Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Újabb fejlesztések valósulhatnak meg idén a Magyar Falu Program forrásaiból

„ A Magyar Falu Program idei pályázati forrásaiból újabb jelentős beruházások segíthetik a vidék népességmegtartó erejének növelését – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Szilvásváradon.

Gyopáros Alpár közölte: idén a program részeként eddig kilenc, részben a tavalyi tematikát követő pályázatot hirdettek meg.

Ismét elérhetők az út- és járdafejlesztési, valamint az önkormányzati vagy egyházi közösségi terek kialakítását, korszerűsítését és az óvodaudvarok fejlesztését célzó források. Új elemként játszóterek fejlesztésére és építésére is nyerhetnek pénzt a kistelepülések – tette hozzá.

Jelezte, hogy 2020-ban még két kiírás jelenik meg: hamarosan megnyílik a falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjárműbeszerzését segítő keret és a falusi civil alap, amely az önkormányzatok és egyházközségek mellett a civil szervezeteket is bevonja a támogatottak körébe. Utóbbiak négy tevékenységre pályázhatnak az erre elkülönített 5 milliárd forintból – mondta.

Emlékeztetett: Magyarország mintegy 2900 ötezer lélekszám alatti települése közül 2500 népessége az országos átlagnál nagyobb arányban csökkent az elmúlt évtizedekben.

A kormány 2018-ban a Magyar Falu Programot a folyamat megfordítása és a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében indította útjára. “Mivel a probléma összetett, a program is több lábon áll” – fogalmazott, felidézve: tavaly három alprogram látott napvilágot; a falusi csok nyáron indult, és év végéig több mint 7000 család vette igénybe. Emellett népszerű volt a munkába járást segítő falusi útalap, mely az állami mellékúthálózat felújítását célozza – hangsúlyozta.

Múlt évben és idén együttesen mintegy 100 milliárd forintot költ a kormány e célra, melyből 600-800 kilométernyi út újulhat meg – jelezte Gyopáros Alpár.

A harmadik pillér az a pályázati rendszer, melynek keretében 2019-ben 16 kiíráson keresztül 60 milliárd forint támogatást ítéltek oda több mint 5000 nyertes igénylőnek – tájékoztatott. Valamennyi kiírás népszerű volt, a támogatási igény minden esetben meghaladta a rendelkezésre álló összegeket. A legkeresettebbek a komplex faluházak kialakítását és a közterületek karbantartásához szükséges eszközfejlesztéseket, továbbá az út- és járdafelújításokat támogató pályázatok voltak – közölte.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy Heves megyéből 2019-ben több mint 300 pályázatot támogattak, 3 milliárd forintot meghaladó értékben. Emellett a falusi útalapból további több milliárd forintot fordítottak összességében 20 kilométert meghaladó hosszúságú állami mellékútszakasz rekonstrukciójára. Szilvásvárad tavaly 40 millió forintot nyert a Magyar Falu Programban, ebből egyházi közösségi teret és temetőt fejlesztettek, traktort vásároltak és járdafelújításra is jutott.”

Forrás:
Újabb fejlesztések valósulhatnak meg idén a Magyar Falu Program forrásaiból; Miniszterelnökség; 2020. május 22.

Kategória: közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

3,85 milliárd forintos keretösszeggel kezdődhet a Zöld nemzeti bajnokok program

„ Júniusban kezdődhet a 3,85 milliárd forintos keretösszeggel gazdálkodó Zöld nemzeti bajnokok program előminősítése – közölte pénteki online sajtótájékoztatóján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

György László hangsúlyozta, hogy a magyarországi zöld gazdaságot ösztönző program támogatási kerete a többszörösére is nőhet, ha a pályázói igények indokolnák azt. A Magyar multi program részeként megjelenő felhívás a zöld gazdasághoz kapcsolódó beruházásokat és fejlesztéseket várhatóan 50 százalékos arányban támogathatja. Az érdeklődők az előminősítést követően 20 és 100 millió forint közötti, vissza nem térítendő hozzájárulást kérhetnek.

A program a zöld gazdaság öt területéről várja a jelentkezéseket. Támogatásra számíthatnak az energiahatékonysági, az egyszer használatos műanyagokat kiváltó, a vízfelhasználás hatékonyságát javító, az elektromobilitási, és a hulladékokat gyártási alapanyagként hasznosító pályázatok. A Zöld nemzeti bajnokok társadalmi egyeztetése hétfőn kezdődik.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a kormány fontosnak tartja a zöldgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások technológiaváltást segítő fejlesztéseit, így azokat kiemelten támogatja, és szeretné a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét is ösztönözni.

A műanyagfelhasználás korlátozása önmagában nem elég, Magyarországnak sokkal nagyobb célokban kell gondolkoznia – tette hozzá. György László ezzel indokolta, hogy a klímavédelem és a gazdaságvédelmet összekapcsolásával a kormány egyszerre védi a munkahelyeket, támogatja a vállalkozásokat, és segíti a zöld gazdaság kiépülését.”

Forrás:
3,85 milliárd forintos keretösszeggel kezdődhet a Zöld nemzeti bajnokok program; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. május 22.

Kategória: energia, fenntartható fejlődés, környezetvédelem, közigazgatás:magyar, technika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. május 25.

A digitális diplomácia „igáslova” a videokonferencia – tippek a megszelídítésére

Hírlevelünk elmúlt kiadásaiban szinte hétről hétre mutattunk példákat a különféle videokonferencia alkalmazások hirtelen megugró népszerűségére a külkapcsolati munkában. A diplomata munkájában – és ebben a kérdésben szinte nyomtalanul múltak el az évszázadok – ma is meghatározó a személyes találkozók és tanácskozások szerepe. Éppen az a mozzanat, amit a világjárvány szinte egyik pillanatról a másikra ellehetetlenített. Szinte órák alatt „váltottak” tehát a világ külügyi szervezetei a különféle videokonferencia alkalmazások használatára. Az egyes országok értelem szerűen állították működésük középpontjába a világban szétszórt képviseleteiken állomásozó tisztségviselőikkel való kapcsolattartásra ezt a korszerű, de azért már jó ideje ismert és használt IKT-technológiát. A már hosszú ideje használt (egyéb) elektronikus kommunikációs csatornák természetesen megőrizték szerepüket. Az általában erős titkosítással védett elektronikus (írott és szóbeli) hírközlés jelentősége éppen, hogy felértékelődött, a hirtelenjében alkalmazásba állított, de valójában nem ilyen célokra fejlesztett videokonferencia rendszerek sorra kiütköző biztonsági hiányosságai nyomán. Ha némi késéssel is, de aztán a nemzetközi élet multilaterális intézményei is videokonferenciákkal váltották fel a személyes találkozáson alapuló megbeszéléseket, üléseket.

A hagyományos, közvetlen jelenléten alapuló megbeszéléseket, tanácskozásokat, nemzetközi tárgyalásokat kiváltó online technológiákkal kapcsolatban már szóltunk a biztonságot-bizalmasságot érintő problémákról. Beszámoltunk – gyakorló diplomaták benyomásai alapján – az elektronikus kapcsolattartó eszközök hatékonyságának korlátairól (a tárgyalóterem sajátos „hangulatának” hiányáról; a partnerek finom metakommunikációs jelzéseinek elmaradásáról). Érdemes most megemlíteni néhány „műfaji követelményt” is. Mindannyian tudjuk például, hogy a rádió nem egyszerűen hangosan felolvasott újság. Ahogy a televízió sem csupán képekkel illusztrált rádiójáték. Valójában a kommunikáció mindezen csatornái egyben önálló eszközök is, sajátos műfaji követelményekkel. Ahhoz, hogy a diplomáciai tárgyalásokat a virtuális valóságba átemelő videokonferencia rendszerek hatékonyak legyenek, érdemes szem előtt tartani néhány fontos adottságot, sajátos követelményt, egy szóval szabályt. Ezek egyszerű technikák – ám egy videó megbeszélés sikere múlhat rajtuk.

a.) Mikrofonkezelés
Alapszabály, hogy a saját mikrofon alapállása a „némított” üzemmód legyen, és csupán a saját megszólalások idejére aktiváljuk azt. Alig néhány résztvevő elég ahhoz, bekapcsolva hagyott mikrofonjaikon keresztül áradó háttérzajjal, hogy egy videokonferencia a teljes zörejkáoszba fulladjon. (A videokonferencia platformok egy részénél a kijelölt moderátor tudja szükség szerint némítani és aktiválni az egyes beszélők mikrofonjait. Ez azonban nem általános.)

b.) Kamera bekapcsolása
A saját videokameránk bekapcsolása nem nélkülözhetetlen – de sokat nyomhat a latba. A videokonferencia lényege, elvben, éppen az, hogy a beszélgető partnerek (legalább az elektronikus képátvitel gyenge minőségében) láthassák egymás arcát, a gesztusokat, grimaszokat, mosolyokat, aggodalmas pillantásokat, rosszalló tekinteteket, vagy az egyetértés jeleit. A működő kamera, természetesen, azt is jelenti, hogy – a távkapcsolat ellenére – „tárgyalóképes” öltözetben célszerű a kapcsolatot megkezdeni.

c.) Nézésirány
Aki már látott manipulált képet, az tudja: az alulról fényképezett emberi arc szinte mindig fenyegető, riasztó, barátságtalan. Érdemes ezt észben tartani akkor, ha laptopot használunk a konferenciabeszélgetéshez. A jó megoldás az, ha úgy állítjuk be a készüléket, hogy a kamerája velünk szemmagasságban legyen, tehát előre (és lehetőleg felfelé) pillantva beszélhessünk.

d.) Még egy szó a tekintetünkről
Még pedig az, hogy mindig a kamerába nézzünk, ne pedig a képernyőre! A televíziós szerepléshez nem szokott ember nincsen hozzászokva ehhez az aranyszabályhoz: a „szemkontaktus” eléréséhez, a távolban ülő nézőkkel kapcsolatban, a képet rögzítő kamera lencséje a közvetítő közeg, nem pedig a képernyő!. Számítástechnikai eszköz előtt ülve szinte automatikusan a képernyőre tekintünk, ráadásul itt, a videó konferencia platformon a képernyőn látjuk a partnerek arcát, és természetesen ott keresnénk a szemkontaktust is. A kapcsolat másik felén levő partner azonban, aki szintén szemkontaktust keres velünk, így egy a köldöke irányába révedő arcot lát magával szemben.

e.) Ha mobil telefont használunk
Megeshet, hogy mobiltelefonokkal felszerelt résztvevők létesítenek (pl. hirtelen szükségességből) videokonferenciát. Ebben az esetben két szabályt érdemes mindig szem előtt tartani. Az első (és fontosabb): a mobil telefonok kamerája, a jó teljesítményűeké is, erősen torzít közelre! A jó eljárás, ha a lehető legmesszebb tartjuk az arcunktól a készüléket. Fontos ilyen esetekben továbbá a képformátum megválasztása. Ha a résztvevők többsége fekvő képformában filmezi magát, akkor célszerű nekünk is hozzájuk igazodni. A függőleges állásban tartott készülékkel felvett videó ugyanis a videokonferencia platformok többségén jóval kisebb helyet foglal el a „rácson” (az egyes beszélgető partnerek képet mátrixként bemutató alapképernyőn), és így az arcunk kisebb és jelentéktelenebbnek látszó lesz, a többiekéhez képest.

f.) Ügyeljünk a háttérre
A háttérben levő kép, akárcsak a korábban említett háttérzörejek meghatározóak lehetnek – és nagyon zavaróak! Érdemes tudatosan megválasztani a beszélgetéshez a hátteret. A Zoom rendszer (amit, kezdeti hiányosságai ellenére különösen sokan használnak most a nemzetközi kapcsolatokban, beleértve a diplomatákat is) virtuális hátterek beállítását is lehetővé teszi. Más szoftverek, pl. a Microsoft Teams-e, vagy a szintén erősen népszerű Skype viszont a háttér elhomályosítására képes, és így a beszélő arca automatikusan hangsúlyosabb lesz. Ezek hiányában érdemes átgondolni a beszélgetésnek hátteret adó képet. Egy semleges, fehéres fal jó választás lehet, bár ebben az esetben fontos, hogy az arcunk megfelelő megvilágítást kapjon, különben a fal fehérje előtt óhatatlanul sötétebb tónusú lesz az arcunk. Mostanában az egyik különösen elterjedt háttér (politikusoknál, diplomatáknál, de távértekező szakembereknél is) a könyvespolc. A fehér falhoz hasonló megvilágítási nehézségeket ritkán okoz, viszont más tekintetben érdemel külön figyelmet: a könyvek címe sokszor olvasható, ezért gondoljuk át, hogy nincs-e olyan tétel a képben, ami a konkrét beszélgetés szempontjából kedvezőtlen lehet.

g.) Képernyőképek további felhasználása
A videokonferencia, legalább részben és legalább időlegesen, de komoly nemzetközi tárgyalások, diplomáciai megbeszélések helyettesítője lett. Ezek (egy része) fontos nemzetköz esemény, amiről később különböző hivatalos és magán tájékoztatási csatornákon át (hírügynökségek, televízió műsorok, online és nyomtatott sajtótermékek, valamint közösségi média fiókok) szeretnénk hírt adni. Ahogy a személyes találkozáson alapuló, hagyományos tanácskozások és megbeszélések esetébe szokás, a videokonferenciáról is készülhet állófotó. Érdemes itt figyelni arra (már csak a partnerekkel szembeni udvariasság okán is), hogy a fizikailag távolban levő beszélgető partnerekkel is tudassuk, amikor állófotót (képernyőfelvételt) kívánunk készíteni a konferenciabeszélgetésről: nem szerencsés ugyanis, ha a partnerek egy része, nem tudva a készülő felvételről, előnytelen arckifejezéssel mutatkozik a videórácson.
Please, Mute Your Microphone!; Twiplomacy; 2020. április 7.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A német adatvédelmi megbízott biztonsági kockázatot lát a WhatsApp kormányzati használatában

Egyes régiókban, ahol a távközlési infrastruktúra kevéssé épült ki, a személyes kontaktust kiváltó (tehát video alapú) hivatalos kormányzati kommunikációban meghatározó szerepet játszhatnak a relatíve sokoldalú, relatíve jó alapvédettséget (titkosítást) garantáló közösségi médiaalkalmazások, mint például a közkedvelt WhatsApp. Jó példa erre napjain Afganisztánja, ahol kormányhivatalok, nem-kormányzati szervezetek, sőt külföldi szereplők is előszeretettel használják ezt a csatornát a hivatalos kommunikációs bonyolítására. A német adatvédelmi biztos ugyanakkor annyira aggályosnak tartja a Németországban is közkedvelt közösségi alkalmazás biztonsági hiányosságait, hogy egyenesen a szoftver használatának tilalma mellett szállt síkra, legalábbis, ami a közszféra szereplőinek hivatalos működését illeti. A drámai felhívás meglepő lehet, tudva azt, hogy a WhatsApp gyorsan növekvő népszerűségének egyik fontos oka éppen a rajta folytatott párbeszédek automatikus titkosítása volt. Ulrich Kelber azonban hangsúlyozta: maga a puszta üzenetküldés egy sor meta-adatot juttat el a szolgáltatónak, amit aztán az haladéktalanul továbbít a Facebook anyacégnek. Ezek az apró adatmorzsák azután, mint valami mozaik darabkái, fokozatosan kirajzolnak egy-egy felhasználói profilt a kéretlen érdeklődők előtt. A tilalom érzékenyen érinthet jó néhány kormányzati szervezetet Németországban, egyebek között a külügyi szolgálat intézményi szereplőit is. A diplomáciai szolgálat tagjai ugyanis a koronavírus járványhelyzetben megnövekedett online kapcsolattartási igényeket részben a WhatsApp széleskörű alkalmazásával igyekeztek kielégíteni.
Germany’s data chief tells ministries WhatsApp is a no-go; Deutsche Welle; 2020. május 17.

A digitális diplomácia újabb mérföldköve: immár a hivatalos megbízólevél átadása is virtuálisan történhet

A digitális diplomácia kutatói, de még szószólói és „techno apostolai” is többnyire egyetértettek mindeddig abban, hogy az IKT-technológiák, káprázatos lehetőségeik ellenére, valószínűleg „érintetlenül hagyják” majd a jövőben is a diplomáciai munka egy klasszikus funkció-területét: nevezetesen a képviseletet. A digitális eszköztár jelentősen megnövelheti és kiszélesítheti a kommunikációval, emberi kapcsolatépítéssel, közvetlen interakciókkal kapcsolatos külképviseleti munka lehetőségeit, ám az országok formális képviselete – mint egyik legősibb diplomáciai funkció – megmarad a hagyományos formák és keretek között. Mindenki úgy gondolta: e képviseleti funkciónak is a legelső, legfontosabb, meghatározó mozzanata, az állomáshelyére érkező misszióvezető megbízólevelének átadása megmarad az évszázados hagyományok keretei között. Ez az a pillanat, ahol a vezető diplomata, ünnepélyes külsőségek közepette, személyesen adja át kormánya megbízó okmányát a fogadó ország államfőjének. Az aktus, a puszta ceremónián túl, fontos tartalmi elemeket is takar: itt nyílik mód a személyes megismerkedésre két ország magas rangú képviselői között, illetve egy átfogó munkaprogram és személyes célrendszer tömör ismertetésére. A koronavírus járvány most ezt a hagyományokkal övezett eljárást is kikezdi, teret adva a legtradicionálisabb funkció virtualizálásának. Néhány napja ugyanis, szakítva az időtlen hagyományokkal, az indiai államfő csoportos videokonferencia keretében bonyolította az Új Delhibe érkező új képviseletvezetők megbízólevelének elfogadását. Hét ország újonnan állomáshelyére érkező nagykövete, illetve főmegbízottja az Indiai Külügyminisztérium egyik dísztermében, egy nagyméretű monitor előtt felsorakozva mutatta be megbízólevelét. A dokumentumokat virtuálisan fogadó Ram Nath Kovind indiai államfő az ünnepség során hangsúlyozta: ez a formabontó esemény a bizonyság rá, hogy a koronavírus járvány okozta nehézségeken, részben a digitalizáció segítségével, közösen úrrá lehetnek a nemzetek.
Seven envoys present credentials via video-conferencing: a new chapter in India’s digital diplomacy; Dipanjan Roy Chaudhurry; The Economic Times (India); 2020. május 21.

Az ENSZ Technológiai Innovációs Laborja blokklánc platformmal segíti a világjárvány elleni civil munka nemzetközi összehangolását

A koronavírus világjárvány egyik következménye, kísérő jelensége a jótékony célúnak álcázott, valójában megalapozatlan és törvénytelen haszonszerzési kísérletek és törekvések ugrásszerű növekedése. Magyarra fordítva a kicsit hivatalos megfogalmazást: a vészhelyzet okozta káosz, bizonytalanság, emberi félelem kihasználására mozgásba lendültek világszerte a csalók is. Az egyik fő támadási profiljuk az „adománygyűjtés”. A rendkívüli helyzet, az emberi szenvedés sokakban erősíti a segítés szándékát, ugyanakkor a különleges állapotok csökkenthetik az elővigyázatosság normál körülmények között már megszokott alkalmazását. A koronavírus járvány elleni küzdelemhez kötődő online adománygyűjtésekkel való visszaélések csökkentésére, a segítő adakozás biztonságosságának növelésére indult most egy új, nemzetközi kezdeményezés. A Common Good Chain nevű nonprofit szervezet és az ENSZ Technológiai Innovációs Laborja által közösen kifejlesztett rendszer a blokklánc technológiát alkalmazza annak érdekében, hogy az online csatornákon keresztül folyó adományozások átláthatóak, nyomon követhetőek legyenek a nemzetközi kibertérben is. Az internetes platform (amit eredetileg spanyol civil szervezetek támogatására fejlesztettek) biztosítja a támogatást igénylő (COVID-19-hez köthető) segítő projektek szűrését, validálását, tehát a megbízhatóságot. Ugyanakkor garantálja – a blokklánc technológia révén – a projektekhez érkező támogatások transzparenciáját. Összességében tehát: a járvány megfékezését célzó adománygyűjtő munka hatékonyságát.
#STOPCOVID_IO: Blockchain platform to trace donations for impact; United Nations Technology Innovation Labs (UNTIL); 2020. május 16.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, politikai informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Járványügyi intézkedések feloldása – Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia

„Az Infojegyzet Csehország (CZ), Horvátország (HR), Lengyelország, Szlovákia (SK) és Szlovénia (SI) járványügyi intézkedéseinek lazításáról, enyhítéséről ad tájékoztatást. ”

Forrás:
Járványügyi intézkedések feloldása; Ács Vera; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/40.; 2020. május 18. (PDF)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:külföldön, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 12. szám

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 12. szám; Belügyminisztérium; 2020. május 19. (PDF)

Kategória: közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , | Hozzászólás most!

Fordulat Münchenben: az önkormányzat ismét a Linux felé fordul

„Hol Microsoft termékek, hol nyílt forráskódú szoftverek mellett teszi le a voksát a müncheni városvezetés.

A Németország harmadik legnagyobb városát irányító új koalíció úgy döntott, hogy ahol technológiailag és pénzügyileg lehetséges, München önkormányzata áttér a nyílt forráskódú szoftverek használatára. Ez nagy fordulatnak tekinthető a metropolisz életében, különösen ha figyelembe vesszük az előzményeket.

Mivel a Microsoft 2003-ban bejelentette, hogy megszünteti a Windows NT 4.0 támogatását, a városnak le kellett cserélnie az elöregedő Windows-munkaállomásokat, és 2006-tól elkezdtek áttérni a nyílt forráskódú szoftverekre.

2013-ra a müncheni városi hivatalokban működő asztali gépek 80 százaléka a LiMux szoftvert futtatta, a speciális, egyedi szoftver neve a Linux és Munich szavak sajátos egyesítéséből származik.

2017-ben változott a városvezetés, az a döntés született, hogy elhagyják a LiMuxot, és 2020-ig visszatérnek a Microsoft-termékekhez. Ez a folyamat jelenleg is tart, becsült költsége elérte a 86,1 millió eurót.

Aztán jött a mostani irányváltás, amelynek végrehajtása szakértők szerint évekig eltarthat.”

Forrás:
Bye-bye Windows, helló Linux!; Mészáros Csaba; Computerworld; 2020. május 16.
Lásd még: LiMux; Wikipédia

Kategória: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója: Tévesen ítélte meg a Microsoft a nyílt forráskód jelentőségét

„Az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltozott a redmondi konszern hozzáállása a témával kapcsolatban.

Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriuma (MIT CSAIL) által szervezett beszélgetésen kijelentette, hogy a nyílt forráskód kérdésében nagyon sokáig a rossz oldalon álltak. A menedzser ezzel az ezredforduló körüli időszakra utalt. Felelevenítette, hogy 1999 nyarán a Red Hat tőzsdére ment és ezzel egy sikertörténet vette a kezdetét, de két évvel később Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója még azt nyilatkozta, hogy a Linux olyan, mint a rák.

Smith ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy rosszul becsülték meg a nyílt forráskódot, szerencsére az egész folyamatból némi pozitív dolgot is le lehetett vonni. Fontos továbbá, hogy a dologból tanulni lehet, mégpedig azt, hogy változni kell, főleg, hogy ha valakinek elég hosszú ehhez az élete.

A változásokhoz a Microsoft elnöke és jogi igazgatója is jelentős mértékben hozzájárult és például a Ballmer vezetése alatti korszakban megpróbált számos jogi vitát megoldani. Emellett abban is nagyon komoly szerepe volt, hogy az óriáscég felfedezte magának a nyílt forráskód fontosságát és területét. Smith 2015 óta tölti be a jelenlegi pozícióját, a Microsoft akkor kezdte a .Net keretrendszert nyílt forráskódú megoldásként megjelentetni. A vállalat azóta számos felhőkörnyezeti és fejlesztői eszközt tett elérhetővé nyílt forráskódú termékként a portfóliójában. Ezek egyike a Linux alrendszer, amely immár a Microsoft Windows 10 operációs rendszerének a részét képezi. Emellett a társaság rendkívül sok nyílt forráskódú projektet támogat.”

Forrás:
Tévesen ítélte meg a Microsoft a nyílt forráskód jelentőségét; SG.hu; 2020. május 21.

Kategória: gazdaság, informatika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A sikeres koreai járványkezelés tanulságai és lehetséges hatása a közpolitikára, közigazgatás-irányításra

„A sikeres koreai járványkezelés tanulságai és lehetséges hatása a közpolitikára, közigazgatás-irányításra
A koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) és az ebből kialakuló járvány kezelésére több példát láthatunk a világból, jót és rosszat egyaránt. Bár a végső mérleget még korai megvonni, abban nagyjából egyetértés van, hogy Dél-Korea azok között van, akik sikeresen kezelték a válsághelyzetet. (A cikk írásának lezártáig, április 26-ig a koreai adatok messze jobban alakultak, mintt az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Kínában.) Érdemes tehát megvizsgálni a koreai gyakorlat tanulságait, a más országokban is hasznosítható tapasztalatokat. Ezt tette a Public Management Review hasábjain Pan Suk Kim volt miniszter, a Yonsei egyetem professzora is, május 20-án elérhetővé vált publikációjában (South Korea’s fast response to coronavirus disease: implications on public policy and public management theory). A továbbiakban ennek az írásnak a megállapításait foglaljuk röviden össze.

Dél-Koreában 2020. január 20-án azonosították az első megbetegedést. Január 27-én a betegségek kezelésének és megelőzésének koreai központja (Korea Centres for Disease Control and Prevention, KCDC) tisztviselői találkoztak a laboratóriumi orvostudomány koreai társaságával (Society for Laboratory Medicine) fertőző betegségekkel foglalkozó szakértőivel, valamint 20 gyógyszergyár felsővezetőivel a diagnosztikai tesztkészletek gyártásának repülőrajt-szerű indítása érdekében. Január 29-én a KCDC telefonos ügyfélszolgálatot hozott létre a naprakész tájékoztatás és az esetek adatainak gyűjtése céljából. Február 23-án a koreai kormány – a kezdeti habozás után – országos vészhelyzetet rendelt el. Bár kezdetben kevesen fertőződtek meg, a számok gyorsan növekedni kezdtek. A járvány terjedése ellen a legfontosabb társadalmi válasz a szociális távolságtartás lett, beleértve a fizikai távolság betartását és a nagylétszámú rendezvények, találkozók kerülését is. Az emberek folyamatosan maszkot viseltek otthonaik elhagyásakor. Amikor hiány lépett fel maszkokból, a kormány gyorsan reagált, piaci beavatkozással. Növelte az állami beszerzések mértékét, és központilag osztotta szét a termékeket a gyógyszertárak között. Azoknak, akik megadták személyes azonosítójukat, államilag garantálták a magas védettségi szintet biztosító maszkhoz való hozzájutást, átláthatóan és méltányos áron, életkorukat is figyelembe véve. Ennek is köszönhető, hogy nem alakult ki pánikszerű felvásárlás a lakosság részéről. Közönséges vászonmaszkot minden boltban lehetett kapni, korlátozások nélkül.

A koreai sürgősségi és vészhelyzeti irányítás négy riasztási szintet ismer a vonatkozó törvény alapján. Az 1. (kék) szintet már az első diagnosztizálás előtt, január 3-án bevezették. Az első megbetegedés napján, január 20-án a 2. (sárga) szintre léptek, amit január 28-án a 3. (narancs) szintre emeltek. A 4. (vörös) szintre a vészhelyzet elrendelésének napján, február 23-án léptek.

A 3. szintre lépés napján a kormány létrehozta központi katasztrófavédelmi központot (Central Disaster Management Headquarters, CDMHQ), az egészségügyi miniszter vezetésével. A 4. szint bevezetésével pedig megalapították a központi katasztrófa- és biztonságvédelmi központot (Central Disaster and Safety Countermeasures Headquarters, CDSCHQ), a miniszterelnök vezetésével. Első helyettese az egészségügyi, második helyettese a belügyminiszter lett. Ezen felül a települési önkormányzatok szintén létrehozták saját katasztrófa- és biztonságvédelmi központjaikat, a helyi polgármester vezetésével, valamint koronavírus-akciócsoportjaikat, sürgősségi megelőző rendszert működtetve. Mindez összehangolt választ adott a válsághelyzetre a központi kormányzat, települési önkormányzatok, egészségügyi tisztviselők, egészségügyi dolgozók, szociális ellátó szervezetek és iskolák együttműködésével. A már említett KCDC a CDCHQ szakmai szintű irányítójává vált, a kockázat-menedzsment és adatbázis-kezelés irányításával, vezetője egy miniszterhelyettes lett. Ezzel együtt felülvizsgálták és a jelen viszonyaira szabták a járványügyi és karantén-törvényeket, gazdaságvédelmi intézkedések meghozatala mellett.

Abban, hogy a koreai közigazgatási rendszer jól vizsgázott, jelentős szerepe volt a korábbi járványok és katasztrófák kezelése során szerzett tapasztalatoknak: ilyen volt a SARS (2003) és a MERS (2015) járványok, valamint a 2014-es kompkatasztrófa. Ezek során sok kritikai érte a kormányzatot a lassú és nem megfelelő intézkedések miatt. Drága tanulópénzen, de a kormányzat levonta a tanulságot: az állam legfőbb feladata polgárai életének védelme. Ennek érdekében fejlesztették tovább a válságkezelési és vészhelyzeti működési rendszert, alakították át a jogszabályi környezetet, biztosították a jövőbeli tesztelési rendszerek gyors engedélyezését, erősítették meg a karantén-intézkedéseket, képezték magukat a következő járvány fogadására – javítva mindezzel a reagáló és operatív képességeket. Mindez nagyban segítette, hogy a COVID-19 járvány kitörésekor gyorsan el tudták kezdeni a tesztkészletek gyártását és a fertőzött emberek nyomonkövetését. A széleskörű tesztelés, proaktív nyomonkövetés és a betegek kezelésének magas színvonala együtt biztosította a modell sikerességét. A sikerhez alapvetően fontos előfeltételt jelentett az infokommunikációs technológiák magas színvonala és széleskörű elterjedtsége, ami nagymértékben járult hozzá a rendszer hatékony működéséhez.

A tesztelések széleskörű és gyors megvalósítása érdekében a kormányzat gyorsan adta ki az engedélyeket a vállalati szektor részére. Tesztelő pavilonok ezreit hozták létre a kórházakon kívül, az autós éttermekből ismert áthajtó rendszerrel, ahol a pácienseknek még az autójukból sem kellett kiszállniuk a vizsgálathoz – így minimalizálva az érintkezést a tesztalanyok és az egészségügyi személyzet között. Szűrőintézeteket hoztak létre a közegészségügyi központokban és közkórházakban, könnyű hozzáférést biztosítva a diagnosztikai teszteléshez a gyanús tüneteket mutatóknak. Amint azonosítottak egy fertőzöttet, az önkormányzat azonnal szöveges üzenetet küldött a beteg telefonjára, és megosztották a nyilvánossággal azokat a helyeket, amelyeket látogatott. Minden egyes mobiltelefonra naponta többször is figyelmeztető üzenet érkezett az újonnan igazolt esetekről. Január 27-én (a 3. szintre lépés előtt egy nappal) a KCDC létrehozott egy hálózatot állami és magánlaboratóriumok, a tesztkészülékek gyártói és járványügyi szakemberek részvételével, megosztva velük a legfrissebb információkat. A készülékek gyártását és a tesztelési kapacitásokat dinamikusan fejlesztették. A diagnosztikai készülékek gyártásánál a cégek nagymértékben támaszkodtak az infokommunikációs technológiákra, a mesterséges intelligenciára és a magasan fejlett számítástechnikára. Felkészültségüket mutatja, hogy közel 30 koreai cég 120 országba exportálja tesztkészülékeit.

A fertőzött emberek proaktív nyomonkövetésére már létező rendszer működött, amelyen keresztül a közegészségügyi intézmények járványügyi vizsgálatokat végezhettek, valamint rendelhettek el izolációs vagy karantén-intézkedéseket a gyanús esetekben, megszakítva ezzel a vírus terjedésének útját. A kormány szigorú intézkedéseket hozott azok nyomonkövetésére is, akik kapcsolatba kerültek fertőzött emberekkel, felhasználva olyan adatmegfigyelési technológiákat, mint a bankkártyák forgalmának vagy a mobilkészülékek GPS-adatainak követése, feldolgozása. Azok, akik a fertőzöttel közeli kapcsolatba kerültek, kéthetes önkéntes karantén várt, aminek betartását okostelefonjukra telepített biztonsági alkalmazás ellenőrizte, nyomon követve egyúttal naponta kétszer a tüneteiket is. Ezt kezdetben kézivezérléssel működtették a helyi önkormányzatok, az adatfeldolgozás napokig tartott, de április elejére – több állami ügynökség közreműködésével – kifejlesztették a gyors nyomonkövetési rendszert, valós idejű adatok biztosításával. A gyors reagálás nagymértékben köszönhető az ország technológiai innovációinak, a high-tech alkalmazásoknak, a helyszín azonosítására és a betegek megjelölésére alkalmas kapcsolódó technológiáknak – nagyléptékű adat-analitikai eszközök alkalmazásával elemezve hatalmas mennyiségű adatot. Mindezt úgy, hogy a rendszerek garantálják az anonimitást, megelőzve a lehetséges visszaéléseket.

A harmadik sikerfeltételben, a magasan fejlett egészségügyi rendszer működtetésében Dél-Korea a világ élvonalában van, a világon második legnagyobb lakosságarányos kórházi ágyszámával és fejlett technológiáival. A fertőzötteket enyhe, közepes, súlyos vagy rendkívül súlyos kategóriába sorolják, és kategóriájuknak megfelelő kezelést biztosítanak otthonukban, rendelőkben vagy kórházakban. Az egészségügyi személyzetet naponta kétszer tesztelik. A kormány és az önkormányzatok járványkórházakat jelöltek ki, ahonnan a más ok miatt betegeket más kórházakba szállították át, szétválasztva ezzel a koronavírussal fertőzötteket a többiektől. A kormány agresszív toborzási kampányba kezdett a megfelelő specialisták rendelkezésre állása érdekében, valamint központilag biztosította a kezelésekhez szükséges védőeszközöket. Az ellátásban szintén nagy szerepet kapnak napjaink élenjáró technológiái.

Mindez együttvéve is kevésbé lett volna sikeres, ha a kormányzat nem biztosítja a szükséges közigazgatáson belüli, valamint külső szereplők bevonásával megvalósított szektorközi együttműködést. Ha egy régió kifogyott a kórházi ágyakból, másik tartományból kértek segítséget ágyak biztosítására. Ha kevés lett az orvos, másik régióból kértek át orvosokat segíteni. A válságkezelésben kormányzati szervek, intézmények és vállalatok együttesen keresték és találtak megoldást. A központi kormány és a helyi önkormányzatok együttműködése szintén gyümölcsözőnek bizonyult. Fontos kiemelni, hogy az 50 milliónál népesebb országok közül Dél-Korea az egyetlen olyan volt, amely sikeresen lassította a vírus terjedését és laposította el a járványgörbét úgy, hogy sem az országot, sem városokat nem zárták le, még a kitörés epicentrumában sem. Nem vezettek be radikális utazási korlátozásokat, a belföldi és nemzetközi reptereket sem zárták le a forgalom elől. A sikerben döntő szerepet játszott a döntések gyors meghozatala és határozott kivitelezése. Alighanem ennek is köszönhető, hogy a járvány ellenére április 15-én megtartott parlamenti választáson a kormányzó erők jelentős győzelmet arattak.

A szerző szerint a koronavírus-járvány leküzdése során szerzett tapasztalatok jó eséllyel hatással lesznek a közpolitikai és közigazgatás-irányítási elméletekre is. Először is, a sikeres válságkezelés jó példát ad az együttműködő kormányzásra, ahol állami és nem-állami szereplők együtt dolgoznak a konzultációs és döntéshozatali folyamatokban. A kormányzat aktívan kereste a szakmai véleményeket, és adott teret ezeknek a szakpolitika formálásában és a megvalósítás folyamatában. Másodszor, minden országnak szüksége van rá, hogy erősítse a fertőző betegségekkel foglalkozó intézményrendszerét és azok irányítását, valamint fejlessze a fertőzés megállításához szükséges jogi és szabályozói környezetét. Szükség van olyan professzionális állami ügynökségekre, mint Koreában a betegségek kezelésének és megelőzésének központja (CDCP). Szükséges olyan, a fertőzések kezelésében jártas szakemberek felkészítése is, akik ki tudják aknázni a fejlett technológiák, köztük a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket. Végül a koronavírus-járvány kezelése újra előtérbe hozhatja a neoliberalizmussal együtt felemelkedő new public managementről szóló vitát is, amelynek jegyében több országban megszorító intézkedéseket vezettek be a közszférában. Ezek a rendszerek normál esetben akár jól is működhetnek, de olyan helyzetben, mint éppen napjaink világjárványa, gondot okozhat a megfelelően képzett szakemberek és a színvonalas felszereltség hiánya. A kormányzatok most szerte a világban olyan intézkedéseket vezettek be, mint az elbocsátással fenyegetett vállalati dolgozók fizetése egy részének átvállalása, ami korábban elképzelhetetlen lett volna az uralkodó paradigmák szerint. Mindez a szerző szerint azt jelzi, hogy magának a kapitalizmusnak a koncepciója is változóban van, a kormányoknak pedig azokra a kérdésekre kell válaszolniuk, amelyek valóban fontosak a társadalomnak.”

Forrás:
South Korea’s fast response to coronavirus disease: implications on public policy and public management theory; Pan Suk Kim; Public Management Review; https://doi.org/10.1080/14719037.2020.1766266; 2020. május 20.
(A cikk szabadon hozzáférhető.)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Olyan válság ez a mostani, mintha hibernálna a gazdaság – interjú a KSH elnökével

„ Lesznek területek, ahol nagyobb visszaesés várható, mint 10 éve – véli Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, aki szerint a 2008-2009. évi válság előtti és a mostani krízist megelőző munkaerő piaci viszonyok jelentősen eltérőek, akkor a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 57 százalék volt, 2019-ben elérte 70 százalékot, a munkanélküliségi ráta 2005-2008 között pedig 7-8 százalék körül mozgott, ezzel szemben 2019-ben 3,5 százalék volt. A KSH elnökével adatról, információról, téves adatértelmezésekről és a statisztikusok előtti kihívásokról is beszélgettünk interjúnkban.

Magyarországon az adatalapú vita kereteit, értelmezési tartományát a KSH határozza meg. Ez nagy felelősség, hiszen a legtöbb embernek csak szubjektív érzékelése van a gazdaságról.

Elcsépelt, ha azzal kezdem, hogy a statisztika szerepe ma fontosabb, mint valaha?

Jól látható, hogy nemcsak a tudományos világban, hanem a közéleti vitákban, a politikai érvelésekben, a sajtóban, de még a mindennapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban hivatkoznak tényekre, adatokra. Vagyis
az adatok használata és értelmezése kevesek privilégiumából sokak eszközévé vált.

Éppen ezért célunk, hogy közérthetővé tegyük a statisztikát. Az adatok a valóságról, mindennapi életünkről szólnak, ugyanakkor meg kell ismertetnünk az adatok értelmezési lehetőségeit, a jelenségek közötti összefüggéseket is.

Miközben az adatokat eljuttatjuk a széles közönséghez, természetesen továbbra is kiemelten fontos a döntéshozók adatigényeinek kielégítése. Megváltozott világunkban azonban már nemcsak adatszükségletről, hanem információszükségletről beszélünk. A statisztikai hivatal egyre inkább információmenedzserré válik, vagyis az eredeti, adat-előállítási funkció mellett különböző adatforrások integrálása, ezekből adatok előállítása,
az adatokból információ, az információból tudás építése a feladata.

A KSH kontextusteremtő képessége jelenleg még korlátozott, mivel tevékenységünknek 85-90 százalékát az Európai Unió jogszabályai határozzák meg. Vagyis az ezeken túlmutató tematikát egyelőre korlátozottan tudunk előtérbe helyezni.

A koronavírus-járvány ezt megváltoztatta?

A koronavírus teremtette veszélyhelyzeti működés ez alól kivételt képez. Az utóbbi 2 hónapban a döntéshozók által nagy gyakorisággal, akár naponta igényelt adatok előállítása érdekében sikerült új adatforrásokat, új adatgyűjtési módokat és új adatfeldolgozási technikákat bevezetnünk, amelyek révén a hagyományos adat-előállítási, becslési eljárások mellett teljesen újszerű megközelítéseket is alkalmazunk. Ezeknek az új megoldásoknak a fenntarthatósága egyelőre bizonytalan, mivel olyan mértékű többletmunkát igényel a munkatársainktól, amely hosszú távon a minőség rovására menne. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldásán már dolgozunk, felkészülve a vírushelyzet utáni működésre.

A big data és a valós idejű adatok a jövő trendjei. Ez azt jelentheti, hogy bankkártyás tranzakciókból, Google-keresőszavakból, napi közúti forgalomból, a NAV valós idejű adataiból, vagy épp Facebook és Twitter-felhasználók posztjainak, beszélgetéseinek a szövegelemzéséből akár már ma tudhatnánk azt, hogy mi történt ma a gazdaságban. Milyen e kérdéshez a KSH viszonya?

A big data az elmúlt évek egyre inkább megismert óriási adattömege, melynek megértése a statisztikai hivatalok egyik nagy kihívása. Néhány évvel ezelőtt mindnyájan nagy reményeket fűztünk ezekhez az adatforrásokhoz. Azóta már látjuk, hogy bár rengeteg információt lehet generálni például az internethasználat során keletkező óriási mennyiségű adat felhasználásával, ezek csak korlátozottan felelnek meg a hivatalos statisztikával szemben támasztott szigorú minőségi követelményeknek.

A big data adatforrások feldolgozása nem csak méretüknél, adatmennyiségüknél fogva kíván meg speciális technikai megoldásokat. Ezek az adatforrások általában nem fedik le a teljes vizsgálandó sokaságot, de semmit vagy keveset tudunk arról, hogy kiket nem fed le. Emellett a big data források gyors változékonysága megnehezíti a megfelelő módszerek kidolgozását, hiszen ami egyik nap még működő módszertan, az a következő napra megváltozott adatforrás esetében már nem használható. Az adatforrások és a módszertanok változása emellett az időbeli összehasonlíthatóságot jelentősen korlátozza. Ennek ellenére már használunk például „web scraping” technikákat az árak megfigyeléséhez, különösen most, amikor az összeíróink nem tudnak az üzletekben árakat összeírni.
Újabb fejlemény, hogy a gépjárműforgalom változásának bemutatásához közúti kamerák adatait használjuk fel.

Talán nem klasszikus big data adatforrás, de az online pénztárgépek adatállományait átvesszük a NAV-tól, a kiskereskedelmi forgalom becsléséhez. Más big data felhasználásokkal is kísérletezünk általában a nemzeti statisztikai hivatalok nemzetközi összefogásával.

Látni kell azonban, hogy a piacon működő nagy adatgazdák nem szívesen, vagy egyáltalán nem osztják meg adataikat más adatfeldolgozókkal, mivel az sértheti üzleti érdekeiket.
A mobilcella adatok kiemelt jelentőséggel bírnak a népesség viselkedésével, mobilitásával, tényleges lakóhelyével kapcsolatban, mely jelen helyzetben még inkább felértékelődik. Alkalmas arra, hogy a lefedett népességre vonatkozóan gyors információt nyújtson, azonban a részletekre, bizonyos csoportokra (korosztály, gazdasági aktivitás) már nem hasznosítható. Bízunk benne, hogy hamarosan ezekhez az alapadatokhoz is hozzáférünk, hogy a lakosságról bővebb információkat szolgáltathassunk.

Különösen válságban válnak relevánssá a fentiek. Gyors, célzott beavatkozást a valós idejű, gyors adatokra lehet építeni. Bizonyára a minisztériumoknak is vannak ilyen saját adatforrásaik, amire építenek. Melyek lehetnek ezek? Hogyan működik együtt a KSH velük?

A statisztikai törvény előírja, hogy a KSH együttműködjön más adat-előállító és gyűjtő szervezetekkel, pontosabban a KSH-t helyezi a hivatalos statisztika középpontjába és előírja, hogy szakmai, módszertani kérdésekben iránymutatást adjon, illetve ajánlásokat fogalmazzon meg a hivatalos statisztikai szolgálat tagjai számára. Ez a szoros együttműködés a minisztériumokkal rengeteg előnnyel jár, egyebek mellett gördülékenyebbé teszi az adatcseréket. A minisztériumok is változatos forrásokból származó adatokat állítanak elő, emellett az általuk, illetve háttérintézményeik által kezelt hatósági és egyéb állami nyilvántartásokat, amelyeket a törvény adminisztratív adatforrásoknak nevez, átadják a KSH-nak, a mi rendszeres adat-előállításainkhoz. Ezzel a közvetlen statisztikai adatgyűjtések száma vagy tartalma csökkenthető, ami összhangban van a kormánynak az adminisztratív terhek csökkentését célzó törekvéseivel.

Melyek a leggyakoribb tévedések a médiában a statisztikákkal kapcsolatban? Milyen típusaik vannak a tévedéseknek? Például előfordul, hogy egyesek nem tudják értelmezni az adatot, de mások magát a statisztika hitelességét, a módszertant kérdőjelezik meg.

A statisztikai adatok értelmezése nem minden esetben könnyű, ezért érdemes az adatok mélyére ásni, hogy megismerjük az értelmezési különbségek hátterét.

Gyakori tévedés, hogy ha a KSH adatai és az Eurostat mutatói eltérnek egymástól, az azt jelenti, hogy a KSH rosszul mér. Ezzel szemben a ritkán előforduló különbségek oka a módszertanban vagy például a referencia időszak különbözőségében keresendő. Az Eurostat adatai ugyanis a tagállamok statisztikai felvételeiből, azaz a nemzeti statisztikai hivatalok által az Eurostatnak megküldött adatokból származnak. Ugyanakkor egyes fontos mutatókat a tagállamok kétféle módon számítanak, ilyen például az infláció, amelynek eredményeit minden tagállam – így a KSH is – előállítja mind hazai módszertannal, mind harmonizált uniós módszertan szerint. A kettő között nyilván lehet kisebb eltérés. Fontos azonban tudni, hogy az Eurostat a tagállamok adatait azok validálását követően teszi közzé és azokból képez uniós összesítéseket, átlagokat.
Egy másik gyakori jelenség, hogy ha valaki olyan KSH-adattal találkozik, ami nem igazolja a hipotézisét, vagy az érvelését, akkor megkérdőjelezi az adatok megbízhatóságát, vagy a módszertan helytállóságát. Ezért is nagyon fontos, hogy a KSH működése – betartva a hivatalos statisztikával szembeni hazai és nemzetközi követelményeket – mindig tudományosan megalapozott, objektív és pártatlan legyen, a KSH függetlensége megkérdőjelezhetetlen maradjon.

A KSH feladatköre mindig is túlmutatott az adatok előállításán. Az adatokon túli információ átadását szolgálja számos publikációnk is. Az adatokat természetesen mások is elemezhetik, értelmezhetik, sőt kívánatos is, hogy minél többen használják azokat különböző célokra. Az adatok félreértelmezésével is találkozunk, melyek szerencsére jórészt véletlenül történnek, de sajnos nem példa nélküli a szándékosság sem.

A nemzeti statisztikai hivataloktól világszerte sokan várják, hogy a sajtó vagy más adatfelhasználók által félreértett vagy félreértelmezett adatokra, vagy azokból levont téves következtetésekre nyilvánosan is hívják fel a figyelmet. A legtöbb hivatal gyakorlata inkább az, hogy ilyen esetben közvetlenül keresik meg az adatok felhasználóit.
Tapasztalataink szerint nem is győzné egy statisztikai hivatal, hogy feltárja a téves értelmezéseket.

Inkább arra törekszünk, hogy a mi közleményeink legyenek kellően érthetőek, hogy ezzel is segítsük a félreértések elkerülését. Kollégáink is rendelkezésre állnak, hogy szakmai tanácsot adjanak, támogassák az adatok felhasználóinak munkáját.

A média egyébként fontos szerepet tölt be abban, hogy a statisztikai információkat megtöbbszörözze, elérhetővé tegye azok számára, akik maguktól nem keresnek adatforrásokat, adatokat. Ezért is hasznos, hogy sok újságíró keresi a kapcsolatot a KSH-val, különösen egyes bonyolultabb szakmai kérdések tekintetében.

A KSH szakmailag független intézmény, amely függetlenségnek a kereteit a hazai és az európai uniós jog pontosan meghatározza. A statisztikusok nemzetközi közössége ezenfelül más, közösen alkotott irányelveket is kialakított, és ezekhez tartja magát, ilyen például az ENSZ hivatalos statisztikai alapelveinek gyűjteménye, amelyről az ENSZ Közgyűlése Magyarország beterjesztése alapján hozott határozatot 2014-ben. Az Európai Unió statisztikai jogszabályai nemcsak elméleti kereteket adnak a munkánknak, hanem kijelölik, hogy milyen módszertani eszközökkel, milyen határidőkkel dolgozzunk, de az adatközlésekre, a felhasználókkal való kapcsolatra nézve is megfogalmaznak szabályokat.

Hogy kitől és miben független a KSH? Minden olyan befolyástól, ami torzíthatja a KSH által előállított adatokat, megkérdőjelezhető módszertan alkalmazását, vagy a szakmai és tudományos sztenderdektől való eltérést kívánja elérni, a KSH közleményeinek tartalmát szeretné megváltoztatni.
Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak kormánypárti vagy ellenzéki politikai befolyásra, nyomásra nem kerülhet sor, hanem semmilyen érdekcsoport befolyására sem.

A felhasználói igényekre történő reagálás nyilvánvalóan nem befolyásolja a függetlenségünket, sőt enélkül elveszítenénk hasznosságunkat. A KSH feladata, hogy releváns adatokkal, információval lássa el a felhasználók széles körét. Hogy mi releváns, az időről időre változik, illetve a felhasználóktól, az ő igényeiktől függ.

A gazdaságpolitikai, illetve az összes szakpolitikai adatfelhasználó kitüntetett szerepet játszik, hiszen az ő döntéseik az egész ország jelenére és jövőjére hatással vannak. A velük folytatott párbeszéd a záloga annak, hogy a szükséges információkat előállítsuk. Az viszont, hogy milyen módszerekkel, milyen forrásokból, milyen szakmai háttérrel állítjuk elő az adatokat, a szakmai függetlenség körébe tartozik.

A nemzeti statisztikai hivatalok működését, függetlenségét, objektivitását, pártatlanságát, szakmai megbízhatóságát az Európai Bizottság rendszeren auditálja. Legutóbb 5 éve került sor ilyen auditra.
A magyar KSH-ról szóló jelentés megállapította, hogy működésünk magas szinten teljesíti az elvárt követelményeket.

A következő audit 2021-2022-ben lesz.

Van olyan mutató, amelyet szeretnének közölni rendszeresen a jövőben, mert a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos lehet? Vagy minden elemző kiszámíthatja saját maga számára, ami őt érdekli?

A statisztika azért van, hogy bemutassa a folyamatosan változó világot. Természetesen, ha új igények jelennek meg, akkor azokat igyekszünk beépíteni a rendszeres programjainkba.

A napjainkban tapasztalható gyors változások új igényeket is felszínre hoznak, paradox módon egy földrajzi skála két szélén: a globalizációhoz és a lokalitáshoz kapcsolódóan. A globalizálódó gazdaságban nem elég az országhatárokon belül zajló folyamatokat megértenünk. A külkereskedelmi kapcsolatok mellett a nemzetközi vállalatok, és a termelési és értékláncok, amelyek működésére a hazai gazdaságpolitika korlátozott befolyással bír, kiemelt szerepet játszanak a GDP termelése, a foglalkoztatás, az állami bevételek, és egy sor más gazdasági és társadalmi folyamatban.

Ezeknek a globális jelenségeknek a számbavétele, a statisztika eszközeivel történő bemutatása óriási kihívás, amely csak nemzetközi statisztikai együttműködéssel oldható meg.

Egy-egy jelenséget magyarázó mutatók tehát rendelkezésre állnak, ezek nemzetközi szintű összekapcsolása azonban azt is lehetővé tenné, hogy a hazánkat érő globalizációs hatásokról átfogó indikátorokat kapjunk. Jelenleg is folynak ilyen irányú fejlesztések az európai országokkal közösen.

A lokalitás kérdése pedig az adatok minél részletesebb területi bontását érinti, hiszen a gazdasági döntések jó részének megalapozásához szükséges egy-egy település vagy régió jellemzőinek megismerése, a társadalompolitikai beavatkozások is egyre inkább adott kistérség vagy település, nem ritkán egy-egy településrész lakosságát célozzák meg. Vagyis a területi, de társadalmi, demográfiai szempontból is dezaggregált adatok iránti igény egyre nagyobb. Mind a gazdaság, mind a társadalom folyamatos mozgásban van, újabb és újabb tényezők jelennek meg, vagy válnak fontossá.

Ezeket a változásokat és hangsúlyeltolódásokat is fel kell venni a hivatalos statisztika palettájára. Hogy csak egy napjainkban aktuális példát említsek: a home office-ban és más rugalmas formákban végzett munka a koronavírus árnyékában elterjedt, de biztos, hogy a jövőben is jelentős szerepet játszik majd. Az erre vonatkozó mutatókat tervezzük a rendszeres adatközléseinkbe beépíteni.

Az adatvédelmet hogyan alakítja át a modern technológia? Sokszor már az emberek, a vállalatok sem titkolják a pénzügyi adataikat, akár büszkélkednek is azokkal, megosztják azokat a Facebookon. Példa, hogy több ország okostelefonos alkalmazással segíti az embereknek a fertőzöttek mozgásának követését. A gazdasági hatékonyság célja vagy a társadalom biztonságérzete felülírhatja majd a szigorú adatvédelmi előírásokat?

A KSH működésének fontos elvei közé tartozik a statisztikai adatok nyilvánossága mellett a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatok védelme. Ez az adatszolgáltató vállalkozások, intézmények, magánszemélyek által rendelkezésünkre bocsátott egyedi adatok védelmét jelenti: az adatszolgáltatók egyedi adatát azonosítható módon nem adjuk át senki számára.

Azon túl azonban, hogy az egyedi adatot nem adhatjuk át, az adatközléseinkben is érvényesíteni kell az úgynevezett felfedés elleni védelmet, vagyis azt, hogy az adatközléseinkből ne lehessen következtetni arra, hogy kire, melyik szervezetre vonatkozik az adat. Ennek garantálásával üzenjük az adatszolgáltatóinknak, hogy adataik nálunk biztonságban vannak, ezzel is támogatva az adatszolgáltatás folytonosságát és minőségét. Természetesen, a vállalkozásoknak és az embereknek is rengeteg eszköz áll rendelkezésére, hogy amit közölni akarnak magukról, azt közölhessék a kisebb vagy nagyobb nyilvánossággal, de a nálunk levő egyedi adatok védelmét mi továbbra is fontosnak tarjuk, mivel bennünket nem hatalmaztak fel arra, hogy az ő egyedi jellemzőiket feltárjuk.

Az információbiztonság technikai feltételei és lehetőségei gyorsan változnak. Az informatikai rendszerek és eszközök biztonságos működtetése folyamatos fejlesztéseket igényel, hiszen a biztonsági kockázatok is folyamatosan változnak. A KSH informatikai környezetének biztonságát az Európai Bizottság is auditálja, hiszen a nemzeti statisztikai hivatalok számos szállal kötődnek egymáshoz, így mindegyiknek megfelelően biztonságos környezetben kell működnie ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a többiek biztonságát sem.

A koronavírussal kapcsolatban milyen statisztikai kihívások jelentek meg? Egyfajta háborús gazdaság alakult ki pillanatok alatt. Ez miben jelent kihívást a makrogazdasági adatok előállításában?

A statisztikai adatgyűjtések nagy része zavartalanul folyik a vírushelyzet ellenére. A makrogazdasági adatok tekintetében a legnagyobb kihívást a becslési eljárások, modellek alkalmazása jelenti. Az idősorokra épülő modelljeink nehezen alkalmazhatók olyan helyzetekben, amikor hirtelen és jelentős mértékű változások következnek be a gazdaságban. Ezért szükség lehet a becslési eljárások változtatására ebben az időszakban.

Az eddigi idősoros modelljeink viszont most abban segítenek, hogy megvizsgáljuk, hogy az adott szakterületen, ágazatokban megjelenik-e a vírushelyzet hatása. A vizsgálat lényege, hogy összehasonlítjuk, a kiugró hatásoktól (mint amilyen most a vírus okozta hatás is) szűrt adatok és az ezen hatásokat tartalmazó adatok különbségét okozhatta-e a vírus jelenléte. Ezt a vizsgálatot rendszeresen minden olyan idősornál elvégezzük, ahol egyébként az adatok szezonális kiigazítására is sor kerül és a „vírushatásról” szóló információt a közléseinkbe is beépítjük.

Fontos gazdasági mutatóink közül az inflációs mutatók adatháttere került nehéz helyzetbe, hiszen nincs, vagy
alig van lehetőség arra, hogy az üzletekben történjen meg az árak begyűjtése.

Ehelyett főként az interneten kutatunk a termékek árai után, ami – mivel nem minden reprezentáns termék és szolgáltatás ára található meg az interneten – átmenetileg csökkenti az adatok pontosságát és korlátozza az összehasonlíthatóságot, amire a márciusi közleményünkben fel is hívtuk a figyelmet.

Nagyobb változást hozott a vírushelyzet a lakosság körében végzett adatgyűjtéseinknél, mivel a közvetlen, személyes felkeresésre március óta nincs lehetőség. Ehelyett telefonon és interneten gyűjtünk adatokat. Mivel azonban ezeken a csatornákon egyelőre nehezebben érjük el az embereket, átmenetileg csökkenést lehet az adatok pontosságában vagy részletezettségében.

Annak érdekében, hogy az adatok felhasználói minél hamarabb juthassanak minél több adathoz, ebben az új helyzetben az adminisztratív adatforrásoknak a korábbinál szélesebb körét használjuk fel, ami nem valósulhatna meg az adatgazda állami szervezetek támogató együttműködése nélkül.
Ennek köszönhetően heti bontásban tudjuk közzétenni például a halálozások számát, de a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó részletes területi adatok, vagy a gépjárműforgalom változásának térképi ábrázolása is az új adatforrásoknak köszönhető.

Itt is érdemes megemlíteni a nemzetközi összefogást, amelynek keretében közösen is keresik a választ a statisztikai hivatalok és a nemzetközi statisztikai szervezetek a nehézségek leküzdésére, megosztjuk egymással, hogy ki milyen változtatást, újdonságot vezet be.

De ne feledkezzünk meg a KSH két soron következő tízévenkénti cenzusáról, a 2020. évi Agrárcenzusról, és a 2021. évi Népszámlálásról sem. Ezek ugyan nem a vírushoz kapcsolódnak, de a vírushelyzetben, nehezített körülmények között dolgozunk az előkészítésükön, illetve lebonyolításukon. Az agrárcenzus, a mezőgazdasággal kapcsolatban szolgáltat fontos adatokat tízévente; ennek a felmérésnek a lebonyolítása már a küszöbön áll, júniusban kezdődik és a második szakaszára, amikor az internetes adatbeküldés mellett több ezer összeírónk is járja majd az országot, ősszel kerül sor. A népszámlálás még az előkészítési szakaszban tart, de ahhoz, hogy egy év múlva, 2021 májusában a teljes lakosságra, vagyis közel 10 millió emberre kötelezően kiterjedő adatgyűjtést megvalósítsuk, és az óriási adatállományt feldolgozzuk, számos fejlesztést most kell elvégeznünk.

A KSH hagyományosan nem prognosztizál, bár nem tartom kizártnak, hogy hamarosan nyitni fogunk ebbe az irányba. A mai döntések meghozatalához a ma adata is késő már, gyorsan változó világunkban egyre inkább felértékelődnek a jövőtervezés megalapozott számításai, amihez a statisztikusok egyedülálló matematikai, módszertani, modellezési tudással rendelkeznek…”

Forrás:
Olyan válság ez a mostani, mintha hibernálna a gazdaság – a KSH elnöke a Makronómnak; Oláh Dániel; Mandiner Makronóm; 2020. május 19.
Szerkesztői megjegyzés: A jelentős terjedelmű és nagyon érdekes interjúból terjedelmi okok miatt csak részleteket közlünk. Teljes terjedelmében elolvashatő a fenti címen.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Biometrikus azonosítás

„Jelen háttéranyag a biometrikus adat, technológia, a biometrikus azonosítás témakörét járja körül. Bemutat néhány azonosítás típust, azok előnyeit, hátrányait. Ismerteti a biometrikus adat, mint különleges adat megjelenését a hazai és nemzetközi jogrendben, kitekint a jövőbe, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, az adatvédelemre és a személyiségi jogokra. Az uniós adatvédelmi rendelettel(GDPR) egy korábbi Infojegyzetünk (2019/10) foglalkozik.”

Forrás:
Biometrikus azonosítás; Horváth Irén; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/27; 2020. április 30. (PDF)

Kategória: informatika, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!