Skip to main content

Találat: szakirodalom

Kormányzás és közigazgatás 2026 – konferencia

„KORMÁNYZÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS 2026 KONFERENCIA A Rendezvény részletei: 2026. szeptember 23-án (szerdán) a konferencia 1. napja Tatán, a Magyary Házban kerül megrendezésre 16:00 és 18:00 óra között (2089 Tata, Ady Endre u. 12-14.) a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társasággal közös szervezésben. 2026. szeptember 24-én (csütörtökön) a konferencia 2. napja Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus Főépületének Széchenyi Dísztermében kerül megrendezésre 9:00 és 13:30 között (1083 Budapest, Ludovika tér 2.). A konferencia célja, hogy fórumot teremtsen a magyar állam működését meghatározó legfontosabb kormányzási...

Read more

Stratégiai előretekintés a nagy társadalmi kihívások regionális kezeléséért

„Főbb megállapítások A stratégiai előretekintés és a regionális fejlődés kölcsönhatását vizsgáljuk. A tanulmány kiemeli a stratégiai előretekintés szerepét a szakpolitikák értékelésének és nyomon követésének eszközeként. A stratégiai előretekintést olyan szakpolitikai eszközként elemezzük, amely elősegítheti a helyalapú megközelítés érvényesítését a nagy társadalmi kihívások kezelésében. A nagy társadalmi kihívások új lehetőségtereket nyitnak meg, amelyeket a régiók a stratégiai előretekintés segítségével tárhatnak fel. A stratégiai előretekintést az éghajlatváltozás regionális kezelésének szolgálatába állítjuk. Összefoglaló A nagy társadalmi kihívások (Grand Societal Challenges, GSC-k) újfajta előretekintési képesség kialakítását...

Read more

A digitális államvezetés kiáltványa, 2026 – Jó kormányzás az algoritmikus korszakban

„A modern kormányzás középpontjában válság bontakozik ki. Az algoritmikus eszközök átalakítják az állam működését és azt is, hogy mire képes, miközben a 19. században kialakított intézményeket soha nem arra tervezték, hogy a 21. századi technológia sebességével és léptékében születő döntéseket irányítsák. Az emberek, a vállalkozások és az állam közötti kapcsolat alapját adó digitális infrastruktúrák, adatok, platformok és alkalmazások mára túlságosan összetetté váltak ahhoz, hogy a hagyományos kormányzási modellekkel megfelelően kezelhetők legyenek. Milyen intézményekre és milyen kormányzási megközelítésre van ehhez szükség? E kiáltvány...

Read more

A digitális államvezetés tíz alapelve

„A DIGITÁLIS ÁLLAMVEZETÉS TÍZ ALAPELVE 01 A KÖZÉRDEK ELSŐDLEGESSÉGE A kormányzásban alkalmazott digitális rendszereknek a közérdeket kell szolgálniuk mint az államvezetés alapvető iránytűjét. Ennek kell lennie annak az elsődleges mércének, amely alapján a kormányzási megoldásokat megítéljük, és ehhez kell visszatérni akkor is, ha ezt a célt magánérdekek térítik el, vagy a technikai logika szorítja háttérbe. 02 AZ EMBER ÉS A GÉP KIEGÉSZÍTŐ VISZONYA A jó kormányzás az algoritmikus korszakban olyan hibrid környezetek tudatos megtervezését és aktív irányítását igényli, amelyekben az emberi mérlegelésre...

Read more

Az uniós többéves pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework, MFF) és az eltérő tagállami érdekek

„Noha a többéves pénzügyi kerettervek (Multiannual Financial Framework) elfogadása sohasem volt az európai uniós döntéshozatal rutinfeladata, 2025 nyarán, amikor az Európai Bizottság bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó tervezetét, rögtön érezni lehetett, hogy még a szokásosnál is bonyolultabb egyeztetések következnek. Az eddigi MFF-tervezetek körüli viták jórészt a költségvetés főösszege, annak növelésnek mértéke, illetve az egyes szakpolitikákat megillető összegek körül zajlottak. A költségvetés mérete a föderalista / szuverenista, illetve a befizető / költségvetés-függő országok dimenziójában bírt jelentőséggel. Az MFF összegének növelését általában a...

Read more

Háttér-információk az Európai Unió 2027 utáni többéves pénzügyi keretéről – 2026. szeptember

„Ez az összefoglaló olyan, a tudományos szféra, az agytrösztök, más uniós intézmények és szervek, valamint az érdekelt felek által készített dokumentumokból nyújt válogatást, amelyek segítséget nyújthatnak az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága tagjainak ahhoz, hogy naprakészen kövessék a 2028-ban kezdődő következő többéves pénzügyi keretről folytatott vitát. A dokumentumot havonta készíti az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága (DG BUDG) Költségvetési Támogató Egysége és az Európai Parlament Kutatószolgálata.” Forrás: Background information on the post-2027 MFF - September 2026; Hopp Balázs, Schwartz András; Budgetary Support Unit, European...

Read more

Idegen elme (részlet)

„...És Ray Kurzweil 20. század végi előrejelzéseivel összhangban most elérkeztünk a számítástechnika történetének ahhoz a pillanatához, amikor a gépi intelligencia olyan módokon kezdi meghaladni az emberi intelligenciát, amelyek alapvető változásokat idézhetnek elő. Az MI-t inkább növesztjük, mint megtervezzük (grown more than designed): mindenekelőtt annak az eredménye, hogy egy viszonylag egyszerű optimalizálási lépést újra és újra megismétlünk szinte felfoghatatlan mennyiségű számítási kapacitás felhasználásával. Ennek eredményeként rendkívül összetett rendszer jön létre, amely absztrakt fogalmakkal dolgozik, és képes az emberi viselkedés bizonyos vonásait szimulálni. Fel...

Read more

„Idegen elmét” hozunk létre – és egyre nehezebb átlátni a működését

„Jakub Pachocki, az OpenAI tudományos vezetője az „An Alien Mind” című esszéjében szokatlanul erős figyelmeztetést fogalmaz meg a mesterséges intelligencia fejlődésének következő néhány évéről. Alapállítása szerint olyan gépi intelligenciát hozunk létre, amelynek működését már ma sem értjük teljesen, miközben képességei gyorsan közelítenek az emberi szakértők szintjéhez, egyes területeken pedig meg is haladják azt. Az „idegen elme” kifejezés arra utal, hogy ezek a rendszerek nem úgy gondolkodnak, mint az ember: hatalmas számítási folyamatok során „nőnek ki”, ezért viselkedésük nem vezethető le egyszerű, általunk...

Read more

Az MI-ügynökökön alapuló állam (ágens alapú állam, Agentic State) felé – Hol érdemes MI-ügynököket alkalmazni a közszférában?

„Mi változna, ha a közszférában végzett munkát nem az egyes eszközök vagy szervezetek, hanem a közös funkciók felől vizsgálnánk? Szeptember 17-én a Sitra az Agentic State kezdeményezéssel közösen olyan úttörő jelentőségű anyagokat mutat be, amelyek feltérképezik és értékelik az ágensalapú MI (agentic AI) alkalmazási lehetőségeit a finn közszféra egészében. A közszféra számos területén zajlanak már MI-pilotprojektek, jelentős termelékenységnövekedést azonban továbbra is nehéz elérni. A hasonló feladatokat a különböző szervezetek továbbra is külön-külön tervezik újra és szerzik be, az egyes ügyek gyakran elakadnak...

Read more

Befektetéspolitikai keretrendszer a digitális átalakulás támogatására – OECD

„A jelentés célja, hogy támogassa a kormányokat a digitális átalakulást előmozdító magánberuházások ösztönzésében, figyelembe véve ezek hosszú távú növekedésre, rezilienciára és társadalmi jóllétre gyakorolt hatásait. A meglévő OECD befektetési standardokra – köztük a Befektetéspolitikai keretrendszer 2015. évi kiadására (Policy Framework for Investment, 2015 Edition) és a Külföldi közvetlentőke-befektetések minőségét támogató szakpolitikai eszköztárra (Foreign Direct Investment Qualities Policy Toolkit) – építve meghatározza azokat a kulcsfontosságú szakpolitikákat, amelyek elősegítik a digitális átalakulást szolgáló befektetéseket, és lehetővé teszik, hogy azokban rejlő lehetőségeket a gazdasági reziliencia...

Read more
Page 1 of 254 1 2 254