Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Egészségügy, művelődés

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Felhívás kiemelt projektötletek benyújtására


A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívása szerint várják a javaslatokat az alábbi témákban:

Kiemelt projektötlet az Államreform operatív program 1. prioritási tengelyében foglalt célkitűzések megvalósításához és kiemelt projektötlet az Elektronikus közigazgatás operatív program 1., 2. és 3. prioritási tengelyeiben foglalt célkitűzések megvalósításához.

“Kiemelt projekt ötlet gazdája kizárólag költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, Kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház lehet. Más szervezet nem nyújthat be kiemelt projekt ötletet.”

Érdekes… egyház, mint a az államreform kiemelt projektötletének gazdája? Viszont nagyon erősen hiányzik a civil szervezetek nevesítése a lehetséges ötletgazdák között. Általános a fejlett világ politikai rendszereinek válsága, a közbizalom drámai csökkenése. Nincs ez másképpen hazánkban sem. Az állampolgári részvétel lehetőségeinek megteremtése talán az gyógyítás egyik lehetősége, ami egyben nagyon gyorsan sürgető kényszer is lesz. Ez jelenik meg a közadatok nyilvánosságának (és itt nem a jellegzetesen nyomorúságos “Üvegzsebre” kell gondolni) kikövetelésétől kezdve számos, a Kormányzat 2.0 fogalma alatta összefoglalt kezdeményezésben.

Forrás:
ÁROP illetve EKOP
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2010. szeptember 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tervezés 2011 szakmai találkozó: Tervezés és versenyképesség


2010. szeptember 23-án rendezi meg az IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. a fenti konferenciát. Témája, hogy a gazdasági válság által meghatározott világban hogyan élnek a tervezés lehetőségével a vállalatok, milyen eszközöket alkalmaznak. Érdekessége a konferenciának a kínai gyakorlat bemutatása.

A programból:
Kínai vállalatok tervezési gyakorlata
* Milyen alapvető okok miatt más a kínai üzleti kultúra, mint az általunk jól ismert hazai, illetve nyugati modell?
* Milyen szerepet játszik a tervezés általában a kínai vállalatok, vezetők életében?
* Milyen különbségek vannak a kínai állami vállalatok, magánvállalatok, KKV-k vagy éppen külföldi multinacionális cégek tervezési gyakorlatában?
* Várhatóan milyen tervezési szemlélettel találkozhatunk itthon, Magyarországon, ha kínai vállalattal dolgozunk együtt vagy kínai vállalatnál vállalunk munkát?

Üzleti intelligencia a tervezés szolgálatában – online piactér

Stratégiai és taktikai tervezés a Telenor Magyarországnál

Stratégiai tervezéstől az eredmények értékeléséig – feladatalapú tervezési rendszer a KSH-ban, Dr. Kárpáti József, Központi Statisztikai Hivatal, szakmai főtanácsadó
* Stratégia-alkotás és rövidtávú (éves) tervezés kapcsolódásai egy közigazgatási szervezetben
* A feladatalapú éves tervezés módszerei, informatikai háttere
* Adatból információt – tapasztalatok, kihívások a vezetői döntéstámogatásban és a mindennapi munkában

“Ember tervez…” , Kiss Ulrich, jezsuita atya
* Mi a jó a válságban gazdasági és társadalmi szempontból?
* Lehet-e jólétet teremteni úgy, hogy nem nő a gazdaság?

Forrás:
IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft.

Vissza a tartalomjegyzékhez

További egyeztetések szükségesek a területi közigazgatás átalakítása során


A területi kormányhivatalok kialakításának megvalósulása egyenlőre a kormányzaton belüli további egyeztetések végeredményétől függ. Ami biztos, hogy a megyei jogú városokban már januártól létrejönnek az integrált ügyfélszolgálati irodák, azaz kormányablakok, ahol egy helyen lehet majd intézni bizonyos ügycsoportokat. Ami még függőben az az, hogy a kormányablakok mögött ülők a közigazgatás milyen intézményeit fogják képviselni. Valószínűleg a kormányfő fog dönteni. Az eredeti elképzelés szerinti a hivatalok létrehozását csak Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi, Pintér Sándor belügy- és Martonyi János külügyminiszter támogatta, az öt másik viszont ellenezte, hogy „a felügyeletük alá tartozó államigazgatási szervezeteket egyetlen tollvonással összevonják” a január elsejével létrejövő megyei kormányhivatalok keretében (16 területi államigazgatási szervezetet integrálnának). Az összevonással megszűnne az érintett hivatalok önálló gazdálkodása. A beszerzések, a közszolgák foglalkoztatása, a bérelszámolás a kommunikáció, az informatikai rendszerek felügyelete, működtetése. A javaslat ellen már a közigazgatási egyeztetés alatt is több tárca vezetője tiltakozott. A konfliktust leginkább az okozta, hogy több miniszter is úgy vélte: súlyos zavarokat okozna a közszolgáltatásokban a döntés. Például a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) képviselői hosszasan bizonygatták milyen károkat okozhat saját területükön ez az elgondolás.

Értesülések szerint a következő kormányülésig egyfajta újratervezés zajlik: részben azt kell tisztázni, melyek azok a hivatalok, illetve közigazgatási feladatok, amelyek valóban minden zavar nélkül összevonhatók, másrészt azt, milyen közszolgáltatások végezhetők közös ügyfélszolgálaton keresztül. “Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: jelenleg az új rendszer „finomhangolása” folyik, már eldőlt, melyek azok a dekoncentrált szervek, amelyek a jövőben kormányhivatal formájában fognak működni. A megyei jogú városokban első lépésként létrejönnek az úgynevezett integrált ügyfélszolgálati irodák, azaz kormányablakok.”

A miniszter mondott még egy nyugtalanító információt: “nem tudta megmondani, hogy lesz-e szükség létszámleépítésre az átszervezés után.” Amennyiben ez tényleg így van (és nem a közelgő választásokkal összefüggő taktikai kijelentés), akkor ez az előkészítés problémáira utal.
Forrás:
Navracsics: januártól kinyílnak a kormányablakok, Magyar Rádió, 2010. szeptember 3.
Orbán elnapolta: egyelőre nem lesznek megahivatalok, Népszabadság, 2010. szeptember 3.
Még egyeztetnek, de januártól létrejönnek a kormányhivatalok, Magyar Nemzet, 2010. szeptember 3.
Kiegészítés:
Úgy tűnik, hogy külön problémát jelenthet a mezőgazdasági támogatások kifizetése. Ahogy a Népszabadság cikke fogalmaz: ” Csúszhat az uniós támogatások kifizetése, ha akkreditálni kell a területi ügynökségeket”. ( Bár itt egy kérdőjel mintha lemaradt volna…)
Uniós agrárpénzek: megosztott irányítás, a>Népszabadság, 2010. augusztus 30.

További aggodalmak az egészségügy, közegészségügy területéről:
Káoszt, összeomlást okozhat a kormányzati integráció, Weborvos.hu, 2010. szeptember 1.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai: Újra fontossá válik a kistelepülésen lakók élete

“A Veszprém megyei Küngös községben újra megnyitották a postát hétfőn, elsőként az országban azon falusi kisposták közül, amelyeket az elmúlt években a postai modernizációs program keretében zártak be…Mi a kispostákra közösségi térként tekintünk, olyan intézményre, amely nemzeti szolgáltató – fogalmazott az államtitkár, megjegyezve: tiszteletre méltó a Magyar Posta múltja, de nagyon fontos a jövője is.

Az államtitkár szerint a jövőben a postának „nyitottnak kell lennie az innovációra”, mert igen komoly kihívások előtt áll. Ezzel összefüggésben említette az Európai Unió postai liberalizációs tervét, az uniós postai piac megnyitását, amelyre a Magyar Postának is fel kell készülnie. Mint mondta: nyitottnak kell lennie az új megoldásokra is, többek közt például az infokommunikációs és telekommunikációs technikákra. Különösen fontos ugyanakkor az „ügyfél-központúság” is; a postai szolgáltatások minőségének, színvonalának emelése…A küngösi posta megnyitása az „első és szimbolikus lépés” azon az úton, amelyiken „ha végig megyünk, akkor a Magyar Posta is hozzájárulhat a kistelepüléseken a közösségi terek létrehozásához és tartalommal való megtöltésükhöz” – hangsúlyozta.

Az újonnan megnyíló kisposták nem presztízskérdést jelentenek, hanem olyan szolgáltatásokat kell biztosítaniuk, amelyek hozzásegítik a helyi közösséget ahhoz, hogy minél jobb minőségben élhessenek és minél jobb szolgáltatáshoz férhessenek hozzá az emberek helyben – mondta a vezérigazgató. “

Forrás:
Nyitrai: Újra fontossá válik a kistelepülésen lakók élete, Magyar Nemzet, 2010. augusztus 30.
Forrás: HVG, 2010. július 17., 17-18. oldal


Vissza a tartalomjegyzékhez

ÁSZ jelentés a Nógrád Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről

“Értékeltük továbbá egy fejlesztési feladat támogatási szerződésében rögzített célkitűzés (számszerűsíthető eredmények, indikátorok) megvalósításának eredményességét. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, továbbá biztosították-e a közérdekű gazdálkodási adatok meghatározott körének honlapon történő közzétételét.

A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során vizsgáltuk, hogy az Önkormányzati hivatalban a költségvetés tervezés, a gazdálkodás és a zárszámadás készítés folyamatában a belső kontrollok kialakítása és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezés, a gazdálkodás és a zárszámadás készítés feladataival, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollokat, valamint azok működésének megfelelőségét. A vizsgálat során értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, meghatározását, továbbá működésének megfelelőségét.

Az Önkormányzat rendelkezett a 2007-2010. évekre vonatkozó, helyzetelemzéssel alátámasztott informatikai stratégiával, amelyben meghatározták a közép- és hosszú távú célokat és feladatokat, azonban nem rögzítették az elérni kívánt elektronikus szolgáltatási szintet. Az informatikai stratégia évenkénti felülvizsgálatát az előírtak ellenére nem végezték el. Az e-közszolgáltatási feladatokat az Önkormányzati hivatal köztisztviselőivel saját számítógépes információs rendszeren keresztül, saját programok alkalmazásával biztosították, az önkormányzati honlap technikai üzemeltetésével külső szolgáltatót bíztak meg. Az Önkormányzat honlapján működtetett e-közszolgáltatási informatikai rendszer az 1. elektronikus szolgáltatási szintnek felelt meg. Az e-közszolgáltatást nyújtó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem kísérték figyelemmel és annak tapasztalatait nem értékelték.

Az Önkormányzat honlapján a közérdekű adatok elektronikus közzétételé- ről a főjegyző gondoskodott. Az államháztartással összefüggő közérdekű adatok közzétételének és a honlap gondozásának feladatait szabályozták, amely azonban nem tért ki az intézmények közérdekű adatai közzétételének előírására és a közzétételt biztosító adatszolgáltatás rendjének és felelőseinek meghatározására.

Az Önkormányzati hivatalnál a pénzügyi-számviteli informatikai rendszerek szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett az informatikai feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásánál, mivel a főjegyző szabályozta az informatikai rendszerek alkalmazásával kapcsolatos adatvédelmi, adatkezelési, biztonsági és katasztrófa elhárítási feladatokat, valamint a hozzáférési jogosultságok eljárásrendjét. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy az ellenőrzési lista vizsgálatáért felelős dolgozót nem jelöltek ki. A főjegyző 2010. április hónapban előírta a számlarendben és az érintett köztisztviselők munkaköri leírásában a pénzügyi-számviteli, informatikai rendszerekből lekérhető ellenőrzési lista vizsgálatának feladatát. Az Önkormányzati hivatalban a pénzügyi-számviteli tevékenységekhez kapcsolódó informatikai feladatoknál kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége jó volt, mivel biztosították a hozzáférési jogosultságokra vonatkozó nyilvántartás teljes körű és naprakész vezetését, valamint az elmentett adatállományok biztonságos megőrzését, azonban nem tesztelték a katasztrófa-elhárítási tervet, nem írták elő a pénzügyi-számviteli programokban a jelszavak cserélésének szabályait és nem ellenőrizték az elmentett pénzügyi-számviteli adatok teljes körű helyreállíthatóságát.”

Forrás:
Jelentés a Nógrád Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről. (pdf) Állami Számvevőszék, 2010. augusztus 25.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Számvetés 2002-2010


A 2006-os parlamenti választások után a Jegyző és Közigazgatás című folyóiratban „A parlamentnek az önkormányzati rendszerrel szembeni tartozása” címmel jelent meg egy cikk, amely összefoglalta, hogy a 2002-es választáson megalakult Országgyűlés törvényalkotó programjához letett szakmai javaslatokból mi valósult meg a ciklus végére. Most, a 2010-es választások után, összevetik az azóta eltelt időszak fejleményeit az eredeti 2002-es, valamint a 2006-os javaslatokkal, kritikákkal.

    Fontosabb vizsgált témák:

  1. „Elmaradt a közigazgatási és pénzügyi reform”;
  2. “Ma sincs olyan szabályozási rendszer, amelyik normál körülmények között biztonságos működési feltételt jelent, illetve amelyik lehetővé teszi a több évet átfogó programok kidolgozását, a szabályozott keretek közötti kötelezettség-vállalást, illetve a hosszabb távú programok ütemes megvalósítását”;
  3. „a jegyzők közszolgálati jogállásának továbbfejlesztése és megerősítése, politikai függőségük radikális csökkentése”;
  4. „lopakodó hatáskör-telepítés”;
  5. a kétharmados törvények módosítása.

“Összegezve az eltelt nyolc év történéseit, talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a 2002-ben elhatározott és meghirdetett közigazgatási reformból nem lett semmi, vagy diplomatikusabban fogalmazva: „igen szerény eredményeket hozott”.
Azóta persze gyökeresen megváltoztak a körülmények, hiszen a 2010 júniusában felállt új kormányzat kétharmados többséggel bír a törvényhozásban, tehát csak politikai akarat kérdése, hogy mi lesz a magyar közigazgatással! De vajon mi lesz?”

Forrás:
Számvetés 2002-2010, Jegyző és Közigazgatás, 2010. augusztus 27..

Vissza a tartalomjegyzékhez

Orbán Viktor a nagykövetek vezetői értekezletén


Az általunk követett témák szempontjából az alábbi gondolatok érdekesek:

“…az állam hatékonyságára pedig nem a gazdasági versenyképesség korlátjaként, hanem erőforrásként kell tekinteni.

Azt is elmondta, hogy Kelet-Európa legversenyképesebb gazdasági rendszerét akarják kialakítani, amely nélkül munkahelyeket sem lehet hatékonyan teremteni. Ennek a leggyorsabb államrendszer és a legversenyképesebb adórendszer lehet az alapja, utóbbi az egykulcsos adót kombinálná a családi adózással.”

Attól tartok, hogy a leggyorsabb államrendszer kifejezés nehezen értelmezhető. Nyilván hatékonyságra gondol, de a hatásosságnak nem szabad kimaradnia. Hogy egy példát hozzak: hiába gyors a döntés, ha egy környezetszennyező üzemet eredményez.

Forrás:
Orbán gyors és intelligens külpolitikát vár, Index.hu, 2010. augusztus 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyar közigazgatás a földrajztudomány szemszögéből


Két előadás egy tudományos konferencián a magyar közigazgatás átalakulásáról:

“Az előadások közül kiemelkedik Dr. Pálné Kovács Ilonának, az MTA RKK DTI igazgatójának előadása. Bemutatta a Magyarországon lejátszódó közigazgatási átalakulások legfontosabb mozzanatait a rendszerváltást követően. Rávilágított azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolták a közigazgatás területi átszervezését, és elemezte a jelenlegi rendszert az összes területi szintre vonatkozóan. Kiemelte, hogy a közigazgatási struktúra újraszervezése a demokratikus intézményrendszer “kiürülését” eredményezte, és nem vezetett a hatékonyság növekedéséhez. Ellenkezőleg: a területi szintek működése rendezetlenné és áttekinthetetlenné vált.
A kevesebb néha többet ér: ez közigazgatási rendszerünkben is megfontolandó lehet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai reformtörekvéseken túl európai szinten is tovább kell gondolni a lehetőségeket (egységes elképzelések hiánya, a regionalizmus bizonytalan jövőképe, új együttműködési törekvések, mint a Balti vagy éppen Duna régió). Az új kormány jelentős változtatásokat tervez – a hagyományos közigazgatási egység, a megye megerősítését célozták meg, nem tudni, milyen szerepet kap a két másik területi szint (a kistérség és a régió). Végül nemcsak hazai, hanem európai szintű problémákat és kérdéseket is felvetett az előadó. Ilyen például a felülről vezényelt decentralizáció, ami a területi szintek halmozásával csökkentette az átláthatóságot. Kérdés lehet, hogy az átstrukturálás nem fog-e centralizációhoz vezetni, illetve az európai szinten milyen jellegű régiókkal számolhatunk a jövőben?

Dr. Hajdú Zoltán, aki szintén az MTA RKK DTI képviseletében tartott előadást, Dr. Pálné Kovács Ilona előadásához kapcsolódva mutatott rá azokra a főbb tényezőkre, amelyek befolyásolták a rendszerváltást követően a hazai közigazgatási rendszer változását. Rávilágított a kialakult nehézségek hátterére is (politikai, társadalmi és tudományos konszenzus hiánya a közigazgatás területi reformjának kialakítása terén). A hazai politikai rendszer és kormányzati struktúra változásai mellett az EU-hoz kötődő viszonyrendszert is elemezte, hangsúlyozta továbbá, hogy a közigazgatási reform végrehajtásához, az önkormányzati törvény módosításához 2/3-os többség szükséges, amelyre újra adott a lehetőség.”

Forrás:
Beszámoló és tudósítás az IGU (International Geographical Union) szervezésében megrendezésre került földrajzi konferenciáról, TÉRPORT szakmai portál, 2010. augusztus 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tarlós István központi irányítást tervez a közszolgáltatóknak

“Új közszolgáltatási modellt kíván bevezetni Tarlós István, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje, ha megválasztják. A politikus az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy létrehozná a budapesti városüzemeltetési központot, amely – részleges önállóságuk megtartása mellett – felügyelné a közszolgáltató cégeket.

A közszolgáltató cégek – így a többi között a BKV – felügyelete mellett energiagazdálkodással, piackereséssel, szerződéskötésekkel, a szolgáltatás ellenőrzésével, illetve a megrendelésekkel foglalkozna a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK), amit megválasztása esetén létrehozna a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.

Tarlós István arról is beszélt, hogy másképpen kell kezelni a közbeszerzéseket is, jobban meg kell jelennie a személyi felelősségnek, az ellenzéket pedig ennek kontrollálásába direkt módon be akarja vonni.”

Forrás:
Tarlós István központi irányítást tervez a közszolgáltatóknak, Inforádió, 2010. szeptember 4.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Kalmár István az adóhatóság átalakításáról

“…Ez egy nehéz időszak, hiszen nemcsak az adóhatóság, hanem a VPOP informatikáját is át kell tekinteni. Az én feladatkörömet minden változás érinti, s maga az APEH is átalakul, egy jobban irányítható rendszerré válik.

Az elmúlt évekhez képest másmilyen lesz az adóhatóság. Ez alapvetően rendszertechnikai, szervezéselméleti kérdés, s nem informatikai. Ennek egyik oka, hogy szerintem az APEH szervezete más formában jobban működne, mások a prioritások, és emiatt át kell alakítani magát a szervezetet is. Ám pontosan ugyanez igaz a VPOP-ra is. Egymástól függetlenül mindkét szervezet önmagában is átalakulóban van. Ezt tetőzi az, hogy a két szervezet egymásba is olvad majd. Azonban, ha csak az informatikára szűkítjük a kérdést, akkor most is azzal telik a munkaidő jó része, hogy felmérjük a rendszereket, azokat optimalizáljuk, miközben működőképességüket fenntartjuk.

Ne feledjük: Magyarország legnagyobb összefüggő informatikai rendszeréről, hálózatáról, a legnagyobb adatbázisról van szó. Ennek felmérése és optimalizálása folyik mindkét szervezetben. Éppen úgy, mint a korábban elindított projektek „megismerése” is tart még. Vizsgáljuk azt is: egyes projektek miért indultak el, míg mások miért nem.
A Szikora-korszakról van most szó?
– Inkább úgy mondanám, hogy az elmúlt nyolc évről beszélünk most. Ne válasszuk szét ezt az időszakot. A legfontosabb – s ezt hangsúlyozom –, hogy minket a legkisebb változások is érintenek. Látszólag nem érinti a munkámat valamilyen adószakmai kérdés, holott ez valóban csak látszólagos: minden változás érint minket. Éppen emiatt adó- és járulékszakmai, -elméleti szakemberek is segítik a munkámat. Ők más elméleti szempontok szerint, pusztán közgazdasági, járulék-, vám- és adóelméleti szempontok szerint elemzik a helyzetet.

–Akkor jól értjük, hogy itt gyakorlatilag egy folyamatos integráció van a szakmaelméleti kérdések és az informatikai rendszerek között?
–Igen, itt egy állandósult folyamatról van szó. Ez egyébként is egy hatalmas rendszer, amely folyamatosan működésben van. A másik fontos dolog, hogy ennek a rendszernek a működésében semmilyen megállás, fennakadás nem engedhető meg. A felhasználók, az adófizetők, illetve azok, akik a hatóság adatait használják, nem érezhetik meg az átalakítás folyamatát. Úgy kell megoldani ezt a feladatot, hogy a ténylegesen folyó elemzés és az általunk elképzelt változások miatt a mostani állapot ne változzon. Legalább a jelenlegi formát és minőséget meg kell őrizni. Tehát ezeket a szempontokat figyelembe véve az átalakítás nem könnyű feladat. Mindez annak érdekében történik, hogy maga az APEH is a közjó felé tudjon elindulni. “

Szó van még az adófizetési hajlandóságról (összefüggésben a hatóság működésével), továbbá a Magyar Postáról.

Forrás:
Az adóhatóság nem téveszti szem elől az ügyeskedőkett, Magyar Nemzet, 2010. augusztus 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kimutatás az elektronikus ügyintézés 2010. évi adataiból havi bontásban


Az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszerből (rövidítve: XR) az okmányirodák szerinti megoszlásban az ügyintézések és az ügyfélkapu regisztrációk számáról láthatók adatok, illetve az ügytípusok szerinti megoszlásban szintén az ügyintézések számáról lehet adatokat szerezni. Jelenleg a január-júliusi adatok érhetőek el.
Forrás:
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazai adatbázisok a nyilvános, európai térinformációs rendszerben


A következő adatbázisokról van szó:

  • HU02 MÉTA (MTA ÖBKI, projektfelelős: Horváth Ferenc)
  • HU03 PIR (FÖMI TK, projektfelelős: dr. Mikus Gábor)
  • HU04 TeIR (VÁTI, projektfelelős: Juhász Géza Péter)
  • HU05 VINGIS (FÖMI TK, projektfelelős: dr.Martinovich László)
  • HU06 ZEG-INVATER (Zalaegerszeg MJ Város Önkormányzata, projektfelelős: Takács Ferenc)

Forrás:
Öt hazai rendszer kerül be a hamarosan publikálandó nyilvános európai térinformációs infrastruktúra adatbázisba, HUNAGI Napló, 2010. augusztus 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatikai vezetők konferenciája


2010. augusztus 31-én került sor a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének szervezésében az INFOhajó nevű konferenciára.

“A nyitó előadást Tekler Vilmos, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-Közigazgatási Helyettes Államtitkárság vezetője tartotta Mintaállam, államminták – A közigazgatási szolgáltatások fejlesztési irányai címmel. Ismertette a kormányzat elképzeléseit a szolgáltató államról, valamint azokat a sarokpontokat, melyek ennek a koncepciónak a megteremtéséhez szükségesek. Az elképzelést egy piramissal szemléltette, melynek a csúcsán az ügyfélközpontúság áll, melyet a szolgáltatási szemlélet, valamint az elektronikus közigazgatás egyszerű és korszerű belső működése támaszt alá. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a szolgáltató államnak – bár csak közvetve – hatása lehet a gazdaság egészére is, mivel az egyszerűsített, „egyablakos” ügyintézés, a a vállalkozások számára biztosított egyszerűbb és teljesíthető feltételek, a gazdasági bürokrácia csökkentése stb. mind a vállalkozás élénkítés irányába hatnak, és így az új munkahelyek megteremésében is szerepet játszhatnak. Hasonló körbe sorolta Tekler Vilmos a hálózatalapú munkavégzés lehetőségét is elősegítő szabályozási és igazgatási környezet kialakítását.”

Más előadók beszéltek még az informatika kockázatok kezeléséről, valamint az informatikai terület vezetéséről. Érdemes egy gondolatot itt kiemelni, mert megváltoztatva a megváltoztatandókat, de a közigazgatási informatika területén is érvényes gondolatot fogalmaz meg: A sikeres informatikai vezetőnek nem is a technikai kompetenciái a legfontosabbak, hanem a hatékony kommunikációs és a jó üzleti érzék, hogy meg tudja győzni a cég vezetőit az informatika stratégiai fontosságáról és az üzletre gyakorolt pozitív hatásáról. A bizonyításul felhozott adatok (a McKinsey cég négy évvel ezelőtti felméréséből) megtalálhatók a hivatkozott weblapon.

Forrás:strong>
Konferencia mozgásban – VISZ INFOhajó 2010, Computerworld, 2010. szeptember 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányhatározat a regionális operatív programok 2009–2010. évi akcióterveinek módosításáról

“1. elrendeli az alábbi pályázati konstrukcióknak a megjelölt operatív programok 2009–2010. évi akciótervéből azonnali hatállyal történő törlését:

  • Dél-Alföldi OP: DAOP-2009-4.3.2 kódjelű, Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése elnevezésű pályázati konstrukció;
  • Észak-Alföldi OP: ÉAOP-2009-4.1.6 kódjelű, Térségi közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek informatikai fejlesztése elnevezésű pályázati konstrukció;
  • Észak-Magyarországi OP: ÉMOP-2009-4.3.2 kódjelű, A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése elnevezésű pályázati konstrukció;
  • Közép-Dunántúli OP: KDOP-2009-5.3.1 kódjelű, Közszolgáltatások elérését segítő informatikai rendszerek elnevezésű pályázati konstrukció;
  • Közép-Magyarországi OP: KMOP-2009-4.7.1 kódjelű, Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése elnevezésű pályázati konstrukció;
  • Nyugat-Dunántúli OP: NYDOP-2009-5.4.1 kódjelű, A regionális információs társadalom kiteljesítése elnevezésű pályázati konstrukció; valamint
  • Dél-Dunántúli OP: DDOP-2009-3.1.4 kódjelű, E-közigazgatási rendszerek fejlesztése elnevezésű pályázati konstrukció.

Határidő: azonnal

felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy kerüljön bemutatásra, hogy az 1. pont szerinti döntés nyomán „a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről” szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott akcióterv tartalom hogyan változik az érintett programoknál;
Határidő: 2010. november 30.
4. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttműködve, hogy dolgozza ki és terjessze a Kormány elé az önkormányzatok számára nyújtható informatikai háttérszolgáltatások eredményes és költséghatékony biztosítását lehetővé tevő rendszer kialakításának koncepcióját.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2010. október 15.”

Felhívnám a figyelmet a 4. pontra, pontosabban, annak rendkívül rövid határidejére!
Forrás:
A Kormány 1183/2010. (IX. 3.) Korm. határozata a regionális operatív programok 2009–2010. évi akcióterveinek módosításáról, Magyar Közlöny, 2010, szeptember 3. (pdf)
A hivatkozott 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet elolvasható: itt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tanácsok a nyílt kormányzati portálok létrehozásához


Az angolszász országokban futótűzként terjed a közszektor információhoz való nyílt, szabad hozzáférést biztosító kormányzati portálok száma. Itt természetesen nem a nyomorúságos “Üvegzseb”-ről van szó. A mozgalom, mármint az ezt kikényszerítő társadalmi mozgalom , egyik tevékeny tagja néhány praktikus pontban foglalta össze a tapasztalatait:

  • Lényeges fontosságú az adatfeltöltés automatizálása;
  • A hozzáférést ne akadályozza semmi (pl. regisztráció);
  • Gondolkozzunk a jó könyvtárosok és grafikai tervezők fejével (vagy kérjük a segítségüket), elvégre ők az információközvetítés szakemberei;
  • Visszajelzés, visszajelzés!

Forrás:
Creating effective open government portals, David Eaves, eaves.ca, 2010. augusztus 25.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Svájc: beszámoló az e-kormányzati stratégia végrehajtásának aktuális állásáról


A svájci e-kormányzati program a szövetségi állam, a kantonok, a helyi önkormányzatok közös vállalkozása, hogy az informatika és távközlés eszközeinek segítségével a lehetőségek szerint ügyfélbaráttá és takarékossá tegyék a közigazgatás működését. A program meghatározó elemeit az elsőbbséggel rendelkező projektumok alkotják, mindegyiknek van egy projektumot vezető szervezete, amely felelős az összehangolt megvalósításért. A megvalósítás előrehaladásáról hat havonta jelentésben számolnak be, melyek a svájci adatok mellett a nemzetközi összehasonlítást is közlik.

Forrás:
Facts & Figures on the status of the Strategy Implementation 2010, eGovernment Switzerland, 2010. augusztus 10. (pdf, 1,6 MB).
Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Könnyű bejutni a másik világba?

“Linuxos jótanácsok
Hatott a kampány, tényleg vettünk a gyereknek laptopot az iskolakezdésre, és a lehető legjobbat akartuk neki azért a pénzért – tehát üres, Windows nélküli gépet vásároltunk. Linuxot fogunk telepíteni. Cikkünk – a nyílt forrású szoftverek fejlesztőinek és felhasználóinak legnagyobb seregszemléje, az OpenOffice. org konferencia „utóestéjén”– ehhez kíván néhány segítő gondolatot nyújtani.”

Forrás:
Könnyű bejutni a másik világba? Linuxos jótanácsok, Kenczler Mihály, Népszabadság, 2010. szeptember 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

KPMG: robbanásszerűen megnő az ingyenesen elérhető csatornák száma

“A digitális földfelszíni műsorszórásra való átállással robbanásszerűen megnő az ingyenesen elérhető csatornák száma egész Kelet-Közép-Európában, amelyek ráadásul még a legkisebb falvakban is kristálytiszta minőségben jutnak el a lakosokhoz.

A KPMG kutatása kimutatta, hogy a térség legtöbb országában információs kampányokkal készítik fel a televíziónézőket az átállással összefüggő feladatokra. A legtöbb esetben a kormányzatok kedvezményt adnak az analóg tévékészülékkel rendelkezők számára digitális jelátalakító vásárlására.

A közlemény szerint Magyarországon az analóg lekapcsolást három ütemben hajtják végre: az első körzet 2011-ben az első negyedév, a második körzet a második negyedév, a harmadik körzet az év végén áll át teljesen a digitális sugárzásra. Az érintett területeket legkésőbb hat hónappal a lekapcsolás előtt jelölik ki, azaz szeptember végére várható az elsőként jövő márciusban átálló régió megnevezése.”

Forrás:
KPMG: robbanásszerűen megnő az ingyenesen elérhető csatornák száma, Menedzsment Fórum, 2010. augusztus 15.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Meg fog duplázódni az internetes hozzáférések száma a feltörekvő piacokon 2015-re


Brazília, Oroszország, Kína, India, Indonézia népességének internetes hozzáférése meg fog duplázódni 2015-re állapítja meg a Boston Consulting Group új jelentése. Ez az öt ország, melynek lakossága a világ népességének 45 %-a, nemzeti összterméke pedig a világ összesített nemzeti össztermékének 15 %-a, jelenleg 610 millió Internetet használó polgárral rendelkezik. Ez a szám 2015-re 1,2 milliárd lesz, ez 9-20 százalékos éves növekedési ütemet jelent. Fontos megjegyezni, hogy ezekben az országokban nem az otthoni (asztali) számítógépek az Internet elérésének legfontosabb eszközei, mert a sajátos körülmények miatt a mobil eszközök és internetkávézók töltik be ezt a szerepet. A jelentés országokként elemzi a felhasználók által eltöltött idő megoszlását, a fejlődés lehetséges forgatókönyveit.

Forrás:
Internet access in emerging markets to double by 2015, Network World, 2010. szeptember 1.
The next billion geeks. How the mobile internet will transform the BRICI countries, Economist, 2010. szeptember 2.
The Internet’s New Billion. Digital Consumers in Brazil, Russia, India, China, and Indonesia, Boston Consulting Group, 2010. szeptember (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

9,2 millió felnőtt sohasem használta az Internetet az Egyesült Királyságban

A legújabb statisztikai adatok szerint 9,2 millió felnőtt sohasem használta az Internetet. Összehasonlításul 38 millió körül jár azoknak a száma, akik viszont igen, és közülük nagyjából 30 millióan minden nap (vagy csaknem minden nap). Az alábbi társadalmi csoportok tagjai azok, akik nagyobb valószínűséggel nem használják az Internetet: 65 év felettiek, megözvegyültek, alacsony jövedelműek, iskolai végzettséggel nem rendelkezők.

A statisztika felmérés, mely a háztartások és egyének internet-hozzáférését kutatja, szerint 2010-ben:

  • 19,2 millió háztartás (73 százalék) rendelkezik internet-hozzáféréssel – ez 0,9 millióval több az előző évhez képest, és 2006-ban ez az érték 5 millió volt;
  • a felhasználók 31 százaléka mobil telefonon internetezik (23 százalékos növekedés az előző évhez képest);
  • 31 millióan rendeltek javakat és szolgáltatásokat online;
  • a 41.600 font feletti jövedelműek 98 százaléka használja az Internetet;
  • a 10.399 font alatti jövedelmű felnőttek 69 százaléka használja az Internetet;
  • az iskolai végzettség nélküliek 45 százaléka hasznája az Internetet (vesd össze ezzel a felsőoktatási fokozattal rendelkezőket, közöttük ez az arány 97 százalék).

Forrás:
9.2 million UK adults have never used the Internet, Office for National Statistics, 2010. augusztus 27. (sajtóanyag, pdf)
Internet Access 2010: Households and Individuals, Office for National Statistics, 2010. augusztus 27.(jelentés)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Amerikaiak online: társasmédia, játékok és mobil Internet


A Nielsen piackutató cég két jelentésben számolt be a az amerikaiak online időháztartásáról. Néhány grafikonban összefoglalták, hogy az online töltött idejüket milyen arányban osztják meg az egyes webhelyek illetve tevékenységek között. A vizsgált kategóriák: társashálózatok, online játékok, levelezés, üzenetküldés (csetelés), video/film, keresés, szoftvergyártók webhelyei, szórakozás, apróhirdetések/aukció, egyebek. Hasonló módon megvizsgálták a mobil eszközökkel internetezők szokásait is egy újabb jelentésben.

Online eltöltött idejük csaknem negyedét társashálózati helyeken és blogokon töltik a felhasználók, szemben az egy évvel ezelőtti 15,8 százalékkal (43 % emelkedés). Összességében online idejük közel 40 százalékát három tevékenység köti le: társashálózatok, játék, levelezés.

Forrás:
What Americans Do Online: Social Media And Games Dominate Activity, Nielsen Wire, 2010. augusztus 2.
How Americans Spend Mobile Internet Time: A New Look, Nielsen Wire, 2010. szeptember 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egészségügy, művelődés

Ez elektronikus egészségügyi beavatkozások során módszeres értékelésre van szükség


Összegezés:

Az elektronikus egészségügyi beavatkozások jelentős szerepet fognak játszani a 21. században

Azonban, amíg nem nem lesznek megfelelőek a feladatra a szakemberek kevéssé lesznek hajlandók alkalmazni őket megkockáztatva a kudarcokat.

Az elektronikus egészségügyi fejlesztéseket beavatkozásnak kell tekinteni, és úgy kell értékelni, mint az új gyógyszereket, vagy kezelési eljárásokat, tudatában léve a komplex beavatkozások értékelésének problémáinak.

Eszközöket javaslunk az elektronikus egészségügyi beavatkozások értékelésére a tervezési, fejlesztési és alkalmazási szakaszban.

Amellett érvelünk, hogy szükséges az elektronikus egészségügyi beavatkozások szisztematikus értékelése.

Forrás:
Evaluating eHealth Interventions: The Need for Continuous Systemic Evaluation, PLoS Medicine, doi:10.1371/journal.pmed.1000126, August 2009, Volume 6, Issue 8

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pixelek és nyomtatott betűk


Az elektronikus könyvek megjelenése nemcsak a könyvkiadás és könyvkereskedelem világát forgatja fel, hanem a családokon belül is vitákat vált ki (azokon a családokon belül, amelyekben még szokás könyvet olvasni) az Egyesült Államokban. Az olvasás, a könyvesboltok böngészése korábban közös öröm forrása volt. Ehhez képest merőben új az a helyzet, amikor könnyen előfordul, hogy az egyik házastárs elektronikus olvasót használ, míg a másik ragaszkodik a nyomtatott betűhöz. Az év végére 10,3 millió embernek lesz elektronikus olvasója az Egyesült Államokban, hozzávetőlegesen 100 millió elektronikus könyvet fognak venni. Ez az adat tavaly 3,7 millió és 30 millió volt.

A hazai kiadók tanácstalanságára (bár külföldön sem jobb túlzottan a helyzet) példa a Népszabadság cikke: “a Magvető már elkezdte a „védekezést”: igyekeznek időben kidolgozni az elektronikus könyvkiadásra való részleges vagy teljes áttérés jogi hátterét. Ez persze, sajnos, még nem jelent sokat: az illegalitás réme eddig sem zavarta túlságosan a letöltőket. Igazi védekezést a technikai gát, a másolás blokkolása jelentene, de vajon miért pont a könyvkiadók találnák ki azt, amit a zeneipar hosszú évekig nem tudott kikísérletezni? A zenészek így fel is adták a szélmalomharcot, és előremenekültek: sokan eleve az interneten teszik közkinccsé legújabb albumaikat, azzal számolva, hogy így még többen jönnek el a koncertjeikre, amiért viszont már fizetniük kell. Nem is keveset. Az írók számára efféle menekülési útvonal nem létezik. Hiába engednék szabadon felhasználni a verseiket vagy regényrészleteiket (vagy akár teljes műveket), ahogy ma is teszik néhányan, attól még nem jönnének többen író-olvasó találkozókra, felolvasásokra. Nem is lenne erre fizető kereslet. Végül odajutnánk, ahová legrosszabb álmainkban:Magyarországon eddig is csak maroknyi szerző volt képes megélni az írásaiból, de az illegális letöltések elharapózása után ők is elvesztenék a megélhetésüket. Hacsak nem lehetne rávenni a megosztó oldalak fenntartóit, üzemeltetőit, hogy fizessenek a letöltések után a szerzőknek. Vagy, ha ez nem megy, akkor, javasolja Závada, hozzanak létre ösztöndíjakat, rangos elismeréseket, így érve el, hogy a jövőbeni szerzők is megírják a regényeiket.”

Forrás:
Of Two Minds About Books, New York Times, 2010. szeptember 1.
Úgy dőlne el minden, akár a dominók, Népszabadság, 2010. szeptember 1.
Szabadságharc vagy lopás?, Népszabadság, 2010. szeptember 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek