„… úgy tűnik, 2011 mégis változást hozott az online médiában. Egyre több lap dönt úgy, hogy pénzt kér olvasóitól a weben. A legnagyobb figyelem a The New York Times (NYT) döntését követte, amely március végén lett fizetős. A szakma októberi ítélete szerint a „lyukacsos” módszer jól működik: havonta húsz cikket bárki elolvashat, ezen felül azonban már fizetni kell, havi 15 dollárt (körülbelül 3200 forintot). A Google hírkeresőjéből vagy a közösségi oldalakról érkező olvasók is fizetés nélkül olvashatják a híreket, azaz olyan barátokkal is meg tudjuk osztani a cikkeket, akik nem előfizetők.
A modell pedig sikeres: a Columbia Journalism Review szerint tavaly óta a látogatók száma két százalékkal nőtt, és 324 ezer fizető felhasználója van az oldalnak, és az online hirdetési bevételek is növekedtek. A Columbia egyetem szakfolyóiratának becslései szerint az idén 210 millió dollár bevétele származik majd a NYT-nak a digitális üzletágból, ami több, mint a szerkesztőség költsége. „Ez fontos mérföldkő a Times és általában a digitális újságírás számára is” írja a lap. Digitális fizetőkapu mögé húzódott a The Boston Globe, valamint ezzel kapcsolatos kísérletekbe kezdett a The Los Angeles Times is, és az online fizetés sikertörténetének számít a Wall Street Journal és a brit Financial Times.
A The Economist október eleji cikke szerint azonban inkább a helyi, kisebb lapok azok, amelyek tömegesen kezdenek pénzt kérni az interneten megjelenő cikkeikért. A hetilap szerint Amerikában több mint száz ilyen lap lett fizetős az utóbbi egy-másfél évben, sikeresen: ez úgy lehetséges, hogy a helyi közösségben fontos szerepük van, és gyakorlatilag alig van konkurenciájuk. A változást segítette, hogy egyre könnyebb a kérdés technikai része: a Press+ vagy a Google által kifejlesztett One Pass rendszerek valamennyi jutalék fejében megoldják a fizetést. A brit hetilap szerint azonban a legnagyobb ösztönzőerő az volt, hogy a gazdasági világválság kitörésekor összeomlott a hirdetési piac, emiatt nem volt tovább tartható a „80-20” rendszer: eszerint a bevételek ötöde származott a lapeladásból, négyötöde pedig a hirdetési bevételekből. Az olvasók száma pedig a fizetőkapu felállításával nem csökkent olyan mértékben, mint azt várták…”
Forrás:
Fizetőkapuk az interneten, Kőműves Anita, Népszabadság, 2011. november 2.
