Gyenge a magyar e-kormányzat, erős a széles sáv

„Az idén második alkalommal rendezték meg november 22-23-án Balatonfüreden az Informatika a Társadalomért Egyesület és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) szervezésében az Infotér konferenciát, melyen a magyar információs társadalom építésében résztvevők teljes körét meghívták: a közigazgatást, a cégeket, a civil társadalom képviselőit, a kutatói-oktatói szektort, valamint magas rangú hazai és nemzetközi közigazgatási tisztviselőket és szakembereket.
…
A magyar e-kormányzat még igencsak harmatos

Az informatika ma már nem egy a fontos kormányzati feladatok közül, hanem egy mindent átszövő horizontális feladat – mondta a témáról Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a konferencia megnyitóján. Éppen ezért nem kell, hogy a területnek „saját” minisztere legyen, sokkal inkább az egyes minisztériumoknak kötelessége, hogy érdemben és magas szinten foglalkozzanak az informatika kérdéseivel. (Ez a hozzáállás szembetűnően összecseng azzal a lépéssel, hogy nemrég a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszüntette az önálló informatikai államtitkárságot.)

A rendezvényen Khalil Rouhana, a nagy uniós projekt, a Digitális Menetrend magyarországi nagykövete a jelenlegi helyzetről elmondta, hogy a hét pilléren nyugvó 101 akciótervből tíz a tervezett ütemezésnek megfelelően lezárult, egy akcióterv megvalósítása a tervezettnél gyorsabban halad, hat pedig késésben van.
…
Az e-kormányzati szolgáltatások elérhetősége hazánkban jócskán elmarad az EU átlagától. Rouhana előadásában rámutatott: a vállalkozások hozzáférése az e-kormányzati szolgáltatásokhoz a leggyengébb terület, a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások körét pedig jobbára az online elérhető kérdőívek teszik ki. Éppen ezért a vállalkozások maguk modernizálják az infrastruktúrát, a kormánynak elmaradása van e területen. Az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos kihívások között említette Rouhana azt, hogy meg kell teremteni a szolgáltatások nyitottságát, és átláthatóságát, erősíteni kell a civil és az üzleti használatot. Ezen túl bővíteni kell a szolgáltatások körét, illetve javítani a szolgáltatások minőségét. (Épp a múlt hét keddjén történt meg, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal [MVH] informatikai rendszere egy pályázati határidő lejártakor egy ebben a szegmensben viszonylag csekélynek mondható terhelés – összesen hatezer pályázatról lehet szó – nyomán összeomlott.)

Széles sáv: a magyarok ötöde fér hozzá legalább 30 Mbps-os hálózathoz
A széles sávú infrastruktúra elterjedése önmagában még nem fejt ki kedvező hatást a nemzetgazdaságra, ehhez szolgáltatások is kellenek – jelentette ki Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki hozzátette, hogy szabályozói eszközökkel igyekeznek javítani az infrastrukturális lefedettséget, ösztönözni a befektetéseket és a piaci versenyt.
…
A széles sávú mobilinternet-szolgáltatásokról szólva Szalai Annamária elmondta: ma Magyarországon elsősorban Közép-Magyarországon, valamint az Alföldön jellemző, hogy az előfizetők három szolgáltató közül választhatnak. Azokon a területeken, ahol szigetszerűen hiányzik a mobilinternetes lefedettség, illetve ott, ahol csak egy szolgáltató van, hatósági eszközökkel kell megteremteni a verseny lehetőségét.

A beruházás ösztönzésben jelentős szerepe van az NMHH-nak: a hatóság idén áprilisban tette közzé a frekvenciarendeletet, megteremtette a 900 MHz-es frekvencián a széles sávú adatátvitel lehetőségét, elindította az E-GSM tendert, valamint az NMHH másik pályázatával a 2,6 GHz-es frekvencián is megjelenhetnek a széles sávú adatátviteli szolgáltatások. A vezetékes szolgáltatások piacáról szólva Szalai Annamária emlékeztetett a hatóság piacelemzési határozataira, amelyekkel lehetőséget biztosítottak az alternatív szolgáltatóknak az inkumbensek hálózataihoz való hozzáférésre…”

Forrás:
Gyenge a magyar e-kormányzat, erős a széles sáv, Dajkó Pál, IT café, 2011. november 23.