„A közigazgatásban a haszon és főleg ennek angol megfelelője, a profit szó nem igen divatos. Látszólag nehezen értelmezhető, mert mindenkinek először automatikusan az üzleti világ fogalmi rendszere ugrik be, és hát a haszon adózott eredményként tényleg nem értelmezhető a költségvetési szervek esetén. Más oldalról nézve viszont a köz szolgálata társadalmilag hasznos, az egyes tevékenységek mögötti haszon, mint a köznyelvben általánosan használt fogalom tehát értelmezhető.
Ilyen értelemben viszont az informatikai megoldásoktól is elvárható a haszon termelése, ami jelenthet konkrét pénzügyi megtérülést (például papírköltség kiváltása, energiaköltség-megtakarítás, humán erőforrás csökkentése stb.), vagy a közigazgatáson kívüli, a társadalom oldalán megjelenő előnyt. Például az állampolgár valamit gyorsabban tud elintézni. Ez az időmegtakarítás egyébként – az általánosan elterjedt nézettől eltérően – számszerűsíthető és forintosítható. Ugyanígy forintosítható például egy biztonságot növelő beruházás hatása az elmaradt kár értékében.
Az év projektje ■ Mindezen elméleti fejtegetések fényében nézzük meg, hogy miért is érdekes, hogy a Microsec Kft. által fejlesztett Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) pénzintézeti megkeresések rendszere nyerte idén az IVSZ egyik díját, melyet a legjobb infokommunikációs projektnek ítéltek oda.
Az IT világában eddig a kiemelkedő hírek, a megemlékezések, az előadások (vagy éppen díjak) a sok száz milliós vagy éppen néhány milliárdos költségvetésű projektekhez kapcsolódtak. A Microsec díjnyertes projektje éppen azért kapott díjat, mert nem a költségvetése volt nagy, hanem a haszna.
…
Az előző években a kormányzat az Ügyfélkapu konkurenciájaként (vagy alternatívájaként) tekintett az elektronikus aláírásra, és ezért nem támogatta az ilyen jellegű megoldások elterjedését. Ez egy rossz megközelítés volt, most már látjuk, hogy a két megoldás elfér egymás mellett, más-más feladatot oldanak meg, így nem érdemes őket versenyeztetni, és főleg nem hitvitákat folytatni ebben az ügyben.Minden esetben azt a megoldást kell alkalmazni, amely az adott feladatra a legjobb, nemzetgazdasági szinten leghasznosabb megoldást biztosítja. Itt is igaz, hogy nem kell minden esetben tanulmányokkal alátámasztott rendeletekkel előírni az ügyfeleknek, hogy mi a jó megoldás. A központi (szakmapolitikai) akaratnak a lehetőségek megteremtése irányába kell mutatnia, a piac majd kiküzdi magának a legjobb megoldásokat.
…
Mint utóbb kiderült, ez a rengeteg papíralapú feladat a bankoknak is nagy teher, ezért boldogan (önkéntesen) csatlakoztak a rendszerhez. Ennek az igényalapú megközelítésnek volt köszönhető, hogy a 2009 júniusában elindult rendszer néhány hét után már havi 20-30 ezres elektronikus okirati alapú forgalmat generált. A csatlakozás opcionális volt, azonban legtöbb bank a válaszadásban is használta az e-aláírást. Egy év alatt beállt a rendszer.
…
A Microsec honlapján szereplő kijelentés, miszerint a projekt az éles indulást követő évben több százmillió forintos megtakarítást eredményezett a bírósági végrehajtásban rendszerszinten, valós számításokon alapult. A megkeresések számát ismerték a kamara adatai alapján, ismerték a találati arányt, így lehetett számítani feldolgozási költségeket. A papírköltséget az iratok számából tudták kalkulálni. Amúgy utólag kiderült, nemcsak költségmegtakarítást, hanem árbevétel-növekedést is okozott a rendszer használata, hiszen a végrehajtó a rendszer támogatása mellett több tételt (több ügyet) tud feldolgozni.”
Forrás:
Kis pénzből tették hatékonyabbá a bírósági végrehajtást, Bojta János, Bitport.hu, 2011. július 15.
