„„Az ismerőseim és barátaim közül senki sem bízik a Wikipédiában, de mindenki olvassa. A fenntartások és a produktív használat [tehát] nem összeférhetetlenek”, állapítja meg Freeman Dyson amerikai fizikus, és ez a sajátos viszonyulás már csak azért is érdekes a számunkra, mert egyfelől olyan online enciklopédiáról van szó, amely mintha megváltoztatna mindent, amit a könyvnyomtatás megjelenését követően a szerzőségről, a szövegről és annak tulajdonságairól gondoltunk. Másfelől pedig azért, mert innentől kezdve kérdés, hogy csupán anomáliáról van-e szó vagy esetleg olyan jelenségről, amely ugyanúgy át fog alakítani a tudományosság kritériumaiig bezárólag az élet számos területén mindent, ahogy annak idején Gutenberg találmánya tette.
Érdemes tehát számításba venni néhány, ha nem is megvalósuló, de legalább felmerülő lehetőséget, és eközben valószínűleg érdemes egy párhuzammal kezdeni. Méghozzá azzal, hogy James A. Dewar, a RAND nevű amerikai agytröszt kutatója az 1990-es évek végén arra volt kíváncsi, hogy milyen potenciális hatása lehet az internetnek a társadalomra, és eközben abból indult ki, hogy a nyomtatás a történelem folyamán először rendkívül olcsóvá tette az egy a sokhoz kommunikációt – ami aztán olyan, előre nem látott következményekhez vezetett, mint a reformáció meg az új értelemben vett tudományosság. Mivel pedig az internet a sok a sokhoz kommunikációt tette rendkívül olcsóvá ismét csak a történelem folyamán először globális léptékben is, ezért Dewar szerint joggal számíthatunk rá, hogy hasonlóképpen alapvető hatása lesz számos területen (Bankes et al. 2003). Mivel – mint mindjárt látni fogjuk – a Wikipédia létrejöttét az internet kialakulása tette lehetővé, ezért érdemes az egész problémakört tágabb összefüggéseiben szemlélni, és nemcsak arra koncentrálni, hogy egy „mindenki által szerkeszthető, szabad enciklopédiáról” van szó. Vagyis érdemes megnézni, milyen körülmények között és miként jöttek létre a jelenleg még érvényben lévő játékszabályok, amelyeket elképzelhető, még ha nem is szükségszerű, hogy a jövőben újak fognak felváltani, melyek talán legalább annyira fognak különbözni a mostanitól, mint a mostani a könyvnyomtatás előtti korszak módszereitől, szabályozásaitól és normáitól.”
Forrás:
A Wikipédia és a tudomány jövője, Galántai Zoltán, Magyar Tudomány, 2011. július
