Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 22.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR

Állj Mellénk! Hirdeti az Izrael állam közdiplomáciai offenzívájának támogatására alakult nemzetközi civil szervezet szlogenje.
Az elmúlt héten egyre véresebb konfliktussá fajult a szembenállás a Gázai-övezet határainál. A helyzet súlyos kihívást jelent a külpropagandát, a nemzetközi országimázs építést roppant komolyan vevő izraeli közdiplomáciának is. Ha a kicsit talán túlságosan is bulvárízű szalagcímet idézzük az európai értékre amúgy kényes Euronews hírszolgáltatótól, az azért van, mert jól tükrözi a forduló nemzetközi közhangulatot: „Izrael most tényleg a fél világnál kihúzta a gyufát.”
Az immár egyértelműen kedvezőtlenné, sőt ellenségessé váló nemzetközi megítélés módosítására átfogó (bár nem feltétlenül összehangolt) akcióba kezdtek az Izrael ügyét képviselő és szolgáló civil aktorok szerte a világban. A tájékoztatási-propaganda ellenoffenzíva döntően a kibertérben, egészen pontosan a közösségi média platformjain folyik.
A témára azért is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, mert jól példázza a „digitális diplomácia” sokat emlegetett „paradigma-váltó” jellegét. A korszerű IT-eszközök és alkalmazások használata, az online terek „belakása” korántsem szorítkozott a hagyományos diplomáciai folyamatok puszta modernizálására. Szembeötlő újdonság, hogy a Facebookon, Instagramon, Twitteren zajló „népi diplomáciának” jóval szélesebb a szereplőgárdája. A hivatásos diplomaták szűk kasztja mellett civil szervezetek, vállalatok, sőt egyszerű magánemberek is aktív formálói lettek országaik külpolitikájának. Ennek megfelelően bővül, változott a diplomáciai „tranzakciók” tartalma, stílusa is.
Egy ilyen amatőrnek látszó, de nagyon is befolyásos új diplomáciai szereplőt mutatunk be ezen a héten: az Izrael Állam hivatalos közdiplomáciáját, annak mostani szorongatott helyzetében intenzív online kampánnyal segítő StandWithUs nevű civil szervezetet. A szervezetet eredetileg 2001-ben alapította egy Los Angeles-i családterapeuta, maga is holokauszt-túlélők leszármazottja. Célkitűzésük az volt, hogy erőteljes média kampányokkal, változatos tájékoztatási eszközöket mozgósítva segítsék az antiszemitizmus elleni küzdelmet, illetve segítsék Izrael Állam ügyét a nagyvilágban. Különösen fontos szerepet játszottak az (Egyesült Államokban és Nyugat-Európa egyes államaiban meglehetősen aktív) Izrael-ellenes társadalmi bojkott szervezetek elleni kommunikációs kampányokban. Ez utóbbiakat egyébként éppen a Közel-Kelet palesztin népességeivel szembeni kíméletlen izraeli politika ellenhatásaként hozták létre Amerikában és számos Európai országban.
A StandWith Us, jóllehet civil szervezet, rövid idő alatt jelentős hálózattá nőtte ki magát: ma már 18 irodát üzemeltet Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, s mintegy félszáz alkalmazottja, és több ezer önkéntes támogatója segíti akcióit. A szervezet kezdettől szoros együttműködést épített ki az Izraeli Külügyminisztériummal, és ma már egyértelműen az Izraelt támogató sokrétű közdiplomáciai ökoszisztéma fontos szereplőjének számít. Ez tükröződik évről évre növekedő költségvetésében is, amely 2014-ben már csaknem 10 millió dollárra rúgott.
A szervezet Facebook oldala a mostani krízis napjaiban nyilvánvalóan a gázai zavargásokra összpontosít. A közzétett posztok jól láthatóan két stratégiai irányba mutatnak: egyfelől igyekeznek bemutatni az Izrael melletti nemzetközi kiállást, szolidaritást (például a diplomáciai képviseletüket szintén Jeruzsálembe áthelyezni szándékozó további országokkal), másfelől a Hamasznak a gázai összecsapásokban játszott háttérszerepének bemutatásával igyekeznek hitelteleníteni az Izrael elleni tüntetőket. Az oldal kiemelkedően aktív, sok a közzétett video anyag, infografika jellegű tényközlés. Ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy a hozzászólásokban nem alakul ki semmiféle párbeszéd, netán vita. Ami a Facebook-világra jellemző „véleményburok” érvényesülésére utal itt is, megnehezítve a közösségi média offenzíva hatékonyságának reális értékelését.
StandWithUs

Netanyahu fia az Instagramon robbantott diplomáciai botrányt
Ha még nem volna elég nehéz az Izrael Államot körülvevő nemzetközi közdiplomáciai és közkommunikációs helyzet, nos, akkor a miniszterelnök fia, Yair Netanyahu a jelek szerint minden héten gondoskodik még valami plusz munícióról.
Az előző héten még „csupán” szokatlan üzleti-szakmai megbízatásával került a címlapokra. Mint emlékezetes: kiderült, hogy a közel-keleti országot vezető politikus gyermeke – zsenge kora és tapasztalatlansága ellenére – az idegenforgalomban érdekelt komoly izraeli cégeknek tart „geopolitikai tréningeket”, természetesen üzleti alapon.
Most azonban jelentősen túllőtt a célon: a héten Instagram fiókján tett közzé egy grafikát, amely a török lobogót ábrázolta, rajta obszcén módon gyalázkodó felirattal. A digitális diplomáciai magánakció nem is jöhetett volna rosszabbul az izraeli külpolitikának. Az Izrael és Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok ugyanis rekord sebességgel zuhantak eddigi mélypontjukra: a gázai övezet határán kirobbant vérfürdőre válaszul (amelyben az izraeli határőrizeti alakulatok több mint félszáz palesztin tüntetőt lőttek agyon) Törökország azonnali hatállyal kiutasította Eitan Naeh izraeli nagykövetet, és a maga képviselőjét is visszarendelte a zsidó államból (és egyben az USÁ-ból is). Izrael Állam hasonló lépésekkel válaszolt, és a politikai vezetők közötti éles szópárbaj tette fel a pontot az i-re.
A pattanásig feszült helyzetbe robbant be a Netanyahu fiú nem különösebben ízléses, de semmiképpen sem diplomatikus online akciója. Az inkriminált posztot azóta már eltávolították az Instagram fiókjáról, de mint jól tudjuk: az Interneten mindennek megmarad a nyoma. Egy izraeli kormányszóvivő pedig azzal mentegette az esetet, hogy a Netanyahu gyerek magánszemély, és közösségi média fiókjai sem közügy. Amiből az derül ki, hogy még a témában úttörő szerepet játszó Izraelben sem érti mindenki: ezek a hajdani határok a digitális diplomácia világában már régen nem léteznek.
Fck Turkey. Netanyahu’s Son Posts Controversial Instagram Image; RT.com; 2018. május 16.

Nikki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet Twitter-fiókjával rúgja fel a digitális diplomácia szabályait
Az Egyesült Államok külpolitikai vezetőinek, a jelek szerint, menetrendszerűen támad valamiféle botrányuk az online ügykezelésből. Ugye még emlékszünk: Hillary Clinton, külügyminiszterként magán e-mail címéről forgalmazott tömegesen hivatali dokumentumokat, leveleket, súlyosan megsértve ezzel a hivatali szabályokat, és vélhetően hazája érdekeit is.
Most az ország ENSZ-nagykövete (és sokak szerint afféle egyszemélyes, önjáró külpolitikai központja) Nikki Haley sajátos ügykezelési gyakorlatára derült fény. A Politico magazin kiderítette, hogy Haley – noha az amerikai Külügyminisztérium szabályzata ezt egyértelműen előírja – nem hivatali címről forgalmazza közösségi média üzeneteit. A helyzet persze az, hogy, hogy a saját személyes fiókján közreadott Twitter posztjainak egy része valóban magántermészetű. Egy része azonban nem. Hivatalával, pozíciójával, illetve aktuális hivatali feladataival összefüggő bejegyzéseket is gyakorta oszt meg a Twitterén, márpedig ez egyértelműen az ország hivatali eljárásait szabályozó rendelkezésekkel ellentétes.
A szövetségi alkalmazottak hivatali munkavégzésének szabályszerűségét ellenőrizni hivatott állami testület, az US Office of Special Counsel már tavaly felhívta Haley figyelmét arra, hogy „hivatali személyisége” és magánemberi ügyei túlságosan is összekapcsolódnak az általa használt közösségi médiumban. Ezzel azt a benyomást kelti, hogy magántermészetű (például pártpolitikai) ügyeiben is hivatalos minőségében jár el. Akkor ugyanis Haley egy dél-karolinai képviselőjelölt ügyében posztolt, megosztva Trump elnök egy erre vonatkozó bejegyzését. Az amerikai törvények az elnök (és alelnöke) számára ugyanis engedélyezik, hogy hivatalos minőségben szólaljanak meg akár párpolitikai témákban is – más hivatalnokoknak azonban ez szigorúan törvénybe ütköző.
A meglehetősen öntörvényű amerikai ENSZ-nagykövet a hírek szerint továbbra sem kíván hivatali Twitter-fiókot nyitni. Ugyanakkor szóvivője leszögezte. Haley teljes mértékben be fogja tartani a Külügyminisztérium közösségi média használati szabályozásait.
Nikki Haley’s Twitter Account Raises Protocol Concerns; Nahal Toosi; Politico; 2018. május 20.

Kissinger jóslata: a Felvilágosodás korának befellegzett – köszönhetően az Internetnek
Az amerikai külpolitikai gondolkodás „nagy öregje”, hajdani nemzetbiztonsági főtanácsadó, külügyminiszter, és a XX. századi amerikai diplomácia néhány legjelentősebb fejleményének szerzője most megkongatta a vészharangot.
Henry A. Kissinger papírra vetette a hét, de talán az egész mostani időszak egyik legfontosabb elméleti cikkét. Az amerikai külpolitika veteránja, ma is a legmagasabb politikai körök tanácsadója azonban nem a külkapcsolatokról, de még csak nem is a nemzetközi viszonyokról merengett. Témája az információ technológia, és specifikusan a Mesterséges Intelligencia várható társadalmi hatása. Kissinger – aki a rá jellemző alapossággal és sebességgel gyűjtötte be a szükséges tudást az érdeklődését felkeltő tématerületről – nem túlságosan bizakodó a közelgő hatalomátvételtől. Mert, véleménye szerint, kerek perec arról van szó. A forradalom, aminek éppen most vagyunk tanúi, a történész professzor szerint legfeljebb a könyvnyomtatás feltalálásához, és az értelem annak nyomán kibontakozó hatalomszerzéséhez fogható. Jó esetben. Ám a valóságban ez a mostani fordulat minőségileg más lesz.
A Felvilágosodás törekvése az volt, hogy a felszabadult emberi értelemnek rendelje alá a hagyományos igazságokat – vallja a szerző. Az Internet célja azonban az, hogy az egyre növekvő mennyiségű adat akkumulálása és manipulálása révén szentesítse az emberi tudást. Ebben a folyamatban elvész az emberi jelleg. Az Internet használatának fókuszában az információ megszerzése és kezelése áll; az információ összefüggésekbe ágyazása, konceptualizálása viszont teljességgel háttérbe szorul. A felhasználót nem érdeklik a történelmi, vagy filozófiai aspektusok: csakis az azonnali, gyakorlati haszonnal bíró információkban érdekeltek. E közben a keresőmotor algoritmusok „megtanulják” az egyedi felhasználók preferenciáit előre jelezni. Az igazság viszonylagossá válik. Az információ megsemmisítéssel fenyegeti a bölcsességet.
Kissinger, aki – ahogy feljebb említettük – bár nem számítástechnikai, informatikai szakember, de komolyan vette az őt érdeklő kihívást, és a legjobb szakembereknél tájékozódott a témában, a Mesterséges Intelligencia alkalmazásának, térhódításának három különösen fontos aspektusára hívja fel a figyelmet:
Nyugtalanító körülmény elsősorban az, hogy az MI térhódítása előre nem látott következményekkel járhat. A Mesterséges Intelligencia (a hátterében működő algoritmusok) nem képesek a „kontextualizációra”. Arra, hogy az egyes információkat, dolgokat, cselekedeteket a tágabb összefüggésekben tudják elhelyezni. Az ember képes erre. A gép azonban legfeljebb korlátozottan képes értelmezni azokat az összefüggéseket, körülményeket, amelyek a számára adott utasításokat helyesen értelmezhetővé teszik.

Hasonlóan nyugtalanító körülmény ugyanakkor az is, hogy a Mesterséges Intelligencia változásra bírhat egyes emberi gondolkodási folyamatokat, illetve emberi értékeket. Ugyanakkor az MI azon képessége, hogy próba-szerencse alapon iszonyatos gyorsasággal tanuljon, óhatatlanul megnöveli az elkövethető hibák gyakoriságát és nagyságát.

A Mesterséges Intelligencia elsajátíthatja (megtanulhatja) ugyan a kitűzött célok elérésének módját, ám nem lesz képes magyarázatot találni a feladatok elvégzésének miértjére.

Mi lesz velünk, emberekkel – teszi fel a legfontosabbnak szánt kérdést Kissinger – ha a Mesterséges Intelligencia tanuló- problémamegoldó képessége által messze túlszárnyalt emberi értelem nem lesz többé képes elfogadható módon magyarázni a minket körülvevő világegyetemet?
How the Enlightenment Ends; Henry A. Kissinger; The Atlantic Magazine; 2018. június

A folytatólagos TV szappanoperába csomagolt geopolitika
Jennifer Hewett, a kitűnő The Australian Financial Review című hírmagazin politikai szakírója egészen figyelemre méltó írásban mutatott rá napjaink geopolitikai történéseinek lényegére. Mondhatnánk persze azt is: nincsen ebben semmi újdonság, hiszen minden hírfogyasztó, online-, vagy valóságos tévénéző jó ideje tudja, hogy valójában „miről szól” ez az egész világ itt körülöttünk. Tudjuk jól, hogy cirkusz ez, még ha a különösen veszélyes, sokszor gyomorforgató, és túlságosan is gyakran véres fajtából is. Aminek a jó része ma már online csatornákon, sőt egyenesen a kibertérben zajlik, mint valami lövöldözős videójáték, vagy talán már az is a valóságban.
Brit hercegi esküvő, aztán majd hamarosan izgalmas színjáték a showman Trump, és a nem kevésbé excentrikus észak-koreai Kim Dzsongun között. Geopolitika? Igen. De, ugyanakkor folyamatosan zajló szappanopera show-műsor, amiben mi nézők és statiszták vagyunk egyszerre.
A kulcsszavak: a celebritás és a dráma. E két dramaturgiai tényező körül forog ma már minden e nagypolitika színpadán, de főleg annak online elérési csatornáin. Trump, akinek feltűnésén, majd győzelmén sokan megrökönyödtek, nem a kivétel, nem a disszonáns elem, hanem maga a lényeg: személye tökéletesen tükrözi azt a (nagy)politikai teret, amiben a komolyság átadta helyét a cirkusznak.
A geopolitika új nagyszínpadán változnak a színek, és persze jönnek-mennek a szereplők is, de a lényeg változatlan: az emberi érzelmek folytonos és mindent elborító jelenléte, ez adja a mediatizált nagypolitika állandó hátterét.
A brit királyi család legújabb házasodási ceremóniája, színjátéka, előadása tökéletesen „hozta” ennek a színjáték-politikának, politikai színjátszásnak a drámai magját. Csupa emóció, csupa drámai helyzet, megannyi szívet szorító helyzet és életút: a magányos anyós, az ara zárkózott és különös apja, a pompás ruhaköltemények, lágy mosolyok. Tökéletes rendezés, tökéletes szereposztás.
Aztán majd hamarosan jön a koreai atomalku előadása. Ott persze sokkal izgalmasabb lesz a dramaturgia – nem is beszélve a tétekről és lehetséges kimenetelekről. De, a lényeg változatlan marad: csak a címe lesz más, és kicsit talán a műfaja is. Igazi tévés-online túlélőshow, afféle valóságos Survivors.
Geopolitics packeged up as reality TV series; Jennifer Hewett; The Australian Financial Review; 2018. május 20.

HETI GAMING – FÉRFIAS JÁTÉKOK
Marcus Aurelius háborúi. Róma i.sz. 170-180.
Ha már a valóság olyan, mint valami valós időben követett online showműsor, akkor legalább a játékban őrizzük meg a komolyságot! A stratégiai társasjátékok egyik legnagyobb presztízsű kiadója, a nagynevű Hollandspiele kiadó a napokban rukkolt elő egy különösen izgalmas új játékkal.
A Marcus Aurelius háborúi egy úgynevezett szoliter, tehát akár egyedül is játszható, stratégiai „társasjáték”, és így különösen alkalmas az elmélyedt elemzésre, valósághoz közelítő történeti-diplomáciai szimulációra.
Krisztus után 170-ben vagyunk. A nem régiben még impozáns Római Birodalmat járványok dúlják. A betegség tizedelte légiók kétségbeesetten próbálják tartani a határokat, a szinte végtelenségig elnyúlt limes mentén. Vad germán törzsek, zsákmányra éhes szarmata portyázók csapnak át a Duna menti erődvonalon. Ebben a kritikus órában egy fiatal császár, a filozófusként kitűnni tudó, ám csatatéren még sohasem bizonyított Marcus Aurelius próbálja megfordítani az eseményeket. Sikerül neki? Ez rajtunk, otthoni stratégákon is múlhat.
A számtalan díjat nyert, jól játszható, izgalmas, eredeti játékmenetű társas szépsége is említést érdemel. Ami persze nem is olyan meglepő, ha tudjuk: a tervező a filmrendezőként karriert befutott Robert DeLeskie volt.
Wars of Marcus Aurelius. Rome 170-180 CE.; Board Game Geek; 2018. május 20.
Wars of Marcus Aurelius. Rome 170-180 CE

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉSEK
Schindler, Caitlin E. (2018): The Origins of Public Diplomacy in US Statecraft.Uncovering a Forgotten Tradition. Palgrave Macmillan
Ezen a héten megint egy könyvcsemegét ajánlok. A The Origins of Public Diplomacy in US Statecraft azon nélkülözhetetlen alapmunkák közé tartozik, amelyek történelmi beágyazottságban keresik (és aztán persze magyarázzák is) a minket ma körülvevő külkapcsolati, diplomáciai intézményrendszerek gyökereit, lényegét, működését és értelmét.
A napokban megjelent tanulmánykötet hat történeti esettanulmányon keresztül mutatja be az Amerikai Egyesült Államok közdiplomáciájának alakulását, és az abban kulcsszerepet játszó intézményeke, és sok esetben magánszereplőket.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Rogán Antal az e-közigazgatásról

“Nem vagyok az az ember, aki óriási aparátust és túl sok feladatot akar grundolni maga alá” – mondta Rogán, akinek a minisztériumához több feladatkör fog tartozni, mint az előző ciklusban. Két új területet kell vinnie a Kabinetirodának: turizmus és e-közigazgatás.

Az e-közigazgatásról szóló részeknél Rogán köszönetet mondott Navracsics Tibornak és Lázár Jánosnak, mert szerinte sikeres közigazgatási átalakítást vittek véghez. A jövő feladatai között említette, hogy minden magyar állampolgár digitális személyazonosítóval rendelkezhessen. ”
Index.hu, 2018. május 14.

„Rogán Antal beszámolója szerint az e-közigazgatási átalakítások felügyelete is átkerül a kabinetirodához, ezt szintén versenyképességi kérdésnek nevezte, ezért – mint mondta – minőségi szintugrást tervez a területen. „Az infrastruktúra kialakítása sikeres, sok digitális szolgáltatást már ma is biztosít az állam, de ezek felhasználóbarát voltán van még mit javítani” – fejtegette a miniszterjelölt, a terveit kicsit részletesebben is kifejtve pedig arról beszélt, hogy platformfüggetlen bizalmi szolgáltatások széles körének kiépítésére lenne szükség.

„Az e-személyi jó, de nem lehet elég dologra használni, főleg nem a fiatalok és üzletemberek számára”

– folytatta az eddig a Miniszterelnökség által felügyelt terület finom kritikáját Rogán, hangsúlyozva, hogy az azonosításban vagy az ügyek nyomon követésében is van még hová fejlődni, például, hogy látható legyen, foglalkozott-e már valaki egy benyújtott panasszal vagy kéréssel.”
HVG.hu, 2018. május 14.

„Rogán Antal a tárcához tartozó feladatok közül versenyképességi tényezőnek nevezte a korszerű elektronikus közigazgatást is, ezért a felhasználóbarát keretek kialakítását szorgalmazta. Kiemelte többek között a bizalmi szolgáltatások jelentőségét és közölte, hogy az államnak biztosítania kell a platformfüggetlen digitális személyazonosítás lehetőségét. Hozzátette, hogy a versenyképes és ügyfélbarát szolgáltatások kialakításában a kabinetiroda együttműködik más minisztériumokkal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a belügyi, valamint az innovációs és technológiai tárcával.”
Magyar Hírlap, 2018. május 15.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI – 2018) szerint Magyarország a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik

„…A 28 uniós tagállam között Magyarország a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben összességében átlagos ütemben fejlődött.

Magyarország jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körben való rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének köszönhető. A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól, mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel és alacsony a természettudományokat, technológiát, műszaki tudományokat és matematikát (STEM) tanuló diplomások száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használata a vállalkozások által és az e-kereskedelemben javult, a magyar vállalkozások még nagyon távolnak állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális technológia által kínált lehetőségeket. A digitális készségek javítása létfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozások fokozott mértékben integrálják a digitális technológiákat. A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet, azonban Magyarország továbbra is a 27. helyezett és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel.

1. Hálózati összekapcsoltság
A hálózati összekapcsoltság tekintetében Magyarország az előző évhez hasonlóan a 18. helyet foglalja el, kissé elmaradva az uniós átlagtól (a DESI 2018 módszertan szerinti mérés alapján). Bár a vezetékes széles sávú lefedettség változatlanul a háztartások 95 %-ára terjed ki, a nagy sebességű széles sávú lefedettség mérsékelt ütemben, a 2016-ban mért 81 %-ról 82 %-ra nőtt 2017-ben. Magyarországon nagyon éles platform-alapú verseny áll fenn, amelyet leginkább az szemléltet, hogy a helyi három meglévő telefonszolgáltató közül kettő kábelhálózat-üzemeltető tulajdonában áll. Jelentős előrehaladás történt a vezetékes széles sáv igénybevétele tekintetében (72 %-ról 78 %-ra történő növekedés), amely meghaladja a 75 %-os uniós átlagot. A háztartások majdnem fele (49 %) legalább 30 Mbps sebességű szolgáltatásra fizet elő, szemben a 33 %-os uniós átlaggal. Ezenkívül Magyarország az átlagnál sokkal eredményesebb a szupergyors hálózati összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének tulajdonítható: a lefedettség 74 % (az Unióban 58 %), míg az igénybevétel 29,8 % (az Unióban 15,4 %). Ezzel szemben a mobil széles sáv lefedettség nem növekszik és a mobil széles sáv igénybevétele a legalacsonyabb (100 főre jutó 49 előfizetés) az EU egészére mért 90 előfizetéshez képest. Ez talán azzal magyarázható, hogy a mobiltelefon-használók által fizetett díjak tartósan a legmagasabbak közé tartoznak Európában. Ugyanakkor a vezetékes széles sáv árindex megközelíti az uniós átlagot.

2. Humán tőke
A humán tőke tekintetében Magyarország 21. helyen áll az uniós országok között, elmaradva az uniós átlagtól, és tavaly viszonylag lassú előrehaladást ért el. Az internetfelhasználók aránya 76 % az uniós 81 %-hoz képest. Csupán a lakosság 50 %-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, és ez az arány nem javul. A készségek jelentős mértékben hiányosak: az 55 évesek és annál idősebbek csupán 21 %-a (az Unióban 34 %) és az alacsony iskolai végzettségűek csupán 25 %-a (az Unióban 30 %) rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel. A fejlett készségeket illetően az IKT-szakemberek aránya Magyarországon alig marad el az uniós átlagtól, illetve a STEM végzettségűek aránya a mérsékelt növekedés ellenére viszonylag alacsony maradt.

3. Internetes szolgáltatások használata
A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. A DESI internetes szolgáltatások használatával kapcsolatos vetületét illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot. A magyar internetfelhasználók 84 %-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, 85 %-uk olvas híreket (az EU-ban 72 %) és 59 %-uk bonyolít videohívásokat (az EU-ban 46 %). A közösségi média használatának tekintetében Magyarország az első helyen áll.
Az online tranzakciós szolgáltatások igénybevétele azonban továbbra is alacsony mértékű: az internetfelhasználók csak 49 %-a használ e-bankolási és e-kereskedelmi szolgáltatásokat az uniós 61 %-os, illetve 68 %-os aránnyal szemben.

4. A digitális technológiák integráltsága
A digitális technológiák vállalkozások általi integrálása tekintetében Magyarország a 25. helyen áll, jelentősen elmaradva az uniós átlagtól. Magyarországon a vállalkozások riasztóan alacsony aránya oszt meg információkat elektronikus formában (14 % szemben az uniós 34 %-kal). Bár a közösségi média, elektronikus számlázás és felhőalapú szolgáltatások használata növekedett, Magyarországnak nem sikerült csökkentenie lemaradását az EU-val szemben. Ugyanez jellemző az e-kereskedelemre, mivel a kkv-k csupán 12,5 %-a végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző évhez képest, azonban nem éri el a 17,2 %-os uniós átlagot.

5. Digitális közszolgáltatások
Magyarországon a digitális közszolgáltatások továbbra is a digitális gazdaság és társadalom legnagyobb kihívást jelentő területei közé tartoznak. Magyarország a 23. helyet foglalja el az adatok közigazgatási rendszerek közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli felhasználása (Űrlapok automatikus kitöltése) terén, és 25. a szolgáltatások kiépítettsége (Teljes körű online ügyintézés) tekintetében. 2017-ben az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya 45 %-on állt (uniós átlag: 58 %). A nyílt hozzáférésű adatok tekintetében Magyarország 5 százalékponttal javította eredményét, azonban nem tudta felszámolni lemaradását az EU-val szemben. 2017 márciusában az elektronikus egészségügyi szolgáltatások használata is alacsony szinten volt.
…”

Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018, Magyarországról szóló országjelentés; Európai Bizottság; 2019. május 17. (PDF)
DESI Report 2018 – Telecoms Chapters. Hungary; Európai bizottság; 2018. május 8. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: A gyengén teljesítő országok csoportja: Románia, Görögország, Bulgária, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Ciprus és Szlovákia.

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, média, szakirodalom, társadalom, távközlés, technika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. május 14-május 18.

Ajánlati/Részvételi felhívás

IT-biztonsági szaktanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/91
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.05.14.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.11.
Rövid meghatározás:
* IT biztonsági szaktanácsadási feladatok:
A Megrendelő által megjelölt információbiztonsági témában átfogó, kockázatelemzéssel egybekötött, független szakértők által végrehajtott vizsgálatok végrehajtása eseti megrendelések alapján.
* Etikus hackelési feladatok:
A Megrendelő kritikus vagy bizalmas adatokat tároló rendszereire vonatkozó, független szakértők által végrehajtott információbiztonsági sérülékenységi vizsgálatok végrehajtása eseti megrendelések alapján.
Lásd bővebben

RSA gyártói támogatás és fejlesztési támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.05.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.18.
Lásd bővebben

Előzetes tájékoztató

TSM rendszer-szakértői támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Előzetes tájékoztató
Közzététel dátuma: 2018.05.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Rövid meghatározás:
A nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat támogatására kialakított hatósági informatikai rendszer üzemeltetés támogatása
Lásd bővebben

Rendszerek információbiztonsági megfeleltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Előzetes tájékoztató/2015
Közzététel dátuma: 2018.05.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Rövid meghatározás:
„KÖFOP – Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása”
projekthez kapcsolódóan „Rendszerek információbiztonsági megfeleltetése”
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

MSLIC18 (Microsoft) KM, eljárás eredménye
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/91
Közzététel dátuma: 2018.05.14.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.; SMP Solutions Kft.; S&T Consulting Hungary Kft.; Enterprise Services Magyarország Kft.; SoftwareONE Hungary Kft.; SeE Enterprise Kft.; IMG Solution Kft.; Softline Services Kft., Grepton Informatikai Zrt., Invitech Megoldások Zrt., M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft., Rufusz Computer Informatika Zrt.; ALOHA Informatika Kft., Poli Computer PC Kft.; Duna Elektronika Kft.; SYSInfo Kft.; BIT SERVICE Kft.; Sysman Informatikai Zrt.
Rövid meghatározás:
Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények részére Microsoft szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése tárgyban.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 40.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az egységes integrált állami vagyonnyilvántartás közhitelességének és adatkonzisztenciájának ellenőrzéséhez szükséges további fejlesztési feladatok ellátása az MNV Zrt. részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/91
Közzététel dátuma: 2018.05.14.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő:
T-Systems Magyarország Zrt. (Symmetria Magyarország Zrt., Kermann Műszaki Fejlesztő Kft. közös ajánlattevők)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.584.261.000,- Ft
Lásd bővebben

Az állami vagyonnyilvántartás (Országleltár) program részeként megvalósításra kerülő projektekhez kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: ÁVNY – Állami Vagyonnyilvántartási Kft.
Nyertes ajánlattevő: Clarity Consulting Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató a “A megemelkedő számú elektronikus iratok tárolásának megoldására szolgáló háttértár és archiválóhardverelemek, további alapinfrastruktúra-licencek beszerzése – 100117.” tárgyú eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 417.597.158,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató “MIR/Mirtusz rendszer üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatai” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GEOMETRIA Kft.
A közbeszerzés ismertetése:
MIR/Mirtusz rendszer üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatai.
(MIR rövidítés alatt Műszaki Információs Rendszer értendő. Mirtusz rövidítés alatt a Központi Munkairányító Modul értendő.)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 400.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az MNB IDM rendszer BIR rendszert kiváltó moduljának megvalósítása – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/92
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Noreg Információvédelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.230.000,- Ft
Lásd bővebben
[Megjegyzés: IDM=Identity Management. Szerk.]

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/92
Ajánlatkérő: Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg
Nyertes ajánlattevő: ProComp Számítástechnikai és Elektronikai Kft.
Meghatározás: IKT eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.194.730,- Ft
Lásd bővebben

Szerverek garancia kiterjesztése-2/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Aquincum Informatika Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 600.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató_Központi Microsoft licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.818.800,- Ft
Lásd bővebben

Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szoftverre vonatkozó szoftverkövetési, üzemeltetéstámogatási, fejlesztési és konzultációs szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: E-Group ICT Software Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 69.750.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések elnevezésű EFOP-1.9.6-16 projektben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megnevezésű rendszer bővítése és továbbfejlesztése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.789.919.700,- Ft
Lásd bővebben

Készpénzmentes elszámolási rendszer bevezetése a BGYH Zrt. üzemeltetésében lévő fürdők kereskedelmi egységeiben-Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Festipay Készpénzmentes Fizetési Szolgáltatások Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Keretmegállapodás egyedi fejlesztésű rendszerek fejlesztésére és meglévő rendszerek továbbfejlesztésére a BM VTTF részére – tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: AQUIS Innovo Kft.; SBP Systems Kft.; WSH Kft. közös ajánlattevő; ASH Szoftverház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 90.000.000,- Ft
Lásd bővebben
[BM VTTF=Belügyminisztérium Vezetőképzési, Továbbképzési és Tudományszervezési Főosztály]

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Violin Storage eszközökhöz szoftver, hardver terméktámogatási szolgáltatások beszerzése – Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül) 3.495.000,- Ft
Lásd bővebben

Grafikus monitorok és PC kiegészítők beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Kft;
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító számú projekt keretében OKIRkapu alprojekt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: HUMANsoft Kft.
Rövid meghatározás:
A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító számú projekt keretében OKIRkapu alprojekt,
egyszerűsített integrációs platform OKIR és EKEIDR rendszerek együttműködésének, valamint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetésének kialakításához.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 778.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Hardvereszközök és szoftver licencek beszerzése-2017
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Ajánlatkérő: Apertus Közszolgálati Oktatás-fejlesztési Központ Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság; EXICOM RENDSZERHÁZ Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; R+R Periféria Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; EVOLUTION CONSULTING Képzési és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 17.571.324,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése és teljes körű támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Közzététel dátuma: 2018.05.17.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: VFT Vezetési Tanácsadó és Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 54.900.000,- FT
Lásd bővebben

Informatikai rendszerek zártságát tanúsító audit szolgáltatás 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.862.500,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről – BIR-O rendszer komponenseinek fejlesztése, frissítése, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosítása 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
A befejezetlen eljárás oka: A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!

Nem önmagában a technológia okozza a problémákat, de felerősítheti azokat

„Egy amerikai médiaszociológus arra mutatott rá, hogy az algoritmusok csupán eszközök, amelyeket gyakran rosszul használnak a szakemberek.

Danah Boyd amerikai médiaszociológus a Republica 2018 nevű rendezvényen feltette a kérdést, hogy vajon ki a felelős azért, ha a Google keresője rasszista és ha valóban veszélyes hely az internet, akkor ki teszi azzá? Kik felelősek a hazugságokért és a diszkriminációért – a felhasználók, a trollok vagy a rendkívül nagy hatalommal rendelkező tech- cégek? Kellene-e szabályozni a világhálót és ha igen, hogyan?

A szakember a beszédében mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a mesterséges intelligencia az elmúlt években gyakorlatilag az IT-világban egy általános varázsszó lett, amelyet már szinte minden rendszerre alkalmaznak, akkor is, ha nem kellene. Ennek oka az, hogy már senki sem akart a “butaságba”, a buta dolgokba befektetni, s ezáltal a technológia az életünk még inkább befolyásoló tényezőjévé vált.

Az álhírek elterjedése miatt felmerült az a kérdés is, hogy voltaképpen ki uralja a tudást napjainkban. A keresők, elsősorban a Google, mostanra a legfontosabb információbeszerzési forrásokká váltak. Ezeket a szolgáltatásokat részben a programozók által fejlesztett algoritmusok irányítják, részben pedig a felhasználók kereséseiből tanulnak. Boyd példaként említette a befolyásolhatóság kapcsán, hogy amikor valaki olyan nevekre keresett rá, amelyek az afroamerikaiak körében népszerűek, akkor a Google főleg olyan találatokat mutatott, amelyekben bűnözők szerepeltek. A fehérek körében gyakori nevek esetében viszont nem ez volt a helyzet. A szakember ezt úgy kommentálta, hogy a kereső megtanulta az amerikai társadalom rasszista dinamikáját. (Az algoritmusok előítéletesek, sőt, bizonyos esetekben a képfelismerő algoritmusok szexisták.)

A médiaszociológus szerint a felelősség nem az algoritmusoké vagy a technológiáé, hanem az azokat beprogramozó embereké és a felhasználóké. A technikai megoldások csupán a meglévő dolgokat erősítik fel. Miután a technológiák és az elemzőrendszerek az élet egyre több területén vannak jelen, így meg kell tanulnunk kezelni azokat. Az egyik megoldás a platformok szabályozása lehet, de az tisztázásra szorul és további egyeztetéseket tesz szükségessé, hogy ez miként valósulhat meg.

A szerzőröl:
Boyd a Microsoft Research vezető kutatója. Eddig elsősorban azzal foglalkozott, hogy miként valósul meg a fiatalok magánéletének védelme a közösségi médiában. A New York University oktatója, a New York-i Data & Society Institute alapítója, mostanában azonban a figyelme a világháló rossz célokra való használata felé fordult.”

Forrás:
Nem a technika a gonosz ; SG.hu; 2018. május 19.
re:publica 2018: Danah Boyd, die Algorithmen und die Macht ; Torsten Kleinz; heise online; 2018. május 2.
re:publica 2018 – danah boyd: Opening Keynote: How an Algorithmic World Can Be Undermined; YouTube; 2018. május 2.
re:publica 2018; 2018. május 2-4.
Data & Society

Kategória: informatika, Internet, jog | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Társadalmi kreditrendszer Kínában: orwelli rémálom vagy fejlődő irányítási gyakorlat?

„A nemzetközi sajtóban komoly visszhangot keltett a Kínában bevezetni tervezett társadalmi kreditrendszer (TKR), ami gyakran az orwelli negatív utópiák megfelelőjeként jelenik meg a híradásokban és az olvasók szeme előtt. A China Digital Times egyik bejegyzése felhívja a figyelmet Rogier Creemers, a Leideni Egyetem kutatójának tanulmányára (Social Credit: Orwellian Nightmare, or “Crude Tool”?), amelyben nagyszámú kínai nyelvű forrást is felhasználva bemutatja a TKR előzményeit, társadalmi-politikai környezetét, mozgatórugóit, kialakulásának lépcsőit, működését és lehetséges további fejlődését. Az elemzés jól illusztrálja az abból adódó félreértelmezéseket, amikor egy adott civilizáció jellemzőit egy másik civilizáció szemszögéből próbáljuk csupán látni és láttatni – ez esetben tovább súlyosbítva azokkal a nyelvi akadályokkal, ami szelektív forrásfeldolgozáshoz vezet. Bemutatásával természetesen nem szándékunk átesni a ló túloldalára, a kínai gyakorlatot helyesnek vagy pláne követendőnek beállítva – csupán a rendszer sajátosságainak értelmezéséhez kívánunk hozzájárulni.

A sajtóban megjelent hírekből arra következtethetnénk, hogy a TKR egy újonnan felállítandó rendszer lenne. Creemers tanulmánya ugyanakkor rámutat arra, hogy annak előzményei messzire vezetnek vissza a kínai történelemben, és azok sok szempontból a császárság államigazgatási hagyományában és társadalomfelfogásában gyökereznek. A hagyományos kínai felfogásban, amelyben az egyén és társadalom szerves egységet alkot, az állam feladata nem kizárólag a jogszabályok, a törvényesség betartatása, hanem az erényekre és harmóniára törekvés, annak ösztönzése is. (Vagyis ami európai jogfelfogás szerint az állam túlterjeszkedésének számítana, az Kínában többezer éves hagyomány része, ennek megfelelő elfogadottsággal.) Ehhez a hagyományhoz jól illeszkedik a Kínai Kommunista Párt gyakorlata a társadalmi mérnökséghez és a tudományos alapúnak ítélt társadalmi beavatkozáshoz való ragaszkodásával.

A TKR kialakításának közvetlen előzménye, az igény megfogalmazása a gazdasági reformokkal kapcsolatban merült fel, válaszkísérletként arra, hogy hiányzott és nagyrészt ma is hiányzik a piaci mechanizmusokhoz elengedhetetlen bizalom és hitelesség az üzleti élet szereplői között. A korai kreditrendszerek ennek orvoslására próbáltak eszközt megfogalmazni – a motiváció tehát elsősorban üzleti volt. Ezt mutatja, hogy a TKR legfontosabb vezető intézménye is – az Állami Fejlesztési és Reformbizottság mellett – a jegybank szerepét betöltő Kínai Népi Bank. Az üzleti élet szereplőinek megbízhatósági vizsgálata a bankrendszerből indult ki tehát, és később szélesedett ki a vizsgált szempontok köre.

A politikai felsővezetés szintjén a társadalmi kreditrendszer első említése a 2002-es pártkongresszuson történt. A jegybank 2006-ban hozta létre Kreditreferencia Központját, amely az emberekről már nem csak pénzügyi adatokat gyűjtött és értékelt. Az Államtanács 2007-ben hozta létre azt a tárcaközi egyeztető fórumot, amelynek célja a TKR kialakítása, konkrét célok megfogalmazásával. Az átfogó rendszer kialakításának legrészletesebb iránymutató dokumentumát 2014-ben fogadták el („Planning Outline for the Construction of a Social Credit System”), többek közt a társadalmi harmónia és a tudományos kormányzás erősítésének meghirdetett céljával. A programban megjelent a jutalmazás és büntetés rendszere is – utóbbit a feketelistára, előbbit a „vörös listára” kerülés jelenti. A szankciók kiterjesztő jellegűek: a „bizalomvesztés” bármely területen is történik, a korlátozás minden más területre is kihat. A rendszer a tervek szerint 2020-ra fog kiépülni, amely már figyelembe fogja venni az online pénzköltéseket, a közösségi médiában közzétett bejegyzéseket, sőt, az ismerettségi kört is. Az értékelés nagy hatással lesz az emberek életére, döntő mértékben munkavállalási és hitelfelvételi lehetőségeikre, de kapcsolataikra vagy utazási szabadságukra nézve is.

A szerző egy másik fontos jellemzőre is felhívja a figyelmet. A TKR előzményei – beleértve a hitelképességi és a társadalmi megbízhatóság összekapcsolását is – nem központi, hanem helyi szinteken jelentek meg, és eleinte még komoly kritikával is kellett időnként szembesülniük az országos politikai vezetés részéről (mint ahogy arra a Szecsuán tartománybeli Szujning részletesen bemutatott esete is mutatja). Miután azonban a központi vezetés szintjén is elfogadott, sőt, szorgalmazott lett a megközelítés, országos szinten is nagyban építettek a helyi tapasztalatokra.

Kreditrendszerekkel – beleértve azok kibővített formáit is – nem csak a központi és helyi államigazgatási szervek foglalkoznak, hanem a kínai nagyvállalatok is, elsősorban az info-technológiai és e-kereskedelmi óriáscégek. A tanulmány részletesen bemutatja az Alibaba egyik leányvállalata által kifejlesztett és működtetett Sesam Credit rendszert, ismertetve azt a vitát is, amely arról szól, hogy a Sesam mennyiben kapcsolódik össze a kormányzat által működtetett társadalmi kreditrendszerrel. (Az Alibaba ezt cáfolja, ugyanakkor az összefonódás gyanúját erősíti, hogy a cég közreműködőként hivatalosan is részt vesz a TKR fejlesztésében.) Mindenesetre a szerző értékelése szerint a társadalmi kreditrendszerek nagymértékben elmossák a határokat a központi és a helyi szint, az állami és a piaci működés, a közélet és a magánszféra között.

A szerző szerint a kínai államvezetés erősen törekszik arra, hogy polgárait ellenőrzés alatt tartsa. Ehhez azonban megvoltak korábban is az eszközei, és arra sem szorul rá az állam, hogy az ellenőrzést rejtve, a „big data” mögé bújva tegye, így a TKR kialakításának elsődleges oka nem ez volt. Ugyanakkor „faltörő kosként” működhet a központi hatalom kezében az államigazgatás alsóbb szintjein, ami – jóhiszemű olvasatban – segíthet a helyi szintű korrupció és visszaélések, vagy egyszerűen a rossz működés feltárásában. A szerző szerint a TKR-nek inkább ez, mint a nyilvánosság és a polgárok ellenőrzése a célja, mindamellett, hogy – a meghirdetett szándék szerint – helyes magatartásra ösztönözné az embereket. Másik fontos deklarált célja a jogszolgáltatás hatékonyságának javítása az ítélethozatalban, azok alkalmazásában és a jogszabályoknak való megfelelőségben, amely területeken jelenleg komoly elmaradások vannak Kínában.

A TKR-t tehát nem lehet egyetlen, az állam kezében összpontosuló megfigyelőrendszernek tekinteni. Valójában több olyan kezdeményezés összefoglaló neve, amelyek hasonló módon működnek, működtetői között az országos és helyi államigazgatással, valamint a vállalati szféra prominenseivel. Ahhoz, hogy milyen irányba fejlődhet a továbbiakban, valóban orwelli rémálomként vagy inkább korszerű államigazgatási eszközként fog-e működni, a szerző a következő szempontok nyomon követését javasolja:

  1. Mi a rendszerbe kerülő információk forrása? Jelenleg főleg közadatokkal dolgozik, de fontos mérföldkő lesz, ha magánúton gyűjtött adatok is bekerülnek (pl. kereskedelmi cégektől vagy bankoktól; a szerző itt nem következetes, mivel máshol adottnak tekinti, hogy így lesz, illetve részben ez már el is kezdődött).
  2. Az értékelő rendszer jellege. Jelenleg elsősorban kétváltozós az értékelés: feketelistára vagy vörös listára kerül-e az egyén vagy a vállalkozás, vagy sem. Kérdés, hogy bevezetnek-e állami szinten olyan pontrendszert, amely az állampolgárokat számszerűleg is kategorizálja (pl. a lojalitás alapján).
  3. A döntéshozatal természete. Egyrészt fontos szempont, hogy a döntések alapjául szolgáló értékelések alapját emberi mérlegelés, algoritmusok alkalmazása vagy öntanuló mesterséges intelligencia jelenti-e. Másrészt a döntések csak a jogszabályok betartását vagy be nem tartását jutalmazzák, illetve szankcionálják, vagy a helyesnek vagy helytelennek ítélt magatartást is.
  4. Az értékelés idősíkja. A jelenlegi rendszer a múltbeli cselekmények alapján értékel. Kérdés, hogy képes lesz-e arra, hogy statisztikai és más módszerekkel előrejelző funkcióra is alkalmassá váljon.
  5. Egyéni vagy kollektív felelősség? A TKR jelenleg kizárólag egyének, magánszemélyek vagy vállalkozások viselkedését értékeli. Kérdés, hogy lesznek-e olyan algoritmusok, amelyekkel kollektív magatartást is értékelni – és ebből következően jutalmazni vagy büntetni – tudnak.

Mindent összevetve a szerző szerint a TKR – dacára a „big data” és a mesterséges intelligencia, mint korszerű megoldások alkalmazásának – jelen formájában egy nyers eszköz. Azt, hogy milyen irányba fejlődik a jövőben, a fenti kérdésekre adott válaszok jól fogják jelezni.”

Forrás:
Social Credit: Orwellian Nightmare, or “Crude Tool”?; Samuel Wade; China Digital Times; 2018. május 15.
China’s Social Credit System: An Evolving Practice of Control; Rogier Creemers; Leiden University, Van Vollenhoven Institute; 2018. május 9.
Kitekintés:
Az egyéni hitelképesség meghatározásának rendszere, nem politikai célból, másutt is létezik, és ez is meglehetősen orwelli lehet. Lásd: Credit score; Wikipédia

Kategória: jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, társadalom | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Harmadik magyar Instagram-körkép: átalakulóban van az Instagram

„ Egyre kevesebb tartalmat tölt fel az egyre több felhasználó az Instagramra – derült ki a harmadik magyar Instagram-körképből, melyet a Crane ügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója részletezett az InfoRádió Okosvilág című műsorában.

Lassan a kétmilliót is eléri a magyar Instagram használók száma, és azt látjuk, hogy a hölgyek használják előszeretettel többségben – mondta Boroznaki Gergő, a Crane ügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója.

“Az Instagram saját adatai szerint 940 ezer a nők és 800 ezer a férfiak száma.”

Kevesebb, de szép tartalom
Hozzátette azt is, hogy az Instagramot kezdetben a korai újítók, a tartalmi kreátorok használták, akkor még nagyobb arányban voltak azok, akik tartalmat hoztak létre, de most hogy ez a mainstream részévé vált, megnőtt a felhasználói bázis, sokkal többen csatlakoznak az Instagramhoz.

“Nem mindenki akar állandóan tartalmat létrehozni, megnő azoknak az aránya, akik csak nézelődnek vagy kevesebb tartalmat töltenek fel”
– emelte ki Boroznaki Gergő. Az embereket leginkább a szép dolgok érdeklik – tette hozzá, az Instán ezeket teszik leginkább közszemlére, és ezeket szeretik nézni is. “Városok, tájak, természet, utazás közben lefotózzuk amit látunk, vagy a saját lakókörnyezetünkben, és feltöltjük.

Videót a hírfolyamba jóval ritkábban töltenek fel, viszont az Insta story-ban a képi és videós tartalom aránya szinte megegyezik” – summázta az igazgató.”

Forrás:
Átalakulóban van az Instagram; InfoRádió; 2018. május 19.

Kategória: informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!

Az azonnali fizetési rendszer önálló fizetési márkává fejlesztését is latolgatja a Magyar Nemzeti Bank

„ Az azonnali fizetési rendszer önálló fizetési márkává fejlesztését is latolgatja a Magyar Nemzeti Bank. A fő kérdés a költségeken van – az AFR elterjedését nagyban segítheti, ha a megoldást az igénybe vevők ingyenesnek érzik.

Az átutalások meggyorsításán dolgozunk, de ez átalakítja a fizetési ökoszisztémát, amelynek keretében sokkal több történik majd annál, mint amit két éve gondoltunk, és még annál is, amit most gondolunk az azonnali fizetésről (AFR) – vélekedett Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu konferenciáján tartott előadásában.
A jegybank stratégiai célja a hatékonyabb pénzforgalom, mely azon túl, hogy jelentősen csökkenti a fizetési forgalom társadalmi költségét, ügyfélélményt is nyújt.

Bartha Lajos szerint nem lehet pusztán informatikai kérdés az új rendszerre való átállás a bankok számára, mert az AFR versenyképességi szempontból lesz fontos a pénzintézeti körnek. A szakember példaként Kínát említette, ahol már bankfüggetlen szolgáltatók uralják az elektronikus pénzforgalom nagy részét, az ügyfelek nem a bankokon, hanem például az Alipay segítségével utalnak egymásnak.

Ha a bankok felismerik az AFR-ben rejlő lehetőségeket, s a felhasználóknak ők nyújtanak gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb fizetési lehetőséget, akkor hosszú távon is ők határozzák meg a hazai pénzforgalmat.

A bővülés a felhasználók mellett a szolgáltatást nyújtók körében is számottevő lehet, mert az, hogy
egy másodlagos azonosító – például mobilszám – megadásával lehet majd azonnal, készpénzmentesen fizetni, a kereskedőknek is új lehetőségeket kínál.

Kulcskérdés lehet a költségek viselése, hisz az AFR – szemben az ügyfélnek ingyenes bankkártyás fizetéssel – utalásnak minősül, aminek az átlagos költsége most 100-150 forint. Bartha Lajos ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók nettó árbevétele annak ellenére is 320 milliárd forint volt tavaly az elektronikus fizetési tranzakciók után a jegybank számításai szerint, hogy a pénzforgalomnak csak 15-20 százaléka volt készpénzmentes. Az elektronikus fizetés arányának megduplázásával számottevő költségcsökkentés mellett is jelentősen nőhet a szektor bevétele – feltételezte a szakember.”

Forrás:
Bolti logót kaphat az azonnali fizetés; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2018. május 18.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Gulyás Gergely és Tarlós István közösen tartott sajtótájékoztatót: Szorosabb együttműködésre készül a kormány és a főváros

„ A főváros és a kormány közötti szorosabb együttműködési szándékot jelentett be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós István főpolgármester pénteken Budapesten, közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Gulyás Gergely tárcavezetői eskütétele utáni első nyilvános szereplésén úgy fogalmazott, látogatása is azt szimbolizálja, hogy a kormány a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik Budapest sikeressége, nagyobb arányú, gyorsabb fejlesztése érdekében.

Kiemelte, a korábban megjelent híresztelésekkel ellentétben az új kabinet nem csökkenti a főváros hatásköreit, hanem éppen ellenkezőleg, a tisztán állami hatáskörbe tartozó fejlesztéseket is a főpolgármester együttműködéséhez kötik a tárcák közötti hatáskörök megosztását tartalmazó rendeletben.

A Miniszterelnökség vezetője az együttműködésről szólva elmondta, amennyiben indokolt, a miniszterelnök és a főpolgármester között történik majd egyeztetés, más esetekben pedig ő, illetve Fürjes Balázs, a főváros és agglomerációja állami fejlesztéseiért felelős államtitkár áll majd a főváros rendelkezésére.

Emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette, Budapest a nemzet fővárosa is egyben, a város sikeréhez pedig elengedhetetlen a kabinet és a városvezetés közötti jó együttműködés.

Budapest mindig akkor fejlődött látványosan, amikor polgári kormánya volt Magyarországnak, illetve a polgári pártok irányították a fővárost – hangoztatta. Gulyás Gergely a 2010 óta eltelt időszak kormány által támogatott komoly előrelépései között említette a 4-es metró befejezését, a közösségi közlekedés járműparkjának cseréjét, a főváros adósságának állami átvállalását, a Margitsziget megújítását és a vizes világbajnokságot.

A miniszter megerősítette, Fürjes Balázs feladata lesz egy 21. századi követelményeknek megfelelő, tíz évre szóló fejlesztési terv kidolgozása, amelynek megvalósítása után Budapest a kiegyezés és az első világháború közötti időszakhoz hasonló második aranykort élhet meg. Megjegyezte, Fürjes Balázs kormánybiztosi feladatai mellett vállalta el az államtitkári felkérést, személyével pedig Tarlós István is egyetért.

Gulyás Gergely tájékoztatóját azzal zárta, hogy reményei szerint a kormánynak sikerül olyan stratégiát készítenie, amely kedvet csinál Tarlós Istvánnak ahhoz, hogy újra induljon a főpolgármesteri címért.

Tarlós István úgy fogalmazott: „nemhogy romlana, hanem jelentősen tovább javul a kormány és a városvezetés együttműködése”. A fővárosi állami fejlesztésekről történő együttműködésbe az eddiginél nagyobb mértékben be kívánják vonni a városvezetést – mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy ennek a lehetőségét és a hitelességét tovább javítja az új kormány összetétele.

Fürjes Balázs kiemelte: a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Budapestre vonatkozó hatásköreit a főpolgármesterrel együtt gyakorolja majd.

Az államtitkár közölte, egy 2030-ig szóló városfejlesztési stratégiát kell a főpolgármesterrel közösen kidolgozni, és a Fővárosi Közgyűlés által korábban elfogadott fejlesztési tervből kell kiindulni.

„Találjuk ki Budapestet!” – mondta Fürjes Balázs, hozzáfűzve, várják a fővárosi szakmai és civil közösségek részvételét a terv elkészítésében. Kitért arra is, hogy a tervek között szerepel a családbarát Budapest erősítése, a közterek és parkok fejlesztése, továbbá kiemelt kérdés lesz a közlekedés ügye.

Tarlós István az újraindulását firtató kérdésekre válaszolva elmondta: ötnél több, de tíznél kevesebb pontot írt össze, amelyekről egyeztet Orbán Viktorral és Gulyás Gergellyel.”

Forrás:
Szorosabb együttműködésre készül a kormány és a főváros; Magyar Idők/MTI; 2018. május 18.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Önálló államtitkárságot kap a környezetügy

„ Az újonnan létrejövő agrártárcánál visszaadnák a környezetügy megfelelő súlyát, ennek első lépéseként önálló államtitkárságot hoznak létre a szakterületnek – mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

Nagy István hozzátette, hogy az államtitkárságon belül önálló helyettes államtitkárságot alakítanak ki a természetvédelemnek és a környezetvédelemnek.

A tárca tervezi a nemzeti park igazgatóságok tízéves vagyonkezelési és fejlesztési terveinek elkészítését, amelyek középtávon hatékony természetvédelmet tesznek lehetővé a védett területeken.

A nemzeti parki igazgatóságokról elmondta, hogy Európában nincs máshol ilyen erős állami természetvédelmi szervezetrendszer. Kiemelte, sok térségben ma már a nemzeti park igazgatóságok a legnagyobb munkáltatók az uniós források felhasználásával kivitelezett pályázatokon keresztül, és jelentős megbízói potenciált jelentenek a helyi vállalkozásoknak is.

A jelenlegi uniós pénzügyi időszakban több mint 60 milliárd forintot költ a tárca természetvédelmi fejlesztésekre, amelyeknek köszönhetően több mint 100 ezer hektáron javul a természet környezeti állapota – tette hozzá. Ezen belül többek között az elmúlt időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekor) 92 egyedi projektet tartalmazó, mintegy 38 milliárd forint értékű természetvédelmi fejlesztési csomagot indítottak el. Emellett biztosított a környezet- és természetvédelmi Life-pályázatok (az unió környezetvédelmi és éghajlatpolitikai programja) önerejének támogatása, a kormány 2018-2024-es időszakra mintegy 5 milliárd forintos hozzájárulásával.

A miniszterjelölt kiemelt nemzetgazdasági és környezetvédelmi feladatnak tartja a többi között az építési-bontási hulladékra vonatkozó szabály megalkotását, a levegőtisztaság-védelmi szabályozás fejlesztését, illetve emellett például tervezik a zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek szabályozásának megújítását, a génmegőrző intézmények fejlesztését, valamint az elképzelések szerint megalkotják a tájvédelmet szabályozó első magyarországi jogszabályt is – sorolta. Schmuck Erzsébet (LMP), a bizottság elnökének kérdésére Nagy István elmondta, fontosnak tartja a települési zöld területek védelmét, ami azonban önkormányzati kérdéskör. Ugyanakkor a tárcához tartoznak azok a szervezetek, amelyek aktívak lehetnek ezen a területen – tette hozzá. Az erdőtörvény módosításáról megjegyezte, hogy az erdőnek továbbra is közösségi célokat kell szolgálnia, az erdőterületek nagyságát 21 százalékról 27 százalékra emelnék.

Kiemelte, hogy napirenden van a magyar élelmiszerbiztonság is, amely nemzetbiztonsági kérdés. Fontos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerepének a megerősítése, illetve a központi laboratóriumának fejlesztése elengedhetetlen – tette hozzá. A miniszterjelölt egyetértett Bencsik János (Fidesz), a bizottság egyik alelnökének azon felvetésével, miszerint szükség van a családi gazdaságok erősödésére és támogatására. Egyetértett azzal is, hogy az agrárszakképzés vonzóvá tételéhez nélkülözhetetlen az infrastrukturális fejlesztés. A tárcavezető-jelölt Kepli Lajos (Jobbik), a bizottság egyik alelnökének kérdésére elmondta, hogy a környezeti kármentesítés nehéz feladat. Nagy István a veszélyforrások felmérésére egy sorrend felállítását javasolta, hozzátéve, hogy 2010-2017 között összesen 110,9 milliárd forintot költött a kormány környezeti kármentesítésre.

A bizottsági ülésen hét igen és két tartózkodás mellett támogatták a miniszterjelölt kinevezését.

A fenntartható fejlődés bizottságnak hat fideszes, valamint egy-egy KDNP-s, DK-s, jobbikos és LMP-s tagja van.”

Forrás:
Önálló államtitkárságot kap a környezetügy; Agrárminisztérium; 2018. május 15.

Kategória: környezetvédelem, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!