Skip to main content

Már 17 éve hírekkel szolgálunk!

Európai uniós támogatás segítette a Nemzeti Információs Központ PNR szakrendszere üzembiztonságának fenntartását

„A Belső Biztonsági Alap Plusz Program keretében az Európai Unió támogatásával és a magyar állam társfinanszírozásával a Nemzeti Információs Központ (NIK) 306,72 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyert, amely a nemzeti utasadat-információs tevékenységet kiszolgáló "Passenger Name Record" (PNR) informatikai rendszer üzemeltetési költségeihez járult hozzá. A NIK a "Bűnügyi adat- és információcserét szolgáló működési támogatás" felhívás keretében a BBA_PLUSZ-1.3.1-24-2024-00002 azonosítószámú, "A Nemzeti Információs Központ PNR szakrendszerének működési támogatása" című projekt kedvezményezettjeként az utasadat-információs egység feladatainak ellátásához, a PNR rendszer folyamatos...

Read more

Az egészségügyi adatvagyon hasznosításán dolgoznak a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben

„Orvosok, egészségügyi szakemberek és termékfejlesztők bevonásával dolgozik a Rényi AI kutatócsoport, hogy a hazai egészségügyi adatok feldolgozásával és hasznosításával értékes eszközöket kínáljanak az ágazat irányításához, az ellátásszervezéshez és a betegellátáshoz. Munkájuk végső nyertese a beteg lehet, aki gyorsabb diagnózist és célzottabb terápiát kaphat, jobb életminőséghez juthat, és kevesebb szövődménnyel kell számolnia. Európai összehasonlításban is óriási adatvagyon halmozódott fel a magyar egészségügyben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) több mint 15 évre visszamenőleg gyűjti az állam által finanszírozott ellátási eseményeket. Évente 50 millió...

Read more

Kérdések és válaszok a kis moduláris reaktorokra (SMR) vonatkozó stratégiáról – Európai Unió

„Melyek a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) fő előnyei? A kis méretű moduláris reaktorok mérete és teljesítménye kisebb, mint a hagyományos atomreaktoroké. Moduláris kialakításuk lehetővé teszi, hogy teljesen megépítsék őket egy gyárban, majd a működési helyükre szállítsák, vagy a helyszínen összeszereljék őket egy másik helyszínen gyártott alkatrészekből. A kis moduláris reaktorok három fő kategóriába sorolhatók: 1) könnyűvizes kis méretű moduláris reaktorok, amelyeket jellemzően meglévő vízhűtéses atomreaktorokból fejlesztettek ki; 2) Fejlett moduláris reaktorok (AMR-ek), amelyek innovatív koncepciókat és új generációs (IV. generációs) terveket...

Read more

Kérdések és válaszok a tiszta energiával kapcsolatos beruházási stratégiáról – Európai Bizottság

„Mit kíván elérni a tiszta energiával kapcsolatos beruházási stratégia? A tiszta energiára való átállás megvalósításához 2030-ig évente 660 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amely a következő évtizedben évi 695 milliárd euróra emelkedik. Bár a közfinanszírozás katalizátorként létfontosságú szerepet játszik, nem lesz elegendő ezeknek az igényeknek a kielégítésére.  A tiszta energiára való átálláshoz a magántőke lényegesen nagyobb mértékű mozgósítására lesz szükség, és ilyen tőke már létezik. Az intézményi befektetők több mint 12 billió euró értékű eszközt irányítanak Európában, és olyan hosszú...

Read more

Átadták a Fekete Gábor-díjat a hazai e-közigazgatásban elért kiemelkedő szakmai teljesítményekért

„2026. március 10-én ünnepélyes keretek között átadták a Fekete Gábor-díjat a hazai e-közigazgatásban elért kiemelkedő szakmai teljesítményekért. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület által alapított díj a hazai elektronikus közigazgatási szolgáltatások, fejlesztések, és a területen dolgozó szakemberek elismerését szolgálja, emléket állítva a 2023 nyarán 60. életévében elhunyt Fekete Gábornak, a magyar elektronikus közigazgatási intézményrendszer kiemelkedő alakjának. Vágujhelyi Ferenc ünnepi köszöntőjében kiemelte: az informatika és a digitalizáció a közigazgatásban soha nem lehet technológiai központú és öncélú....

Read more

Úton a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok ésszerűsítése felé – Európai Unió Tanácsa

„A Tanács ma megállapodott a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó egyes szabályok egyszerűsítését célzó javaslattal kapcsolatos álláspontjáról. A javaslat az uniós egyszerűsítési program úgynevezett „Omnibus VII” jogalkotási csomagjának részét képezi. A csomag két rendeletjavaslatot tartalmaz, amelyek célja az EU digitális jogalkotási keretének, valamint az MI-re vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának egyszerűsítése. „Az MI-re vonatkozó szabályok egyszerűsítése alapvető fontosságú az EU digitális szuverenitásának biztosításához. Elnökségként sürgősséggel dolgoztunk ezen a javaslaton, és gyors megállapodásra jutottunk annak érdekében, hogy elősegítsük az MI-rendelet időben történő alkalmazását. A...

Read more

A foglalkoztatási adatok is elérhetők a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban

„ A legújabb frissítéssel az Adattárcában már a foglalkoztatásoddal kapcsolatos fontos adataidat is megtalálod. A Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban már elérhetők a NAV-nál nyilvántartott foglalkoztatási, bér- és járulékadatok is, így egyszerűen ellenőrizheted és szükség esetén megoszthatod a munkaviszonyoddal kapcsolatos információkat. Milyen adatokat láthatsz? Foglalkoztatási adatok Az Adattárcán belül munkáltatónként jelennek meg az aktív jogviszonyaid adatai, például: a foglalkoztatód neve a jogviszony típusa FEOR-08 kód heti munkaórák száma a jogviszony kezdete (ha van ilyen) a biztosítás szüneteltetésének kezdete és vége. Az alkalmazásban lekérdezhetők...

Read more

Alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát

„Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát. Hunyady Lajos (IPR-Insights) írása. Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai közigazgatási és állami szektor informatikai működése. 2025. december 30-án jelent meg a 467/2025. és a 468/2025. kormányrendelet, melyek alapjaiban formálják át az állami intézmények és többségi állami tulajdonú vállalatok szoftvergazdálkodási rutinját. A rendeletek célja egy átláthatóságra és a központosított beszerzési stratégiára alapozott tudatos és költséghatékony modell bevezetése. Az alábbiakban összefoglaljuk, mely szervezeteket érintik az új szabályok, milyen konkrét kötelezettségekkel...

Read more

Eltérő tempó, eltérő szabályok: stratégiai kihívások az uniós MI-rendelet bevezetésében

„Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelet (EU AI Act) bevezetésének készültségi foka a tagállamok szintjén jelentős eltéréseket mutat, ami komplex és fragmentált szabályozási környezetet eredményez. Bár a jogszabály egységes keretet hivatott biztosítani az AI-rendszerek szabályozására, a nemzeti hatóságok kijelölésének módja, az intézményi struktúrák és a végrehajtási mechanizmusok sokfélesége komoly kihívások elé állítja a tagállamokat (vagy tagállamok kormányzatait). A Deloitte elemzése szerint a 2026–2027-es időszakban egy kifejezetten aszimmetrikus uniós szabályozási környezet alakulhat ki. Az EU AI Act több kulcseleme – különösen a...

Read more

Az Algoritmikus Állami Architektúra (ASA): Egy integrált keretrendszer az MI által támogatott kormányzáshoz – 2. rész

„A tanulmányt 2025-ben publikálták olyan szakértők, akik évek óta foglalkoznak a digitális kormányzás kérdéseivel. A tanulmány megírása során arra keresték a választ, hogyan tudnák a kormányzatok úgy bevezetni a mesterséges intelligenciát, hogy elkerüljék az új technológia alkalmazásából fakadó kezdeti bizonytalanságot, és már rövid távon is élvezni tudják annak hatékonyságnövekedést kínáló előnyeit. A kutatócsoport ehhez kidolgozott egy keretrendszert, melyet négy ország példáján keresztül teszteltek: a keretrendszer működőképességét vizsgálták Észtországban, Szingapúrban, Indiában és az Egyesült Királyságban. Az Algoritmikus Állami Architektúra keretrendszert bemutató cikksorozatunk...

Read more

Megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország

„Az Európai Bizottság ma bemutatta az új Citizen Energy Package javaslatát. A csomag szerint 2030-ra a közösségi formában telepített megújulóenergia-kapacitást akár a tízszeresére is lehetne növelni. Ehhez több mint 16 millió háztartás, 630 ezer kis- és középvállalkozás és 300 ezer közintézmény is kapcsolódhatna. A kezdeményezés tétje Magyarország számára is kézzelfogható, a helyben megtermelt és helyben felhasznált energia csökkentheti a rezsiterheket, mérsékelheti a külső energiafüggőséget, és erősítheti a helyi közösségek energiabiztonságát. Ezzel egy időben Magyarországon is új mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország. A Citizen Energy Package egy európai kezdeményezéscsomag, amely azt célozza, hogy a lakosok, helyi közösségek...

Read more

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara veszi át az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól

„Jövőre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara veszi át az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az erről szóló törvényt 119 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormány és az iparkamara szerint a változásnak köszönhetően csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei. A kormány és az iparkamara március elején kötött megállapodásának célja a közfeladatok elosztásának optimalizálása, így segítve a gazdasági növekedést, mondta parlamenti expozéjában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Kiemelte: a jelenlegi szabályozás...

Read more

Földmérési szabályzatok a Lechner honlapon – Jelentősen bővült a digitálisan hozzáférhető földmérési szakirodalom

„Jelentősen bővült a földmérési szakirodalom digitális hozzáférése: a Lechner Tudásközpont honlapján immár 270, 1908 és 2023 között készült földmérési, geodéziai és térképezési szabályzat érhető el ingyenesen. Az online gyűjtemény célja, hogy átfogó és könnyen kereshető szakmai hátteret biztosítson a gyakorló földmérők, szakértők és kutatók számára. Az aktív földmérők, az igazságügyi földmérő szakértők, illetve a földmérő szakmatörténettel foglalkozó szakemberek munkáját segítő, az eddig digitálisan elérhető 32 db szakmai szabályzat helyett, már 270 db földméréssel, geodéziai munkákkal, kataszteri és topográfiai térképezéssel kapcsolatos szabályzat,...

Read more

A megvalósítás új szakaszába lépett a FUNDA projekt a Duna régió funkcionális várostérségeiben

„ Megtörtént a Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt második találkozója. A Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt új mérföldkőhöz érkezett: a második partnertalálkozóval lezárult az előkészítési szakasz, és megkezdődött a konkrét pilotok megvalósítása a Duna régió funkcionális várostérségeiben. A februári eseményen a 11 finanszírozott partnerintézmény mellett 11 társult stratégiai partner is részt vett, ami jól mutatja, hogy a funkcionális várostérségek (FUA-k) integrált fejlesztésére irányuló szakmai együttműködés egyre szélesebb körű érdeklődést és elköteleződést vált ki a Duna régióban. A...

Read more

Technológiai fejlődés vagy digitális kizárás?

„Az érintőképernyős fizetési terminálok terjedése új akadályokat jelent a vak és gyengénlátó emberek számára, mivel a sík kijelzős eszközök sokszor nem teszik lehetővé a PIN-kód önálló megadását. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (Infoalap) friss szakmai elemzése rámutat: bár a nemzetközi gyakorlatban léteznek működő akadálymentes megoldások, hazánkban is adott egy alternatíva. Miközben Európa az akadálymentesség évtizedét hirdeti, a magyar boltok pénztárainál, a taxikban, a futároknál egyre több látássérült ember szembesül azzal, hogy önállóan nem tud fizetni. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos...

Read more

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony...

Read more

A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai

„Az ágazati stratégiák lényeges jellemzője, hogy hosszabb, 20-30 éves időtávra terveznek. Ez egyrészt előny, mert a stratégiák által kijelölt célok elérése több időt vesz igénybe, ugyanakkor hátrány is, mert a megvalósulás céldátumának műszaki fejlettsége nem ismert. További kérdéseket vet fel, hogy a készítők több esetben nem lesznek használók, vagyis a stratégiák a következő generációk részére készülnek. A cikk a Magyarországon a most készülő megújuló közlekedési stratégia esetében vizsgálja egy újszerű stratégiaalkotási folyamat kezdeti lépéseként megtartott workshopok eredményeit, amelynek szintéziseként – szakítva...

Read more

A magyar vezérigazgatók fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll

„A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az MI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai...

Read more

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a 2040-re teljesítendő éghajlat-politikai célértéket

„A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta a módosított európai klímarendeletet. A jogszabály kötelezően teljesítendő köztes éghajlat-politikai célértéket vezet be, amelynek értelmében 2040-re 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás) az 1990-es szintekhez képest. Ez az új célérték még határozottabban ráállítja az EU-t arra az útra, amely kijelöli, hogyan érje el 2050-re a klímasemlegességet az összes gazdasági ágazatban. 2036-tól kezdődően a kiváló minőségű nemzetközi jóváírásokat – az 1990-es uniós nettó kibocsátás legfeljebb 5%-áig – fel lehet használni annak érdekében, hogy kielégítő...

Read more

Új eszköz segíti az önkormányzati költségvetések átláthatóságát Törökbálinton

„Olyan közérthető, nyílt forráskódú felületet indított Törökbálint, amely megmutatja, mire és mennyit költ az önkormányzat – és amelyet más települések is szabadon átvehetnek. Törökbálint Város Önkormányzata elindította átlátható költségvetési oldalát, amelynek célja, hogy a lakosok könnyebben megismerhessék, hogyan gazdálkodik a város a közpénzekkel. Az új felület közérthető és vizuális formában mutatja be az önkormányzati kiadásokat, így az érdeklődők egyszerűen áttekinthetik, mire és milyen arányban fordítja a város a rendelkezésre álló forrásokat. A kezdeményezés a hagyományos, nehezen értelmezhető költségvetési dokumentumok – például...

Read more