Arról, hogy milyen új témákkal kellene foglalkoznia az ÁSZ-nak:
„- Nem található meg a jelentésekben annak elemzése, hogy hosszabb távon milyen hatása van a kiszervezett intézményi tevékenységeknek. A külfölddel szemben fennálló követelések lejárt állományáról sincsenek felmérések. Eddig a tb-alapokat könyvvizsgálók ellenőrizték. A bevételi oldalt idén először az ÁSZ vizsgálta. Nemzetbiztonsági okok miatt döntöttek így, hogy az APEH adatait csak számvevők kezelhessék, vizsgálhassák a jövőben, ne – ahogy korábban volt – külső magáncégek. Szükség lenne a kiadási oldal hasonló kezelésére is. A zárszámadási beszámolóban nincsenek bemutatva a hosszú távú kötelezettségvállalások és a PPP kihatásai sem – ezen ugyancsak változtatnék. És akár az informatikai rendszer segítségével is hatékonyabbá tehető munkánk.
…
– Egy falusi beruházást például nem vizsgálnak meg?– Ha alapos oka van a vizsgálatnak, az a nyomozati szervezetekhez kell, hogy kerüljön. Ha szabálytalanságról van szó, akkor a vizsgálat elsikkadhat, mert az ÁSZ ezekkel ritkán foglalkozik. A készülő négyéves stratégiánk jó alkalmat ad arra, hogy szélesebb körű rátekintést alakítsunk ki. Erre ma már lehetőséget ad az informatikai rendszer, hiszen a honlapokon nagyon sok adat megtalálható, átlátható a rendszer. Ezekkel már lehet olyan statisztikai elemzéseket és „mélyfúrásokat” végezni, amelyekkel kibukhatnak a kisebb jelentőségű esetek. Az adatok ilyen jellegű összerendezésére ma még nem képes az ÁSZ, de képes lehet. Nekünk a törvény szerint nem szabadna kicsi és nagy között különbséget tenni.”
Az önkormányzatok gazdálkodásáról:
„A legfőbb problémát abban látom, hogy az ingatlangazdálkodásnál Békéscsabán, de máshol sem alkalmazzák az értékcsökkenés eszközét. Márpedig a műszaki-gazdasági avulás szempontja meg kell jelenjen a számvitelben. Az amortizáció nem csupán az eszközök avulásának, kopásának kifejezője, hanem a befektetett tőke pótlásának a módja is. Vagyis ha nincs amortizáció, nem képeznek felújítási alapot, nem lesz miből visszafizetni a kötvénykibocsátással, vagy más módon felvett hiteleket. Az állami vagyon nagy részére nem számolnak el amortizációt. Ezért mindenki az állam bácsihoz, vagy az Európai Unióhoz szalad, hogy adja, vagy hitelekkel, kötvénnyel előlegezze meg az adófizetők pénzét. Ez a korábbi szocialista rendszer gyakorlata. Nem volt rendszerváltás az államigazgatás elszámolási rendszerében. Ha ára van a vagyon használatának, akkor beszélhetünk gondos vagyongazdálkodásról. Amennyiben ingyen adnak valamit, úgy közgazdasági szempontból sem tartható fenn a rendszer. „
Forrás:
Domokos László: meg kell tartani a szakszerűséget és a bizalmat, Népszava, 2010. szeptember 4.
