„A kormány nem állt el az ország közigazgatási-területi átszervezésétől, amelyről a jövő héten újra tárgyalni fog a koalíció – jelentette ki Emil Boc román miniszterelnök a TVR közszolgálati televízió műsorában. Boc elmondta, hogy a közigazgatási reformot szeretné összekapcsolni a többi decentralizációs kérdéssel, vagyis hogy augusztusban minden minisztérium tegyen javaslatokat a közigazgatási feladatoknak a helyi önkormányzatokra való átruházásáról.
Korábban a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy mivel a demokrata-liberálisok (PD-L) és az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalícióban nincs egységes álláspont a közigazgatás átszervezésével kapcsolatban, ezért a folyamat első lépéseként nagyobb döntési szabadságot kapnak a helyi önkormányzatok, és különböző közigazgatási-területi feladatokat vesznek át a minisztériumoktól.
A nagyobbik kormánypárt, a PD-L Románia jelenlegi 42 megyéjét a jövőben nyolc régióba olvasztaná össze. A régiók fővárosai Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Constanca, Iasi, Ploiesti és Bukarest lenne.
Ezzel ellentétben az RMDSZ azt szeretné, ha a történelmi Székelyföld külön régiót alkotna, amelyet nem szabad más demográfiai összetételű közigazgatási területekhez csatolni. Már csak azért sem, mert ha a PD-L elképzelése valósul meg, radikálisan megváltoznának az etnikai arányok. A három székelyföldi megye – Hargita, Kovászna és Maros – a román többségű Szebennel, Brassóval és Fehérrel alkotna egy közigazgatási egységet, az így létesülő régióban pedig magyarok aránya a harminc százalékot sem érné el. A másik „magyar” régióban, amely a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megyét foglalná magában, a magyarság aránya alig 20 százalékra rúgna. Bár Traian Basescu román elnök – akinek égisze alatt a PD-L működik – korábban azzal próbálta meg elsimítani a kormányon belüli ellentéteket, hogy a történelmi Székelyföld a nyolc régiót vizionáló közigazgatási reform keretében „különleges státuszt” kapna, az RMDSZ nemmel válaszolt az ajánlatra. A szövetség 16 fejlesztési régióra osztaná az országot.
Ehhez képest az ellenzéki USL koalíció – a jövő évi parlamenti választások valószínű győztese – megőrizné a jelenlegi közigazgatási rendszert. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök korábbi bejelentése szerint az USL népszavazást akar kiírni a kérdésről.
Romániában a közigazgatás reformjára azért van szükség, hogy az ország hatékonyabban tudja lehívni az EU által biztosított strukturális alapokat. A jelenlegi rendszer ugyanis vajmi kevéssé optimális, hiszen szegény megyék egy csoportba esnek gazdag megyékkel, amelyek elszívják a pénzforrásokat előlük, amivel egyre csak nyílik az „intraregionális olló”, holott az uniós kohéziós politika fő célja éppen az lenne, hogy betemesse a fejlett és a fejletlen régiók közötti szakadékot. (Erről többet a Transindex hírportál által készített összeállításban.)
Szakértők szerint egyébként a PD-L terve a közigazgatás reformjáról korántsem jelentene előrelépést az uniós pénzek lehívásában. Inkább arról van szó, hogy a demokrata-liberálisok ezzel az üggyel akarják sakkban tartani a kisebbségi törvény elfogadtatására készülő RMDSZ-t.”
Forrás:
Népszabadság, 2011. augusztus 2.
