„Új bírói hivatal és járási bíróságok
„Gyorsítani kell az igazságszolgáltatást, a cél, hogy a jogerős ítéletek mielőbb megszülessenek, a perek ne húzódhassanak el évekig” – mondta Lázár, aki szerint ezért szükséges a bírósági rendszer átalakítása.Jövőre az új alaptörvény szerint a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria a bíróságok szakmai vezetéséért lenne felelős, és – ahogy korábban az [origo] megírta – létrejönne az országos bírói hivatal, amely az igazgatási kérdésekért felelne. „Ez a hivatal szervezné meg a bíróságok munkáját, és döntene a munkáltatói kérdésekben, és a bírók kiválasztására tenne javaslatokat” – mondta Lázár. Hozzátette, a hivatal vezetőjét kétharmados többséggel kilenc évre választaná a parlament, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak pedig véleményezési joga lenne.
Lázár kijelentette, hogy a jelenlegi többszintű ítélkezés megmarad, de a megyei és városi bíróságok helyett törvényszéki és járási bíróságokat hoznak létre, és Budapesten újabb kerületi bíróságok jöhetnek létre. A munkaügyi bíróságok helyén pedig közigazgatási és munkaügyi bíróságokat alakítanak ki.
Átmeneti törvény a nyugdíjas bírók pótlására
Átmeneti törvény készül a nyugdíjba vonuló bírák pótlására, amely gyorsabb pályáztatást tesz lehetővé a bírói előmenetelben – mondta Lázár János. Jelenleg az új alaptörvényben szereplő, kötelező nyugdíjazást előíró szabályozás alapján 228 bírónak kell befejeznie a munkát 2012. január 1-ig, jövőre pedig újabb 46 bírónak kell nyugdíjba vonulnia.„Az átmeneti törvény, amelyet Papcsák Ferenc fideszes képviselő nyújt be, felgyorsítja a pályáztatási eljárást, hogy az új bírók minél hamarabb elfoglalhassák a helyüket” – mondta Lázár.
Az állam átveszi az iskolákat és a kórházakat
„Zöld lámpát kapott az új oktatási, az egészségügyi és az önkormányzati koncepció is a frakcióban” – mondta Lázár János. A kormány, a frakcióvezető szerint két héten belül „törvényjavaslattal él”.Lázár szerint „elsöprően támogatták a képviselők” azt a javaslatot, hogy az állam átveszi, fenntartja és irányítja az iskolákat, gimnáziumokat, illetve szakközépiskolákat és főszabályként csak az óvodák maradnak az önkormányzat fenntartásában. A frakcióvezető azt mondta, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke vezetésével egy munkacsoportot alakítanak, amely azt vizsgálja, hogy az önkormányzatok hogyan kapcsolódjanak be az oktatás megszervezésébe.
A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a képviselőcsoport nyilvánvalóvá tette: nem az önkormányzatok felelősek azért, hogy a jelenlegi oktatási rendszer „szegregál, diszkriminál, növeli a különbségeket, nem biztosítja az esélyegyenlőséget, s ez alapvetően befolyásolja Magyarország versenyképességét.” Lázár János az elmúlt 20 év egyik legsúlyosabb hibájának nevezte a magyar oktatási rendszer lezüllesztését.
Budapestről még nem döntöttek
A fideszes képviselők arról is döntöttek, hogy jövőre a járó- és fekvőbeteg-ellátást átveszi az állam, illetve Lázár szerint a budapesti önkormányzati rendszer átalakításáról is beszéltek, de erről nem született döntés. „A fővárosi rendszert is az önkormányzati törvényben szabályozzuk, de még nem dőlt el, hogyan” – jelentette ki a frakcióvezető.”
„A képviselőcsoportok kihelyezett hajdúszoboszlói tanácskozása előtt [origo] által megkérdezett képviselők egybehangzóan az önkormányzati rendszert érintő átalakítást nevezték a frakcióülés legkritikusabb és legtöbb konfliktust rejtő napirendi pontjának és igazuk lett: a Belügyminisztérium koncepciója csütörtök négy óra körül került napirendre, de még éjfél után is bőven tartott a vita a javaslatról.
A legtöbb nézetkülönbség az [origo]-t tájékoztató képviselők szerint az önkormányzati és állami feladatok újraelosztásával, azon belül is az iskolák fenntartásával kapcsolatban volt a miniszterelnök, az előterjesztő Belügyminisztérium és számos polgármesteri posztot is betöltő képviselő között.
Utóbbiak közül többen vitatták ugyanis, hogy jó döntés egységesen állami kézbe adni az alap- és középfokú iskolák működtetését, jó néhányuk szerint ugyanis az önkormányzatok is lehetnek jó fenntartók.
Több résztvevő szerint a vita hevesnek indult, sokan „keményen ágáltak a kormány szándéka ellen”, mások pedig amiatt aggódtak, hogy az állam a feladattal együtt az önkormányzatok forrásait is elveszi.
A miniszterelnök egy résztvevő leírása szerint mindvégig higgadtan és racionálisan válaszolt a kétkedőknek, többször elmondta – amit már a tavalyi választások után nem sokkal, illetve a Széll Kálmán-terv összeállításakor is állított -, hogy annak a diáknak is meg kell kapnia a többiekével azonos színvonalú oktatást, aki a legeslegkisebb faluban tanul, ezt pedig szerinte csakis egy egységes szabályozással, egységes elvárásokkal és egységes fenntartással lehetséges.
Csatát nyert az államosítás
A képviselők győzködésébe később beszállt a Fidesz két alelnöke, Pokorni Zoltán XII. kerületi és Kósa Lajos debreceni polgármester is. Utóbbi az oktatás versenyképességével érvelt az átalakítás szükségessége mellett, a frakciókat pedig végül sikerült is meggyőzniük a maratoni vita végére.A képviselőcsoportok a többórás vita végén mindössze néhány tartózkodással szavazták meg, hogy egységesen állami kézbe kerüljenek az általános és a középiskolák, illetve az eddig önkormányzati fekvő- illetve járóbeteg-ellátás. Ez nagy vonalakban megfelel a BM-koncepció kormány által augusztusban jóváhagyott verziójának, azzal a különbséggel, hogy a járóbeteg-ellátás abban még az önkormányzatoknál maradt volna.
Szintén az augusztusban elfogadott változattal egyező megoldásra szavaztak a frakciók a feladatok további megosztását illetően is: eszerint az óvodák, bölcsődék működtetése az önkormányzatoknál marad, ahogy a szociális ellátás és a segélyezés is. Az államhoz (a megyei illetve járási kormányhivatalokhoz) kerülnek viszont a gyámügyek és az okmányirodák. A feladatok pontos listáját a megállapodás szerint az önkormányzati törvény sorolja majd fel.
Ugyancsak vita alakult ki a koncepció azon pontjáról, amely szerint a kisebb önkormányzatoknak csak összevont polgármesteri hivatalai működhetnének és felvetődött az is, hogy bizonyos lélekszám alatt az állam nem fizetne főállású polgármestereket. A miniszterelnök ez utóbbi mellett foglalt állást, a frakció többsége viszont a főállású polgármester fontossága mellett érvelt, ezért ebben nem tartottak szavazást, a vitát elnapolták.
Visszaverték a településvezetők a BM azon szándékát is, hogy az önkormányzatok költségvetését egy külső szervezet (például a kormányhivatal) ellenőrizhesse. A döntést kemény vita után végül szintén elnapolták, a megoldás részleteit Kósa Lajosnak kell kidolgoznia egy szakértői csoport segítségével. Megbukott a Belügyminisztérium terve a megyei jogú városok státusának megszüntetésére is.
Orbán mindenkivel beszélni akart
A döntéstől egy az elnökségi ülés részleteit ismerő politikus azt mondta: elsősorban forráselosztási okok miatt hasalt el a terv. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a megyei közgyűléseknek automatikusan tagjai lettek volna a járási székhelyek polgármesterei, a térség legnagyobb – addig megyei jogú városi rangú – települése pedig egyedül állt volna szemben és területfejlesztési pénzek körüli szavazásokban adott esetben alul maradt volna a kistelepülések vezetői ellenében.A vitás kérdések elnapolása után éjszaka a főváros átalakítási koncepciójáról (a korábbi tervekről részletesen itt olvashat) kezdődött ugyancsak hosszan tartó vita, és péntek hajnali fél kettőig emiatt sorra sem került a frakciókban ugyancsak számos feszültséget gerjesztő képviselői összeférhetetlenség ügye valamint a devizahitelesek megsegítésének problémája, ami eredetileg még csütörtök este került volna terítékre.
Egy résztvevő elmondása szerint a miniszterelnök már a vita korai fázisában leszögezte: mindenkit meghallgat, senki ne tartsa meg a véleményét, ha kell, hajlandó ott ülni reggelig. A frakcióülés szerdai napjáról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt, a csütörtöki döntésekről szólóakat pedig itt, itt illetve itt.”
Forrás:
Túl nagy falat volt Budapest átszabása a kormánypártoknak, [origo], 2011. szeptember 9.
Orbán: Ha kell, reggelig itt ülünk, Joó Hajnalka, [origo], 2011. szeptember 9.
Keményen küzdöttek jogkörükért a fideszes polgármesterek, M. László Ferenc, HVG.hu, 2011. szeptember 8.
