„…Elsősorban a PPP-finanszírozási technika angolszász eredete és viszonylag rövid múltra visszavezethetősége eredményezik a jelentős angol-amerikai hatást a Public Private Partnership területén világszerte. A PPP-projektek népszerűsége és térhódítása beilleszthető abba a folyamatba is, amely az angolszász eredetű jogintézmények átvételében jelentkezik. Ennek megjelenése szembeötlő világviszonylatban az afrikai, ázsiai, valamint dél-amerikai nemzetek vonatkozásában. Hasonló folyamat figyelhető meg az elmúlt években Európában is az Egyesült Királyság és a kontinentális európai államok viszonyában. Figyelemre méltó, hogy ebben a relációban ma már az egyes országok és földrészek fejlettségének, jogcsaládhoz tartozásának, vagy hagyományainak sincs különösebb jelentősége. Az angol-amerikai hatás épp úgy megfigyelhető a római-germán hagyományokat ápoló kontinentális európai országokban (például Lengyelországban, vagy Magyarországon), mint az angolszász hatásokra hosszabb ideje fogékonyabb tengeren túli államokban. Az eltérés részben az alkalmazott PPP-projektek adaptációjában és jogirodalmi magyarázatában mutatkozik.
Az angolszász hatás megmutatkozik az együttműködési forma elnevezésében, a PPP-fajták csoportosításában és azok elnevezésében, továbbá a standardizálási folyamat lefolytatásában. Ezek a jelenségek a tradicionálisan a német jogfejlődést követő Ausztriában, Lengyelországban, vagy Magyarországon is megfigyelhetőek. Emellett az angolszász gondolkodásmód Németországban is megjelenik a projektek csoportosítása körében és a standardizálás támogatása során.
Az angolszász és a kontinentális európai PPP-k közötti eltérés tehát nem feltétlenül a jogcsaládok jogfejlődésének és jogi tradícióinak eltéréséből ered. A PPP-projektek különbözőségében meghatározó szerepet az Európai Unió szerveinek dokumentumai és a pénzügyi követelmények fejthetnek ki a jövőben. A PPP-projektek maastrichti követelmények szerinti besorolhatósága orientálja a tagállamokat a finanszírozási formák megválasztásában, ebből eredően az igénybe venni kívánt finanszírozási formának megfelelően történik a szerződések tartalmának kidolgozása például a költségek viselése, a kárveszélyviselés és a tulajdonjogszerzés vonatkozásában. Ennek révén a maastrichti konvergenciakövetelmények betartására irányuló kormányzati szándék közvetetten kihat a szerződések tartalmára is. Akár az is elképzelhető, hogy eltérő szerződéses rendelkezések alkalmazására kerül sor az Európai Unión belül is aszerint, hogy az eurózónához tartozó, vagy ahhoz csatlakozni kívánó tagállamról van-e szó.”
Forrás:
Public Private Partnership az egyes nemzeti jogokban és az Európai Unió jogában különös tekintettel az Egyesült Királyságra és Németországra, Jenovai Petra, Jogelméleti Szemle, 2011/4., 2011. december 15.
