Közigazgatás, politika
- Navracsics Tibor beszéde a XVIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencián, Keszthelyen
Tárgyszavak: Magyarország, közigazgatás, közigazgatási reform, járás, önkormányzatok, területi közigazgatás, kistérség
- Matolcsy az olcsóbb államról
Tárgyszavak: Magyarország, olcsóbb állam
- LEAN a szolgáltatási szektorban
Tárgyszavak: Magyarország, közigazgatás, karcsú vezetés, konferencia, szolgáltatási szektor
- Az informatika komplexitása – Magyarország kitörési pontjai
Tárgyszavak: Magyarország, információs társadalom, stratégia,
Közigazgatási, politikai informatika
- Tízmilliárdos támogatás-elvonás
Tárgyszavak: Magyarország, NFT II, ROP, ASP-központ
- Növekvő mértékben használ Drupalt az ausztrál közigazgatás
Tárgyszavak: Ausztrália, nyílt forráskódú szoftver, tartalomkezelő rendszer, Drupal
- Összehasonlító e-kormányzat
Tárgyszavak: elektronikus kormányzat, szakirodalom
- Grafikai tervezés és Obama kampánya
Tárgyszavak: Egyesült Államok, grafikai tervezés, online kampány, Obama
Informatika, távközlés, technika
- Digitális jövő
Tárgyszavak: Magyarország, információs társadalom, e-kormányzat
- Az első útmutató az informatizált elektromos hálózat információbiztonsági védelméhez
Tárgyszavak: Egyesült Államok, információbiztonság, informatizált elektromos hálózat
- Elindult az első hazai crowdsourcing weboldal
Tárgyszavak: Magyarország, Web 2.0
- A digitális gazdaság új technológiai fejleményei
Tárgyszó: Ausztrália, digitális gazdaság, helyhez kötött szolgáltatások, intelligens technológiák, mobil fizetés, társasmédia, távközlési infrastruktúra
- A mobil széles sáv kilátásai Indiában 2015-ig
Tárgyszavak: India, mobil széles sáv, forgatókönyv,
Részletes tartalom
Közigazgatás, politika
Navracsics Tibor beszéde a XVIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencián, Keszthelyen
„A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: a járásokat megszüntetésük, 1983 óta nem sikerült a magyar közigazgatásban hatékony és stabil egységgel pótolni. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanakkora és ugyanolyan hatáskörökkel, intézményekkel kell rendelkezniük a kistérségi vagy járási központoknak, de érdemes mindezt újragondolni.
Alapvető feladata a közigazgatásnak, hogy „az ügyintézésnek kell mennie a polgárhoz, nem a polgárnak az ügyintézéshez”. A jól működő okmányirodai rendszerhez hasonlóan a kistérségi vagy járási szinteken is ügyfélszolgálati irodákat kellene létrehozni, ezek januártól a megyei jogú városokban már működni fognak – mondta a miniszter.
Kifejtette: a többcélú kistérségi társulások rendszere „az adófizető polgárok számára érthetetlen és áttekinthetetlen struktúra”. Ezért is kell olyan egységekbe szervezni a közigazgatást, hogy „aki fizeti, átlássa és biztonságban érezze magát”…Navracsics Tibor úgy fogalmazott: az állam a közelmúltig szükségtelen rosszként jelent meg, de véleménye szerint az állam a közjó megvalósításának eszköze. Az elmúlt húsz évben „rengeteget babráltunk az önkormányzati rendszerrel, vitatkoztunk az olcsó állam kérdéséről”, de ma sincs meghatározva az állam célja, a közigazgatás feladata.
Szemléletváltásra van szükség, az államigazgatásnak a polgárok javát kell szolgálnia. Az első feladat, hogy az állampolgárok minél egyszerűbben, gyorsabban, áttekinthetőbben tudják elintézni ügyeiket. „Ez az igazán olcsó állam”, mert lehetővé teszi, hogy az emberek a lehető legkevesebb ideig foglalkozzanak az ügyintézéssel.
A miniszter azt mondta: az állam által nyújtott szolgáltatások az egyik leggyengébb pontját jelentik Magyarország versenyképességének. Ha ez nem változik, a gazdaság szereplői sem fogják érzékelni a versenyképesség javulását, nem lesznek befektetők, általuk új munkahelyek, s így Magyarország nem fog tudni ismét felzárkózni – közölte Navracsics Tibor.”
Forrás:
Az ügyintézéseknek kell menni a polgárhoz és nem fordítva, Magyar Nemzet, 2010. szeptember 8.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Matolcsy az olcsóbb államról
„Jövőre 3 százaléknál kisebb államháztartási hiányt tervez Magyarország – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György a kormányszóvivői tájékoztatón a kabinet döntését ismertetve azt mondta: ehhez több feltételt is teljesíteni kell, az első az idei 3,8 százalékos deficit elérése. A miniszter szerint a második kritérium a bankadó kiterjesztése 2011-re, a harmadik pedig, hogy 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés legyen a jövő évben, ami 150-200 milliárd forint többletbevételt hoz. Matolcsy György feltételként említette még az olcsóbb állam, illetve olcsóbb közigazgatás megteremtését, valamint az állami vállalatok rendbetételét.”
Az olcsóbb állam és olcsóbb közigazgatás megteremtésének igényével az a probléma, hogy a cél nagyon is nem egyszerű, nehezen érhető el rövid idő alatt, tetemes beruházási igénye van (informatikai rendszerek, folyamatok újraszervezése, képzés). Az sem világos, hogy az olcsó alatt mit ért: kevesebb pénzügyi erőforrást, vagy nagyobb fajlagos teljesítményt?
Forrás:
2011-re 3 százaléknál kisebb államháztartási hiányt tervez Magyarország, Inforádió, 2010. szeptember 8.
Vissza a tartalomjegyzékhez
LEAN a szolgáltatási szektorban
„Üzleti folyamatok racionalizálása az ügynökségektől az államigazgatásig” a fenti szeminárium talányos alcíme (mert az ügynökség a közigazgatáson belüli nem-miniszteriális szervezetek elnevezése az angolszász országokban). Néhány szolgáltatóról és a közigazgatásról lesz szó a karcsú vezetés elvei és gyakorlata szempontjából, például ” Közös ügyeink: Lean alkalmazások az egészségügyben és az államigazgatásban”, Andriska Pál (Európai Lean Egyesület).
A szeminárium ideje: 2010. szeptember 15.
Forrás:
HVG
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az informatika komplexitása – Magyarország kitörési pontjai
„A hazai információs társadalom fejlődése kétségtelen, de érezhetően rossz ütemű, rossz ritmusú. A gondok egy része abban áll, hogy az információs társadalom fejlődésének bizonyos szakaszaiban vannak kötelezően elvégzendő strukturális feladatok (hálózatot kell fejleszteni, árakat csökkenteni), máskor a humánfejlesztés a fontos (oktatás, motiváció). Ha ezeket a feladatokat nem a kihívásokra adott válaszul végzik el, akkor a meg nem oldott problémák feltorlódnak, mint ahogy napjainkban: egyszerre kell kezelni a digitális írástudás fejlesztését, társadalmi csoportok IKT hozzáférésének javítását, infrastruktúra modernizációját, stb. Az újabb technológiák megjelenése – mint például napjainkban az új generációs szélessávú hálózatok, a vezeték nélküli technológiák – természetesen hozzáférési, a hardver-jellegű beruházásokat igényelnek. De látható, hogy e fejlesztések pillanatok alatt integrációs, társadalmi különbségeket generáló problémává válnak. Azaz a nagy összegű fizikai fejlesztésekkel párhuzamosan el kell indulniuk a közepes motivációs és a kisebb, lokális, oktatási programoknak is. A pályázatok nyelvén kifejezve a nagy nemzeti informatikai programok mellett sok közepes és kicsi (KKV és civil program) is indítandó.
Napjainkra nagy társadalmi távolságokat mutató, többszörösen töredezett információs társadalom-kép rajzolódik ki előttünk Magyarországon. A célunk csak az lehet, hogy ezt a töredezettséget – a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök társadalmi hatásainak igazságosabbá tételével – tompítsuk. Ennek egyetlen útját ismerjük: növelni kell az információs társadalom integrációs erejét, ami nem informatikai probléma, hanem társadalompolitikai. A korábbi évek kormányzati lassúsága miatt megélénkült az alulról építkező, kezdeményező, civil információs társadalom. Az informatikai kormányzati irányításnak lehetősége van arra, hogy új lapot nyisson és kiépítse a legszélesebb körű partnerséget, ami csak elképzelhető, hogy a lemaradást csökkentse és a társadalmi feszültségeket kezelje. Már nem csak arról van szó, hogy melyik cég kapjon megbízást, és alvállalkozóival oldjon meg egy vagy két problémát, hanem arról, hogy a magyar informatika egészének, minden tudományos műhely, szakmai és civil szervezet összefogása, a feladatok megoldásában való részvétele szükséges ahhoz, hogy az Új Széchenyi Terv (és a magyar IKT-világ) céljai, vagy inkább a magyar társadalom vágya az élhetőbb Magyarország iránt teljesülhessen. Nem a spanyolviasz újrafelfedezésére van szükség, nem új alapú stratégiára, hanem a hazai igények, szükségletek, az uniós elvárások és az Európában (és itthon) eddig bevált ötletek, kezdeményezések közös útjának, vagy inkább ösvényének meglelésére a fenntarthatóság ege alatt. „
Forrás:
Az informatika komplexitása – Magyarország kitörési pontjai, Dombi Gábor és Molnár Szilárd, eInclusion.hu, 2010. szeptember 7. (eredetileg Computerworld, 2010. szeptember 7.)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Tízmilliárdos támogatás-elvonás
„A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) megtudtuk, több okból is problémásnak találták a pályázati konstrukciókat. Az eredeti elképzelések szerint a hét régióban (megyei jogú városokban) egy-egy alkalmazásszolgáltatási központ állt volna fel, amelyhez a régió önkormányzatai csatlakozhattak volna. A központok az önkormányzatok belső működéséhez nyújtottak volna informatikai támogatást (például iratkezelésben, szociális és gazdálkodási kérdésekben, gyámügyi vagy építéshatósági ügyintézésben). Mint a tárcánál mondták, az eredeti elképzelések alapvető problémája, hogy azok nem illeszkednek a közigazgatás teljes átalakításának új koncepciójához, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készít elő – igaz, nem is illeszkedhetnek, hiszen a felhívások és a döntések még az előző kormány idején születtek.
Aggályosnak találták, hogy a régiónkénti központok nem biztosítanának egységes folyamatokat, egymástól jelentősen eltérő ügyintézési megoldásokat eredményeztek volna. Ennek hátrányait az ügyfelek érezték volna meg. Illetve túlzottan magasnak találták a tervezett rendszer költségeit, és nem tartották megalapozottnak azt a várakozást, hogy a központok között kialakuló piaci verseny lenyomta volna a szolgáltatások árait, hiszen a regionális operatív programokból csak az adott régióban megvalósított tevékenységeket lehet finanszírozni, így a központok területükön monopolhelyzetbe kerültek volna.”
Forrás:
Tízmilliárdos támogatás-elvonás, Népszabadság, 2010. szeptember 8.
Kapcsoló bejegyzésünk:
Kormányhatározat a regionális operatív programok 2009–2010. évi akcióterveinek módosításáról
Vissza a tartalomjegyzékhez
Növekvő mértékben használ Drupalt az ausztrál közigazgatás
Az Ausztráliai Jogi Reform Bizottság a legutolsó azoknak a közigazgatási szervezeteknek a sorában, amelyek a Drupal nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszert választották webes jelenlétük alapjául. Új-Dél-Wales szövetségi állam központi közigazgatása sorra állítja át ügynökségei webhelyét Drupalra, de az államszövetség miniszterelnökének is ezen a rendszeren alapszik a webhelye. A Reform Bizottság illetékese szerint a Web 2.0 eszközök és a társasmédia tetemes lehetőséget jelentenek az információ, tudás és eszmék megosztása szempontjából, valamint azért is, mert képessé teszik a közösséget az együttműködésre. Az új webhely sokkal felhasználóbarátabb, könnyebb hozzáférést biztosít az információhoz. A kivitelező cég vezetője a Drupal előretörését a szoftver biztosította rugalmassággal magyarázza.
Forrás:
Drupal on the rise in government with ALRC website win, Computerworld (Ausztrália), 2010. augusztus 30.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Összehasonlító e-kormányzat
A Springer Kiadó most megjelenő könyve nemzetközi összehasonlító anyaggal dolgozik. Az e-kormányzati gyakorlatot egyaránt vizsgálja különböző országok gyakorlatának és tapasztalatainak összehasonlításával, illetve egyes országok teljesítményére összpontosítva. A 32 fejezetben megfelelően vannak képviselve a fejlett és fejlődő országok, az e-kormányzat alkalmazásának eltérő fokozatain állva. Az első rész a tulajdonképpeni összehasonlító rész, amikor több ország tapasztalatainak összevetéséből próbálják megrajzolni az e-kormányzat fejlődésének sajátosságait. A második részben kiválasztott országok esettanulmányait közlik. Végül az utolsó részben a most kialakuló új eljárásokat, irányzatokat és eszközöket mutatják be az egyes országokban, például a társasmédiára alapozó új mozgalmakat, a részvétel új formáit, az interoperabilitást, és végül a földrajzi információs rendszereket.
Forrás:
Comparative E-Government (Integrated Series in Information Systems, Vol. 25), 2010, 680 p. 138 illus., 69 in color., Hardcover, ISBN: 978-1-4419-6535-6, Springer, approx. 179,95 €
A fenti címen elérhető a tartalomjegyzék.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Grafikai tervezés és Obama kampánya
Az Obama-kampány számos szempontból újító volt. Az egyik ilyen újítása az volt, ahogy a művészet, ezen belül is a grafikai tervezés, eszközeit felhasználta a jelölt és választói véleményének megformálására, a szavazók mozgósítására. A kampány egykori művészeti igazgatója vezetésével megalkották a kampány krónikáját a grafikai tervezés szemszögéből. Nemcsak a hivatalos tervezők, hanem az egyszerű amatőrök munkái is helyet kaptak a szépen illusztrált kötetben. A kötet létrehozását a kampányban sikeresen alkalmazott online adománygyűjtés segítségével biztosították.
Forrás:
Designing Obama
A könyv letölthető itt. (pdf, 78,3 Mb), 2010. július 28.
Adománygyűjtő webhely: Kickstarter
Vissza a tartalomjegyzékhez
Digitális jövő
„Kevés olyan felmérés készült, amely holisztikusan vizsgálja az internetezés terjedésének gazdasági és társadalmi hatását Magyarországon. Az egyik legátfogóbb jelentést a Boston Consulting Group készítette…Az internet növekedésének következő szakaszát – a beszédcélú kommunikáció mintáját követve – valószínűleg a vezeték nélküli hozzáférési technológiák határozzák meg. Ez különösen érvényes a vezetékes internet-infrastruktúrákkal kevésbé lefedett vidéki területeken…Magyarország összességében véve gyengén teljesít az e-kormányzati szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége terén más EUtagállamokhoz képest. Az e-kormányzat javíthatja a kormányzati szolgáltatások színvonalát és elérhetőségét, ami 60 milliárd euró megtakarítást hozhat évente…A kormányok és a szabályozó hatóságok kiemelt szerepet játszanak az internet nyújtotta előnyök mielőbbi és minél teljesebb körű kiaknázásában. Be kell vezetni és követni kell a bevált szabályozói gyakorlatot, és meg kell oldani a helyi problémákat. A bizonytalanság csökkentése érdekében a kormányoknak és a szabályozóknak törekedniük kell a világos és hiteles hosszú távú tervezésre, a beruházások ösztönzésére, a verseny élénkítésére, valamint az internetes ökoszisztéma egészét támogató környezet megteremtésére.”
Kíváncsi lennék arra, hogy ezt a 60 milliárdot hogyan számolták ki…
Forrás:
Digitális jövő: A Boston Consulting Group tanulmánya, Heti Válasz, 2010. június 9.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az első útmutató az informatizált elektromos hálózat információbiztonsági védelméhez
17 hónapi előkészítés és számos konzultáció utána az Egyesült Államok Szabványügyi Hivatala megjelentette az első kalauzt az informatizált elektromos hálózat információbiztonsági védelméhez. A három kötet számos témát tárgyal, többek között a magas szintű biztonsági követelményeket, eszközöket a kockázatok felméréséhez, a magánszféra védelmével kapcsolatos politikák értékelését, továbbá ajánlásokat az elektromos hálózat információbiztonsági védelméhez.
Forrás:
NIST Finalizes Initial Set of Smart Grid Cyber Security Guidelines, National Institute of Standards and Technology (NIST), 2010. szeptember 2.
Letöltés:
Vol. 1, Smart Grid Cyber Security Strategy, Architecture, and High-Level Requirements (pdf)
National Institute of Standards and Technology Interagency Report 7628, vol. 1, 289 pages (August 2010)
Vol. 2, Privacy and the Smart Grid
National Institute of Standards and Technology Interagency Report 7628, vol. 2, 69 pages (August 2010)
Vol. 3, Supportive Analyses and References
National Institute of Standards and Technology Interagency Report 7628, vol. 3, 219 pages (August 2010)
The Smart Grid Interoperability Panel – Cyber Security Working Group, U. S. Department of Commerce, National Institute of Standards and Technology
Vissza a tartalomjegyzékhez
Elindult az első hazai crowdsourcing weboldal
„A portál az első hazai nyílt közösségi innovációs műhely, ahol a vállalatok és a non-profit szervezetek által megfogalmazott kihívásokra és fejlesztési célokra a kreatív közösség közreműködésével hatékony megoldások születhetnek, amelyet a pályázatok kiírói különböző formában támogathatnak…A www.creativeselector.hu oldalán keresztül esetenként nyílt vagy zárt pályázat keretében bárki továbbfejlesztheti piacképes ötleteit a különböző felhívásokban szereplő témakörökre: az oldalon közzétett ötleteket ugyanis a felhasználók további kreatív javaslatokkal vagy kritikus hozzászólásokkal tökéletesíthetik, ezzel segítve egy későbbi üzleti koncepció sikeres megvalósítását.”
Forrás:
Elindult az első hazai crowdsourcing weboldal, Világgazdaság Online, 2010. szeptember 7.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A digitális gazdaság új technológiai fejleményei
Az ausztrál jelentés a digitális gazdaság alapjául szolgáló infokommunikációs technológiák fejlődésével foglalkozik. Széles értelemben a digitális gazdaságot úgy határozza meg, mint ami az Internet, a mobil hálózatok, valamint az érzékelők alkotta hálózatok által lehetővé tett globális hálózata a gazdasági és társadalmi tevékenységeknek. Jelenleg három csoportba sorolhatóak a digitális gazdaságot, fogyasztói alkalmazásokat és szolgáltatásokat alátámasztó hálózatok fejlődése szempontjából fontos műszaki fejlemények: infrastruktúra, intelligens technológiák, digitális közösség. Ezek állnak a jelentés fókuszában.
Forrás:
Technology developments in the digital economy, Australian Communications and Media Authority, 2010. augusztus 27. (sajtóanyag)
A jelentés letöltése itt. (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A mobil széles sáv kilátásai Indiában 2015-ig
India, Kína után, rendelkezik a legtöbb mobil előfizetővel. 2009 folyamán havonta 14 millió fővel bővült a számuk, jelenleg 635 millió előfizetővel számolhatunk. A jelentés az indiai széles sávú piac fejlődését és a távközlési szektor szerepét elemzi. Megvizsgálja, hogy a különböző forgatókönyvek alapján miért a mobil széles sáv a jövő útja. Ezt nem pusztán távközlési fejleményként, hanem a távközlési szektor üzleti gyakorlatát átalakító eseményként is tárgyalja. Elemzi tovább a gazdaság más szektoraira (mezőgazdaság, pénzügyi szolgáltatások, média) gyakorolt hatását is.
Forrás:
Mobile Broadband – Outlook 2015, PricewaterhouseCoopers, 2010. augusztus 23. (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
|
