Találat: redaktor

„A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program: a Tanács elfogadta álláspontját

„Annak biztosítása érdekében, az Európai Unió elérje a digitális átalakulásra irányuló célkitűzéseit, összhangban az uniós értékekkel, a tagállamok a mai napon megállapodtak „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai programra vonatkozó tárgyalási megbízásról. Ez a szöveg az EU digitális vezető szerepének megerősítését célozza olyan inkluzív és fenntartható digitális politikák előmozdítása révén, amelyek a polgárokat és a vállalkozásokat szolgálják. Ennek érdekében meghatározza azokat a konkrét, többek között az iparra is kiterjedő digitális célokat, amelyeket az Unió egészének el kell majd érnie...

Részletek

A Bizottság üdvözli a hálózati és információs rendszerek kiberbiztonságára vonatkozó új szabályokról szóló politikai megállapodást

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és az uniós tagállamok között ma létrejött politikai megállapodást az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvvel (NIS 2 irányelv) kapcsolatban, amelyre a Bizottság 2020 decemberében tett javaslatot. A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó jelenlegi szabályok (NIS-irányelv) alkották az Unió egészére kiterjedő kiberbiztonsági jogi szabályozás első elemét, amely számos tagállamban jelentősen hozzájárult a kiberbiztonsággal kapcsolatos szemlélet, valamint az intézményi és szabályozási megközelítés alapvető megváltoztatásához. Figyelemreméltó eredményeik és pozitív hatásuk ellenére azonban e...

Részletek

A kiberbiztonság és -reziliencia megerősítése az EU egész területén – Ideiglenes megállapodás a Tanács és az Európai Parlament között

„A Tanács és az Európai Parlament a mai napon megállapodásra jutott az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosítani hivatott intézkedésekről, amely intézkedések célja, hogy tovább javuljon mind a köz-, mind a magánszektornak, illetve az Unió egészének a kiberrezilienciája és a kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képessége. Elfogadását követően az új, „NIS 2” elnevezésű irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó jelenlegi irányelv (NIS-irányelv) helyébe fog lépni. A kiberbiztonsági kockázatok és események kezelésének javítása és az együttműködés megerősítése A NIS 2...

Részletek

Falufejlesztési stratégiák a települések sikerességének vizsgálatában

„Doktori kutatásom kiindulópontja a falumegújítási mozgalomhoz1 kötődik. Tanulmányaim megkezdését megelőzően már több esetben részt vettem a hazai és nemzetközi falumegújítási találkozókon, díjkiosztókon, az ezeken szerzett tapasztalatok arra ösztönöztek, hogy mélyebben megismerkedjek az ezeken jelen lévő falvak megvalósult fejlesztési intézkedéseivel, sikereivel. Kutatásom megkezdését is ez a cél mozgatta, a témában való elmélyülésre, szélesebb körű ismeretek megszerzésére a nehéz helyzetű kistelepülések fejlődése érdekében határoztam el magam. Ennek során fő célként a fejlesztések fizikai hátterének, valamint a sikerek helyi erőforrásokkal való kapcsolatának vizsgálatát tűztem ki,...

Részletek

A hazai felsőoktatás-igazgatás rendszerének változásai az 1990-es évektől napjainkig

„Doktori kutatásom központi témája a hazai felsőoktatás-igazgatás rendszerének változásai az 1990-es évektől kezdődően egészen napjainkig. A felsőoktatás fokozódó szerepe szembetűnő a témával foglalkozó tudományos munkák vizsgálata során is. Míg a XX. század évtizedeinek első kétharmadában lényegesen kisebb mértékű szakirodalom foglalkozik a felsőoktatással mint önálló és meghatározó kutatási területtel, úgy a XX. század vége, és az ezredforduló óta eltelt húsz év szakirodalma már jóval nagyobb figyelmet fordít a felsőoktatásra. Dolgozatom elsődleges célja, hogy az elmúlt évtizedek politikai reformtörekvéseinek, jogszabályi változásainak és szakirodalmi eredményeinek...

Részletek

A költségvetési bevételek büntetőjogi védelme és annak kihívásai Magyarországon a XXI. században

„Az értekezés hipotézise szerint a jelenleg hatályos szabályozás és gyakorlat alkalmas arra, hogy megfelelően szolgálja a magyar állam költségvetésének, valamint az Európai Unió forrásainak védelmét. A hatékony büntetőjogi védelem azonban álláspontom szerint napjainkban már nem működhet „szigetszerűen” kizárólag a büntetőjog eszközeire hagyatkozva a költségvetési bevételek védelmét illetően. Mindennek megfelelően a büntetőjog rendelkezésére álló eszközrendszer más jogágakhoz sorolható szankciókkal való kiegészülése és annak komplex módon történő érvényesülése egy folyamat részeként magával kell, hogy hozza a pénzügyi büntetőjog hagyományos értelemben vett fogalmának változását, bővülését....

Részletek

Hivatalosan is átadták az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) döntéstámogató rendszerét

„Többévnyi munkával kerekítette ki döntéstámogatási rendszerét az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Hivatalosan is átadták az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) európai uniós forrásokból fejlesztett (részben továbbfejlesztett) döntéstámogató rendszerét. Az EU kohéziós alapjából finanszírozott projekt eredményeként nem csak tűzoltók kapnak segítséget, hanem a katasztrófavédelem összes szervezeti egysége. A rendszer legfontosabb célja, hogy a mentési folyamatok gyorsak és hatékonyak legyenek, mondta a projektzárón Erdélyi Krisztián tűzoltó dandártábornok, az OKF műveleti főigazgató-helyettese, aki arról is beszélt, hogy a tűzoltók okkal érezhetik magukénak az új informatikai rendszert, mert...

Részletek

Jótétemény vagy ballépés az egészségügyi informatika államosítása?

„Nem profit-, hanem sikerorientált állami cégként alakult meg az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), hogy „jót tegyen” a közfinanszírozott szereplőknek – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ám kiderült: az érintettekben meglehetősen sok a kétség. Állami tulajdonban, de piaci szemlélettel, közszolgáltatóként látja el feladatait az ESZFK február 1-je óta, amely megalakulása pillanatától 30 közfinanszírozott kórházi partnernek nyújt szolgáltatásokat – mutatta be a nonprofit kft-t Szabó Bálint ügyvezető a XX. IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencián. A központ az Országos Kórházi Főigazgatóság informatikai főigazgató-helyettesének...

Részletek

Adatintenzívebb lesz az egészségügyi ellátás

„A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások nagy része egészségügyi adatokat tartalmaz, az EESZT-ben is rengeteg betegadat gyűlt össze, fontos ezek strukturálása. Az adattal életet lehet menteni, ezért egyre tisztább, strukturáltabb, hozzáférhetőbb adatokra van szükség, ezért is jött létre az Adatvezérelt Egészség Nemzeti Labor, melynek átfogó célja az egészségügyi és egészségipari paradigmaváltás támogatása kutatási és innovációs oldalról - mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserközpontjának igazgatója az IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs konferencián. Hozzátette: hamarosan egy adatintenzívebb egészségügyi eszköztár lesz az orvosok és...

Részletek

Digitális európai egészségügyi adattérre van szükség

„Naprakész és kutatható egészségügyi adatokkal akár tízmilliárd eurót is lehetne spórolni. A koronavírus világjárvány rádöbbentett bennünket, hogy mennyire fontos szerepet játszanak a naprakész egészségügyi adatok a népegészségügyi intézkedések meghozatalában és a válsághelyzetekre való reagálásban. A digitalizáció látványos terjedése komoly lökést adott az egészséginformatikai fejlesztéseknek, ez megteremtette az alapot az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásközpontú megközelítésre való átálláshoz, valamint a gyógyítási folyamatok, protokollok digitalizálásához is. Tízmilliárdokat lehetne spórolni A jövő az egészségügyben egyértelműen a virtuális megoldások felé vezet. Az Európai Bizottság legfrissebb számítása szerint...

Részletek
Page 1 of 1446 1 2 1 446