Skip to main content
közigazgatás: magyar

Magyar közigazgatás a földrajztudomány szemszögéből

Szerző: 2010. szeptember 3.szeptember 7th, 2010No Comments

Két előadás egy tudományos konferencián a magyar közigazgatás átalakulásáról:

„Az előadások közül kiemelkedik Dr. Pálné Kovács Ilonának, az MTA RKK DTI igazgatójának előadása. Bemutatta a Magyarországon lejátszódó közigazgatási átalakulások legfontosabb mozzanatait a rendszerváltást követően. Rávilágított azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolták a közigazgatás területi átszervezését, és elemezte a jelenlegi rendszert az összes területi szintre vonatkozóan. Kiemelte, hogy a közigazgatási struktúra újraszervezése a demokratikus intézményrendszer „kiürülését” eredményezte, és nem vezetett a hatékonyság növekedéséhez. Ellenkezőleg: a területi szintek működése rendezetlenné és áttekinthetetlenné vált.
A kevesebb néha többet ér: ez közigazgatási rendszerünkben is megfontolandó lehet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai reformtörekvéseken túl európai szinten is tovább kell gondolni a lehetőségeket (egységes elképzelések hiánya, a regionalizmus bizonytalan jövőképe, új együttműködési törekvések, mint a Balti vagy éppen Duna régió). Az új kormány jelentős változtatásokat tervez – a hagyományos közigazgatási egység, a megye megerősítését célozták meg, nem tudni, milyen szerepet kap a két másik területi szint (a kistérség és a régió). Végül nemcsak hazai, hanem európai szintű problémákat és kérdéseket is felvetett az előadó. Ilyen például a felülről vezényelt decentralizáció, ami a területi szintek halmozásával csökkentette az átláthatóságot. Kérdés lehet, hogy az átstrukturálás nem fog-e centralizációhoz vezetni, illetve az európai szinten milyen jellegű régiókkal számolhatunk a jövőben?

Dr. Hajdú Zoltán, aki szintén az MTA RKK DTI képviseletében tartott előadást, Dr. Pálné Kovács Ilona előadásához kapcsolódva mutatott rá azokra a főbb tényezőkre, amelyek befolyásolták a rendszerváltást követően a hazai közigazgatási rendszer változását. Rávilágított a kialakult nehézségek hátterére is (politikai, társadalmi és tudományos konszenzus hiánya a közigazgatás területi reformjának kialakítása terén). A hazai politikai rendszer és kormányzati struktúra változásai mellett az EU-hoz kötődő viszonyrendszert is elemezte, hangsúlyozta továbbá, hogy a közigazgatási reform végrehajtásához, az önkormányzati törvény módosításához 2/3-os többség szükséges, amelyre újra adott a lehetőség.”

Forrás:
Beszámoló és tudósítás az IGU (International Geographical Union) szervezésében megrendezésre került földrajzi konferenciáról, TÉRPORT szakmai portál, 2010. augusztus 11.