Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

  • fejlesztési specifikáció
  • folyamatfejlesztési terv
  • szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok
  • ügyféltájékoztatók
  • üzletszabályzat módosítások
  • belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

  • szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata
  • informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket

Kategória: közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Letisztult, felhasználóbarát, könnyebben kezelhető: megújult a KSH honlapja

„Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal honlapja 2019. december 14-én megújult. A honlapfejlesztés felhasználóink igényeinek és véleményének a figyelembevételével történt, azzal a céllal, hogy Önök a leggyorsabban jussanak a legteljesebb információhoz egy-egy adat- vagy információigény kapcsán.

A fejlesztések az alábbi területekre fókuszáltak:

  • áttekinthetőbb menürendszer és új kereső,
  • reszponzív kialakítás, valamint a vakok és gyengénlátók számára optimalizált, használható felület,
  • témakörös oldalak, vagyis olyan gyűjtő aloldalak, amelyeken az egyes szakstatisztikai területekhez kapcsolódva az adott téma legfrissebb adataihoz, kiadványaihoz, vizualizációhoz közvetlenül juthat el a felhasználó. A témakörök között olyan tartalmak is megjelennek, mint például az Életkörülmények, az Időfelhasználás, időmérleg és a Kormányzati pénzügyek, amelyek eddig önálló témakörként nem voltak elérhetők.

A fentieken túl a korábban statisztikai tükörként publikált elemzéseink formátuma is megújul januártól, a pdf-et felváltja a html-formátum, amelynek az időszerűség javítása és a folyamatosan változó fogyasztói szokásokhoz való alkalmazkodás a célja. Az új formátum interaktív ábrák alkalmazását is lehetővé teszi.

Bízunk abban, hogy megújult honlapunk elnyerte tetszésüket! A fejlesztések azonban tovább folytatódnak, melyeket az Önök igényeihez szeretnénk igazítani. Visszajelzéseik fontosak számunkra e törekvéseink teljesítése érdekében, ezért kérjük mondják el véleményüket honlapunkról!

Észrevételeiket az alábbi linken elérhető kérdőíven várjuk:
https://forms.gle/oFtipjpAv2ZsgdXj9

Jó munkát és sikeres böngészést kívánunk!”

Forrás:
Letisztult, felhasználóbarát, könnyebben kezelhető: megújult a KSH honlapja; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. december 16.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Kevésbé hat negatívan a gyerekekre a digitális technika

„Új tanulmányok azt támasztják alá, hogy a különböző készülékeknek nincs annyi negatív hatásuk, mint ahogy azt korábban gondolták.

Az elmúlt években a szakemberek azt gyanították, hogy például az okostelefonok és egyéb elektronikus eszközök a felelősek azért, hogy a fiataloknál szorongás, depresszió, alvászavar és önbizalomhiány alakul ki. Most két olyan tudományos anyag is megjelent, amelyek cáfolják mindezt, sőt, a készítők azt állították, hogy a digitális technikák mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai olyan minimálisak, hogy alig értékelhetők.

Amy Orben, a Cambridge-i Egyetem pszichológusa a metaelemzésében azt írta, hogy az eddigi tanulmányok nem tettek különbséget abban a tekintetben, hogy a gyerekek milyen tartalmakat fogyasztanak. Holott nagyon is fontos szerepet játszik az, hogy a digitális technikák használatáról általában van szó vagy például csak a közösségi médiák alkalmazásáról. Ráadásul nem lehet kimutatni az egyenes összefüggést a digitális technika és az egészség között.

Vannak tisztázandó kérdések, például, hogy egy fiatal egész nap az Instagramon az influenszerek fotóit nézi és ettől elmegy az önbizalma vagy pont az önbizalomhiánya miatt próbál meg tippeket szerezni a platformon. A szakember szerint éppen ezért sokkal célzottabb kutatásokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy melyik digitális technika pontosan hogyan hat a fiatalokra és milyen szerepet játszanak más tényezők. A neveltetés, a klímaváltozástól való félelem vagy egy bizonytalan gazdasági helyzet ugyanis éppúgy szerepet játszhatnak a szorongás vagy a depresszió kialakulásában.

Candice L. Odgers és Michaeline R. Jensen szintén azt taglalták a tanulmányukban, hogy azért is meg kell változtatnia kutatásokat, mert a területen jelenleg alig vannak értékelhető eredmények. Az ő eredményeik azt mutatták, hogy a digitális tér és annak hatásai túl összetettek, ráadásul gyorsan változnak és különböző jellegűek, így nem is lehet azokat teljesen megérteni. Ez annak ellenére is igaz, hogy a korábbi segítségek az online tevékenységek esetén is hatékonynak bizonyultak. ”

Forrás:
Kevésbé hat negatívan a gyerekekre a digitális technika; SG.hu; 2020. január 24.
Teenagers, screens and social media: a narrative review of reviews and key studies; Amy Orben; Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology; DOI: https://doi.org/10.1007/s00127-019-01825-4; 2020 (szabadon hozzáférhető cikk)
Annual Research Review: Adolescent mental health in the digital age: facts, fears, and future directions; Candice L. Odgers, Michaeline R. Jensen; The Journal of Child Psychology and Psychiatry; DOI https://doi.org/10.1111/jcpp.13190; 2020. január 17. (szabadon hozzáférhető cikk)

Kategória: egészségügy, Internet, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 20.

Hogyan nyerhetné meg az Európai Unió a digitális geopolitika nagy játszmáját?

Amerika nem bízik a saját technológiai cégeiben, miért bízna meg akkor bennük Európa? Ezzel a szokatlan felütéssel közölt cikket a realista amerikai külpolitikai iskola egyik vezető szakmai orgánumának tekintett The National Interest, lényegében azt fejtegetve, hogy – éppen ahogy a katonai-hatalmi viszonyokban történt – a digitális technológia terén is leáldozóban van az „amerikai unipoláris pillanat”. Egyértelműen ezt mutatja, hogy a fontosabb szereplők, Oroszország, Kína mellett az Európai Unió is alternatív víziókat vázol fel a kibertérrel kapcsolatosan. Az Internet a digitális szuverenitásért folytatott küzdelem leplezetlen csataterévé vált, ahol koherens stratégiai nélkül aligha van esély a sikerre. Amerika láthatóan nem tud ilyennel előrukkolni, véli a cikkíró, nem meglepő tehát, hogy Európa egyre határozottabban nyomakodik bele ebbe a geopolitikai résbe.

Ami azért koránt sem magától értetődő. Európa ugyanis éveken át csupán valahol a sor végén kullogott a technológiai innovációk frontján; most azonban egyre inkább maga kezdi meghatározni a kibertérben való lét és boldogulás szabályrendszerét. Ebből a szempontból korszakosnak tekinthető az EU 2016-ban elfogadott Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR, amelynek irányelvei 2018-tól alkalmazandók kötelező erővel az Unió összes tagállamában. Ugyanakkor a 2019-es év jó néhány amerikai technológiai óriásvállalat elleni EU-vizsgálattól volt hangos, és az Amazonra, vagy a Google-ra kivetett történelmi nagyságú bírságok is jelzik, hogy az innovatív digitális iparágak területén az EU nagyon is komolyan kezdi venni a zömében amerikai érdekeltségű óráscégek elleni versengést. Hasonló nyugtalanságot, ingerültséget okozott az amerikai technológiai kulcsvállalatok körében a 2019 novemberében elindított Gaia-X projekt, amelynek keretében az Európai Unió saját, közösségi finanszírozású felhő alapú infrastruktúrát szándékszik kiépíteni. Ezzel a huszárvágással Európa jelentős lépést tehetne abba az irányba, hogy függetlenítse magát azoktól az amerikai és kínai vállalatoktól, amelyek jelenleg kézben tartják a globális felhő infrastruktúrát. Az Amazon és a Microsoft a „digitális szuverenitás” fenyegető árnyainak megjelenését emlegette a bejelentés kapcsán, nehezményezve, hogy ezek a törekvések abba a – szerintük nem kívánatos – irányba mutatnak, hogy az adatszolgáltatások a nemzeti (fizikai) határokhoz igazodva szolgáljanak egy egyébként globális gazdaságot.

Már pedig, vonja le a következtetéseket a szerző, egy mind inkább multipolárissá átrendeződő világban a technológia-stratégiák egyre inkább kulcsfontosságú komponenseivé válnak a világrend menedzselésének. Azaz, a GDPR-hez hasonló játékszabályok lefektetésével egy nemzeti szereplő képes lehet arra, hogy a saját államhatárain túlnyúlóan is kitűzze a játékteret a technológiai cégek számára.

És éppen ezt kellene tennie az Egyesült Államoknak is – vallja egyértelműen a szerző. E helyett azonban az amerikai technológiai cégek elleni támadások kötik le a kormányt (itt a szerző kimondatlanul is arra az esetre gondol, amikor Trump elnök 2018-ban élesen bírálta az Amazon cég szerinte erősen „adóelkerülő” politikáját).

Ugyanakkor az EU koránt sincs egyedül a kiberviszonyok saját érdekeknek megfelelő kialakításában vagy átigazításában, figyelmeztet a cikk szerzője. Oroszország és Kína egyaránt jelentős lépéseket tett az önálló kiberinfrastrutúra kialakítása felé, és ezen a téren a közelmúlt meghatározó eseményeként említhető az Oroszország szuverén internet struktúrájának megteremtéséhez kapcsolódó törvény hatályba lépése. Ezzel a technológiai és jogi fejlesztéssel Oroszország lényegében a Nagy Kínai Tűzfalhoz hasonló kapacitásokra tett szert. Ez – emlékeztet az amerikai szerző – rendkívüli mértékben megkönnyíti az orosz hatóságoknak a kiberforgalmak cenzúrázását, meg persze az amerikai cégek kiszorítását az orosz internetes piacról. Hasonlóan fenyegető lépésként könyvelhető el ugyanakkor a kínai hatóságok tavaly decemberi döntése, amely a nem hazai információs és kommunikációs technológiák eltávolítását irányozza elő az állami szektorból

Kína és Oroszország ezeken a területeken persze élenjár, de Európa jól láthatóan kezd felzárkózni hozzájuk – figyelmeztet az amerikai The National Interest cikkírója. Amerikának tehát sürgősen lépnie kellene, a nyílt internet megőrzése és fenntartása érdekében. A feladat nem könnyű, mert például a GDPR-t ma már nagyon nehéz lenne megkerülni. Amerikának ezért a most a szabályozási vetélkedésben élre tört szereplőkkel együttműködésben kellene dolgoznia azon, hogy alternatív víziókat (és szabályozásokat) dolgozzon ki a kibertérre vonatkozóan. Mindenekelőtt a technológiai cégekkel kellene szorosabbra fonni az együttműködést; azok támadása helyett partnerként kellene tekinteni rájuk, azt hangsúlyozva, hogy a technológiai cégek sokkal jobban tisztában vannak a termékeik piacaival, mint a jogi szabályozással foglalkozó entitások. Amerikának – Európával, Oroszországgal, Kínával ellentétben – egyértelműen a mellé kellene letennie a voksát, hogy az Internet globális, és nem pedig nemzeti intézmény.
How the European Union Could Win the Digital Geopolitical Game?; Ryan Khurana; The National Interest; 2020. január 16.

Digitális diplomáciai csatározás Irán és az USA között – a kínai közösségi média térben

Megfigyelők az USA és Irán között végletesen elmérgesedni látszó geopolitikai konfliktus eszkalálódásának lehettek tanúi az elmúlt héten. Ezúttal a sorozatos rakétacsapások és ellencsapások formáját öltő „kinetikus” akciók (a biztonság politikusok így nevezik a tényleges, fizikai erőszakot) mellett az információs hadszíntéren gyűrűzött tova az ellenségeskedés. Méghozzá egy új, és elsőre meglepőnek látszó frontvonal megnyitásával. A két szemben álló ország Pekingben akkreditált nagykövetségei vívnak ugyanis egyre élesebb hangú médiacsatát a kínai közösségi médiauniverzum legjelentősebb platformján, a Weibón. Mint ismeretes (mi is többször foglalkoztunk itt az e-Gov Hírlevél digitális diplomácia rovatában ezzel a fontos eszközzel) a Weibo egy több funkciót egyesítő mikroblog szolgáltatás, és messze az egyik legnépszerűbb online közösségi platform a Kínai Népköztársaságban. Fejlődése töretlen, és mostanra az aktív havi felhasználóinak száma elérte a 450 milliót. Óriási közvéleményről van tehát szó, amely ráadásul a multipoláris világ felemelkedő újhatalmának online csoportjait fogja össze. A mikroblogon a politikai témák gyakran jelentkeznek, és a külpolitikával, nemzetközi geopolitikai eseményekkel, és persze különösen a kínai nemzeti érdekérvényesítéssel kapcsolatos viták is gyakran hevítik szinte izzásig a Weibo elektronikus csatornáját.

Az USA és Irán közötti, valójában évtizedekre visszanyúló, és szinte folyamatosan „zajló” konfrontáció legújabb szakasza, tehát az iráni katonai és politikai elit csúcsához tartozó Szulejmáni tábornok amerikai akcióban történő megölése óta „költözött be” ez a hadakozás a kínai közösségi média tereibe is. A pekingi Iráni Nagykövetség, közvetlenül a január 3-i légicsapást követően éles hangú üzenetet posztolt ki hivatalos Weibo-fiókjára. A meglehetősen olvasott (mintegy 250 000 aktív követővel rendelkező) diplomáciai forrás az iráni külügyminiszter angol nyelvű Twitter-közleményét emelte át (természetesen kínai nyelven!), ami barbár akciónak bélyegezte az amerikai támadást. Egyben a „nemzetközi terrorakció” klasszifikációt használta az amerikai lépésre, ami a kínai közvéleményben korántsem a félvállról vett minősítések közé számít.

A pekingi Amerikai Nagykövetség szinte azonnal felvette a kesztyűt, és kiemelkedően népszerű, 2,5 milliós követői réteggel büszkélkedő Weibo-fiókján megosztotta Pompeo külügyminiszter több, a témával kapcsolatban megjelenő nyilatkozatát is, amelyek az amerikai lépés indokoltságát (ha nem is legalitását, de legalább legitimitását) igyekeztek magyarázni- szintén kínai nyelven.

A Weibo-közönség maga is élénken kommentálta az esetet; egyaránt akadtak támogatói az amerikai akciónak, és szintén jelentős számban szóltak hozzá azok, akik egyértelműen az amerikai lépés terrorjellegét hangsúlyozták. A rákövetkező napok harccselekményeivel párhuzamban folytatódott a két hatalom diplomáciai képviseleteinek digitális pengeváltása a kínai közösségi terekben. A kínai közönség érdeklődése sem lankadt, a kibontakozó „online csata” fejleményeit az „Iráni és Amerikai Követségek Weibo-háborúja” hashtag alatt kommentálták, illetve osztották tovább az olvasók.

Az eset, hogy ti. külföldi országok követségeik hivatalos Weibo-fiókjain keresztül folytassanak online diplomáciai csatározást nem példa nélküli (a holland utasszállító ukrajnai lelövése kapcsán például hasonló szópárbajt folytattak a pekingi lengyel és orosz diplomáciai testületek), de semmi esetre sem szokványos. Ugyanakkor jól jelzi a kínai közösségi platform, a Sina Weibo digitális diplomáciai célú kiaknázásának növekvő fontosságát. Érdemes egyébként felfigyelni a trendekre is: míg az USA pekingi nagykövetségének Weibo-fiókja 2016-ban még valamivel több mint egy millió követőt számlált, addigra ez a közönség több mint megduplázódott az elmúlt három év alatt. Irán diplomáciai képviseletének online népszerűsége egyébként még látványosabban növekedett: a 2016. évi alig 6000 követő mintegy 250 000 fős táborrá bővül.

A digitális terekben folytatott diplomáciai küzdelem eredményhozadékát nehezebb ugyan pontosan felbecsülni, de az már egyértelműen látszik: a Weibo online közvéleményében egyre határozottabb az eltolódás, és az elmúlt héten immár az Iránnal szimpatizáló hozzászólások kerültek többségbe. És ez közdiplomáciai eredménynek nagyon is jelentős.
The Weibo Battlefield int he US-Iran Cobnflict. Iranian and American Embassies Argue on Chinese Social Media; Manya Koetse; What’s on Weibo; 2020. január 10.

„Okos határőrizet”. Az államhatárok digitalizációja felé

Érdekes, fontos – és nem túl gyakran említett témáját, aspektusát mutatja be a Modern Diplomacy webhely a nemzetközi kapcsolatok digitalizálódásának. Az online diplomácia szakkérdéseinek is kiemelt fórumaként számon tartott forrás az államhatárok, a határőrizet modernizációját járja körül. A hagyományos (döntően fizikai és elektronikus), azaz „analóg” határvédelmi megoldások fokozatos felváltását digitalizált megoldásokkal, egyfajta „okos határőrizeti” eszközrendszerrel.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a határőrizet, mint a szuverén állami lét egyik fontos garantálása, folyamatos és nagy jelentőségű állami tevékenység. Ugyanakkor államonként jelentősen eltér a határok fizikai jellege, a határbiztonságot érintő veszélyek percepciója, illetve a veszélyforrások jellege. A dinamikusan növekvő kihívásokhoz igazodva, és a digitális technológiák lehetőségeit felhasználva, ma már komplex határvédelmi megoldások kialakítása a követelmény. A szerző az alábbi fontos részterületeket emeli ki, ahol a digitalizáció jelentős modernizáció forrása lehet a határőrizetben, illetve határmenedzselésben:

  • „digitális határkerítések” kialakítása: korszerű behatolás érzékelők és egyéb szenzorok, radarok, szonár berendezések;
  • információgyűjtő mechanizmusok és eszköztárak: elsősorban elektronikus- és kommunikációs információgyűjtő alkalmazások (SIGINT, COMINT, ELINT stb.);
  • digitális döntéstámogató alkalmazások, prediktív elemző szoftverek;
  • légi védelmi képességek: a határokat automatizált légi eszközöktől megvédeni képes eszközök;
  • behatolás elhárítási reagáló eszközpark: önálló reagálásra és beavatkozásra képes (autonóm) légi, szárazföldi, vízi eszközök, fegyverplatformok;
  • hatékony kommunikációs eszközök: megbízhatóan titkosított hírközlésre alkalmas eszközök és szoftverek;
  • a határátkelők hatékony és biztonságos üzemeltetése: átkelőforgalom hatékony, gyors ellenőrzésére, szűrésére alkalmas eszközök;
  • kibervédelmi eszközök: a nemzeti infrastruktúra védelméhez hasonlóan, a „nemzeti kibertér” megbízható védelmét garantáló felderítő és beavatkozó eszközök, szoftverek.

A tanulmányhoz szorosan kapcsolódik egy vasárnap megjelent hír: az Izraeli Hadsereg, az ország libanoni határzónájában, földalatti szenzorok rendszerét kezdi kiépíteni. A mozgást, rezgést és más változásokat figyelő érzékelők rendszerével fizikai kerítés nélküli, ám mégis hatékony, „okos” határőrizetet terveznek létesíteni a biztonsági szempontból különösen érzékeny területre. Az új fejlesztés közvetlen indokaként azt említették a hatóságok, hogy ebben a határszakaszban különösen súlyos problémát jelentett mindeddig az alapvetően a Hezbollah szervezet által ásott, és a határőrizeti szakasz alatt áthaladó titkos alagutak, amelyen fegyvereket és más felszereléseket, illetve embereket lehet mozgatni.
Smart Border Management: Transformation from Analog to Digital Borders; Himanshu Gard; Modern Diplomacy; 2020. január 13.
Israel to build anti-tunnel sensor network along Lebanon border; Jeffrey Heller; Reuters; 2020. január 19.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kína is rábólint a Twiplomáciára

A jelek szerint a kínai diplomácia is egyre jobban felfedezi a közösségi média platformokban rejlő potenciált. Tavaly decemberben hírt adtunk már az e-Gov Hírlevélben a Kínai Külügyminisztérium hivatalos Twitter-fiókjának elindításáról, és minden jel arra mutat, hogy nem egy eseti kezdeményezésről volt csupán szó, hanem ténylegesen egyfajta stratégiaváltásról, a kínai digitális diplomácia újrakalibrálásáról.

Most a CGTN, az állami Kínai Központi Televízió angol nyelvű, nemzetközi sugárzású állomása számolt be a kínai külpolitika fokozott közösségi média használatáról. A múlt héten a Kínai Külügyminisztérium szóvivője, Geng Shuang megerősítette: követve más országok diplomáciájának példáját, a kínai külügyi szervezetek is fokozottan igyekeznek majd támaszkodni az online közösségi platformok kínálta lehetőségekkel. A cél, hogy „jobban meséljük el Kína történetét” – fogalmazott a szóvivő, utalva Hszi Csin-ping elnök megfogalmazására az ország közdiplomáciai törekvéseiről.

A közösségi média platformoknak a nemzetközi diplomáciában játszott növekvő szerepét jól érzékeli már egy ideje a kínai külügyi világ. A minisztérium hivatalos fiókjának nem sokkal korábbi indulását már számos kínai diplomata, illetve diplomáciai képviselet élénk közösségi média jelenléte előzte meg. Ráadásul egyes kínai diplomaták merőben eredeti – és az első visszajelzések szerint hatásos – módját választották a Twitteren folytatott közdiplomáciai jelenlétnek és országimázs építésnek. Nem saját hazájukat igyekeznek népszerűsíteni a fogadó ország online közvéleménye előtt, hanem az állomáshely népének, tájainak, kultúrájának bemutatásával és dicséretével igyekeznek barátokat szerezni a fogadó országban – nem is eredménytelenül.
China gives a nod to ‘Twiplomacy,’ MOFA launches Twitter account; Abhishek G. Bhaya; CGTN; 2020. január 15.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kategória: közigazgatás:külföldön, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A közoktatás indikátorrendszere 2019 – megjelent

„A Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének támogatásával megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019 és a hozzá tartozó Technikai útmutató.

A kötet a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró indikátor-rendszer harmadik kiadása, mely 2018-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit.

A kiadványokat Varga Júlia szerkesztette, a kötetek szerzői: Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia

Forrás:
Megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019; Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet (KRTK KTI); 2020. január 8.
Lásd még:
„2015-ben dolgoztuk a ki az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében a közoktatási indikátorrendszert, azzal a céllal, hogy létrejöjjön Magyarországon egy rendszeres kiadvány, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről, és hogy az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség megismerje a magyar közoktatást jellemző legfontosabb mutatókat. Olyan indikátorokat alakítottunk ki, melyek amellett, hogy számszerűen leírják a jelenlegi helyzetet, lehetőséget adnak a mutatók ismételt megfigyelésére, mivel rendszeres adatgyűjtéseken alapulnak, melyek lehetővé teszik, hogy a kiadvány időközönként frissíthető, megjelentethető legyen. A mostani kiadás követi a 2015-ös első, és 2017-es második kiadás felépítését.

Valamennyi indikátor adatai online elérhetők, letölthetők a kiadványból, az adattáblákban az indikátorok értékeit olyan bontásokban is közöljük, melyek máshol nem hozzáférhetőek. Újdonságot jelent, hogy a 2019. évi kiadványban az adattáblák már nem csak magyar, hanem angol nyelven is elérhetőek, valamint, hogy a kiadványt kiegészítettük egy angol nyelvű összefoglalóval és angol nyelvű tartalomjegyzékkel is. A kötetet – a korábbi kiadásokhoz hasonlóan – kiegészíti a „Technikai útmutató A közoktatás indikátorrendszere 2019 című kiadványhoz”, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.”

Kategória: művelődés, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A laikus építtető lehet a legkiszolgáltatottabb – idén csak kisebb horderejű változásokat léptettek életbe

„ Számos építésügyi változás lépett életbe vagy lesz hatályos a közeljövőben, módosultak az egyszerű bejelentéses építkezés és a használatba vételi engedélyezés feltételei is.

Az elmúlt években a kormányzat bizonyos területeken szinte teljesen átalakította az építésügyi szabályozást, elég csak a kisebb lakóházak, illetve családi házak építésének hosszas engedélyeztetését felváltó úgynevezett egyszerű bejelentésre és annak elektronikus ügyintézésére gondolni. Noha ebben az évben ilyen horderejű változások nem történtek, kisebb, de annál lényegesebb módosítások az idén is életbe léptek.

Ezek közül az egyik éppen az egyszerű bejelentést érinti. A tavaly október végétől hatályos rendelkezés szerint ha saját lakhatás biztosítása céljából zajlik az építési tevékenység, akkor többek között nem kötelező elektronikus építési naplót vezetni és nem előírás a tervezői művezetés sem. Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi oktató szerint a jogalkotót jobbító szándék vezette ugyan, de egyáltalán nem javasolt, hogy napló nélkül vágjon bele valaki az építkezésbe.

– A laikus építtető a legkiszolgáltatottabb. Ha az építkezésen később kérdésessé válik, hogy valamit ki csinált és miért csinált, az napló nélkül utóbb homályba vész, és csak vitákat okoz – mutatott rá az ügyvéd az Építésijog.hu és az Artifex Kiadó tegnapi szakmai konferenciáján. Hozzátette, az új rendelkezés nélkül is vannak hiányosan vezetett építési naplók, de jó lenne elkerülni, hogy több ilyen eset forduljon elő. – Nem érdemes, sőt nem szabad napló nélkül belevágni egy építkezésbe – javasolta az ügyvéd, rámutatva, hogy a módosítás indoklása is tartalmazza, hogy a napló nyújtotta biztonságot és szükségességét egy vita rendezésében senki nem vonja kétségbe.

Jámbor Attila beszélt arról is, hogy változott a használatbavételre vonatkozó előírás is: már nem feltétel az építési munkaterület visszaadása. Ez azért fontos változás, mert korábban kivitelezők egyes esetekben visszaéltek ezzel, így kikényszerítve az általuk sérelmezett problémás helyzet megoldását. Szintén idén jött létre az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás a Lechner Tudásközpont kezelésében.

– A nyilvántartásban egyszerűen és gyorsan lehet tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ez pedig lehetővé teszi, hogy az építési beruházások megfelelő szakmai garanciák mellett, az építésügyi követelményeknek megfelelően, szerzői jogi viták nélkül valósuljanak meg – olvasható a központ honlapján.

Jámbor Attila még két, márciustól hatályos változásra tért ki. Az építésügyi hatósági hatáskör akkortól kerül át a jegyzőtől a kormányhivatali szervezetrendszerbe és változik a fellebbezés szabályozása is. Utóbbinál megszűnik a kétfokú (első és másodfok) eljárásrend.”

Forrás:
A laikus építtető lehet a legkiszolgáltatottabb; Pintér Balázs; Magyar Nemzet; 2020. január 17.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Tavasztól változások lépnek életbe az építésügyi rendszerben

„A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A változás miatt az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség. Ha a döntés ellen kifogást emelne valaki, közigazgatási peres eljárást kell indítania.

Jelenleg az építésügyi hatósági rendszerben az általános elsőfokú hatósági feladatokat a jegyzők, illetve a nevükben eljáró építéshatósági osztályok látják el. A megyei vagy a fővárosi kormányhivatalok másodfokú hatóságként működnek.
2020. március 1-től ez a rendszer megváltozik: a jegyzők építésügyi hatásköre megszűnik, az e körbe tartozó feladatokat a kormányhivatalok fogják ellátni.

Ezzel párhuzamosan a kormányhivatalok másodfokú hatósági szerepe megszűnik. A jogalkotó indokolása szerint az „átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése”.

Azokat az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat, amelyekben a jegyzők 2020. február végéig nem hoznak döntést, már a kormányhivatalok fogják befejezni. A 2020. március 1. előtt már megindított eljárásokat és a vonatkozó határidőket a kormányhivatal részére történő átadás nem érinti.

Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban a jogorvoslati lehetőségek is változnak 2020. márciusától.
Megszűnik a fellebbezés, mint jogintézmény, az elsőfokú határozat ellen egy közigazgatási perben egyenesen az eljáró bírósághoz lehet fordulni. Az eddigi rendszert tehát egyfokú hatósági eljárási modell váltja fel.

Az egyszerűsítés fő indoka az, hogy jelenleg az elsőfokú hatósági döntések elleni fellebbezések aránya meglehetősen alacsony. Ezzel szemben a másodfokú eljárásokban született döntések ellen arányaiban lényegesen több közigazgatási pert indítottak. A jogalkotó deklarált célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a meghozott jogerős bírósági döntés között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. A jogszabály indokolása szerint az új modell kialakításával elérhető ez a cél, anélkül, hogy az eljárásban szereplők jogorvoslathoz való joga sérülne.

A folyamatban lévő és a 2020. március 1. napját megelőzően indult eljárásokban a fellebbezés még lehetséges, azonban az
ezt követően indított építéshatósági ügyekben hozott határozatokkal szemben már kizárólag közigazgatási perben, közvetlenül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet majd fordulni.

Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy egy közigazgatási per indítása lényegesen összetettebb feladat, mint egy fellebbezés benyújtása, így általában ügyvéd közreműködése is szükségessé válik.

A perre való felkészülés és maga az eljárás is általában hosszabb időt vesz igénybe, mint egy fellebbezés eldöntése. Ezek a tényezők összességében megdrágítják a jogorvoslatot még akkor is, ha a keresetindítás illetékének összege egyébként megegyezik a jelenlegi fellebbezés illetékével.

„Az egyfokú hatósági modell bevezetése valószínűsíthetően egyszerűsíteni fogja az építéshatósági eljárást. Kérdés azonban, hogy a fellebbezés jogintézményének megszüntetése miatt a gyakorlatban csorbulhat-e az ügyfelek jogorvoslati joga?

Arra a kérdésre pedig, hogy a változások az ingatlanfejlesztési tevékenység tényleges könnyítését jelentik-e, csak 2020. március 1. után fogunk tudni érdemi válaszokat adni – közölte dr. Csider Magdolna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője.”

Forrás:
Tavasztól változások lépnek életbe az építésügyi rendszerben; Világgazdaság; 2020. január 14.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

„Magyar filmek a kezdetektől napjainkig” címmel online filmlexikon indult

„Magyar filmek a kezdetektől napjainkig címmel online filmlexikont indított a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), amely immár öt éve működik azzal a céllal, hogy programjaival hosszú évtizedekre hatást fejtsen ki a művészeti közegre. Ennek jegyében született meg tavaly az intézet online irodalmi lexikonja és most hasonló formában a filmes lexikon is – mondta el a www.mmalexikon.hu címen elérhető kiadvány tegnapi bemutatóján Kocsis Miklós, az MMA MMKI vezetője.

– Komoly hiányt pótol a vállalkozás azzal, hogy a filmek felől közelíti meg a tárgyát, hiszen bármennyire is fontosak az alkotók, a legfontosabbak maguk a filmek – mondta Jankovics Marcell rajzfilmrendező, az MMA alelnöke, aki arról is szólt, hogy a honlap fejlesztése során nem szabad megfeledkezni majd a fotók feltöltéséről sem.

A lexikon szerkesztőbizottságának vezetője, Gelencsér Gábor kiemelte, nem csupán a játékfilmekre, hanem a többi filmes műfajra is figyelmet fordítottak, csupán a televíziós filmek maradtak ki.

Elmondása szerint a lexikonnal nem szerették volna felforgatni az eddig kialakult filmtörténeti kánont, viszont több ponton finomítottak rajta. Kifejtette, hogy az esztétikai megközelítés volt a válogatás fő szempontja, de néhány film társadalom- és intézménytörténeti megfontolásból került be a válogatásba, továbbá az 1945 előtti filmekre is kiemelt figyelmet fordítottak.

A lexikon fő célja a tudományos ismeretterjesztés, a szócikkek szerzői pedig azért is igyekeztek közérthetően fogalmazni, hogy a közoktatásban is hasznát vehessék a leírtaknak. A honlap még nincsen kész, jelenleg száz filmről készült szócikk, de hamarosan ez a szám ötszázra bővül. Összesen 300 játékfilm, 75 dokumentumfilm, 30 rövidfilm, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 50 animációs film szócikkét tervezik megírni a szerzők.

A szócikkek közlése után, főleg ha az iskolás gyerekek is a célközönség közé tartoznak, célszerű lenne a filmes fotók és az alkotók portréi mellett filmbejátszásokat is elhelyezni az oldalakon, valamint egy, a diákok érdeklődését felkeltő, dizájnosabb nyitóoldalt is készíteni a lexikonnak.

Az első film, amelyet a lexikon bemutat, Góth Sándor 1912-es alkotása, a Keserű szerelem. Mint írják, ez az első, teljes terjedelmében fennmaradt magyar játékfilm. „Jóllehet az első magyar film, Zitkovszky Béla A táncza már 1901-ben megszületett, csupán egy-két werkfotó maradt meg belőle. A következő tizenegy év termése néhány – jobbára dokumentumfilm-jellegű – töredék (például a II. Rákóczi Ferenc újratemetését bemutató képsorok) kivételével egészében elkallódott, elpusztult, de a tízes-húszas évtizedet sem kímélték a történelem viharai. Ez azért is szomorú, mert a hazai volt a tízes években a világ egyik legproduktívabb filmgyártása.”

A szócikkek nemcsak az adott filmről, hanem a korszakról is beszámolnak. Sára Sándor 1969-es Feldobott kő című alkotása kapcsán a magyar új hullámról is olvashatunk.

„A magyar filmtörténet hatvanas évekbeli csúcsidőszakában sorozatban születtek a kiválóbbnál kiválóbb művek debütáns rendezők műhelyében: Gaál István Sodrásban (1963), Kósa Ferenc Tízezer nap (1967), Kardos Ferenc és Rózsa János Gyerekbetegségek (1965) vagy Szabó István Álmodozások kora (1964) című műveit az alanyi hangvétel, a vallomásos jelleg és nem utolsósorban a filmnyelvvel folytatott kísérletezés, az innovatív, míves képi világ hozta közös nevezőre. Sára Sándor (1933–2019) első nagyjátékfilmje az évtized ezen, úgynevezett »így jöttem«-filmjeinek sorozatát zárja le, és mind közül talán a legszemélyesebb” – olvasható a honlapon.

– Az MMA fontos feladata a magyar filmművészet népszerűsítése, ennek jegyében több műfajban is válogatásokat mutattak be a legfontosabb magyar filmekből, de az MMA könyvkiadásának is központi témája a hazai filmművészet, amelynek nemzetközi népszerűsítésében is szerepet vállal az akadémia – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára. Hozzátette: az MMA emellett számos filmfesztivált, filmes rendezvényt, díjat támogat, továbbá segíti jelentős magyar filmalkotások restaurálását is.”

Forrás:
Száz magyar művel indít a filmlexikon; Csejk Miklós; Magyar Nemzet; 2020. január 15.
Lásd még
MMA MMKI Lexikon

Kategória: Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Gazellák az iparpolitika tükrében, I.

„Kétrészes tanulmányunk azt vizsgálja, hogy az ipar 4.0 és a digitális transzformáció korában közgazdasági szempontból indokolható-e a gyors növekedésű (gazella) vállalatokra kiemelten koncentráló szakpolitika, amely rajtuk keresztül kívánja visszafordítani a fejlett világ romló termelékenységi dinamikáját és gyenge növekedésének egyre inkább kirekesztő jellegét. Azaz arra keressük a választ, hogy van-e még közgazdaság-tudományi relevanciája annak a konvencionális megközelítésnek, hogy a szakpolitikának mindig és mindenkor a semlegesség elvét érdemes követnie. Az I. rész a gazellák elméleti és empirikus természetrajzát mutatja be: 1. mi tudható a gyors növekedésre képes vállalatok (gazellák) természetéről; 2. mi a gazellák gyakorlati jelentősége Európában, és mely dinamikus kölcsönhatások befolyásolják az effajta vállalkozói mentalitást. A II. rész – a gazellákat a világgazdasági kihívások komplex rendszerébe ágyazva – arra keresi majd a választ, hogy a modern gazdasági kormányzás feladhatja-e (és egyáltalán, fel kell-e adnia) a semlegesség elvét egy e vállalatokra koncentráló újfajta iparpolitikával annak érdekében, hogy előmozdítsa a kormányzásba vetett bizalmat erősítő termelékenységi javulást és az inkluzívabb növekedést az ipar 4.0 és a digitális gazdaság korában”

Forrás:
Gazellák az iparpolitika tükrében, I. ; Kovács Olivér; Közgazdasági Szemle; ISSN 0023-4346; LXVII. évf., 2020. január (54—87. o.)
PDF

Kategória: gazdaság, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Jól kezdett a budapesti tömegközlekedésben a mobilos jegy- és bérletértékestés

„A számok alapján jó indulása volt a budapesti tömegközlekedésben a tavaly ősszel indított mobilos jegy- és bérletértékestésnek. Az indulás óta közel bruttó 465 millió forint a mobiljegy-értékesítésből származó forgalom a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) – mondta lapunknak a vállalat.

A számok alapján jó indulása volt a budapesti tömegközlekedésben a tavaly ősszel indított mobilos jegy- és bérletértékestésnek. Az indulás óta közel bruttó 465 millió forint a mobiljegy-értékesítésből származó forgalom a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) – mondta lapunknak a vállalat.

Az ügyfelek eddig összesen több mint 115 ezerszer töltötték le a közlekedési mobiljegy applikációt Android és iOS rendszerű mobilkészülékeikre. Viszonyításként ez olyan, mintha közel a teljes 13-ik kerületi lakosság mobiljegyre váltott volna.

Az utasok most már sokkal gyakrabban, a járműveken lévő plakátokon is találkozhatnak az applikáció hirdetésével, illetve az állomásokon hangosbemondón is népszerűsítik a mobilos lehetőségeket. A BKK továbbra is gyűjti az ügyfelektől és a rendszer működéséről a tapasztalatokat, amelyek alapján a Nemzeti Mobilfizetés Zrt.-vel (NM Zrt.) közösen több, a mobiljegy rendszer működését javító módosítást hajtott már végre, valamint tervez megvalósítani, ezért az aktív promóció ellenére a BKK továbbra is próbaidőszaknak tekinti a jelenlegi fázist.

A mobiljegy-értékesítés az előzetes elvárásoknak megfelelően alakul, az értékesítési darabszámok emelkedést mutatnak. Arról nem tudott a BKK nyilatkozni, hogy a mobilfelhasználók a papír alapú bérletüket cserélték le, vagy a mobilos lehetőség hatására új vevők léptek be, amivel fehéredett a város tömegközlekedése.

Gyerekbetegségek

Megkérdeztük a BKK-t arról is, hogy milyen fejlesztésekre lehet számítani. Korábbi tesztünkben a Napi.hu is több, könnyen orvosolható problémára felhívta a figyelmet. Ilyen például, hogy váltogatni kell a piktogramot és a QR-kódot a metrónál a fel és leszállásnál, illetve, hogy a forgalmas metrómegállókban a leolvasandó felületek a jegykezelő oldalán vannak, amivel az utas a beolvasásakor elállja mások útját. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a 3-as metró felújított, újpesti szakaszán erre már gondoltak, ott a jegykezelő elején van a beolvasandó minta, de a többi állomáson nem, pedig ezt megoldani nem lenne különösebben nagy művelet.

A mobiljegy működésével kapcsolatban jelenleg is gyűjtik a tapasztalatokat és a felhasználói visszajelzéseket.
„A beérkezett észrevételek alapján az NM Zrt.-vel közösen azon dolgozunk, hogy ügyfeleink még gyorsabban és kényelmesebben vehessék igénybe mobiljeggyel történő utazásuk során a metróvonalakat, amelynek megvalósulásáig ügyfeleink türelmét és együttműködését kérjük” – közölte a BKK.

Akit megbüntetnek, az viszont nagy könnyítésre ne számítson. Lapunk tesztjében is kiemeltük, hogy a mobilbérletes, ha pótdíjat kell fizetnie, mondjuk mert otthon hagyta a telefonját vagy az lemerült, ugyanúgy be kell mennie rendezni a pótdíjat valamelyik ügyfélszolgálatra. Tehát van lehetőség mobilapplikáción keresztül jegyeket, bérleteket venni, de nem lehet ugyanezen csatornán keresztül elintézni a pótdíjazást.

A BKK magyarázata szerint a mobiljegy létrehozásakor az volt az elsődleges cél, hogy az ügyfelei térben és időben korlátlanul, kényelmesen meg tudják vásárolni mobiltelefonjuk segítségével jegyeiket és bérleteiket.
„A pótdíj gyors befizetésére jelenleg is van lehetőség, ugyanis a jegyellenőrnél azonnal, a pótdíjazáskor készpénzzel, vagy bankkártyával is lehet azt rendezni. Utólag kizárólag a BKK kijelölt ügyfélközpontjaiban van erre lehetőség”- javasolja a BKK.”

Forrás:
Ráharaptak a budapestiek a mobilbérletre; Rácz Gergő; Napi.hu; 2020. január 14.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Másfél milliárdból népszerűsítették az e-sportot

„Összesen csaknem 1,5 milliárd forintos megbízást kapott a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft., miután megnyerték a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt pályázatot. A győzteseknek az Egymillióan a Magyar Esportért Egyesülettel kapcsolatos rendezvényszervezési és kommunikációs feladatokat kellett ellátniuk tavaly augusztus és december között – derül ki az Európai Unió Közbeszerzési Értesítőjéből. Az e-sport művelői professzionális módon, versenyszerűen foglalkoznak videojátékkal.

A New Land Media 2018-as árbevétele meghaladta az 52 milliárd forintot, az adózott eredménye 8,8 milliárd forint volt az Opten adatai szerint. A Lounge Design 7,7 milliárdos árbevétellel és kétmilliárdos adózott eredménnyel zárta az évet. A nyilvános adatok szerint mindkét társaság tulajdonosa Balásy Gyula.
A videojátékok magyarországi piaca több mint negyvenmilliárd forintos, és évi 15-20 százalékkal bővülhet – mondta korábban a Világgazdaságnak Bíró Balázs, a Magyar E-sport Szövetség elnöke.

Európában leginkább Dániában finanszírozza a költségvetés, de 2018-ban a magyar állam is beszállt kétmilliárd forinttal a V4-es e-sport-versenybe. Magyarországon csaknem hárommillió játékosa van az e-sportnak Bíró Balázs közlése szerint, ebbe már azok is beleértendők, akik az okostelefonjukon mindössze unaloműzésképpen bíbelődnek a legalapvetőbb játékokkal.

Viszont hardcore videojátékosokból már csak 425 ezer van az országban, és közülük is csak minden tizedik, vagyis körülbelül negyvenezer ember méreti meg magát rendszeresen amatőr vagy profi e-sport-versenyen.
Mintegy tizenöt-húszan élnek ebből a sportból Magyarországon, ők havonta akár 40-50 ezer dollárt, több millió forintot is kereshetnek.

„Kereseti listáik ugyanúgy nyilvánosak, mint például a teniszezőké vagy a golfozóké” – mutatott rá Bíró Balázs.”

Forrás:
Másfél milliárdból népszerűsítették az e-sportot; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2020. január 14.

Kategória: gazdaság, Internet, művelődés | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!