A fogyasztói társashálózatok kormányzati használata azt jelenti, hogy a már létező társashálózati webhelyeket használják az állampolgárokkal folytatott jobb kommunikáció eszközeként. Ez kiegészítheti, vagy helyettesítheti, a kormányzati szervezetek által alapított külső közösségi webhelyek alkalmazását.
Két különböző és egymástól nagyon független használati módja lehet a fogyasztói társashálózatoknak:
a) Intézményes jelenlét megteremtése, hogy az állampolgárokkal az általuk amúgy is látogatott virtuális terekben kommunikáljanak. Azaz nem arra törekszenek, hogy a kormányzat által működtetett külső, társashálózati közösségeket hozzanak létre. Ez a jelenlét tartalma szerint lehet intézményi oldalak létrehozása a szokásos társashálózati helyeken, beleértve a mikroblog-szolgáltatásokat (Twitter, Facebook stb.) is.
b) A közigazgatási dolgozók felhatalmazása, hogy munkájukkal összefüggésben használják ezeket a társashálózatokat.
Az első esetben az cél, hogy a szervezet sokkal hatékonyabb kapcsolatot építsen ki az állampolgárokkal. A második esetben arra törekednek, hogy az alkalmazottak hozzáférhessenek a külső tudáshoz, valamint aktívan gyarapíthassák is azt.
Bár számos kormányzati szervezet meglehetősen aktív a társashálózati hivatalos jelenlét megteremtésében, stratégiát nem nagyon fogalmaztak meg az intézményes jelenlét céljának és értékének meghatározására. De még ennél is kisebb figyelmet fordítottak arra, hogy az alkalmazottak egyáltalán használják-e, és ha igen, akkor hogyan, ezeket az eszközöket. Vannak olyan szervezetek is, amelyek vezetőinek az a meggyőződése, hogy az állampolgári részvétel jobban megvalósítható a kormányzati irányítású külső közösségek által, amelyek esetében közvetlenebbül ellenőrzésük alatt tarthatják a tartalmat és a hozzászólásokat. Azonban a több, mint egy évtizedes kormányzati webes jelenlét tapasztalata az, hogy közösségépítés kormányzati céljai jobban megvalósíthatóak a létező társashálózati helyek felhasználásával.
Ami a közigazgatási dolgozók által használt külső hálózatokat illeti, számos kormányzati szervezet még mindig tiltja az ezekhez való hozzáférést, bár legtöbbjük már rendelkezik (vagy éppen kialakítja) eljárásrendjét ezen a területen. Azonban csak igen kevesen kezdték el azoknak a kereteknek a kialakítását, melyek biztosítják, hogy alkalmazottaik sokkal módszeresebben és értéket teremtően vegyenek részt ezen hálózatok tevékenységében. De a társasmédia ténylegesen eredményes használata olyan területeken, mint a közegészségügy, személyzeti ügyek, közbeszerzés, valójában nem eltervezett hivatalos jelenlét eredménye, hanem az alkalmazottak egyéni kezdeményezéseinek sikere.
Forrás:
Hype Cycle for Government Transformation, 2010, Steve Bittinger, Andrea Di Maio, Gartner
A kutatással felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita
