Skip to main content

Már 17 éve hírekkel szolgálunk!

Magyarország tudományos és innovációs stratégiája – dr. Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár tájékoztatója

„...Dr. Horváth Péter tájékoztatója DR. HORVÁTH PÉTER államtitkár (Tudományos és Technológiai Minisztérium): Köszönöm szépen. Ma Magyarország tudományos és innovációs stratégiáját szeretném önöknek bemutatni. Mielőtt elkezdeném, szeretnék egy rövid bemutatkozást tartani, az államtitkárságomnak egy rövid bemutatását. Két helyettes államtitkárom jött velem: Kubinyi Enikő professzor asszony, aki az ELTE-ről jött, nagyon magas, azt gondolnám, hogy egy high profile kutató, ERC-győztes, viselkedéstannal, agykutatással foglalkozik; illetve dr. Gódor István mérnök, aki több mint negyven világszabadalommal bír, és a technológiát és az innovációt viszi, mindannyiunk telefonjában...

Read more

Stratégiai előretekintés a nagy társadalmi kihívások regionális kezeléséért

„Főbb megállapítások A stratégiai előretekintés és a regionális fejlődés kölcsönhatását vizsgáljuk. A tanulmány kiemeli a stratégiai előretekintés szerepét a szakpolitikák értékelésének és nyomon követésének eszközeként. A stratégiai előretekintést olyan szakpolitikai eszközként elemezzük, amely elősegítheti a helyalapú megközelítés érvényesítését a nagy társadalmi kihívások kezelésében. A nagy társadalmi kihívások új lehetőségtereket nyitnak meg, amelyeket a régiók a stratégiai előretekintés segítségével tárhatnak fel. A stratégiai előretekintést az éghajlatváltozás regionális kezelésének szolgálatába állítjuk. Összefoglaló A nagy társadalmi kihívások (Grand Societal Challenges, GSC-k) újfajta előretekintési képesség...

Read more

A digitális államvezetés kiáltványa, 2026 – Jó kormányzás az algoritmikus korszakban

„A modern kormányzás középpontjában válság bontakozik ki. Az algoritmikus eszközök átalakítják az állam működését és azt is, hogy mire képes, miközben a 19. században kialakított intézményeket soha nem arra tervezték, hogy a 21. századi technológia sebességével és léptékében születő döntéseket irányítsák. Az emberek, a vállalkozások és az állam közötti kapcsolat alapját adó digitális infrastruktúrák, adatok, platformok és alkalmazások mára túlságosan összetetté váltak ahhoz, hogy a hagyományos kormányzási modellekkel megfelelően kezelhetők legyenek. Milyen intézményekre és milyen kormányzási megközelítésre van ehhez szükség? E...

Read more

A digitális államvezetés tíz alapelve

„A DIGITÁLIS ÁLLAMVEZETÉS TÍZ ALAPELVE 01 A KÖZÉRDEK ELSŐDLEGESSÉGE A kormányzásban alkalmazott digitális rendszereknek a közérdeket kell szolgálniuk mint az államvezetés alapvető iránytűjét. Ennek kell lennie annak az elsődleges mércének, amely alapján a kormányzási megoldásokat megítéljük, és ehhez kell visszatérni akkor is, ha ezt a célt magánérdekek térítik el, vagy a technikai logika szorítja háttérbe. 02 AZ EMBER ÉS A GÉP KIEGÉSZÍTŐ VISZONYA A jó kormányzás az algoritmikus korszakban olyan hibrid környezetek tudatos megtervezését és aktív irányítását igényli, amelyekben az emberi...

Read more

Kiberrezilienciáról szóló uniós rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) – elindult az egységes Jelentési Platform

„Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) üzembe állította az Egységes Jelentési Platform (Single Reporting Platform, SRP) első működő változatát. Az Ügynökség azért fejlesztette ki, működteti és tartja fenn az online eszközt, hogy a gyártók és a nyílt forráskódú szoftverek gondozói teljesíteni tudják a kiberrezilienciáról szóló uniós rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) alapján rájuk háruló új jelentéstételi kötelezettségeket az aktívan kihasznált sérülékenységekkel és a súlyos incidensekkel kapcsolatban. Az egész EU-ra kiterjedő, hatékonyabb sérülékenységkezelést támogató SRP lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen bejelentést...

Read more

Az Európai Unió helyzete 2026-ban – Mire számíthatunk?

„Mire számíthat? Az Európai Unió helyzetéről szóló beszéd az Európai Bizottság elnökének az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésén elhangzó éves beszéde, amelyben az elnök ismerteti az Unió következő évi célkitűzéseit. Ursula von der Leyen elnök idei beszédében szó lesz az elnök terveiről és az előttünk álló év legjelentősebb kezdeményezéseiről, amelyek az Unió eddigi eredményeire épülnek. Ezen az oldalon 2026. szeptember 16-án Ön élőben követheti az Unió helyzetéről szóló beszédet.” Forrás: Az Unió helyzete 2026-ban; Európai Bizottság; 2026. szeptember State of the...

Read more

Hatalmi harc Brüsszelben – meghiúsították Kaja Kallas tervét

„Németország, Olaszország és Franciaország ellenállása miatt elmaradt egy magas szintű szakértői testület felállítása. Az uniós külügyi főképviselő számára ez nem pusztán személyes kudarc: megmutatja, milyen nehéz közös védelmi politikát építeni ott, ahol a tagállamok, a Bizottság és a NATO egyszerre őrzi saját szerepét. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szeptember elején még úgy készült, hogy egy magas szintű szakértői csoporttal ad új lendületet az Európai Unió védelmi gondolkodásának. A testületet szeptember 1-jén, az írországi Wicklow-ban tartott informális védelmi miniszteri találkozón jelentette...

Read more

Közös célokban állapodtak meg a V4-ek az uniós költségvetési tárgyalásokra

„Versenyképesség, energiaválság, uniós költségvetés – ezek voltak a visegrádi négyek pozsonyi találkozójának legfontosabb napirendi pontjai. A V4-kormányfők az EU-t elnöklő ír miniszterelnökkel, Micheál Martinnal együtt tárgyaltak a szlovák fővárosban. Csütörtökön Pozsonyban találkoztak a visegrádi csoport országainak miniszterelnökei az Európai Unió Tanácsát elnöklő Írország kormányfőjével. Micheál Martin az ír elnökség prioritásairól tárgyalt a lengyel kormányt elnöklő Donald Tuskkal, a cseh kormányt vezető Andrej Babišsal, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, valamint Magyar Péter kormányfővel. Az ír elnökség célja idén ősszel az új, 2028 és...

Read more

Mérhető célok, nyilvános kórházi teljesítmény, az adatok alapján átszervezett kapacitások és erősebb állami ellátás – egy új egészségügyi működési modell elemei körvonalazódnak

„Az Országos Kórházi Főigazgatóság most mérhetővé tenné, mit teljesítenek valójában az intézmények. Mérhető célok, nyilvános kórházi teljesítmény, az adatok alapján átszervezett kapacitások és erősebb állami ellátás – egyelőre nem kész kormányprogram, de a Portfolio csütörtöki Private Health Forumán elhangzottakból egy új egészségügyi működési modell több eleme is kirajzolódott. Az OKFŐ már az intézményvezetőkkel szembeni új követelményrendszeren dolgozik, és azt is mérhetővé tenné, mit teljesítenek valójában a kórházak. A konferencia délelőtti beszélgetésében több piaci szereplő kiszámíthatóbb viszonyokat és egyértelműbb állami vállalásokat sürgetett....

Read more

„Hol van az ígért pluszpénz?” – Még nem látszik a fordulat a magyar egészségügyben

„Több pénzt kap az egészségügy a módosított 2026-os költségvetésben, de a számokból egyelőre nem látszik a Tisza választások előtti ígérete, miszerint azonnal hozzálátnak a felzárkóztatáshoz. Az Egészségbiztosítási Alap kerete ugyan 167 milliárd forinttal nő az eredeti idei előirányzathoz képest, ám ennek jelentős része a gyógyszerkiadásoknál jelenik meg. A háziorvosi és a fekvőbetegkassza nem nő, a szakdolgozói béremelésnek pedig nincs azonosítható fedezete. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint az ígéret teljesülését nem is pusztán nominális forintösszegekben, hanem az egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított arányának...

Read more

Brüsszeli pénzcsata: Németország vezetésével erősödik az ellenállás az Európai Bizottság közel kétezer milliárd eurós terve ellen

„Németország vezetésével erősödik az ellenállás az Európai Bizottság közel kétezer milliárd eurós terve ellen. A dublini kohéziós miniszteri találkozó előtt már nem csak a főösszegről folyik vita: eldőlhet, mennyi marad felzárkóztatásra, agrártámogatásra, védelemre, és milyen feltételek kísérik a kifizetéseket. A következő hétéves uniós költségvetésről szóló vita a nyári előkészítés után szeptemberre nyílt politikai összecsapássá vált. Friedrich Merz német kancellár szeptember 9-én, António Costa európai tanácsi elnökkel folytatott berlini tárgyalása után ismét világossá tette: Berlin nem fogadja el változtatás nélkül az Európai...

Read more

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) – eljött a számvetés ideje

„Ki teljesített, mire ment el a pénz, hol tart Magyarország a helyreállítási alap célegyenesében? Lejárt 2026. augusztus 31-én az Európai Unió történetének legnagyobb pénzügyi kísérlete, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) teljesítési határideje. Szeptember 1-jétől a tagállamok újabb lépéseit a Bizottság már nem veszi figyelembe, tervmódosításra sincs többé mód. Öt év után eljött a számvetés ideje: ki teljesített, mire ment el a több száz milliárd euró, mi marad mindebből az utókorra? A mérleg önmagában is beszédes. A határidő lejártáig a Bizottság...

Read more

Új korszak a vidékfejlesztésben: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program

„Új korszak a vidékfejlesztésben: indul a Szent István Program. Új korszakot nyit a kormány a hazai vidék fejlődésében: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program. Olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modell jön ezzel létre, amiben a helyi közösségek nem csak kedvezményezettjei a fejlesztéseknek, de aktív alakítói is saját térségük jövőjének. A fejlesztési döntések előkészítésében egyszerre jelenik meg a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai szempont is. A program hosszú távú terveket készít majd elő a...

Read more

Az uniós többéves pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework, MFF) és az eltérő tagállami érdekek

„Noha a többéves pénzügyi kerettervek (Multiannual Financial Framework) elfogadása sohasem volt az európai uniós döntéshozatal rutinfeladata, 2025 nyarán, amikor az Európai Bizottság bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó tervezetét, rögtön érezni lehetett, hogy még a szokásosnál is bonyolultabb egyeztetések következnek. Az eddigi MFF-tervezetek körüli viták jórészt a költségvetés főösszege, annak növelésnek mértéke, illetve az egyes szakpolitikákat megillető összegek körül zajlottak. A költségvetés mérete a föderalista / szuverenista, illetve a befizető / költségvetés-függő országok dimenziójában bírt jelentőséggel. Az MFF összegének növelését általában...

Read more

Dr. Bíró-Nagy András felel az európai uniós ügyekért a Miniszterelnökségen

„Magyar Péter miniszterelnök felkérésére 2026 szeptemberétől Dr. Bíró-Nagy András veszi át a Miniszterelnökség európai uniós ügyeinek irányítását. Ezzel párhuzamosan továbbra is ellátja szakpolitikai államtitkári feladatait. A továbbiakban Dr. Bíró-Nagy András a Miniszterelnökség szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkáraként folytatja munkáját. Dr. Bíró-Nagy András politológus, nemzetközi kapcsolatok szakértő, a politikatudományok doktora. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen és a London School of Economicson végezte. Szakmai és tudományos munkásságának kiemelt területe az európai integráció, Magyarország európai uniós tagsága, valamint a hazai és európai...

Read more

A klímaváltozáshoz alkalmazkodik a fásítási program

„Átgondolt fásítási programot indít a kormány, hogy olyan erdőket hozzon létre, amelyek évtizedek múlva is ellenállnak a szárazságnak, megőrzik a vizet és élőhelyet biztosítanak. A program része, hogy vissza nem térítendő támogatást biztosítanak a telepítések ösztönzésére. Magyarország területének nagyjából egyötöde erdő, Nógrád megyében a legnagyobb az erdők aránya, az Alföldön a legkisebb. Az elmúlt száz évben tudatosan növelték az erdőterületek nagyságát, így gyakorlatilag megduplázták az 1920-ban mért 12%-ot. Ennek köszönhetően az úgynevezett élőfakészlet, azaz az erdők faállományának több mint fele 40...

Read more

Megerősítve kapja vissza jogosultságait a Magyar Orvosi Kamara

„2023-ban egy politikai konfliktus miatt az előző kormányzat gyakorlatilag ellehetetlenítette a Magyar Orvosi Kamara működését. Az egy nap alatt elfogadott törvénymódosítás megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és az etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezte át. Ezek az intézkedések alapjaiban és tartósan meggyengítették az orvostársadalom önálló érdekérvényesítő erejét. A kamarai jogosultságok megnyirbálása óta nincs olyan érdekképviseleti fórum, ahol az orvosok megfogalmazhatják kifogásaikat, érveiket és javaslataikat az ágazat működésével kapcsolatban. A testület elvesztette a szakmai véleményezés jogát is, amely az egészségügyet érintő...

Read more

Kérdések és válaszok az új uniós közbeszerzési rendeletről (Public Procurement Act)

„Miért javasolja a Bizottság a közbeszerzési törvényt? Az uniós hatóságok évente mintegy 2,6 billió eurót (a GDP 15%-át) költenek közbeszerzésre. Ez kulcsfontosságúvá teszi a közbeszerzési szabályokat annak biztosításához, hogy a közpénzeket az Unió tágabb szakpolitikai célkitűzéseivel összhangban hatékonyan fektessék be. A közbeszerzési szabályok Európai Bizottság általi értékelése megállapította, hogy e szabályok jelentős hiányosságokkal szembesülnek, ideértve a magas adminisztratív terheket, a jogbizonytalanságot és a közbeszerzés korlátozott stratégiai alkalmazását, ami az Európai Számvevőszék hasonló megállapításait tükrözi. A Bizottság ezért a mai napon új...

Read more

Az Európai Bizottság egyszerűbb és stratégiaibb közbeszerzési szabályokat javasol (Public Procurement Act, Közbeszerzési Rendelet)

„Az Európai Bizottság a mai napon új rendeletre irányuló javaslatot fogadott el az uniós közbeszerzési keret korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről annak érdekében, hogy az Unió szakpolitikai célkitűzéseivel összhangban támogassa a közszolgáltatásokba és az infrastruktúrába történő hatékony beruházásokat. A közbeszerzőkkel, a vállalkozásokkal, a szakszervezetekkel és a civil társadalommal folytatott széles körű konzultációkra építve a Bizottság ambiciózus reformot javasol a közbeszerzés egyszerűbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá tétele érdekében. Elősegíti az egységes közbeszerzési piac kiteljesítését, amely az EU GDP-jének mintegy 15%-át teszi ki. A közbeszerzés központi...

Read more

További három minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata jelent meg

„Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 6/2026. (IX. 11.) AÉM utasítása az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1860-1950. o. ... A belügyminiszter 8/2026. (IX. 11.) BM utasítása a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1951-2083. o. ... A szociális és családügyi miniszter 3/2026. (IX. 11.) SZCSM utasítása a Szociális és Családügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 2084-2223. o.” Forrás: Hivatalos Értesítő; 2026. évi 42. szám; 2026. szeptember 11. (PDF)

Read more