Találat: szakirodalom

2026. június 14.

„Az INCITE 2026. évi, innovatív technikákról szóló technikai jelentésének — Technical Report on Innovative Techniques, TRIT — célja, hogy stratégiai technológiai iránytűként szolgáljon Európa ipari átállásához. A jelentés egy átfogó, 563 európai demonstrátorprojektet tartalmazó adatállományt térképez fel, amelyeket 2020 és 2025 között azonosítottak. A dokumentum az energiaintenzív iparágakra összpontosít, és azokat az ágazatokat helyezi előtérbe, amelyek a legnagyobb környezeti hatással és a Tiszta Ipari Megállapodás szempontjából kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak. A megállapítások szerint az ipari innováció erősen koncentrálódik három, nehezen dekarbonizálható ágazatban:...

Európai Unió

A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / II. rész

2026. június 15.

„A stratégiai és az operatív településfejlesztési tervezés nem felcserélhető, a korábbi minisztériumi irányítás mégis azonosságjelet tett a kettő közé, így a városok túlnyomó része a rendelkezésre álló finanszírozási források elköltése illetve lekötése után, az új fejlesztési időszak elindulása előtt másfél évvel is csak projektötletekkel rendelkezik. Ez a rész strukturális problémák mélyebb rétegeit feltárva többek között bemutatja, hogyan szorították ki a gyakorlatból az érdemi, projekt szintű operatív településfejlesztési tervezést, ami nélkül például a fenti képen látható fejlesztési eredmény sem jöhetett volna létre. A...

közigazgatás: magyar

A magyar közszféra bérszerkezete alapjaiban rendeződött át: a célzott, eseti bérrendezések miatt az egyes szakmák közötti kereseti különbségek drasztikusan nőttek

„Az állami szféra keresetalakulásának áttekintéséhez fontos a közfinanszírozás alakulását is vizsgálni. 2019 és 2024 között a KSH adatai szerint a költségvetés egészségügyi és közbiztonsági kiadásai csökkentek (1,6-1,7 százalékponttal), ezzel szemben az oktatásé (+3,2 százalékpont) és a védelemé (+2,8 százalékpont) nőttek. Az előbbi a pedagógusbér emelés következménye, amihez az EU is hozzájárult/hozzájárul 2030-ig, összesen 735 milliárd Ft-tal (pedagógusonként átlag 5 millió Ft-tal). A GKI a KSH adatai alapján megvizsgálta, hogyan alakultak a bruttó reálkeresetek az állami szférában, amely adatban a bér mellett a...

Mesterséges Intelligencia (MI)

A mesterséges intelligencia nyitottságának előnyei

„A mesterséges intelligencia (MI) területén elért legújabb előrelépések, különösen az alapmodellek gyors fejlődése, ismét ráirányították a szakpolitikai figyelmet a nyitottság szerepére az MI-ökoszisztéma egészében. Az MI nyitottsága az MI-technológiai ökoszisztéma (stack) több rétegét is érinti, az infrastruktúrától és az adatoktól kezdve a modelleken át egészen az alkalmazásokig, valamint az olyan horizontális támogató feltételekig, mint az irányítás, a készségek és a beruházások. Hatásai túlmutatnak a technikai tervezési döntéseken: befolyásolják, hogyan jön létre érték, hogyan terjed az innováció, és az országok miként pozicionálják magukat...

gazdaság

Iparpolitikai kézikönyv – A stratégia megtervezésétől a végrehajtásig

„Az iparpolitika ismét az OECD-országok szakpolitikai döntéshozatalának előterébe került. Ezt több, egyre erősödő kihívás hajtja: a termelékenységnövekedés lassulása, a verseny gyengülése, az ellátási láncok sérülékenységei, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsításának kényszere. Bár továbbra is megalapozottak az aggályok a járadékvadászattal, a piaci torzulásokkal és a már piacon lévő vállalatok védelmével kapcsolatban, a tétlenség érzékelhető költségei jelentősen megnőttek. Ez a kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a szakpolitikai döntéshozók számára az iparpolitikai stratégiák kialakításához és az intézkedések végrehajtásához. Az OECD elemzéseire és a tagországokból...

Európai Unió

A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / I. rész

„Az EU-forrásokra épülő fejlesztéspolitika természetes korlátai és a településfejlesztés összetett igényei közötti ütközés mára rendszerszintű torzulásokat okozott. Az uniós szabályok mozgástere korlátozott, invariáns peremfeltételei pedig – mindenekelőtt az időkorlátok – rosszul illeszkednek a 2–7 évnél is hosszabb, többféle szakágat érintő akcióterületi és hálózatos fejlesztésekhez. Magyarországon az EU-forrás a kiegészítés helyett pótlás lett: a tagállami településfejlesztési intézményi és finanszírozási eszköztár hiányát próbálták vele pótolni, ami kudarcra ítélt megközelítés. Ennek következményeit és a keletkezett strukturális problémákat mutatja be ez a rész, amelynek képei a...

Európai Unió

Városi érdekérvényesítés az EU-ban: lehetőségek, csatornák és korlátok – magyarországi tapasztalatok

2026. június 8.

„A helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az uniós szakpolitikák végrehajtásában, ugyanakkor az európai szintű döntéshozatal befolyásolására való képességük egyenetlen és jellemzően közvetett. Brucker Balázs szakpolitikai elemzése az Európai Unión belüli városi érdekérvényesítés fő intézményi és informális csatornáit vizsgálja. Rámutat arra, hogy a hatékony érdekérvényesítés nem elsősorban a formális döntéshozatali jogosítványoktól függ, hanem attól, hogy az érintettek milyen korán kapcsolódnak be a szakpolitikai ciklusba, mennyire ágyazódnak be az európai többszintű kormányzási hálózatokba, valamint mennyire képesek tartós kapcsolatokat kialakítani a kulcsfontosságú intézményi szereplőkkel....

Európai Unió

Hogyan képviselhetők eredményesebben a magyar települések és régiók érdekei az Európai Parlamentben?

„Megjelent Brucker Balázs friss szakpolitikai elemzése, amely azt vizsgálja, hogyan képviselhetők eredményesebben a magyar települések és régiók érdekei az Európai Parlament döntéshozatali folyamataiban. Az Európai Parlament a szubnacionális érdekek uniós szintű megjelenítésének egyik legfontosabb intézménye. Demokratikus legitimációja, szervezeti nyitottsága és sokszintű működése révén képes hidat képezni a helyi és az európai döntéshozatal között. A különböző formális, félformális és informális csatornák együtt olyan komplex érdekérvényesítési rendszert alkotnak, amelyben a helyi és regionális szereplők hatékonyan tudják képviselni saját érdekeiket az uniós politikai térben.” Forrás:...

geopolitika

Kína tudományos és technológiai stratégiája tágabb összefüggésben – Történeti fejlődés, politikai mozgatórugók és globális következmények