Skip to main content

Már 17 éve hírekkel szolgálunk!

Dél-Korea azt tervezi, hogy teljes lakossága számára lényegében közszolgáltatásként, ingyenes hozzáférést biztosít generatív MI-szolgáltatásokhoz

„A program célja, hogy minél több dél-koreai számára tegye elérhetővé a hazai fejlesztésű MI-chatbotokat, és ezzel előmozdítsa az ország MI-szuverenitási törekvéseit. A dél-koreai kormányzat azt reméli, hogy a prémiumszintű MI-szolgáltatások ingyenes biztosításával elkerülhetővé válik az amerikai és kínai modellektől való túlzott függés. Az MI-eszközöket közvetlenül összekapcsolják az állami informatikai rendszerekkel, így a dél-koreaiak időpontot foglalhatnak az orvosnál, segítséget kaphatnak lakáskereséshez, vagy adózási tanácsokat kérhetnek. A kisvállalkozások kiszámíthatják adókötelezettségeiket és ellenőrizhetik, jogosultak-e valamely állami támogatási programra, a szülők pedig személyre szabott oktatási...

Read more

Franciaország és az EUDI-tárca: a France Identité átalakítása európai digitális tárcává

Franciaország az EUDI-tárca bevezetését egy már működő és széles körben használt állami digitális személyazonossági rendszerre építi. A France Identité a francia állam hivatalos digitális személyazonossági alkalmazása, amely a 2021 óta kibocsátott, bankkártya-formátumú elektronikus személyi igazolványhoz kapcsolódik. Segítségével a felhasználó online és személyes helyzetekben is igazolhatja személyazonosságát, használhatja digitális személyi igazolványát, vezetői engedélyét és gépjármű-forgalmi adatait, illetve hozzáférhet különböző közigazgatási szolgáltatásokhoz. A France Identité hivatalos tájékoztatása egyértelműen a jövőbeli francia EUDI-tárcaként írja le az alkalmazást, de ez nem jelenti azt, hogy a...

Read more

Ausztria és az EUDI-tárca (EUDI Wallet): erős nemzeti alapokról az európai interoperabilitás felé

Ausztria az EUDI-tárca bevezetését nem egy teljesen új digitális személyazonossági rendszer felépítésével kezdi. A kiindulópontot két már működő, egymáshoz kapcsolódó állami szolgáltatás jelenti: az ID Austria, amely elsősorban az elektronikus azonosítást, az online bejelentkezést és az elektronikus aláírást biztosítja, valamint az erre épülő eAusweise, amely különböző digitális igazolványok és igazolások mobiltelefonos tárolására és bemutatására szolgál. Az osztrák fejlesztési irány szerint e két rendszer funkcióit fokozatosan egyesítik egy interoperábilis EUDI-tárcában. Az ID Austria az osztrák digitális közigazgatás egyik központi infrastruktúrájává vált. A...

Read more

Az MI-ügynökökön alapuló állam (ágens alapú állam, Agentic State) felé – Hol érdemes MI-ügynököket alkalmazni a közszférában?

„Mi változna, ha a közszférában végzett munkát nem az egyes eszközök vagy szervezetek, hanem a közös funkciók felől vizsgálnánk? Szeptember 17-én a Sitra az Agentic State kezdeményezéssel közösen olyan úttörő jelentőségű anyagokat mutat be, amelyek feltérképezik és értékelik az ágensalapú MI (agentic AI) alkalmazási lehetőségeit a finn közszféra egészében. A közszféra számos területén zajlanak már MI-pilotprojektek, jelentős termelékenységnövekedést azonban továbbra is nehéz elérni. A hasonló feladatokat a különböző szervezetek továbbra is külön-külön tervezik újra és szerzik be, az egyes ügyek gyakran...

Read more

Megtartotta első, választások utáni ülését az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa

„Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) elnöke azt a kormányzati célt fogalmazta meg, hogy meg kívánják erősíteni az önkormányzatokat és kijelentette, partnerként tekintenek a helyi önkormányzatokra és az országos önkormányzati érdekszövetségekre. Majd bemutatta dr. Hoffman István urat, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkárát, aki az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsáról szóló 1128/2012. (IV. 26.) Korm. határozat alapján az ÖNET alelnöke. Kormányzati Oldalról részt vett még az ÖNET ülésén a Pénzügyminisztériumból Lackó Gábor államháztartási szabályozásért,...

Read more

Uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazásának kezdete: főbb mérföldkövek | 2026. szeptember 1. – október 15.

„Ez a táblázat azokat az uniós jogszabályokat követi nyomon, amelyek 2026. szeptember 1. és október 15. között lépnek hatályba, illetve válnak alkalmazandóvá. Minden bejegyzés megjelöli az adott jogszabályt, röviden összefoglalja annak tartalmát, valamint hivatkozást tartalmaz a hivatalos jogi aktusra, illetve – ahol ilyen rendelkezésre áll – a polgároknak szóló összefoglalóra. ... Szeptember 11. Kiberrezilienciáról szóló rendelet (Cyber Resilience Act) — (EU) 2024/2847 rendelet Alkalmazás (részleges) Ettől az időponttól a digitális elemeket tartalmazó termékek – szoftverek és hálózatba kapcsolt eszközök – gyártóinak...

Read more

Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság – tíz év után ismét lesz önálló környezetvédelmi hivatal

„Egy évtized után újra önálló, országos hatáskörű környezetvédelmi főhatóság jön létre – erről döntött szerdai ülésén a kormány. Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság 2027. január 1-jével áll majd fel. Az új hivatal feladatai közt szerepel az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezés és ellenőrzés is. A magyar emberek egészsége, a termőföldjeink, a vizeink és a természeti értékeink védelme nem lehet másodlagos. Májusban az önálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium létrehozásával a környezetvédelem önálló képviseletet kapott a kormányban, most pedig szintet lép a folyamat az új,...

Read more

Minisztériumi szervezeti és működési szabályzatok jelentek meg

„Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 3/2026. (IX. 4.) OGYM utasítása az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1644-1811. o. ... A gazdasági és energetikai miniszter 2/2026. (IX. 4.) GEM utasítása a Gazdasági és Energetikai Minisztérium szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról, 1826-1837. o. ...” Forrás: Hivatalos Értesítő; 2026. évi 40. szám; 2026. szeptember 4. (PDF)

Read more

Valódi digitalizáció, 21. századi állam – Egy működőképes digitális állam létrehozásának útja

„A „Valódi digitalizáció, 21. századi állam” szakpolitikai koncepciót 15-20 fős, a közigazgatási iratkezelés, elektronikus ügyintézés és digitalizáció területén jártas szakértő csapat jegyzi. A dokumentum nem lezárt végpontként készült. Célja, hogy szakmai alapot teremtsen a közigazgatás belső digitalizációjáról szóló párbeszédhez, és konkrét javaslatokat adjon egy hosszú távon fenntartható, technológiasemleges és mérhető digitális működési modell kialakításához. Az elektronikus ügyintézéstől a valódi digitális működésig A digitális közigazgatás következő lépése az intézmények belső működésének átfogó megújítása. Nem elegendő a meglévő folyamatokat elektronikus formába átültetni: először...

Read more

Pontosabb és egyértelműbb feladatmegosztással működik tovább a kormány

„A Magyar Közlönyben megjelent a kormányzati statútum módosítása. A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét. A módosítások döntő többsége szeptember 1-jén lép hatályba. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatai között hangsúlyosabbá válik a közigazgatási minőség- és személyzetpolitika, a közszolgálati életpályával összefüggő feladatok, valamint a társadalompolitikai és kormányzati koordináció. A tudományos és technológiai miniszterhez kerül az e-közigazgatásért és az informatikáért való felelősséghez kapcsolódóan többek között a kiberbiztonság, a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás...

Read more

Both András digitális transzformációs vezetőként csatlakozik az MBH Bankhoz

„Both András digitális transzformációs vezetőként csatlakozik az MBH Bankhoz. Közvetlenül az elnök-vezérigazgató irányítása alatt dolgozik, vezetői felelőssége pedig fokozatosan terjed ki a bank teljes digitális működésére. Az általa vezetett terület a bank legfontosabb digitalizációs és stratégiai programjainak irányításáért felel. A cél a digitális transzformáció felgyorsítása, az egyszerűbb működés kialakítása és a felhasználói igényekre épülő fejlesztések erősítése. Both András több mint 17 éve dolgozik az IT és digitalizáció területén vezetőként. Az MBH Bankhoz a Digitális Magyarország Ügynökség éléről érkezik, ahol többek között...

Read more

Büntetések helyett pozitív ösztönzők, adatalapú döntések és egészségnyereség-mérés – interjú Kaló Zoltánnal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) új főigazgatójával

„Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást. Most még a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) székházában ülünk. Mikor fogunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban (OEP) beszélgetni? Bármennyire is szeretnénk, hogy ez gyorsan megtörténjen, a NEAK, mint név, rengeteg jogszabályban szerepel, amelyeket át kellene írni névváltás esetén. Azonban most azok a törvénymódosítások kerülnek előtérbe, amelyek nélkül megállna az élet az országban, ezért a névváltás valamivel...

Read more

Befektetéspolitikai keretrendszer a digitális átalakulás támogatására – OECD

„A jelentés célja, hogy támogassa a kormányokat a digitális átalakulást előmozdító magánberuházások ösztönzésében, figyelembe véve ezek hosszú távú növekedésre, rezilienciára és társadalmi jóllétre gyakorolt hatásait. A meglévő OECD befektetési standardokra – köztük a Befektetéspolitikai keretrendszer 2015. évi kiadására (Policy Framework for Investment, 2015 Edition) és a Külföldi közvetlentőke-befektetések minőségét támogató szakpolitikai eszköztárra (Foreign Direct Investment Qualities Policy Toolkit) – építve meghatározza azokat a kulcsfontosságú szakpolitikákat, amelyek elősegítik a digitális átalakulást szolgáló befektetéseket, és lehetővé teszik, hogy azokban rejlő lehetőségeket a gazdasági...

Read more

A kritikus kockázatok irányításában elért előrehaladás nyomon követése

„Ez a jelentés az OECD második áttekintése arról, hogy az országok milyen előrehaladást értek el a kritikus kockázatok irányítása terén a 2017–2023 közötti időszakban, a kritikus kockázatok irányításáról szóló 2014. évi OECD-ajánlás alapján. A 34 ország részvételével készült nemzetközi felmérésre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a kormányok miként erősítették meg képességeiket az országos következményekkel járó súlyos megrázkódtatások előrejelzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra, valamint a tapasztalatokból való tanulásra. A jelentés megállapítja, hogy az országok többsége továbbra is előrelépést tett az ajánlás...

Read more

Fenntarthatóvá tesszük a vízgazdálkodást, hogy minél több víz maradjon az országban – Magyarország Kormánya

„A kormány elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amivel a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban kialakuló aszályokhoz és az egyre szélsőségesebb vízjáráshoz igazítjuk az ország vízgazdálkodását. Alapvető szemléletváltásra van szükség: a víz gyors elvezetése helyett ugyanis helyben kell tartani a csapadékot és a folyók vizét. Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a rendelkezésre álló vízkészlet mind a felszínen, mind a felszín alatt. Visszaszorultak vizes élőhelyeink, az aszályok pedig egyre gyakoribbá váltak. Folyóink és tavaik vízszintje idén rekordalacsony szinteket ért el, ennek a...

Read more

Kifulladó optimizmus – Ideje újragondolni, hogyan kutatjuk Európát

„Az európai integráció nagy optimista korszaka talán véget ért. Az a neofunkcionalista optimizmus, amely szerint a gazdasági együttműködés szükségszerűen újabb és újabb politikai integrációhoz vezet, ma már egyre nehezebben egyeztethető össze a valósággal. Amíg a korábbi integrációs lépések megvalósítása – a nemzetköziesedés, a piacnyitás, majd a gazdagabb és ígéretesebb országok felvétele – ma már úgy tűnik, mint ahogy kés megy át a vajon, a mai mélyítési igények egyre sűrűbb politikai, társadalmi és gazdasági ellenállásba ütköznek. Volt a héten egy izgalmas beszélgetés...

Read more

A második von der Leyen-bizottság szakpolitikai prioritásai: helyzetkép a 2026. évi uniós helyzetértékelő beszéd előtt

„Ez a dokumentum az Európai Parlament képviselői és munkatársai számára készült háttéranyagként, parlamenti munkájuk támogatására. A 2026. évi uniós helyzetértékelő beszédet megelőző időszakban az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) Képviselői Kutatószolgálata ismerteti a Bizottság teljesítményének félévente elkészített nyomon követését. A tanulmány azt elemzi, hogy a Bizottság mely területekre összpontosította erőfeszítéseit, és milyen mértékben teljesítette vállalásait, amelyeket elsősorban az előző uniós helyzetértékelő beszédben, valamint a Bizottság 2026. évi munkaprogramjában határoztak meg. A dokumentum azt is vizsgálja, miként reagálnak a Bizottság prioritásai a folyamatosan...

Read more

Mi lenne, ha Európa háztetői erősítenék energiabiztonságát?

„Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások azt mutatják, hogy a decentralizált napelemes napenergia-termelés (PV) és az energiatárolás hozzájárulhat a kritikus szolgáltatások fenntartásához, amikor a központosított villamosenergia-hálózatok működésképtelenné válnak. Új elemzések szerint az Európai Unió háztetőire telepített napelemes rendszerek 2050-re a hosszú távú villamosenergia-igény 40%-át is fedezhetnék, a technológia alkalmazása azonban továbbra is elmarad a lehetőségektől. Ez a „Mi lenne, ha…?” elemzés azt vizsgálja, miként tekinthetne az EU az épületekbe integrált napenergiára nem pusztán a zöld átállás kiegészítő elemként, hanem az...

Read more

EU-s források hazahozatala: minden feltételt teljesített Magyarország

„A 2026. augusztus 31-i határidőre a kormány minden feltételt teljesített, így a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap összes, korábban zárolt forrását megkaphatja Magyarország. Ez átszámítva 3553 milliárd forint elérését jelenti, a szintén jóváhagyott helyreállítási terv alapján. A kormányváltás után rögtön megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unió vezetésével a korrupciós és jogállami kifogások miatt befagyasztott források felszabadításáról. Ugyan a támogatások kifizetéséhez egyértelmű feltételeket szabott az Európai Bizottság, de korábban magyar oldalról nem volt meg a politikai szándék a teljesítésükre. A visszatartott pénzek egy...

Read more

Átvilágítják a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának működését

„A kormány megvizsgálja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, illetve a szervezet működését meghatározó törvényeket. A hatóságot megszüntetné, és feladatait szétosztaná állami szervek között. A megszüntetés lehetőségeit vizsgálja a kormány a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH). A miniszterelnök az igazságügyi minisztert bízta meg, hogy szeptember végéig tegyen javaslatot, milyen szabályozási megoldások szükségesek a szervezet megszüntetéséhez, és a hatáskörök elosztására a már meglévő állami szervek között. 2021-ben hozta létre az előző kormány az SZTFH-t, és egymástól teljesen független területek felügyeletével bízta meg. A...

Read more