„Rövidesen megújul a közigazgatás, alapjaiban változik az önkormányzati finanszírozás, a feladatmegosztás. Elkészült a törvény tervezete, a részletekről Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes szólt a megyenapon. Egyes hírek szerint vita van a megyék szerepéről, ám a politikus arról beszélt: erősödik majd a megyerendszer.
– Elképzeléseink szerint 2013. január elsejétől jönnének létre az államigazgatásban a járások, ami azt jelenti, hogy a járási szint lesz az államigazgatás végpontja – mondta lapunknak Navracsics Tibor közigazgatási és önkormányzati miniszter, miniszterelnök-helyettes.
A területfejlesztési intézmények és források elosztása megyei szintre kerülne – ezt is mondta Navracsics Tibor miniszter
– A jelenlegi elképzelések szerint milyen munkaköröket kap majd egy-egy járás?
– Úgy gondolom, az, hogy milyen feladatokat látnak majd el, részben adódik a mostani szabályozásból. Hiszen a járási kormányhivatalok a megyei kormányhivataloknak mintegy alárendelve, részben azokat a feladatokat látják majd el járási szinten, amelyeket a megyei kormányhivatalok megyei szinten. Másrészt a jelenleg folyó tárgyalásoktól is függ ez, amelyeknek eredményeképpen, várhatóan az év második felében az Országgyűlés elfogadja majd az önkormányzati törvényt. Az határozza meg, hogy mely feladatok maradnak a jövőben is az önkormányzatoknál, és melyek lesznek azok, amelyek átkerülnek az állami feladatellátás körébe, és így az államigazgatás részévé válnak. A héten (azaz az elmúlt hét csütörtöki napján – a szerk.) bemutatta a belügyminiszter a törvény koncepcióját, és most kezdődnek meg az egyeztetések.– Milyen eredményt vár?
– Én az előzetes viták és egyeztetések alapján úgy látom, azaz nagyjából azt látom körvonalazódni, hogy a hatósági feladatok, másként mondva az eddig az önkormányzatok által ellátott állami-hatósági feladatok szinte kivétel nélkül átkerülnek majd az államigazgatás területére. Ezzel bővülne a kormányhivatalok hatásköre.– Mely területek válthatják ki a legnagyobb ellenállást?
– A legnagyobb vitákat az oktatás és az egészségügy területén látom: most a Belügyminisztérium által elkészített koncepció azt a javaslatot tartalmazza, hogy az oktatás esetében a személyzetet az állam biztosítsa, tehát a pedagógusok állami alkalmazottak lennének, az intézményi infrastruktúra fenntartását pedig az önkormányzatok vállalnák. Az egészségügy területén pedig: a fekvőbeteg-ellátás, tehát a kórházak állami kezelésbe kerülnének, amíg a járóbeteg-ellátás terhe és felelőssége az önkormányzatoknál maradna. Ez a kiindulópont. Ehhez képest még változhat a viták során a megoldás. Nyilván ez meghatározza azt is, hogy a járási, illetve a megyei kormányhivatalok milyen feladatokat kapnak.– Milyen lesz a megyék jövője? Ez egyértelmű?
– Úgy tűnik, hogy ez az év valóban egy új fejezet kezdete lesz a megyék számára, hiszen húsz év tétovaság, határozatlanság és definiálatlanság után most végre valós feladatokat kapnak. Az államigazgatás területén a megyei kormányhivatalokkal ismét megteremtettük az állam, a központi kormány megyei, összehangolt, és reméljük, hatékony jelenlétét, és az önkormányzatok területén is ez a koncepció. A Belügyminisztériumnak az önkormányzati törvényre vonatkozó tervezete a megyei önkormányzatok számára a területfejlesztést is garantálná. A területfejlesztési intézmények és források elosztása is megyei szintre kerülne. Ez egy olyan erős térségi jogosítvány, amit megérdemelnek a megyék és a megyei önkormányzatok, s ezzel új és az eddiginél sokkal jelentősebb szerephez jutnak.– Nem mindegy, hogy miből, mennyiből kell gazdálkodniuk helyben az önkormányzatoknak.
– Ma még vita folyik arról, hogy a helyi adók miként alakulnak, s pontosan ki, milyen adókivetési joggal rendelkezhet majd. Természetesen ez is egy nagy gazdasági lehetőség. Látjuk az egész önkormányzati szférán, hogy gondolkodnunk kell egy olyan megoldáson, amely a jelenlegi adósságcsapdából a megyéket és a helyi önkormányzatokat is kivezeti.
…
Átkerülő feladatok
A tervezet szerint az államigazgatási hatósági feladatok (mint például a gyámügy és az okmányiroda) döntő többsége a megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási hivatalokhoz kerülne. Megyénkben 13 településen található okmányiroda, ami vélhetően ugyanennyi járási székhelyet is jelent.
A községek szintjén változás, hogy a kétezer lakosnál kisebb településeken megszűnne az önálló polgármesteri hivatal, és a jelenlegi körjegyzőségekhez hasonlóan létrejönne az önkormányzatok egyesített hivatala, amelyeket a jegyzők vezetnének, a polgármesterek mellett pedig hivatalvezetők fognak dolgozni. Lehetséges, hogy megszűnik a nagyközségi státusz, a száz fő alatti települések pedig részönkormányzatként csatlakoznának a közeli, de nagyobb központokhoz. Ezen változások szóba kerültek múlt csütörtökön, a Fejér Megyei Kormányhivatal jegyzői értekezletén is.”
Forrás:
Hol várhatók a legnagyobb viták? Önkormányzati feladatok, átalakulóban, Tihanyi Tamás, Fejér Megyei Hírlap, 2011. május 17.
