Skip to main content

3-4. szám, július 28.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási informatika

Informatika, távközlés

Törvények

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Nyitray Zsolt az Infokommunikációs Stratégiáról

„…az infokommunikációs stratégia a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő új infokommunikációs államtitkárság alá tartozó összes területet számba veszi, így a kormányzati infrastruktúra, az elektronikus hírközlés, a frekvenciagazdálkodás, az audiovizuális média és a postaügy fejlesztéseiről, illetve ezen területek szabályozásáról is szól majd…Nyitrai a fő célok között megemlítette a digitális közbizalom helyreállítását és a digitális önbizalom megerősítését is. Az államtitkár kifejtette, olyan átlátható és nem utolsó sorban olcsó kormányzati rendszert kell kiépíteni, amit az állampolgárok is egyszerűen tudnak használni. ” Attól tartok, hogy ez így kérdéses lesz. Nincs olcsó kormányzati rendszer. Tetemes ráfordításokra van szükség ahhoz, hogy az informatika az átalakító hatását ki tudja fejteni (az elmúlt nyolc évet ebből a tekintetből nyugodtan leírhatjuk), és nagyon szükséges, hogy legyen olyan közigazgatási fejlesztési program, amely a működés megjavításához igényli az informatikát, ebben az értelemben megrendelőként működik. Jó lenne tudni azt is, hogy mi lesz az átláthatóság lényege.

Forrás: Augusztus elején kiderül a szocialista kormányzás öröksége
 Magyar Nemzet, 2010. július 22.

Kisszótár egy stratégia elé

„Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és dr. Nyitrai Zsolt államtitkár az elmúlt hetekben több interjúban és szakmai tanácskozáson jelezte, hogy idén őszre elkészül egy átfogó, a teljes kormányzati ciklus cselekvési tervét kijelölő infokommunikációs stratégia –amelyet a sajtó olykor informatikai, olykor e-stratégiaként is említ.

Korántsem mindegy azonban, melyik kifejezést használjuk: mindegyiknek más ugyanis a „kiterjedése”, és ennek megfelelően más Uniós irányelvekhez, alapdokumentumokhoz, intézményekhez kell igazodnia, más szakmai kapcsolatrendszerbe kell beágyazódnia, és másfajta kormányon belüli munkamegosztásra kell épülnie…Az informatikai stratégia elsődleges fókusza a gazdaságfejlesztés: elsősorban az informatikai iparág versenyképességének megteremtésével vagy fokozásával kapcsolatos lépések tartoznak jellemzően ide…Amikor infokommunikációs stratégiáról beszélünk, a fenti tartomány kibővül a távközléssel, az egykori telematika (telekommunikáció + informatika) némiképp szerencsétlenül elterjedt mai változataként, az iparfejlesztés mellett elsősorban szabályzási kérdésekre koncentrálva…Az e-stratégia sajátos, ritkán formalizált tervezési „gyűjtőkategória”: minden olyan fejlesztési kérdés idesorolható, amely az informatizálás (elektronizálás) alapvető infrastrukturális, hozzáférési, alkalmazási és üzleti kérdései mellett az informatikai (hálózati) fejlesztések révén előrevihető ágazati programokat is magába foglalhatja…Emellé társulnak még a „horizontálisan” értelmezhető, összetett feladatok, mint az e-befogadás…És hogy vajon mindezek végül is egy olyan átfogó információs társadalom stratégiában oldódnak-e fel, mint amilyen a MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia 2003-2006) vagy a NITS (Nemzeti Információs Társadalom Stratégia 2001-2002) volt egykoron, azt egyelőre nehéz megmondani…Ne felejtsük azonban el, hogy nem az számít, hogyan nevezzük, sem az, hogy mit tartalmaz, milyen területekre terjed ki a majdani stratégia, hanem az, hogy mekkora lesz a megoldó értéke, milyen beavatkozásokkal milyen folyamatok elindításában vagy alakításában segít.”

Forrás: Kisszótár egy stratégia elé
 IT Business, Z. Karvalics László, 2010. 07. 20.

A közigazgatás, mint svájci óra: Navracsics-interjú

„[az indoklás nélküli elbocsátásról szólva] Jelentős minőségi problémák vannak a közigazgatásban, eddig viszont csak úgy lehetett felmondani egy tisztviselőnek, ha az alkalmatlanságát bizonyították. Ez gyakorlatilag lehetetlen, hiszen egy köztisztviselő általában nem papírral bizonyítható módon – például a megfelelő szakirányú képzettség hiánya miatt – vált alkalmatlanná. Inkább azért, mert nem érezte magáénak a köz szolgálatát. Ezért szerettük volna az államigazgatást jobban elhatárolni az önkormányzatiságtól; a kormány alkalmazásában állók számára pedig minőségértékelési és ösztöndíjrendszert is létrehozni amellett, hogy életpályamodellt biztosítunk nekik. Alapvető átalakításra készülünk, hogy hatékonyabbá váljon a munkavégzés.

– Miért nem inkább az egészségügyi vagy oktatási reformba vágnak bele?

– Azért a közigazgatással kezdtük, mert Magyarország versenyképességét jelentősen rontja ennek a struktúrának az elavultsága. Az, hogy a gazdasági válságnak ilyen súlyos következményei voltak idehaza, csak részben vezethető vissza világgazdasági okokra. Jelenleg a hatékony ügyintézés helyett inkább elhárító magatartást tapasztalnak azok, akiknek a közigazgatás valamely területével akad dolguk… A cél, hogy a folyamat végén az állam intézményei, a közigazgatás úgy működjön, mint a svájci óra: halkan, észrevétlenül ketyegjen, s mindig pontosan lássa el a feladatát.”

Forrás: Hol itt a botrány?
Heti Válasz, 2010. július 27.

A Nemzeti Hálózatra és a Fehér PDF-re várva A Baja Ferenc által megfogalmazott Digitális Közműtől indít a cikk. Rátérne a kormány terveire, de csak jól hangzó általánosságokat talál. „A kormányváltás óta eltelt időszakban nem is nagyon hallottunk semmit e területről, leginkább csak azt, hogy felül kell vizsgálni az előző kormány terveit és tevékenységét, és hamarosan elkészül az új stratégia. Igaz, ne kívánjunk világmegváltást, idő kell a munkához, ám az egy kicsi aggodalomra okot adhat, hogy a hajdani ellenzék a folyamatos tagadás mellett gyakorlatilag semmiféle pozitív állítást nem tett – nagyon úgy tűnik, hogy azért van szükség több hónapos előkészületre, mert mindent most kell kitalálni (erre viszont ennyi idő roppant kevés, legalábbis ha megalapozott távlati terveket várunk el).”

Forrás: IT café, Drajkó Pál, 2010. július 13.

Lehet-e mérni a teljesítményt?
 Az ismert politológus kiindulása a következő: „Régi és fontos témája a politikai és politikatudományi vitáknak a kormányzati teljesítmény értékelése. Most, hogy ezen a héten pár hétre felfüggeszti munkáját a törvénygyár, bizonyára a politikai szereplők, az újságírók és az elemzők is erős késztetést éreznek majd az első mérleg megvonására. De vajon létezik-e olyan módszer, olyan elemzési keret, amely minden kormányt azonos eljárás alapján vizsgálhat meg?” A válasza több, mint lehangoló. Bár számos értelmezhető mutatót említ (ezekre majd bővebben vissza fog térni), de egészében azt a szervezeti kultúrát (vagy inkább kultúrálatlanságot) tükrözi vissza, amelyben a teljesítmény mérésének (hangsúlyozottan nem az egyéni, hanem az intézményi teljesítményről van szó) nincs hagyománya, lehetséges eszközei ismeretlenek és idegenek.

Forrás: Lehet-e mérni a teljesítményt?
 törökgábor elemez blog, 2010. július 21.

Tesco Gazdaságos Állam

Nagy idők készülődnek Angliában! David Cameron, a brit konzervatívok vezére, meghirdette a „nagy társadalom” programját. Hivatalos olvasatban ez az emberek hatalmának kiterjesztését, a centralizált hatalom rovására a közösségek hatalmának kiterjesztését jelenti, és az önkéntesség kultúrájának támogatását. Mint a legtöbb ilyen tervezetben az agyrém keveredik a megfontolandó elképzelésekkel. A mélyén persze az van, hogy az állam szabadulni szeretne számos kötelezettségétől (ha más okból nem, akkor a mély pénzügyi válság miatt). Így születnek meg olyan elképzelések, hogy majd önkéntesek tartanak működésben múzeumokat és könyvtárakat… Egy angol közszolga mindezt mint a Tesco Gazdaságos Államot jellemezte.

Forrás: Building the Big Society
 Cabinet Office, 2010. május 18.

David Cameron launches Tories’ ‘big society’ plan
 BBC, 2010. július 19.

Szoftverfejlesztőket a politikába!

Időről időre felbukkan az a gondolat, hogy a politika túl fontos dolog ahhoz, hogy a politikusokra hagyjuk. Platon például a filozófusokat tette volna meg uralkodónak. Ebben talán öntudatlanul is szerepet játszott az, hogy ő is filozófus volt. Újabban az informatika figyelme fordul a politika világa felé. Lásd a számos elképzelést a Közigazgatás 2.0 témában. A politika siralmas állapota arra az ötletre indított valakit, hogy nagy hasznára lenne az amerikai közösségnek, ha szoftverfejlesztők nagyobb számban bekapcsolódnának a politikai életbe. Erre, az ötlet gazdája szerint, alkalmassá teszi őket az, hogy jól kommunikálnak, jól tudnak rosszul működő rendszereket megjavítani, és különben is a technika egyre fontosabbá válik önmagában stb. Andrea Di Maio, a Gartner cég vezető elemzője írt erre egy humoros választ, nem sejtvén, hogy milyen vihart kavar ezzel. Elmebeli képességeinek csekély szintjétől majomhoz hasonlító orcájáig sok kedves választ kapott (nagyon jól és hatásosan kezelte ezeket egyébként). Így jár az, aki kétségbe vonja, hogy a társadalmi problémákat műszaki eszközökkel kell megoldani!

Forrás: Keep Developers Out of Politics, Please
 Andrea Di Maio, 2010. július 21.

Az állampolgári megelégedettség elérése felé

A versenyszektorban a fogyasztói megelégedettség fontossága, magának a megelégedettségnek a mérése jobban beépült a szervezeti kultúrába, mint a közigazgatásban az ügyfelek megelégedettségének fontossága és mérése. Ennek részben az az oka, hogy a közigazgatás esetében a megelégedettség sokkal nehezebben mérhető. Ugyanakkor rendkívül fontos, mert :

– megteremti a nyilvános számonkérhetőség feltételeit,

– segítségével a vezetés meg tud állapítani célokat a jobb szolgáltatás nyújtásához,

– számonkérhetőséget teremt a közigazgatáson belül is,

– segít a közszektor legitimitását erősíteni.

Victoria Állam illetékesei a kanadai gyakorlatot hívják segítségül a saját eljárásuk kidolgozásához. Részletesen ismertetik a kanadaiak által kidolgozott Common Measurements Tool (CMT) eljárást, illetve ennek alkalmazását. Majd áttekintik az egyes ausztrál szövetségi államok jelenlegi gyakorlatát.

Forrás: On the Road to Satisfaction: Using the Canadian Common Measurements Tool to Measure Satisfaction with Government Services
 Information Victoria, Department of Innovation, Industry and Regional Development, 2010. július

Közigazgatási informatika

Nehézségek az informatikai felhő közigazgatási alkalmazása során az Egyesült Államokban

Az ismert dolog, hogy egy vállalat a szükséges számítástechnikai infrastruktúrájának jelentős részét kiválthatja azzal, hogy a szoftvert szolgáltatásként bérli egy külső szállítótól. Történetesen a Google is egy ilyen szállító, a keresési szolgáltatásaihoz szükséges infrastruktúra kialakítása kapcsán megszerzett szakismereteit kamatoztatja ilyen módon. Az információt hordozó fájl nem egy meghatározott gépen van, hanem több számítógépen van szétszórva (az informatikai felhőben). Ez nagyon jó abból a szempontból, hogy egy gép meghibásodása esetén az információ helyreállítható. Viszont jogi és biztonsági problémákat vethet fel, hiszen az adatközpontok az egész földgolyón szét vannak osztva. A közigazgatás adatai érzékeny információk, minden állam biztonságban szeretné tudni ezeket. Az informatikai felhő és a szolgáltatásként elérhető szoftver az informatikai ipar egyik meghatározó üzleti szegmensévé kezd válni. Az általa elérhető, vélelmezett megtakarítás komoly vonzóerő az anyagi nehézségekkel küzdő amerikai közigazgatás számára is, de a sajátos biztonsági problémák nem teszik egyszerűvé az alkalmazását. Nem szeretne lemaradni erről az üzletről a Google sem. Két, csaknem egyidőben nyilvánosságot kapott hír jól jellemzi a helyzetet. Most jelentették be, hogy a Google megszerezte az Egyesült Államok kormányzata által előírt biztonsági tanúsítványokat ( Federal Information Security Management Act – FISMA ) a Google Kormányzati Alkalmazások számára. Nagyjából ugyanebben az időben kapott nyilvánosságot, hogy a Google hibájából nem sikerült a szerződés szerinti határidőre átvinni Los Angeles városigazgatásának régi levelezési rendszerét a Google platformjára. A késés oka az, hogy a rendőrségi adatokkal kapcsolatos szigorú biztonsági szabályoknak nem sikerült megfelelni egyenlőre.

Forrás: Google misses deadline for L.A. city e-mail system,
 Los Angeles Times, 2010. július 24.

Introducing Google Apps for Government,
 Google Public Policy Blog, 2010. július 26.

Lásd még: Cloud computing és Federal Information Security Management Act of 2002, Wikipédia

Tematikus hírlevelek a Fehér Házból

Két, heti rendszerességű hírlevelet indított a Fehér Ház az állampolgárokkal való jobb kapcsolatot megcélozva. Az egyik egy gazdasági témájú, a másik az energiára és klímára összpontosít. Az elmúlt hét legfontosabbnak tartott eseményeit foglalja össze a kormányzati központ szemszögéből: elnöki beszédek, vezető tisztségviselők nyilatkozatai, átvétel a Fehér Ház blogjaiból. Az ígéretek szerint minden héten lesz egy olvasói kérdésre adott válasz is. További érdekesség, hogy a következő hétre előre fogja jelezni a vezetők legfontosabb programpontjait. Feliratkozás a lenti címből kiindulva lehetséges.

Forrás: You’re busy. We get it!
 The White House Blog, 2010. július 20.

Megújult az Egyesült Államok hivatalos lapjának webhelye

Federal Register-nek hívják az Egyesült Államok hivatalos közlönyét. Természetesen idáig is volt webhelye (1994 óta). Az új változat, amely egyenlőre bétaként üzemel, sokkal könnyebben használható, jobban van az információ strukturálva. Arra épül, hogy a Federal Register összes híre, automatizáltan elérhető XML-formátumban. Nagyjából úgy van kialakítva, mint egy napilap webhelye, úgy is hirdeti magát, mint az Egyesült Államok napilapja. Az egyes tételek az ismert társasmédia helyeken megoszthatóak (Twitter, Facebook), valamint ettől függetlenül megjegyzésekkel láthatóak el. A teljes webhely forráskódja szabadon elérhető. Érdekes a megújult webhely kialakításának története is. Első változata egy 2009-es pályázaton bukkant fel, a pályázat célja az volt, hogy olyan alkalmazásokat írjanak, amelyek a szabadon elérhető kormányzati információk felhasználását segítik új formában.

Forrás: Federal Register
 (hagyományos)

Federal Register
 (új változat)

Forráskód

Meet the New Federal Register
 háttér

Magyar Közlöny
 összehasonlításnak

Feltérképezték az Európai Unió tagországaiban az elektronikus közbeszerzést

Tekintettel a számos elektronikus közbeszerzési kezdeményezésre, fejlesztésre, kutatásra az uniós eProcurement Forum célszerűnek találta, hogy összesítsék az ismert információkat, hogy így elkerülhetőek legyenek a párhuzamosságok. Immár harmadik kiadásban jelent meg az összegezés.

Három fő fejezete van:

– a futó kezdeményezések leírása, összefoglalva mindegyiknél a célokat, megközelítéseket és elérhetőségeket,

– tanulmányok és uniós meghatározó dokumentumok,

– jogi információ.

Forrás: The eProcurement Map -3rd edition – A map of activities having an impact on the development of European interoperable eProcurement solutions
 pdf, 1 MB, 2010. június 25.

Teljesítménymérési keretrendszer a kormányzati webhelyek számára

Kanadában folynak a közigazgatási szervezetek webes jelenlétének teljesítménymérését megalapozó stratégia kialakításának előkészítő munkái. Egyenlőre vázlatként (bemutató) érhető el az egyik anyag. Legfontosabb témái: Hogyan mérjük az on-line kommunikáció és szolgáltatások hatékonyságát és hatásosságát? Milyen mérőszámokat használhatunk? Hogyan nézne ki egy minta stratégia? Mit tartalmazzon a mérőszámokat feldolgozó jelentés?

Forrás: Creating a Web Performance Measurement Framework for Government sites
 beágyazott bemutató, 2010. június 14.

Arizona Állam informatikai vezetője a legfontosabb feladatairól

Arizona, mint minden tagállama az Egyesült Államoknak, pénzügyi nehézségekkel küszködik. Az informatikai vezető rá van kényszerítve, hogy ahol lehet megtakarításokat érjen el. 135 közigazgatási szervezet tartozik hozzá, ezek mindegyikének külön levelezési rendszere van, összevonásuk nyilvánvalóan jelentős megtakarítást hozhat. Első lépésként kísérleti jelleggel kipróbálják a Google kínálatát és a Microsoft Exchange-t, ez utóbbit saját kezelésben, magán informatikai felhőben működtetve. A próba után, a szükséges tanulságok levonásával fogják a stratégiát kialakítani. A másik amit fontolgatnak az az asztali rendszerek virtualizációja.

Forrás: CIO Chad Kirkpatrick Discusses Arizona E-Mail Consolidation
 Government Technology Magazine, 2010. július 22.

Észak-Karolina mindent kiszervezne

Hatalmas hiány tátong a szövetségi állam költségvetésében, Ahol csak lehet takarékoskodniuk kell. Ennek keretében, megtakarítási célzattal az állami informatikai szolgáltatások zömét ki szeretnék szervezni, a maradékot pedig ésszerűsíteni, összevonni. Ilyenkor persze felbukkan az ismerős retorika: az átláthatóbb, költséghatékonyabb és rugalmasabb kormányzat ígérete. Nem Észak-Karolina az egyetlen állam persze, amelyik így próbál szabadulni a deficittől. Több állam is nehézségekkel került szembe hasonló törekvései közben, mert a kiszervezési szerződések gyakran nem a tényleges költségeket tükrözik, de a közigazgatás sincs felkészülve arra, hogy fontos informatikai szolgáltatásait külső félre bízza.

Forrás: Exclusive: North Carolina To Privatize IT Operations, Jobs
 Information Week, 2010. július 26.

Informatika

Taníthatna nyelvet is a tévé

„A kábelcégek felvásárlása a Magyar Telekom menekülési útvonala, hogy ne kelljen költséges optikai hozzáféréseket kiépítenie?

A jelenlegi igényeket a kábelhálózat nagyon jól kiszolgálja, de a jövő az optikáé. A legtöbben még mindig böngésznek a neten, de a jövőben olyan videós, multimédiás alkalmazások jelennek meg a tévéken, amelyekhez letöltési és feltöltési irányban is nagy sávszélesség kell. Az IPTV a szórakoztatás mellett komolyabb dolgokra is jó, interaktív tanfolyamokat is lehet rajta közvetíteni. Vannak ezzel kapcsolatban ötleteink, lehet a tévében nyelvoktatás, különféle tréningek, és a felhasználók nemcsak videókat nézhetnének, hanem adatlapokat és kérdőíveket is kitölthetnének.

…

A kormány is látja az LTE és 900 MHz iránti igényt?

A gyors döntésnél sokkal fontosabb, hogy a magyar kormányzat és a hatóságok inkább jól kezeljék a frekvenciahelyzetet, mert például a hálózati infrastruktúra beszerzésére úgyis időt kell szánni. Szeretnénk gyorsan menni, de nem szabad kapkodni. Úgy látjuk, hogy a kormány nyitott ebben a kérdésben.”

Szó van még az energiapiacra való belépésről és az intelligens mérőórákról, és arról, hogy mit jelent a „háromkijelezős vállalat”kifejezés.

Forrás: Index.hu, 2010. július 26.

Első partneri szerződés egy mérőeszközgyártó és a Microsoft között az energiafogyasztást kezelő webes rendszerrel kapcsolatban

Az informatizált elektromos hálózat (smart grid) kialakításának egyik kulcstényezője a fogyasztónál elhelyezett intelligens fogyasztásmérő (smart meter). Ugyanakkor számos cég kínál olyan webes alkalmazást, ahol az otthoni fogyasztás adatait be lehet táplálni. A mostani szerződés azt teszi lehetővé, hogy ezt ne kézzel kelljen megtenni, hanem automatizált módon történjen. Ez a terület (informatizált elektromos hálózat) a jövőt meghatározó informatikai fejlesztések egyike. A legnagyobb cégek (Google, Cisco) sorra jelentik be hasonló alkalmazásaikat.

Forrás: Microsoft Hohm goes wireless with Blue Line Ars Technica, 2010. július 28.

Lásd még: Microsoft wants your Hohm to use the smart grid
 Ars Technica, 2009. június 24., Microsoft releases power counter for Green consumers
 CrunchGear, 2010. július 27., valamint Google PowerMeter

Fertőző szoftverlicenszek?

Rövid időre elszabadultak az indulatok a WordPress nyílt-forráskódú tartalomkezelő rendszer (egyszerűbben: blog) világában. A szoftver az úgynevezett GPL licenc alatt érhető el. „A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.” Pontosan a „származékos mű” kérdése volt a probléma. A vita tárgya az volt, hogy a Matt Mullenweg (a WordPress fejlesztésének irányítója) szerint a WordPresshez írt különböző grafikus felületek származékos műnek számítanak, egy bizonyos Chris Pearson (egy nagyon népszerű, csak pénzért elérhető grafikus felület megalkotója) szerint viszont nem. Pearson szerint a grafikus felület, amely áll PHP-kódból (ez a rész az eredeti WordPress programmal való kapcsolatért felelős), a megjelenést vezérlő HTML-kódból és úgynevezett stíluslapokból, valamint képfájlokból, teljes egészében az ő munkája, semmit nem használt fel az eredeti WordPressből (mint kiderült ez tévedés volt, de ezt gyorsan javította). Következtetésképpen joga van az egész grafikus felületet felhasználását a saját belátása szerint szabályozni (saját tulajdonaként „zárttá” tenni a forráskódot). Mullenweg és társai szerint viszont a felület annyira egy egységet alkot a WordPressel, hogy rá is érvényes (mint származékos műre) a GPL licenc. GPL licenc alatt is megmarad a tulajdonjog, csak éppen bárki módosíthatja (és a módosítást aztán már maga is árulhatja), csak azt a feltételt kell megtartania, hogy a módosított terméket is bárki módosíthatja. Az ellentétes felek a kor szokásainak megfelelően a Twitteren csaptak össze, nem kis teljesítmény volt 140 írásjegyben egymást gyalázni… Kölcsönösen perrel fenyegették egymást, de végül is kompromisszum született, Pearson a grafikus felület PHP-részét nyílt forráskódúvá tette, a többi maradhatott zártnak. A történetnek fontos tanulsága lehet számunkra. Bár a GPL licenc fertőző természete, vagyis az, hogy a vele (hozzá stb.) készült termékek is GPL licenc alá kerülnek csak a GPL licenc megalkotóinak a véleménye (bíróság még sohasem döntött ilyen ügyben), de amennyiben például közpénzből szoftverfejlesztést támogatnak, akkor végiggondolandó, hogy milyen eszközt használnak, és a kész termék milyen felhasználást engedélyező licencet kapjon . (A hírlevelünk webhelye egyébként WordPresst fog használni, a grafikus felülete pedig lehet, hogy Pearsontól fog származni.)

Forrás: Why WordPress Themes are Derivative of WordPress

WordPress themes and plugins DO NOT inherit the GPL v2

WordPress Themes, GPL, and Copyright Case Law

Ki ellenőrzi a kikapcsológombot?

Az angliai tervek szerint az ország 47 millió mérőóráját intelligens fogyasztásmérőkre cserélik le. Az energiaát szolgáltató cégek azt követelik, hogy legyen lehetőségük arra, hogy az új rendszerben a nem-fizető fogyasztó mérőóráját egyszerűen, egy központból vezérelhetően átállíthassák arra, hogy csak annyit fogyasztást engedélyezzen, amennyit előre fizetnek. Ennek az elképzelésnek biztonsági szempontból súlyos kockázata van, hívja fel a figyelmet a Cambridge-i Egyetem híres informatikai biztonsági laboratóriuma. Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha egy ország energiafogyasztóit „egyetlen mozdulattal” le lehet kapcsolni a hálózatról.

Forrás: Who controls the off switch?
 Ross Anderson és Shailendra Fuloria, Computer Laboratory, Cambridge University, 2010. július 23., pdf

Dél-Korea a tiszta energiába fektet


Közben egy másik bolygón… Dél-Koreában a magánvállalatok és az állam egyaránt hatalmas összegeket fektetnek be a zöld kezdeményezésekbe. Célpontok: napenergia, elektromos járművek, széndioxid-kibocsátás csökkentése, informatizált elektromos hálózat.

A legnagyobb 30 vállalat 2011-2013 között 18,5 milliárd dollárt fog ilyen célokra fordítani (48%-os növekedés). A kormány ugyanerre célra 85 milliárd dollárt kiván elkölteni 2009-2013 között, ez az éves nemzeti össztermék 2 százaléka. A gazdasági válság leküzdésére fordítandó összegek 80 százalékát a tiszta energia területén költik el, ez az Egyesült Államok esetében 12 százalék. A tervek szerint 2030-ra Dél-Korea fogja megépíteni a világ első, nemzeti informatizált elektromos hálózatát (smart grid).

Forrás: 2030 K-wide Smartgrid: South Korean Companies and Government to Spend Billions on Clean Energy
 Korea IT Times, 2010. július 27.

Törvények

2010. évi XXVI. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről

„1. A Szerződő Felek joghatóságukon belül mindenki számára biztosítják a helyi közügyekben való részvétel jogát.

2. A helyi közügyekben való részvétel joga a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei gyakorlásának meghatározására és befolyásolására való jogot jelenti.

3. E jog gyakorlásának elősegítésére törvénynek kell eszközöket biztosítania.”

Forrás: 2010. évi XXVI. törvény

Lásd még:
Nemzetközi szerződés az állampolgárok helyi közéletbe történő bevonásának erősítésére 2010/3 Jegyző és Közigazgatás, 2010. július 13.

Szakirodalom

Public Administration after „New Public Management

„Public administration has entered a new age. In the 1980s, “less” government was the prevailing idea; in the 1990s and early 21st century, “New Public Management” was the dominant theme. Today, public administration is moving in new directions. Reforms are focusing on the quality of services for citizens and businesses and on the efficiency of administration (the “back office” of government). The OECD is studying these new trends in a multi-annual, cross-country project called “Value for Money in Government”.

This is the first report in a new OECD series on the topic. The book examines four themes in nine OECD countries: the development of shared service centres, the steering and control of agencies, automatic productivity cuts, and spending review procedures. In addition, it contains a quantitative analysis of the size of employment in central government. The countries studied are Australia, Canada, Denmark, Finland, Ireland, the Netherlands, New Zealand, Sweden and the United Kingdom. The book pays particular attention to the case of the Netherlands, the country that first proposed an OECD study on value for money in government.””

Forrás: OECD Bookshop, 2010. július 19, pdf

Levél a szerkesztőnek