Találat: szakirodalom

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában – párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával – megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Részletek

A hazai önkormányzati gazdálkodás fenntarthatósága

„A hazai önkormányzati modellben a gazdálkodás központilag erősen leszabályozott. Ennek ellenére jelentős különbségeket találunk az önkormányzatok hosszú távú fenntarthatósága terén. A szerzők négy kutatási kérdésre keresik a választ. Górcső alá veszik a fenntarthatóság, a puha költségvetési korlát problémáját, a hasonló karakterisztikájú önkormányzati csoportok beazonosíthatóságát, valamint azt, hogy eltérő-e a csökkenő népességű önkormányzatok gazdálkodása. Két önkormányzati típus (klaszter) dominálja a hálózatot: 1. a konzervatív gazdálkodású, relatíve vagyonos kistelepülésen működő önkormányzatok, melyek az erősen kötött önkormányzati gazdálkodási rendszer nélkül is a fenntartható gazdálkodásra törekednek;...

Részletek

A hálózatok és a kapcsolatok szerepe az innovációban és a tudás áramlásában (Szisztematikus szakirodalmi áttekintés)

„A tanulmány célja, hogy a szisztematikus irodalomelemzés módszerével feltárja a tudáshálózatok tudásáramlásban betöltött szerepével foglalkozó nemzetközi szakirodalom eredményeit. Három fő elemzési szintet vizsgál – egy adott együttműködés, a vállalat partnereinek összessége, illetve a teljes hálózat szintje –, amelyek szerint az irodalomelemzésbe bevont publikációk vizsgálódtak. Összességében elmondható, hogy a központibb szerep általában pozitívan hat egy szereplő tudásszintjére, illetve a kisebb résztvevők központi szereplőkhöz való csatlakozása is előnyös. A hálózati sűrűség szempontjából közel sincs egyetértés arról, hogy a sűrű vagy a ritka hálózat előnyösebb...

Részletek

Az MNB elégedetlen, mert a bankok akadályozzák a nyílt bankolás terjedését – Fizetési rendszer jelentés 2021

„...2020-ban is jelentős fejlődés jellemezte a hazai elektronikus pénzforgalmat, ugyanakkor a folyamatok alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a koronavírus-járvány kitörése. Az infrastruktúra fejlődését elsősorban a fogyasztói szokások koronavírus-járvány következtében történő átalakulása és az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése nyomán az elektronikus fizetési lehetőségek szélesebb körű elérhetősége jellemezte. Az online pénztárgép használatára kötelezett adózói kört vizsgálva az látható, hogy 2019-hez viszonyítva több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, amihez 2020 végén jelentősen hozzájárulhatott a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jével hatályba lépő módosítására történő...

Részletek

Nyílt közigazgatási adatok a téradat-infrastruktúrában – lengyel tapasztalatok és gyakorlatok

„A digitális kormányzat, és általában a társadalom, fontos segítője a nyílt téradat-infrastruktúra (Open SDI - Open Spatial Data Infrastructure), ezért fontos, hogy jellemzőit értékeljük és fejlődését nyomon kövessük. A tanulmány célja, hogy az adatok nyitottságának értékelésére kialakított eljárások alapján kidolgozzák a téradat-infrastruktúrák nyitottságának értékelését, valamint javaslatot dolgozzanak ki a lengyel téradat-infrastruktúra (PSDI) nyitottságának fejlesztésére. Az eredmények azt mutatják, hogy a lengyel téradat-infrastruktúra (PSDI) részét képező tíz geodéziai és térképészeti adatbázis a nyitottság mérésére használt tizenegy kritérium közül tíznek megfelel. Továbbá a Tim...

Részletek

Nagyvárosok Magyarországon

„A magyar nagyvárosok fejlődési pályájáról az elmúlt húsz évben nem készült sem értékelő, sem összehasonlító tanulmánykötet. Erre nyílt módunk a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű program keretében lefolytatott kutatásoknak köszönhetően. 16 szerző 15 tanulmánya dolgozza fel a hazai településhálózat csomópontjainak jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit. Áttekintést nyújtunk a korábbi kutatási irányokról, gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmi szerkezet-változási trendjeikről, a kulturális miliőről, a városszerkezet átrendeződéséről, majd összefoglaljuk fejlődési pályáik jellemzőit, keresve a közös és egyedi elemeket. Mindehhez társul a...

Részletek

Járvány sújtotta társadalom. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül

„A járvány társadalomtudományi vizsgálata többszörösen is összetett feladat. Egyrészt mivel a koronavírus társadalmi életünk minden szegmensében érezteti hatását, valamennyi tudományterület szakértelmére és szempontjaira szükségünk van a hatások azonosításához és a következtetések levonásához. Másrészt a világjárvány terjedése, a leküzdéséért vívott küzdelem és következményeinek kezelése globális szinten zajlik, ezért a nemzetállami folyamatok értékelését regionális és nemzetközi kitekintéssel kell teljessé tennünk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és kutatóinak szerzői közreműködésével készült kötet ebben az összetettségben elemzi a járvánnyal összefüggő társadalmi folyamatokat. A könyv tükrözi és...

Részletek

Két új közigazgatás-tudományi szakkiadvány indul az NMHH támogatásával

„Egy magyar és egy nemzetközi, elsősorban a visegrádi országok szerzőinek munkájából merítő digitális folyóirat is elindult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával. Mindkét lap a közigazgatásról szóló színvonalas szakmai párbeszédet tűzte ki céljául. A KözigazgatásTudomány (KT) és az Institutiones Administrationis (IA) folyóiratok évente kétszer jelennek majd meg, júniusban és novemberben. Mindkét tudományos periodikát a győri Széchenyi István Egyetem adja ki, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával. A két folyóirat főszerkesztője, dr. Lapsánszky András a hatóság jogi igazgatója. KözigazgatásTudomány: a...

Részletek

A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői

„2020-ban a hazai háztartások 88%-a rendelkezett már internet-hozzáféréssel, így tovább közeledtünk az uniós átlaghoz. A webre magáncélból csatlakozó 16–74 éves lakosság 85%-a három hónapon belül internetezett, a 65–74 évesek 44%-a már naponta használta az online teret magáncélból. Az internethez kapcsolódó tárgyak közül a televíziókészülék a legelterjedtebb a magáncélú használatban.” Forrás: A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. június 30. Letöltés PDF-ben

Részletek

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. I. negyedév

„2021 I. negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások átlagos időtartama lényegesen meghaladta a korábbi évekre jellemzőt. A mobil-adatforgalom közel másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. A mutatók alakulásában szerepet játszottak a Covid19-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, 2020 I. negyedévében már a helyhez kötött előfizetések harmadát tette ki.” Forrás: Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. I. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. július 5. Kapcsolódó adatok Nyomtatható verzió (PDF) Táblák (STADAT) - Évközi adatok - Információ,...

Részletek
Page 1 of 175 1 2 175