelepülések a rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretből. Hamarosan újabb felhívásokat tesznek közzé.

Gyopáros Alpár kiemelte, hogy a program indulásakor tettek egy ígéretet: gyors lesz a pályázatok lebonyolítása és a nyertesek forráshoz juttatása, hiszen az építőipari árak folyamatosan emelkednek.

Cél, hogy minél előbb forráshoz jussanak a nyertesek, a 100 százalékos támogatást élvező terveik megvalósításához – mondta, hangsúlyozva, hogy a vállalást, miszerint a beadási határidőtől számítva 60 napon belül eredményt hirdetnek, eddig tudták tartani.

“További jó hír, hogy a támogatói okiratok kiadását követően öt napon belül a nyertes pályázó számlájára kerül a támogatási összeg” – tette hozzá, példaként említve az első körben közösségi terek fejlesztésére, rendezvények szervezésére, eszközök beszerzésére 22,5 millió forintos támogatást elnyerő Mesztegnyőt, amelynek számlájára már megérkezett az összeg.

Móring József Attila (KDNP) országgyűlési képviselő arról beszélt, a pályázatok iránti érdeklődés mutatja, sikerült megtalálni a legfontosabb támogatni való célokat, amelyek hozzájárulnak a kistelepülések népességmegtartó erejének, a helyiek komfortérzetének javításához. Elmondta, hogy a választókörzetében orvosi eszközbeszerzésre 40 millió forintot nyert 14 kistelepülés, és 85 millió forint értékben négy orvosi rendelő újulhat meg…”

Forrás:
Megjelent a Magyar Falu Program két újabb pályázatának eredménye; Miniszterelnökség; 2019. július 20.
Orvosi rendelő döntési lista – Magyar Falu Program (PDF)
Orvosi eszköz – döntési lista – Magyar Falu Program (PDF)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!