„A fogyasztóvédelem és a felhasználói jogok megerősítése, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a biztonsággal kapcsolatos rendelkezések szigorítása és a végrehajtási mechanizmusok javítása a fő céljai az elektronikus hírközlési törvény módosításának.
…
A javaslat szerint a felvázolt rendszerben a hírközlés-politika, frekvenciapolitika és információs társadalommal összefüggő politikák megalkotása továbbra is hagyományos kormányzati feladat és hatáskör maradna, azonban a politikáknak megfelelő jogszabályok megalkotása közvetlenül az NMHH-hoz kerülne.
…
Az indoklás kitér arra is, hogy a lassú, formálisan kötött minisztériumi-kormányzati hagyományos jogalkotási struktúra útjainak „végigjárása” a gyors változásokat az esetek többségében egyszerűen nem képes követni. A jogalkotási feladatok ellátása a hatóságnak jelentős többletköltséget nem okoz, minimális humánerőforrás-többletet igényel, és ezen feladat ellátását saját költségvetése terhére biztosítani tudja – áll az indoklásban, amely szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a központi költségvetés terhei mindenképpen csökkennének. A javaslat megerősíti a felhasználói és fogyasztói jogokat azáltal is, hogy kiemelt figyelmet fordít az előfizetők s ezen belül a fogyatékkal élők esetében a garanciákra.Az új szabályok bevezetése révén a fogyasztók számára előnyös lesz, hogy több és összehasonlításra alkalmasabb módon juthatnak információhoz a szolgáltatásokat és azok árait illetően. Az áttekinthetőség növelése és az összehasonlíthatóság jegyében lehetővé válik a szolgáltatók szerződési feltételeinek jobb összevetése és kereshetősége. Törvényi szintű szabályozás rögzíti a határozott időtartamú „hűségszerződések” szabályait is, illetve elősegíti az ilyen szerződéses jogviszonyok jobb megismerését és nyomkövethetőségét a fogyasztók számára.
…
A piac esetében az új szabályozás célja az, hogy erősödjön a verseny. Elsősorban a piacra bízza a választék, az árak és a minőség alakítását, s előnyben részesíti az infrastruktúraalapú versenyt ott, ahol lehet. Ösztönzi az infrastruktúraberuházásokat, illetve szabályozza azokat a viszonyokat, ahol a verseny önmagában nem kínál elég garanciát. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy a szabályozás során az általános elvek alkalmazásán túl megfelelő figyelmet kell fordítani a földrajzi piacok és fogyasztói csoportok jellemzőinek eltéréseire. A fenntartható, infrastruktúraalapú verseny elősegítését és védelmét a törvény olyan eszközökkel segíti, mint a szűk keresztmetszetet jelentő infrastruktúraelemekhez való hozzáférés, valamint az egyenlő elbánásra vonatkozó követelmények határozott érvényesítése a hozzáférési szabályozásban. A törvényjavaslat szövege a jelenleg hatályos szabályokhoz képest több ponton egyszerűsödött és tisztult: nem igényel például törvényi szabályozást az árprés kezelése, amit a hatóság saját hatáskörében a szakmai standardoknak megfelelően tud kezelni.”
Forrás:
A megkésett orvoslás komolyabb zavarokhoz vezethet, Magyar Nemzet, 2011. június 13.
