„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló előterjesztés az iparjogvédelmi eljárások harmonizálása mellett a szerzői jog területén egy hatékony, átlátható közös jogkezelési rendszert teremt meg. A tervezet elősegíti az innovatívabb környezet kialakulását, új üzleti modellek létrehozásához járul hozzá és támogatja a kulturális sokszínűség, a kreativitás és a helyi repertoár előmozdítását. A változtatások segítik a modern és ügyfélbarát közigazgatást és a jó állam létrejöttét azzal, hogy koherensebb jogszabályokat és az ügyfelek számára egyszerűbb és előnyösebb eljárásokat hoznak létre ezen a területen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az előterjesztés egyik része a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások módosítására, másik része az iparjogvédelmi jogszabályok módosítására tesz javaslatot.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések rámutattak arra, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes a működése. Az előterjesztés úgy tesz javaslatot a közös jogkezeléssel, annak szervezeti rendszerével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos törvényi előírások módosítására, hogy szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek mintegy másfél évtized alatt kialakult és érvényesített önkormányzatiságát, valamint a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét.
A szerzői jogról szóló törvény tervezett módosítása átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását, a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. A tervezet korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. A módosítás megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabás-tételek véleményezésébe. A törvénytervezet meghatározott dokumentumoknak a közös jogkezelő szervezet saját honlapján történő közzétételét írja elő, hogy biztosítsa a jogkezelési tevékenység átláthatóságát. Emellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is közzéteszi honlapján a közös jogkezelő szervezetekről vezetett – bárki számára elérhető, közhiteles – nyilvántartását.
Az előterjesztés elősegíti az árva műnek minősülő kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, módosítja a sugárzás fogalmát, valamint a követő joggal és a fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Egyszerűsíti továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői eljárását, és bővíti az egyeztető testület hatáskörét, ezért a testület eljárásának eredményét a díjszabás jóváhagyási eljárásokban is figyelembe kell venni.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításával az európai szabadalmak hatályosítása elvégezhető lesz teljes mértékben magyar nyelven is, és lehetőség nyílik arra is, hogy a szabadalmas a hatályosítási időszakon túl, de egy konkrét jogvitát megelőzően nyújtsa be az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar fordítását. Ezzel azon szabadalmasokat hozza előnyösebb helyzetbe, akik a szabadalombitorlási perben kártérítési igényt kívánnak érvényesíteni, de az alperes nyelvi felkészültségével kapcsolatban nem kívánnak bizonyítást előterjeszteni.
A tervezet összhangban a kormány egyszerűsítési törekvéseivel az ügyfelekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a szabadalmi ügyekben a feltalálói minőség vagy részarány, formatervezésiminta-oltalmi ügyekben a szerzőségi minőség vagy részarány módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet kérni.
Az előterjesztés emellett a kutatást végző szervezetek tevékenységének K+F szempontú minősítését ellátó szervezetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát javasolja.
Az előterjesztés ezen kívül több kormányrendelet alapvetően technikai és kiigazító jellegű módosítását és a törvénytervezetben foglalt módosítások által érintett miniszteri rendeleteknek a törvény végrehajtásához szükséges módosításait is tartalmazza.”
Szerkesztői megjegyzés:
„Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 11.”
„Az észrevételeket a norbert.toth@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 12. 08.00 óráig.”
Forrás:
Hatékonyabb és átláthatóbb a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Jogszabálytervezetek, 2011. október 11.
A hivatkozott dokumentum letöltése (pdf állomány)
