Skip to main content

Találat: jog

Az egészségügyi adatok tudományos kutatási célú hasznosításának lehetőségei és korlátai a személyes adatok védelme szempontjából

„...Jelen dolgozat célja, hogy megvizsgálja a személyes és az egészségügyi adatok felhasználási lehetőségeit, illetve feltételeit, különös tekintettel a tudományos kutatás céljából való felhasználási lehetőségekre, annak érdekében, hogy az egészségügyi adatok tudományos kutatási célú hasznosításának lehetőségei és korlátai bemutathatóvá váljanak. A dolgozatban kiemelt figyelmet fordítok az erőforráshiányban szenvedő egészségügyi területre, ahol az adatalapú működés jelentős javulást jelenthetne az erőforrások optimális felhasználása terén, és talán az egyetlen hosszútávon is fenntartható fejlődési utat biztosíthatja. A disszertációval szeretném az éppen kialakítás alatt álló szabályrendszert bemutatni, a...

Részletek

Csaknem felére mérséklődött a két éven túl elhúzódó peres ügyek száma országosan

„Hiába az elmúlt évek nehezítő tényezői, amilyen a koronavírus-járvány vagy a háború okozta nehézségek, a számok alapján remekel a Fővárosi Törvényszék. Majdnem felére esett például a két éven túli perek száma. Gondot okoz viszont az alkalmazotti munkatársak elvándorlása, és főleg a jegyzőhiány. Az OBH elnöke elmondta: 2023-ban országosan csaknem 1,2 millió ügy érkezett a bíróságokra, ebből 332 ezer, az ügyek 28,3 százaléka a Fővárosi Törvényszékre, ezáltal tavaly a bírósági ügyek csaknem 33 százaléka itt volt folyamatban, ami 4,1 százalékos emelkedés a megelőző...

Részletek

Sikerülhet főszerepben megőrizni az embert?

„Az új technológiák lehetőségeket, de kockázatokat is hordoznak: hogy mégis az ember maradhasson a középpontban, fontos megérteni hatásaikat. Ehhez számos tudományágnak kell folyamatosan sokszínű párbeszédet folytatni – hangzott el egy tudományos eszmecserén az egyetemen. Az ember és közösségei a legújabb technológiák között címmel szervezett közös konferenciát az Alkotmánybíróság (AB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 16-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A technológia kettős természete A...

Részletek

Feltörekvők és felforgatók – avagy milyen lesz a holnaputánunk?

„Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete Mesterséges intelligencia: mit hoz a jövő? címmel rendezett szakmai fórumot május 14-én a John Lukacs Társalgóban. A mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság lassan olyanok lettek, mint a foci: mindenki ért hozzá, anélkül, hogy e témákról mélyebb ismerete lenne. Kevés szó esik ugyanakkor arról, hogy milyen szerep várhat a jövőben a mesterséges intelligenciára” – fogalmazott köszöntőjében Kovács László dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője. Ezért fontos, hogy ne csak a jelen, hanem a jövő problémáiba...

Részletek

Elindult a megújult E-cég betekintő szolgáltatás

„Az Igazságügyi Minisztérium egy korábban már meghatározott kiemelt célja, hogy a cégnyilvántartási rendszert, az E-cég betekintés szolgáltatást megújítsa, működését biztonságosabbá és még hatékonyabbá tegye. Az E-cég betekintő szolgáltatás újra elindult, immár megújulva áll a felhasználók rendelkezésére. Az elmúlt időszakban több előremutató fejlesztést valósítottunk meg a szolgáltatással kapcsolatban, amelynek célja az ügyfelek által jelzett észrevételek javítása és pótlása, a szolgáltatás minőségének fokozása, valamint működésének stabil alapokra helyezése volt. Ezzel párhuzamosan megvalósult az informatikai infrastruktúra és a működtető környezet korszerűsítése is. A fejlesztést követően,...

Részletek

Magyarország közjoga (államjog)

„Szívből ajánlom a kötetet az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként mindenkinek, akit érdekel a magyar alkotmányjog és az alkotmányjog-tudomány. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudománytörténeti adalékokban gazdag bevezető életrajzi tanulmányt – ennek záró gondolataival köszöntöm az Olvasót: „Nagy Ernő részben a hagyományos közjog szellemében, részben új módszertannal, új dogmatikai szemlélettel, az adott korszak modern áramlatai mentén dolgozta fel a hazai közjog szabályait. A történeti szabályokat csak a megértéshez szükséges mértékig vette figyelembe, ugyanakkor a jogdogmatikai vizsgálódás szabályait érvényesítette, a szabadságjogok...

Részletek

Az államtudományok encyklopaediája

„Az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként szívből ajánlom a kötetet mindenkinek, aki az állam tudomány iránt érdeklődik. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudomány történeti adalékokban gazdag, a kötet keletkezési körülményeit, korabeli tudományos megítélését és tartalmi vonásait ismertető, bevezető életrajzi tanulmányt, amely nagyban segíti a majd’ százötven éve elhunyt nagy tudós munkájának megértését, az abban való eligazodást. A tanulmány záró gondolatával köszöntöm az Olvasót: „A Berlinben 1875-ben elhunyt tudós államtudományi és közjogi munkássága rendkívül jelentős, és a legnagyobb német államtudósok és...

Részletek

Újfajta tudás, újfajta hatalom – a mesterséges intelligencia és a személyes adatok védelme

„...Az MI és a vele kapcsolatos társadalmi és gazdasági jelenségek azonban a személyiségi jogok, és ezen belül a személyes adatok védelmét is új kihívások elé állítják, lévén, hogy az MI általi, jellemzően tömegesen végzett adatkezelés számos olyan adatot érint, amely kapcsán, illetve amelyben személyek tömege bír változatos jogokkal és érdekekkel.2 Ennek kapcsán sokan veszélyforrásként tekintenek az MI-re, amely egyben a személyes adatok védelmére is jelentős kockázatokkal bírhat. Vitathatatlan tény azonban, hogy az adatvédelem korábbi évtizedekben kimunkált alapelveinek, alapvető szabályainak és követelményeinek immár...

Részletek

A közszolgálati pragmatika egysége és különbsége – Javaslat a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes keretszabályozására

„...1.2. A dolgozat célja A dolgozat célja tehát kettős; egyrészt a Kttv. (Ogytv.), Kit., Küt., Riasztv.-Hszt., Ásztv., valamint a NAV szjtv. fontosabb pragmatikaelemeinek összehasonlító elemzésére törekszik, másrészt arra, hogy az összehasonlító elemzésre támaszkodva javaslatot vázoljon fel a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes közszolgálati jogi keretszabályozására. 1.3. A dolgozat hipotézisei A dolgozat két alapkérdést vizsgál, és ezek mentén törekszik a következtetések és javaslatok megfogalmazására. a) Egyrészt, a közszolgálatnak létezik egy absztrakt egysége, amely alapján a közszolgálati pragmatika elemei egy egységes elvrendszeren és szabályokon nyugvó,...

Részletek

A generatív mesterséges intelligencia szabályozása az MI rendeletben

„Az előző blogbejegyzésemben ígéretet tettem arra, hogy áttekintem a generatív mesterséges intelligenciák (MI), a rendelet szóhasználatában az „általános célú MI modellek” (mint a ChatGPT és a képrajzoló eszközök) szabályozását. Ebben a bejegyzésben – és valószínűleg még néhány ezt követőben – erre teszek kísérletet. Két ok miatt is fontos erről a témáról minél többet beszélni. Az egyik, hogy egy hétköznapi ember számára a legtöbb MI lényegében láthatatlan. Hiába fut tucatnyi gépi tanuláson alapuló algoritmus mondjuk a Facebook használata közben, ezeket nem érzékeljük. A legtöbbünk „a” mesterséges...

Részletek
Page 1 of 165 1 2 165