„Jóri András adatvédelmi biztos a meteorológiai adatok nyilvánosságáról a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozta meg állásfoglalását. A környezetvédelmi törvénymódosítást előkészítő szakmai viták során számos esetben hangsúlyozta, hogy Magyarországon a térinformatikai adatok közérdekű adatoknak minősülnek, melyek megismerésére az adatvédelmi törvény szabályai vonatkoznak. A hazai jogalkotó ezért a térinformatikai adatok megismerését az irányelvre hivatkozva sem kötheti díjfizetéshez.
A környezetvédelmi tárca által a Parlamentnek benyújtott törvénytervezet azonban figyelmen kívül hagyta a biztosi álláspontot, Jóri András kénytelen volt az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságához fordulni, amely álláspontját elfogadva, azt a bizottsági módosító indítványként terjesztette elő. A módosító indítványt a Parlament megszavazta. Ezt követően azonban a környezetvédelmi és vízügyi miniszter – élve a Házszabály adta lehetőséggel – zárószavazás előtti módosító javaslatként benyújtotta a Parlamentnek az adatvédelmi biztos által az adatvédelmi törvénnyel ellentétesnek tartott és kezdettől kifogásolt szövegrészt, melyet a plénum megszavazott.
Az ügy nemcsak a törvénymódosítási eljárás módja miatt tanulságos, hanem azért is, mert éles fénybe állítja a hazai információszabadság-szabályozás egyik alapdilemmáját. Magyarországon 1992-ben az adatvédelmi törvény megszavazásakor egy olyan törvény született, amely a közérdekű adatok rendkívül széles körének megismerését szinte egyedülálló módon, ingyenesen teszi lehetővé.
…
A miniszter nem zárja ki, hogy az államnak költségátcsoportosítással kell biztosítania az OMSZ működését. Mint írja, minden mért és feldolgozott adat közérdekű, a riasztások „közérdekűségéhez” pedig nem férhet kétség. Ha teljesen következetesen követni akarjuk az állásfoglalást – fűzi hozzá -, akkor gyakorlatilag az OMSZ-nek nincs piaci bevétele, miközben az állami támogatás már csak a működési költségek 23 százalékát biztosítja, a nemzetközi tagdíjak befizetése pedig ugyancsak jelentős anyagi megterhelést okoz. Fazekas Sándor emlékeztet arra, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása értelmében az OMSZ sem a radarképek, sem pedig az időjárási riasztások más honlapon való folyamatos megjelenítését nem kötheti díjfizetéshez.
…
Az írásbeli válaszban közli azt is, hogy a kormány jogszabályalkotásra, -módosításra készül. Mint hozzáteszi, készül egy meteorológiai törvény, amely tartalmazná többek közt, hogy a meteorológiai tevékenységet végzők közül kinek mi a joga és a kötelezettsége, ki és hogyan foglalkozhat meteorológiai előrejelzéssel, riasztással. Az időjárás-előrejelzési piacon, amelynek harminc-harmincöt százaléka nem az OMSZ kezében van, ez a törvény teremthet rendet – hangsúlyozza Fazekas Sándor.A miniszter szerint felül kell vizsgálni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt is annak érdekében, hogy kereskedelmi célra ne lehessen felhasználni az internetről ingyen letölthető adatokat.”
Szerkesztői megjegyzés:
Ez az ügy kezd nem jó fordulatot venni. A közadatok a digitális gazdaság néven ismert jelenség, amely egy ország fejlődésének egyik meghatározó eleme, számára olyan jelentőséggel bírnak, mint a kőolaj a motorizáció esetében. Jó lenne, ha ezt az egész ügyet nemcsak adatvédelmi szemszögből néznénk. Az ingyenesen hozzáférhető adatok feldolgozására épülő vállalkozások által létrehozott gazdasági és társadalmi érték messze ellensúlyozza az állami meteorológiának okozott veszteséget.
Forrás:
Jóri András állást foglalt az OMSZ vitájában, HVG.hu, 2011. május 10.
Százmilliós veszteséget jelent az OMSZ-nek Jóri döntése, HVG.hu, 2011. május 10.
Korábbi bejegyzésünk:
Mindenkinek jár az időjárás-jelentés, 2011. április 14.
