Már 14 éve hírekkel szolgálunk!

Átadták az Év Digitális Faluja díjakat

„A Vidékfejlesztési Program keretében 2415 település nyert el támogatást fejlesztéseik megvalósítására, innovatív digitalizációs megoldásaik ösztönzésére pedig új lehetőség is nyílni fog a Közös Agrárpolitika pályázati rendszerében – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Az Év Digitális Faluja díjátadó ünnepségen. Az elmúlt tíz év vidékpolitikája számtalan eszközzel járult hozzá a kistelepüléseinken élők életminőségének javításához – emlékeztetett az államtitkár. Mint mondta, az Agrárminisztérium jelentős segítséget nyújtott ebben, a Vidékfejlesztési Program keretében a közel 3200 hazai településből 2415 nyert valamely...

Részletek

Next Generation EU: jól halad előre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása

„A Bizottság a mai napon elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – a Next Generation EU középpontjában álló 800 milliárd eurós reform- és beruházási eszköz – végrehajtásáról szóló második éves jelentését. A jelentés bemutatja, milyen eredményeket ért el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a tagállamok gazdasági és társadalmi rezilienciájának növelése, valamint a REPowerEU terv megvalósítása terén – ez utóbbi az EU válasza az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra. A jelentés kiemeli, milyen előnyökkel...

Részletek

Éles vita alakult ki a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök között

„Nem volt mentes az üzengetéstől Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök vitája a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen, amelynek panelbeszélgetésén az MNB elnöke nem finomkodott, szerinte kalandorpolitika volt, amit a kormány csinált, ismét bírálta az árstopokat, és a magas inflációt óriási gazdaságpolitikai kudarcnak nevezte. A pénzügyminiszter azzal vágott vissza, hogy a jegybank felel elsődlegesen az árstabilitásért, ráadásul úgy emelt kamatokat, hogy közben még mindig vásárolta az állampapírokat. A tárcavezető azonban bizakodó, szerinte ahogy javulnak a mérlegek, úgy térhet vissza a korábbi növekedési pályájára...

Részletek

A G7 országok Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamata és a generatív mesterséges intelligencia (MI)

„2023 májusában a G7 országok vezetői megvitatandó témákat jelöltek meg a Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamat számára, és felszólítottak a generatív MI lehetőségeinek és kihívásainak korai felmérésére. Ez a jelentés a G7-tagoknak készült kérdőív eredményeit mutatja be, amelyet azért dolgoztak ki, hogy támogassa a felmérést, és segítse a G7-ek megbeszélését a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos közös szakpolitikai prioritásokról. Ezenkívül rövid áttekintést ad a generatív mesterséges intelligencia fejlődéséről történetileg és földrajzilag (országok között). A jelentés és a kérdőív eredményei időbeli pillanatképet mutatnak:...

Részletek

Parlamentek a mesterséges intelligencia kapujában konferencia

„REGISZTRÁCIÓ A regisztráció határideje 2023. szeptember 22., 12:00 2023. szeptember 27. 14:00 Országház, Delegációs Terem Parlamentek a mesterséges intelligencia kapujában konferencia A részvételi lehetőséget a terem befogadóképességének figyelembevételével, a regisztráció sorrendjében biztosítjuk. 14:00 A konferencia megnyitása Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója 14:10 Mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások más államok parlamentjeiben Bárány Tibor törvényhozási főigazgató-helyettes előadása az Európai Parlamenti Kutatási és Dokumentációs Központ (ECPRD) parlamentközi hálózatában részes más parlamentek mesterséges intelligencia alapú megoldásairól 14:30 A brazil Nemzeti Kongresszusban működő MI-rendszer (Ulysses)...

Részletek

Átalakító hatású innovációs politika a gyakorlatban Ausztriában, Finnországban és Svédországban

„Mit mondanak nekünk a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervek (Recovery and Resilience Plans) az átalakító és az innovációs szakpolitikák összekapcsolásáról? A kormányok egyre inkább alkalmazzák a kutatási és innovációs (K+I) politikát a gazdasági és társadalmi változások előmozdítása érdekében. Azonban nem tudjuk, hogy ezek a politikák hogyan függenek össze a társadalmi-technikai átalakulásokkal. A jelentés ezt az összefüggést vizsgálja Ausztria, Finnország és Svédország helyreállítási és alkalmazkodási terveinek (RRP) összehasonlításával, amelyeket a Covid-19 után a NextGenerationEU keretrendszer keretében fogalmaztak meg. A jelentés jelentős eltéréseket talál...

Részletek

A kommunikációs infrastruktúra biztonságának növelése

„A kommunikációs hálózatok digitális biztonsága kulcsfontosságú társadalmaink működése szempontjából. Négy irányzat alakítja a hálózatokat, növelve a digitális biztonság fontosságát: i) a kommunikációs hálózatok növekvő kritikussága, ii) a hálózatok virtualizációja és a felhőszolgáltatások használata, iii) a hálózatok nyitottabbá tétele és iv) az MI hálózati szerepe. Ezek a trendek előnyöket és kihívásokat egyaránt jelentenek a digitális biztonság számára. Míg a digitális biztonság végső soron a magánszereplők (például hálózatüzemeltetők és beszállítóik) döntéseitől függ, a jelentés kiemeli, hogy a kormányok milyen szerepet játszhatnak a kommunikációs...

Részletek

Előzetes szakpolitikai megfontolások a generatív MI kormányzásához

„A generatív MI kérdésekre és utasításokta válaszul új tartalmakat hoz létre. Minden valószínűség szerint számos ágazatot - pl. oktatás, szórakoztatás, egészségügy, tudományos kutatás - át fog alakítani. Ezek a technológiák azonban kritikus társadalmi és politikai kihívásokat is jelentenek, amelyekkel a politikai döntéshozóknak szembe kell nézniük: lehetséges munkaerőpiaci hatások, szerzői jogi bizonytalanságok, a társadalmi elfogultság fennmaradásához kapcsolódó kockázatok, valamint a dezinformáció és a manipulált tartalom létrehozásával kapcsolatos visszaélések lehetősége. A következmények kiterjedhetnek a téves információk és a félretájékoztatás terjesztésére, a diszkrimináció állandósítására,...

Részletek

Lezárult az Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali rendszer (AKD) fejlesztése

„A Belügyminisztérium által vezetett konzorcium kitűzött célja egy olyan integrált szolgáltatás kialakítása volt, amelynek ügyintézési folyamatba építésével egy közigazgatási ügy indítása és lezárása közötti ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül is megvalósulhatnak. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, 977,55 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósult meg. A KÖFOP-2.2.7-VEKOP-20-2020-00001 azonosítószámú, „Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása” elnevezésű kiemelt projektben megvalósult AKD szolgáltatás fejlesztésével egy olyan elbíráló, döntéstámogató modul jött létre, amely mérlegelést nem igénylő ügyek esetében az...

Részletek

Megújul a 112-es segélyhívó rendszer, az európai segélyhívószámra épülő új Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112)

„Készül az európai segélyhívószámra épülő új Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112) megújítására a kormányzat. Az ESR-112 megbízható működése elengedhetetlen feltétele az élet- és vagyonbiztonság védelmének, a közbiztonság fenntartásának, a katasztrófák megelőzésének. Ennek érdekében biztosítani kell a rendszer külső érdekektől független, megbízható működését, üzemeltetését, valamint folyamatos fejlesztését - olvasható a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. A segélyhívó rendszer megújítására 3 év alatt több mint 12 milliárd forintot költ az állam a Belügyminisztérium büdzséjéből, a következő ütemezésben: * 2023-as költségvetésből 678,7 millió forint, *...

Részletek

A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020

„A tanulmány a versenyelőny/versenyhátrány szempontjából együttesen vizsgálja a járások társadalmi innovációs potenciálját és versenyképességét. Míg a szerzők korábbi társadalmi innovációval kapcsolatos kutatásaiban önállóan tanulmányozták a társadalmi innováció folyamatát, szintjeit, érintettjeit, valamint kapcsolatát a műszaki és technológiai innovációval, addig jelen kutatásukban a társadalmi innovációs potenciál által kialakított komplex mutatót elemzik. A társadalmi innovációs potenciál és a versenyelőny tényezői a fenntartható értékteremtés gondolati síkján fűzhetők össze, amely újszerűen a verseny fogalmához kapcsolja a társadalmi jólét és jóllét növelését. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít...

Részletek

Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása – empirikus tapasztalatok

„A tanulmány egy Baranya megyében zajlott empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a periférikus térségek fejlesztéspolitikai kormányzási viszonyait elemezte. A tanulmány alapját képező kutatási blokk a kormányzásban résztvevő intézmények működésére és a kormányzásban résztvevő szereplők véleményére irányult. A periférikus térségekben különösen nagy a jelentősége a kormányzás minőségének, vagyis annak, hogy a helyi erőforrások mozgósítása és a külső támogatások racionális felhasználása milyen döntési folyamatban történik. A perifériák lemaradását, stagnálását, hanyatlását hagyományosan összekötik az aszimmetrikus hatalmi viszonyokkal, a centrumtól való gazdasági, társadalmi függőséggel,...

Részletek

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

„A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak....

Részletek

35 milliárd forintos innovációs támogatási program indul, része a gazdaság és társadalom digitális átmenetének támogatása

„Lezárult a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, megjelent a három fő területre koncentráló pályázat - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa közé kerüljön, Európában pedig a legjobb 10 ország közé, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot. A programban írták ki a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot,...

Részletek

Rétvári Bence: a kormány megelőlegezi az EU-s forrásokat

„Magyarország, a magyar gazdaság szerencsére olyan helyzetben van, hogy meg tudja előlegezni azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Unió (EU) jelenleg nem utal el, pedig ezek járnának Magyarországnak - mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szombaton, a vácdukai pihenő és rekreációs park átadóünnepségén. Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, arról beszélt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében megvalósított fejlesztéseket is európai uniós forrásból kellett volna finanszírozni, de mivel az EU nem utalta el a...

Részletek

Milyen előnyökkel jár a vezetők számára a beszerzési folyamatok digitalizálása?

„Adott beszerzési volumen felett minden beszerzési, illetve gazdasági vezető számára felmerülnek azok a nehézségek, amelyek az információk nem megfelelő formában és időben történő rendelkezésre állásából fakadnak. Hol tartanak a beszerzések, mikor lesz belőlük szerződés, teljesítés, számlázás, hogyan állnak a költségvetési keretek, kinél és miért akadt el egy ügy, hol vannak az eljárás anyagai stb. Ugye ismerősek ezek mindenkinek? Ezekre a kérdésekre gyors és megalapozott válaszok kellenek azért, hogy a szervezet működése kontrollált keretek között biztosított legyen. A beszerzések digitalizációjával kapcsolatban született...

Részletek

Digitális szuverenitás (Európai Unió): hatályba lépett a csipekről szóló európai jogszabály (European Chips Act)

„A mai napon lép hatályba a csipekről szóló európai jogszabály. A jogszabállyal egy olyan átfogó intézkedéscsomag kerül bevezetésre, amelynek célja, hogy a félvezető-technológiák és -alkalmazások terén biztosítsa az EU ellátásbiztonságát, rezilienciáját és technológiai vezető szerepét. A félvezetők a digitális és digitalizált termékek alapvető építőelemei. Az okostelefonoktól és az autóktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, védelmi, kommunikációs és ipari automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a félvezetők központi szerepet játszanak a modern digitális gazdaságban. Továbbá erős geostratégiai érdekek övezik őket és a globális...

Részletek

Közös célok reményében: Dorogon a Központi Címregiszter

„A Központi Címregiszterhez, azaz KCR-hez kapcsolódó továbbképzésen tartottak előadásokat a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási és geodéziai szakértői Dorog városában, szeptember 11-én. A gyakorlati fókuszú prezentációkból a Komárom-Esztergom Vármegyei polgármesteri hivatali ügyintézők a KCR használatának lehetőségeiről, jogi hátteréről és ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatáról szerezhettek naprakész tudást. Szakmai napon osztották meg tudásukat szeptember 11-én Dorogon a Lechner Tudásközpont Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóságának szakértői. A polgármesteri hivatalokban dolgozó ügyintézőknek szervezett szakmai nap fókuszában a Központi Címregiszterhez (KCR) kapcsolódó önkormányzati és ingatlanügyi hatósági feladatellátás témaköre állt. A...

Részletek

Öt év alatt 30 százalékkal gyorsult az ügyintézés a kormányablakokban, mondta György István

„Öt év alatt 30 százalékkal gyorsult az ügyintézés a kormányablakokban, miközben folyamatosan nő a kormányhivatalokban dolgozók munkája iránti bizalom és az ügyfelek elégedettsége – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán, Budapesten. György István a területi államigazgatási szervek dolgozóinak képzését célzó, 8 milliárd forintos európai uniós projekt zárórendezvényén elmondta: az elmúlt évek fejlesztéseinek – köztük ennek a továbbképzésnek – az eredménye az ügyfelek számára is érzékelhető. Az állampolgári visszajelzések szerint ugyanis nő a kormányhivatalokban dolgozóik munkája iránti bizalom és az...

Részletek

Belső feszültségek terhelik a kórházi ellátórendszert

„A kórházi békéről és kármentesítésről, az egynapos sebészeti ellátásokról, és a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetésének várható pozitív hatásairól is szó esett a XXV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián. A kórházak a gyors intézkedések kármentésével vannak elfoglalva, miközben a mozgásterük kevés – mondta Velkey György a XXV. Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián, lapunknak pedig azt is hozzátette, szofisztikáltabban kellene kezelni a járóbeteg-szakellátási rendszert. Diferenciált finanszírozásra és egyedi megoldásokra is szükség lenne a járóbeteg-szakellátás átalakítása során, nem lehet a teljes rendszert egységesen szabályozni és...

Részletek