Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: nyílt adatok, okos városok, alkalmazásprogramozási felületek – 2017. december 11.

Franciaország: a francia vasutak alkalmazásprogramozási felületéről (API)
Programozói szemmel vizsgálva, hogy hogyan működik, milyen lehetőségei vannak.
SNCF. What Can You Achieve with Open Data Transport API?

Franciaország: a Nemzeti Könyvtár megnyitja adatait alkalmazásprogramozási felületek (API) segítségével
Le lehet kérdezni a katalógusokat, a könyvtár fő katalógusán kívül a data.bnf.fr-t, amely szemantikus webtechnológiai eszközökkel biztosít hozzáférést a Nemzeti Könyvtár adataihoz, illetve a Gallica digitális könyvtárt (így rengeteg digitalizált kiadvány is elérhető ezen a módon). A bibliográfiai adatokon belül számos fajta adatkészlet áll rendelkezésre.
The National French Library provides API-access to its data

Egyesült Államok: megjelent New York városának éves ellenőrző jelentése a nyílt adatokkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról
2016 óta írja elő egy városi rendelet, hogy évente jelentést kell készíteni arról, hogy a városi közigazgatás szervezeteinek tevékenysége mennyire felel meg a város nyíltadat-politikájának. Minden évben három szervezet tevéknységét kell szorosabb vizsgálat tárgyává tenni. Idén a lakásügyi hivatal, a környezetvédelem és a tűzoltóság volt soron.
New York City’s open data audit is a promising model for accountability
NYC analytics report calls for greater executive support for open data
Testimony on Open Data Examination and Verification Report 2017
Open Data for All. 2017 Progress Report

Ausztrália: nemzeti keretrendszer létesült a városok fejlődésének sokoldalú bemutatására
A fontosabb városok adatait egy nyílt, online eredménytábla (dashboard) formájában tették elérhetővé. Az ezekből kirajzolódó képből levezethető feladatok szolgálnak alapul a közigazgatás (szövetségi, tagállami, helyi), civil szféra és a magángazdaság intézményesített összefogásának (City Deals).
Australian government unveils open data framework for cities
City Deals
National Cities Performance Framework

Finnország: négy kiadvány angolul az okos városok alkalmazásprogramozási felületeiről (API)
Hogyan egyesítsük a nyílt adatokat, okos városokat, üzleti lehetőségeket és alkalmazásprogramozási felületeket? A finn DataBusiness.fi ismertető füzeteket jelentetett meg a nyílt okosvárosi alkalmazásprogramozási felületekről. Ezek alkotják a jövő digitális szolgáltatásainak alapját.
Open Smart City APIs. The benefits of opening up technological structures
Fast-track to getting started with open Smart City APIs
Brochures: Harmonised Smart City API Cook Book, Open API recommendations for cities, Api Toolkit, Working Together Towards Open Data Business

A nyílt adatok gazdasági hatásai
Az Európai Bizottság számára a CapGemini tanácsadó cég által elvégzett értékelés forgatókönyvekben vizsgálja meg a nyílt adatok gazdasági hatását, pozitívumait nemzeti, európai és globális szinten. Különböző forgatókönyvek különböző értékeket eredményeznek, de abban mind megegyeznek, hogy a nyílt adatok gazdasági és társadalmi haszna kétségtelen.
The economic benefits of Open Data

Kategória: gazdaság, információ röviden, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. december 11.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Ideje sutba vágni a „fake news” kifejezést
A 2016-os év slágerkifejezése, az amerikai elnökválasztási küzdelemben szárnyalni kezdő „fake news” idén aztán tényleg szédületes karriert futott be. Egyes szakértők szerint túlságosan is fényeset. Eredetileg olyan, lényegében „fabrikált” híreket, információkat jelöltek ezzel a – persze nem teljesen új keletű – szóösszetétellel, amellyel a kiélezett politikai harc szereplői igyekeztek lejáratni ellenfeleiket. És amelyek mögött aztán általában az orosz államhatalmat vélték felfedezni. A fake news-jelenség jellegzetes terepe az „alternatív média” lett: néhány jobboldali hagyományos tájékoztatási csatorna mellett elsősorban a digitális világ új eszközei, mindenekelőtt a közösségi médiumok információáramlását tekintették „hamisnak” (manipulatívnak, manipulálhatónak). A kifejezést eleinte a demokratákkal rokonszenvező médiaemberek használták előszeretettel, majd a Trumppal szembenálló republikánus politikai erők is. Mára aztán gyakorlatilag az egész nyugati elit közkeletű nyelvi fegyverévé vált a terminus. Ez a nagy népszerűség azonban egy ponton már visszaütött – vélik az Európa Tanács számára összegző jelentést készítő médiakutatók. Nem közömbös ebben a kérdésben az sem, hogy Donald Trump, előbb elnökjelöltként, majd immár az Egyesült Államik elnökeként maga is előszeretettel kezdte használni a kifejezést. A 2017-es évben lényegében megfordult a kocka: a legújabb felmérések szerint a közemberek ma az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyaránt éppen a hagyományos „mainstream” sajtót tekintik a fake news elsődleges forrásának.
A tendencián megütköző médiaszakemberek éppen ezért úgy vélik: az ilyen formán „devalválódott” fake news kifejezés helyett más terminusokat kellene inkább alkalmazni. Az ET megbízásából készített kutatás például a „félretájékoztatás”, a „dezinformálás” és az „alulinformálás” kategóriáinak használatát veti fel, mint lehetséges terminológiai pontosítást. Mindenesetre a fake news-jelenség körüli szakmai-, illetve társadalmi viták nem hagyják érintetlenül a digitális diplomácia művelőit sem. Abban ugyanis mindenki egyetérteni látszik, hogy az „információs gátszakadást” az e-diplomácia közkedvelt eszközei, a közösségi médiumok robbanásszerű fejlődése tette lehetővé.
Ban the term „fake news”. Hossein Derakhshan, Claire Wardle; CNN.com; 2017. november 27.

Új Facebook-eszköz az orosz propaganda ellen
Múlt heti összefoglalónkban már említettük: a vezető technológiai cégek közül többen is belesodródni látszanak az USA és Oroszország közötti nagyhatalmi csatározásokba. Most a Facebook adta hírül, hogy külön eszközzel kívánja segíteni az „orosz propaganda” elleni küzdelmet. A közösségi média cég egy olyan portált indít – a tervek szerint még ebben az évben – ahol a felhasználók ellenőrizhetik, hogy az elmúlt két év során lájkoltak-e, vagy követtek-e olyan Facebook-, illetve Instagram fiókokat, amelyek mögött az Internet Research Agency nevű céget sejtik. E vállalatról ugyanis azt tartják, hogy „kapcsolatban áll a Kremllel”.
A Facebook cég szerint a majdani listájukon szereplő fiókok a politikai megosztottságot kívánták előmozdítani, illetve kétkedést, bizonytalanságot igyekeztek kelteni az amerikai választókban. Az újonnan felállítandó portállal tehát a tisztességtelen tájékoztatás elleni határozott fellépést kívánja erősíteni a vállalat. A szolgáltatás egyébként a Facebook Help Centerén keresztül lesz elérhető.
Ugyanakkor azért szembeötlő, hogy az amerikai technológiai óriáscég közleményében az „állítólag” az egyik leggyakrabban használt kitétel. Amiből arra lehet következtetni, hogy tárgyszerű értesülések, netán bizonyítékok aligha állhatnak a Facebook rendelkezésére, amivel ténylegesen alátámaszthatná ezt a diszkriminatívnak is tekinthető lépését. Arról egyelőre nem érkezett hír, hogy az orosz médiahatóság tervez-e valamilyen retorziót, amilyet például a Google „leminősítő algoritmusának” bejelentésére helyezett kilátásba.
A new Facebook tool will let users see if they fell for Russian propaganda. Adi Robertson; The Verge; 2017. november 22.

Az arab világ habzsolja a török tévésorozatokat
Nem csak nálunk hihetetlenül népszerűek a történelmi témájú török tévésorozatok. A török kulturális és idegenforgalmi miniszter által közzétett legfrissebb adatok a török film- és televízió ipar töretlen expanziójáról tanúskodnak. Ebben a figyelemre méltó bővülésben a kosztümös szappanoperák viszik a prímet, bár a mai környezetben játszódó sorozatok népszerűsége sem elhanyagolható. A forgalmi adatokból egyértelműen kitetszik, hogy a tévé sorozatok tulajdonképpen kiemelkedő exportcikkek: forgalmazásukban csak az Egyesült Államok előzi meg Törökországot. E különleges kiviteli cikknek – nyilván nem véletlenül – az elsődleges piaca persze nem Európa, hanem az arab világ. A török sorozatokat mintegy 250 millió néző követi szerte a világban; népszerűségük az arab országokban is töretlen, ahol akár 85 millió nézője is akad egy-egy különösen népszerű sorozat epizódjainak.
Szakértők szerint a tévé sorozatok egyértelműen a török kulturális diplomácia legsikeresebb termékei, és tulajdonképpen az e-diplomácia eszközei. Maga a televízió is – bár ezt már néha elfelejtjük – digitális technológia, a fiatalabb generációk pedig a tévé sorozatok követésére is mind inkább a számítógépet, vagy még inkább a mobil eszközöket használják, az arab világban is.
A tévésorozatok kedvező fogadtatásában bizonyára szerepet játszik a kulturális rokonság. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a török szappanoperák népszerűsége a „Dicsőséges évszázad” című, az Ottomán Birodalom fénykorát idéző tévédrámával érte el csúcspontját az arab nézőközönség körében. Ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy az Ottomán korszak „újrafelfedezése”, az Ottomán Birodalom iránti feltámadó érdeklődés nem csupán Törökországban érzékelhető, hanem a szélesebb térségben is kitapintható tendencia immár.
Arab world remains biggest market for Turkish TV series. Menese Tokyay; Arab News; 2017. november 21.

Az állami hírügynökség rapvideóban mutatja be a külföldiek mindennapjait Kínában
A kínai Xinhua Hírügynökség angol nyelvű rapvideóban mutatja be a „Kínában élő külföldiek mindennapjait”. A hírügynökség saját hivatalos YouTube csatornáján, a New China TV-n adta közre a tipikusan soft power diplomáciai eszköznek számító klipet.
A kezdeményezés máris ellentmondásos hatásokat váltott ki: a Reddit nevű amerikai közösségi hírportálon „minden idők legszánalmasabb állami zenés videoklipjének” nevezték az alkotást. A Weibón azonban máris jó néhány kedvelője akadt a zeneszámnak. Kétségtelen, hogy a műben a szöveg a domináns, és bár a szereplők elszántan táncolnak a refrénre, az egész valahogy mégsem kap igazi lendületet – fogalmaz a szintén külföldi kritikus. Ugyanakkor azonban nem ellenszenves, kifejezetten szórakoztató nézni.
A videoklipet eredetileg az Ychina nevű, Pekingi székhelyű blogcsatorna készíttette, amely alapvetően a Kínában élő külföldieket igyekszik megcélozni. A felvétel elsőként a kínai közösségi médiumon, a Weibón jelent meg, december elején, és az első néhány napban mintegy 20000 lájkot gyűjtött be. A dalt egy Dylan Jaye nevű énekes szerezte, és ő is adja elő. A klipben megjelenő „barátai”, Kínában élő külföldiek, szintén Weibo-személyiségek, általában több tízezer követővel.
Az elmúlt években a kínai állami média több alkalommal készített és tett közzé rapvideókat, angol nyelven, a külföldi közvéleményt megcélozva. A témák a nyugati szemlélő számára kicsit szokatlannak tűnhetnek: tavaly például egy Karl Marxot népszerűsítő video lett a sláger. Nemrégiben jöttek ki egy rapvideóval, amely Kína modernizációs programját igyekezett bemutatni, de az év elején már előrukkoltak egy zenei klippel, amely az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést népszerűsítette.
„Wo Ting Bu Dong” Rap Video Portrays Foreigners’ Life in China. Manya Koetse; What’s on Weibo; 2017. december 8.

Irwin Steven (Steve) Goldstein vette át az USA Külügyminisztériuma közdiplomáciai miniszterhelyettesi posztját
December 4-én letette a hivatali esküt az USA Külügyminisztériumának közdiplomáciáért és közkapcsolatokért felelős új miniszterhelyettese, Irwin Steven (Steve) Goldstein. A miniszterhelyettes külső szakemberként került a posztra, amelynek jellegzetessége, hogy – létrehozása, azaz 1998 óta – sohasem töltötte be ezt a megbízatást hivatásos diplomata.
Goldstein korábban számos nagyvállalatnál töltött be vezető pozíciót: többek között a BP Global Solutions-nál, illetve a TIAA-nél, valamint a Dow Jones -The Wall Street Journal-nál. Különböző kormányzati pozíciókat is viselt George H. W. Bush elnöksége idején.
Meghatározó személyisége lesz az elkövetkező időszakban az Egyesült Államok kifelé irányuló digitális diplomáciájának: a közdiplomáciáért és közkapcsolatokért felelős miniszterhelyettes irányítása alá tartozik ugyanis a legfontosabb e-diplomáciai szervezeti egység, a Nemzetközi Információs Programok Hivatala (Bureau of International Information Programs). Ez a hivatal szervezi és irányítja a külföldi közvéleménnyel való közvetlen kapcsolattartást, a kétirányú kommunikációt, és ennek érdekében maximálisan támaszkodik a korszerű infokommunikációs eszközök kínálta lehetőségekre.
Ugyanakkor a közdiplomáciáért felelős miniszterhelyettes irányítása alá tartozik egy különleges „digitális diplomáciai” szervezeti egység, a Global Engagement Center. Ennek küldetése is az, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen, kétoldalú kommunikációt folytasson a külföldi közvélemény csoportjaival, célja azonban speciális, és szűkre szabott: a nemzetközi terrorizmus visszaszorításán munkálkodik, az e-diplomácia eszköztárát (is) mozgósítva.
Steve Goldstein Assumes Charge as Under Secretary of State for Public Diplomacy and Public Affairs. Diplopundit; 2017. december 5.
Irwin Steven (Steve) Goldstein. U.S. State Department; 2017. december 4.

SZAKMAI MŰHELY – „Diplomácia az algoritmusok korában” konferencia Jeruzsálemben
December 5. és 7. között rendezték meg Jeruzsálemben a 2. Nemzetközi Digitális Diplomáciai Konferenciát. A rendezvény ez alkalommal a „Diplomácia az algoritmusok korában” munkacímet kapta. Az Izraeli Külügyminisztérium által szervezett nemzetközi fórumon – amelyen a vendéglátó minisztérium e-diplomáciai szakemberein kívül az USA, Nagy-Britannia, Németország, illetőleg az Európai Unió szakterületi specialistái vettek részt – az alábbi témák kerültek napirendre:

  • közösségi hálózatok és parlamenti -(illetve elnök-) választások
  • a digitális diplomácia trendjei
  • a befolyásolás dinamikája az algoritmusok korában
  • kódbeszélők – az izraeli tapasztalatok
  • a fegyverként használt web – kihívások és válaszok
  • online gyűlöletbeszéd, radikalizáció, manipuláció és kezelésük eszközei
  • kormányok és az internetes platformok
  • tükör a falon – a digitális diplomácia rangja
  • a digitális diplomáciától a digitális korszak diplomáciájáig
  • kormányzati hangok a digitális ökoszisztémában
  • big data és a diplomácia
  • algoritmusok a célzott közönségeléréshez a világban

CPD Director participates in International Conference on Digital Diplomacy; USC Center on Public Diplomacy; 2017. december 5.

Összeállította: Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, művelődés, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az egyre hatékonyabb állam felé

„Elektronikus belső munkafolyamatok, hatékonyabb munkavégzés, szolgáltatói szemlélet az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatokban – az egyes államigazgatási szereplők stratégiai fejlesztései hasonló irányokat követnek.

A 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban külön operatív program szolgálja a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatások fejlesztéseinek végrehajtását. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program a hatékonyabb állam megteremtése révén kíván hozzájárulni az uniós programok legfőbb céljához, a gazdaságélénkítéshez. Ha ugyanis csökken az állam, illetve, ha a vállalkozások közigazgatási kiadása, akkor a megtakarítás más területekre fordítható; illetve ha a korszerűsítéseknek köszönhetően a lakosságnak és a vállalkozásoknak kevesebb időt kell ügyintézésre fordítaniuk, akkor több idejük és erőforrásuk marad termelőmunkát végezni – vázolta fel a KÖFOP áttételes hatásait Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

Jól költjük a pénzt
Év végéig a rendelkezésre álló EU-s támogatási keret mintegy 85 százalékára megszületik a támogatói döntés, ez pedig időarányosan jóval nagyobb arány, mint a régió többi országában – mondta Vitályos Eszter. A kifizetési tervek is ambiciózusok, de azokban sincs elmaradás: október elejéig 3100 milliárd forintnyi forrás jutott el a kedvezményezettekhez.

Ami az infokommunikációs fejlesztések forrásait illeti, a legtöbbet a GINOP kínálja. Az operatív program 3., 6. és 8. prioritása összességében mintegy 260 milliárd forintot biztosít infrastruktúra-fejlesztésre, a digitális gazdaság és a versenyképes ICT-szektor kiépítésére, valamint a digitális írástudás javítására. Ezen felül a többi operatív programban is számos olyan konstrukció található, amely kisebb vagy nagyobb mértékben informatikai fejlesztéseket tartalmaz.

Adattárház a költségvetéshez
Az egyes szervezeteknél megvalósuló fejlesztések igyekeznek is eleget tenni ezeknek az elvárásoknak. A magyar központi költségvetés végrehajtásáért felelős – és ennek részeként 16 ezer milliárd forintnyi állami kiadás kontrollját végző – Magyar Államkincstárnál két nagy projekt is zajlik, mondta Tavaszi Zsolt, a Kincstár államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettese. A közpénzek átláthatóbb felhasználását szolgálja az államháztartási adattárház kiépítése, melynek során megújítják a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendszereket. A mintegy 700 központi intézmény a Kincstáron keresztül teljesíti kifizetéseit, illetve bevételeit is azon keresztül kapja meg. Ezt az ügyviteli folyamatot igyekszik minél egységesebbé, automatizáltabbá és lehetőség szerint papírmentessé tenni minden érintett számára az Államkincstár.

A tranzakciós szoftverek megújítása mellett kiépítenek egy adattárházat és a hozzá kapcsolódó üzletiintelligencia-rendszert is a keletkező óriási adatmennyiség minél hatékonyabb felhasználására. Ezeknek köszönhetően többé majd nem kell Excelt használni a lekérdezések és jelentések elkészítéséhez: online eszközök segítségével akár a napi szintű tranzakciókról is lehet információkat szerezni, illetve azokon elemzéseket végezni. „Mindez hatalmas előrelépés lenne az adatvezérelt kormányzati döntéshozatal felé” – érzékeltette a fejlesztés jelentőségét Tavaszi Zsolt.

Tovább folyik az önkormányzati ASP rendszer kiépítése, illetve kiterjesztése. Jelenleg több mint 1700 önkormányzat (az önként csatlakozottakon kívül az 5 ezer főnél kisebb településeké) használja már a központilag szolgáltatott, komplett informatikai alkalmazáscsomagot, amely egyebek mellett segíti az iratkezelést, a gazdálkodást és az adóbeszedést, illetve lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés zökkenőmentes megvalósítására és működtetésére. Jövőre újabb 1248 önkormányzat tér át az ASP használatára. A gazdálkodási rendszerben szeptemberben 2 millió tranzakciót hajtottak végre, az adórendszerben pedig közel 140 ezer dokumentum keletkezett – érzékeltette a nagyságrendeket Tavaszi Zsolt.

Büntetés helyett segítség
Nemcsak a DJP-ből, hanem a NAV-ból is van (lesz) 2.0-s verzió. Az adóhatóság szakemberei másfél évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni azzal, hogyan lehet a 21. század követelményeihez igazítani a hivatal munkáját és kapcsolatát ügyfeleivel. Ebből a munkából született meg a NAV 2.0 stratégiai program – derült ki Kalocsai Kornél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri biztosának előadásából.

A cél nem kisebb, mint hogy 2021-re az EU egyik legmodernebb e-adózási szolgáltatását valósítsák meg, adminisztrációs többletterhek nélkül. A hatékonyságnöveléshez hozzátartozik, hogy csökkentsék az adózással eltöltött időt – Magyarországon ma egy vállalkozás évente 277 órát fordít az adóügyek intézésére, ami nemcsak az EU átlagát, hanem a térség többi országának értékét is jócskán meghaladja. Szintén fontos feladatnak nevezte Kalocsai Kornél a NAV igazgatási költségeinek csökkentését – ez jelenleg az adóbevételek 1,15 százalékára rúg. Korántsem utolsósorban pedig a szürkegazdaság közel 22 százalékos arányát is vissza akarják szorítani a fejlesztésekkel.

A fent vázolt célok elérésében a kulcsszó a digitalizáció, úgy a belső működésben, mint a külső kapcsolatokban. Az egyik kulcsfontosságú lépés a meglévő adatvagyon jobb kihasználása. Gépi tanulással például már korai fázisban felismerhetők a tipikus adócsalási módszerekre utaló jelek, és még azelőtt be lehet avatkozni, hogy a cselekmény megtörténne. A másik oldalon azt is fel lehet ismerni, ha egy jó adózó egyszerűen csak elfelejtette befizetni az esedékes adót – ilyenkor nem büntetnek, hanem csak figyelmeztetnek.

Ez a fajta támogatói ügyfélkezelés és szolgáltatói szemlélet amúgy is meghatározó lesz az adóhatóság jövőjében, erősítette meg Kalocsai Kornél. Az e-SZJA rendszer is ebbe az irányba mutató lépés, hiszen az adózónak csak ellenőriznie kell az automatikusan kitöltött adatokat, és egyetlen gombnyomással beadhatja adóbevallását.

A NAV megbízható, észrevétlen partnere kíván lenni a lakosságnak és a vállalkozásoknak, amely nem akar azonnal büntetni, ha hibát vesz észre, hanem feltételezi, hogy csak valamilyen tévedésről van szó. A remények szerint ennek határozottan pozitív hatása lesz az adómorálra is.

Folyik a digitális adóhatóság megteremtése is. Manapság a célzott adóellenőrzések esetében papírdokumentumokat vizsgálnak a NAV szakértői – a cél az, hogy az ellenőrzés is digitálisan történjen, hiszen többnyire már amúgy is elektronikusan születnek meg a dokumentumok.

Megnyílt a közbeszerzés
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztülfolyó forgalom 80 százaléka az infokommunikációhoz kapcsolódik – árulta el Demény Ádám, a KEF főigazgatója. A KEF rendszerében szereplő 1235 eladónak és szolgáltatónak szintén mintegy négyötöde jön az ICT-szektorból.

A tavalyi abszolút mélypont után – amikor is összesen 11 milliárd forint értékben írt ki központosított közbeszerzési eljárást a KEF – idén októberig már 447,2 milliárd forint a kiírt eljárások értéke, és ebből 362,5 milliárd forint jut az információtechnológiára. Demény Ádám kiemelte, hogy az új keretmegállapodások között megjelentek az eddig fájón hiányzó általános informatikai és kimondottan a szoftverfejlesztéshez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások. Idén még négy új eljárást terveznek indítani, további 78 milliárd forint értékben.

Alkalmazásfejlesztés új mederben
A fenti példák – mint ahogy a közigazgatásban zajló további rendszerfejlesztések is – egyedi projektek alapján valósulnak meg, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az államigazgatásban használt megoldások egységes irányelvek alapján szülessenek meg. A szállítói függőség csökkentésének érdekében egy idei kormányhatározat egységes mederbe kívánja terelni az állami alkalmazásfejlesztést. Az új irányok a tervezéstől kezdve az üzemeltetésig kijelölik az útvonalat, hogy a használatba vett szoftvernek ne csak a fejlesztése, hanem a későbbi működtetése, továbbfejlesztése is gazdaságosan történhessen.

A cél elérésének az eszköze az Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet (ÁAFK) lesz, melynek létrehozása és fenntartása az IdomSoft feladata lesz. A jövő év közepétől egy addig meghozandó jogszabályban megszabott intézményi körnek az új fejlesztéseket már kötelezően ebben a környezetben kell megkezdeniük. A fejlesztéshez az IdomSoft technológiai szakértői támogatást nyújt, míg a szakmapolitikai szempontok érvényesüléséért úgynevezett ágazati integrátorok lesznek felelősek. Viszont szó sincs arról, hogy az állam egyetlen fejlesztői technológiai platform mellett tette volna le a voksát – igyekezett eloszlatni egy tévhitet Papp Gergely Zoltán, az IdomSoft terméktámogatási csoportfelelőse. Nem egyetlen platformról van szó, hanem egy modern, folyamatosan frissített eszköz- és szempontkészletről, amelybe beépítik az iparági legjobb gyakorlatokat.

Az ÁAFK-hoz funkcionálisan szorosan kapcsolódik majd az állami alkalmazáskatalógus. Ez egy naprakész, aktív, online elérhető adatbázis lesz az államigazgatásban használt szoftverekről. Szerepe kettős: egyrészt a kormányzat szereplői adatokat tudnak kinyerni belőle stratégiai döntések meghozatalához, másrészt az intézmények láthatják, hogy a számukra szükséges funkcionalitásra nincs-e már kész alkalmazás a közigazgatásban.”

Forrás:
Az egyre hatékonyabb állam felé; IT Business; 2017. december 8.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Ausztria: másutt sem egyszerű az online vásárlás kialakítása a közlekedésben

„Nyugati szomszédunk, Ausztria az egyik utolsó európai országként úgy döntött, végre lehetővé teszi az autópálya matrica online vásárlását. Ez az egyik legnagyobb fejlesztés az útdíj 1997-es bevezetése óta. Csakhogy a mód, amit választottak, szinte garantálja, hogy az autósoknak ez semmilyen könnyebbséget ne jelentsen.

November 10-e óta lehet megvásárolni az osztrák autópálya matricákat az üzemeltető ASFINAG honlapján. A holnap magyarul is elérhető, ami annyira nem is meglepő, ha számításba vesszük, hogy 84 ezer magyar állampolgár (az összes osztrák alkalmazott 2,3 százaléka) dolgozik Ausztriában.

Van viszont vele egy nagy probléma: online csak úgy lehet megvenni a matricát, ha legalább 18 nappal később kezdődik az érvényességi idő.

Tehát ha már ma tudjuk, hogy melyik nap mennénk síelni februárban, akkor segíthet valamit, de ha valaki ki akar ugrani Parndorfba a karácsonyi vásárlást elintézni, akkor már bőven késő.

A teljesen érthetetlen szabályozás miatt Ausztriában érdekes módon semmilyen visszhang nem volt. Ez magyar szemmel is furcsa, elég arra gondolni, hogy a budapesti online bérlet amatőr bevezetéséből mekkora botrány lett. Pedig igen hasznos lenne, ha az autóból is ki lehetne fizetni azokat a szakaszokat, amelyekért a matricán kívül még külön útdíjat is fizetni kell (ilyen például a Brenner-hágó).

Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi az oka az érthetetlen szabályozásnak. Kérdésünkre azzal válaszolt az ASFINAG, hogy azért van szükség a 18 nappal korábbi vásárlásra, mert az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelve szerint a vásárlók a vásárlást követően 14 napig elállhatnak az ügyletről. Ez a szabályozás az online vásárolt termékekre és szolgáltatásokra is vonatkozik. Tehát ha valaki egy 10 napos matricát venne, akkor később jogosan kérhetné vissza az árat a 11. napon.

Az EU irányelve valóban a következőképpen fogalmaz:
„Szolgáltatási szerződések esetében az elállási időszaknak a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap elteltével kell lejárnia. Adásvételi szerződések esetében az elállási időszaknak az attól a naptól számított 14 nap elteltével kell lejárnia, amelyen a fogyasztó vagy egy, a szállítótól eltérő, a fogyasztó által megnevezett harmadik fél birtokba veszi az árut”

Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy akkor hogyan működhet az Európai Unió többi tagállamában – például Magyarországon, Szlovákiában vagy éppen Romániában. Magyarországon pont az osztrák e-matricák indulásakor lesz tízéves az e-matrica rendszer.

A megoldás valójában egyszerű: ha valaki visszalép a vásárlástól, akkor már nem lenne jogosult a sztrádát használni, és küldhetik is neki a borsos büntetést. De megkérdeztük a magyar autópályadíjakat szedő Nemzeti Útdíjfizető Zrt.-t is, ők hogyan tesznek eleget az uniós irányelvnek, vissza tudjuk-e adni megvásárlás után az e-matricát, ha mégse tudunk hétvégén a Balatonra menni – egyelőre tőlük nem kaptunk választ.

Az osztrákok jelezték, hogy az Európai Unióhoz fordulnak, hogy az kivitelesen engedélyezze az irányelv alóli mentességet. Nem állnak meg azonban itt a kerék négyszögesítésében: automatákat is fejlesztenek, amelyeken már nem online, hanem hagyományos vásárlásnak minősül a digitális matrica megvásárlása. Az ASFINAG tájékoztatása szerint 2018 második felétől már az osztrák dohányboltokban is lehet majd digitális matricát venni.

Mivel Ausztriában nem létezik átláthatósági törvény, az állami vállalatoknak semmit nem kell elárulniuk beszerzéseikről, gazdálkodásukról. Ezért kérdésünkre azt nem árulta el az ASFINAG, hogy ki és mekkora összegért fejlesztette a rendszert, és erről a honlapjukon sem lelhető fel információ. A cég tavalyi tenderén a T-Systems nyert el egy 84 millió eurós (26 milliárd forint) szerződést az útdíj rendszer üzemeltetésére.

Az is érdekes az új rendszerben, hogy nem költöttek semmit az ellenőrzés hatékonyságának javítására, és az ellenőrzés továbbra sem lett automatizálva, csupán 10 olyan kamera van, ami a rendszámot ellenőrzi, és összesen 100 ellenőrt alkalmaznak. Megmaradnak viszont továbbra is a hagyományos matricák, amikhez nem kell megadni a rendszámot, egyelőre nem tervezik ennek kivonását…”

Forrás:
Úgy vezették be az online autópálya matricát Ausztriában, hogy szinte senki ne tudja használni; Bucsky Péter; G7; 2017. december 10.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Biztonságosak az érintésmentes bankkártyák

„A rendőrség és a Magyar Bankszövetség közös sajtótájékoztatón tisztázta az érintéses bankkártyák kapcsán a közösségi médiában keringő álhírek valótlanságát.

A XXI. században egyre többen és egyre többször fizetünk bankkártya segítségével, az érintéses fizetésre alkalmas bankkártyák alkalmazása is rohamosan terjed. A közelmúltban az interneten terjedő álhíreket tapasztalva a rendőrség és a Magyar Bankszövetség 2017. december 5-én közös sajtótájékoztatót tartott.

Németh Ágnes rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője elmondta, hogy megvizsgálták a hír valóságtartalmát, ilyen bűncselekményről szóló bejelentés azonban nem érkezett, ilyen ügyben nyomozást a rendőrség nem folytatott. Az elektronikus zsebtolvajokról szóló álhírek (ugyanazokkal a fotókkal) már évekkel ezelőtt számos országban felbukkantak. Az osztályvezető tájékoztatója során külön kiemelte, hogy a közösségi médiában megosztott tartalmak valóságtartalmát minden esetben ajánlott ellenőrizni, mielőtt megosztanánk.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője a sajtótájékoztatón ismertette, hogy Magyarország az EKB és egyéb nemzetközi statisztikák szerint is az egyik legbiztonságosabb bankkártya használó ország.

Az érintéses fizetést hazánkban már több éve széleskörűen, gyakran használjuk. A Magyar Nemzeti Bank (2017 második negyedévére vonatkozó) adatai szerint a kártyás vásárlások számának kétharmada történik jelenleg az érintéses technológia használatával. A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszámából az érintőkártyák aránya – az első félév végén – mintegy 68 százalék (több mint 6 millió darab). Az érintéses terminálok száma 92 ezer darab, a teljes állomány mintegy 80 százaléka. Az érintéses fizetés 6 évvel ezelőtti magyarországi megjelenése óta a bankkártyás visszaélések számában nincs ehhez kapcsolódó növekedés.

Ugyanakkor időről időre felröppenek hírek, melyek az érintéses fizetés biztonságát kérdőjelezik meg. Az érintéses fizetés felgyorsítja a bankkártyás fizetés folyamatát, de fenntartja a kártyás fizetés sok összetevős biztonságos környezetét.

Sokszori kísérletezéssel ugyan elképzelhető, található olyan helyezet, amikor a nálunk lévő bankkártya képes lehetne kapcsolatba lépni egy elfogadó terminállal tranzakció megvalósítására, azonban, hogy észrevétlenül fizetés valósuljon meg, az több szempontból sem életszerű:

  • Egyrészt a leolvasó eszközzel 2-3 centiméterre kellene észrevétlenül megközelíteni a kártyát, ami meglehetősen nehéz kihívás, hiszen a bankkártyánk általában a tárcában, esetleg több más kártyával együtt különféle helyeken lehet nálunk.
  • Másrészt a tranzakciót megelőzően a terminált adatbevitellel fel kell készíteni a fizetésre– ahogy ezt az üzletekben is látjuk a pénztárosoktól. Ezt a műveletet minden tranzakció előtt feltűnésmentesen kellene elvégeznie a csalónak.
  • Az érintéses típusú tranzakció maximális értékhatára jelenleg 5000 forint.

Ez a csalástípus tehát a csalóknak nagy kockázatot, helyszíni jelenlétet ugyanakkor kisebb összegű bevételt eredményezne.

Ami azonban a legfontosabb: A bankkártyás fizetések mögött egy fizetési rendszer van, vagyis a vásárlás megtörténtét követően az elszámolást bankok és kártyatársaságok felügyelik. A csalónak olyan elfogadó terminállal kellene rendelkeznie, amely bankhoz, elfogadó partnerhez kapcsolódik, aki jóváírja számára az összeget. Ha egy terminállal kapcsolatban a bankok, kártyatársaságok kifejezetten sok csalással érintett tranzakciót tapasztalnak, azonnali vizsgálatba kezdenek, letiltják a terminált. és annak üzemeltetőjéről eljuttathatják az adatokat a felé. Ilyen típusú visszaélés az elfogadó számára 1-2 napon belül ismertté válik. A kereskedő adatai az elfogadó banknál ismertek, rögzítettek, hatósági vizsgálathoz elérhetőek.

Természetesen maga a kártyabirtokos is sokat tehet a biztonságos kártyahasználatért, ha SMS kontroll szolgáltatás segítségével figyelemmel kíséri saját kártyás költéseit. Ha a kártyabirtokos olyan kártyahasználatról kap értesítést, amelyet nem ő kezdeményezett, tehát jogosulatlan tranzakcióról van szó, fontos, hogy haladéktalanul értesítse bankját.

A statisztikák szerint a bankkártyás visszaélések legnagyobb arányban továbbra is az online, internetes vásárlásokhoz kapcsolódnak – az esetek 72 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz.

Dr. Szabó Henrik címzetes rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa a biztonságos online vásárlással kapcsolatos rendőrségi ajánlásokat osztott meg a résztvevőkkel.

A kapcsolódó videóban az Europol által készített, az online vásárlásokról szóló kisfilmet láthatják.”

Forrás:
Érintőkártya biztonság – Sajtótájékoztató; Magyar Bankszövetség; 2017. december 5.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Stratégiai együttműködést kötött a Hiventures és az MVM

„A Hiventures kockázati tőketársaság és az MVM-csoport inkubációs cége, a Smart Future Lab (SFL) Zrt. stratégiai együttműködést kötött, a megállapodás értelmében a két cég a továbbiakban együtt dolgozik innovatív elképzeléseinek megvalósításán.
A partnerségi szerződés rögzíti, hogy az MVM-csoport inkubációs cége szakmai tudásával, tapasztalatával, kapcsolatrendszere felhasználásával segíti azokat a közösen kiválasztott vállalkozásokat, melyeket a Hiventures tőkeinjekcióban részesít. Az együttműködés lehetőséget kínál mindkét fél számára, hogy kölcsönösen mutassanak be egymásnak inkubációs fázisú, befektetésre potenciálisan alkalmas startup projekteket, vállalkozásokat.

Az SFL jelentkezik azoknak a Hiventuresnél már regisztrált projekteknek a mentorálására, melyekkel a kooperációt előnyös kimenetelűnek ítéli meg, egyúttal az alapkezelőnél támogatásra ajánlhat olyan, a tőkeprogramra még nem nevezett startupokat, amelyek részére pozitív befektetési döntés esetén inkubálási szolgáltatást biztosít.

Kiemelték: a Hiventures európai uniós és saját forrásból 57 milliárd forintnyi tőkével segíti a hazai innovatív vállalkozásokat és startupokat inkubációs, magvető és növekedési befektetési életszakaszokban. Az MVM Csoport a társasággal vállalt együttműködés során hozzá kíván járulni a hazai vállalkozásalapítás ösztönzéséhez, a fiatal tehetségek kibontakozásához, valamint Magyarország versenyképességének növeléséhez.”

Forrás:
Stratégiai együttműködést kötött a Hiventures és az MVM; KamaraOnline; 2017. december 8.

Kategória: energia, gazdaság, informatika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

GINOP: közel 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 430 mikro-, kis- és középvállalkozás

„Közel 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 430 mikro-, kis- és középvállalkozás versenyképességének javítására és termelésének erősítésére, amellyel 78 milliárd forintot meghaladó összköltségű beruházások valósulhatnak meg – jelentette be Rákossy Balázs.
Hozzátette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében klaszterszervezetek, társadalmi célú vállalkozások és társadalmi szervezetek is elnyertek összesen közel 3 milliárd forintot fejlesztéseik támogatására, különböző foglalkoztatási programok megvalósítására.

Magyarország Kormánya elkötelezett amellett, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat segítse és támogassa, szem előtt tartva, hogy Magyarország munkavállalóinak háromnegyede számára a KKV vállalati forma biztosít megélhetést – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: A kormány ezért kiemelten kezeli a vállalkozások helyzetét, hiszen a beruházásokkal, technológiai fejlesztésekkel, uniós és belföldi támogatásokkal ezek a cégek tovább erősödhetnek, amivel a versenyképességük, ezáltal az ország versenyképessége is tovább javulhat.

36,5 milliárd forintot nyert el termelési kapacitásainak bővítésére 210 vállalkozás. E forrásoknak köszönhetően lehetőségük nyílik modern eszköz- és gépparkok beszerzésére, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására. A nyertes vállalkozások nagy hozzáadott érték-növekedési vagy exportnövekedési lehetőségekkel bírnak, a fejlesztések összértéke 74,45 milliárd forint.

Kapacitásbővítő beruházásainak megvalósítására 19 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el több mint 655 millió forint támogatást és 1,3 milliárd forint kölcsönt a „kombinált hiteltermék keretében” című felhívás révén. A beruházások keretében új eszközök beszerzésére, új épület építésére, illetve meglévő épületek átalakítására, bővítésére, korszerűsítésére is lehetőség nyílik. A fejlesztések összköltsége meghaladja a 2,5 milliárd forintot.

Több mint 67 millió forint vissza nem térítendő támogatásról és közel 85 millió forint visszatérítendő kedvezményes kamatozású kölcsönről született döntés a „Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása” című felhívás keretében. A 6 támogatott vállalkozásnál összesen 39 db – helyben telepített saját szoftver és/vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetése – infokommunikációs (IKT) alkalmazás újonnan történő fejlesztése valósul meg.

3 vállalkozás jutott közel 440 millió forint fejlesztési forráshoz a „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” című pályázati felhívás keretében. A beruházások összköltsége megközelíti a 880 millió forintot. A felhívás célja a kkv-kat kiszolgáló beszállítói és áruelosztási hálózatok szolgáltatási minőségének fejlesztése, elsősorban a nyújtott szolgáltatások körének bővítése és minőségének javítása,

1,3 milliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő fejlesztési forrást nyert 191 mikro-, kis- és középvállalkozás a pályakezdők támogatását célzó gyakornoki programjának keretében. A gyakornoki program bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan kilenc hónapon keresztül, és lehetőséget teremt segítő vállalati gyakornoki kapcsolattartó tevékenység ellátására és szükség esetén az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására is.

A Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázaton 57 nyertes született, részükre több mint 2,5 milliárd forint támogatás lett megítélve. A konstrukció keretében (a GINOP korábbi kiemelt projektjének keretében) már felkészített, ellenőrzött üzleti tervvel rendelkező társadalmi vállalkozások hajthatják végre a foglalkoztatási céljuk megvalósításához szükséges fejlesztéseiket.

10 nyertes született a „Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatás-nyújtásának támogatása” című felhíváson. A több mint 370 millió forint támogatásból nemzetközi piacra jutáshoz kapcsolódó klaszter menedzsment szolgáltatások, információs technológia-fejlesztés, képzés, tanácsadás igénybevételére is lehetőség nyílik. A fejlesztések összköltsége meghaladja az 545 millió forintot.

76 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert 1 társadalmi szervezet a Tranzitfoglalkoztatási programok végrehajtása keretében. A felhívás elsődleges célja, hogy a gazdaság bizonyos területein tapasztalható munkaerőhiány kielégítése érdekében speciális módszereken alapuló képzési programokat támogasson. Az alapítványok, egyesületek és nonprofit kft-k által végrehajtott foglalkoztatási programokban 65 fő munkanélküli, illetve inaktív személy bevonása valósul meg – mondta el Rákossy Balázs.”

Forrás:
430 kkv nyert 40 milliárd forint támogatást a Ginopban; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 8.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Naponta 700 ezer e-recept kerül felhőbe

„Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) a tervezett 10 ezer intézményből már 3400 patika, 6200 háziorvosi praxis és 400 járó-és fekvőbeteg ellátó intézmény csatlakozott, naponta rendszeresen 6500-an használják az eeszt – mondta Vartus Gergely az E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos a Nézőpont Konferenciáján. Háromezer intézmény pedig még a csatlakozási stádiumban van.

A miniszteri biztos azt mondta, naponta 700 ezer e-recept kerül feltöltésre az EESZT-be.
Az EESZT novemberi indulásához képest, amikor a receptek 5-10 százaléka került csak fel a felhőbe, jelenleg a receptek 45 százaléka már e-receptként jelenik meg. A cél az, hogy a következő év végére a receptek 90-95 százaléka felkerüljön a rendszerbe és az orvosoknak az eeszt a mindennapi munkájuk része legyen. Vartus Gergely hozzátette, 2018-ban a az Országos Mentőszolgálat, a magánegészségügyi szolgáltatók és az alapellátásban lévő fogorvosoknak is kötelező lesz csatlakozniuk az eeszt-hez.”

Forrás:
Naponta 700 ezer e-recept kerül felhőbe; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2017. december 8.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Megjelent a Közbeszerzési Hatóság-Miniszterelnökség-EUTAF-Megyei Jogú Városok Szövetsége közös PÉLDATÁRA a Kbt. 19.§ (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmával kapcsolatosan

„A Hatóság a részekre bontás tilalmára vonatkozó példatár módosításával kívánja segíteni a jogalkalmazók tevékenységét. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt példatár egyaránt tükrözi a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai álláspontját.

A példatár elérhető itt.

Forrás:
Megjelent az új példatár; Közbeszerzési Hatóság; 2017. december 5.

Kategória: gazdaság, jog, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A magyar gazdaságban a járműgyártás jelentősége nőni fog

„A magyar gazdaságban a járműgyártás jelentősége megmarad, sőt nőni fog – hangsúlyozta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára kedden a HG Media csoport Fókuszban rendezvénysorozatának autóiparral foglalkozó konferenciáján, Budapesten.
Az innovációs kihívások az autóipar hazai szereplői előtt címmel tartott előadásában az államtitkár rámutatott arra, hogy a járműgyártás kutatás-fejlesztési igénye az utóbbi időben dinamikusan növekedett, így várható, hogy néhány éven belül ebből az ágazatból származik majd a legnagyobb részesedés a k+f költésben.

Az NGM államtitkára rámutatott arra, hogy Magyarországon erőteljes az egyetemek és nagyvállalatok közötti kapcsolat, a járműgyártás és az egyetem egymás mellé települt, például Győrben, Kecskeméten, Szegeden a tudományos parkban egyre több járműgyártással kapcsolatos terület jelenik meg.

Lepsényi István hangsúlyozta, hogy az autonóm és elektromos járművek tesztelésére alkalmas zalaegerszegi próbapálya egyedüli lehetőséget ad majd arra, hogy vonzza a nemzetközi kutatás-fejlesztést, és ehhez Magyarország szolgáltatást nyújtson.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar járműgyártás az elmúlt években dinamikusan fejlődött, hozzájárulása a nemzetgazdasághoz kiemelkedő értéket képvisel, fontos szerepet tölt be a magyar exportban, továbbá a foglalkoztatásban.

A járműgyártás volumene világviszonylatban is növekedni fog, emellett átalakulnak a járművek, a beszállítói láncok, a digitális átalakulás nemcsak a járművekben, hanem a gyártásban is megjelenik, és ezekre a gyors változásokra a magyar beszállítóknak is fel kell készülniük – hívta fel a figyelmet Lepsényi István.

Fontos feladatnak nevezte az alternatív üzemanyag infrastruktúrájának kiépítését. Példaként említette, hogy Magyarországon 2015-ben 300 tisztán elektromos jármű volt, jelenleg pedig már 1200-1300 ilyen autó fut.

Az autókereskedőknek is szembe kell nézniük az értékesítés változásával, egyre nagyobb igény mutatkozik az online autóvásárlás iránt is, növekszik a közösségi média jelenléte. Az autókereskedelem változásával megszűnhetnek a hagyományos bemutató termek, előtérbe kerül a virtuális vezetés – emelte ki Lepsényi István.”

Forrás:
A magyar gazdaságban a járműgyártás jelentősége nőni fog; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 5.

Kategória: energia, gazdaság, közigazgatás:magyar, technika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!